Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2023. február 14. kedd, 19:53

Klassz-OFOE Pedagógus Filmklub – Megáll az idő

A vetítés időpontja:  február 28. 17.30 

Helyszín: az NFI vetítőterme, 1021 Budapest, Budakeszi út 51/C

A film utáni beszélgetést Arató László vezeti.

A filmhez alaplapja és a tanári segédlet itt érhető el. 

Az eseményre itt lehet regisztrálni.

A Facebook esemény linkje.

A filmről

A forgatókönyvet Bereményi Géza és Gothár Péter írta, a saját gyerekkori élményeiket szőtték bele a filmbe. A szigorú igazgatóhelyettest alakító Rajnákot az egyik tanáráról formázta Bereményi. A filmet Gothár Péter rendezte. A Megáll az idő komoly hazai és nemzetközi sikert aratott. 1981-ben a Magyar Játékfilmszemle alkotói díját kapták meg Bereményi Géza, Gothár Péter, Koltai Lajos, Őze Lajos és Selmeczi György. Cannes-ban a francia ifjúsági miniszter különdíját, New Yorkban a kritikusok díját, Taorminában II. díjat, Chicagoban Ezüst Hugó díjat, Brüsszelben Aranykor-díjat nyerte el a film.

Bereményi Géza életrajzi regényt akart írni, de néhány fejezet után inkább forgatókönyvvé formálta a kamaszkorát. A Megáll az idő felejthetetlen aranyköpéseit szinte egy az egyben az életéből vette („Jó, hát akkor itt fogunk élni”). Gothár Péter rendező és Koltai Lajos operatőr nem realisztikusan akarták filmre vinni a sztorit, hanem egy elemelt, ábrándos világot teremtettek. Roncsolták a filmnegatívot, hogy karcosnak, régiesnek tűnjön a kép, a levegőbe krétaport szórták, hogy fátyolos hatást keltsen a környezet, és erős, koncentrált neonfényeket használtak, amik nyomott hangulatot kölcsönöztek a jeleneteknek

A Megáll az idő egy apátlan fiú, Köves Dini nevelődéstörténete, beavatástörténete, szocializációjának története. A nevelődés és beilleszkedés értelmében vett szocializációban alapvető jelentősége van a szerepmintáknak, a felnőtti szerepek elsajátításának. Különösen fontos egy apátlan fiú esetében, hogy ki helyettesítheti a kamaszfiú számára az általában az apa által kínált modellt, orientációt. Talán kézenfekvő, hogy a filmet mint Dini hiábavaló apakeresését és ettől nem független beilleszkedési kudarcát elemezzük. Dini nevelői, beavatói közül a legfontosabbak Bodor Laci, Szombati tanár úr, Malacpofa és Pierre, de más felvetődő szerepmintákat is szemügyre veszünk. Pierre persze már nem a családi vagy az iskolai szocializáció ágense, hanem a kamaszkori szocializációban meghatározóvá váló kortárscsoportot képviseli.

Vagány kultuszfilm, kikezdhetetlen remekmű. Lendületes kamaszfilm a hatvanas évekről, amikor a fiatalok Elvis Presley-re tomboltak, pornóképeket cserélgettek, és beálltak a Coca-Colától. De sokkal több is ennél: szembenézés az ’56-os forradalom kudarcával, az itthon maradtak bűntudatával, örökös és hiábavaló elvágyódásával. Keserédes életérzés sugárzik belőle: a céltalan lázadásé és az örökös sikertelenségé. Legendás alakja, Pierre az amerikai ellenzéki hősök, a James Deanek stílusában forgatja fel az iskola életét, anarchista jelszavakat kiabál („Le a csecsemőkkel, éljenek a csajok!”). Megfoghatatlan, mitikus alak, akinek a példáját a valóságban lehetetlen követni.

Ebben az országban, ahol „még a szar is le van szarva” és „a kúrás nem szentség”, két út áll az emberek előtt: disszidálnak vagy megalkusznak. fiatalok azt hiszik, változtatnak majd a világon, de aztán megkötik ők is a szüleik kompromisszumait. A Megáll az idő tele van kőkemény rendszerkritikával, ugyanakkor a kamaszfilmek tomboló hormonjai, a lázadás és a szerelem eufóriája hajtja előre a sztorit, hogy annál nagyobb legyen a végén a pofára esés, amikor kiderül, hogy itt soha semmi sem változik.

Vélemény a filmről 2002-ből

A Megáll az idő nem „retro”-film (már ha jelent egyáltalán valamit ez a kategória), köze nincs a nosztalgiázáshoz. Persze világosan jelzi (felirattal is), hogy melyik évben játszódik a film, de noha a „legendás” hatvanas évek eleje a szóban forgó korszak, mégsem a magát valami érthetetlen okból „Nagy”-nak nevező generáció apoteózisa a film. Itt – sok más mellett –  leginkább az 1963-as kádári konszolidációról van szó, másszóval az ’56-ot követő leszámolások, megtorlások lezárultával a politikai vezetés és a társadalom viszonyának merőben új alapokra helyezésének kezdetéről.

Azon kevés Kádár-korszakról szóló filmek egyike, amit hitelesnek fogadok el: igaz, „helyzeti előnyük” volt Gotháréknak azzal, hogy még bőven a nevezett időszakon belül készítették a filmet, így a mostanság ezen témában mozgó művek nosztalgiára építő retteneteknél messze többet nyújtanak (vagyis többről van szó, mint pusztán a kordokumentum jellegű, emblematikus tárgyak és egyéb múltidéző effektusok ostoba, kollázsszerű felvonultatásáról). Itt szó sincs geil, egyszersmind sunyi összekacsintósdiról („Nem is volt, az olyan rossz, mi?”).

Súlyos mű, és szerintem a hatvanas évek Magyarországáról többet mond, mint egynéhány történész monográfiája.

(Forrás: Megáll az idő (film). Szereti valaki? – Index Fórum)

Vélemény 2012-ből

Gothár Péter filmje – ami Cannes-ban 1982-ben díjat nyert – 1963-ban játszódik, de ez ne tévesszen meg senkit, mert akár az akkori vagy a mostani jelenben is játszódhatna. Kiderül, hogy gimnazistának lenni mindig szar, de sose lesz megint olyan jó.

A film két generáció kudarcait ábrázolja. Köves István és Bodor László 1956-ban fellázadtak, de Bodort lecsukták, Köves pedig külföldre menekült, viszont a családja nem akart vele elmenni. A történet a hatvanas években folytatódik, ahol Köves Gábor és az öccse, Dini szembesül a kommunista taktikákkal, amikor a börtönből szabadult Bodor csatlakozik a családhoz, és beáll a párt mögé. Gábor az orvosira menne, pedig valószínűleg az emigráns apja miatt megint el fogják küldeni, Dini pedig Magdával nyomja a tinédzser l’amourt, miközben magával ragadja a végzős lázadó, Pierre lendülete. A régi osztályfőnök után pedig az új sem tud megbarátkozni a kommunizmussal. A film az elkerülhetetlen emigrálással zárul, a kérdés csak az, hogy ki és miért marad.

Szinte érthetetlen, hogy a nyolcvanas évek elején megjelenhetett egy ilyen kemény rendszerkritika. De annak ellenére, hogy végig erős állításokkal és felejthetetlen aranyköpésekkel dolgozik (például: „Mindenkinek igaza van, még a szar is le van szarva.”), a film legnagyobb ereje talán az, hogy a hangsúlyt mindenki oda teszi, ahova akarja. Lehet korrajzként, 56-tal való szembenézésként vagy ifjúsági filmként is értelmezni, de mindegyik kategóriában újat mutatott.

(Forrás: Herczeg Márk, Index, 2012 –  Index – Kultúr – Éljenek a hülyék, ne legyen semmi!)

Kapcsolódó link:

Klassz–OFOE Pedagógus Filmklub – Alapfilmek (filmarchiv.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep