Hogyan tanulunk majd meg idegen nyelveket 2030-ban? –2. rész

“Régen a hatalom az adatokhoz való hozzáférést jelentette.

Ma a hatalom annak tudása, mire ne figyeljünk.”

 Yuval Noah Harari

Amíg Lomb Kató korában az olvasás és a könyv volt az elsődleges forrása a tanulási folyamatnak, úgy a mi modernizált korunkban a “kisképernyő” lesz az.  Nyelvtanulási céllal (is) használható, lehetőség nyílik azonnal a hallás és látás útján az eredeti célnyelvvel és annak kiejtésével találkozni. Szoktatni tudjuk fülünket az idegen nyelv dallamához és engedni lassanként a szóalakokat kiemelkedni környezetéből, majd a kontextussal összefüggésben megérteni. Az elsődleges tanulási forrás ebben az értelemben is a YouTube, hiszen akár filmrészleteket, zenéket pillanatok alatt találunk célnyelven. Amikor szükséges megállíthatjuk az épp nézett vagy hallgatott részletet, ha feliratozott változatot választottunk, azonnal szótárazhatjuk is a kifejezést.

Az online szótárak egyre kifinomultabbak és gyors találatokat eredményeznek, lerövidítve a tanuló számára a manuális keresésre fordított elpazaroltnak vélt időt. Gyorsan találhatunk a keresett szóval célnyelvi szövegeket is, hogy lássuk, miként viselkedik az adott kifejezés eredeti környezetében. Azonban azt érdemes tudatosítanunk, hogy az online szótárak használata is csak akkor lesz hatékony, ha kézzel kiírjuk a kifejezést saját szótárunkba, hiszen az írás elengedhetetlen a memorizálás folyamatában. A nyelvtanár itt, mint egy nyelvi lektor szerepel, aki, ha a tanuló igényli a magyarázatot, árnyalja a szavak jelentését és elmagyarázza mélyebben a különböző kontextusokban való használatukat.

A tanítás-tanulás folyamata kikerül a tanteremből

Fentieket látva elmondható, hogy a nyelvtanár egyértelműen csupán a tanulási folyamat ösztönzőjévé válik, mentorrá és kommunikációs tanácsadóvá alakul át. Olyan idegennyelvi kihívások megoldásában vesz részt támogatóként, amelyek igen személyesek és speciális ismereteket igényelnek. A fejében egyfajta hatékony tanulási bázis található, ismeri a nyelvelsajátítás során bevethető modern és tradicionális eszközöket, a diák céljait és személyiségét együttesen megismerve személyre szabottan instruál és motivál.

A lélektan alapos ismerete, mind személyiségpszichológiai, mind a motivációt kutató affektív pszichológiai szempontból és a kommunikáció különböző elméleteinek ismerete nélkülözhetetlenné válik, hiszen nem kizárólag tárgyi tudást ad át, hanem a személyiségből és maladaptív gondolkodási mintákból is fakadó tanulói idegennyelvi elakadásokat saját kompetencia határain belül képes legyen kezelni.

Noha lehetséges felvenni a kapcsolatot a tanult nyelvet anyanyelvként beszélő emberekkel, mégis az élő kommunikáció gyakorlása jelenti a mai nyelvtanuló számára az egyik legnagyobb kihívást. A tanítás fókusza, ezért a beszédprodukció fejlesztésének irányába tolódik át a fent említetteken túl, és a nyelvtanár itt is inkább a nyelvi lektor és tanácsadó szerepébe bújik, javít és releváns visszajelzéseket ad a tanuló haladásának üteméről.

Akkor fordulunk felnőttként nyelvet tanulni vágyva egy nyelvtanárhoz, ha elvesztünk az internet nyújtotta lehetőségek útvesztőjében, speciális nyelvi céljaink, esetleg lelki okokból is fakadó nyelvi elakadásaink vannak, és/ vagy szeretnénk idegen nyelvi kommunikációnkat hatékonyan fejleszteni.

Így a nyelvtanár – mentor valódi térképet nyújt, utakat vázol a nyelvi célok elérésére a nyelvtanuló számára még inkább, mint a 2000-es évek elején.

A jövő: Specializált nyelvi célok, önálló nyelvtanulás. A tudás forrása az algoritmus.

Szükség lesz-e egyáltalán idegen nyelv tudásra? Hiszen a technikai fejlődésnek köszönhetően már most szinte professzionális fordítógépek állnak rendelkezésre. Eljött a “bábel-hal” ideje.

A kérdés mégsem ilyen egyszerű. Érdemes ezt megközelíteni talán onnan, mit fog igényelni a munkaerőpiac, illetve az hogyan fog megváltozni a mesterséges intelligencia és az algoritmusoknak köszönhető automatizáció következtében.

Harari 21 Lecke a 21. Századra című könyvében azt fejtegeti, hogy azokon a területeken lesz nehezebb az embereket gépekkel helyettesíteni, “ahol rutinszerű cselekvésre és számos képesség együttes használatára van szükség, és amelyeken előre nem látott eseményekkel kell megbirkózni”

Hogyan kapcsolódhat ebbe a gondolatmenetbe az idegen nyelveken beszélés  képességének fontossága? Milyen munkák lesznek ezek, ha és amennyiben ez a Harari által vázolt jövőkép valósul meg?

Azt hiszem, az egyik legfontosabb alap képességünk mindig is a másokhoz való kapcsolódni tudás volt. A hálózatok, az emberi kapcsolatok építése ma még inkább kiemelt szerepet kap, mint valaha. Legyen szó az üzleti életről, az emberi közösséget érintő kihívásokról, képesnek kell lennünk továbbra is kommunikálni egymással.

Elképzelhető, hogy a tolmács mesterséges intelligencia kiválóan lefordítja nekünk majd az elmondani kívánt szöveget, azonban nem fog tudni minket (persze ez csak fikció részemről) pillanatonként instruálni, hogyan viselkedjünk idegen kultúrából származó beszélgető társunkkal.

Egy idegen nyelv elsajátításával nemcsak magát a nyelvet, mint kommunikációs eszközt tanuljuk  meg, hanem a célnyelvi ország gondolkodási struktúráját és kultúráját is átvesszük. Ahhoz, hogy sikeresen tudjunk más kultúrából érkezőkkel beszélni, nem kizárólag a nyelvre van szükség, hanem kulturális ismeretre, a nonverbális kommunikációra való támaszkodás bázisán gyors és rugalmas reakciókészségre.

Így azt gondolom, hogy idegen nyelv ismeretre minden komplex, emberekkel foglalkozó szakma esetén szükség lesz, ahol továbbra is kapcsolatot kell tartanunk tőlünk eltérő kultúrájú emberekkel, legyen az szuahéli vagy német.

Az angol, mint közvetítő nyelv ebben a kontextusban igen érdekes kérdéseket feszeget, ahogy korábban írtam a modern alfabétizmus részének tartom, nem idegen nyelvnek. A róla lehántott kultúra, csupán eszközként való felfogása következtében ez a nyelv egyszerűsödik.

Azonban, hiába csupán közvetítő, ahhoz, hogy sikeresen beszélhessünk angolul például a japán kultúrából érkező üzleti partnerünkkel, érdemes ismernünk a japán szokásmintákat, egy-egy kifejezés jelentését a cél kultúrában.

Úgy hiszem, hogy a jövőben a fentieken túl, ahogy a készségek, mint rugalmasság, gyors tanulékonyság, mintázatok felismerése, stressztűrési képesség lesz az alapja az új szakmáknak, úgy a nyelvtanulás területén annak a  képességnek elsajátítása válik fontossá, hogyan tudunk a lehető leggyorsabban idegen nyelveket megtanulni, adott eseményre bázis szókincset összegyűjteni, és minél hatékonyabban másokkal kapcsolatot teremteni.

A nyelvtanár egyértelműen nyelvi mentorrá, kommunikációs tanácsadóvá válik, aki segít eligazodni a neten a felesleges, illetve a hasznos információk erdejében, aki bázisként szolgál ahhoz, hogy megtanítsa az idegen nyelvelsajátítás módszertanát, a rugalmas, hatékony kommunikációt, a tanuló céljainak és személyiségének, képességeinek harmonizálásával. Igen komplex feladat ez, de persze segítségére siethetnek majd az algoritmusok és a mesterséges intelligencia is.

Ki tudja?

A szerzőről

Nyelvtanár és nyelvi tanácsadó vagyok. Magyarországon elsőként kezdtem az idegennyelvi megszólalási gátlások kialakulásának okaival foglalkozni és a problémára hatékony megoldási módszereket kidolgozni.

2012 óta dolgozom professzionális keretek között nyelvi tanácsadóként egyéni ügyfelekkel és változatos, mindig személyre szabott módszerekkel. Munkám során szembesültem azzal, hogy több éve nyelvet tanuló, sőt már nyelvvizsgával rendelkező fiatal és felnőtt tanulók szoronganak, ha valóban használniuk kell az idegen nyelvet.

Az okokat kutatva találtam rá azokra az eszközökre, amelyek hatékonyan segítenek az idegennyelvi-szorongásokkal kapcsolatos megküzdésben. Kimondottan erre a problémára állítottam össze komplex tanácsadói programom, amely segít, ha fél valaki megszólalni idegen nyelven.

Magam aktív idegennyelv-használó vagyok, németül és angolul akadálymentesen felsőfokon beszélek, franciául középfokon.  
A francia az első olyan nyelv, amelyet önállóan, felnőttként, saját nyelvtanulási módszeremmel tanultam meg. Nemrég kezdtem arabul tanulni, terveim között szerepel a portugál nyelv megtanulása is.

A Beszélj Gátlások Nélkül Online Nyelviskolát 2016-ban hoztam létre