Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. július 6. szerda, 9:47

Nem alaptalanul, de alapozás nélkül

Néhány gondolat a kisiskolák sorsáról

Szabó Anna

A kormány készül eldobni egyik érvét. Nem elvetni, mint a sulykot, azt nők szokták mosáskor, nem is úgy, mint a kalapácsot, nem is komoly érvét, de érvét: miszerint a magyar oktatásban az EU-s meg oíszídís átlaghoz mérten nagyon vagy csak simán alacsony az egy pedagógusra jutó tanulók száma. Most készül ezen javítani egy tollvonással a belügyminiszter. A tollvonás azonban – szerencsés esetben – csak egy zárógesztus, amelyet alapos, szakmai megfontolások, kutatások előznek meg. Őszinte kérdésekre adott, nem előre elvárt válaszok. Ha pedig a szakma egészét is bevonják, az adott szűkebb kérdéskört, jelen esetben a kis létszámú falusi iskolákat belülről ismerőket különösképpen, akkor fájdalmas és nehéz döntések is születhetnek – nem egyetlen tollvonással, hanem megalapozottan. Keze alá dolgoznak majd pedagógusok. Vagy oktatáskutatók. Vagy pszichológusok. Nem, az utóbbiak talán most nem. Ők már a NAT-hoz nevüket adták, s van munka, ami gyorsan erodálja a neveket.

Józan megközelítésben annak, hogy kistelepülések kis létszámú iskoláiból ne kelljen kicsit nagyobb települések eddig közepes, most majd nagy iskoláiba járni, ára van: fenn kell tartani az iskolát, az épületet, a személyzetet, felszerelni, a rommá használt felszerelést időnként pótolni (akkor is, ha az EU nem ad rá pénzt, mert az iskola akkor is magyar és a nemzeté, ha pénzbe kerül nekünk, a nemzetnek, a magyaroknak). Érdemes-e vajon? Mit ad a kis iskola? Mivel és miben ad többet a nagyobb település nagy iskolája?

A döntés szemmel láthatóan jól előkészített. Tömeges iskolabővítések folytak az utóbbi típusú településeken: a mindennapos testnevelés miatt tornatermek épültek, de legalábbis lőterek és lovardák, ugye? Az Öveges programból felszerelték a „természettudomány” oktatásához szükséges termeket, szertárakat, bővítették az étkezőket, pótlékokkal ösztönzik a természettudományos tárgyak tanítására képzett kollégákat a pályán maradásra, esetleg újabb szakok elvégzésére. Nem? Ja, tényleg. Már Hoffmann Rózsa is megmondta, hogy nem a pótlékokkal kell elfogadhatónak, sőt vonzónak lennie a pedagógusok bérének, hanem az alapbérnek. Hogy mennyire vonzó, azt a jelenlegi köztársasági elnöktől tudjuk. Hogy mennyire elfogadható, azt meg a nem létező oktatási tárca jelenlegi felelősétől, a belügyminisztertől. Szerinte vonzó, így nincs miről beszélni. Tárgyalni meg különben sem akart. Pótlékokról sem, pedig egy ideje legfeljebb azt emelik.

Nem így történt? Nincs iskolabővítés, Öveges szegény tiltakozna a neve beszennyezése ellen, ha tehetné? Oly vonzó a pálya, hogy a már ott dolgozók megtartása is lassan csak az evezőpadhoz láncolással sikerülhet?

Fővárosi általános iskola, felső tagozaton „csoportbontásos” matematikaoktatással. Vonzáskörzete villanegyed és lakótelep, a szomszéd kerületből is hasonlóan összetett környezetben élő népesség gyermekeiből is felvesznek. A felső tagozat végén „vizsga”. Hogy gyakorlatuk legyen a vizsgázásban. Legyen, ha ettől jobb bárkinek. Az eredmények gyengék. Ötven százalék fölé elvétve jutnak. A tavalyi végzős évfolyamról (mintegy 50 gyerek) csak egy-egy került be gimnáziumba. Van kabinetrendszer, többé-kevésbé szakos tanítás is: nyelvet még nem tanított testnevelő, matekot a történelemtanár. Még legalább a humán/reál vonal mentén van valamelyest elkülönítés. Helyettesítéskor már nem, de legalább a tantárgyfelosztáskor. Tudom, nem baj, ha szakképzésbe mennek: a szakmunkásoké a jövő. Két tanár egy iskolába, két mérnök egy egész gyárba – működik az ország úgy is. Lassan kezdődik a próbaüzem.

A kérdés nem az, hogy kiké a jövő, ahogy már egy ideje az se, kiké az ország. Inkább csak az, hogy az alsó tagozatos tanterven (rend és fegyelem, ellenőrzés) tanítói vezetéssel végigszáguldó gyerekeknek lesz-e elegendő szövegértési, önkifejezési és matematikai háttértudásuk ahhoz, hogy az iskolaösszevonásokból – kezdetben felső tagozat, hivatkozzunk a szakos ellátottság és felszereltség javítására – remélt előnyöket hasznosítani tudják? Tudnak-e majd a törtekkel úgy bánni, hogy a v=s/t egyenletbe számokat helyettesítve meg tudják mondani, hány éves az út szélén trafipax-szal ácsorgó rendőr. Ismerik-e majd annyira az arányosságot, hogy értik, mik azok a vonalak és számok a térkép jobb alsó csücskében, és hogyan függ össze azzal, mennyit kell gyalogolni a célig? Mondom: bizonyára jól előkészített döntés ez, valamelyikőtök biztosan tudja, hol lehet elolvasni azt a tanulmányt, amely alapján remélhetjük, hogy az oktatás ilyen átszervezése a tanulói teljesítmények, kompetenciák javulását hozza majd. Ha meg mégse így lesz, a területről kinyert pénz akkor is megéri. Kinek?

Szabó Anna

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.08.15.
Kell-e nyelvvizsga egy diplomásnak?
Újabb mérföldkőhöz érkezett a felsőoktatás reformja, ennek – a kormány álláspontja szerint – célja, hogy tovább nőjön az intézmények autonómiája és a hallgatói felelősségvá...
(Forrás: Mandiner)
--
2022.08.15.
Több iskolában is online oktatást rendelhetnek el a rezsiköltségek emelkedése miatt
Az ELTE spórolásra kényszerül, bezárhatja néhány részlegét. A legdrágább rezsivel bíró TTK képzéseit átállítják online formájú távoktatásra. Az ATV-nek Nagy Erzsébet, a Pedagó...
(Forrás: index)
--
2022.08.15.
Novák Katalin: A magyarságot, a biztonságot és a barátságot jelentik az Erzsébet-táborok
A köztársasági elnök hozzátette: a tábor a biztonságot is jelenti lelki és fizikai értelemben, a szülőknek nem kell aggódniuk gyerekeik miatt, emellett új barátságok szövődnek, és a...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.08.15.
Még nem döntött az ELTE, hogy átáll-e az online oktatásra
„Az ELTE-n jelenleg is zajlik az energiaszolgáltatókkal a jövő évre vonatkozó szerződések előkészítése. Az idei évben az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet...
(Forrás: Népszava)
--
2022.08.15.
Drágulhatnak a kollégiumok, de az állami ösztöndíjas hallgatók zöme ugyanannyit fizet majd, mint eddig
A rezsi emelkedése miatt a kollégiumi díjak is magasabbak lehetnek, de a drágulás az állami ösztöndíjasként tanulók nagy részét nem érinti majd.
(Forrás: Eduline)
--
2022.08.15.
Setényi János: Egy oktatáspolitikai vízió a Tanuláskutatóból
A cél az, hogy 2030-ra a magyarok birtokolhassák a legversenyképesebb tanulási rendszert Közép-Európában, azaz minden Kárpát-medencei magyar képes legyen arra, hogy élethossziglani tanulá...
(Forrás: Mandiner)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep