Sajtófigyelő | OFOE

„Ha egy gyerek bántalmazóvá válik, annak mindig oka van” – Hasznos tanácsok pszichológusoktól az iskolai bántalmazás ellen

Az összezártság a gyerekekre (sem) volt jó hatással – állítják gyerekjogi szakemberek. Ezen a helyzeten tovább ront, hogy egy végletekig megtépázott oktatási rendszerben kezdődött a tanév több ezer gyerek számára. Hogyan előzhetjük meg az iskolai bántalmazást, mi a teendő, ha a gyerekünk szemtanúja ennek, és egyáltalán hogyan beszélgessünk erről otthon? A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány iskolai bántalmazással foglalkozó programjának szakmai vezetőinek, Stáhly Katának és Vaskuti Gergelynek a segítségével hasznos útmutatót állítottunk össze szülőknek. Szőcs Lilla írása.

A jelentés és a magyar valóság

Az OECD jelentésére hivatkozva mind az Emmi, mind az ITM kiadta a maga „győzelmi jelentését”. Kár, hogy a közleményekben megjelent adatok jelentős része nem a valóságot tükrözi! Ki a felelős ezért? Az OECD csak a tagországok által elküldött adatokból tud dolgozni, így a következtetései – a logika azon szabályát elfogadva, hogy a rossz adatokból kiindulva bármilyen jó érveket, következtetéseket vonunk le, a végeredmény csak hibás lehet – helyesek. Lépjünk vissza egy lépést! A magyar adatokat a magyar kormány szolgáltatja, tehát a bajok forrása itt keresendő. A kérdés az, hogy hozzá nem értésből vagy szándékosan adtak rossz adatokat? Akkor most nézzük tételesen a két minisztérium állításait.

(Forrás: népszava)

Leváltják a Színművészeti kancellárját, katonatiszt kerül a helyére

Távozik a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kancellárja az intézmény működtetését átvett alapítvány kuratóriumának kezdeményezésére – értesült a hvg.hu egyetemi forrásokból. Úgy tudjuk, hogy Vonderviszt Lajos helyére a honvédelmi miniszter korábbi kabinetfőnöke, Szarka Gábor ezredes kerül. Vonderviszt 2015-ben került az SZFE-re, akkor vette át az intézmény gazdasági irányítását, a megbízatását pedig 2017-ben három évre meghosszabbították. A 444.hu emlékeztetett: a kancellár az egyetem erőltetett tempójú alapítványi formába alakítása során mind az egyetem oktatói és hallgatói, mind a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium felé tett gesztusokat.

(Forrás: hvg.hu)

Tíz perc alatt több száz diák bejuthat a hőkapun

A Klebelsberg Központ fenntartásában működő valamennyi intézménybe kerültek testhőmérséklet mérésére szolgáló eszközök, az iskolák felkészültek a csütörtöktől kötelező lázmérésre - mondta el a szervezet elnöke. Hajnal Gabriella a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban hangsúlyozta, hogy a legtöbb helyre kézi lázmérők kerültek. A fennakadások elkerülésére a nagyobb intézményekben alternatív megoldásokat alkalmaznak, így például a Tópartiban fali automata hőmérőt helyeztek üzembe, a legnagyobb intézményekben pedig, ahol reggelente egy kapun legalább négyszáz diák megy be, hőkapukat fognak beszerelni. Az elnök jelezte, utóbbiak beszerzés alatt állnak, de öt már tesztüzemmódban van Budapesten; a hőkapu egyszerre akár húsz-harminc gyerek testhőmérsékletét is méri, így tíz perc alatt több száz diákot be tud engedni.

(Forrás: infostart)

Tíz perc alatt több száz diák bejuthat a hőkapun

A Klebelsberg Központ fenntartásában működő valamennyi intézménybe kerültek testhőmérséklet mérésére szolgáló eszközök, az iskolák felkészültek a csütörtöktől kötelező lázmérésre - mondta el a szervezet elnöke. Hajnal Gabriella a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban hangsúlyozta, hogy a legtöbb helyre kézi lázmérők kerültek. A fennakadások elkerülésére a nagyobb intézményekben alternatív megoldásokat alkalmaznak, így például a Tópartiban fali automata hőmérőt helyeztek üzembe, a legnagyobb intézményekben pedig, ahol reggelente egy kapun legalább négyszáz diák megy be, hőkapukat fognak beszerelni. Az elnök jelezte, utóbbiak beszerzés alatt állnak, de öt már tesztüzemmódban van Budapesten; a hőkapu egyszerre akár húsz-harminc gyerek testhőmérsékletét is méri, így tíz perc alatt több száz diákot be tud engedni.

(Forrás: infostart)

Tiltakozik a könyves szakma Dúró Dóra mesekönyvdarálása miatt

„A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megdöbbenve értesült róla, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet, – pusztán azért, mert nem értett egyet annak tartalmával. Minden könyv kritizálható, ezt egy politikus a legszélesebb nyilvánosság előtt bármikor megteheti. A politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével. El a kezekkel a könyvektől!”

(Forrás: Metszéspontok)

Amerikában rendszeresen tesztelik majd a tanárokat

Donald Trump amerikai elnök csaknem 200 millió koronavírus-gyorsteszt kiszállítását helyezte kilátásba az Egyesült Államokat alkotó tagállamoknak és különböző intézményeknek hétfőn délután a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtókonferenciáján. Most, hogy az iskolákban országszerte újra megkezdődik a tanítás, elsődleges fontosságúnak tartja a gyorstesztek kiszállításának megkezdését. \"Minden egyes tagállamban rendszeresen lehet tesztelni azokat a tanárokat, akik ezt szükségesnek tartják\" - mondta. Hozzátette: a szövetségi kormányzat által biztosított tesztcsomagok szétosztását a következő napokban meg is kezdik.

(Forrás: eduline)

Nem taníthat óvodában a tetovált pedagógus, mert megijedt tőle egy kisgyerek

A francia pedagógus elfogadásra igyekszik tanítani a diákjait. A 35 éves Sylvain Helaine szomorúan fogadta a hírt, hogy nem taníthat többé óvodás korú gyerekeket. A pedagógus a Docteur Morere általános iskola óvodájában dolgozott, ahonnan azután tanácsolták el, hogy egy hároméves szülei panaszkodtak: a gyereknek rémálmai lettek a férfi láttán. Helaine ugyanis tetőtől talpig ki van tetoválva, az arcát és a nyelvét is kivarrták, műtéti úton még a szeme fehérjét is feketére festette.

(Forrás: hvg.hu)

\"Mindenki felkészült\" - mi vár a diákokra és a tanárokra október 1-től?

Nem csak a diákoknak, hanem a tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolába való belépéskor. Így nem először merül fel a kérdés: \"ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500 diákot meglázmérni?\", vagy \"amíg a lázmérés zajlik, addig mindenki kint fog állni, végeláthatatlan sorokban, másfél méterre egymástól?\". Erről Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára beszélt korábban - kiemelve, hogy a lázmérés alapvetően kézi digitális eszközökkel történik, de azokban az iskolákban, ahol nagy a létszám, akár hőkamerák elhelyezése is indokolt.

(Forrás: eduline)

Harmincperces koronavírusteszttel szűrik az iskolásokat Bécsben

Új koronavírus-gyorstesztet fejlesztett ki a bécsi Donaustadt Klinika (Klinik Donaustadt), ami már 30 perc alatt kimutatja a fertőzést – közölték a módszert kidolgozó illetékesek. Az Armin Robubi bioinformatikus vezetése alatt megalkotott eljárás nemrég esett át a klinikai vizsgálatokon, így már élesben is bevethető. A \"gargalizálós\" teszt után ez már a második Covid–19 tesztelési módszer, ami az osztrák fővároshoz köthető.

(Forrás: hvg.hu)

Rétvári Bence a magyar oktatáspolitikáról dicsekedett, csak pár dolgot elfelejtett megemlíteni

Rétvári egy fontos dolgot elmulasztott megemlíteni: Magyarországon még így is igen keveset költ az állam az oktatásra. Ugyanebből az anyagból kiderül például, hogy az egy tanuló teljes (általánostól felsőszintig tartó) oktatására jutó, vásárlóerőparitáson számolva (magántőkével együtt) 7800 dollár körüli összeg jóval a 11 ezer dollárt meghaladó OECD- és EU-átlag alatt van (a szervezetnek 23 EU-állam tagja, az átlag ez esetben rájuk vonatkozik), ráadásul a növekedésben szerepet játszott, hogy csökkent a tanulók száma. És arról is megfeledkezett, hogy a GDP-hez viszonyított költés is jócskán az átlag alatt van - a jelentésben szereplő 2017-es adatok alapján 3,9 százalék, szemben a 4,9 százalékos OECD- és a 4,5 százalékos EU-átlaggal.

(Forrás: hvg.hu)

MIT TEHETSZ, HA A MUNKAHELYED NEM BIZTONSÁGOS?

Sajnos a kormány és a felelős minisztérium magukra hagyta a munkavállalóit. Csak abban bízhatunk, hogy a nagy focimeccs végeztével talán hajlandóak lesznek szembe nézni a valósággal, és lehetővé teszik, hogy az oktatás szereplői biztonságos körülmények között, pl. otthonról tegyék a dolgukat. Addig is légy tisztában a jogaiddal, és tudd, hogy a saját egészségedet nem vagy köteles, a másokét pedig nem is áll jogodban kockáztatni a munkavégzés érdekében. A TE MUNKAHELYEDEN MI A HELYZET? Szeretnénk tisztán látni, ezért összeállítottunk egy kérdőívet. Segítsd a munkánkat egy kitöltéssel és egy megosztással te is!

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Vajda Zsuzsanna: Az erő kultusza: gumibotos rendfenntartók az iskolában

Más országokban, ahol alacsonyabb a büntethetőségi korhatár (például Svájcban vagy Hollandiában) megfelelő infrastruktúra, a gyerekek és fiatalok korrekciós nevelését szolgáló intézetek állnak rendelkezésre. Vélhetően jobb állapotban, mint a hazaiak, amelyek a gyenge finanszírozás és szakmai színvonal miatt évről évre botrányok középpontjába kerülnek. Nem látszik, hogy a döntéshozók mérlegelték volna, mi történik majd a megbüntetett 13-14 éves gyerekekkel. Akiket a büntethetőség ténye nem fog elrettenteni: a gyerekeket jellemzően nem foglalkoztatja a jövő. Mindemellett azt is látni kell, hogy a formális kereteknek, mint a büntethetőségi korhatár, eszmei üzenete is van.

(Forrás: mérce)

Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő

Mivel nem jelent meg egységes, minden iskolára kötelező előírás, zavaros helyzet alakult ki az oktatási intézményekben. Mindezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egy példával érzékeltette: egy pedagógus szeptember 16-án kapta meg a levelet arról, hogy szeptember 8-ától hatósági házi karanténban kell tartózkodnia, noha végig bejárt tanítani. A jelenlegi szabályozás alapján az iskolák legfeljebb hazaküldhetik a tanárokat, tesztre viszont nem, ugyanis csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Oktatási Hivatal tehet lépéseket, ha egy intézményben felüti a fejét a vírus. A PSZ alelnöke szerint érzékelhető, hogy a körzeti gyermekorvosok is túlterheltek, illetve se a mentők, se a járványügyi hatóság nem tudja tartani a lépést az esetszámok emelkedésével.

(Forrás: 24.hu)

Fellépnek a homoszexuális Hamupipőke ellen

Petíciót kezdeményezett a CitizenGO érdekvédelmi szervezet a Meseország mindenkié címmel a Labrisz Leszbikus Egyesület kiadásában megjelent mesekönyv terjesztése ellen. Alig két nap alatt több mint tízezer ember írta alá, hogy vegyék le a könyvesboltok polcairól a homoszexualitásról és a transzneműek szerelméről szóló anekdotagyűjteményt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Meggyógyultak, mégsem engedik vissza őket az iskolába

Miközben a kormány, az operatív törzs, illetve a népegészségügyi központ is többször hivatkozott arra, hogy a járvány kezelésénél a WHO protokoll szerint járnak el, a lapunk által megismert esetek azt mutatják, hogy ez nincs így minden esetben. Elsősorban az igazolt fertőzöttek közvetlen kapcsolatainak teszteléseben vannak súlyos hiányosságok. Ezekben a napokban, amikor a pozitív esetek száma napi 1000 körül van, a védekezésben résztvevő szervezetek maximális terhelés alatt dolgoznak. A súlyos állapotban lévő betegek ellátása prioritást élvez, ettől függetlenül a pozitív tesztet produkáló állampolgárok és családtagjaik saját bőrükön tapasztalhatják meg, milyen kaotikus állapotok uralkodnak a különböző hatóságoknál, egészségügyi intézményeknél.

(Forrás: Népszava)

„Hallgatók nélkül nincs oktatás” -üzenték a színművészetis diákok a kuratóriumnak

„Értelmetlennek látunk egy külső helyszínen megvalósuló alternatív oktatást, valamint fizikai képtelenségnek tűnik részt vennünk benne” – írta a hvg.hu-nak küldött válaszában a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Kommunikációjának részéről Szurdi Panni. Az egyetemfoglalók képviseletében hozzáteszi: „Ha akarnánk sem lehetnénk egyszerre két helyen. Hallgatók nélkül nincs oktatás, a hallgatók pedig itt vannak a Vas utcában.” Mint mondja, az SZFE szeptember 14-én elkezdte a félévet: „a tanköztársaság keretén belül, az elfoglalt épületben a blokád szervezése mellett tanórák és kurzusok zajlanak”.

(Forrás: Népszava)

Átadták a civil szektor szakmai díjait

A NIOK Alapítvány idén ötödik alkalommal adta ki a Civil Díjakat, kilenc kategóriában díjazták 2019 legsikeresebb kezdeményezéseit a szűk körben, szabadtéren, a budapesti Hunyadi téren megtartott díjátadón. Az idei év díjazott szervezetei és projektjei:Közel 100 pályázat érkezett idén a Civil Díj zsűrije elé, amelyek közül összesen 27 került döntőbe. Közülük került ki az a kilenc, fővárosi és vidéki szervezet, akik a legjobb kommunikációs kampány, a legsikeresebb adománygyűjtés vagy éppen a legjobb társadalmi vállalkozás díjat vihették haza a szerda délután megtartott díjátadó eseményről. A legjobb társadalmi vállalkozás: Igazgyöngy Alapítvány / Szuno, a legjobb kommunikációs kampány: Társaság a Szabadságjogokért és Lépjünk, hogy léphessenek: Szabad napot minden családnak!

(Forrás: nonprofit.hu)

„Nóri nélkül? Az Igazgyöngy? Nem tudom elképzelni!”

A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány által működtetett Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola húsz évvel ezelőtt 60 diákkal indult, jelenleg hat településen 650 gyereket tanítanak, jórészt halmozottan hátrányos helyzetűeket, köztük sok roma fiatalt. Akad olyan falu a környéken, ahol a gyerekek 70 százaléka művészeti iskolás. A színvonalra egy jellemző adat: az igazgyöngyös gyerekek évente 500-600 díjat hoznak el az alkotásaikkal a világ minden pontjáról. Az alapítványnak jelenleg 33 munkatársa van, ők a művészeti iskolában, a szociális programokban, az úgynevezett társadalmi vállalkozásokban (kézművesség, mezőgazdasági termények feldolgozása, szalmabrikett-gyártás), valamint a toldi tanodában dolgoznak.

(Forrás: 24.hu)

Több mint 3 milliárdból épül-szépül tovább a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Ismét pénzeső hull a miniszterelnök kedvenc oktatási intézményére. Mint az a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból kiderül, az idei évben több, mint 1,5 milliárdot, és a 2021-ben szintén ennyit költhet magára a nemzeti közszolgálati egyetem. A beruházás három tételből áll: Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ létesül a Ludovikán. Felújítják a Hungária körúton található épületeket, ahol a honvédtiszteket képzik (korábban ez volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem). Tovább terebélyesedik a Ludovika infrastruktúrája, rekonstrukciós munkákat végeznek el, irodákkal és kulturális terekkel bővítik a campust.

(Forrás: Népszava)

Kásler múlt héten teljes táppénzt ígért a tanároknak, nem lett belőle semmi

A miniszter szavaival szemben a valóság az, hogy csak abban az esetben kapják meg a tanárok a teljes összeget, ha a tankerület vagy intézményvezető is úgy akarja. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezért nyílt levélben kéri Káslertől és Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy minél előbb a jogszabályi háttér rendezését, illetve, hogy tömegesen teszteljék a tanárokat. Jelenleg ugyanis egy pedagógusnak nehéz bizonyítania, hogy az iskolában fertőződött meg. A rendszeres szűrés ezen segíthetne.

(Forrás: 444.hu)

Teljesen megbénítja a házi gyermekorvosok munkáját az iskolákban bevezetett járványügyi szabályozás

Két egyszerű mondat a köznevelési intézményekre vonatkozó járványügyi eljárásrendből, aminek következményeként lehetetlen helyzet alakult ki a háziorvosi rendszerben. A nevelési-oktatási intézményeket kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek, tanuló látogathatja. A gyermek az iskolába – hasonlóan más megbetegedésekhez – kizárólag orvosi igazolással térhet vissza, melyet az intézmények el kell fogadnia, azt saját hatáskörben nem bírálhatja felül. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szülők az eddigiektől eltérően nem igazolhatják gyerekük párnapos, könnyű lefolyású betegségét, minden esetben a háziorvoshoz kell fordulni. A rendelőket viszont nagyon nehéz lett telefonon elérni, mert rengeteg gyereknek van valamilyen, akár enyhe lefolyású betegsége, amivel most kötelező megkeresni a háziorvost.

(Forrás: 444.hu)

Tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az őszi érettségi idején

A szokásosnál több lesz az emelt szintű érettségi, és most vizsgáznak azok is, akik előre hozott érettségit akartak tenni tavasszal, de akkor nem lehetett azokat megtartani. A nagy vizsgázói létszámú iskolákban tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az érettségi időszakában annak érdekében, hogy elkerüljék a zsúfoltságot az épületekben, és tartható legyen a védőtávolság. Egyelőre nincs szó arról, hogy ne tartanák meg a szóbeliket. A hibrid oktatásról a járvány második hullámához érve is megoszlanak a szakmai vélemények. Ugyanakkor most is működik a hibrid rendszer, hiszen amelyik osztály karanténba kerül, az arra az időre tantermen kívüli, digitális munkarendben folytatja a tanulást. Tapasztalataik szerint az emberek többsége a hagyományos oktatást szeretné ebben a tanévben is.

(Forrás: Infostart)

Az iskolai menzákon is változik a gyakorlat a járvány miatt MTI

A menza az iskola egyik legnagyobb közösségi tere, ahol fennáll a osztályok keveredésének és a vírus továbbadásának veszélye – mutatott rá a KDNP alelnöke. Hozzátette: az iskoláknak küldött ajánlásban foglaltak értelmében étkezés előtt és után kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek alapos, szappanos kézmosására vagy kézfertőtlenítésére. A menzán fokozott az esélye annak, hogy a diákok a szájukhoz érnek, így a vírus a kézről a szájba juthat, ezért a kézmosás elengedhetetlen.

(Forrás: magyar nemzet)

Kockázatosnak minősítették a fogmosást a pécsi óvodákban

Szeptembertől felfüggesztették a fogmosást a pécsi óvodákban. Az óvodai vezetők közösen döntöttek így, azt gondolván, hogy az egymás mellett fogat mosó gyerekek fröcskölése, a fogkefék és poharak esetleges egymáshoz érése a csoportba bejutó koronavírus terjedését megkönnyítené. A tiltásról értesülő fogorvosok elhibázottnak tartják a döntést, erről beszéltek is a helyi lapokban. Elmondták, hogy az ovisok 90 százalékának van már rossz foga, és ennek megakadályozására ebben a korban kell kialakuljon a fogmosás rutinja, ezért volt hiba megszüntetni a fogak óvodai ápolását. Ám hiába a szakmai kritika, a pécsi óvodákban továbbra sincs fogmosás.

(Forrás: Népszava)

77 szegedi egyetemi tanár írta alá a Színművészetit támogató nyilatkozatot

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának 77 oktatója írta alá azt a dokumentumot, ami támogatásáról biztosítja a Színház- és Filmművészeti Egyetemet blokád alá vonó hallgatókat. Mint írják, szolidárisak azokkal az oktatókkal is, akik a kuratórium erőszakos fellépését látva felmondtak az intézményben. Az SZTE oktatói lapunkhoz eljuttatott közleményükben hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi patthelyzet feloldását az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjétől, Palkovics Lászlótól várják.

(Forrás: hvg.hu)

Bérfeszültséget okoz a pedagógusoknál a hiányos karanténszabály

Noha Kásler Miklós miniszter szerint 100 százalékos táppénz jár minden, a munkahelyén koronavírussal megfertőződött pedagógusnak, továbbá azoknak, akik karanténba kényszerültek, a gyakorlatban a tankerületek és az intézményvezetők jóindulatán múlik, ezt valóban megkapják-e – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint – miután még nincs egységes szabályozás – egyes iskolákban munkahelyi megbetegedésként kezelik a fertőzést. Ebben az esetben az érintett pedagógusok megkapják az alapfizetésük 100 százalékát. Máshol viszont máshol viszont nem ezt a besorolást alkalmazzák, így az érintettek csak a jogszabályban rögzített, a fizetésük 60 százalékát jelentő táppénzre jogosultak.

(Forrás: Népszava)

Gyarmathy Éva: Bizonytalanságban hagyott oktatási rendszer

Gyerekek, diákok, pedagógusok, oktatók és szülők kapkodják a fejüket, hogy mi folyik itt, hogyan lehetne megoldani a megoldhatatlan feladványt, amit az oktatásirányítás rárótt minden résztvevőre: mit kellene tenni, hogy ne legyen súlyos járvány, és a gyerekek tanulása, fejlődése is biztosítva legyen? A Covid–19 járványnak egy korábbinál nagyobb hulláma közepette az oktatásirányítás lényegében a lovak közé dobta a gyeplőt, az intézményeknek érdemi segítség nélkül kell működnie. Úgy tűnik, hogy a tavaszihoz képest sokkal nagyobb veszélyhelyzetben.

(Forrás: hvg.hu)

Távoktatásra állnak át a felsőoktatási intézmények Prágában

Szombaton 2046 új koronavírus-fertőzést mutattak ki a laboratóriumok Csehországban, ami a járvány kezdete óta az eddig legmagasabb hétvégi napi szám - derült ki az egészségügyi minisztérium honlapján vasárnap délelőtt közölt kimutatásból. Országos szinten új intézkedésként péntektől kezdve az általános iskolák felső tagozatú (6.-9. osztály) tanulói és tanítói az órákon is kötelesek védőmaszkot viselni. Az új koronavírus-esetek több mint egyötödét ugyanis az utóbbi időben az iskolákban mutatták ki.

(Forrás: népszava)

Kásler: Ösztöl a hetedikes fiúk is megkaphatják a HPV elleni oltást

Kásler a hétfői sajtótájékoztatóján azt is elmondta, az oltás – mint a lányok esetében is – önkéntes és ingyenes, a védőoltást a szülői beleegyező nyilatkozat után az iskolákban kapják meg a tanulók. Az Emmi augusztusban közölt adatai szerint a 2019–2020-as tanévben a 49,5 ezer oltásra jogosult, 12 éves, hetedik osztályba járó lány 84,2 százaléka kapta meg a HPV elleni védőoltást, és 7750 gyermek szülője mondott nemet a vakcinára.

(Forrás: hvg.hu)

Eltűnő gyerekek, széthajszolt szülők, magukra hagyott tanárok = Siker ??? – válasz a digitális oktatásról szóló cikkünk reflexióira. SZERZŐ: Setényi János, Szepesi Balázs

Ekkora felháborodást Összkép cikk talán még nem váltott ki. Hogyan lehetett siker a karanténiskola, mikor sok tanár és szülő szétdolgozta magát, rengeteg gyerek ki- vagy lemaradt? Ezzel együtt is siker volt: a derekas helytállás, másrészt a kényszer kikészítette új együttműködés tapasztalata megbecsülendő eredmény.

(Forrás: összkép.hu)

L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe

Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban. Vagy épp abban a családban, amiben már azt hitted, sínen van minden, és nem fordulhat ilyesmi elő. Jönnek az újabb aggódások, tehetetlenségek, dühök, kiabál bennem, hogy menj, csinálj valamit, mert nem, nem lehet, hogy újra megtörténjen. És megtörténik. Ordítok, hogy megint nem tudom megakadályozni. Mert megint mindenki kivár, “szóbeszédre” nem lehet lépni, bizonyíték kell, és mire bizonyíték van, már visszafordíthatatlan a történet.

(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )

Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre

Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még védőnőkből sincs elég a rendszerben. Hangsúlyozta, a koronavírus elleni iskolai védekezés megfelelő számú védőnővel is hatékonyabb lehet, ezért a PSZ kezdeményezte az iskolai védőnői szolgálat mihamarabbi megerősítését.

(Forrás: Népszava)

ásler: Kizárt, hogy minden osztályban megjelenjen a koronavírus

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője hozzátette, számoltak azzal, hogy a vírus megjelenik az iskolákban, azt azonban kizárta, hogy mindegyik osztályban feltűnik a koronavírus. Több mint 13 ezer helyszínen folyik oktatás, a miniszter szerint ezrelékben mérhető az érintettség, ezt a helyzetet pedig uralni lehet. Néhány iskolában kis időre teljes egészében átálltak digitális oktatásra, máshol csak egyes osztályokat küldtek haza.

(Forrás: hvg.hu)

Több helyen az iskolaőrök lettek a maszkfelelősök, portások

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik – tudta meg a Népszava a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) érkezett visszajelzésekből. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök a lapnak elmondta: eddig 7-8 megyéből kaptak beszámolókat az iskolaőri rendszerről, s általánosságban az a tapasztalat, hogy a többség nyitottsággal fogadta őket.

(Forrás: hvg.hu)

A tanári elköteleződésről. Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása

Aki ismeri az iskolák világát, az tudja, hogy az oktatásban semmilyen külső szándék nem válik valóra az ott dolgozók elköteleződése nélkül. Ezt akár szerencsének is tekinthetjük, amikor a tervezett változtatások nyilvánvaló módon nem a gyerekek javát szolgálják, de sajnos akkor is így van, amikor a törekvések jók, és megvalósulásuk a pedagógiai kultúra megújulását, minőségi javulását eredményezhetné. A munkavállalói elköteleződés fontosságának ma még csak kevesen vannak tudatában az oktatásban, de az üzleti élet világban már jó ideje komoly figyelem irányul az eredményesség e tényezőjére.

(Forrás: tani-tani online)

„Bőgtem az első tanítási napon” – Halácsy Péter az Indexnek

A gyerekeit szerette volna egy újragondolt iskolai struktúrában taníttatni Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, de miután nem találta a neki legjobban tetsző iskolát, a barátaival sajátot alapított. A 2015-ben indult mikroiskola-hálózat annak idején hóbortos ötletnek, romantikus álomnak tűnt, augusztus végén azonban a Budapest School Modell államilag is elismertté vált.

(Forrás: index)

Nem fizet az állam Iványiéknak, de a tartozást azért behajtaná

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze lapunknak elmondta, hogy a MÁV-telepi iskolájukból a Nemzeti Közművek emberei már elvitték a gázórát, és most ugyanezt akarták tenni a Dankó utcában is.Iványi Gábor közlése szerint a „közművesek” azt is kilátásba helyezték, hogy amennyiben nem tudnak bejutni, akkor az utcán feltörik az aszfaltot, lekapcsolják a gázt, a munka költségeit pedig „kifizettetik velünk”. Így az egyház központja, a főiskola, valamint az egyesület hajléktalanokat ellátó intézményei – közöttük kórház, óvoda – gázszolgáltatás nélkül marad.

(Forrás: Népszava)

A ROMAELLENESSÉG A LEGFŐBB OKA A ROMA GYEREKEK ISKOLAI LEMARADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGON

A roma gyerekek iskolai helyzete és ezáltal társadalmi mobilitási lehetőségeik nemcsak Magyarországon nagyon rosszak, hanem a környező országokban is. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központja Radó Péter oktatáskutató vezetésével és jelen cikk szerzőjének, Kende Ágnesnek a részvételével olyan kutatást folytat, ami alapvetően azt vizsgálja, hogy Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia oktatási rendszereiben milyen feltételek adottak ahhoz, illetve mi az akadálya annak, hogy ezek az országok képesek legyenek a mostaninál személyre szabottabb oktatás megvalósítására, ami egyrészt az adaptív készségek fejlesztésére irányul, másrészt minden gyerek számára igazságosabb rendszert eredményez. A kutatás kitér arra is, hogy a vizsgált országok rendszerei mennyire képesek alkalmazkodni az olyan kihívásokhoz, mint a klímaváltozás, a demográfiai változások vagy a digitalizáció, illetve azt, hogy az öt ország oktatási rendszerei mennyire inkluzívak, és ennek megfelelően mennyire képesek az iskolák a roma gyerekeket befogadni és méltányos oktatást biztosítani nekik.

(Forrás: Qubit)

Ebből baj lesz… – A pedagógusok majdnem fele veszélyeztetett

Bár a legtöbb oktatási intézményben már elkezdődött a tanítás, a pedagógusok továbbra sem érezhetik magukat teljes biztonságban. A koronavírus második hulláma ugyanis ma mindent körbeleng, ráadásul a közoktatásban dolgozók majdnem fele a veszélyeztetett kor közelében van. Az ő kiesésük az oktatásból komoly veszélyt jelent, amit a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának kezelnie kellene. Félő azonban, hogy egy szabálymódosítás már nem lesz elég.

(Forrás: 168 óra)

Fenyegető emberkísérlet kezdődött a tanévvel

Úgy csinál a kormány, mintha nem kezdődött volna el a koronavírus-járvány második hulláma. Szerzőnk cikkében azt elemzi, milyen kockázatokat rejt magában ilyen körülmények között a tanévkezdés, miért jár el felelőtlenül a kormány, illetve milyen összefüggés van az itthon tíz éve tomboló \"futballidiotizmus\" és az Európai Szuperkupa-döntő budapesti megrendezése között.

(Forrás: Magyar Narancs)

Széll Dávid: Gondolatok az ideológiavezérelt pszichológusképzésről

Az ismeretlen pszichológus hallgató cikkéből három dolog válik teljesen egyértelművé. Először is retteg a pszichológiától. De a pszichológiától nem kell rettegni, mert azért annyira nem nagy dolog ám az, hogy azt kelljen róla feltételezni, hogy képes átmosni az emberek agyát. Nem képes, de ha képes is lenne, egy elég szigorú etikai kódex úgyis tiltaná. A pszichológiát inkább meg kell ismerni. Másodszor lenézi a hallgatókat. De a hallgatókat nem kell lenézni, nem olyan könnyű ám az ő agyukat átmosni, mert felnőtt emberek ám ők, akiknek vannak gondolataik, érzéseik, amiket a képzés során bizony lehet artikulálni. Végül: túl hamar alkot véleményt. A pszichológusképzésben a szociálpszichológia egy két féléves tantárgy, amit a BA-képzés első két félévében szokás felvenni, s mivel a tanév szeptember 7-i héten indult, a cikk pedig 9-én jelent meg, ezért az ismeretlen pszichológus hallgató éppen csak részt vett az első órán.

(Forrás: Magyar Narancs)

Pénzügyi versenyt hirdettek szakképző iskolásoknak

Szakképző iskolák tanulóinak hirdet pénzügyi versenyt Pénzügyi junior klasszis! címmel a Privátbankár.hu Kft. a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány támogatásával, a versenyre szeptember 30-ig várják a 14-19 éves diákok jelentkezését – jelentették be a versenyt támogató minisztériumok és intézmények képviselői sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A járvány miatt otthoni tanulásra szoruló krónikus beteg gyerekek oktatását segítik

A szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy a tartósan súlyos beteg gyerekek oktatására létrehozott és működtetett szakmai rendszerüket megnyitják azoknak a krónikus betegségben szenvedő tanulóknak is, akik a vírus által különösen veszélyeztetettek, emiatt szüleik az otthoni tanulásuk mellett döntenek. Kifejtették: az Emberi Erőforrások Minisztériumának napokban kiadott intézkedési terve a járványügyi készenlét idején lehetővé teszi a veszélyeztetett tanulók számára, hogy egyedi feltételekkel vegyenek részt az oktatásban. Vagyis, aki krónikus beteg (például légzőszervi, daganatos vagy cukorbetegsége van), annak nem kötelező bejárni az iskolába, hiányzása igazolt lesz. Ilyenkor ugyanakkor lehetősége van arra, hogy otthonról, egyénileg egyeztetett módon vegyen részt az oktatásban.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Házi gyermekorvos: Kötelező maszkviseléssel az enyhe tünetekkel rendelkező, akár koronavírusos gyerekek is járhatnának iskolába

Minden köhécselős, orrfolyós gyerek maradjon otthon? Hogyan ismerheti fel a szülő, hogy koronavírusos a gyereke? Mit tegyen, ha egy osztálytársról kiderült, hogy fertőzött? Ezt beszéltük végig Póta Györggyel, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével, aki a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező gyerekeket nem tartaná otthon.

(Forrás: hvg.hu)

Rászállnak az iskolákra a járási hivatalok, mindenütt ellenőrzik a szabályok betartását

Az oktatási intézményekben a járványügyi intézkedések betartását, valamint a megfelelő tisztító- és fertőtlenítőszerek, kézfertőtlenítők, folyékony szappanok, papír kéztörlők meglétét is ellenőrzik szúrópróba-szerűen a kormányhivatalok népegészségügyi feladatkörében eljáró járási, valamint fővárosi kerületi hivatalok – írja az MTI a Magyar Nemzet keddi cikkére hivatkozva. A lap az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapott tájékoztatás alapján azt írja, hogy az iskoláknak a központi ajánlás alapján mindenhol saját intézkedési tervet kellett kidolgozniuk. A kormány biztosította a tanévkezdéshez szükséges fertőtlenítőszer-mennyiséget, és októbertől minden iskolában biztosított lesz a lázmérés is.

(Forrás: index)

Szúrópróba-szerűen ellenőrzik a járási hivatalok az iskolákat

A köznevelési intézmények nem vehetik félvállról a járványügyi szabályok betartását, ugyanis bármikor betoppanhatnak a népegészségügyi szakemberek, hogy felülvizsgálják, rendesen kitakarítottak-e és rendelkezésre áll-e a megfelelő mennyiségű fertőtlenítőszer – értesült lapunk. A diákok és pedagógusok védelmében elrendelt, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket Müller Cecília országos tiszti főorvos kérésére végezték, illetve végzik a járási hivatalok illetékesei.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az iskolai zaklatás nem csupán a zaklató és az áldozat között történik

Az iskolai bántalmazásról készített színházi nevelési előadást a Láthatáron Csoport. A Pitbull Kamilla Gimnázium című darabot a színészek középiskolásoknak adták elő, akik nemcsak nézői, hanem aktív résztvevői is voltak a bántalmazás háttérét feltáró és a lehetséges kiutakra rámutató produkciónak. Az idegenként egy összeszokott osztályközösségbe csöppenő Cserepes Flóra történetén keresztül az alkotók igyekeznek egyértelművé tenni, miért életbevágóan fontos, hogy se a felnőttek, se a gyerekek ne nézzenek félre, ha bullyinggal találkoznak. Mert nincs olyan, hogy az nem az ő ügyük.

(Forrás: hvg.hu)

Következetlenségek az iskolákban, csúszó tesztelések – nehezen birkózik a járvánnyal a bürokrácia

A hvg.hu tudomására jutott és a hírekben is szereplő esetek alapján nem tűnik túl következetesnek, hogy egy adott iskolákban mikor hoznak meg rendkívüli intézkedéseket. A múlt héten Székesfehérváron egy egész osztályt és az osztályfőnököt is hazaküldték egy fertőzött diák miatt, most hétfőn pedig két szintén vidéki iskolában (Szombathelyen és Pécsen) is több osztályt hazaküldtek, mert egy-egy pedagógus fertőzöttnek bizonyult, a Csongrád megyei, 1500 lelkes Kübekházán viszont egy fertőzött óvónő miatt az egész településre fertőtlenítést rendelt el a polgármester. Ehhez képest az említett budapesti iskolákon kívül is voltak a fővárosban hasonló esetek – diákok és tanárok körében is –, de nem küldtek haza osztályokat vagy oktatókat. Meglehetősen logikátlannak tűnik az, hogy melyik közoktatási intézményben rendelnek el távoktatást vagy küldenek haza osztályokat koronavírus-fertőzés miatt a hatóságok. Ennél is nagyobbnak tűnik a fejetlenség az állami vírusteszteknél.

(Forrás: hvg.hu)

„Azt se tudják, mit szívnak el”

A hazai újságírás sok esetben nem tájékoztat, hanem morális pánikot kelt, kiemeli azokat a paneleket, amelyek több olvasót vonzhatnak: halál, zombik, bika, romák, fertőzés, túladagolás. Ez azonban a problémának csak egy picike szelete. Arról már sokkal kevesebb szó esik, hogy az elmúlt egy évtizedben kialakult itthon egy kettős drogpiac, amelynek az egyik gyökere belelóg a 2010-es dizájnerdrog-robbanásba, a másik pedig a tömeges elszegényedésbe. Ezt a folyamatot a hazai média zöme mint kellemetlen, unalmas témát, egyszerűen átugorja. A cikkek másik része pedig tovább stigmatizálja és megbélyegzi ezeket az embereket. A józsefvárosi tűcsere-program évek ezelőtti felszámolása a megbélyegzésről szólt. Az viszont kétségtelen, hogy a kormány továbbra is rendészeti eszközökkel próbálja megoldani a drogkérdést, mert semmilyen stratégiája nincs arra, hogy miképpen lehetne az emberek életminőségén javítani, hogyan lehetne megelőzni a problémát. Magyarországon 2020-ban nincs drogstratégiája a kormánynak.

(Forrás: népszava)

A tanárok nagyon félnek, de a gyerek lelki fejlődése miatt nincs más választásuk

Ez még természetesen messze nem jelenti azt, hogy Itália is megússza a második hullámot. Komoly veszélyt jelent ugyanis, hogy hétfőn megkezdődött a tanítás. A tanárok tartanak a nyitástól, az oktatók több mint a fele 50, 17 százaléka 60 év feletti. Több mint fél év után tért vissza több millió gyermek az iskolapadba. 13 ezren csak később csatlakoznak: ők karanténba kényszerültek. A tanárok és a hat év feletti gyermekek számára kötelező a maszkviselés. Az iskolába érkezéskor megmérték a tanulók testhőmérsékletét. Az olasz egészégügyi hatóság egyik tagja, Franco Locatelli még augusztus közepén úgy foglalt állást, mindenképpen újra kell indítani az oktatást. Igaz, akkor csak 200-300 körüli volt a napi megbetegedések száma. Veszély ide vagy oda, pszichológusok is úgy vélik, hogy a gyermekek fejlődése érdekében különösen fontos, hogy újra iskolába járjanak. A karantén miatt ugyanis a virtuális világba menekültek, elszakadtak a külvilágtól, bizonytalanabbakká, félénkebbekké váltak. Ez pedig sok gyermeknél pszichoszomatikus zavarokhoz vezetett: fejfájásra, hasfájásra és egyéb problémákra panaszkodtak.

(Forrás: népszava)

A kormány szerint nincs pedagógushiány, de több segítő kell az iskolákba

A kormány szerint nincs rendszerszintű pedagógushiány sem, hiszen egy tanárra átlagosan 12 diák jut. (Augusztusban legalább 1100 tanárt kerestek az iskolákban, a minisztérium szerint azért, mert ilyenkor váltanak álláshelyet.) Azt viszont elismeri a stratégia, hogy jóval több segítő szakember kell az iskolába, mivel most a tanárok rengeteg időt szánnak nem pedagógiai munkára: étkezés szervezésére, adminisztrációra, gyerekek kísérésére. Ezért „a pedagógusok létszámának növelése helyett” a segítő személyzetet kell bővíteni. Megfontolandónak tartják azt is, hogy a középiskolák felsőbb évfolyamairól bevonják a diákokat a technikai asszisztensi, informatikai eszközökkel kapcsolatos feladatokba.

(Forrás: 444.hu)

A családok többségének megoldhatatlan terhet jelentene az iskolabezárás

Tíz háztartásból hét nem vagy legfeljebb csak rövid távon tudná megoldani az így kialakult helyzetet, további 6 százalék akár hosszabb távon is gondoskodni tudna a gyerekek elhelyezéséről, míg mindössze 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy az oktatási intézmények leállítása nem okozna gondot számára. A legrugalmasabban a 30 év alatti felnőttek tudnák kezelni gyerekeik esetleges kényszerű elhelyezését: a teljes érintett lakosságot jellemző 45 százalékkal szemben csak 28 százaléknak okozna komoly gondot az iskolabezárás, míg 39 százaléknak egyáltalán nem jelentene problémát. Hasonló mondható el a nagycsaládosokról is. A kutatás eredményei szerint minél nagyobb a háztartás, annál könnyebben kezelik a szülők/nagyszülők a gyerekek otthon maradását: a 6-7 fős családok közel fele (45 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem generálna nehéz helyzetet az őszi iskolabezárás.

(Forrás: infostart)

Szakmai érvek sora szól az iskolabejárati lázmérés ellen

Mivel a láz – főként gyermekeknél – nem kizárólagos jele a koronavírusnak, ezért ettől várni a járvány lassítását tévút - vélekedett az InfoRádióban Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Egy igazgató szerint nincsenek felkészülve az iskolák a reggeli hőmérőzésre. Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint az iskolai lázmérés októberi bevezetése kezelhetetlen káoszt okozhat.

(Forrás: infostart)

„Szuperhős” diákokkal indult a romániai tanév

Védőmaszkkal felszerelve, de bizonytalanságok közepette kezdték az új tanévet a diákok és a pedagógusok Romániában. A koronavírus-járvány miatt egyesek online tanulnak, mások hibrid rendszerben, a legtöbb helyen viszont a szükséges egészségügyi óvintézkedések betartása mellett a gyerekek teljes létszámú részvételével zajlik az osztálytermekben. A tanévkezdésre vonatkozó forgatókönyv megállapításához az elmúlt tizennégy napban jegyzett, ezer lakosra számított új esetek számának összegét vették figyelembe. Bár a hatóságok az előzetes tervekkel ellentétben végül eltekintettek a testhőmérséklet mérésének kötelezővé tételétől, sajtóbeszámolók szerint számos romániai iskolában lázméréssel kezdődött a tanév, ami hosszú sorok kialakulásához vezetett a tanintézetek kapujában.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Indul az új ösztöndíjrendszer a szakképzésben

Az idei tanévtől, a megújuló szakképzéssel együtt, elindul az új szakképzési ösztöndíjrendszer is, amelynek célja, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a támogatás, ugyanakkor a juttatások hiányzás- és eredményfüggők legyenek – mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Elkezdődött a tanév a Színművészetin, de a blokád marad

Upor László, az SZFE szeptember végén lemondott rektorhelyettese azt mondta, továbbra is folytatódnak a tiltakozások és nem adják fel a korábbi követeléseiket. Kísérleti tanköztársaságot hirdetnek. Novák Eszter beszélt a rektorhelyettest követően. Elmondta, egy olyan tanévet nyitnak meg, amit egy világjárvány és egy egyetem elfoglalásának a kísérlete fémjelez. A hallgatók elmondták, hogy a blokádot fenntartják, miközben a tanítás elkezdődik az egyetemen.

(Forrás: eduline)

30 koronavírus-fertőzött diákot és tanárt diagnosztizáltak a Lauder Javne iskolában

A jelenlegi 30 fertőzött mellett három olyan diák is szerepel az adatbázisukban, akik korábban átestek a betegségen. Ez azt jelenti, hogy az 1000 fős intézmény (melyben óvoda, általános iskola és gimnázium is található) 3,3 százalékánál diagnosztizálták a COVID-19 betegséget. Bár ez az országos átlaghoz képest magasnak számít, a Lauderben nem volt szükség iskolabezárásra, nagyrészt a járványügyi protokolljuknak és a gyors szűrésnek köszönhetően. Ez utóbbit a Vissza az iskolába alapból finanszírozzák, melynek egy részét az iskola, másik részét önkéntes alapon szülők vállalják. Így nemcsak hatékonyan, hanem gyorsan tudják szűrni a gyerekeket, ami azért különösen fontos, mert így gyorsan vissza tudnak térni az iskolába.

(Forrás: hvg.hu)

A szülőknek küzdeniük kell a tesztekért, a kontaktkutatás lassú, a protokoll átláthatatlan

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb rendelete szerint már csak az Oktatási Hivatal dönthet egy-egy intézményben a rendkívüli szünetről (míg a digitális oktatást az operatív törzs rendelheti el), így ahol felüti a fejét a fertőzés, ott az intézmény igazgatója legfeljebb néhány napra tud elrendelni szünetet, ha szükségesnek látja. A tanév kezdete óta eltelt tíz napban lapunk összesítése alapján több mint harminc iskolában kellett valamilyen intézkedést hozni a betegség miatt. A karanténba helyezett oktatókat és gyerekeket viszont csak nagy küzdelem árán tesztelik le ingyen, így sok esetben jobb híján a szülők végeztetik el a mintavételt – már ha anyagi helyzetüknek köszönhetően megtehetik.

(Forrás: 24.hu)

Az oktatás szerepe csökken, a munkaerőpiac elszívja a fiatalokat

Hosszan tartó többletterheket róhat az oktatásra a koronavírus-járvány szerte a világon, többek között ez a megállapítás olvasható ki az OECD nemrégiben megjelent Education at a Glance 2020 kiadványából. Vagyis a kemény tavaszi félév – a szervezet tagállamainak többségében legalább tíz hétig tartott a kivételes oktatási rend – és bizonytalanságok övezte őszi tanévkezdés után sem lélegezhetnek fel várhatóan egy darabig az iskolák.

(Forrás: g7.hu)

Távozott az Oktatási Hivatal vezetője, Gloviczki Zoltán

A Magyar Közlönyből kiderült az is, mi lesz Gloviczki új feladata. A miniszterelnök szeptember 1-jétől az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektori pozíciójával bízta meg őt, méghozzá 2025. augusztus 31-éig terjedően. Felhívtuk Gloviczkit, arról kérdezve, mi vezetett a távozásához, és pontosan mikor jött el a hivataltól. Mint mondta, szeptember 1-jétől nevezték ki, augusztusban még az OH-nál dolgozott.

(Forrás: Magyar Hang)

Jocó bácsi feltette a kérdést: kinek van joga lázat mérni?

Jocó bácsi olyan gyakorlati kérdéseket tesz fel posztjában, mint hogy ki fogja a több mint 1500 diák lázárt minden megmérni belépéskor, hogyan lehet ezt majd koordinálni és mi lesz azzal a nebulóval, aki lázas?

(Forrás: 168 óra)

Egyetért a családok többsége az iskolák nyitvatartásával

A lakosság szempontjából jó irányba tart a második hullám kezelése itthon, mivel az iskoláskorú gyerekek szülei közül nagyon kevesen vannak, akik preferálják a digitális oktatást, sőt az érintett családok több mint fele egyáltalán nem szeretné újra megtapasztalni az online rendszert – mutat rá egy új kutatás.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kötelező iskolai lázmérésről és bő tízezer szabad kórházi ágyról beszélt Orbán (videó)

Az operatív törzs ülésén a jövő szerdai kormányülésre készítettek elő jó néhány döntést. Mint a miniszterelnök fogalmazott: a maszkviselést a boltokban és közlekedési eszközökön is ki tudjuk kényszeríteni, és ha ezt nem tartják be, ahhoz most már szankciókat kötünk, október 1-jétől kötelező lesz az iskolákba belépéskor a testhőmérséklet mérése, közel vagyunk ahhoz, hogy a tesztek hatósági árát meghatározzuk, és hogy pontosan hány forint lesz, arról a szerdai kormányülésen döntünk, az influenza elleni védőoltást, amit önkéntesen lehet kérni, ingyenessé tudjuk tenni az egész országban.

(Forrás: népszava)

Mentálisan nem tenne jót egy újabb iskolabezárás

Tavasszal egyik napról a másikra hazamentünk, és a létező eszközökön folyt az oktatás, most másban gondolkodunk, olyan hibrid rendszert építünk ki, amellyel folyamatosan fenntartható lesz az oktatás, függetlenül attól, hogy a tanár az iskolában vagy otthon tartózkodik, illetve, hogy a diákoknak épp hány százaléka van az iskolában, ez szeptember végére készülhet el a Trefortban. Az online platformok és egy webkamera segítségével már egyre több órát úgy tartanak, hogy az otthon maradó diákok is bekapcsolódnak a tanulásba. Az elmúlt másfél héten már négy tanár is - különböző okokból - otthonról tartott órát az iskolában.

(Forrás: index)

Gulyás Gergely: Az a cél, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák a járvány ellenére is működjenek

Nem az a legfontosabb mutató, hányan fertőződnek meg, a legfontosabb az emberi élet védelme. Ebben Magyarország továbbra is jól áll – hangoztatta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfó sajtótájékoztatón. A politikus szerint mindent beszereztek, ami a védekezéshez szükséges, teszteket, maszkokat, lélegeztetőgépeket, rendelkezésre állnak a szükséges feltételek. Nem engedhetjük meg, hogy veszélyeztesse a munkahelyeket, a normális életet. Magyarországnak működnie kell. Mindeközben tegyünk meg mindent az emberi élet védelme érdekében. Nem csupán az a cél, hogy a legkevesebb élet károsodjon, hanem hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák működjenek

(Forrás: index)

Iványi Gábor: Nem adjuk önként az iskoláinkat

Miután a felére csökkentették a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség iskoláinak állami támogatását, mélyszegénységben élő gyerekek sorsa került veszélybe. Az intézményekért felelős Iványi Gábor lelkésszel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a hitről, amely szinte az egyetlen túlélési stratégiájuk maradt. Mélyszegénységből jövő, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő, halmozottan hátrányos helyzetű, nagy arányban roma gyerekekkel foglalkoznak, akik nem egyszer a többségi társadalomtól teljesen elzárt nyomortelepeken élnek. Nekik szóló hiánypótló alapítványi iskoláikban nem csupán a gyerekek speciális nevelési igényeit veszik figyelembe, és építenek minderre érzékeny pedagógiai, egyben szociális programot. A tudás mellett motivációt, reményt, és hitet is adnak a gyerekeknek.

(Forrás: index)

Úgy tiltakozhattak a József Attila gimi diákjai, mint egy ideális világban, aztán jött egy járókelő és bejelentést tett a KLIK-nél

Juhász András igazgató elmesélte, hogy néhány diák kereste meg azzal, hogy élve a szabad véleménynyilvánítás lehetőségével, kitehetnek-e az SZFE-vel szimpatizáló molinókat. \"\'Igent mondtam, hiszen erre neveltük őket, arra, hogy szabadon fejtsék ki a véleményüket, milyen alapon tiltottam volna meg nekik ezek után? (...)Nem gondoltam, hogy korlátozni kéne őket\" - mondta. Az igazgatót tegnap felhívta telefonon egy járókelő azzal, hogy látta a feliratokat és megkérdezte, hogy politizál-e az iskola. Az igazgató hosszan elbeszélgetett vele, kifejtve, hogy ezzel szerinte miért nem politizáltak, de az illetőnek ez nem volt elég. Mint kiderült, azonnal bejelentést tett a KLIK-nél, a tankerület pedig megkérte az igazgatót, hogy szedjék le a molinókat.

(Forrás: 444.hu)

Hímzett karjelvényt, bakancsot fognak hordani az iskolaőrök

Az iskolák biztonságának védelme érdekében jogosultak lehetnek az oktatási intézmény lezárásának elrendelésére az iskolaőrök „a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamban” – vette észre a Magyar Hang a Hivatalos Értesítő csütörtöki számában, amelyben az iskolaőrőkkel kapcsolatban adott ki utasítást az országos rendőrfőkapitány. A lezárásra lehet indok például a személyeket vagy az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése.

(Forrás: Magyar Hang)

A szülőknek küzdeniük kell a tesztekért, a kontaktkutatás lassú, a protokoll átláthatatlan

Az érintett diákoknak, szülőknek, tanároknak és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sem egyértelmű, milyen protokoll alapján helyeznek karanténba, küldenek haza vagy tartanak az iskolában olyan osztályokat, ahol az egyik pedagógus vagy tanuló igazoltan koronavírus-fertőzött. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb rendelete szerint már csak az Oktatási Hivatal dönthet egy-egy intézményben a rendkívüli szünetről (míg a digitális oktatást az operatív törzs rendelheti el), így ahol felüti a fejét a fertőzés, ott az intézmény igazgatója legfeljebb néhány napra tud elrendelni szünetet, ha szükségesnek látja.

(Forrás: 24.hu)

PDSZ: Ezzel miért nem foglalkozik Kásler doktor?

Egyre több oktatási intézménytől kapnak olyan visszajelzést, hogy koronavírusos gyerek vagy felnőtt volt náluk, és nem történt semmi, nem rendeltek el se távoktatást, se szünetet, nem küldtek haza senkit – mondta Nagy Erzsébet tanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja. A szakszervezet ingyenes tesztelést sürget ezekben az esetekben, hiszen nemcsak egy emberről van szó, aki megfertőződhet, hanem a gyerekekről, tanárokról, ott dolgozókról.

(Forrás: Klubrádió)

Mára elfogadták és jól működtetik a hibrid oktatást a szakképzésben

Míg a köznevelésben döntően személyes jelenléttel oktatnak, a szakképzésben már sok helyen alkalmazzák a tantermi és otthoni tanulást ötvöző hibrid módszert. A csoportokat megosztják, a diákok heti váltásban járnak be, rengeteg tantermen kívül végezhető projektfeladatot kapnak. A fenntartók azt mondják, felkészültek, biztonságosan zajlik a tanítás, és rengeteg fertőtlenítőszert szereztek be.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Lesújtó jelentés a magyar oktatásról: kevés helyen büntetik ennyire a tanárokat

A magyar tanárok legalább 30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék nálunk – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent anyagából. Ennek tetejébe Magyarországon tart a legtovább, mire egy pedagógus eléri a lehető legmagasabb fizetést, amit a többség valószínűleg csak a nyugdíj előtt pár évig tud élvezni. A dokumentum szerint ugyanakkor a magyar tanárok nem számítanak túlterheltnek nemzetközi összehasonlításban.

(Forrás: portfolio.hu)

Ez itt a kérdés – az új történelemkönyvekről

Az M5 műsorának vendégei Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Szervezetének elnöke és Szabados György történész, tankönyvszerző. Műsorvezető: Gulyás István.

(Forrás: Történelemtanárok Egylete)

Tíz-húsz iskolában zajlik digitális oktatás

Horváth Péter közölte: mindent összevetve hatékonyabb úgy az oktatás, hogy csak abban az esetben állnak át digitális oktatásra, ha felüti a fejét a járvány az adott iskolában. A mostani helyzet mindenkitől nagyobb fegyelmet kíván – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy sem a gyerekeknek, sem a tanároknak nem könnyű most. A kormányzati ajánlásokat, amelyek például arra vonatkoznak, hogy az iskolák halasszák el ünnepségeiket, minden intézménynek saját magára kell „értelmeznie”, a szalagavató elhalasztásával kapcsolatban ugyanakkor nagy egyetértés látszik – tette hozzá.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Már 110 ezer diplomát adtak ki nyelvvizsga nélkül

A rendelkezés a doktori képzések kivételével minden képzési formára, a korábbi főiskolai és egyetemi képzésekre, az alapképzésekre, mesterképzésekre, osztatlan képzésekre és a felsőoktatási szakképzésekre is vonatkozik, a finanszírozási formától (ösztöndíjas vagy önköltséges) függetlenül. A lehetőséggel azok is élhetnek, akiknek akár több nyelvvizsgát, felsőfokú vagy szakmai nyelvvizsgát kellett volna tenniük a diplomaszerzéshez

(Forrás: 24.hu)

PDSZ: Tömegesen zárhatnak be iskolák

„A kormány nem törekszik arra, hogy elkerülje, a pedagógusok karanténba, ezáltal táppénzre kerüljenek. Ugyancsak nem törekszik arra, hogy adott esetben rendkívüli tanítási szünet helyett digitális tanrend legyen, amikor a járvány miatt otthoni tartózkodásra kényszerült gyerekek, tanulhatnak. Ha sok pedagógus betegszik meg, nem is lesz, aki taníthatná őket, ráadásul ki fog helyettesíteni? Ha nem lesz pedagógus, közoktatási dolgozó, akkor úgy lesz kénytelen bezárni a legtöbb intézmény, hogy már a digitális tanrendre sem lesz lehetőség.”

(Forrás: hvg.hu)

Nemzeti Pedagógus Kar: Ebből még probléma lehet

Lesznek oktatási intézmények, amelyekben nem lehet megfelelni a koronavírus terjedésének akadályozására megfogalmazott ajánlásoknak. A diákokban közben semmiféle veszélyérzet nincs, úgy hogy a kórokozó mostanság főleg az ő körükben terjed. Abban a tekintetben vegyes a kép, hogy a tanárok mennyire félnek a koronavírus terjedésétől – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

(Forrás: Klubrádió)

BEZZEG AZ EGYHÁZI ISKOLÁK!

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján azt hangsúlyozta, hogy az emberek azért bíznak „valahogy jobban” az egyházi iskolákban, mint a világiakban vagy az alapítványi iskolákban, mert az egyházi oktatási intézményekben az ember a test és a szellem egységében van, amely semmi mással nem pótolható többletet jelent. Elmondta, hogy az Euorstat adatai szerint Magyarország költ arányosan az Európai Unióban a legtöbbet az egyházak és egyházi iskolák támogatására hozzátette, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma.

(Forrás: Jelen)

Nyílt levélben tiltakoznak az ELTE diákjai a saját egyetemük hallgatói önkormányzatának SZFE-s közleménye miatt

Tiltakozó levelet tettek közzé az ELTE hallgatói, mivel elfogadhatatlannak és károsnak tartják azt a nyilatkozatot, melyet saját egyetemük hallgatói önkormányzata adott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem helyzetével kapcsolatban. A levelet szerda délelőttig több mint száz diák írta alá. Az ELTE Hallgatói Önkormányzatának elnöksége szeptember 4-én adott ki egy közleményt arról, hogy mit gondolnak az SZFE-n zajló eseményekről. Ez nem volt egy magától értetődő lépés, hiszen az ELTE hallgatói önkormányzatának elvben nem sok köze van ahhoz, hogy mi történik egy másik egyetemen, de mégis úgy érezték, hogy meg kell szólalniuk az ügyben.

(Forrás: 444.hu)

Egyre több iskolásról derül ki, hogy szemüvegre van szüksége

Korábban a lakosság nagyjából 20 százaléka volt rövidlátó, ma ez már 25 százalékra növekedett, de a következő tíz-tizenöt évben ugrásszerű növekedés várható. Egyes ázsiai országokban már 75 százalék a rövidlátók aránya, a fejlett nyugat-európai országokban is ehhez közeli helyzet alakulhat ki, ha a szülők nem korlátozzák a gyerekek képernyőnézési idejét. Az lenne az ideális, ha a kisgyerekek 3-6 éves korig nem használnának okostelefont, a napi másfél-két óránál több monitornézés sem előnyös és nagyban hozzájárul a rövidlátás kialakulásához. Ennek valószínűsége annál jobban csökken, minél többet van egy gyerek a szabadban, természetes megvilágítású környezetben, mert a mesterséges fények növelik a rövidlátás kialakulásának esélyét – mondta Dr. Nagy Zoltán Zsolt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Ellenzi a többség a gumibotos iskolaőrséget

Nem tartja helyesnek a lakosság 73 százaléka azt, hogy az idei tanévtől bilinccsel, gumibottal, gázspray-vel felszerelt iskolaőrök is fegyelmezhetik a diákokat egyes oktatási intézményekben – derült ki a Závecz Research Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásából, amit a Magyar Liberális Párt megbízásából készítettek. Az iskolaőri rendszert az emberek 22 százaléka támogatja, s csak 5 százalék volt azok aránya, akiknek nem volt határozott álláspontja.

(Forrás: Népszava)

Évtizedekig nyögheti a világgazdaság a járvány miatt kieső oktatást

Hosszútávon is rajta hagyhatja a nyomát a tagországok gazdasági teljesítményén az, hogy a koronavírus-járvány miatt sok diák nem jut a megszokott minőségű oktatáshoz - figyelmeztet az OECD. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet éves oktatási tükre, az Education at a Glance 2020 szerint leginkább a marginalizált társadalmi csoportokból származó diákok szakadhatnak le a járványhelyzet miatt, hiszen ők sokszor nem férnek hozzá a digitális oktatáshoz szükséges eszközökhöz, valamint nem rendelkeznek olyan szociális környezettel, amely segítene nekik pótolni a kieső oktatást.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

„Vagy enni fognak, vagy internetezni. Döntsék el” – digitális oktatás Magyarországon

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Ónody-Molnár Dóra: A gyerekek harmadát nem lehet – és nem is szabad – kiselejtezni

A rendszer egész egyszerűen nem tud mit kezdeni a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, kiveti őket. A kétségbeesett szülők élete pedig lassan rámegy arra, hogy megadják a gyereküknek azt a fejlesztést, amit elvileg állami iskolák keretei között is meg lehetne és meg is kéne kapniuk. A KSH legfrissebb oktatásstatisztikai kiadványa szerint a 2019/2020-as tanévben a köznevelési intézményekben nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma 93,8 ezer fő, 2,5 százalékkal több, mint a megelőző tanévben. Az érintett gyerekek száma évről évre nő, ezzel párhuzamosan azonban egyre kevesebb gyógypedagógus, logopédus, konduktor dolgozik a magyarországi közoktatási intézményekben. A Csak Együtt Van Esély – Csoport az SNI-s Gyerekekért (CSEVE) elnevezésű közösség azért jött létre, hogy a szülők segítsenek egymáson és gyermekeiken. Mindannyian SNI-s vagy beteg gyermeket nevelnek.

(Forrás: Nők Lapja)

Nem tervezi a Klebelsberg Központ a tanárok általános tesztelését

Hajnal Gabriella azt is elárulta az interjúban, hogy a tanárok általános, koronavírus-tesztelése nem szerepel a terveik között, a szúrópróba-szerű vizsgálatot pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ tartja indokolatlannak – ha azonban szükséges a teszt elvégzése, az a pedagógus számára ingyenes. Mint beszámolójából kiderült, fertőzés vagy annak gyanúja miatt jelenleg négy iskolában van rendkívüli szünet. A rendkívüli szünet általában 2-3 nap, és utána a tesztek alapján már látni lehet a tényleges helyzetet.

(Forrás: Népszava)

Leszedette az ELTE jogi kara az SZFE-vel szolidaritást vállaló feliratokat

Az egyetemi gondnoksággal távolíttatta el az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara azokat a feliratokat, amelyeket kora reggel, a szemeszter első napjára készülve, piros-fehér szalagok kíséretében helyeztek ki a jogászhallgatók az Egyetem téri főépületre. Az újonnan alakult Jogász Sejt Facebook-oldala szerint a kiragasztott táblákon „Free SZFE” és „Nem hallgatunk”, és „Veletek vagyunk!” feliratokkal álltak ki a közalapítványosítás, és Vidnyánszky Attila érkezése ellen egyetemfoglalással és tüntetés-sorozata tiltakozó Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett.

(Forrás: mérce)

Józsefvárosban megmutatnák a középosztálynak, hogy nem baj, ha cigány gyerekek is járnak az oviba

Közel százmillió forint uniós támogatást nyert a józsefvárosi önkormányzat az óvodai szegregáció csökkentésére. A nyolcadik kerület ellenzéki vezetői azt szeretnék elérni, hogy a középosztálybeli szülők is nyissanak az olyan óvodák felé, ahová most többnyire hátrányos helyzetű, akár roma vagy bevándorló gyerekek járnak. És fordítva: a kerület Nagykörúton belüli részén, a Palotanegyedben is megjelenjenek a nehéz helyzetű családok gyerekei. „Minél fiatalabb korban avatkozunk be, annál hatékonyabbak vagyunk. Mire iskolába mennek a gyerekek, csökkenthetjük a társadalmi helyzetükből, származásukból fakadó hátrányukat, amit az iskolarendszer olyan szigorúan büntet” - érvelt Erőss Gábor alpolgármester, miért óvodai szinten próbálkoznak az integrációval.

(Forrás: 444.hu)

A tanítók szerint mindennap olvasni kell

A tárcaíró nagy örömmel figyeli, ahogy gyermekei házi feladatot írnak a kertben. Gyakorolnak. Az elsős vonaltól vonalig húz vonalat, ez nyilván a későbbi betűvetéshez gyakorló feladat, a másodikos meg összead és kivon, számolgat ügyesen, és egyik sem érzi az iskola utáni otthoni tanulást tehernek. A tárcaíró kedvenc otthoni gyakorlata az, amikor a nagyobbik gyermeke hangosan felolvas. Egyre ügyesebben megy az olvasás, sőt még a szövegértést ellenőrző kérdésekre is megfelelő válasz érkezik az esetek döntő többségében.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Pedagóguskar: Akár egy iskola teljes tanári karán végigsöpörhet a koronavírus

Horváth Péter attól tart, hogy egy nem kellő időben felfedezett eset után akár egy teljes tanári kar is megfertőződhet és akkor egyik pillanatról a másikra át kell állni a digitális oktatásra. Ha ez megtörténik, akkor az a legkisebb korosztálynak okoz gondot, mivel nem minden szülő tudja megoldani a gyerekek otthonmaradását. biztosra vehető, hogy komoly mértékben nőnének a különbségek, amelyek egyébként is az egyik legnagyobb problémát okozzák a hazai oktatási rendszernek. Éppen ezért a teljes digitális átállás helyett valamilyen vegyes rendszert tudna elképzelni, amennyiben erre az egészségügyi helyzet lehetőséget nyújt.

(Forrás: Népszava)

Ismét Palkovicshoz fordultak az egyetemfoglalók és nem tárgyalnak Vidnyánszkyval

Pontjaikat továbbra is fenntartják, azokra nem egy tárgyalás részeként, hanem alapjaként tekintenek. Ha a kuratórium nem vesz részt az ülésen, akkor hajlandók újratárgyalni a megjelenést. Egyúttal jelezte, Upor László távozó rektorhelyettes jelen lesz, vele tart majd a tiltakozók dokumentumfilmes stábja is. Utóbbi arról beszélt, ők a transzparens és nyit kommunikáció hívei voltak. Ennek jegyében álhírnek nevezte, azt, hogy a kuratórium elvonta az egyetem pénzét. Szerinte ez nem igaz. Egy számlaváltás történt csupán, ami technikai jellegű dolog, semmi köze a kuratórium kinevezéséhez.

(Forrás: Népszava)

Szülők kizárva, úszásoktatás felfüggesztve, szalagavatók elhalasztva – szigorít az Emmi az iskolákban

Az intézkedési tervet kiegészítették azzal is, hogy koronavírus-érintettség esetén az adott intézményben vagy település intézményeiben csak az Oktatási Hivatal rendelhet el rendkívüli szünetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban elfogadhatatlannak és elégtelennek tartotta az intézményvezetőknek megküldött járványügyi intézkedési tervet, mivel szerintük „a kormány és az állami fenntartók nem képesek olyan feltételeket biztosítani, amelyek egyszerre biztosítják a köznevelési intézményekbe belépők egészségét és teszik lehetővé az ottani munkavégzést”. Példaként említették, hogy az anyag nem számol a veszélyeztetett korosztállyal, akik a pedagógustársadalom nagy részét teszik ki. A minisztérium szerint rendben indult a tanév, mivel azonban ez az iskolakezdés nagyon más, mint amit megszoktunk, arra kértük olvasóinkat – diákokat, szülőket, tanárokat –, számoljanak be tapasztalataikról, közel fél év kihagyás után miként sikerült az első nap az iskolában. Sokan bosszankodtak, sokan sírtak, mások szerint viszont minden gond nélkül lement ez a szeptember elseje is.

(Forrás: 24.hu)

Nem az a kérdés, hogy valaki hülye-e a matekhoz, hanem az, hogy miben jó

Ma az iskolai tárgyak legnagyobb mumusa a matematika, pedig több frissen megjelent kötet is azt bizonyítja, hogy kifejezetten érdekes tudományról van szó, amely alakítja és meg is magyarázza a körülöttünk lévő világot. Az a jó hírünk van sokak számára, hogy egy matematikus gyakorlatilag feloldozza a matekvakságban szenvedőket, és azt álltja, nem kell mindenkinek matekzseninek lenni.

(Forrás: hvg.hu)

L. Ritók Nóra: Kiterítenek úgyis

Az integráció nemszeretem téma volt mindig is, persze az integráció lehetséges alanyait használja, felhasználja a politika. Az Igazgyöngy Alapítvány 21 éve azért indult, hogy az oktatásban és a szociális munkában is sok minden másképp legyen. Az alapító, L. Ritók Nóra véleménycikke.

(Forrás: hvg.hu)

Annyiszor kell felállni a padlóról, hogy érzem magamon és a csapaton is: fogy az erőnk

Országszerte sok viszontagsággal indult az új tanév, egyes intézményeknek azonban nem csak a járványhelyzet jelent embert próbáló feladatot. Olyan oktatási intézményektől vonta meg a kormány a több tízmillió forintos állami támogatást, amelyek a mélyszegénységből jövő tanulókat próbálják felzárkóztatni a többségi társadalomhoz. L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójával, Orsós Jánossal, a borsodi Dr. Ámbédkar Iskola elnökével és Iványi Gáborral, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházelnökével beszélgettünk a helyzetükről.

(Forrás: 24.hu)

Iványi meglátogatta az egyetemfoglalókat: miféle művészetre nevelés az, ahol elveszik az egyetem autonómiáját?

ványi Gábor is ott van az SZFE épülete előtt, ugyanis meglátogatta a hallgatókat. A Mércének azt nyilatkozta, szerinte kötelessége lenne mindenkinek odamennie az egyetemhez, akiknek fontos Magyarország jövője. A lelkész úgy véli, nincs olyan európai érték, amit az elmúlt 10 évben a kormány le ne rombolt volna, az akadémiától kezdve a sajtón át az egészségügyig, pedig ennek nem feltétlenül kellene így lennie. A lelkész úgy fogalmazott: mégis miféle művészetre nevelés az, ahol elveszik az egyetem autonómiáját? Szerinte tiltakozni kell, ameddig lehet, mert előbb-utóbb össze kell omlania „ennek a szörnyűségnek”.

(Forrás: mérce)

Több segítséget kapnak a tanárok. A legújabb köznevelési stratégia fontos célként tűzte ki a lemorzsolódás csökkentését

A pedagógusok tehermentesítését tűzte ki egyik fontos céljául a 2030-ig szóló köznevelési stratégia, amely a következő évtized legfontosabb fejlesztési irányait jelöli ki az ágazatban. Mint kiderült, sokkal több asszisztensre van szükség, hogy a pedagógusok az érdemi feladataikra koncentrálhassanak. A tervek között szerepel továbbá a tanárképzések reformja, emellett javítanak a nyelvoktatáson, új iskolákat és tanuszodákat építenek, és több figyelmet kapnak a külhoni magyar diákok is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Részben beismerte bűnösségét a tanárát Győrben megkéselő fiú

Megkezdődött hétfőn a Győri Törvényszéken annak a fiúnak a büntetőpere, aki tavaly decemberben megkéselte osztályfőnökét a helyi Jedlik Ányos gépipari és informatikai középiskolában. A diákot előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolják.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Diplomaosztó az SZFE-n: „Mind egy olyan iskolában tanultatok, ami már soha többé nem lesz. Olyan.”

Vasárnap adták át a Vígszínházban a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak a diplomájukat. Az SZFE már lemondott, de felmondási idejét töltő rektorhelyettese, Upor László köszöntötte a végzősöket. Beszédét az SZFE tette közzé hétfőn Facebook-oldalán.\"„A diplomátokat ma nem én adom át – nem az amúgy is kétes státuszú egyetemi vezető –, hanem maga a történelem, csak ő más elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, ezért rám tolta a melót”– szólt a végzősökhöz Upor László. Úgy fogalmazott, hogy akik most diplomát kaptak, ők egy kicsit a történelem gyermekei is, vagyis érzékelhetőbben azok, mint mások, a máskor diplomázók.

(Forrás: népszava)

Sorra dobják be a törölközőt a magántanárok az új felnőttképzési törvény miatt

Van azonban a jogszabályban még egy kitétel. Nem csak az oktatóknak, de a tanítványoknak az adatait is nyilván kell tartani – igaz, ezt legalább nem nyilvánosan. A törvény korhatárt nem jelöl, így az adatszolgáltatási kötelezettség minden, képzésben részt vevő korosztályt érint, így a kiskorú tanítványokat is. „Egyszerűen nem értem, miért kellene megadnom a 9 éves kisfiam magántanárának a gyermekem lakcímét, anyja nevét, születési adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát és e-mail-címét ahhoz, hogy vehessünk tőle pénzért különórát” – sorolja egy szülő.

(Forrás: hvg.hu)

Gyarmathy Éva: A rosszindulatú daganattal nem szabad tárgyalni

Nemzetünk egyre több szervében jelennek meg a daganatos sejtek. Az egyik legfontosabba, a jövőt meghatározó oktatásba is beette már magát a kórság. A KLIK ellen tüntettek a tanárok anno, de nem álltak melléjük a szülők, és az ország hallgatott és hallgat, nem üti át a tűrésküszöbét a segélykiáltás. A gyerekeket nap, mint nap elküldik a családok az ártalmas oktatásba. Hiába gyűlnek a baljós jelek has- és fejfájás, valamint pszichiátriai diagnózisok formájában. „Apró tünet” volt, a hatéveskori beiskolázás kérdése is, és csak marginális problémaként van jelen itt-ott megjelenő kisebb tiltakozással. A Nemzeti Alaptanterv újabb alattomos csapás az oktatásra. Mindenki tudja, hogy szakmailag hibás, ahogyan elhibázottak az egymásnak is ellentmondó törvények és rendeletek tömegei, amelyek gátolják a gyerekek fejlődését, mégis szótfogadóan, vagy fű alatt kicsit könnyítve a helyzeten, de az ártó eljárásokat nem megtagadva a felnőttek végrehajtják az ítéletet a jövő generációján.

(Forrás: hvg.hu)

Gulyás: Az egyetemisták nyugodtan tüntethetnek

A miniszter szerint Vidnyánszky Attilával szemben lejárató akciók indultak, a színművészetin pedig a kuratóriumnak kell rendet tennie. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter volt a Bayer Show vendége, ahol beszélt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körüli ügyekről is. A hétfői SZFE-s tanévkezdéssel kapcsolatban azt mondta Gulyás, reméli, hogy el fog indulni a tanítás. Szerinte az a sajátos helyzet állt elő, hogy a hallgatók az ellen tiltakoznak, hogy az egyetemen megszűnt az állami felügyelet. Azt is hozzátette, ez azért történt, mert a kormány úgy látta, hogy az oktatás hatékonyabb lehet, hogyha az egyetemek szabadon gazdálkodhatnak, és ha teljes szabadságot adnak nekik, az új konstrukció lényege pedig az, hogy mindezek alapját a kuratóriumok fogják biztosítani.

(Forrás: hvg.hu)

Vissza az iskolába. Kételyek és kérdések s azok eloszlatási lehetőségei. Molnár Ildikó írása

2020. szeptember 1-jével újra nyitnak az alap- és középfokú oktatási intézmények. A 3 hónapos digitális oktatás és a (diákoknak) két és fél hónapos nyári szünet után a jelenlegi határozatok értelmében újra „face to face” találkozhatunk diákjainkkal, kollégáinkkal, az intézményben dolgozókkal. Fél év eltelt, hogy utoljára úgy igazán együtt lehettünk az iskola falai között. Hogy ki, hogy élte meg, hogy élte túl az elmúlt fél évet, változó. Ki könnyebben, ki nehezebben. Mind a szülők, mind a gyerekek számára nehéz volt az élet a járvány ideje alatt, az iskolába való visszatérés pedig egy újabb stressz forrása lehet, ha nem kezeljük időben. Sok kérdése van a szülőknek, sok a gyereknek, sok a pedagógusoknak

(Forrás: Tani-tani online)

Nagy a baj: az oktatási intézmények többé nem biztonságosak!

Sokan utasítják el a tesztelést a pedagógusok közül is mondván, hogy akár már egy nappal a tesztelés után fertőződhetnek, és fertőzhetnek. Ez igaz, ahogyan az is, hogy egy negatív teszt még nem jelent biztonságot. De míg sokan problémáznak azon, mi lesz a tesztelés után, azzal már kevesebben foglalkoznak, hogy mi történik a tesztelés előtt. Márpedig ez az igazi probléma. Jelenleg ugyanis csak azokat tesztelik ingyenesen, akiknek tüneteik vannak. Az, hogy előtte akár napokig fertőző volt az illető, senkit nem érdekel, onnantól számít fertőzöttnek, hogy tünetei lettek, és pozitív lett a vírustesztje. Ez pedig baj, és egy több száz fős iskola esetében nagyon súlyos következményei lehetnek.

(Forrás: ne dolgozz ingyen)

Ónody-Molnár Dóra: LETOLT GATYÁBAN

Persze, az oktatás olyan, mint az egészségügy, soha annyira tönkretenni nem lehet, hogy a látszat szintjén ne működjön. Legfeljebb egy tanárra még több diák jut, a szaktárgyakat nem szaktárgyi képesítéssel rendelkező pedagógus oktatja. És legfeljebb még jobban nő a különbség az egyes diákok között. Lesz, akinek a szülei képesek saját erőforrásból kompenzálni az egyre romló oktatási színvonalat, és lesz, akit már amúgy is rég az út szélén hagyott a kormány. Az iskolai szelekció és szegregáció kérdése eddig sem, és a jövőben sem fogja érdekelni a kormányt.

(Forrás: Jelen)

„ADDIG ÖRÜLJ…” – NÉGY OK, AMIÉRT NAGYON, ÉS NÉGY, AMIÉRT EGYÁLTALÁN NEM FOG HIÁNYOZNI AZ ISKOLA

Mióta először átléptem az iskola küszöbét, rendszeresen hallom szülőktől, nagyszülőktől és felnőtt ismerősöktől, amikor az iskolai teendőim miatt rám jön a nyávoghatnék, hogy „addig örüljek, míg tanulhatok”. Merthogy utána dolgozni kell. Merthogy utána már csak nehezebb lesz. Merthogy mennyire fog ez nekem hiányozni. Jövő hétfőn megkezdem az utolsó, intézményes tanulással töltött évemet, ezért összegyűjtöttem, mi az, ami tényleg hiányozni fog a diákéletből, és mi az, amitől örülök, hogy végre-valahára megszabadulok. Dián Dóri számvetése.

(Forrás: wmn.hu)

A vírus szempontjából sem jó, hogy így elöregedett a tanári kar

Az egyik, hogy a külföldi tapasztalatok alapján a kamaszok járványügyi szempontból sokkal inkább hasonlítanak a felnőttekre, mint a kisgyerekek. Ezért a középiskolák újranyitása valószínűleg kockázatosabb, mint az alsó tagozatoké, ahol inkább a tanárok jelentenek veszélyt egymásra, semmint a gyerekek a tanárokra vagy fordítva. (Mindezt persze befolyásolja az is, hogy éppen mekkora az átfertőzöttség az országban, és milyen más intézkedéseket hoznak a vírus kordában tartására, amiről most nem írunk bővebben.) Ahogy általában, úgy a tanárok esetében is igaz, hogy a koronavírus különösen veszélyes az idősebb korosztály tagjaira. Tavasszal a kormány központi kommunikációja is többek közt arról szólt, hogy az idősek maradjanak otthon. Ehhez igazodott az intézkedések egy része a nyugdíjasok vásárlási idősávjától kezdve odáig, hogy a 65 év feletti orvosokat és egészségügyi szakdolgozókat, vagyis több tízezer embert kivonták a személyes ellátásból.

(Forrás: 444.hu)

Ezt gondolják a gyerekek az internethasználatról

A fiatalok közel 40 százaléka gondolja úgy, hogy túl sokat tartózkodik a virtuális térben - ismertette az InfoRádióban Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista egy, a karantén alatt készített felmérés eredményét. A fiatalok 39,5 százaléka érzi úgy, hogy a kelleténél több időt tölt internetezéssel, és minden második úgy, hogy annyit netezhet, amennyit szeretne, szülői jóváhagyással - közölte az InfoRádióban Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista a Magyar Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2020. április és május között végzett reprezentatív felmérését.

(Forrás: Infostart)

Önbecsapás lenne a tanárok tömeges koronavírus-szűrése

Értelmetlen lenne a pedagógusok szúrópróbaszerű koronavírus-tesztelése – hangsúlyozta lapunk megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miután a tanévkezdés miatt ismét közbeszéd témája lett a tanárok szűrése. Néhány iskolában már az első napokban találtak fertőzöttet a diákok vagy a tanárok között, ezeket az eseteket helyben, célzott beavatkozásokkal kezelik, az intézmények többségében ugyanakkor zavartalanul folyik az oktatás.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A járvány óta sokkal jobban megbecsülik a diákok a személyes oktatást

Hatalmas energiával vetette bele magát a tanulásba a diákság, mert szeretnének minél tovább eljutni a tananyaggal arra az esetre, ha netán újra át kell állniuk digitális munkarendre – mesélték lapunknak az iskolakezdés kapcsán megkérdezett fiatalok. Az Országos Diáktanács tagjai szerint nincs pánikhangulat az iskolákban, és a többség fegyelmezetten betartja az előírásokat, ám jelentős eltérés van az iskolák szigorúságában.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Eddig tíz oktatási intézményben kellett rendkívüli szünetet elrendelni

Hatezer oktatási intézményből eddig négy óvodában és hat iskolában kellett rendkívüli szünetet elrendelni koronavírus-megbetegedés miatt - közölte Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

(Forrás: eduline)

Nagyok a különbségek az állami és egyházi iskolák járvány elleni védekezésében

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja szerint egyházi intézmények eleve több költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak, ráadásul a fenntartójuktól is számíthatnak olyan juttatásokra, amilyeneket a tankerületek nem biztosítanak az államiaknak. A PDSZ-hez érkezett visszajelzések alapján a tankerületek mostanában elkezdtek fertőtlenítőszereket osztani az állami iskoláknak, viszont mást nem kapnak. Ezért a járványügyi kiadásokra a szülők adják össze a pénzt, vagy a tanárok finanszírozzák a papírgyűjtésből befolyó plusz pénzből, esetleg a pedagógusok adományaiból - hozta fel a saját példáját Nagy Erzsébet.

(Forrás: eduline)

Milyen gyereknek lenni a járvány korában?

A maszkviselést egyelőre nem írták elő központilag, bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) augusztus végén pedzegette, hogy szükség lenne rá a 12 éven felüli diákoknál mindenképp, de a 6-11 éves korosztálynak is ajánlott lenne, annak függvényében, van-e belőle elég, és van-e ember, aki ellenőrizze, hordják-e a kicsik. A Parents International nemzetközi szülői szervezet, illetve a magyarországi tagszervezet, az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) szerint azonban se lehetőség, se erőforrás nincs a maszkok higiénikus használatára, ezért szerintük nagyobb veszélyt hordoz azok kötelező használata, mint maga a vírusfertőzés; mi több, úgy vélik, a gyerekek egészséges fejlődését veti vissza a maszkhordás.

(Forrás: Mandiner)

Nem készül az iskolák bezárására az állami intézményfenntartó

Interjút adott a novekedes.hu-nak Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a tanévkezdés első tapasztalatairól. Nem volt, aki rákérdezzen nála a több iskolába csak késve megérkező fertőtlenítőszerekről, vagy az osztálytermeket takarítani kényszerülő szülőkről és diákokról - a tanévkezdésnek azokról a nehézségeiről, amikről a napokban mi is beszámoltunk. Ehelyett Hajnal zavartalanul elmondhatta, hogy az állami iskolákban eddig minden a legnagyobb rendben ment: a tankerületek remekül vizsgáztak, „mindenhol volt nagytakarítás, fertőtlenítés, kiszállították a fertőtlenítőszereket is, és azt kértük az iskoláktól, hogy erre folyamatosan figyeljenek oda”.

(Forrás: msn.com)

Szolidaritási molinó a bölcsészkaron: az egyetem levetette

A molinót éjszaka rakta ki egy végzős hallgató, ma délelőttre már le is szedték. Sándor Klára, a bölcsészkar dékánhelyettese azt mondta a Szeged Televízió híradójának, azért, mert erre nem kértek engedélyt az egyetemtől. Budapesten közben nem adják fel a diákok, Vidnyánszkyékat továbbra sem akarják beengedni, tart az egyetem blokádja. Az egyetem lemondott vezetősége a mai tárgyalásról úgy fogalmazott, nagyon messze áll a demokrácia-felfogása Vidnyánszky Attilának és nekik. A Színművészeti mellett szolidaritását fejezte ki a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, Barnák László és prózai tagozatának vezetője, Horgas Ádám, nyílt levelet írt a Szegeden is rendszeresen játszó és rendező Alföldi Róbert is Rátóti Zoltánnak, az új kuratórium egyik tagjának.

(Forrás: msn.com)

Ha az orvosok betű szerint betartják az előírást, kiürülhetnek az iskolák

Tesztelés nélkül kell otthon ülnie tünetmentes diákoknak 10 napot, mert kiderült, hogy koronavírusos volt valaki, akivel együtt táboroztak. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint ez nem egyedi eset, hanem a járványügyi protokollból következő orvosi döntés. A probléma nem csak a diákokat, a tanárokat is érintheti. A kormány szerint a protokoll jó, azon nem kell változtatni.

(Forrás: hvg.hu)

„A lelkünkkel nem foglalkoznak!” - A COVID-os tanévkezdés margójára

Itt a szeptember és az iskolakezdés. A máskor megszokott, buzdító hangvételű, évindító cikkek helyett most világszerte azt taglalják, milyen kockázatokkal jár az iskolák megnyitása. Furcsa időket élünk. Alig viseljük a maszkokat és vígan nyaralunk, miközben itt settenkedik köröttünk valami veszélyes. Már tudunk róla dolgokat, de nem eleget. Az információk hiánya vagy homályossága pedig sajnos kedvez a laposföld hívő, összeesküvés elméleteket gyártó oltásellenes. (Lannert Judit)

(Forrás: Kölöknet)

Maruzsa Zoltán a felkészülésről, a folyamatos készenlétről és a vegyes tanrendről – nagyinterjú egy rendhagyó tanév elején

Folyamatosan figyeljük a járványügyi adatokat, mellette pedig igyekszünk működtetni a magyar köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás rendszereit, hiszen az oktatás nem állhat meg. A rendszereket működtetni kell. A kérdés az, hogy hogyan lehet. Ez nyilván függvénye a járványügyi helyzet alakulásának, de függvénye annak is, hogy mire vagyunk képesek, illetve hogyan vagyunk képesek kezelni esetlegesen a gócokat.Több ezer intézményről beszélünk, megközelítőleg 13 ezer iskola- meg óvodaépületről. A következő napokban, hetekben mindig lesz egy-egy olyan új helyszín, ahol valamilyen intézkedést be kell vezetni. Hogy ez az intézményeknek a 0,1, 1 vagy 5 százaléka lesz, ezt ma nem lehet megmondani. A kulcskérdés szerintem az, hogy a rendszerszintű átállásra kell-e készülni.

(Forrás: infostart)

Hogyan lehetett volna valóban előkészíteni az iskolakezdést?

A legtöbb intézmény múlt héten kezdett információt adni a terveiről, de van olyan iskola, ahol vasárnap hajnalban küldték ki az első iskolakezdő tájékoztatást. Olyan elnagyolt kijelentések olvashatók sok helyen, hogy „vállaljuk a rendszeres fertőtlenítést”, ami önmagában nem jelent semmit. Mit fertőtlenítenek, hogyan, és milyen rendszeresen?

(Forrás: mérce)

Egyre több diák kerül karanténba, a kormány egyelőre mégsem tervezi az iskolák bezárását

A jelenlegi eljárásrendből az következik, hogy a fertőzött kontaktjaként számontartott diáknak a háziorvos tíz nap házi karantént kell hogy elrendeljen – ugyanakkor az jelenleg nem világos, hogy ki számít szoros kontaktnak, a lap példája szerint nem világos, ha egy gyerek nem lakott együtt, de a táborban más tevékenységeket együtt végzett fertőzött gyerekkel, akkor mennyire számít veszélyeztetettnek. A másik kérdéses pont, hogy a szülők ez esetben szintén házi karanténba kerülnek, a példa szerint viszont két hétre – viszont ez sem biztos, ahogy azt sem tudni, hogy letesztelik-e az ily módon érintetteket, azt ugyanakkor tudni lehet, hogy a gyerek számára igazolt lesz a hiányzás, a szülők pedig táppénzre mehetnek ilyen esetben.

(Forrás: mérce)

A „hun lobbi” útja az ötödikes törikönyvig: ilyen tanévkezdés még nem volt

A magyar történészek által nem osztott magyarázat került az új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján rohammunkában átdolgozott ötödikes tankönyvekbe a magyar népnév eredetéről. Sokan vitatták a magyar irodalom tantervekben szereplő szerzőket is, pedig Wass Albert és Herczeg Ferenc beemelésénél fontosabb kérdés, hogy egyáltalán értik-e még a diákok a tőlük számon kért nemzeti kánont. Hogyan fogják a múltunkat és az irodalmunkat megtanulni mindössze két választható könyvből az ötödikesek, amikor például a gödöllői és a kunhegyesi járás iskolásainak szövegértését egy világ választja el egymástól? Elolvastuk, majd vezető tanárok segítségével értelmeztük az új tankönyveket.

(Forrás: Válasz online)

N. Kósa Judit: A járvány ellen

Elképesztő az az igyekezet, amellyel hirtelenjében nekiálltak felszámolni a mélyszegénységben élő gyerekek megsegítését szolgáló oktatási intézményeket. Az iskolakezdés előtti napokban csak úgy záporoztak a hírek: előbb Iványi Gábor egyházától vonták el a kiegészítő támogatást, aztán L. Ritók Nóra Igazgyöngy Alapítványától a művészeti képzést segítő pénz felét, végül az Ámbédkar iskola esett két minisztérium közt a pad alá, teljesen üres zsebbel. Magyarázat persze van, a járvány elleni küzdelemre kell a pénz. És ezt el is fogadhatjuk: az Igazgyöngy nyolc és fél milliója fogja áthidalni azt a problémát, amely még bizonyára nem állt fönn, amikor a teniszszövetségnek állították ki a kétezer-ötszáz millióról szóló csekket. Közben persze nem is engedik el senkinek a kezét, hiszen az állam kész átvenni mindegyik intézményt.

(Forrás: Népszava)

„Amíg a tananyag és a tanterv az isten, és nem a gyerek számít, így is lesz” – Exkluzív interjú Honti Máriával, Vekerdy Tamás feleségével

Most sokkal nehezebb felmentést kérni, az oktatási hivatalhoz kell küldeni egy beadványt, ők eldönthetik, hogy a gyerek maradhat-e vagy nem, illetve azt, hogy vizsgálja-e meg a nevelési tanácsadó. Elég nehéz ezt elintézni, régen az óvoda és a szülő megegyezhetett vagy kérhették a nevelési tanácsadó (most pedagógiai szakszolgálat) véleményét. Amúgy egy hatéves gyerek mehet iskolába, ha az iskola olyan. De az baj, hogy akkora szakadék van az óvoda és az iskola között, mint most. Ezt semmiképp nem úgy kellene megszüntetni, hogy az óvodát iskolásítjuk, hanem az iskolát kellene óvodásítani.

„A gyerekekkel kell együtt élni, nem a kockázattal” – Így készül egy iskolaigazgató a tanévre

Mindannyian érezzük a bizonytalanságot – tanárok, szülők, diákok egyaránt. Mi lesz, ha elszabadul a vírus az iskolakezdés miatt? Mekkora veszélynek tesszük ki magunkat azzal, hogy visszaengedjük a gyerekeinket a padba? Hogyan lehet így tanítani, tanulni, élni? Állandó szerzőnk, Kökéndy Ákos, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola igazgatója mondja el, hogy ők a kollégáival milyen gondolatokkal és érzésekkel vágnak neki az új tanévnek.

Mennyire veszélyes az iskolakezdés a járvány idején?

Szeptember közeledtével a világ számos országában központi kérdéssé vált, hogy mi legyen a közoktatással: kinyithatnak-e az iskolák, és ha igen, milyen feltételekkel. Bár a hírek sokfélesége miatt a felületes szemlélő számára a járványnak ez az aspektusa is olyan katyvasszá válhatott, amiben mindenki megleli az igazát, valójában, ha rendszerezzük a híreket, néhány általános következtetés és megfontolás egyértelműen levonható. Ezeket próbáljuk alább pontokba szedni és alátámasztani, hátha segíthet szülőknek, tanároknak és döntéshozóknak egyaránt az eligazodásban.

(Forrás: Qubit)

Egy hónapot tippeltem az iskolának - a diákok szerint hamar leáll a tanítás

Van, aki szerint járványügyi gócpontok lesznek az iskolák, de a diákok helyett inkább a szülők aggódnak. A gyerekek örülnek annak, hogy elsősként végre iskolába járhatnak, vagy hogy ismét találkozhatnak társaikkal és tanáraikkal a hosszú tavaszi karanténidőszak után. Az iskolai tanulást azonban lehet, hogy nem sokáig élvezhetik, van olyan diák, aki szerint legfeljebb egy hónap rendes tanítást tesz lehetővé a romló járványhelyzet. Videó a tanévkezdetről.

(Forrás: hvg.hu)

Mankók nélkül bolyonghat a digitális oktatás útvesztőiben gyerek, szülő és tanár

Sok szülő és tanár tart attól, hogy a járvány miatt a hagyományosan induló új tanév is digitálisra vált, ami az előzőben nem vizsgázott túl jól. Igaz, itt-ott már felsejlenek a virtuális oktatás előnyei is. „A szülők és a pedagógusok többsége nem támogatja a digitális oktatást, mert úgy vélik, több alapfeltétele hiányzik. Kevesebben vannak, akik a technikai lehetőségek hiányára panaszkodnak, a többség szerint az iskolarendszer nem rendelkezik még a szükséges kompetenciákkal. Miközben a közoktatás deklaráltan közfeladat, az állam semmiféle eszközt nem biztosít a digitális módszerek alkalmazásához.

(Forrás: hvg.hu)

Reggeli személy: Ercse Kriszta (Civil Közoktatási Platform)

Beszélgetés az iskolakezdés aktuális problémáiról.

(Forrás: Klubrádió)

\"Nagyon úgy fest, hogy a diákjait ismerő, önállóan dönteni képes tanár zavarja a rendszert\"

A pedagógusok a tanévkezdés előtt, a NAT és a kerettantervek alapján helyi tanterveket igyekeznek kidolgozni, de sokan attól tartanak, nincs már lehetőségük hivatásbeli meggyőződésük érvényesítésére. Vannak azonban, akik úgy érzik, maradt cselekvési lehetőségük. Két magyartanár – Gergelyi Katalin és Kaszás Erzsébet – úgy döntött: a következő tanévet kísérleti évnek tekinti, a 2020-as NAT-ot és kerettantervet pedig ideiglenesnek. A helyi tantervek és tapasztalataik alapján mérlegre teszik, mi kerülhetne bele egy új alaptantervbe, és más magyartanárokkal karöltve közös álláspontot alakítanak ki az év végére az általuk létrehozott weboldalon.

(Forrás: 24.hu)

\"Tömegével veszítjük el az olvasókat\"

Czenkli Dorka cikkéből kiderül, milyen vélemények vannak arról, milyen radikális reformokat bírna el az irodalomoktatás, miként kellene bíznia az államnak a tanárokban, hogy megfelelően taníthassák (többek között) az irodalmat. Kiderül, milyen segédleteket vetnek be az oktatók, hogyan hasznosíthatók a fiataloknak szóló kortárs fókuszú antológiák, milyen módon segítenek plusz, kész, mindenki számára hozzáférhető tanmenetek, vagy miként hat a diákokra, ha az irodalomóra keretén belül akár különböző formában találkozhatnak írókkal, költőkkel, irodalmárokkal. Ahogy lapunk cikke arról is szól, mit és hogyan enged meg az új NAT, miként teszi lehetővé a kortárs irodalom oktatását azon túl, hogy Herczeg Ferenc életművét kötelező tanítani, és Esterházy Pétert bevették a tanterv ajánlott részébe.

(Forrás: Magyar Narancs)

Képesítés nélküli pedagógusok: nyilvános információt és valódi megoldásokat várunk el!

A kormány augusztus 30-án bejelentett rendelkezései megerősítik azt a kényszerű gyakorlatot, hogy megfelelő felsőfokú végzettség nélkül is betölthessenek pedagógusi állásokat az iskolákban, óvodákban. A Szülői Hang Közösség elfogadhatatlannak tartja ezt: a pedagógushiány súlyos problémáját nem oldja meg a rossz gyakorlat rendeletekkel történő megerősítése. Szülőként jogunk van tudni, hogy akik a gyermekünkkel foglalkoznak valóban rendelkeznek-e a megfelelő képesítéssel, ezért elvárjuk, hogy az intézmények hozzák nyilvánosságra a pedagógus munkakörben alkalmazottak végzettségét.

(Forrás: Szülői Hang)

Sok tekintetben rendkívüli tanév elé nézünk + videó

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere videóüzenetet címzett a diákoknak és a pedagógusoknak az előttük álló tanévre vonatkozóan. A videót hivatalos közösségi oldalán tette közzé. A tárcavezető rámutatott, hogy az idei, sok tekintetben rendkívüli tanévben a diákok és tanárok előtt a tanulás és a tanítás mellett a fegyelmezettség és a járványügyi ajánlások betartásának feladata is megjelenik. Kásler Miklós kifejezte reményét, hogy kellő körültekintéssel eredményes évnek nézünk elébe.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Ha Pistike szétrúgja a padot”, az iskolaőrök előveszik a rosszabbik énjüket, persze a péppé verés nem opció

Az iskolaőr-jelöltek polgárjogot, büntetőjogot, taktikai felkészítést, pszichológiai és pedagógiai alapismereteket tanultak. Arra oktatják őket, hogy a konfliktusokat megelőzni kell. „A fő cél, hogy udvarias, de határozott fellépéssel előzzük meg a nagyobb bajt, testi kényszert csak akkor alkalmazunk, ha már elkerülhetetlen”. Sándor abban bízik, hogy a rendőrivel szinte teljesen megegyező egyenruha látványa visszatartó hatással bír majd. Ezzel együtt felkészültek a legrosszabbra: a szituációs gyakorlatokon élesben próbálták el, hogyan kell megfékezni az erőszakos diákot vagy éppen a szülőket. – Tudjuk, hogy a tevékenységünk a nyilvánosság zajlik majd, itt csak a felkészült emberek maradhatnak meg. Nem véletlen, hogy a jelentkezők több mint kétharmada kapásból kiesett.

(Forrás: népszava)

Szülői szervezet: Az iskolákban nem szabad előírni a maszkhasználatot

A szervezet – a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként – csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amely az „új normális” oktatási keretek meghatározásánál figyelembe veszi többek közt azt, hogy azokban az országokban, ahol nem vagy csak rövid időre zártak be az iskolák, és a tanítás már régen újrakezdődött korlátozások nélkül (pl. Svédország, Finnország, Hollandia), egyértelműen kiderült, hogy a gyerekek között a kézmosásra fordított idő megnövelése az egyetlen szükséges, általános intézkedés. Ezért – írják felhívásukban – az iskolákban szükséges a szappan és kéztörlő biztosítása, továbbá az étkezésekre használt szünetek hosszának meghatározásakor számolni kell azzal, hogy mindenkinek legyen ideje és lehetősége elmenni kezet mosni.

(Forrás: hvg.hu)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak