Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. szeptember 7. hétfő, 20:44

Tűz-víz-föld-levegő

Önismereti és csoportkohéziót erősítő foglalkozás középiskolásoknak

A diákok kiválasztják maguknak a négy őselem – tűz, víz, föld, levegő – közül azt, amelyiket saját magukra a legjellemzőbbnek gondolnak. A választott őselemről egy meghatározott folyamatban rajzot készítünk. Ennek eredményképpen végül az osztály egészének „vérmérsékletét” látjuk egy nagy közös montázson. Az elkészült képpel akár az osztálytermet is díszíthetjük.

A feladat rövid leírása

A diákok kiválasztják maguknak a négy őselem – tűz, víz, föld, levegő – közül azt, amelyiket saját magukra a legjellemzőbbnek gondolnak (például választásuknak megfelelően a terem négy különböző sarkában gyűlnek össze). Egymás között megbeszélik, hogy miért a szóban forgó őselemet választották, majd az így kialakult csoportok egy közös képben megjelenítik az általuk választott elemet. Ezután a képekről a többi csoport kérdezhet, illetve elmondják egymásnak, hogy a képek alapján milyennek látják az adott őselemmel jellemezhető csoportot. Ezután az osztályt arra kérjük: úgy rendezzük el egy nagy képbe a létrejött alkotásokat, hogy együtt új minőségű képet alkossanak. Az így elrendezett képek azután a falon maradhatnak.

Időigény: 60 perc

Eszközök: 6-8 db A/2 méretű rajzlap vagy fél csomagolópapír (a csoportlétszám osztva 4-gyel), filctoll és zsírkréta a szükséges mennyiségű csoportnak, ragasztógyurma vagy rajzszög a képek felhelyezéséhez, csoportmunkához alkalmas helyiség.

A munka menete

1. Rövid ráhangoló gyakorlat (5 perc)
Fontos, hogy a „sarkok választása” előtt az egész csoport egymásra hangolódjon, hiszen utána kiscsoportokban fognak dolgozni; közös bemelegítő gyakorlat híján könnyen széjjelszaladnak az energiák. Egy rövid, közös mozgásos vagy koncentrációs játék segít ezen a problémán.

2. A „sarkok választása”, és az azonos őselemet választott csoportok egymás közti megbeszélése (5 perc)
Megjegyzés: A diákok eloszlása nem lesz egyenletes, de ebbe ne avatkozzunk be, hiszen itt mindenki a saját vérmérséklete szerint választ, nem irányíthatjuk át másik csoportba.

3. Az őselem megjelenítése az A/2 méretű lapokon (20 perc)
A sarkok választása alapján a 4-5 fősnél nagyobb csoportokat kérjük meg, hogy rendeződjenek önállóan maximum 4-5 fős társaságokba (például hat emberből 2×3 legyen), és úgy foglaljanak el egy munkaasztalt. Beszéljék meg, tervezzék meg, valósítsák meg a képet, ami az általuk képviselt őselemet a legjobban kifejezi; mindenki találja meg a feladatát a munkában!

4. A csoportok bemutatják egymásnak a rajzokat (15 perc)
Ez a következőképen történik: először a többieket kérdezzük meg, milyennek látják a megszületett képet. Fontos, hogy ne a rajzot kritizáljuk, hanem arra a kérdésre keressük a választ: „Milyen érzéseket kelt bennem ez a kép?” A „befogadók” kérdezhetnek az alkotóktól, ha valamelyik részletet nem tudják értelmezni. Ezután az alkotók mutatják be a képeket, és összekötik a többiek benyomásait a saját elképzeléseikkel.

5. Egy nagy, közös alkotásba rendezzük az elkészült műveket (10 perc)
Először nagycsoportos megbeszélésben, gondolatban megtervezzük a képet (hagyjunk időt a javaslatoknak, érveknek, vitának; esetleg több verziót is kipróbálhatunk), majd rendezzük el végleges helyén, végleges formában az alkotást! Alkossuk meg az esetleg szükséges összekötéseket vagy a közös keretet!

6. Milyenek vagyunk? (5 perc)
Nézzünk rá a mű egészére, hiszen ez a kép – mi vagyunk! Milyenek vagyunk tehát így együtt? (Hagyjuk, hogy a vizualizált érzelmi hatás működjön; nem kell sokat beszélni.) Ezután lezárjuk a foglalkozást.

Várható eredmények

A gyakorlat rendkívül plasztikusan, ugyanakkor teljes természetességgel mutatja meg, hogy alapvető vonásainkban különbözőek vagyunk. Már maga ennek felismerése is nagy önismereti élmény (nem mindenki ilyen, hiszen vannak, akik másik őselemet választottak – én viszont ILYEN VAGYOK). Az, hogy az egyénekből kiscsoport, majd a kiscsoportok műveiből egy közös egész keletkezik, fokozza a csoportkohéziót. Az osztályterem falán kint maradó kép így a sokféleségből létrejött egységet szimbolizálja.

(Földes Petra óraterve)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.28.
„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk
Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Poly...
(Forrás: dívány.hu)
--
2021.07.28.
Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is
Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet....
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.28.
A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket
A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádé...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.28.
A pszichológusokat félelemben tartja az LMBTQ-lobbi
Netflix, Instagram, TikTok és Facebook – csak néhány azok közül a felületek közül, amelyek kontrollálatlan használata drasztikus hatással lehet a fiatalok szexuális fejlődésére. Az É...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.07.28.
Egyre nagyobb a fejetlenség a diákok oltása körül, máris visszavonták az iskolai igényfelmérést
Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint az eredeti tervek teljesen életszerűtlenek voltak, szinte teljesen kivitelezhetetlen lett volna a nyári szünet közep...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.28.
A nyári szünet alatt, az iskolaigazgatóknak kell megszervezniük a 12–18 éves diákok oltását
Az oltási kampány több százezer tanulót érinthet még úgy is, hogy májustól már egyszer volt lehetőségük a 16–18 éves középiskolásoknak az oltás igénylésére. A Központi Statisztikai...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep