Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. május 31. kedd, 13:34
Címkék:

„Nálunk a kritikus gondolkodás majdhogynem szitokszó. Pedig az a szuper. Viszont mi ezt még nem igazán sajátítottuk el.”1

Egy országos középiskolai vitaverseny2 margójára

Aki valaha Magyarországon vitakultúra-fejlesztésbe fogott, az valószínűleg azért tette, mert hitt abban, hogy a kritikus gondolkodás elengedhetetlen feltétele egy jól működő demokráciának, ja és persze azért is mert, vitázni jó. Jó felkészülni, érveket és ellenérveket gyűjteni, izgulni azon, hogy a másik csapat többet tud-e vagy képes-e többet kihozni a vitából, mint mi: versengés, együttműködés, izgalom, szellemi erőfeszítés, stb.

Mi is ezért fogtunk bele évekkel ezelőtt, és kezdtük építeni a hálózatot olyan pedagógusokból és ifjúságsegítőkből, akik hasonlóképpen gondolkodtak. Természetesen a disputázásnak, vagyis a formális vitakultúra fejlesztésének voltak már hagyományai Magyarországon, de mi szerettünk volna új lendületet adni neki. Több kis projekt sikeres megvalósítása után azt gondoltuk, hogy eljött az ideje a versenynek, vagyis annak, hogy középiskolások összemérjék a tudásukat a disputa területén. 2010-ben 27 csapat jelentkezett a DIA3 Országos Disputaversenyére, és nagy küzdelem után két korcsoportban hirdettünk győztest. A tavalyi tapasztalatok azt mutatták, hogy a verseny nagy húzóerő, a megméretés kedvéért hatalmas mennyiségű munkát hajlandó befektetni tanár és diák. És ez a befektetés megtérül. Pár hónap „edzés” lenyűgöző eredményeket képes generálni.

Természetesen a jó pedagógus tisztában van azzal is, hogy a felkészülés és a vita folyamán számos olyan készség fejlődik, amire az iskolában hagyományos keretek között nem mindig tud kellő figyelmet és energiát fordítani. Ilyen például a nyilvános beszéd, az érvelés és cáfolat, a kérdezés, az analitikus gondolkodás, az együttműködés, a taktikázás, a sportszerűség, és még sok más.

A mellékelt filmösszeállítás4 a 2011. január és április között lebonyolított Szóval?! Országos Középiskolai Vitaverseny5 krónikája. A filmből kiderül, hogy mi is volt a verseny menete, mi motiválta a diákokat és a tanárokat, mit tanultak az egészből.

Amit mi, a szervezők és a szakmai stáb tagjai tanultunk az az, hogy óriási szükség van átlátható, kiszámítható, világos szabályok szerint működő versenyekre, ahol a fiatalok gyakorolhatják a versengő együttműködés6 praktikáit, ahol megtapasztalhatják a fairplay szabályai szerinti küzdelmet, a győzelmet és a vereséget, az egymás iránti bizalmat. Felemelő volt látni a Szóval?! díjkiosztóján, hogy olyan csapatok is tapsoltak a győzteseknek, akik felkészültségük és tehetségük alapján maguk is állhattak volna a dobogó legfelső fokán, de minden versenyen csak egy győztes lehet.

A tavalyi díjkiosztón azzal zártam az egybegyűlt mintegy 100 diák és 27 pedagógus előtt mondott beszédemet, hogy reményeink szerint ez a módszer minél hamarabb bekerül az iskolai gyakorlatba, és minden középiskolás diáknak lesz alkalma gyakorolni a formális vitában való részvételt. Reméljük, hogy rövid időn belül így is lesz.

Minden további részletet, szakmai anyagot, versenyszabályzatot, és egyebet itt találsz: www.szoval.eu, http://www.facebook.com/szoval.

Vitára fel! A vélemény szabad.

1Mundruczó Kornél filmrendező a NOL Presszóban, 2011. május

2A vitaverseny olyan verseny, ahol csapatok mérik össze vitakészségüket egy előre megadott témával kapcsolatban szakavatott bírák előtt. A téma tételmondat formájában fogalmazódik meg, amit a résztvevők kb. 1 hónappal a verseny előtt kapnak meg, így bőségesen jut idejük felkészülni. Számtalan versenyformátum létezik a világon, itthon az ún. Karl Popper formátum a legelterjedtebb. Itt két háromfős csapat vitázik megadott forgatókönyv szerint szigorú időkeretek között. Az egyik csapat a tételmondat mellett, a másik ellene érvel.

3 Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

4 http://videotar.mtv.hu

5 A verseny lebonyolításában egy négytagú konzorcium vett részt, a program maga pedig az Európai Bizottság és a Külügyminisztérium közös kezdeményezésére jött létre.

6Lásd: dr. Fülöp Márta (az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese) legújabb kutatásait és nyilvános előadásainak anyagát, pl ezt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep