A BudapestFilm Zrt-vel közös filmklubunkban ezúttal A hegedűtanár című brazil filmdrámát vetítjük.
Időpont: október 18. 17.30.
A hegedűművész Laerte a zenének él, álmai azonban szertefoszlanak, amikor nem válogatják be a nagy presztízsű Sao Pauló-i Állami Szimfonikus Zenekarba. Hogy eltartsa magát, tanári állást vállal egy állami iskolában a nyomornegyedben. Az új tanár és a kemény világban felnövő diákok eleinte nehezen jönnek ki egymással. Laerte bármit megtenne, hogy kiszabaduljon ebből a közegből, egy idő után azonban különleges tehetséget talál a diákjai között, és elkezdi élvezni a tanítást. Pedig a nyomornegyedből szinte lehetetlen kitörni (port.hu).
Helyszín: Kino Café Mozi
Jegyár: 700 Ft, a négy alkalomra érvényes bérlet ára: 2000 Ft
A vetítést követő beszélgetés vendége Pap Gábor, a Vörösmarty Gimnázium zene- és drámatanára, a Trainingspot Társulat vezetője. A beszélgetést Kovács Gellért vezeti.
Részletek a filmről írt kritikákból
Sérgio Machado filmje úgy szól Brazília hétköznapjairól, hogy nem csak a bűn, a gonoszság, az embertelenség, a reménytelenség, vagy épp ellenkezőleg, a cukormázas, flitteres, agyonplasztikázott szappanoperák világát akarja az arcunkba tolni. Mesél a gettók világáról, arról, hogy a fegyverek árnyékában hogyan árazódnak át alapvető értékek. Mesél szülőkről és gyerekekről, a kitörési lehetőségekről, a támogató családi háttér hiányának tragikus eredményeiről, a tudatlanság veszélyeiről, de legfőképp mesél arról, hogy a művészet felszabadító ereje igenis magában hordja megváltás lehetőségét. Csak odafordulásra, érzékenységre, jó módszerekre – és elhivatott Emberekre van szükség. Mindegy, hogy Brazília nyomornegyedében hegedűtanár, vagy Kelet-Magyarország egy zsákfalujában a cigánysoron rajztanár valaki, a lényeg ugyanaz (Körülöttemavilág blog,dasilva64).
Laerte (Lázaro Ramos), aki csodagyerekként indul, álmát követve hátrahagyja családját és a nagyvárosba költözik, mikor leghőbb vágyának beteljesítésében lámpaláza miatt kudarcot vall, kénytelen más megélhetés után nézni — a nyomornegyedben vállal zenetanári állást egy csapat helyi gyerek között, akikből zenekart kell faragnia ahhoz, hogy az alapítvány további támogatást nyerve folytathassa a velük való munkát. Laerte nem ide vágyott és messze a saját szintje alatt kell tanítania, így nehezen veszik fel egymás ritmusát a gyerekekkel, akik mindennapjaikat élik abban a térben, ahonnan Laerte menekülni vágyik akkor is, ha csak időleg, bejáróként részese. Munkája miatt kénytelen szembesülni a favela1 szabályaival és uraival, lehetőségeivel és veszélyeivel (luckylány, Filmbook blog).
A zűrös környéken nevelkedett, nagyszájú csoport persze rendesen próbára teszi Laerte türelmét, tanítványai előszeretettel kóstolgatják, obamázzák, stb. Laerte mielőbb szabadulna innen, ami nem meglepő: egész életében puccos koncerttermekről álmodott, most meg itt találja magát egy lepattant kosárpályán néhány neveletlen kamasz társaságában. Idővel azonban jobban megismeri a tanítványait, és ráébred, hogy ezek a fiúk és lányok valójában semmiről nem tehetnek, a saját körülmények áldozatai. Ahogy megtalálja velük a közös hangot, a tanítás is egyre nagyobb élménnyé válik a számára. Hiszen látja, hogy a gyerekek is élvezik, ahogy a zenének köszönhetően legalább a közös próbák idejére kiszakadhatnak a fiatalságukat megkeserítő szegénységből, a boldogságukat megpecsételő kilátástalanságból vagy épp az alkoholista szülők hőzöngéseiből. A szülők, akik szintén a rendszer áldozatai, és mint ilyenek semmi értelmét nem látják az ilyesféle zenélgetésnek, mondván, hogy az ilyen úri huncutsággal úgysem lehet kitörni a favelából, akkor meg minek ilyesmire pazarolni azt a jó drága időt (Kovács M. Dávid: Fegyverrel az orrod előtt mindent átértékelsz, Index).
Érdekes filmnyelvi kontraszt A hegedűtanárban, hogy míg Learte Sao Paolo gazdagabb kerületeiben (a Zeneakadémián, szórakozóhelyeken, vagy az otthonában, azaz „saját közegében”) mozog, a kamera egészen közel megy hozzá: szűkebb, már-már klausztrofób képkivágatokat látunk. Ezzel szemben a lepusztult hídon való átkelés után néha egészen nagytotálig tágul a kép: a környezet, a szegénynegyed ábrázolása válik érdekessé. Lepusztult, egymás hegyén-hátán sorakozó lakó-odúk árnyékában, az utcákat átszövő kábelek alatt, zsúfolt utcákon sétál hősünk – szinte még a hőséget és a nyomor bűzét is érezni. Azonban a film nem pusztán rideg és steril leírását nyújtja ennek a környezetnek: az iskolában és azon kívül számos mikrodráma körvonalazódik. Fiatalkori terhesség, alkoholizmus, drogügyletek, családon belüli erőszak és természetesen a gettó alvilága is megjelenik (Petz Anna: A muzsika hatalma, Filmtett).
Remek színészi teljesítmények – ráadásul a fiatalok többsége nem színész, hanem tősgyökeres favela-lakó, aki a saját életét játssza el. Fantasztikus zenei kapcsolódások – ahogy Bach, Beethoven zenéje átalakul brazil hip-hoppá, ahogy Laerté hegedűszólója szinte beleúszik a diszkóritmusba, az igazi csemege. Egy szép film barátságról, értékekről, reményről (Körülöttemavilág blog,dasilva64).
A film a São Paulo-i Nemzetközi Filmfesztiválon közönségdíjat nyert!
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
