2018. szeptember 13. csütörtök, 21:32
Az iskolaválasztás margójára – alternatív iskolák, integrált gyerekek
(Az alábbi cikk apropója az alternatív iskolákhoz kapcsolódó iskolakeresések nyomán érkezett szülői kérdések.)
Az elmúlt években sokan keresik az alternatív iskolákat. A nagy túljelentkezések miatt érdemes az iskolákkal való ismerkedést idejében megkezdeni: azt szoktam ajánlani, hogy már két évvel az iskolakezdés előtt nézzenek körül, mi az, ami szóba jöhet, és az iskolakezdés előtti évben már ősszel vegyék fel a kapcsolatot azzal a két-három iskolával, amelyiket ténylegesen el tudják képzelni a gyereküknek. A korai ismerkedés nagyon fontos: az iskolák csak bizonyos számú jelentkezővel tudnak megismerkedni, és van olyan hely, ahol az adott tanév előtt már két évvel betelik ez a lista. Máshol az integrálandó gyerekekkel már ősszel elkezdik az ismerkedést azért, hogy a többieket hozzá képest tudják felvenni. Vagyis annak, aki az iskolakezdés előtt januárban kezd el alternatív iskolát keresni, nem biztos, hogy sok lehetősége lesz. A kereséshez fő szempont, hogy a család és az iskola hasonló nevelési elveket valljon, de az is lényeges, hogy az iskola milyen messze van, hogyan érhető el.
Az alternatív iskolákat egyre többször keresik olyan gyerekekkel, akik valamiért a hagyományos rendszerben nem találják a helyüket. Az alternatív iskolákat azért ajánlják integrálandó gyerekeknek, mert toleránsak, elfogadók, és megpróbálják a lehető legkevesebb kényszert rányomni a gyerekre. Ez a légkör a gyerekeknek sokat segíthet, mégis érdemes végiggondolni, hogy milyen típusú alternatíva tud biztonságos keretet nyújtani az adott gyereknek, illetve hol tudják azokat a körülményeket biztosítani, mely a legoptimálisabb a gyermek fejlődéséhez.
Gyakran kapunk kérdést arról, hogy milyen alternatívákat javaslunk magatartási problémákkal, beilleszkedési gondokkal küzdő gyerekeknek. Ilyen esetben fontos kérdés, hogy az adott alternatíva mennyire alkalmaz külső szabályzókat a gyerekek életének szervezésére. A legtöbb alternatív iskola igyekszik minél kevesebbet, ez pedig azoknak a gyerekeknek, akiknek kell a külső szabályozás, nem jó.
Az alternatívák nagy része a gyermek belső motivációjára épít, és ez a külső motivációt igénylő gyerekeknek szintén nem jó. Viszont vannak olyan alternatívák, ahol alkalmaznak játékos, külső megerősítést alkalmazó eszközöket.
Az alternatívok nagy része a közösség és a kapcsolatok erejét használja kontrolként, vagyis annak a gyereknek, akinek kapcsolatépítési-tartási gondja van, aki nehezen mozog kortárs közösségben, megint csak nem jó. Persze cél az, hogy a gyerek ebben fejlődjön, és ebben tudnak segíteni ezek az iskolák, de csak bizonyos határok között. A kétszemélyes kapcsolatot, a felnőtt gyakori visszajelzését igénylő gyerekeknek nem fogják tudni ezt megadni, hacsak nincs egy csak nekik szánt asszisztens.
Az alternatív iskolák nagy részében a program aktív alakítói az éppen résztvevő személyek, ezért sok előre nem tervezett esemény, helyzet van. Ha ez egy gyerekben bizonytalanságot ébreszt, vagy éppen túlságosan felpörgeti, akkor szintén nem biztos, hogy ez a jó hely neki.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy egy-egy esetben ezek az iskolák nem integráltak ilyen gyerekeket nagyon sikeresen, de a szülőnek mindenképpen érdemes végiggondolnia, hogy az adott alternatíva a gyereknek mennyire nyújt elegendő biztonságot adó korlátot. Bár van sok olyan alternatív iskola, melyet az elfogadó szemlélet miatt előszeretettel ajánlanak bárkinek, a külső megerősítést igénylő, a közösségben nehezen utat találó, a váratlan helyzetekhez nehezen alkalmazkodó gyerekeknek átláthatatlan káosz, ahol nem jutnak elég kapaszkodóhoz.
Dobos Orsolya
az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete
alternatív tagozatának vezetője