Az infokommunikációs kor generációi 25. – Egy jelen példa a jövő tanításából

^{A Komplex Instrukciós Program}

^{A Komplex Instrukciós Program lényege a státuszkezelés, vagyis a bármilyen okból hátrányba, perifériára kerülők helyzetbe hozása a tudás és szerep megosztása által. A nyelvi fejlesztés, a diákok dominanciájának biztosítása a verbális megnyilvánulások terén szintén jelentős hatótényezője a programnak.}

^{Mindehhez kapcsolódnak egyéb módszertani fejlesztések, mint az egyéni differenciált feladatok, a táblajátékoknak a tanításban történő használata valamint a Generációk Közötti Párbeszéd, amely a családokat is bevonja az iskolai tanulásba (K. Nagy Emese, 2012).}

^{A Komplex Instrukciós Program heterogén tanulói összetételt feltételező oktatási eljárás, mert a tanulók közötti jelentős különbségekre épít. Tehát nem egyszerűen integrált tanításra alkalmas, hanem kifejezetten szükség van a sokféleségre, hogy célját elérje, vagyis a diákok egymástól is tanuljanak a pedagógus által meghatározott keretek között.}

^{A feladatok komplexitása lehetőséget ad minden tanulónak a feladatokhoz való egyenlő hozzáféréshez és eltérő kompetenciájának fejlesztésére. Nem csupán a jó tanulótól lehet ilyen helyzetben tanulni, de a kevésbé jól teljesítő, az iskolai tantárgyak terén gyengébb, de egyébként jó képességekkel rendelkező gyerekek a problémamegoldás során sikeresek lehetnek.}

^{A módszer nagymértékben a társas és önálló tanulásra támaszkodik, ami a jövő tanulásának egyik legfontosabb jellemzője, és akadálymentes, vagyis a sokféleséget természetesnek tekinti.}

^{Akadálymentes tanulás}

^{Az akadálymentes környezet az, amely azok számára is biztosítja a lehetőségek elérhetőségét, akik valamilyen szempontból a többségtől eltérők. Az akadálymentesség nem csupán a fizikai környezetre vonatkozik, hanem a tudás és információ szerzésére, és így a tanulásra/tanításra is. Az akadálymentesség akkor tökéletes, ha olyan helyzetet jelent, ami széles rétegek számára teremt elérhetőséget. Így az akadálymentesítés lényegében a befogadó környezetet jelenti.}

^{A különlegeseknek megfelelő megoldások a többségnek is a leghatékonyabb tanulást teszik lehetővé. Mindenkinek segít az audiovizuálisan, médiaelemekkel gazdagított tanulási lehetőség. Bárkinek könnyebb jól olvasható betűtípusokkal, jól szerkesztett, érthető mondatokkal készített tananyagot feldolgozni, ahogy a diszlexiás tanulóknak javasolt. Ha értelmes algoritmusokat, rendszereket, térképeket kapnak a tanulók a tananyag megértéséhez, feldolgozásához, az nem csak a tanulási zavarokkal küzdőknek jelent könnyebbséget.}

^{Több, mint csoportmunka}

^{Az eltérő képességekre épülő, nyílt végű feladatok innovatív gondolkodásra ösztönzik a tanulókat, ugyanakkor a differenciált egyéni feladatokkal biztosítható a személyre szabott fejlesztés. A feladatokat úgy állítja össze a pedagógus, hogy mindenkire szükség legyen a csoportban a megoldáshoz, és így mindenkinek alkalma legyen a tudását a siker érdekében mozgósítani.}

^{A csoportmunkában való aktív részvételt tehát maga a feladat kívánja meg. A módszer középpontjában, a pedagógus szervezőmunkájának eredményeképpen, a diákok közös felelőssége és munkavégzése áll. A foglalkozás során az eltérő képességeket megmozgató feladatok azt eredményezik, hogy az osztályrangsor alján és tetején elhelyezkedő gyerekek mind tevékenyen és közösen vesznek részt az órai munkában.}  

^{A módszer alapgondolata, hogy minél többet kommunikálnak egymás között a tananyagról a gyerekek, annál többet tanulnak, vagyis az iskolai teljesítmény növelhető a kommunikációs készségek erősítésével. A módszer jellemzője, hogy a tanítási órák egyötödében háttérbe szorul a tanári verbális kommunikációra épülő tanítás és minimálisra csökken a kész ismeretek átadása.}

^{A feladatokon keresztül a pedagógus vitára, kommunikációra, együttműködésre ösztönöz. A csoportok több „nyitott végű” feladaton dolgoznak, amely nyitott végűség minden esetben azt jelenti, hogy nemcsak egyetlen jó megoldása van a feladatnak. A tanulói csoport együttműködik, közösen dönt és teljesít. A pedagógus feladata, hogy a csoport egészét, és a csoport tagjait egyenként ellássa munkával a foglalkozás alatt. Vagyis az aktivitás a diákoké (K. Nagy Emese, 2009).}

^{Együttműködés és státuszkezelés}

^{A módszer alapgondolata, hogy minél többet kommunikálnak a tanulók, annál többet tanulnak. Ezt a speciális csoportmunkát az amerikai iskolákban a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzák.A módszer alapgondolata, hogy minél többet kommunikálnak a tanulók, annál többet tanulnak. Ezt a speciális csoportmunkát az amerikai iskolákban a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzák.}

^{A jól szervezett csoportmunka során a tanulók olyan vegyes összetételű munkacsoport tagjai, ahol vannak olyanok, akik a feladatokat alkalmazás szintjén hajtják végre, és olyanok is, akik új megoldásokat keresve, magasabb szinten gondolkodnak.}

^{A csoportmunka eredményességét a gyerekek közötti együttműködés és a tananyag elsajátításának szintje jelzi. Mindkettő egyaránt fontos mind az egyén, mind a csoport számára. Ez a munkaszervezés természetesnek tartja, hogy a tanulók egymástól segítséget kérnek, és egymásnak segítséget adnak.}

^{Az együttműködés túllép a hagyományos értelemben vett interakción, mert a sikerhez mindenkire szükség van. Így a tanulásban lemaradt, az alulteljesítő tanuló magáról alkotott, és másoknak róla alkotott negatív véleménye megváltozik, jelentősen csökken az előítélet.}

^{A módszer legfontosabb eleme, hogy törekszik a státuszprobléma mérséklésére. A program alkalmazásának eredményeként az osztályrangsor élén és alján elhelyezkedő tanulóknak megközelítően azonos mértékben adódik alkalmuk véleményük kifejtésére. Ezt támogatják a rotálódó szerepek is.}

^{Egy csoport addig marad együtt, amíg mindenkire mindegyik szerep jut. Ilyen szerepek a kis tanár, beszámoló, írnok, anyagfelelős, időfelelős, stb. Ez a rendszer segíti az empátiát, az egymásra figyelést, mert tudják, hogy mindenki kerül majd adott szerepbe.}

^{A csoportok eltérő feladatokon dolgoznak, hogy még ezzel is csökkenjen a versengés és ezáltal a feszültség.}

^{A módszer a gyerekek igényeihez igazított. Az alkalmazott metódus célja, hogy a gyerekek megtanuljanak módszeresen gondolkodni, türelmesnek lenni egymáshoz, miközben önkontrolljuk életkoruknak megfelelően fejlődik.}

^{A digitális kor kihívása a diverzitás kezelése}

^{A gondolkodás képessége a digitális korban felértékelődött, mert az emberiség olyan eszközöket dolgozott ki magának, amelyek megfelelő helyen és módon történő használatával rendkívül eredményes lehet. Másrészről ezeknek az eszközöknek a használata lehetővé teszi a tudás nélküli teljesítményeket is. Ha aztán ostoba, a lényeget nem látó, a következményeket elemezni képtelen kezekbe kerülnek ezek az eszközök, akkor iszonyú károkat okozhatnak.}

^{A tanításnak a gondolkodás fejlesztése a fő célja, de a cél eléréséhez az út nem olyan egyértelmű és lineáris, mint az írásbeliség kultúrájában tűnt. Az emberi képességek mindegyike fejleszti a gondolkodást. Egyéni sajátosság, hogy mely képességekre építve tud kiemelkedő fejlődést elérni valaki. A digitális kultúra kiélesítette a különbségeket, és az iskolának a digitális generációk legjellemzőbb tulajdonságát, a diverzitást figyelembe kell venni.}

^{Komplex Instrukciós Program és a „blended learning”}

^{A KIP nagyon épít a személyes részvételre, de szinte teljesen megoldható a tanulás a KIP alapelveit figyelembe véve digitális, online és mobil ezsközök segítségével is. A tanulók közötti együttműködés és a személyre szabott tanulás biztosításában a digitális eszközök nagy segítséget jelentenek. Távoktatásban is adhatók nyíltvégű feladatok, amelyeken keresztül a tanulóknak lehetősége van a mindennapi élettel összefüggő problémák megoldására és a feladatok és információk megosztására, a kommunikáció fejlesztésére (K. Nagy Emese, 2017).}

^{A távoktatás a 21. század egyik fontos tanulási módja, de vannak olyan helyzetek, amikor nem is csak választható forma, hanem távoktatásba kényszerülnek a diákok. Ez történt a 2020-as évben világszerte járványt és nagy bajokat okozó, új kihívásokat állító COVID-19 vírus miatt. Nem megoldhatatlan a teljesen távoktatásban történő tanulás, de a leghatékonyabb út a kevert rendszer, amikor a digitális technika és a személyes jelenlét előnyeit egyaránt ki lehet használni. Ehhez viszont el kell felejteni a 19. századi oktatásnak megfelelő kategóriákat és feladatokat, amelyek alapja a tanmenet, tantárgy, tananyag, házifeladat, számonkérés, osztályzatok, évfolyamok, igazolt és igazolatlan hiányzások.}

^{A KIP jól jelzi (egyelőre a tanórák 20-25%-ában bevezetve) a digitális korszakban hatékony szemléletet, amit a 6K képvisel (lásd a 14. fejezetben). Az egyéni és csoportfeladatok, autonóm tanulás, önellenőrzés, aktivitáson és sikeren alapuló tanulás a belső motívumokat mozgatja meg, és nem külső kényszerekre és minősítésekre alapoz.}

^{Mindez a kooperatív, csoportmunkán alapuló, tapasztalat- és problémaalapú oktatási módszertanok egyéb formájára is igaz, mert a 21. századi módszertanok kompatibilisek a 21. századi eszközökkel.}

^{Összefoglaló}

^{A digitális generáció diverzitása megkívánja a sokféleség értékként való kezelését. A többségtől eltérő képességek, kisebbségi helyzet hátrányt jelenthet, ha a tanulóknak, az iskolai sikeresség szűk keresztmetszetében egyforma feladatokon kell dolgozni. A státuszkezelés a digitális generációk tanításának egyik legfontosabb eleme, mert a tanulóknak segít megtalálniuk a helyüket, feladatukat, ahol a képességeiket a legjobban hasznosíthatják.}

^Források

^{K. Nagy Emese (2009): Siker az osztályteremben. Mérföldkő: Új kihívások a korszerű együttnevelésben. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.}

^{K. Nagy Emese (2012): Több, mint csoportmunka. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó}

^{K. Nagy Emese (2017): A digitális eszközök helye a Komplex Instrukciós Program szerint szervezett tanórákonIskolakultúra, 27. évfolyam, 2017/1–12. szám}

Linkek

^{Knausz Imre: A nyílt végű kérdés. Mit üzen a komplex instrukciós program a közoktatásnak?}

^{Borbélyné Nagy Éva: Egy könyv és egy látogatás ürügyén a KIP-ről}