2005. július 31. vasárnap, 23:59
Gerstenbrein Judit
Álom a stresszmentes pedagógusról
Egy osztályfőnöki stressz-felmérés margójára
A Mentor Magazin 2001. június-júliusi számában megjelent, Álom a
stresszmentes életről című írást olvasva az alábbi – reményeim szerint
tanulságos és érdeklődésre számot tartó – gondolatok jutottak eszembe.
A stressztől mentes élet valóban álom. Utópisztikus, egyben értelmetlen idea. E
megállapítás helyességét támasztja alá a stresszelméletet kidolgozó Selye
János híres mondása: „A stressz az élet sója”.
Kisebb-nagyobb, erősebb-gyengébb stresszhatások mindenkit érnek. Véleményem
és személyes tapasztalataim szerint a pedagógusok különösen veszélyeztetettek ilyen
szempontból. Ők azok, természetesen számos szakma, hivatás képviselői mellett,
akiknek mindennapjaiban a stressz kézzelfoghatóan jelen van. Meglehetősen gazdag
szakirodalom foglalkozik a pedagógus-stresszel, illetve a stresszel való megküzdés
hatékony módszereivel.
A pedagógusok stresszérzete nagyban összefügg azzal, hogy a tanítók,
tanárok jelentős része képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek,
elvárásoknak és igényeknek, amelyeket velük szemben a társadalom, az iskolavezetés,
a szülők és a tanulók támasztanak.
Az idevonatkozó kutatások a pedagógusok elégedetlenségét, feszültségét
kiváltó stresszorokat az alábbi tényezőkben határozzák meg:
- a gyermekek magatartási problémái által okozott megterhelés
- a tanulók folyamatos irányítása, ellenőrzése
- a hatékony munkát hátráltató munkakörülmények
- az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya
- a problematikus kollegiális viszonyok
- a szervezési, irányítási és adminisztratív feladatok
Természetesen az egyes iskolák tantestületi „stressztérképe” külön –
külön is megrajzolható, s annak elemei eltérhetnek a fenti „országos átlagtól”,
hiszen a pedagógus – stressz összetételét alapvetően meghatározza az adott
tantestületi klíma, illetve a konkrét iskolai összes helyi jellegzetessége.
Munkahelyem – a kőbányai Harmat u. 88-as Általános Iskola – pedagógusainak
„stresszhelyzete” feltérképezésének, megismerésének szándéka vezérelt az
elmúlt tanév májusában, amikor az osztályfőnöki munkaközösséggel
együttműködve, stressz – leltárt készítettem kollégáim körében. A vizsgálat
keretében 22 osztályfőnök (10 alsós és 12 felsős) véleményét kértem ki a
tanári stresszel kapcsolatban. A vizsgálat mérőeszköze az a mellékelt kérdőív
(Mi jelent stresszt a pedagógusnak?, forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi
iskolánk, Iskolafejlesztési Alapítvány, 1998, 224-225.old.) volt, amelyen egy
ötfokozatú attitűdskála alapján kellett megítélniük az egyes stressztényezők
intenzitását. Számos érv szólt amellett, hogy a felmérés célcsoportja az
osztályfőnöki munkaközösség legyen. Köztudomású és kétségtelen az
osztályfőnökök tantestületen belüli dominanciája, illetve a tanulócsoportok
irányításában, a gyermekek személyiségének fejlesztésében való kitüntetett
szerepe.
A felmérés adatainak összegzése alapján megállapítottam, hogy a helyi mérésben
részt vevő pedagógusok által legsúlyosabb feszültségforrásként említett stressz
– tényezők teljes mértékben adekvátak az „országos átlaggal”, a tanári
stresszel kapcsolatos kutatások általános tapasztalataival.
Az iskolánkban dolgozó 22 osztályfőnök megítélése szerint a legerősebb stressz
– tényezők közé kaptak besorolást az alábbi tényezők: az alacsony fizetés, a
tanítást zavaró diák, a konfliktus a kollégákkal, a pihenésre szánt idő
rövidsége és az iskolai ünnepély szervezése. Mind az alsó, mind a felső
tagozatos osztályfőnökök a pedagógusok anyagi megbecsülésének hiányát tették az
első helyre. A válaszadók többsége szerint a végzett munka nehézsége és
társadalmi fontossága nem áll arányban a jövedelemmel. Sokak számára erős stressz
a túlterheltség, a testi – szellemi regenerálódásra szánt idő rövidsége. Komoly
feszültséget okoz a tanulók közönye, passzivitása, valamint az a tény, hogy a
diákok figyelmét egyre nehezebb a hagyományos módszerekkel felkelteni, fenntartani. A
tudás értékének devalválódása is csökkentette a tanulók egy részének
ismeretszerzés iránti motivációját. Előzetes várakozásomnak az is megfelelt, hogy
a tanulók fegyelmezetlen magatartását, illetve annak kezelését jelentős stresszként
élik meg az osztályfőnökök. A konfliktus a kollégával – tényező
előkelő helyezése problematikus kollegiális viszonyokra, nem teljesen felhőtlen
tantestületi légkörre enged következtetni.
Természetesen az élet az iskola falain kívül sem mentes a stressztől. Miért lenne
az egy iskolában, ráadásul a problémákkal teli, minden oldalról lojalitást és
tökéletes tanáregyéniséget kívánó, nagyon szerteágazó osztályfőnöki
munkakörben?
Maximálisan helytálló a téma szakértőjének számító Bagdy Emőke
alábbi megállapítása:
„A pedagógus szakma »személyiségfogyasztó« szolgálat. Magányos
foglalkozás, a nevelő felnőtt társak nélkül, elkülönülten végzi a tanítás
munkáját. Erős autonómiaigény, fokozott felelősségi szorongás, a kollegiális
segítségkérés elutasítása, a tanári önértékelési bizonytalanság, a munka
sikerélményének szűkössége, perfekcionista igényrendszer, idealizáló
normatívák, irreálisan magas lelki követelményrendszer jellemzi a pedagógusok
többségét.” (forrás: Új Pedagógiai Szemle 1996. / 2.)
A tanulmány megjelenése óta eltelt öt esztendőben egyre növekvő publicitást
kaptak a szaksajtóban a pedagógusok mentálhigiénéjével kapcsolatos kérdések.
Örömteli, hogy ma már számos akkreditált program és egyéb képzési forma áll a
kollégák rendelkezésére. A téma aktualitását jelzi a vele való kormányszintű
törődés. Az Oktatási Minisztériumon belül Mentálhigiénés Szakértői Bizottság
működik, amelynek célja a pedagógusok mentálhigiénés szemléletét megalapozó, a
hivatásbeli képességeket fejlesztő programok kidolgozása. A mentális eredetű
problémák – többek között a pedagógus – stresszel összefüggő problémák –
hatékony orvoslása érdekében célszerű lenne az oktató – nevelő intézményeket a
jelenleginél fokozottabb mértékben ellátni speciális szakemberekkel, akiknek
tevékenysége segítené az iskolai nevelőmunkát, valamint professzionálisabb alapokra
helyezné a tanári stressz prevencióját és kezelését.
Addig is merítsünk erőt Erich Kastner – nemcsak tanítványainknak
megszívlelendő – frappáns gondolatából: „A tanár nem varázsló, hanem
kertész. Gondoz és ápol benneteket. Felnőni azonban nektek, magatoknak kell.”
Gerstenbrein (Till) Judit
—
Mi jelent stresszt a pedagógusnak?
(Kérdőív)
Instrukció: Kérjük, hogy állapítsa meg, milyen erős stresszhatást jelentenek a
következő dolgok! Az egyes stressztényezők után a következők szerint írja a
megfelelő számot!
- nagyon erős stresszt jelent = 5
- erős stresszt jelent = 4
- közepes stresszt jelent = 3
- gyenge stresszt jelent = 2
- nem jelent stresszt = 1
- Magas osztálylétszám
- A gyerekek passzivitása
- Zaj a tanáriban
- Az igazgató óralátogatása
- Időhiány a szépirodalom olvasására
- Kirándulás az osztállyal
- Iskolai ünnepély szervezése
- Rongálás az osztályban
- A szülők közömbössége
- A pihenésre szánt idő rövidsége
- A tanításhoz szükséges eszközök hiánya
- Az alacsony fizetés
- A tanítást zavaró diák
- Szülői értekezlet tartása
- Időhiány az egyéni beszélgetésre
- Az osztályok közötti verseny
- Erdei iskola
- Év végi osztályozás
- A kollégák panasza az osztályra
- A magas óraszám
- Lopás az osztályban
- Szülői fogadóóra
- Időhiány a szakirodalom olvasására
- A kolléga óralátogatása
- A gyerekek házi feladatának hiánya
- A szülők elégedetlensége az iskolával
- Váratlan iskolai feladatok
- Színház-, mozilátogatás az osztállyal
- Konfliktus a kollégával
- Az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága
- Jutalomosztás
- Bombariadó
Kedves Judit! A fenti kérdőív értékelését keresem, tudna segíteni? Köszönöm! Küzdy Anikó