Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. szeptember 7. hétfő, 20:44

Tűz-víz-föld-levegő

Önismereti és csoportkohéziót erősítő foglalkozás középiskolásoknak

A diákok kiválasztják maguknak a négy őselem – tűz, víz, föld, levegő – közül azt, amelyiket saját magukra a legjellemzőbbnek gondolnak. A választott őselemről egy meghatározott folyamatban rajzot készítünk. Ennek eredményképpen végül az osztály egészének „vérmérsékletét” látjuk egy nagy közös montázson. Az elkészült képpel akár az osztálytermet is díszíthetjük.

A feladat rövid leírása

A diákok kiválasztják maguknak a négy őselem – tűz, víz, föld, levegő – közül azt, amelyiket saját magukra a legjellemzőbbnek gondolnak (például választásuknak megfelelően a terem négy különböző sarkában gyűlnek össze). Egymás között megbeszélik, hogy miért a szóban forgó őselemet választották, majd az így kialakult csoportok egy közös képben megjelenítik az általuk választott elemet. Ezután a képekről a többi csoport kérdezhet, illetve elmondják egymásnak, hogy a képek alapján milyennek látják az adott őselemmel jellemezhető csoportot. Ezután az osztályt arra kérjük: úgy rendezzük el egy nagy képbe a létrejött alkotásokat, hogy együtt új minőségű képet alkossanak. Az így elrendezett képek azután a falon maradhatnak.

Időigény: 60 perc

Eszközök: 6-8 db A/2 méretű rajzlap vagy fél csomagolópapír (a csoportlétszám osztva 4-gyel), filctoll és zsírkréta a szükséges mennyiségű csoportnak, ragasztógyurma vagy rajzszög a képek felhelyezéséhez, csoportmunkához alkalmas helyiség.

A munka menete

1. Rövid ráhangoló gyakorlat (5 perc)
Fontos, hogy a „sarkok választása” előtt az egész csoport egymásra hangolódjon, hiszen utána kiscsoportokban fognak dolgozni; közös bemelegítő gyakorlat híján könnyen széjjelszaladnak az energiák. Egy rövid, közös mozgásos vagy koncentrációs játék segít ezen a problémán.

2. A „sarkok választása”, és az azonos őselemet választott csoportok egymás közti megbeszélése (5 perc)
Megjegyzés: A diákok eloszlása nem lesz egyenletes, de ebbe ne avatkozzunk be, hiszen itt mindenki a saját vérmérséklete szerint választ, nem irányíthatjuk át másik csoportba.

3. Az őselem megjelenítése az A/2 méretű lapokon (20 perc)
A sarkok választása alapján a 4-5 fősnél nagyobb csoportokat kérjük meg, hogy rendeződjenek önállóan maximum 4-5 fős társaságokba (például hat emberből 2×3 legyen), és úgy foglaljanak el egy munkaasztalt. Beszéljék meg, tervezzék meg, valósítsák meg a képet, ami az általuk képviselt őselemet a legjobban kifejezi; mindenki találja meg a feladatát a munkában!

4. A csoportok bemutatják egymásnak a rajzokat (15 perc)
Ez a következőképen történik: először a többieket kérdezzük meg, milyennek látják a megszületett képet. Fontos, hogy ne a rajzot kritizáljuk, hanem arra a kérdésre keressük a választ: „Milyen érzéseket kelt bennem ez a kép?” A „befogadók” kérdezhetnek az alkotóktól, ha valamelyik részletet nem tudják értelmezni. Ezután az alkotók mutatják be a képeket, és összekötik a többiek benyomásait a saját elképzeléseikkel.

5. Egy nagy, közös alkotásba rendezzük az elkészült műveket (10 perc)
Először nagycsoportos megbeszélésben, gondolatban megtervezzük a képet (hagyjunk időt a javaslatoknak, érveknek, vitának; esetleg több verziót is kipróbálhatunk), majd rendezzük el végleges helyén, végleges formában az alkotást! Alkossuk meg az esetleg szükséges összekötéseket vagy a közös keretet!

6. Milyenek vagyunk? (5 perc)
Nézzünk rá a mű egészére, hiszen ez a kép – mi vagyunk! Milyenek vagyunk tehát így együtt? (Hagyjuk, hogy a vizualizált érzelmi hatás működjön; nem kell sokat beszélni.) Ezután lezárjuk a foglalkozást.

Várható eredmények

A gyakorlat rendkívül plasztikusan, ugyanakkor teljes természetességgel mutatja meg, hogy alapvető vonásainkban különbözőek vagyunk. Már maga ennek felismerése is nagy önismereti élmény (nem mindenki ilyen, hiszen vannak, akik másik őselemet választottak – én viszont ILYEN VAGYOK). Az, hogy az egyénekből kiscsoport, majd a kiscsoportok műveiből egy közös egész keletkezik, fokozza a csoportkohéziót. Az osztályterem falán kint maradó kép így a sokféleségből létrejött egységet szimbolizálja.

(Földes Petra óraterve)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.31.
Hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől az iskolákban
A műsorban felidézték, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
A család és a nemzet értékeire épít a tananyag
A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokon keresztül. Az ötödikesek számára előírt irodalmi művekben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
Újabb nemzetközi siker: most a kémia diákolimpián szereztek érmeket a magyar diákok
A koronavírus-járvány miatt idén online rendezték meg a versenyt, így elméletre szorítkozó dolgozat alapján hirdették ki a nyerteseket. A dolgozatot a diákok személyes tanári felügyelet...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.26.
A kormány elmagyarázza, miért nagyszerű hír, hogy 20 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre
A számok mögött súlyos tendencia van: mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkezett felsőoktatási intézménybe, ez 19 éve nem látott negatív rekord, ráadásul a felvettek száma is durván cs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.26.
Segítsen az állam a közös digitális oktatási platform kialakításában!
Azért kell közös platform, hogy minden tanár ugyanazzal dolgozzon – mondta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „Legyen mindenhol eszköz, legyen mindenhol laptop, (…) ne a zsebből fizesse a pedag...
(Forrás: mszp.hu)
--
2020.07.26.
Kálmán László: Mi a fenét akarnak tőlünk az iskolában, amikor valamit elemezni kell?
Az irodalmi művekhez persze egészen másképpen kell közelítenünk, mint mondjuk természeti jelenségekhez (vegyük most ide a nyelvi mondatokat is) vagy a matematikai problémákhoz, ezért nyilv...
(Forrás: Qubit)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep