Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. szeptember 7. hétfő, 14:45

Az infokommunikációs kor generációi 25. – Egy jelen példa a jövő tanításából

A Komplex Instrukciós Program

A Komplex Instrukciós Program lényege a státuszkezelés, vagyis a bármilyen okból hátrányba, perifériára kerülők helyzetbe hozása a tudás és szerep megosztása által. A nyelvi fejlesztés, a diákok dominanciájának biztosítása a verbális megnyilvánulások terén szintén jelentős hatótényezője a programnak.

Mindehhez kapcsolódnak egyéb módszertani fejlesztések, mint az egyéni differenciált feladatok, a táblajátékoknak a tanításban történő használata valamint a Generációk Közötti Párbeszéd, amely a családokat is bevonja az iskolai tanulásba (K. Nagy Emese, 2012).

A Komplex Instrukciós Program heterogén tanulói összetételt feltételező oktatási eljárás, mert a tanulók közötti jelentős különbségekre épít. Tehát nem egyszerűen integrált tanításra alkalmas, hanem kifejezetten szükség van a sokféleségre, hogy célját elérje, vagyis a diákok egymástól is tanuljanak a pedagógus által meghatározott keretek között.

A feladatok komplexitása lehetőséget ad minden tanulónak a feladatokhoz való egyenlő hozzáféréshez és eltérő kompetenciájának fejlesztésére. Nem csupán a jó tanulótól lehet ilyen helyzetben tanulni, de a kevésbé jól teljesítő, az iskolai tantárgyak terén gyengébb, de egyébként jó képességekkel rendelkező gyerekek a problémamegoldás során sikeresek lehetnek.

A módszer nagymértékben a társas és önálló tanulásra támaszkodik, ami a jövő tanulásának egyik legfontosabb jellemzője, és akadálymentes, vagyis a sokféleséget természetesnek tekinti.

Akadálymentes tanulás

Az akadálymentes környezet az, amely azok számára is biztosítja a lehetőségek elérhetőségét, akik valamilyen szempontból a többségtől eltérők. Az akadálymentesség nem csupán a fizikai környezetre vonatkozik, hanem a tudás és információ szerzésére, és így a tanulásra/tanításra is. Az akadálymentesség akkor tökéletes, ha olyan helyzetet jelent, ami széles rétegek számára teremt elérhetőséget. Így az akadálymentesítés lényegében a befogadó környezetet jelenti.

A különlegeseknek megfelelő megoldások a többségnek is a leghatékonyabb tanulást teszik lehetővé. Mindenkinek segít az audiovizuálisan, médiaelemekkel gazdagított tanulási lehetőség. Bárkinek könnyebb jól olvasható betűtípusokkal, jól szerkesztett, érthető mondatokkal készített tananyagot feldolgozni, ahogy a diszlexiás tanulóknak javasolt. Ha értelmes algoritmusokat, rendszereket, térképeket kapnak a tanulók a tananyag megértéséhez, feldolgozásához, az nem csak a tanulási zavarokkal küzdőknek jelent könnyebbséget.

Több, mint csoportmunka

Az eltérő képességekre épülő, nyílt végű feladatok innovatív gondolkodásra ösztönzik a tanulókat, ugyanakkor a differenciált egyéni feladatokkal biztosítható a személyre szabott fejlesztés. A feladatokat úgy állítja össze a pedagógus, hogy mindenkire szükség legyen a csoportban a megoldáshoz, és így mindenkinek alkalma legyen a tudását a siker érdekében mozgósítani.

A csoportmunkában való aktív részvételt tehát maga a feladat kívánja meg. A módszer középpontjában, a pedagógus szervezőmunkájának eredményeképpen, a diákok közös felelőssége és munkavégzése áll. A foglalkozás során az eltérő képességeket megmozgató feladatok azt eredményezik, hogy az osztályrangsor alján és tetején elhelyezkedő gyerekek mind tevékenyen és közösen vesznek részt az órai munkában.  

A módszer alapgondolata, hogy minél többet kommunikálnak egymás között a tananyagról a gyerekek, annál többet tanulnak, vagyis az iskolai teljesítmény növelhető a kommunikációs készségek erősítésével. A módszer jellemzője, hogy a tanítási órák egyötödében háttérbe szorul a tanári verbális kommunikációra épülő tanítás és minimálisra csökken a kész ismeretek átadása.

A feladatokon keresztül a pedagógus vitára, kommunikációra, együttműködésre ösztönöz. A csoportok több „nyitott végű” feladaton dolgoznak, amely nyitott végűség minden esetben azt jelenti, hogy nemcsak egyetlen jó megoldása van a feladatnak. A tanulói csoport együttműködik, közösen dönt és teljesít. A pedagógus feladata, hogy a csoport egészét, és a csoport tagjait egyenként ellássa munkával a foglalkozás alatt. Vagyis az aktivitás a diákoké (K. Nagy Emese, 2009).

Együttműködés és státuszkezelés

A módszer alapgondolata, hogy minél többet kommunikálnak a tanulók, annál többet tanulnak. Ezt a speciális csoportmunkát az amerikai iskolákban a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzák.A módszer alapgondolata, hogy minél többet kommunikálnak a tanulók, annál többet tanulnak. Ezt a speciális csoportmunkát az amerikai iskolákban a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzák.

A jól szervezett csoportmunka során a tanulók olyan vegyes összetételű munkacsoport tagjai, ahol vannak olyanok, akik a feladatokat alkalmazás szintjén hajtják végre, és olyanok is, akik új megoldásokat keresve, magasabb szinten gondolkodnak.

A csoportmunka eredményességét a gyerekek közötti együttműködés és a tananyag elsajátításának szintje jelzi. Mindkettő egyaránt fontos mind az egyén, mind a csoport számára. Ez a munkaszervezés természetesnek tartja, hogy a tanulók egymástól segítséget kérnek, és egymásnak segítséget adnak.

Az együttműködés túllép a hagyományos értelemben vett interakción, mert a sikerhez mindenkire szükség van. Így a tanulásban lemaradt, az alulteljesítő tanuló magáról alkotott, és másoknak róla alkotott negatív véleménye megváltozik, jelentősen csökken az előítélet.

A módszer legfontosabb eleme, hogy törekszik a státuszprobléma mérséklésére. A program alkalmazásának eredményeként az osztályrangsor élén és alján elhelyezkedő tanulóknak megközelítően azonos mértékben adódik alkalmuk véleményük kifejtésére. Ezt támogatják a rotálódó szerepek is.

Egy csoport addig marad együtt, amíg mindenkire mindegyik szerep jut. Ilyen szerepek a kis tanár, beszámoló, írnok, anyagfelelős, időfelelős, stb. Ez a rendszer segíti az empátiát, az egymásra figyelést, mert tudják, hogy mindenki kerül majd adott szerepbe.

A csoportok eltérő feladatokon dolgoznak, hogy még ezzel is csökkenjen a versengés és ezáltal a feszültség.

A módszer a gyerekek igényeihez igazított. Az alkalmazott metódus célja, hogy a gyerekek megtanuljanak módszeresen gondolkodni, türelmesnek lenni egymáshoz, miközben önkontrolljuk életkoruknak megfelelően fejlődik.

A digitális kor kihívása a diverzitás kezelése

A gondolkodás képessége a digitális korban felértékelődött, mert az emberiség olyan eszközöket dolgozott ki magának, amelyek megfelelő helyen és módon történő használatával rendkívül eredményes lehet. Másrészről ezeknek az eszközöknek a használata lehetővé teszi a tudás nélküli teljesítményeket is. Ha aztán ostoba, a lényeget nem látó, a következményeket elemezni képtelen kezekbe kerülnek ezek az eszközök, akkor iszonyú károkat okozhatnak.

A tanításnak a gondolkodás fejlesztése a fő célja, de a cél eléréséhez az út nem olyan egyértelmű és lineáris, mint az írásbeliség kultúrájában tűnt. Az emberi képességek mindegyike fejleszti a gondolkodást. Egyéni sajátosság, hogy mely képességekre építve tud kiemelkedő fejlődést elérni valaki. A digitális kultúra kiélesítette a különbségeket, és az iskolának a digitális generációk legjellemzőbb tulajdonságát, a diverzitást figyelembe kell venni.

Komplex Instrukciós Program és a „blended learning”

A KIP nagyon épít a személyes részvételre, de szinte teljesen megoldható a tanulás a KIP alapelveit figyelembe véve digitális, online és mobil ezsközök segítségével is. A tanulók közötti együttműködés és a személyre szabott tanulás biztosításában a digitális eszközök nagy segítséget jelentenek. Távoktatásban is adhatók nyíltvégű feladatok, amelyeken keresztül a tanulóknak lehetősége van a mindennapi élettel összefüggő problémák megoldására és a feladatok és információk megosztására, a kommunikáció fejlesztésére (K. Nagy Emese, 2017).

A távoktatás a 21. század egyik fontos tanulási módja, de vannak olyan helyzetek, amikor nem is csak választható forma, hanem távoktatásba kényszerülnek a diákok. Ez történt a 2020-as évben világszerte járványt és nagy bajokat okozó, új kihívásokat állító COVID-19 vírus miatt. Nem megoldhatatlan a teljesen távoktatásban történő tanulás, de a leghatékonyabb út a kevert rendszer, amikor a digitális technika és a személyes jelenlét előnyeit egyaránt ki lehet használni. Ehhez viszont el kell felejteni a 19. századi oktatásnak megfelelő kategóriákat és feladatokat, amelyek alapja a tanmenet, tantárgy, tananyag, házifeladat, számonkérés, osztályzatok, évfolyamok, igazolt és igazolatlan hiányzások.

A KIP jól jelzi (egyelőre a tanórák 20-25%-ában bevezetve) a digitális korszakban hatékony szemléletet, amit a 6K képvisel (lásd a 14. fejezetben). Az egyéni és csoportfeladatok, autonóm tanulás, önellenőrzés, aktivitáson és sikeren alapuló tanulás a belső motívumokat mozgatja meg, és nem külső kényszerekre és minősítésekre alapoz.

Mindez a kooperatív, csoportmunkán alapuló, tapasztalat- és problémaalapú oktatási módszertanok egyéb formájára is igaz, mert a 21. századi módszertanok kompatibilisek a 21. századi eszközökkel.

Összefoglaló

A digitális generáció diverzitása megkívánja a sokféleség értékként való kezelését. A többségtől eltérő képességek, kisebbségi helyzet hátrányt jelenthet, ha a tanulóknak, az iskolai sikeresség szűk keresztmetszetében egyforma feladatokon kell dolgozni. A státuszkezelés a digitális generációk tanításának egyik legfontosabb eleme, mert a tanulóknak segít megtalálniuk a helyüket, feladatukat, ahol a képességeiket a legjobban hasznosíthatják.

Források

K. Nagy Emese (2009): Siker az osztályteremben. Mérföldkő: Új kihívások a korszerű együttnevelésben. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

K. Nagy Emese (2012): Több, mint csoportmunka. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó

K. Nagy Emese (2017): A digitális eszközök helye a Komplex Instrukciós Program szerint szervezett tanórákonIskolakultúra, 27. évfolyam, 2017/1–12. szám

Linkek

Knausz Imre: A nyílt végű kérdés. Mit üzen a komplex instrukciós program a közoktatásnak?

Borbélyné Nagy Éva: Egy könyv és egy látogatás ürügyén a KIP-ről

<< Az információs kor generációi 24. – A 21. századi tanulás eszközeiAz infokommunikációs kor generációi 26. – A klasszikus kulturális sokk >>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.10.30.
Későn derült ki a koronavírus, két és fél órára helyezett karanténba egy gyereket a kormányhivatal
Nincs mese, vagy ez, vagy bezárjuk a sulikat. Azok a megoldások, amelyek eddig az iskolai védekezést jellemezték, mint például a szünetekben a tanteremben maradás már nem elégségesek. És...
(Forrás: Propeller)
--
2020.10.29.
Padláson, büfében, lépcsőkön is tartanak órákat az SZFE-sek
A padlástérben, a büfében, lépcsőkön és az aulában is tartanak órákat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen azóta, hogy két hete a hallgatók az egyetem több termének kulcsát magukhoz...
(Forrás: telex)
--
2020.10.29.
A magyar iskolákat sem kímélik a digitális bűnözők
Összesen 27 magyar közoktatási intézmény, közel 2700 végpontjának statisztikái alapján az adatok azt tükrözik, hogy igen komoly veszélynek vannak kitéve az oktatási intézmények háló...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.10.29.
Az egyetemistákat is kirendelték a koronavírus-tesztelésekhez
A Semmelweis Egyetem 120 orvos- és 40 fogorvostan hallgatóját is bevonják a koronavírus-tesztelésbe, áll egy szerdai rektori utasításban. E szerint az operatív törzs a mintavételi kapacitá...
(Forrás: eduline)
--
2020.10.28.
Négy pontban arról, mire van szüksége a sajátos nevelési igényű tanulóknak a koronavírus idején
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület több másik szervezettel együtt nyílt levélben fordult Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz: közleményükben arra hívják fel a...
(Forrás: mérce)
--
2020.10.28.
A környező országok zárják az iskoláikat, de Magyarországnak egyelőre szeme se rebben
Egyre gyorsabban terjed a koronavírus Magyarországon, és a második hullám statisztikái is egyre súlyosabbak, így sok szülő azt találgatja, elrendel-e a kormány most is a tavaszihoz hasonló...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep