Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. február 20. vasárnap, 19:09


Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Oktatáspolitikai Jogi Osztály

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének véleménye a pedagógusok életpálya-modelljének koncepciójáról

A koncepció célkitűzésével, a pedagóguspálya modell létrehozásának jelentőségével egyetértünk. Attól tartunk azonban, hogy amennyiben a feltételek nem változnak, tehát nem biztosított a finanszírozás és a tervezett folyamat nem illeszkedik szervesen a közoktatási rendszer egészének fejlesztésébe, az elképzelés megvalósíthatatlan.

A koncepció szerinti határidő annyira rövid, hogy a jelenlegi helyzet ismeretében nem tartjuk lehetségesnek azt, hogy a tervezett modellel e téren gyökeres változást lehetne elérni. Nem látjuk semmi biztosítékát annak, hogy 2012-ig annyira stabillá válik a közoktatási rendszer, hogy azon belül el lehessen indítani a modell konkrét bevezetését, ami menetközben nem változtatható. A folyamat közben történő változtatás ugyanis komolytalanná és kiszámíthatatlanná teszi a rendszert.

A környezet, az egész közoktatási rendszer, a fenntartók, az intézmények helyzete e pillanatban labilis, számos működési zavar tapasztalható, és még nem látható egyértelműen, hogy az egész milyen irányba mozdul el. A pedagógus teljesítménye ilyen körülmények között nem csupán az ő felkészültségétől és elkötelezettségétől függ. A modell rövid távon történő bevezetése nem válhat ösztönző erővé, sokkal inkább fenyegetést jelent, fokozza a kiszolgáltatottság érzését, tovább ront a pedagógusok közérzetén és ezzel együtt a munka színvonalán.

A már pályán lévő pedagógusok számára rövid távon semmiképpen sem tartjuk bevezethetőnek ezt az életpályamodellt – többek között – azért, mert helyzetük több szempontból is bizonytalan, és miközben szaporodnak a feléjük irányuló, gyakran egymásnak ellentmondó elvárások, sok esetben munkájuk alapvető feltételei is hiányoznak. Aktuálisan az lenne az elsődleges és halaszthatatlan feladat, hogy az igazán jók maradjanak meg a pályán, ne égjenek ki, s ha már létszámot kell csökkenteni, akkor a valóban alkalmatlanokat bocsássák el. Tehát a rendszer stabilizálódása előtt nem szabad új elemekkel terhelni az enélkül is kaotikus, politikai színezetű vitákkal is terhelt szisztémát.

Helyesnek tartjuk, hogy a tervezett folyamat a pedagógusképzéssel indul. Ameddig azonban ilyen állapotban van a szakma (se erkölcsi, se anyagi elismerés, viszont fokozódó és egymásnak is ellentmondó elvárások), nem fogja vonzani azokat a fiatalokat sem, akik pedig kedvet éreznének hozzá. Rövid távon tehát nem lehet arra számítani, hogy önmagukban a szigorodó vizsgafeltételek fékezik az évtizedek óta zajló kontraszelekciós folyamatot. „A legjobb, legrátermettebb diákok pedagóguspályára történő irányítása a középiskolai tanárok hivatásbeli kötelessége” – olvashatjuk a tervezetben (21. oldal). A jelenleg működő pedagógusoktól a fent említettek alapján nem várható, hogy hitelesen képviseljék hivatásuk jelentőségét és szépségét, s tanítványaikat e pálya választására ösztönözzék.

A koncepció egyes részleteihez kapcsolódó megjegyzések

„A pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata.” (21. oldal) A pedagógiai pályára való alkalmasság feltételrendszeréről rengeteg vita volt már, és eddig tudomásunk szerint nem sikerült konszenzusra jutni a kritériumok meghatározásában, illetve meglétük megállapításának módjában. Ráadásul a pedagógusszerep napjainkra rengeteget változott. Az elkötelezettség fogalma megfoghatatlan. Nem biztos, hogy az alkalmas a pályára, aki szép szavakat tud mondani róla.

„A bizottság tagjai: a megyei kormányhivatal oktatási főosztálya által delegált felkészített szakértő, a pedagógusképző intézmény Tanárképző Intézetének vagy gyakorlóiskolájának felkészített oktatója, és a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető, vagy az általa az intézményből kijelölt pedagógus III. (mesterpedagógus) vagy kutató tanár.” (22. oldal) A szakértőket tehát felkészítik erre a felelősségteljes feladatra. Kik, milyen elvek alapján? Mi a biztosíték arra, hogy az általa képviselt követelmények valóban megfelelnek a pedagógus iránti elvárásoknak? A hasonló minősítésekkel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalataink. A fenntartó szándékaitól függővé tenni egy életpályát szintén kockázatos. A pedagógusképző intézmény képviselete akkor rendben lévő, ha az intézmény megfelelő színvonalon és korszerű szemlélettel működik.

„A továbbképzések továbbra is hétévenként kötelezőek, 120 óra időtartamban illetőleg kreditpont-értékben, és akkreditált továbbképzési formákban teljesíthetőek.” (26. oldal) A kötelező továbbképzési rendszer eddig is létezett. Mielőtt ez az életpálya része lesz, szükség van az eddigi tapasztalatok alapos elemzésére, az anomáliák feltárására, és ezek kiküszöbölésére.

„A továbbképzések költségeinek 80 %–át a költségvetés biztosítja, a fennmaradó 20 %-ot az iskola vagy a fenntartó átvállalhatja, amennyiben a továbbképzést pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézmény vagy akkreditált pedagógiai intézet szervezi, vagy ha a továbbképzést jogszabály elrendeli. Egyéb továbbképzési formák akkreditáció esetén is önköltségesek a pedagógusok számára.” (27. oldal) Az első minősítő vizsga tehát még ingyenes, aztán a pedagógus fizeti. Ez azt feltételezi, hogy a pedagógusoknak olyan magas lesz a jövedelmük, hogy képesek lesznek ezt fedezni. Igazán számottevő béremelés csak a Pedagógus III. kategóriában várható, amelynek viszont feltétele a pedagógus szakvizsga. Ez megint pénzbe kerül. Mivel a bérezésben ez nincsen beépítve, nyilván az lesz képes ezt a karriert bejárni, akinek erre megvannak a pénzügyi feltételei.

Nem derül ki a tervezetből, hogy a pedagógus szakvizsgára való felkészítés beleszámít-e a kötelező továbbképzésbe, illetve milyen összefüggés van a kötelező hétévenkénti továbbképzés és a szakvizsga között (27. oldal).

A külön feladatok pótlékkal és/vagy órakedvezménnyel való összekötését alapvető fontosságúnak tartjuk. (29-30 oldal). Nagyon lényeges, hogy az intézménynek joga legyen ezen pótlékok, illetve órakedvezmények a helyi igényeknek megfelelő meghatározására.

Néhány észrevétel az osztályfőnöki szereppel kapcsolatban

A heti 1-2 óra nem elegendő arra, hogy abban az iskolai nevelés kulcsszereplőjének tekinthető pedagógus ellássa a rá háruló feladatokat. Még abban az esetben sem, ha a pótlékot jelentősen megnövelik. Az egy-egy osztályhoz kötődő feladatok az osztályfőnöki óra mellett még legalább heti 4 órát igényelnének (eseti problémák kezelése, kapcsolattartás a szülőkkel, tanítási órán kívüli programok szervezése, az osztállyal foglalkozó pedagógusok és más szakemberek tevékenységének koordinálása, adminisztráció, stb.).

A tervezet szerint az osztályfőnöki feladatkört is csak minősített pedagógus láthatja el. Tehát a fiatalnak, aki előbb két éven át csak gyakornok, aztán Pedagógus I. lesz, még akár évekig is kell várnia, hogy osztályt kaphasson. Jelenleg is gond, hogy egyre kevesebben akarnak osztályt vállalni, ugyanakkor a gyerekek igénylik a fiatal pedagógusokat. Nem tartjuk tehát szerencsésnek, hogy e feladat ellátását minősítéshez kössék.

Budapest, 2011. február 20.

Dr. Szekszárdi Júlia
az egyesület elnöke

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep