Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. augusztus 23. vasárnap, 17:00
Címkék:

Az infokommunikációs kor generációi 23. – Autonóm tanulók, autonóm tanulás

Fogcsikorgató küzdelem

A jólét elkényelmesít. „Minek szenvedni, ha könnyen is elérhető valami?” kérdezik a digitális kor gyermekei. Igazat is kell ebben adni nekik, de sokan attól tartanak, hogy nem tanulnak meg a gyerekek erőfeszítéseket tenni, ha soha nem kell megküzdeniük semmiért. Ezért egyre inkább keményebb világot, és küzdésre tanítást javasol sok szakember, és előkerült egy új fogalom a „grit”, ami a hosszú távú cél elérésére irányuló szenvedélyesen nagy motiváció.

Kitartó erőfeszítéssel az akadályok leküzdhetők, és extrém kihívásoknak is meg lehet felelni. A „grit”elmélete szerint a cél érdekében érdemes akár fogcsikorgatva (grit=csikorog) is küzdeni. Angela Duckworth, a „grit” fogalmának megalkotója szerint ez a személyiség vonás jobban korrelál a későbbi pénzkeresettel és a boldogsággal, mint akár az intelligencia, akár a tehetség (Duckworth, 2016). Bármit is gondol arról, hogy ezek pontosan mik, nem mindenki ért egyet azzal a szemlélettel, hogy a gyerekeket keménységre kell nevelni, és sokan nem tartják jó ötletnek, hogy olyan oktatási modelleket vezessenek be, amelyek arra nevelnek, hogy akár fogcsikorgatva is, de a kijelölt célt érje el a gyerek. Szakértők szerint katasztrofális következményekkel járhat, ha az iskola bünteti és kiveti azokat, akik nem akarnak vagy nem tudnak engedelmesen megfeszülni. A „grit” ellenzői féltik az álmodozó, feltaláló, lázadó, kalandozó típusú gyerekeket (Tampio, 2016).

A szívósság persze fontos, és nagyon jó dolog, ha megvan, de mint minden fontos területen, ezen a téren is csak bölcsen szabad eljárni. Mint mindig, a „hogyan?” kérdés a lényeg, nem a „mit?”. Az erővel, nyomással való beavatkozás néha szükséges lehet, de csak rendkívüli szakértelemmel és odafigyeléssel alkalmazható eszköz.

A komfortzóna

Többféle módon, több kiemelkedő szakember is megfogalmazta már a tanulás alaptételei közé tartozó zónákat, amelyek ismerete és tiszteletben tartása nélkül a tanítás sok bajt okozhat.

A zónák lényege a közlekedésben bevált piros/sárga/zöld rendszer. A zöld terület a komfortzóna, ahol stresszmentesen, önállóan lehet tanulni, haladni, ahogy a zöld jelzésnél. Ebben a zónában nincs nagyobb kihívás a képességek számára, csak annyi, ami saját erőből könnyen elérhető. Vannak olyan pedagógiák (Waldorf, Summerhill), amelyek ezt a területet célozzák be, biztonságban tartva a tanulót, és nem kényszerítik tanulásra, csak lehetőséget adnak a fejlődésre. A komfortzónájában saját maga is képes haladni a tanuló, sőt örömmel veszi a tevékenységeket, hogy ne unatkozzon.

A könnyű préda azonban kevés a jelentős fejlődés eléréséhez. A továbblépés, a tanulás és fejlődés viszont komoly feszültséggel jár, mert már a bizonytalan területre ér a tanuló, ahol a siker nem garantált, de megfelelő körülmények között elérhető. Ez a terület az optimális, vagy legközelebbi fejlődési zóna (Vigotszkij, 1967), amikor a feladat meghaladja az egyén aktuális belső lehetőségeit. Csak optimális külső támogatással szabad belevinni a tanulót ebbe a zónába. A fejlesztések ezen a területen zajlanak, és a fejlesztés módszertanának a lényege a személyre szabott támogatás. Ilyen rendkívül hatékony módszer a mediált tanulás, amely a mediációval maximalizálja a fejlődést.

A közoktatás felvállalhatná ezt a zónát, de ehhez személyre szabható tananyag kell. Súlyos szakmai hiba ezek nélkül átrángatni a diákokat az iskolai tanulás során a sárga, sőt néha a piros zónába.

A veszélyes zóna

A piros zónába ugyanis senkit nem szabad belevinni. Azért piros, mert veszélyes. Mintha arra kényszerítenénk valakit, hogy a piros jelzés ellenére menjen át az úton. Vagy sikerül, vagy nem. A sárga terület is kockázatokkal jár, de hozzáértéssel kissé megfeszíthetők a képességek, és jelentős fejlődés érhető el. Odafigyelés és hozzáértés nélkül azonban éppen fordított eredményt ér el a nyomás, és a tanulásra született gyerekek hamar a tanulást és kihívásokat kerülő diákokká válnak függetlenül attól, milyen generációhoz tartoznak.

Erőltetéssel gyorsan elérhető, hogy a gyerekek visszahúzódjanak a komfort zónájukba, ahonnan aztán ki sem akarnak jönni többé. A fejlődéshez azonban szükséges az optimális kihívások mezején kalandozni. Sőt, vannak, akik minden egyéb tapasztalat ellenére önként is szívesen kalandoznak a sárgában. Ők azok, akikben ott van a belső hajtóerő, amely nem engedi, hogy beérje a könnyedén elérhető teljesítményekkel. Ezt a belső hajtóerőt az táplálja, hogy hisz önmagában, és mer kockáztatni a tanuló. A pedagógiának az a feladata, hogy ezt a belső erőt fenntartsa, növelje, vagy ha hiányzik, kifejlessze.

A sárga zóna

A piros, vagyis veszélyzónába még a legjobb módszerekkel sem szabad senkit belevinni, és még a tehetségek, akiket hatalmas belső hajtóerejük visz előre, is csupán a sárga mezőt maximalizálják. Ebben a kiemelkedő képességeik segítik őket, amelyek által megtapasztalják a hatékonyságot, sőt ennek örömét is. A „flow”, az áramlat elérése a sárga mező kihasználása. Ez adja meg a teljesség élményt, amikor éppen csak annyira haladja meg a kihívás a képességeket, hogy kitartó tevékenységgel lehetséges felnőni a feladathoz, és ez rendkívül örömteli állapothoz vezet (Csikszentmihályi, 1991). Ezt az örömöt bárki megtapasztalhatja, ha bevállal kihívásokat, amelyekről legfeljebb érzi, de nem tudja, hogy képes megfelelni.

Senki nem sütkérezhet folyton a komfortzónájában. Sokszor kihívásokkal kell megküzdeni, vagy van, aki maga kimozdul a kellemes, feszültségmentes, megszokott létből. Nem kell burokban tartani a gyerekeket sem, de nem szabad nap, mint nap a mélyvízbe dobni őket. A tanulóhoz igazított tanítás a mediált tanuláshoz hasonló lehetőség a siker felé.

 

Öndifferenciálás, önszabályozott tanulás

A digitális generációk legfontosabb jellemzője a sokféleség. Ahogy a természetben is egyre több és nagyobb az extrémitás, így a gyerekek is a jelenleginél még szélsőségesebb fejlődést mutatnak majd a következő évtizedben.

Nincs az a pedagógus, aki képes lenne követni az egyéni eltérések akkora spektrumát, ami már most is megnehezíti a tanítást. A személyre szabott tanulás biztosítása nem kegy vagy lehetőség, hanem szükségszerűség, ha az iskola nem akarja elveszíteni a gyerekeket.

Az öndifferenciálás során nem a pedagógus tesz különbséget a tanulók között, és ad eltérő feladatokat, hanem az eltérő feladatok közül a tanulók választanak, akár egyénileg, akár csoportosan végzendők a feladatok.

Az öndifferenciáló módszerek a diákok számára sokféle

  • modalitásban,
  • információfeldolgozásban
  • képesség- és készségterületen, illetve színvonalon

nyújtott tanítást, tananyagot adnak. A diákok választhatnak a lehetőségekből. A tanár megfigyeli, és visszajelzéseivel irányítja a diákok választását, vagyis a háttérből irányítja a tanulási folyamatot, miközben a választással a kontrollt megosztja a diákkal.

Az öndifferenciáló tanítás előnyei:

  • a tanuló sokféle módon kipróbálhatja magát, önreflexiója erősödik,
  • a tanár megismeri a diákjainak az erős és gyenge oldalait, mert a választások mutatják ezeket a legbiztosabban,
  • a tanuló sikereket ér el, és így aktív marad, mert a hozzáértés érzését fenn akarja tartani.

A választás ereje

Az önként vállalt erőfeszítés a biztonságos út. Ha a diák kontrollt érez a tanulásán, akkor nagyobb kockázatokra is vállalkozik, és a tanulása, fejlődése optimalizálható.

A pedagógiában sokszor hangoztatott „differenciálás” lehetőséget ad az egyénre szabottabb tanításra, de két jelentős hátránya van:

Nem egyszerű azonosítani egy tanulónál, hogy milyen feladatok optimálisak számára. A zónahatárok nem objektívek, hanem az egyén érzésén alapulnak. Tehát nem csupán az a gond, hogy mondjuk harminc gyereknél kellene tudni egyenként, hogy hol az optimumuk, hanem hogy ez az optimum belső érzés, ami kívülről nem feltétlenül látszik.

A differenciálással a pedagógus továbbra is megtartja a kontrollt, és így a tanuló helyett vállalja a felelősséget a döntésekért, és így a tanuló tanulásáért.

A diákok nagyon sok tekintetben különböznek egymástól, és mostanában az eltérések még sokkal nagyobb amplitúdóval és dimenzióban jelentkeznek. Eltérő érdeklődés, eltérő lehetőségek, eltérő haladás, mint ahogyan ez mindig is volt, de a 21. században mindez hatványozott. Emberfeletti feladat ekkora sokféleséghez alkalmazkodni és kitalálni, hogy kinek mi a megfelelő a fejlődési zóna teljes kihasználásához. Ezért sokkal biztosabb út a diákok választására építeni.

A differenciálásra kidolgozott anyagok jól használhatók, ha nem a tanár, hanem a tanuló választ magának feladatot, dolgozatot, kihívást, vagyis öndifferenciálásra épül a tanulás.

Az önként választott munka nagyobb elköteleződést jelent, mint a kötelező.  Különösen fontos kérdés az elköteleződés egy olyan helyzetben, ahol kockázatot kell vállalni. A pedagógia nagy feladata, hogy megbízzon a tanulókban, és elfogadja, hogy a pedagógus a tanulás támogatója és nem létrehozója. A tanulók nagy feladata, hogy a tanulás és saját fejlődésükért a felelősséget vállalják.

A tapasztalatok azt igazolják, hogy a gyerekek szívesen tanulnak, ha nagyobb szabadságot kapnak, mert

  • jó körülmények veszik körül őket,
  • nincsenek túlhajszolva,
  • az egyéni tanulási útjaikon haladhatnak,
  • elegendő információ birtokában hozhatnak döntéseket a saját tanulásukkal kapcsolatban.

A 21. században az iskolán kívül a gyerekek már ezen a módon tanulhatnak. A tanulók szabadsága nem azonos a lazasággal, lényege a felelősség megosztása tanár és diák között mind a tanítás, mind pedig a tanulás terén. Az autonómia = szabadság + felelősség.

Feladatválasztás a gyakorlatban

A tanulás/tanítás során szinte mindenhol választási lehetőséget lehet adni a diákoknak:

Projektben a feladat megválasztása: A projektmódszer, amellett, hogy önállóságot és átlátást is tanít, abban is nagy segítség, hogy a diákok egymástól tanuljanak. Ha mindenki választhat magának feladatot, akkor ott megfelelő tudása lehet, szívesen tevékenykedik. A csoport többi tagja így bevezetést nyer kívülállóként olyan feladatmegoldásba, ami számára még nem elérhető.

Házi feladat megválasztása: A tanár felad x számú feladatot, abból y számú feladatot kell a diákoknak megoldani. Természetesen x nagyobb, mint y. Hogy mikor mennyi az x és az y, az a tananyagtól és a tanulók terhelhetőségétől is függ. A házi feladat kiválasztásával a tanulónak extra munkája van, mert nyilván szeretné megtalálni a legegyszerűbb feladatokat. Tehát így többet foglalkozik a témával, mint ha csak a kötelezőt kapja.

Dolgozat feladatainak megválasztása: A házi feladathoz hasonlóan több feladat közül a diák maga választhatja ki, hogy melyikeket oldja meg. Például a szódolgozat esetén a húsz szóból válasszon ki tízet, amit tud. Ugyanígy bármely tantárgyból el lehet járni. A módszer előnye, hogy a választásból megtudja a tanár, hogy mit tudnak a diákok, de közben jó jegyeket kapnak, sikert érnek el. Amely feladatokat kerülték a diákok, azt a területet újra kell venni, mert ott hiányosságok vannak.

Ez a módszer nagyon jól használható egy új osztály megismerésére. Például a matematika ismereteket lépésről lépésre lehet venni, és ahol hiányt talál a tanár, ott dolgozni kell, amíg megfelelő tudást érnek el a diákok.

A feladatválasztásnál nagyon lényeges, hogy ne jelölje semmi, hogy mi a nehezebb és könnyebb feladat, mert ez már eltéríti a szabad választást. Egyébként is, van, akinek az egyik, van akinek a másik feladat az egyszerűbb.

Összefoglaló

Az autonómia a szabadság mellett felelősségvállalást is jelent. Minél többször a tanuló dönthet a tanulásában, annál nagyobb a felelőssége. Ráadásul jó eséllyel optimálissá válhat a tanulása, hiszen nem kell szorongania és megfeszülnie. Elég annyit vállalnia, amit teljesíteni tud. A pedagógus feladata, hogy a diák önbizalmát erősítse, hogy az merjen a komfort zónájából kilépve kockázatokat vállalni és a lehető legnagyobb fejlődést elérni.

Gyarmathy Éva

Hivatkozás

Duckworth, A. (2016) Grit: The Power of Passion and Perseverance. Ebury Publishing, London

Tampio, N. (2016). Teaching ‘grit’ is bad for children, and bad for democracy  https://aeon.co/ideas/teaching-grit-is-bad-for-children-and-bad-for-democracy

<< Az információs kor generációi 22. – A számolási készség és a matematikaAz információs kor generációi 24. – A 21. századi tanulás eszközei >>

Egy üzenet

  1. Koronkai Andrea szerint:

    Nagyon tetszik az attitűd.
    Én is a szabad választás híve vagyok a feladatkártyák ( tanulókártyák) használatával..
    Amikor választási feladatként egyszerű, egész órák beállítását felajánló learningapps játékot küldök az első osztályos gyermeknek, akkor a szülő jelzi nekem, hogy de Andi néni Kridtófka, (9 éves), még nem tanulta az órát…!
    Hogyan tanul a gyermek felkészülni a napjára, hogyan ismeri a napirendjét, mikor lesz tízórai, mikor jön értem anyu :stb.,, ?
    És anyu elzárkózik a feladat elől, mert Kristófka nem tanulta még az órát..
    Ja, és egyébként a kisfiú nyitott a játékra, érdeklődő sokkal kézzel foghatóbbá tud válni a mennyiségek fogalma…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.10.30.
Későn derült ki a koronavírus, két és fél órára helyezett karanténba egy gyereket a kormányhivatal
Nincs mese, vagy ez, vagy bezárjuk a sulikat. Azok a megoldások, amelyek eddig az iskolai védekezést jellemezték, mint például a szünetekben a tanteremben maradás már nem elégségesek. És...
(Forrás: Propeller)
--
2020.10.29.
Padláson, büfében, lépcsőkön is tartanak órákat az SZFE-sek
A padlástérben, a büfében, lépcsőkön és az aulában is tartanak órákat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen azóta, hogy két hete a hallgatók az egyetem több termének kulcsát magukhoz...
(Forrás: telex)
--
2020.10.29.
A magyar iskolákat sem kímélik a digitális bűnözők
Összesen 27 magyar közoktatási intézmény, közel 2700 végpontjának statisztikái alapján az adatok azt tükrözik, hogy igen komoly veszélynek vannak kitéve az oktatási intézmények háló...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.10.29.
Az egyetemistákat is kirendelték a koronavírus-tesztelésekhez
A Semmelweis Egyetem 120 orvos- és 40 fogorvostan hallgatóját is bevonják a koronavírus-tesztelésbe, áll egy szerdai rektori utasításban. E szerint az operatív törzs a mintavételi kapacitá...
(Forrás: eduline)
--
2020.10.28.
Négy pontban arról, mire van szüksége a sajátos nevelési igényű tanulóknak a koronavírus idején
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület több másik szervezettel együtt nyílt levélben fordult Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz: közleményükben arra hívják fel a...
(Forrás: mérce)
--
2020.10.28.
A környező országok zárják az iskoláikat, de Magyarországnak egyelőre szeme se rebben
Egyre gyorsabban terjed a koronavírus Magyarországon, és a második hullám statisztikái is egyre súlyosabbak, így sok szülő azt találgatja, elrendel-e a kormány most is a tavaszihoz hasonló...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep