Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. június 10. péntek, 7:49

A netgeneráció tagjai az osztályközösségben

Szemben az évtizedekig hangoztatott, olykor erőltetett kollektivizmussal, a 21. század már az individualizmus időszaka, a mai fiatalok pedig hajlamosak saját érdekeiket mások érdekei fölé helyezni. A szélsőséges, az egyéni érdekek megtörésére szolgáló kollektivizmus ártalmas, hiszen uniformizál, túlzottan korlátozza a személyiséget. A szélsőséges individualizmus viszont a társas kapcsolatokat rombolja szét, és olyan alapvető értékeket sodor el, mint – többek között – a bizalom, a szolidaritás, a másokért, a közösségért, a közért való felelősségvállalás. Az optimális az lenne, ha sikerülne az egyéni és a közösségi szempontok között megtalálni az egyensúlyt.

Gyakorlóterep

A társas készségek fejlesztésének a serdülés időszakában kitűntetett terepe a kortárscsoport és ennek sajátos közege az iskolai osztály. Az iskolai osztály szinte az egyetlen olyan formális csoport, amely megalakulásától megszűnéséig szakember kezében formálódik. Az osztályban elért szociometriai státus gyakran determinálja az egyes gyerekek iskolai életét, befolyásolja énképét, társas készségeinek alakulását.

A gyermek és ifjúsági szervezetek kötelező voltának megszűnésével szétestek a közös tevékenységek keretei, és csupán az iskolán, részben az osztályfőnökön múlik, hogy szervez-e tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységeket, biztosít-e olyan együttes élményeket, amelyek – többek között – az osztály közösséggé formálódását is segíthetik. Vannak iskolák, amelyek ezekre alkalmat adnak, de a többségben ez sajnos – több okból – egyre ritkább.

Éppen ezért fontos megbecsülni és támogatni azokat a pedagógusokat, akik az osztályfőnöki szerepkör természetes részének tekintik az osztály közösséggé formálását. Amelynek vannak közös céljai, és ezek megvalósításáért az egyének készek közös felelősségét vállalni, megvalósításuk érdekében cselekedni. Amelyben az egyén biztonságban érezheti magát, hiszen jutott neki személyiségéhez illő szociális szerep.

Együttes élmények

A jó közösség kialakításának feltétele, hogy a pedagógus jól ismerje a rábízott osztályt. Hol tart a csoportdinamikai folyamat, hogyan alakulnak a társas kapcsolatok, milyen feszültségek gyengítik a csoporttagok közötti kohéziót? Kikre hallgatnak a többiek, és kiket utasítanak el? A hangadók megnyerése egy-egy közös cél megvalósítása érdekében segíthet az egész osztály mozgósításában, a felmerülő problémák, konfliktusok kezelésében. A kiközösített vagy a közösségtől önszántukból elkülönülő gyerekekkel való foglalkozás nem csupán az érintettek társas helyzetének jobbítását szolgálja, hanem megkönnyíti a pedagógus értékorientációval kapcsolatos feladatainak kijelölését is.

A közösségfejlesztés legfontosabb eszköze az együttes élmény. Ennek biztosítása azokban az intézményekben, ahol súlyt helyeznek a hagyományok ápolására, ahol fontos, hogy a diákok kötődjenek az iskolájukhoz, ahol biztosítják a tanításon kívüli együttlét feltételeit, lényegesen egyszerűbb, mint ott, ahol elhárítják a tanórák megtartásán kívüli feladatokat.

Az iskola hagyományos rendezvényeire (gálaest, elsősök fogadása, esetleg avatása, ünnepi megemlékezések, az iskola névadójához kapcsolódó program, a szalagavató, a ballagás stb.) történő felkészülés örömtelivé teheti az osztály közös tevékenységét. A hagyományoknak azonban csak akkor van igazi hozadékuk, ha ezeket a gyerekek nem felesleges formalitásként élik meg. Közös élménnyé válhatnak a sportversenyek, kulturális vetélkedők, de még a papírgyűjtési verseny is, ha nem csupán a győzelemnek, hanem a részvételnek is van becsülete.

Az osztály közös programjai közül kitüntetett jelentősége van az osztálykirándulásnak. Érettségi találkozók tapasztalatai szerint többnyire ez az esemény marad meg legtovább a hajdani diákok emlékezetében. Sajnos úgy tűnik, hogy az osztálykirándulás ma már egyre kevesebb osztály és osztályfőnök számára igazán vonzó. Visszatartó hatása van a finanszírozási nehézségeknek, a fegyelmi problémák sokasodásának, ami miatt az osztályfőnökök jelentős része nem szívesen vállalkozik a többnapos útra.

Mivel a középiskolákban dolgozó pedagógusok (ezen belül sajnos az osztályfőnökök jelentős része is) tevékenységét egyre inkább a tanítási órák megtartására korlátozza, a tizenévesek többsége a fennmaradó idő (a hosszabb-rövidebb szabadidő) jelentős részét felnőtt kontroll nélkül tölti. A baráti társaságok, szabadidős partnerek részben ugyan az osztály-, illetve iskolatársak közül verbuválódnak, de ebben a közegben az osztályközösség egészének a szerepe elhalványul. Az osztályon belül alakuló csoportok, olykor klikkek szerveződését viszont jelentősen meghatározza az, hogy ki kivel tölti az iskolán kívüli időt. Ez a fajta elszakadás a felnőtt kontrolltól lényegesen korábban kezdődik, mint akár csak 5-10 évvel ezelőtt.

Társas élet az interneten

A közös programok szervezésében az utóbbi néhány évben robbanásszerűen megnőtt az internet közösségi oldalainak szerepe. A hazai iskolások nemzetközi viszonylatban is igen magas arányban használják ezeket, főleg a Facebookot. A gyerekek többsége naponta több órát tölt azzal, hogy elektronikusan társalog barátaival, virtuális ismerőseivel. Gyakran szüleiket, tanáraikat, osztályfőnöküket is bejelölik, s ezzel lehetőséget adnak arra, hogy a felnőttek némi betekintést nyerjenek az életükbe. Persze ez a kontroll csak részleges, hiszen az információáramlás – szerencsére – korlátozható.

Erősen vitatott kérdés, hogy helyeselhető-e, ha a tanár beszáll a Facebookon zajló kommunikációba. A döntés minden esetben az érintett pedagógusé. Ő tudja magáról, hogy mennyire képes felvenni azt az oldott stílust, amely ezeknek az oldalaknak a jellemzője, tud-e hatni tanítványaira a vele folytatott kommunikáció stílusát illetően. Rendelkezik-e kellő humorérzékkel és rugalmassággal ahhoz, hogy megfelelően reagáljon egy-egy váratlan, esetleg tapintatlan megjegyzésre. Óvnék azonban minden felnőttet (szülőt és pedagógust) attól, hogy „kukkolni” látogasson a Facebookra, s így akarjon kéretlen kontrollt gyakorolni gyerekei, tanítványai felett. Rendkívül visszatetsző, ha a közösségi oldalon nyert információt a pedagógus tanári munkája során felhasználja, ezzel visszaél.

A fiatalok társas kapcsolatrendszere a közösségi oldalak megjelenésével feltétlenül gazdagodott. A kapcsolati háló szélesedésével párhuzamosan a kapcsolatok általában felületesebbek, a gyenge kapcsolatok növekvő száma azonban segítheti az egyén érzelmi stabilizálódását. A közösségi oldalon történő kapcsolatfelvételeket gyakran követi személyes találkozás, ebből a szempontból tehát sokasodhatnak a társas élmények, és persze gyarapodnak a lehetséges veszélyforrások is.

A technológia adta lehetőségek

Fontos kérdés, hogy a szocializációs közeg átalakulása miben változtatja meg az osztályfőnök feladatait. Hasznos lenne, ha a még mindig gyakran tapasztalt idegenkedés helyett feltárnánk azokat a lehetőségeket, amelyek a személyesség erősítése, a társas kompetenciák fejlesztése érdekében mozgósíthatók.

A Facebook, ha az osztályfőnök is hajlandó beszállni, kiváló eszköze lehet a közösségfejlesztésnek. Felvethetők, megvitathatók rajta a közös programokkal kapcsolatos ötletek, lebonyolítható a szervezés, pontosíthatók helyszínek, időpontok stb. A szervezés eszközeként kitűnően használható persze a mobiltelefon is, amelynek segítségével létrehozható a gyors információt biztosító riadólánc. Nem is szólva arról, hogy a korszerű technológia segítségével mennyivel egyszerűbb egy-egy közös élmény megörökítése és közkinccsé tétele.

A ballagásoknak ma már egyre több helyen elmaradhatatlan része, hogy a búcsúzó osztály projektorral kivetített (digitális kamerákkal, esetleg mobiltelefonnal készült) fotók, filmek bemutatásával emlékszik vissza az iskolában eltöltött évekre, az osztály együttes élményeire. És ezek a filmek egyre gyakrabban megtekinthetők az iskola internetes portálján is.

(Az írás másodközlés, megjelent a Modern Iskola 2011/3. számában)

Szekszárdi Júlia

Egy működő iskolai hagyomány: az adyssá avatás

Az idén ismét első gimnazista osztályt kaptam. A mi iskolánkban az a szokás, hogy a szülők, diákok és az osztályfőnökük még májusban megismerkednek egymással, és megbeszélik, ki hogyan készüljön fel a szeptemberi iskolakezdésre. Augusztus végén ún. „békatáborban” vesznek részt a leendő elsősök.

Novemberben, Ady születésnapján az elsősök hagyományosan buszkirándulást tesznek. Mi is ellátogattunk Érmindszentre, a költő szülőhelyére. (Menet közben megálltunk Érsemlyénben a Kazinczy Múzeumnál is.) Az Ér patak partjára érve az egyik diák elszavalta az Értől az óceánig című Ady -verset. A hagyományok szerint az Ady-házban minden gyerek elmondhat egy általa választott Ady-költeményt. Mivel a központi ünnepség is ekkor volt, sok ember gyűlt össze a házban. Ezért úgy határoztam, hogy nem ott, hanem a buszon hangzanak el a versek. Egészen Sződemeterig hallgattuk a szavalatokat.

Sződemeteren is volt egy nagy élményünk. A helyi tiszteletes meghatódott a tömeg látványától, hiszen a falu lakossága mindössze 42 fő, mi pedig közel 150-en voltunk. Még a Himnusz is másként szólt! Ezután Nagyvárad Múzeum következett, és meglátogattuk a többi emlékhelyet is.

Még az Ady-házban vásároltam minden diákomnak egy-egy képeslapot adyssá avatása emlékére. Megkértek, hogy írjak is rá valamit. Ezért mindenki számára kerestem egy-egy hozzá illő Ady-idézetet, és ezeket írtam rá képeslapokra. Valószínűleg jól választottam, mert a gyerekek szinte minden esetben felismerték, hogy kinek szól a versrészlet.

A következő időszakban egy versenysorozat indult Adyról. A győztesek a költő halálának az évfordulóján Budapestre utazhattak, megkoszorúzták a költő sírját, meglátogatták a Csinszka-házat, este pedig színházba mentek.

Meggyőződésem, hogy akkor kötődik valaki igazán az iskolájához, ha annak vannak olyan hagyományai, amiket mindenki megél, aki odajár, illetve valaha is odajárt.

Ha valaki a fenti programot végigcsinálja – adyssá válik.

Debreczeniné Nagypál Katalin – Ady Endre Gimnázium, Debrecen

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.27.
Marad a kötelező 50 óra az érettségi előtt, de hogyan teljesíthető?
A mostani helyzetben az iskolák a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig az online iskolai folyamatokba is bevonhatnak titeket (pl. online tananyaghoz segédanyagok készítése), segí...
(Forrás: eduline)
--
2020.11.27.
Új iskolatípus: általános iskola után rögtön az egyetem előszobájába mehetnek a gyerekek
Az új oktatási program keretében mind a közép- és felsőfokú oktatási tartalmakat, mind a duális képzést összehangolják, utóbbi azért lehet szerencsés, mert a tanulók a felsőfokú du...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.27.
A tanítóképzőket lenyelik az egyházak, a tanárképzés lassan összeomlik
Megtört a császári átok és megszületett az egyetem – mondogatták 2016-ban Egerben az akkor Eszterházy Károly Főiskolán, miután az intézmény egyetemi rangot kapott a kormánytól. Az „á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep