Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. augusztus 30. vasárnap, 16:46

Az információs kor generációi 24. – A 21. századi tanulás eszközei

A tanítás megújításában érdemes odafigyelni a gyerekek igényei mellett a digitális korszak lehetőségeire. Ezek pedig nem csupán a digitális eszközök használatában keresendők. Sokkal inkább a digitális eszközök által kiváltott viselkedésekre, és nem elsősorban az eszközökre kell figyelni. Ez utóbbiak gyorsan változnak, az előbbiek viszont a változásra adott reakciót mutatják.

A diákok mindig is tanulni akartak, és mindig a kultúra eszközeit használták. Meg kell nézni, hogy a tanóra alatt titokban mi mindennel játszanak a tanulók, és máris megvannak a leghatékonyabb taneszközök, amelyeken keresztül a legbiztosabban taníthatók. Most a kütyük, ahogy korábban a papír, ceruza, könyv, kártya, Rubik-kocka stb. volt a tanórán az elkobzás tárgya, mert azt nem „rendeltetésszerűen” használta a diák.

A jelenlegi nemzedék tagjai sem tanulnak másképpen, mint a korábbi generációk: a leghatékonyabb módon a rendelkezésre álló eszközök használatával. Az „eszköz” a szellemi és fizikai forrásokat jelenti, amibe beletartoznak a külső források is, mint például most a digitális eszközök. Jól azonosítható, hogy mi a fontos a digitális kor gyermekeinek. Csak meg kell nézni, hogy mi van a mobil eszközükben:

  • kapcsolat,
  • megosztás,
  • zene,
  • videók,
  • játék,
  • információk,
  • újdonságok,
  • élmények.

Ezekre lehet építeni, akár egyetlen egy digitális eszköz nélkül is. Amit valaki szívesen használ, az a tanulási módját is jelenti, nem csak az eszközét. A fiatalok mobil eszközei sokat elárulnak a vágyaikról is, hiszen általában azt hordja magával az ember, ami fontos a számára. Az, hogy most mindez valamilyen digitális eszközben található, csak az elérhetőséget könnyíti meg.

A kütyü jelzi, hogy mit szeretne a diák:

  • megismerni és
  • megmutatni önmagát,
  • csoporthoz tartozni,
  • informált lenni,
  •  újdonságokra lelni,
  • vizuális élményeket szerezni,
  •  pörögni.

A digitális generáció érdeklődésének megfelelő módszerek tehát:

  • tesztek, dolgozatok, felmérések,
  • előadás tartás, szereplés,
  • társas feladatok,
  • információ megosztás, tanítói helyzet,
  • kutatás, felfedezés, forráselemzés,
  • aktív, tevékenység által történő tanulás,
  • képeken, videókon keresztül történő tanulás,
  • kihívások, problémák révén megvalósuló tanulás.

Mindennapos tapasztalat, hogy a fentiek közül nem mindegyik igazán kedvelt a diákok körében. Ez azonban már a minősítés által torzított benyomás. Amint kiiktatjuk a minősítést és a minősítés következményeit a rendszerből, megjelenik a  szabadidős tevékenységekre jellemző természetes, oldott viszonyulás.

A tanulást segítő technika

A gyerekek számára az iskola már nem jelenti a tudás katedrálisát. A hivatalos oktatás a tudásszerzésnek egyre kisebb részét képezi, tehát a tanításnak meg kell küzdenie azzal a ténnyel, hogy az ismeretek a technika által könnyen elérhetővé váltak, és azzal is, hogy a gyerekek a korábbiaktól eltérő képességrendszerrel érkeznek az iskolába.

Tény, hogy a digitális technika csökkenti a kidolgozott nyelvi kód használatát.

Ugyanakkor a tanításban/tanulásban egyre nagyobb jelentősége lesz a digitális tanulást segítő technikának. A tanulás átalakul. Kevesebb lesz az olvasás, több az információ.

A digitális technika számos területen kínál új megoldásokat:

  • fejlesztő programok,
  • e-tananyag, e-könyv, hangos könyv,
  • idegen nyelvű tananyagok,
  • audiovizuális anyagok,
  • saját fejlesztésű tananyagok,
  • önálló keresés,
  • interaktív vitaanyagok,
  • információk hitelességének vizsgálata, forráselemzés.

A technikai megoldások nem csak a tanulást, de a tanítást is segítik A tanulást felügyelő rendszerrel a tanár egyszerre sok tanulónak nyújthat személyre szabott tanulási lehetőséget. A gép figyeli a tanuló tevékenységét, fejlődési képességét, a területen mutatott viselkedés és az érdeklődés figyelembe vételével. A jó pedagógus is képes erre, de nem tud akármennyi tanulóval egyszerre ilyen módon bánni.

A digitális megoldások megsokszorozzák az egyénre szabott tanítás lehetőségeit, de nem oldják meg. A megoldás a módszereket és eszközöket értőn használó szakemberek kezében van.

A digitalizálás adta legfőbb lehetőségek, amelyek ma már követelmények:

  • azonnali hozzáférés az információkhoz,
  • információk megosztása,
  • közös munka lehetősége,
  • problémaközpontúság.

A lényeges különbség a digitális korszak és a korábbi korszakok között, hogy már a tanulás során is igaz: az eredményes megoldás fontosabb az előre megadott út követésénél. Ahogyan a munkaerőpiacon is egyre inkább problémamegoldási hatékonyságot várnak az utasítások mechanikus követése helyett.

A digitális eszközhasználat

Attól, hogy valaki a digitális korba születik, még nem lesz feltétlenül Z vagy Alfa generációs. Attól pedig, hogy digitális korba születve gyorsabban nyomogatja a gombokat, vagy tapogatja a képernyőt, mint az idősebb korosztály tagjai, még nem biztos, hogy hatékonyan is tudja használni az eszközöket.

A diákok jelentős része a kütyüket főleg chatelésre, közösségi oldalak látogatására, megosztásra, fényképezésre, zenehallgatásra, tartalmak letöltésére és játékra használja, de azt nem tudja, hogyan lehet ezekkel és egyéb programokkal hatékonyabbá tenni a tanulását. Rendelkeznek pedig azokkal a kiváló eszközökkel, amelyeket a tanórán lehetne igazán kihasználni.

Azoknak a fiataloknak, akik a digitális korban születtek, könnyedén képesek másoktól átvenni ötleteket, kész megoldásokat. Mindent szívesen fogadnak, ami megkönnyíti az életüket és a tanulásukat. Bárki mutat nekik valami újdonságot, örömmel fogadják. Ezért is érdemes a tanárnak erre felkészülni, és a technikai eszközöket, programokat minél alaposabban megismerni.

A digitális kor szemlélete a sokféleségen alapszik

Vannak a digitális nemzedéknek is olyan tagjai, akik idegenkednek a technikai eszközöktől. Alapszinten természetesen mindenkinek értenie kell az infokommunikációs eszközökhöz, de jó, ha a tanulásában ki-ki maga választhatja meg, hogy milyen eszközt használ. Ma még a billentyűzet tilos a tanórán, ami hatalmas hiba, de ugyanakkora hiba, ha tilos a ceruza, és nem szabad  papírra jegyzetelni, kizárólag tabletre vagy más digitális eszközre.

A sokféle megoldáshoz tartozik, hogy nem minden tanuló és nem minden tanár használ technikai eszközt, vannak viszont, akik el sem tudják képzelni az életüket a digitális technika nélkül. Ha az infokommunikációs, digitális korszak szellemének megfelelőek a módszerek, akkor nem szükségszerű, hogy csak elektronikusan működjenek. Emellett attól hogy egy eszköz elektronikus, még nem teszi feltétlenül hatékonnyá a tanulást.

A 21. század jellemzője a diverzitás, és ehhez a különbözőség elfogadása, az eltérő utak és egymás határainak tiszteletben tartása révén juthatunk el: „Élni és élni hagyni.!”

Összefoglaló

A „Korszakok és korszakváltás” című fejezet a technika gyorsuló változásával együtt gyorsuló változás hatásait mutatja be. Az írásbeliség korának vége nem jelenti ennek a kultúrának az elvesztését, hanem egy új kulturális szintre való beépítését. Az átmeneti korszakban együtt van jelen a korábbi és az új kultúra, és ezek értékeinek összeegyeztetése folyik. Az infokommunikációs kor különlegessége a korábbi korszakok információfeldolgozási útjainak szintetizálása, amely számos egyéb kulturális területet érint, így a tanulást is alapvetően megváltoztatja.

<< Az infokommunikációs kor generációi 23. – Autonóm tanulók, autonóm tanulásAz infokommunikációs kor generációi 25. – Egy jelen példa a jövő tanításából >>

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.31.
Totyik Tamás: Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért
A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntart...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.31.
A harzbergi demokratikus iskola. Benedikt Hageneder írása
gy csoport tanítóképzős diák a bécsi egyházi tanárképző főiskolán (Kirchliche Pädagogische Hochschule – KPH – Wien/Krems) úgy döntött, hogy nem elégszik meg a főiskola nyújtotta...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.07.31.
Kilenc órai iskolakezdést és tanári béremelést - 12 pontos oktatási tervet fogalmazott az ADOM
Az ADOM Diákmozgalom utcai és online aláírásgyűjtésbe kezdett az általuk megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett. A diákszervezet azt szeretné, ha a javaslataikat a jövő évi orsz...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.28.
„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk
Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Poly...
(Forrás: dívány.hu)
--
2021.07.28.
Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is
Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet....
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.28.
A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket
A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádé...
(Forrás: mérce)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep