Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. augusztus 30. vasárnap, 16:46

Az információs kor generációi 24. – A 21. századi tanulás eszközei

A tanítás megújításában érdemes odafigyelni a gyerekek igényei mellett a digitális korszak lehetőségeire. Ezek pedig nem csupán a digitális eszközök használatában keresendők. Sokkal inkább a digitális eszközök által kiváltott viselkedésekre, és nem elsősorban az eszközökre kell figyelni. Ez utóbbiak gyorsan változnak, az előbbiek viszont a változásra adott reakciót mutatják.

A diákok mindig is tanulni akartak, és mindig a kultúra eszközeit használták. Meg kell nézni, hogy a tanóra alatt titokban mi mindennel játszanak a tanulók, és máris megvannak a leghatékonyabb taneszközök, amelyeken keresztül a legbiztosabban taníthatók. Most a kütyük, ahogy korábban a papír, ceruza, könyv, kártya, Rubik-kocka stb. volt a tanórán az elkobzás tárgya, mert azt nem „rendeltetésszerűen” használta a diák.

A jelenlegi nemzedék tagjai sem tanulnak másképpen, mint a korábbi generációk: a leghatékonyabb módon a rendelkezésre álló eszközök használatával. Az „eszköz” a szellemi és fizikai forrásokat jelenti, amibe beletartoznak a külső források is, mint például most a digitális eszközök. Jól azonosítható, hogy mi a fontos a digitális kor gyermekeinek. Csak meg kell nézni, hogy mi van a mobil eszközükben:

  • kapcsolat,
  • megosztás,
  • zene,
  • videók,
  • játék,
  • információk,
  • újdonságok,
  • élmények.

Ezekre lehet építeni, akár egyetlen egy digitális eszköz nélkül is. Amit valaki szívesen használ, az a tanulási módját is jelenti, nem csak az eszközét. A fiatalok mobil eszközei sokat elárulnak a vágyaikról is, hiszen általában azt hordja magával az ember, ami fontos a számára. Az, hogy most mindez valamilyen digitális eszközben található, csak az elérhetőséget könnyíti meg.

A kütyü jelzi, hogy mit szeretne a diák:

  • megismerni és
  • megmutatni önmagát,
  • csoporthoz tartozni,
  • informált lenni,
  •  újdonságokra lelni,
  • vizuális élményeket szerezni,
  •  pörögni.

A digitális generáció érdeklődésének megfelelő módszerek tehát:

  • tesztek, dolgozatok, felmérések,
  • előadás tartás, szereplés,
  • társas feladatok,
  • információ megosztás, tanítói helyzet,
  • kutatás, felfedezés, forráselemzés,
  • aktív, tevékenység által történő tanulás,
  • képeken, videókon keresztül történő tanulás,
  • kihívások, problémák révén megvalósuló tanulás.

Mindennapos tapasztalat, hogy a fentiek közül nem mindegyik igazán kedvelt a diákok körében. Ez azonban már a minősítés által torzított benyomás. Amint kiiktatjuk a minősítést és a minősítés következményeit a rendszerből, megjelenik a  szabadidős tevékenységekre jellemző természetes, oldott viszonyulás.

A tanulást segítő technika

A gyerekek számára az iskola már nem jelenti a tudás katedrálisát. A hivatalos oktatás a tudásszerzésnek egyre kisebb részét képezi, tehát a tanításnak meg kell küzdenie azzal a ténnyel, hogy az ismeretek a technika által könnyen elérhetővé váltak, és azzal is, hogy a gyerekek a korábbiaktól eltérő képességrendszerrel érkeznek az iskolába.

Tény, hogy a digitális technika csökkenti a kidolgozott nyelvi kód használatát.

Ugyanakkor a tanításban/tanulásban egyre nagyobb jelentősége lesz a digitális tanulást segítő technikának. A tanulás átalakul. Kevesebb lesz az olvasás, több az információ.

A digitális technika számos területen kínál új megoldásokat:

  • fejlesztő programok,
  • e-tananyag, e-könyv, hangos könyv,
  • idegen nyelvű tananyagok,
  • audiovizuális anyagok,
  • saját fejlesztésű tananyagok,
  • önálló keresés,
  • interaktív vitaanyagok,
  • információk hitelességének vizsgálata, forráselemzés.

A technikai megoldások nem csak a tanulást, de a tanítást is segítik A tanulást felügyelő rendszerrel a tanár egyszerre sok tanulónak nyújthat személyre szabott tanulási lehetőséget. A gép figyeli a tanuló tevékenységét, fejlődési képességét, a területen mutatott viselkedés és az érdeklődés figyelembe vételével. A jó pedagógus is képes erre, de nem tud akármennyi tanulóval egyszerre ilyen módon bánni.

A digitális megoldások megsokszorozzák az egyénre szabott tanítás lehetőségeit, de nem oldják meg. A megoldás a módszereket és eszközöket értőn használó szakemberek kezében van.

A digitalizálás adta legfőbb lehetőségek, amelyek ma már követelmények:

  • azonnali hozzáférés az információkhoz,
  • információk megosztása,
  • közös munka lehetősége,
  • problémaközpontúság.

A lényeges különbség a digitális korszak és a korábbi korszakok között, hogy már a tanulás során is igaz: az eredményes megoldás fontosabb az előre megadott út követésénél. Ahogyan a munkaerőpiacon is egyre inkább problémamegoldási hatékonyságot várnak az utasítások mechanikus követése helyett.

A digitális eszközhasználat

Attól, hogy valaki a digitális korba születik, még nem lesz feltétlenül Z vagy Alfa generációs. Attól pedig, hogy digitális korba születve gyorsabban nyomogatja a gombokat, vagy tapogatja a képernyőt, mint az idősebb korosztály tagjai, még nem biztos, hogy hatékonyan is tudja használni az eszközöket.

A diákok jelentős része a kütyüket főleg chatelésre, közösségi oldalak látogatására, megosztásra, fényképezésre, zenehallgatásra, tartalmak letöltésére és játékra használja, de azt nem tudja, hogyan lehet ezekkel és egyéb programokkal hatékonyabbá tenni a tanulását. Rendelkeznek pedig azokkal a kiváló eszközökkel, amelyeket a tanórán lehetne igazán kihasználni.

Azoknak a fiataloknak, akik a digitális korban születtek, könnyedén képesek másoktól átvenni ötleteket, kész megoldásokat. Mindent szívesen fogadnak, ami megkönnyíti az életüket és a tanulásukat. Bárki mutat nekik valami újdonságot, örömmel fogadják. Ezért is érdemes a tanárnak erre felkészülni, és a technikai eszközöket, programokat minél alaposabban megismerni.

A digitális kor szemlélete a sokféleségen alapszik

Vannak a digitális nemzedéknek is olyan tagjai, akik idegenkednek a technikai eszközöktől. Alapszinten természetesen mindenkinek értenie kell az infokommunikációs eszközökhöz, de jó, ha a tanulásában ki-ki maga választhatja meg, hogy milyen eszközt használ. Ma még a billentyűzet tilos a tanórán, ami hatalmas hiba, de ugyanakkora hiba, ha tilos a ceruza, és nem szabad  papírra jegyzetelni, kizárólag tabletre vagy más digitális eszközre.

A sokféle megoldáshoz tartozik, hogy nem minden tanuló és nem minden tanár használ technikai eszközt, vannak viszont, akik el sem tudják képzelni az életüket a digitális technika nélkül. Ha az infokommunikációs, digitális korszak szellemének megfelelőek a módszerek, akkor nem szükségszerű, hogy csak elektronikusan működjenek. Emellett attól hogy egy eszköz elektronikus, még nem teszi feltétlenül hatékonnyá a tanulást.

A 21. század jellemzője a diverzitás, és ehhez a különbözőség elfogadása, az eltérő utak és egymás határainak tiszteletben tartása révén juthatunk el: „Élni és élni hagyni.!”

Összefoglaló

A „Korszakok és korszakváltás” című fejezet a technika gyorsuló változásával együtt gyorsuló változás hatásait mutatja be. Az írásbeliség korának vége nem jelenti ennek a kultúrának az elvesztését, hanem egy új kulturális szintre való beépítését. Az átmeneti korszakban együtt van jelen a korábbi és az új kultúra, és ezek értékeinek összeegyeztetése folyik. Az infokommunikációs kor különlegessége a korábbi korszakok információfeldolgozási útjainak szintetizálása, amely számos egyéb kulturális területet érint, így a tanulást is alapvetően megváltoztatja.

<< Az infokommunikációs kor generációi 23. – Autonóm tanulók, autonóm tanulásAz infokommunikációs kor generációi 25. – Egy jelen példa a jövő tanításából >>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.10.30.
Későn derült ki a koronavírus, két és fél órára helyezett karanténba egy gyereket a kormányhivatal
Nincs mese, vagy ez, vagy bezárjuk a sulikat. Azok a megoldások, amelyek eddig az iskolai védekezést jellemezték, mint például a szünetekben a tanteremben maradás már nem elégségesek. És...
(Forrás: Propeller)
--
2020.10.29.
Padláson, büfében, lépcsőkön is tartanak órákat az SZFE-sek
A padlástérben, a büfében, lépcsőkön és az aulában is tartanak órákat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen azóta, hogy két hete a hallgatók az egyetem több termének kulcsát magukhoz...
(Forrás: telex)
--
2020.10.29.
A magyar iskolákat sem kímélik a digitális bűnözők
Összesen 27 magyar közoktatási intézmény, közel 2700 végpontjának statisztikái alapján az adatok azt tükrözik, hogy igen komoly veszélynek vannak kitéve az oktatási intézmények háló...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.10.29.
Az egyetemistákat is kirendelték a koronavírus-tesztelésekhez
A Semmelweis Egyetem 120 orvos- és 40 fogorvostan hallgatóját is bevonják a koronavírus-tesztelésbe, áll egy szerdai rektori utasításban. E szerint az operatív törzs a mintavételi kapacitá...
(Forrás: eduline)
--
2020.10.28.
Négy pontban arról, mire van szüksége a sajátos nevelési igényű tanulóknak a koronavírus idején
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület több másik szervezettel együtt nyílt levélben fordult Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz: közleményükben arra hívják fel a...
(Forrás: mérce)
--
2020.10.28.
A környező országok zárják az iskoláikat, de Magyarországnak egyelőre szeme se rebben
Egyre gyorsabban terjed a koronavírus Magyarországon, és a második hullám statisztikái is egyre súlyosabbak, így sok szülő azt találgatja, elrendel-e a kormány most is a tavaszihoz hasonló...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep