Megjelent a Modern Iskola 2011/3. száma

„Mindig elszomorítóak az iskolabezárások, nem kevésbé megrendítő, amikor a pedagógusok nem egészen így kiszámított életpályája megbicsaklik. Ezzel együtt, ha sokkal jobban nem is érezném magam, jóval nyugodtabb lennék a jövőt illetően, ha mindez egységes szabályrendszer alapján, követhető elvek mentés és kicsi átláthatóbban történne”– fejezi ki Tóth Klára, főszerkesztő sokunk óhaját az első oldalon.

Mi mindenről olvashatunk a legfrissebb lapszámban? (A tartalomjegyzék itt érhető el.)

Mit gondolnak a hazai pedagógusok a tanár-diák kapcsolat és a kommunikáció tiltásáról a közösségi oldalakon? (A legnagyobb brit tanári szervezet a magánélet és a munka szétválasztását javasolja, és a sorozatos Facebook-botrányok miatt több helyen megtiltották a pedagógusoknak, hogy a közösségi oldalakon üzengessenek a diákjaiknak.) A mi tanáraink véleménye megoszlik.

Mert van, aki így vélekedik:

„Szerintem vannak olyan esetek, amikor kimondottan hasznoa é gyors segítséget jelentenek aközösségi oldalak, hiszen minden tanítványunk fenn van rajtuk, állandóan rajtuk lógnak, így az információ-áramoltatás nem ütközik akadályokba.”

De olvashatunk ilyen véleményt is:

„Érthető, hogy sok pedagógus óvakodik a Facebook oktatási célokra való felhasználásától, vagy egyáltalán attól, hogy a közösségi oldalon „barátkozzon” a tanítványaival, hiszen a virtuális felület nem megfelelő használata visszaéléseket, de legalábbis kínos helyzeteket eredményezhet a tanár-diák kapcsolatban.”

A megkérdezett diák nem is érti a problémát, hiszen „olyan világban élünk, ahol a közösségi portálok nézegetése, az ottani kommunikáció teszi ki az emberek napjának közel a felét, miért lenne pont a tanár kivétel?”

„A pedagógusok nincsenek könnyű helyzetben – véli Körösné dr. Mikis Márta az Informatika-Számítástechnikai Tanárok Országos Egyesületének elnöke. Az információs kor gyermekeit számos információ éri, a média ontja a villódzó képeket, zajokat, eseményeket, figyelmüket nehéz tartósan lekötni. Az IKT jó lehetőség az érdeklődés fenntartására, mert eszközeinek kezelése hamar sikert ad a kicsi és nagyok számára is. Miért ne állítanánk tehát az ismeretszerzés és képességfejlesztés szolgálatába?”

A gyerekek másként játszanak, állítja egy másik interjúban Fromann Richárd szociológus. „A szemünk előtt egy olyan netgeneráció nő fel, amelynek kommunikációs és kapcsolati szerkezete és működése gyökeresen eltér a korábbi generációkétól. Talán pont ennek az okán születnek ma olyan szélsőséges sztereotípiák az online kultúra megítélését illetően.”

„Másfajta módszertani kultúrára van szükség – jelenti ki Szebedi Tas a Városmajori Gimnázium igazgatója–, annál is inkább, mert idő közben alkalmazkodni kell az únió által is megfogalmazott kompetencia-elvárásokhoz. Ez pedig sokkal időigényesebb munkafolyamat, mint amilyen az ismeretátadás volt.”