Hogyan élnek, hogyan gondolkodnak a mai gyerekek?

A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország gyerekeit, kiskamaszait. A kétezer fős mintán végzett vizsgálat során a gyerekeket félórás, szüleiket tízperces kérőívvel kérdezték ki, majd a csemeték egy hétig vezettek kommunikációs naplót a teljesebb kép érdekében. A kérdések érvényességét biztosító interjúztatási sorozat és a kérdőívezés is pszichológusok segítségével zajlott.

E kutatás eredményei (is) azt mutatták, hogy a korosztály két nagyobb részre bontható: a 8–11 és a 12–14 évesek csoportjára.

A 8–11 éveseket főként az állatok érdeklik, de autókról, sportról, játékokról, filmekről és mobiltelefonokról is szívesen tájékozódnak. A tájékozódás fő forrásait a szülők, barátok, osztálytársak jelentik.

A nagyobbakat a számítógépek, a divat, a hírességek, a zene, a csajozás és a pasizás, valamint a sport és a pletykák érdeklik. Az információforrások listáján az ő esetükben a szülők már egészen hátra szorulnak, megelőzik őket a barátok, osztálytársak, az internet és az iskola.

A megkérdezettek majdnem felének nincs példaképe, 22% esetében a szülők azok, a név szerint említettek közül pedig Cristiano Ronaldo (portugál focista) „győzött”.

Média

A leghitelesebb, leghasznosabb, leginkább szórakoztató információforrásnak a tévét tartják, amelyet az internet, az újság és a rádió követ. Netfüggő fiatalt még nem sokat találunk közöttük; alig egytizedük mondta, hogy nem szívesen megy olyan helyre, ahol nincsen internetkapcsolat. Kedvenc sorozatát azonban már majdnem 60%-uk nem hagyná ki, 29%-uk pedig nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.

A magyar 8–14 évesek leggyakrabban RTL Klubot néznek, a Danubius Rádiót hallgatják, a Startlapon böngésznek és Bravót olvasnak. Érdekes, hogy a tematikus gyermekcsatornákat nézettségükben megelőzi egy kereskedelmi adó – a felmérés eredményeit bemutató Gábos Zsuzsa szerint ez arra utal, hogy a gyerekek azt nézik, amit szüleik.

Ez nem egészen igaz a legkedveltebb internetes oldalakra; ezek közül a gyerekek számára készülő weboldalakat megelőzik például a különböző közösségi oldalak. Míg az 5 legnépszerűbb tévécsatorna közt szerepel a Minimax és a Jetix is, addig egyetlen, kimondottan gyerekekre vagy fiatalokra szabott tartalmú weboldal sem szerepel az ötös toplistán.

A család vásárlásaira gyakorolt hatás

Egy átlagos magyar 8–14 éves gyermek havi szinten 3300 forintot költ el: a korcsoportba tartozó körülbelül 830 ezer fiatal esetében ez évi 33 milliárd forintot jelent. Emellett a családi beszerzésekbe is beleszól már ez a korosztály is.

A gyerekek nemcsak a kifejezetten nekik szánt termékek, hanem a család más vásárlásaira, beszerzéseire is komoly hatással vannak. A gyerekek 82 százalékának hallgatnak a véleményére a család ruha- , 71 százalék esetében élelmiszervásárlásaiban, de 29 százalék esetében még autóvásárláskor is. A „hallgatnak a véleményére” nemcsak azt jelenti, hogy megmondják, baracklekvárt vegyenek-e, vagy szilvalekvárt, hanem a márkaválasztásba is beleszólnak a gyerekek.

Molnár Zsuzsanna