A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz (NYAK) azok fordulhatnak, akiknek még nincs nyelvvizsgájuk, és szeretnék tudni, hol tehetnek, vagy akiknek van bizonyítványuk, de régebbi vagy külföldi, és szeretnék megtudni, mit ér ma Magyarországon. A tájékoztató az egyes nyelvvizsgák szintjeinek 2006. szeptember 1-jétől, illetve 2007 közepétől életbe lépő változását ismerteti.

A terv egészére jellemző a gazdasági szempontok dominanciája a társadalmiak rovására. Ennek indokolható, de csak részben elfogadható magyarázata, hogy a gazdaság fejlődése valamennyiünk érdeke, s e fejlődés megvalósításához a munkaerőpiacon kellő hatékonysággal működő „munkaerőre” van szükség. A Fejlesztési Terv alapján a közoktatásnak minden más szempontot elhalványító, központi funkciója a korunk követelményeinek megfelelő munkaerő létrehozása. Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés elszegényíti, egyoldalúvá teszi az iskola feladatkörét.

A történetek identitás-építő haszna soha nem ilyen közvetlenül tapintható, mint éppen most, mivel az a serdülő, aki képes olvasni, történetekkel szembesülni (ha nem képes, beteg), szinte mindent azonmód saját magára vonatkoztat. Minden emberi történet az ő lehetséges története, minden esemény bekövetkezhet vagy már bekövetkezett az életében, minden szereplő egy lehetséges alterego a számára – még a legelesettebb, legkisszerűbb, legrettenetesebb is.

A kiskamasz rendkívül kevéssé képes belső konfliktusainak, érzéseinek, indulatainak belül tartására, azokat szinte azonnal kívülre teszi, hogy eltávolítsa magától, hogy kívül tudja megszemlélni, megérteni, átélni saját belső világát. Ezért a kiskamasz mindenevő: ő a világ legjobb hallgatója, olvasója és nézője, feltéve, hogy a történet végén nem akarunk tanulságot is ráerőltetni, vagyis nem akarjuk tőle, hogy időnek előtte belsővé tegye, amit most egyedül külsőként – másvalaki történeteként – képes átélni.