Az információs kor generációi 24. – A 21. századi tanulás eszközei
A tanítás megújításában érdemes odafigyelni a gyerekek igényei mellett a digitális korszak lehetőségeire. Ezek pedig nem csupán a digitális eszközök használatában keresendők. Sokkal inkább a digitális eszközök által kiváltott viselkedésekre, és nem elsősorban az eszközökre kell figyelni. Ez utóbbiak gyorsan változnak, az előbbiek viszont a változásra adott reakciót mutatják.
A diákok mindig is tanulni akartak, és mindig a kultúra eszközeit használták. Meg kell nézni, hogy a tanóra alatt titokban mi mindennel játszanak a tanulók, és máris megvannak a leghatékonyabb taneszközök, amelyeken keresztül a legbiztosabban taníthatók. Most a kütyük, ahogy korábban a papír, ceruza, könyv, kártya, Rubik-kocka stb. volt a tanórán az elkobzás tárgya, mert azt nem „rendeltetésszerűen” használta a diák.
A jelenlegi nemzedék tagjai sem tanulnak másképpen, mint a korábbi generációk: a leghatékonyabb módon a rendelkezésre álló eszközök használatával. Az „eszköz” a szellemi és fizikai forrásokat jelenti, amibe beletartoznak a külső források is, mint például most a digitális eszközök. Jól azonosítható, hogy mi a fontos a digitális kor gyermekeinek. Csak meg kell nézni, hogy mi van a mobil eszközükben:
kapcsolat,
megosztás,
zene,
videók,
játék,
információk,
újdonságok,
élmények.
Ezekre lehet építeni, akár egyetlen egy digitális eszköz nélkül is. Amit valaki szívesen használ, az a tanulási módját is jelenti, nem csak az eszközét. A fiatalok mobil eszközei sokat elárulnak a vágyaikról is, hiszen általában azt hordja magával az ember, ami fontos a számára. Az, hogy most mindez valamilyen digitális eszközben található, csak az elérhetőséget könnyíti meg.
A kütyü jelzi, hogy mit szeretne a diák:
megismerni és
megmutatni önmagát,
csoporthoz tartozni,
informált lenni,
újdonságokra lelni,
vizuális élményeket szerezni,
pörögni.
A digitális generáció érdeklődésének megfelelő módszerek tehát:
tesztek, dolgozatok, felmérések,
előadás tartás, szereplés,
társas feladatok,
információ megosztás, tanítói helyzet,
kutatás, felfedezés, forráselemzés,
aktív, tevékenység által történő tanulás,
képeken, videókon keresztül történő tanulás,
kihívások, problémák révén megvalósuló tanulás.
Mindennapos tapasztalat, hogy a fentiek közül nem mindegyik igazán kedvelt a diákok körében. Ez azonban már a minősítés által torzított benyomás. Amint kiiktatjuk a minősítést és a minősítés következményeit a rendszerből, megjelenik a szabadidős tevékenységekre jellemző természetes, oldott viszonyulás.
A gyerekek számára az iskola már nem jelenti a tudás katedrálisát. A hivatalos oktatás a tudásszerzésnek egyre kisebb részét képezi, tehát a tanításnak meg kell küzdenie azzal a ténnyel, hogy az ismeretek a technika által könnyen elérhetővé váltak, és azzal is, hogy a gyerekek a korábbiaktól eltérő képességrendszerrel érkeznek az iskolába.
Tény, hogy a digitális technika csökkenti a kidolgozott nyelvi kód használatát.
Ugyanakkor a tanításban/tanulásban egyre nagyobb jelentősége lesz a digitális tanulást segítő technikának. A tanulás átalakul. Kevesebb lesz az olvasás, több az információ.
A digitális technika számos területen kínál új megoldásokat:
A technikai megoldások nem csak a tanulást, de a tanítást is segítik A tanulást felügyelő rendszerrel a tanár egyszerre sok tanulónak nyújthat személyre szabott tanulási lehetőséget. A gép figyeli a tanuló tevékenységét, fejlődési képességét, a területen mutatott viselkedés és az érdeklődés figyelembe vételével. A jó pedagógus is képes erre, de nem tud akármennyi tanulóval egyszerre ilyen módon bánni.
A digitális megoldások megsokszorozzák az egyénre szabott tanítás lehetőségeit, de nem oldják meg. A megoldás a módszereket és eszközöket értőn használó szakemberek kezében van.
A digitalizálás adta legfőbb lehetőségek, amelyek ma már követelmények:
azonnali hozzáférés az információkhoz,
információk megosztása,
közös munka lehetősége,
problémaközpontúság.
A lényeges különbség a digitális korszak és a korábbi korszakok között, hogy már a tanulás során is igaz: az eredményes megoldás fontosabb az előre megadott út követésénél. Ahogyan a munkaerőpiacon is egyre inkább problémamegoldási hatékonyságot várnak az utasítások mechanikus követése helyett.
Attól, hogy valaki a digitális korba születik, még nem lesz feltétlenül Z vagy Alfa generációs. Attól pedig, hogy digitális korba születve gyorsabban nyomogatja a gombokat, vagy tapogatja a képernyőt, mint az idősebb korosztály tagjai, még nem biztos, hogy hatékonyan is tudja használni az eszközöket.
A diákok jelentős része a kütyüket főleg chatelésre, közösségi oldalak látogatására, megosztásra, fényképezésre, zenehallgatásra, tartalmak letöltésére és játékra használja, de azt nem tudja, hogyan lehet ezekkel és egyéb programokkal hatékonyabbá tenni a tanulását. Rendelkeznek pedig azokkal a kiváló eszközökkel, amelyeket a tanórán lehetne igazán kihasználni.
Azoknak a fiataloknak, akik a digitális korban születtek, könnyedén képesek másoktól átvenni ötleteket, kész megoldásokat. Mindent szívesen fogadnak, ami megkönnyíti az életüket és a tanulásukat. Bárki mutat nekik valami újdonságot, örömmel fogadják. Ezért is érdemes a tanárnak erre felkészülni, és a technikai eszközöket, programokat minél alaposabban megismerni.
Vannak a digitális nemzedéknek is olyan tagjai, akik idegenkednek a technikai eszközöktől. Alapszinten természetesen mindenkinek értenie kell az infokommunikációs eszközökhöz, de jó, ha a tanulásában ki-ki maga választhatja meg, hogy milyen eszközt használ. Ma még a billentyűzet tilos a tanórán, ami hatalmas hiba, de ugyanakkora hiba, ha tilos a ceruza, és nem szabad papírra jegyzetelni, kizárólag tabletre vagy más digitális eszközre.
A sokféle megoldáshoz tartozik, hogy nem minden tanuló és nem minden tanár használ technikai eszközt, vannak viszont, akik el sem tudják képzelni az életüket a digitális technika nélkül. Ha az infokommunikációs, digitális korszak szellemének megfelelőek a módszerek, akkor nem szükségszerű, hogy csak elektronikusan működjenek. Emellett attól hogy egy eszköz elektronikus, még nem teszi feltétlenül hatékonnyá a tanulást.
A 21. század jellemzője a diverzitás, és ehhez a különbözőség elfogadása, az eltérő utak és egymás határainak tiszteletben tartása révén juthatunk el: „Élni és élni hagyni.!”
Összefoglaló
A „Korszakok és korszakváltás” című fejezet a technika gyorsuló változásával együtt gyorsuló változás hatásait mutatja be. Az írásbeliség korának vége nem jelenti ennek a kultúrának az elvesztését, hanem egy új kulturális szintre való beépítését. Az átmeneti korszakban együtt van jelen a korábbi és az új kultúra, és ezek értékeinek összeegyeztetése folyik. Az infokommunikációs kor különlegessége a korábbi korszakok információfeldolgozási útjainak szintetizálása, amely számos egyéb kulturális területet érint, így a tanulást is alapvetően megváltoztatja.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)