Oidipusz gyermekei

Szálinger Balázs: Oidipusz gyermekei

Oidipusz két fia között testvérharc dúl Thébában: Eteoklésznek is, Polüneikésznek is szent meggyőződése, hogy neki kell hatalomra kerülnie a sokat szenvedett városban. Csupa elszántság, csupa megingathatatlan bizonyosság mindkét ifjú vezér: hatalmat akarnak, uralkodni akarnak, jót akarnak Thébának.
Oidipusz két lánya – Antigoné és Iszméné – pedig ebben a férfiuralta világban, ebben a hatalmi harcoktól megtépázott városban próbál kiigazodni, és próbál a maga módján megfelelni valamiféle rendnek vagy törvénynek. De Kreón, az új uralkodó, olyan törvényt alkot, amit nem lehet betartani, és olyan rendet teremt, amiben nem lehet létezni.

Szálinger Balázs, a fiatal költőgeneráció egyik legtehetségesebbje, újraírta a mitológiai történetet, hogy a mi korunk szavain keresztül, a mi tekintetünk előtt játszódjék le a két és félezer éves tragédia.

A színház első bemutatója különleges vállalkozásnak számít. Valló Péter ötlete nyomán, Valló Péter rendező, Morcsányi Géza dramaturg és Szálinger Balázs költő három antik görög tragédia feldolgozásával egy új művet hozott létre Oidipusz gyermekei címmel.

Mindhárom eredeti dráma a thébai mondakörhöz tartozó történetet dolgoz fel, melyek a Labdakidákról, Oidipusz családjáról szólnak. Oidipusz tragikus sorsát Szophoklész Oidipusz királyából és az Oidipusz Kolonoszban című művekből ismerhetjük. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a királyt sújtó jóslat szerint szörnyű végzet vár gyermekeire is: két fia – Eteoklész és Polüneikész – és két lánya – Antigoné és Iszméné – hasztalan próbál küzdeni az Istenek akarata ellen. Az Oidipusz gyermekei című mű első fele a két fiú párharcáról szól, és az átírás alapjául Euripidész és Aiszkhülosz egy-egy drámája szolgált. A második rész ismertebb történetre, Szophoklész Antigonéjára épül.

A három szerző eredeti tragédiáit három különböző fordításban ismeri a magyar közönség, de ezeknek a műveknek nemcsak a nyelve, hanem gondolkodásmódja és világképe is eltért egymástól. E három szövegből Szálinger Balázs átírásának köszönhetően mégis egy egységes, új mű született, melyet most első alkalommal a Radnóti színpadán mutatnak be.

(Részlet a Radnóti Színház ajánlójából)