Országos vizsgálat az iskolai erőszakról

Egy, a Kölöknet által szervezett kutatócsoport fel kívánta tárni az egyes erőszakos viselkedésformák előfordulását, és rákérdezett arra is, hogy az ezek kezelésére szolgáló különböző eljárásokra milyen igényt és fogadókészséget mutatnak az iskolák. (A kutatás beszámolóját Földes Petra és Lannert Judit készítette el.)

A 480 intézményvezető válaszain alapuló elemzés igazolta, hogy az agresszív viselkedések messze nem egyenletesen érintik az iskolákat. A legsúlyosabb helyzetben a szakiskolák, ezen belül is a nagyvárosi (megyeszékhelyen, fővárosban működő) intézmények vannak. Valamivel kevésbé érintettek az általános iskolák, de itt is találhatunk jelentős különbségeket: míg a kelet-magyarországi helyzet sok tekintetben a szakiskolákéval vetekszik, Közép- és Nyugat-Magyarországon sokkal békésebb a helyzet. Az iskolai agresszió szempontjából a legnyugodtabb helynek országszerte az érettségit adó középiskolák számítanak.

Vagyis az iskolai agresszió tükrében is ugyanazt tapasztaljuk, mint az iskolai eredményesség terén: közoktatásunk működésére markánsan rányomja bélyegét a szelekció és a szegregáció. Az agresszív viselkedések a többnyire rossz társadalmi körülmények közül érkező szakiskolások körében jellemzőek, az általános iskolások érintettsége pedig leképezi a gazdasági fejlettség országrészek szerinti eltéréseit.

Áttekintve, hogy mit üzennek számunkra az iskolai agresszióval kapcsolatban eddig lezárult kutatások, könnyű meglátni: valójában nem történt más, mint hogy egy sajátos társadalmi érzékenységet kiváltó jelenség kapcsán újra rátaláltunk a közoktatás alapvető problémáira. Ilyen a szakiskolák helyzete, a szélsőséges szelekciós hatások, a hatékony működéshez szükséges pénz, idő, szakemberek és szolgáltatások hiányosságai, a megtörtént fejlesztések hasznosulásának elmaradása.

Földes Petrának a témáról szóló cikke teljes terjedelmében olvasható a Kölökneten.

SZJ