Rómeó és Júlia a Hatszín Teátrumban

Kedvezményes jegyvásárlási lehetőség diákcsoportok számára!

Egy fiú meg egy lány a bálban, a kertben, a templomban és az ágyban. Szerelmük izzó és őszinte. Minden happy endért kiált, csakhogy a boldogság még jóval a mindhalálig előtt véget ér, mert a szeretet és a gyűlölet kéz a kézben jár. Ebben a történetben senki sem menekülhet a gonosz és kérlelhetetlen Máb varázsa elől. A fékezhetetlen indulatok és ellenőrizetlen vágyak irányítója legalább egy pillanatra mindenkit kifordít önmagából, és titokzatos erővel taszítja sorsuk felé a balvégzetűeket.

Miért ajánljuk jó szívvel a diákoknak (is)?

• Az előadás Nádasdy Ádám 2000-es években született fordítása alapján készült, amely sokkal közelebb áll a mai köznyelvhez, mint a korábbi magyar nyelvre ültetések, így az Y és a Z generáció tagjai (1980 és 2010 között születettek) számára könnyebben követhető és értelmezhető.
• A rendezés külsőségeiben (díszlet, jelmez) és technikai eszköztárát tekintve (élőképes kamera, MÁB-monológ looperrel) friss és modern, a szerepeket fiatalok alakítják, így hozva közelebb a klasszikus történetet a középiskolás és egyetemista korosztályhoz. Rendező: Dicső Dániel.
• Dacára a 21. századi külsőségeknek, a rendezés a tragédia lényegi részén nem változtat, követi a shakespeare-i történetet, szemben más színházi feldolgozásokkal, amelyek esetében például Rómeó és Júlia halála eltért az eredetitől.
• A rendezői koncepció fontos eleme, hogy – akárcsak Shakespeare korában – a főszereplőket (Márfi Márk és Döbrösi Laura) kivéve a színészek több szerepet játszanak.
• A szereplők egyszersmind egy zenekar tagjai is, akik zenész kollégáik segítségével több dalt is előadnak, így élőzene és tánc is színesíti a produkciót.

Lehetséges témafelvetések iskolás csoportoknak az előadás megtekintése után

• MÁB-monológ, megismerkedési szonett, méreg-monológ, stb. elemzése, összehasonlítása a különböző fordítások alapján.
• Mennyiben követi az Erzsébet-kori színjátszás szabályait és mennyiben tér el azoktól az előadás?
• A látvány (jelmezek, díszlet) értelmezése: hogyan és miért lehetséges egy 16. századi történetet 21. századi környezetbe átültetni?
• Az előadás kulcsmotívumainak (szerelem, vak gyűlölet, véletlenek, sors, fény, sötétség, stb.) értelmezése.
• Az előadásban elhangzó dalok értelmezése, helyük és szerepük a produkcióban.
• Az előadás plakátjának értelmezése az előadás alapján: miért haltak meg a szerelmesek? Mi vezetett a tragikus végkimenetelhez?

Videók:

Interjú a Júliát alakító Döbrösi Laurával
Interjú a Rómeót alakító Márfi Márkkal

Az előadás hivatalos Facebook oldala ide kattintva érhető el. A mellékelt fotókat Kállai-Tóth Anett készítette, a plakát Nagy Gergő munkája.

A kőszínházi bemutató időpontja: 2018. december 27. csütörtök 20.00