Vargáné Kiss Erika

„Korrupt országban nincs fejlődő oktatás”

Az oktatás megújításával sokan és sokféleképpen foglalkoztak az utóbbi évtizedben. Szinte minden esetben kihagyták ebből a változtatásból a pedagógusokat, pedig nélkülünk semmiféle reform nem fog megvalósulni. Vajon mikor fogja ezt belátni és eszerint cselekedni a következő reformer? Pillanatnyilag ezt kizárólag Hanczár Gergely „gondolatkísérletében” fedezhetjük fel, ezért életképesebb lehet, mint az eddigiek.

Nagyot „gondol”persze, de az ötletroham eredeti, részletes kifejtésre érdemes, mindenképpen profitálhatunk belőle, ha valóban végigboncolgatjuk.

Sokan fogják első olvasásra lehetetlennek értékelni – különösen, ha eléggé belemeszesedtek már abba az iskolába, amelyikben régóta vesztegelnek –, hiszen Gergő is elismeri, „meredek” javaslatokat fogalmaz meg. Azt mondja, előre mutat, nem a jelenben vájkál. Mégis a meredek javaslatok mind a jelen meredek valóságából születtek, pontról pontra haladva mindenki kiolvashatja belőle azt.

Az oktatási jegyek ötlete számomra meglehetősen utópisztikus, mert ahhoz tudatos felhasználókat kellene feltételeznünk, akik mind értéknek tartják a tudást. És ha valóban ilyen érett lenne a felhasználók tábora, vajon elég erős-e ahhoz, hogy kiénekelje a sajtot azoknak a szájából, akiknek ma csak a sajtot jelenti az oktatás, és utóbbiak jóval erősebbek is jelenleg. Őket hogyan tehetnénk érdekeltté abban, hogy egy abszolút kijátszhatatlan rendszert hozzanak létre?

Most pedig mazsolázom egy kicsit.

„Legyen végre mindenütt forintosítva, hogy ki mit miért kap.”

Legyen. Havi osztályfőnöki teendők: 7600 Ft.

„Az iskola bevételi forrása legyen az oktatási jegy vagy azt kiegészítő készpénz. Az önkormányzatok és az állam szálljon ki az iskolák támogatásából és felügyeletéből.”

Ugyan mi lenne a biztosítékunk, hogy csupa elkötelezett, hozzáértő, „normális” emberi és szakmai értékekkel bíró fog iskolát alapítani. Nem kellene-e rettegnünk egy Hullám kialakulásától?

„Úgy tűnik, nem is kell több pénz. Ennyi lehet, hogy elég. Csak igazságosan kéne elosztani.”

Ezzel máris egyet tudok érteni!

„Döntse el az egyetem, a szakiskola, illetve a munkaerőpiac, hogy mire van szüksége. El fogja tudni dönteni.”

Ez is teljesen rendben van, a munkaerőpiac szükségleteiből kellene kiindulni, csak nem kellene megrekedni ott, hogy akkor mit kezdjünk például a tanítóképzésben tevékenykedőkkel, vagyis a felsőoktatásnak sokkal rugalmasabban átszervezhetőnek kellene lennie, a piaci igényekhez alkalmazkodó képzések nyújtásával.

„Aki nem fogja fel, hogy elemi érdeke a számára lehető legjobb oktatást kiválasztani, azzal teljesen felesleges foglalkozni, az úgyis ezer csatornán kerékkötője saját fejlődésének.”

Ez kulcskérdés az oktatásban, nem lehet ilyen nagyvonalúan átlépni rajta! Nélkülük nincs oktatási rendszer, marad a káosz. Őket kirekesztjük? Mennek a szőnyeg alá? Vagy a szélére?
A többiek meg olyan okosak, hogy „kereslet lenne a szakértői véleményekre”?
Ugyan! Oktatásügyben mindenki szakértő, aki valaha volt gyerek, vagy gyereke van, vagy csak a szomszédjának van gyereke, vagy… Ebben egyáltalán nem hiszek.

„Az iskola szabad döntése legyen, hogy kit vesz fel, persze az alkotmányunkat tiszteletben tartva.”

És hová kerülnének azok, akiket egyik iskola sem akar felvenni az alkotmány tiszteletben tartása mellett?

Amivel viszont abszolút egyetértek: korrupt országban nincs fejlődő oktatás.

Vargáné Kiss Erika