Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. szeptember 3. szombat, 17:06

Szegény kreatív gyermekeink

„Zsuzsa néni matekórán felírta a táblára, hogy ’Leg, leg, leg…’ És nekem erről eszembe jutott a tyúkszemem, mert leg, az angolul láb…”

„A fiam egy fantasztikusan kidolgozott tengeri csatajelenet rajzával lepett meg. Valamint egy elégtelen földrajzdolgozattal. Mikor az utóbbi miatt kérdőre vontam, kiderült, hogy a két eset között van összefüggés: a rajz a földrajzdolgozat helyett készült. Annyira magával ragadta a képzelet, elfelejtette, hogy éppen dolgozatot írnak…”

„Éva néni megharagudott rám, és bevitt a kémiaszertárba, hogy ’elbeszélgessen’. A feje fölött ott volt a periódusos rendszer. Próbáltam minél hosszabb szavakat kirakni belőle. Aztán, amikor meguntam, néztem, hogy milyen érdekes Éva néninek a szája körül.”

Tiszteletlenség? Figyelemzavar? Az első minősítés morális, a második diagnosztikus. Egyvalami azonban közös bennük: mindkettő a gyereket – az ő tulajdonságát, képességét – nevezi meg problémaként. Bár a tanári iránymutatásra fittyet hányó magatartást valóban értelmezhetjük tiszteletlenségként csakúgy, mint a figyelem zavaraként, mégis jobban tesszük, ha nem állunk meg ezen a ponton. Mindent értve, és a gyerek megjavítására vonatkozó feladatot tűzve magunk elé. Van ugyanis valami zavarba ejtő a fenti esetekben: mindhárom történetben megjelenik egyfajta (másfajta) teljesítmény, rámutatva, hogy a probléma egyszerű hiánytörténetnél némiképp bonyolultabb.

Mi van a háttérben?

A vissza- és visszatérő, szakembereket és laikusokat egyaránt megosztó kérdés, hogy vajon csak viselkedésbeli, szocializációs különbségekről van szó (amit hajlamosak vagyunk deficitnek látni és a neveletlen, figyelmetlen, felszínes fiatalokra vagy épp ellenkezőleg: a tehetetlen pedagógusokra panaszkodni), vagy feltárhatóak a gyermekek fejlődésében, az organikus érés folyamatában is megjelenő változások? Nos, egyre több a bizonyíték arra, hogy utóbbi kérdésre a válasz pozitív: a megváltozott környezet hatására gyermekeink idegrendszeri fejlődése eltér a miénktől, ezért bizonyos tekintetben több, más szempontból azonban kevesebb erőforrással rendelkeznek.

Anya, láttad?

A példáért nem kell messzire menni: negyvenes éveimben járó anyaként okoztam némi csalódást a kamasz gyerekeimnek, amikor kiderült, velem nem lehet videoklipet nézni. A kulturális különbség még csak-csak áthidalható lett volna, azonban egyszerűen nem láttam a snitteket! Így ez alól a közös szórakozás alól felmentést kaptam, amit egyáltalán nem bántam, mert a felpörgetett képek özöne meglehetősen fárasztott. Ám ennek a traumának a másik oldalát is megéltük a közös tévézés során: a saját gyerekkorom megkerülhetetlen fekete-fehér filmjei bizonyultak megoszthatatlannak a gyerekeimmel; ahogyan én a gyors, ők a lassú tempót nem bírták. Nem az a kérdés, jobb-e vagy rosszabb bármelyik képességprofil; azt azonban fontos észrevenni, hogy kétségtelenül más…

Bal, jobb

A megváltozott környezet másféle ingerekkel stimulálja a fejlődő idegrendszert, ami a szülői (és pedagógus) generációétól eltérő fejlődéshez vezet. Meghatározó változás, hogy a vizuális ingerdömping a jobb agyféltekét stimulálja, olyan készségek fejlődésének kedvezve, mint a globális látásmód, művészi képességek, kreativitás.

Bal agyfélteke

Analitikus

Szekvenciális

Egymás utáni

Verbális

Beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, elemzés, viszonyok, részletek, sorozatok

Jobb agyfélteke

Globális

Szimultán

Egyidejű

Téri-vizuális

Vizualitás, téri képességek, képzelet, zene értése-élvezete, érzelmek, mozdulatok, humor, egészek

Az ábra Gyarmathy Éva: A digitális kor és a sajátos nevelési igényű tehetség. in: Fordulópont, 51. szám című cikke alapján készült. Ez a remek írás komoly inspirációt jelentett jelen cikk megírásához.

Látható, hogy a bal agyfélteke szinte egyedül felelős a hagyományos iskolai elvárások szerinti teljesítményért, a jobb agyfélteke pedig mindazért, amire kreatív gyermekeink működésében rácsodálkozunk. Sajnos azonban nem véletlen, hogy – ahogy a bemutatott példákban láthattuk – a kreativitás és a figyelem zavarai, elterelhetősége gyakran együtt járnak.

A jobb agyfélteke által irányított egészleges észlelésben a folyamatok felgyorsulnak. Ez a működés nem ad időt a részletekben való elmélyedésre: a hiányzó részleteket a képzelet automatikusan kipótolja. Így lesz az Avasból, mielőtt még tudnánk, hogy mekkora és hol található, Havasok, és már szárnyalhat is a képzelet… Hogyha pedig elégséges információ áll rendelkezésre, és megszületik a helyes válasz, a helyzet akkor is zavarba ejtő. Az eredmény ugyanis intuitív úton jött létre, így hiába várunk az indoklásra – akár matekpéldáról, akár egy szerkezet megjavításáról van szó. A helyes megoldás által okozott sikerélményből könnyen rövid úton frusztráció lehet, hiszen a figyelem, miközben mi elemzésre, értelmezésre buzdítanánk a gyereket, új ingereket keresve, réges-rég valahol egészen másutt jár…

Alulteljesítő tehetséges gyerekek

Látható, hogy ez a fajta működés nem sok jóval kecsegtet a világ elemző, logikai megismerését (vagyis a bal agyféltekés működéseket) preferáló iskolai mindennapokban. Nem csoda, ha a szóban forgó gyerekek hamar rájönnek: számukra az iskola világában nem terem babér. Az intuíció és kreativitás különös adományát és maradék önbecsülésüket védendő, sokan visszafogják a teljesítményre vonatkozó késztetésüket, és így jön létre a fából vaskarika: az alulteljesítő tehetség.

Fából vaskarika, amennyiben elfogadjuk Renzulli definícióját , aki a tehetséget három komponens – átlagon felüli képesség, kreativitás és feladat iránti elkötelezettség – alapján határozza meg. Az alulteljesítő tehetséges gyereknél generalizálódik az iskolai sikertelenség által kiváltott kudarckerülő magatartás, és többé nem hajlandó (nem képes) nemcsak arra, hogy a földrajzdolgozatra koncentráljon, de nem képes a különös adottságát kibontakoztató erőfeszítésre sem. Hallatlan szellemi potenciált, alkotóerőt veszítünk el így!

Okosan terhelni

A szóban forgó gyerekeknek különös segítségre van szükségük, hogy kiváló „jobb agyféltekés” működésük mellé a bal agyfélteke által irányított képességek is felzárkózzanak. Hogyan szoríthatjuk kitartó munkára, erőfeszítésre őket a kreatív energiák megfojtása nélkül?

Tudatosabb tanulásszervezéssel pedagógusként is sokat tehetünk. Az egyéni felelősséggel járó egyéni munka ösztönöz a kitartásra és elmélyedésre, ám, paradox módon, egyéni feladatával nem hagyhatjuk a gyereket egyedül. Világos részfeladatokra, határidőkre és megerősítő részeredményekre van szükség. Mindezt rendszerszerűen tudjuk biztosítani, ha adott tananyag feldolgozásának értékeléséhez a portfólió módszerét használjuk. Minden munkafázisban elkészül valami, ami a portfólió része lesz, így a feladat részekre, belátható egységekre bomlik, ugyanakkor a feldolgozás minden pillanatának jelentősége van. A gyerek maga felel a folyamatért, az ötlettől a megvalósításig. Kitartó munkájában segíti a belátható cél és a saját ötletében rejlő inspiráció, a kézzel fogható eredmény pedig megerősíti abban, hogy megérte az erőfeszítés. Ha jól csináljuk. A siker kulcsa itt a jól definiált részfeladatokban rejlik, és ez a pedagógus felelőssége. Ennek híján beláthatatlanná válik a feladat, és köddé válik a teljesítmény, vagyis pontosan az ellenkezője történik annak, amit szeretnénk…

De jó eredményeket várhatunk a kooperatív tanulásszervezéstől is, azonban itt is észnél kell lenni. Az ötletgyáros, ám kitartásáról nem híres gyereket könnyen elveszíthetjük a csoportos feladatmegoldás során. De ha megfelelő egyéni felelősséget kap, bízhatunk abban, hogy – a közös cél érdekében – helyettünk a csoporttagok fogják noszogatni… Már amennyiben van, aki noszogassa. Épp ezért, a tanári tervezés kulcsa itt, a megfelelő feladat kitűzésén túl, a csoportok tudatos összeállítása. Ne csak az adott tárggyal kapcsolatos képességeket mérlegeljük, figyeljünk a gyerekek csoportszerepére is! Kreatív csoportfeladatnál legyen, aki az ötletet hozza, aki szervez, irányít, aki a csoport klímájára ügyel, aki a pedáns megvalósítást képes kézben tartani!

Örülhetnénk is, hogy ma már kevésbé az a kérdés, hogyan fejlesszük gyermekeink kreativitását, sokkal inkább az, hogyan őrizzük meg. A környezeti változások részben elvégezték a dolgunkat, hallatlan kreatív potenciált szabadítva fel; ám ugyanezek a változások látható deficitet okoztak a megszokott iskolai készségek tekintetében.

Érdemes tehát tanulásszervezési módszereinket újragondolni – nemcsak „szegény kreatív gyermekeink” érdekében.

Földes Petra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.11.
Pygmalion-effektus vagy fejlesztés? Adalékok és értelmezési lehetőségek az iskolarendszer alulteljesítésének és méltányossági mutatóinak összefüggésrendszerében. Asztalos György írása
Jelen dolgozat egy konkrét, mégis tipikusnak tekinthető intézmény országos kompetenciamérési eredményeire épülő esettanulmány. Ugyanakkor segédletnek is felfogható, ha valaki saját iskol...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.07.11.
A BM, az Emmi és az ORFK sem adott választ arra, hogy valós-e az iskolaőrök véletlenül kiderült fizetése
A kormány az iskolai erőszak megfékezésére bevezeti az iskolaőrséget, amely külön rendészeti szervként jön létre, az őrök pedig gázspray-t, rendőrbotot és bilincset is használhatnak...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.07.10.
Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév, hatalmasat csökkent a bukások száma
Sikeresnek értékelte a koronavírus-járvány miatt tantermen kívüli, digitális munkarendben befejezett elmúlt tanév lezárását a köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön sajtó...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.07.09.
SZAKKÉPZÉS – TE MÁR MEGKAPTAD A VÉGKIELÉGÍTÉSEDET?
Mivel a továbbfoglalkoztatást nem vállaló közalkalmazottak jogviszonya 2020. július 1. napjával, automatikusan megszűnik, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.07.09.
Klebelsberg Központ: álhír, hogy fejenként 1000 forintos jutalmat kaptak a pedagógusok, mert az intézmények 1000/fő pluszjuttatást kaptak
Fejenként kerek ezer forinttal honorálta pedagógusai egy jelentősebb csoportját a veszprémi tankerület pedagógusnap alkalmából, szemléztük mi is tegnap a magyarnarancs.hu cikkét. Bár a Narancs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.09.
Tanárokéval vetekedő fizetést és cafetériát ígérnek Baranya megyében a leendő iskolaőröknek
Iskolaőröket toborzó hirdetést szúrt ki a Magyar Hang a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Facebook-oldalán, amely alapján 220 ezer forintos bruttó havi munkabérrel és bruttó 200 ezer...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep