Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. május 26. csütörtök, 14:18

Így töltik az idei vakációt a gyerekek





A vakáció közel felét, vagyis több mint egy hónapot program nélkül töltenek otthon idén nyáron a gyerekek – egyebek közt ez derül ki a Yettel és az Xplora közös, reprezentatív kutatásból, amely többek között azt is vizsgálta, hogy a szülők miként oldják meg gyermekük elhelyezését a nyáron. A válaszok alapján az is kiderült: a mai szülők gyerekkorukban sokkal nagyobb szabadságot kaptak, mint a mostani gyerekek, viszont azoknak a gyerekeknek, akik bármikor elérhetőek – akár mobilon, akár karon viselhető okoseszközön – nagyobb önállóságot adnak a szülők.

A nyári szünidő 11 hetéből összességében átlagosan 5 hetet lesznek úgy otthon a gyerekek, hogy nem szerveznek nekik külön programot, tehát sem tábor, sem a nagyszülők, sem családi nyaralás nem színesítik a vakációt – derül ki a friss országos reprezentatív kutatásból[1], amelyet 5-11 éves, többnyire alsó tagozatos gyerekek szülei körében végeztek. Ennek legfőbb oka, hogy a szülők sok esetben a home office miatt egyébként is otthon vannak, így meg tudják oldani a felügyeletet, de sajnos szerepet játszik az is, hogy a plusz elfoglaltság szervezését anyagilag nem engedhetik meg maguknak.

A szünidei programok tekintetében a családi nyaralás áll az első helyen: a válaszadók visszajelzései alapján a gyerekek bő háromnegyede (77%) tud majd így kikapcsolódni. A nagyszülőknél is komoly forgalom várható, ötből három család (58%) vesz igénybe nagyszülői segítséget akár hosszabb időre a vakáció alatt. Népszerű programnak ígérkeznek emellett a napközis táborok is; a szülők mintegy fele (48%) biztosan élni fog e lehetőséggel a gyermekei elhelyezésére, míg többnapos ottalvós táborba várhatóan csak az 5-11 éves gyerekek 15%-át íratják be.

 

Hívogató táborok

A valamilyen táborban résztvevő gyerekek körében a legnépszerűbb a sport-, illetve edzőtáborok (a válaszadók 37%-a vesz részt ilyen tematikájú táborban), majd a kaland-, és élménytáborok (29%), az alkotó, kreatív tematikájú táborok (24%), valamint az Erzsébet táborok (18%) következnek. Azok a lehetőségek, amelyek valamilyen digitális tudáshoz, tanuláshoz kapcsolódnak, egyelőre kevésbé népszerűek itthon (7%), de már közkedveltebbek például a hagyományőrző táboroknál (5%).

 

Akit szabadnak neveltek, szabadabban nevel

A kutatás arra is kitért, hogy a szülők mennyire engedékenyek azzal kapcsolatban, hogy gyerekük egyedül maradjon otthon vagy kísérő nélkül hagyja el a lakást. Nem meglepő módon minél idősebb a gyermek, annál valószínűbb, hogy legalább olykor-olykor egyedül elmehet rövid időre, pl. iskolába, kerékpározni, edzésre vagy a barátaival találkozni. Míg az 5-7 éves gyermekek közül csak minden nyolcadiknak engedik meg ezt a szülei, addig a 8-9 évesek már felének, valamint a 10-11 évesek háromnegyedének. Vidéken jóval engedékenyebbek a szülők, ott az 5-11 éves gyerekek mintegy fele élvez ebben szabadságot, míg a fővárosiak közül mindössze minden harmadik.

 

A magyar szülők még inkább meggondolják, ha otthon kell hagyni egyedül gyermeküket. Az 5-7 évesek esetén, akár csak az elmenetelnél, csak minden nyolcadik gyerek lehet egyedül a lakásban, míg a 8-9 évesek esetén tízből négy, a 10-11 évesek esetén pedig minden harmadik.

A válaszadó szülők gyerekként nagyobb szabadságot kaptak régen; tízből mindössze egy-kettő (kb. 15%) nem mehetett sehova egyedül. A generációs mintát viszont jól tükrözi az eredmény, hiszen akit régen elengedtek a szülei, főleg hosszabb időre, az most a gyermekével kapcsolatban is engedékenyebb e téren, míg akiket szigorúbban fogtak, annak általában a gyerekei sem mehetnek sehová kíséret nélkül.

Ha van min elérni a gyereket, a szülők is engedékenyebbek

A friss kutatás vizsgálta a szülői attitűdöt olyan szempontból is, hogy vajon engedékenyebbek-e akkor, ha egyébként valamilyen eszközön elérhetik a gyermeket, akkor is, ha nincs a közelben. Mind a szülő, mind pedig a gyermek szempontjából hasonló eredmények születtek (a szülők 80%-a szerint a gyereknek is nagyon fontos, hogy bármikor el tudja őt érni, míg a szülők 78%-nak fontos, hogy gyermekét mindig elérje, ha nincs vele), azaz egyértelmű az igény arra, hogy bármikor-bárhogy elérhessék egymást. Az eredményekből kiderül, hogy minél idősebb a gyerek, annál valószínűbb, hogy már rendelkezik például egy karon viselhető, SIM-kártyás okoseszközzel.

A válaszadó szülők bő negyede tervezi, hogy beszerez hasonló eszközt a közeljövőben. Leginkább a 7-8 évesek szülei nyitottak erre, náluk tízből négy szülő tervezi az okosóra-vásárlást. Azok a szülők, akik nyitottak az ilyen megoldásra, különösen előnyösnek ítélik, ha egy karon viselhető eszköz segítségével láthatják, épp merre jár gyermekük, illetve sokak számára jelentene biztonságot, ha így bármikor el tudná érni őt. A Yettel kínálatában is elérhető Xplora X5 Play segítségével a szülő bármikor kapcsolatba léphet a gyerekkel, amely kevesebb képernyőidőre és minél több fizikai aktivitásra is ösztönzi őket.

[1] A Yettel és az Xplora közös kutatása 500 fő megkérdezésével zajlott 2022. április 28. és május 5. között. A szülői minta reprezentatív azon háztartásokra, amelyekben 15 évesnél fiatalabb gyermekek élnek, településtípus és régió szerint. A gyermekek mintája reprezentatív az 5-11 éves gyermekekre nem, életkor és régió szerint.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep