Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. június 3. péntek, 7:01

Alku tárgya lehet-e a pedagógusok kötelező óraszáma?

A Kölöknet portálon jelent meg az Alkudozás a pedagógusok kötelező óraszáma körül című írás, amelyet Pedagógusok Szakszervezetének felkérésére írt Lannert Judit, és amelyet a közeljövőben a Pedagógusok Lapja is közöl. A téma fontosságára való tekintettel a Kölöknet eleketronikusan is közre adja a cikket. Ennek néhány részlete olvasható most az OFOÉ-n. Mindkét portálon várjuk a kommenteket!

A pedagógusok kötelező óraszámának változása (emelése) már korábban is elsősorban költségvetési kérdés volt, és nem sok köze volt/van a terheléshez. A mindenkori kormányzat korábban is, most is, ezzel az eszközzel próbálja racionalizálni a pedagóguslétszámot, ami a nemzetközi adatok tükrében valóban magasabb, mint ami az adott tanulólétszámból következne.

Ugyanakkor a jelenlegi drasztikus óraszámemelés szakmai szempontból nem indokolt a hazai és nemzetközi adatok tükrében. A kötelező heti óraszám elsősorban a letanítandó óraszámokra vonatkozik, ezekre a tanórákra pedig tisztességesen fel kell készülni, és utána az értékelésre (pl. dolgozatjavítás) is időt kell szánni. Ha netalántán azt is elvárjuk a pedagógustól, hogy új módszerekkel tanítson (pl. digitális tábla használata vagy differenciált csoportmódszerek, projektmódszer), a felkészülés erre is időt igényel.

Nem véletlen, hogy heti 28 kötelező tanítási órát sehol a világon nem várnak el a pedagógusoktól. Ennyi órát csak az órákra való felkészülés terhére tudna vállalni, ami egyértelműen az oktatás színvonalát csökkentené. Ahogy a „Szárny és teher” is fogalmaz: nem olcsó, hanem hatékony oktatásra van szükség. A heti 28 órával lehet, hogy drasztikusan lehetne csökkenteni a pedagógusok létszámát, és lehetne forrásokat kivonni az oktatásból, javítandó a költségvetés egyensúlyán, de hosszabb távon katasztrofális hatással járna. Aki így gondolkozik, az összetéveszti a pedagógusi munkát a gyermekfelügyelettel.

Az oktatásban csapdahelyzet alakult ki: a tanulólétszámhoz képest jóval több embert foglalkoztatunk pedagógus munkakörben, mint amennyit anyagilag fedezni tudunk, tehát a magas szintű foglalkoztatást csak a bérek csökkenése, illetve alacsony szinten tartása mellett tudjuk biztosítani.

Az alacsony bérek viszont azt is jelentik, hogy nem drága a pedagógust adminisztratív feladatok ellátására használni. Egy iskolaigazgató vagy iskolafenntartó, amennyiben sokba kerülne a pedagógus, egész biztosan nem használná őt ilyen célokra.

Amennyiben viszont a pedagógusszakma arra szavaz, hogy mindenki a pályán maradhasson, akkor viselnie kell ennek ódiumát: az alacsony béreket és az adminisztratív feladatokat. Ez utóbbit a pedagógusok már csak azért is elvégzik, nehogy elveszítsék a munkájukat.

Ráadásul egy ördögi folyamat indult így be – nem most, hanem már évtizedekkel ezelőtt -, ahol a pedagógus pálya presztízsének romlása miatt egyre kevésbé vonzza a fiatalokat. Ennek egyik következménye már látható: egyre alacsonyabb pontszámokkal kerülnek be a tanárképzésre a jelentkezők, másrészt viszont a jelentkezők száma is csökken, tehát nagyon hamar elérjük – egyes tantárgyakban már elértük – azt az állapotot, amikor elfogynak a fiatal tanárok és tanárhiány lép fel.

5 üzenet

  1. Swiderski Erzsi szerint:

    Tanárhiányról még nem de férfitanár hiányról nagyon is tudunk!

  2. Swiderski Erzsi szerint:

    Egy-egy álláshírdetésre még sok a jelentkező.

  3. zöldbéka szerint:

    Újabb forrásokat lehetetlen már kivonni úgy a közoktatásból, hogy a rendszer ne omoljon össze – akkor se, ha ez bújtatott módon történik/történne. A mindenkori oktatáspolitikának végre be kellene látnia és ehhez kellene igazítania döntéseit, hogy egy "jó" tanár, egy tehetséges, kreatív, képzett és elhivatott pedagógus bérének és az oktatás egyéb költségeinek sokszorosát termeli meg évente. Olvastam kutatásokat a neten, melyekben számszerűsítik is ezt a hasznot: egyes kutatások ezt 80-100 millió Ft-ra teszik. Természetesen készségesen elismerem, hogy egy "rossz" tanár ennek sokszorosát pazarolja el, tünteti el.
    Ideje lenne tehát egyrészt a politikának belátnia mindezt, másrészt ideje lenne egy öntisztuló folyamatnak, hogy a pályán csak az arra méltók maradjanak (akik így is jóval a kötelező óraszámon felül teljesítenek)!
    Tanárhiány van természetesen, elsősorban a természettudományos területen, de hamarosan lesz máshol is, hiszen az életét kezdő fiatal ennyi bérért ( nettó 90 ezer), ilyen életútért és ennyi munkáért nem fog a pályán megmaradni, mikor titkárnőként 8 óra munkával jóval e fölött keres.

  4. Kiss István szerint:

    A közismereti tantárgyak mellett a szakmai és kimondottan a műszaki tantárgyak oktatásáról nem igazán látok cikkeket és tanulmányokat, noha itt is hatalmas a probléma!
    A végzős, ill. nemrég végzett műszaki tanárok elmennek az iparba dolgozni, csak az 50 feletti szabad munkaerő között lehet esetleg jelentkezőt találni, akik sok esetben már problémásak… ! Ilyen bérezés, leterheltség és nem elkötelezett tanárok mellett nem valószínű, hogy a szakképzés fel fog lendülni! Az oktatásra lényegesen több pénz kell, minőségbiztosítás és megfelelő fizetés összekapcsolása mellett ( ebben is lehetne követni a nyugatot )!

  5. OFOE szerint:

    Kedves István! Ha ír erről egy vitaindítót, nagyon szívesen közzé tesszük. Vagy esetleg tud javasolni valakit, aki ír egy ilyet? A felvetett probléma valóban égető.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.24.
PDSZ: Vicc, hogy ilyen kettős mércével kezelik a figyelmeztető sztrájkot és általában az oktatást
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetőségi tagja a Hírklikknek nyilatkozva elmondta, már 17 ezer aláírás (azóta már 20 ezernél is több – a szerk.) gyűlt ö...
(Forrás: Mérce)
--
2022.01.24.
A PDSZ tagja is megszólalt a lefújt felvételiről: mindenképp hátrány éri az érintett gyerekeket
— Nem tudok más ilyen esetről, de olyanról se hallottam még, hogy 20 kormányhivatalnok megy ki egy iskolába ellenőrizni. Abban biztos vagyok, hogy ilyen jellegű ügy ekkora sajtónyilvánoss...
(Forrás: Blikk)
--
2022.01.24.
Elküldtek egy tanárt egy budapesti gimnáziumból, mert nyomult a lányokra és szexchatbe keveredett a diákjaival
Novemberben elküldtek egy szaktanárt a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumból, mert “az online térben korábbi figyelmeztetés ellenére pedagógushoz nem méltó módon viselkedett”. Az iskola...
(Forrás: Átlátszó)
--
2022.01.24.
Ellenőrök szálltak ki egy alapítványi gimnáziumhoz és lefújták a felvételit
Szombaton nagyjából negyed órával 10 óra előtt kéttucatnyi kormányhivatalnok ment ki a budapesti Kürt Alapítványi Gimnáziumhoz, amelynek épületében tudomásunk szerint nagyjából 150 di...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep