Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2010. február 22. hétfő, 12:25
Címkék:

Vargáné Kiss Erika

„Korrupt országban nincs fejlődő oktatás”

Az oktatás megújításával sokan és sokféleképpen foglalkoztak az utóbbi évtizedben. Szinte minden esetben kihagyták ebből a változtatásból a pedagógusokat, pedig nélkülünk semmiféle reform nem fog megvalósulni. Vajon mikor fogja ezt belátni és eszerint cselekedni a következő reformer? Pillanatnyilag ezt kizárólag Hanczár Gergely „gondolatkísérletében” fedezhetjük fel, ezért életképesebb lehet, mint az eddigiek.

Nagyot „gondol”persze, de az ötletroham eredeti, részletes kifejtésre érdemes, mindenképpen profitálhatunk belőle, ha valóban végigboncolgatjuk.

Sokan fogják első olvasásra lehetetlennek értékelni – különösen, ha eléggé belemeszesedtek már abba az iskolába, amelyikben régóta vesztegelnek –, hiszen Gergő is elismeri, „meredek” javaslatokat fogalmaz meg. Azt mondja, előre mutat, nem a jelenben vájkál. Mégis a meredek javaslatok mind a jelen meredek valóságából születtek, pontról pontra haladva mindenki kiolvashatja belőle azt.

Az oktatási jegyek ötlete számomra meglehetősen utópisztikus, mert ahhoz tudatos felhasználókat kellene feltételeznünk, akik mind értéknek tartják a tudást. És ha valóban ilyen érett lenne a felhasználók tábora, vajon elég erős-e ahhoz, hogy kiénekelje a sajtot azoknak a szájából, akiknek ma csak a sajtot jelenti az oktatás, és utóbbiak jóval erősebbek is jelenleg. Őket hogyan tehetnénk érdekeltté abban, hogy egy abszolút kijátszhatatlan rendszert hozzanak létre?

Most pedig mazsolázom egy kicsit.

„Legyen végre mindenütt forintosítva, hogy ki mit miért kap.”

Legyen. Havi osztályfőnöki teendők: 7600 Ft.

„Az iskola bevételi forrása legyen az oktatási jegy vagy azt kiegészítő készpénz. Az önkormányzatok és az állam szálljon ki az iskolák támogatásából és felügyeletéből.”

Ugyan mi lenne a biztosítékunk, hogy csupa elkötelezett, hozzáértő, „normális” emberi és szakmai értékekkel bíró fog iskolát alapítani. Nem kellene-e rettegnünk egy Hullám kialakulásától?

„Úgy tűnik, nem is kell több pénz. Ennyi lehet, hogy elég. Csak igazságosan kéne elosztani.”

Ezzel máris egyet tudok érteni!

„Döntse el az egyetem, a szakiskola, illetve a munkaerőpiac, hogy mire van szüksége. El fogja tudni dönteni.”

Ez is teljesen rendben van, a munkaerőpiac szükségleteiből kellene kiindulni, csak nem kellene megrekedni ott, hogy akkor mit kezdjünk például a tanítóképzésben tevékenykedőkkel, vagyis a felsőoktatásnak sokkal rugalmasabban átszervezhetőnek kellene lennie, a piaci igényekhez alkalmazkodó képzések nyújtásával.

„Aki nem fogja fel, hogy elemi érdeke a számára lehető legjobb oktatást kiválasztani, azzal teljesen felesleges foglalkozni, az úgyis ezer csatornán kerékkötője saját fejlődésének.”

Ez kulcskérdés az oktatásban, nem lehet ilyen nagyvonalúan átlépni rajta! Nélkülük nincs oktatási rendszer, marad a káosz. Őket kirekesztjük? Mennek a szőnyeg alá? Vagy a szélére?
A többiek meg olyan okosak, hogy „kereslet lenne a szakértői véleményekre”?
Ugyan! Oktatásügyben mindenki szakértő, aki valaha volt gyerek, vagy gyereke van, vagy csak a szomszédjának van gyereke, vagy… Ebben egyáltalán nem hiszek.

„Az iskola szabad döntése legyen, hogy kit vesz fel, persze az alkotmányunkat tiszteletben tartva.”

És hová kerülnének azok, akiket egyik iskola sem akar felvenni az alkotmány tiszteletben tartása mellett?

Amivel viszont abszolút egyetértek: korrupt országban nincs fejlődő oktatás.

Vargáné Kiss Erika

4 üzenet

  1. csilla szerint:

    bárki áll elő alternatívával, mindig lesz csoport, akiknek az érdekeik mentén kérdéseket tesztek föl. Ne kérdezz, állíts Te is!

  2. terepmunkás szerint:

    Mostanság, mikor még közoktatásról szólnánk, már nem vesz fel az iskola jól behatárolható gyermekcsoportba tartozókat (Csörög) Ha bíráljuk a sokat marcangolt esélyegyenlőségi terveket, akad a bírálók helyére számtalan, ki gondolkodás nélkül aláírja, mit önkormányzat kíván.A délbaranyai romapedagógiás kísérletezők és művelők, habozás nélkül Himlerhez hasonlítják egymást.Nemegy pedagógus vágja a centit a választásokig, remélve, hogy minden, mit lett, visszarendeződik – és ezalatt leginkább azt érti, hogy újra emelt katedráról szónokolhat.S közben a még munkálkodók, való igaz lavírozva, rossz és néha undorító kompromisszumokat kötve próbálják intéményüket, diákjaikat a víz fölött tartani. S ezenközben maguk is kerékkötőivé válnak az oly szükséges változásnak. Lelkünk rajta.

  3. hanger szerint:

    én speciel a "ki mit miért kap" témában a fentről jövő pénzekre utaltam. hogy iskolán belül vajon hogyan érdemes? szerintem a legjobb ha nem forintosítva van, hanem elkötelezett embereket békénhagynak. de a javaslatnak pont az a lényege, hogy ezt minden iskola magának kitalálhatja. hogy mit tart fontosnak, és naná, hogy aszerint díjaz, meg aszerint tervezi a dolgozók idejét. ha egy étterem szereti a szépen megterített asztalokat, akkor van idő szépen megteríteni. aki meg a menzát szereti, ott meg azt kapja.

    azt kérdezed, hogy "Ugyan mi lenne a biztosítékunk, hogy csupa elkötelezett, hozzáértő, „normális” emberi és szakmai értékekkel bíró fog iskolát alapítani."

    én meg azt kérdezem, hogy ma hol van ez a biztosíték az önkormányzatok által kinevezett vezetők esetében?

    tudatos fogyasztók kérdés: ma is a szőnyeg szélén, vagy a szőnyeg alatt végzik azok a diákok, akik nem tudatos fogyasztók. akik nem akarnak egyetemre menni, vagy szakiskolába, azok már helyből úgy végeznek ahogy.

    hogy mi legyen azokkal, akiket egy iskola sem vesz fel? pont ugyanaz legyen vele, mint ami ma van velük. ez nem ennek a javaslatnak a területe.

    vegyük észre, hogy ez ma sem ritkaság. ha valaki oviba szeretné járatni a gyerekét, akkor bizonyos helyeken évekkel hamarabb kell benyújtsa a helyigényét, sem mint hogy a megtermékenyítő aktusnak nekikezdene. egyszerűen nincs elég óvodai hely.

    és miért nincs több óvoda? azért nincs, mert piacgazdaságban előre tudhatóan veszteséges vállalkozást nem indít senki. az önkormányzatot meg pont abszolút nem érdekli, hogy van vagy nincs ovi.

  4. hanger szerint:

    Terepmunkás: a Fosse drámák világa jut eszembe erről, amit és ahogy írsz. mintha valami ősi nyelven írnál a máról…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep