Sajtófigyelő | OFOE

A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin

Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mint elmondta, munkája középpontjában a családbarát köznevelés továbbfejlesztése áll, szeretné beépíteni a magyar népi hagyományok elemeit is. Az új államtitkár beszélt arról is, hogy a digitalizációval lépést tartva, a kormányzat összesen 579 ezer notebookot oszt ki a köznevelésben részt vevő diákok és tanárok között.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban

A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline és a Belügyminisztérium (BM) Integrált Jogvédelmi Szolgálata közösen dolgozott ki.

(Forrás: Eduline)

Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?

Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, feláll, és nem él a lehetőséggel. A felmondott pedagógusoknak az őszi szünet után már nem kell bejárniuk az iskolába, a fizetésüket még kapják, de novemberben a státusztörvény szerint már nem kell dolgozniuk. aki november 30-a utáni 90 napban új köznevelési jogviszonyt létesít, annak a végkielégítést vagy ennek legalább egy részét vissza kell fizetnie. Számukra jogi kiskapu lehet az óraadói jogviszony, hiszen az iskolai óraadókra ugyanis nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.

(Forrás: Eduline)

Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni

SZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak saját adófizetőink, akik finanszírozzák az ország működését. Az uniós források arra valók, hogy pluszfejlesztéseket, értéknövelést hajthassunk végre eseti jelleggel. Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni, miközben nagyon sok mást finanszírozunk. A státusztörvény elfogadását súlyosabb kérdésnek látom, mint azt, hogy a 2024-es költségvetési egyenleg el fog-e csúszni, utóbbi finanszírozási, ám előbbi civilizációs kérdés. Sajnálom, hogy ebben nem sikerült jobb kompromisszumokat kötni.

(Forrás: Index)

Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért

Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium részére eljuttatni. Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit. Egyes sajtócikkekben megjelent valótlan állítások miatt hangsúlyozzuk, hogy oktatóink egységesen kiállnak az Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.

(Forrás: Index)

„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről

Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

A státusztörvény miatt elhagyja a tanári pályát Jocó bácsi, az ország kedvelt pedagógusa

Elhagyja a tanári pályát Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri, Jocó bácsi. A közel százezer követővel bíró pedagógus úgy fogalmazott, „a lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe”. Mint mondta, ha a pályán marad, akkor tovább leplezi a rendszer hibáit. „Ma éjfélkor hatályba lép a státusztörvény. Ezzel együtt pedig hatályba lép a közalkalmazotti státuszról való lemondásom is. Elhagyom a tanári pályát, a közoktatást. Nem tudok már mást tenni. A lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe” – írta Jocó bácsi közösségi oldalán, majd megköszönte Veiszer Alindának az interjút, amelyben részletesen beszél döntése hátteréről. Ezt a rendszert én már nem akarom megváltoztatni, mert ha nem is lenne most státusztörvény, ugyanott tartunk, mint 2015-ben, sőt még rosszabb a helyzet – nyilatkozta a történelemtanár.

(Forrás: Index)

Kiválóan fejlesztő általános iskolák. Asztalos György írása

Egy intézmény akkor kerül fel a kiválóan teljesítők listájára, ha az elmúlt öt kompetenciamérésen legalább egyszer a „sárga pont” felette van a „kék vonalnak”. Vagyis a gyerekek nyolcadik osztályos pontszámátlaga szignifikánsan magasabb, mint ami a hatodikban elért eredmények alapján várható lenne. Csak azokkal az iskolákkal foglalkoztam, amelyek szövegértésből vagy matematikából az elmúlt öt mérésen legalább kétszer teljesítették a szintet. A továbbiakban ebben az értelemben beszélek kiváló iskolákról.

(Forrás: tani-tani online)

Pedagógusoknak, rendőröknek ad havi 150 ezres albérlet-támogatást Terézváros

Három éven át havi bruttó 150 ezer forintos albérlet-támogatást nyújt 18 olyan munkavállalónak Terézváros, akik az állami szférában dolgoznak nehéz körülmények között, ezzel is próbálják megakadályozni pályaelhagyásukat, írta Facebook-bejegyzésében Soproni Tamás polgármester. Soproni azt írta, elkeserítő látni, hogy hány tanár és óvodapedagógus hagyja el a pályát azért, mert azt érzik, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nincsenek megbecsülve, a státusztörvénnyel pedig még nehezebb helyzetbe kerültek. A polgármester ezután további olyan szakmákat sorol, amelynek képviselői menekülnek az államtól mint munkáltatótól.

(Forrás: Telex)

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

Egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, egy olyan kijelentés, hogy a fiatal tanároknak megéri átjárni Romániába tanítani. Pedig a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Inforádiónak azt mondta, tudnak olyan tanárokról, akik Gyula környékéről átjárnak Aradra, Nagyszalontára, mert sokkal jobban megéri számukra egy ottani magyar iskolában tanítani, mint a hazai oktatási intézményekben. Az Erdély Ma pedig részletesen összehasonlította a két ország tanárainak jelenlegi fizetését. Bár az kezdő nettó fizetéseket tekintve „csak” egyharmaddal magasabb a romániai pedagógusoké, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott 18 óra, nálunk pedig 26 óra is lehet a kötelező heti óraszám, akkor már meg is van a kétszeres különbség. Két évtized tapasztalat után a román tanárok harmadával, a szlovák tanárok kétharmadával, 40 év után pedig 15, illetve 81 százalékkal keresnek többet, mint a magyarok.

(Forrás: g7.hu)

Hiányzó tanárok és tanítók: egyre nagyobb gondban a kistelepülések iskolái

Mindhárom tankerületnél komoly, a tanárhiánynál jelentősebb problémát jelent a tanítói helyek üresedése. Ebben a tekintetben a Szigetvári Tankerületi Központ „vezet”. Itt 16 tanítót keresnek, a pécsi körzetben 14-et, míg Mohács környékén „csak” 11-et. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Pécs környéki pedagógushiány felét, a Mohácsi Tankerület esetében pedig 40%-át az általános iskola alsó tagozatában tanítók teszik ki. Június végén Baranya 25 településén keresnek tanítót. Csak az állami rendszerből 41 ilyen szakember hiányzik, az esetek döntő többségében kisebb településekről. Nem egy esetben 2-3 tanítót is keresnek falusi iskolák. Ezen felül szemet szúró a meghirdetett gyógypedagógus álláshelyek magas száma. Még akkor is így van ez, ha az egy héttel ezelőttihez képest a megyeszékhe

(Forrás: Szabad Pécs)

Nesze neked státusztörvény: kiábrándult tanárokra vadászik a hazai nagyvállalat

Megszavazta a parlament a sokat kritizált státusztörvényt, melyet sok tanár és a szakszervezetek is elfogadhatatlannak tartanak. Éppen ezért várhatóan több pedagógus is beadja a napokban a felmondását, de várhatóan nem lesznek sokáig munkanélküliek, hiszen már egy nagyvállalat is számol velük: konkrét pedagógus átképzési programot hoztak létre nekik.

(Forrás: Pénzcentrum)

Elindul a távozótanár-számláló

Jövő kedden fogadják el a parlamentben a státusztörvényt. Ez a törvény tovább nyirbálja a tanárok jogait és tovább növeli terheiket. Sok ezer pedagógus jelezte az aHang oldalán, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor beadják a felmondásukat. Köztük van Pilz Olivér is, a Tanítanék Mozgalom egyik alapító tagja, aki letétbe helyezte felmondását a „bosszútörvény” benyújtása miatt. A hírt a mozgalom saját Facebook oldalán jelentette be.

(Forrás: 444.hu)

Úgy látszik, nem jutnak munkához a diákok

A tavalyi évhez viszonyítva mintegy öt százalékkal kevesebb diákmunkásra van szükség idén, ezért a diákok már azzal is megpróbálkoznak, hogy maguktól mennek el a cégekhez, ezt azonban nem kellene – fogalmazott a portálnak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője. A visszafogás oka, hogy a cégeknek sokkal jobban át kell gondolniuk a kiadásaikat. Az órabérek pedig jelentősen eltérhetnek az országrészek függvényében: a legtöbbet a Balatonnál, Budapesten és az Észak-Dunántúlon kereshetnek a diákok.

Október végéig kell dolgozniuk azoknak a pedagógusoknak, akik nem írják alá az új szerződést BELFÖLD 2023. július 09. – 17:06

Amint megkapják ezt az értesítést, szeptember végéig tudnak rá reagálni. Ha elfogadják az ebben foglaltakat, és én azt hiszem, hogy ez döntő többségében így fog történni, akkor az érintetteknek január elsejével ennek mentén változik majd meg a jogállása” – magyarázta Maruzsa. Aki azonban nem fogadja el, annak november végével megszűnik a jogviszonya, és a feladatait október végéig kell ellátnia. „A baloldal azt állítja, hogy itt több ezer fő távozására kell számítani. Az egészségügyi jogviszonynál is ezt mondták, de nem így lett, hazugságnak bizonyult. Mi jóval optimistábbak vagyunk, a törvényjavaslat végső verziója igenis kedvező a pedagógusokra nézve” – állítja a köznevelési államtitkár.

(Forrás: Telex)

A Nemzeti Pedagógus Kar – Országos Elnökségének állásfoglalása

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint: „A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.” Ahhoz, hogy a közszolgálat, a felnövekvő nemzedék ellátása az óvodásoktól, a legnagyobbakig, a sajátos nevelési igényű gyermektől, tanulótól a kiemelkedően tehetségesig biztosított legyen, mindenekelőtt olyan felkészült és elhivatott szakemberekre van szükség, akik ezt a közszolgálatot elvégzik. Az államnak az egyik legfontosabb feladata gondoskodni arról, hogy megfelelő számban és minőségben álljanak rendelkezésre pedagógusok, gyógypedagógusok, oktatók, és a feladatellátást segítő munkatársak. Az oktatás területén dolgozók jelenlegi bérhelyzete, munkaidejének folyamatos növekedése veszélyt jelent a szakma utánpótlása és a közszolgálat garanciái szempontjából is. A 2013-ban érvénybe lépő életpálya modell a feladatok mellé a gazdasági változást követő bérekre tett ígéretet, melyből a feladatok megmaradtak, az ígért juttatások elmaradtak.

(Forrás: Nemzeti Pedagógus Kat)

MIT KELL TUDNI A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL?

Tájékoztatónk az elfogadott törvényszöveg alapján készült. A következő kérdésekben azt gyűjtöttük össze, hogy milyen hatása lesz a törvénynek a pedagógusokra és a többi közoktatásban dolgozóra. Ez az tájékoztatónk 2023. július 7-én frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a változásokat követni, ha pontatlanságot találsz, vagy további kérdésed van, fordulj hozzánk a jogsegely@tasz.hu címen.

(Forrás: tasz.hu)

Még mindig a tanári a legnépszerűbb mesterszak a felvételiben, mutatjuk a 15 legnépszerűbb képzés listájá

Összesen 21 396-an jelentkeztek mesterképzésre az idei évben, míg az előző évben ez a szám csak 18193 volt - derül ki a felvi.hu adataiból. Meglepő, ugyanakkor pozitív, hogy a tanártüntetések és az oktatás viszontagságos helyzete ellenére továbbra is a tanári mesterképzés a legnépszerűbb a jelentkezők körében, ráadásul tavalyhoz képest még nőtt is a jelentkezések száma, hiszen míg 2022-ben 1957 fő jelölte első helyen, addig idén több száz fővel többen, 2753-an. De nem csökkent a gazdasági szakok népszerűsége sem, hiszen idén összesen nyolc ilyen képzést került a listába.

(Forrás: Eduline)

Állami támogatás nélkül maradt a roma önkormányzat két iskolája

Nem jut állami támogatáshoz az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában működő két iskola, mert a Belügyminisztérium inkasszót jegyzett be az szervezet számlájára, írja a Népszava. A ORÖ és a tárca közti elszámolási vita miatt már eleve csak a sziráki és tiszapüspöki iskola működtetéséhez szükséges pénzt fizették ki, csakhogy az inkasszó miatt az adóhatóság rögtön le is emelte az összeget a számláról. Hogy megkapják az iskolák a forrást, a minisztériumnak ideiglenes fel kellett volna függesztenie az inkasszót. Ezt korábban megígérték, de valamiért mégsem történt meg.

(Forrás: 444.hu)

Még több iskolaőrre van szükség a kormány szerint

Az iskolaőrség 2020. szeptember elsejei bevezetése óta összesen 618 esetben intézkedtek az iskolaőrök. Ezek közül 152 alkalommal büntetőeljárás, 77 esetben pedig szabálysértési eljárás indult – válaszolta márciusban a rendőrség a Népszava kérdésére. Az iskolaőri állásra jelentkezőkre a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynek kell megfelelni – ez büntetlen előéletet ír elő. Ezen kívül van egy belügyminisztériumi rendelet, amely pszichológiai, fizikai vizsgálatot ír elő, amelyet időközönként meg kell ismételni a már iskolaőrként dolgozók esetében is.

(Forrás: Telex)

Megjelentek a részletek a státusztörvényről

Megjelent a Magyar Közlönyben is a Novák Katalin által aláírt, „A pedagógusok új életpályájáról” szóló törvény, melyet a köznyelv csak státusztörvényként emleget. A törvény 136 igennel ment át az országgyűlésen. Most megmutatjuk, mit tartalmaz pontosan. A kormánynak meggyőződése, hogy „korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni” – legalábbis ez áll a Magyar Közlönyben megjelent státusztörvény nyitószövegében, amelynek tervezetét június 6-án nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek.

(Forrás: Index)

Novák Katalin aláírta a státusztörvényt

„A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta. A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett státusztörvény-tervezet leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját” – áll a Sándor-palota közleményében.

(Forrás: Index)

„Kellene olyan pályaorientáció, amit a diákjainknak szervezünk” – mihez kezdenek magukkal a felmondó pedagógusok?

Az aHang civil szervezet felületén a státusztörvény miatti felmondási szándékukat jelző pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek, miután otthagyták az iskolájukat. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, de kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják. Az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ugyanakkor, ha egy rendes oktatási reformot követően pár éven belül visszatérnének a pályaelhagyók, a plusz tapasztalatuk még jót is tenne a területnek.

(Forrás: Eduline)

Féktelen kizsákmányolás zajlik, nemzetközi jogi fórumokon kell fellépni a magyarországi tanárokért – Interjú Totyik Tamással

Elsősorban a kollégákat kell majd felkészítenünk arra, mire kell odafigyelni, mielőtt a törvény értelmében januártól megszűnik a közalkalmazotti státuszuk és egy új jogállásban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében dolgozhatnak tovább. Tudniuk kell, hogy az új szerződéseket milyen feltételekkel szabad elfogadni, a munkaköri leírásokban mi szerepelhet, és hogy mi az, amit nem szabad elfogadniuk. A távozó kollégáknak pedig abban szeretnénk segíteni, hogy milyen körülmények között lehet a legkedvezőbb számukra a jogviszony megszüntetése, ehhez jogsegélyszolgálatot, jogi támogatást próbálunk biztosítani. Attól tartok, hogy a következő tanév is húzós lesz az oktatásban dolgozóknak.

(Forrás: Népszava)

Liszt Ferenc forog a sírjában – a kormány beintett a Zeneakadémiának

Méretes pofonra ébredt a Zeneakadémia szenátusa tegnap. A Kulturális és Innovációs Minisztérium a reggeli órákban tette közzé az intézmény rektori pályázatát, amely – a békés megoldásokban bízók legnagyobb bánatára – nyomokban sem emlékeztet az egyetem vezetése által elkészített javaslatra. Ne kerteljünk: a pályázati kiírás egészen konkrétan rávágja a kaput az egyetem saját rektorjelöltjére, Kutnyánszky Csaba jelenlegi oktatási rektorhelyettesre, de szélesre tárja azt az intézményen belül nem támogatott két induló, Kelemen Barnabás, főleg pedig Keller András előtt.

(Forrás: válasz online)

Pilz Olivér: Ez már a csőd

\"Több helyre is beadtam már a jelentkezésemet, egyelőre várom a visszajelzéseket. 55 évesen már nem nagyon kapkodnak az emberért, de bizakodó vagyok\" - mondja Pilz Olivér, aki jelezte: ha nem talál másik állást magának, marad ugyan a közoktatásban, a családját ugyanis neki is el kell tartania, az elmúlt időszak azonban számára is - ahogy az oktatásban érintettek számára jellemzően - pszichésen nagyon megterhelő volt.

(Forrás: 444.hu)

Donáth Anna: Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít a státusztörvény miatt

„A státusztörvényt már vizsgálják. Amikor legutoljára Vera Jourová biztossal leültem beszélni, akkor kértem, hogy nézzenek rá, hogy a jogállamiság kritériumoknak mennyire felel meg. Biztos vagyok benne, hogy lesz kötelezettségszegési eljárás. Ez akkor tud elkezdődni, ha hivatalosan elfogadják a törvényt. Ez sajnos a mai nappal megtörtént, ez is hatalmas bűn ennek a kormánynak a lelkén, hogy ezt áttolták, a képviselők lelkén is, akik ezt megszavazták” – mondta Donáth Anna az InfoRádió Aréna című műsorában.

(Forrás: Index)

„Jövő” feliratot írtak a Kossuth térre, száz kiló jeget olvasztottak el rajta

Lengyel Tamás színész Radnóti Miklós „Száll a tavasz” című versét szavalta el a Kossuth téren, miközben egy krétával rajzolt „JÖVŐ” feliratra száz kilogramm jeget borítottak ki a státusztörvény ellen demonstrálók. A Pedagógus Egység akciójával azt szeretnék szemléltetni a tüntetők, hogy a jövő olvad el a státusztörvény elfogadásával. Imre Szilvia pályaelhagyó tanár azt mondta: jól látszik majd, hogy folyik szét a jövőnk. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja azt mondta: nagyon dühösek, de aktivistáikkal folytatják, a mai nap arról fog szólni, hogy elmondják, hogyan.

(Forrás: Telex)

Megszavazták a törvényt, mire számíthatnak a magyar pedagógusok?

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot 136 szavazattal, 58 ellenében elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége. A diákok egész napra tüntetést hirdettek, kérdés, mi következik a jövőben.

(Forrás: Nap híre)

Az ország legismertebb tanára is reagált a státusztörvény elfogadására: \"Akkor ennyi\"

Jocó bácsi a közösségi oldalon fejezte ki véleményét a státusztörvény elfogadásával kapcsolatban. Azt írta: \"Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk...\"

A szakszervezeteket is egymásnak próbálja ugrasztani a kormány a státusztörvény 75 oldalas módosítójával

A státusztörvény holnapra várható megszavazása után a szakszervezet számára a legsürgősebb teendő, hogy a feltehetően alapjogokat sértő passzusok miatt a törvényt az Alkotmánybíróságon megtámadják. Ezenkívül a távozó pedagógusokat is mielőbb tájékoztatni kell a pályaelhagyás lehető legkedvezőbb feltételeiről. A maradó kollégákat pedig fel kell készíteni a jogállás váltásra, bemutatni nekik, hogy a megbízási szerződésünkben és a munkaköri leírásokban mi szerepeljen és mi az, „amit nem szabad aláírniuk”. A PSZ és a PDSZ is csatlakozik kedden, a státusztörvényről szóló parlamenti szavazás időpontjára, a Kossuth térre szervezett egész napos demonstrációhoz.

(Forrás: Mérce)

Ismét erasmusos pénzt vesztettek alapítványokba kiszervezett egyetemek, a Semmelweis-t és a MATE-t is lehúzták a támogatási listáról

Kihirdette a felsőoktatási intézmények szövetségeinek támogatást nyújtó „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatos 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás eredményeit az Európai Bizottság, ebből egyebek között az derült ki, hogy az alapítványi formába kiszervezett Semmelweis Egyetem és a hasonló sorsra jutott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) sem kaphat az uniós pénzből, az állami fenntartásban maradt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) viszont igen - írja az EUrológus. Az eredményhirdetést követően hét új szövetséggel összesen 50-re nő az európai egyetemek szövetségeinek száma, s rekordösszegű, 402,2 millió eurós összköltségvetést különítettek el rá az Erasmus+ programból.

(Forrás: Népszava)

Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiányt

Öt- és kétéves “óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közzétett tervezetből, amellyel a szakképzési kormányrendeleteket módosítanák. E szerint óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni (mert például már van érettségijük). A dokumentumból ennél több nem derült ki. A tervezetet június 16-án, pénteken töltötték fel a kormany.hu-ra és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre.

(Forrás: Népszava)

Szemlélek: A megkérdezett tanárok szerint rosszabb lesz a helyzetük a státusztörvény bevezetésével

Felmérést készített a Szemlélek a tanárok körében, hét kérdésben kérték őket osztályozásra, (1-es a legrosszabb jegy, 5-ös a legjobb), két plusz kérdésben pedig pályaelhagyási vagy pályán maradási motivációkra voltak kíváncsiak. A lap nem reprezentatív kutatásában 917 pedagógus vett részt, voltak köztük általános iskolai, gimnáziumi, egyházi és önkormányzati iskolák tanárai, pedagógiai szakszolgálati dolgozók és óvodapedagógusok is Budapestről, vidéki nagyvárosokból és kistelepülésekről is. Az adatgyűjtés június 26-30. között zajlott, a tantestületekhez, pedagógusi kapcsolattartókhoz juttatták el és névtelenül lehetett kitölteni. A megkérdezett pedagógusok elégtelenre, vagyis a legrosszabbra értékelték a döntéshozók pozitív szándékába vetett bizalmat, de a legjobb eredmény is csak alulról súrolja az elégséges, vagyis a 2-es jegyet.

(Forrás: Telex)

Egész napos tüntetést szerveznek a Kossuth térre a státusztörvény ellen

A megmozdulást a törvény elfogadásának napjára időzítik, a szervezők a demonstráción a 7Igen nevű oktatási népszavazásukhoz gyűjtenek támogatókat. Az országgyűlés a tervek szerint kedden szavaz a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatról, amely bírálói szerint nem teszi vonzóbbá a pedagóguspályát, ellenben szerzett jogokat vesz el, szűkíti a szakmai autonómiát, a véleménynyilvánítás szabadságát és sérti a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

Dörömböl az ajtón a baj - képtelenség megfékezni a korai iskolaelhagyók számát

2022-ben a diákok 12,4 százaléka végzettség nélkül hagyta el a közoktatást, ami emelkedés 2020-hoz képest. Nyolcszázzal csökkent a tanárok száma is, és a diplomások tekintetében sem hozzuk az uniós elvárást, ez olvasható ki többek között az elmúlt tanévet összegző adatsorból.

(Forrás: napi.hu)

Akik ősztől már nem tanítanak

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, ami már eddig is megoldhatatlan gondokat okozott. A tanárhiány öt-, de akár több mint tízezer fővel is nőhet a tanév kezdetéig. A szakszervezet szerint olyan pesszimista forgatókönyv is lehetséges, hogy ötezren mondanak fel, és hatezren vonulnak nyugdíjba idén. A tanárok, tanítók és óvónők tömeges távozásával az évről-évre szűkösebb létszámú szakmai utánpótlás képtelen felvenni a lépést. A PSZ szerint idén már csak jóval kevesebb kezdő pedagógus léphet pályára, mint ahányan távoztak a rendszerből. Számításaik* szerint az utóbbi tíz évben a pedagógushallgatók mindössze ötöde maradt a szakmában két évvel az egyetem befejezése után.

(Forrás: 444.hu)

Rétvári Bence szerint a státusztörvény az Orbán-kormány vészforgatókönyve a tanárhiányra

Pintér Sándor helyett Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt. Állítása szerint a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma 2010 óta 165 ezer és 170 ezer fő körül mozog, miközben a tanulók száma csökken, így több figyelem jut egy-egy gyermekre, 2010-ben még 11,5 diák, 2010-ben 10,4 diák jutott egy pedagógusra az OECD adatai szerint. Majd Vadai Ágnes konkrét kérdésére reagálva bemásolta a Belügyminisztérium június 6-ai közleményét, amely az új pedagógus jogállási törvény, vagyis a státusztörvény parlamentnek benyújtott tervezetéről szólnak. A tervezetről jövő hét kedden szavaz a parlament.

(Forrás: Népszava)

Évtizedeket lép vissza az oktatási rendszer: 2024-től drasztikusan megváltozik az érettségi

Utoljára vizsgáztak a már „megszokott” módon a diákok a 2023-as tavaszi érettségi szezonban. Bár az idei őszi érettségik még ehhez hasonlóan zajlanak majd, a Nemzeti Alaptanterv 2020-as átalakításának köszönhetően az új érettségi szele már idén is megcsapta a diákokat, 2024-től pedig (a felvételivel együtt) teljesen átalakul az érettségi. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, de változnak a természettudományos tárgyak vizsgái is, ráadásul a következő tanévben teljesen új tárgyakból is vizsgázhatnak majd a végzősök. Mutatjuk a részleteket.

(Forrás: Eduline)

Véget ért a tavaszi érettségi időszak, és ezzel egy korszak is lezárult a hazai oktatásban

Jövőre teljesen új alapokra kerülnek a vizsgák, aminek a legfőbb oka az, hogy 2024-ben azok számára is elérkezik a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.Amit kiemelnénk, hogy a természettudományos tárgyaknál a vizsgázók ezentúl saját projektmunkát is bemutathatnak, míg informatikából – amely 2020 óta digitális kultúra néven fut – kötelező lesz a portfólió bemutatása. Érdemi változás várható a történelem- és a magyarérettségin is. Az érettségi vizsgák mellett a felvételi rendszer is átalakul, a folyamat pedig már idén elkezdődött, de a hangsúlyos változások csak jövőre lépnek életbe.

(Forrás: Index)

Hivatalos, lemondott a köznevelési helyettes államtitkár

Megjelent a Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök határozata arról, hogy távozik posztjáról a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. A hivatalos megfogalmazás szerint a kormányfő Pintér Sándor miniszter előterjesztésére „megállapította”, hogy Kisfaludy László András megbízatása a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján, lemondására tekintettel, 2023. július 15-ei hatállyal megszűnik. A citált jogszabály alapján egy helyettes államtitkára tisztségéről „a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat”. A helyettes államtitkár államtitkár lemondásáról elsőként a Magyar Hang írt, ám arról a lapnak sem voltak információi, lemondását mivel indokolta. Az biztos, hogy jővő héten még hivatalában lesz, amikor a közoktatás legégetőbb témája, a státusztörvény az Országgyűlés elé kerül.

(Forrás: 24.hu)

Nagyobb fizetés, kevesebb munka – Tényleg magániskolákba áramlanak a tanárok?

Az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnöke szerint téves az a kép, hogy a magániskolák a gazdag iskolák. De vajon miben más egy magániskola egy államihoz képest, és hányan távozhatnak a közoktatásból, ha elfogadják a státusztörvényt? Megnéztük, miben kínál mást egy magániskola, tanárok mondták el, ők miért döntöttek a váltás mellett. Néhány ismertebb alapítványi iskola igazgatóját kérdeztünk arról, érzékelhető-e, hogy az állami szférából kilépő tanárok a több fizetés és a nagyobb szabadság reményében hozzájuk jelentkeznek. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnöke segített megvilágítani a különbségeket az állami és magániskolák között.

(Forrás: Telex)

\"Vádolom a jelenlegi magyar kormányt, mert tanárok sokasága kényszerül menekülni a pályáról\" - nyílt levél

Amíg javában tombol a vidám és gondtalan nyári vakáció, addig a felszín alatt csalódott pedagógusok sokasága igyekszik menekülni az amúgy is pedagógushiánnyal küzdő pályáról. A Berzsenyi Gimnázium népszerű tanára 23 év után mondott fel végső elkeseredettségében, és mivel sokan kérdezték tőle, hogy miért tette, úgy döntött, hogy nyílt levélben válaszolja meg a fájó kérdést. (Mezei Mónika írása)

(Forrás: Kölöknet)

Oktatási népszavazás lehet Magyarországon – két kérdéshez kezdik meg az aláírásgyűjtést ma 12:32

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerdán közölte: a Kúria felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, így a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett 5 kérdésből 2-ben lehet népszavazást tartani: „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

(Forrás: Blikk)

A saját törvényeit sem tartotta be a kormány a státusztörvény véleményezésénél

Amint arról beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének vezetői legutóbb hétfőn egyeztettek a közoktatási államtitkárral. A megbeszélés után arról számoltak be, hogy a kormány nem hajlandó érdemi lépésekre, változtatásokra a státusztörvénnyel kapcsolatban, így azt a Parlament fideszes többsége július 4-én biztosan elfogadja majd. A státusztörvény beterjesztéséről sem a PSZ-t, sem pedig a PDSZ-t nem értesítette az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium. A parlament honlapjára felkerült javaslat legalább 20 olyan pontot tartalmaz, amelyekről a státusztörvény beterjesztése előtt nem esett szó a döcögősen haladó egyeztetések során.

(Forrás: Mérce)

Hiába kötelessége, szinte semmit nem árult el az Orbán-kormány a státusztörvényhez kapott százezer észrevételről

Jogsértés történt a státusztörvény társadalmi egyeztetése során – közölte a már végszavazás előtt álló pedagógus-életpályamodellről szóló jogszabálytervezetre utalva a Civil Közoktatási Platform (CKP). Juhász Ágnes, a civil szervezet munkacsoport-vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: miközben a kormányzat lépten-nyomon arra hivatkozik, hogy milyen széles körű társadalmi egyeztetést folytattak a törvényjavaslatról, a „látszatra sem adnak”, és a törvényi előírás ellenére határidőre nem számolt be az illetékes Belügyminisztérium arról, hogy milyen észrevételek, javaslatok érkeztek, melyeket fogadták be, és miért utasították el a többit.

(Forrás: Népszava)

Az idei gála győztes tanára mindenkinek könnyeket csalt a szemébe - Beszédével óriási hatással volt a jelenlévőkre

Az idei JOY Social Media Award gáláján két különleges és új kategóriában is jelöltünk kiemelkedő közösségia média szereplőket, amelyek közül az egyik a #TIKTOKTANÁR kategória volt. Az idei első #TikTok Tanár díjat Marik Laura vehette át, aki igazi élményekkel igyekszik emlékezetessé tenni a gyerekek számára a tanulást, és aki a többi jelölttel együtt még mindig hisz az oktatás erejében.

Megvannak az országos kompetenciamérés eredményei

Matematikából a 8. és 10 évfolyamon az előző évekhez hasonló eredményt értek el a diákok, 6. évfolyamon az átlageredmény jelentősen javult, szövegértésből a 8. és 10. évfolyamon romlás figyelhető meg, 6. évfolyamon pedig hasonló szinten vannak az eredmények mint egy évvel korábban. Az eredmények változásában a mérőeszközváltás mellett a koronavírus-járvány is jelentős szerepet játszhatottElmondta azt is, hogy a digitális átállásnak köszönhetően új mérési területekkel is kiegészült a rendszer: a 6., a 8. és a 10. évfolyamon a matematika, a szövegértés, valamint az angol, illetve német nyelv mellett természettudományból is oldottak meg feladatokat a diákok 2022-ben.

(Forrás: Infostart)

ELÉGEDETT PEDAGÓGUSOKAT KERESÜNK!

De hol van a Gulyás Gergely által említett csendes többség? Hol vannak azok a gyakorló pedagógusok, akik üdvözlik az új életpályáról szóló törvény bevezetését? Hol vannak azok az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, akik szerint az új szabályozás valóban hozzájárul a magyar oktatás ügyének előmozdításához, szolgálja a gyerekek, a pedagógusok és a szülők érdekeit? Hol vannak, miért nem látszanak, miért nem hallatják a hangjukat?

(Forrás: Szemlélek)

Ösztöndíjprogramot indít hátrányos helyzetű középiskolásoknak a MOME

Magyarország legszegényebb térségeiben számos tehetséges, kreatív fiatal él, mégis alig vannak jelen a művészeti felsőoktatásban. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a hátrányos helyzetű régiókban élő középiskolások számára indít ösztöndíjprogramot, amely abban segíti őket, hogy érettségi után sikeres felvételit tegyenek.

(Forrás: Index)

70 éves korában, motorbalesetben meghalt Csapó Benő neveléstudományi kutató

70 éves korában egy külföldi motorbalesetben meghalt Csapó Benő Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora, írja a szeged.hu. A város saját halottjának tekinti. Fontosabb kutatási területei voltak a kognitív fejlődés, a képességek fejlődése és fejlesztése, az ismeretek közvetítésének és a képességek fejlesztésének integrálása, a tudás szerveződése, tudáskoncepciók, a demokratikus gondolkodás kognitív aspektusai, a nyelvtanulás és a nyelvtudás országos helyzete.

(Forrás: Telex)

„A gyerekeket menteni próbáló pedagógusokat teljesítményértékelni gonoszság” – szakpszichológus a státusztörvényről

Reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás– véli Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus, akivel a státusztörvény keretein belül bevezetendő teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgettünk.x„Erősen szubjektív és igazságtalan is. Elképzelhető ugyanis, hogy a nagyobb bér reményében sokan hajlandóak lennének többet, illetve jobban dolgozni, de nem lesz mindenkinek esélye arra, hogy megkapja a munkájáért a többletet, mert a tervezet szerint csak a legjobb 25 százalék kaphat. Kíváncsi leszek, hogy ha nagyon sok azonos pontszámot elért pedagógus lesz, akkor közülük hogyan válogatják ki azokat, akik jogosultak lesznek az emelt bérre” – mondja az Eduline-nak Sándor Éva pedagógiai szakpszichológus, aki jelenleg iskola- és óvodapszichológus koordinátorként dolgozik egy pedagógiai szakszolgálatban.

(Forrás: Eduline)

A fideszes többségű kulturális bizottság egyórányi vita után el is fogadta a státusztörvény tervezetét

Az Országgyűlés kulturális bizottsága egyórányi vita után elfogadta a sokat kritizált státusztörvény tervezetét, írja a Népszava. A parlamentben korábban 18 órán keresztül vitatkoztak a képviselők a bosszútörvényként emlegetett javaslatról. A státusztörvény júliusban léphet hatályba, ha megszavazza a parlament. Az ellenzéki pártok részéről több mint 40 módosító javaslat érkezett a törvénytervezethez, de ezeket egytől egyig leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai. Egyedül a fideszes Dunai Mónika módosítóját szavazták meg, ami heti 24 órában rögzítené a pedagógusok heti munkaidejét. Az ellenzéki képviselők ezt is igazságtalannak nevezték, mert szerintük így lesz, akinek nőni fog az óraszáma. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a pedagógushiányra vonatkozó ellenzéki kérdésre azt mondta, hogy ilyen minden országban van.

(Forrás: Telex)

Erasmus: Vészesen fogy az idő, a kormány tovább vitatkozik

Július közepéig kellene dűlőre jutni az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy az Erasmus-programból ne essenek ki a magyar egyetemi hallgatók, de a határidőhöz közeledve sincs még megállapodás a felek között. A Portfolio értesülése szerint a kuratóriumi tagok kiválasztásáról szóló utolsó magyar ajánlatról egyeztet az Orbán Viktor vezette kabinet Brüsszellel.

(Forrás: 24.hu)

Azt látom, hogy a kormány saját forrásból jelentős pedagógus-béremelést nem tud, nem akar tenni

A státusztörvény biztosan nem teszi vonzóbbá a pályát, és az is kijelenthető, hogy a pedagógushiány, amely most is nagy, még jelentősebb lesz – mondta Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Telexnek. Horváth előrelépésnek nevezte, hogy a törvény márciusi első változatán annyit sikerült puhítani, hogy szerinte nem lesz rosszabb a tanárok státusza, mint eddig volt. A tanárok felmondása komoly működési problémákat okozhat az iskolákban, előfordulhat, hogy csoportokat kell összevonni, nem lesznek délutáni foglalkozások, csökken a színvonal. A béremelésre ugyanakkor nem lát szeptemberig valós esélyt, és szerinte a kormány által saját erőből ígért emelés sem teszi vonzóbbá a pályát.

(Forrás: Telex)

Az oktatás igazi problémája nem a pedagógushiány vagy a munkabér

Gloviczki Zoltán, ,az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint A méltó fizetés az alapja annak, hogy a pedagógusokkal építő párbeszéd és együttműködés induljon el. Ezen háttér nélkül a terület reformja egész egyszerűen hiteltelen. Az egész oktatási rendszer megállt a fejlődésben az elmúlt harminc-negyven évben és kritikus állapotban van” – állapította meg a rektor. A státusztörvényt nem tartja annyira tragikusnak, mint ahogyan beállítják. A pedagógus-minősítési rendszer ugyan vitatható, de paradigmatikusan szemlélve akár jónak is nevezhető. A világon bárhol vezetnek be ilyen típusú minősítési szabályzatot, nagyjából tíz évbe telik, mire adott szakterület integrálja. Az összeesküvés-elméletekben nem hisz, ugyanakkor feketén-fehéren látszik: a terület legnagyobb krízise, hogy a társadalom az oktatáson belül is kettészakadt.

(Forrás: Index)

Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiányt A szakszervezet szerint ez nem megoldás a pedagógusok pótlására.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke lapunknak azt mondta, meglepte a tervezet, a minisztérium a PSZ-szel nem egyeztetett, de még arra sem hívták fel a figyelmüket, hogy társadalmi egyeztetés indult a szakképzésben várható változásokról. Pedig az alelnök szerint az új óvodai nevelő képzés több kérdést is felvet, ilyen szakmai oktatás és munkakör eddig nem létezett, óvodapedagógusként csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni. – Jobban mondva az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza – fogalmazott Gosztonyi Gábor. Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor még nem tudni, az óvodai nevelők pontosan milyen képzést kapnak majd, milyen feladatokat láthatnak majd el az intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke hozzátette, az viszont egyértelmű, hogy a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem.

(Forrás: Népszava)

Szakképzett nevelőkkel váltaná ki a diplomás óvodapedagógusokat a kormány

Öt- és kétéves „óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban, legalábbis azon tervezet szerint, amit a Népszava szemlézett. A Kulturális és Innovációs Minisztérium tervezete alapján a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban is el lehet végezni az ötéves óvodai nevelő képzést – az érettségivel rendelkezőknek pedig elég lenne egy kétéves képzéssel felkészülni a szakmai vizsgára. A tervezetet június 16-án töltötték fel a kormany.hu-ra, és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre. Igaz, erről előzetesen egyáltalán nem egyeztettek a Pedagógusok Szakszervezetével és feltehetően más szakmai szervezetekkel sem. Holott a PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint az új nevelői képzés több kérdést is felvet, hiszen eddig nem létezett ilyen munkakör vagy szakmai oktatás – óvodapedagógusként ugyanis csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni.

(Forrás: Telex)

Státusztörvény: érdemi egyeztetés nélkül, a szülői szempontok figyelmen kívül hagyásával nyújtották be a törvénytervezetet

A Szülői Hang Közösség cáfolja a kormányzat állítását, miszerint a pedagógusok jogállásáról szóló státusztörvényt „több hónapos átfogó egyeztetést követően” nyújtották be. Közösségünk a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját három hónappal korábban írásban eljuttatta a Belügyminisztériumhoz, erre azonban nem érkezett válasz, mint ahogy a CKP-n keresztül küldött személyes egyeztetési meghívóra sem. A szülői szempontoknál a benyújtott törvénytervezetben az eredetihez képest csupán apró megfogalmazásbeli változtatások találhatóak, érdemi előrelépés nincs. A kormányzat félrevezetően hivatkozik arra, hogy a törvénytervezetet szülői konzultáció előzte meg, ugyanis az őszi online szülői konzultáció kérdései – melybe propagandakérdés is került – nem kapcsolódnak a benyújtott törvényjavaslathoz.

(Forrás: Szülői Hang)

„A félelem lett az úr” – máris elkezdtek felmondani a tanárok a státusztörvény hatására

Bár a kormány a végkielégítés csökkentésével próbálta maradásra kényszeríteni az engedetlen pedagógusokat, többezren előre jelezték, hogy ha a státusztörvényt megszavazzák, felmondanak. Alig telt el három nap a státusztörvény parlamenti vitája óta, a tanárok máris elkezdtek felmondani. Több tanár is felmondott például az Eötvös József Gimnáziumban a Telex információi szerint, és a Karinthy Frigyes Gimnázium egyik angoltanára is bejelentette, hogy a felmondás mellett dönt tizenötévnyi szakmában eltöltött év után. Mindkét intézményből rúgtak már ki korábban tanárokat „polgári engedetlenség” vétségéért. A Miután felmondtam c. oldalon számos felmondó vallomása olvasható: a legutóbbi bejegyzés ma reggel került közlésre.

(Forrás: Mérce)

Gépileg gyártják a hamis gyermekpornográfiát

Az online gyermekpornográfia elleni küzdelemmel foglalkozó, nagy techcégekkel és hatóságokkal együttműködő Thorn gyermekvédelmi nonprofit vezetője elmondta, hogy tavaly ősz óta folyamatosan emelkedik az MI által generált gyermekpornográfiát ábrázoló képek száma. Rebecca Portnoff szerint az áldozatok azonosítása eddig is olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban, a gépileg generált képek számának gyors növekedése pedig drámaian megnehezíti a nyomozók helyzetét. Elmondása alapján a képek nyílt weben való terjedésének akadályozása szintén gond, a rengeteg pluszban érkező anyag túlterheli a gyermekvédelmi szervezetek és hatóságok munkatársait, így egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy a szokásosnál több időt vesz igénybe a képek ujjlenyomatainak online adatbázisokba való felvétele.

(Forrás: origo)

A Corvinus Egyetemen népszerű a mesterséges intelligencia

A megkérdezettek 22 százaléka ezzel szemben abszolút nem használ semmilyen MI-alapú programot vagy felületet. Ezen túl a válaszadók 85 százaléka semmilyen információt nem kapott sem a szolgáltatótól, sem máshonnan – vagy legalábbis nem emlékszik rá –, az MI-alkalmazások etikai vonatkozásairól. A hallgatók fele tájékoztatást és előfizetési lehetőséget várna el az egyetemtől, hogy hatékonyabban alkalmazhassák a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket. A felmérésben résztvevők 40 százaléka arra is nyitott lenne, hogy ilyen típusú kurzuson részt vegyen, valamint 7 százalékuk attól sem zárkózik el, hogy AZ EGYETEM SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMBAN HATÁROZZA MEG AZ MI-ALKALMAZÁSOK HASZNÁLATÁT.

(Forrás: Index)

Tovább szigorítana a pedagógusok életpályájáról szóló törvényen egy fideszes képviselő

Módosító javaslatot készül benyújtani az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslathoz az LMP, jelentette be Hohn Krisztina, a párt népjóléti és családügyi szakszóvivője. Sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a törvényjavaslathoz Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be, mely alapján négy órával megemelnék az óvodai gyógypedagógusok kötelező óraszámát. Hohn szerint mivel valójában egy óvodás, fejlesztésre szoruló gyerekkel semmivel sincs kevesebb munka, mint egy iskolással, ezért érthetetlen a megkülönböztetés.

(Forrás: 444.hu)

A nagyvonalú magyar oktatásügy: ezer forint sem jut egy kitűnő tanuló jutalomkönyvére

Pintér Sándor belügy-, oktatás-, egészségügyi stb. miniszternek írt üzenetet egy tanító a Facebookon, amiben egyrészt megköszöni, hogy megkapta az osztálynak járó, összesen 5000 forintos könyvutalványt a jutalomkönyvekre, de rögtön megkérdezi azt is, hogy ebből milyen könyveket tud venni a 6 kitűnő tanulónak?

(Forrás: 444.hu)

Texasban szülői jóváhagyásra lesz szükség a közösségi média használatához

Texas állam szerdán egy új közösségi médiatörvényt fogadott el, amely megtiltja a 18 év alatti felhasználóknak, hogy előzetes szülői jóváhagyás nélkül hozzáférjenek a közösségi oldalakhoz vagy fiókokat hozzanak létre. A törvény a közösségi oldalakat célozza, de adott esetben más online szolgáltatásokra is kiterjeszthető. A szabályozás előírja a digitális szolgáltatók számára, hogy a szülő vagy gyám beleegyezését kérjék, mielőtt 18 év alatti felhasználónak engedélyeznék fiók létrehozását. Azok a szülők, akik megadják a hozzájárulást széles körű hozzáférést kérhetnének a kiskorúak adataihoz. A „digitális szolgáltatások” a jogszabályban leírtak szerint olyan weboldalra, alkalmazásra, programra vagy szoftverre utalnak, amely internetkapcsolattal személyes azonosító adatokat gyűjt vagy dolgoz fel, ide tartozik többek közt a TikTok és az Instagram is.

(Forrás: Telex)

„NEM A DIÁKOK FELADATA, HOGY KIÁLLJANAK ÉRTÜNK”

Ma az oktatásnak nincs képviselete a kormányban, az államtitkár nem ül ott a kormányüléseken, így nincs, aki tájékoztasson, aki kiálljon a szakterület érdekeikért. A pedagógusok önérvényesítő képességéről is lesújtó adatot hozott a beszélgetésre magával a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója, Barlay Bence. Az elmúlt egy évben mindössze a tanárok 8 százaléka vett részt a tüntetéseken. A magyar kormány rendkívül rossz üzeneteket fogalmaz meg a pedagógustársadalom felé, a státusztörvény például atomcsapásként érte az eleve kiábrándult, épp sztrájkoló tanárokat. Azt is elmondta, hogy az annak idején az Orbán-kormány által bevezetni kívánt, és nagy port kavart pedagóguséletpálya-modellből szinte semmi nem valósult meg. szerint ha a státusztörvényt a jelenlegi formájában elfogadja a kormány, az tovább fogja rombolni a tanári pálya presztízsét. Szerinte a jövőben a hangsúlyt a párbeszédre kellene helyezni, illetve arra, hogy a jövő Magyarországának családbarát jövőképébe belekerüljön a nevelés és a tanulás értéke is.

(Forrás: Szemlélek)

Megvan az időpont: péntek délután ismét tüntetnek a Kossuth téren

Időpontot kapott a korábban már bejelentett tüntetés, amit az Egységes Diákfront és a Tanítanék közösen szerveznek a Kossuth téren. Az esemény időpontját azt követően jelentették be, hogy a korábbi hírekkel ellentétben - mely szerint nem tárgyalják sürgősségi eljárásban a státusztörvényt a Parlamentben - Semjén Zsolt kormányfő-helyettes azt mondta, az eheti négynapos ülést megtoldaná egy rendkívüli üléssel is a pénteki nap folyamán, hogy aznap fogadják el a státusztörvényt. Szerinte ugyanis ha ez nem történik meg, akkor az őszi ülésszakra tolódna néhány egyéni indítvány megszavazása, ez pedig \"fontos jogalkotói célkitűzések megvalósítását\" sodorná veszélybe.

(Forrás: Eduline)

Új szint: a végkielégítésükkel zsarolhatják a tanárokat

Lényegesen kevesebb végkielégítésre számíthatnak azok a pedagógusok, akik nem fogadják el, hogy az új pedagógus jogállási törvény – közismertebb nevén: státusztörvény – bevezetése után már nem közalkalmazottként, hanem „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” kelljen dolgozniuk. A parlamentnek múlt kedden benyújtott törvényjavaslat szerint akik idén szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egy havi, 20-30 év között két havi, afölött három havi végkielégítést kaphatnak - írja a Népszava.

Szél Dávid pszichológus: A mostani kamaszgeneráció lesz az első, amelyiknek nem lesz jobb

Eddig minden kamaszgenerációnak egy fokkal jobb, kényelmesebb élet jutott, mint az előzőnek. A mostani az első generáció, amelyiknek nem lesz jobb. Háború zajlik a szomszédban, a klímakatasztrófa, az inflációs szegénység, az új vírusok, a Covid megjelenése egyszerre elég sok. Ezt érzik a gyerekek, szoronganak, félnek, a jövőbe vetett hitük inog. Másfelől az érzelmek kinyilvánítása sokkal elfogadottabb, nyíltabban beszélhetnek a problémáikról, bár szülői mintákat nem igazán kapnak, hogyan is kellene megfogalmazni őket. Az önsértés hátterében ez áll: ki is nyilvánítom, mit érzek, meg nem is.

(Forrás: hvg.hu)

CIVILEK A BENYÚJTOTT STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a változtatások nem érintik a törvény lényegét: a tervezett intézkedések semmilyen tekintettel nincsenek a valódi problémákra, a pedagógusok mellett a szülők és diákok jogait is súlyosan sértik. A változtatások nagy része pontosítás, formai változás, vagy a használt kifejezések cseréje a lényeg elfedése érdekében. Csak egy-két pontban állították vissza a régi szabályozást, például a továbbképzési kötelezettség esetén, és kihagytak pár olyan pontot, ami az alkotmányossági okokból biztosan nem ment volna át (halasztott rendkívüli felmondás, szólásszabadság erős korlátozása, amely voltaképpen benne maradt a törvényben, csak máshova került [a 2. § b) pontba]). Történt néhány enyhítés, például a próbaidőnél, a lemondási időnél, és olyan változások is bekerültek, amelyek kifejezetten szembemennek az általunk kértekkel. A benyújtás tényét és magyarázatát a miniszter levélben küldte el a pedagógusoknak. Ennek valótlanságairól külön cikkben írtunk.

(Forrás: ckpinfo)

Parászka Boróka: Düh és nevetés. A romániai tanársztrájk tanulságai

A pedagógustiltakozás szervezői azonban sikeresen felvették a propagandával a harcot. Tájékoztató oldalak, közösségi oldalak százai jelentek meg, ahol tételesen elmagyarázták: miért tarthatatlan az oktatás finanszírozása, hogy a finanszírozási kérdések nem csak arról szólnak, mennyit visz haza hóvégén a pedagógus. A legtöbb esetben pedig arról szólt az egyre erősebb társadalmi vita: mi történik, ha a jelenlegi színvonalon nem sikerül javítani, ha akuttá válik a tanárhiány, ha oktatási formák tűnnek el vagy jelentéktelenednek el. A romániai oktatásügyről tényleg, a szó legszélesebb és legnemesebb értelmében társadalmi párbeszéd indult el. És ezt a párbeszédet több más érdekvédelmi szervezet és csoport is támogatta.

(Forrás: hvg.hu)

LEGYEN AZ IRODALOM MINDENKIÉ 1.

Fenyő D. György Az irodalomtanítás módszertana című kétkötetes kézikönyve széleskörű, tapasztalatokon és tudáson alapuló, gyermek- és tantárgyközpontú módszertani repertoárt nyújt a leendő és aktív magyartanárok kezébe, azzal a didaktikai célzattal, hogy minden magyarórának legyen meg a maga létjogosultsága, értelme, miközben az anyanyelvi kompetencia fejlesztése is megvalósul. Négy pályakezdő tanár recenziója a könyvről, melyben a teljes koncepció átfogó vizsgálata után a számukra különösen megragadó szakaszokat veszik górcső alá.

(Forrás: Prae)

Az Európai Bizottsághoz fordul a PDSZ az érdemi egyeztetés nélkül benyújtott státusztörvény miatt

Alig pár órával a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy döntött: Brüsszelhez fordulnak a Parlament oldalán megjelent javaslat miatt, álláspontjuk szerint az ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. Az érdekvédők abban bíznak, hogy a folyamat még visszafordítható.

(Forrás: Index)

A köznevelési rendszer részéről a „különleges bánásmódhoz való jog” sokféle szükséges elemének biztosítása általában kimerül a fejlesztések, a segédeszközök és a vizsgakedvezmények tárgykörében. És még ezen a körön belül is egyre gyakoribb a gyógypedagógus hiánya vagy a ténylegesen megtartott fejlesztési óraszámok csökkenése miatt meghiúsuló vagy elégtelen hatékonyságú fejlesztés. Ez olyan közszolgáltatási hiányosság, ami lassan már „objektív” körülményként legalizálódik – ahelyett, hogy súlyos jogkövetkezmények mellérendelésével kényszerítenék az intézményeket és fenntartóikat a törvényi feltételek biztosításához szükséges finanszírozási, szervezési feltételek biztosítására… (Ez hasonló súlyú közpolitikai kérdés, mint az „épeknél” a pedagógushiány különböző jelenségei.)

(Forrás: tani-tani online)

Szeptemberben megszűnik a gödi Piarista Szakképző Iskola, az odajáró diákoknak máshol kell befejezniük a tanulmányaikat

Megszűnik szeptemberben a gödi Piarista Szakképző Iskola és Kollégium, új diákokat már nem vesznek fel az intézménybe, a most odajáróknak más iskolákban kell befejezniük tanulmányaikat – tudta meg a Telex. Az iskolát fenntartó Piarista Rend Magyar Tartománya lapunknak küldött válaszában a megszűnés okairól azt írta: „Az évek óta csökkenő diákszám, amely az idei évben kritikusan alacsony volt, az intézmény fenntarthatóságának egyre nagyobb terhe, a ránk bízottakról való felelős gondoskodás figyelembevételével rendünk vezetősége úgy határozott, hogy a 2022/2023-as tanév az utolsó év Gödön ebben a szakképzési formában.”

(Forrás: Telex)

Akkora a tanárhiány, hogy egy budapesti iskola vészforgatkönyvvel készül az új tanévre

– Hiány van biológia, földrajz, fizika szakos kollégákból, nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre – nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus. Az érintett intézményben a vezetés már vészforgatókönyvvel készül a következő tanévre az egyre nagyobb tanárhiány miatt. A pedagógus állítása szerint náluk legutóbb három kolléga jelentette be a távozását, ketten a pályát is elhagyják, egyikük pedig egy vidéki iskolába megy dolgozni, mégpedig azért, mert az érintett településen az önkormányzat minden tanár ebédjét kifizeti.

(Forrás: Népszava)

Benyújtja a Belügyminisztérium a pedagógus státusztörvény tervezetét a parlament elé

Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is. Visszahozzák a fegyelmi eljárásokat az oktatásba, és jön a teljesítményalapú bérezés is – viszont automatikus béremelést a tanároknak nem jelent a törvény elfogadása sem, azt a kormány még mindig Brüsszeltől várja.

(Forrás: hvg.hu)

Az egyetemi modellváltást levezénylő Stumpf István belebukott a rektorválasztásba a Tokaj-Hegyalja Egyetemen

Stumpf - aki a kuratórium elnöke, korábbi kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró, de ami még érdekesebb, a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációját ellátó kormánybiztos is volt - közleményében azt írja, hogy az eddig megbízott rektor, Horváth Ágnes tevékenységének ismeretében, valamint az egyetemi szenátus véleményével összhangban ő Fiath Attila személyében új rektor szeretett volna látni az intézmény élén. De leszavazták 3:2 arányban.

(Forrás: 444.hu)

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

A pedagógusbérek régiós összehasonlítása nem könnyű feladat: mindegyik országban próbáltuk a magyar Pedagógus I-nek megfelelő kategóriát használni, és az egyetemi végzettségű, magasabb béreket vettük figyelembe. Így is az látható, hogy bár a bruttó bérekben nincs nagy különbség, nettóban viszont Szlovákiában 15 százalékkal magasabb a kezdő tanári fizetés. Igaz, Romániában 13 százalékkal alacsonyabb, viszont az évek múlásával egyre inkább lemaradnak a magyar tanári fizetések.

Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról

Az elmúlt évtizedbea miénknél kevésbé elmaradott országokban intenzív gondolkodás zajlott arról, hogy a jövőben milyen irányba fejlődnek majd az oktatás kormányzásának rendszerei. Az ezzel foglalkozó kutatók szerint a jelenlegi decentralizált, de még hierarchikus rendszereket lassan fel fogják váltani az úgynevezett „heterarchikus”, többközpontú, egymás mellé rendelt egyenrangú szereplők hálózatos együttműködésén alapuló irányítási modellek.

(Forrás: portfolio.hu)

Ideje átgondolni a pályaválasztást: a mesterséges intelligencia arannyal kövezi ki a karrierutakat

A mesterséges intelligencia viharos gyorsasággal írja át a munka világát, több millió munkahelyet szüntet meg, viszont kutatók szerint legalább ennyi új munkalehetőséget teremt. Szakértőkkel vizsgáltuk meg, mely munkavállalók iránt ugrik meg az igény a következő években, és arra is választ kaptunk, milyen készségek elsajátításával kerülhetünk ki nyertesen a munkaerőpiacot felforgató viharból.

(Forrás: Index)

A köznevelési államtitkár megállapította, hogy a holnap iskolája nem lehet olyan, mint a tegnapi

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a magyar köznevelés 11 935 helyszínen zajlik, és 1,5 millió óvodást és tanulót szolgál ki. Hozzátette: éppen tíz éve vette át az állam e hatalmas intézményrendszert, és lépésről-lépésre haladnak előre, mert nemcsak karbantartani, hanem fejleszteni is szükséges az épületeket, hiszen ez jogos és alapvető elvárás a társadalom részéről. Az államtitkár megjegyezte, hogy 2018 és 2022 között 4576 köznevelési beruházás valósult meg

(Forrás: Hírklikk)

Két XII. kerületi iskolában is az alapítványon keresztül támogatják pénzzel a tanárokat a szülők

A Telexnek a Szülői Összefogás Közösség képviselője azt mondta: érti azokat a szülőket, akik próbálják fenntartani a rendszert a gyerekeik érdekében, de ez szerinte csak „pillanatnyi tűzoltás”, hosszú távon nem old meg semmit, inkább kontraproduktív. Azt gondolja, attól, hogy valamennyi pénzt kapnak a pedagógusok, a rendszer ugyanolyan rossz marad: ugyanolyan leterheltek lesznek a diákok, a pedagógusok és minden iskolai dolgozó, az oktatás rendszerszintű problémákkal küszködik hosszú évek óta, ennek csak egy része a pedagógusok bére. „Elég egyértelmű, hogy azzal, hogy bérkompenzációban részesül néhányuk, nem lesz jobb maga az oktatás. A pedagógusok anyagi megbecsülése egyébként sem a szülők, hanem az állam feladata. Elvárjuk tőle, hogy oldja meg ezt a kérdést, hogy tárgyaljon az oktatás megújításáról, melynek része a pedagógusok anyagi elismerése.”

(Forrás: Telex)

Bűnösnek mondták ki a magyar kormány elleni diáktüntetés egyik részvevőjét

A „Gyerekeket bántasz! 7IGEN-nel a gyermekbántalmazó rendszer ellen” elnevezésű megmozduláson a résztvevők tömegesen megindultak az Oktogontól a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Budapest VI. kerület, Lendvay utcai székházához – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.0 és 21 óra között próbálták meg áttörni a rendőrsorfalat Budapesten, a Rippl-Rónai utcánál. Mint írták, a készenléti rendőrök azt a feladatot kapták, hogy zárják le a Lendvay utcát, megakadályozva a tömeg haladását. A rendőrség hangosbeszélőn keresztül többször felszólította a tüntető tömeget, hogy távozzanak a helyszínről. A résztvevők ennek nem tettek eleget, közülük egy nagyobb létszámú csoport a rendőrsorfalat tolni kezdte. AZ ITTAS FÉRFI EKKOR A TESTÉVEL TOLTA A RENDŐRSORFAL ELSŐ SORÁBAN ÁLLÓ EGYIK RENDŐRT, MAJD NAGY ERŐVEL, ÖKÖLLEL ÜTÖTTE, AMI A RENDŐR SISAKJÁNAK PLEXIJÉT ÉRTE.

(Forrás: Index)

Vérellátó: sikeres volt a középiskolai edukációs program

A vérellátó szolgálat pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a programmal több mint 12 400 fiatalt értek el. A főleg biológia, testnevelés vagy osztályfőnöki óra keretében elhangzott előadásokat követően a tanulóknak lehetőségük volt kérdezni, így több véradással kapcsolatos hiedelmet, félelmet is sikerült eloszlatni.Az előadásokat követően sok fiatal már másnap felkereste valamelyik véradási helyszínt– közölték. Az edukációs program az Oktatási Hivatallal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal kötött együttműködési megállapodás révén valósulhatott meg, a kezdeményezéshez csatlakoztak az egészségügyi szakképző iskolák egyetemi fenntartói és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is.

(Forrás: Index)

MOST AKKOR KI AKADÁLYOZZA, HOGY 800 EZRES FIZETÉSE LEGYEN A TANÁROKNAK?

A kormány közel 800 milliárd forintot fordítana a pedagógusok béremelésére, nagyrészt EU-s forrásból. Egyszer azt mondják, már minden akadály elhárult az uniós finanszírozás elől, máskor azt, hogy az ellenzék akadályozza a fizetésemelést. Megnéztük, mi van a hivatalos dokumentumokban.

(Forrás: lakmusz.hu)

400 ezer gyerek él alkoholista szülővel

Alapítvány 2022-es jelentése. Mint írták, idén nagyon kevés adatból és kutatási eredményből dolgozhattak, de annak alapján is egyre szomorúbb kép rajzolódik ki a hazai gyermekjogi helyzetről. Az alapítvány a 2022-ben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a 2022-ben publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze a jelentést. Hangsúlyozták: nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon. Néhány adat ugyanakkor lesújtó képet fest a magyar gyermekek helyzetéről.

(Forrás: Házi Patika)

Totyik Tamás: a státusztörvénnyel a kisiskolák bezárását készítik elő

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) új elnöke szerint a státusztörvény bevezetésével a kormány pénzt is akar spórolni, és a pedagógushiányt is el akarja takarni. Totyik Tamás úgy látja, a státusztörvény azért is kell, mert be akarják bizonyítani, hogy a kisiskolák nem működőképesek, és a törvénnyel előkészítik azok bezárását. Az mindenesetre biztos, hogy a státusztörvénnyel a kormány meg akarja változtatni a pedagógusok jogállását. Hogy valójában mi áll a háttérben, csak mozaikokból tudjuk összerakni.

(Forrás: Hírklikk)

Pécsen is tüntetnek csütörtökön este pedagógusok, diákok és szülők a státusztörvény ellen

A pécsi demonstráció szervezője, a PONT, vagyis a Pécsi Oktatási-Nevelési Társulás. Az országos méretű tiltakozást Pécs mellett még legalább 14 városban megtartják, ugyanabban az időpontban, 2023. június 1-jén, csütörtökön 18 órától. A tüntetést “LEVEGŐT! – országos akció az oktatásért – PÉCS” címmel rendezik meg. A demonstrációt Pécsett a Széchenyi téren tartják, „ahol igent mondunk a diákok által benyújtott hétigenes népszavazás kérdéseire, és határozott nemmel felelünk az oktatásban tanulók, dolgozók kiállása miatt bevezetni kívánt státusztörvényre („bosszútörvényre”)”.

(Forrás: Szabad Pécs)

Levették az ifjúsági részlegről a magyar író könyveit a homofób törvény miatt

„A kiadóm kapott egy levelet a Libritől, amiben tájékoztatják őket, hogy három könyvem - Tükörlelkek 1, Tükörlelkek 2, Interferencia (Helena-trilógia 3.) - a két évvel ezelőtt hozott gyermekvédelmi jogszabálynak csúfolt valami miatt 18 éven aluliak számára nem terjeszthető” – írta Facebook-oldalán Papp Dóra kortárs regényíró. Felidézve, hogy könyvei nyolc éve kaphatók ifjúsági irodalom kategóriában, „hogy a 14 éven felüli korosztály megtalálhassa és felfedezhesse a 16 éves Orsi és a 18 éves Kriszti párhuzamosan futó történetét - ez a korszak most lezárul”.

(Forrás: Eduline)

Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak

Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak. Azt üzenik Novák Katalinnak, ne írja alá a státusztörvényt, mert az „nem tárgyalási alap, az oktatás fejlesztését új alapokra kell helyezni, aminek kidolgozásában közösen kell részt venni a szakszervezeteknek, a diákszervezeteknek, a civilszervezeteknek és a Belügyminisztériumnak”.

(Forrás: 444.hu)

DR. GYURKÓ SZILVIA: „AHOL ÉVEKIG TUD GYEREKEKET BÁNTALMAZNI VALAKI, OTT NEM ÁRTATLAN SENKI”

A titkoknak az a természetük, hogy kiderülnek. Soha nem volt olyan erős a nyilvánosság, mint most. Joggal félhetnek azok, akik eddig bíztak a saját hatalmukban, és abban a képességükben, hogy el tudnak fojtani minden információszivárgást. A XXI. században bizony legjobb eséllyel még életükben szembe kell nézniük azzal, amit eltussolni szándékoztak. Ez van. Ennek lehet örülni, ettől lehet félni, de így van. A nyilvánosság szerkezete, a média hatalma erre lehetőséget ad. És ha minden más eszközt el is próbálnak venni az áldozatoktól, ez még itt van, és nem gyengült. Sőt. Az elkövető egyéni felelőssége nem elvitatható. A bántalmazásért mindig az elkövető felel. De a közösség, amelyben mindez történt, szintén felelős. A vezetői szinten különösen. Ezt pedig el kell vállalni.

Nem hangsúlyos téma a társadalomban, hogy mi történik a gyermekvédelmi szakellátásban

A társadalomban nagyon sokféle kép él a gyermekeltűnésekkel kapcsolatban. Amikor egy kisgyerek tűnik el egy családból valamilyen fatális véletlen folytán – eltéved, elkóborol, elsodródik –, akkor azonnal hatalmas a társadalmi összefogás. Az egész falu elindul keresni, nem kérdés, hogy van kapacitása a rendőrségnek mindent tűvé tenni, és versenyt futnak az idővel. De a 18 ezer bejelentésből 17 ezer sok száz nem ilyen típusú – emlékeztetett az alapítvány szakmai vezetője. „Azok olyan 15-18 éves srácok, akikről eleve lemondott a társadalom. Akik nevelőszülőtől nevelőszülőig, gyermekotthonból gyermekotthonba vándorolnak a rendszer különböző intézményei között, az egyszerű állampolgár sokkal inkább devianciát, egy zavaró tényezőt lát bennük, kevésbé a veszélyben lévő áldozatokat. Holott ezekről a gyerekekről lehet tudni, hogy bántalmazások áldozatai, rossz bánásmódban részesültek, nem az ő hibájuk, hogy nem egy meleg, megtartó családban nevelkednek. Május 25. az eltűnt és bántalmazott gyermekek napja.

(Forrás: Népszava)

Kiakadt a magyar apuka: a sporttagozatos suliban felmondtak a tesitanárok, az informatikai szakközépben nincs informatikatanár

Korchma Zsombor beszámolója szerint a helyzet így a 2022/2023-as tanév vége felé a következő:Az informatikai szakközépiskolába járó fiának szeptemberben volt informatikatanára utoljára, akkor mondott fel az utolsó. A fiúnak a tanévben öt úgynevezett projekthete volt, „ami azt jelenti, hogy nincs oktatás egy hétig, mert olyan kevés a tanár, hogy a suli egyik felének tanítanak, a másiknak nem”. A sporttagozatos általánosba járó fiának „másfél hónapja nincs testnevelés órája, mert felmondtak a tesitanárok”. Tesiórán vagy rajzfilmet néznek, jobb esetben a gyerekeket leküldik az udvarra focizni. A kisebbik fiúnak hetente kétszer 11:50-re kell iskolába mennie, amikor három ügyeleti órája van (ez azt jelenti, hogy átlagban hetente kétszer nincs oktatás az iskolában, de kötelező bemenni, hogy a tanév teljen). Aki szerint ez a rendszer jó, annak hova járnak a gyerekei?

(Forrás: rtl.hu)

Tiltakoznak a diákok, mert érettségi közben rúgták ki a történelemtanárukat

A hivatalos indoklás szerint azért kellett elbocsátani M.-et, mert szakmai minősítése 2 százalékkal elmaradt a központilag előírt szinttől. Úgy tudjuk, hogy a szakmai elkötelezettséget értékelő szempontra kapott rendkívül alacsony pontszámot. Így jelenleg nem taníthat a tankerület egyik iskolájában sem, miközben nemrég született gyermeke, akivel szintén tanár felesége van otthon gyeden. Az ügyről az egyik helyi csoportba feltöltött, már több mint háromezerszer megosztott poszt azt írja, hogy a tanár azonnali elbocsátásanak valódi oka feltételezhetően az, hogy „szakszervezeti vezető tag, a sztrájkok egyik mozgatója volt. A döntés felülről jött, azaz központi utasítás volt, a diákok szerint az intézményvezető sem értett vele egyet.”

(Forrás: 444.hu)

Hiánypótló egyetemi szakképzés indul a MOME-n

Az itthon és külföldön egyaránt dinamikusan fejlődő szolgáltatástervezési szakmában egyre több vállalat és intézmény keres service designert, hogy segítségükkel tökéletesítsék szolgáltatásaik felhasználói élményét vagy belső folyamataikat. Az itthon elérhető Service Design képzések eddig főként különböző tanfolyamok formájában valósultak meg, az egyetemi oktatásban pedig csak egy-egy tantárgy részeként jelent meg a téma, ezért HIÁNYPÓTLÓ A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEMEN 2023 SZEPTEMBERÉTŐL INDULÓ KÉT SZEMESZTEREN ÁT TARTÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS. Az új képzés során a hallgatók többek között a kutatásmódszertan, a vizuális technikák, a stratégiai tervezés, vagy a szervezetfejlesztés területén gazdagíthatják ismereteiket, fiktív és valós service design feladatokban vesznek részt, a projektekből pedig a képzés végére olyan portfóliót állíthatnak össze, amellyel könnyen pályázhatnak meg szolgáltatástervezői pozíciókat itthon és külföldön egyaránt - áll az egyetem közleményében.

(Forrás: portfolio.hu)

„Ne csak mi tudjuk, hogy baj van” – mindkét elsős osztály tanítónője elmegy a hosszúhetényi suliból

Két elsős osztály is indulna ősszel, de mindkét kijelölt tanítónő elmegy a hosszúhetényi általános iskolából. A hír meglepte, elkeserítette a szülőket, akik dühösek és cselekedni szeretnének. A 3500 lakosú településen szokatlan módon ezért közös gondolkodást és gyertyagyújtást szerveztek az iskola udvarára. A Pécsi Tankerületi Központ a Telex kérdésére azt írta: nincs tudomásuk távozó pedagógusokról, ugyanakkor a tanítói állásra megjelent a pályázati kiírás.

(Forrás: Telex)

Beer Miklós a diáktüntetésekről: Valahogy jelezni kell, hogy baj van

Nagy hiba volt szerinte a kötelezően választható hittanoktatás bevezetése, szerinte ezzel a döntéssel megszakadt a gyerekek és fiatalok élő kapcsolata az egyházzal. Felidézte, hogy a nyolcvanas években délutánonként tele volt gyerekekkel a templomkert, egy élő közösség volt a plébános körül, és emiatt a vasárnapi misére is több fiatal járt. „Ma már letudják az iskolában a kötelezően választott hittant, a szülők pedig meg vannak nyugodva, hogy ők megtettek mindent a gyerekért, és nincs már élő kapcsolat az egyházzal” – tette hozzá.

(Forrás: Telex)

Százezer tanár sztrájkol Romániában, mit érhetnek el ezzel?

Miközben Magyarországon immár hónapok óta a tanárok és diákok tiltakozásától hangos Budapest, Romániában is elege lett a tanároknak: a héten tanárok ezrei követelik Bukarestben és az ország nagyobb városaiban, hogy a kormány emelje meg a fizetésüket és költsön jóval többet az oktatási rendszerre.

(Forrás: 444.hu)

A pedagógusok helyzetéről szóló szakértői egyeztetésen hétből csak három ellenzéki képviselő jelent meg

Pintér Sándor belügyminiszter május 24-én egyeztetett az ellenzéki pártok képviselőivel és szakértőivel a pedagógusok helyzetéről. A miniszter ekkor ígéretet tett egy újabb, szakértői szintű egyeztetésre. A Belügyminisztérium közleménye szerint az egyeztetésen a hét meghívott közül mindössze három képviselő jelent meg.

(Forrás: Index)

Oktatáskutató: A helyzet még annál is rosszabb, mint amilyennek látszik

Az egyetemekre jelentkező 126 ezer fiatal közül kevesebb mint 1600-an jelöltek meg első helyen osztatlan tanári képzést, miközben egyre nagyobb a tanárhiány, nem lesz, aki pótolja a nyugdíjba menő pedagógusokat és pályaelhagyókat. Egy oktatáskutató szerint az elmúlt tizenkét évben fokozatosan és brutálisan romlott a helyzet, a pedagógusképzésre jelentkezők alacsony száma is ezt igazolja.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Idén nagyot nő a diákmunkások fizetése

Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló köz

(Forrás: portfolio.hu)

A távoktatás csak rontott a gyerekek szövegértésén

10 évvel ezelőtti szintre estek vissza a magyar ötödik osztályosok szövegértési képességei az elmúlt években egy nemzetközi oktatási felmérés, a PIRLS nemrég közzétett, 2021-re vonatkozó eredményei szerint.

(Forrás: g7.hu)

Kudarc lett a nagy Pintér-féle oktatási egyeztetésből, a diákok szót sem kaptak a hatalomtól

Az ellenzéki pártok, pedagógusok szervezetek és diákok képviselői után a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence is sajtótájékoztatón számolt be a megbeszélés tapasztalatairól. Felidézte, hogy az új pedagógus státusztörvénnyel kapcsolatban már többször egyeztettek a tanári érdekképviseletekkel, szülői és diákszervezetekkel. Az ellenzéki pártokkal történt szerdai megbeszélésről azt mondta, továbbra sem tudták meg, oktatásügyben mit szeretne az ellenzék, aminek némileg ellentmond, hogy nem sokkal később arról beszélt, a pártok valamennyi felvetésére reagáltak. Az ellenzéki politikusok egy közös nyilatkozatban is összefoglalták, hogyan vélekednek a pedagógusok közalkalmazotti státuszát megszüntető törvénytervezetről, ám Rétvári szerint ők ilyen nyilatkozatot nem kaptak.

(Forrás: Népszava)

Pedagóguskutatás gyorsjelentés: a tanárok közel fele nagyon nehezen él meg jövedelméből

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói áprilisban online kérdőíves vizsgálatot végeztek pedagógusok körében, aminek célja az oktatási tiltakozásokkal és követelésekkel, valamint a közoktatásban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatos vélemények feltérképezése volt Az pedagóguskutatás gyorsjelentésének eredménye szerint a pedagógusok a legfontosabb 5 probléma közé sorolják az alacsony béreket – 92 százalék, a magas munkaterheket – 62 százalék, a tanári autonómia hiányát – 61 százalék, a tananyag nem megfelelő összetételét – 59 százalék, valamint az adminisztrációs terheket – 46 százalék.

(Forrás: 444.hu)

Tárgyalás Pintérrel: Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház BELFÖLD 2023. május 24. – 12:06

A meghívó szerint az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal az egyeztetésre, amire végül az összes ellenzéki párt elment. Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el az egyeztetésre. Az egyeztetésen a szakmai szervezetek nem kaptak szót, Pintér Sándor egyedül a pártok képviselőivel állt szóba.

(Forrás: Telex)

Kunhalmi Ágnes: egységes állásponton az ellenzék és a tanárok

Viszonylag gyorsan, gyakorlatilag eredmény nélkül, nyilatkozatok átadásával ért véget a parlamenti ellenzéki pártok és Pintér Sándor egyeztetése a státusztörvény-tervezetéről. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy fogalmazott: „jöttünk, láttunk, nem beszéltünk”. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón az ellenzéki pártok, valamint a pedagógusokat és a diákokat képviselő szervezetek egyetértettek abban, hogy nem közelednek az álláspontok a kormányzattal.

(Forrás: Hírklikk)

Pedagógus-életpályamodell – ezért vonult ki az ellenzék a belügyminisztériumi egyeztetésről

Túl a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteivel lefolytatott több hónapos egyeztetés után a kormányzat az ellenzéki pártokkal kezdett szerdán egyeztetésbe a pedagógus-életpályamodellről, a baloldali pártok azonban egy ponton kivonultak az egyeztetésről, és a tárca épülete előtt tartottak közös tájékoztatót. A Mi Hazánk bent maradt. Azt mondták, a \"bosszútörvényről\" (státusztörvény) értekezni nem voltak hajlandók, az oktatás helyzetének javításáról nem beszélhettek, a pártok civil szakértői delegáltja pedig szót sem kapott az egyeztetésen, ezt követően döntöttek a távozás mellett.

(Forrás: Infostart)

ADATOK A TANÁRSZAKOS JELENTKEZÉSEKRŐL

A facebookon több helyen megjelent néhány adat a felvi.hu alapján arról, hogy az ELTE tanárszakjaira hányan jelentkeztek. A felháborodás a helyzet miatt teljesen jogos – azonban, ahogy Bálint György írta kezdő felháborodókhoz címzett intelmeiben, „Tanuljátok meg jól, hova kell irányítani felháborodástokat.” A felvi.hu arról közöl adatokat, hogy melyik szakpárra hányan jelentkeztek. Az ELTÉn 33+1 tanárszak van, a 33 közül bármelyik bármelyikkel párosítható, ami 33*32/2=528 szakpárt jelent, a +1 az integrált természettudományos oktatásra felkészítő természettudomány-környezettan képzés, ami önmagában szakpárnak számít. Viszonylag kicsi a jelentősége annak, hogy kémia-portugál szakpárra nem jelentkezett senki; felháborodni a helyzet nyomorult voltán amiatt érdemes, hogy kémia tanárszakra (bármivel párosítva, összesen) hatan jelentkeztek első helyen. Ezt persze egy nem erre a célra készült, nyers adathalmazból ki kell számolni, összegezni. Az ELTE összes tanárszakjára az első helyes jelentkezések száma idén a következőképpen alakult:

(Forrás: ckpinfo)

Lasszóval keresik az iskolák a kémia- és fizikatanárokat, a felvételizők száma mégis szinte egyenlő a nullával

3357 fő - ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. Nem meglepő tehát, hogy ezzel a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába - még úgy sem, hogy idén egyébként kiemelkedően sokan, mintegy 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Vannak szakok, amiknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések.

(Forrás: Eduline)

A PDSZ a Tanítanékkal ellentétben a Pintér Sándorral való egyeztetésre bíztatja a pártokat

A Taníték Mozgalom szombaton küldött közleményt, amiben felszólította az ellenzéki pártokat, hogy ne üljenek le Pintér Sándor belügyminiszterrel a státusztörvényről egyeztetni, mert arról „tárgyalni nem lehet, teljes egészében el kell utasítani”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) viszont más állásponton van, erről a Telexnek nyilatkoztak: „Aki elzárkózik az ilyen kezdeményezésektől, az megadja annak az esélyét, hogy a kormány magát demokratának állítsa be, és azt mondja, ők akartak egyeztetni, de a tárgyalófelek erre nem voltak hajlandók” – mondta a Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja. Nagy Erzsébet szerint el kell mondani a kormánynak, hogy mi a gond a státusztörvénnyel, ezt az ellenzéki pártoknak is világossá kell tenniük és képbe kell kerülniük a státusztörvény problémáival. Eddig a Jobbik és LMP jelezte, hogy elmennének Pintérrel egyeztetni, a DK ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a belügyminiszter a tanárokkal és szervezettekkel is üljön le, a Momentum pedig látszatintézkedésnek nevezte az egyeztetést.

(Forrás: 444.hu)

„Szégyellem, hogy a pedagógustársadalom tagja vagyok”

A legutóbbi, április 24-ei egységes sztrájkban, amit a pedagógus szakszervezetek hirdetett meg, tiltakozva a pedagógusok jogait korlátozó új státusztörvény tervezete ellen, az érdekképviseletek szerint megközelítőleg tízezer pedagógus vehetett részt. A sztrájkolók száma ugyan elmaradt az egy évvel korábbi sztrájknapok részvételi arányaitól, ám most több olyan iskola volt, ahol a tantestület nagy többsége – egyes intézményekben 95-98 százaléka – beszüntette a munkát. Akadtak azonban olyan iskolák is, ahol kevés vagy mindössze egyetlen pedagógus, iskolai dolgozó sztrájkolt.

(Forrás: Népszava)

Pedagógusbérek: Pintér Sándor összehívta a parlamenti pártokat

A három hónapja tartó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a parlamenti pártokkal is egyeztet a Belügyminisztérium az új pedagógus életpályatörvényről, amely megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését is. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter 2023. május 24-ére, szerdára hívta egyeztetésre a parlamenti pártok (Fidesz-KDNP, DK, MSZP, Momentum, Jobbik, Mi Hazánk) frakcióvezetőit, politikusait, szakértőit

(Forrás: 24.hu)

Komoly fenyegetést kapott a kormány a pedagógusoktól

A szakszervezet hiányolja azt, hogy a kormány nem döntött a tanulók terheinek csökkentéséről, nincs a XXI. század kihívásaira választ adó alaptanterv, és elmaradt az oktatásban dolgozók presztízsének emelése is. A PSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a kormány nem hoz mielőbb érdemi döntéseket az ország jövőjét meghatározó köznevelés és szakképzés helyzetének javításáról, nem vonja vissza a státusztörvény tervezetét, végső eszközként lehetővé tesszük minden köznevelésben dolgozónak: lemondásukat/felmondásukat helyezzék letétbe a Pedagógusok Szakszervezete fővárosi és megyei irodáiban. A PSZ honlapján részletes tájékoztatás érhető el a lemondás dokumentumairól és a letétbe helyezés módjáról.

(Forrás: portfolio.hu)

A tüntetések és tárgyalások közepette új elnököt választott a Pedagógusok Szakszervezete

Tisztújító kongresszust tartott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szombaton Budapesten. Az eddigi alelnököt, Totyik Tamást választották meg nagy többséggel a küldöttek a szakszervezet új elnökének – derült ki az érdekképviseleti szervezet közleményéből. Totyik július 1-jétől veszi át az elnöki feladatokat, addig tart a jelenlegi elnök, Szabó Zsuzsa öt évre szóló mandátuma, aki nem indult újra ezért a tisztségért. Totyik Tamás az elmúlt években rendszeresen megszólalt oktatási kérdésekben a médiában, és részt vett a „Tudásmenet az oktatásért!” nevű akcióban is az év elején. Miskolctól Budapestig összesen 180 kilométert gyalogolt több kollégájával együtt, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira.

(Forrás: Telex)

Kézhez sem kapták a státusztörvényt a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal folytatott újabb tárgyaláson

Nem történt érdemi előrelépés a pedagógus szakszervezetek és a kormány tárgyalássorozatának mai napi fordulóján sem – számolt be élő Facebook-bejelentkezésben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja. A szakszervezetek szerint kiszámítható előmenetelt biztosító bérrendszerre, kötelező óraszámra és az összes túlmunka kifizetésére lenne szükség, amihez viszont egyáltalán nem kell bevezetni meglátásuk szerint a státusztörvényt. A kormány az előző tárgyalás alkalmával ugyan tett engedményeket, a szakszervezetek szerint még ebben a gyengített formájában is elfogadhatatlan a törvény.

(Forrás: Mérce)

Pedagógusbérek és az új életpálya-modell. Maruzsa Zoltán (podcast)

Hol tartanak a tárgyalások a pedagógus-bérekről a szakszervezetekkel? Hogyan lesz vonzóbb a pedagógus-életpályamodell? Mennyit tud emelni a magyar kormány a saját erejéből, és mennyit vár a kormány az Európai Unióból? Milyen bérrendszert alakít ki a kormány, és mennyi mozgástere lesz a munkáltatóknak? Miben különbözik az új sávos, fllexibilis, teljesítmény-alapú bérrendszer a mostani, közalkalmazotti törvény szerinti 5 bérkategóriától? Ki dönthet a sávos rendszerben a differenciált bérekről? Alapbéresíthető lesz-e az új béremelés? Hány konkrét helyen változott a tervezet az elmúlt 15 tárgyalás során? Miben hoz változást az új pedagógus életpálya-modell?

(Forrás: Infostart)

Plusz felvételi pontokat adnának az új tantárgyból jól szereplőknek

A kampány célja, hogy a fiatalok is megismerhessék a Magyar Honvédség által kínált lehetőségeket. \"Hiszem, hogy jó ma katonának lenni\" – mondta Czermann János, hozzátéve, hogy a kormány elkötelezett ebben a folyamatban, és már előzetes döntés született a katonák illetményszintjének jövő évi továbbfejlesztéséről. Azt is célként emelte ki, hogy a hazafias és a honvédelmi nevelés a magyar oktatásba épüljön, de ehhez a pedagógusokat is \"meg kell nyernünk\". Felsorolt olyan eseményeket, versenyeket, képzéseket, táborokat és programokat, melyek szorosabbá tehetnék a kapcsolatot a Magyar Honvédség és a középiskolai oktatás között. \"Ugyancsak szeretnénk, hogy a honvédelmi alapismeretek tantárgyat felvegyék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tantárgyai közé, így a versenyen elért eredményekért a tanulók a felsőoktatási felvételi eljárás során többletpontot kaphatnak, illetve az egyes tantárgyak legjobb felkészítő tanárai is díjazásban részesülnek\" – jelentette ki.

(Forrás: infostart)

Ez most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlyt

Én sok mindent el tudok fogadni: ha az a cél, hogy sokan járjanak egyetemre, akkor ez a cél. De az is lehet a cél, hogy legyen sok szakmunkásunk, akik meg tudnak építeni egy házat. Csak legyen valamilyen koncepció, amilyen ilyen irányban haladunk. Én leginkább azt hiányolom az elmúlt időszakból, hogy nincs egy hosszú távú elképzelés azzal kapcsolatban, hogy milyen oktatást szeretnénk – mondta Csapodi Csaba, a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

Több pénz kell az oktatásra, de nem mindegy, miként költjük el azt

Az adófizetők és a politikusok gyakorlatilag mindenütt egyetértenek abban, hogy több pénzt kellene fordítani a gyermekek oktatására. Nyilvánvaló dolog, hogy a jobb oktatás révén a gyerekek könnyebben tudnak az életben elindulni. Átgondoltan kell azonban e téren cselekednünk. Sok népszerű oktatási beruházásnál alig vagy semennyire sem bővül a gyerekek tudása, miközben ritkán hallunk a leghatékonyabbnak tekintett befektetésekről.

(Forrás: portfolio.hu)

Horváth Péter: ha nem lesz uniós forrás, akkor is kell a pedagógus-béremelés

Az írásbeli érettségik első tapasztalatairól, valamint a pedagógusok helyzetéről, a bérezéssel és az úgynevezett státusztörvénnyel kapcsolatos vitákról is beszélt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Részlet: „ Differenciálni jelen pillanatban a pótlékoknál lehet, az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői pótlékoknál, az differenciáltan adható, és az intézmények saját szervezeti kultúrájuknak megfelelően döntötték el azt, hogy mi ennek a differenciálásnak az alapja. De a béreknél nincs differenciálásra jelenleg lehetőség. Érdemi lehetőség biztos, hogy nincs.”

(Forrás: infostart)

Külföldön vesz egyetemet az 500 milliárddal megtolt kormányközeli elitképző

A Modul Universität Wien magánegyetemben szerez tulajdonrészt a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A bécsi intézményben 1100 diák tanul nemzetközi menedzsment, fenntartható fejlődés, alkalmazott adattudományok, turizmus és szolgáltatásmenedzsment szakokon, és előkelő helyen szerepel egy a tudományos hivatkozások alapján összeállított rangsoron. Miért fontos ez? A tulajdonszerzés az MCC nemzetközi hálózatépítésének újabb lépése, az intézmény korábban német és brit egyetemekkel kötött megállapodásokat, és tavaly ősszel Brüsszelben nyitott képzési helyszínt. Az MCC belföldön is látványos terjeszkedésbe kezdett, miután 2020-ban állami vagyonjuttatást kapott, aminek része számos emblematikus épület szerte az országban.

Fülke Extra: \"Finnországban az oktatás nem politikai játszma\"

Hogyan lett nemzetközi példa a finn oktatásból? Közéleti podcastunk videós különkiadásában Pihla Meskanen oktatási szakértő, az Arkki építészeti-oktatási program megalkotója volt a vendégünk, aki nemcsak arról mesélt, hogy mit tanulhatnak, most már Magyarországon is, a diákok a világról az építészeten keresztül, hanem arról is, milyen szemléletváltás kellett ahhoz, hogy Finnország oktatási és innovációs központ legyen Európában.

(Forrás: hvg.hu)

60 százalékos érettség

Az érettségizők aránya a 2010-es évekig ütemesen emelkedett, azóta viszont megállt a növekedés. Az érettségizők száma évek óta nem éri el a 70 ezret, 2004-ben még 93 ezren voltak. A csökkenés fő oka demográfiai: a korosztály létszáma csökken. A két világháború között még a középosztályba, a “nadrágos emberek” közé a befejezett gimnázium jelentett belépőt, amit a férfiak mindössze 6-8, a nők 3 százaléka végzett el. Miközben a középiskolai oktatás kibővült, a hatvanas évektől a nemi arányok is fokozatosan megváltoztak. Azóta több nő érettségizik, mint férfi, az előnyük ma is nagyjából 5 százalékpont. Mostanra az érettségi expanziója lelassult, a fiatal korosztályokban beállt a 60% körüli érettségiző arány. A teljes felnőtt társadalomban nagyjából minden harmadik embernek van legalább érettségije

Kijavítják a tankönyvet, amiben a „meleg” szót „magyarra” cserélték egy versben

A szerző azt írja, már tavaly felhívta valaki a figyelmét, hogy a szozat.org-on helytelenül szerepel a verse, írt is a szerkesztőnek, aki azt válaszolta, nem találja a verset, és nem is tudja, hogy került az oldalra. A szerkesztő kérte a helyes változatot, de Kiss elfelejtkezett a dologról, most jutott csak eszébe, amikor hallotta a katolikus tankönyvről szóló hírt. „A Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője kedves és együttműködő volt, az online verzióban azonnal javította a verset, a nyomtatással leálltak, a szeptemberi tankönyvben már hibátlanul lesz a szöveg. Méltatlannak tartom, hogy ebben a helyzetben trágár üzeneteket és telefonokat kapott. Minden együttérzésem neki.”

(Forrás: 444.hu)

Tájékoztatás nélkül törölte a Facebook a május 19-i diáktüntetés eseményét KOCSIS ÁRPÁD csütörtök 10:00

„A május 19-én 16:30-ra meghirdetett tüntetésünk Facebook-eseményét gyűlöletbeszédre hivatkozva a Meta/Facebook törölte. Erről mi nem kaptunk a Metától semmilyen tájékoztatást, támogatóink jelezték, hogy ez az üzenet fogadta őket az eseményre kattintáskor”, írta a szerda este kiadott közleményében az Egységes Diákfront szervezet. A Diákfront által meghirdetett eseményre több mint 16 ezer visszajelzés érkezett, s emiatt is különös, hogy a Meta törölte az eseményt. Amikor ma reggel kilenc órakor az esemény kiírását kerestük a Facebookon, továbbra is a Meta elérhetetlen oldalakon szereplő üzenete fogadott bennünket. A Diákfront csapata új látja, hogy a Facebook-esemény törlése mögött a kormány és a Megafon Központ áll

(Forrás: Mérce)

Módosított az Orbán-kormány, egy év helyett bármeddig munkára lehet fogni a nyugdíjas pedagógusokat

A Magyar Közlöny április 28-i számában megjelent rendeletmódosítás – amely a kihirdetést követő napon hatályba is lépett –, már nem szab egy évre szóló időkeretet a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatásához, valamint egy olyan ponttal is kiegészült, amely lehetővé teszi az idős pedagógusok számára, hogy az érettségi vizsgák és országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezésében is részt vehessenek.

(Forrás: Népszava)

Óvatosan a ballagási pénzzel - érdemes a fiatalok elé megtakarítási célokat kitűzni

A ballagási szezonban a szülők, rokonok pénzzel jutalmazhatják a diákokat. Ez az ajándék azonban akár haszontalan is lehet, ha a gyerekek azonnal elköltik a pénzt. Érdemes inkább a szülőkkel közösen kitűzni egy megtakarítási célt, és arra félretenni - hívja fel a figyelmet a K&H, amelynek Vigyázz, kész, pénz! vetélkedősorozatában kiemelt szerepet kapnak a különféle megtakarítási formák a fiatalok számára. Óvatosan a ballagási pénzzel - érdemes a fiatalok elé megtakarítási célokat kitűzni A ballagás is apropót adhat arra, hogy a szülők megismertessék a gyerekekkel a pénzügyi tudatosságot, ezen belül a megtakarítások jelentőségét. A búcsúzó diákok ugyanis a ballagás alkalmával akár pénzt is kaphatnak ajándékba a szülőktől, rokonoktól.

(Forrás: Profit Line)

Töriérettségi 2023: itt vannak a hivatalos megoldások

Az idei írásbeli feladatsorban a keresztény vallástól egészen a magyarországi elöregedő társadalomig kellett eljutniuk a középszinten érettségizőknek töriből. A témák között előkerült a kereszténység, a Szovjetunó, az unió, valamint Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadaságharc és az első ipari forradalom is. Az idei feladatok között az 56-os forradalom története is felbukkant.

(Forrás: 24.hu)

„Közel jött az erőszak, a fiatalok jövőjét próbálják tönkretenni. Ez megmutatja, hogy a hatalom gyenge\"

Érzelmileg megviselő a küzdelem, amelyet civilek vívnak egy elnyomó rendszer ellen, ráadásul lassú folyamat, amelynek nem mindig látszik egyből az eredménye, és sok türelmet igényel. Ugyanakkor a kitartó ellenállás, a polgári engedetlenség és egyre több civil bekapcsolódása a mozgalomba kiépít egy közösséget, amelyben saját magukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek, nem várnak politikusokra vagy pártokra, megszervezik maguk az ellenállást. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyetlen politikai párt sem tudott ilyen nyers erőt felmutatni. „Most valóban a civilek az igazi ellenzék, ők tudnak mozgósítani, olyan határátlépéseket megvalósítani, amikre szükség van az igazságtalanságok miatt” – mondja Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója. A budapesti Kölcsey Gimnáziumból tavaly elbocsátott tanárnő nem a menekülésben látja a kiutat. „Azért nem megyek el, mert azt gondolom, hogy van értelme annak, amit csinálok. Ez az én országom, ide születtem, itt vannak a gyerekeim, a szüleim. Miért én menjek el?” – mondja.

(Forrás: hvg.hu)

A „meleg” szót „magyarra” cserélték az egyik 10-es irodalomkönyvben...

A verset sokszor alkalmazzák az irodalomoktatásban, mivel Kiss Judit Ágnes műve mondhatni a Szózat XXI. századi átirata, amely a kivándorlásról és az azzal kapcsolatos dilemmákról szól, a fiatalokhoz közel álló nyelvezettel és hangnemben. Ezt erősítette meg lapunknak Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium és Általános Iskola magyartanára is. Az ügy kuriózuma, hogy a vers széles körben közismert, ezért is érthetetlen a cenzúrának is felfogható változtatás, amely feltűnhet a tizenhat éves diákoknak. Kiss Judit Ágnes lapunktól tudta meg a változtatást.

(Forrás: Népszava)

Tanulás újratöltve. Miért érdemes szülőként, tanárként tanulmányozni egy múlt századi könyvet? Németh Anna írása

Ha képesek vagyunk letenni a konvencionális tanári üzemmódunkat, és a megértést elősegítő minden motívumot alkalmazunk osztálytermi jelenlétünkben, akkor megláthatjuk diákjaink szemében a kíváncsiságot, a felfedezés örömét! A mai, nagyon kényelmetlen oktatási környezetünkben pedig ez rendkívüli megtartó erővel bír(na), ám az oktatás döntéshozóinak még nagyon sok olyan lépést kellene megtenni, ami a tanulás-tanítás folyamatát az egészséges irányba viszi…

(Forrás: tani-tani online)

A diákok rávették a hatalmat, hogy magához méltó módon viselkedjék

A második diáktüntetéses kordonbontás után nem lehet kétségünk egyik oldal szándékai felől se. Nem egyszeri rendőri túlkapás történt előző hét szerdán, és a diákok sem véletlenül keveredtek összetűzésbe a rendőrökkel. A rendőrök tényleg foggal-körömmel (meg persze könnygázzal és gumibottal) védenek teljesen üres várbeli kormányzati épületeket. A diákok pedig, alternatíva híján, elkeseredettségükben, cserbenhagyottságukban és dühükben tényleg keresik azokat a helyzeteket, ahol a hatalom nyílt elnyomását provokálhatják ki. Ugyanis egyfelől tökéletesen tisztában vannak a hatalom működésének logikájával. Másfelől azt is látják, hogy az ellenzéki tüntetések szokásos formájának – a sétáknak és beszédhallgatásoknak – nincs sok értelme.

(Forrás: Mérce)

Magyartanár az érettségi műelemzésről: kiválóan elemezhető műveket kaptak a diákok

Mindkét feladat kényelmes választás lehet a diákoknak – így értékelte az Eduline által megkérdezett szaktanár a magyarérettségi műelemzős részét. Az egyik opciójuk az érettségizőknek az, hogy egy Lázár Ervin-novellát elemeznek. A tanár szerint akár még ismerős is lehet a vizsgázóknak a feladatul kapott novella, mert része a Csillagmajor című kötetének, amit az általános iskolákban tanítanak is, de Lázár Ervin egyébként sem először tűnik fel az érettségiben, ráadásul a feladatokban sem kérdeznek szokatlan elemeket. A másik lehetőség Petőfi Sándor és Tóth Árpád Csokonairól szóló verseinek összehasonlítása. A tanár szerint Petőfi művei kiválóan összevethetők XX. századi költők műveivel, ráadásul mindkét szerző és Csokonai is része a középiskolai tananyagnak, a verseik pedig még úgy sem tűnhetnek ijesztőnek, hogy egyébként nem részei a gimnáziumi tantervnek.

(Forrás: hvg.hu)

Most inkább tanulok, aztán majd ha vége az érettségiknek, akkor újra részt veszek a tüntetéseken

Hétfőn délután egy órakor véget ért az idei magyarérettségi írásbeli része, utána kérdeztünk apáczais diákokat a tapasztalataikról. A diákok könnyűnek találták az idei magyarérettségit, egy magyartanár szerint a szövegértés hosszú volt és a verselemzés nem volt egyszerű. A diákok felkészülését az sem befolyásolta, hogy az idén érettségiző generáció utolsó egy-két évét kétségkívül meghatározta a tanárok több mint egy éve tartó sztrájkja. Az egyik diák a Telexnek azt mondta: „Én csak szomorú vagyok, a tanáraim mindent megtesznek, hogy a legjobb szakokra kerüljünk be, engem is lehangol, ha letörtnek látom őket.”

(Forrás: Telex)

Indul az érettségiszezon, a mostani generációnak nem volt könnyű útja idáig

Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az egyetemi felvételiken jelentős pluszpontokat jelentő emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 72 569, emelt szinten 1771 tanuló vizsgázik. Kedden matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en érettségiznek, szerdán történelemből pedig középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák vizsgázik majd. Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 11-én angol nyelvből középszinten 45 864-en, emelt szinten 18 848-en, 12-én német nyelvből középszinten 11 537-en, emelt szinten 2077-en érettségiznek.

(Forrás: Telex)

Érettségi: hétfőn egy korszak lezárult, jövőre jön a „lelketlen húsdarálás”?

Túl vannak a magyarérettségin a diákok. Közvetlenül a megmérettetés után a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük arról, mennyire volt nehéz dolga a végzősöknek. Arató László cikkünkben ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani vizsgánál sokkal fontosabb az, ami jövőre lesz. Álláspontja szerint az új követelmény, amely 2024-től lép életbe, finoman szólva is több sebből vérzik.

(Forrás: Index)

Veszélyes, ha egy szorongó, depressziós gyerek a ChatGPT-nek önti ki a lelkét?

Egy iskolai zaklatás áldozatává vált kamasz nevében teszteltük a ChatGPT-t, majd a mesterséges intelligencia által adott válaszokat elemeztettük szakértőkkel. A válaszokat egyikük sem találta károsnak, de azért ők nem így beszélnének egy kamasszal. Arról viszont megoszlottak a vélemények, hogy jó-e, ha valaki ilyen helyzetben először a mesterséges intelligenciához fordul.

(Forrás: hvg.hu)

Kiakadtak a tanárszakszervezetek Rétvárin

Láthatóan nagyon felbőszítette a tanárokat Rétvári Bence pénteki bejelentése, miszerint „Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon.” Szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös közleményben reagált a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának szavaira. Mint írják: Rétvári Bence állításaival szemben a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Normális esetben az Európai Uniótól ilyen célra támogatásokat egyetlen ország sem kap. Amiért az Európai Unió kivételt tett Magyarországgal, az a közoktatás és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete.

(Forrás: 24.hu)

A rendőrség keresi a KRÉTA és a Neptun meghekkelőjét TECH BELFÖLD 2023. május 05. – 18:58

Az elmúlt másfél hétben több jelzést is kaptunk arról, hogy valaki illetéktelen hozzáférést szerzett a közoktatásban használt KRÉTA, illetve a felsőoktatásban használt Neptun oktatási rendszerhez. Ezért megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy kaptak-e bejelentést, vizsgálják-e a történteket. Pénteki válaszuk szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni Osztálya nyomozást indított az ügyben ismeretlen tettes ellen.

(Forrás: Telex)

Rendőrségen töltötte az éjszakát, de legközelebb is az első sorban fog állni (videó)

Rég láthattuk a rendőrséget olyan erőszakosan fellépni békés tüntetők ellen, mint szerda este, mikor az Egységes Diákfront tüntetése után a tömeg spontán a Karmelitához vonult. Hidász Máté úgy érzi, aránytalanul durván bántak vele, mégsem tesz panaszt a rendőrség ellen.

(Forrás: Telex)

Mire jó a mesterséges intelligencia? Bessenyei István írása

Kulcskérdés tehát, hogy a tanulási rendszerek leragadnak-e a papíralapú, a könyvkultúra monopóliumára alapozott, lexikális ismeretek megjegyzésére koncentráló, túlméretezett és szigorúan kötött tantervi keretek közé szorított tudásátadási algoritmusoknál, vagy képesek lesznek ezt feladni és alkalmazkodni a technológiai robbanás kihívásaihoz. A mesterséges intelligencia oktatási használatának egyik nagy ígérete az egyéni tanulási utak kialakításának lehetősége volt. Egy korábbi elképzelés szerint a tanulók digitális lábnyoma alapján, személyes tanulási szokásaik elemzésével tudnának a programok egyénített feladatokat megadni, de ezek a kísérletek adatvédelmi és technológiai okok miatt zsákutcának bizonyultak.

(Forrás: tani-tani online)

„Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni” – oktatáskutató a káosz okairól

Nem tudom pontosan, mi van a politikusok fejében, gyanítom, más van a köznevelésért felelős államtitkár Maruzsa Zoltánéban és más Orbán Viktoréban, de az biztos, hogy mindenki hoz magával egy oktatási modellt a gyerekkorából. Minden új intézkedés esetében felfedezhető, hogy mintát ad számukra a Kádár-korszak oktatása, amit pedig nagyon hiányolok, az a kreativitás. Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni. Az, hogy a szakképzés minőségét megpróbálják javítani, még jó döntés is lehetne, de egyelőre nem sikerül nekik, mert ehhez tényleg jó pedagógusok kellenének. Ha viszont a tanárokkal szemben bizalmatlanok, teljesen elveszítik ezt a réteget. Pedagógus nélkül pedig ezt a problémát nem lehet megoldani. Már azzal mellélőttek, hogy azt gondolták, a helyzet magától megoldódik. Mivel sok nőt és gyereket érint, nekik eleve nem annyira fontos, mint a férfias területek, az ipar, a katonaság vagy a futball. Most szembesülnek azzal, hogy nem oldódnak meg maguktól a problémák, és ebben szerintem nagy része van a női emancipációnak, hiszen felnőtt egy olyan generáció, amelynek már nem pálya, hogy csendben végezze a láthatatlan munkát, és annyi legyen az elismerés számára, hogy szépen megtestesíti a női princípiumot. (Lannert Judit)

(Forrás: válasz online)

ORSZÁGOS AZ ELÉGEDETLENSÉG – AZ ŐSZI TILTAKOZÁSI HULLÁM 2700 ESEMÉNYE LÁTHATÓ TÉRKÉPÜNKÖN

A napi térképek után folyamatosan bővül a 2022/23 tanév – sztrájkok, polgári engedetlenség, élőláncok, szolidaritási akciók – egyesített tiltakozási térképe, mely már a tavaszi adatokat is tartalmazza. A térképen mintegy 369 település több mint 1290-nél több intézményének 4370 tiltakozó akciója került feltüntetésre.

(Forrás: ckpinfo)

Itt a teljes lista: ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2023-ban

Maga mögé utasította a tavaly még \"csak\" harmadik helyen álló ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium a 2022-es lista első helyét birtokló Eötvös József Gimnáziumot és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumot a HVG 2023-as rangsorában. A lista első tíz helyét általában főként fővárosi gimnáziumok teszik ki. Idén (is) csak egy vidéki intézmény, a veszprémi Lovassy László Gimnázium csúszott be a rangsorba, ami a tavalyi 25. helyét javította az idei lista 10. helyére.

(Forrás: Eduline)

Korábbi önmagához képest is pocsék állapotban van a gyerekvédelem Magyarországon

Az e heti HVG-ben a Varga Judit igazságügyi miniszter által „Európa legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozásaként” beharangozott törvénytervezet kapcsán végigvettük a vonatkozó statisztikákat. Az eredmény lesújtó: Magyaroroszágon uniós összehasonlításban és korábbi önmagához képest is rossz állapotban van a gyermekvédelem. Tíz év alatt 18 százalékkal nőtt a családoktól elszakított, nevelésbe vett gyermekek aránya, 14 ezerről 16 ezerre bővült a gyermekpszichiátriai esetek száma és az Európai Unió átlagánál kétszer-háromszor több a 18 évesnél fiatalabb anyák aránya.

(Forrás: hvg.hu)

„A 11. osztályos diákjaim abba is belefeszültek, hogy végig kellett olvasniuk Az ember tragédiáját”

„A humán műveltség és az elit műveltség presztízse, értéke, megbecsültsége össztársadalmilag nagyon sokat romlott. Ha arra gondolunk, hogy a hetvenes években a szociológiai vizsgálatok szerint a negyedik-hatodik leggyakoribb szabadidős foglalkozás a könyvolvasás volt, ehhez képest most a huszonsokadik. Ez nagyon összefügg azzal, hogy ez a fajta kultúra, műveltség háttérbe szorult. Ezzel párhuzamosan a hetvenes években a legnagyobb presztízsű egyetemi szak a magyar-történelem szak volt a bölcsészkaron, magyar szakos tanárnak lenni kifejezetten magas presztízsű választás volt. Ma nem így van. Lecsúszott a középmezőnybe, vagy még hátrébb ahhoz képest, amit az élettudományok, a biológia, a pszichológia vagy a neurológia tudnak és jelentenek” – mondta a Qubitnek Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola irodalomtanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, amikor arról kérdeztük, mit érzékel súlyos problémaként tantárgya körül.

(Forrás: Qubit)

Több hónapig maradhatnak gyerekek olyan nevelőszülőknél, akik nem tudják őket megfelelően ellátni BELFÖLD 2023. április 30. – 11:46

„Egyetértek a párbeszédes Szabó Tímea állításával, a gyermekvédelem összeomlott. A rendszer hibája, hogy a gyermekvédelemben előfordulhatnak tragédiák. Nincs annyi nevelőszülő, mint ahány férőhelyre szükség lenne” – mondta a Telexnek egy gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakember, aki munkakörénél fogva belülről lát rá számos problémás esetre több megyében is. A szakember olyan pozícióban dolgozik, hogy nem beszélhetne a mindennapokban megtapasztalt gondokról, ezért is vállalta név nélkül a véleményét.

(Forrás: Telex)

A státusztörvény inkább cselédtörvény, minden tanárnak rosszabb lesz, de nem ugyanannyival

A kormány általános oktatáspolitikájában újdonságnak tűnik a tervezetnek az a kevéssé tárgyalt dimenziója, hogy az új foglalkoztatási forma, a köznevelési alkalmazotti jogviszony nemcsak az állami szférára, hanem az egyházi és alapítványi fenntartású iskolákra is vonatkozna. Így a teljes magyar tanártársadalom azonos jogállásban lenne foglalkoztatva, a budapesti magángimnáziumoktól az egyházi elitgimiken keresztül a kistelepülési általános iskolákig.

Ősztől honvédelmet is lehet tanulni a középiskolákban

A 2023/2024. tanévtől kezdődően a kadétprogram mellett egy új, a középiskolák szabad órakerete terhére választható középiskolai tantárgy „teremti meg annak a lehetőségét, hogy a magyar fiatalok részletesebben is megismerhessék a haza védelméhez kapcsolódó állampolgári kötelezettségeket\" – közölte pénteken a Honvédelmi Minisztérium. A tantárgy oktatásában részt vevők a honvédelmi szervezetek és feladatok megismerésén túl elméleti és gyakorlati ismereteket fognak elsajátítani például a kibervédelem és a térképészet területén.

(Forrás: hvg.hu)

Reagált az ELTE a Neptun feltörésének hírére

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesíti hallgatóit, hogy az április 26-án az esti órákban történt, több hazai egyetemet is érintő informatikai incidens miatt az ELTE a Neptun rendszer ideiglenes leállításáról döntött” – közölte az intézmény azt követően, hogy a Telex megírta: az ő nevükkel visszaélve törték fel ismeretlenek a tanulmányi rendszert. Az ügyben az ELTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem is érintett. Az ELTE azt is hozzátette, hogy megkezdték az eset kivizsgálását és megteszik „az ilyenkor szükséges informatikai biztonsági és egyéb lépéseket”. A rendszer újraindításáig a hallgatók türelmét kérték, egyben felhívták a figyelmüket, hogy rendszeren belül érkezett hamis – nem az üzemeltetőtől származó – levelekre semmiképpen ne válaszoljanak.

(Forrás: hvg.hu)

Őrült ütemben változnak a fiatalok szokásai, de a bankfiók továbbra is kiemelten fontos

Nem lehet elég korán elkezdeni a pénzügyi nevelést Kökény Dávid, az OTP Bank Termékfejlesztési senior menedzsere szerint, aki a Portfolio-nak elmondta, az ideális az volna, ha a szülők már az első, valamilyen alkalomra, rokonoktól kapott pénz kapcsán elkezdenének pénzügyi kérdésekről beszélgetni a gyerekekkel. Az utóbbi években egyre nő a 16 év alatti ügyfelek száma az OTP Banknál, tapasztalataik szerint a Z generáció már kifejezetten tudatos, úgy tűnik, számukra a legfontosabb, hogy minél nagyobb legyen a bank digitális képessége.

(Forrás: portfolio.hu)

Már nem ellenőrizné a tanárok otthoni számítógépeit a kormányzat

Elkészült az elsődleges elmeorvosi vizsgálata annak a 17 éves miskolci tinédzsernek, aki a Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint fegyvert akart venni, iskolai lövöldözést tervezett, 50 diáktársát akarta volna megölni, majd öngyilkos lenni. A szakértő szerint B. Levente nem szenved kóros elmeállapotban, vagyis büntethető, írja a Blikk. A lap információi szerint a fiú a Discord nevű alkalmazáson keresztül arról is csetelt külföldi fiatalokkal, hogy az anyját is meg akarja ölni. „A levelezés az interneten megtörtént, ezen nincs mit szépíteni vagy tagadni. A Levente által leírtak komolyságát azonban erősen vitatjuk, hiszen valószínűleg igazából nem készült ő semmire, csak figyelmet és elismerést akart ilyen felfoghatatlan formában kicsikarni a levelező társaktól” – mondta a lapnak a fiú ügyvédje, Lichy József.

(Forrás: Telex)

Beszámítható az iskolai lövöldözést tervező miskolci fiatal

Elkészült az elsődleges elmeorvosi vizsgálata annak a 17 éves miskolci tinédzsernek, aki a Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint fegyvert akart venni, iskolai lövöldözést tervezett, 50 diáktársát akarta volna megölni, majd öngyilkos lenni. A szakértő szerint B. Levente nem szenved kóros elmeállapotban, vagyis büntethető, írja a Blikk. A lap információi szerint a fiú a Discord nevű alkalmazáson keresztül arról is csetelt külföldi fiatalokkal, hogy az anyját is meg akarja ölni. „A levelezés az interneten megtörtént, ezen nincs mit szépíteni vagy tagadni. A Levente által leírtak komolyságát azonban erősen vitatjuk, hiszen valószínűleg igazából nem készült ő semmire, csak figyelmet és elismerést akart ilyen felfoghatatlan formában kicsikarni a levelező társaktól” – mondta a lapnak a fiú ügyvédje, Lichy József.

(Forrás: Telex)

Varga Judit: Magyarországon lesz a legszigorúbb a gyermekvédelem

Az Európai Bizottság arra hivatkozva támadja a gyermekvédelmi törvényt, hogy az nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal, de „jól tudjuk, hogy valójában Alaptörvényünk értékeit veszik célba” – jelentette ki bejegyzésében a tárcavezető. Varga Judit hétfőn a Mathias Corvinus Collegium – MCC (MCC Brussels), a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért gyermekvédelmi törvényről és jogállamiságról szóló brüsszeli konferenciáján vett részt, ahol hangsúlyozta: a bizottság azt a törvényt támadja, amely védi a gyermekek születéskori nemük szerinti önazonossághoz való jogát, és kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi. Sajnálatosnak tartja, hogy vezető európai politikusok már az előtt véleményt formáltak a gyermekvédelmi törvényről, hogy érdemi párbeszédet folytattak volna a magyar hatóságokkal – írta a miniszter, hozzátéve: az egyre nagyobb teret nyerő woke ideológiát üdvözlő erőknek sikerült 15 uniós tagállamot meggyőzniük, hogy lépjenek fel Magyarország ellen a folyamatban lévő uniós bírósági eljárásban.

(Forrás: Index)

A rendőrség szerint ők csak az agresszív tüntetőket fújták le a Karmelitánál

„Az, hogy a rendőrök foggal-körömmel védik a kordont, számomra érthetetlen. A könnygáz használata aránytalan és indokolatlan volt mind a kordont elbontani akaró képviselőkkel, mind a tüntetőkkel szemben” – mondta Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője, aki a helyszínen is ott volt. A könnygáz bevetése előtt azért kell a figyelmeztetés,, hogy a békés tüntetők elhagyhassák a helyszínt, ezért jogellenes a figyelmeztetés nélküli intézkedés. Hegyi szerint azonban egyáltalán nem volt indokolt a könnygáz bevetése.

(Forrás: 444.hu)

Nyílt levelet írtak a Fazekas és az Eötvös tanárai, a válság további mélyülésére figyelmeztetnek

Mint írják, az oktatás színvonala mindenki közös ügye, ezért sem a diákok, sem a szülök, sem a nagyszülők, sem a munkavállalók, illetve a munkaadók, vagy az oktatásban dolgozók számára nem lehet közömbös, hogy milyen a magyar közoktatás. A levél aláírói szerint a tervezet súlyosan sérti a diákok minőségi oktatáshoz való jogát. Később úgy folytatják, hogy a modern iskola alapvető feltétele a szabad véleménynyilvánítási jog, amely a közoktatás minden szereplőjét megilleti, de a tervezet ellehetetleníti ennek gyakorlását, valamint csorbítja az iskolai közösségek autonómiáját és megfosztja a pedagógusokat alapvető munkavállalói jogaiktól. A Fazekas munkatársai levelükben szakmai érdekegyeztetést követelnek az oktatási rendszer korszerűsítéséről. Szintén a státusztörvény ellen emelt szót a Facebookon közzétett levelében a budapesti Eötvös József Gimnázium ötvenöt tanára is

(Forrás: Telex)

Pedagógustüntetés után balhé a Karmelitánál, a rendőrök gázspray-t is bevetettek

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 20-i kormányinfón azt mondta: nem érdemes a státusztörvény hatásáról beszélni addig, amíg a törvénytervezetet be nem nyújtják a parlamentnek. A tervezetről jelenleg egyeztetések zajlanak a kormány és az érdekképviseletek között. A státusztörvény védelmében Gulyás elmondta, hogy a diákok érdeke az, hogy csak félévkor és év végén távozhassanak tanárok, év közben ne. Arra a felvetésre, hogy már több mint négyezer tanár mondana fel, ha bevezetnék a státusztörvényt, Gulyás azt felelte: még semmi nem dőlt el, és ez amúgy csak 3 százaléka az aktív pedagógusoknak. Hétfőn reggel már pedagógusok, diákok, politikusok együtt demonstráltak a Belügyminisztérium épülete előtt, és több iskolában egész nap sztrájkoltak tanárok az egységes munkabeszüntetés újabb napján.

(Forrás: Telex)

Egy gyermekkórház fehér köpeny nélkül, ahol 30 éve dolgoznak a családok mentális egészségéért

30 éve dolgozik a gyermekek mentális egészségének javításáért Magyarország első, modern, önálló gyermekpszichiátriai kórháza és szakambulanciája. A Vadaskertben három évtized alatt több mint 62 ezer gyermek vizsgálatát és terápiáját végezték el. A gyermekpszichiátria jelen pillanatban is teltházzal működik, a személyzet megfeszített munkában és új terápiás megoldásokkal igyekszik ellátni az ország különböző részeiből érkező, pszichés gondokkal küzdő gyermekeket és fiatalokat.

(Forrás: Telex)

Nyomorból vinnék az egyetemig a gyerekeket, az állam viszont nem segít rajtuk

Magyarországon tömegek szorulnak ki a minőségi oktatásból, ez pedig a nyomor újratermelődéséhez vezet. Ózdon a Van Helyed Alapítvány komplex fejlesztési programjainak segítségével a szegregátumokban születő, jellemzően roma gyerekek magasabb végzettséget szereznek a szüleiknél, többen a felsőoktatásig is eljutnak. Hiába tudnak fontos eredményeket felmutatni, a szervezet kritikus helyzetbe került, az állam pedig egyelőre nem segít.

(Forrás: Telex)

› „Ha támogatni szeretnénk a diákokat a tanulásban, akkor sok lépéssel hátrébb kell lépni” - Interjú Kaderják Anita oktatáskutatóval

A szakemberrel a Kreatív Partnerség Magyarország (KP) program nemzetközi díjazása kapcsán beszélgettünk a 21. századi kompetenciákról, arról, hogy miként lehet mérni a kreativitást, és szó került többek között a magyar oktatáskutatás nemzetközi élvonalba való bekapcsolódásáról is. Ha támogatni szeretnénk a diákokat a tanulásban, akkor nem onnan indul a folyamat, hogy a matematika képességüket kezdjük el fejleszteni, sok lépéssel hátrébb kell lépni. Hogyan érzik magukat az iskolában, a közösségükben? Mi teszi őket motiválttá? Hogyan érhetjük el, hogy higgyenek magukban, és képesek legyen figyelni a társaikra is? Hogyan taníthatjuk meg őket csapatban dolgozni?

(Forrás: Kölöknet)

Pedagógus-béremelés: újabb fordulatok történtek, nincsenek veszélyben az uniós források

2025-re egy pedagógus átlagosan 800 ezer forintot keres majd. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán azt is kiemelte, hogy a béremelésekre szánt 800 milliárdos konstrukció jelenleg a legnagyobb az Európai Unióban. A pedagógusok 75 százalékos béremelését az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintból oldaná meg a kormány. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik.

(Forrás: Mandiner)

Kimutatták a kutatók: meglepő eredménye lett a magyar oktatási reformnak

Egy jól megtervezett szakképzési rendszer sokféle módon lehet hasznos a társadalom számára. Felgyorsíthatja a munkaerőpiacra való belépést, növelheti a szakképzettek kezdeti keresetét miközben csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolai lemorzsolódás csökkentésével és a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási esélyeinek és jövedelmének javításával. Azonban a túlságosan specifikus szakmai képzés hosszú távon káros is lehet az itt végzettek számára: a specifikus képes

(Forrás: portfolio.hu)

Erre számítsunk szülőként, ha elfogadják a státusztörvényt

A kormány tervei szerint a pedagógusok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, és ehelyett egy ún. státusztörvény fogja szabályozni jogállásukat. A kormányzat elsősorban a beígért béremelésről szokott beszélni, de szülőként tudnunk kell arról, hogy a törvény számos hátrányos elemet tartalmaz, melynek részleteit igyekeznek eltitkolni. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk, milyen változásokkal szembesülhetünk szülőként, ha a tervezett státusztörvény hatályba lép.

(Forrás: Szülői Hang)

Törley Katalin a Fülkében: „A kormánynak 12 éve volt az oktatás reformjára. Akkor mégis, kit kritizáljak?”

A pedagógusok tiltakozása reform helyett a szakmába még egyszer belerúgó státusztörvényhez vezetett – nagyon tömören így foglalható össze mindaz, ami 2023-ban történt a pedagógusokkal. Arról, hogy hogyan jutottunk ide, és hogyan tovább innen, Törley Katalint kérdeztük közéleti podcastunkban.

(Forrás: hvg.hu)

Döntött Orbán Viktor, kiknek emeli meg a pedagógusok helyett a bérét

Miközben folyik a hercehurca a pedagógusok béremelése körül, a kormány azt ugyanis az uniós források folyósításához köti, amelynek ténye és ideje viszont bizonytalan, mint a kutyák vacsorája, másoknak jut pénz. Ennek érdekében Orbán felhívta a pénzügyminisztert, hogy – a miniszterelnök általános helyettese bevonásával – gondoskodjon arról, hogy 2024-től évi közel 62 millió forint álljon rendelkezésre az éves központi költségvetés magyarországi egyházi személyek jövedelempótléka és zsidó örökség ápolása támogatását szolgáló előirányzata javára.

(Forrás: mfor)

Volt miniszterek, államtitkárok és tudósok a „bosszútörvény” ellen

Többek között a 2010 utáni Orbán-kormányok első oktatásért felelős minisztere is aláírta a pedagógusokat támogató nyilatkozatot, amelyet a kezdeményezők megkeresésére a Válasz Online hozhat most nyilvánosságra. A jövő heti tanársztrájk elé időzített, pedagógusok melletti, az őket sújtani hivatott bosszútörvény elleni kiállás aláírói volt miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek. A nyilatkozatot változtatások nélkül, teljes terjedelmében közreadjuk.

(Forrás: válasz online)

Ha ezt a státusztörvényt elfogadják, megtörténhet, hogy az EU nem ad pénzt a magyar tanárok béremelésére

„Ez az egész még egy terület, ahol a nőket hátrányosabb helyzetbe lehet hozni – világított rá egy jóval tágabb kontextusra Zeller Judit jogász és pszichológus, a TASZ magánszféra projektjének helyettes vezetője. Az általunk megkérdezett iskolaigazgató esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy „mivel a gyeses évek az új törvény szerint nem fognak beleszámítani a szolgálati évekbe, a szeptemberben esedékes jubileumi pénzemre most várhatok még 3 évet”. „Bejött hozzám egy kollega a héten, hogy ő egyedül neveli a gyerekeit, és nem tud bent ülni 48 órát az iskolában” – mondta az igazgató, utalva arra, hogy a korábbiakhoz képest 40-ről maximum 48 órára emelhető a munkaidő, amiből ma még 32 óra felett a munkáltató nem rendelkezhet, júniustól viszont nincs kötetlen munkaidő, mert az igazgató erre a „szabad felhasználású” munkaidőre is elrendelheti az intézményben történő munkavégzést. „Nincs is annyi szék a tanáriban, amennyien dolgoznak egy iskolában, de el fogják várni tőlük, hogy 40 órát bent töltsenek az iskolában” – mondta Totyik.

(Forrás: Qubit)

Színházban a Baltazárral. Gabnai Katalin írása

Nem először találkoztam a Baltazár Színház Down-szindrómás színészeinek produkciójával, de az alkalmazott színházművészet olyan meggyőző órája volt ez, hogy még ma is fogva tart. Ékes példája ez a játék annak, hogy igaz színházat milyen nagyon eltérő anyagú, változó minőségű és olykor kiszámíthatatlan erejű mozzanatokból lehetséges összegyúrni. A klasszikus szerzők némelyikében meg tudnak támaszkodni kezdő vagy kevésbé elszánt színjátszók is, s emlékszem, a klasszikusunkká lett Örkény István-szövegek is nagy segítséget nyújtottak egy hajdani Baltazár-produkció szereplőinek. Most az a különleges helyzet áll elő, hogy a downos vagy más fogyatékkal élő játékosok élet- és emberismerete, fájdalomérzékenysége és humora támasztja meg a – hol költői, hol nagyon is gyalogjáró – mondatokat

(Forrás: tani-tani online)

Ónody-Molnár: Dóra: Demokraták, féljetek

Az „államosítástól” és az iskolai tanszabadság felszámolásától egyenes út vezetett a kötelező Pedagógus Karig, a megalázó értékelési rendszerig (PÖCS) és a szoknyahosszt is előíró etikai kódexig. Az utóbbi lépések a pedagógusok többségének már nem tetszik, de tiltakozni miattuk az előbbiek csendes tudomásulvétele miatt nem tud. Az államosítás és az iskolai szabadság megszüntetése miatt egyetlen központi hivatal beosztottja lett minden tanár. Akkor nem tiltakoztak ellene. Ma már úgy érzik, az állásukkal játszanának, ha megtennék. Nem az adott iskolában nem taníthatnának többet, hanem az egész országban, hiszen mindenhol ugyanaz lett a munkáltató. Pontosan látják, hogy még a tantestület és a szülők által támogatott iskolaigazgatónak is mennie kell, ha nem vele szimpatizál a hatalom helyi vagy országos embere.

(Forrás: hvg.hu)

Erős indulatokat váltott ki az újlipótvárosi iskola zsidó hitközséghez kerülése

A szülők jövő héten szavazhatnak a fenntartóváltásról. Ha a szülők több mint a fele támogatja a váltást, akkor a javaslat Pintér Sándor belügyminiszterhez kerül, a végső döntést ő hozza meg. A lapnak nyilatkozó egyik szülő szerint diszkrimináció egyértelműen erősödött az iskolában, amióta megtudták, hogy a zsidó hitközség venné át az intézményt. Egy másik szülő arról számolt be, hogy a március 28-i fórumon „kocsmaszintű” beszélgetés volt, és olyan mondatok is elhangzottak, hogy „zsidó uralom” lesz az iskolában. A szülőknek írt egyik levélben a fenntartóváltást azzal indokolták, hogy a BZSH Külkereskedelmi Technikumának igazgatója szeretné bővíteni oktatási intézményének portfólióját és a Budapesti Gazdasági Egyetemmel indítanának egy közös technikusképzést, így a diákok könnyebben bekerülhetnének az egyetem külkereskedelmi szakára. Ehhez viszont erős nyelvtudásra van szükség már az általános iskolában is, ezért szeretnének együttműködni a Herman Ottó Általános Iskolával.

(Forrás: Magyar Narancs)

Tényleg bajuk lesz a gyerekeknek attól, hogy művészi aktokat mutatnak nekik?

A Dávid-szobor körül fellángolt prüdéria-botrány nem egyedi eset, bár 2023-at írunk, időről időre hallani hasonlókról, volt, aki a Bibliát is ki akarta tiltani az iskolákból, mondván az pornográf. De mi különbözteti meg a meztelen test művészi ábrázolását a pornográfiától? Művészeti szakértőkkel beszélgettünk. A most fellángolt prüdéria nem egyedi eset, és bár 2023-at írunk, időről időre hallani hasonlókról. Legutóbb például egy utahi iskolában merült fel az egyik szülő részéről, hogy a Bibliát pornográfia miatt ki kellene tiltani az intézményből. A felvetés alapja egy tavaly hozott törvény, ami szerint pornográf vagy „nem ízléses” elemet tartalmazó anyag eltávolítható az iskolákból. LMBTQ-ügyben is zajlanak tiltások, kampányok, és nem csak Amerika-szerte. Kárpáti Andrea szerint most egyfajta konzervatív hullám söpör végig a világon, a történelemben nem először. „Indokolt, hogy szülőként és szakemberként kellő higgadtsággal fogadjuk ezeket az irányzatokat, és ügyeljünk rá, nehogy eluralkodjanak”

(Forrás: hvg.hu)

Búcsúzhatnak a 18 év alattiak a TikToktól?

Napjainkban az életünket behálózzák a különböző közösségi platformok, kikerülni őket annyit jelent, minthogy az ember önkéntes digitális száműzetésbe vonul, amit kevesen vállalnak az összekapcsolt világunkban. Az azonban az egyszerű felhasználó számára már követhetetlen, hogy adataink hol, kinél landolnak, és mire használják fel őket. Nem véletlen, hogy a közösségi platformok használatával kapcsolatban egyre komolyabb aggályok merülnek fel, ha a biztonságról és az adatvédelemről van szó. Persze, ez a problémás kérdés sem feltétlenül csak az egyszerű felhasználók védelméről szól, a TikTokot leginkább azért tartják trójai falónak a nyugati kormányzatok, mert a platformot Kínában hozták létre, és a felhasználók adatait is ott tárolják. Márpedig a Nyugat, pontosabban az Egyesült Államok és Kína vetélkedése egy új hidegháború küszöbén van, számos elemzés szerint ezt a küszöböt már át is lépték. Egy ilyen világpolitikai szkanderben természetesen az adatgyűjtés is eszköz az ellenfelek számára.

(Forrás: index)

Egyre több gond van az iskolai orvosi igazolásokkal – „Megalázó a szülők számára, hogy megbízhatatlannak tekintik őket” – megszólal egy háziorvos

A gyermekorvosok dühösek, állításuk szerint idejük felében gyakorlatilag \"igazolásgyárként\" működnek, amely sok esetben, a valóban orvosi ellátásra szoruló beteg gyermekek kezelésétől veheti el az időt. A házilag könnyen orvosolható betegségek esetén is kénytelenek orvosi igazolást kérni a szülők, mivel az iskolák nagy többsége nem fogadja el az általuk írt igazolást, csupán évente 3 alkalommal. Hiába nehezíti a szülők, és háziorvosok munkáját is a jelenlegi rendszer, az intézmények még sem bíznak meg kellő mértékben a szülőkben, állítja egy budapesti háziorvos.

(Forrás: Blikk)

Folytatódik a tanárper, Palya Tamás és Törley Katalin is bíróság elé áll

Palya Tamás, Törley Katalin, Ocskó Emese, Molnár Barbara, Sallai Katalin – ők azok a pedagógusok, akiket a Belső-Pesti Tankerületi Központ tavaly ősszel elbocsátott amiatt, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak. A tanárok amiatt fordultak bírósághoz, mert álláspontjuk szerint aránytalan és eltúlzott volt az a jogkövetkezmény, amit a tankerület alkalmazott velük szemben. Az egyik legfőbb kérdés továbbra is az, hogyha a pedagógusok valóban jogsértően viselkedtek azzal, hogy polgári engedetlenségi akcióban vettek részt, akkor miért nem mentettek fel mindenkit, aki hasonlóképp cselekedett? A november végén elbocsátott pedagógusok a tárgyalások egy részén már túl vannak. A tanárok eredeti kereseti kérelmükben sérelemdíj megfizetését és az intézményekbe való visszahelyezésüket kérték. Időközben a kereseti kérelmüket azonban megváltoztatták, a visszahelyezésre már nem tartanak igényt, a többség azóta elhelyezkedett.

(Forrás: index)

Repülő egyetem ukrán diákokkal. Trencsényi Balázs írása a CEU projektjéről

A CEU-n dolgozó vagy azzal kapcsolatban álló kollégák egy csoportjával elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mit tehetnénk a diákok érdekében, hogy egy többrétegű párbeszéd keretében összekapcsoljuk őket az intézményeiken kívüli ukrán és nemzetközi tudósokkal. Az ötletek valahogy maguktól jöttek össze. Online tanár-diák kapcsolatot létesítettünk ukrán diákokkal. Így tartottuk az órákat. Olyan helyzet is előfordult, hogy a hallgató éppen az óvóhelyről jelentkezett be akkumulátorról feltöltött gépével, s így vett részt a tanításon. Szeretnék megerősíteni egy gondolatot a júliusi nyári iskoláról, amelyet – személyes jelenléttel kiegészítve, teljessé téve a képzést – Budapesten szerveztünk. Mindannyiunk számára, akik ott voltunk a tanári oldalról, nemcsak pedagógiai, hanem fontos egzisztenciális élmény is volt. Határtalan érdeklődést és egy különleges pszichológiai helyzetet fedeztünk fel, amikor olyan emberek, akik nem harcolhatnak háborús helyzetben, olyasmit csinálnak, amivel segítik a hazájukat, és saját maguk számára értelmes szellemi és erkölcsi keretet teremtenek. Végtelen elkötelezettséget, érdeklődést és energiát fedeztünk fel.

(Forrás: tani-tani online)

Telt ház volt Debrecenben a korábbi rektor egyetemről kitiltott előadásán

A Debreceni Egyetem (DE) korábbi rektorának Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri? című előadását eredetileg az egyetemen rendezték volna meg, azonban Kun Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja nem engedélyezte, hogy egyetemi rendezvényként, a felsőoktatási intézmény területén tartsák meg. Kun arra hivatkozott, hogy a DE működési rendje alapján nem adnak teret olyan programnak, ahol aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg. Fábián István az előadása elején leszögezte, az értelmiség felelősségének tartja, hogy megszólaljon a szakterületét érintő kérdésekben. Mint mondta, nagyon sok tévhit, félinformáció és téves információ látott napvilágot a témában, ő ugyanakkor a megbízható nemzetközi szakirodalomra és a hivatalos megnyilvánulásokra támaszkodott az előadás készítése során.

(Forrás: 24.hu)

Újabb tanársztrájk készülődik, ma egyeztet a kormány a pedagógusok képviselőivel

Az új jogállási törvény szerint idén június 1-jétől már nem közalkalmazotti, hanem “köznevelési foglalkoztatotti” jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. A jogállásváltást ráadásul elfogadni, aláírni sem kell, a váltás automatikus. Ugyanakkor az új kinevezés közlésétől számított öt munkanapon belül kérheti a felmentését, aki nem szeretne az új jogviszonyban tovább dolgozni. Ám a kormány tett arról, hogy ez a lehetőség ne legyen annyira vonzó: akik így járnak el, mindössze egyhavi, a januári illetményüknek megfelelő végkielégítésre lesznek jogosultak akkor is, ha több évtizede közalkalmazottak. Az új státusztörvény, ha a jelenlegi formájában vezetik be, több más hátrányos intézkedést is tartalmaz - a nevelés oktatással lekötött heti munkaidő maximum 32 óráról akár 48 órára emelése, elrendelhető lesz a vasárnapi munkavégzés, korlátozzák a pedagógusok szólásszabadságát (munkaidőn kívül sem lesz szabad a közoktatásról negatívan nyilatkozni) -, valamint a törvényes, a külvilág számára is érzékelhető sztrájk lehetőségeit is tovább szűkíti.

(Forrás: Népszava)

Újabb komoly kiadást kapnak a nyakukba a magyar szülők: sokaknak nincs más választása, fizetni kell

Az elmúlt időszakban az infláció és az árak emelkedése egyre nagyobb terhet jelentett a családok számára, különösen a nyaralások és a szabadidős tevékenységek területén. Ennek ellenére a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a nyári táborok iránti kereslet továbbra is növekszik. A magasabb táborárak miatt sok magyar szülő aggódik, és van is alapja a félelemeknek. A gyerekek étkezése, a bérleti díjak, az állatkerti, múzeumi vagy strandbelépők díjai is növekedtek, az alapanyagigényes vakációs lehetőségek költségeiről nem is beszélve.

(Forrás: Pénzcentrum)

Mindenki feje felett átnyúlva, szegregációra hivatkozva vonna össze két XIII. kerületi iskolát a tankerület

Tiltakoznak a szülők, tiltakoznak a tanárok és tiltakozik a XIII. kerületi önkormányzat is, a Közép-Pesti Tankerület saját hatáskörében mégis összevonna két – jól ismert – helyi általános iskolát. A tankerület levelében a csökkenő diáklétszámra és spontán szegregációra hivatkozik, az önkormányzat szerint viszont a tankerületi vezetésnek nulla a helyismerete, és a rossz vezetőválasztás tehet mindenről. A végső döntés Pintér Sándor belügyminiszter kezében van, aki a jogszabályok szerint nem köteles figyelembe venni az érintettek véleményét.

(Forrás: hvg.hu)

Titokban megkezdték a tanárok teljesítményértékelését: \\\"kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen\\\" feladatot kaptak a pedagógusok

„Hivatalosan március 16-án jelentették be, hogy megnyertük a pilot programban való részvételt. Az első lépés az volt, hogy kidolgozzák a pontozást, amely során 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni. A pedagógusoknak vállalnia kellett 3 célt, amelyek nem lehettek az alapfeladatok (pl. dokumentumok módosítása, osztályozó vizsga lebonyolítása stb.). Olyanokat fogadtak el, mint versenyeztetés, korrepetálás, tanórán kívüli programok szervezése. Ezekre lehet 30 pontot kapni. A 70 pontra a munkaközösség vezetők tesznek javaslatot, de az intézményvezető dönt a végén. Elvileg jönnek majd az óralátogatások, amire kell majd óratervet készíteni, de ennek a rendjéről még nem tudok részleteket”

(Forrás: hvg.hu)

Eminens, diplomatikus, itt-ott sántít – megírattuk a tavalyi érettségi esszéket a ChatGPT-vel

Míg a jelenleg a világ nagy részét foglalkoztató mesterséges intelligencia (MI) alapú szöveggenerátor, a ChatGPT által írt egyetemi beadandók már a hazai egyetemeknek is feladják a leckét, az érettségin értelemszerűen nincs lehetőség internetet használni. Mégis kíváncsiak voltunk, vajon hogyan teljesítene a nyelvi modell ingyenesen hozzáférhető változata a legutóbbi magyar érettségi esszéfeladatain, ezért megírattuk vele a tavalyi tavaszi és őszi magyar középszintű érettségi mindkét gyakorlati szövegalkotását.

(Forrás: Eduline)

Az oktatási megmozdulások résztvevői még mindig itt vannak, összefognak és tiltakoznak 2. rész

Tanulságos egy szakma, pedagógusok, szülők, diákok napi megmozdulásait követni az oktatásért. Sztrájkok, érettségi bojkott, levélkampány, zebraszerda és még sok minden más jelzi, az érintettek rosszul érzik magukat. Érdemi változást szeretnének, és nem törvény által végrehajtott megtorlást. Ezért a hangjukat – már csak a jövő érdekében - nem meghallani több mint bűn, az már hiba. Ennél nagyobb csak egy van – ahogy összeállításunk előző részében utaltunk rá –, azt állítani, hogy mára már nincs is hangjuk. Hogy nagyon is van, azt bizonyítja a felsorolás folytatása.

(Forrás: hírklikk)

BALATONI JÓZSEF: HA MEGSZAVAZZÁK A STÁTUSZTÖRVÉNYT, AKKOR MENNI KELL…

Újabb törvénytervezetet nyújtott be a kormány, amit már június elsejétől, tehát még ebben a tanévben bevezetnének. [Érdemes alaposan végigolvasni ezt a cikket, amelyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pontról pontra végigveszi, hogy ez mivel járna.] Gyakorlatilag minden érintett: gyerek, szülő, tanár csak még rosszabb helyzetbe kerül majd, ha ez megtörténik. Sajnos az nem kérdés, hogy kétharmados többséggel bármit meg lehet szavazni. Most már csak egy kérdés maradt: meddig tűri ezt a pedagógustársadalom egésze, és mikor érkezik el az a pont, amikor egységesen azt mondják: elég volt!

(Forrás: wmn.hu)

Szépen lassan épül le az egykor európai színvonalú magyar óvodai rendszer

A magyarországi óvodai rendszer sokáig európai összevetésben is kiemelkedően jónak számított, mind pedagógiai, mind szervezeti szempontból. Az elmúlt években azonban romlott az ellátás színvonala, aminek talán leglátványosabb tünete, hogy nincs elég óvodapedagógus, ami még úgyis nagy problémát okoz, hogy egyre kevesebb az óvodáskorú gyerek. A szakemberhiányt sok helyen csoportösszevonásokkal próbálják orvosolni az intézmények, ez azonban csak tovább növeli a dolgozók leterheltségét.

(Forrás: telex)

Mattolná a kormány a „kockás inges” pedagógustiltakozást

Sikerülhet-e kormánynak ötlépéses mattot adni a tiltakozó tanároknak? A jogállási törvénnyel és a hozzá kapcsolódó törvénycsomaggal mindenesetre erre készül. Igazából nem sportszerű sakkjátszmáról van itt szó, hiszen parti közben az egyik fél önkényesen, a maga javára változtatgatja a szabályokat. A kormány a gyerekek érdekeire hivatkozik, valójában azonban csak saját hatalmát védelmezi.

(Forrás: 444.hu)

Kirúgtak egy orlandói tanárt, miután saját nekrológjukat íratta meg diákjaival

Kirúgták az orlandói Dr. Phillips középiskola tanárát, miután arra kérte a diákjait, hogy írják meg saját nekrológjukat, ugyanazon a napon, mikor az iskolában próbariadót tartottak, és azt gyakorolták, hogy mit kell tenni akkor, ha lövöldözés történik – írja az NBC News. A feladatot kiadó pszichológiatanár, Jeffrey Kenner a lapnak azt nyilatkozta, hogy a feladattal nem az volt a célja, hogy bárkire is ráijesszen, csupán azt gondolta, hogy ez segíthet a gyerekeknek elgondolkodni az életükön, hogy mit tartanak fontosnak az életben, és mit tehetnek azért, hogy elérjék a céljaikat. A 11. és 12. osztályba járó diákok közül azonban sokan megrémültek, és felkeresték az intézmény tanácsadóit is, akik kikérdezték a 63 éves Kennert is a feladatról. Majd órákkal a kérdéses feladatsor után elbocsátották a tanárt, aki január óta tanított az iskolában.

(Forrás: telex)

Jesszus, a Fidesz kisgyerekekkel viteti a keresztet! Agybaj! Szürreális! – teljesen kiakadt a HVG és a 444

Tehát a kérdésem az lenne, hogy a 444 cikke és annak keretezése mennyiben nem meríti ki a közösséggel szembeni hergelés fogalmát. Az eseménynek eleve nincs nagy hírértéke – iskolás éveim életre szóló emlékei között tartom számon, amikor elmentünk az osztállyal vidékre a szent háromnapra, aminek részeként nem nappal sétáltunk végig egy filigrán kereszttel valamely városi utcán, hanem az éjszaka közepén vittünk fel egy jó vastagot az erdőn át egy hegy tetejére. 1997 volt, azt hiszem, tehát legalább azóta bevett szokás egyházi iskolákban, hogy nem unalmas magolással tanulják meg a diákok, mi is az a keresztút és hogy következnek egymás után a stációk, hanem úgymond élményszerűen, passiójáték keretében.

(Forrás: Mandiner)

Egyre több tanár gondolkodik pályaelhagyáson, a ‘70-es évek világába csúszhat vissza a magyar közoktatás Tiltakozik az új pedagógustörvény bevezetése ellen a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tantestülete.

A miskolci Földes Ferenc Gimnázium nevelőtestülete, közalkalmazotti tanácsa és szakszervezeti csoportjai is csatlakoztak a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárainak felhívásához. Ebben azt követelik, hogy a közoktatást és a pedagógusokat érintő új törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés elé széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül. A Lovassy tantestületének 75 százaléka (56 főből 43-an) azt is jelezte, elfogadhatatlannak tartják azt a gyakorlatot, amely jelenleg Magyarország törvényalkotási folyamataira jellemző. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezetei közleményükben úgy fogalmaztak, az új jogállásról szóló törvénytervezet „egy olyan bő évtizedes, hol lopakodó, hol pedig direkt jogalkotási folyamat végpontját jelenti, amely szakmai tartalmát tekintve korszerűtlen, a nevelőtestületeket megfosztja maradék autonómiájától, s ezzel egy időben munkajogi feltételrendszerét tekintve más ágazathoz képest is rosszabb, szinte a totális államokra jellemző körülményeket teremt”.

(Forrás: Népszava)

Bezáródott a tanárok előtt a metró ajtaja, kísérő nélkül maradtak a gyerekek

A tanárok előtt záródott be a 4-es metró ajtaja, így a kísérő nélkül maradt gyerekkel indult el a szerelvény. A tanárok szerint a sok leszálló miatt nem volt elég idejük a felszállásra, míg a BKV szerint a kísérők hibáztak. A Metróért Egyesület elnöke szerint az, ami a gyerekekkel történt, azt bizonyítja, hogy a 4-es metró biztonsági rendszere nem megfelelő. Bíró Endre elmondta, hogy anyagi okok miatt nagyon lebutított a rendszer, ilyenre például más világvárosokban nem is nagyon van példa. Ezért írásban tettek javaslatot a Budapesti Közlekedési Központnak a biztonsági rendszer javításával kapcsolatban. A BKV a csatornának küldött válaszában azt írta, hogy a biztonsági kamerák felvételei alapján a tanárok abban hibáztak, hogy mindketten a gyerekek után akartak felszállni a szerelvényre. Ezért azt javasolják, hogy ezentúl az egyik tanár még a gyerekek előtt, míg a másik utánuk szálljon fel a metróra.

(Forrás: Index)

Varga Judit: Hiába ütnek, rúgnak, harapnak minket, ősszel új gyermekvédelmi intézkedések jönnek

Az Európai Bizottság tavaly decemberben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz a 2021 nyarán megszavazott, LMBTQ-ellenes pontokat is tartalmazó magyar „pedofiltörvény” ügyében. Az Európai Bizottság arra kéri az EU Bíróságát, hogy állapítsa meg: Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A magyar jogszabály többek között tiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy „öncélú szexualitást” jelenítsenek meg (tehát nemcsak a pontos definícióval nem bíró „népszerűsítést”, hanem a puszta megjelenítést is), illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból. A hazai ellenzék és jogvédők szerint az Orbán-kormány tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, holott a két dolognak tudományos szereplők sokasága szerint semmi köze nincs egymáshoz.

(Forrás: telex)

Beer Miklós: Túl sok energiát fordítunk a gyerekek vallásos nevelésére, de kevesen jutnak el a felnőtt hithez

Ha nincs folytatása az életünknek, akkor valami borzasztó szomorú és szánalmas az emberi sors: valaki Afrikába születik, és már gyermekként éhen hal, valaki háborúban vagy baleseten veszik oda, a másik betegségben szenved és igazságtalanságok érik, de ezzel párhuzamosan sokaknak megadatik, hogy mindvégig jólétben, komfortzónában éljenek, hosszú kort megérve – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Beer Miklós. A Váci egyházmegye nyugalmazott püspökét Húsvét alkalmából kérdezték. A katolikus pap elmondta, hogy az elmúlt dekádokban a legnagyobb bánata az volt, hogy a húsvéttal nem nagyon tudunk mit kezdeni, a népszokások ráadásul tévútra viszik az ünnep valódi üzenetét

(Forrás: 24.hu)

Borsodban börtönbe mennek a szülők az iskolai hiányzások miatt – A Belügyminisztériumot nem érdekli

Bár Magyarországon a törvények elvileg mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, az igazság az, hogy valójában a legszegényebbek kerülnek a legkönnyebben rács mögé. Ehhez sokszor még valódi bűnt sem kell elkövetniük, elég csak egy néhány tízezres szabálysértési bírság. Egy borsodi faluban már évek óta azért járnak a szülők börtönbe, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést. Tavaly szeptemberig Magyarországon több mint 3600 esetben, összesen 105 millió forintra bírságolták a hatóságok a családokat a gyerekeik ellógott órái miatt. Ennek az összegnek csupán a negyven százalékát fizették be, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 74 milliót le kellett ülniük. Egy nap a rácsok mögött ötezer forintot ér, vagyis tavaly szeptemberig – a számok szerint – 14.800 napot napot voltak börtönben ezek a szülők. Tényfeltáró videónk nyomán Vadai Ágnes, a DK alelnöke írásban intézett kérdést Pintér Sándorhoz arról, hogy tényleg ezt tartja-e a legjobb megoldásnak. A Belügyminisztérium válaszként csak annyit írt: cikkeket nem véleményez.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Hány iskolás gyerek bír el egy keresztet? Makón csak azért is kipróbálták

Izgalmas pedagógia kihívás, hogy miként lehet általános iskolásoknak is befogadható módon beszélni a húsvétról, akár szakrális, akár szekuláris szemszögből, a Szignum Két Tannyelvű Egyházi Általános Iskolában úgy gondolták, hogy ez a legjobb módszer: cipelni a keresztet .A „városi keresztútról” Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet több képet is megosztott ezzel a szöveggel: „Hálatelt szívvel köszönöm a nagyheti gondolatokat, a közös éneklést, imádságokat. A keresztút kegyelmi ideje váljék Isten dicsőségére és lelkünk üdvösségére!” A kommentelőket nem feltétlenül járta át a kegyelem, többen felvetették, hogy talán meg is kellett volna korbácsolni a gyerekeket, hogy teljes legyen a golgotai élmény.

(Forrás: hvg.hu)

BŐVEN 3000 FÖLÖTT A STÁTUSZTÖRVÉNYT ELUTASÍTÓ PEDAGÓGUSOK SZÁMA

Az aHang felületén közzétett nyilatkozatot eddig már 3000-nél is több pedagógus írta alá, kijelentve, hogy az új jogállási törvény hatályba lépése esetén megszüntetnék jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyukat, illetve munkaviszonyukat. A Civil Közoktatási Platform térképen is megjelenítette, hogy mely településen hány fő nyilatkozott arról, hogy a státusztörvény bevezetése esetén elhagyná a pedagóguspályát. MUTATJUK A FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TÉRKÉPET

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Újabb nyílt levelet kapott Maruzsa Zoltán: a diákparlamenti ülésekről érdeklődnek nála

Április negyedikén küldték meg a levelet a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának - a kérdések főleg a Nemzeti Ifjúsági Tanács működésére irányulnak.„Megdöbbenéssel és szomorúan tapasztaltuk, hogy az oktatási kormányzat az oktatás szereplői közül a tanárok és a szülők érdekérvényesítő törekvései után már a diákok jogait is tovább korlátozzák. Különösen sajnálatos, hogy erre a novemberben elindított és nemrég lezárult felmenő rendszerű diákparlament több mint harminc éves demokrácia intézményét használták fel” – fogalmaz a szervezet. A Civil Diákszolgálat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy szerintük a megmaradt platformokba - mint a Köznevelési Tanács, a Megyei és Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács – beszivárogtatják a politikai szervezeteket, ezzel is csökkentve a „valódi szereplők” autonómiáját. Kiemelik, hogy szerintük a Nemzeti Ifjúsági tanács nem jogérvényesítéssel foglalkozik, hanem inkább a kormányzati politikát igazolja vissza.

(Forrás: Eduline)

„Azért akarják egy jogállás alá terelni az összes közoktatási intézményt, mert intézmények összevonására, átszervezésekre készülnek”

A PDSZ ügyvivője úgy látja, hogy a törvénytervezet – a kormány szándéka szerint – azért lenne érvényes az egyházi és magániskolákra is, mert intézmények összevonására, „átszervezésekre készülnek. Nagyon úgy tűnik, hogy legalábbis az elitoktatást átjátszanák az egyházaknak”. Nagy Erzsébet szerint a nevelőtestületek összetételének megváltoztatása azt szolgálja, hogy az iskola alkalmazottai kevésbé érvényesíthessék az akaratukat. A nevelőtestületekben, mint legfontosabb döntéshozói szervekben, ezután nagyobb szerepet kaphatnak azok, akik csak részmunkaidőben dolgoznak az iskolában.

(Forrás: Mérce)

MIT TEHETEK, HA NEM AKAROK A STÁTUSZTÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ KERÜLNI?

Mióta megjelent a státusztörvény tervezete a Belügyminisztérium honlapján, nagyon sokan teszik fel nekünk ezt a kérdést: mikor és hogyan távozzanak a pályáról, ha a státusztörvénynek nevezett rémálom megvalósulni látszik. Mindenekelőtt tudni kell, hogy amit a kormány közzétett, még nem az elfogadott törvény. Addig is – a jelenleg ismert törvénytervezetet alapul véve – összefoglaljuk, hogy mit lehet tenni, ha valaki nem vállalja a státusztörvény alapján történő továbbfoglalkoztatást, azon túl, hogy aláírja a nyilatkozatott ITT: https://ahang.hu/statusztorveny/

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Teszteli a tanárokat a Pintér-féle belügy, több iskolában már készítik elő a rendszert

A tesztelés előkészítő szakasza két lépésből áll: először tájékoztatják a résztvevő intézmények vezetőit a feladatokról, bemutatják a koncepciót, felkészítik a pedagógusokat és a vezetőket a személyes teljesítménycélok megfogalmazására. A második lépésben pedig konkrét teljesítménycélok meghatározására kerül sor az intézményekben dolgozó pedagógusokkal közösen. Ilyen személyes cél lehet például diákok sikeres indítása országos tanulmányi versenyeken, fejlesztési tervek készítése, kulturális és más külső programok szervezése. A tanév végén pedig egy próbaértékelést is tartanak. Arra a kérdésünkre, hogy a jelenlegi tervek szerint mikortól vezethetik be az új teljesítményértékelési rendszert, a BM annyit írt, a bevezetésről döntés még nem született. A korábbi tervek szerint már idén szeptembertől elkezdték volna az új rendszerben értékelni a pedagógusok munkáját, ez azonban később módosult, a legutóbb nyilvánossá vált javaslat szerint a bevezetésre a 2024/2025-ös tanévben kerülhet sor.

(Forrás: Népszava)

„Nem sztrájkolunk. Nyomorultak vagyunk”– csak titokban mertek beszélni velünk a vidéki tanárok

Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.

(Forrás: válasz online)

PSZ: A tanárhiány miatt a pályán maradókat kényszerítenék még több munkára

A kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden közoktatásban dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. A státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai. Felmérésünk célja, hogy nyilvánossá váljon, hányan mérlegelik, hogy elhagyják a pályát a státusztörvény bevezetése esetén. Különösen fontos, hogy ezt az adatot településekre, fenntartókra lebontva is közzétehessük. E cél eléréséhez a megadott adatokat összesítve, statisztikák és illusztrációk készítésére használjuk fel, ügyelve arra, hogy az egyéni aláírok ne váljanak beazonosíthatóvá.

(Forrás: hvg.hu)

AKCIÓK A STÁTUSZTÖRVÉNY ELLEN – ÖSSZEFOGLALÓ, TÉRKÉP ÉS LINKEK

(Forrás: ckpinfo)

Hogyan lehet megélni egy átlagos pedagógusfizetésből?

Februárban egyhavi tanári fizetésből fogok megélni – tette közzé Szabó-Szontágh Lúcia Facebook-oldalán január utolsó napján. S hogy miért kezdett bele ebbe a figyelemfelhívó akcióba? – Februárban volt egy éve, hogy a pedagógusok elkezdtek sztrájkolni, ám az utóbbi időben mintha kevesebb szó esne a követeléseik fontosságáról. Már az év elejétől azon gondolkodtam, én mivel járulhatnék hozzá ahhoz, hogy ne halkuljon el ez a téma. Az oktatás számos gondjáról beszélünk, de mintha a pedagógusbér csak egy mellékes szál lenne a követelések között. Holott, ha ennyi pénzből nem lehet megélni, akkor mind többen hagyják el a pályát, és a fiatalok sem fognak tanárnak menni. Így aztán hiába nagy gond az iskola málló vakolata vagy az elavult tanterv, ha nem lesz, aki tanítson, akkor minden más kérdés háttérbe szorul – magyarázza.

(Forrás: hang.hu)

Egy XI. kerületi iskolában nem lesz osztálykirándulás idén, mert a tankerület nem ad rá pénzt

2023. március 22-én arról kaptunk értesítést, hogy a 11. évfolyam számára tervezett 3 napos-2 éjszakás osztálykirándulás elmarad, mert Önök, mint fenntartó nem kívánják megfizetni a kísérő tanárok részére a törvényileg biztosított ügyeleti díjat” – írta a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 11. évfolyamának szülői munkaközössége az iskolát fenntartó Dél-Budai Tankerületi Központ vezetésének. A lapunk birtokába jutott levél szerint a szülők felháborodtak azon, hogy a tankerület nem biztosít többletforrást az osztálykirándulásokon részt vevő tanárok költségeire, így az osztálykirándulások elmaradnak. A levél szerint a Nemzeti alaptantervnek és így a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumban elfogatott pedagógiai programnak is része az erkölcsi nevelés, azon belül is az iskolai közösségi élet formálása.

(Forrás: telex)

Hirtelen, az iskolából vittek el kilenc államilag gondozott gyereket, nevelőszüleik szexuálisan bántalmazhatták őket

Egy vidéki általános iskolából a gyermekvédelmi gyámok kilenc állami gondozásban élő gyereket vittek el, akiket a nevelőszüleik bántalmazhattak. A rendőrség lapunknak megerősítette, hogy a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság szexuális kényszerítés bűntett elkövetése miatt indított büntetőeljárást. Az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója szerint a megszokott közegből történő azonnali kiemelés hatalmas törést okozhat a gyerekeknek, de ez még mindig jobb, mintha bántalmazó környezetben maradnának.

(Forrás: telex)

Minél nagyobb a baj egy gyerekkel Magyarországon, annál kisebb a segítség

az egyéni bánásmódot, kiemelkedő figyelmet igénylő gyerekek befogadásáért indított nevelőszülői programot az SOS Gyermekfalvak. A kezdeményezést egy online kutatás előzte meg, amelyben a szervezet arra volt kíváncsi, ki milyen testi, lelki, nevelési problémát tart beilleszthetőnek a saját családjába, és mit utasít el. Ebből derült ki, hogy a családok többsége toleráns, befogadna szülők nélkül maradt gyereket, ám vannak kizáró okok. Szinte mindenki magához venné a testvére gyerekét, sőt, akár még egy idegent is, ám ha a kiskorúnak nehézségei vannak, a legtöbben elutasítanák.

(Forrás: Népszava)

Ötven iskolást megölését tervezte a miskolci kamasz, végül a TEK vitte el

Volt általános iskolájában akart merényletet elkövetni egy miskolci tinédzser, akit múlt csütörtökön vettek őrizetbe a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei, a bíróság vasárnap pedig már letartóztatását is elrendelte - írta meg a Blikk. A magántanulóként végzett fiú chatfórumokon és közösségi oldalain osztotta meg másokkal az amerikai fegyveres tömeggyilkosok iránt érzett szimpátiáját, illetve rendszeresen látogatott olyan oldalakat, amelyek EgyesültÁllamokban a közelmúltban történt lövöldözésről számoltak be. Azt is eltervezte, hogy miután betölti a tizennyolcat, az ahhoz szükséges engedélyekkel együtt maga is fegyvert szerez. Ezt helyismerete miatt korábbi általános iskolájában használta volna, ahol elképzelése szerint két tanterembe akart behatolni, így megközelítőleg 50 általános iskolás gyereket lőtt volna le. Amennyiben akciója sikerrel jár, öngyilkosságot akart végrehajtani; ellenkező esetben a rendőrökre is tüzet nyitva a hatóságoktól kényszerítette volna ki a halálos lövést.

(Forrás: Magyar Narancs)

Strasbourg elé került a magyar pedagógusok ellehetetlenített sztrájkjoga

Nyújtottak már be a magyar pedagógusok sztrájkjogának korlátozása ügyében panaszt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé - közölte az Eduline kérdésére Karsai Dániel ügyvéd, aki január végén közzétett egy ehhez használható minta beadványt, arra buzdítva a pedagógusokat, hogy indítsanak strasbourgi pert a sztrájkhoz való jogukért, hiszen már kimerítették a hazai bírósági fórumokat az ügyben, miután idén februárban az Alkotmánybíróság (Ab) is elutasított érdemi döntés nélkül egy azzal kapcsolatos indítványt. Ugyanis többek között amiatt hiányolták az azt kezdeményező pedagógus személyes érintettségét, hogy az őt foglalkoztató iskolában nem volt éppen folyamatban sztrájk vagy egyeztető eljárás.

(Forrás: Eduline)

A pedagógus. Nemes Katalin írása

A tanár, a tanító – ha nagyon jó – nem csupán egy szakmunkás, aki tanult mesterségét űzi, hanem művész. Leginkább egy zeneművészhez hasonló. A gyermek, a tanítvány a művészetének eszköze, tárgya és befogadója is egyben. Művészetébe teljes személyiségét beleadja, testét és lelkét, minden nap, óráról órára. Elvárjuk-e egy zenésztől, hogy naponta öt-hat órát lépjen fel hangversenytermekben folyamatosan, évtizedeken át? Nem. Mert tudjuk, hogy lehetetlen. Kiégne. Pedig látszólag nem dolgozik, csak hegedül. Vagy csellózik. Vagy trillázik egy fuvolán. Ami nem munka. És igazán nem megerőltető. Persze értenie is kell hozzá. Mesteri szinten tudni kell a hangszeren játszani, olvasni a kottát, ismerni a zeneelméletet, és rengeteget gyakorolni. Ám mindez csak feltétel, csak eszköz. Nem ettől lesz valakiből igazi művész. Kell hozzá valami, amit általában tehetségnek nevezünk, ami velünk született. Vagy nem.

(Forrás: tani-tani online)

Elkezdődött a kirúgott karinthys tanárok pere, a felelős tankerületi vezető meg sem jelent

A munkaügyi per első tárgyalása kedden délelőtt kezdődött el, ahol a Külső-Pesti Tankerületi központ vezetője, a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Rábel Krisztina nem volt jelen, csak ügyvédje, az összes elbocsátott pedagógus azonban elment. Ők – Velényi Dóra, Rábai János, Pfeiffer Norbert, Ősi Judit, Nemes Mária és Horváth Brigitta – a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen. Kifogásolják, hogy elbocsátásuk aránytalan és túlzott volt, ráadásul értetlenek amiatt, miért pont őket érte retorzió. A tankerület azonban állítja, nem véleménynyilvánításukat akarták megakadályozni.

(Forrás: Népszava)

Uniós biztos Ujhelyinek: csak a Fidesz-kormányon múlik a pedagógusok fizetésemelése

Ujhelyi István EP-képviselő írásbeli kérdéssel fordult a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztoshoz, hogy reagáljon a kormány állítására, miszerint Brüsszel visszatartja a pedagógus béremelésre szánt uniós forrásokat, és ezért nem tudják azt végrehajtani. Nicolas Schmit a napokban hivatalosan is megerősítette: a pedagógusok béremelésére szánt uniós pénzek most is elérhetőek, azok mielőbbi felhasználása kizárólag a magyar kormányon múlik. Az uniós biztos többek között egyértelművé tette, hogy a pedagógusok béremelésére szánt pénzt a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszból finanszírozná, amelyre a forrásokat az Európai Szociális Alap Pluszból hívnák le.

(Forrás: 24.hu)

Elárulta a kormány: tényleg eltörlik a tanárok közalkalmazotti státuszát

Még tavaly ősszel derült ki, hogy a kormány eltörölheti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, de Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta az ezzel kapcsolatos értesüléseket. Azóta viszont a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a tervezetet, amelyről a pedagógus-szakszervezet képviselői azt mondták, hogy nagyon rossz következményekkel járna. Pintér Sándor nevében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt, aki azt írta: „A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról című törvénytervezet célja, hogy létrehozza a köznevelés ágazati sajátosságaihoz igazodó új jogviszonytípust, a köznevelési foglakoztatotti jogviszonyt, amely fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógus számára biztosítja a foglalkoztatás kereteit.”Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a tervezet társadalmi egyeztetése már elindult, és több körben fognak tárgyalni az érintett szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel. „Emellett az állampolgárok számára is lehetőség nyílik az online véleményezésre a kormany.hu/dokumentumtar oldalon. A beérkező vélemények feldolgozása folyamatban van. Mindezen vélemények alapos mérlegelések tárgyát képezik majd a Kormány részéről”

(Forrás: index)

Felfüggesztették a moszkvai angol-amerikai iskola működését

Mert az iskola „nem dolgozott ki a nemzetközi baccalaureátusi és a Common Core State Standard programon alapuló kiegészítő általános oktatási kurzusokat”.Az MTI szemléje szerint emiatt kilencven napra függesztette fel egy orosz fővárosi bíróság az Anglo-American School of Moscow, vagyis a moszkvai angol-amerikai iskola tevékenységét. Az ügyészség egy ellenőrzés során állapított meg „közigazgatási szabálysértést” állapított meg az iskola működésében. A fent is idézett kifogások mellett az is szerepelt, hogy az iskolában „képesítés nélküli tanárok is oktattak”. A moszkvai angol-amerikai iskolnak 1200 diákja van, óvodás kortól a 12. osztályig,amerikai, kanadai és brit diplomaták gyerekei járnak oda.

(Forrás: 444.hu)

Novák Katalin iskolások előtt: kérdezni fontos dologNovák Katalin iskolások előtt: kérdezni fontos dolog

Kifejtette: szükség van a tanárra, aki a diákra figyel, őt helyezi középpontba, a diák hosszú távú érdekeiért dolgozik. Szükség van olyan diákokra, akik a tehetségüket szorgalommal egészítik ki, valamint olyan szülőkre, akik ott vannak gyermekeik és a pedagógusok mellett. Ezt a hármas köteléket nem szabad megbontani sem érdekérvényesítéssel, sem nem megfelelő szabályozással. a mesterséges intelligencia korában az a jó iskola, amely egyszerre őrzi a régi, nemzeti, hagyományos kulturális értékeket és használja az újat, a technológiát, modern ismereteket, módszereket. Az a jó iskola, amely progresszíven oktat és konzervatívan nevel egyszerre. Ilyen iskolákra van szükségünk Magyarországon is.

(Forrás: Infostart)

Közel kétezer tanár lenne hajlandó felmondani, ha elfogadják a státusztörvényt

Bő két nap alatt, péntek késő délutánig közel 1800 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy elhagyná a pályát, amennyiben a kormány megvalósítja a köznevelésben a terveit, vagyis benyújtja és megszavazza az Országgyűlésben a március 2-án nyilvánosságra hozott és elvileg társadalmi párbeszédre bocsátott jogszabály-módosítási tervezetet, rövid nevén a státusztörvényt. A civilek, szakmai és szakszervezeti csoportok tiltakoznak, szerintük a béremelési ígéret mellé a kormány most plusz munkaterhet, rosszabb munkakörülményeket és munkajogi szabályozást készül elfogadni, miközben továbbra sem teljesült legfőbb követelésük, a méltányos bérek bevezetése. Az aláírók száma pénteken pár óra alatt százzal nőtt.

Ónody-Molnár Dóra: Szabad iskolaválasztás Magyarországon: egy jog a nem roma gyerekeknek

Magyarország megsértette egy roma kisfiúval szemben az Emberi Jogok Európai Egyezményének a diszkrimináció tilalmát kimondó cikkét az oktatáshoz való joggal összefüggésben – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az egyhangúlag meghozott ítélet a családnak 7 ezer euró, nem vagyoni kártérítést ítélt meg az iskolai szegregáció miatt.

(Forrás: Jelen)

MAGYARORSZÁGI OKTATÁSÜGY 2023-BAN – MI TÖRTÉNT EDDIG?

Cikkünkben nyomon követjük, mi történ a 2023-as évben az oktatásügy terén. Bár még csak március van, bőven akad mindenkit érintő változás a közoktatásban. Ugyan mi is változást szeretnénk, de ez az irány nem az, amerre tartani akarunk. A magyar oktatás, a kormány rossz irányba halad. Ebből van kiút! Számos szakmai, civil szervezet, diákok, szülők, pedagógusok akár ugyanazon az úton, akár párhuzamos úton, de egy irányba, cél felé halad, ami ellentétes a kormány oktatáspolitkájával. Alapvetően változtatni kell az oktatás helyzetén, a problémák lehetséges megoldásaihoz a CKP továbbra is számos anyagot biztosít.

(Forrás: ckpinfo)

DK: A közalkalmazotti státusz eltörlése nem szolgálja a tanárok érdekét

A párt úgy véli, a „státusztörvénnyel” a tanárok szakmai szabadsága még jobban csökken, még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak. A párt közleményében emlékeztet arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek már ősszel figyelmeztettek az első ezzel kapcsolatos hírek hallatán, hogy borzasztó következményekkel járna a változás. Mint megírtuk, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta ezeket az értesüléseket, majd a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a kérdést. Teljesen új jogállást hoz létre, sem a közalkalmazotti törvény, sem A munka törvénykönyve alá nem tartoznak majd, rengeteg kérdéskörben hátrány éri a pedagógus kollégákat, például a felmentési idő kérdésében, a fegyelmi kérdéskörben – véleményezte a hírt március elején Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

(Forrás: Index)

Nagyon leszakadtak a magyar kistelepüléseken élők digitális képességei

Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33 százalék, a városokban és elővárosokban 24 százalék, míg a kistelepüléseken és rurális térségekben 20 százalék. Magyarországon mindegyik adat az EU-átlag alatt van: a nagyvárosokban a lakosok 28,9, a városokban-elővárosokban 20,8, a kistelepüléseken pedig 14 százaléka rendelkezik az alapvető feletti digitális készségekkel. A két szélsőérték közötti különbség is átlag feletti nálunk.

(Forrás: g7.hu)

Musk, Harari és Wozniak is kéri, hogy álljanak le minden nagyobb mesterséges intelligencia kísérlettel

A Future of Life non-profit kutatóintézet petíciójában azt írják, hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásaik pozitívak, a kockázatok pedig kezelhetők lesznek, és ehhez megalapozott bizalomra is szükség van. Az OpenAI legutóbbi nyilatkozata a mesterséges intelligenciáról kijelenti, hogy „egy bizonyos ponton fontos lehet független vizsgálatot kezdeményezni a rendszerek betanításának megkezdése előtt\", a kutatók szerint pedig ennek elérkezett az ideje. azt kérik a mesterséges intelligenciát fejlesztő laboroktól, hogy hagyják abba a rendszerek betanítását addig, amíg nem születnek közös biztonsági protokollok, amit független szakértők is ellenőriznek. A követelést eddig több mint ezren írták alá, gyakorlatilag a világ legokosabb emberei.

(Forrás: 444.hu)

Asperger: a névadó mint szindróma. A náci örökség és a gyógypedagógia emlékezete. Ugrai János írása

Különös módon alakul az Asperger-szindrómának mint elnevezésnek a sorsa. És az elnevezés körüli fordulatok mögött egy jóval súlyosabb dráma húzódik meg. Talán nem árt mindkét aspektusra ráirányítani a pedagógiai kultúra iránt érdeklődő olvasó figyelmét. \"Nem tudom létezik-e ilyen műfaj: írásom egy megkésett recenziót pótló esszé. Ennek alapja az alábbi kötet, amelynek számos nagy jelentőségű aspektusára nem térek ki ezen a helyen: Edith Sheffer: Asperger gyermekei. Az autizmusfogalom gyökerei a bécsi nácizmusban. Európa Könyvkiadó. Budapest, 2019. 403 oldal.\"

(Forrás: tani-tani online)

AZ ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÚJJÁVÁLASZTÁSÁNAK ANOMÁLIÁI

Korábban beszámoltunk róla, hogy egy nyílt levéllel kerestük meg az Országos Köznevelési Tanács civil szervezeti képviselőit (OKNT), mivel mandátuma lejárt, de a pedagógus civil szervezeteket képviselők OKNT-ben végzett munkájáról megválasztásuk óta információt nem kaptunk. Ezért levélben szólítottuk fel a részvételünkkel megválasztott OKNT tagokat, hogy írásban és személyesen tájékoztassák választóikat az OKNT-ben végzett munkájukról. A beszámoló kizárólag szóban, de megtörtént. Megtudtuk, hogy eredményt keveset tudott az OKNT elérni. 2023 januárjában alig láthatóan és több adminisztratív hibával, így számos jogosult szervezet kihagyásával elindult az OKNT újraválasztása. A választásban résztvevő szervezetek névsorát közérdekű adatigényléssel sem hozzáférhető. 2023. márciusában lezárult a választási folyamat elérhető a tagok névsora, de a választásban résztvevőkről továbbra sincs információ.

(Forrás: ckpinfo)

Komoly kutatáson alapuló rövidfilmsorozat hívja fel a figyelmet az oktatás problémás területeire

Március 5-én délután mutatták be azt az öt, egyenként nyolcperces kisfilmet, amit a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. (T-Tudok Zrt.) és a Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány közösen készítettek, hogy megvilágítsák az oktatás egy-egy problémáját, és felvázolják a lehetséges megoldásokat. A jó oktatás titka rövidfilm-sorozat alkotói, ahogy azt Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Zrt. senior kutatója a vetítés utáni beszélgetésen elmondta, arra törekedtek, hogy közérthetően magyarázzanak meg széles rétegeket érintő problémákat az oktatás területéről. Mindezt olyan perspektívából akarták megtenni, ami bemutatja a tanárok, a diákok és akár a szülők nézőpontjait is.

(Forrás: Qubit)

Elliot Aronson szociálpszichológus: Kötelezővé tenném a kritikus gondolkodás oktatását – a HVG exkluzív interjúja

Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai alapmű szerzője. Az eredeti kötet legújabb, a fiával közösen átdolgozott, a HVG Könyvek gondozásában megjelent magyar kiadása kapcsán beszélgettünk a világhírű tudóssal. Egyebek között arról, mit gondol szakterülete legvitatottabb kísérleteiről, arról a tesztről, amely önmagában képes bemutatni a szociálpszichológia lényegét, arról, hogyan csúszott át A társas lény a Kádár-kori cenzúra szűrőjén. Aronson a magyar olvasóknak külön is üzent.

(Forrás: hvg.hu)

Ez a szakadék széle – új pályára kényszerült a Trefort vezetőtanára

Sikeres szakember, népszerű tanár volt, aki rengeteget dolgozott a természettudományos pedagógushiány felszámolásáért. Szakmány Csaba, a Trefort vezetőtanára, akit a kémiaoktatás fejlesztéséért és tehetséggondozó tevékenységéért a Richter a Magyar Kémiaoktatásért Díjjal tüntetett ki, és akit tavaly májusban mi is megszólaltattunk podcastunkban, év végén felmondott. Nem feladta, nem kiégett, nem vált közömbössé mindaz iránt, amiért addig küzdött. Egyszerűen nem tudta eltartani többé a családját. A kémia–fizika szakos tanárt arról kérdeztük, milyen érzés volt feladni a hivatását, hogyan árazta be magát a munkaerőpiacon, miért mérhetetlen a tanári teljesítmény és hogyan lehetne megfordítani az oktatás szakadék felé száguldó mozdonyát. Nagyinterjú.

(Forrás: válasz online)

Ne játssz a pénzzel! Vagy mégis?

Tizenötödik éve zászlóshajója a pénzügyi tudatosság oktatásának a Magyar Nemzeti Bank, a Diákhitel Központ és a Magyar Bankszövetség által közösen létrehozott Pénziránytű Alapítvány. Az alapítvány a kisiskolásoktól a 19 éves korosztályig biztosít tankönyveket, munkafüzeteket – digitális formában is – az egész országban, valamint számos egyéb programot, képzést, fejlesztőjátékot szervez annak érdekében, hogy a tanulók minél előbb megismerjék a pénzügyek alapjait. Hergár Eszterrel, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójával, a Pénzmúzeum igazgatójával beszélgettünk.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Aligha kerülnek a gimnáziumok alapítványi egyetemi fenntartásba

Felröppent a hír, hogy „modellváltás” kezdődhet a közoktatásban, miután a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet. Oktatáskutatókat kérdeztünk arról, valóban modellváltás, vagy csak egyéni akció az egyetem és a gimnázium összekapcsolása. Radó Péter, Trencsényi László és Nahalka István sem gondolja, hogy az állam a privatizált felsőoktatáson keresztül privatizálná az állami közoktatás egy részét is. Ám, hogy miért nem, azt különböző okokkal magyarázzák. Az, hogy a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet, csak egyetlen eset. Azt azonban Radó Péter nem tartja valószínűnek, hogy a privatizált felsőoktatás átvenné a közoktatás egy részét, és azt is privatizálná. Mint mondta, ugyanakkor nem zár ki semmit, mert a kormány teljesen voluntarista elképzeléseket valósít meg, amikbe akár még ez is beleférhet.

(Forrás: hírklikk)

Az oktatásba is beépül az akkumulátorgyártás – jönnek az első képzések

Autóipari Li-ion akkumulátorok gyártása elnevezésű tantárgy oktatása kezdődött meg az Óbudai Egyetemen, hamarosan pedig speciális szakirányra is jelentkezhetnek a mérnökhallgatók .Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, a képzést a Samsung- SDI-vel együttműködve indítják, a gyakorlati ismeretek megszerzéséért az oktatásban szerepet vállalnak a vállalat mérnökei is, valamint ösztöndíjprogramot és szakmai gyakorlat lehetőségét is biztosítanak a gödi gyárban. A tantárgyat jelenleg az egyetem Bánki Donát gépész és biztonságtechnikai mérnöki képzésben részt vevők, az őszi félévtől pedig már a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói is felvehetik.

Óriásit nőtt a magyar gyerekek száma az osztrák iskolákban

Nemcsak dolgozni járnak át egyre többen Ausztriába, hanem az ott tanuló magyar állampolgárságú diákok száma is dinamikusan növekszik – írja a G7. A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk. Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe. Miközben Ausztriában ötszörösére nőtt a 2020/21-es tanév és a 2010/11-es tanév között a magyar diákok száma az alap és középfokú oktatásban, Magyarországon 14 százalékkal csökkent – derül ki a G7 cikkéből, melyben arról is írnak: az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket.

(Forrás: 24.hu)

Egyetemi alapítványokba játszana át hat állami kórházat a kormány

Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás.

(Forrás: hvg.hu)

PSZ: gondoskodjon az ígért béremelésről és kezdjen érdemi párbeszédet a felelős minisztérium

\"A nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak béremelése még napirenden sincs, miközben egyébként is súlyos bérhátrányba kerültek, mert az emeléseknél rendre megfeledkeznek róluk\"- tették hozzá, majd úgy fogalmaztak: bár a szakképzésért felelős minisztérium \"nem szokta megköszönni a munkavállalóktól érkező problémajelzéseket\", az állandósult jogszabály-módosítások mégis igazolják a problémák létezését. Most ismét a munkavállalói érdekképviseletek megkérdezése nélkül tervezik módosítani a szakképzési jogszabályokat, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni. A szakszervezet jelezte, a minisztérium az írásos jelzésekre csak \"semmitmondó, általános válaszokat ad, az érdemi párbeszédnek nyoma sincs\".

Pedagógusok Szakszervezete: Semmitmondó, általános válaszokat ad a minisztérium

A PSZ keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 2023-ra ígért tíz plusz öt százalékos béremelés januártól esedékes részét a nem állami fenntartók egy részénél, például az alapítványi intézményeknél még meg sem kapták az oktatók, miközben az egyre növekvő infláció őket is érinti. Hihetetlen kiárusítás tartós eladatlan hátsó udvari fészerekre, nem fogod elhinni az árakat! Úgy fogalmaztak: bár a szakképzésért felelős minisztérium „nem szokta megköszönni a munkavállalóktól érkező problémajelzéseket”, az állandósult jogszabály-módosítások mégis igazolják a problémák létezését. Most ismét a munkavállalói érdekképviseletek megkérdezése nélkül tervezik módosítani a szakképzési jogszabályokat, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni – írták.

(Forrás: index)

Ijesztőnek hat az időzítés, de valójában meddig mehetnek el a tanárok megfigyelésében?

Titkosszolgálati eszközöket is bevet Pintér Sándor az orvosok és a tanárok ellen. Szolidaritás híján az orvosok és a pedagógusok veszíteni fognak a kormánnyal szemben. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis a rendvédelemre szabott eszközeivel érvényesíteni tudja az Orbán Viktor kormányfő számára nagyon is tetszetős erőpolitikát. Mivel a dolgozó alárendeltje a munkáltatójának, az, hogy utóbbi semmilyen módon ne ellenőrizhetné alkalmazottai munkavégzését, logikailag is kizárt. Épp azért, mert egy állás elvállalásakor nincs mód megtagadni a megfigyelés lehetőségét, a törvények igyekeznek korlátok közé szorítani a munkáltatók „érdeklődését”. Csak olyan ellenőrzést végezhetnek, ami kellőképpen indokolt, és ami más, a magánszférát kevésbé sértő módon nem oldható meg.

(Forrás: hvg.hu)

Kiderült, ki fenyegette meg robbantással a zalaegerszegi iskolákat

Elfogtak a rendőrök egy 15 éves diákot, aki a gyanú szerint egy hónap alatt háromszor is bombarobbantással fenyegette meg Zalaegerszeg több oktatási intézményét – közölte a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság kedden a police.hu oldalon. Ismert: az elmúlt hetekben háromszor is ki kellett üríteni zalaegerszegi oktatási intézményeket, mert ismeretlenek robbantással fenyegetőztek e-mailben. Az első bombariadó február 7-én volt, az utolsó március 3-án. A rendőrök mindhárom esetben szakképzett bombakutatókkal, valamint robbanószer-kereső kutyákkal vizsgálták át az épületeket, de gyanús tárgyat vagy robbanószerkezetet egyszer sem találtak.

(Forrás: Mandiner)

Már 15 ezer pedagógus véleményezte a teljesítményértékelés új rendszerét

A tárca közleménye szerint az Oktatási Hivatal március 6-án elektronikus úton juttatta el az intézménytípusoknak megfelelő kérdőíveket a pedagógusoknak, a kérdőív kitöltésére továbbra is van lehetőség. A Belügyminisztérium emlékeztet rá, hogy az új teljesítményértékeléssel kapcsolatban a pedagógusok körében korábban végzett online felmérés eredménye szerint a válaszadók 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt.

(Forrás: Mandiner)

A CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM A CIVIL SUGÁRÚTON!

Idén lesz 175 éves az 1848-as forradalom és szabadságharc, így 48 órás ünneplésére, emlékezésre, demonstrációra, civil együttlétre hívnak mindenkit a szervezők 2023. március 14–15-én a Civil Sugárútra. A programokba becsatlakozik a Civil Közoktatási Platform is. Ez a két nap a szolidaritásról, a polgári büszkeségről, a méltóságról és az együttműködésről szól. Helyszínek: Budapest Hősök tere és az Andrássy út

(Forrás: ckpinfo)

Tari Annamária: a szülő addig óvja a gyerekét az okoseszközöktől, ameddig csak tudja

A legnagyobb feladat az, hogy megmutassuk egy kamasznak, hogy vannak az életnek jó részei, amit kár lenne odadobni – mondta Tari Annamária pszichoanalitikus. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az okoseszközök használatának dopamintermelő hatásáról, a gyerekek függőségének feloldási esélyeiről, a családi médiatervezés fontosságáról és arról is, hogy milyen az új típusú szülői hitelesség. Kollégám azt mondja, ha náluk csend van a gyerekszobában, akkor a gyerekek telefont nyomogatnak. Általános, törvényszerű megállapítás ez, vagy csak náluk van így?

(Forrás: Infostart)

KELL AZ ORSZÁGNAK ENNYI EGYHÁZI ISKOLA?

Amennyiben valóban az egyházi oktatási intézmények túlzott elszaporodására adott válaszféleség lenne a törvénymódosítás, helyes lehet feltenni a kérdést: jól van ez így? Kinek jó az, hogy a valóban elkötelezett hívő pedagógusokat alkalmazó, ténylegesen egyházi szellemiségű iskolák mellett névleg egyházi iskolákban hitüket talán nem is gyakorló pedagógusok tanítanak olyan fiatalokat, akiket – esetleg szüleikkel együtt – aligha érdekel az elkötelezett hitélet, csak – Gyulay Endre püspököt idézve – valamiféle elitizmusra törekszenek? Seregély István érsek a Szemléleknek úgy fogalmazott: „annyi támogatásra van szükség csupán, amennyi keresztény van”.

(Forrás: Szemlélek)

A gyerekeket is érinti a pedagógus teljesítményértékelési rendszer

Bár elsőre vonzónak tűnhet az elképzelés, hogy a többet és jobban dolgozó pedagógusok nagyobb fizetést kapjanak, a konkrét javaslat kapcsán sok probléma merül fel, melyek közvetlenül hatnak a gyerekekre is, és fennáll a veszély, hogy a rendszer ronthatja a magyar közoktatás minőségét. A Szülői Hang Közösség a felmerülő problémákra szeretné felhívni a figyelmet és egyben javaslatokat is megfogalmazunk. A rendszer kiváló pedagógusokat is a jutalom megvonásával büntethet. Ha a tantestületben a pedagógusok túlnyomó többsége kiválóan teljesít, a pontrendszer akkor is kijelöli az alulteljesítő pedagógusokat. Nekik jobban megérheti más intézménybe elmenni, ahol elismerik munkáját és ugyanolyan teljesítménnyel akár a legjobban elismertek közé kerülhetnek. Ezáltal egy eddig összetartó, példamutatóan együttműködő tantestületet is széteshet.

(Forrás: Szülői Hang)

A gyermekkép értelmezése Ellen Key és a korabeli gondolkodók pedagógiai eszmerendszerében. Sütő Attila írása

A gyermekirodalom a tanulmányban szereplő gondolkodók korától napjainkig jelentős változásokon, számos metamorfózison és nagy fejlődésen ment keresztül: a mesék, akárcsak a mítoszok, kritikák, átírások és újrafelfedezések tárgyát képezték, amelyek ezeket az ősi meséket olyan történetekké alakították át, amelyek mindig újak és képesek elvarázsolni a fiatal olvasókat. Három gondolkodónkat azonban nemcsak a mesék vagy mítoszok elbeszélő formája érdekli: ha figyelmesen megnézzük, látható, hogy mindhárman azt a kapcsolatot hangsúlyozzák, amelyet ezek a sajátos történetek pozitív, természetes és gyümölcsöző módon teremtenek a gyermekek képzeletével. Ugyanez a kapcsolat képes olyan nevelési és formálási utakat aktiválni, amelyek elsődleges jelentőségűek a gyermekkor harmonikus fejlődése szempontjából. Sok tekintetben ez az egyik legjelentősebb és legaktuálisabb üzenet, amelyet Ellen Key, Rudolf Steiner és Maria Montessori a modern kornak hagyott.

(Forrás: tani-tani online)

Összefognak-e a tanárok az egészségügyi dolgozókkal?

Több mint egy éve tart a pedagógusok tiltakozása. Miután a kormánnyal való tárgyalások nem vezettek sikerre, sztrájkokkal, polgári engedetlenséggel, demonstrációkkal küzdenek a jobb munkakörülményekért, a magasabb fizetésért. Hasonló célokért harcolnak az egészségügyi dolgozók is, egyik szakszervezetük február végén kezdett sztrájktárgyalásba a Belügyminisztériummal. A két terület problémái hasonlók, még sincs komoly összefogás a szerepelők között. Mi akadályozza a két ágazat összefogását? Egyáltalán milyen belső ellentétek vannak az egyes szakmákon belül, és hogyan erősíti a kormányzat a belső megosztottságot? Mit tesznek a szakszervezetek az összefogásért és a hatékony érdekképviseletért? Vendégünk Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja és Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Az interjú a Szabad Európa podcastjának rövidített, szerkesztett leirata.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Vásárhelyi Mária: Gyújtogatók

Abban teljesen egyetértek Orbán Viktorral, hogy a magyar gyerekek érdekei a jelenleginél sokkal fokozottabb védelemre szorulnak. De nem a pedofil tanároktól, hanem a mélyszegénységtől, a családon belüli erőszaktól, a társadalmi mobilitás ellehetetlenülésétől, a szétrohadó oktatási rendszer miatti esélytelenségtől, a szegregációtól és általában a magyar államtól, valamint az agresszív környezetüktől kellene megvédeni őket. Nem pedig az iskolákban nyomokban sem fellelhető pedofíliától.

(Forrás: Jelen)

Valami kiszabadult a palackból – meredeken emelkedik a kezelésre szoruló gyerekek száma

Az elmúlt két évtizedben meredeken nő a hiperaktivitással, figyelemzavarral, autizmussal, Tik és Tourette-zavarral, súlyos hangulati és szorongásos problémákkal, öngyilkossági gondolatokkal küzdő serdülők száma is, vagyis a Vadaskert is teltházzal, váróslistával működik. Az e mögött húzódó okok között szerepel az, hogy egyrészt a társadalomnak is több információja van, másrészt a kutatások révén a diagnosztikai eszköztár is finomodik, ami magával hozza azt, hogy maguk a definíciók is változnak, és ugyanígy fölmerülnek a környezeti és társadalmi tényezők is. Gádoros Júlia úgy látja, mintha „valami kiszabadult volna a palackból”.

(Forrás: Jelen)

Kiderült, mi alapján értékeli a belügy a pedagógusokat

A Belügyminisztérium szerdán postázta az iskoláknak a tervezett pedagógusértékelési rendszer koncepcióját. A Magyar Hang szerkesztőségébe is eljutott 14 oldalas dokumentumból kiderül, hogy tíz szempontot vesznek figyelembe a tanárok teljesítményének értékelésekor, ezeknél pontokat lehet kapni. Végül az összegyűjtött pontok alapján állapíthatják meg, hogy átlagos, átlag alatti, esetleg átlag feletti teljesítményt nyújt munkája során a pedagógus. Az alsó 25 százalékba sorolt pedagógusokat minősítik átlag alattinak, a középső 50 százalék kap átlagos minősítést, a legjobb 25 százalék pedig az átlag feletti kategóriába kerülhet. Az így elért besorolás alapján térítik el a béreket: az átlag felett teljesítő tanárok többletjuttatást kapnak, az átlag alattiaknak pedig tervet kell készíteniük, hogy miként javíthatnak teljesítményükön.

(Forrás: Magyar Hang)

Nincs háromnapos szabály, az iskola házirendjén múlik, hányat igazolhat a szülő

Két jobbikos politikus (Balassa Péter és Lukács László György) azt tudakolta Rétvári Bencétől, hogy van-e megoldás arra, hogy a szülők ne csak három napot igazolhassanak hiányzásként az iskolában. A gyerekorvosok régóta panaszkodnak arra, hogy sok esetben hozzájuk viszik a gyerekeket, hogy írják ki őket pár napra, mert a szülői igazolások hamar elfogynak. Rétvári erről azt írta; egy családbarát országban a gyermekek érdeke elsődleges, a gyermek egészsége miatt fontos, hogy betegség esetén lássa orvos, így felismerhető, ha súlyosabb betegség veszélye áll fenn, és minél korábban el lehet kezdeni a kezelést. Nincs központi előírás az iskola számára. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: A hatályos köznevelési szabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az iskolában csak három napot igazolhat a szülő. Ezeknek a napoknak a mértékét az iskola határozza meg, mindössze a pedagógiai programban foglaltakra kell figyelemmel lenni, és arra, hogy a szülői igazolások nem adhatnak alapot a tanuló tanórai részvétele alóli tartós kimentésre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A bíróság a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) még elégséges szolgáltatásról szóló javaslatát fogadta el a kormányéval szemben.

Az iskolaőrség 2020. szeptember elsejei bevezetése óta összesen 618 esetben intézkedtek az iskolaőrök. Ezek közül 152 alkalommal büntetőeljárás, 77 esetben pedig szabálysértési eljárás indult – tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). A rendőrségnél azt követően érdeklődtünk, miután február 24-én Iskolaőri Konferenciát tartottak Budapesten, az ORFK rövid beszámolója szerint az egyik központi téma a tapasztalatok összegzése volt. Kiderült az is, hogy jelenleg 571 iskolában összesen 608 iskolaőr teljesít szolgálatot.

(Forrás: Népszava)

„Imádok tanítani, de elkezdek az életem hátralévő részére máshol munkát keresni”

Nem volt hajlandó portfóliót írni, és nem hajlandó vállalásokat megfogalmazni a teljesítményértékeléséhez az egyik legjobb vidéki gimnázium tanára, korábbi igazgatója. Elkeseredett posztban írta meg, hogy bár három éve van még a nyugdíjig, de elkezd munkát keresni. „Vegzálják a pedagógusokat… Ha így megy tovább, ép elméjű ember nem akarja, hogy a gyermeke tanár legyen, és ép elméjű ember nem akarja a pedagógushivatást választani” – kezdi posztját Katanics Sándor, a veszprémi Lovassy László Gimnázium Lovassy Gimnázium matematika-fizika szakos tanára, az intézmény volt igazgatója.

(Forrás: hvg.hu)

Közzétette a Belügyminisztérium a pedagógusok további béremeléséről szóló jogszabálytervezeteket

Társadalmi és szakmai egyeztetés céljából a Belügyminisztérium csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján, írja az MTI. A tervezetek előkészítését a tájékoztatás szerint több hónapos szakmai munka és a pedagógusoknál végzett köznevelési online konzultáció előzte meg. Az egyeztetés indulásáról Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán személyesen is tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit.Megállapodás született az érdekképviseletek és a kormány között az egyeztetések ütemezéséről, a cél, hogy minél több kérdésben értsenek egyet a felek – áll a közleményben.

(Forrás: telex)

Radó Péter: Viselkedéskontroll pedagógus bérezéssel

A pedagógusok központilag kiadott kritériumokon szerint működő teljesítményalapú bérezése (performance pay) egy sporadikusan több országban felbukkanó álom, amit jellemzően pénzügyminisztériumi vezetők vetnek fel olyankor, amikor pedagógus béremelést kell betervezniük az állami költségvetésbe. Ilyenkor rendszerint jön néhány szakértő és szakszervezeti vezető, akik türelmesen elmagyarázzák, hogy ez miért nagyon rossz ötlet. Ennek köszönhetően abban a nagyon ritka esetben, amikor ilyesmit bevezett. A Népszava által megszellőztetett belügyminisztériumi javaslat tehát – mint a magyar közoktatás kormányzásának egész rendszere – az egyes pedagógusok munkájának adminisztratív ellenőrzésén alapszik. A már működő szakmai ellenőrzési rendszerhez képest az egyetlen újdonság az, hogy az intézményvezetőkre lőcsölt „teljesítményértékelés” száz pontos skálán számszerűsített eredményei alapján a tankerületek ezentúl majd lefelé vagy felfelé eltérhetnek a bértáblában rögzített minimum bérektől.

(Forrás: portfolio.hu)

„Nem mini-Einsteineket és üzletembereket szeretnénk látni az iskolában, hanem olyan gyerekeket, akik megtanulnak tanulni”

A Felforgató digitalizáció az oktatásban című rendezvényen a Jocó bácsiként ismert Balatoni József történelemtanár, blogger, Vladár Zsuzsa, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének vezetője és Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója, a Prezi társalapítója beszélgetett arról, hogyan tanulnak a mai gyerekek, hogyan hat a fejlődésükre a digitalizáció, mit kellene kezdeni az egyre beláthatatlanabb mennyiségű tananyaggal, és mit tanulhatunk a finn oktatási rendszertől. Ez utóbbiról és a skandináv országban használt digitális eszközökről Fenyvesi tartott előadást, majd az estét Pintér Zsolt, a Digitális Batman – együtt a digitális oktatásért akció alapítója, Szűcs Dóra, az Okos Doboz tankönyvfüggetlen digitális taneszköz és Major Gábor, a Maker’s Red Box alkotópedagógiai tananyagokat kidolgozó cég ügyvezető igazgatója beszélgetése zárta.

(Forrás: Qubit)

Pedagógusok teljesítményértékelése: pont járna azért, hogy viselkedik és beszél a szülőkkel a tanár

A Telex birtokába jutott a gimnáziumban tanító pedagógusok belső teljesítményértékelésének legújabb tervezete, amit a Belügyminisztérium szerdán küldött ki a pedagógusoknak. Ez alapján pont járna többek között a kommunikációs stílusra, a szülőkkel való kulturált viselkedésre, és az intézmény jó hírének erősítésére a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben. A pedagógusok teljesítményértékelésének eredménye azért fontos, mert a jövőben a jól teljesítő tanárok ez alapján több pénzt kaphatnának a rosszabbul teljesítő kollégáiknál. A rendszert már több iskolában tesztelik, de majd csak szeptembertől vezetnék be általánosan. A pedagógus-szakszervezetek tiltakoznak ellene, szerintük az új teljesítményértékelési rendszerről nem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.

(Forrás: telex)

12 ezer pedagógus még nem töltötte fel a portfólióját, pedig az állásuk is múlhat rajta

A pedagógusminősítési rendszer szabályinak értelmében a tanároknak november 25-ig fel kell töltenie az Oktatási Hivatal (OH) informatikai rendszerébe a minősítéshez szükséges információkat, de 12 ezer pedagógus ezt még nem tette meg,ami a tanárok közel 10 százalékát jelenti - írja a 24.hu. A tanárok nagy része akkor sem fogja feltölteni a portfólióját, ha emiatt kirúghatják őket. Egy budapesti iskolában tanító pedagógus azt mondta a portálnak, hogy szeret tanítani, de akkor sem hajlandó portfóliót írni, ha emiatt elveszítheti a munkáját. Mint hozzátette, saját magának, a diákjainak és a szülőknek akar megfelelni, nem a tankerületnek vagy a Belügyminisztériumnak. Csak az iskolájában húsz pedagógus gondolja ugyanezt.

(Forrás: HRPortal)

Egy digitális világban a szülőknek is digitalizálódniuk kell – szakértőkkel beszélgettünk

Posztoljunk-e a gyerekről? Ha igen, akkor mi fér bele? Hogyan álljunk a családban a képernyőidő kérdéséhez? Szülőként értenünk kell az okoseszközökhöz? Ki tudjuk védeni a kibertámadásokat? Ilyen és ehhez hasonló témákat boncolgattunk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetőjével, dr. Bárdossy-Sánta Nórával és Keszthelyi Zoltán kiberbiztonsági szakértővel, a Telekom és az alapítvány közös, Digitális szülő vagyok! programjának kapcsán. A Magyar Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kampánya olyan összefüggésekre hívja fel a figyelmet, amikre elsőre nem gondolnánk, amikor egy gyerekről posztolt képet látunk a neten. A tudatos digitális viselkedésre buzdító kezdeményezés célja, hogy felhívja a szülők figyelmét arra, hogyan tudnak az online térben is gondoskodni gyermekük biztonságáról.

(Forrás: hvg.hu)

Vége a szemeszternek, bejött a Z-szak?

Hogy mi az a Z-szak? Olyan integrált természettudományos képzés, amelynek során a diákok nem egyetlen hagyományos tárgyat (fizikát, biológiát, kémiát, földrajzot) tanulnak, hanem gyakorlatilag mindenből egy kicsit, de rendszerbe ágyazva, sok terepmunkával kiegészítve. Az egyre fenyegetőbb tanárhiány orvoslása mellett a Z-szaknak további vállalásai is vannak. Mint a képzést népszerűsítő honlap hirdeti, a szakot „a Z generáció kiszolgálására” tervezték, és azzal is kecsegtetik a diákokat, hogy ha valóban a tanári hivatást választják, 2028-ban „az akkor már jövedelmi szempontból is vonzó közoktatás” biztosít majd nekik stabil megélhetést, de „a szakon megszerzett professzionális kommunikációs készségek és a problémaközpontú, innovatív gondolkodás a 21. század valamennyi megbecsült, feljövő szakmájába is belépőjegyként szolgálnak.”

(Forrás: Qubit)

Átfogó vizsgálatot indított a közoktatási intézményekben az alapvető jogok biztosa

Kozma Ákos a közleményben emlékeztetett rá: az alaptörvény deklarálja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, továbbá hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ahhoz, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Hozzátette, hogy az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére.

(Forrás: 444.hu)

Feltűnően kivételeztek egy diákkal a vizsgán, etikai eljárás indult a Corvinuson

Az eljárásokat a poszt szerzője, Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense kezdeményezte, mert, mint írja, tudomására jutott, hogy a téli vizsgaidőszakban \"az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet.\" Ádám Zoltán azt is írja, hogy a hallgató családja \"a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik\", a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget.

(Forrás: 444.hu)

Az érettségi bojkottjára készül több száz tanár: reagált a Belügyminisztérium

„Sajnálatos, hogy egyet nem értésének kifejezési módját bárki gyermekeink érettségi vizsgájának és továbbtanulásának veszélyeztetésében látja. Különösen elgondolkodtató, ha mindezt a pedagógus teszi” – így reagált a Belügyminisztérium (BM) arra, hogy több iskolában döntöttek úgy a pedagógusok, nem vállalnak önkéntes érettségi elnöki, vizsgáztatói, szaktanári javítói feladatokat az idei emelt szintű érettségik lebonyolításában, amíg a kormányzat nem hajlandó érdemben foglalkozni a diákok, szülők, tanárok követeléseivel.

(Forrás: Blikk)

A Radnóti tanári karának 40 százaléka csatlakozott az érettségi bojkotthoz

Az iskola vezető magyartanára, Schiller Mariann azt mondta a csatornának: „Arra számítunk némi naivitással, hogy kénytelenek lesznek mégis csak elgondolkodni azon a kilenc ponton, amit egy éve próbálunk az oktatás irányításon valahogy keresztül verni, hogy legalább észre vegyék, hogy mik a gondok”. A bojkottot a tatai Eötvös József Gimnázium 32 pedagógusa indította el, és a tiltakozásukhoz azóta már csaknem 200 tanár csatlakozott. Amikor a Népszava megkérdezte a Belügyminisztériumot az ügyről, azt a választ kapta: „Sajnálatos, hogy egyet nem értésének kifejezési módját bárki, gyermekeink érettségi vizsgájának és továbbtanulásának veszélyeztetésében látja. Különösen elgondolkodtató, ha mindezt a pedagógus teszi.”

(Forrás: hvg.hu)

Tavasszal jön az első \"kimeneti mérés\" az általános iskolák utolsó évfolyamaiban

Az összesen 60-65 perces eljárás során a Hivatal különböző informatikai eljárásokat, beállításokat és forgatókönyveket tesztelt annak érdekében, hogy \"biztosítani tudja a digitális országos mérések alapját jelentő mérőszoftver stabil működését az egyre növekedő résztvevői tanulószámok mellett is\" - magyarázta a hivatal.A legutóbbi, 2022-es kompetenciamérésben a diákoknak már természettudományos kérdésekre is válaszolniuk kellett, a feladatokat azonban már nem papíron kapták, hanem online kellett megoldaniuk. A próbaüzem nem ment túl jól, és élesben sem működött sokkal jobban a rendszer, több iskolából azt jelezték, hogy a mérés egy részét sokan nem tudták megoldani, mert a felület lefagyott.

(Forrás: Eduline)

Kölcseyvel a kibertérben. Bessenyei István írása

A Parainesis – archaikus nyelvezete, bonyolult fogalmi rendszere ellenére – ennél sokkal többet érdemelne, hiszen témakörei nagyon is alkalmas – és aktuális – vitatémák lehetnének. Gondoljunk csak a haza, hazaszeretet, nacionalizmus, nemzet, nemzetállam, nemzetiségi kérdés, a világpolgári lét, az egyén és a közösség viszonya, a globális összefonódás és nemzeti önrendelkezés, nyelv, anyanyelv, erkölcsösség, hagyomány vagy – országgyűlési beszédeinek alapján – a nemesi országgyűlés, a demokrácia, a liberalizmus, a jobbágyfelszabadítás vagy akár a migráció és antiszemitizmus (például a Galíciából Szatmárba beköltöző zsidók ellen kikelő Kölcsey kapcsán) témáira.

(Forrás: tani-tani online)

3,6 millió eurós támogatást kérne vissza az OLAF egy magyar iskolai digitális projekttől

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta. Az OLAF több jogsértést is megállapított a közbeszerzési eljárás kapcsán: a felhívás műszaki leírását például az utolsó pillanatban módosították, valamint kizárták a legolcsóbb ajánlatot, így versenyelőnyt biztosítottak a nyertes vállalatnak. Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása elmaradt a várttól, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét” – idézi a közlemény Ville Itälät, a csalás elleni hivatal főigazgatóját.

(Forrás: telex)

Ifj. Lomnici: Elrendelhetik a tanárok pszichológiai vizsgálatát

Az óbudai Krúdy általános iskolában történtek miatt egy összetett, sok jogszabályt és az élet számos területét érintő, átfogó jogalkotási folyamat indulhat el, amely a hazai gyermekvédelem rendszerének és szabályainak szigorítása mellett a tankerületeket, valamint a tanári szerepkör betöltésének feltételeit is érinthet. Véleménye szerint ahhoz, hogy a nemrégiben nyilvánosságot látott esethez hasonló ügyek megítélése könnyebb legyen, a szexuális visszaélés és a hatalmi/befolyási viszonyok részletesebb definiálására, szexuális visszaélés megvalósulása esetén pedig súlyosabb büntetésre lehet számítani. Az alkotmányjogász szerint nem kizárt, hogy a kormány azon munkálkodik, hogy a sokszor máshova fordulni nem tudó diákok részére egy anonim bejelentő rendszert állít fel, ezzel is lehetőséget biztosítva azok részére, akik egyedül érzik magukat, magányosnak vagy kilátástalannak ítélik meg saját helyzetüket. Továbbá az az elgondolás is támogatandó lehet, hogy az intézményvezetők a pedagógusok munkájának értékelése során kikérhetik a diákok véleményét, akár szintén az anonimitás védelme alatt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

MUNKABESZÜNTETÉS A KÖZOKTATÁSBAN!

A PDSZ és a PSZ ezért 2023. március 16-17-ére hirdeti meg a gördülő sztrájk keretén belül a következő sztrájknapokat. Azt kérjük, hogy e két napon a szülők ne küldjék be a gyerekeiket azokba az intézményekbe, ahol munkabeszüntetést szerveznek. Kérjük a támogatókat, a munkabeszüntetésekben részt vevő intézmények köré vonjanak élőláncokat! Tegyük láthatóvá, hogy mit akarunk!

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Orbán Viktor téved, a gyermekvédelem nem a pedofíliáról és a genderről szól – Interjú Herczog Máriával

Magas minőségű pártfogás, szociális munka, oktatás, rehabilitáció nélkül nincs esély érdemi változásra. Itt is kellenének kutatások, vizsgálatok arról, hogy hatékony volt-e az intézkedés bevezetése, javultak-e az érintett gyerekeket, fiatalokat ellátó intézmények feltételei, miért nincs fiatalkorúak bírósága, speciálisan felkészített bírók, ügyészek, szociális munkások. A közhangulat sajnálatos módon minősítő, ítélkező, az erőszak elfogadottsága, sőt támogatottsága egyre nő minden területen. A szóbeli, hétköznapi erőszak, az erő politikája biztosan nem segíti a megelőzést, a bűnelkövetés csökkenését sem, és lassan elviselhetetlenné teszi a mindennapokat. Jelentős felelőssége van ebben a kormányzatnak, az erőszakmentességet, konfliktuskezelést, együttműködést kellene erősíteni, nem a szembenállást, harcot, a gyengébb legyőzését.

(Forrás: Népszava)

A kormány variál a pedagógusok és a szociális ellátók béremelése miatt a költségvetésen

A kormány közzétette rendelettervezetét a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozók eredetileg 20 százalékos den jog fenntartva.ágazati bérpótlékának további 10 százalékos emelésének költségvetési fedezetigazításáról. Az önkormányzatoknak és egyházaknak is forrásokat biztosítanának a szükséges kiadásokhoz. A szociális ellátóknál is változnak a számok.

(Forrás: portfolio.hu)

Itt a döntés: az óvodákban, az iskolákban és a szakképzésben is határozatlan sztrájk kezdődik március 16-tól

A két szakszervezet szerint a kormány érdemben semmilyen követelésre nem reagált, ezért határozatlan idejű sztrájkot hirdettek 2023. március 16-ától. Kérik a tanárokat és oktatókat, hogy ezeken a napokon szüntessék be a munkát, illetve kérik a támogató szülőket, lehetőség szerint tartsák otthon gyermekeiket. A támogatóinkat pedig arra szólították fel, intézményeik környékén ezeken a napokon szervezzenek élőláncot. A szakszervezetek azt remélik, hogy ezzel végre a szakképzésben dolgozók követeléseit is sztrájkbizottságban tudják tárgyalni az illetékesekkel.

(Forrás: Eduline)

Fontos bejelentést tett a KIM a szakképzésben dolgozók fizetéséről

Jelenleg folyik a szakképzésben oktatók teljesítményértékelése, amely alapul szolgál a májusi, átlagosan 5 százalékos további bérfejlesztéshez. Kiemelték: a későbbi időszakra vonatkozóan - a már bejelentett köznevelési béremelésekhez hasonlóan - a szakképzésben is várható további korrekció. A 2019-ben kezdődött átalakításnak köszönhetően a technikumok és a szakképző intézmények egyre népszerűbbé váltak, és mára a szülők és tanulók körében is bizonyítottak. Ezt támasztja alá, hogy 8. osztályt követően a technikumot választják legtöbben és a jelentkezők száma folyamatosan emelkedik. Vannak olyan szakképző intézmények, ahová tavaly tízszeres volt a túljelentkezés. Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ közzétette a legnépszerűbb technikumok rangsorát, ami az ikk.hu linkre kattintva érhető el - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

Az iskolák összevonásának lenne értelme, a tankerületeknek most semmi értelme – interjú

A gyerekek egész életjövedelmére kihathat, hogy a digitális oktatásra való átállás nem ment megfelelően az elmúlt három évben. A rendszer nem működik jól, de a szülők és a tanárok többségének részéről a napi megélhetési gondok nem hagynak energiát a változások menedzselésére. Lannert Judittal, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Zrt. senior kutatójával beszélgettünk, aki azt is elmondta, miért lehet gyengébb szövegértéssel is egyetemet végezni, és, hogy a magyar gyerekek sokkal többet érdemelnének, mint amit nyújtunk nekik.

(Forrás: Forbes)

A Veres Pálné Gimnázium 28 tanára nem vállal önkéntes feladatot az érettségi vizsgák lebonyolításában

Az említett tanárok sem az emelt szintű írásbeli vizsgák javításában, sem az emelt szintű szóbeli bizottságok munkájában nem vesznek részt, és nem vállalnak elnöki feladatokat a középszintű érettségi vizsgákon. Hozzáteszi, addig tiltakoznak, amíg a kormány nem foglalkozik érdemben a pedagógusok 9 pontos követelésével. A feladatra való jelentkezés határideje hivatalosan március 2., így – teszi hozzá – (az oktatásügyi tárcával nem bíró) kormánynak az érettségi kezdetéig több mint két hónapja van arra, hogy „ne csak az aktuális helyzetet oldja meg tűzoltással, hanem valódi javaslatot tegyen a pedagógushiány megoldására, a diák-tanár leterheltség megszüntetésére, az érdemi szakmai egyeztetés feltételeinek megteremtésére”.

(Forrás: Népszava)

Navracsics Tibor elárulta, mit ajánlottak fel az Erasmus+ uniós pénzeiért cserébe

Néhány nappal ezelőtt Navracsics Tibor arra a kérdésre, hogy mi lesz a kuratóriumokban pozíciót betöltő polgármesterekkel és parlamenti képviselőkkel, azt felelte: „jó kérdés”, még tárgyalnak róla. A HírTV-nek adott interjú alapján viszont úgy tűnik, a kormány állaspontja szerint a helyettes államtitkároknak, a parlamenti képviselőknek és polgármestereknek nem kell lemondaniuk a jól fizető kuratóriumi tisztségükről annak érdekében, hogy Brüsszel megenyhüljön.

(Forrás: hvg.hu)

„Inkorrekt választási folyamat” – a Magyartanárok Egyesülete nem vesz részt az OKNT új tagjainak kiválasztásában

Szakmai szervezetként a Magyartanárok Egyesülete (ME) is jogosult a választásra, de azon nem vesz részt. Korábban a Történelemtanárok Egylete (TTE) is egy „álszervezet álválasztásának” nevezte a mostani választást, és közzétette levélváltásukat a témában a minisztériummal, majd bejelentette, hogy \"nem kíván egy kiüresített testület választásában részt venni, részvételével vagy szavazatával legitimálni a szakmailag elfogadhatatlan oktatáspolitikát, a vállalhatatlan szakmai döntéseket. választáson\". A testület 2023-as választási folyamatának korlátozott hozzáférhetőségéről február 7-én a Civil Közoktatási Platform honlapján jelent meg beszámoló.

(Forrás: hvg.hu)

Oktatási államtitkár a kritikákról: Propaganda, hülyeség, fizetett emberek

Tüntetések, sztrájkok, polgári engedetlenségek és kirúgások: az elmúlt hónapok egyik legnagyobb kérdése az oktatás helyzete, de erről a kormányt alig lehetett kérdezni. Egy Nógrád megyei iskolaátadón viszont megjelent Rétvári Bence, sőt, Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is, akit szembesítettünk a kritikákkal.

(Forrás: telex)

Elindult a Telex Akadémia, egész napos workshopon tanulhatják a diákok, hogyan működik egy újság

Ellepték a Telexet a diákcsoportok, hatalmas érdeklődés övezi a tavaly, év végén meghirdetett Telex Akadémia médiaműveltségi képzéseinket. Eddig közel kilencven iskolai csoport és több tucat tanár jelentkezett diákworkshopjainkra és tanárképzéseinkre, a foglalkozások január eleje óta folyamatosan zajlanak. A most futó programunkban az értő médiafogyasztást, a fiatalok médiaműveltségét ingyenes programokkal erősítjük, a 15–25 év közötti diákokból álló csoportokat fogadunk az ország minden szegletéből, sőt, azon túlról is. Emellett az Idea Alapítvány bevonásával akkreditált médiaműveltségi tanárképzéseket tartunk.

(Forrás: telex)

Nem csökkentenék a rosszul teljesítő tanárok fizetését

Nem büntetik fizetéscsökkentéssel a teljesítményértékelésen rosszul teljesítő tanárokat, mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak. A Belügyminisztérium eredeti terve úgy szólt, hogy az új értékelési rendszerben 100 pontot gyűjthetnének egy év alatt a tanárok és intézményvezetők. A felső 20 százalék extra anyagi elismerést is kaphat, az alsó 20 százaléktól viszont el is vonhatnának pénzt. „Ez az elképzelés azonban annyira negatív fogadtatást kapott, hogy elvetették. Kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen,”mondta Horváth Péter. Hozzátette: ha viszont az intézmény vezetője – valamilyen oknál fogva – úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége. Az értékelési rendszer tesztüzeme hamarosan elindul,

(Forrás: 444.hu)

Nem csak tanárhiány van: hiányzik a rendszerből 14 ezer segítő is

Mintegy 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene még alkalmazni a hazai köznevelési intézményekben ahhoz, hogy legalább a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a pedagógusok munkáját segítő, illetve az intézmények működését biztosító dolgozók száma – derült ki a Budapest Intézet elemzéséből, amit a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) megrendelésére készítettek. Jelenleg mintegy 36 ezer teljes állásban, valamint körülbelül háromezer félállásban vagy szerződéssel foglalkoztatott, NOKS státuszú munkavállaló – például pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, titkár, dajka, könyvtáros, rendszergazda, takarító – dolgozik a köznevelésben.

(Forrás: Népszava)

Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban

A közpolitikai tervezéssel foglalkozó szakértők gyakran beszélnek úgynevezett „ördögi problémákról” (wicked problems), melyek azzal érdemlik ki ezt a kevéssé hízelgő jelzőt, hogy makacsul ellenállnak a megoldásukat szolgáló minden beavatkozásnak. Noha a magyar közoktatás az ördögi problémák gazdag példatárát szolgáltatja, kormányzatunk meg sem kísérli megoldani azokat, s ha megkísérelné, akkor is képtelen lenne rá.

(Forrás: portfolio.hu)

Az EU megoldási javaslatai nem rángatják ki a magyar oktatási rendszert a 19. századból

Lannert Judit szerint Magyarországon „egyre erősebb a tanári pályán a kontraszelekció, egyre kevesebb pontszámmal lehet bejutni a tanárszakokra, a mentorálás teljesen hiányzik a rendszerből, a központilag kinevezett intézményvezetők pedig finoman szólva sem az innováció motorjai. Az a pedagógus ugyanis, aki annyit csinál, hogy kiadja a tananyagot, majd ellenőrzi, hogy azt melyik gyerek hogyan sajátította el, legfeljebb annyit tud, mint egy gép. Az érzelmi intelligencia fejlesztése, az önszabályozó tanulás és a kritikai gondolkodás elsajátítása nem szerepel a tantervekben, és ami a legszomorúbb, továbbra sincs semmi nyoma sem a 19. századi oktatás felé rohamléptekben haladó kormányzati vállalásokban, sem a technokrata szemléletmódot sugalló uniós javaslatokban.”

(Forrás: Qubit)

Szubjektív teljesítményértékelés alapján emelné vagy csökkentené a tanárok fizetését a Belügyminisztérium

A Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium, ahová a kormány nemrég besuvasztotta az oktatásügyet, nekifogott a közoktatás átalakításának – ennek az egyik első jele a rendszeres, éves szintű teljesítményértékelés bevezetésének terve, ami a pedagógusokra és az intézményvezetőkre vonatkozik. A Qubit birtokába jutott dokumentumokban foglalt tervek megvalósításának hamarosan nekifognak, és a pilot projekt lezárulta után szeptembertől várhatóan élesben működik majd az új értékelési és bérezési rendszer.

(Forrás: Qubit)

2030-ra minden második hallgató mérnöki, informatikai vagy természettudományi szakon tanuljon - ez a kormány célja

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expó keddi nyitónapján arról beszélt, azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra minden második hallgató MTMI-képzést válasszon. Ettől messze vagyunk. A Felvi statisztikái szerint a tavalyi általános felsőoktatási felvételin összesen 73 859-en jutottak be a felsőoktatásba, közülük azonban mindössze 17 076-an kerültek be valamelyik informatikai, műszaki vagy természettudományi szakra.

(Forrás: Eduline)

MIÉRT KELLENE MÁSKÉPP OKTATNI MA A GYEREKEKET? – A PEDAGÓGUS VÉLEMÉNYE

A mostani gyerekeknek a rengeteg ingertől szintén teljesen más az agyuk, számukra már nem elég inger a kréta és a tábla, az osztály elé kiálló, magyarázó tanár. Persze próbáljuk színesíteni az órát internetes feladatokkal, rövid videókkal – már ha lehet, ha van rá idő, ha nem kell rohanni a tananyaggal (de kell), ha van hozzá eszköz, ha alkalmas rá a tananyag, hogy „felturbózzuk”. De ezek csak látszatmegoldások: olyan tananyagot kell ezer oldalról megtámogatni a padokban ülő, negyvenötperces mozdulatlanságra és figyelemre kötelezett nebulóknak, ami nem nekik való, nem számukra befogadhatóan írták meg és építették fel.

(Forrás: egy.hu)

Hetvenkilenc szolnoki tanár csatlakozik az érettségi bojkottjához

korábban már közel száz tanár tagadta meg az érettségi körüli önkéntes feladatokat; a tiltakozást a tatai Eötvös József Gimnázium pedagógusai kezdeményezték. A pedagógusok 9 pontban határozták meg követeléseiket; többek közt azt kérik a kormánytól, hogy szüntessék meg a pedagógusok megfélemlítését, kezdjenek velük érdemi párbeszédbe, legyen kisebb a terhelés a diákokon és tanárokon, és legyen érdekérvényesítésre alkalmas a pedagógusok sztrájkjoga.

(Forrás: hvg.hu)

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELÉSE – KRITIKA ÉS JAVASLATOK

Nahalka István részletesen elemezte, miért nem jelent előrelépést a javasolt értékelés a jelenlegihez képest, miért nem szolgálja a közoktatás minőségének jobbítását, mennyiben rontja tovább a jelenlegi helyzetet. Az alább közölt elemzés javaslatokat is tartalmaz egy valóban hasznos közoktatási értékelési rendszerre vonatkozóan.

(Forrás: ckpinfo)

Nem maradnak munka nélkül a tanárok, ha tudják, mire jó a ChatGPT

Tudomásul kell venni, hogy ma már Magyarországon is a ChatGPT állította elő a diákok esszéinek egy részét. A mesterséges intelligencia (MI) viharos elterjedésével új korszak érkezett el a közoktatásban is. Mire jó az iskolában az MI? Szükség lesz-e még tanárra? Megkérdeztünk erről szakértőket, és magát a a ChatGPT-t is. Az emberi és a gépi válaszok feltűnően összecsengenek. A ChatGPT (és a hamarosan érkező társai) az oktatásban is forradalmi változásokat hozhat, hiszen, mint gyorsan kiderült, képes arra, hogy - ha nem is kitűnő eredménnyel, de – átmenjen kifejezetten nehéz orvosi vizsgán, simán veszi az akadályt jogi és üzleti vizsgán is, tudományos cikket is képes összerakni. És ne gondoljuk, hogy mindezt csak angol nyelven tudja, a Tanárblog tesztje szerint ötösre írta meg a robot magyar nyelven az emelt szintű biológia érettségi esszékérdését, de tud, mondjuk programozni is. Van egy sor olyan dolog, amit még nem tud a robot. Kommunikációt, tudásépítést például még a pedagógusoknak kell és érdemes is tanítani, de nem biztos, hogy például az adatokat nekik kell.

(Forrás: hvg.hu)

„Tipikus rendőrállami módszer” – Alapvető jogokat sért az Orbán-kormány a tanárokat sújtó új rendeletével

Ez egy elvetemült pánikintézkedés – így reagált a Népszava megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor arra a Magyar Közlönyben csütörtök éjjel megjelent kormányrendeletre, amellyel a kabinet egyszerűsítette a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok azonnali hatályú kirúgásának szabályait. A rendelet értelmében péntektől a munkáltatóknak – állami iskolák esetében a tankerületi központoknak – több idejük van „mérlegelni”, hogy egy tantestületben kiket bocsátanak el azok közül, akik „szándékosan vagy jelentős mértékben” szegik meg kötelezettségeiket. Például azzal, hogy polgári engedetlenség keretében szüntetik be a munkát.

(Forrás: Népszava)

Gloviczki Zoltán: csak nyilvános kommunikációval lehetne megoldani az oktatás bajait

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora úgy látja, hogy most már a szó konkrét és tágabb értelmében a tömegkommunikáció az a fórum, ahol beszélni, beszélgetni, üzeneteket megformálni lehet. Legfőképpen azért, mert a két frontvonalban mozgó szakszervezet nem biztos, hogy valamennyi pedagógust képviselni tudja. most a kormányzat részéről kellene válaszokat adni, mert a pedagógusok oldalán megfogalmazott kérdések viszonylag azonosak. Ezekre kellene a másik oldalnak nyilvános kommunikációval válaszolnia. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta, hogy a pedagógusok bérét mielőbb megemeljék. Enélkül ugyanis nincs esély a rendezésre. Az eddigi egyetlen oktatáspolitikai lépés az volt a kormányzat részéről, hogy bevezették az iskolán belüli minősítést és az ehhez köthető fizetésrendezést..

(Forrás: infostart)

Közlekedésismereti vizsga lehet az általános iskolákban

Berzai Zsolt alezredes szerint \"hosszú távon elképzelhető, hogy a tanulóknak a közlekedési ismeretekből vizsgát kell majd tenniük\". A cél az, mondta, hogy egy gyerek ne azért biciklizhessen a főúton, mert már betöltötte a 12. életévét és a KRESZ szerint megteheti, hanem azért, mert már képes és felkészült rá. A Belügyminisztérium már elkezdte az ehhez kapcsolódó kerettantervet és módszertani anyagokat összeállítani, ezért a 2023/2024-es tanévben a diákok elvileg már találkozhatnak is az újítással. A rendszer elméletileg nem növeli érdemeben az órák számát és a gyerekek tanulmányi előrehaladását sem befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy ezen tárgy vagy képzés elvégzése nem lesz feltétele a félévek/évek teljesítésének. Viszont aki ezeken nem esik túl, azt különböző hátrányok érhetik a jogosítványszerzés folyamán,

(Forrás: Infostart)

Már idén fontos változások jönnek a felsőoktatási felvételinél

Az egyetemek határozhatják majd meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont. Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért. Hankó Balázs államtitkár szerint megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségin, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár – magyarázta. Kiemelte: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Rendhagyó órákkal népszerűsítik az olvasást az iskolásoknak

Rendhagyó olvasásórákkal is várja idén a kisiskolás korosztály tagjait a Könyvfőváros 2023 programsorozat a Móra Kiadó és Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében. Februárban veszi kezdetét a Móra kiadó Már tudok olvasni című sorozatához kapcsolódó, több állomásos író-olvasó találkozó, amelynek keretében a sorozat frissen megjelent köteteit, és azok szerzőit ismerhetik meg a fővárosi iskolák tanulói – közölte a kiadó.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Két gimnáziumban is megtagadják a tanárok az önkéntes munkát az emelt szintű érettségin

Mi, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, a tatai Eötvös József Gimnázium tanárainak nyilatkozatával egyetértésben kijelentjük, hogy mindaddig nem vállalunk önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó

(Forrás: Eduline)

Több hónapja harcol a tanárok helyzetének javításáért az Eötvös diákja, most felvették a világ egyik legjobb egyetemére

Letette az amerikai felvételi vizsgának számító SAT-t, bekerült a világ nyolcadik legjobb egyetemére, ráadásul társaival együtt több tucat megmozdulást szervezett a tanárok és az oktatás helyzetének javításáért – ilyen volt Strbka Anna elmúlt egy éve. Az Eötvös József Gimnázium és a Milestone Intézet végzősével tervekről, felvételiről és generációja első demokráciaélményéről is beszélgettünk. Sőt az is kiderült, miért érdekli a Princetont, milyen dalt választana élete zenei aláfestésének.

(Forrás: Eduline)

Teszteltük a ChatGPT-t. A tesztelést Bessenyei István végezte 2022. február 5-én.

A program képes az interaktív párbeszédre, képes egyéni tanulási utak mentén végigvezetni a felhasználót egy téma mentén, és képes többek között feladatokat, összefoglalókat generálni, programot írni, matematikai feladatokat megoldani – és sok más műveletet elvégezni. Interaktív párbeszédes képességeit a „tudás” és az „iskolai tudás” néhány témájában teszteltük le. Az eredményt minden változtatás nélkül adjuk közre. Az esetleges nem pontos kérdésekért csakis a kérdezőt terheli a felelősség.

(Forrás: tani-tani online)

A terapeuta szerint a mai gyerekek ezért nem tudnak tanulni, nincs türelmük és nehezen viselik az unalmat

„Sok a tennivalónk, ezért adunk a gyerekeknek olyan kütyüket, amelyek lefoglalják őket. Sajnos a kütyük felváltották a szabadban tett sétákat. Ezenkívül a technológia miatt a szülők kevésbé tudnak kapcsolatba lépni a gyerekekkel. Az a telefon, amelyik helyettünk ’ül’ a kicsivel, nem fogja megtanítani őket kommunikálni. Az agy olyan, mint az izmok, amelyeket edzeni kell. Ha azt akarod, hogy a kisgyermeked biciklizni tudjon, tanítsd meg neki. Ha azt akarod, hogy türelmes legyen, meg kell tanítanod neki, hogy türelmes legyen. Ha azt szeretnéd, hogy kommunikáljon, segítened kell neki a szocializációban. Ugyanez vonatkozik minden készségre. Nincs különbség!” – állítja Răzvan Danc.

(Forrás: filantropikum)

Pölöskei Gáborné: sajnálatos, hogy nem gumiból vannak a szakiskolák falai

Az orientációs évfolyamok az előkészítő évfolyamok közé tartoznak, különlegességüket az adja, hogy a diákokat kéthavonta ismétlődő kompetenciamérések alapján csoportokba sorolják, ahol aztán a mentoroktól olyan feladatokat kapnak, amelyek a képességeik és készségeik erősítését szolgálják, tehát nincsenek konkrét tantárgyak – magyarázta Pölöskei Gáborné. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, az érintett fiatalokat sok mindenben meg kell erősíteni, eloszlatva a kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy hol is folytassák a tanulmányaikat, vagy egyáltalán, milyen ágazat érdekli őket. Az orientációs évfolyamokat nagyjából 500-600 gyerek választja, 25-30 százalékuk a technikumot, 60 százalékuk a szakképzőt, illetve műhelyiskolát, néhány százalékuk pedig a gimnáziumot választja végül – ismertette a helyettes államtitkár.

(Forrás: Infostart)

Egymillió forintos pedagógus átlagbért ígért 2027-re Gulyás Gergely

Az oktatást érintő kérdésre Gulyás úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére, de a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy „2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz, és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni\". Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet – mondta a miniszter. Gulyás arról is beszélt, hogy „a pedagógus szakszervezetek által támogatott politikai erők” mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket.

(Forrás: hvg.hu)

Hankó Balázs: “további béremelés érkezik”- jelesre vizsgázott a szakképzés átalakítása

2022. év végétől Dr. Hankó Balázs vette át az oktatásüggyel kapcsolatos terület irányítását a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkáraként. Kíváncsiak voltunk, hogyan látja az új vezető a szakképzés jelenlegi helyzetét és milyen tervei vannak, különösen a szakképzés és a felsőoktatás együttműködésével kapcsolatban. „Így széles ismerettel rendelkező, a technikai fejlődéshez rugalmasan alkalmazkodó, kiváló mesteremberek, ha úgy tetszik a „jég hátán is megélő” szakemberek képzése a ma szakképzésének feladata.” – nyilatkozta az államtitkár a vele készült interjúban.

(Forrás: szakmaverzum)

„A folyóvölgyi társadalmak istenkirályságainak politikai modellje, ami alapján ez a rendszer működik”

„Már az is teljesítmény, hogy egy olyan nem túl konfrontatív réteg, mint a pedagógusok, mernek kockázatot vállalni és kiállnak az ügy érdekében” - mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmányának elnöke a 444 társadalmi kérdésekkel foglalkozó műsorában múlt pénteken. Komjáthy szerint az is tény, hogy ennek a kiállásnak eddig csak az lett a következménye, hogy tavasszal elismerték a probléma nagy részét. Úgy látja, hogy a tanárok többsége a továbbiakban is ki fog tartani, mivel „a kormány szolgáltat muníciót az ellenállásra”. Az, hogy az oktatásügyben tiltakozó mozgalmak még nem haltak el, a beszélgetés másik résztvevője, Radó Péter oktatáskutató szerint is nagyban köszönhető annak, hogy a kormány mindig „csinált valamit, amivel újra felgerjesztette az indulatokat”.

(Forrás: 444.hu)

A NYUGATI EGYETEMI KURATÓRIUMOKBAN IS ÜLNEK POLITIKUSOK, REPLIKÁZOTT ORBÁN AZ ERASMUS-PÉNZEK FELFÜGGESZTÉSÉRE, DE NAGYOT CSÚSZTATOTT

Az EU-nak nem önmagában azzal van baja, hogy kormánytisztviselők is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében, a kérdés az, hogy hogyan. Nálunk a kormány embereinek jóval nagyobb a befolyása, mint a nyugat-európai felsőoktatásban. Az Európai Bizottság ugyanis nem általánosságban tartja elfogadhatatlannak, hogy állami tisztviselők részt vegyenek állami pénzből gazdálkodó egyetemek működésének felügyeletében. Valóban, ez nyugati egyetemeken is általános gyakorlat. A Bizottság valójában az uniós források elköltésének jogszerűségét látja veszélyben Magyarországon a kormányzati politikusok kuratóriumi tagságával. Jelenleg ugyanis a kormány emberei is helyet foglalnak a kormánytól elvileg független intézményekben, és a jelenleg érvényes szabályok alapján komoly befolyással rendelkeznek az egyetemre érkező uniós források elköltésében, jelentős korrupciós kockázatot teremtve ezzel

(Forrás: lakmusz.hu)

Megvolt a sztrájk (megint), hogyan tovább (újra)? (videóval)

Évek óta zajlik - hol nagyobb, hol kisebb intenzitással - az oktatási tiltakozás. Mit tanultunk az elmúlt évekből? Számtalan eszközzel igyekeztek pedagógusok, diákok és szülők is felhívni a figyelmet az immár túlzás nélkül tarthatatlannak nevezhető helyzetre. Sztrájk, polgári engedetlenség, demonstráció, petíció, flashmob, közös éneklés, menetelés... Lehetne még sorolni az eszközöket, de a végső kérdés egyszerű: melyikkel lehet eredményeket elérni? Működik-e még a szakszervezetek legfőbb ütőkártyája, a sztrájk, van-e értelme tereket megtöltő tüntetéseket szervezni, vagy valami teljesen új eszközhöz kell nyúlni?

(Forrás: 444.hu)

Sokat \"gépezik\" a gyerek? Szülői kisokos készült

\"A biztonságosabb internet felé az első lépést a szülő teheti meg, ha beszélget gyermekével a témáról. Megtalálni a közös hangot, feltenni az első kérdést azonban nem könnyű feladat.\" Szülők számára készített kézikönyvet a biztonságos internethasználatról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a GameStar magazin szerkesztőségével együttműködve

(Forrás: Infostart)

Majdnem minden második gyerek találkozott már 18+-os tartalommal az interneten

A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült felmérés megerősítette, hogy már a 7–12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt. A fiatalok körében továbbra is a Facebook és a Messenger (66 százalék) a legnépszerűbb platform, ezek használata minimális mértékben még emelkedett is a vizsgált korcsoportokban. Az Instagram népszerűsége viszont – bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – összességében igencsak beesett, 43 százalék helyett már csak 35 százalék használja a kutatás szerint. A helyét idén átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39 százalék helyett már a gyerekek fele használ. Harmadiknak a YouTube futott be, amelyet tízből négyen használnak rendszeresen.

(Forrás: hvg.hu)

Intenzív szülősködés: a gyerekek nem lesznek boldogabbak tőle, az egyenlőtlenségeket viszont biztosan fenntartja

A gyereknevelés a 21. században nem magánügy, hanem képzett szakemberek felügyeletére bízott társadalmi tényező. És bár a gyereknevelés pszichologizálása már a 19. század végén elkezdődött, az utóbbi 20 évben sosem látott mértékben sokszorozódott meg a témában a szakkönyvek, online tanácsadó platformok száma, amelyek mellett a szülők döntéseit egyre több állami irányelv is igyekszik korlátozni – például az oktatási intézményeken, gyerekjóléti intézményrendszereken keresztül.

(Forrás: Qubit)

Óriási érzelmi és anyagi terhet ró a családokra az intenzív gyereknevelés, de ha nem tesznek meg mindent a gyerekük jövőjéért, senki más nem fog

A gyerekközpontúsággal is összeköthető, hogy a gyerek jövője, sorsa ennyire fontos lett. A neoliberális szemléletben ez egyfajta befektetés is az államok részéről, hogy később minél produktívabb felnőttek legyenek. Itt van egy ambivalencia, mert közben az állam egyre inkább kivonul a közfeladatokból, mint az oktatás, egészségügy, ami a gyerekek jövőjét jobbíthatná. Emellett viszont egyre erősödik a kontroll, amivel különböző módokon próbálja befolyásolni, hogy a szülők hogyan neveljék a gyereküket. Akár szabályozással, akár úgy, hogy a szülői választásokat limitálja. Franciaországban például ez az otthoni iskolázás egyre erősebb korlátozásához vezetett. A szülőkre így kettős felelősség nehezedik: egyrészt pótolják az állami szolgáltatások hiányosságait, másrészt tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gyerekük jövőjéért.

(Forrás: Népszava)

Tiltakozások a közoktatásban: honnan jövünk, merre tartunk?

Ha még sokáig tiltakozunk, megoldhatjuk a közoktatás problémáit? Miért nem sikerült eddig elérni a céljainkat, és mit csinálhatnánk másképp? Sokan keressük a választ ezekre a kérdésekre; írásunkban kísérletet teszünk arra, hogy a mostani közös küzdelmünket szélesebb kontextusba helyezzük, hogy ezáltal új, hatékonyabb lehetőségeket kereshessünk. Van esély, hogy végül meglássuk a fényt az alagút végén, de az eredmények eléréséhez széleskörű összefogás és kitartó munka szükséges. A Szülői Hang Közösség és a Szülői Összefogás Közösség alapítóinak írása a közoktatásért folytatott közös pedagógus-szülői-diák küzdelem nehézségeiről.

(Forrás: Szülői Hang)

Setényi János: nem kerülhető el a falusi iskolák összevonása

Falusi kisiskolák helyett járásközponti intézmények kellenének, az iskolák élére pedig menedzser típusú igazgatók – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Setényi János. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint a leggyorsabban bért kell emelni az oktatásban, közben viszont már folyhat a társadalmi egyeztetés a kormány napvilágot látott terveiről.

(Forrás: Infostart)

Gloviczki Zoltán: Remélem, a közoktatás összeomlik, mert akkor újra kell épülnie

A fizetés rendezése a nulladik feltétel ahhoz, hogy bármi történjen a közoktatásban, és mielőbb észre kell venni, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése közben a pedagógus nem arra való, amire használják – mondja Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az oktatási rendszert a 2010-es évek elején alapjaiban átszabó Hoffmann Rózsa államtitkár egykori helyettese. : Fontos: én az újrakezdésben reménykedem. Mivel óriási, nehezen mozduló rendszerről van szó, addig valahogy mindig el fog működni. A már most óriási pedagógushiányt különböző intézkedésekkel, helyettesítésekkel el lehet tüntetni, és ebben némi javulás is jöhet, mivel vannak tartalékok a rendszerben. Például ha a kisiskolákat kicsit összpontosítjuk, vagy ha valamilyen képzési enyhítéssel – rövidebb vagy egyszerűbb képzéssel, átképzéssel – juthatnak végzettséghez a tanárok. Azt remélem, hogy szinten tartás lesz addig, amíg „átkattan” a rendszer.

(Forrás: hvg.hu)

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Az, ha a családfőnek alacsony az iskolai végzettsége, már több is egyszerű szegénységi kockázatnál, csapdahelyzet, amely igen, újratermeli önmagát a gyerekek esetében. Mindez párosul azzal, hogy a roma gyerekek többsége, de általában véve is, a mélyszegénységben élő gyerekek jelentős hányada sajnos alacsony színvonalú oktatást kap, az iskolabejárások miatt akár egy éves tanulási veszteséget is felhalmoznak. Az e körbe tartozó családok által birtokolt ingatlan árából lehetetlen integrált környezetbe költözni, s a szegénység vámszedői is mindig megjelennek, nem véletlen, hogy a legszegényebb járásokban az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékben vannak jelen például az úgynevezett nemzeti dohányboltok. Ez egy rettenetes spirál, és nagyon komoly segítség kell ahhoz, hogy ebből ki lehessen törni.

(Forrás: Jelen)

A pedagógusok fele sztrájkolt a bicskei általános iskolában

Bicskén a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola pedagógusai eljutottak az elkeseredettségnek arra a szintjére, hogy a pedagógusaik fele sztrájkba lépett hétfőn. A tanulók 80 százaléka nem ment iskolába a sztrájk idején, ami sokak szerint annak is következménye, hogy a szülők is kiálltak a magyar iskolák ügyéért. A Prohászka utcai épületegyüttes ódon kerítésén még csütörtökön is kinn voltak a az akkor kiakasztott laminált lapok, nemzeti színben, „Tudta?” címmel. A táblákon ugyanis szomorú és elgondolkodtató tények és adatok sorjáztak az iskolák helyzetéről.

(Forrás: Jelen)

Setényi János: van elég tanár, túl sok az intézmény, de béremelésre szükség van

Kérdésre válaszolva, hogy a kormány tervezett teljesítményértékelési rendszere megfelelő-e Setényi János úgy fogalmazott: \"diplomatikusan válaszolnék, minden ilyen kezdeményezés, ami Nyugat-Európában a 80-as 90-es évektől elindult ugyanebbe az irányba, az viharokat kavart és ez a mai napig így van, mert ez egy olyan szakma, ahol szentségtörésnek számít, ha láthatóvá teszik a teljesítményeket, és utána ezeket értékelni is akarják, és végül szankciókat is kötnek hozzá\". Az igazgató szerint a kormány első tervezetei tökéletesen alkalmasak arra, hogy erről társadalmi vita induljon és a részleteket véglegesíteni még lesz idő.

(Forrás: Infostart)

Pankotai Lili: Az iskola vezetősége megszavaztatta a tanárokkal, hajlandóak-e velem dolgozni

Pankotai úgy érezte, elfogyott körülötte a levegő, szerinte pszichológiai hadviselést folytattak ellene, és tavaly novemberben eljött az iskolából, sőt, Pécsről is, azóta a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulója. Idén januárban pedig azt is bejelentette, hogy a TASZ segítségével pert indít volt iskolája ellen. A végzős gimnazista pénteken az RTL Reggeli vendége volt, ott beszélt arról, hogy szerinte nem akarták kirúgni a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumból. Egyrészt nem akartak belőle mártírt csinálni, másrészt nem is tudták volna jogszerűen megindokolni, ha eltanácsolják, ezért inkább nyomásgyakorlással igyekeztek elérni azt, hogy önként hagyja el az iskolát.

(Forrás: hvg.hu)

Rétvári Bence tisztázta a pedagógusbér-emelés részleteit

dén januártól már 10 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21 százalékra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10 százalék helyett 25 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékos emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75 százalékkal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet. Valótlan tehát a baloldal és a baloldalt visszhangzó szakszervezetek azon állítása, hogy nem kaptak garanciát az EU-s forrásokból való 75 százalékos béremelésre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nem csitul a tanársztrájk, újabb akciók jönnek Március 15-ére pedig a diákok is nagyobb megmozdulást szerveznek.

A szakképzésben oktatók hosszabb ideig tartó munkabeszüntetésével folytatódhat a tiltakozási hullám az oktatásban, a részleteket hamarosan elkezdi kidolgozni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - tudtuk meg Nagy Erzsébettől, a PDSZ ügyvivőjétől. Az érdekképviselet legutóbb január 23-ától 31-éig hirdetett sztrájkhetet a köznevelésben dolgozó pedagógusoknak, ehhez az utolsó napon, kedden kétórás figyelmeztető sztrájkkal csatlakozhattak a szakképzési oktatók. Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, pontos adatokat még nem tud mondani a résztvevők számáról, de becslései szerint a múlt hét folyamán tízezer körül lehettek, akik csatlakoztak. Hozzátette, kedden számos szakképző intézményben is sztrájkoltak az oktatók, Budapest mellett számos vidéki városban is.

(Forrás: Népszava)

Kütyüikbe bújó gyerekek - itt az ideje a szemléletváltásnak

#agyermekkornemapplikáció címmel társadalmi figyelemfelhívó kampány indult, melynek célja a gyermekeket nevelő szülők és pedagógusok edukálása, az online tartalmakkal kapcsolatos tévhitek és tények feltérképezése, a jó gyakorlatok bemutatása szakemberek közreműködésével. A csütörtökön kezdődött program apropóját a február 5-i biztonságos internet világnap adja. A kampány kapcsán aznap a Facebookon szakértőkkel – pszichológus, tanár, mentálhigiénés szakértő, generációkutató, klinikai szakpszichológus – tartanak beszélgetést a függőségekről, a gamifikációról, a XXI. századi médiafogyasztási szokásokról, a digitális lábnyomról, a hírekről és az álhírekről, a tartalommegosztásokról. A témával kapcsolatos tartalmak a szervező Felelős Szülők Iskolája weboldalán érhetők el.

(Forrás: infostart)

A szaki felemelkedése az elitbe – így szorul ki az értelmiség a legjobban keresők közül

Meglepő társadalmi folyamat zajlik Magyarországon: az alkalmazott szakmunkások és betanított munkások közül az utóbbi években egyre többen kerültek fel a legfelső jövedelmi ötödbe, miközben értelmiségi csoportok kicsúsztak onnan. A Válasz Online a TÁRKI kutatása mellett két gyár és az állam által fizetett értelmiségiek példáján mutatja be az egyébként örvendetes folyamatot – vagyis azt, hogyan nőtt meg a legjobban teljesítő üzemekben dolgozó szakik jövedelme – és a negatív tendenciát, ahogy a tanárok, egyetemi oktatók alapbére becsúszik a szakmunkás minimálbér alá.

„A tankerületekhez hasonlóan a szakképzési centrumok is próbálják fékezni a sztrájkot” - Több helyen egész napos munkabeszüntetésre készülnek a tanárok

Kedd délelőtt a PDSZ és több más ágazati érdekképviselet (köztisztviselők, kormánytisztviselők, védőnők, rendvédelmi és szociális dolgozók) vezetői közös sajtótájékoztatót tartanak a Belügyminisztérium előtt, ahol egységes követeléseiket ismertetik. Az Egységes Diákfront országos ülősztrájkot hirdetett, a tanáraikkal szolidaritást vállaló tanulók az iskolai folyosókon ülve fejezhetik ki támogatásukat, de van olyan iskola, ahol élőlánccal állják körbe az épületet. Délután a Pedagógus Egység nevű tanárcsoport aktivistái 16 140 darab hiányjelet rajzolnak fel a budapesti Hősök terére, mert jelenleg ennyi pedagógus hiányzik a rendszerből. A Tanítanék Mozgalom oktatási kerekasztalt, este pedig évértékelő gálát tart. Diákok egy csoportja a Külső-Pesti Tankerületi Központnál szervez tüntetést, de lesznek szolidaritási akciók, rendezvények Békéscsabán, Miskolcon, Pécsen, Győrben és Tatán is.

(Forrás: Népszava)

A kormány már nem beszél a pedagógussztrájk jogszerűtlenségéről, csak várja, hogy kifulladjon

Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős belügyi államtitkár persze már jó előre figyelmeztette a szakszervezeteket, hogy fokozottan oda fognak figyelni, minden a pedagógusokra vonatkozó új „sztrájkjognak” megfelelően zajlik e. „Felhívom figyelmüket, hogy a 2023. január 23-tól hét napig meghirdetett országos sztrájknapon köznevelési intézményekben a még elégséges szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások teljes körű biztosítása érdekében a tankerületek és az intézményvezetők minden intézkedést megtesznek” – írta levelében, amit még a sztrájk megkezdése előtt juttatott el a szakszervezetnek. Hogy a sztrájkot gyakorlatilag ellehetetlenítő és kiüresítő jogszabályi keretek között segítse a tiltakozó kollégákat, a PDSZ január elején feltöltött egy útmutatót a nedolgozzingyen.hu-ra arról, hogyan lehet a lehető legkevesebb órát megtartani. Például, ha a tanórákat mindenképp meg kell tartani, akkor a felénél hagyják abba a tanítást. A szakszervezet azt akarta elérni, hogy a statisztikákban legyen nyoma a munkabeszüntetésnek – lehetőleg a hét minden napján.

(Forrás: Mérce)

Jó választás lehet a technikum és a szakképző

Növekszik a technikumok és a szakképző intézmények népszerűség és színvonala – fejtette ki lapunk kérdésére Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár. A duális képzés előnyei között említette egyfelől a diákok által megkereshető munkadíjat, másfelől pedig azt, hogy innen könnyebben lehet felsőoktatási intézménybe jutni. A diákok körében a legkeresettebb ágazatok közé tartozik a gép-, a járműipar, és a gépgyártás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy február 22-ig kell eldönteni, hol szeretnék folytatni tanulmányaikat az általános iskolát befejező tanulók.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„A tankerületekhez hasonlóan a szakképzési centrumok is próbálják fékezni a sztrájkot” - Több helyen egész napos munkabeszüntetésre készülnek a tanárok

Kedd délelőtt a PDSZ és több más ágazati érdekképviselet (köztisztviselők, kormánytisztviselők, védőnők, rendvédelmi és szociális dolgozók) vezetői közös sajtótájékoztatót tartanak a Belügyminisztérium előtt, ahol egységes követeléseiket ismertetik. Az Egységes Diákfront országos ülősztrájkot hirdetett, a tanáraikkal szolidaritást vállaló tanulók az iskolai folyosókon ülve fejezhetik ki támogatásukat, de van olyan iskola, ahol élőlánccal állják körbe az épületet. Délután a Pedagógus Egység nevű tanárcsoport aktivistái 16 140 darab hiányjelet rajzolnak fel a budapesti Hősök terére, mert jelenleg ennyi pedagógus hiányzik a rendszerből. A Tanítanék Mozgalom oktatási kerekasztalt, este pedig évértékelő gálát tart. Diákok egy csoportja a Külső-Pesti Tankerületi Központnál szervez tüntetést, de lesznek szolidaritási akciók, rendezvények Békéscsabán, Miskolcon, Pécsen, Győrben és Tatán is.

(Forrás: Népszava)

Évek óta nem nyelvvizsgáztak olyan kevesen, mint tavaly - az amnesztia újabb pofon volt a nyelviskoláknak

Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, közülük ráadásul csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt - derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.

(Forrás: Eduline)

Egyházi iskolai tanár: „Köreinkben soha nem volt ekkora az elkeseredés”

Az egyházi iskolákban tanító tanárok egy része pár év alatt radikalizálódott, magárahagyatottságot és dühöt érez, állítja Posta István, a budapesti Piarista Gimnázium magyar és filozófia szakos tanára. Míg Pintér Sándor a tanároktól vár javaslatokat arra, hogyan reformálja meg a rendszert, a Tanárballagás szervezői tanulmányt írtak a résztvevők és szimpatizánsok által számba vett legfontosabb tennivalókról. Az általuk megfogalmazott öt pont mellé hatodik pontnak javasolt reformjavaslatokról és arról is kérdeztük Posta Istvánt, mi tartja még a pályán az elhivatott tanárokat.

(Forrás: válasz online)

Tagadja az Eötvös-gimnázium a korrupciós vádakat

em igazak a budapesti Eötvös József Gimnáziumot ért korrupciós vádak – írta nemrég kiadott nyilatkozatában az oktatási intézmény Facebook-oldalán. Közleményük szerint „komoly támadás” érte az iskolát és az annak munkáját támogató Reáltanoda Alapítványt. Úgy fogalmaztak: bizton kijelentjük, hogy a hangfelvételből levonható azon következtetés, miszerint az iskola igazgatójához eljuttatott pénz ellenében került be az állítólagos szülő gyermeke az iskolába, nem igaz. Hozzátették, hogy más középiskolákhoz hasonlóan nyerhetnek felvételt diákok rendkívüli felvételi eljárás során a jogszabályoknak megfelelően, de ez nem történhet anyagi ellenszolgáltatás fejében. Kijelentették: támogatják, hogy a hatóságok kivizsgálják a nagy port kavart esetet a hangfelvétel tartalmával kapcsolatban. Kitértek arra is, hogy a felvételin náluk a kompetenciák, a készségek és a tantárgyi tudás számít, melynek köszönhetően az Eötvös hagyományosan a középiskolai rangsor elején található. Nyilatkozatukat azzal zárták, hogy a vizsgálat ideje alatt nem tudnak és nem is szeretnének többet mondani.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Azzal próbálják lebeszélni a tanárokat a sztrájkról, ha beleállnak, az iskola nem kap fejlesztési pénzt a tankerülettől”

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, már egyfajta lelki nyomásgyakorlás is megjelent az intézményekben: a vezetők azzal próbálják lebeszélni a tanárokat a sztrájkról, ha beleállnak, az iskola nem kap fejlesztési pénzt a tankerülettől vagy nem nevezik ki újra, esetleg ki is rúgják az igazgatót. A PSZ alelnöke hallott olyan esetről is, amikor egy vidéki település polgármestere fenyegette meg az egyik pedagógust azzal, ha sztrájkol, beszállítóként dolgozó férje nem kap többé megbízásokat az önkormányzattól.

(Forrás: Népszava)

Felújítják a beázott óbudai elitgimnáziumot, 90 millió forintot ad rá a Klik

Az állami Klebelsberg Központ 90 millió forintot biztosít a lapostető felújítására és a tönkrement felszerelések cseréjére. A heves esőzések miatt és a lapostető szigetelésének hibájából több helyen is csöpögést észleltek az ország egyik legjobb gimnáziumában Békásmegyeren. A beázás megszüntetésére 90 millió forintot biztosít a Klebelsberg Központ, ami fedezi a tető felújítását, az álmennyezet cseréjét, a vizes blokkok festését, valamint a tönkre ment lámpatestek cseréjét. A Veres Péter Gimnázium az ország egyik legjobb középiskolája, „A 100 legjobb gimnázium 2022” című HVG-kiadványban a 6. helyen szerepelnek. Az iskola tanulói az országos kompetenciamérésen matematikából a 5., szövegértésből a 19. helyet érték el az elmúlt évben, az érettségizők magyar nyelv és irodalomból a 19., matematikából a 2., történelemből a 15., idegen nyelvekből a 56. helyen végeztek. Share this post:

(Forrás: Óbudai Hírek)

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz. A felsőoktatási versenyképesség egyik alappillére a kurrens és elérhető szakirodalom. A CEU egyrészt maradéktalanul megfelel kutatásoknak is, továbbá előfizet olyan külföldi folyóiratokra, szakmai adatbázisokra, amelyeket más egyetemek nem engedhetnek meg maguknak. A mai napig őrizzük a könyvtárban az egyetem szellemiségét. Mindennaposak voltak az olyan helyzetek például, hogy egy órán volt jelen szerb, bosnyák és bolgár diák is. Mi hiszünk abban, hogy a közöttük lévő, klasszikus értelemben vett viták és eltérő nézőpontok elősegítik a tanulás folyamatát. A hallgatók száz országból érkeztek hozzánk, maga a tantestület és a CEU munkatársai is több mint 50 különböző országból jönnek. Ha diplomát és fokozatot adó képzést nem is nyújthat a CEU Magyarországon, a magyarországi szerepvállalását nem adta föl.

(Forrás: Jelen)

Berta Beáta: a rendszeren belül én már semmit nem tudok tenni

Eljött az a pont, amikor a szavaim és a cselekedeteim ellentétben állnak egymással, és magam előtt mindenképp hitelemet vesztem, de talán mindenki más előtt is, ha nem lépek – mondja lapunknak Berta Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium magyar-angol szakos tanára, az elmúlt időszak megmozdulásainak egyik fontos személyisége, aki otthagyja a pályát, mert belülről már nem lehet változást elérni, most megpróbálja más módszerekkel. Részlet a vele készült interjúból: „Amikor elkezdődött ez az egész polgári engedetlenség, akkor előkerült a fizetés, de mellette még előkerült egy csomó más dolog is, amelyek most már megfogalmazódtak követeléseinkben is. Egyik, ami nagyon hangsúlyos, a Nemzeti alaptanterv kérdése, ami nagyon erősen meghatározza egy magyartanár működését. Nem tudok olyan magyarórát tartani, amilyet szeretnék, amely gondolkodásra ösztönözné a diákot, vagy adna neki lehetőséget önálló véleményre. Lenyomom az anyagot a torkukon, mégpedig azért, hogy az érettségijük jól sikerüljön, de így semmiféle rendszerkritikusságra nem lehet nevelni.”

(Forrás: Jelen)

Hiába az Erasmus-botrány, több állami egyetem egyeztet a kormánnyal a modellváltásról

Még javában folyik a vita az Európai Bizottság és a kormány között, hogy elvesztik-e az uniós támogatásokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett egyetemek, de az sem kizárt, hogy a kérdés a jövőben még több intézményt is érinteni fog. A hvg.hu információi szerint több magyarországi egyetemen is folytak már tárgyalások a kormánnyal arról, hogy csatlakozzanak a modellváltó, vagyis alapítványi formában működő egyetemekhez. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter így valószínűleg nem a levegőbe beszélt, amikor pénteken úgy fogalmazott, a még nem közérdekű vagyonkezelő alapítványok tulajdonában álló egyetemek is fontolgatják a modellváltás.

(Forrás: hvg.hu)

23 év tanítás után felmondott a Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Berta Beáta

Mint írta, most már azt a példát tudja mutatni, amelyet a legfontosabbnak tart: ha valahol nem becsülnek meg, ha a véleményed nem számít, ha megaláznak, mert azt hiszik, megtehetik, akkor ne tűrj csendben, hanem állj fel, menj el onnan.„A kollégáim kirúgása, a januárban belengetett teljesítményalapú bérezés, illetve a polgári engedetlenséget egészen a tanév végéig, augusztus elejéig „büntethetővé” tevő, éjjel kihirdetett rendelet volt az utolsó csepp” – tette hozzá.

(Forrás: hvg.hu)

AZ ELIT MINDIG MEG FOGJA SZERVEZNI A SZÍNVONALAS OKTATÁST A GYEREKEINEK, A KORMÁNY PEDIG CSAK A SAJÁT ÉRTELMISÉGI RÉTEGÉNEK KINEVELÉSÉBEN ÉRDEKELT

Van-e egyáltalán válság a hazai oktatásban, lehet-e valódi krízisről beszélni? – lépett egy lépéssel hátrébb a kerekasztalt megnyitó kérdésével a korábban az MTA Molekuláris Farmakológiai Kutatóintézetét vezető Kardos Julianna neurokémikus, a Stádium 28 Kör egyik ügyvivője. Bár a kerekasztal résztvevői, Varga Júlia közgazdász, Lannert Judit közgazdász-oktatáskutató, Sáska Géza oktatáskutató-oktatáspolitológus, Vásárhelyi Mária szociológus, Hungler Sára munkajogász, valamint Gerő Márton szociológus szerint a kérdésre csak úgy lehetne egyértelmű választ adni, ha először konszenzus születne arról, pontosan mit is lehet válságnak nevezni, Varga a maga szakterületére terelve a szót úgy fogalmazott, hogy „válságról akkor lehet beszélni, ha egy trendben megfigyelhető egy nyilvánvaló, éles törés. Egy közgazdásznak ez a válság. Ez alapján a magyar oktatás egyértelműen válságban van, mert a korábban érzékelhető lassú romlás 2010 után felgyorsult.”

(Forrás: Qubit)

A közszolgálati dolgozók a tanársztrájk mellett mozgósítanak

Boros Péterné, az MKKSZ vezetője tavaly tavasszal elmondta, új sztrájktörvényre is szükség van, mert a jelenlegi a közszférában alkalmazhatatlannak minősül. A pedagógusok pedig – az elnök szerint – most azért tudnak törvényesen sztrájkolni, mert a tavaly február 11-i rendeletalkotással „a kormány mattot adott” magának, mert az elégséges szolgáltatás mértékét rögzítette is.

(Forrás: Mérce)

Gábor György–Sükösd Miklós: Egyetemi autonómia vagy pártállami alapítványok?

A fideszes alapítványok létét az Európai Bizottság és 25 európai uniós kormány összeegyeztethetetlennek látja az egyetemi autonómia (és az azon alapuló tudományos, oktatási és tanszabadság), illetve a korrupciómentes tudománytámogatás elveivel. Ezért nem teszi elérhetővé az európai adófizetőktól származó pénz egy részét az Orbán-kormány által szervezett alapítványoknak. Ezzel egyidejűleg a többi EU-s országban megszokott eljárásra és gyakorlatra tesz ajánlást, amely hosszútávon biztosítja a jogbiztonságot, az oktatás és kutatás szabadságát, továbbá átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi az európai adófizetők pénzének elköltését.

(Forrás: 444.hu)

Nem tolonganak a magyar egyetemisták, hogy az Erasmus programban külföldön tanuljanak

Vitás kérdés, hogy a nyelvvizsga előírása jó vagy rossz dolog. Az egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatók minél magasabb szintű, értékes diplomával rendelkezzenek. Ugyanakkor egy nyelvvizsga önmagában nem garancia arra, hogy a hallgató olyan nyelvtudással rendelkezik, amivel a piacon is meg tudja állni a helyét. Az egyetemnek elsősorban az lenne a feladata, hogy az adott képzési területhez tartozó szakmai szinten fejlessze a nyelvi kompetenciákat, az ehhez szükséges alapok megtanítása, egy középszintű nyelvtudás biztosítása inkább a közoktatás feladata lenne. Legtöbbször egy állásinterjún sem az az elsődleges kérdés, milyen típusú nyelvvizsgája van a jelentkezőnek, hanem hogy hogyan beszél a pozíció betöltéséhez szükséges idegen nyelven.

(Forrás: Népszava)

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2023-ban: még mindig kevesen vágnak bele?

Nincsenek most könnyű helyzetben a pályaválasztás előtt állók. Nehéz ugyanis olyan szakmát találni, amelyet megbecsülés övez, hasznos tevékenység a társadalom számára, és még jól is lehet keresni vele. A Pénzcentrum friss kutatásának eredményei szerint hiába szeretne egy fiatal 2023-ban fontos, jelentőségteljes hivatást választani, ennek alulfizetettség lehet az ára, vagy hiába is keresne jól, hivatása mégsem lenne általánosan elismert. Rangsorunkból kiderül, melyek ma Magyarországon a legelismertebb szakmák, milyen hivatással lehet jól keresni és melyek a legfontosabb tevékenységek a társadalom számára a közvélekedés szerint. Az is kiderült, milyen foglalkozást ajánlanának a legtöbben ma Magyarországon a pályaválasztás előtt állók számára.

(Forrás: Pénzcentrum)

Kezdődik a tanárok egyhetes országos sztrájkja, van város, ahol minden gimnázium részt vesz

Egy hétig tartó, országos sztrájknapokat hirdetett meg január 23-tól hét napon át a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), akikhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. A pedagógusok az ország minden pontjáról jelezték, hogy munkabeszüntetéseket tartanak, van olyan város, ahol minden gimnáziumban lesznek megmozdulások. A sztrájknapok a január 31-ére – az egy évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk évfordulójára – meghirdetett Szolidaritás Napjával és országos ülősztrájkkal zárulnak, amelyre a PDSZ a szakszervezeteket, civil szervezeteket és állampolgárokat is meghívott.

(Forrás: hvg.hu)

Pankotai Lili pert indít a volt iskolája ellen

Pankotai Lili nevét sokan ismerhették meg, amikor egy október 23-i tüntetésen több tízezer ember előtt beszélt a színpadon. Utána többen bírálták, főleg a trágár kifejezései miatt. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumból novemberben jött el, mert szerinte pszichológiai hadviselést folytattak ellene. Most már Budapesten tanul, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG), azt mondja, itt megtapasztalta, hogyan kellene működnie egy iskolának. A TASZ-szal közösen most pert indít a volt iskolája ellen, amiért a véleménynyilvánítása miatt megalázták. Lili lapunknak azt mondta: nem személyes bosszúról van szó, inkább példát akar mutatni mindenkinek, és szerinte vissza kell tolni a határokat. Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője szerint Lili perének óriási a szimbolikus jelentősége. Páros interjú.

(Forrás: telex)

Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. ASÁG Navracsics Tibor az Erasmus-ügy közepén dobta be: még több egyetem lehetne alapítványi fenntartású

A Népszava foglalta össze cikkében, hogy a tárcavezető miről beszélgetett péntek reggel Fiala Jánossal. \"Ez egy sikeres modellváltás volt, az eredmények egyértelműen igazolják, akár a kiválásági rangsorokat, akár a nemzetköziesítési mutatókat, a külföldi hallgatók arányát nézzük. Úgy gondolom, ez még nagyon sok előnyt tartogat a jövőre vonatkozóan most még hagyományos formában működő egyetemek számára\" - mondta a lap tudósítása szerint. elé vinni az ügyet - emlékeztet a lap, amely azt is hozzáteszi: Navracsics Tibor a veszprémi Pannon Egyetem, Varga Judit a Miskolci Egyetem alapítványi kuratóriumának az elnöke.

(Forrás: portfolio.hu)

Iskolai stressz: érdemes szakértőhöz fordulni

A digitalizáció magával hozott idegrendszeri változásokat, látjuk a gyermekek mentális egészségének romlását, amely összefüggésbe hozható – a teljesség igénye nélkül – a képernyő előtt töltött idővel, a szociális-érzelmi készségek fejletlenségével, a mozgásszegény életmóddal vagy a helytelen táplálkozással – mondta lapunknak Hal Melinda pszichológus, a Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója, akit az iskolai stresszről és az azzal való hatékony megküzdésről kérdeztünk.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Indul az újabb sztrájkhullám: akár több ezer tanár is beszüntetheti a munkát a jövő héten

Január 23-án országos sztrájknapok kezdődnek, van olyan vidéki város, ahol az összes gimnáziumból jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. De a legnagyobb megmozdulásra január 31-én lehet számítani, amikor a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak az ülősztrájkhoz. A pedagógusok azt is követelik, hogy vonják vissza a kormányrendeletet, ami változtatott a tanárok kirúgásának szabályain.

(Forrás: hvg.hu)

„A magyar középiskolai felvételi rendszer nem igazságos. Akkor lenne az, ha előre lehetne tudni, milyenek a követelmények, és az általános iskolák fel is tudnák készíteni a gyerekeket erre a megmérettetésre. De még akkor sem csökkenten

„A magyar középiskolai felvételi rendszer nem igazságos. Akkor lenne az, ha előre lehetne tudni, milyenek a követelmények, és az általános iskolák fel is tudnák készíteni a gyerekeket erre a megmérettetésre. De még akkor sem csökkentené azokat az elképesztő különbségeket, amelyek az alacsony és a magas státuszú gyerekek teljesítménye között van” – mondja Radó Péter oktatáskutató. Szombaton több mint 71 ezer diák tölti ki a magyar- és a matematikatesztet, közülük 56 ezer nyolcadikos, 9100 hatodikos és több mint hatezer negyedikes iskolás.

(Forrás: Eduline)

ELTE-s dolgozók százai követelik nyílt levélben az alapbérek emelését

A nyílt levélben az áll: a jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, nem teremtik meg a tudományos kutatás, illetve a színvonalas oktatási és azt támogató tevékenységek minimálisan szükséges előfeltételét sem, és egyre nehezebbé teszik az utánpótlás biztosítását. Emiatt a nyilatkozat aláírói elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem fenntartójától, a magyar államtól, illetve az egyetem vezetőitől, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására. Mint írják, a jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség.

(Forrás: index)

Terjed a hír, hogy újra „feltörték a KRÉTA-t”, de itt másról van szó

Nem tudni, hogy ebben a konkrét esetben pontosan mi történt, de jellemzően a gondatlan jelszókezelés lehet az oka annak, hogy egy tanár hozzáférését megszerzi valaki. „A KRÉTA és elődjei esetében ez a social engineering nagyon kritikus probléma, sajnos ez ellen nem lehet szoftveresen védekezni” – mondta. A kéttényezős hitelesítés (például egy sms-ben küldött vagy telefonnal generált kód kérése) lenne a kézenfekvő megoldás, hogy még egy megszerzett jelszóval se léphessenek be illetéktelenek a rendszerbe, aminek a beállítása technológiai szempontból egyszerű, csak a tanároktól nem feltétlenül várható el, hogy használni tudják. „Korábban is mindig elmondtuk, hogy egyedi és olyan jelszót használjanak, amit nem kell felírni, mert a rendszereket általában úgy hekkelik meg, hogy elhagynak jelszavakat.”

(Forrás: telex)

Eltávolították a magyar zászlókat az intézményekről és több pedagógust menesztettek Kárpátalján GettyImages-1234458299

Egy friss rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több közintézményről az ukrán rendőrség. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója pedig indoklás nélkül, egyik napról a másikra kapta kézhez a menesztését. Több magyar falu és Munkács városának közintézményeiről is eltávolították a magyar nemzeti zászlókat Kárpátalján. Volt olyan település, ahol a rendőrséget is bevetették az intézkedéshez. A helyi média beszámolója szerint Fornoson és Dercenben munkácsi feletteseiktől kaptak utasítást az oktatási intézmények vezetői arról, hogy távolítsák el az intézményeik épületeiről a magyar nemzeti lobogót. Állításuk szerint rendelet mondja ki, hogy mostantól kizárólag ukrán zászló loboghat a létesítményeken.

(Forrás: index)

A tankerület egyetlen polgári engedetlenséget sem tüntetett fel a bérjegyzékben egy VII. kerületi gimnáziumban, de Marosi Beatrix azért küldött egy figyelmeztetést az egyik tanárnak

Dukán Ferenc, a VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium tanára és egyben a Momentum csepeli képviselője fenyegető levelet kapott Marosi Beatrixtól, a Belső-Pesti Tankerületi Központ igazgatójától, aki nem csak arról hírhedt, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát elbocsátotta, de arról is, hogy plagizálhatta az egyetemen 2013-ban leadott szakdolgozatának egyes részeit. Dukán Facebook-bejegyzésében azt írja: „Tegnap ezt a fenyegető levelet kaptam Marosi Beatrixtól. Ebben a levélben elismeri, hogy tudomására jutott, hogy óráim megtartását december elsejétől megtagadtam. Ez azért érdekes, mert épp tegnap (még a levél olvasása előtt) posztoltam róla, hogy meghamisította a tankerület a bérjegyzékünket, és egyetlen óra polgári engedetlenséget se tüntetett fel rajta decemberben. A hamisítás tehát Marosi Beatrix tudtával történt. A levelet január 11-én írta, azóta lassan egy hét eltelt, a bérjegyzék máig sem került kijavításra.”

(Forrás: 444.hu)

Esetleges lemondásáról beszélt Navracsics Tibor

Lemond a posztjáról Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, amennyiben az ő hibája miatt nem sikerül dűlőre jutni az Erasmus-ügyben - hangzott el a Partizánban.

(Forrás: portfolio.hu)

Hiába mondja a kormány, hogy perel az Erasmus-pénzekért, sokra nem megy vele

Pontosan tudta a magyar kormány, hogy az Európai Unió felfüggesztheti a közérdekűnek titulált alapítványok alá szervezett egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programban, még ha most a meglepettet játssza is. Az Európai Bizottság többször is jelezte, hogy fenntartásai vannak az egyetemek tulajdonosi jogait gyakorló, politikai befolyás alatt álló – minisztereket és más fideszes politikusokat a soraikban tudó – testületek miatt. Ezek helyet kaptak a magyar helyreállítási alap befagyasztásával kapcsolatos tárgyalások tavaly novemberi és decemberi dokumentumaiban is.

(Forrás: hvg.hu)

Az ELTE 650 dolgozója nyílt levélben követeli az alapbérek megháromszorozását

Miután tavaly novemberben hiába fordult az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) több karának 650 dolgozója az egyetem vezetéséhez és a fenntartóhoz annak érdekében, hogy rendezzék az felsőoktásban dolgozó közalkalmazottak bérezését, nem kaptak választ, ezért úgy döntöttek, a nyilvánossághoz fordulnak.A nyílt levélben azt írják, a nyilatkozat aláírói „elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem fenntartójától, a magyar államtól, illetve az egyetem vezetőitől, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására”. Szerintük az ELTE oktatói alapbérei európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, és ez már az intézmény alapműködését is veszélyezteti.

(Forrás: telex)

Radó Péter oktatáskutató a FutureTalks Krizsó Szilviával podcastban

Krizsó Szilvia a FutureTalks podcast idei második adásában 2050-be invitálja a nézőket/hallgatókat Radó Péter segítségével, hogy közösen megfejtsék milyen is lesz az oktatás 30 év múlva. Az oktatáskutató nem tart attól, hogy a tanulást teljesen áthelyeznék a digitális térbe, mert az már a COVID-járvány idején is bebizonyosodott, hogy hatékonyan tanulni csak gazdag szociális térben lehet, természetesen a digitális eszközöknek óriási szerepe lesz az ismeretek átadásában, a csoportokkal foglalkozó pedagógusok aránya jóval kisebb lesz, mint manapság, és többen lesznek azok a szakemberek, akik specializáltan valamilyen különálló kérdéskörrel, témával foglalkoznaks. A kérdés csak az, hogy az oktatás mikor lesz képes arra, hogy a munkahelyek által elvárt képességeket is fejlessze, a beszélgetésből ez is kiderül.

(Forrás: Future Talks)

A kormány felhúzott guillotine-ja nem csak a tanárokra vár

Az orbáni látszatdemokrácia lényege, hogy minden törvényes keretek között működik. Az már egy másik kérdés, hogy kétharmaddal és zsebre tett államfőkkel bárminek lehet törvényi kerete – az elnyomásnak is. A pedagógusvegzálás apropóján megnéztük, hogyan alakít ki függőségi és félelmi viszonyt a kormány azokban a szakmákban és csoportokban, ahol a szabadságot veszélyesnek érzi.

(Forrás: hvg.hu)

Ónody-Molnár Dóra: Mély sebeket ejtett a kormány a felsőoktatáson

A jogállamisági aggályok és a súlyos korrupciós kockázat miatt lekapcsolták a magyar egyetemek zömét az európai kutatási térségről. A hallgatói ösztöndíjak felfüggesztése is nagy csapás, de a visszafordíthatatlan károkat a Horizon Europe-ból, azaz az uniós egyetemeket összekapcsoló, hatalmas kutatási és innovációs keretprogramból való kiszorulás okozza. A kormány azt állítja, hogy a Bizottság nem jelezte a kifogásait. A kormány azt is állítja, hogy a magyar modellre máshol is van példa. Cikkünkből kiderül, hogy egyik állítás sem igaz.

(Forrás: Jelen)

Pintér új rendelete a tanárkirúgásokról: rendőrállami módszer vagy játék nyílt lapokkal

Ebben a helyzetben az új kirúgási rendelet két dolgot jelenthet. Első forgatókönyv: felhúzott guillotine Az egyik lehetőség, hogy beigazolódnak a PDSZ félelmei, és valóban cinikus kivéreztetésről van szó. A mostani rendelkezés jogilag lehetőséget nyit a „leszámolásnak”: ahelyett, hogy időszakosan, és a tankerületektől függően rúgnak ki tanárokat, ami újabb és újabb tiltakozási hullámokat indít és jelen pillanatban senki nem nyer vele, most már megtörténhet az, hogy a renitens tanárok ügyével a tanév vége után foglalkozzanak. Második forgatókönyv: Pintér kártyázik és nincs vesztenivalója A kirúgási rendeletnek van egy kevésbé agresszív, mégis legalább ennyire demoralizáló olvasata. ... a rendelet azt is jelentheti, hogy Pintér nyílt lapokkal játszik, már nem is tesz úgy, mintha érdekelné a tanárok kérdése. A belügy ezzel a lépéssel meghagyta a munkáltatóknak, hogy racionalizálják a kirúgásokat: a tankerületek pontosan ismerik a tanárhiányt, és tudnak mérlegelni, hogy miből nyernek többet; ha elbocsátanak valakit, aki hepciáskodott, vagy megtartják, mert nélküle bedőlne helyben az oktatás.

(Forrás: hvg.hu)

Szakszervezeti szövetség: vonja vissza a kormány a pedagógusok kirúgásáról szóló rendeletet

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felszólítja a kormányt, hogy sürgősen vonja vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló, „egyértelműen zsarolási és megfélemlítési céllal készült” új rendeletét – derült ki a szervezet közleményéből. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke rámutatott: ágazattól függetlenül minden szakszervezetet megdöbbentett a kormányrendelet, „amely megengedi, hogy a munkáltató hónapokig pallosként lógassa a rendkívüli felmondás ódiumát az akár csak egyszer is nyíltan tiltakozó tanár feje felett”. Szerinte a kormány mostani, „a munka világa erkölcsi színvonalát tovább romboló reakciója” a legrosszabbfajta, hiszen arról árulkodik, hogy a hatalom nem hajlandó érdemben foglalkozni az oktatás helyzetével, a pedagógusok problémájának megoldásával, ezért félelemkeltő erőfitogtatással fojtaná el a megmozdulásokat, elodázva az igazi megoldást.

(Forrás: index)

Erasmus-konfliktus - Megszólalt a Magyar Rektori Konferencia

Beszállt az egyetemeket átalakító kormány és az Erasmus-pénzeket visszatartó EU közti vitába a hazai rektorok fóruma, kemény üzenettel. Valamennyi magyar egyetemi polgárnak, az egyetem fenntartójától függetlenül, diszkriminációmentesen biztosítani kell azt a jogot, hogy az Európai Unió (EU) oktatási, mobilitási programjaiban, valamint kutatási együttműködéseiben részt vehessen - írta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.özölték, hogy Magyarországon 63 felsőoktatási intézmény működik: államiak, egyháziak, magánintézmények és alapítványi modellváltó egyetemek. Az MRK elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy bármilyen természetű és jellegű politikai vita a magyar egyetemisták és egyetemi oktatók részvételét korlátozza az EU oktatási, mobilitási és kutatási együttműködési programjaiban. A részvételi lehetőség ezen programokban kivétel nélkül minden uniós ország valamennyi egyetemi hallgatója és oktatója, kutatója számára egyformán elérhető kell, hogy legyen - olvasható a közleményben.

(Forrás: Infostart)

Tudás, munka, lélek, odafigyelés. Oroszlán Anikó recenziója Fenyő D, György könyvéről

Fenyő D. György Az irodalomtanítás módszertana című könyve kapcsán az olvasó egyik első benyomása éppen az, hogy a szerző ebben a bizonytalanságban szeretne biztos fogódzókat és praktikus segítséget nyújtani. Habár a humán tudományok és tantárgyak kapcsán újabban időről időre felmerül, hogy a konkrét hasznuk nem látványos, hogy a tudományos értékük vagy a hozzájuk kapcsolódó tanítási módszerek nem korszerűek, a könyv fejezetei olyan magától értetődően adják ennek cáfolatát, hogy a magyartanárban határozottan felbuzog az optimizmus. A munka kétségtelenül grandiózus vállalkozás, és a két vaskos kötetre pillantva felmerül a kérdés, lehet-e (vagy kell-e) ezt egyvégtében, egyetlen narratívaként olvasnunk. Vajon lineáris, egyenes vonalú folyamat-e az irodalomoktatás, vagy lehet benne ide-oda ugrálni, esetleg epizodikusan haladni, a módszerekből és a szövegekből random válogatni.

(Forrás: tani-tani online)

Nincs félreértés az Erasmus-ügyben, már régen szóltak, hogy nem fideszesekkel kéne teletömni a kuratóriumokat

Az „alapítványi\" elnevezés az egyetemek esetében azt a látszatot kelti, mintha a kormánytól független intézményekről volna szó, ennek azonban éppen az ellenkezője az igaz: a felsőoktatást a vagyonkezelő alapítványok révén az állami fennhatóság helyett fideszesek által vezetett kuratóriumok fennhatósága alá helyezték, a 2021-ben lezajlott folyamat minden bizonnyal azt a célt szolgálta, hogy a fideszes hátországot bebetonozzák egy esetleges 2022-es választási vereség esetére is. Ahogy Pálinkás József fogalmazott a cikkében, ez nem egyetemi reform volt, hanem a mögöttes állam kiépítésének újabb fázisa. Vagyis az egyetemeket kiszervezték a NER hátországának, itt kapcsolódunk tehát bele a mostani Erasmus-vitába.

(Forrás: hvg.hu)

Arató László: „Második osztályban ma is cenzúrázzák Petőfit”

Mit tapasztal, a gyerekek szeretik ma Petőfit? Változott az elmúlt évtizedekben a Petőfi iránti érdeklődésük, viszonyuk? A. L.: Először is, azt kell itt is kiemelni, hogy a gyerekekben iszonyú erősen él a március tizenötödikei Petőfi, a Nemzeti dal Petőfije. Érdemes megmutatni nekik, hogy bizony van még másféle Petőfi is, viccesebb, szerelmes, okosabb Petőfi is. A „mi jut eszedbe Petőfiről?” kérdésre kapásból kántálják az életrajzi közhelyeket. De ezért nem fogják a gyerekek szeretni, vagy nem ezért fogják szeretni. Az egy dolog, hogy valakit az tesz híressé, hogy március 15-én mit csinált, majd mártír lett, és más dolog, hogy miért szeretjük. A költő, akit mindenki ismer nem feltétlenül az a költő, akit mindenki szeret. Bár nyilván a kettő támogatja egymást. Az iskola Petőfi-képe változott kicsit. Hosszabb távon a tankönyvekből kikerült például a politikus Petőfi.

(Forrás: hvg.hu)

Azt érzem, hogy zuhanok, de nem látom, hová (Ónody-Molnár Dóra interjúja)

A diákokat ez mélyen megrázta, többen közülük Pintér Sándor minisztériuma előtt vertek sátrat, s napokig tartó demonstrációval próbálták a kormány tudtára adni, hogy mennyire felháborítónak tartják ezt az eljárást. Érezve a fokozódó nyomást, a kormány összetrombitált a múlt péntekre 400 pedagógust azzal, hogy „konzultálni akar”. Az eseményen bejelentettek némi – 10 százalékos – fizetésemelést, de az nagyon távol áll a pedagógusok követelésétől, ami 45 százalék. Lapunknak nyilatkozott a tiltakozásokban résztvevő egyik tanár. A matematika-informatika szakos Talyigás Anikó azt mondja: a megfélemlítések ellenére kitart, de a polgári engedetlenség helyett valami új módszert kéne találniuk.

(Forrás: Jelen)

Radó Péter: Viselkedéskontroll pedagógus bérezéssel

(Forrás: portfolio.hu)

Demjén Ferenc nem érti, miért tüntetnek a diákok, ahelyett, hogy tanulnának

„Az én generációmnak eszébe sem jutott, hogy a tanárokért az utcán, balhés környezetben vonuljon fel – igaz, akkoriban ezt nem is lehetett megtenni” - folytatta.„Egyébként azt sem értem, kiket akarnak a tüntetők meggyőzni az igazukról, hiszen a béremeléssel nagyjából mindenki egyetért, ráadásul a hírek szerint meg is valósul. Bízom benne, végül minden érintett jól jár, s újra nyugalom lesz.” Az énekes szerint „óriási baj”, hogy sokan nem értékelik, mekkora szabadságban élnek Magyarországon, és nem tudják, „mit jelentett valódi korlátozások között élni, napról napra próbálkozni” 1989 előtt.

(Forrás: 444.hu)

EGYHETES MUNKABESZÜNTETÉS JANUÁR 23.-TÓL: ÍGY SZERVEZZÜK MEG!

A polgári engedetlenség szándékos jogsértés, amelyet érthetően nem tud mindenki felvállalni. A tavaszi időszakhoz képest a kormány a polgári engedetlenséggel kapcsolatban taktikát váltott abból a célból, hogy minél többeket megfélemlítsen, távol tartson a polgári engedetlenségtől. A sztrájkot törvényi úton igyekeztek ellehetetleníteni, láthatatlanná tenni, ezért sokak véleménye szerint ez nem alkalmas a markáns nyomásgyakorlásra. És nyilvánvalóan ez volt a kormány célja. Ne legyenek nagy létszámban sztrájkolók, a polgári engedetlenségtől pedig az abban résztvevő megtizedelésével tartani távol a dolgozók tömegeit. A PDSZ ezért dolgozta ki azt a „trükkös” megoldást, amivel a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás előírásai oly módon is alkalmazhatóak, hogy a sztrájk ezen a nehezített terepasztalon is látható legyen.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

„MINTHA ATOMBOMBÁT DOBTAK VOLNA A HAZAI FELSŐOKTATÁSRA”

Mint azt a tagállamok kormányainak képviselői 2022. december 15-i határozatukban kifejtik, a korábban állami fenntartásúból alapítványi formába kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését. Az alapítványok kuratóriumait többnyire magas rangú politikai tisztségviselők vagy Fidesz-közeli üzletemberek vezetik: az Óbudai Egyetemét például Varga Mihály miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, a Miskolci Egyetemét Varga Judit igazságügyi miniszter, a Debreceni Egyetemét Kossa György, a Soproni Egyetemét Csányi Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetemét Hernádi Zsolt Fidesz-közeli nagyvállalkozók. A tanács azonban, ahogy a határozat szövegéből kiderül, problémásnak tartja, hogy a papíron privatizált, ám a valóságban jelentős – és meghatározó részben uniós forrásokból származó – állami finanszírozásban részesülő egyetemeken politikai kinevezettek határozzák meg, hogy ki mire mennyi pénzt kaphat.

(Forrás: Qubit)

Nem hagyjuk! - Újabb országos diák-ülősztrájkot szervez január 31-ére az Egységes Diákfront

Berta Beáta, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium tanára felidézte, eddig 14 tanár rúgtak ki polgári engedetlenség miatt, de - mint Pintér Sándor belügyminisztertől a decemberi szakmai \"eligazításon\" megtudták - az utóbbi időszakban összesen 2018-an polgári engedetlenkedtek, ami szerinte felveti a kérdést, hogyan választották ki azt a 14-et, akiket kirúgtak. A kirúgottak között van Rábai János, aki szintén a Karinthy Frigyes Gimnáziumban tanított, ő arról beszélt: a diákok nem hülyék, saját bőrükön érzik a rendszer hátrányait, látják, hogy a tanárok próbálják fenntartani ezt az oktatási rendszert a felszínen. - Elég a hallgatásból, ámításból, hogy úgy teszünk, mintha még lenne jövője a magyar oktatásnak. Pintér Sándor rendőrállamot szervez a rendőrállamban, úgy fogják hívni, Magyarország iskolái. Álljunk bele az ellenállásba és küzdjünk a gyermekeinkért

(Forrás: Népszava)

\"Senkinek lövése sincs\", mi lesz így az Erasmus-diákok és az egyetemi kutatások sorsa

Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.

(Forrás: hvg.hu)

Mit érne az oktatásban a Pintér-féle tanári teljesítménybérezés?

A legjobb tanárokat pénzügyileg jutalmazná, a legrosszabbakat büntetné, az értékelést pedig a főnökeikre bízná a Belügyminisztérium új terve a pedagógusok teljesítménybérezéséről. Bár az OECD szerint az ötlet önmagában nem hülyeség, a Pintér-féle terv mintha pont szembemenne az ajánlásaikkal. A szakszervezet szerint a cél a pedagógusok megosztása és a lojalitás kikényszerítése, egy szakértő pedig azt mondja: ezzel még egy eszközt kapnának a kezükbe a politikai helytartókként viselkedő igazgatók.

(Forrás: telex)

Több nyelvvizsga díja emelkedett

A nyelvvizsgamentesség folyamatos megújítása miatt eleve nehéz helyzetben levő nyelviskolákat az is érzékenyen érintette, hogy 2022 nyarán korábbi formájában gyakorlatilag megszűnt a kata. Ez ugyanis minimum 30 százalékos adóemelkedést jelentett nekik – a szektorban jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemeléssel számoltak akkor a szakértők. Legutóbb szeptemberben emelkedtek az árak, tavaszhoz/nyárhoz képest átlagosan 5-7 ezer forinttal, de már akkor tudni lehetett, hogy télen – a növekvő energiaköltségek miatt – újabb emelésre kell majd számítani.

(Forrás: telex)

Az alapítványi egyetemeknél átmenetileg leáll az Erasmus+

Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből. Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

(Forrás: Népszava)

Gyarmathy Éva az iskolakezdésről: jobb később, mint korán

Gyarmathy Éva cáfolt egy tévhitet is: nem érettebbek korábban a gyerekek manapság, mint régebben, sőt! „Fordított a helyzet. Nagyon sok gyerek kifejezetten idegrendszeri éretlenséggel kerül az iskolába. Hatévesen még több gyerek van, aki nem érett meg arra, hogy írni, olvasni, számolni tanuljon az agya. Más tekintetben, tehát például gondolkodásban, ismeretekben lehetnek sokkal előbbre, mint korábban, de ez nem az iskolára való felkészültséget jelenti. Tehát hiába van az, hogy bizonyos területeken okosabbak a gyerekek, többet tudnak esetleg amiatt, hogy kitágult a világ, az információs tér bekerült a családi körbe”. Hozzáfűzte, hogy kevesebbet mozog sok gyerek, az idegrendszerüket gyakran olyan hatások érik, amelyek nehezítik a fejlődésüket, így valójában az éretlenség lett sokkal gyakoribb.

(Forrás: Infostart)

„Pintér volt az utolsó csepp a pohárban, ráadásul mérgező csepp” – Simkó Edit is felmond

Egy tudatlan ember teljes dilettantizmusa és gonoszsága tükröződik legújabb ötletéből. Milyen ostoba pontok. Milyen aljas pontok – írta Simkó Edit szerda délután Facebook-oldalán. A pedagógus arra utalt a bejegyzésben, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben. Ez alapján az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapna a belső ellenőrzés, amit a pedagógusoknál az intézményvezetők, az igazgatóknál a fenntartók végeznének el. A pedagógus a posztban úgy fogalmaz ezzel kapcsolatban: A besúgást, a nemtelen versengést fogja generálni egy rakás éhbérért dolgoztatott rabszolga között, akik majd összevesznek a koncon, mint munkatáborosok a fűrészporkenyéren, vagy káposztatorzson. A magukat intézményvezetőnek vélők, akik valójában maguk is rabok, hatalommámort kaphatnak, ha gyengék, és kéjjel büntetnek és jutalmaznak.”

(Forrás: 24.hu)

Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdet a PDSZ

Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájknapokat hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Közleményükben azt írják, hogy a január 21-i központi középiskolai felvételi utáni hétre időzített akcióval tiszteletben tartják a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felvételire való felkészülésben. Hozzáteszik, hogy a sztrájkhoz minden intézmény, közösség saját megoldásokkal tud csatlakozni. A január 23-i sztrájkot legkésőbb január 16-án 16 óráig kell bejelenteni.

(Forrás: telex)

Oktatáskutató: még a multiknál sem szokás, amit Pintér Sándor tervez

„A pedagógusok minősítési rendszerének átalakítása tovább fogja erodálni a közoktatásban zajló tendenciákat. Nem előre fog vinni, és az új rendszer még rosszabb lesz az évente minősített pedagógusok számára, mert tovább fokozza a feszültségeket. A pedagógusok döntő többsége gyűlölte az eddigi minősítést is, de ez még jobban gyűlölhető lesz. Nem csodálkoznék, ha sok pedagógus letenné a krétát és azt mondaná, hogy ez már sok” – mondta lapunknak Nahalka István oktatáskutató a tegnap kiszivárgott belügyminisztériumi dokumentum kapcsán. (Nahalka István)

(Forrás: mfor.hu)

Budapestre ért a Tudásmenet

Az oktatásért hétfőn Miskolcról indult Tudásmenet szombat délután a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál ért véget, ahol a diák- és pedagógusszervezetek egyúttal demonstrációt is tartottak. A megmozdulást a Tanítanék, a noÁr, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Tanárok a Tanárokért és az ADOM Diákmozgalom szervezte.

(Forrás: Infostart)

„Értelmetlen, hangulatromboló, önkizsákmányolásra késztet” – nem épp a tanárok kedvence az új Pintér-terv

Bár mint kiderült, a Nemzeti Pedagóguskar véleményét kikérték, a pedagógusok értékelésének új módját ismét a Pintér Sándor-féle rendészeti szemlélettel erőltetik rá a tanárokra. A tervezet sok kérdést vet fel, ám egy dologban minden tanár egyetért: ha nem lesz általános, jelentős béremelés, az egésznek semmi értelme, viszont újabb pedagógusokat űzhet el a pályáról. Az új tervezet szerint évente elvégzett belső teljesítményértékelést kellene bevezetni az oktatási-nevelési intézményekben. A tanév végén az átlag felett teljesítők pluszpénzt kapnak, az átlag alattiak illetményét pedig akár csökkenthetik is.

(Forrás: hvg.hu)

Az egyetemeket is elérte az infláció: így emelkednek idén a tandíjak

Az elszabadult energiaárak az egyetemeket és főiskolákat sem kímélik – nem csoda, hogy több felsőoktatási intézmény úgy döntött, emel az önköltséges képzések árain. A gazdasági szakok például jóval drágábban hirdetik, mint tavaly ilyenkor, míg a bölcsész-, a mérnöki, az informatikai és az orvosi képzések tandíja nem változott.

(Forrás: Eduline)

Pintér Sándor rendszeres belső teljesítményértékelést tervez a köznevelési intézményekben

Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák - derült ki egy, a Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból, amely a pedagógus teljesítményértékelési rendszer új koncepcióját vázolja fel. A pedagógusok munkájának ellenőrzését jelenleg főként külső értékelésekkel (az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel, vagyis tanfelügyelettel) végzik, így ezeken is változtatnának, hogy nagyobb hangsúlyt kaphasson a belső ellenőrzés, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.

(Forrás: Népszava)

Elindult a tanárok \"tudásmenete\" Miskolcról, több mint 180 kilométert gyalogolnak majd

A miskolci Herman Ottó Gimnázium elől elindult menetet Totyik Tamás és Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, valamint a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, Pilz Olivér vezeti, utánuk pedig körülbelül „egy bő, népes osztálynyi csapat” gyalogol. Az eseménynél közzétett menetrend szerint a résztvevők január 2. és január 7. között, azaz 6 nap alatt közel 180 kilométert fognak megtenni, délutánonként pedig beszélgetéseket, fórumokat tartanak majd az érintett települések iskoláiban, végül pedig a Kölcseyben.

(Forrás: Eduline)

Mecsekaljai Heidelberg a numerus clausus árnyékában. Zsigmond Anna írása

A megnyitás után két hónappal már tüntetések voltak, és az újságírók ingerült cikkekben támadták az új egyetem vezetőségét a numerus clausus be nem tartása miatt (ugyanis Nagy József rektor befogadta a törvény által Pestről kiszorított izraelita hallgatókat). 1928-ban sor került a numerus clausus törvény módosítására. A módosítás, bár formálisan törvényen kívül helyezte az 1920-as törvény faji kvótákra vonatkozó előírásait, gyakorlatilag továbbra is a zsidó hallgatók felvételének korlátozását jelentette. A VKM előírásai szerint az egyetemeknek jelenteniük kellett a felvételiző és a felvételt nyert zsidó hallgatók arányát. A zsidókkal legmegengedőbben bánó pécsi egyetemen is az egyetemi létszámadatok változása mutatja elsősorban a numerus clausust.

(Forrás: tani-tani online)

Jegyzetek az engedetlenségről

Az Eleven Emlékmű csoport megszakítva emlékezetpolitikai témakörének több éve tartó beszélgetéssorozatát december 15-én a jelent, illetve a jövőt választotta az 52 fő jelenlétében lezajlott online beszélgetés témájául: az oktatásügyben zajló engedetlenségi mozgalmak kérdéseit állította fókuszba. A „barikád” nyolc „névtelen harcosát” hívta meg erre az estére. Közülük Pap Gábor Papesz le is írta „tanúvallomását”.

(Forrás: tani-tani online)

Gábor György meséje Pintér Sándorról letarolja az internetet

Történt, hogy majdnem húsz évvel ezelőtt e sorok írója új lakásba költözött. Az új helyen a fűtési- és vízvezeték rendszerre teljes felújítás várt, amit egy kedves, intelligens, segítőkész bácsi végzett el, akit a baráti körből ajánlottak. A munka során kiderült, hogy a bácsi korábban gépészmérnök volt, ám minthogy abból a fizetésből nem tudott kijönni, még a hetvenes évek elején víz- és gázvezeték szereléssel, rendszerek kiépítésével kezdett el „maszekban” foglalkozni. Sok mindenkinél dolgozott: akadt köztük neves író, akadt elkényeztetett színész és mindenkivel kötözködő rendező, akadt világhírű egyetemi tanár, ám mindenki elégedett volt a bácsi munkájával.

(Forrás: ellenszél)

Mérő László: Napszámosként kezeli a kormány a tanárokat, és a hatalom cinizmusa győzni fog

Nem tudom, hogyan, mikor alakult át a nemzet napszámosai kifejezés értelme, de ma már egyértelműen a tanárokra vonatkozik. Ma ők azok, akik lehetőleg dolgozzanak ingyen, csak ők babérkoszorú helyett egy szem szaloncukrot kapnak karácsonyra – ennyivel olcsóbb jószág a tanár, mint a vándorszínész, igaz, több is van belőle. Egyelőre.

(Forrás: hvg.hu)

„2022 a tiltakozások éve volt” – mit értek el a megmozdulások az oktatásban, és mit nem?

Még nem értük el a célunkat, de előrébb léptünk – válaszolta a Tanítanék Mozgalom a 24.hu-nak arra a kérdésre, hogyan értékelik az idei tiltakozási hullám eredményeit az oktatásban. Ahogy a szervezet is emlékeztet: sokkal szervezettebbé és kiterjedtebbé vált az oktatás ügyéért folyó küzdelem 2022-ben, több száz intézmény több ezer pedagógusa vett részt a tiltakozásokban polgári engedetlenséggel, sztrájkkal vagy szolidaritási akciókkal. Arra kértük a tiltakozások szereplőit, szervezőit: értékeljék az idei megmozdulásokat, illetve vázolják fel, milyen terveik, reményeik vannak jövőre. Kérdéseinkre a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) válaszolt.

(Forrás: 24.hu)

Akik hozzánk menekítik gyermekeiket saját oktatási rendszerük elől

Nem tudjuk, pontosan hányan vannak, de azt igen, hogy a Magyarországon élő kínaiak miért jönnek hozzánk, mennyire céljuk az integráció, és mit gondolnak saját oktatási rendszerükről. Az antropológus kutató azt is elmondja, hogyan tekintenek a keleti kultúrából érkezők legfontosabb év végi ünnepeinkre, és mikor jön el az ő ünnepük, amikor még a boltjaikat is bezárják.

(Forrás: index)

Elhalasztható a kiskorúak iskolakezdése, mostantól nyújthatók be a kérelmek

Mától benyújthatók a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmek; a beadás határideje január 18. – közölte az Oktatási Hivatal (OH).A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Indokolt esetben a gyermek a szülő kérelmére és az Oktatási Hivatal ezt támogató döntése alapján további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

(Forrás: index)

Szégyen az iskolapadban. Az érzelmi elakadások lélektana. Lubinszki Mária írása

Régóta foglalkoztat annak gondolata, hogy az érzelmileg terhelt gyermekek élményvilágában a szégyennek milyen szerepe van, és ezzel összefüggésben a sérelmekből fakadó konfliktushelyzeteknek milyen megoldási lehetőségei lehetnek az iskolában. Az iskolai osztály pszichodinamikájában a kirekesztés, megszégyenítés gyakori jelenség, és ennek pedagógiai megoldási lehetőségei gyakran korlátozottak. Tanulmányom elsődleges célja a pszichoedukáció, annak bemutatása, milyen módon tematizálódik a szégyen mint érzelem a pedagógiai és pszichológiai szakirodalomban.

(Forrás: tani-tani online)

Hiába ígérte Orbán, pénzhiány miatt nem lesz állami ingyenes külföldi nyelvtanulás

Hiába vár 140 ezer diák az Orbán Viktor által már 2019-ben ígért külföldi nyelvtanulási lehetőségre. Minden adott lenne a program indítására, de a háború és a brüsszeli szankciók a kormány szerint közbeszóltak. Valójában elismerték, hogy a program azért nem indul, mert nincs rá pénz. A tesztfázis sikeres volt, mégsem indulhat el a jövőben a már így is halasztott, államilag finanszírozott külföldi nyelvtanulási program diákoknak, mert egyszerűen nincsen rá pénz a költségvetésben – ismerte el Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában, amit Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott.

(Forrás: hvg.hu)

A kirúgások ára: a tankerületi vezetők kapták a 2022-es Év citromdíját a hvg.hu olvasóitól

Az oktatás szervezői helyett Pintér Sándor kiszolgálói lettek a tankerületi vezetők, akiket a plágiumbotrányok, a fideszes múlt, Naiv lett volna azt gondolni 2022 májusában, amikor Pintér Sándor került az oktatás élére (is), hogy az általános rendminiszter nem a már bevált módszerét, nevezetesen az erőszakot fogja alkalmazni a pedagógusokkal szemben, akik merészelték folytatni a küzdelmüket az oktatás jövőjéért, és akik mellé a diákjaik is odaálltak. Ugyanilyen naiv lett volna azt gondolni, hogy a közoktatás alulfinanszírozottságát és állami egységesítését fémjelző KLIK a szakmai integritást előrébb fogja helyezni a bosszúnál, amikor a kiüresített sztrájkjog miatt polgári engedetlenségbe kezdtek a tanárok. Azt viszont, ahogy több mint 5000 olvasónk szavazata is bizonyítja, senki nem várta, hogy a tankerületek vezetői tökéletes káderként végezzék a munkájukat, amikor a tanárok vegzálására kérte őket az emberségből felmentett Belügyminisztérium.

(Forrás: hvg.hu)

Pedagógus bértábla 2023

2022. december 16-án megjelent a Magyar Közlönyben az 524/2022 (XII. 16.) kormányrendelet, amely egy korábbi kormányrendeletet mindössze egyetlen szóval módosít. A “húsz” helyére a “harminckettő” kerül. A kormány ezzel az egy szóval jelezte, hogy 2023. január 1-től a pedagógusok fizetésében az ágazati szakmai pótlék 20-ról 32 százalékra emelkedik, ami 10 százalékos béremelést jelent. Mivel az is eldőlt, hogy a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik, így kialakult az új pedagógus bértábla.

(Forrás: HRPortal)

Több mint ezer intézményben jelent már meg az ellenállás – térképen az összes őszi iskolai demonstráció

December 8-án 366 köznevelési intézményben volt valamilyen akció – az országban összesen mintegy 5800 oktatási intézmény van –, és legalább 595 dolgozó polgári elégedetlenségi akcióba, és 4821 dolgozó sztrájkba lépett. Az állami oktatási szektor intézményeit nézve is 10 százalék alatti az érintett intézmények száma. Ez ez adat azonban csalóka, ugyanis eltünteti az intézmények közötti különbségeket: ha az ország összes gimnáziumában leállna az oktatás, akkor is azt látnánk, hogy csak az összes közoktatási intézmény mintegy 15 százaléka lenne érintett. Érdemes megnézni ezért az adatokat gimnáziumokra szűkítve is: mintegy 60 állami gimnáziumban sztrájkoltak vagy engedetlenkedtek dolgozók december 8-án az országban, tehát az ilyen gimnáziumok durván közel egyötödében történt munkabeszüntetés vagy engedetlenségi akció.

(Forrás: g7.hu)

Megjelent a rendelet, 20-ról 32 százalékra emelkedik a pedagógusok szakmai pótléka

Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amelyet Pintér Sándor a közoktatási konzultáción még péntekre ígért. A béremelésről szóló kormányrendelet helyett ugyanakkor ez a szöveg a szakmai bérpótlék 20-ról 32 százalékra emeléséről rendelkezik, méghozzá Orbán Viktor kormányfő szignójával. A kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazás adta rendeletalkotási jogával élve döntött arról, hogy – szövegszerűen: „A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (11) bekezdésében a ”húsz„ szövegrész helyébe a ”harminckettő„ szöveg lép. Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.”

(Forrás: telex)

Fenyegetés helyett megértést kért Pintértől a Vörösmarty igazgatóhelyettese

„Van egy vágyunk, ami reméljük nemcsak álom. Az a vágyunk, hogy lehet még vonzó a tanári pálya ebben az országban. Hogy nem a társadalom ellenségeivé teszi a tanárokat a kormányzat, hanem összefog velük,” mondta Pintér Sándor előtt Meleg Gábor. Szerinte a olyan életpálya-modell kell, amivel a pályakezdők komolyan számolhatnak, és amiben bárki léphet előre. A tanárok mellett a pedagógiai asszisztenseknek, az adminisztrációs és technikai személyzetnek is megfelelő bért kellene fizetni. „Fenyegetés helyett megértés, megtorlás helyett amnesztia, rendcsinálás helyett közös rendrakás.” Meleg azzal zárta, hogy új kiegyezésre van szükség a kormányzat és a tanárok közt.

(Forrás: 444.hu)

AZ ISKOLÁKKAL MINDEN ORSZÁGBAN VANNAK GONDOK, DE MÁS RENDSZEREK SOKKAL TÖBBET TESZNEK A MEGOLDÁSÉRT

Nemcsak Magyarország, hanem a legtöbb uniós ország is szenved a tanárhiánytól és attól, hogy nem elég vonzó a tanári szakma. Viszont Magyarországgal ellentétben a legtöbb tagállam a Helyreállítási és Ellenállási Eszköznek (HEE) nevezett pénzügyi csomagból épp azért küzd, hogy enyhítsen ezeken a problémáin – derül ki az Európai Bizottság Az európai oktatási térség megvalósítása terén elért eredmények című novemberi jelentéséből. Ehhez képest a magyar helyreállítási tervnek még az elfogadása is lekerült a napirendről, miután kedden Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta azt a 18 milliárd eurós hitelt, amit az Európai Bizottság az ukrán állam működésére adott volna. qÍgy amíg a többi állam a HEE-ből a tanárok magasabb kezdő bérére, szakmai fejlesztésre (a fő irány épp a digitális készségek fejlesztése), a sokféle gyerek osztályon belüli inkluzív tanítására és a munkakörülményeik javítására költheti az uniós pénzt, nálunk marad az iskolai ülősztrájk, a polgári engedetlenség, valamint a tanárok fenyegetése és kirúgása, miközben pénz sem lesz fizetésemelésre, és vonzóbb sem lesz a pálya.

(Forrás: Qubit)

RÉMISZTŐ PSZICHÉS ÁLLAPOTBAN VANNAK A MAGYAR EGYETEMISTÁK

A magyar egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos pszichés problémákkal, derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatásából, melyet az ELTE vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek. A kutatásban több mint 7 ezer egyetemistát kérdeztek kérdőívben az egzisztenciális, fizikai és lelki jóllétéről.

(Forrás: Qubit)

Kétszer annyit adna Brüsszel a tanári béremelésre, mint idáig mondták, a turizmusfejlesztéstől vennének el

A magyar pedagógusbérek utoljára egy évtizeddel ezelőtt, 2013-ban, az életpályamodell bevezetésekor nőttek jelentősen. Ez azóta gyakorlatilag elinflálódott, a tanári jövedelmek távolról sem követték más szektorok bérnövekedését. Így lehet, hogy a tanárok átlagjövedelme ma már a magyar diplomás átlagbér 60 százalékát sem éri el. Különösen keveset keresnek a pályakezdők: euróban kifejezve csak négy balkáni országban alacsonyabb a tanári kezdőfizetés, mint nálunk. Az első 15 évben nagyobb fizetésemelésre idáig nem is volt kilátás, így hiába 454 ezer forint a középiskolai (és 390 ezer az általános iskolai) tanári bruttó átlagbér a KSH adatai szerint, a medián ennél már 50 ezer forinttal alacsonyabb. Az átlagot valójában csak 50 éves kor felett van esélye elérnie a többségnek.

(Forrás: g7.hu)

A gyermekrajzok...és amiről mesélnek. A családból kiemelt gyermekek szocializációja és az új család szerepe, jelentősége. Horváth Csilla írása

Robika emberrajza nagyon árulkodó volt. A kezdeti bizonytalanság és félelem, a nevelőcsaládba való bekerüléskor feloldódni látszik, de vannak még fenntartásai. A rajz alapján az mondható, hogy nagyon énközpontú a szemlélete, a családban jól érzi magát, biztonságos helynek tekinti azt. Ennek ellenére, mivel kis alakokat rajzolt, némi szorongás és gátlásosság fedezhető fel, de a dominancia, a pozitív önértékelés is visszatükröződik belőle. Ami kissé aggasztó az emberrajzon, hogy kerítést rajzolt, feketével, ami ránézésre sem jelent jót. Kettős hatást vélek felfedezni: jól érzi így magát, magabiztosabb, szeretetteljes környezet, de bezárva, korlátozva érzi magát. Hogy ez a vérszerinti család elvesztése miatt van, szinte teljes biztossággal állítom. Egy trauma érte, amit nehezen tud feldolgozni, és az új helyzetet is meg kell szoknia még.

(Forrás: tani-tani online)

Itt vannak a részletek Pintér Sándor beszédéből, a miniszter gyökeresen átalakítaná a pedagógusi bérrendszert

„Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pedagógushiány sem olyan mértékű, mint állítjuk” – mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, aki szerint az összes beszéd közül Pintér Sándoré volt a legérdekesebb. Mint ismert, az érdekvédelmi csoportok a választások óta több alkalommal is hangot adtak annak, hogy nem értik, miért „egy rendőr vezeti az oktatási területet”. tárcavezető beszédében elsőként erre reagált. Példaként említette, hogy Klebelsberg Kunó is belügyminiszterből lett közoktatásügyi miniszter, így ezt a kritikát nem érzi jogosnak. Azt ugyanakkor bevallotta, hogy ő elsősorban a vezetéshez, az irányításhoz ért, de ehhez szüksége van információkra, amelyeket részben már be is gyűjtött. Itt egyértelműen az általuk kiküldött kérdőívekre utalt.

(Forrás: index)

A pedagógusok után most a szülők is elmondhatják véleményüket a szülői konzultáción

A legfontosabbak között vannak a gyermekeinket érintő kérdések, így a gyermekvédelem és az oktatás is – mondta el Szentkirályi Alexandra a Magyarország Kormánya közösség oldalára feltöltött videóban annak kapcsán, hogy a pedagógusok után a szülők is elmondhatják a véleményüket a szülői konzultációban.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Itt a jogerős ítélet, nem lehet többé ingyen túlórára kényszeríteni a tanárokat Magyarországon

A bíróság azt is kimondta, hogy a napi 8 órát meghaladó munkavégzés esetében is túlórapénz jár a pedagógusoknak is. A tankerületi központok, mint munkáltatók, ettől sok esetben nagyvonalúan eltekintettek arra hivatkozva, hogy az esetleges túlórákat a tanárok heti 32 órás kötött munkaidejének - amin belül 22-26 óra a tanítással lekötött munkaidő - terhére is el lehet rendelni, így nem kell külön kifizetni. A bíróság most azt mondta ki, hogy ez nem így van, minden túlmunkát ki kell fizetni, a helyettesítések mellett a tanulmányi kirándulást és más iskolán kívüli programokat, az ügyeleti és készenléti díjakat is. Nagy Erzsébet ugyanakkor hozzátette, az ítélet elsősorban csak a felperesekre vonatkozik, ezért arra buzdítja minden érintett kollégáját, az ítéletet hivatkozási alapul használva pereljenek a jogtalanul ki nem fizetett pénzért, és három évre visszamenőleg gyűjtsék össze a helyettesítésekről, többletmunkák elrendeléséről szóló bizonyítékokat.

(Forrás: Népszava)

„Pintér a végén megalázott és nevetségessé tett mindenkit”

„Ez az egyeztetés olaj volt a tűzre, így folytatódni fognak a tiltakozások”– mondta lapunknak Lendvai Emese, a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium pedagógusa a Belügyminisztérium által összehívott oktatásügyi megbeszélés végén. A találkozón több mint 400 iskolaigazgató és tanár vett részt. Lendvai Emese úgy fogalmazott: „Pintér a végén megalázott és nevetségessé tett mindenkit, tételesen végigment a problémákon, és tagadta azokat.” Szerinte nem lehet konzultációnak nevezni a pénteki találkozót, főleg hogy egy kötött rendszer alapján lehetett csak felszólalni. Sokan csalódottan jöttek el, miközben bizakodva mentek oda. Úgy érezte, hogy a vidéki és a budapesti tanárok között sok különbség van, ez érződött a felszólalásokban is.

(Forrás: telex)

Sok tanár még elkeseredettebben jött ki Pintér Sándortól, mint ahogy bement

Több mint négy órás szakmai egyeztetést tartott a Belügyminisztérium közoktatási államtitkársága pénteken, a konzultáción Pintér Sándor is beszélt az oktatás helyzetéről, tanári bérekről és az idei tanév tiltakozási hullámáról. Az oktatási csúcstalálkozóról távozó tanárokat kérdeztünk az elhangzottakról és arról, milyen volt a hangulat.

(Forrás: hvg.hu)

Orbán élteti a szabadságharcosokat, de a tüntető diákoknak azt üzeni, mégis a labancoknak volt igaza?

A nekünk nyilatkozó diákok nemcsak a Fideszből, hanem az ellenzékből is alaposan kiábrándultak (ettől függetlenül a Fidesztől várják az oktatás helyzetének megoldását). Egy 20 éves, külföldön tanuló egyetemista úgy véli, a diákmozgalmak rengeteg fiatalnak adnak demokráciaélményt, végre elkezdtek híreket olvasni és talán később aktívabbak lesznek politikailag.

(Forrás: hvg.hu)

Pintér Sándor helyett csak Maruzsa Zoltánnal egyeztethetnek a tanárok

A CKP ezért levelet írt Pintér Sándornak: „A múlt hét végén jelent meg a hír a médiában, hogy a Belügyminisztérium intézményvezetőket kért fel: jelenjenek meg egy hivatalos konzultáción. Akkor még úgy tűnt, hogy az intézményvezetők Önnel találkoznak majd, ám azóta kiderült, hogy csak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak mondhatják el a véleményüket. Az államtitkár úr hosszú évek óta felel a közoktatásért, neki tehát már ismernie kell a kialakult helyzetet, a problémákat, követeléseket, illetve a helyzetelemző és javaslattevő anyagokat – számára feltehetően nem sok újdonságot tudnak mondani a meghívottak. Miniszter úr eszerint – annak ellenére, hogy a kormányban a köznevelési területet is képviseli – továbbra is elérhetetlen az Önt megszólító tanárok, szülők, diákok számára. Ön mindezidáig távol maradt a sztrájktárgyalásoktól, nem fogadta a szakszervezeti vezetőket, sőt (tudomásunk szerint) a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztalt és a Nemzeti Pedagógus Kart sem tisztelte meg jelenlétével.

(Forrás: 444.hu)

Tordai Bence: A HírTV riportere adta ki magát a Tanítanék tagjának, hogy hiteltelenítse a tiltakozást

Múlt héten, miután a Tanítanék Mozgalom a parlamentben akciózott, a HírTV közzétett egy hangfelvételt, amelyen állításuk szerint a szervezet egyik tagja telefonál a párbeszédes Tordai Bencével és kér tanácsokat, hogyan kommunikáljanak a megmozdulásról. A kormányközeli csatorna ezzel akarta bizonyítani, hogy a Tanítanékot baloldali politikai erők irányíthatják. Az esettel kapcsolatban kedden felhívtuk Törley Katalint, a Tanítanék képviselőjét és Tordai Bencét is, akik egymástól függetlenül azt mondták, a felvételen nem a Tanítanék tagja hallható, a szervezet sosem hívta fel a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét. Ezt követően megpróbáltuk elérni a HírTV-t, hogy a hangfelvétel eredetéről kérdezzük őket, de megkeresésünkre nem válaszoltak.

(Forrás: hvg.hu)

Ónody-Molnár Dóra: Sokkoló adatok bizonyítják az oktatási tiltakozások igazságát

A mai napon is többszáz iskolában tiltakoztak a diákok a közoktatás romló színvonala miatt és a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanáraik visszavételéért. Egy frissen nyilvánosságra hozott, munkaerőpiaci kutatási jelentés számokkal bizonyítja, hogy mennyire megalapozottak a tiltakozások. A közoktatás rossz teljesítménye ugyanis számos munkapiaci mutatóban megmutatkozik. Az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD PIAAC nevű kutatásához kapcsolódó magyar adatfelvétel eredményeit ismertették ma délelőtt a vizsgálatban résztevő közgazdászok, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet (Budapest Intézet) és a Tárki Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. (Tárki Tudok) közös szervezésében.

(Forrás: Jelen)

A köztévében olvasta fel a kirúgott tanárok névsorát a Momentum politikusa

Tompos Márton elég hamar a magyar oktatás helyzetére terelte a beszélgetést, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország számára az egyik legfontosabb feladat – bármi is történik az uniós pénzekkel – hogy mi lesz az oktatással, a tanárokkal és a diákokkal. Szerinte nem az a kérdés, hogy jut-e majd az oktatásra az uniós pénzből, hanem hogy mire lesz pénz még az oktatáson túl. Hozzátette: a diákok és tanárok ezért tüntetnek most, hiszen tudják, hogy tanár nélkül nincs jövő, és hogy Magyarország jövője forog kockán. A BESZÉLGETÉS KÖZEPÉN EKKOR TOMPON MÁRTON EGYSZER CSAK ELKEZDTE FELOLVASNI A 13 KIRÚGOTT TANÁR NEVÉT. A MŰSORVEZETŐ PRÓBÁLT KÖZBEVÁGNI, DE A MOMENTUMOS POLITIKUS NEM HAGYTA ANNYIBAN, ÉS HALLGATÁSRA INTETTE ŐT. Szerinte az, hogy ezeket a tanárokat kirúgták, felháborító és minimum Pintér Sándornak, de inkább az egész kormánynak le kéne mondania.

(Forrás: index)

Sosem verem meg, csak néha kap egy pofont, amikor nagyon kiakaszt

A gyerekbántalmazást jó, ha egy nagyobb rendszerben, a családon belüli erőszak rendszerében értelmezzük, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a probléma önmagában nem kezelhető. Tehát nem megoldás, ha csak a gyereket visszük terápiába, ha csak a gyereket emeljük ki a családjából. A gyerekbántalmazás felderítésében és kezelésében elengedhetetlen egyfajta holisztikus szemlélet, vagyis a különböző segítő szervek és szakemberek (egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás, civil szervezetek, egyház, rendőrség, bíróság, állam, média) együttes fellépése vezethet csak eredményre. (Peer Krisztina)

(Forrás: telex)

A katekizmusra hivatkozva buzdítanak polgári engedetlenségre a híres katolikus iskola tanárai

„Az állampolgárt lelkiismerete kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjék a polgári hatóságok előírásainak, amikor ezek ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel, a személyek alapvető jogaival és az Evangélium tanításával. A polgári hatóságokkal szembeni engedetlenséget - amikor a hatóságok követelései ellenkeznek a helyes lelkiismerettel - az Isten szolgálata és a politikai közösség szolgálata közötti megkülönböztetés igazolja.” Az idézet a római katolikus egyház tanításait összefoglaló Katekizmusból való, és a budapesti Piarista Gimnázium tanárai hivatkoznak rá. A 18 pedagógus közös közleménye szerint a pedagógusok sztrájkjogának májusi ellehetetlenítése az oka annak, hogy valódi munkabeszüntetés az oktatásban csak polgári engedetlenség útján lehetséges.

(Forrás: 444.hu)

Totyik Tamás: a pedagóguselbocsátások még nagyobb ellenállást szülnek

Totyik Tamás az InfoRádió érdeklődésére megerősítette, hogy az elbocsátások az Európai Bizottság érdeklődését is felkeltették: a jogvédelmet ellátó jogászoknál arról érdeklődtek, hogy az elbocsátások mennyire jogszerűek, mennyire felelnek meg a jogállamiság kérdésének. A tárca oktatási kérdésekről indított szülői konzultációjáról azt mondta, szerinte a BM csúsztat azzal a kérdéssel, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?”, mert a diákok tiltakozása nem a pedagógusbéremelésre irányul – az csak egy szükséges, de nem elégséges eleme az akciónak –, hanem a leterheltségük és az elavult tananyag miatt történik. A PSZ alelnöke általánosságban álságosnak és képmutatónak bélyegezte a konzultációt

(Forrás: Infostart)

A POLGÁRI ENGEDETLENSÉG NEM LEHETŐSÉG, HANEM KÖTELESSÉG

“Újabb erős jelzést kapott mind a társadalom, mind pedig a döntéshozók: egyre többen és egyre hangosabban mondják ki, hogy elég volt abból, ami ebben az országban – különösen az oktatásügy kapcsán – zajlik” – felelte Gégény István a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium pedagógusai által aláírt tiltakozó nyilatkozat kapcsán nekiszegezett kérdésre a Reggeli gyors című műsorban. Mint ismeretes, az egyházi iskola 43 tanára állt ki az állami szektorban dolgozó kollégáik mellett, hangot adva felháborodásuknak, hogy a Belügyminisztérium nyolc pedagógus közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli felmentéssel, azonnali hatállyal megszüntette.

(Forrás: Szemlélek)

Csaknem ezer pedagógus tiltakozott hétfőn, a Parlamentbe is bejutottak

A Belügyminisztérium elé a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai szervezték a demonstrációt, szolidaritásul a múlt héten kirúgott 8 tanárral. A Kölcseyből még októberben rúgtak ki 5 tanárt, ők voltak az elsők, akiket polgári engedetlenség miatt elküldtek. A tüntetésen a résztvevők az iskolától indulva a Belügyminisztérium épülete elé vonultak. Több tanár is céltáblát ragasztott magára, erről helyszínen lévő tudósítónknak elmondták, így akarják kifejezni, hogy az oktatásirányítás célpontként tekint azokra, akik elmondják a véleményüket. A felvonuláshoz más iskolák diákjai, tanárai is csatlakoztak, többek között a Vörösmarty és a Madách Gimnáziumokból.nA Tanárok a Tanárokért információi szerint múlt csütörtök óta 93 iskola összesen 929 tanára fejezte ki tiltakozását. Veszprémben és Balatonalmádiban kilenc iskola 93 pedagógusa vett részt polgári engedetlenségi akcióban, amit az oktatásban tapasztalható problémák miatt tartottak.

(Forrás: hvg.hu)

Zárthelyi a kibertérben. Bessenyei István szatírája

„Mennél több helyen kezdték azonban használni a pegasus.edu 5.0 programot, annál nagyobb adattömeg halmozódott fel, amelynek folyamatos értékelésére egyre inkább meghaladta az oktatási hivataloknak lehetőségeit.Š

(Forrás: tani-tani online)

Kirúgott tanár a Klebelsberg előtti tüntetésen: „Nem a hivatásomat, hanem a magyar jövőképemet vette el a kormány”

Szombat délután 5 órára tüntetést hirdetett a Klebelsberg Központ budapesti épülete elé a Tanítanék Mozgalom. Helyi tudósítónk szerint délután ötre nagy tömeg gyűlt össze az intézet előtt, egészen a Deák Ferenc térig ért a tömeg vége. Az emberek a tüntetés kezdete óta folyamatosan tömörülnek a színpad elé, a tüntetők száma egy órával az esemény kezdete után már nagyjából ötezernél járt, ekkor már az Arany János metrómegállóig álltak.

(Forrás: telex)

Pedagógussztrájk: 840 tanár sztrájkolt az elmúlt 2 napban

Az elmúlt két nap adatinak összesítése alapján 26 vidéki és 62 fővárosi intézményben összesen 840 pedagógus kezdett munkabeszüntetésbe - tette közzé friss számait a Tanárok a Tanárokért Facebook-csoport. Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. A bejegyzés szerint ma 17 órára újabb tüntetést szerveznek a Klebelsberg Központ elé, hétfőtől pedig még több iskolában még nagyobb számban kezdenek engedetlenségi akciókba.

(Forrás: portfolio.hu)

Mécsesekkel vették körbe a kőbányai Szent László Gimnáziumot a tiltakozó szülők, diákok és pedagógusok

Szerda óta országszerte több száz tanár jelentette be, hogy munkabeszüntetéssel tiltakozik: csütörtök kora reggeltől ülősztrájkok zajlottak több helyen, és vannak iskolák, ahol már két napja rendkívüli szünet van, mert a kirúgottak és a tiltakozók száma együttesen eléri azt a létszámot, amivel már nem lehet tanítani. Csütörtökön a Szent Lászlóban is elmaradt a tanítás, a munkabeszüntetést bejelentők nagy száma miatt. Pénteken ismét több ezren polgári engedetlenkedtek az oktatás problémáinak megoldásáért, december 8-ára pedig országos ülősztrájkot hirdettek a diákok.

(Forrás: 444.hu)

Belügyminisztérium: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?”

A Belügyminisztérium csütörtökön az MTI-n keresztül tudatta, hogy a Kréta rendszeren keresztül kérdőívet juttat el a közoktatásban tanuló diákok szüleihez. A kérdéssor a jelek szerint máris hozzáférhető, hiszen a Szülői Hang csoport annak utolsó kérdésével kapcsolatban éles felháborodásának adott hangot. A Belügyminisztérium a kérdőívről azt állítja, hogy anonim módon kitölthető. Az anonimitást közlésük szerint elősegíti, hogy a fejlesztők „kiiktatták a Kréta rendszer sajátosságát”, és így a válaszok rejtve maradnak az osztályfőnökök és a tanintézetek munkatársai előtt. Az anonimitásra vonatkozó megjegyzést azonban árnyalja, hogy idén ősszel hekkereknek sikerült „kiiktatniuk a Kréta rendszer sajátosságát”, más szóval feltörték azt, aminek következtében a támadók illetéktelen hozzáférést szerezhettek a közoktatás minden intézményében kötelezően használt rendszer adataihoz.

(Forrás: 24.hu)

Balla István: Sanyi rendet vág

A kormány a legjobb gimnáziumok diákjainak eredményeire szokott mutogatni, amikor a közoktatás minőségét kérik rajta számon. Most épp ezek az intézmények tiltakoznak a leghangosabban, miközben a pintéri retorzió miatt az eddigi működésük került veszélybe. ..Mint mindenütt, a közoktatás területén is, ha valaki rámutat a problémára, a témát a kormány – a propagandamédiáján keresztül – azonnal politikai síkra tereli, és akkor lehet mondani, hogy Gyurcsány, meg Brüsszel, meg libsi. ... Elégedetlenkedő tanárok? – Hívjátok a Sanyit, majd ő rendet tesz, hiszen megígérte! És Sanyi jött is rendet tenni, de az iskolát be kellett zárni, mert ott nem maradt a jogszabályoknak megfelelő számú tanár.

(Forrás: hvg.hu)

Petíciót indítottak az írók: Erdős Virág, Závada Pál és Parti Nagy Lajos is a pedagógusok mellett állt

Alulírott magyar írók, költők, kritikusok és irodalmárok mély tiszteletünket és teljes támogatásunkat fejezzük ki a tiltakozó akciókban részt vevő tanárok, és a tiltakozó akciókban részt vevő tanárok mellett demonstráló diákok felé.- írják annál a petíciónál, amit Erdős Virág, József Attila-díjas költő indított december 1-jén. A petíciót eddig több mint háromszázan írták alá, köztük a József Attila-díjas író, Berg Judit, Závada Pál, Peer Krisztián, Totth Benedek, Mécs Anna valamint Parti Nagy Lajos, Kossuth-díjas költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítója is.

(Forrás: Eduline)

Halácsy Péter: Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

Szerintem a vállalkozókészség alapvetően arról szól, hogy emberek úgy akarjanak és tudjanak megváltoztatni dolgokat, hogy attól másoknak is jobb legyen. A változó világban ne csak kövessék a változást, hanem a változás motorjai is legyenek. A vállalkozókészség felkerült az EU nyolc területet felsoroló kulcskompetencia-listájára, melyen olyan készségek találhatók, amiket a közoktatásnak kiemelten kellene fejlesztenie. Az állításom ezzel kapcsolatban sajnos az, hogy amit érdemes lenne a vállalkozókészség területről az oktatási rendszernek fejlesztenie, arra a jelenlegi struktúrában alkalmatlan. Amire viszont alkalmas, azt úgy néz ki, hogy inkább felesleges megtanulni. Például, hogy mit kell tudni a katáról vagy az átalányadózásról, hiszen ez a tudás, mint láttuk, hetek alatt avulhat el. Az oktatás szerintem azért nem tud a vállalkozókészség fejlesztésében értékelhető eredményt felmutatni, mert a merev struktúrája ellentétes mindennel, amit a vállalkozókészség-fejlesztésről manapság gondolunk.

(Forrás: g7.hu)

Gyásznappal tiltakoztak a budai Arany János gimnázium tanárai

Gyásznappal tiltakoztak a szerdai tanárelbocsátások ellen a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai. A tantestület nagy része, 47 tanár csatlakozott az akcióhoz. Köztük volt a magyar szakos Varga Betti, aki az InfoRádiónak azt mondta: nem tart a retorzióktól, inkább attól fél, hogy az oktatásban nem történik semmi.

(Forrás: Infostart)

Berta Beáta: Beleállunk az engedetlenségbe, nem vagyunk hajlandóak félelemben élni

Több százan tüntettek pénteken a Külső-Pesti Tankerületi Központ épülete előtt, amely a Karinthy Frigyes Gimnázium fenntartója és ahonnan szerdán hat tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt, majd újabb hétnek figyelmeztető levelet küldtek. A demonstrációt élőben közvetítettük, azután pedig Berta Beátát, a gimnázium egyik hónapok óta tiltakozó, de nem elbocsátott magyar-angol szakos tanárát kérdeztük, hogyan éli meg a kollegái elleni retorziót. „Berta Beáta: Szerintem az időzítés nem volt túl logikus, nekem úgy tűnt, a tiltakozási hullám pont most kezdett kicsit elcsitulni. Arra számítottunk korábban, hogy az engedetlenség miatt kirúgnak tanárokat, de az meglepett minket, hogy pont most tették meg. Az igazán megdöbbentő viszont ennek a formája volt, tehát az, hogy a Belügyminisztérium sajtóosztálya hamarabb hozta nyilvánosságra az elbocsátásokat, mint hogy az iskola – pláne a kollégák – értesültek volna róla. Abban sem látok logikát, hogy miért pont őket rúgták ki: ugyanennyi engedetlenkedése másoknak is volt, ahogyan azt sem értem, tőlünk miért hatot, máshonnan meg egyet-egyet függesztettek fel, és ezt mi alapján tették.”

(Forrás: hvg.hu)

A Belügyminisztérium most látta elérkezettnek az időt, hogy megkérdezze a szülőket a közoktatásról

Hónapok óta tartanak a pedagógusok, diákok és szülők közös demonstrációi, amellyel nemcsak a tanárok béremelését célozzák, hanem a magasabb színvonalú közoktatást és a tanárok, diákok értelmetlen terheinek csökkentését is. A szakszervezetek többször próbáltak tárgyalni a kormánnyal, hogy milyen lépések lennének szükségesek, de többnyire csak elutasítással találkoztak. Ehhez képest a Belügyminisztérium most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megkérdezze a köznevelési intézményekben tanuló diákok szüleit, hogy mi a véleményük az oktatásról. A MTI-hez eljuttatott belügyminisztériumi közleményben azt írták, a kérdések a többi között a biztonságos és rendezett iskolai környezetre, a házi feladat elkészítésének időigényére, a tanulók tanítási órákon kívüli, szervezett elfoglaltságára, az iskolai teljesítmény objektív mérésére vonatkoznak. A kérdőíven szereplő kérdéseken túl lehetőség van arra, hogy a szülők, gondviselők bármilyen más véleményt, javaslatot eljuttassanak a tárcához.

(Forrás: telex)

Három fővárosi gimnáziumból összesen 8 tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt

A hvg.hu információi szerint a kirúgott tanárok közül hatan a Karinthy Frigyes Gimnáziumban dolgoznak. Ők azok, akik az első figyelmeztetés után a tankerület elé vonultak diákjaikkal együtt, hogy személyesen a tankerületi igazgatótól vegyék át az erről szóló levelüket. Az RTL Híradó információi szerint egy tanárt a HVG középiskolai rangsorában rendre az első helyen végző Eötvös József Gimnáziumból, egyet pedig a Vörösmarty Mihály Gimnáziumból bocsátottak el. A BM azt is közölte, hogy további 24 pedagógus kap tájékoztatást az intézményének vezetőjétől arról, milyen következményekkel jár a munka jogellenes megtagadása a Belügyminisztérium szerint. A kormány a kirúgások kapcsán is állítja, hogy „a diákok érdekeit helyezi mindenek elé.” Szerintük az oktatás javításáért közdő, polgári engedetlenséghez folyamodó pedagógusok a diákok tankötelezettségének teljesítését és a művelődés Alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását korlátozzák.

(Forrás: hvg.hu)

Kirúgták három budapesti gimnázium nyolc tanárát

A munkáltatói jogokat gyakorló tankerületi igazgatók - a Belügyminisztérium elvi álláspontját követve - december 1-jei hatállyal három fővárosi gimnázium nyolc pedagógusának szüntetik meg rendkívüli felmentéssel közalkalmazotti jogviszonyát - közölte a Belügyminisztérium szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint az érintetteket munkáltatóik korábban tájékoztatták arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyukból eredő lényeges kötelezettségeik szándékos, jelentős mértékben történő megszegésének és rendkívüli felmentésük jogalapjának tekintik, amennyiben a munkájuk végzését - a tanítást - bármely okra hivatkozva jogellenesen megtagadják. Ez valószínűleg a polgári engedetlenségi akciókat jelenti.

(Forrás: 444.hu)

Takáts Előd, a Corvinus rektora: \"A legtehetségesebb diákok elvándorlása egy csendes nemzeti katasztrófa”

A végzősök nyelvvizsga-kötelezettségének eltörlése differenciálni fogja a diplomák értékét – értenek egyet azok az egyetemi rektorok, akiket egyebek között arról kérdeztünk, milyen hatással lehet a felsőoktatásra a felvételi szabályok alig néhány hónapja bejelentett átírása, fel tudják-e venni a versenyt a legfelkészültebb diákokat elszívó külföldi egyetemekkel, és miért ódzkodnak az online oktatástól. Minderről a Budapesti Corvinus Egyetemet vezető Takács Előddel, Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával, valamint Murai Lászlóval, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) leköszönő elnökével beszélgettünk. A HVG legújabb rangsorkiadványa, a Diploma 2023 írása.

(Forrás: hvg.hu)

Mától a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium 28 tanára is \"gördülő\" sztrájkba kezd

A 28 aláíró tanár november 28-tól vesz részt a más iskolákban is meghirdetett gördülő sztrájkban. Hozzáteszik, amint a 9 követelésük végrehajtását megkezdik, azonnal felfüggesztik az akciót. A tanárok a tiltakozással azt szeretnék felhívni a figyelmet az oktatás problémáira, úgy gondolják, nem maradt más választásuk, mint újra és újra jelezni, hogy nagy a baj.

(Forrás: Eduline)

Vera Jourová magyar tanárokat és hallgatókat fogad Brüsszelben holnap

Az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke egy nappal azelőtt folytat eszmecserét a magyar pedagógusok és hallgatók képviselőivel, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület állást foglal a 3000 milliárdnyi EU-forrás felfüggesztéséről. Csák János miniszter Dubravka Suica alelnökkel tárgyal. Az Európai Bizottság november 30-án, szerdán foglal állást a Magyarországgal szemben nyáron indított jogállamisági-kondicionalitási eljárás ügyében, a mechanizmussal védik az uniós ezermilliárdok szabályos felhasználást. A tét nagy a magyar kormány számára, a már múlt szerdán kiszivárgott hírek szerint az Ursula von der Leyen vezette Bizottság nem szünteti meg a kondicionalitási eljárást Magyarországgal szemben, sőt 3000 milliárdnyi uniós forrás, kohéziós pénzek utalását is befagyasztását javasolja, mert nem ítéli elégségesnek a 17 magyar vállalás teljesítését.

L. Ritók Nóra: A gyermekvédelmi és a szociális törvény miatt rosszabb a helyzet, mint a 80-as években

Mert ha mindent megoldunk az állam helyett adományokból, akkor az állam hátra dől és nem is fordít erőforrásokat a megoldásra, hiszen nélküle is rendeződik minden. Lehet azt is mondani, hogy ne csináljuk, majd felnő egy politikusi generáció, amelyiknek fontos lesz mindez, vagy ez a kiszolgáltatott tömeg fellázad és kikényszeríti a változást. De mi van azokkal, akik most élnek? Ne segítsünk tovább a családoknak, ne váltsuk ki nekik a gyógyszereket, ne küzdjünk azért, hogy a gyerekeik ne essenek ki az oktatásból 16 évesen? Veszítsünk el egy újabb generációt? Nincs idő várni.

(Forrás: Népszava)

Fóti Péter: Képzés a kiképzésen túl

A kiképzés (tréning) mindig valamilyen előre ismert cél elérésére törekszik. A kiképzendő, mintegy bemenete egy olyan gyártási folyamatnak, aminek végén egy ismert, és már sokszor elért végeredmény áll. A kiképzett képes lesz egy rábízott feladat elvégzésére. Egy laborasszisztens képes lesz vérmintát venni, egy iskolás képes lesz két számot összeszorozni, egy katona képes lesz egy célt eltalálni, stb. Mindez azonban gyakran kevés. Aképzés (education – szemben a tréninggel) ennél többre törekszik. Itt már nem lehet többé világos végcélról beszélni, mert a tényleges képzettség azt jelenti, hogy az egyén számos ismeretet össze kapcsolva, tapasztalatai alapján képes egy egyedi probléma megoldására.

(Forrás: tani-tani online)

ORSZÁGOS AZ ELÉGEDETLENSÉG – AZ ŐSZI TILTAKOZÁSI HULLÁM 2000 ESEMÉNYE LÁTHATÓ TÉRKÉPÜNKÖN

napi térképek után most elkészült az őszi tiltakozások – sztrájkok, polgári engedetlenség, élőláncok, szolidaritási akciók – egyesített térképe. A térképen mintegy 300 település 1000 intézményének 2000 körüli tiltakozó akciója került feltüntetésre. 2022 szeptemberétől újra gördülő sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom pedig polgári engedetlenségre buzdított. Emellett szülők és diákok helyi és országos tiltakozásokat szerveztek, amelyek nagy tömegeket is megmozgattak. Szeptember óta számtalan helyen fejezték ki elégedetlenségüket, sztrájkkal, polgári engedetlenséggel, tüntetéssel, élőlánccal, nyilatkozattal…

(Forrás: ckpinfo)

Toplistás tankerületi vezetők: mindenki kétmillió forintnál nagyobb jutalmat kapott

„Bár Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője áll a tankerületi hierarchia csúcsán, meglepő módon az 1,7 milliós összeggel nem ő kapta a legmagasabb motivációs elismerést 2021-ben” – írta legfrissebb bejegyzésében Tóth Endre, az ellenzéki párt oktatáspolitikusa. Az elmúlt napokban a Narancs.hu is figyelemmel követte a tankerületi vezetők jutalmazását nyilvánosságra hozó Momentum-politikus posztjait, így megtudhattuk, hogy mennyit kapott a tanárokat elbocsátó Marosi Beatrix és mennyit a Klebelsberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella. Az idén január óta a Narancs.hu is közérdekű adatközléssel fordult a Gyulai Tankerület Központhoz, amely addig húzta a válaszadást, amíg lehetett végül pedig egy értékelhetetlen adatsort küldtek át. A legmagasabb jutalom összege több, mint egy kezdő pedagógus 8 havi bruttó bére. Ennél igazságtalanabb jutalmazási rendszert kitalálni is nehéz lett volna az oktatásban”

(Forrás: Magyar Narancs)

Súlyos bizonyítványt kapott a magyar oktatás

Egy új uniós jelentés adatokkal bizonyítja a magyar oktatás teljes kudarcát: az iskolai eredmények romlanak, az oktatásra fordított állami pénz kevés, egyre többen hullanak ki idő előtt a rendszerből, és kevés a képzett fiatal. Az Európai Bizottság most megjelent Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványa pedig mintha csak ezt az aggasztó trendet támasztaná alá – most újabb konkrét adatokkal. A tanulmány rögtön az elején összefoglalja azokat a főbb mutatókat, amelyek mentén összehasonlíthatók az uniós országok oktatási rendszerei, és amelyekkel kapcsolatban ki is tűztek a tagországok különböző számszerűsíthető célokat. Ezek szinte mindegyikében nagyon rosszul teljesít Magyaroroszág, több paraméterben egyenesen a kívánatos trendekkel épp ellenkező irányú a változás.

(Forrás: hvg.hu)

Kampányt hirdetett egy pedagóguscsoport, hogy kiderüljön, mit (nem) tud venni egy tanár a nettó órabéréből

Akciókampányt hirdetett a Pedagógus Egység nevű, a tanársztrájkhullám támogatására alakult csoport, hogy minél többeket rávegyen arra, hogy a nettó órabérét kiszámolva szembesüljön azzal, mennyiért is dolgozik ténylegesen, mennyit „ér” a munkája a kormány szemében, illetve mit tud mindebből vásárolni. A nettó órabér kiszámolásához egy weboldalt ajánlnak, amelyen a havi bruttó kereset, az egy hónapban ledolgozott napok, és az egy nap alatt ledolgozott órák számából kalkulálható ki a nettó órabér. Miután pedig ez megtörtént, a kihívás következő lépése az, hogy a kampányban résztvevők vásároljanak be a kiszámolt összegből a boltban, majd fotózzák le a termékeket, és posztolják ki a saját közösségi oldalukra úgy, hogy szövegesen kifejtik, mit vettek a nettó óradíjadból és mennyiért. Bónuszként olyan információkat is fűzhetnek a poszthoz, mint hogy hány éve vannak a pályán, hány fős családot tartanak el, illetve hány diplomájuk van.

(Forrás: Mérce)

AZ UKRAJNAI MENEKÜLT GYEREKEKNEK NEM FELZÁRKÓZTATÁSRA, HANEM POZITÍV ÉLMÉNYEKRE LENNE SZÜKSÉGÜK AZ ISKOLÁBAN

Milyen szerepet tölthet be a művészet az oktatásban? Hogyan használható a kreatív pedagógia eszköztára a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási folyamataiban? Hogyan segíthetnék a különféle művészeti ágak képviselői az oktatási rendszerben az Ukrajnából az orosz-ukrán háború miatt Magyarországra érkezett gyerekek integrációját? Hogyan juthatnának pozitív élményekhez az ukrajnai háború elől Magyarországra menekült, vagy akár az eddig is a magyar iskolákat látogató gyerekek az iskolában? Egyebek mellett ezekről beszélgettünk Németh Szilvia oktatáskutatóval, a T-Tudok Oktatáskutató Központ és a Kreatív Partnerség Magyarország vezetőjével.

(Forrás: Qubit)

„Komfortot találok a vagdosásban” – pánik, önsértés és mentális zavarok a gyermekeknél

„Kisebb lett a világ”, „ha valaki rámnéz, sírni tudnék”, „el akarok tűnni valahova”, „addig ütöm a bordáimat, amíg be nem húzódnak”, „nem lenne-e könnyebb, ha nem lennék”, „komfortot találok a vagdosásban, az éhezésben, a kalóriaszámlálásban, a hányásban, az ürességben”. Ezeket a végtelenül elkeseredett és kétségbeejtő gondolatokat kamasz pácienseitől idézte a napokban Pászthy Bea, a Semmelweis Egyetem vezető egyetemi docense, gyermekpszichiáter, kognitív viselkedésterapeuta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös konferenciáján.

(Forrás: Mandiner)

Plüssökkel az oktatásért – szülők szerveztek „mackókonzultációt” a Kossuth térre

A közoktatás napja alkalmából szülők gyűjtenek plüssállatokat a Kossuth téren, a játékok azt szimbolizálják, hogy a gyerekeket veszélyezteti a jelenlegi oktatási helyzet – derül ki a performansz Facebook-eseményéből. A szervezők reggel hét óta várják a plüssöket a téren felállított sátornál, azok a Parlament elé kerülnek egy zöld ponyvára. Este hatkor szülői beszédek is elhangzanak majd a helyszínen. Ahogy a Facebook-esemény leírásából kiderül, a szervezők úgy gondolják, hogy a közoktatás jelenlegi helyzete közvetlenül a pedagógusokat, közvetve viszont a gyerekeket is veszélyezteti. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a fluktuáció miatt a gyerekeknek nincsen lehetőségük tartós kapcsolatot kialakítani a pedagógusaikkal.

(Forrás: 24.hu)

Bezár télre az ELTE TTK legtöbb épülete

Bezárnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának épületei – derül ki abból a dékáni utasításból, amelyet hétfőn délután küldtek ki a hallgatóknak. Az utasítás szerint az ELTE TTK épületeiben 2022. december 5. és 2023. február 26., vagyis az elhalasztott őszi és az előrehozott tavaszi szünettel meghosszabbított vizsgaidőszak idején csak temperáló fűtés lesz, \"folyamatos munkavégzést\" nem engedélyeznek ezekben az épületekben, ahová csak korlátozottan lehet majd belépni, ennek részleteiről későbbre ígértek tájékoztatást a hallgatóknak. A kutatók azonban dolgozhatnak, az ezekhez \"igénybe vehető\" termeket az egyetem előre kijelölte, ott lesz fűtés.

(Forrás: Eduline)

Lénárd Sándor egyetemi docens: \"A magyar iskolarendszer senkinek nem jó, fel kellene robbantani és újratervezni\"

A lassan végletesen szegregált magyar iskolarendszer radikális újragondolásra szorul – véli Lénárd Sándor, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet egyetemi docense, aki szerint a pedagógusképzés nem érhet véget a diploma megszerzéssel. Alapvetően nagyon szelektív iskolarendszer épült ki az elmúlt 30 évben. Vannak nagyon jó teljesítményt nyújtó iskolák, amelynek a diákjai magas szociális-ökonómiai státuszúak, és vannak iskolák, amik e tekintetben a másik végleten állnak. A tanárjelöltek döntő többsége viszont a jó szociális státuszú családok gyerekeit foglalkoztató iskolákban tanult. Végig ült egy csomó órát, és ez számára viszonylag sikeres volt, hiszen történelemből vagy matematikából végül csak bejutott a képzésbe. Így nem is gondolja, hogy másképp kellene neki tanítania, hiszen ez a tanítási folyamat számára tulajdonképpen eredményes volt. Lehet, hogy egy másik még eredményesebb lett volna, de arról nincsen saját mintája. Egy centrális oktatáspolitikának előnye is lehet, hogy sok mindent – akár jó döntéseket is - könnyebb végig vinni rajta. Kár, hogy a rosszat is. Valójában én jobban hiszek a decentralizált rendszerekben, ahol sokkal több mindent a helyi döntésekre bíznak. Ez a pedagógusok autonómiáját és felelősségvállalását is erősítené.

(Forrás: hvg.hu)

Nem akarják a diákok, hogy Vidnyánszky Attila átnevelje őket

Az SZFE hallgatói nyílt levélben hangsúlyozták: „Nem vagyunk és nem leszünk részesei semmiféle áthangolásnak, ami pedig a másik gerincet illeti, közöttünk mindenki a saját gerincéből dolgozik, úgy, ahogy az intézmény legtöbb hallgatója tette az elmúlt 157 év során. Emellett azt üzenjük a szakmának és a nyilvánosságnak, hogy az SZFE-re való beiratkozással nem ideológiai tábort választottunk magunknak. Világnézettől és pártpolitikától független közösség vagyunk, amelyben mindenkinek helye van, aki filmmel vagy színházzal szeretne foglalkozni. Kíváncsiak vagyunk a világra, alkotni, tanulni, fejlődni szeretnénk, ezért éltünk egy lehetőséggel, amiből Magyarországon nincs sok. Mi, az SZFE jelenlegi hallgatói, elutasítjuk a művészettel foglalkozó diákok politikai alapon történő megbélyegzését. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások csak fokozzák a feszültséget, ami a színház és filmes szakmában kialakult az elmúlt években. Tanárainkkal szakmai munkát végzünk az óráinkon, ami nem azonos Vidnyánszky Attila és a vezetőségi tagok ideológiai alapú megnyilvánulásaival.”

(Forrás: Jelen)

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanára: „Nem fogjuk be pörös szánkat!”

Jó, jó, nekünk nincsenek kaszáink – de azért szóba kellene már állni velünk, a pedagógusok, a szülők és a diákok szervezeteivel, mert megoldás kell a súlyos bajokra, sürgős megoldás! Hamis ígérgetések helyett valódi párbeszéd kell, a helyzet megoldását célzó kormányzati terv kell, kormányzati cselekvés kell, haladéktalanul. „Hé, nagyurak, mi lesz?” Nem múlik el nap tüntetés nélkül, a kormányzat pedig hallgat az égbe kiáltó bajokról, mintha nem is tudna róluk. Az ő csendjük sem rend; a hallgatásuk felelőtlenség, és növeli a káoszt. „Mert növeli, ki elfödi a bajt.” Mi, pedagógusok pedig egyre hangosabban és egyre többen szólalunk meg, sokunkat már nem lehet megfélemlíteni. Nem fogjuk be pörös szánkat! (Részletek Tamás Ferenc beszédéből)

(Forrás: 444.hu)

Kevesen csatlakoztak a sztrájkhoz az állami iskolákból

A köznevelési intézményeknek elenyésző része, kevesebb mint nyolc százaléka csatlakozott a mai sztrájkhoz és demonstrációkhoz. A pedagógusoknak pedig kevesebb mint hat százaléka élt a sztrájktörvényben biztosított jogával. A Belügyminisztérium lapunk kérdésére válaszolva hangsúlyozta: a kormány megérti a pedagógusok bérköveteléseit, amennyiben Magyarország megkapja az Európai Uniótól az őt megillető forrásokat, úgy minden idők legnagyobb mértékű pedagógus-béremelése valósul meg. Ahogy korábban, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói ezúttal is kiálltak a tüntetők mellett, az intézmény Bölcsészettudományi Karának 126 dolgozója szolidaritási nyilatkozatot írt alá, amellyel a köznevelésben dolgozókat támogatták. Emellett a PDSZ a napokban szolidaritási is sztrájkot kezdeményezett a szakképző intézményekben, hogy az ott dolgozók is csatlakozhassanak a munkabeszüntetéshez.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Elegük van: határozatlan idejű sztrájkot kezdhetnek az Óbudai Gimnázium pedagógusai

A hvg.hu idézte az iskola sztrájkbizottsága által jegyzett közleményt, eszerint azt követelik, hogy a pénzt utalják el legkésőbb a decemberi fizetésekkel együtt, ellenkező esetben december 5-étől kezdődően határozatlan ideig sztrájkolni fog az iskola 15 tanára addig, amíg a pénzeket meg nem kapják. A gólyatábor esetében fejenként 15 ezer forinttal tartozik a tankerület, az osztálykirándulások terén nem konkretizálták az összeget a közleményben, de megjegyzik, hogy a tanárok saját zsebből fizetik az útiköltséget, a szállást és az étkezést is, miután a tankerület még csak nem is támogatja a programot. Az akcióval a pedagógusok kiszolgáltatott és megalázó helyzetükre szeretnék felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy amikor sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt nem dolgoznak, a bérszámfejtés mindig naprakész és azonnal levonják a kieső órákat a bérből. Ezért ugyanezt a precizitást várnák el akkor is, amikor a tankerületnek kifizetési kötelezettsége van a tanárok felé.

(Forrás: Népszava)

Vidnyánszky Attila szerint az, hogy SZFE-hallgatók elhatárolódnak tőle, mutatja, hogy jól dolgozik

Folytatódik az üzengetés, miután Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy át kell hangolni az SZFE diákjait, és az onnan kikerülők más gerincet fognak képviselni, mert az iskola korábban liberális bázis volt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem sok diákja elhatárolódott az iskolát fenntartó alapítvány szavaitól, nyílt levelet írtak arról, hogy „Nem vagyunk, és nem leszünk részesei semmiféle áthangolásnak”, és elutasítják a művészettel foglalkozó diákok politikai alapon történő megbélyegzését. Vidnyánszky most erre az Origón lehozott levélben válaszolt. Mint írta, az, hogy a diákok levele egyáltalán megszületett, mutatja, hogy „jó úton járunk egy szabad légkörű egyetem kialakításában és fejlesztésében, ahol minden egyetemi polgár szorongás nélkül formálhat véleményt”.

(Forrás: hvg.hu)

Gördülő munkabeszüntetésbe kezd az Eötvös gimnázium 36 tanára

Mi, az Eötvös József Gimnázium alulírott 36 tanára a mai napon, 2022. november 21-én hétfőn a téli szünetig, tehát 2022. december 20-ig tartó gördülő munkabeszüntetésbe kezdünk. Tettünket a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Brassó Utcai Általános Iskola kezdeményezésére indult egész hetes munkabeszüntetés inspirálta, azt szeretnénk folytatni. Évek óta próbáljuk felhívni a figyelmet az oktatási rendszerünkben tapasztalható hiányosságokra, elégtelen működésmódokra és az ebből fakadó veszélyekre. Az elmúlt 9 hónapban a figyelemfelhívás egyre többféle eszközével – sztrájkkal, polgári engedetlenséggel, tüntetéssel, élőlánccal, flashmobbal, ülősztrájkkal és így tovább – éltünk, és próbáltunk valódi párbeszédet generálni az oktatásirányítás és a pedagógiai munkát érdemben végző szereplők között. Eredménytelenül...

(Forrás: hvg.hu)

Leves helyett almalé a gyerekeknek – hiába spórolnak a menzákon, újabb áremelés jöhet

Januárban elkerülhetetlen lesz árat emelni az iskolai menzákon, még akkor is, ha idén szeptemberben már volt egy emelés – mondják ágazati szereplők. Van, ahol a gyerekeknek leves helyett már almalé jár, mert azt legalább nem kell melegíteni. Közben rengeteg étel landol a kukában a közétkeztetésben. A szülők értékelése a felismerhetetlen undormányoktól egészen a kiemelkedő minőségig terjed. Tovább terheli a rendszert, hogy az inflációs válság miatt jelentősen bővülhet a rászorulók köre, akik vagy nagyon nagy kedvezménnyel, vagy akár ingyenesen részesülhetnek közétkeztetésben. Ezt a különbözetet pedig valakinek állnia kell majd.

(Forrás: hvg.hu)

Nem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttak (Podcast)

Arra a kérdésre, hogy a Horthy-rendszer miért nyúlt hozzá az oktatáshoz a klebelsbergi reformokkal, és utána a kommunisták miért tettek ennyi energiát az oktatásba, szerintem az a válasz, hogy ők látni véltek egy plusz legitimációt abból, ha ez működik. A Horthy-rendszer így próbálta elérni, hogy a nagyon szegényeket is integrálják valamennyire a társadalomba. A kommunista rendszer egy kicsit ideologikusabb alapon, – de ugyanígy hatalmi megfontolásból – a mobilitásban látott egy plusz legitimációs tényezőt. Emiatt ebben a nagy dilemmában, hogy most hozzányúljak, ne nyúljak, értelmesnek tűnt hozzányúlni. És én azt gondolom, hogy a jelenlegi rezsim nem gondolja azt, hogy ebből ki tud venni olyan plusz legitimációt, mint amit a kommunisták és Horthyék ki tudtak venni – mondta Orbán Krisztián.

(Forrás: g7.hu)

Törley Katalin: Egy több száz fős traumatizált közösséggé váltak a diákjaink

A Tanítanék Mozgalom alapítója, Törley Katalin szerint az oktatási rendszer rettenetesen szegregált, ami egy dél-amerikai típusú katasztrófához vezethet. Schermann Fruzsina szerint tudatosan döntött a kormány arról, hogy tankerületi szintre viszi le a kommunikációt, hogy leplezze a felülről jövő döntés mögött álló személyeket. Törley Katalin első reakciójában, amikor megtudta, hogy elbocsátották a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, volt egy „végre” hangulat. Azt érezte, hogy valamit áttörtek, és tudta, hogy ennek lesz következménye, majd két másodperccel később rázuhant ennek a súlya – mondta a Tanítanék Mozgalom alapítója a Spirit FM Harcosok klubja című műsorában.

(Forrás: index)

Rengeteg a szorongó, szuicid hajlamú gyerek

Október végén az óvoda- és iskolapszichológusok egy állásfoglalást adtak ki, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy „a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik”, amelyért részben a köznevelési intézményeket tették felelőssé, amelyek elképesztő terheket ró a gyerekeknek, holott az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kimondja, hogy a szabadidőt biztosítani kell a gyerekek számára. Az viszonylag ritka, hogy maga a gyerek ismeri fel a problémát, és keresi meg az iskolapszichológust. Az iskolapszichológus elmondása alapján a leggyakoribb problémák közé tartozik a magatartászavar és a szorongás, súlyosabb esetekben pánikzavar, depresszió, önsértés és sajnos akár öngyilkossági gondolatok is felmerülnek. Az iskolapszichológus azt tapasztalja, hogy sok pánikbetegséggel küzdő gyerek van az iskolában, sokszor a tanárok riasztják az iskolapszichológust, hogy azonnal menjen, mert valaki pánikrohamot kapott.

(Forrás: 444.hu)

A franc se akar hős lenni, de most már nem mondhatjuk, hogy kiszállunk, helló, csinálja más

A karinthys tanárok akkor kerültek be először a hírekbe, mikor több száz spontán tüntető társaságában vonultak a tankerületi irodájukhoz október hetedikén. A Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, Rábel Krisztina ugyanis az iskola igazgatójával akarta megküldeni 24 tanárnak a figyelmeztető levelet a polgári engedetlenség miatt. A pedagógusok viszont nem voltak hajlandóak az igazgatótól átvenni a papírt, helyette Rábel irodájához vonultak. Ennek, és az ezt követő karinthys kiállásoknak komoly közösségformáló hatása volt: sok szülő és diák itt érezte meg először a saját bőrén az oktatásban zajló tiltakozási hullám valódi súlyát. „Ott jöttem rá, hogy szerveződnünk kell, mert a következő hetek, hónapok valószínűleg arról fognak szólni, hogy olyan megmozdulásokat szervezzünk, olyan egységgé szerveződjünk, amivel tudjuk segíteni a tanárokat” - mesélte az egyik karinthys anyuka

(Forrás: 444.hu)

,,Senki nem akar mártír lenni” – mondta a Mércének egy kaposvári tanár

Sok tanár viszont úgy látja, már nincs értelme tovább küzdeni.„Egyre nagyobb az elkeseredés, minden alkalommal levonnak a fizetésünkből 10 ezer forintot, és sajnos ezt anyagilag nem tudjuk megengedni minden hónapban többször.” A tanár úgy véli, az ő iskolájuk szerencsés helyzetben van, a vezetés is pozitívan áll a sztrájkoló tanárokhoz, akik az engedetlenkedésre is készen állnának, viszont „13-ból egy iskola nem csinál nyarat”. A pedagógus zsarolásokról is beszámolt „mikor a főigazgató meghallotta, hogy engedetlenkedni szeretnénk, kaptunk egy telefonhívást, hogy jól gondoljuk meg, mert egy tollvonással összevonhatják az iskolát egy másik iskolával”. Emellett úgy tudjuk, az önkormányzati fenntartású kaposvári óvodákban pedig bekérték azok neveit, akik részt vettek a demonstrációkon.

(Forrás: Mérce)

„A türelmem eddig tartott” – Több száz iskolában sztrájkoltak pénteken

Országszerte ismét több száz oktatási-nevelési intézményben kezdtek sztrájkba vagy polgári engedetlenségből fakadó munkabeszüntetésbe a pedagógusok pénteken. Továbbra is az alacsony bérek, a megnövekedett munkaterhek, az iskolai sztrájkjog törvényi korlátozása, a polgári engedetlenségben részt vevők kirúgással fenyegetése ellen tiltakoztak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tanévkezdés óta harmadik alkalommal hirdetett egységes sztrájknapot, miután a kormány még mindig nem állt elő érdemi javaslatokkal az oktatási rendszer problémáinak megoldása érdekében.

(Forrás: Népszava)

Zolnay János: Nem hiszek a tankerületi vezetők forradalmában

A kormánynak az egyik kiútja ebből a helyzetből az, hogy előre hoz néhány, későbbre tervezett bérfejlesztési lépést, és ezzel megpróbálja leszerelni a tanárokat, vagy egyszerűen elkezdi őket kifárasztani. Abban bíznak, hogy előbb-utóbb minden tiltakozó hullám kifullad, az emberek hazamennek – nyilatkozza lapunknak Zolnay János szociológus, aki szerint a magyar közoktatás egésze csapdahelyzetek sorával küszködik, amit csak szerkezetei változtatásokkal lehetne megoldani.

(Forrás: Jelen)

HA A SZÜLŐK ÉS A TANÁROK NEM TUDJÁK MEGAKADÁLYOZNI AZ ISKOLAI ERŐSZAKOT, RÉG EL VAGYUNK VESZVE – HANGZOTT EL A REPUBLICON INTÉZET KONFERENCIÁJÁN

Az erőszak terjedése globális probléma, nem csupán az LMBTQI-közösség tagjait érinti – hangzott el a Másnak lenni itthon és Európában című, a Republikon Intézet és a Friedrich Naumann Alapítvány által rendezett konferencián szerdán. A rendezvény fő témája az LMBTQI-közösség jogainak közép-európai változása volt. A közhangulat tekintetében az elmúlt években kettős tendenciát tapasztalhatunk, úgy véli, az emberek nyitottabbak lettek az LMBTQI-személyek irányában, ezért egyre többen merik felvállalni nemi identitásukat és szexuális irányultságukat, ugyanakkor van egy negatív hullám is azt illetően, hogy nőtt az erőszakos megnyilvánulások száma a közösség tagjai ellen.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Egyre több iskolás nem érti, amit olvas – új kezdeményezés indult a trend visszafordítására

Egyre látványosabbak a digitális eszközök használatának negatív hatásai az óvodásoknál, az alapiskolásoknál és a középiskolásoknál. A kicsik természetellenesen tartják a ceruzát, gyorsan kell megtanulniuk az ábécét, nehezen koncentrálnak a feladatra – ezek mind nehezítik az írás és az olvasás, illetve az értő olvasás készségének elsajátítását. Egyre gyakrabban tapasztalják a pedagógusok, hogy a középsulisok vontatottan, nehézkesen olvasnak.

(Forrás: Napunk)

Újra sztrájkolnak a pedagógusok - Folyamatosan jönnek a képek és a videók az élőláncról

Az MTI beszámolójában arról ír, hogy az országos tiltakozó akció részeként a fővárosban a Kossuth Lajos térről indulva alkottak élőláncot. A demonstráció résztvevői a \"Ki fog holnap tanítani?\", \"Szabad oktatást!\", \"Nincs pedagógus, nincs jövő.\" feliratú molinókat tartották a magasba. Sok résztvevő kezében az oktatás fejlesztéséért tartott demonstrációk jelképévé vált kockás inget mintázó zászló volt látható. A tüntetők a \"Szabad ország, szabad oktatás!\", \"Nincs tanár, nincs jövő!\" és a \"Fizessétek ki a tanárainkat!\" rigmusokat skandálták. A demonstrációt támogatta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, a Tanárok a Tanárokért, ADOM Diákmozgalom, Szülői Hang, Szülői Összefogás, Pedagógus Egység, noÁr és az Amnesty International.

(Forrás: portfolio.hu)

Az élőláncok után országszerte sztrájkolnak a tanárok

Közel 10 kilométeres élőlánc állt fel péntek reggel Budapesten, pár helyen azonban nem jött össze elég ember, és hézagos volt a lánc. Több vidéki településen, Vácon, Esztergomban, Pilisvörösváron és Szegeden is tüntettek a tanárokért. A szervezők szerint összesen 46 településről csatlakoztak az élőlánchoz. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai ülősztrájkkal hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira. Országszerte sztrájkolnak a pedagógusok, délutánra tüntetést hirdettek meg a diákok Budapesten. Egész nap percről percre követjük az eseményeket.

(Forrás: telex)

Nem akarnak csendben maradni, fáklyás felvonulásokkal folytatódnak a pedagógusok akciói

Szerdáig legalább 70 iskolából csatlakoztak pedagógusok a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai által november 14-18. közé meghirdetett, több napos munkabeszüntetéshez. Vannak, akik sztrájkba léptek, mások polgári engedetlenség keretében tagadták meg a munkavégzést. A problémák között nemcsak az alacsony béreket, hanem a tanárok, diákok túlterheltségét, a korszerűtlen tananyagot, a pedagógushiányt és a szabad tankönyvválasztás hiányát is felsorolták. A tanárok célkitűzéseit és tiltakozó akcióit sok diák és szülő is támogatja. Szerda este pestszentlőrinci szülők szerveztek szolidaritási demonstrációt a Karinthy és más iskolák pedagógusai mellett, amelyen több százan vettek részt. Csütörtök délután öt órakor pedig összehangolt fáklyás felvonulások lesznek Pécsen, Szegeden, Győrben, Miskolcon, Zalaegerszegen, Veszprémben, Egerben, Kaposváron, Szekszárdon, Kecskeméten, Szentesen és Hódmezővásárhelyen.

(Forrás: Népszava)

Újabb módosítást tervez a kormány, tíz helyett tizenkét hónapos lehet az egyetemi tanév

A felsőoktatási törvényben a felsőoktatási tanév meghatározása a következő: „tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak”. Ezt módosítanák tizenkét hónapra. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ezzel nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek és a főiskolák a tanévszervezésben. Szükség is lehet rá. \"2021-ben a koronavírus-járvány miatt, idén pedig a magas energiaárak miatt kellett az egyetemeknek változtatniuk a félév vagy a tanév menetén\" - magyarázta az Eduline-nak Budai Marcell, a hallgatói érdekképviselet sajtófőnöke.

(Forrás: Eduline)

Hiller István: A politika a mai oktatásügyben „szereptévesztésben” van

Hiller István szerint a Nemzeti alaptantervet hatályon kívül kell helyezni, és elővenni a Csépe Valéria által készített alternatív tananyagot. Ez átmenetileg megfelelő lenne. Az oktatáspolitikus mai közleményében megfogalmazott javaslata szerint csökkenteni kell a pedagógusok és a diákok óraterhelését, a pedagógusok bürokratikus terheit, és nagyobb szakmai szabadságot, például szabad tankönyvválasztást kell nekik biztosítani. Úgy látja, új egyensúlyt kellene kialakítani a kompetencialapú és a lexikális ismeretek között, azaz tények megtanulása helyett a problémamegoldásra kell helyezni a hangsúlyt az oktatásban. Szerinte a politika a mai oktatásügyben „szereptévesztésben” van, mert nem az lenne a dolga, hogy percre pontosan megszabja, mi történjen egy tanteremben, hanem a kereteket, a feltételeket, az infrastruktúrát kellene megteremtenie, valamint a finanszírozásról, a jogalkotásról és a célok meghatározásáról kellene gondoskodnia.

(Forrás: Index)

Diákok mentek fel a Várba Orbán Viktor hivatala elé

Diákok maroknyi csoportja vonult fel péntek reggel a Várba a Karmelita kolostort és a szemközti építkezést együttesen elzáró kordonhoz, hogy tiltakozzon az oktatás helyzete miatt. Az EDF (Egyesült Diákfront) feliratú molinót tartó diákok a munkába érkező miniszterek felé kiabálva hívták meg őket a pénteki, már korábban is látott budapesti élőláncra (Kiskörút, budai felső rakpart, 7.30-9.00), valamint az esti demonstrációra a Clark Ádám téren - 17.00 -, majd elénekelték a \"Kossuth Lajos azt üzente...\" kezdetű Kossuth-nótát - derült ki a Mérce élő Facebook-közvetítéséből.

(Forrás: Infostart)

EGYRE TÖBB PAPÍR, EGYRE KEVESEBB SEGÍTSÉG – SZAKSZOLGÁLATI DOLGOZÓK KIÁLLÁSA A GYERMEKEKÉRT

Az oktatás problémáiról szólva kevés szó esik a pedagógiai szakszolgálatokról, pedig az ott dolgozó szakemberek feladatai – nevelési tanácsadás, a szakértői vizsgálat, logopédia, korai fejlesztés, gyógytestnevelés, konduktív pedagógia, a pályaorientáció és továbbtanulási tanácsadás, az iskola- és óvodapszichológiai ellátás és a tehetséggondozás koordinációja – meghatározó fontosságúak a gyermekek, tanulók és szüleik számára. Az alábbiakban olvasható helyzetértékelés felhívja a társadalom és az oktatásirányítás figyelmét az oktatási rendszer válságos állapotára, amelynek súlyosbodó következményeit nap mint nap tapasztalják a munkájuk során. Leírják, mi akadályozza a munkájukat, mi okozza, hogy a gyermekek és a családok egyre több papírt és egyre kevesebb segítséget kapnak a szakszolgálatoktól.

(Forrás: ckpinfo)

A pedagógus nem lehet a tankerület lábtörlője – üzenték Pestszentlőrincről

Tanárok nélkül nincs jövő, lesz viszont tudatlanság, abból félelem, amiből végül gyűlölet fakad – hangzott el azon a szerda esti demonstráción, amit a Külső-pesti Tankerületnél tartottak. „Úgy gondoljuk, kötelességünk szót emelni a fenti problémák megoldása érdekében, mert nem szeretnénk, és nem is tudunk egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok, diákok, szülők) véleményét nem hallgatják meg. Nem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás! A csend nem rend!” – írta múlt héten a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium egyik tanára az iskola közösségi oldalán annak indoklásául, hogy miért kezdenek a Brassó Utcai Általános Iskola pedagógusaival közösen (személyenként változó időtartamú, de összességében) egyhetes munkabeszüntetésbe.

(Forrás: index)

Elfogadhatatlan a tanórák lerövidítése a Pedagógusok Szakszervezete szerint

Országszerte több iskolában drasztikus változtatásokat hajtanak végre a tanrendben, miután a kormány szeptemberben elrendelte a 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést, illetve azután, hogy az intézmények rezsije esetenként a tízszeresére nő a tavalyihoz képest. Az egyik ilyen iskolai intézkedés a kétműszakos tanrend bevezetése, melynek keretében a tanítási órákat minimum 35 percben állapították meg – ezt a Kecskeméti Szakképzési Centrum lépte meg. Ezt a gyakorlatot elfogadhatatlannak minősítette a Pedagógusok Szakszervezete. A PSZ keddi közleménye szerint egyre több szakképzési centrumban rövidítik 35 percesre a tanórákat, de ezzel álláspontjuk szerint valójában a tanulókat rövidítik meg.

(Forrás: hvg.hu)

„Látom, hogy nem tudok érdemben segíteni, de mégis eljátszom”

Őszintén szólva engem nagyon fojtogat ez a tehetetlenség. Most is érzem magamban a feszültséget, ahogy beszélek erről, mert tényleg nagyon kétségbeejtő a helyzet. Gyerekek, fiatalok, családok életéről van szó, gyakran szó szerint az életéről, máskor pedig az életminőségünkről. Néha arra gondolok, hogy ha kirúgnak, amiért polgári engedetlenkedek, akkor lelkileg is felszabadító lenne átmenni egy olyan szférába, ahol meg tudom élni azt, hogy valami működik. De nyilván a magánrendelést a népességnek az a része tudja igénybe venni, aki kellően motivált és megvan hozzá az anyagi bázisa, és azok, akiknek pedig a legnagyobb szükségük lenne rá, teljesen kiszorulnak az ellátásból, sajnos az államiból is.

(Forrás: 444.hu)

Volt államtitkár: Nem nagyon van ma oktatáspolitika Magyarországon

Gloviczki Zoltán - aki 2010 és 2013 közt volt helyettes köznevelési államtitkár - azt mondta, szakmabeliként „végigtüntette” a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok időszakát az oktatásért, pedig akkor még nem voltak ekkora bajok. Kifejtette, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása „klasszikus hiperreakció volt”, teljesen torz központosítás. Ugyanakkor határozottan állítja, a rendszer mint struktúra alkalmas lenne a szakmai irányításra, azonban ő maga sincsen meggyőződve arról, hogy a vezetők kiválasztásánál a szakmaiság dönt.

(Forrás: Népszava)

Nem lesz több orvosi igazolás az iskolából hiányzóknak: sorra döntenek így a gyermekorvosok

Valószínűleg Budakalász lett az ország első „igazolásmentes” városa, miután a helyi iskolák és óvodák a betegség miatt hiányzó gyerekektől már nem kérnek orvosi igazolást, hanem elfogadják a tünetmentességről szóló szülői nyilatkozatot is. Máshol is hasonló rendszert alakítanak ki, a napokban több gyermekorvos is bejelentette, hogy sikerült megállapodni a környékbeli intézmények vezetőivel, végre vége lehet az igazolásgyárnak.

(Forrás: Eduline)

Pankotai Lili távozik a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumból

„Igaz a hír, a körülményekről és részletekről nem kívánok nyilatkozni, amíg a jövő hét hétfői nappal létre nem jön a jogviszony új iskolámmal” – így kommentálta a hírt Pankotai a portálnak. Pankotai Lilit sok ember ismerte meg október 23-án, mikor az oktatás jövőjéért szervezett budapesti tüntetésen előadott egy általa írt slam szöveget, amiben trágár szavakat használt. Utána sokan bírálták ezért, az iskolája igazgatója is elhatárolódott, mondván: beszéde nem összeegyeztethető az egyházi értékekkel. Később Pécsen a szimpatizánsai flashmobot szerveztek, így álltak ki mellette. Hétfőn megkerestük Lili iskolájának igazgatóját, arra voltunk kíváncsiak, kinek a döntése volt a távozása, és mit szól hozzá az intézmény. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

(Forrás: telex)

Pedagógushiány: ismerd meg szülői jogaidat, hogy képviselhesd gyermeked jogait!

Ha egy oktatási intézmény nem tudja biztosítani a megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógust, sérül gyerekeink Alaptörvényben rögzített oktatáshoz való joga. Szülőként a mi felelősségünk képviselni érdekeiket és jogaikat; ennek első lépése, hogy tisztán lássuk, mikor beszélhetünk jogsérelemről. A gyermekeink oktatásával kapcsolatos adatok megismerhetőségével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivataltól (NAIH) kértünk állásfoglalást a lehetőségekről, melyeket az alábbiakban foglalunk össze. Közös érdekünk, hogy az oktatási intézményeink működésének dokumentálása valósághű és átlátható legyen, szülőként pontos ismereteink legyenek, a felmerülő problémákat pedig hatékonyan, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva kezeljük. Ennek eléréséhez több olyan lehetőségünk is van, amelyek nem igényelnek nagy erőfeszítést és jogi jártasságot, és bár nem jelentenek csodaszert, sokat segíthetnek abban, hogy a jogsértések megszűnjenek.

(Forrás: Szülői Hang)

Mostanában jöttem rá, hogy a Gyermekek Házában sosem éreztem magamat fogyatékosnak”

Harminc évvel ezelőtt indult a pesthidegkúti Gyermekek Háza, amely nemrég gimnáziumi tagozattal bővült, és mint ilyen, az ország egyetlen állami fenntartású alternatív középiskolája. A személyközpontú intézmény működését röviden úgy lehet leírni, hogy az komolyan veszi: az iskola legyen általános. Ma a szakirodalom a méltányosság fogalmával írja le ezt, azaz, hogy valóban minden tanuló – tehát nem csak a különleges képességű, tehetséges, illetve a sajátos nevelési igényű – számára biztosítsuk a személyre szabott fejlesztést” – mondta el lapunknak 2016-ban a Gyermekek Háza (GYH) igazgatója, Lányi Marietta.

(Forrás: hvg.hu)

Szalagokkal zártak le több budapesti iskolát, ahol zajlik a sztrájk

Piros-fehér szalaggal zártak le több iskolát azok közül a Külső-Pesti Tankerülethez tartozó intézmények közül, ahol a pedagógusok polgári engedetlenségbe kezdtek hétfőn. A gördülő sztrájkként is számontartott tiltakozás módszerei intézményenként eltérnek, a tanárok egymás között osztják el, hogy kijöjjön az egyhetes sztrájk időtartama. A tiltakozási hullámot a budapesti XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium 34, valamint az ugyancsak a Külső-Pesti Tankerületben található Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára indította útjára, mikor múlt héten kedden közös nyilatkozatban jelentették be, hogy november 14-étől személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek

(Forrás: hvg.hu)

A világ egyik legjobb hekkere a KRÉTA feltöréséről: sokkal rosszabb ennél már nem lehet

„Feltételezhetően egy maximum kétfős tinédzsercsoport állhat a támadás mögött” – így gondolja Ábrahám Endre, ismertebb nevén Silur. Általánosságban egyszerűen feltörhetőek a eKRÉTÁ-hoz hasonló hatalmas adatbázisok, könnyen előfordulhatnak olyan apró hibák, amik lavinaként egymásra rakódva hozzáférést nyújthatnak az illetéktelen behatolóknak. „Azért is vannak ezek a srácok óriási bajban, mert itt nem egyszerű hackelés történt, hanem gyerekek és felnőttek tömegeinek szivároghattak ki privát adatai. Hozzáfértek kényes adatokhoz, ha elkapják őket, ott lesz a GDPR megszegése is, azaz sok minden borulhat majd a nyakukba.”

(Forrás: Forbes)

A tanáraikért tüntető diákokat a rezsim nem tudja látszatengedményekkel leszerelni, csak további megfélemlítéssel tud reagálni

Önmagát kellene megtagadnia a pártállamnak ahhoz, hogy elindulhasson a közoktatás fejlesztéséhez szükséges szakmai párbeszéd. A tanáraikért tüntető diákokat a rezsim nem tudja látszatengedményekkel leszerelni, így várhatóan csak további elnyomással, megfélemlítéssel tud majd reagálni – derül ki a Népszava „Hol Élünk?” című közéleti podcastjének e heti adásából, ahol Varga Dóra, Juhász Dániel és Batka Zoltán beszélgetett az erősre sikerült szerdai tüntetésekről.

(Forrás: Népszava podcast)

„A pedagógusok nem a kormány ellen küzdenek, hanem magukért”

Az Európai Bizottság 2022-es, Magyarországról szóló jelentése szerint a tanárhiány egyre nagyobb probléma. A pedagógusok hozzávetőleg fele elmúlt 50 éves, a 30 évnél fiatalabbak aránya nem éri el a 10 százalékot. 2024-ben várhatóan háromezer pedagógus megy majd Magyarországon nyugdíjba. A pedagógusképzésbe felvettek összlétszáma ennél magasabb lesz ugyan országos szinten, de ha figyelembe vesszük a lemorzsolódókat és a pályaelhagyókat, akkor a prognózis szerint csak mintegy 1600 frissdiplomás lép majd a nyugdíjba vonulók helyére. Azt tapasztaljuk, hogy a tanárnak készülő egyetemisták 40 százaléka a képzés öt-hat éve alatt lemorzsolódik. A diplomásoknak pedig csak a fele lesz pedagógus. A követéses vizsgálatok szerint pedig a kezdő pedagógusok fele 5-10 év után elhagyja a pályát.

(Forrás: Népszava)

A budapesti Eötvös József Gimnázium 38 tanára is csatlakozik a hétfőn kezdődő munkabeszüntetéshez

Újabb iskola, a budapesti Eötvös József Gimnázium 38 tanára is csatlakozik a hétfőn kezdődő egyhetes munkabeszüntetéshez, amelyet a XVIII. kerület két iskolája, a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Brassó utcai Általános iskola hirdetett meg – tudta meg az RTL Klub Híradó című műsora. Az akcióhoz korábban csatlakozott a BP18 Egyesített Óvoda Pitypang Tagóvodájából 20 óvodapedagógus, majd további iskolák is, a Külső-pesti Tankerületben összesen 25-en, illetve rajtuk kívül cikkünk írásáig a Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium, a Veres Pálné Gimnázium, a Városmajori Gimnázium, illetve az Eötvös is. Az országos középiskolai rangsorban első helyen álló Eötvös Gimnázium egyik tanára, Lakatos István azt mondta az RTL Klubnak, hogy szerinte a szolidaritás a legfontosabb a jelen helyzetben, mert a problémáikra csak összefogással tudnak megoldást találni. Szerinte a hétfői egyeztetésen semmilyen előrelépés nem történt a szakszervezetek és a köznevelésért felelős államtitkár között.

(Forrás: telex)

Bezárnak egy nyíregyházi bölcsődét a rezsiárak miatt

Az érintett szülők az RTL Híradónak azt mondták, felháborítónak tartják, hogy éppen az ő bölcsődéjüket zárják be. Három hetet kaptak arra, hogy eldöntsék, melyik intézményben szeretnék elhelyezni a gyermeküket. Akadnak olyan családok, ahol nem rendelkeznek személygépkocsival, nekik plusz harminc percet is jelenthet, hogy eljussanak az új bölcsődébe. A szülők emiatt azt kérték, hogy az önkormányzat vizsgálja felül és vonja vissza a döntést. Még papírhóvirágokat is kihelyeztek a városháza elé, hogy így tiltakozzanak. Válasz azonban mindeddig nem érkezett a kérésükre. A híradónak nyilatkozó pszichológus szerint árthat a gyerekeknek a hirtelen változás.

(Forrás: index)

Többezres élőláncokat szervezett, mert a lusta tüntetések helyett emberarcú demonstrációt akart

Faludi András neve talán nem sokaknak ismerős, pedig nagyrészt ő szervezte az október 5-i többezres élőláncot, majd részt vett a 27-i 14 kilométer hosszú élőlánc szervezésében is. Ő szülőként áll ki az oktatás mellett. Valami olyat akart csinálni, ami a „lusta tüntetések” helyett emberarcúvá teszi a résztvevőket is, nem csak egy megszámlálhatatlan tömeggé, és az autósokat sem dühíti fel a forgalom blokkolásával. Faludi fontosnak tartja azt is, hogy a szervezők ne a tüntetésen szólítsák meg először a résztvevőket, hanem vonják be őket már előbb a folyamatba.

(Forrás: telex)

„Jól láthatóan megérkeztünk a szakadék szélére” – Összeomlásban az iskolapszichológia Magyarországon

„A diákok mentális állapotának a szűrését azért vetettük el, mert a feltárt problémák mennyiségét nem bírná el a rendszer, összeomlana nemcsak az egészségügy, de a gyermekvédelem és a szakszolgálat is. Így hagyjuk cserben a legkiszolgáltatottabbakat!” Ezt írta Facebook-oldalán a pedagógiai szakszolgálat fővárosi pszichológusa, aki nem a pénzért protestál – 19 év utáni 267 ezer forintos megbecsülését informatikus férje támogatásával tudja vállalni –, hanem a riasztó helyzet miatt. Az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője pedig úgy fogalmaz, azonnali változásra lenne szükség az óvoda- és iskolapszichológusok foglalkoztatásában, ám a döntéshozók rendre megfeledkeznek erről a szakterületről. Őt azt követően kerestük, hogy az óvoda- és iskolapszichológusok kongatták a vészharangot szakmai állásfoglalásukkal.

(Forrás: Népszava)

Tanárballagás, sztrájktárgyalás és nagy egyetemi spórolások - elhoztuk a hét legfontosabb híreit

Ismét tárgyalóasztalhoz ültek a pedagógus-szakszervezetek képviselői a kormánnyal, az egyházi iskolák tanárai pedig tüntetést szerveztek Budapesten. Sőt az is kiderült, hogy átalakíthatja a pedagógusok életpályamodelljét a minisztérium, több elemet törölhetnek a rendszerből, megvan az ország legjobb két tannyelvű gimnáziumai és összegyűjtöttük az átalakuló felvételi legfontosabb szabályait. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.

(Forrás: Eduline)

Talán nem kéne hagyni, hogy a fiatalok már megint forradalmat robbantsanak ki – Kulifai Máté a Mandinernek

De hogy a konkrét kérdésre válaszoljak, nem hiszem, hogy a festmények leöntése, a boltok összefestékezése és a forgalom megbénítása a klímavédelemről szólna. Az ilyesmikben részt vevő fiatalok nagy részében rendkívül komoly egzisztenciális szorongás van és félelem, soha annyi apokaliptikus hír, rémkép, világvége-hangulat nem zúdult még generációra talán, mint az elmúlt években az övékre. Megrendült a kiegyensúlyozott, boldog és hosszú életbe vetett remény, mert hol a világjárványok, hol a világháborúk fenyegetettsége rombolja az emberben a jövőbe vetett hitet. Ebben a kihívásokkal teli állapotban sokan menekülnek bizonyos világmegváltó ideológiákba, amelyekért az életüket szentelhetik, és ilyen ez a neomarxista irányba hajló zöldideológia is.

(Forrás: Mandiner)

Gulyás a pedagógusbérek lemaradásáról: A saját sikereink csapdájába estünk

„Szerintem nagyon nagymértékben megoldja a tanárok jogos követelését az, hogy ha 2025-re 800 ezer forint közelébe emelkedik az átlag pedagógusbér” – válaszolta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Telex arra vonatkozó a kérdésére, hogy megoldja-e a tanárok megélhetési gondjait, illetve az elvándorlást azon ajánlat, amit a pedagógus-szakszervezetek kaptak Maruzsa Zoltán államtitkártól hétfői tárgyalásukon. „Mi úgy látjuk, hogy egy olyan helyzetben, amiben ma Magyarország van, egy 21 százalékos béremelés komoly lépés” – tette hozzá. A videóból az is kiderül, hogy értette a miniszter azt, hogy a kormány a saját csapdájába esett a tanárok fizetésének lemaradásával.

(Forrás: telex)

KRÉTA-ügy: a hackerek nyilvánossá tették a rendszer forráskódját

Nyilvánossá vált a KRÉTA forráskódja, a rendszert korábban feltörő hackerek november 9-én közzétették az interneten az állami adminisztrációs rendszer kulcsfontosságú részét. Ezzel újabb fejezetéhez érkezett a GDPR-éra legnagyobb hazai botránya. Hétfőn kiderült, hogy néhány hete sikeres adathalász-támadást hajtottak végre a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcége, az eKRÉTA Informatikai Zrt. ellen. Ennek eredményeként a támadók illetéktelen hozzáférést szereztek a közoktatás minden intézményében kötelezően használt adminisztrációs rendszer adataihoz. Ezt követően arra is fény derült, hogy a fejlesztőcég el akarta kenni az ügyet, és nem értesítette időben a hivatalos szerveket az adatszivárgás tényéről.

(Forrás: 24.hu)

\"Másfél millió gyerek a magyar válogatott, mögéjük kell állnunk\"

Még csak harmadik hónapja tart a 2022-2023-as tanév, mégis volt egy ballagás Budapesten: egyházi iskolák tanárai búcsúztak. A politika és szakmájuk összefonódásáról, a kiállásukról, valamint arról is beszélgettünk velük, hogy miért nem érzik úgy az egyházmegyék iskoláiban tanító pedagógusok, hogy az állami fenntartású intézményekkel szemben a rendszer kedvezményezettjei lennének. Ballagás volt, mert elballagtatták mindazon pedagógusokat, akik vagy a tanári pályát, vagy már magát az országot is elhagyták a megélhetési körülményeik, valamint az oktatás állapota miatt. Az egyházi intézmények pedagógusai ugyan – az egyik szervező elmondása szerint - már tavasszal is tartottak egy kisebb demonstrációt, mégis a keddi alkalom mégis több volt ennél, mert jól látható tömegbe szerveződve vonultak az egyházi fenntartású intézmények pedagógusai.

(Forrás: hvg.hu)

Ezrek vettek részt a belvárosi Tanárballagáson

A rendezvényen résztvevők a Szent István tér felét töltötték meg, meghallgatva a pedagógusok öt pontját: \"Új nemzeti oktatási stratégiát! Gyerekbarát oktatást! Autonómiát! Vonzó pedagógus-életpályát, értékálló és igazságos bért! Megbecsülést a pedagógusoknak!\" Az esemény végén a Himnuszt énekelték el a résztvevők.

(Forrás: Infostart)

Húsz közgazdász követeli nyílt levélben az oktatás radikális átalakítását és a tanárok béremelését

Húsz elismert közgazdász által aláírt nyílt levelet tett közzé Mellár Tamás országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. Az aláírók azt követelik a kormánytól, ha idénre már nem, a következő évre vállalja fel az oktatási rendszerben dolgozók érdemi bérrendezését. Az aláírók a levélben a magyar oktatási rendszer hiányosságait részletezik, mint írják, az állami iskolarendszer állapota tarthatatlan, ezért sürgős, gyökeres változtatások kell meghozni annak érdekében, hogy „Magyarország valóban előre menjen”, és hogy „az oktatási rendszer kiművelt embereket bocsásson ki, versenyképes tudásúakat, a XXI. század kihívásaira rugalmasan alkalmazkodni tudókat”.

(Forrás: telex)

„A csend nem rend!” – két budapesti iskola tanárai egyhetes munkabeszüntetésbe kezdenek

A Karinthy Frigyes Gimnázium 34 tanára, illetve a szintén a tankerületünkben lévő Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára bejelentjük, hogy november 14-18. között személyenként változó időtartamú, de összesen egyhetes munkabeszüntetésbe – polgári engedetlenkedés vagy sztrájk – kezdünk – írta a 24.hu-nak kedd reggel Berta Beáta, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium pedagógusa. Egyúttal jelezte: ezzel a lépéssel szeretnék kifejezni, hogy nem tartják elegendőnek és megfelelőnek azokat, az oktatásirányítás részéről érkezett reakciókat, amelyeket a hetek óta tartó, országos megmozdulásokra kaptak válaszul.

(Forrás: 24.hu)

Brüsszelben tárgyaltak a tiltakozó tanárok és diákok a magyar közoktatás helyzetéről

Tizenkilenc fős delegáció utazott kedden Brüsszelbe,hogy a magyar közoktatás helyzetéről, a tanárok problémáiról beszéljenek az Európai Bizottság döntéselőkészítő szakembereivel – tudta meg a Magyar Hang. Információink szerint a csoportot a momentumos Cseh Katalin EP-frakciója, a Renew Europe hívta meg a belga fővárosba, a küldöttségben pedig tanárok, szülők, diákok, civil szervezetek és érdekvédők is részt vesznek. Név szerint ugyanakkor csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéről (PDSZ) tudjuk, hogy ott van a brüsszeli beszélgetéseken – Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője ugyanis vállalta részvételét, míg a delegáció többi tagja inkább névtelenséget kért.

(Forrás: Magyar Hang)

Ma egyházi iskolák tanárai tartanak „ballagást”, amivel az oktatás tarthatatlan állapotára figyelmeztetnek

Egyházi iskolák tanárai szerveznek „Tanárballagást” kedd délután öt órára a Deák térre, ahonnan át fognak vonulni a Szent István-bazilikához. Ezzel szimbolikusan a pályaelhagyás problémáján keresztül szeretnék felhívni a figyelmet a közoktatás egészének tarthatatlan állapotára. A ballagásokon megszokott végzős diákokat ezen az eseményen felváltják a pályájukat már elhagyó vagy egyelőre a pályán maradó tanárok, akiket az öregdiákok és szülők búcsúztatnak el. A szervezők szerint nincsen családbarát politika felelős oktatáspolitika nélkül.

(Forrás: telex)

Vizsgálatot indít az adatvédelmi hatóság a KRÉTA feltörése miatt

Cikkünk megjelenése után újra megkerestük a NAIH-ot, hogy a nyilvánosságra került információk fényében terveznek-e vizsgálatot indítani az ügyben. „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból eljárást indított. Az eljárás lezárásáig további információt nem ad a Hatóság” – válaszolta megkeresésünkre Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.

(Forrás: telex)

Több faluban megadta magát az iskolafenntartó, van, ahol a diákokat a helyi futballcsapat öltözőjébe költöztették

„A tankerületi központok folyamatosan vizsgálják az alacsony létszámú, nem gazdaságosan működtethető oktatási helyszíneket” – ezzel indokolta a Népszava kérdésére a Soproni Tankerületi Központ, hogy miért döntöttek a térségben több, csak alsó tagozattal rendelkező kis iskola átmeneti bezárásáról. Noha az érintett települések kényszerből és saját költségen próbáltak megoldást találni, a tankerület szerint mindezzel nincs semmi baj.

(Forrás: Népszava)

Bemutatták a felmérést, Magyarországon csődöt mondott a tanári életpályamodell

Több tízezer pedagógus töltötte ki júniusban és szeptemberben a Belügyminisztérium kétkörös online kutatását, amelyben az Orbán-kormány egyebek mellett arra volt kíváncsi, az oktatásban dolgozók mennyire elégedettek a helyzetükkel. A kérdőívet kitöltők 70 százaléka vélekedett úgy, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítmény értékelését, a munka minősége alapján történő differenciálást. A válaszadók 91 százaléka szerint a biztonságos iskolai légkör hatással van a tanulók teljesítményére, 78 százalékuk szerint fontos a pedagógusok konfliktus- és stresszkezelési készségeinek fejlesztése, kétharmaduk pedig azzal is egyetértett, az iskolaőrség bevezetése indokolt azokban az iskolákban, ahol arra igény mutatkozik. A felmérés résztvevőit kérdezték a munkaterhelésről is, amelyről a szaktárca csak annyit írt, “egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot”.

(Forrás: Népszava)

Ellopták a diákok adatait: nem kell mindig elbújni a felelősség elől (hanganyag)

Feltörték a KRÉTA rendszert, amelyben adminisztrálják a közoktatást, és nem csak a diákok jegyei láthatók, de az olyan érzékeny adatai is, hogy milyen egészségügyi problémákkal küzd. Rab Árpád szakértő szerint nem profi támadás történt, hanem csak véletlenül akadt a horogra egy ekkora adatbázis. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból eljárást indított. Az adatbázisok ma rengeteget érnek a kreatív kezekben, de sokan úgy vannak a kiberbiztonsággal, hogy nem fordítanak rá figyelmet, pedig fontos lenne.

(Forrás: Klubrádió)

Nevetséges számokat kaptak a kormánytól a szakszervezetek, folytatják a sztrájkot

A kormány ígéretei szerint 2022-ben 16,7%-kal, 2023-ban 10,2 %-kal, 2024-ben 8,8%-kal, majd 2025 8,5%-kal fog növekedni a tanárok átlagbére, így lesz akkorra 777 000 forint a pedagógus-átlagkereset. A kormány szerint ez 94 százalékos emelés - írja a szakszervezet. A PDSZ szerint egyébként a kormány nem is az oktatásban dolgozókhoz szól. \"Nem nekünk tesz ajánlatot. Ezek az üzenetek nem nekünk szólnak, hiszen tudja, hogy elfogadhatatlanok\" - vélik, kiemelve, hogy erre válaszul egyetlen dolgot ígérhetnek: november 18-án minden eddiginél többen szüntetik majd be a munkát.

(Forrás: Eduline)

Száztizenhat szegedi egyetemi oktató és kutató is támogatja a tanárok követeléseit

Száztizenhat, a természettudományos, illetve informatikai területeken dolgozó szegedi egyetemi oktató és kutató tett közös nyilatkozatot, amelyben nyilvánosan szolidaritást vállalnak a közoktatás szereplőivel, támogatva követeléseiket. Az aláírók egyúttal kifejezik egyetértésüket az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága által közzétett, a helyzet lehetséges megoldásait is tartalmazó összegzéssel. A nyilatkozók külön szót emelnek a természettudományos tantárgyak oktatásának helyzetéért, amelyet különösen elkeserítő állapotban lévőnek látnak, és aminek negatív hatásait meglátásuk szerint mind a felsőoktatásban, mind a munkaerőpiacon egyre erőteljesebben érezni lehet.

(Forrás: Szegeder)

Szintet léphet a tanárok tiltakozása, ha 1000 pedagógus egyszerre szünteti be a munkát

Munkabeszüntetésbe kezd több tucat dél-pesti pedagógus, és retorziók esetén több száz, akár 1000 kollégájuk csatlakozhat hozzájuk, ezúttal már határozatlan időre. A pedagógus sztrájkbizottság és Maruzsa Zoltán államtitkár hétfői, a szakszervezetek szerint eredménytelen tárgyalásának kudarca után kedden lapunkat az érintettek arról tájékoztatták, hogy a fővárosi Karinthy Frigyes Gimnázium 34, valamint a Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára november 14-étől személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó munkabeszüntetésbe kezd.

(Forrás: hvg.hu)

Sztrájktárgyalás: a kormány idén már nem emeli meg a pedagógusok bérét

dén nem lesz semmilyen béremelés, a többi sztrájkkövetelésünkben sem történt semmilyen előrehaladás. Egy halvány ígéretet kaptunk arra, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidejét csökkentik – ezt mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányának vezetője a sztrájktárgyalás után, ami hétfő délután háromkor kezdődött és több mint két órán át tartott az Oktatási Hivatalban a Szalai utcában, ahol a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral tárgyalt a követeléseikről.

(Forrás: telex)

Egymilliós gázszámla jött ki L. Ritók Nóra toldi tanodájának

Nem rég írtunk arról cikket, hogy mekkora bajba kerülhetnek a civil és karitatív szervezetek, amiért az ő épületeikre, intézményeikre nem vonatkozik a rezsicsökkentés, ezért a teljes piaci árat kell megfizetniük. L. Ritók Nóra, a Berettyóújfaluban és térségében működő Igazgyöngy Alapítvány vezetője akkor lapunknak azt mondta, hogy átszervezéssel próbálják kiküszöbölni a magas rezsiszámlákat. Például az oktatáshoz az iskolától bérelnek termet, a toldi telephelyen pedig fatüzelésre való átálláson gondolkodtak el. Csakhogy arra nem számítottak, hogy ilyen magas gázszámlát kapnak már november elején.

(Forrás: 444.hu)

Kielemeztük a tüntetők 9 pontját, itt tart most a hazai oktatás

Az elmúlt időszakban a rezsiválság mellett az oktatás ügye, az iskolák helyzete hasította ki a legnagyobb szeletet a hazai nyilvánosságból. A tüntetők céljai ismertek, azt 9 pontban foglalták össze. Most a követeléseik mentén mutatjuk be a magyar közoktatás helyzetét.

(Forrás: index)

Elmagyarázta a KSH, miért tűnik nagyobbnak a tanárok fizetése a statisztikában, mint a valóságban

„Az átlagkereset a munkaügy-statisztika definíciói szerint a szerződés szerinti besorolási bér alapján számított törzsbér mellett tartalmazza a havonta változó kiegészítő fizetést, bérpótlékokat illetve a nem rendszeres kereseteket is (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés).” A KSH hivatalos átlagkereseti adatai „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetét, a pedagógus bértábla pedig a pedagógusok szerződés szerinti besorolási alapbérét tartalmazza, a havonta változó pótlékok és nem rendszeres keresetek nélkül. Fontos figyelembe venni továbbá, hogy a hivatkozott tábla pedagógus foglalkozásonkénti kereset adatai az intézmény főtevékenységétől függetlenül minden – az abba a foglalkozási kategóriába tartozó – munkavállaló keresetét figyelembe veszik. Például középiskolai tanár kategóriája így tartalmazza a szakképzési intézményekben általános tantárgyakat oktatók keresetét is. A szakképző intézményekben oktató tanárok, pedagógusok besorolási alapbére jellemzően magasabb a köznevelési intézményekben dolgozókénál, a szakképző intézmények tanárai ugyanis nem a pedagógus bértábla szerint kapják a keresetüket.

(Forrás: telex)

Feltörhették a KRÉTA-t, a diákok adatai is kiszivároghattak

A KRÉTA szélesebb körben elsősorban e-naplóként ismert, de mára egy komplett közoktatási informatikai rendszerré duzzadt. Ahogy a honlapján látható, összesen húszféle modul és különféle alkalmazások tartoznak hozzá, többek között olyan szolgáltatásokkal, mint az az e-napló, e-ellenőrző, intézményi adminisztrációs rendszer, digitális kollaborációs tér, e-ügyintézés, illetve egészségüggyel, étkeztetéssel, gazdálkodással, HR-ügyekkel kapcsolatos adminisztráció. Ami adatvédelmi szempontból különösen aggasztó lehet, hogy a fenti adatok alapján egészen részletekbe menő profil is alkotható lenne egy-egy diákról.

(Forrás: telex)

Újra tárgyal a tanári szakszervezetekkel a kormány: délután kiderül, milyen ígéret hangzik el

A két pedagógus-szakszervezet az előző sztrájknapon jelentette be, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár tárgyalásra hívta őket november 7-re. Úgy vélték, ez többek között az október 23-ai, több tízezres tüntetés eredménye. November 18-ra ismét országos sztrájkot hirdetett a két nagy tanári szakszervezet. A diákok ismét felvezető akciót szerveznek aznapra, a legutóbbi akciójukkal körbeölelték Budapestet, most országos élőláncot szerveznek.

(Forrás: Eduline)

Drámai a helyzet a gyermekpszichiátrián

A járványhoz kapcsolódóan növekedett a szorongásos zavarokkal küzdő és depressziós tüneteket mutató gyerek száma, de drámai emelkedést tapasztalnak a sürgősségi ellátás tekintetében is a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancián, ami az év minden napján, 0–24 órában nyújt ellátást a területileg hozzájuk tartozó gyermekeknek. Bár úgy tűnik, hogy a járvány lecsengőben van, az indulásakor kialakult hatások mintha nem akarnának szűnni. Legalábbis ezek a tapasztalatok, hiszen az igény a kórház által nyújtott munkára, segítségre továbbra is magas maradt – tette hozzá az intézmény igazgatója. Bár a közvetlen hatásokat nem tudják megállapítani,

(Forrás: Infostart)

EP-delegáció vizsgálta a magyar oktatási, kulturális és médiapiaci szabadságot

Alaposan ki kell értékelni a magyar oktatási és kulturális élet, valamint a médianyilvánosság szereplőivel folytatott megbeszéléséket. Az biztos, hogy fontos a konstruktív párbeszéd folytatása a magyar kormánnyal – mondta el Budapesten Sabine Verheyen német néppárti EP-képviselő, a testület Kulturális és Oktatási Bizottságának küldöttségének vezetője az oktatás, a médiaszabadság és a kultúra helyzetével kapcsolatos magyarországi megállapításaikról.

(Forrás: napi.hu)

Diákok győri hídfoglalása: szabad oktatást, ne fenyegetőzést!

Mintegy száz diák foglalta el Győrben a Baross híd fél sávját. „Nincs tanár, nincs jövő!”. „Szabad ország, szabad oktatás.„, ”A sztrájk alapjog” – hangzottak a jelmondatok a zuhogó esőben. Az Egységes Diákfront a követeléseit a Győri Tankerületi Központ ajtajára ragasztotta. Előre megbeszélten, esernyőkkel érkeztek a diákok a győri belvárosba, a mintegy 200 békés tüntető diákhoz több pedagógus is csatlakozott (a tömeg csak két óra után csökkent a felére). A világszerte ismert tüntetési jelkép, az esernyő nagyon is hasznosnak bizonyult, mivel komolyan rázendített az eső. A Győri Tankerületi Központ ajtajára egy öt pontból álló követelést ragasztott ki a szervező Egységes Diákfront szószólója, Kertész Márton, aki a Telexnek így nyilatkozott: Követeléseinket még mindig nem fogadta el a kormány, a pedagógushiány továbbra is égető probléma, a béremelés nem történt meg.

(Forrás: telex)

Déry-díjat kapott a Kölcsey Gimnázium kirúgott magyartanára

Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Schein Gábor és a Kölcsey Gimnázium egyik kirúgott tanára, Sallai Katalin Krisztina kapták idén a magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerését, a Déry Tibor-díjat. A Dérynek emléket állító díjat a Déry-hagyatékból - beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is - finanszírozzák. A kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia író, irodalomtörténész, Ilia Mihály irodalomtörténész és Keresztesi József író.

(Forrás: 444.hu)

Újabb iskolát zárnak be tanár- és pénzhiány miatt

Tanár- és pénzhiányra hivatkozva bezár a nagybajomi Kolping-iskola. Az intézmény fenntartója visszaadja az iskolaépületet a katolikus egyháznak - derül ki az ATV Híradójából. A nagybajomi intézménybe nagyjából száz hátrányos helyzetű diák járt. Többségük mélyszegénységben élő családok gyermeke. A település polgármestere szerint várható volt a bezárás. „Tanárhiánnyal is küzdött az intézmény, és aztán tudomásom szerint - egy-két héttel ezelőtt tájékoztatott a katolikus plébános - a megnövekedett energiaárak miatt nem lehetett fenntartani a nagybajomi tagintézményt” – mondta el híradónknak Pirka Mátyás polgármester. A PDSZ szerint a rezsinövekedésre hivatkozva egyre több esetben ürít ki és von össze tagintézményeket a fenntartó, ezzel hatalmas terhet róva a szülőkre és a diákokra. Az érdekképviselet ügyvivője szerint a döntésekkel \"belenyúlnak az intézmények pedagógiai menetrendjébe - egyébként részben jogellenesen”.

(Forrás: Eduline)

Ónody-Molnár Dóra: A magyar iskolák a lexikális tudást erőltetik, a fejlett oktatási rendszerek a valósághoz igazodnak

alójában egyfajta csendes forradalom zajlik, amelynek középpontjában olyan kérdések sűrűsödnek, hogy „mit oktatunk?”, „kinek oktatunk?”, „hogyan oktatunk?”, „mi is az oktatás valódi célja?”, „mit vár el az iskolától a munkaerőpiac és mit a szülő?”. Soha nem volt ugyanis akkora szakadék az iskolában folyó oktatás-nevelés-tanítás és az iskolán kívüli világ között, mint ebben az időszakban. Míg az iskola a legtöbb országban pontosan úgy működik, mint a múlt században, addig a gyerekek már a 21. század szülöttjei, zsebükben egy nagyteljesítményű számítógépet hordoznak, amely biztosítja számukra az elérést a világ összes könyvtárához, méghozzá másodpercek alatt. Most, amikor a magyar utcákon, szerte az országban élőláncokat hoznak létre a diákok a tanáraik jobb megbecsülése érdekében, amikor a szülők egyre nagyobb számban érzik át, hogy az oktatásban már korábban kialakult, de évről-évre egyre mélyülő válság súlyos következményeit a gyerekeik is cipelik, a válság lehetőség is lenne egyben, hogy ne csak a pedagógusok bérezéséről essék szó – ami nagyon fontos kérdés –, hanem arról is, mit várunk el az iskolától a 21. században, vagyis mi a tanulás valódi célja.

(Forrás: Jelen)

Emlékezés az Erzsébet Otthonra. Kriston-Vízi József beszéde Budaörs-Kamaraerdőn 2022. október 19-én az egykori Erzsébet Otthon központi épületénél

A jelenlévők között többen is vannak, akik a Magyar Pedagógiai Társaság felhívására személyükben vagy szervezeti/intézményi formációban csatlakoztak a 2020 első napjaiban közzé tett felhívásunkhoz. Ennek középpontjában az egyik jeles előd: neveléstörténész, elhivatott pedagógus, református lelkész, közösségszervező, Dr. Kiss Áron születésének 175. évfordulója, a reá való emlékezések sora állott. Ezek közül néhány dolog az elképzeléseinknek megfelelően zajlott, ám többet sajnos és természetesen felülírt a világjárványból fakadó indokolt óvatosság, kényszer.

(Forrás: tani-tani online)

Miért nem követelik a tanárok Orbán Viktor lemondását?

Radó Péter oktatáskutató nem először provokálta a tanárok képviselőit, amikor szerda este nekik szegezte ezt a kérdést a CEU Demokrácia Intézetében. Arról próbálta meggyőzni a két szakszervezeti vezetőt, Szabó Zsuzsát és Komjáthy Annát, hogy a hónapok óta tartó tiltakozás nem maradhat politikamentes, és nem tehetnek úgy, mintha pusztán szakmai célokért küzdenének. „Ezt a kormányt nem lehet térdre kényszeríteni, ez egy autokratikus rendszer”- mondta Radó. Jelképes béremelést „ki lehet brusztolni”, de szerinte az oktatási rendszer többi baját (elavult tananyag, túlzott óraterhek, központosítás, autonómiahiány, és így tovább) nem fogják megváltoztatni, hiszen ezek nem véletlenül alakultak így.

(Forrás: 444.hu)

A közmédia kivételesen beszámolt arról, hogy tanárok és diákok tüntetnek

Az M1 híradója is beszámolt róla, hogy tüntetés zajlik a televízió székháza előtt. \"Tanárok és diákok mellett történész is felszólal az előzetesen kiadott program szerint a Hadházy Ákos országgyúlési képviselő által az MTVA székháza elé szervezett tüntetésen\" - jelentették.

(Forrás: 444.hu)

Feldúlták a pedagógusokat a parlamenti vitán látottak és hallottak

A pedagógusokat képviselő érdekvédelmi szervezetek csalódottak, szerintük az oktatás helyzetét érintő parlamenti vitán a jövőről nem esett szó, pártok feletti konszenzust kellene szorgalmazni, de ehelyett sikerpropagandát, gúnyos megjegyzéseket és bekiabálásokat hallottak. A Momentum kezdeményezésére szerda délután vitanapot tartottak az oktatás helyzetéről a parlamentben. Az eseményen a kormány képviselői mellett meghívott tanárok, diákok és szülők is jelen voltak, ők a karzatról figyelhették a felszólalásokat. A vitában egymást vádolták az oktatás helyzete miatt a kormánypárti és az ellenzéki felszólalók. (Itt írtunk részletesen a vitáról.) A pedagógusok érdekképviseleteitől megkérdeztük, hogyan értékelik a parlamenti vitát.

(Forrás: index)

Fél óra után kiküldték a diákokat és a tanárokat az oktatásról szóló parlamenti vitanapról, Pintér Sándor ahhoz sem vette a fáradságot, hogy megjelenjen

Talán annyi értelme volt az ülésnek, hogy ismét napirendre kerülhettek az oktatás problémái - nyilatkozta a Népszavának Gosztonyi Gábor. Ahogy az várható volt, az ellenzéki képviselők a kormányoldalt bírálták, míg a fideszes és KDNP-s képviselők – akik egyébként a szokásosnál nagyobb számban voltak jelen – legtöbbször a 2010 előtti kormányzat hibáit emlegették fel 12 év távlatából is. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára újabb ígéretet tett arra, hogy két hónap múlva esedékes lehet a pedagógusbérek emelése, persze csak ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról. Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka emlékeztette a kormánypárti képviselőket, Palkovics László miniszteregyszer már megígérte, hogy 2017-re eléri a diplomás átlagkereset 80 százalékát a pedagógusok bére, Ám ez azóta sem történt meg, pedig az Orbán-kormány akkor még nem is brüsszelezett.

(Forrás: Népszava)

Szombat éjszaka az oktatásért és a pedagógusokért virrasztanak majd Gödöllő főterén.

A szervezők a Facebookon azt írják, este fél héttől gyülekeznek majd Gödöllő főterén, beszédekkel és zenével készülnek, majd kirakják a NoÁr mozgalom által megtervezett, a diák- és tanártüntetések jelképévé vált felkiáltójelet. Nem ez az egyetlen megmozdulás a következő időszakban. Ahogy arról beszámoltunk, november 18-án újra országos sztrájknapot tart majd a két nagy pedagógus-szakszervezet, a PSZ és a PDSZ. Ehhez kapcsolódva országos élőláncot szerveznek diákot

(Forrás: Eduline)

A pedagógusok többsége szerint magasabb bér járna a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozóknak

A felmérés két körben folyt, június 13-26., illetve szeptember 1-20. között. Az első felmérésben nemcsak pedagógusok, hanem a nevelést segítő munkatársak is részt vehettek. A kutatás részletes elemzése az Új köznevelés című lap októberi számában jelent meg, amely elérhető az Oktatási Hivatal honlapján. A júniusi konzultációt 24 ezren, a szeptemberit már több mint 33 ezren töltötték ki. A felmérések az ideális csoport- és osztálylétszámokkal, a munkakörülményekkel és a juttatásokkal, a pedagógusok és a gyermekek védelmével, a pedagógusok teljesítményének értékelésével a munka minőségének elismerésével kapcsolatban kérték ki a tanárok véleményét.

(Forrás: telex)

Ilyen volt a parlamenti vitanap az oktatásról

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a jól ismert fordulatokkal indította beszédét: felsorolta a \"baloldal\" oktatási megszorításait, majd a kormány oktatáspolitikai lépéseiről beszélt, kiemelve, hogy létrehozták a KRÉTA-rendszert, ingyenessé tették a második szakma megszerzését, rengeteg iskolát és óvodát újítottak fel. Az államtitkár szerint a kormány komolyan veszi a pedagógusokat, ezért egyeztettek a szakszervezetekkel. Egyébként a nagy szakszervezetek a vitanap után, november 7-én ülnek majd ismét tárgyalóasztalhoz a köznevelési államtitkárral, Maruzsa Zoltánnal, aki maga is részt vett az eseményen.

(Forrás: Eduline)

Kiderült, valójában nem olyanok a fiatalok, amilyennek a kormányzati sikerpropaganda lefesti őket

Másfél évig titkolták a 2020-as magyar ifjúságkutatás adatait, így csak most derült ki, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézethez köthető Társadalomkutató nevű műhely gyorselemzésében jócskán torzított, így végül a kormányra nézve kedvezőbb képet mutatott be. Ezt rajzolta át húsz társadalomtudós, aki átbogarászta a végül mégiscsak nyilvánossá tett adatokat.

(Forrás: hvg.hu)

A SZÜLŐK GYAKRAN NEM A VALLÁS, HANEM A PRESZTÍZS MIATT KÜLDIK A GYEREKEKET EGYHÁZI ISKOLÁBA

Az egyházi iskolák térnyerése azonban – szándékosan vagy sem, de – rendszerszinten szegregáló hatással is bír, mivel az iskolák többsége a jobb családi háttérrel rendelkező tanulókat vonzza be; ezért nevezi Ercse Kriszta oktatáskutató ezt a jelenséget „az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregációnak”. Ez érhető tetten a Zolnay által elmesélt másik, szintén kelet-magyarországi történetben, ahol a görögkatolikus egyház átvett az államtól egy iskolát, és „az első dolguk volt, a keresztényi elfogadás nevében, hogy az addig odajáró állami gondozott gyerekeket azonnal kitúrják onnan”.

(Forrás: Qubit)

Fenyegetett tanárok – Berta Beáta: „A legcsodásabb érzés az, hogy a kollégáimmal visszakaptuk a reményt”

Egyesek szerint már összeomlott, mások szerint az összeomlás szélén van a közoktatás, de tény, hogy nincs elég tanár, aki van, az megalázó bérért dolgozik központi tanterv alapján, rossz központi egyentankönyvekből, megterhelően sokat, az iskolaépületek sok helyen rohadnak, a tanulói teljesítmények, egyre romlanak a rendszer világszinten is a legkevésbé egyenlíti ki az otthonról hozott különbségeket. Mindez ellen – a legális érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztva is – egyre többen emelnek szót a pedagógusok közül. A hatalom viszont szintet lépett a retorziókban, amikor tanárokat rúg ki állásából, és több száz fenyegető levelet kézbesít a polgári engedetlen pedagógusoknak. A több száz „renitens” tanár közül ismerje meg Berta Beáta, a budapesti Karinthy Frigyes gimnázium angol-magyar szakos tanárának véleményét.

(Forrás: hvg.hu)

Az oktatásról vitázik ma az Országgyűlés

A tiltakozók nemcsak béremelést követelnek, hanem például az év elején törvényileg korlátozott iskolai sztrájkjog visszaállítását, önálló oktatási minisztériumot, korszerű nemzeti alaptantervet, szabad tankönyvválasztást is, illetve azoknak a tanároknak a visszahelyezését, akiket polgári engedetlenség miatt rúgtak ki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A kormányzati hozzáállást közben jól mutatják azok a nyilatkozatok, amelyeket a Fidesz különböző ideológusai tesznek. A napokban például Bencsik András, a kormánypárti Demokrata hetilap főszerkesztője úgy fogalmazott: az iskolákat és a pedagógusi pályát egy “söpredék”, “nagypofájú, nihilista, semmiházi társaság lepte el”. Úgy folytatta: “ellepték a tanári pályát ezek a szörnyetegek, és ezek a szörnyetegek nevelnek föl egy szörnyeteg generációt”.

(Forrás: Népszava)

PÓCS JÁNOS SZERINT GYURCSÁNY IDEJÉBEN NEM VOLTAK OKTATÁSI TÜNTETÉSEK. PEDIG NAGYON IS VOLTAK

Az országgyűlési képviselő szerint a szakszervezetek nem szerveztek megmozdulásokat De azt például elfelejtette, amikor több tízezer pedagógus sztrájkolt országszerte több száz iskolában, amikor Hiller István házához vonultak a demonstrálók, és még egy sor másik tüntetést.

(Forrás: lakmusz.hu)

Törley Katalin: A hatalom retorziója fordítva is elsülhet

Polgári engedetlenség miatt Törley Katalint is kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Nem csak az ott tanítókat érte retorzió, egy másik budapesti gimnáziumban is kiosztottak felmondóleveleket, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét pedig leváltották. Törley Katalin a HVG-nek adott interjúban azt mondta, érzése szerint ezek a jogszerűtlen intézkedések többeket inkább megerősítettek, mint eltántorítottak. Őket pedig kirúghatják, de az összeomló, „lassan már a gyerekfelügyeletre sem alkalmas iskolarendszer itt marad a kormány nyakán”.

(Forrás: hvg.hu)

Csák János: megoldható lesz a pedagógus-béremelés

A tanárok bérének rendezése már csak hetek kérdése, a modellváltó egyetemek jobban teljesítenek, túl sok a működésfinanszírozás a kulturális intézményeknél, át kell állni a produkciófinanszírozásra. Csupán néhány fontos megállapítás a Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterrel készített interjúnkból, amelyben kérdeztük többek között az SZFE-ről, arról, hogy milyen takarékoskodást kértek a kulturális intézményektől, hogy milyen új családpolitikai intézkedések várhatók, és hogy mi ad neki igazán szabadságot.

(Forrás: index)

Addig tiltakoznak, amíg nem teljesülnek a követelések – bemutatjuk a tüntetések mögött álló diákszervezeteket

Már nem csak a tanárok fizetéséről van szó: a rossz tankönyvek, a megtanulhatatlan tananyag, a nyakukba hulló vakolat, a beázó osztálytermek, a nem szaktanárok által tartott órák. Ezeken mind változtatni akarnak a Szabad Európának nyilatkozó diákszervezetek, amelyek az elmúlt időszak legnagyobb hazai tüntetései mögött állnak.Az ADOM aktív tagjainak száma ötven fő, kilencfős elnökséggel. Egyre több segítő és szimpatizáns csatlakozik hozzájuk; új, eddig közömbös rétegeket érnek el, mondta a szervezet elnöke. Úgy érzik, hogy megmozdult valami a magyar társadalomban, egyre nagyobb az ügyük támogatása. Mint mondta, 56 tankerületben, 74 településen 147 tiltakozó esemény jött létre az elmúlt hónapokban.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Provokatőr vagy áldozat? – Médiakörkép Pankotai Lili Obszcén Slammeléséről

Molnár Áron (a noÁr mozgalom alapítója), aki a kormánykritikus tüntetések jól ismert alakja, az igazgató elhatárolódása után pár órával már nyílt levélben állt ki Pankotai mellett. Így tett a tüntetést szervező ADOM Diákmozgalom is. A kiállásokról hírt adott a Telex, és a 444.hu is, azonban az Index, a Magyar Nemzet és az Origo nem számolt be ezen hírekről. Az elhatárolódás kérdéskörhöz tartozik még az a keddi flashmob, melyet pécsi diákok szerveztek, hogy támogatásukról biztosítsák Pánkotai Lilit. A hírről a Telex és a 444.hu (az utóbbi a Telex helyszíni tudósítása alapján) számolt be. A flashmobon egy nyugdíjas tanárnő is felszólalt, aki az elhatárolódás kapcsán a következőket fogalmazta meg: »Csak nevettem azon, hogy az igazgatóm elhatárolódott tőlem. Ezek az emberek csak ezt tudják. Azt tanácsolnám a Lilinek, hogy gondoljon rájuk úgy, mint az ellenőrökre. Aki nem azért kéri a jegyet, mert hülye, hanem azért, mert az a dolga. Ő ezt tudja tenni.« A vizsgált jobboldali médiumok tehát a fiatal aktivista obszcén és polgárpukkasztó kifejezéseire hívták fel a figyelmet, míg a kormánykritikus portálok igyekeztek Pánkotai Lilit áldozatként feltüntetni. Az egyre inkább semlegesnek tűnő Index pedig egy véleménykörképpel járult hozzá Pánkotai Lili botrányának feldolgozásához.”

(Forrás: Mandiner)

A Klebelsberg Központ mostani vezetője hat éve még üdvözölte a tüntetéseket, mert azzal sikeresen lehetett nyomást gyakorolni a kormányra

Hajnal Gabriella akkori összefoglalóját az oktatás problémiáról ma is osztogathatnák az élőláncban. Jelezte például azt a problémát, hogy a kormány nem veszi komoly a helyzetet. „Az oktatás anomáliáinak megoldásáról a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tárgyalásokat kezdeményezett a kormány által kijelölt Balog Zoltán miniszterrel. A tárgyalások előkészítő szakaszában a kormány képviselője elzárkózott a problémák mélységének elismerésétől; finomításokról, korrekciókról beszélt”. Pontosan körülírta, hogy mi a gond az oktatással: „A tárgyalásokon az elsődleges szempont a gyermek. Az ő érdekük, hogy az iskola működése biztonságos legyen, a XXI. század kihívásaira való felkészítéshez a személyi és tárgyi feltételek megfelelőek legyenek. Az elsődleges kérdés az iskolák önállóságának „újrateremtése”, az ezzel járó igazgatói feladatok, felelősség (munkáltatói jog, önálló költségvetés, tankönyvválasztás lehetősége stb.) megadása. A másik sarkalatos pont a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése heti 22 órára. Ez utóbbi kérdésben az álláspontok pillanatnyilag jelentősen eltérnek.

(Forrás: 444.hu)

Egy év alatt elvégezhető mesterszakokat indít több egyetem: mutatjuk, hogyan lehet lerövidíteni a képzést

Legalább százezer forinttal keresnek többet azok a gazdasági diplomások, akik az alapszak után egy mesterképzést is elvégeztek – derült ki a diplomáspálya-követési kutatásból két évvel ezelőtt. A statisztikákból az is egyértelmű, hogy a gazdasági területen már BSc-diplomával is könnyen el lehet helyezkedni, de a mesterszakos diplomások még gyorsabban, gyakorlatilag két-három hét alatt megtalálják első munkahelyüket. Nem véletlen, hogy számos gazdasági mesterképzés évről évre felkerül a népszerűségi listákra. A vezetés és szervezés például a magyar felsőoktatás második legtöbb jelentkezőt vonzó mesterszakja – a 2022-es áltanos felvételin több mint 1700-an jelölték meg –, de többek között a vállalkozásfejlesztés, a pénzügy, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakra is több százan próbáltak bekerülni.

(Forrás: Eduline)

Tízezrek tüntetnek a kormány ellen, de az ellenzéki pártokból sem kérnek

A most vasárnapi tiltakozáson kizárólag rutinos tüntetőkkel találkoztak a HVG munkatársai. Kérdéseinkre szinte mindenki megfogalmazta: értelmiségiként kötelessége szolidaritást vállalni a fontos ügyek mentén. Kiállnak a tanárok mellett, ahogy korábban az orvosok, az ápolók, a katások és minden cserben hagyott csoport érdekében az utcára vonultak. Magyarán: kormányváltást akarnának, ha meg tudnák mondani, ki képes azt elhozni. Az egyetlen felmerülő alternatívát abban látnák, ha a többi szakma dolgozói egyszerre sztrájkolnának a tanárokkal.

(Forrás: hvg.hu)

„Az apa férfi, a tanárhiány nő”

Az Egységes Diákfront élőláncával folytatódtak az oktatási tiltakozások Budapesten csütörtök reggel, miközben országszerte több ezer pedagógus sztrájkol a szakszervezetek elmondása szerint. Rengeteg diák vett részt, ránézésre jóval több, mint felnőtt, és arra láthatóan most is jó volt az élőlánc, hogy megmozgassák a város legforgalmasabb pontjait. Az ujjongás, dudálás, sípolás, kereplés alapján akár valami városi futóverseny is lehetett volna, csak itt közben azt kiabálták, hogy „NINCS TANÁR, NINCS JÖVŐ”, ÉS HOGY „FIZESSÉTEK MEG A TANÁRAINKAT”. Folytatni kell a tiltakozást mert hiába tart két hónapja, hiába forrong az oktatási szféra és az utca, Pintér Sándor egy szót sem szól, és hallgat Orbán Viktor is - mondta az élőlánc elejére meghirdetett sajtótájékoztatón Törley Katalin a Tanítanék mozgalomból. „Mindenki álljon bele a lehető legerősebb formában amit meg tud valósítani” - mondja, szerinte ez a polgári engedetlenség. Elmondása szerint 10 ezren fizettek eddig a sztrájkalapba.

(Forrás: 444.hu)

Az oktatási tiltakozásoknak fel kell vállalniuk a szegény és a roma gyerekek érdekeinek képviseletét is!

Jelenleg stratégiai kihívás előtt állnak a pedagógusok, hiszen a diákok kiállása már rég túlszárnyal mindenféle elvárást. A kérdés számomra, hogy a pedagógusok képesek lesznek-e félelmeiket és megosztottságukat leküzdve valódi tömeget képezve ellenállást tanúsítani, mely fókuszában a sztrájkjog polgári önérvényesítése kell, hogy álljon, mely teljes és nem részleges sztrájkot kell, hogy jelentsen a további tiltakozó megmozdulások során. Ha a diák és pedagógus erőtér összeáll, semmi sem állíthatja meg az összefogást. Mindeközben Magyarországon közismerten jelentős mértékű a szelekció a közoktatásban. Az iskolák közötti minőségbeli különbségek a PISA-vizsgálatok és teszteredmények alapján is szembetűnőek. A kutatók szerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolák közötti eloszlása is még egyenetlenebbé vált. A cigány és szegény gyerekek külön oktatása nem magyarázható csak azzal, hogy egyes régiókban magasabb az arányuk, hanem a helyi szülői, pedagógus és politikai elit jól összehangolt, rendszerszintű együttműködésének eredője inkább.

(Forrás: Mérce)

Pankotai Lili: Ha kirúgnának sem bánnám meg, hogy kimondtam a véleményem, pont az elnémítás ellen küzdünk

Pankotai Lili nevét sokan ismerhették meg vasárnap, mikor az október 23-ai tüntetésen több tízezer ember előtt mondott beszédet. Utána nagyon sokan bírálták, főleg a trágár kifejezései miatt, még az iskolája igazgatója is elhatárolódott, mondván: beszéde nem összeegyeztethető az egyházi értékekkel. Lili szerint az elfogadás éppen a legalapvetőbb minden vallásban, és igaz, ő másképp gondolkodik, de megérti a tanárai döntését. Nem bánta meg, hogy elmondta, amit mondott, mert úgy érzi, ő csak felvállalta a véleményét. Bár a családja, barátai nehezen viselik az őt ért támadásokat, azt mondja, ő állja a sarat. Ha pedig még komolyabb retorzió érné, és esetleg kirúgnák az iskolából, akkor sem csinálna másképp semmit.

(Forrás: telex)

Meghátrált az Orbán-kormány, már tárgyalna a pedagógus-szakszervezetekkel, parlamenti vitanap is lesz

Nagy Erzsébet, a PDSZ egyik ügyvivője bejelentette, a csütörtöki sztrájknapon több ezer pedagógus szüntette be a munkát időlegesen vagy egész napra, emellett a 60-ból 33 tankerületi központban, legalább 65 egyéb kiállásról –élőláncok, flashmobok – tudnak. A következő egységes sztrájknapot pedig november 18-ára jelölték ki. Elmondta azt is, sok helyen a diákok után már a szülők is arra bíztatják a tanárokat, álljanak ki magukért, tanítványaikért és vegyenek részt a sztrájkban. Közölte azt is, szerdán levelet kaptak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól, aki mintegy két hónap kihagyás után november 7-ére hívta meg a szakszervezetek képviselőit újabb sztrájkbizottsági egyeztetésre, ezt megelőzően, november 2-án közoktatási vitanap is lesz a parlamentben. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor mindezt azzal egészítette ki, hogy november 22-én, a Magyar Közoktatás Napján demokrácia órákat tartanak majd a diákoknak, november 26-ára pedig tüntetést szerveznek az Országház elé a Kossuth térre, ahol egy valódi nemzeti konzultációt szeretnének tartani az oktatásról.

(Forrás: Népszava)

Trükközhetnek a tankerületek a tanárok túlórapénzével

Óriási a szórás, hogy az egyes tankerületekben mennyi pénzt fizettek ki a tanári túlórák után – akár negyvenszeres különbségek is előfordulnak. Ez azért is figyelemre méltó, mert a túlórapénz kifizetése normális esetben nem mérlegelés kérdése, mint például a jutalomosztás, hanem normatív alapon jár a pedagógusoknak. Baján például 2020-ban, a koronavírus-járvány idején havi 300 forintot kapott egy tanár átlagosan, a szigetszentmiklósi tankerület iskoláiban viszont 12 ezer forintra jött ki az átlag.Ahol jóindulatú a tankerületi vezető, ott megpróbálják rendesen elszámolni a túlmunkákat, de sok helyen mindent megtesznek, hogy ne kelljen fizetni pluszpénzt – mondta a 24.hu-nak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki felsorolta, milyen trükköket vetnek be a tankerületi igazgatók és az intézményvezetők a túlórapénz kifizetésének elkerülésére.

(Forrás: 24.hu)

Ezermilliárdokban lehet számolni, mennyit nyer egy ország, ha figyel az oktatásra

Egyébként sem véletlen, hogy a témát leginkább amerikaiak kutatják: egy nagyon gazdag ország, ahol mégis gigantikus szakadékok vannak az oktatási rendszerben, ritka érzékenyek arra, főleg a jobboldalon, hogy ne költsenek túl sok állami pénzt fölöslegesen. Pedig ha az oktatásügyben mintaországnak tekintett Finnországra ránéznek, azt látják, hogy a tanári fizetések ott másokéhoz képest nem extrémen magasak. A finn példa elemzése messze-messze túlmutat a közgazdasági elméleteken, az viszont biztos, hogy a siker fő okai között ott van az, hogy a tanárok óraszáma alacsonyabb, mint sok más országban, az állam pedig abba tesz bele sok pénzt, hogy minden diák nagyjából azonos eséllyel kapjon jó oktatást. Ez pedig most nem csak az amerikaiak, hanem a magyarok számára is egy sci-fi-szerű, távoli álomképnek tűnik.

(Forrás: hvg.hu)

Megígérte a kormányzat, hogy átírják a botrányos földrajztankönyvet, amelyen az ukránok felháborodtak

Hajlandó a kormány rendezni a tankönyvbotrány ügyét: a nyolcadikosok földrajztankönyvének online változatában átírják az Ukrajna vonatkozásában az orosz narratívát továbbadó oldalt, legalábbis ezt ígérték a könyv miatt tiltakozó magyarországi ukrán civil szervezeteknek egy hónappal ezelőtt. Az ígéret cikkünk megjelenéséig nem vált valóra.

(Forrás: hvg.hu)

Hoppál Péter arról kommentelt, hogy amerikai pénzből tüntettek tízezrek vasárnap Budapesten

Az egykori pedagógus és iskolaigazgató, Hoppál Péter például a vasárnapi több tízezres tüntetésről szóló, “Tízezrek tüntettek a tanárokért Budapesten” című cikkünkhöz a Facebookon a következő kommentet írta: “Amerikai pénzből…” Hogy milyen amerikai pénzről beszélt, és hogy azt a pénzt ki vagy kik kapják szerinte, az nem derült ki a kommentből. Az azonban biztos, hogy Hoppál Péternek bruttó 3,3 millió forint a havi fizetése. Nyáron 52 százalékkal emelte meg 16 államtitkárának illetményét Orbán Viktor, Hoppál ráadásul képviselő is, onnan is kap fizetést, így jön ki ez a szolid összeg. Amiért egyébként egy tanárnak (a KSH szerint bruttó 420 ezer forint körül van az átlagbér) nyolc hónapon át kell dolgoznia. Az átlag persze egy dolog, megkérdeztem egy pécsi középiskolai tanárt, mennyi a fizetése, és a következőket válaszolta: “Bruttó 380 ezer, 19 év munkaviszonnyal, egyetemi végzettséggel, osztályfőnöki és SNI-pótlékkal pótlékkal, ágazati bérpótlékkal. Ebből 295 ezret kapok kézhez

(Forrás: Pécs Ma)

A tanárok kirúgása helyett az intézmények fenyegetésére mehetnek rá ezután a tankerületek

Van, ahol jól jöhet az, hogy a tankerületek döntéshozatalában nincs kiforrott rendszer: a kirúgott kölcseysek perében. Ők ugyanis közös munkaügyi pert indítottak az elbocsájtásukat követően, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei fogják őket képviselni. Egyikük, Tóth Balázs most elmondta, tucatnyi érvet visznek a bíróság elé, hogy alátámasszák a kirúgások jogellenességét, és az egyik éppen ez lesz. „A gyakorlat totális következetlensége és kaotikussága nem azt támasztja alá, hogy itt egy racionális, megfontolt és arányos munkáltatói döntés született volna.”Közel sem magától értetődő egyébként, hogy a kirúgások után még mindig zajlanak a polgári engedetlenségi akciók. Volt, akit elrettentett a további tiltakozástól, de másoknak éppen hogy ez volt az olaj a tűzre. „Az volt az utolsó csepp a pohárban” - mondta a Karinthy egyik engedetlen pedagógusa. „Nem alapulhat egy oktatási rendszer a félelmen, ezért nincs választásunk.”

(Forrás: 444.hu)

A NER lényege, hogy egy tanártüntetés is rendszerellenesnek hasson

A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.

(Forrás: hvg.hu)

„Csak úgy lehet nyomást gyakorolni, ha bezárjuk az iskolákat”

Október 23-án nagy tüntetést tartottak az ADOM Diákmozgalom szervezésében. A Kálvin tértől a Műegyetem rakpartig tartó menet résztvevőit az oktatási rendszerrel kapcsolatban kérdeztük. (videó)

(Forrás: 24.hu)

Gimnáziuma elhatárolódik a tüntető diáklány obszcén felszólalásától

„Intézményünk nevében kijelentem, hogy tiszteletben tartjuk a szabad véleménynyilvánítás jogát, ellenben elhatárolódunk tanulónk, Pankotai Lili 2022. október 23-i nyilvános felszólalásától” – olvasható a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium Facebook-oldalán. A Nyisztor Zsolt igazgató által aláírt nyilatkozat szerint „messzemenően elutasítjuk annak minden, a keresztény értékekkel össze nem egyeztethető tartalmát és narratíváját”. Az ügy előzménye, hogy a tanártüntetésnek induló, aztán baloldali tüntetéssé váló október 23-ai megmozdulás során a végzős gimnazista egy slam poetry-re emlékeztető, obszcén „művet” adott elő.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Tanár vagyok, még mindig” – Tízezres tömeg követelt Budapesten jobb oktatási rendszert és a pedagógusok megfélemlítésének leállítását A tiltakozó akcióknak ezzel nincs vége, újabb megmozdulások szerveződnek.

De nemcsak a tömeg volt nagy, hanem az elégedetlenség is, amit sokan molinókra, táblákra írt üzenetekkel, illetve hangos skandálással fejeztek ki. „Fizessétek meg a tanárainkat!”; „Tanár nélkül nincs jövő!” - hangzott el többször is, de írásos üzenetekből sem volt hiány, az egyik demonstráló például azt követelte: „Kevesebb stadiont, több tanárt!”. Volt, aki egy igazi klasszikust, Magyarország leggazdagabb emberét, Mészáros Lőrincet idézve üzent a kezében tartott kartontáblán: „Bátorak legyetek!”.

(Forrás: Népszava)

Hangos lett a diákok tanárok melletti demonstrációjaHangos lett a diákok tanárok melletti demonstrációja

Az első – még esemény előtti – felszólaló Karácsony Gergely főpolgármester. Arról beszél, hogy gyerekként rekedten érkezett haza a tüntetésekről, mert azt kiabálta, „Ruszkik, haza!” Felsorolja a lépéseket, hogy tette tönkre az oktatást a kormányzat. „Minket nem kell emlékeztetni, hogy Budapest nem egyenlő az országgal. De a kormány sem. Egy dolog egyenlő: az iskola. Az iskola a múlt, a jelen, a jövő.” Schermann Fruzsina, az ADOm Diákmozgalom elnöke azt mondja, több mint 50 ezren gyűltek össze a tüntetésen. Emlékeztet arra, hogy a forradalmat 1956-ban is a diákok kezdtek tüntetni. Azt mondja, nem felejtik a kormánynak az ignorációt, a lenézést. „Zalaegerszegig menekültek előlünk” – utal Orbán Viktor beszédére.

(Forrás: Infostart)

\"Összefogunk, nem félünk, folytatjuk!\" - videókon az október 23-i budapesti tiltakozás

Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.

(Forrás: hvg.hu)

„Hátha egy kicsit a fejéhez kap Orbán” – videóriportunk az október 23-i eseményekről

Orbán Zalaegerszegen elhallgatta az oktatás kérdését, Budapesten több tízezren szeretnék elérni, hogy ne merüljön feledésbe a téma.

(Forrás: hvg.hu)

Itt a friss rangsor, ami a tanárok a fizetését illeti, Magyarország a legutolsó az OECD-országok között

A sereghajtók közé tartoztunk a pedagógusok éves bruttó átlagfizetésének tekintetében is, 2021-ben csak Lettországban és Szlovákiában kerestek kevesebbet a pedagógusok magyar kollégáiknál. Ugyanakkor a munkával töltött órák esetében Magyarország már az első harmadban foglalt helyet: az OECD összesítése szerint egy magyar pedagógus a nemzetközi átlag fölött, átlagosan 1656 órát dolgozott tavaly, körülbelül ugyanannyit, mint dán, holland vagy norvég kollégáik - miközben utóbbiak éves átlagkeresete mintegy duplája a magyar pedagógusok átlagfizetésének. Az adatokból az is kiderült, hogy Magyarországon volt az egyik legmagasabb az iskolán kívül eltöltött munkaórák száma (517 óra).

(Forrás: Népszava)

A mai gyerekek okosabbak, de sokkal több minden miatt szoronganak, mint régen

Nagyon sok tizenéves szorong – van, aki a klímaváltozás vagy a háború, mások a szülői elvárások miatt. HVG Középiskola 2023 – A 100 legjobb gimnázium című kiadványunknak erről három olyan gimnázium vezetője beszélt, amely évről évre az ország legjobbjai közé került. Interjúalanyok: Gadóné Kézdy Edit a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója, Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője és Láng György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Nem tagadják: hozzájuk eleve okos, motivált gyerekek érkeznek, de úgy gondolják, hogy ezeknek a diákoknak is sok segítségre van szükségük. Például ahhoz, hogy megtalálják önmagukat. Ebben a hármas interjúban oktatási, pedagógusszakmai kérdések vannak terítéken, az aktuális tanár- és diáktiltakozásokról nem esik szó.

(Forrás: hvg.hu)

15 év alatt rendbe tették Európa egyik legrosszabb oktatási rendszerét, és ebből mi is tanulhatunk

Az első, 2000-ben készített PISA-felmérésen Portugália az utolsók között végzett. Azóta teljesen megreformálták az oktatási rendszert, elérték a fejlett országok átlagteljesítményét, és lehagyták az egy időben egész jó eredményeket produkáló Magyarországot. Az OECD szerint a világon két ország van, ahol egyszerre javulnak a legrosszabbul és a legjobban teljesítő diákok eredményei, az egyik Portugália. Ebben a cikkben végigvesszük, hogy jutottak el ide a portugálok, mik lehetnek a sikereik okai, és mit tanulhatunk ebből mi, magyarok.

(Forrás: telex)

Mekkora a hatása egy jó tanárnak Magyarországon?

Óriási veszteséget jelent tehát, ha a jó tanárok elhagyják a közoktatást. És az is jelentős veszteség, ha egyre nagyobb arányban hiányoznak a szakképzett tanárok, hiszen ez összességében azt jelenti, hogy helyükre szakképzetlennek lépnek, akik aligha lesznek eredményesebbek a „rossz” tanároknál. Ilyen gazdasági eredményesség mellett a tanárok saját éves keresete, besorolásától függően (pedagógus I, II vagy mestertanár) mindössze 3-6 millió forint. A Defacto szerint mindez azt mutatja, hogy a szakképzett és eredményes tanárok Magyarországon is kulcsszerepet játszanak a minőségi oktatásban, és megtartásuk még a béreik jelentős emelése esetén is magasan megtérülő befektetés a fiatalok jövőjébe.

(Forrás: telex)

A polgárság újjászületését vagy halálát jelzi a tanártüntetés?

Sajnos, mint az elmúlt évtizedben minden tüntetésnek, ennek is nagyobb a füstje, mint a lángja. Azoknak a pedagógusoknak, akik kiállnak az utcára tüntetni, országos viszonylatban gyakorlatilag mérhetetlen a száma, és még az ellenzéki fellegvárban, Budapesten is alacsonyabb a tüntetők száma, mint lehetne. Azoknak pedig, akik (az Orbán-kormány által már régóta tűzzel-vassal irtott és csorbított) sztrájkjogukat is következetesen gyakorolják, még alacsonyabb a száma. Félő, hogy a számok elmaradásának a félelem csak a másodlagos oka. A rendszerhű, esetleg még csak nem is szemellenzős, egyszerűen csak áprilisban a Fidesz–KDNP-re voksoló tanárok hoztak egy irracionális döntést, amely csak két opciót kínált számukra: a hangos tiltakozást és önnön meghasonlásukat, illetve a csendes tűrést és szenvedést. Ez az a réteg, amelyre most szemünket kell vetnünk! Ők azok, akiken múlik, hogy a magyar polgárság az identitáshamisítás süllyesztőjében eltűnik, vagy újjászületik és felemelkedik.

(Forrás: index)

„Bűntudatom van, mert még sosem tudtam elvinni a gyerekeimet a tengerhez” – portré Pilz Olivérről

Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika, fizika és biológia szakos tanára volt az egyik alapítója a Tanítanék Mozgalomnak. A pedagógussal az elmúlt hat évről, a tiltakozások hátteréről, a saját egzisztenciáját érintő szorongásairól beszélgettünk, és azt is megkérdeztük tőle, bedobja-e valaha a törülközőt. Abból a szempontból nagyon pesszimista vagyok, hogy úgy érzem, az én pályafutásom alatt már nem lesz látható változás az oktatásban. Bár ki tudja, mikor leszek nyugdíjas, még taníthatok mindhalálig – a »légy jó mindhalálig« helyett a »taníts mindhalálig« lehetne a pedagógusok új szlogenje. Ha ma kezdődne bármi változás, annak is leghamarabb hét–nyolc év múlva lenne nyoma a gyakorlatban.

(Forrás: 24.hu)

Magyar Helsinki Bizottság: a kirúgott tanárok győzhetnek a bíróságon

Egy bő héten belül indulhat a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárok munkaügyi pere – tudtuk meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnökétől. Kádár András szerint a bíróságon győzhetnek a tanárok, ez nem egy reménytelen per. A Hírklikknek azt is elmondta, a Magyar Helsinki Bizottság azért vállalta ezt az ügyet, mert nagyon fontosnak tartja. Úgy fogalmazott, generációk sorsa múlik azon, hogy lesznek-e elkötelezett, normális körülmények között dolgozni tudó tanárok, akikre a gyerekeinket és a saját jövőnket bízzuk.

(Forrás: hírklikk)

Sérülhetnek a gyermekek jogai

A pedagógus szakszervezetek október 23-ára és november 26-ára is demonstrációkat szerveztek, amelyekbe bevonják a diákokat is. Kérdés azonban, hogy nem sérülnek-e a gyermekek jogai azzal, ha a szervezésbe bekapcsolódnak a baloldali pártok is, amelyek többször kinyilvánították ebbéli szándékukat, sőt pénzt is felajánlottak a résztvevő diákszervezeteknek.A diákok felhasználása pártpolitikai célokra ugyanis sérti az alaptörvényt és az UNICEF ezzel kapcsolatos állásfoglalását is. – A gyermekek alapvető emberi jogokkal, saját nézetekkel, érzésekkel rendelkező individuumok – fogalmazott ezzel kapcsolatban lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán, idézve egy 2019-es nyílt levelet, amit – többek között – az alapvető jogok biztosa is jegyzett, és a magyar UNICEF oldalán jelent meg, arra kérve az európai parlamenti választásra készülő pártokat, hogy tartózkodjanak a gyerekek szerepeltetéseitől a rendezvényeiken. A Századvég jogi szakértője kiemelte, hogy az iskolák politikai semlegességének követelménye pontosan ezért alapvető, mert ezáltal biztosítható, hogy a gyermekek ne válhassanak a politika eszközévé.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Talán így meghallják a hangunkat” – pénteken több száz óvodapedagógus nem veszi fel a munkát

Október 21-én, pénteken soha nem látott összefogás kezdődött az óvodai dolgozók között. Az óvodapedagógusok egységes polgári engedetlenségét először a XV. kerületi intézmények hirdették meg, ahol egy óvoda sem nyit ki, és 400 dolgozó vesz részt a polgári engedetlenségben. Hozzájuk csatlakoznak más budapesti kerületekből, így például a XIX. és a IV. kerületben az óvodák nagy része zárva marad. Az óvodai dolgozók azt szeretnék elérni, hogy a pedagógus-bértábla vetítési alapját a mindenkori minimálbérhez igazítsák és inflációkövetővé tegyék. Továbbá hogy visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye.

(Forrás: telex)

Parlament előtt az újabb nyelvvizsga-amnesztia: az összes idén végzett egyetemista megkaphatja a diplomáját

Jól járnak azok az egyetemisták és főiskolások, akik idén államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át. Ha a Parlament megszavazza azt a kormányzati javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a nyelvvizsga-kötelezettséget, az összes végzett hallgató megkapja a diplomáját. Nyelvvizsga nélkül is. Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól- áll abban a törvényjavaslatban, amelyet a héten nyújtott be az innovációs és kulturális miniszter.

(Forrás: Eduline)

Közösen írt levelet a két pedagógus-szakszervezet Orbán Viktornak, hogy hívja össze a sztrájkbizottságot

„2022-október 7-én PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága kezdeményezte az Önnek írt nyílt levelében – a sztrájkról szóló törvény alapján –, hogy járjon közbe a sztrájkbizottság ülésének mielőbbi összehívásában. Levelünkre mindeddig nem kaptunk választ, holott a sztrájktörvény a feleknek – jelen esetben a kormány és szakszervezeti oldal számára – együttműködési kötelezettséget ír elő. Álláspontunk szerint ezt a kormányoldal megsérti, mivel hónapokig nem hajlandó a határozatlan idejű sztrájk alatt a szakszervezetekkel egyeztetni” – írják a levélben. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a PDSZ szerint augusztus 30-án azt ígérte a szakszervezetnek, hogy amennyiben Brüsszelből érkezik válasz, öt napon belül összehívja a szakszervezeteket, és azonnali egyeztetést kezdeményez, ez azonban nem történt meg.

(Forrás: telex)

A tiltakozásokat ellenző tanárként mutatta be a Fidesz budaörsi elnökét a Hír TV

A Hír TV kedd esti vendége Czuczor Gergely középiskolai történelemtanár volt, aki nem mellesleg fideszes önkormányzati képviselő és a budaörsi Fidesz elnöke is.. A férfi erősen kritizálta a pedagógustüntetéseket, politikai hecckeltésnek minősítette azokat. Czuczor a béremelési követelést jogosnak, a tiltakozások időzítését viszont rossznak tartja. Czuczor kikérte magának a tüntetők azon álláspontját, miszerint a tanárhiány összefügg az alacsony bérekkel: „Mi, akik tanítunk, ne legyünk már ennyire lenézve, hogy csak azért vagyunk ott, mert a kevés fizetés miatt nem tanítunk adott esetben jól vagy semennyire.”

(Forrás: 444.hu)

Hármas kavarodás az élen – ez a HVG 2023-as gimnáziumi rangsora

A HVG középiskolai rangsorában ugyanaz a három budapesti gimnázium van a dobogós helyeken, mint tavaly, ám a sorrend többszörösen megváltozott. A tavalyi harmadik, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium lett az éllovas, a tavaly holtversenyben első helyezettek közül az V. kerületi Eötvös József Gimnázium végzett a második helyen, holtversenyben a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziummal.

(Forrás: hvg.hu)

Kollégistákon csattan a takarékosság ostora

Több vidéki kollégium lakói és szüleik is felháborodtak azon, hogy a szeptemberben bejelentett takarékossági intézkedéseknek várhatóan ők isszák majd meg a levét. Több kollégiumban már a tanárok ügyétől függetlenül is kezdenek elégetlenkedni a diákok és szüleik – fogalmaz a Hvg.hu. A laphoz eljuttatott e-mailekből az derült ki, hogy a kormány által szeptember elején elrendelt 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentés miatt sok tanuló számára ellehetetlenül a képzés egy része.

(Forrás: Infostart)

17 éves vagyok, dolgozatokat kellene írnom, nem tüntetéseket szervezni

A szeptemberben kezdődött tanévben ismét felerősödött a pedagógusok tiltakozása, sorra jelentenek be újabb tüntetéseket, és már két országos sztrájk is volt. Emellett soha nem látott szolidaritási akciók kezdődtek a pedagógustársadalomért mind a diákok, mind pedig a szülők részéről. Egymást érik az élőláncok, különböző flashmobok, virrasztások. Mikor ennek a mostani időszaknak a kiemelkedő arcait kerestük, egyaránt találtunk köztük tanárokat, diákokat, szülőt és a pedagógus-szakszervezetek tagját. A beszélgetések alatt nyilvánvalóvá vált, hogy bár a szerepük mindannyiuknak más, de a céljuk közös: egy szabadabb, jobb, élhetőbb oktatási rendszer, ahol megbecsülik a tanárokat.

(Forrás: telex)

„Itt az ország sorsáról van szó, valamit tegyetek, fiatalok!” – szerdán reggel is demonstráltak Szegeden

Szerdán 6 óra 30 perckor becsöngettek a szegedi Klauzál téren. Reggelente, bár kizárólag gyalogosok közlekedhetnek itt, ez a város egyik legforgalmasabb pontja. Nem véletlen tehát, hogy ide szerveztek „nulladik órát” szegedi diákok, amelyben tanáraik mellett álltak ki. Az eseménynél külön kihangsúlyozták a szervezők, hogy nem szeretnék, ha a pártlobogóktól mentes rendezvényre valaki mégis ilyen szimbólummal érkezne.

(Forrás: telex)

Megjelent a nyelvvizsgatörvény módosítása: az egyetemek lesznek felelősek a nyelvoktatásért és a vizsgáztatásért is

A javaslat a felsőoktatási törvényt módosítja és kimondja: mostantól az adott felsőoktatási intézménynek kell majd arról gondoskodnia, hogy a nála megszerezhető szakképzettséghez szükséges nyelvet megszerezzék a hallgatók.A nyelvoktatást a tanterv részeként kell biztosítania, sőt a vizsga lehetőségét is meg kell teremtenie. Ez utóbbi lehet államilag elismert nyelvvizsga vagy más tudásmérés is. Az is kiderült, hogy a már a képzésen részt vevők számára is előírhatnak olyan idegen szaknyelvi képzést, amelyet tudásméréssel zárnak. Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól.

(Forrás: hvg.hu)

A „GENERÁCIÓS SZAKÉRTŐK” MINDENT TUDNAK – KÁR, HOGY FONTOS DOLGOKAT ROSSZUL TUDNAK

A generációs logika alapjait az Egyesült Államok társadalmának századokra visszatekintő – és sokszor csekély mennyiségű adattal alátámasztott – vizsgálatai adják. Ezekről csak akkor mondhatjuk, hogy Európában is megállják a helyüket, ha többször, többféle mintán sokféle módszerrel végzünk megfigyeléseket. Nem lehet amerikai vizsgálatokat kritikátlanul átemelni európai, de még inkább a magyar viszonyokra. Közel sem egyértelmű, hogy ezek az adatok mindenhol a világon, de legalább nálunk is érvényesek, és pláne nem, hogy az ott leírt változások mindenhol jellemzők és generációk képződésének alapjaként beazonosíthatók. Az pedig végképp nem, hogy a nagyon is különböző életkori csoportok homogénnek írhatók le. A generációk létrejöttének kulcsa ugyanis a közösen átélt élmény, és annak egyfajta közös identitásként történő elfogadása.

(Forrás: Qubit)

Már csak politikai hisztériakeltés a pedagógusok demonstrációja

A bejelentések ellenére sem csitulnak a tüntetéseket szervezők országszerte. A Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke szerint ezen megmozdulások mögött sokkal több politikai indíttatást lehet látni, mintsem a pedagógusok és a diákok érdekeit. „Már jóval túlmutatnak ezek a megmozdulások az alap problémákon és mivel vannak érdemi egyeztetések és megállapodások, valamint konkrét ígéretek, így ezeket már csak politikai hisztériakeltésnek lehet nevezni” – mutatott rá Vízkeletiné Juhász Judit. A Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke továbbra sem tartja etikusnak azt, hogy néhány pedagógus gyermekeket használ fel önös érdekek érvényesítésében. „A megadott keretek között sztrájkolhatnak a pedagógusok, ahogy most is megtehetik” – húzta alá a Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke.

(Forrás: boon.hu)

Iskolai késelés: a rosszul működő iskolapszichológiai rendszer vészjelzése

Tarthatatlan az iskolapszichológiai rendszer működése, az iskolapszichológusok hasonlóan alulfizetettek, mint a tanárok, ezer körüli diák tartozik hozzájuk, nem vonzó a pálya, ezért kevés a tapasztalt szakember, rengeteg a betöltetlen státusz – mondta a Szabad Európának dr. Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus. Szerinte a budai középiskolában egy hete történt késelés is azt bizonyítja, hogy rosszul működik a rendszer, és bármikor előfordulhat hasonló eset.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

Pintér Sándorék felmérik, hány iskolában és óvodában lehet barnakőszénnel fűteni

A levélben az államtitkárság az intézmények „alternatív fűtési lehetőségeiről” érdeklődik, s mint írják, felmérését a minisztérium az energiaválságra való tekintettel készíti. A lap szerint egyebek között arra kíváncsiak, hogy:Hány barnakőszénnel üzemelő kazán van az adott intézményben? Milyen fűtési rendszert alkalmaznak? Mennyi a becsült barnakőszén-igényük a teljes fűtési idényre? Mekkora a tárolókapacitásuk? Hány fűtő dolgozó, illetve mennyi tüzelőanyag áll rendelkezésükre? Mi a kéményellenőrzés státusza? Minderre legkésőbb október 24-ig várják a választ az intézményektől. Nyáron egyébként a Belügyminisztérium a tankerületeknél már végzett egy felmérést arról, hogy az iskolák szükség esetén át tudnak-e állni fatüzelésre.

(Forrás: Népszava)

200 pedagógus bejelentette, hogy azonnal felmondanak, ha újabb retorziók érik kollégáikat

A Tanárok a Tanárokért Csoportnak a hvg.hu-hoz eljuttatott közleménye alapján mintegy 200 pedagógus vállalja, hogy ezentúl bármilyen, a kollégáikat érő súlyos retorzióra azonnali felmondással válaszolnak mindannyian. Ez megbéníthat egész tankerületeket, több iskolában leállhat az oktatás. A kölcseys tanárok elbocsátása óta a polgári engedetlenség, mint a tiltakozás egyik módja egyértelműen kockázatossá vált a pedagógusok számára. Információink szerint sok fővárosi tanár úgy gondolta, az iskolán belül már nem lehet megvédeni kollégáikat, de ha tankerületeken átívelően szervezik meg a tiltakozást, ami konkrétan az oktatás ideiglenes felfüggesztésével fenyeget, akkor hatékonyan fogják tudni képviselni az érdekeiket, hiszen ez a tankerületek vezetésének teljes kudarca lenne.

(Forrás: hvg.hu)

Több tankerületi vezető is nagyobb jutalmat kapott, mint az alájuk tartozó tanárok összesen

Összesítette a 24.hu a tankerületi hivatalnokok és az iskolai közalkalmazottak jutalmazását, összeállításukból pedig kiderült: több pénzt fordítottak a 2605 tankerületi hivatalnok jutalmazására, mint a 106 ezer iskolai közalkalmazottéra. A 24.hu összesen tizenegy olyan tankerületet sorolt fel, ahol a tankerületi igazgató egymaga vitt haza több jutalmat, mint az alá tartozó tanárok összesen. Hatvanból 23 tankerület azonban valamiért nem publikálta 2021-es beszámolóját, sőt olyan is van, ami évek óta elmulasztja ezt. A Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát nemrégiben kirúgó Belső-Pesti Tankerületi Központnál 2020-ban az akkori vezető 1,1 millió forintos extrapénzt vett fel, a tankerület háromezer pedagógusának pedig összesen 500 ezer forintot adott.

(Forrás: 24.hu)

Saját pénzükön élnek a diákok külföldön, a Corvinus elnézést kér, amiért még nem utalta az ösztöndíjakat

Jelenleg Erasmus+ ösztöndíjjal Spanyolországban tartózkodom. Vagyis, majdnem: hiszen jelenleg Spanyolországban tartózkodom, az Erasmus+ ösztöndíjat elnyertem, ugyanakkor az a mai napig nem került folyósításra; sem nekem, sem más hallgatóknak”– írta lapunknak október közepén a Corvinus Egyetem egyik hallgatója. Szerinte ha az ösztöndíja a következő két hétben nem érkezik meg, haza kell utaznia, mert nem tudja saját pénzéből finanszírozni a költségeit. Többen is panaszkodtak lapunknak arról, hogy a Corvinus Egyetem nem küldte el nekik időben az Erasmus-ösztöndíjukat. Megkerestük az ügyben a Corvinus Egyetemet, akik válaszukban azt írták: „A Corvinus számára fontos, hogy hallgatói minél nagyobb arányban éljenek az Erasmus által nyújtott lehetőségekkel. Valóban történt egy sajnálatos adminisztratív hiba, ami miatt idén csúsztak az ösztöndíj-kifizetések,

(Forrás: telex)

A Kölcseyből kirúgott tanárok pere pár napon belül indul

Egy pertársaság részeként néhány napon belül munkaügyi pert indítanak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott pedagógusok. A gimnázium több tanárát szeptember végén menesztették az intézményből amiatt, hogy részt vállaltak a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalmában. Már akkor is felvetődött, hogy az érintettek munkaügyi pert indíthatnak a munkáltató ellen. A Népszava ezzel összefüggésben úgy értesült az egyik tanártól, Törley Katalintól, hogy HAMAROSAN ELKÉSZÜL A BÍRÓSÁGHOZ INTÉZETT BEADVÁNYUK, ÉS ELINDÍTJÁK A PERT.

(Forrás: index)

Az oktatás válsága: ketyegő bomba?

Nem túlzás azt állítani, hogy a magyarok döntő többsége látja az oktatásban tapasztalható problémákat: Az emberek szinte kétharmada (61%) saját bevallása szerint nem elégedett az itthoni oktatás helyzetével, és ebbe pedig beletartozik minden negyedik Fidesz-szavazó is. Még ennél is magasabb azok aránya, akik szerint a kormány nem szentel elég figyelmet az oktatásnak – ezt a megkérdezettek 67 százaléka gondolja így. Végül pedig, szinte már közmegegyezés tárgya, hogy az államnak több pénzt kellene fordítania az oktatás fejlesztésére - amit az állampolgárok 86 százaléka akar így. Érdemes külön figyelmet fordítani a kormány szavazóinak gondolkodására ebben a témakörben. Habár mindössze 25 százalékuk elégedetlen a magyar oktatással, már 35 százalékuk szerint nem fordít rá elég figyelmet a kormány, és 70 százalékuk szerint kellene többet költeni a fejlesztésére – tehát a Fidesz szavazói korántsem annyira elégedettek, mint amilyennek elsőre tűnhetnek.

(Forrás: Népszava)

Derékmelegítő plédeket kapnak a Debreceni Egyetem dolgozói

Több felsőfokú oktatási intézményben is hoztak intézkedéseket az elszabaduló energiaárak miatt. Az Eduline összesítése szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az őszi és a tavaszi szünet is elmarad. A termekben maximum 20 fok lesz, lekapcsolják a kézszárítókat és a meleg vizet – írtuk meg korábban. A Budapesti Corvinus Egyetemen szintén változik az őszi félév rendje. A Pécsi Tudományegyetemen idén nem tartanak őszi szünetet takarékossági okokból, és az ELTE hallgatóinak is elmarad az őszi pihenő, erről még a félév elején döntött az intézmény. A Miskolci Egyetem rektora pedig utasításba adta, hogy a levelezős hallgatók október harmadikától már digitális formában kapják az oktatást, de a nappali tagozatosok munkarendje is tárgyalás alatt van.

(Forrás: 24.hu)

Megszólalt a Klebelsberg Központ: a Kölcsey-gimnázium öt tanárán kívül másokat nem rúgtak ki

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát néhány hete rúgták ki, miután a tankerület \"figyelmeztetése\" ellenére polgári engedetlenésgbe kezdtek. Ők a tankerület névreszóló fenyegető levele után egyből a felmondásukat vehették kézbe. Ezzel szemben van olyan budaesti iskola, ahol egy tanár már ötödször kezd ilyen tiltakozó akcióba, mégsem bocsátották el. Míg a kölcseys tanárokat polgári engedetlenségre hivatkozva bocsátották el, más iskolában volt olyan tanár is, aki ötször követett el polgári engedetlenséget, mégsem rúgták ki. Az üggyel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, „felfüggesztették, és megvárják, amíg a tiltakozó akciók elcsendesednek, és majd utána fognak lépni. Mert érzik ők is azt, hogy amit csináltak, az olaj volt a tűzre”.

(Forrás: Eduline)

L. Ritók Nóra: Boldogságkeresés

Igy élnek meg és így emlékeznek boldogság-pillanatokra az életükből azok, akik naponta a megélhetés nehézségeivel szembesülnek. Mert lehet, hogy pénzből kevés van, és most nem tudni, mit hoz a tél, de az emberi érzések nem ettől függenek. A szeretet, a másikra való odafigyelés, a büszkeség, túlélni egy krízishelyzetet, osztozni a másik örömében, egy kicsit jobb körülményeket teremteni a gyerekeknek, a szép dolgokra emlékezni is adhat örömöt. Persze pontosan tudom, hogy a létbizonytalanság, a félelem hogyan nyomja el ezeket. És mennyi erő kell ahhoz is, hogy ezekben a helyzetekben is megéljünk boldog pillanatokat. Pontosan tudom, hogy a boldog pillanatok gyakoribbak ott, ahol az életfeltételek stabilak.

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Merre tart a diáklázadás?

A pénteki akciónap látszatra újdonságokat is hozott. Egyrészt ritkán látni például ennyi politikailag aktív nőt a magyar közéletben. A tanári szakma jelentős munkaerő-hányadát persze nők teszik ki. De ha a Mérce közvetítését néztük, a szülői engedetlenségi mozgalom kapcsán is találkozhattunk az azt szervező anyákkal. Az oktatási engedetlenkedés egyik fő hozadéka, hogy sok nő is látványosan szerepet kap a társadalmi-politikai küzdelemben, ami sajnos még ma sem egy magától értetődő jelenség. De volt még egy látványos eleme a tegnapi napnak: míg az utca mozgott és zajongott, addig a megfélemlítés eredeti tárgyából, az október 14-re meghirdetett sztrájkból kevés látszott. Igény pedig lenne a sztrájk megvédésére és megszervezésére.

(Forrás: Mérce)

Győr rangos gimnáziuma ezres élőlánccal tiltakozott, az igazgató a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

A köznevelés méltatlan helyzetére és súlyos, rendszerszintű problémáira” hívták fel a figyelmet csaknem ezren a reggeli órákban, még a tanítás megkezdése előtt. A szervezők a Révai Miklós Gimnázium tanárai, munkatársai voltak, a 70 fős tantestületből negyvenhatan álltak az ügy mögé. Legutóbb – bár ez még idén februárban volt – huszonegyen tiltakoztak a sztrájkjogok csorbítása ellen. A megmozdulás az eddigi legnagyobb volt Győrben, ehhez nyilvánvalóan az kellett, hogy a Révai mellett több közeli iskola diákjai, szülők és tanárok is csatlakoztak az akcióhoz. A városban az elmúlt napokban erősödött a sztrájkhangulat, pénteken már volt két tüntetés Győrben: az egyiket a diákok szervezték, ott is félezren lehettek; a másikat a pedagógusok .

(Forrás: telex)

FORGALOMLASSÍTÓ TÜNTETÉST TARTOTTAK GYŐRBEN A RÉVAI TANÁRAI ÉS DIÁKJAI

Hétfőn reggel a győri Szent István úton zengett a Mi vagyunk a Grund. Negyedpályás útlezárással egybekötött tüntetést szerveztek hétfő reggel iskolakezdés előtt Győrben a Révai Miklós Gimnázium tanárai, illetve az őket támogató szülők, diákok és érdeklődők. Élőben rögzített videónk itt található a tüntetésről. A Szent István út városból kifelé tartó sávjaiból egyet elfoglaló tüntetésen az iskola pedagógusa, Juhász Attila tartott beszédet.

(Forrás: Úgy tudjuk)

Tényleg! Miért csak komolyzenét tanítanak az iskolában?

A könnyűzenei oktatáshoz kapcsolódó aktuális témákról tart fórumot a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja kedden a Budapest Music Centerben. A Könnyű zenét vinni az iskolákba? című rendezvény négy panelbeszélgetésen próbálja körüljárni a könnyűzene és a közoktatás kapcsolatát és lehetőségeit a BMC könyvtárában - közölték a szervezők az MTI-vel. A mai iskolás generáció zenehallgatási szokásait, a Nemzeti Alaptanterv által kínált lehetőségeket, a rendhagyó énekórák témáját, valamint a könnyűzenében rejlő további lehetőségeket megvitató fórum a tavaly ősszel rendezett, Mindenki zenéljen! című konferencia folytatása. Utóbbi során több előadásban mutattak rá arra, hogy miközben a diákság a legnagyobb zenefogyasztó, alacsony és esetleges a popzene jelenléte az iskolákban. Távlati cél, hogy a könnyűzene legalább úgy és annyira legyen jelen a közoktatásban és a közművelődésben, mint a képzőművészet, a komolyzene, a sport vagy a népzene\"

(Forrás: Infostart)

Nyílt levelet írt Deák Dániel kormányzati propagandistának volt osztályfőnöke

Az eseményről kivételesen a kormányzati propaganda is megemlékezett, bár nem meglepő módon a Fidesz szófordulataival igyekeztek hitelteleníteni azt. És bejegyzést tett közzé a tüntetésről Deák Dániel főállású propagandista is, aki szerint \"sikertelen a mai baloldali tüntetés\"...\"Azért lett sikertelen, mert a magyarok a tanárokat támogatják, nem pedig a tüntetéseket szervező és most is csak a politikai hasznot leső baloldalt\". A bejegyzés pedig úgy tűnik eljutott Deák volt osztályfőnökéhez, Farkas Zoltánhoz, aki a mai napig az Ady Endre Gimnáziumban tanít. A történelem és földrajz szakos tanár saját állítása szerint hat évig volt Deák osztályfőnöke és leginkább azt sajnálja, hogy \"hat év alatt nem tudtam annyit elérni, hogy egy diákom megtanulja: mindig és mindenkor hitelesnek kell lenni, igazat kell mondani! Akkor is, ha nem lesz belőle hasznom!\"

(Forrás: hvg.hu)

Pedagógusbérek emelése: nem jön ki a matek a PSZ alelnöke szerint

Nem megfelelő a kormány számítása, mert a diplomás átlagkereset is emelkedni fog 2025-ig, tehát a mostani viszonyokhoz kalkulált 80 százalékra történő felzárkóztatás nem fog stimmelni három év múlva – vélekedik a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik Tamás szerint a versenyszférában komolyabb béremelések lesznek, így újra le fog maradni a pedagógusok bére. Nagyon sok a bizonytalanság – jelentette ki az InfoRádió kérdésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte a kormány a mostani diplomás átlagkeresettel számol, de azt nem tudni, hogy ez mekkora lesz 2025-ben.

(Forrás: Infostart)

Szakértők szerint soha nem látott mélyponton van a hazai oktatás

Pénteken országos sztrájk volt a hazai iskolákban, de emellett vidéken és a fővárosban is több száz demonstrációt tartottak, tiltakozásra a legkisebb falvakban is volt példa. A kiállás másnapján két oktatáskutató, Ercse Kriszta és Nahalka István értékelte az eseményeket az Indexnek. A szülők a gyerekeikért, a tanulók a jövőjükért, a tanárok saját magukért és a diákokért álltak ki október 14-én. A tiltakozók szerint teljes megújulásra van szükség az oktatásban, a bér csak a jéghegy csúcsa.

(Forrás: index)

A kormány nem sokat ígér a pedagógusoknak, és még le is járatják azokat, akik elégedetlenek

De még ha hiteles is lenne az, amit Gulyás Gergely feltételes módban ígér(hetet)t, akkor sem lennének kisegítve a tanárok. Mire mennek azzal, hogy 2025-re 29-30 százalékkal többet keresnek majd a mostaninál, ha idén szeptemberben 20,1 százalék volt az infláció, és csak az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal nőtt? A 2014 és 2022 közötti 68 százalékos inflációhoz képest egy jövőbeli (esetleges) 20-30 százalékos béremelés hogyan ellensúlyozza? Természetesen sehogy. Tehát érdemi megoldásnak nyoma sincs, de legalább nem is ígérgetnek felelőtlenül semmit, amit aztán amúgy sem tartanának be – szemben azzal, amit Pintér Sándor (nem) ígért. Van viszont a hatalomnak ütőképes médiakrakenje, ami az egész diskurzust igyekszik lerántani a sötét mélybe, a keresztény-konzervatív influenszerek közé, akik bármikor oda tudnak baszni ország-világ előtt azoknak, akik nem mindenben értenek egyet a 12 éve kétharmaddal kormányzó párttal.

(Forrás: 444.hu)

Megvannak a számok: 2025-ben bruttó 777 ezer forint lehet a pedagógusok átlagbére tervek szerint – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Erről a Miniszterelnökséget vezető mini

2025-re bruttó 777 ezer forintos pedagógus-átlagbérrel számol a kormány és az Európai Bizottság – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére 972 ezer forint lesz, a tervek szerint – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt csütörtökön. Gulyás Gergely kiemelte, hogy itt átlagbérről van szó, a korosztály, végzettség és egyéb szempontok alapján történő differenciálás megmarad. Az Európai Bizottság ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű régióban dolgozó pedagógusok bére magasabb legyen, 2025-re ők a diplomások átlagbérének 90 százalékát kapják majd.

(Forrás: Eduline)

Folytatódik a pedagógusok demonstrációja

A tegnap bejelentett béremelés ellenére péntekre is országos megmozdulást hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amelyen újra a magasabb fizetésért és a sztrájkjog visszaállításáért tüntetnek. A két szervezet több tankerületnél és iskolánál élőláncos demonstrációt tart. Budapesten flashmobokat tartanak különböző helyszíneken, a Hősök terén pedig délután fél 5-re szerveztek tüntetést. A város számos pontján lezárásokkal kell számolni. A fővárosi események mellett vidéken is szerveztek megmozdulásokat: Pécsen, Győrben, Debrecenben, Szegeden, és Nyíregyházán is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

PSZ: Kommunikációs lufi a pedagógusbér-emelésre tett kormányzati bejelentés

Nem nyerte el a Pedagógusok Szakszervezete tetszését a csütörtöki kormányzati bejelentés, amely szerint – az unióval való megállapodás függvényeként – három ütemben emelnék a pedagógusok bérét. A PSZ egy újabb üres ígéretet lát, amely több sebből vérzik, ráadásul számításai szerint „nem jó a matek” a kormány számításai mögött. A szakszervezet alelnöke az Indexnek leszögezte: folytatják a sztrájkot.

(Forrás: index)

„Nevetséges egy olyan ország, ami külső forrás nélkül képtelen megfizetni a saját tanárait”

Mivel a kormányzat ellehetetlenítette a sztrájkot, nincs más eszközünk, mint a polgári engedetlenség. A diákoknak és tanáraiknak közös a céljuk: legyen szolidáris, a közügyek iránt érdeklődő és nyitott a felnövő generáció. – Tudjuk, hogy mi állunk a jó oldalon – a többi között erről beszélt tegnap a Széll Kálmán téren tartott flashmob egyik szónoka, Hortobágyi Péter tanár. Megrendítőnek nevezte, milyen sokan támogatják őket, és külön megköszönte a szülők támogatását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a demonstrációk nem is elsősorban a tanári fizetésekről szólnak, hanem a jövő oktatásáról.

(Forrás: Népszava)

Gulyás Gergely a tanárokról: Az anyagi előnyszerzés a meghatározó eleme a tiltakozásnak

Részletesen válaszolt a csütörtöki kormányinfón a tanárok polgári engedetlenségére vonatkozó kérdéseinkre Gulyás Gergely. A tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter többször elismételte, hogy amit a tanárok csinálnak, az szerinte nem polgári engedetlenség. Vajon a Fidesz 2007-es kordonbontásával összehasonlítva a tanárok mostani polgári engedetlensége alacsonyabb erkölcsi töltettel bír? Hogy lehet, hogy Gulyás szerint az anyagi előnyszerzés a meghatározó eleme a tiltakozásoknak, miközben a tanárok fizetésemelési igényével egyetért? Hogyan tudnának másként nyomást gyakorolni a pedagógusok a kormányra, ha a sztrájk idején is dolgozniuk kell? Miért van akkor az, hogy az eddigi 10 százalékos béremelés helyett most már 20 százalékos emelést ígér a kormány?

(Forrás: telex)

A gyereknek azt is meg kell tanítani, hogy állj ki magadért – Palya Tamás kirúgott tanár a HVG Teraszon

„Senkinek nem fogom a szemére vetni, hogy te miért nem rúgattad ki magad” – sokkal inkább kiábrándultságról, semmint szabadságharcos hevületről árulkodnak a budapesti Kölcsey gimnáziumból menesztett Palya Tamás szavai. A HVG Teraszon vendégeskedő matematika-kémia szakos tanár átértékelte a kritikus tömeg képletét M. Kiss Csabának, ma már nem gondolja, hogy ötven ember, vagy akár egy komplett tantestület ellenállása eredményre vezetne. Ha háromezer tanár állna fel, az talán érezhető lenne, az, hogy ötöt kirúgnak, szinte semmi. Abban viszont biztos, hogy nem fog a mozgalom élére állni, tüntetéseket szervezni: „nem hinném, hogy én szabadságharcos vagyok”. Palya Tamás nem számít arra, hogy a tankerületekből akár egy ember is a tanárok mellé áll. Szerinte válogatási elv volt, hogy csak olyanokat tettek oda, akik gondolkodás nélkül végrehajtják, amit mondanak nekik. Palya szerint tudatos az oktatás ellehetetlenítése. Nem kellenek az okos emberek, mert nekik kevésbé lehet megmondani, hogy mit csináljanak. Büszke arra, hogy a gyerekek támogatják: \"Én értelmes embereket tanítok, akik pontosan látják, hogy ami a propagandából jön, az nem igaz. Nem mondom, hogy fejjel menjenek a falnak, ahogy én csináltam, de érezzék, hogy van olyan a világon, mint tisztesség vagy lelkiismeret.”

(Forrás: hvg.hu)

\"Ez a köszönet a munkánkért\" - bemutatjuk a fenyegetett tanárokat

Egyesek szerint már összeomlott, mások szerint az összeomlás szélén van a közoktatás, de tény, hogy nincs elég tanár, aki van, az megalázó bérért dolgozik központi tanterv alapján, rossz központi egyentankönyvekből, megterhelően sokat. Az iskolaépületek sok helyen rohadnak, a tanulói teljesítmények egyre romlanak, a rendszer világszinten is a legkevésbé egyenlíti ki az otthonról hozott különbségeket. Mindez ellen - a legális érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztva is - egyre többen emelnek szót a pedagógusok közül. A hatalom viszont szintet lépett a retorziókban, amikor tanárokat rúg ki állásából, és fenyegető levelet kézbesít a polgári engedetlen pedagógusoknak. A több száz „renitens” tanár közül mutatunk be több mint húszat.

(Forrás: hvg.hu)

Az ELTE oktatói elfogadhatatlannak tartják a közoktatásban alkalmazott bértáblát

Közös nyilatkozatot adtak ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói, akik így csatlakoznak a közoktatásban dolgozó kollégáik tiltakozásához. Nyilatkozatukban a következőket írják: Elfogadhatatlannak tartjuk a közoktatásban valamint az állami fenntartású felsőoktatásban alkalmazott bértáblát. Fel kell emelnünk a hangunk polgári engedetlenségben résztvevő kollégáink elbocsátása, pedagógus kollégáink fenyegetése, félelemben tartása ellen. Nem értünk egyet azzal, hogy az egyetemi felvételi rendszert az egyetemi oktatókkal való konzultáció nélkül változtatták meg. Tiltakozásunk nem irányul hallgatóink ellen, az ő hosszútávú érdekeiket is szem előtt tartva cselekszünk.

(Forrás: 444.hu)

Flashmobbal álltak ki a diákok a tanárokért a Széll Kálmán téren

A részt vevő diákok a Móricz Zsigmond Gimnázium, a Szabó Lőrinc Általános Iskola és Gimnázium, a Városmajori Gimnázium, a Koós Károly, a Szilágyi, a Sashegyi, az Arany János és a Rákóczi tanulói. Tegnap körülbelül ezer tanár és diák gyűlt össze, hogy elkísérjék a tanárokat, akik választ vittek Marosi Beatrix tankerületi vezetőnek a kirúgással fenyegető levelekre. Ma délután fél öttől a Hősök terére várható nagy megmozdulás, de előtte is több városban élőlánccal, sztrájkkal tiltakoznak a tanárok és a diákok

(Forrás: 444.hu)

A tanárok és a diákok után a szülők is hangulatba jöttek

a Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója szerint tudatos, rosszindulatú lejáratás zajlik ellenük. Annyi gyalázkodó üzenet érkezett a kirúgások óta a Klebelsberg Központhoz, hogy inkább elrejtették a tankerületi központok telefonszámát. Tegnap ezres nagyságú tömeg gyűlt össze, szülők és diákok, hogy elkísérjék a tanárokat, akik választ vittek Marosi Beatrix tankerületi vezetőnek. A kormányinfón bejelentették, hogy jövőre 21 százalékkal emelnék a tanárok fizetését, ha lenne uniós pénz. Ha létrejön az uniós megállapodás, a tanári fizetések már 2025-re elérhetik a diplomás átlagbér 80 százalékát, ígérte Gulyás miniszter.

(Forrás: 444.hu)

A MAGYAR ISKOLARENDSZER NEM A LÁNYOKAT, HANEM A KONFORMITÁST RÉSZESÍTI ELŐNYBEN

a nemi alapú sztereotípiák miatt sokan nem képesek az iskolapadban kiteljesedni, ám az legalábbis kétséges, hogy ezt a problémát megoldja-e, ha a lányok tanulás helyett inkább szülnek. Lannert Judit oktatáskutató szerint „a magyar iskolarendszer ugyanis nem a lányokat, hanem a konformitást részesíti előnyben. Annak, hogy ez a konformitás a lányokból könnyebben kipasszírozható, ugyancsak a nemi sztereotípiák állnak a hátterében, csakhogy a konformitásra való hajlandóságukkal a lányok később semmire nem mennek, mert az életben ezzel nem lehet előbbre jutni.”

(Forrás: Qubit)

AZ MTA VÁLSÁGOSNAK TARTJA A MAGYAR KÖZOKTATÁS SZÍNVONALÁT ÉS MEGSZÉGYENÍTŐNEK A PEDAGÓGUSOK BÉRÉT

A vezetői kollégium a közoktatás helyzetét egyértelműen válságosnak írja le, ami miatt a közoktatás jelenlegi állapotáról egyebek mellett azt írja, hogy fenntarthatatlan, mert „nem tudunk lépést tartani térségünk országaival, még kevésbé valósulhat meg a felzárkózás a fejlett nyugati vagy az ugrásszerűen fejlődő távol-keleti országokhoz (...) A rendelkezésre álló hiteles adatok, nemzetközi összehasonlítások, független szakmai értékelések szerint jelenleg egyik felsorolt területen sem kielégítő a teljesítményünk.\"

(Forrás: qubit)

Egy tanár válasza a tankerületi igazgatónak: \"A diákok nem buták, nem zöld növények\"

A pedagógus, aki korábban nyílt levelet írt a tankerületi igazgatónak, azzal kezdte, hogy pozitív fejleményként értékeli, hogy a tankerület igazgatója válaszolt lapunknak. Később viszont úgy fogalmaz, felháborítónak tartja és a közvélemény megtévesztésének nevezi, hogy a tiltakozások célját leegyszerűsítik mindössze a bérrendezésre, \"hisz az oktatás ezer más sebből vérzik\". Reagál a tankerület vezetőjének arra a megjegyzésére is, hogy ha az általa küldött figyelmeztetések fenyegetésnek számítanak, akkor egy tanári intő is. Kitér arra is, hogy a diákokat nem irányítják, mert a diákok gondolkodó emberek, \"nem zöld növények

(Forrás: hvg.hu)

Megszólalt egy tankerületi igazgató: A törvénytelen, megfélemlítő, kényszerítő módszerek nem segítenek

Először szólalt meg a tiltakozások kirobbanása óta tankerületi vezető a sajtónak, miután felhívtuk magántelefonján. Hajnissné Anda Éva, az I., II. és XII. kerületi iskolákat tömörítő Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója szerint a pedagógusok követeléseinek van jogalapja, a módszerekkel viszont nem ért egyet, sőt azokat olykor megfélemlítőnek és törvénytelennek tartja. Kifogásolja azt is, hogy a diákokat tiltakozásra kényszerítik.

(Forrás: hvg.hu)

Pénzt kaphatnak a tiltakozó tanárok, de autonómiát nem – vélik oktatáskutatók

Saját természetén, filozófiáján kellene változtatnia a kormánynak, ha engedne a tanárok tartalmi követeléseinek – mondták a Szabad Európának nyilatkozó oktatáskutatók, akik szerint a centralizációval egy sikertelen, negatív reform zajlott le az elmúlt évtizedben a magyar közoktatásban. Abban eltérő a véleményük, hogy pénzzel kihúzható-e a tiltakozások méregfoga.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Egyre több SNI-s gyerek marad ellátatlan, több megyében is csak 8-9 gyógypedagógus jut száz iskolásra

Több hír is megjelent az utóbbi napokban arról, hogy egyes megyei pedagógiai szakszolgálatoknál sok gyógypedagógus, logopédus és konduktor csatlakozott a pedagógusok sztrájkjához. A megszólalók kiemelték, hogy nagyon kevesen vannak, az igényeket nem tudják kiszolgálni, sok sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek nem kapja meg a szükséges fejlesztéseket. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke ugyanakkor azt hangsúlyozta lapunknak: a sztrájktörvény veszélyhelyzettel összefüggő szigorítása és az ilyen gyermeket nevelő szülők tehermentesítése miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) együtt hoztak döntést arról, hogy a súlyos állapotban lévő gyerekeket, például autistákat ellátó intézményekben az ott dolgozók jogos bérkövetelése ellenére sem mozgósítanak.

(Forrás: Népszava)

Élőlánccal tiltakoznak pénteken reggel pedagógusok Pécsett, ma közös éneklés lesz a belvárosban, holnap diákok gyászolva mennek az órákra

Ma, csütörtökön délután fél négykor flashmob lesz a pécsi Színház téren. A villámcsődületet a Leőwey Klára Gimnázium tanárai szervezik, nagy, közös énekléssel biztosítják szolidaritásukat tanárkollégáik felé és fejezik ki, hogy egyetértenek a sztrájkkövetelésekkel. Várhatóan nagyon sokan lesznek majd itt is, és nem csak a Leőwey-ből érkeznek majd tanárok, szülők és diákok. Holnap azonban még talán a mainál is látványosabb akcióra készülhetnek a pécsiek, pénteken, október 14-én ugyanis Pécsett is lesz élőlánc, amit pedagógusok, diákok és támogató szülők formálhatnak. Ennek az eseménynek a szervezői a Művészeti Gimnázium Szakgimnázium és Technikum tanárai. Holnap reggel héttől már gyülekező lesz a Kodály és a Petőfi utcák kereszteződésében, a körforgalomnál, az élőláncot negyed nyolctól kezdik alkotni – a járdán természetesen.

(Forrás: Szabad Pécs)

Az X generáció elnevezése egy óriási félreértésen alapul

Egyetértek azzal, hogy nem homogén egy-egy ifjúsági korosztály, nem tudjuk azt mondani, hogy a Z generáció ilyen, az Y generáció meg olyan. Trendek vannak, jellegzetességek, folyamatok. Itt is beszélhetünk buborékokról: a karanténidőszakban voltak csoportok, akik minden további nélkül át tudtak állni az online oktatásra, bizonyos fiatalok pedig csak a dokumentációk szerint tanultak abban az időszakban. Az egyéni életutakból viszont persze rajzolódnak ki jellegzetes pályák, bizonyos társadalmi csoportok közös viselkedései megfigyelhetők, és ezeket érdemes vizsgálni. Az elmúlt tíz évben például tetten érhető, hogy Magyarországon csökkent a továbbtanulni szándékozó fiatalok aránya. Ez egy fontos jellemző, de nem feltétlen generációs aspektusból, hanem inkább a jelen lévő társadalmi-politikai környezetből következik. Az további kutatást igényel, hogy vajon generációs vagy politikai okai vannak ennek a jelenségnek.

(Forrás: hvg.hu)

A perek végén legfeljebb pénzt kaphatnak a kirúgott tanárok, visszahelyezésről nem lehet szó

A szűnni nem akaró tiltakozások ellenére a kormány továbbra is fegyelmi ügyként kezeli és retorziókkal szankcionálja az oktatás helyzetének javítását célzó megmozdulásokat. De vajon elég lesz-e ez a „válságkezelési” technika arra, hogy az elégedetlenség szellemét visszazárja a palackba? Miért jobb érdekérvényesítő a vasutas, a rendőr vagy a kukás, mint a tanár? Mi magyarázza, hogy míg előbbieknek a különféle megmozdulásaikkal – sztrájk, munkalassítás, felmondással fenyegetőzés – többnyire sikerül valamilyen eredményt kicsikarniuk, a pedagógusok érdekérvényesítő képessége a nullához közelít? Az elmúlt napok egyelőre eredménytelen tanár-diák-szülő tiltakozásai azt mutatják, hogy a kormány még mindig nem érzékel az oktatásügy felől olyan erejű társadalmi nyomást, ami engedményre kényszerítené. Pedig legutóbb már olyanok is csatlakoztak a változást követelőkhöz, akiktől a kormány alighanem inkább hűségnyilatkozatra számított.

(Forrás: hvg.hu)

Nem fizette ki az érettségi elnökök díját a borsodi kormányhivatal

Egy nagyjából félszáz diákot érettségiztető elnöknek körülbelül 150 ezer forint jár. Ezt szerződésben rögzíti is a kormányhivatal. Lapunknak több vizsgáztató is megszólalt, akik 150-250 ezer forintot várnak a munkájukért, ám ez Borsodban nem érkezett meg. Van olyan tanár, aki nemcsak Borsodban, hanem Szabolcsban is vállalt ilyen munkát. Az szabolcsi kormányhivatal rendben ki is fizette, a borsodi viszont nem. Amikor erre telefonon rákérdezett a pedagógus, a kormányhivatal pénzügyi osztályvezetője arról tájékoztatta, hogy látja a rendszerben a több száz vállalkozói szerződést, de ezeket nem tudják kifizetni, mert a kormány kifizetési stopot rendelt el. Mint írtuk, szeptember végén egy úgynevezett „2000-es” kormányhatározat jelent meg, amelynek értelmében a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség.

(Forrás: hvg.hu)

„A tócsákra vigyázzunk!” – rohadnak az iskolák, amíg a tankerületek a tanárok megfélemlítésével foglalkoznak

Miközben a központi irányítás alatt álló tankerületek éppen a sztrájkjogukért kiálló tanárok vegzálásával vannak elfoglalva, szülők és diákok egy Facebook-oldalon elkezdték összegyűjteni, milyen állapotok uralkodnak egy-egy, néha kifejezetten jónevű iskola épületében is. Az iskolák nevét a posztolók kérésére nem közöljük, de amint kapunk nyilvános reakciót, meg fogjuk nevezni őket.

(Forrás: hvg.hu)

Honnan tudhatom, hogy miben tehetséges a gyerekem?

Egy anyatársam mesélte az egyik fiáról, hogy nyolc hónapos korában, amikor négykézláb elindult a szobában, azonnal a szőnyegrojtokat kezdte akkurátusan elrendezni, és addig nem nyugodott, amíg párhuzamosan nem álltak. „Ez a gyerek mérnök lesz” – mondta a barátnőm, és a gyerek mérnök lett. Nem mindegy persze, hogy az ilyesféle meglátásokba magunkat vetítjük, vagy valóban a gyereket látjuk – és ezt a kettőt szétválasztani nem is mindig könnyű. (Peer Krisztina - Földes Petra)

(Forrás: telex)

A fideszesek egyharmada is a tiltakozó tanárok mellett áll, de a magyarok nem az EU-tól várják a pedagógusbérek rendezését

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, a tanári tiltakozások támogatásának megítélésében igen nagy a politikai megosztottság: a Fidesz-KDNP híveinek 33 százaléka támogatja a tanárok tiltakozását, az ellenzékieknek pedig a 96 százaléka. A bizonytalanok körében 72 százaléknyian feleltek egyértelmű igennel, 18 százaléknyian pedig nemmel. Még nagyobb arányban tartják elfogadhatatlannak a Fidesz-KDNP szavazói azt a tankerületi gyakorlatot, amely szerint a sztrájkoló tanároktól több bért vonnak le, mint amennyit órájuk elmaradt a munkabeszüntetés miatt.

(Forrás: Népszava)

Radó Péter: A magyar oktatás sarkon fordult egy verseny közepén, és az ellenkező irányba fut

A sorozat eddigi írásainak szerzői által felvázolt jövőképek szépen összecsengenek, ami nem csoda, ugyanis a legfejlettebb országok oktatási rendszerei nagyon hasonló módon törekszenek alkalmazkodni az egyszerre ránk zúduló technológiai, munkapiaci, környezeti, társadalmi és politikai kihívásokhoz. Ez az alkalmazkodás a tanulás céljainak újragondolásán, a legfontosabb készségek középpontba állításán alapszik, mint amilyenek a kommunikáció, a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a problémamegoldó képesség, képesség a másokkal való együttműködésre, a különböző kulturális és szubkulturális regiszterek közötti átjárás képessége, a digitális készségek és sok minden más. Az új célok másfajta tanítást igényelnek: az aktív és motivált, egyre inkább önvezérelt tanulás támogatását, a tanítási és tanulási folyamat minél erőteljesebb személyre szabását, az ezt megalapozó differenciálást és egyéni fejlesztést, a tanulási élmények és a tanulás nyersanyagát biztosító tananyag gazdagítását.

(Forrás: g7.hu)

Egyre alacsonyabb a gyerekek frusztrációtűrése, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni

Egy tavalyi felmérésben arról kérdeztek gyerekeket, hogy szerintük milyen az ideális iskola. Az őket terhelő házifeladat-tengerről, különórákról vagy épp korrepetálásról szóló válaszaikból kiderült, hogy nagyon pontosan rálátnak az őket érintő kérdésekre, és képesek megfogalmazni, hol van szerintük beavatkozási felület. Az elfogadó, nyitott légkör, praktikus tudás iránti vágy mellett kitűnt, milyen fontos számukra a közösség, és hogy az iskola valóban gyerekcentrikus, izgalmas közeget teremtsen. A különböző hátterű és korú diákok véleményében visszaköszönt, hogy a közös tanulás során valamennyien leginkább kalandos iskolai programokra, izgalmas tananyagra és sikerélményekre vágynak, amellett, hogy szeretnének valahová tartozni.

(Forrás: g7.hu)

Élőlánccal tiltakoznának Miskolcon péntek délután

„Szerveződjünk élőláncba az idei tanárlázadás két miskolci forró pontja, a Földes és a Herman Gimnázium között”– írják Facebookon az esemény oldalán. Az élőláncot egyszerre két irányból, a két gimnázium felől indítják majd péntek délután négy és öt között. arra a napra, amikor Miskolcon élőláncot szerveznek, sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete, október 23-án pedig a PDSZ és az ADOM Diákmozgalom szervezésében tartanak szolidaritási tüntetést délután négytől a budapesti Széchenyi István téren a Magyar Tudományos Akadémia előtt.

(Forrás: 444.hu)

L. Ritók Nóra: Mi lett volna, ha mi sem vagyunk?

Sokszor megtapasztaltuk már, hogy ha egy nehéz családban élő gyerek felnőve egy kicsivel jobb helyzetből érkező párt választ magának, ott változás lesz: képes lesz alkalmazkodni, változni, változtatni, és új szocializációs minták szerint másfajta életstratégiát építeni. Folyamatos hatásban élve, ami más, mint ami otthon volt. Ám az is szükséges hozzá, hogy ez a hatás erősebb legyen, mint ami a szülői házból érkezik. Láttuk, hogy néha ez csak olyan áron megy, hogy az új helyzetbe kerülő fiatal átmenetileg vagy teljesen elhatárolódik a szülőktől, mert a két család értékrendje nem tud illeszkedni egymáshoz, neki pedig döntenie kell.

(Forrás: viszont.hu)

Waldorf-történeteim. Bessenyei István írása

Elméletileg sok mindent tudtam az alternatív iskolákról. Például azt, hogy az alternatív iskolák pedagógiájában – ideológiai hátterüktől függetlenül – van néhány közös vonás. Ezek a szabályok ma már minden valamirevaló pedagógiai tanácsadó könyvben is fellelhetők, de sok esetben az elemi józan ész logikája alapján is levezethetők. Elolvasni persze könnyebb őket, mint betartani. Az alábbiakban megpróbálom röviden ezeket az alapelveket összefoglalni, és – mintegy önismereti tréningként – leírni, hogy érzésem szerint mit tudtam ezekből betartani, és mi nem sikerült. A sikertelenség okairól feltételezéseket alkotok, és próbálom majd a lassan felgyűlő tapasztalatok alapján ezeket rendszerezni.

(Forrás: tani-tani online)

A pedagógusok pont úgy jók, ahogy a nők: fizetetlenül

És ezzel meg is érkezünk a kapitalista patriarchátus lényegéhez: a reproduktív, gondoskodói munkák fizetetlenül vagy alulfizetetten tartása, és ezeknek a munkáknak a nőkhöz való rendelése nemi szerepekre való szocializáción, sztereotipizáláson, esszencializáláson keresztül. A két elnyomó rendszer tökéletesen találkozik össze a reproduktív, gondoskodói munkák esetében. Egymást kiegészítve teszik lehetővé, hogy ezekre a munkákra és az azt végző nőkre (és férfiakra) vég nélkül használható, ingyenes, de legalábbis olcsó erőforrásként tekintsünk. Mindez nem csak a reproduktív munkák elvégzésének körülményeit ássa alá (értsd: nem lesz, aki csinálja, ha nincs érte kompenzálva), de a nők társadalmi alárendeltségét is biztosítja, azáltal, hogy őket ezekhez a kevéssé megbecsült, alulfizetett munkákhoz láncolja. És ugyan vannak férfiak is ezeken a területeken, de reproduktív munkát végzőként ők sem számíthatnak sokkal jobb kilátásokra. (Noha érdemes megnézni, kik ülnek például iskolák, kórházak, szociális intézmények élén, és látni fogjuk, hogy minél feljebb van valaki a fizetett reproduktív munka ranglétrán, annál nagyobb valószínűséggel férfi az illető.)

(Forrás: Mérce)

„Elég a fenyegető levelekből!” – több százan tüntettek a Közép-Budai Tankerület épülete előtt

Hétfőn reggel a Közép-Budai Tankerület Kacsa utcai épülete előtt tüntettek szülők és diákok, miután a tankerület több, a polgári engedetlenségben résztvevő tanárnak figyelmeztető levelet küldött ki a múlt heti akció után. A szervezők átadtak a tankerületi vezetőnek egy petíciót, amiben tanárok sztrájkjogának visszaállítását és a pedagógusbérek rendezését követelték. A levelet Nagy Zsolt színművész olvasta fel, és beszédet mondott Simkó Edit pedagógus is. Három-négyszáz résztvevő lehetett a tüntetésen.

(Forrás: telex)

A tudásellenesség ördögi köre – tanárbéremelés sem mentené meg a Fidesz országát

A közbeszédben a magyar oktatás színvonalának leromlásáról beszélünk, és ennek egyik látványos jele a tanárok megalázóan alacsony bére. Ennek emelése ma már több mint oktatási kérdés: egyszerűen erkölcsi ügy. Meg kell lépni. Azonban még ha sikerülne is kiharcolni az emberhez méltó juttatásokat: önmagában ettől ne reméljünk a társadalom egészére ható komoly változásokat. A tanári bérek ügye csupán tünet. Magyarországon ugyanis az elmúlt évtizedben újjáépült a szocializmus tudásellenes társadalomszerkezete. Évszázados európai paradigma és a rendszerváltás utáni időszak azon kevés elve dőlt le, amit párthovatartozástól függetlenül elfogadtunk. Eszerint a tanulás útján megszerezhető tudás az egyénnek sikeresebb életet, az országnak értékesebb humánerőforrást és így erősebb nemzetet eredményez. Nényei Pál vitaindító esszéjében található ez az idézet: „A tankötelezettség célja pedig köztudomású: adassék meg minden embernek a lehetőség, hogy fejlődjön, hogy megszerezze a boldoguláshoz szükséges tudást.” Ez összefoglalja mindazt, amit sokan tartanak a sikeres társadalmak legfőbb feltételének.

(Forrás: válasz online)

„Megengedhetetlen, hogy fűtetlen óvodákban és bölcsődékben fázzanak a gyerekek” – Karácsony Gergely nyílt levelet írt Orbán Viktornak

Karácsony Gergely követelte, hogy a miniszterelnök haladéktalanul hívja össze a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által kezdeményezett Nemzeti Energiacsúcsot és azonnali kezdjen párbeszédet a magyar önkormányzatokat képviselő szervezetekkel.A Nemzeti Energiacsúcs alkalom és lehetőség arra, hogy a másra mutogatás, a bűnbakok keresése helyett végre megoldási javaslatok kerüljenek az asztalra” – olvasható a főpolgármester közösségi oldalán.Kijelentette, tisztában van vele, hogy hazai és külső okok miatt az állami költségvetés is nehéz helyzetben van, ugyanakkor a kormány tárgyal az egyházi iskolák támogatásáról, ám az önkormányzati bölcsődék és óvodák fenntartásáról eddig nem volt hajlandó egyeztetni.

(Forrás: Mandiner)

Egyszerűbb ügyintézés az oktatásban

Elektronikus oktatási nyilvántartásokat korszerűsítettek és bővült az elektronikus ügyintézési lehetőségek köre is abban a programban, amit az Oktatási Hivatal az Európai Unió 1,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásából megvalósított meg. A szeptember végén befejeződött fejlesztés eredményeként gyarapodtak az ügyfelek és az ügyintézők által elérhető elektronikus szolgáltatások, csökkent az adatszolgáltatásra, illetve az ügyintézésre, adminisztrációra fordított idő.

(Forrás: Magyar Nemzet)

HÖOK: Drámai mértékben esett vissza a tanárnak jelentkezők száma az elmúlt hat évben

A HÖOK felhívta a figyelmet, a pedagógus szakra jelentkező és felvételt nyerő hallgatók száma évről évre csökken. „Míg 2016-ban a jelentkezők száma 20 286, a felvettek száma 10 167 volt, 2022-ben már csak 11 977 és 6453 főt jelent ugyanez a két kategória” - írták, nyomatékosítva, ez azt jelenti, hogy az elmúlt 6 évben majdnem felére csökkent azon fiatalok száma, akik tanárként szerettek volna továbbtanulni, és azoké is, akik valóban elkezdték a pedagógusképzést. A HÖOK szerint a fenti számokból világosan látható, hogy az elmúlt időszak köznevelést érintő folyamatai és döntéshozói irányai nem támogatják azt a nemzetstratégiai célt, hogy a tehetséges fiataloknak népszerű és vonzó karrier lehessen a pedagógusi pálya. Megfelelő politikai döntések nélkül nagyon nehéz lesz elérni, hogy a pedagógusok nem csak szakmailag, de egzisztenciálisan is megbecsült tagjai lehessenek társadalomnak - rögzítették.

(Forrás: Népszava)

„El a kezekkel a tanárainktól!” – Több százan tiltakoztak Budán az állami fenyegetések ellen

A tiltakozók elfogadhatatlannak tartják, hogy az állam vagy a tankerület helyett gyakran a szülőknek kell biztosítaniuk a tanításhoz szükséges eszközöket az iskolákban. A szülők azt követelik, állítsák vissza a tanárok sztrájkjogát és rendezzék a fizetésüket, normalizálják az iskolai munkakörülményeket, töröljék a tüntetések részt vevőiről készült listákat, a tankerület a pedagógusok és a diákok képviselje, Pintér Sándor köznevelésért is felelős belügyminiszer tárgyaljon érdemben a pedagógus szakszervezetekkel, továbbá ha a tankerület nem képes ellátni a feladatait, a vezetője azonnal mondjon le. . Pénteken, október 14-én a Hősök terétől indul vonulásos demonstráció a Belügyminisztériumhoz a Diákok a tanárokért csoport szervezésében. Ugyancsak péntekre hirdetett újabb egységes, országossztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete.

(Forrás: Népszava)

„Több, mint iskola” – interjú Ercse Kriszta oktatáskutatóval

A februárban kitört háború óta számtalan alapítvány, civil és állami szervezet segíti az Ukrajnából menekülteket. Egy ezek közül a United Way Magyarország is, amely a világ legnagyobb, magánadományokból és vállalati támogatásokból fenntartott nonprofit szervezetének, a United Way nemzetközi hálózatának tagja. Együtt Ukrajnáért programjukban olyan civil szervezetek és projektek vehetnek részt, amelyek ukrán menekült gyerekeket, családokat támogatnak. A pályázat egyik nyertes projektjének célja többek között egy mindenki számára könnyen elérhető, komplex információs platform létrehozása. Két megvalósítója a Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Civil Kollégium Alapítvány (CKA), akik nemrégiben hiánypótló konferenciát is szerveztek a témában. Ercse Krisztát, a CKP oktatáskutatóját kérdeztük az ukrán gyerekek magyarországi oktatásának helyzetéről.

(Forrás: hvg.hu)

Nehéz-Posony Kata: Jogászként úgy gondolom, logikai hibán alapul, jogszerűtlen a tanárok kirúgása

A gyermekek szellemi fejlődésének biztosítása az állam feladata a kötelező közoktatás biztosításával. Ezt szintén az Alaptörvény rendezi azzal, hogy az állam feladatává teszi a kötelező és ingyenes alapfokú és középfokú iskolai oktatást, melyet a művelődéshez fűződő alapjogból vezet le (XI. cikk). Csak érdekesség, hogy alaptörvényi szinten azt is hozzáfűzi, hogy mindezt a jogot „az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.” – Hogy ez az anyagi támogatás hol van, azt e pillanatban ne firtassuk. Az alapjogok gyakorlásának biztosítása és védelme elsősorban az állam legfőbb kötelessége. A tanárok kirúgásával éppen a tankerület hozott létre egy olyan helyzetet, amely a jelenlegi tanárhiányos időszakban veszélyezteti a tanulók tanuláshoz való jogát, egyúttal a jogi kötelezettségét sem teljesíti. Itt tehát ha valaki alapjogsértést követett el, az éppen az állami oktatási intézmény fenntartója.

(Forrás: hvg.hu)

Szigorú hőellenőrzést vezettek be egy pécsi iskolában

Naponta kétszer ellenőrzik a radiátorokat egy pécsi gimnáziumban, a szellőztetés időtartamát is megszabták - számol be a szigorról az RTL Klub híradója.Naponta kétszer ellenőrzik a radiátorokat egy pécsi gimnáziumban, a szellőztetés időtartamát is megszabták https://rtl.hu/hirado/2022/10/09/iskola-sporolas-szelloztetes-homerseklet-ellenorzes-csoportosszevonasAzt kéri a tankerület Pécsen, hogy 90-120 másodpercben maximalizálják a szellőztetést az iskolák és napi kétszer ellenőrizzék a termek hőmérsékletét. Budapesten egy műszaki szakiskolában pedig arról kaptak levelet a tanárok, hogy csak akkor használják a számítógépeket és a projektorokat, ha nagyon muszáj. A Kulturális Minisztériumtól annyit írtak, a szakképzési centrumok költségcsökkentő megoldásai helyi szinten eltérőek lehetnek. Azt kéri a tankerület Pécsen, hogy 90-120 másodpercben maximalizálják a szellőztetést az iskolák és napi kétszer ellenőrizzék a termek hőmérsékletét.Budapesten egy műszaki szakiskolában pedig arról kaptak levelet a tanárok, hogy csak akkor használják a számítógépeket és a projektorokat, ha nagyon muszáj. A Kulturális Minisztériumtól annyit írtak, a szakképzési centrumok költségcsökkentő megoldásai helyi szinten eltérőek lehetnek.

(Forrás: hvg.hu)

Oktatási jogok biztosa az iskolai listázásokról: Senkit nem érhet hátrány, mert elment vagy nem ment el tüntetni

Aáry-Tamás Lajos közleményében azt írja: a tanulót, a pedagógust és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt. Ilyen jogsértő helyzetet idéz elő például, ha az iskolában nyilvánosságra hozzák, hogy ki vett részt és ki nem vett részt a megmozduláson. Jogsértés lehet bármilyen listázás azokról, akik kockás ingben jelennek meg vagy azokról, akik nem. Az oktatási jogok biztosa leszögezi: a tanuló és a szülő nem hozható olyan helyzetbe, amely politikai meggyőződésének feltárására vagy nézeteivel ellentétes cselekvésre készteti, vagy arra, hogy véleménye jogszerű kinyilvánításától tartózkodjon. Késztetésnek minősül az is, ha a tanuló vagy a szülő alappal tarthat attól, hogy hátrány éri azért, mert valamit tesz, vagy nem tesz.

(Forrás: telex)

Kepes András szerint Maruzsa Zoltán és a tankerületek munkatársai problémamegoldásból és etikából bukásra állnak

Felháborodásának adott hangot pénteken a Facebookon Kepes András író azzal kapcsolatban, miként viszonyulnak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és a tankerületek vezetői a tiltakozó pedagógusokhoz. „Most meg Rábel Krisztina tankerületi igazgató, rendőri védelem mögé bújva fenyegette meg a Karinthy Frigyes gimnázium 24 \"engedetlenkedő\" tanárát” – írja azzal kapcsolatban, hogy karinthys tanároknak péntek reggel többek között civil ruhás rendőrön keresztül kellett átküzdeniük magukat ahhoz, hogy megkapják a tankerületi levelet, amelyben kirúgással fenyegetik őket.

(Forrás: Népszava)

„Ne akadályozzák a sztrájkjogukkal élni kívánó kollégákat” – Egyházak és pedagógusok a tiltakozásokról

Egyházi iskolák tanáraival is lehetett találkozni a tüntetéseken. Szerdán megkérdeztük a három nagy keresztény egyház sajtóirodáját arról, hogy adtak-e ki bármilyen iránymutatást a fenntartásukban lévő oktatási intézmények dolgozóinak. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi a véleményük a közoktatás válságáról, és tárgyaltak-e erről a kormány illetékeseivel.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

„Nem hagyjuk!” - flashmobot tartottak az Óbudai Gimnázium diákjai

Flashmobbal tiltakoztak az Óbudai Gimnázium diákjai, miután az iskolába megérkeztek a fenyegető levelek az Észak-Budapesti Tankerülettől, amiket a polgári engedetlenségben részt vevő tanároknak küldtek. A diákok az egyik szünetben felkiáltójel alakba állva skandálták, hogy „Nem hagyjuk!”, tiltakozva ezzel a figyelmeztetés ellen.

(Forrás: 444.hu)

Nemzetközi normáknak sem felel meg a magyar tanárok sztrájkjogának csorbítása

A pedagógusok fizetése alacsony Magyarországon, ezt szinte mindenki tudja. De miért szerepel a tüntetések molinóin, hogy a sztrájk alapjog? Miért követelik vissza a sztrájklehetőségüket a tanárok, ha szerdán is ezrek sztrájkoltak, és jövő hét pénteken megint fognak? Miért nyúlnak százával a polgári engedetlenség eszközéhez, és miért rúgtak ki többet is közülük ezért? Egyáltalán, hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket ma a pedagógusok Magyarországon? A TASZ jogásza, Zeller Judit segít eligazodni a tanárok helyzete körüli jogi útvesztőben.

(Forrás: euronews)

A katolikus püspökök is tisztában vannak pedagógusaik „nehéz helyzetével”

„A katolikus egyházmegyei fenntartók minden esetben az Alaptörvénnyel, illetve a hatályos jogszabályokkal összhangban álló intézményi működés mellett elkötelezettek. A jelenlegi helyzetre is igaz, hogy az Alaptörvényben és a jogszabályokban rögzített jogok nem sérülhetnek, érvényes ez a pedagógusokra, de érvényes ez az általunk nevelt-oktatott gyermekek tanuláshoz való alapjogának érvényesülésére is, ahogyan a gazdasági és társadalmi élet minden más területére is.”

(Forrás: 444.hu)

Megelégelték a diákok, hogy velük zsarolják a tanáraikat Interjú a Diákok a Tanárokért mozgalom elnökségével

abár a teljes társadalmi szolidaritás vagy az általános sztrájk, sőt forradalom (?) még várat magára, és a tüntetés maga is inkább apolitikusnak tekinthető koncertezésbe fulladt, aki kint volt szerdán, a saját szemével láthatta,mi volt ennek a tüntetésnek a valódi ereje: ezúttal a résztvevők gerincét nem a megszokott ellenzéki törzsközönség adta. Helyettük vagy inkább mellettük, azok a diákok jöttek el, sőt szervezték meg nemcsak a tüntetést, de a tegnapi és az elmúlt hetek legizgalmasabb kiállásait is, akik már az Orbán-rendszerben nőttek fel. Akik nem visszakívánkoznak a 2010 előtti időkbe, hanem arra keresik lázasan a választ, hogy milyen lesz az ez utáni korszak, amelyet sajátjuknak tekinthetnek végre.

(Forrás: mérce)

A FINN CSODAISKOLÁKBAN SEMMI OLYAN NEM TÖRTÉNIK, AMIT NE LEHETNE BÁRHOL, AKÁR INGYEN IS MEGVALÓSÍTANI

Az iskola nyitott volt számunkra, amúgy is rendszeresen járnak oda a világ minden tájáról. Az első, ami feltűnt, a hihetetlen tisztaság. Sehol egy porszem, még a szekrények teteje is tükörfényes volt, viccelődtek is rajta kísérőink, hogy milyen veszélyes szakma Finnországban az iskolai takarítóké, akinek a látottak alapján fel kell mászni a szekrényekre. A lányok ezért is lehettek zokniban. Igaz, van benti cipőjük, de azt nem szeretik, a többi tanulón sem igen volt cipő az iskolában. Amikor a tisztaságot már megszoktuk, szemet szúrt az iskolai terek elrendezése. Nagyon sok különböző méretű terem, párnákkal telerakott sarkok, kényelmes fotelekkel megpakolt aula volt az iskolában, sőt még egy hatalmas üvegház is fogadott minket.

(Forrás: Qubit)

Tengernyi kockázatot hordoz, ha nem foglalkoznak eleget a médiaműveltséggel az iskolában

A digitális térrel kibővült valóság számos kockázatot hordoz a gyerekek egészséges személyiségfejlődésére. Az online térben túl könnyen férnek hozzá ártalmas tartalmakhoz (pl. pornográfia, erőszak, önveszélyes kihívásokra buzdítás), ki vannak téve ellenséges, gyűlölködő, bántó üzeneteknek (online bántalmazás), meghamisított híreknek, valamint olyan manipulatív technikáknak, melyek addiktívvá teszik a közösségi médiafelületek, valamint a videójátékok használatát. Ezeknek a kockázatoknak a kezelésében óriási szerepe lenne az oktatásnak, mivel a gyerekek védelmét célzó szabályozás nehézkes, a jelenlegi állás szerint alkalmatlan az egészséges médiakörnyezet valódi megteremtésére.

(Forrás: g7.hu)

A tanárok ma nyitott kapukat döngetnek

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az elmúlt hónapokban többször is ismertette, hogy tervben van egy kiemelt pedagógus-bérfejlesztés. Azt a tényt viszont nem lehet mellőzni, hogy 2020-tól kezdve a világ a feje tetejére állt. A korábban megszokott, kiszámítható élet szublimált, amelyet először a koronavírus tüntetett el, majd a háború által gerjesztett energiaválság és élelmiszerválság akadályozta meg ennek visszatérését. Ilyen körülmények mellett teljesen érthető, ha a kormány nem a 100 ezer pedagógus bérrendezését tűzi ki elsődleges célnak, hanem közel 10 millió magyar lakos energiabiztonságát és napi megélhetését igyekszik biztosítani. Az igazság az, hogy a tízszeres energiaárak melletti rezsicsökkentés fenntartása havonta 180 ezer forint megtakarítást jelent egy családnak, amiből természetesen a tanári hivatást választók is részesülnek. A jelenlegi pénzügyi keretek mellett a tanároknak a kormányzat egy 10 százalékos évi bérfejlesztést tud biztosítani, de az garantált.”

(Forrás: Mandiner)

Az ország legjobb egyházi gimnáziumának tanárai is kiálltak a sztrájkolók mellett

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanárai egy Klebelsberg Kuno-idézettel fejezték ki szolidaritásukat a sztrájkoló kollégáik mellett – számolt be a Telex. A Facebookra feltöltött nyilvános fotón a gimnázium negyvennyolc tanára tartja a molinót, amin egy Klebelsberg Kuno idézet szerepel:A tudomány birodalmában nem lehet bürokráciával és policiával dolgozni”. A portálon kiemelik: a Szent Imre az ország legjobb egyházi fenntartású iskolája. Az egyik tanár azt mondta a Telexnek, hogy tudomása szerint ez az első alkalom, hogy az iskola tanárai nyilvánosan kiállnak a sztrájkoló pedagógusok mellett. De mint utólag kiderült, az iskola tanárai februárban már indítottak egy petíciót a tanárok helyzetének javításáért.

(Forrás: Mandiner)

Listázzák azokat a diákokat, akik nem vettek részt a reggeli élőláncban

Az indulatokat a felháborodáson nyerészkedő ellenzék mellett a Soros-galaxis szatellitjei is fűtik. Ugyanazok az emberek kongatják a vészharangot, akik már 2016-ban is megpróbáltak kormányt dönteni, még azt megelőzően pedig a liberális–szocialista holdudvar kegyeltjeiként hallgatólagos tettestársai voltak a baloldali kormányzatnak az oktatásügy züllesztésében. A PestiSrácok.hu már évekkel ezelőtt lerántotta a leplet azokról a „civil” szervezetekről, amelyek a 2016-os megmozdulásokat szervezték vagy akár finanszírozták is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Százmilliárdokat várunk az uniótól az oktatásra

További sztrájkokat és demonstrációkat helyeztek kilátásba a pedagógusok, karöltve a diákokkal, amelyeken várhatóan a szerdai tüntetéshez hasonlóan részt vesznek majd baloldali szervezetek és politikusok is. A kormány ugyanakkor azt hangsúlyozza: egyetért a pedagógusok béremelésének szükségességével, éppen ezért azt szeretné elérni, hogy hazánk minél gyorsabban az uniós forrásokhoz jusson, amiből ez megnövelhető, felgyorsítható. Az is tény azonban, hogy az egyik szervező, a PDSZ a Gyurcsány-kormány idején nem védte ilyen vehemenciával a tanárok érdekeit.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Diáktüntetés lesz október 23-án, már nem csak az oktatásért, hanem egy szolidáris Magyarországért

A tüntetés felhívásában az október 5-i több tízezres demonstráció után most is elsősorban a többi diákot, a szülőket és a tanárokat szólítják meg a magyar oktatási rendszer válsága miatt, hogy „alulfizetett tanárok tanítanak elavult tananyagot, kimerült és traumatizált diákoknak, rosszul szigetelt épületekben, 14-16 fokos hőérzetben”. Ugyanakkor minden állampolgárra is számítanak, mert mint írják, az elmúlt években számtalan csoport érdekeit hagyta figyelmen kívül a kormány, tömegeket alázott meg, és hagyott magára az ország vezetése.

(Forrás: Népszava)

Civilruhás rendőrön kellett átküzdeniük magukat a karinthys tanároknak, hogy kézhez kapják azt a tankerületi levelet, amelyben kirúgással fenyegetik őket

Nem volt könnyű dolguk a pedagógusoknak, akik péntek reggel személyesen keresték fel Rábel Krisztina tankerületi igazgatót (aki egyébként 2019-ben még a Fidesz önkormányzati képviselőjelöltje volt a kerületben). Az egyik tanár lapunknak azt mondta, három emberen, köztük egy civil ruhás rendőrön - kellett átküzdeniük magukat, hogy személyesen kapják kézhez a nekik címzett levelet. Ebben a dokumentumban egyébként az áll, hogy ha folytatják a polgári engedetlenséget, akkor akár fel is menthetik őket az állásukból. Ennek ellenére azonban - mint azt a pedagógusok elmondták - nem fognak meghátrálni, és valamilyen formában - ha kell, továbbra is polgári engedetlenséggel - folytatják a tilatkozást.

(Forrás: Népszava)

Két tucat karinthys tanárnak küldött levelet a tankerület, mert polgári engedetlenségben vettek részt

A Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatóját berendelték, de a tanárok nem voltak hajlandók átvenni a leveleket. Péntek reggel közösen mennek a tankerületi központhoz.

(Forrás: hvg.hu)

Megszólalt a kirúgott kölcseys tanárok igazgatója: Diákjaink tanuláshoz való jogait súlyosan megsértette a döntéshozó

A Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója, Fazekas Csaba a Facebookon osztotta meg gondolatait, ezt a Magyar Hang vette észre. Fazekas Csaba szerint „van olyan érettségiző tanulónk, aki most elveszítette a magyar- és a matematikatanárát, aki egyben az osztályfőnöke volt. Még ha volna is az elbocsátott pedagógusok helyére beállítható új tanár, a tanulóknak a törvényben is rögzített »mindenek felett álló érdeke« megsérült, és elfogadhatatlan, hogy senki még csak nem is tájékozódott a körülményekkel és ezen érdekekkel kapcsolatban.” Mint írta, „a budapesti Kölcsey Gimnázium elveszíti öt kiváló tanárát. Hárman személyesen vették át szeptember 30-án, ketten pedig postán kapják meg a napokban rendkívüli felmentésüket a munkáltató szerepét betöltő Belső-Pesti Tankerületi Központtól.”

(Forrás: rtl.hu)

Hadházy Ákos megtalálta a kölcseys tanárokat kirúgó tankerületi vezető diplomamunkáját rtl.hu rtl.hu

A pedagógusok halálbüntetésről alkotott véleményéről írta diplomamunkáját Marosi Beatrix, aki tankerületi vezetőként a Kölcsey Ferenc Gimnázium tiltakozó tanárainak kirúgásáról intézkedett – ezt Hadházy Ákos országgyűlési képviselő írta meg Facebook-oldalán. A tankerületi vezető erkölcs és etika szakon végzett a Kodolányi János Főiskolán. A dolgozat alapja két fókuszcsoportos beszélgetés volt pedagógusokkal, amelyek eredménye az volt, hogy a résztvevők többsége a halálbüntetés mellett foglalt állást.

(Forrás: rtl.hu)

Ilyen volt a nap, aminek minden perce a tanárokról és az összeomlóban lévő oktatásról szólt

Országos sztrájkkal, több kilométeres élőlánccal, hídfoglalással és koncertekkel egybekötött tüntetéssel telt a nap, amikor az egész ország a tanárokra figyelt. Talán soha ennyiszer nem hangzott még el, hogy mi a baj a magyar közoktatással, miért nincs elég tanár az iskolákban, miért megalázóan alacsony a tanárok fizetése. Az ismert követeléseken felül – béremelés, sztrájkjog visszaállítása, munkaterhek csökkentése – egy új is elhangzott a szerdai demonstrációkon: a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott öt tanár visszavétele. Sok tanár szerint a kirúgásuk csak olaj volt a tűzre, felerősítette az egyre hangosabb elégedetlenséget.

(Forrás: telex)

Biharkeresztesből Berettyóújfaluba kell majd átmennie a szakiskolásoknak a gázárak miatt

L. Ritók Nóra számolt be róla, hogy alapítványa egyik ösztöndíjas diákjának szülőjétől értesült a változtatásról, miszerint a fűtési szezonban, azaz október 17-étől várhatóan 2023. április 15-éig a Biharkeresztesen működő Berettyóújfalui SZC Bocskai István Szakképző Iskola és Kollégium diákjai a Berettyóújfalui SZC Eötvös József Szakképző Iskolában fognak tanulni. Az indok a földgáz-vásárlásról szóló kormányhatározat, azaz a spórolás az elszálló energiaárak idején. A tájékoztató levélből kiderül az is, hogy a szakképzési centrum különjáratot indít, hogy az egymástól 20 kilométernyire lévő települések között szállítsák a diákokat. L. Ritók Nóra azt tette hozzá a poszthoz, hogy elég kétségbeesettek a szülők, mert mindezt egyeztetés, előkészítés nélkül jelentették be.

(Forrás: 444.hu)

Corvinus-felvételi: több pluszpont a nyelvtudásra és az esélyek kiegyenlítésére

Budapesti Corvinus Egyetem 2024-től átalakítja felvételi pontszámítását annak érdekében, hogy méltányosan és rugalmasan támogassa a kiváló jelentkezőket – közölte az intézmény. Az intézményi pontok kategóriájában – a Corvinus nemzetköziesítésével összhangban – új elem, hogy a nyelvvizsgákért akár 70 pont is szerezhető majd a Corvinuson (a korábbi 40 pont helyett), valamint az, hogy a nemzetközi érettségi 50 pontot ér majd. A három esélyegyenlőségi területen – hátrányos helyzet, fogyatékosság és gyermekgondozás – a korábbi 40 pont helyett már 50-50 pont fog járni az érintetteknek

(Forrás: Infostart)

Demonstrációt tartanak a tanárokért

A mai napra országos sztrájkot, élőláncos demonstrációt, flashmobot, délután hídfoglalást és este koncerttel egybekötött tüntetést szerveztek a Kossuth térre, írja a Telex cikke alapján a Mandiner.Hozzátették: országos pedagógussztrájkot tartanak, amit eredetileg a két szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete együtt szervezett. Az utóbbi végül visszalépett, mert szerintük túl kevés idejük maradt a kivitelezésre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kölcsey-igazgató: A döntéshozó súlyosan megsértette diákjaink tanuláshoz való jogát

„A döntéshozó súlyosan megsértette diákjaink tanuláshoz való jogát” – írta Facebook-bejegyzésében a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója, Fazekas Csaba azzal kapcsolatban, hogy a Belső-Pesti Tankerületi Központ döntése értelmében a múlt pénteken azonnali hatállyal elbocsátották a gimnáziumnak a polgári engedetlenséghez folyamodó öt tanárát. Az igazgató felidézi, hogy a döntéshozók szerint – akik minden bizonnyal utasították a munkáltatót – az érintettek „korlátozták a tanulók tankötelezettségének a teljesítését azzal, hogy az elmúlt időszakban polgári engedetlenség keretében, írásos figyelmeztetés ellenére is megtették, hogy nem vették fel egy-egy napon a munkát”. Radikális fellépésük okainak a tisztázása, a deklarációkban megfogalmazott problémák megvitatása és kezelése helyett büntetés következett. Ezt a pedagógiai hibát a 21. század iskoláiban már nem szokás elkövetni, és ez akkor sem mentség a döntéshozókra nézve, ha közöttük esetleg nem volnának pedagógus végzettségűek

(Forrás: Népszava)

Még mindig szép számmal akadnak olyan tanárok, akik a digitális eszközökben ellenséget látnak

20 éve még nem volt Facebook, 25 évvel ezelőtt még internet is alig. 15 évvel ezelőtt nem létezett egy sor szakma, melyek ma a legkeresettebbek között vannak (pl. UX designer, Business Analyst, Data Scientist). És a trend folytatódik: terjed az automatizáció, egyre több területen jelennek meg mesterséges intelligencia alapú megoldások. Vagyis újabb foglalkozások születnek, és régiek válnak kevésbé keresetté.

(Forrás: g7.hu)

Waldorfosok állították le a forgalmat a Külső Szilágyi úton

A Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium tanárai és az önként csatlakozó diákjai ma délelőtt 10 órakor egy rövid flashmob keretében kivonultak az iskolából és a Külső Szilágyi úton kb. 10 percre leállították a forgalmat. Elénekelték a Fölszállott a páva című népdalt, és egy perces némasággal jelezték, hogy „ez a csend lesz minden iskolában, ha nem történik változás, mivel nem lesz tanár, aki a diákokat tanítsa.” Akciójukkal tiltakozásukat fejezték ki a közoktatás jelenlegi állapotával kapcsolatban és szolidaritást vállaltak a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanáraival.

(Forrás: 444.hu)

Törley Katalin: A hatalom retorziója fordítva is elsülhet

Polgári engedetlenség miatt Törley Katalint is kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Nem csak az ott tanítókat érte retorzió, egy másik budapesti gimnáziumban is kiosztottak felmondóleveleket, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét pedig leváltották. Törley Katalin a HVG-nek adott interjúban azt mondta, érzése szerint ezek a jogszerűtlen intézkedések többeket inkább megerősítettek, mint eltántorítottak. Őket pedig kirúghatják, de az összeomló, „lassan már a gyerekfelügyeletre sem alkalmas iskolarendszer itt marad a kormány nyakán”.

(Forrás: hvg.hu)

Sztrájk, élőlánc, hídfoglalás – szerdán az egész ország a pedagógusokra figyel

Október 5-én szerdán, az oktatás világnapján valóban egész nap a tanárok ügye lesz a középpontban. Reggel országos sztrájk, élőláncos demonstrációk vidéken és a fővárosban, flashmob, délután hídfoglalás és este koncerttel egybekötött tüntetés a Kossuth téren. Egész nap érdemes lesz olvasni a Telexet, folyamatosan frissülő cikkben számolunk be reggeltől estig mindenről, és videósaink is követni fogják az eseményeket.

(Forrás: telex)

Csendes tiltakozással igyekeznek megakadályozni a Szent István Gimnázium diákjai három tanáruk kirúgását

Tanáraik védelmében demonstráltak a Szent István Gimnázium diákjai kedd* reggel. Mi több, a diáktiltakozások jelképévé vált kockás ingbe öltözött diákok csendesen, békésen igyekeztek megakadályozni a tankerület képviselőit abban, hogy írásbeli figyelmeztetést adjanak át három tanáruknak, akik részt vesznek a polgári engedetlenségi mozgalomban. Hétfőn este a diákok attól tartottak, hogy tanáraiknak kedden már a felmondó levelet kézbesíti a tankerület.

(Forrás: 444.hu)

Az ELTE oktatói is polgári engedetlenséggel tiltakoznak

A nyilatkozatban megfogalmazott problémákkal 270 dolgozó ért egyet, és csaknem felük, 120 dolgozó polgári engedetlenség jeleként nem tartja meg szerdai óráit, egyéb oktatói és adminisztratív feladataikat csak korlátozottan fogják ellátni. Tiltakozásunk nem irányul hallgatóink ellen, az ő hosszú távú érdekeiket is szem előtt tartva cselekszünk” – húzták alá.

(Forrás: 444.hu)

„Ha minden tanár feláll, felborul a rendszer. Álljatok fel, veletek vagyunk!” – ismét a kirúgott tanárokért tüntettek a Kölcseynél

Több százan öltöttek kockás ruhát, hogy szolidaritást vállaljanak a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt polgári engedetlenséget választó pedagógusokkal.A korai időpont ellenére hétfőn reggel szép számban összegyűltek a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt a pénteken kirúgott öt tanárral szolidaritást vállalók. A „Ne rúgjátok ki a tanárainkat” című tüntetés résztvevőitől a szervezők azt kérték, hogy vegyenek kockás inget vagy bármilyen hasonló mintájú ruhadarabot.„A családvédelem nemcsak abból áll, hogy a meg nem született gyerekeket védjük, hanem abból is, hogy a már megszületetteknek biztosítjuk, hogy legyen hol tanulniuk” – mondta beszédében egy felháborodott szülő. Hozzátette, minél kevesebb van valamiből, annál nagyobb az értéke, márpedig ma Magyarországon nagyon kevés tanár van, így elbocsátás helyett megbecsülésre lenne szükségük a pedagógusoknak, a tiltakozó gyerekeknek pedig gratulált a társadalmi szerepvállalásukhoz és bátorságukhoz.

(Forrás: hvg.hu)

A fogyatékosság a középkorban. Csizmárné Gede Erika Judit írása

A középkori társadalom emberének képzeletét a „csoda” uralta. A „csodák” közé sorolódtak a különféle fogyatékossággal születetett gyermekek is. Jelenlétük az elképzelt lényekkel teli világban nem meglepő, hiszen ők minden embernek már kora gyermekkorában ott éltek az őt körülölelő környezet hiedelmeiben, regés-regényes elbeszéléseiben. Ezeket a csodalényeket nevezték például szirénasszonyoknak, a legkülönfélébb formájú, torz alakú váltott gyermekeknek, állatfejű-embertestű, emberfejű-állattestű furcsa-izgalmas teremtményeknek. A mesékben helyek kaptak a tündérek, akik éjféli órán az erdőben arra tévedő férfit halálra táncoltatták, és a boszorkányok, akik megigézték őket különféle eszközökkel.

(Forrás: tani-tani online)

Diákonként havi nyolcezer forint segítséget vár a szülőktől egy budapesti iskola

A tanárok fizetése olyan alacsony, hogy több kollégájuknak megélhetési gondja van, ezért csak idén már a tanári gárdájuk 10 százaléka a hivatás elhagyására kényszerült. Ezzel elindult a gimnázium szellemi amortizációja, ami a források csökkenésével a tanulási környezet amortizációját is eredményezi – írják. Az iskola hozzáteszi: a pedagógusok többségének másodállásban kell dolgoznia, hogy tudja fenntartani magát, ezért a heti 40 órán túl- ami magában foglalja a heti minimum 22 tanórát, az ügyeleteket, az adminisztrációt, a dolgozatjavításokat és a felkészülést – többet nem tudnak vállalni.

(Forrás: Infostart)

Bódis Kriszta – Hegymenet (podcast)

Hogyan működik az a program, amely egy reménytelen cigánytelepről is képes ott született gyerekeket az egyetemig elvezetni? És mi motiválja, mi hajtja a Van helyed rendszer megalkotóját munkája során? Ebben az epizódban Bódis Kriszta íróval, dokumentumfilm-rendezővel és pszichológussal beszélgetek új regényéről, egy inspiráló XX. századi nőről és a tehetségről, amely mint a tűz, utat talál magának. Valamint egy olyan alapítvány munkájáról, amely esélyt ad a társadalom peremén élőknek a nyomorból való szabaduláshoz.

(Forrás: Az élet, meg minden podcast)

L.Ritók Nóra: Amit a jövő hozhat

Ám ahhoz, hogy a családjukból kiemelt gyerekek stabilizálódjanak, nagyon erős szakmai segítség kellene. Ezek a kicsik-nagyok mind traumatizáltak, szörnyű dolgokon mentek keresztül, és egész életre meghatározó lelki sérüléseket szereztek. A lakásotthonokban több ilyen gyerek él együtt, és a rendszer nem képes elég segítséget adni ahhoz, hogy a traumáikat feldolgozzák, hogy értsék, mi történt és történik velük, tanuljanak, és felnőttként majd boldoguljanak. A gyerekek egymásban is tovább erősítik a lelki sérüléseket, és felnőve sem lesznek képesek ezektől megszabadulni, viszik azokat tovább, sőt, újakat szereznek, és ez meghatározza a későbbi életüket is. Az életkezdési támogatás, amivel a rendszer nagykorúvá válásukkor elengedi őket, nem ad valódi alapot, mert ez csak pénz; sem a tudás, sem az életvezetési képesség nincs meg a gyerekekben ahhoz, hogy okosan tudják használni. A pénz így nem oldja meg a lakhatást, és a fiatalok hamar visszakerülnek oda, ahonnan kiemelték őket: abba a családba, ami nem vagy nem sokat változott, de ahová mégis visszavágynak, mert a gyökértelenségben ez az egyetlen dolog, ami biztos. A közösség, ahová születtek.

(Forrás: viszont.hu)

Gyarmathy Éva: „A munka világa is kreatív agyakért kiált”

Fontos a tér, az alkotó klíma, de nem hiányozhat a kreativitásból a kidolgozás, a befektetendő munka – a kreatív működés „kemény része”. Meg kell tanulni módszeresen gondolkodni. A kreatív folyamat része az ellenőrzés, a megvalósíthatóság igazolása. Az átgondolatlan elméletre épülő innovációk kudarcot vallanak. Az innováció lényege az újonnan született gondolatok gyakorlati megvalósítása, kifejlesztése, az elmélet cselekvéssé és valósággá alakítása. A kreatív klíma megalapozza, az együttműködésen alapuló, módszeres projektmunka pedig sikeressé teszi az innovációt. Mindez magától értetődően kijelöli az iskolai tanulás irányait is: a tapasztalat-, probléma- és projektalapú tanulást.

(Forrás: g7.hu)

Fenyő D. György: Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Amikor 2006-ban az Európai Unió – a tagállamok jogkörében hagyva az oktatást – megfogalmazta az egész életen át tartó tanulás követelményét, egyúttal meghatározta, melyek azok a kulcskompetenciák, amelyek fejlesztése ehhez elengedhetetlen. Ennek a listának az élén ez áll: „1. Anyanyelven folytatott kommunikáció: annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt. 2. Idegen nyelven folytatott kommunikáció: a fentieket mediációs készségekkel egészíti ki (például összefoglalás, parafrazeálás, tolmácsolás vagy fordítás), valamint interkulturális megértés.”

(Forrás: g7.hu)

Egy gödöllői elitgimnázium diákjai nem akarnak iskolába járni a tarthatatlan állapotok miatt

A gimnáziumban július óta felújítások zajlanak, amelyek csak az év végére fejeződhetnek be, így a tanítás úgy kezdődött el, hogy közben dolgoznak az intézményben. Korábban több szülő is arról számolt be, hogy az épület nagy része kívül és több helyen belül is fel van állványozva, a tetőt, az ablakokat és a radiátorokat éppen cserélik, több helyen „belépni tilos” feliratú szalagok és nagy takaróponyvák vannak. A tantestület jelentős része, az iskola vezetése és sok szülő szerint nem biztonságos így az épület, ezért próbálták elérni a tankerületnél, hogy az első hónapban online oktatás legyen. Ez azonban nem sikerült, a tankerület szerint a munkavégzési területeket a kivitelező az ilyenkor szokásos módon elhatárolta, ide csak a felújítást végző személyzet léphet be. „A többi épületrészben az oktatás biztonsággal megszervezhető a felújítás befejezéséig” – írták a Telex.hu-nak.

(Forrás: 24.hu)

Berendelték a tankerülethez a gödöllői igazgatót, az iskola előtt tüntetnek a szülők, diákok

A tankerületvezető nem ment el az általa összehívott szülői fórumra, ehelyett berendelte a tető nélküli gimnázium igazgatóját. Az iskola előtt szülők, gyerekek tüntetnek, és várják vissza az iskolavezetőt a hírekkel. Bár az iskolán továbbra sincs tető, az online oktatást nem engedélyezik.

(Forrás: hvg.hu)

Tanársztrájk: szolidaritásból más ágazatok szakszervezetei is beszüntethetik a munkát október 5-én

A pedagógus sztrájk idején szolidaritásból más ágazatok szakszervezetei is beszüntethetik a munkát október 5-én, ezért is volt fontos az időpont mihamarabbi kijelölése - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. A PDSZ szombaton hirdetett egységes, országos sztrájkot az oktatás világnapjára, korábban pedig a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is támogatásáról biztosította a pedagógusokat. A másik nagy tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete ugyanakkor hétfőn úgy döntött: az október 5-ére meghirdetett országos sztrájk megszervezéséhez nincs elég idő. A múlt héten indult helyi gördülő sztrájkokhoz ugyanakkor minden segítséget megadnak. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűlést szervezett, ahol 38 iskola pedagógusai képviseltették magukat: október 5-én ők is munkabeszüntetésre készülnek.

(Forrás: Népszava)

Ez eldőlt, megszólalt a Belügyminisztérium iskola-ügyben: erre készülhetnek a magyar szülők télen

Egyre többet lehet hallani arról, hogy az iskoláknak nincs pénzük felújításra és eszközök beszerzésére, így a szülőkkel akarják megoldani ezeket a feladatokat. Az iskolák karbantartása elvileg a fenntartók, állami iskolák esetében a tankerületek feladata lenne, de kevés a forrás erre. Nemrégen a megnövekedett rezsiárak miatt egy iskolában felmérték, mennyi pénzzel tudják támogatni a családok az intézményt. Legutóbb a megemelkedett rezsiköltségek miatt az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium küldött kérdőívet a szülőknek, hogy felmérjék, kik azok, akik hozzá tudnának járulni a villany- és fűtésszámlához a tanévben.

(Forrás: Pénzcentrum)

300 diák tüntetett a budapesti Szerb Antal Gimnázium előtt a tanáraikért és az oktatásért

Újabb iskolában álltak ki a diákok a tanáraikért és az oktatás fejlesztéséért: a budapesti Szerb Antal Gimnázium tanulói a közleményük szerint péntek reggel mintegy háromszázan alkottak élőláncot az iskola épülete körül, hogy sok más iskola diákközösségéhez csatlakozva ők is így hívják fel a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer problémáinak megoldása nem tűr halasztást. „A minőségi oktatás mindannyiunk közös ügye!” – hangsúlyozták.

(Forrás: Mérce)

A minisztérium szerint az új Nat úgy jó, ahogy van, és pluszban még \"hazafias, gyermekközpontú és 21. századi\" is

Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel a túlhajszolt diákok és pedagógusok munkáját is? - tette fel az összetett kérdést a Belügyminisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Erre írásban kapott választ Rétvári Bencétől, Belügyminisztérium államtitkárától, aki – többek között – azt írta, hogy „a jelenleg hatályban lévő megújított Nat hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben.” Ebben az államtitkár szerint nemcsak a tanulók heti óraszámát maximalizálták, hanem a kötelezően elsajátítandó tananyagot is. A képet árnyalja viszont, hogy 2020-ban egymást érték a szakmai kritikák a Nat tervezetének megjelenését követően: egy magyartanár többnapos NAT-ellenes tiltakozást hirdetett, több szakmai szervezet pedig egyenesen elfogadhatatlannak tartotta a kormány újításait.

(Forrás: Eduline)

Pedagógusok Szakszervezete: El fognak szabadulni az indulatok, amikor megérkeznek az első energiaszámlák

Hétfő óta tart a pedagógusok országos gördülő sztrájkja, amelyhez egyre többen csatlakoznak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, ám egyelőre nincsenek annyian, mint a tavaszi tiltakozáshullám idején. Az InfoRádiónak nyilatkozó Totyik Tamás úgy látja, hogy a kormány „fegyelmező intézkedése a kollégákkal szemben csak olaj volt a tűzre, még nagyobb lett az ellenállás”. Az igazi határozott fellépés októberre, novemberre várható, „az indulatok a mi ismereteink szerint el fognak szabadulni akkor, amikor az első energiaszámlák megjelennek, és az emelt összeget kell kifizetniük a kollégáknak” – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a pedagógusok körében komoly megélhetési válság alakul majd ki.

(Forrás: hvg.hu)

18 fok sincs egy fóti gimnáziumban, már most meleg teát osztanak

Tizenhat-tizennyolc fok van jelenleg a Fóti Népművészeti Szakgimnáziumban – erről tájékoztatta a szülőket az intézmény vezetője. A szerkesztőségünkhöz is eljutott levelének létezését Cseri-Matus Csilla megerősítette, de nyilatkozni nem kívánt. A „Hideg” tárggyal elküldött e-mailben az olvasható, hogy az iskolában még hetekig nem fog elindulni a fűtés, így huzamosabb ideig kell erre a hőmérsékletre számítani. Az igazgató azt írta: a fűtésszezonban sem lesz több 18 foknál, így arra kérik a szülőket, hogy figyeljenek oda a gyerekek öltözködésére, a fázósak pedig hozzanak plédet és extra pulóvert. Az iskola meleg teát is oszt a gyerekeknek. Az e-mailben is azt írják, hogy 18 fokot kell biztosítaniuk: a kormány megszorítói ntézkedéseinél az iskolákban a minimumértéket húzták meg ennél a szintnél, más a közintézményekben (kivéve kórházakat, szociális otthonokat, bölcsődéket, óvodákat) legfeljebb eddig lehet fűteni.

(Forrás: hvg.hu)

Sem utódja, sem boldog őse. Ady Endre versének kibontása dramatikus módszerekkel. Végh Ágnes írása

A drámatanári képzés vizsgatanítására is azért választottam ezt a művet, mert a lét egyetemes kérdéseit feszegeti, amelyekkel előbb-utóbb mindenki szembesül az élete során. Az alábbiakban az óraterv feladatait, lépéseit fogom részletezni egy-két megjegyzéssel, módosítással kiegészítve. Az óra fókuszában a vers üzenetének és költői képeinek közös kibontása áll, ezen belül a lírai én szerepébe való helyezkedés, illetve a magány–egyedülállóság–kivételesség érzéseinek körüljárása kap hangsúlyos szerepet. A foglalkozásterv 11. évfolyamos, 16-17 éves diákok számára készült, alkalmazható Ady munkásságának bevezetésére. Az óratervet eredetileg 45 percre készítettem, de a játékok száma és az utólag hozzáadott ötletek, módosítások miatt érdemes akár dupla óra keretében megvalósítani.

(Forrás: tani-tani online)

Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el

Recseg-ropog a világ tartószerkezete, nem ok nélkül gondolják sokan, hogy a klímaválság, a koronavírus-járvány és az új európai háború az új hét csapás, és ki tudja, milyen nehézségek várnak még ránk. Ezek egy részét minden bizonnyal el lehetett volna kerülni, vagy legalábbis kitolni az időben, ha jobban el tudjuk képzelni a jövőt és jobban felkészülünk rá. Ahogy a gazdasági és politikai világrend, úgy az oktatás rendszere is válságban van, nemcsak nálunk, világszerte. Volt már ilyen a történelemben. Amíg az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az új kihívásokhoz, különösen a gyors technológiai változásokhoz, addig a lemaradás jelentős társadalmi feszültséget okoz.

(Forrás: g7.hu)

Rétvári: A Nemzeti alaptantervben jelentősen csökkentettük a tanulói terheket

De érdemes a Magyartanárok Egyesülete állásfoglalását is idézni a NAT-ról, amely Rétvári minden egyes kitételét cáfolja: „Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában. Ezért mélyen gyerekellenes.”

(Forrás: hvg.hu)

Minőségi kulturális élmény elsőtől nyolcadik osztályig

Októbertől lehet pályázni az európai viszonylatban is egyedülálló Lázár Ervin-programra, amelynek célja, hogy szociális helyzettől függetlenül évente legalább egyszer minden 1–8. évfolyamos diák ingyenesen juthasson hozzá minőségi kulturális élményhez. A kezdeményezés a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága és a Klebelsberg Központ együttműködésével valósul meg.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Geszti: „Tanári diplomám most dörömböl a fiókban, és emlékeztet rá, hogy szolidaritást kell vállalni velük”

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ISKOLA, ahol becsülték a tudást, a tehetséget, a szorgalmat, a jellemet – és becsülték a tanárokat is. Ebben az ISKOLÁBAN tanított a regénybéli Rácz tanár úr, aki nemcsak Nemecseket, Bokát, Cselét és a többieket tanította, hanem valóságos Rátz tanár úrként Neumannt, Wignert, Harsányit, és magyar gyerekek ezreit, akik közül persze nem mindenki lett Nobel-díjas, de mindenki esélyt kapott rá, hogy olyan tudást szerezzen, amivel boldogul, előre jut, fejlődik, épül és épít” – kezdi a bejegyzését Geszti.

(Forrás: hvg.hu)

SZTRÁJK: MIÉRT KELL FOLYTATNI? MIT ÉRTÜNK EL EDDIG?

A kormány csak arra vár, hogy kifáradjunk, lelombozódjunk, elveszítsük a lendületet. Ezt nem szabad megengedni!De van egy sokkal jobb érvünk. Bár érdemtelenül keveset beszélünk róla, de az igazság az, hogy a munkabeszüntetésekkel tavasz óta igen fontos részeredményeket értünk el!

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Óvodapedagógus-hiány: Minden nyolcadik állás betöltetlen Budapesten

A G7 készített egy részletes összeállítást a fővárosi önkormányzatok válaszaiból. A gazdasági portál az óvodapedagógusok helyzetéről érdeklődött, az óvodák – a bölcsődékkel együtt – ugyanis nem kerültek állami fenntartásba, azaz a személyi és a fizetési helyzetről Budapesten a kerületek tudnak tájékoztatást adni. Az önkormányzatok ráadásul megilleti a jog, hogy kiegészítsék az óvodapedagógusok bérét. Nem válaszolt minden kerület, de akik igen, azoknak a válaszából kiderül, hogy minden nyolcadik óvodapedgagógusi státusz betöltetlen Budapesten. A választ adó önkormányzatoknál a 2612 státuszból 316 volt betöltetlen augusztus végével. A portál megjegyzi, hogy a nyugdíjba vonuló óvodapedagógusok száma magasabb, mint a frissen végzett, a területen egyáltalán dolgozni kívánó pályakezdők száma országosan.

(Forrás: 24.hu)

Négyhetes gördülő sztrájkba kezdtek a Közgazdasági Politechnikum tanárai

„Mi, a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium alulírott tanárai tiltakozunk a kormány oktatáspolitikája ellen; követeljük, hogy érdemben tárgyaljanak a pedagógus-szakszervezetetekkel, és hajtsák végre mindazokat a szakmai és gazdasági reformokat, melyek egy európai szellemű, demokratikusan működő oktatási rendszer létrehozásához és a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének biztosításához elengedhetetlenek” - így kezdődik a Politechnikum tanárainak felhívása, amit hétfőn tettek közzé, és amiben a sztrájk alapjogként való elismerését és a pedagógusok béreinek érdemi emelését követelik. „Tiltakozásunkat és az állami szférában foglalkoztatott kollégáink iránti szolidaritásunkat a mai naptól kezdődően egy 4 hétig tartó gördülő sztrájkkal fejezzük ki. A következő hónapban kétnaponta, egy-egy tanóra idején nem vesszük fel a munkát”

(Forrás: 444.hu)

„El a kezekkel a tanárainktól!” – petíciót adtak át a szülők a Dél-Budai Tankerületnek

„El a kezekkel a tanárainktól!” címmel hirdettek eseményt szülők szerda reggelre, hogy kiálljanak a tanárokért, akik az oktatás jelenlegi körülményei ellen tiltakoznak. A szülők egy petíciót akartak átadni a Dél-Budai Tankerület vezetőinek, ők nem jöttek le a tömeghez, végül egy nő az épületben átvette a levelüket. „Az elmúlt időszakban több tanár fenyegető levelet kapott a tankerülettől, hogy amennyiben nem fejezik be a sztrájkot/polgári engedetlenséget, akkor elveszítik a munkájukat. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk!” Ezért hirdették meg a szülők az eseményt, derül ki a rendezvény Facebook-oldaláról. E szerint a terv az lett volna, hogy a petíciójukat Laucsek Istvánnak a Dél-Budai Tankerület szakmai vezetőjének vagy Hományi Tamás Mártonnak a Dél-Budai Tankerület igazgatójának adják át. Azonban ők reggel nyolc óra után sem jöttek ki az épületből, az összegyűlt körülbelül száz szülő erre a „Gyertek ki!” és az „El a kezekkel a tanárainktól!” rigmusokat skandálta. Végül ketten bementek a tankerület épületébe, ahova azonban a sajtó munkatársait nem engedték be.

(Forrás: telex)

Egyre több iskola csatlakozik a gördülő sztrájkhoz, a kormány nem tárgyal a szakszervezetekkel

A gördülő sztrájkot meghatározott napokra hirdették meg: “A” heteken minden hétfőre, szerdára és péntekre, “B” hetekre keddre és csütörtökre. A szakszervezetek szerint az ütemezés azért is fontos, mert így nem mindig ugyanazoknak a tanároknak, tantestületeknek kell részt venniük a munkabeszüntetésben, ami így hosszabb távon fenntartható és egyenletesebb terhelést biztosít. Nagy Erzsébet kérdésünkre azt is elmondta, a kormány nem tűzött ki újabb időpontot a következő sztrájkbizottsági egyeztetésre, holott a kabinet törvényi kötelessége, hogy sztrájk idején is tárgyaljon az érdekképviseletekkel. A tervek szerint szerdán folytatónak a Tanítanék Mozgalom által meghirdetett polgári engedetlenségi akciók is: ennek keretében a tanárok a sztrájkot korlátozó rendeletek figyelmen kívül hagyásával tagadják meg a munkát.

(Forrás: Népszava)

Azonnali hatállyal leállíttatta az állami gondoskodásban élő gyerekeknek előírt orosz IQ-tesztet az adatvédelmi hatóság

A megjelent hírek után a NAIH is vizsgálódni kezdett. Közleményük szerint a teszt kitöltésére szolgáló honlapon próbaregisztrációt végeztek, és áttekintették annak működését és szabályzatait. Ez alapján azt állapították meg, hogy a szóban forgó adatkezelési műveletekkel összefüggésben jogsérelem közvetlen veszélye áll fenn. A kitöltésnél ugyanis a gyermekek vagy a közreműködő gyámok személyes adatainak harmadik országbeli adatkezelő általi kezelésére is sor kerülhet, a hatóság azonban nem látja maradéktalanul biztosítottnak adatkezelés jogszerűségére irányadó feltételek teljesülését, az érintettek megfelelő tájékoztatását és az őket megillető jogosultságok gyakorlásának lehetőségét. Az adatkezelés körülményeinek vizsgálatára a NAIH hivatalból eljárást indított, melynek során arra szólította fel az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, hogy szüntesse meg az egyedi utasításban elrendelt adatkezelést, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket a keletkezett személyes adatok törlése iránt is.

(Forrás: hvg.hu)

Tüntetéssorozat indult a hideg tantermek miatt

Az ADOM Diákmozgalom októbertől tüntetéseket szervez, és aláírásgyűjtést indít a kormány új rendelete miatt, amely szerint a középiskolákban 18 fokos, az általános iskolákban pedig 20 fokos lehet a hőmérséklet.Megjelent az a rendelet, amely szerint az általános iskolákban minimum húsz foknak kell lennie télen, miközben a középiskolákra nézve kötelező tartani a 18 fokos átlaghőmérsékletet. Az új előírás a középiskolások felháborodását váltotta ki, amit tüntetéssorozattal és aláírásgyűjtéssel fejeznek ki egy diákmozgalom, az ADOM szervezésében. Bozai Ákos, az ADOM honlapjának készítője elmondta az ATV-nek: komoly egészségügyi problémákat is okozhat hosszú távon, ha a diákok napi 7-8 órát 18 fok körüli hőmérsékletben ülnek.

(Forrás: index)

Több tízezer diákot tesztelnek jövő héttől az iskolákban, indulnak a \"kísérleti\" mérések

a Belügyminisztérium új tesztet tett kötelezővé az eddigi kompetenciaérés és az idegen nyelvi mérések mellé. Míg eddig \"csak\" a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek kompetenciáit és ismereteit mérték, ettől az évtől a negyedikesek, az ötödikeseknek, a hetedikeseknek, a kilencedikeseknek és a tizenegyedikeseknek is ki kell majd tölteniük egy-egy feladatsort. Bizonyos évfolyamok képességeit ráadásul évente kétszer is felmérik majd, ősszel és tavasszal. Az adatrögzítés már a tanév eleje óta tart az iskolákban, a teszteket pedig szeptember vége és november vége között kell megtartani:

(Forrás: Eduline)

Időnként meg lehetne kérni diákokat, hogy tanítsák a tanárt

Bár aggasztónak tűnő változásokat látunk a mai gyerekeken, a tanároknak és szülőknek nyitni kellene a Z generáció tagjai felé, és nem démonizálni őket. El kell fogadni és meg kell érteni őket – mondja Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Rejtélyes Z generáció című kötet szerzője. Szükség van-e még iskolára? Biztosan jó-e a folyamatos multitasking? Van-e pozitív hatása a gyerekekre a videójátékoknak? Interjú.

(Forrás: hvg.hu)

Három szakszervezeti szövetség is mozgósít a pedagógusok világnapjára meghirdetett tüntetésre

Szolidaritását fejezi ki a tankerületek által megfenyegetett, engedetlenkedő pedagógusokkal a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT). A három szövetség szolidaritásra buzdítja tagszervezeteit is, és azt kérik, tagszervezeteik egyúttal mozgósítsanak is a pedagógus szakszervezetek október 5-re meghirdetett, Alapvető Jogok Biztosának területi hivatalai elé szervezett demonstrációira. Ugyanezen a napon a diákok hídfoglaló akciót fognak tartani a Margit-hídon.

(Forrás: Mérce)

Elfogadták a javaslatot, az általános iskolákban legalább 20 fok lesz majd télen

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az állami intézmények helyiségeit és tereit továbbra is legfeljebb 18 fokig lehet majd felfűteni, ez alól az egészségügyi-, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális és a gyermekvédelmi, valamint a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények képeznek kivételt.Az sem újdonság, hogy a köznevelési és a szakképző intézményekben a fenntartótól és a tulajdonostól függetlenül legalább 18 foknak kell lennie, az viszont igen, hogy a köznevelési intézményekben, ahol 14 év alattiak gondozása, oktatása zajlik – vagyis praktikusan az általános iskolákban –, ott legalább 20 fokot kell biztosítani. Az is kiderült, hogy a közönség számára nyitva tartó uszodai létesítményekben szintén lehet magasabb a hőmérséklet 18 foknál.

(Forrás: telex)

DR. GYURKÓ SZILVIA: „AZ ISKOLAÉVEKNEK NEM AZ A CÉLJUK, HOGY TÚLÉLJÜK ŐKET” – POLGÁRI ENGEDETLENSÉG ÉS A GYEREKJOGOK

Ha a tanárok a polgári engedetlenséget választják, az akkor lehet indokolt gyermekjogi szempontból, ha a gyerekek számára jobb, élhetőbb, teljesebb, a szükségleteikre jobban odafigyelő és reagáló rendszer létrehozása a cél. A gyerekeknek nem csak egyetlen érdekük van. Nem csak tanulni járnak iskolába. Az is része a történetnek, ha például részt akarnak venni olyan eseményekben, ami őket is érinti (élnek a gyülekezési jogukkal, tüntetnek, szolidaritást vállalnak, véleményt formálnak) – vagy nem. Hiszen joguk van arra is, hogy mindezt ne csinálják, és ne vegyenek részt a felnőttek történetében.

(Forrás: wmn.hu)

Radó Péter: Legalább 16 év kellene ahhoz, hogy a magyar oktatás visszaépüljön oda, ahol 2009-ben tartott

2016-ig a nagy rendszer-átalakítás folyt, menedzselhetetlen mennyiségű változást nyomtak át a rendszeren. Azóta pedig a kormányzat nem csinált semmit. Meg sem kísérelte megoldani a problémákat, még olyan időszakokban sem, amikor ezek a problémák ráégtek a közoktatásra. Például akkor, amikor a járvány miatt egyik napról a másikra át kellett állni online oktatásra. Gyerekek tízezrével vesztették el a kapcsolatukat az iskolával, hiány volt a digitális eszközökből, sok helyen nem volt megfelelő internet-hozzáférés, nem voltak olyan felületek forgalomban, amiken keresztül színvonalas online oktatást lehetett volna menedzselni. De a kormányzat semmi ilyesmivel nem foglalkozott.

(Forrás: 444.hu)

A tanáraikért virrasztottak a radnótis diákok az iskola előtt

Virrasztást tartottak az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium jelenlegi, illetve volt diákjai a vasárnapról hétfőre virradó éjjel. Kollégánk arról számolt be, hogy szűk száz ember ment ki a tiltakozásra, amit az iskola nyitásáig, első óráig tartanak. Hoztak magukkal a résztvevők egy nagy mágnestáblát is, így a tanulás sem maradt el. Az ELTE másik gyakorló gimnáziumánál, az Apáczainál is virrasztást tartottak az éjjel.

(Forrás: hvg.hu)

Elkeseredett pedagógusok, őrült tanárhiány a magyar vidéken: veszélyben az idei tanév?

Talán még soha nem volt ilyen nehéz a tanévkezdés, mint az idei. A pedagógushiány olyan méreteket ölt, hogy már végzettség nélkül is tanítanak az iskolákban. Felkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét, hogy megtudjuk a valódi helyzetet.

(Forrás: Helló, Vidék!)

Mentortanár: a reflektív tanító

Az elmúlt évtizedek során a világon mindenütt felértékelődött az iskola (és abban a pedagógusok) társadalomformáló szerepe, és az iskolával szemben támasztott elvárások az oktatás tartalmainak és a tanulók fejlesztésének kérdésein túl egyre inkább irányulnak az eredményesség és fenntarthatóság kérdéseire is. A megváltozott társadalmi környezet folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséget vár el az iskoláktól mint szervezeti egységektől és azok oktatóitól mint a tanári hivatás gyakorlóitól, személyesen is.

(Forrás: tani-tani online)

Tízszer inkább a szombati tanítás, mint az online oktatás (videó)

A Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában az őszi szünetig, szombatonként is lesz tanítás, az intézmény így próbál spórolni a fűtésen. A rezsiszabályok módosítása miatt az iskola aggódik, hogy a megnövekedett gázszámlát hogyan tudják majd kigazdálkodni, mert a fenntartó erre nem biztosít többletforrást.

(Forrás: telex)

Forradalmi pedagógia: saját kézbe venni az oktatás ügyét Amílcar Cabral: felszabadító, elméletíró és oktató 2. rész

A forradalmi tudat fejlődésének középpontjában az újraafrikanizálódás folyamata állt. Ezt nem a múltba való visszatérésre volt felhívás, hanem éppen arra, hogy az önrendelkezést visszaszerezzék, és új jövőt építsenek az országban. „Szembe kell szállni a fiatalok, különösen a 20 év felettiek körében azzal a mániával, hogy elhagyják az országot, hogy máshol tanulhassanak, a vak ambícióval, hogy diplomát szerezzenek, az alsóbbrendűségi komplexussal és azzal a téves elképzeléssel, ami miatt azt hiszik, hogy aki tanul, az holnap kiváltságos lesz hazánkban.” Cabral ugyanakkor ellenezte, hogy a külföldön tanultak vagy tanulni vágyók ellen rosszindulatot gerjesszenek. Inkább a türelem és a megértés pedagógiáját szorgalmazta mint az emberek megnyerésének és a mozgalom megerősítésének helyes megközelítését.

(Forrás: Mérce)

Az általános iskolákban legalább 20, a gimnáziumokban 18 fok lehet idén télen

\\\"A javaslat az, hogy az általános iskolákban legalább 20 fok legyen a hőmérséklet. A 18 fok csak a gimnáziumokra érvényes. Ez a javaslat, a kormány erről ma fog dönteni, és valószínűleg el fogja fogadni\\\" – mondta a tárcavezető. Erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a szombati kormányinfón. Azt is kiemelte, hogy az iskolák fűtésének ügyében a Belügyminisztérium dolgoz majd ki külön javaslatot.

(Forrás: Eduline)

Kevés tanár vesz részt a sztrájkban

Elenyésző a munkabeszüntetéseken részt vevő pedagógusok száma; lapunk értesülései szerint szeptemberben a munkát fel nem vevők (saját szóhasználatukkal polgári engedetlenségben részt vevők) legmagasabb napi száma 150 volt, de általában csak napi húsz-harminc fő volt. Úgy tudjuk, a legmagasabb napi sztrájkolószám ennek a felét tette ki, de általában napi tíz-húsz főre rúgott. Mivel vannak sztrájkolók, jól mutatja, valótlan a szakszervezeteknek az az állítása, amely szerint a kormány ellehetetlenítette a sztrájk lehetőségét. Az is kijelenthető, hogy a mostani munkabeszüntetéseknek nagyságrendekkel kevesebb résztvevője van, mint a korábbiaknak. Összehasonlításként: 2016-ban a pedagógus-szakszervezetek szerint 25 ezer pedagógus sztrájkolt, amíg 2022. január 31-én – szintén a szakszervezetek szerint – húszezer résztvevője volt a figyelmeztető sztrájknak, 2022. március 16-án pedig húszezer pedagógus vett részt a sztrájk első napján.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az egyetemeken még objektív mércével mérik az embereket, a munkahelyeken már nem

Néhány hete nagy visszhangot váltott ki az Állami Számvevőszék Pink education jelenség Magyarországon?! című tanulmánya, amelynek egyik fő állítása az volt, hogy a diplomás nők túl magas száma miatt csökkenhet a népesség. Sorozatunkban a kutatás néhány vitára okot adó felvetését és azok különböző vetületeit vizsgáljuk meg – ezúttal azt, hogyan kerülhet ma egy nő hagyományosan nem nőiesnek mondott, fontos vagy vezető pozícióba. Miért van az, hogy míg az egyetemek még szinte fele-fele arányban bocsátják ki a nőket és férfiakat, a munkaerőpiac már nem tükrözi vissza ezt az arányt? Két olyan szakemberrel jártuk körül a kérdést, akinek nemcsak szívügye a téma, de sok saját tapasztalata van a nők és férfiak közti munkahelyi esélyegyenlőségről. Szó esett előítéletekről, tudóst rajzoló ovisokról, a GYES sokáig érinthetetlennek gondolt intézményéről, a magas, fehér, jól beszélő férfiak dominanciájáról és a női példaképek hiányáról.

(Forrás: telex)

A Párbeszéd gyűjtést szervez az engedetlenkedő tanároknak

Múlt héten az országban számos iskolában zajlottak tiltakozási akciók. Hétfőn a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 33 tanára nem vette fel a munkát reggel 8 és 10 óra között, mellettük a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium, a Komáromban működő Petőfi Sándor Általános Iskola, a Szentistvántelepi Általános Iskola, a Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium tanárai, a Dunaharaszti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, az Ócsai Bolyai János Gimnázium tanárai és a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai csatlakoztak a tüntetéshez, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban a tanárok pedig egész nap sztrájkoltak. Utóbbiak délelőtt a budapesti Nyugati térre mentek, ahol flashmobot tartottak. Szerdán a Kispesti Károlyi Gimnázium tanárai engedetlenkedtek, valamint a Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában is sztrájkoltak a pedagógusok. Pénteken pedig a Radnóti Miklós Gimnáziumban a nevelőtestület kétharmada vett részt a polgári engedetlenkedésben.

(Forrás: Mérce)

„A magyar oktatás lepusztuló pályára állt, és megtanult ezzel együtt élni”

A magyar diákok negyede funkcionálisan analfabéta. A legjobban és legrosszabbul teljesítők között akkora a különbség, hogy szinte oktatási kasztrendszerekről beszélhetünk. A központosítás nem csökkentette a különbségeket, viszont a tanárok és az iskolák autonómiáját igen, miközben Európában nálunk lett a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő. A kezdő tanárok bére ehhez képest a dolgozói szegénységet súrolja, egyre kevesebben választják a pályát, tíz éven belül pedig minden második pedagógus eléri a nyugdíjkorhatárt. Közhely, hogy a magyar oktatási rendszerrel baj van, összeszedtük, hogy mi.

(Forrás: 24.hu)

Három gimnázium tartott flashmobot a Móricz Zsigmond körtéren

A demonstrálók 19 pontban foglalták össze kifogásaikat.Tiltakoznak többek között az ellen, hogy megmozdulásainkra a kormány fenyegetéssel válaszol, hogy a diákjaikkal zsarolják őket és hogy etikátlan, munkakerülő gazembereknek állítják be őket a közvélemény előtt. Hangos tiltakozásukat fejezték ki továbbá amiatt, hogy a kormány a létminimumon tartja az egyébként is túlterhelt tanárokat, akiknek a túlóráját sem fizetik ki. Felemelték szavukat a szabad tankönyvválasztás eltörlése, a Nemzeti Alaptanterv alacsony szakmai nívója, a nagy adminisztráció és a szegregáció ellen is. Követelték továbbá a sztrájkjogot, a szabad véleménynyilvánítás és gondolkodás jogát, valamint a végzettségükhöz méltó fizetést.Egyik résztvevő tanár lapunknak elmondta, nem tartanak retorziótól, éppen azért szervezték becsengetés elé az akciót, hogy a tankerület ne tudjon belekötni. Arról, hogy a polgári engedetlenségben is részt vesz-e a három iskola, később döntenek.

(Forrás: Népszava)

A tanárok lesznek az utolsók, akiket robotokra fognak cserélni – Interjú Nádori Gergellyel

Jó, ha a diák a középiskolában sokféle dologgal találkozhat és szembesülhet. Ez segít neki rájönni arra, hogy miben jó, miben érzi jól magát. Az iskolánkban többen tartjuk a nagyon sikeres robotika szakkört. Legórobotokat építünk és mindenféle versenyeket nyerünk. Az utóbbi 5-10 évben minden évfolyamról ment 2-3 gyerek mérnöki szakra. Lehet, hogy ha a szakkör nem lett volna, nem oda mennek. Van, aki a színjátszó csoportban jött rá, hogy ezt szereti a legjobban csinálni és elment színésznek. A Rose-paradoxon azt mutatja meg, hogy a természettudományos pályák mennyire vonzóak a diákok számára, mennyien szeretnének mérnöknek, tudósnak menni. Érdekes módon ez fordított arányban áll a fejlettségi indexszel. Ghánában a diákok sokkal nagyobb része akar ilyen pályára menni, mint Norvégiában. Én természettudományokat tanítok, és azt gondolom, hogy nagyon fontos feladatom, hogy ezen a trenden változtassak, és megmutassam, hogy milyen érdekes és jó ez a terület.

(Forrás: hvg.hu)

Beférni a keretekbe. Szmolicza-Révész Marianna írása

Viszonylag hamar tudtam, hogy tanítani szeretnék. Ez valamikor akkor eldőlt, amikor 7-8 évesen, unokatestvéreimet leültetve iskolást játszottunk. Életem első szakaszában mégis leginkább azt tanultam meg, miként nem szeretném ezt a hivatást művelni. Kevés jó példa volt előttem, kiforratlan személyiségként pedig gyakran sikerült elbizonytalanítani a saját elveimben. Gyakran voltam néma, gyakran beolvadtam, asszimilálódtam, a saját értékrendemet zárójelbe téve sodródtam, igyekeztem mindenkinek megfelelni. Elhittem, hogy nem értek a borsodi gyerekekhez, pedig én magam is hátrányos helyzetű borsodi gyerekként nőttem fel. Elhittem, hogy idealisztikusak a nevelési elveim, pedig az egyetemen a legjobb tanároktól tanulhattam a legmodernebb pedagógiai módszereket. Elhittem, hogy akkor vagyok jó tanár, ha frontálisan tanítok, ha szigorú vagyok, ha a gyerekek fegyelmezettek és tartanak tőlem. Szerencsére hamar ráébredtem, hogy ez nem működik így, és a saját utamat követve kialakítottam egy olyan rendszert, ami utólag engem igazolt. Úgy érkeztem meg a Gyermekház Iskolába, mint aki egy mátrixból felébredve rádöbben, hogy amit korábban elképzelt, az valahol már működik.

(Forrás: tani-tani online)

Maruzsáék szerint nem indokolt egyeztetni a vitatott földrajzkönyv ügyében, ami miatt az ukránok felháborodtak

A magyar külügy a Belügyminisztériumhoz küldte az ukrán ügyvivőt, hogy ott reklamáljon, ha gondja van azzal, amit a magyar tankönyvek írnak Ukrajnáról, de a hvg.hu úgy értesült, Maruzsa Zoltán államtitkár nem nyitott az egyeztetésre. Közben ukrán civil szervezetek is tiltakoznak amiatt, hogy a tankönyv “az orosz narratívát” adja tovább a diákoknak. Abból lett diplomáciai botrány, hogy egy tankönyv úgy mutatja be az orosz–ukrán háborút, mintha belháború lenne.

(Forrás: hvg.hu)

Nem tudja sem a Belügyminisztérium, sem az Oktatási Hivatal, hányan járnak az iskolai hittanórákra

A korábbi költségvetési hozzájárulás megduplázásával 13 milliárd forintra emelkedett a hitoktatás állami támogatása, azonban amikor a HVG arról érdeklődött az immár oktatásért is felelős Belügyminisztériumnál, hogy a hitoktatásban részt vevők létszámának növekedése indokolta-e a támogatás növelését, azt a választ kapta, hogy a minisztérium nem rendelkezik a kért adattal. Sőt: nem csak a minisztérium nem tudja, hogy hányan járnak országszerte az iskolákban hittanórákra, de az Oktatási Hivatal sem. Így viszont az sem világos, hogy akkor ki és mi alapján mondja meg az Államkincstárnak, hogy hitoktatás címén mennyit utaljanak az egyes felekezeteknek.

(Forrás: hvg.hu)

„A hatalom nagyon elszántnak látszik a sztrájkjogukért, bérükért, jobb oktatásért küzdő pedagógusok megfélemlítésében”

A Tanítanék Mozgalom képviselője szerint egyre több szempontot kell mérlegelni minden tanárnak, mielőtt eldönti, hogy részt vesz-e a következő megmozdulásban. Ez magyarázhatja, miért csak egy-két vidéki iskolából jelezték tegnap a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ), hogy bejelentették az intézményvezetőnek egy szeptember 19-én kezdődő sztrájk előkészítését. Totyik Tamás, a szervezet alelnöke megerősítette lapunknak: a hétfőn a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) közösen meghirdetett törvényes gördülő sztrájk, amelynek kezdetét öt nappal az akció előtt be kell jelenteni az intézményvezetőnek, épp a retorzióktól védené meg a kollégákat. Közben a tankerületi központokon keresztül érkező fenyegetések ellenére kedden is folytatódtak a feketeruhás megmozdulások több iskola környékén, a Civil Közoktatási Platform (CKP) pedig bocsánatkérésre szólította fel a központi oktatásirányításban és tankerületi hivatalokban dolgozókat.

(Forrás: Népszava)

A strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amiért a kormány megvonta tőlük a sztrájkjogot – írja Magyar Helsinki Bizottság közleményében. „A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat” – írják.

(Forrás: telex)

Miért szaladgál ez a piros figura? Egy tanár addig fut az oktatás ügyéért, amíg az erejéből telik

Kóczán Gábor példája egyedinek mondható, de a tanárok elégedetlensége általános jelenség a közoktatásban. A tanév kezdetével ezért több iskolában újraindult a polgári engedetlenség. A kormánnyal az érdekvédelmi szervezetek már régóta nem tudnak megegyezni. A pedagógusok eredetileg magasabb béreket és a munkaterheik csökkentését szerették volna elérni. Korábban a kormány azt állította: szívesen tárgyalnak a tanárok követeléseiről, de a polgári engedetlenséget nem tűrik.

(Forrás: telex)

„Úgy néztek rám a kollégák, mint a véres rongyra\" – a tanárok között is széthúzás van a tüntetések miatt

Radó Péter is úgy véli, hogy az a legfontosabb érdeme a pedagógustiltakozásoknak, hogy állandóan napirenden tartják a közoktatás problémáit. „Ha valami történik is, például a pedagógusbérekkel, az nem a pedagógusok ellenállása miatt fog történni, hanem azért, mert esetleg változnak a kormányzat szempontjai az általános politikai kontextus miatt. Az emberek többségének elég, ha a közoktatás ellátja a gyermekmegőrző funkcióját – ért egyet a cikk elején idézett borsodi kisiskola tanárával Radó. Az oktatáskutatók által szajkózott egyéb tényezők – a romló tanulói teljesítmények, a jövő elvárásaihoz való alkalmazkodás hiánya, az ország gazdasági perifériára szorulását előrevetítő jóslatok, az esélyteremtés hiánya, a társadalmi kasztosodás stb. – teljességgel értelmezhetetlenek a szülők legtöbbje számára.Az, hogy a gyerekek megtanuljanak tanulni, nem fontos a mai iskolában, a problémamegoldás, a kreativitás stb. szintén nem – teszi hozzá Nahalka. „Annak sincs nagy jelentősége, hogy az iskolában elsajátítsanak a gyerekek egy halom ismeretet, mert ezek nagy részét úgyis el fogják felejteni. Akik sikeresek lesznek, eljutnak magas pozíciókba, azok az ahhoz szükséges tudást pedig már rég nem az iskolákban szerzik meg. Felépült egy párhuzamos világ, amelyik az iskola helyett működik.”

(Forrás: hvg.hu)

Az egyik legjobb magyarországi gimnázium is csatlakozott a kiálláshoz a felmentett miskolci igazgatóhelyettes mellett

A tiltakozáshoz Magyarország egyik legerősebb gimnáziuma, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium is csatlakozott. Közleményükben azt írták: „Mi, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium dolgozói, szolidaritásunkat fejezzük ki a Miskolci Herman Ottó Gimnázium azonnali hatállyal felmentett igazgatóhelyettesével, valamint elutasítjuk a polgári engedetlenségben részt vevő kollégák megfélemlítését. A sztrájk alapjog. A hatalom a közoktatásban dolgozók számára ellehetetlenítette a sztrájkot, így a nyomásgyakorlás egyedüli eszközeként a történelemből jól ismert polgári engedetlenség maradt”. A nyilatkozatot 48 oktató írta alá, ez a tantestület csaknem fele. Szintén szolidaritását fejezte ki a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium 13 tanára. A tiltakozáshullám kedden a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskolánál folytatódott, diákok és tanárok ismételten közös álltak ki az ügyben.

(Forrás: Népszava)

Tapasztalat Alapú Tudás II. Gyarmathy Éva és Kökényesi Imre írása

A tapasztalat alapú tudás megszerzéséhez szükséges háttér a feladatbank, amely a korábbiaktól teljesen eltérő szerkezetű feladatokat biztosít. A tanuláshoz nem kész program áll rendelkezésre, hanem a mediátor vezetésével a tanulók aktivitásával formálódik. Ezért nagyon sok és sokféle, nehézség szempontjából rendezett feladatbankra van szükség. A tanulás lehetőség szerint háromdimenziós, kézzelfogható és/vagy mozgásos tevékenységgel kezdődik, és a kétdimenziós térrel kapcsolódik, majd eljut a képzetekben való gondolkodásig. A 3D tanulás a digitális eszközök használatával is kiegészült a 21. században – 3D modellezés-tervezés-nyomtatás, robotika, virtuális valóság.

(Forrás: tani-tani online)

Egy férfi vízzel öntötte le a tüntető diákokat Miskolcon, a DK feljelentést tesz

Több iskolában szolidarítottak a tanárok, diákok a miskolci gimnázium felmentett igazgatóhelyettesével. A tankerületek múlt hét pénteken kirúgással fenyegették meg a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat, a pedagógusok ma minden megfenyegetett kollégájukért fekete ruhában mentek tanítani, több helyen élőlánccal tiltakoztak. A Tanítanék Mozgalom múlt hét pénteken javasolt gördülő polgári engedetlenséget. Ez azt jelenti, hogy minden héten másik napon ne vegyék fel a munkát a pedagógusok. A tanárok a polgári engedetlenséggel munkakörülményeik javítását, egy jobb, szabadabb, demokratikusabb oktatási rendszert szeretnének kiharcolni. Múlt héten mindennap más iskolában volt munkabeszüntetés, de volt olyan intézmény, ahol több napig is tartott a polgári engedetlenség.

(Forrás: telex)

Balos aktivisták hergelik a diákokat

Molnár Áron – aki noÁr néven mozgalmat is alapított – politikai szerepvállalása azzal kezdődött, hogy 2018. február 19-én a YouTube-on közzétett egy klipet, amelyben a kormány migrációs politikáját kritizálta. Majd április 4-én, az országgyűlési választások után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy klipet jelentetett meg, amelyben kifejezte támogatását az ellenzéki pártok által is aktívan támogatott, már sokadik diák- ,tanártüntetés mellett. Régi harcos baloldali aktivistának számít Gulyás Márton is, akit jelentős összegekkel támogatnak a Soros-világhoz tartozó szervezetek. Ő még 2017-ben robbant be a nyilvánosságba, amikor 300 óra közmunkára ítélte a bíróság, miután festékkel öntötte le a Sándor-palotát egy tüntetésen. Gulyás később létrehozta a Partizán nevű YouTube-csatornát, amelynek Facebook-oldalán tavaly decemberben elárulta: a Partizán Rendszerkritikus Tartalom-előállításért Alapítvány két nagy presztízsű, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A Vörösmarty gimnázium tanára: Folytatom a tiltakozást, vállalom a következményeket

A Vörösmartyban nem most szeptember elején volt az első polgári engedetlenség. Már tavaly tavasszal is hasonló tiltakozást tartottak, miután a kormány a sztrájkot egy törvénnyel lényegében értelmetlenné tette. A most szeptemberi munkabeszüntetésben is aktív volt a tantestület, a körülbelül hatvan tanárnak több mint a fele részt vett a tiltakozásban. Előzetesen felmérték, hányan csatlakoznának, mert néhány fővel nem volt értelme elindítani az akciót. Amikor látták, hogy húsz, majd harmincnál is több tanár jelentkezik, akkor már tudták, hogy érdemes belevágni – mondta Drégeli Krisztina. A kétgyermekes, 46 éves pedagógus húsz éve van a pályán, tíz éve tanít németet és olaszt a Vörösmartyban, mellette osztályfőnök is.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

„A kormányt nyilvánvalóan nem érdekli a tanárhiány, a tiltakozók büntetésében viszont eltökéltnek tűnnek”

Tanítanék Mozgalom most keddre hirdette meg a polgári engedetlenségi hullám következő nagyobb fordulóját abban a reményben, hogy ezen a napon több iskola pedagógusai egyszerre, ugyanabban az időben szüntetik be a munkát. Törley Katalin, a mozgalom képviselője lapunknak úgy nyilatkozott, a tankerületektől érkezett fenyegető levél sokakat felháborított, ugyanakkor okozott egy kis bizonytalanságot is. – Húsz-harminc embert nyilván nem fognak kirúgni egyszerre, de ha csak 3-4 kollégát elküldenek, az komoly gondokat okozhat egy iskolában. A kormányt nyilvánvalóan nem érdekli a tanárhiány és a feladatellátási problémák, a tiltakozók büntetésében viszont eltökéltnek tűnnek, így nekünk kell elgondolkodni azon, ha beváltják a fenyegetéseiket, az milyen hatással lesz az iskoláinkra – mondta Törley Katalin. Hozzátette: ő mindenképp folytatja a polgári engedetlenséget, mert a törvényileg korlátozott sztrájkot továbbra sem tartja érdekérvényesítésre alkalmasnak.

(Forrás: Népszava)

„Megnőtt a tűz” a hermanos tanárokban, avagy „egy országot nem lehet kirúgni”

Az élőláncos tiltakozás reggel nyolc órakor befejeződött, ám a tüntetés folytatódott: a villamos sínek mellett, rendőri kísérettel, több száz diák, szülő és szimpatizáns kilométeres menetoszlopban vonult a Selyemréti úti tankerületi épülethez. Az eseményt hat hermanos diák szervezte. Egyikük, Gyeviczki Soma lapunknak azt mondta: ha a hatalom ellehetetleníti, hogy a tanárok kiálljanak magukért, mert korlátozza és megvonja a sztrájkhoz való jogukat, akkor a diákoknak kell részben helyettük, részben értük ezt megtenni, hiszen rajtuk kevésbé találnak „fogást”. „Egy országot nem lehet kirúgni” – üzenték a menetben feltartott transzparenseken is. A tankerület épülete előtt Sziklai Réka, az egyik szónok arról beszélt, hogy felmentett igazgatóhelyettesük maga is hermanos diák volt, és ma ő a tantestület egyik motorja: nélküle például nem tudták volna megszervezni a koronavírus alatt gördülékenyen az online tanítást. Földeák Levente az esemény másik szónoka azt taglalta, lassan nem lesz, aki tanítsa őket, olyan nagy a létszámhiány, miközben pedagógusok a diplomás bér alig kétharmadát keresik, így a pálya nem vonzó a fiataloknak.

(Forrás: Népszava)

Osztály, vigyázz!-3.rész

Az iskola pedig azért lehet kiemelt célpontja, mert az az intézmény, amelyre bízva bízhatta évszázadokon keresztül a fönnálló bebetonozását, most recseg-ropog. Az iskola mint ideológiai államapparátus egyrészt a rendszert újratermelő képességeinek hathatósága miatt lett a tőkés rend központi intézménye – a rendszer legütősebb misztifkációját gyártotta le és működtette ráadásul állami pénzen, nevezetesen, hogy ha úgy viselkedsz, ahogy az iskola fütyül, akkor sokra viheted. Másrészt pedig azért válhatott központi fontosságúvá a nevelőapparátus, mert úttörője volt a 19. század elejétől fogva a fegyelmező hatalomtechnológiák modernizációjának és humanizációjának, egy sor más intézmény és végső soron magának a kapitalizmusnak a pedagogizációját és infantilizációját előkészítve.

(Forrás: Mérce)

Felmentett miskolci igazgatóhelyettes: Félrepöcköltek a sakktáblán, meg se kérdeztek

Dezsőfi felmentését hivatalosan nem indokolták meg, szóban viszont a tankerület igazgatója azt mondta neki: azért mentették fel, mert a tanárok sztrájkjogáért kiálló polgári engedetlenség „élére állt”. Ezt az igazgatóhelyettes vitatja: szerinte nem állt élére a tiltakozásnak, csak részt vett benne. A tankerület döntését pedig érthetetlennek nevezte: „Miért nem hívtak be a hét folyamán, miért nem állítottak a szőnyeg szélére, vontak kérdőre, hogy miért álltam amögé a molinó mögé?” Az interjú végén Dezsőfi arról beszélt, hogy szerinte az oktatási rendszer egyre inkább hasonlít egy robotokból álló láncolathoz: „Robotizált emberek állnak ebben a láncban, akik kapnak egy utasítást, végrehajtják, adnak egy utasítást a lánc alá, ami végrehajtja, és ez így megy végig a láncon. Ha a láncban van egy hibás robot, ami nem jól működik, azt kiteszik, és betesznek a helyére egy másikat. És én nem akarok robot lenni.”

(Forrás: telex)

Felmentett miskolci igazgatóhelyettes: Félrepöcköltek a sakktáblán, meg se kérdeztek

Dezsőfi felmentését hivatalosan nem indokolták meg, szóban viszont a tankerület igazgatója azt mondta neki: azért mentették fel, mert a tanárok sztrájkjogáért kiálló polgári engedetlenség „élére állt”. Ezt az igazgatóhelyettes vitatja: szerinte nem állt élére a tiltakozásnak, csak részt vett benne. A tankerület döntését pedig érthetetlennek nevezte: „Miért nem hívtak be a hét folyamán, miért nem állítottak a szőnyeg szélére, vontak kérdőre, hogy miért álltam amögé a molinó mögé?”

(Forrás: telex)

Sztrájkkal válaszolnak a kormányzati fenyegetésekre a tanárok

Meghatározott időszakokban megtartott gördülő sztrájkot hirdetett az oktatási-nevelési intézményekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), tiltakozva a törvényileg korlátozott sztrájkjogért polgári engedetlenséget vállaló tanárok kormányzati fenyegetése ellen. szeptember 1. óta több budapesti és vidéki iskolában tagadta meg a munkavégzést pedagógusok kisebb-nagyobb csoportja polgári engedetlenség formájában, a tankerületi központoktól pedig az elbocsátásukat kilátásba helyező leveleket kaptak. A Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét már fel is mentették pozíciójából, miután csatlakozott a munkabeszüntetéshez. Kétszáznál is több tanár szüntette be a munkát tiltakozásul hétfőn.

(Forrás: Népszava)

Tüntetés lett Miskolcon a reggeli félórás élőláncból

Élőlánccal álltak ki hétfő reggel iskolájuk felmentett igazgatóhelyettese, Dezsőfi György mellett a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai, majd a 444.hu beszámolója szerint a félórás akcióból tüntetés alakult ki. A lap azt írja, hogy az élőlánc után végzős diákok vezetésével többen elindultak a miskolci tankerületi központ épületéhez. A spontán tüntetés egyik ötletgazdája, Herman Adél azt mondta, hogy ha Dezsőfit nem veszik vissza, folytatni fogják. A vonulók mellett az autósok támogatólag dudáltak. A tankerületi központ épületénél rendőrök várták a diákokat, akik azonban hiába akarták átadni petíciójukat a központ vezetőjének, senki sem volt hajlandó tőlük átvenni, így két diák végül bement.

(Forrás: hvg.hu)

Osztály, vigyázz!- 2.rész

Az intézményesített nevelés története épp a tekintetben a legszövevényesebb, hogy milyen mélyen és szorosan összefonódik a felvilágosodás után sajátosan új arcot öltő más fegyelmező intézmények, apparátusok történetével. Ezt ma nemcsak az államapparátusok fönnálló folytonosságban fedezhetjük fel – abban a kompatibilitási láncolatban, amin keresztül oly könnyedén utasítanak minket az egyik helyről a másikra: a nevelési tanácsadóból a speciális iskolába, az iskolából a gyermekotthonba, a gyermekotthonból pszichiátriára, pszichiátriáról a kórházba, a kórházból a javítóba, a javítóból közmunkába, közmunkából börtönbe, börtönből iskolába, és így tovább. Az intézmények ilyetén történeti egymásba roppanása az egyik háttere annak, hogy Pintér báttya, a tábornok kerülhet egyszerre az oktatási és az egészségügyi tárca élére. A fegyelmező apparátusok összegabalyodásának és együttműködésének története ez, ami éppen az intézményesített nevelés világán belül érhető legtisztábban tetten, ahol nemcsak tanárok dolgoznak, hanem iskolaorvosok, iskolapszichológusok, iskolatitkárok, iskolaőrök, és a többi is.

(Forrás: Mérce)

Miskolcon példát statuálnak az igazgatóhelyettessel

Jó esélyük van a miskolci Hermann Ottó Gimnázium pedagógusainak arra, hogy iskolájuk 800 méter kerületű tömbje köré hétfőn reggel, az oktatás megkezdése előtt feketeruhás élőláncot tudjanak vonni – tudtuk meg Pilz Olivértől, a gimnázium tanárától és a Tanítanék mozgalom társalapítójától. Az akcióval szolidaritásukat akarják kifejezni Dezsőfi Györggyel, az iskola fizika-matematika szakos tanárával, akit a tankerület vezetője leváltott igazgatóhelyettesi posztjáról. Az indok az volt, hogy részt vett a polgári engedetlenségben.

(Forrás: hírklikk)

Mi értelme van a házi feladatnak? (Peer Krisztina és Földes Petra írása)

Vannak gyerekek, akik délután kettőkor már hazafelé tartanak az iskolából, és vannak, akiknek négyig szól a műszak. Hogy utána mi történik velük, az sok családban egészen hasonló és forgatókönyvszerű. Kezdődik a fociedzés, az úszás, a gyereknek oda kell érnie a matekkorrepetálásra, esetleg gitártanárhoz igyekszik. A kérdés már csak az, hogy ez valódi szabadidő számára, vagy sokkal inkább egyfajta kiterjesztett iskolaidő? A szülők pedig autóval vagy tömegközlekedve viszik a gyereket egyik programról a másikra, este együtt hullafáradtan hazaesnek, kapkodva megvacsoráznak, bűntudattal – hogy ma is alig töltöttek időt a gyerekükkel – zuhannak ágyba. Sokaknak ismerős lehet mindez, ezért most arra keressük a pedagógia és a pszichológia válaszait, hogy hogyan teheti a szülő könnyebbé, komfortosabbá a saját és a gyereke hétköznapjait, hétvégéit.

(Forrás: telex)

Élőláncot vonnak a tanárok hétfő reggel a Herman Ottó Gimnázium köré

Dezsőfi György azután vesztette el az állását, hogy szeptember 5-én a gimnázium 36 pedagógusával közösen tiltakozott polgári engedetlenség keretében a közoktatási rendszer problémái ellen. A most a gimnázium oldalán közzétett, a szülőknek és tanároknak címzett levélben az olvasható, hogy az iskola közösségét mélyen megrendítette és felháborította az eset. Hétfőn reggel fél 8 és 8 óra között fekete ruhába öltözve, élőlánccal veszik körül a miskolci Herman Ottó Gimnáziumot annak tanárai tiltakozásul az igazgatóhelyettes felmentése miatt. Az erről is szóló nyilatkozatot most a hivatalos közösségi oldalára is kitette az iskola.

(Forrás: hvg.hu)

Ő a pedagógusok polgári engedetlenségének első áldozata

A tankerület felmentette pozíciójából Dezsőfi Györgyöt, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét, mert a szóbeli indoklás szerint élére állt a polgári engedetlenségnek, holott ezt vezető pozíciója miatt nem tehette volna meg. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)Közös közleményben tiltakozott a lépés, és polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat ért kormányzati fenyegetés ellen. Mivel szerintük a kormány csak az erőből ért, azt javasolják, hogy hétfőtől kezdjék el gördülő sztrájkok előkészítését, amikor bizonyos időszakokat céloznak meg. A pedagógusok megkérnék a szülőket, hogy a munkabeszüntetést úgy segítsék, hogy a gördülő sztrájk alatt ne küldjék be a gyermekeiket az intézménybe,

(Forrás: Infostart)

PDSZ: Kirúgással fenyegetik a polgári engedetlenségbe kezdő tanárokat a tankerületek

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a hvg.hu-nak elmondta, a tanároknak személyre szóló levelet adnak kézbe a tankerületek munkatársai. A PDSZ eddig a Kőbányai Széchenyi István Magyar–Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolából, a Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumból, és egy Budapest agglomerációjában található iskolából kapott jelzést, hogy ilyen levelet adtak át a pedagógusoknak.A PDSZ azt kéri a pedagógusoktól, hogy a kapott „irományt” ne írják alá, véletlenül se legyen olyan értelmetése, hogy tudomásul vették és elfogadták a jogkövetkezményt, amit a levélben említenek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy pár órás munkabeszüntetésért aránytalan lenne egy pedagógus kirúgása, ha ez bekövetkezik, akkor bíróságon kell megtámadni a döntést. Nagy elmondta, a TASZ-szal már felvették a kapcsolatot.

(Forrás: hvg.hu)

A Radnóti 45 tanára nem veszi fel a munkát pénteken

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának 45 tanára munkabeszüntetéssel csatlakozik a tanévnyitóval egyidőben újrainduló tiltakozási hullámhoz. A Facebookon terjed az a tiltakozó levél, amelyet a munkabeszüntetéssel is tiltakozók mellett további 21 tanár írt alá.

(Forrás: 444.hu)

Még nem biztos, hogy 18 fok lesz az iskolákban, de az orvos szerint nem is lenne ideális

Sokallaná Póta György gyermekorvos, a Házi és Gyermekorvosok Egyesületének tanácsadó elnöke, ha az iskolákban is csak 18 fok lehetne télen, azzal viszont egyetért, hogy takarékoskodni kell a gázfogyasztással. Pótát azután hívtuk föl, hogy a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, 25 százalékkal kell csökkenteni a gázfogyasztást az összes állami intézményben, ami után ezekben az épületekben 18 fok lenne.A gyermekorvos szerint nagyobb gyerekeknél nem fog problémát okozni a 18 fok sem, de figyelni kell arra, hogy rétegesen öltözzenek és viseljenek pulóvert, vagyis most ne a divatos öltözködés legyen a fő szempont.

(Forrás: hvg.hu)

Sok egyetemista már most komoly anyagi problémákkal küzd, az árrobbanás tovább ronthat a helyzetükön

Emelni kell a tanulmányi ösztöndíjak és a szociális támogatások alapjául szolgáló hallgatói normatíván – véli a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Minden hetedik egyetemista ugyanis eddig is anyagi problémákkal küzdött, őket az elszálló albérletárak, az élelmiszer- és energiaárak robbanása még nehezebb helyzetbe sodorhat. A 130-140 ezer forintos albérleti díj mellett keveset ér a 15-20 ezer forintos ösztöndíj.

(Forrás: Eduline)

Forró őszt jósol a PDSZ – a pedagógushiányt már a kormány sem titkolja

https://hirklikk.hu/kozelet/forro-oszt-josol-a-pdsz-a-pedagogushianyt-mar-a-kormany-sem-titkolja/403280?fbclid=IwAR0ECaw7j0OHehBx8n8qnAuFpdAK9AGjHMotP35ZzXRqD0oXYrzelqB_kmo#:~:text=Maruzsa%20Zolt%C3%A1n%20k%C3%B6znevel%C3%A9s%C3%A9rt,v%C3%A9lte%20Nagy%20Erzs%C3%A9bet.

(Forrás: hírklikk)

A Magyartanárok Egyesülete válaszolt a tanulók értékrendjét féltő Maruzsának

„Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt” – áll abban a nyílt levélben, amelyet a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében Arató László, a szervezet elnöke írt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Aki múlt héten a szakszervezeteket arra figyelmeztette, hogy a polgári engedetlenség „jogszabályellenes magatartás, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezés”.

(Forrás: Eduline)

Több milliós prémiumokat osztottak tavaly a Klebelsberg Központban

Összesen 34 millió forint jutalmat adtak tavaly novemberben a Klebelsberg Központ 15 vezetőjének, ami fejenként átlagosan bruttó 2,2 millió forintot jelent. Az állami iskolákat fenntartó hivatalban további 77 dolgozó kapott extra pénzt, a vezetőkkel együtt 97 millió forintot.

(Forrás: 444.hu)

Iskolatej-mizéria: van állami támogatás, de így se éri meg a szállítóknak

Úgy elszállt a tej termelői és feldolgozói költsége, hogy aligha lehet kihozni a szerződés szerinti állami támogatásból az iskolatej-szállításokat. A Tej Terméktanács elismerte, hogy emiatt több cég teljesen vagy részben kivonul a programból. A TTT és az Agrárminisztérium folyamatosan egyeztet a program jövőjéről.

(Forrás: hvg.hu)

Tapasztalat Alapú Tudás I. Gyarmathy Éva és Kökényesi Imre írása

A MTA Közoktatásfejlesztési Projektjének részét képező Tapasztalat Alapú Tudás módszertannal nem programot adunk, hanem a gyerekekre épülő módszertant, amelyet a pedagógusok szakmai tudásuk szerint alkalmaznak. Százéves ismereteket felhasználva a száz éve idejétmúlt oktatás helyett hatékony tanulási környezet kialakítására adunk módszertant és feladatbankot. A 21. században a tanítás helyett a tanulás kerül előtérbe. A pedagógus inkább mediátor, afféle szürke eminenciás, aki tanulásszervezőként a tanulók tanulásához megfelelő tanulási környezetet biztosít. Ezzel egy a korábbiaknál sokkal mélyebb és rugalmasabb, tapasztalat alapú tudásra tehet szert a tanuló.

(Forrás: tani-tani online)

Alulfizetettség, fenyegetések, tisztogatás – így kezelték száz éve a pedagóguskérdést Magyarországon

A kiegyezés után egy évvel a népiskolai törvény 300 forintban és némi természetbeni juttatásban határozta meg a tanítók éves jövedelmének minimumát – mai értéken havi kb. 103 ezer forintról van szó, ami az árak ismerete nélkül nem sokat mond, ám annyit mindenképpen, hogy nem ez volt a meggazdagodás útja, de kezdetnek elfogadhatónak tűnt. Maga a törvény is lehetett volna sikeres, hiszen a tanszabadság deklarálása, a nemzetiségekre is kiterjedő anyanyelvi oktatás kodifikálása és a tankötelezettség szankciókhoz kötése messze túlmutatott az 1848-as első magyarországi egyetemes tanítógyűlés célkitűzésein. „Csaknem lehetetlennek tartom – jelentette öntudatosan a törvény atyja, Eötvös József, három évvel később a parlamentben –, hogy most, midőn a népnevelés ügye a közfigyelmet magára vonta, valaki azon összeköttetést nem látná át, melyben ezen ügy anyagi jólétünkkel, a polgári szabadsággal, sőt az ország biztonságával áll.”

(Forrás: Qubit)

Több mint két tucat iskola utasította el az SNI-s ikerlányokat, mire egy tanintézmény végül befogadta őket

Szinte lehetetlen küldetés speciális igényű gyerekeknek ma iskolát találni Magyarországon, erre legjobb példa Barabás Melindáék esete. A Deutsche Welle videójában arról mesél, hogy SNI-s ikerlányaikkal 28 iskolát kerestek fel, mire a 29. vállalta, hogy felveszi a gyerekeket. Rengetegen küzdenek hasonló problémákkal, és hiába fordulnak jogvédő szervezetekhez azért, mert a törvény szerint a gyerekek oktatásának megszervezése állami feladat lenne, a valóságban a legtöbb tanintézmény inkább nem foglalkozik a speciális igényű gyerekekkel, mert nincs elég szakember, és nem is kötelezhetik az iskolákat arra, hogy befogadják őket.

(Forrás: telex)

A diákolimpiák történetének eddigi legjobb magyar szereplése

2022-ben a versenyeken minden eddiginél több, összesen 39 érmet szereztek a magyar diákok, akik egyéniben két arany-, tizenöt ezüst- és huszonkét bronzérmet nyertek. – Fiataljaink felkészültségét jól mutatja, hogy például a fizikai diákolimpia csaknem négyszáz fős mezőnyében öt magyar kapott helyet és mindegyikük éremmel tért haza – jelentette ki, hozzátéve, az állam támogatja a versenyzők utazását és a programokon való részvételét.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A CEU lett Ausztria harmadik legjobb egyeteme

Ausztria 26 egyeteme közül a harmadik helyre sorolta az egyetemek rangsorolásával foglalkozó nemezetközi U-Multirank a Közép-Európai Egyetemet, a CEU-t. “Ez számottevő eredmény, különösen annak fényében, hogy a CEU 2019-ben nyitotta meg kapuit Ausztriában” – értékelte az eredményt az arról beszámoló közleményében az egyetem, amely azt követően választotta a szomszédos országot új székhelyéül, hogy az Orbán-kormány elüldözte Budapestről, és azután sem tért vissza, hogy az Európai Bíróság elkaszálta az elüldözésükre hozott lex CEU-t.

(Forrás: Eduline)

Több ezer diák, tanár és szülő tüntetett Budapest belvárosában

Délután négykor kezdődött a Diákok a tanárokért csoport tüntetése a Bazilika előtt. Középiskolások, tanárok és szülők követelték a kormánytól, hogy emelje a pedagógusok bérét, adjon megoldást a tanárhiányra, teremtsen élhetőbb körülményeket az oktatásban, legyen \"tanítható és tanulható\" mennyiségű és minőségű a tananyag.A szervező Diákok a tanárokért csoport öt tagja kezdte a beszédek sorát. A szervezők elmondták, örülnek, hogy ennyien eljöttek a tüntetésre, ezek szerint sok embernek fontos az oktatás jövője – ez már siker. Hozzátették azonban, fontos, hogy a kormány oldja meg a tanárhiányt, és legyen a tananyag mennyisége tanulható és tanítható. Felsorolták a követeléseiket, azt szeretnék, ha a kormány kellő gonddal kezelné az oktatást, mert az nemzeti ügy.

(Forrás: Eduline)

Képzeletbeli utazás a Budapesti Klasszikus Film Maratonon – Megjelent a Fidelio-különszám!

Hat nap alatt mintegy száz felújított alkotást láthatunk a világ filmtörténetének legjavából a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg a Toldi Moziban, az Urániában, a Francia Intézetben és a Szent István téren. Böngéssze át a programokat a Fidelio különszámában! A restaurált filmek világszerte jegyzett nemzetközi fesztiváljának célja, hogy bemutassa az európai filmarchívumok rejtett kincseit, valamint a magyar film értékeit a közönségnek. A szeptember 13. és 18. között zajló esemény idei alaptémája Budapest – Bécs – Hollywood. A szervezők ugyanis az álomgyár közép-európai gyökereire fókuszálnak, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről származó, legendás alkotókra. Így hollywoodi magyarokról szóló előadásokkal is találkozhatunk a programok között.

(Forrás: Fidelio)

Tóta W.: Fel, fel, te éhező tanár!

Hatmillió forint jutna minden egyes tanárnak csak a Vodafone-ügylet árából – egy pályakezdő két és fél évnyi fizetése. És ez egyetlen manőver a sokból, egy jóbarát feltőkésítése, csak mert mobilcég nincs még az udvarnál. Elég lenne jó pár évnyi fizetésemelésre, akár arra is, hogy a tanítás szóba jöhessen pályaválasztásnál. Érvelésből elég ennyi, ez a hatalom ilyesmiből sosem értett. Aki erőt nem mutat, azt eltapossa. Úgyhogy töröljük le a tábláról a matekot, és írjuk fel helyette gyöngybetűkkel: Fegyverbe!

(Forrás: hvg.hu)

Mérni akarják a mérhetetlent az iskolákban

Tegyük fel azonban, hogy sikerül használható technikát teremteni és méréselméleti sztahanovok fél év alatt kidolgoznak egy tökéletes mérési rendszert. Még akkor is szembe kell néznünk a legnagyobb problémával: nem tudjuk, hogy mi ennek az egésznek a célja. Az alapkoncepció sokban hasonlít az ifjabb Bush idején életbe léptetett No Child Left Behind törvényre, amelynek elnevezése a katonaságnál hangoztatott elvre rímel: míg a No man left behind azt jelenti, hogy a sebesülteket nem hagyják hátra a csatatéren, itt ez a leszakadó gyerekekre vonatkozik. Ennek egyik kulcsmomentuma volt az oktatás, a tanárok számonkérhetősége, amit a rendszeres mérésekkel, tesztelésekkel kívántak megvalósítani. A mérésekben rosszul szereplő iskoláknak azután korrepetálást kellett biztosítaniuk a diákoknak, esetleg a bezárással kellett szembenézniük.

(Forrás: telex)

„A mostani NAT az 1978-as szocialista tantervnek felel meg”

Új tanév, régi nemzeti alaptanterv (NAT) várja az iskolásokat szeptember elsején, az utóbbival pedig még mindig komoly gondok vannak. A 2020-as NAT nem sokban változott a 2012-eshez képest, de már az is hatalmas visszalépés volt a 2007-eshez képest. Nahalka István oktatási szakértővel és Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének elnökével beszélgettünk arról, hogy tulajdonképpen mi is a baj a jelenlegi nemzeti alaptantervvel.

(Forrás: 444.hu)

BIZONYTALANSÁGBAN, TANÁCSTALANSÁGBAN, TILTAKOZÁSOKKAL INDUL AZ IDEI TANÉV 09.01. MAJOM

Nahalka István oktatáskutató nyilvános Facebook posztban értetlenkedik a kísérleti bemeneti mérés bevezetésén: szerinte nem lehet tudni, hogy mi a célja a mérésnek, milyen szakmai előkészítés előzte meg; az sem világos, hogy egyáltalán összehasonlíthatók lesznek-e a különböző mérések eredményei. „Azt viszont tudjuk, hogy már megint nem egyeztettek a széles szakmából senkivel, nem lettek bevonva a döntés előkészítésébe pedagógus szakmai és érintett civil szervezetek” – írja az oktatáskutató.

(Forrás: Qubit)

Nyitott kérdések a most startoló tanévvel kapcsolatban

A mai nappal elstartolt az iskola, rengeteg a kérdés az idei évvel kapcsolatban, kezdve a pedagógushiánytól egészen a rezsiemelésig. A Pénzcentrum nagymintás felmérésének eredményeit több cikkben dolgozzuk fel, az első részből többek között kiderült, miből fizetik a szülők az iskolakezdést, most pedig az oktatással való általános elégedettséget mutatjuk be. Kiderült, hogy a csaknem 9000 válaszadó szülő többsége elégedetlen az oktatás színvonalával, és érzi úgy, hogy bizony különóra nélkül a nyelvvizsga sem lenne meg a gyerekének. Hetek óta futó felmérésünkben majdnem 9000 olvasónk válaszolt a kérdéseinkre.

(Forrás: Pénzcentrum)

Van, ahol Budapesthez képest százszor több a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya

Az általános iskolai tanárok közel fele elmúlt 50 éves, fiatalok alig vannak, a női pedagógusok aránya közel 90 százalék, és a magyar iskolarendszer alig-alig képes felemelni a leginkább rászoruló rétegek gyermekeit, az új tanév elején ezek a trendek láthatók a Központi Statisztikai Hivatal részletes oktatási statisztikáiból. Óriási területi különbségek is vannak: Budapesten az általános iskolás diákoknak csak 0,6 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, az Encsi járásban ennek a százszorosa: 62,5 százalék.

(Forrás: telex)

A diplomás nők magas száma helyett bőven lenne mi miatt aggódnia az oktatás terén az Állami Számvevőszéknek

Az pedig, hogy a szorgalom, a szófogadás és a monotóniatűrés, fontosabbak az iskolában, mint például a logika, a térlátás vagy éppen a kreativitás, az kizárólag az oktatási rendszer bűne. A frontális oktatás ugyanis nem csak a diákot fosztja meg a kreativitástól, hanem a tanárokat is. A jelenlegi rendszerben a „helyes tudás” birtokában levő oktató szolgalelkűen olvassa fel a kerettantervet a tanulóknak, akik a heti röpdolgozat alkalmával visszahánnyák azt a papírra, mindenféle reflexió, párbeszéd és megértést nélkülözve. A „problémás gyerekek”, akik valamilyen okból pedig nem tudják megfelelően visszaadni a tananyagot, nemtől függetlenül lemaradnak.

(Forrás: Mérce)

„12 év tanítás után 250 ezret kerestem. Ezt ne én szégyelljem, szégyellje az, aki úgy dönt, hogy egy tanár munkája ennyit ér”

A szakszervezetek becslése szerint 16 ezer tanár hiányzik a magyar közoktatásból, a tanártársadalom elöregedése miatt pedig utánpótlás nélkül lassan tényleg kiürülnek a tanárik. Sokan azért mondtak fel a nyáron, mert a tavaszi sztrájkok és polgári engedetlenségi akciók után a kormány nemhogy engedett volna, de önálló oktatási minisztérium helyett Pintér Sándor Belügyminisztériuma alá sorolták be a közoktatást, a sztrájkjog ellehetetlenítését törvénybe foglalták, a bérrendezésről pedig azóta sem született megállapodás a szakszervezetek és a kormány között. Olyan tanárokkal beszélgettünk, akik idén hagyták el a közoktatást. Más-más okokból mondtak fel, van, aki pályakezdőként, és van, aki tizennyolc év tanítás után váltott szakmát.

(Forrás: 444.hu)

Maruzsa: Milyen erkölcsi alapokon állnak azok a pedagógusok, akik nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket?

„Nézzétek meg, milyen levelet nyújtott át a sztrájkbizottsági ülésen Maruzsa Zoltán, történelemszakos tanár, politológus, aki ráadásul történelemből doktorált. Az egy dolog, hogy a polgári engedetlenségről mint vállalt jogsértésről láthatóan mit sem tud, nincs meg neki Gandhi vagy Thoreau, de egy olyan összetételű hatalomgyakorló testületet képvisel, amelynek tagjai között voltak polgári engedetlenkedők. Bár lehet, hogy erre még emlékszik a szürreális levél szerzője, tán éppen ez ihlette intelmeit, de azért nem kéne azt gondolni, hogy mindenki, aki a polgári engedetlenséget választja, későbbi életében jogsértéseket követ el, akiket »felnőttként ezen hozzáállásuk következtében adott esetben egy bíróság vagy egy hatóság szankcióval lesz kénytelen sújtani«. Láthatóan elfelejti a szerző, hogy olyan rendelkezésre szerveződött polgári engedetlenség, amely az Alaptörvényben biztosított jogot, a sztrájkjogot lehetetleníti el” – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, mellékelve a levelet, amit Maruzsa írt.

(Forrás: 444.hu)

A szakképzés trendi és vonzó lett a diákoknak és a tanároknak egyaránt

Pölöskei Gáborné a szakképzés reformja óta eltelt 2 év tapasztalatairól elmondta: a Covid ellenére sikerült eljutniuk a szülőkig és a diákokig, amit egyértelműen visszajelez a felvételi arány, hiszen a technikumok nagyon népszerűek lettek az idei tanévre. Ráadásul az elkezdett pilot-programok, mint például a Dobbantó program, vagy a műhelyiskola, vagy az orientációs év, nagyon jól működnek, ezért idén már minden szakképző centrumot arra kértek, hogy szervezzék meg ezeket az alternatív lehetőségeket az iskolákban. A kreatív technikumok tartalmát a Művészeti Egyetemmel közösen dolgozták ki, ezekben a divatszakmához, a hang és a színház területéhez, vagy a nyomdaiparhoz csatlakozó kreatív képzéseket érhetik el a fiatalok. A pedagógiai technikumokból gyakorlatilag képzett bébiszitterek kerülhetnek majd ki, az okleveles technikumokban pedig az egyetemekkel hangolják össze a tartalmakat és gyakorlatilag előképzik a gyerekeket a felsőoktatási intézményeknek.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Csak 39 hallgató lesz az egész országban az új tanárszakon

Idén ősszel indul először, és rögtön hét egyetem is meghirdette a Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést. Komoly reklámkampánnyal harangozták be az egyetemek az új képzést, de – úgy tűnik – hiába, a siralmas, 210 ezer forint körüli kezdő bér még mindig komoly visszatartó erő. Az ötéves tanári szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdi majd el.

(Forrás: Eduline)

Káosz becsengetésre – Tanárhiánnyal, rezsiemeléssel és egy újabb digitális oktatási időszak rémével indul az új tanév

Elkezdődött a 2022/2023-as tanév, ma több mint egymillió általános és középiskolás ül vissza az iskolapadba vagy kezdi meg tanulmányait, s bár a kormány a koronavírus-járvány két éve után „rendes és normális” tanévkezdést ígért, a diákoknak, szüleiknek és a pedagógusoknak most is több bizonytalansággal kell szembenézniük.

(Forrás: Népszava)

Radó Péter: Szép új tanév

Ma megkezdődik a régi rutin: arcukon a lelkesedés különböző fokát jelző grimaszokkal több, mint egymillió kiskorú árasztja el azokat a nagy házakat, ahol a pedagógusok tanítanak. Ott több, mint százezer pedagógus várja őket, akik már túlvannak a majdnem kéthetes beszoktatáson, ezért ők is a lelkesedés különböző fokának megfelelő érzelmi állapotban kezdik a tanévet. Lássuk, mivel örvendezteti meg őket a kormányzat a következő tanév első felében! ▾hirdetés

(Forrás: portfolio.hu)

Nem marad pénz nélkül sem ez, sem az iskolagyümölcs-program.

Az iskolatej és az iskolagyümölcs program a 2022/2023. tanévben is folytatódik, a kormány továbbra is biztosítja az ehhez szükséges nemzeti forrást - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel. A közleményben kiemelték: a baloldali sajtóban megjelent álhírekkel szemben több százezer gyermek jut friss tejtermékhez és gyümölcshöz az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- programokon keresztül, amelyekhez a kormány ebben a tanévben is biztosítja a szükséges forrást.

(Forrás: Infostart)

Valaki látott két hetedikest? Diákokért könyörögnek tanárok, hogy ne kelljen osztályokat összevonni

Budapesten, az I. kerületi Batthyány Lajos Általános Iskolában ez történt. Az iskola Facebook-oldala szerint Mari néni, Bence bácsi, a 7.a osztály tanárai és Ivett néni, Csé bá, a 7.b osztály tanárai összefogtak, hogy két hetedikes gyereket találjanak a tanévre. Erre azért van szükség, mert különben annyira kevesen lennének a két osztályban külön-külön, hogy összevonnák őket. „2 fő 7. osztályos diákon múlik most a jövőnk. Ennyien hiányoznak ahhoz, hogy ne vonják össze osztályainkat”. A bejegyzés szerint éppen egy nappal a tanévkezdés előtt, azaz szerdán iratkoztak ki többen is az osztályokból, ezért vált kétségessé a folytatás. Azt nem lehet tudni, hogy miért mentek el a diákok az intézményből.

(Forrás: telex)

Van, ahol duplázódó menzadíjakkal fordulnak rá az új tanévre, de még idén dönthetnek újabb emelésről

A koronavírus-veszélyhelyzet június végi lepergésével két és fél év után ismét árat emelhetnek a közétkeztető cégek, és ezt csaknem mindenhol meg is teszik: meredeken emelkednek a menzatarifák. Az új összegek azonban még így is nagyon messze vannak attól, hogy a veszteségek mérséklésén túl bármire is menjenek velük a társaságok, a kilátások pedig annyira borúsak, hogy még az év vége előtt újabb drágítás lenne szükséges ahhoz, hogy talpon bírjanak maradni. Kérdéses azonban, hogy meg tudnak-e egyezni a megrendelő önkormányzatokkal, mert azok nagyon nem szívesen borzolják a lakosok idegeit az árak feljebb tolásával.

(Forrás: hvg.hu)

Tanárok a Fülkében: „Ha egy gyereknek gondja van, nincs olyan, hogy lejárt a munkaidőd” (podcast)

A világot változtathatják jobb hellyé, ha maradnak, és nincs joguk reklamálni, ha lelépnek – erről beszélt a Fülke legfrissebb adásában három osztályfőnök, akiket arról kérdeztünk, mi motivál egy tanárt napról napra, tanévről tanévre. Az iskolai évnyitó előtt a bérviták és a fűtéskrízis árnyékában szakmájuk szépségéről és társadalmi súlyáról beszélgettünk a pedagógusokkal.Szeptember 1-jén a covidos évek után aligha jön felszabadult tanévkezdés, a tanári szakma és az oktatás problémái vélhetően hosszú ideig fogják tematizálni a közbeszédet - a Fülke legfrissebb epizódjában mégsem ezekre fókuszáltunk. Sokkal inkább arra, hogy megértsük, mi zajlik a színfalak mögött; a tanáriban, a katedrán, vagy az otthoni dolgozatjavítás közben - és miért közös ügyünk a közoktatás, akár foglalkozunk annak akut problémáival, akár nem.

(Forrás: hvg.hu)

Horváth Péter: Túlzóak a világvége jóslatok a közoktatás összeomlásáról

„Az elmúlt két év megtanított arra bennünket, hogy bizony történhetnek velünk teljesen váratlan események is, amiket meg kell oldanunk. Akár a vírushelyzet, akár az energiahelyzet most is okozhat meglepetéseket, úgyhogy az iskoláknak – amennyire lehet – érdemes felkészülni minden eshetőségre. Ezzel együtt azt remélem, hogy a tanév jelenléti oktatásban, biztonságos körülmények között tud lefolyni. Biztosat azonban nem nagyon tud senki sem mondani” – mondta Horváth Péter, Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a HVG-nek adott interjúban.

(Forrás: hvg.hu)

Lannert Judit: \"A sok kisiskola miatt nem Orbán Viktorra kell mutogatni\"

Lannert Judit oktatáskutató szerint nem visz előre az a számháború, hogy hány pedagógus hiányzik a rendszerből. Legalább ugyanilyen fontos kérdés az, hogy a rendszert jól alakították-e ki. A rövid válasz az, hogy nem, viszont nem mindenért Orbán Viktor a hibás. Lannert szerint a szülők jelentős része sem tudatos, a legfontosabb számukra az, hogy a gyerekük legyen valahol, amíg ők dolgoznak. Éppen ezért véli úgy a szakember, hogy nagyon sokáig lehet \"fékezett habzással\" működtetni az oktatást.

(Forrás: hvg.hu)

Horn Gábor: A válság esélyt is adhat a jó iskola megteremtésére

A magyar közoktatás letagadhatatlanul jelen lévő és egyre mélyülő válsága akár alapját is jelentheti olyan mély átalakításoknak, amelyeket az elmúlt 30 év oktatáspolitikája még végig gondolni sem nagyon mert, pedig a modernizáció, a felemelkedés és ezzel egy igazságosabb iskolarendszer létrehozásának alapfeltétele lenne.

(Forrás: hvg.hu)

Nem lesz elvárás az emelt szintű érettségi a felvételihez, eltörölhetik a minimumponthatárt

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter júliusi végén jelentette be a közösségi oldalán, hogy 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert, és eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget. A miniszter indoklása szerint a kormány egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez. A kormány célja az átalakítással a miniszter megfogalmazása szerint az, hogy a magyar felsőoktatás versenyképes, a hallgatók sikerességét biztosító legyen. Csák János bejelentésekor kiderült, hogy a felsőoktatási intézmények az átalakítás után maguk dönthetnek az 500 pontos felvételi rendszeren belül 100 pontról, az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és azok szintjéről. Azt is bejelentették, hogy a nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítani a megfelelő nyelvi kompetenciákat.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Lannert Judit: Pink vagy inkább dark education?

Nagyot ment az interneten az Állami Számvevőszék által megrendelt és idén júliusban publikált dokumentum (tanulmánynak nem nevezném, ennek indoklását lásd később). A jelenség, amiből kiindul az anyag, a nők ún. túlreprezentáltsága a felsőoktatásban. Az elemzés deklarált célja, hogy megvizsgálják, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiú és lány tanulóknak. A módszertant szakirodalom-elemzés, statisztikai adatok és 300 pedagógus és 400 szülő reprezentatív mintáján végzett kérdőíves kutatás jelenti. A nagy port vert következtetése a szerzőknek az, hogy a lányok előnyt élveznek mind a közoktatásban és a felsőoktatásban és ennek a „pink education”-nek nevezett jelenségnek a hatása egyrészt az, hogy „a férfias tulajdonságok alacsonyabb értékelése mentális és viselkedésbeli problémákat okozhat a fiú tanulóknak, akik nem tudják sajátos képességeiket optimálisan megmutatni, kibontakoztatni”, másrészt „a nők túlreprezentáltsága a felsőoktatásban demográfiai problémákat is okozhat, megnehezítve a pártalálást a közel azonos szinten képzett fiatalok között.”

(Forrás: köloknet blog)

\"Egy nyugdíjas fog visszajönni délutánosnak az alsósokhoz. 72 éves\"

Van, ahol apukák tanítják az informatikát, van, ahol a helyettesítő tanár saját tanulmányai alapján próbál órát tartani, míg mást úgy küldenek be németet helyettesíteni, hogy egy mukkot sem beszél németül. Több diák úgy kezdi a tanévet, hogy nem tudja, ki lesz egyik vagy másik tanára – esetleg az osztályfőnöke. Történetek az ország minden részéből a tanárhiányról.

(Forrás: hvg.hu)

Belügyminisztérium: Akkor lehet hagyományos tanév, ha „azt az európai energiahelyzet megengedi”

Pénteken kérdeztünk rá arra a kormánynál, hogy tervezik-e kisegíteni a megnövekedett rezsiköltségek miatt az egyházi, a magán-, illetve az alapítványi fenntartású iskolákat. Egyértelmű választ – ilyet ritkán ad a kormány és a minisztériumok – nem kaptunk, azonban a Belügyminisztérium lapunknak azt írta, hogy az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott”. Hozzátették, hogy a kormány „a háború és a brüsszeli szankciók okozta európai energiaválság ellenére is hagyományos rendű tanévre készól, az iskolák fűtése az eddigi gyakorlatnak megfelelően fog történni, amennyiben azt az európai energiahelyzet megengedi”.

(Forrás: hvg.hu)

\"Pelenkázni nem lehet 18 fokban\" – a rezsipánik még nem ütött be, egyelőre hitetlenkednek az óvodákban és bölcsődékben

Nem nagyon akarják elhinni az önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék intézményvezetői, hogy állami segítség nélkül, maguknak kell majd kifizetni a horribilisre duzzadó rezsiszámlákat. Sok helyen azért már vizsgálják, miként lehetne/kell csökkenteni a fogyasztást.

(Forrás: hvg.hu)

Nincs elég iskolaőr, pedig több pénzt kapnak, mint a felsőfokú végzettségű kezdő tanárok

Ősztől száz új iskolaőrre lenne szükség az országban, de enélkül is hiány van belőlük: az állomány feltöltöttsége 79 százalékos. Persze sok a „pályaelhagyó”, a bruttó 260–270 ezres fizetés a jelek szerint nem elég vonzó. Az eddigi két tanév mérlege csaknem 500 intézkedés. Gyakran alkalmaznak az iskolaőrök testi kényszert és néha előkerül a bilincs, a gumibot is. Az augusztus elejei állapot szerint az iskolaőri programban 491 intézmény szerepel, de a korlátozott létszám – országszerte 476 iskolaőr van – csak 425 oktatási- és köznevelési intézményben teszi lehetővé az állandó szolgálatot. A rendőrség hozzátette, várják az új jelentkezőket, folyamatos a toborzás, és 3 hetes képzés után munkába lehet állni. Egy iskolaőrnek Budapesten és Pest megyében havi bruttó 270 ezer, az országban máshol 260 ezer forintot kap, mellé mindenhol évi 200 ezer forint cafetéria jár.

(Forrás: hvg.hu)

Államtitkár: a pedagógus képzési terület még mindig a negyedik legnépszerűbb

Ami azonban az idei statisztikákat illeti: már korábban kiderült, hogy a pedagógusképzések komoly mélyrepülésben vannak. 2022-ben az általános felvételin alig 6400-an kerültek be pedagógusképzésekre. Idén 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, 600-zal kevesebben, mint tavaly. A friss felvételi statisztikák szerint összesen 892-en kerültek be óvodapedagógus képzésre az egész országban. Sok tanári szakpárt el sem tudnak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező.

(Forrás: Eduline)

Alig vannak fiatal tanárok Magyarországon, az Orbán-kormánynak hála az elsős diákok buknak a legtöbben

Az általános iskolákban dolgozó főállású pedagógusok körében például mindössze 6 százalék volt a 30 évesnél fiatalabbak aránya az előző tanévben, ez 4552 fő a 74,5 ezres összlétszámból. Az általános iskolai pedagógusok relatív többsége (48 százaléka) az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozott, közülük a legtöbben (13,6 ezren) 55-59 évesek, ez 18,3 százalék. Azoknak a pedagógusoknak az aránya, akik a 60. életévüket is betöltötték pedig 11,8 százalék. A végzettség nélküli iskolaelhagyásban nagy szerepet játszik a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányának alakulása. Ők azok a diákok, akik közepes átlageredmények alatt teljesítenek, vagy egy év alatt 1,1 mértékű eredményromlást mutatnak.

(Forrás: Népszava)

Pedagógushiány: szülői útmutató 12 pontban

A pedagógushiány régóta ismert; szülői közösségünk 2018-as részletes felmérése is komoly bajokat jelzett már akkor és azóta is folyamatosan érkeznek erről a visszajelzések, ennek ellenére a kormányzat inkább a semmittevést választotta. A helyzet egyre inkább romlik: negatív spirálba kerültünk, a sok pályaelhagyó miatt a még maradó pedagógusokra egyre több pluszteher hárul, és ezt egyre kevesebben bírják. A pedagógushiány mindenkit érint: még ha saját gyermekünknél épp van elegendő pedagógus, az országos szintű válság következtében zuhan a közoktatás színvonala, ami az egész felnövekvő generációra károsan hat. Valódi megoldás csak hosszú távon remélhető, és ehhez összefogásra van szükség. Ha most nem képviseljük a gyerekek érdekeit, akkor a probléma csak tovább fog súlyosbodni. Szülői közösségünk 12 pontos részletes útmutatóban gyűjtötte össze lehetőségeinket a kárenyhítésre és a szülői érdekképviseletre, melyek az alábbiakban olvashatóak. Közösen könnyebb! Támogató online közösségünkben megoszthatjuk a témában szerzett tapasztalatainkat, segítséget kérhetünk és adhatunk egymásnak.

(Forrás: Szülői Hang)

A 12 év NER után a miniszter szerint az ellenzék ellen kéne tüntetniük a rosszul kereső tanároknak

Gulyás Gergely a Mandiner kérdésére elmondta, 2200 határvadász fog szeptemberben esküt tenni, ez az egység jövő év elejére 4000 főre fog bővülni.Pedagógus-béremelésekkel kapcsolatban, a Tanítanék mozgalom ígéretére reagálva, miszerint, ha nem lesz előrelépés a pedagógusbérek ügyében, Gulyás azt mondta, azon dolgoztak augusztusban, „még a szabadság alatt is”, hogy a lehető leggyorsabban a legjobb egyességre jussanak az Európai Bizottsággal, amely egyeszség után történelmi léptékű pedagógus-béremelést tudnak eszközölni. Szerinte, akiket a Tanítanék mozgalom „támogat”, azok ez ellen dolgoznak, utalva a kormányzati kommunikációra, miszerint az ellenzéki Európai Parlamenti képviselők az EU-s pénzek Magyarországra utalását akadályozzák. Így javasolta a pedagógusoknak,„a tiltakozás irányát a másik irányba fordítani”.

(Forrás: Mérce)

Szeptember 5-től újra polgári engedetlenségi akciók lesznek az iskolákban, ha nem áll elő új ajánlattal a kormány

Ha szeptember 2-ig nem kapnak érdemi ajánlatot a kormánytól, a tanév második hetétől újra polgári engedetlenségi akciók lehetnek az iskolákban - ígéri a Tanítanék Mozgalom, amely a tavaszinál \"erősebb, hosszabb, jelentősebb\" megmozdulásokra biztatja a siralmas fizetések és a tanárhiány miatt egyre nehezebb helyzetben lévő pedagógusokat.

(Forrás: Eduline)

Fizetés mellett is jár a nyugdíj a tanároknak és a szociális dolgozóknak egy évig

A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának szabályait enyhítő kormányrendelet július végén született meg, és első ránézésre úgy tűnt, hogy gyakorlatilag a teljes közszférára vonatkozni fog a lazítás, mely szerint az érintetteknek fizetés mellett is jár majd a nyugdíj. Erre – néhány kivételt leszámítva – 2013 óta nincs lehetőség.A kabinet azonban egy másik jogszabályban rögvest szűkítette a kört, és úgy rendelkezett, hogy „csak” azokra vonatkoznak a 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig tartó átmeneti időszakra a kedvező előírások, akik a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti ágazatban vagy köznevelési, illetve szakképző intézményben dolgoznak.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Megugrott a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, ám óriási a hiány gyógypedagógusokból

Egy év alatt jelentősen, 92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanévre vonatkozó részletes adatközléséből. Bár az SNI-vel diagnosztizált gyerekek száma minden évben növekszik, az elmúlt tizenkét évben egyszer sem volt olyan mértékű az emelkedés, mint legutóbb. A KSH szerint a növekedés “részben” a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, ám hogy milyen egyéb okok lehetnek, arról a hivatal elemzésében nem esett szó. Pedig Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója szerint éppen az “egyéb okok” a fontosabbak. A szakértő a Népszavának nyilatkozva elmondta: a diagnosztikai eszközök nem változtak annyira, amivel magyarázni lehetne az SNI-s, különösen a fejlődési, tanulási zavaros gyerekek számának ilyen mértékű növekedését. Szerinte ebben sokkal nagyobb szerepe van például a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. Az ő helyzetükön ráadásul a koronavírus miatti távoktatás is tovább rontott.

(Forrás: hvg.hu)

Pintérék IQ-tesztnek vetik alá az állami gondoskodásban élő gyerekeket

A felmérést a gyámoknak kell elvégezniük, de hogy miért, arról semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Az eredményeket az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat összesíti, a gyerekek egyedi azonosítójával együtt. Az orosz weboldal fejlesztője a hvg.hu-nak azt írta, az ingyenes teszteket amerikai, orosz, ukrán és fehérorosz szakértők fejlesztik. Az utasításban szereplő felmérés egy úgynevezett performációs, azaz cselekvéses teszt, ami legfeljebb a gyermek néhány részképességét vizsgálja. „Egyféle intelligencia mérése semmit nem diagnosztizál. Legfeljebb annyit tudunk meg belőle, hogy ennek a gyereknek ezen a napon így sikerült a tesztje” – mondta róla egy pszichológus. Úgy vélte, egy IQ-tesztnek akkor van értelme, ha az eredményből kiderül, mi az, amiben egy gyermek átlagos, miben kiemelkedő és miben átlagon aluli. Ez alapján akár már lehetne következtetni arra, hogy miben van szüksége fejlesztésre, és milyen módszereket lehet nála alkalmazni.

(Forrás: hvg.hu)

Ösztöndíjat szerzett egy magyar középiskolás a Yale-en, egy másik diák Cambridge-ben kezd ősszel

Több mint ötvenezren felvételiztek idén a világ egyik legjobb egyetemére, a Yale-re. Négy százalékuk járt sikerrel, köztük Tang Bettina, aki idén végzett a budapesti Fazekas-gimnáziumban, a Yale-en pedig ösztöndíjasként tanulhat szeptembertől. Nem ő az egyetlen magyar diák, aki topegyetemen kezdi az új tanévet, az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett Gonda Dani Cambridge-ben tanul majd szociológiát és politológiát. Orvosként dolgozó nagymamája néha még mindig megkérdezi, nem szeretne-e valamilyen „rendes szakmát” szerezni.

(Forrás: Eduline)

Egy szakemberre 243 sajátos nevelési igényű gyermek jut Magyarországon

De nem csak ez a gond. Mindössze negyedannyian vannak az óvodában felfedezett SNI-sek, mint általános iskolás társaik, tehát későn derül ki a probléma. Ez azért van, mert kisgyermekkorban még enyhébbek a tünetek, sokszor észrevehetetlenek egy laikus hozzátartozó számára, viszont az életkor előrehaladtával ezek felerősödnek, illetve további problémákat okozhatnak.Iskoláskorban jönnek elő ugyanis a tanulási nehézségek, koncentrációs problémák vagy szociális beilleszkedési gondok, sikertelenségek. Ezért szükséges minél korábban az állapotfelmérés, hogy az életkörülmények javuljanak a terápiáknak köszönhetően. Az SNI esetén egy olyan gyűjtőfogalomról beszélünk, amit kizárólag szakértői bizottság állapíthat csak meg. A köznevelési törvény szerint SNI-s az „a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”

(Forrás: noizz,hu)

Több tízezer diák képességeit tesztelik idén ősszel, jön a negyedikesek és ötödikesek „bemeneti mérése”

Ősszel, szeptember-október elején felmérést készítenek a magyar diákok képességeiről – így nyilatkozott Pintér Sándor belügyminiszter még június végén. Várható volt, hogy az általános és a középiskolákban újabb teszteket vezetnek majd be, a miniszter – akkor még csak jelöltként – már május közepén a mérések fontosságáról beszélt a bizottsági meghallgatásokon. Az új felmérésről eddig azonban semmit nem lehetett tudni: sem azt, hogy mikor, sem azt, hogy milyen formában szervezik meg. Bár a tanév rendjében egy bekezdés erejéig megemlítették a 4–5. évfolyamosok \"kísérleti bemeneti és kimeneti mérését\", részleteket eddig nem között a minisztérium.

(Forrás: Eduline)

Az Orbán-korszak igazi csődje: a közoktatás leépülése (podcast)

„Sokan akkor döntik el, hogy családostul elhagyják Magyarországot, amikor a gyermekeik iskoláskorba lépnek és a szülők látják, hogy milyen magyar közoktatásba kellene a gyereküket bekényszeríteni -hangzott el a Népszava Hol Élünk közéleti podcastja eheti, oktatásról szóló adásában.Varga Dóra és Juhász Dániel újságíró, Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Batka Zoltán a közelgő tanévkezdés apropóján az oktatás kaotikus jelenjéről beszélgettek, arról hogy a Fidesz oktatási reform felkiáltással csak annyit tett, hogy saját, vezérelvű képére formálta az oktatást is. Ám a súlyosan alulfinanszírozott, centralizált, bürokratikus állami vízfej alá kényszerített iskolákban az alulfizetett, létszámhiányos tanári karok, szülők, próbálják saját erejükből fenntartani az iskolarendszert.

(Forrás: Népszava)

Traktoron érkeznek a tanárok újabb támogatói, fizetésemelést követelnek az oktatásban dolgozóknak

„A magyar gazdatüntetés 2022. augusztus 20-án az eredeti célok megtartása mellett további célokat is zászlójára tűzött: el kívánjuk érni a pedagógusbérek azonnali, még a tanévkezdést megelőző rendezését” – mondta Szabó Bálint független szegedi önkormányzati képviselő. Kezdetben csak az aszály miatt nehéz helyzetbe került – Szabó Bálint szerint ezermilliárd forintos kárt szenvedő – gazdákra szerették volna felhívni a figyelmet, de azóta változtattak a tüntetés célján. A képviselő szerint demonstrálni szeretnék, hogy „Magyarország bajban van”. Fizetésemelést követelnek a tanároknak, az egészségügyi dolgozóknak, tiltakoznak a katatörvény és a rezsiemelés ellen.

(Forrás: Eduline)

Többezres diáktüntetést szerveznek gimnazisták, akik a saját bőrükön érzik az egyre kritikusabb tanárhiányt

Szeptember 2-án Budapest belvárosában tartanak tanévnyitó tüntetést, emellett az ország összes diákját arra kérik, hogy viseljenek kockás inget az iskolai évnyitón, így vállalva szolidaritást a (még mindig) béremelésre váró tanárokkal – ilyen akciókkal készül az őszre a márciusban többezres demonstrációt szervező Diákok a Tanárokért csoport.

(Forrás: Eduline)

Sok szakember értelmetlennek tartja, de a magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz

Szükség van-e házi feladatra? Időről időre komoly vitát gerjeszt ez az – elsőre ártalmatlannak tűnő – kérdés. A szakemberek véleménye megoszlik arról, van-e értelme otthoni feladatokat adni a nyolc-kilenc órán át iskolapadban ülő gyerekeknek, a tanárok és a tanítók zöme azonban ragaszkodik a leckéhez. Egy friss kutatásból az is kiderült, hogy a magyar szülők többsége velük ért egyet.

(Forrás: Eduline)

Miért gyanús, ha a gyereknek nem fáj a tanulás?

A már nem iskoláskorú generációk visszaemlékezései a tanulmányaikra legtöbbször a nosztalgikus katonasztorik szintjén mozognak: remek társaságról szólnak nem túlzottan elfogadó környezetben, bajtársias összetartásról az érthetetlen utasítások rengetegében. Azok voltak csak az igazán boldog, gondtalan idők! Igaz, hogy a nulladik órára be kellett érni hétre akkor is, ha a város másik felén laktál, és utána az egész napot álomszerű lebegésben töltötted. Igaz, a kémiából egy szót sem értettél, de valahogy megúsztad, hogy ez ne derüljön ki. Igaz, hogy hétvégenként az egész családod a te házi feladataidat írta. De mégis: milyen szép is volt! Az így szocializálódott felnőttek egy részének eszébe sem jut, hogy máshogy is lehetne, és a saját gyerekeinek is az emlékeihez hasonló iskolát keres. Hisznek abban, hogy a tanulás csak akkor hatékony, ha szenvedni kell közben, és hogy az a jó iskola, amelyiket nehéz elvégezni.

(Forrás: Alterkata blog)

Vészforgatókönyvekkel készülnek az iskolák szeptemberre

A pedagógus-szakszervezetek már tavasszal előrevetítették, hogy – változás nélkül – szeptembertől nem lesz normális tanévkezdés. Hiába folytatódtak nyáron is sztrájktárgyalások, érdemi előrelépés a bérek ügyében máig nem történt. A legújabb ígéret szerint az uniós források függvényében 2028-ra emelkedne elfogadható szintre a tanárok fizetése, ami az érdekvédők jelzése szerint már túl késő, az iskolák már az idei tanévre is vészforgatókönyvekkel készülnek.

(Forrás: index)

Nem terveznek egyelőre az iskolák digitális oktatást, de folyamatosan mérlegelik a helyzetet

Több helyen is megjelent az elmúlt napokban, hogy a rezsiárak emelkedése miatt online oktatásra állhatnak át iskolák, ezzel mérsékelve az intézmények rezsiköltségeit. A Népszava információja szerintaz Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) novembertől márciusig digitális oktatást tervez bevezetni. Egy egyházi iskolában az igazgató már felméri szülőknél, hogy adnának-e családonként százezer forintot, hogy ki tudják fizetni a rezsit a fűtési szezonban. Egyelőre sehol nem született végleges döntés, de lehetséges, hogy a gázfűtés hiánya az iskolákat is elérheti.

(Forrás: telex)

Ön hozzájárulna gyermeke iskolájának rezsiszámlájához? Szavazzon!

Ön hozzájárulna gyermeke iskolájának rezsiszámlájához? Ez a mai nap kérdése. A szavazás végeredményét Krug Emília ismerteti 17:55-től, az ATV A nap híre című műsorában.

Egyelőre nincs döntés arról, miként kell majd fűteni az iskolákat

A Belügyminisztérium jelezte, semmiféle döntés, parancs vagy utasítás nem született még, ahogy jogszabály sem keletkezett az iskolák fűtésével kapcsolatban. Leszögezték, hogy évtizedek óta érvényben van az is, hogy legalább 20 Celsius-fokosra kell fűteni az iskolákat. Ez nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne. Az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott” Leszögezték, a kormány a háború és a brüsszeli szankciók okozta európai energiaválság ellenére is normális tanévre készül, az iskolákat az eddig megszokottaknak megfelelően tervezik fűteni, ha azt az európai energiahelyzet azt megengedi.Minden lehetőségre fel kell készülnünk, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz” A jogszabály értelmében tantermen kívüli, digitális munkarendet a köznevelésért felelős miniszter rendelhet el, ilyen döntés nem született. A Belügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi és a hazai fejleményeket.

(Forrás: Mandiner)

Iskolakezdés együtt! címmel rászoruló iskolásoknak indított gyűjtést az Ökumenikus Segélyszervezet

A Társadalomkutató Kft. friss felmérésének eredményeit Juhász Gyula projektigazgató ismertette, aki kifejtette: bár az előző évekhez képest több iskoláskorú gyermeket nevelő család él jobb körülmények között a valós kormányzati segítségnek köszönhetően, de sok család számára így is jelentős, nehezen megoldható, kisebb részük számára pedig vállalhatatlanul nagy teher az iskolakezdés. A kutatásból kiderült, hogy sok iskoláskorú gyermeket nevelő család az utazásról, nyaralásról mond le, valamint a közlekedési és élelmiszerköltségeket csökkenti, míg a legnagyobb terhet az új ruha és cipő beszerzése jelenti a tanévkezdéskor. Elmondta: az előző évekhez képest megduplázódott azok száma, akik több mint 50 ezer forint kiadással számolnak, míg a megkérdezett családok negyede 30-50 ezer forint közötti beiskolázási költséggel tervez gyermekenként.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával enyhítenék a tanárhiányt, de az Orbán-kormány hiába reméli, ez nem lesz elég

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által kiadott, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadvány adatai szerint 2010 és 2013 között az összes közoktatási intézményben átlagosan 1,5 százalékról 0,5 százalékra csökkent a nyugdíjas tanárok aránya, 2020-ban pedig az iskolákban, óvodákban dolgozó tanárok nagyjából 1 százaléka volt nyugdíjas. Ám míg az állami vagy önkormányzati intézményekben gyakorlatilag már nem dolgoztak nyugdíjas tanárok, az egyházi és más fenntartású intézmények folyamatosan egyre több nyugdíjas pedagógust alkalmaztak. Például az egyházi és más fenntartású

(Forrás: Népszava)

L. Ritók Nóra: Honnan indulunk?

Nemrég néhányan egy beszélgetésen voltak tőlünk, afféle példaadó, a nehézségekkel sikeresen megbírkózó emberrel találkozhattak, az ő életéről, küzdelmeiről beszélgethettek. Persze óhatatlan, hogy ilyenkor próbálnak párhuzamot vonni az életükkel, vajon nekik is sikerült volna? Ha…. Na igen, ez a “ha”. Ami hiányzott náluk, így ők maradtak ott és úgy. Vagy mások lettek, bizonyos viszonyulásokban, de nagyot nem tudtak lépni. Beszélgettünk még erről, és pontosan megerősítették, amit mindig hangoztatok. Azt, hogy a legfontosabb, ki, milyen minták között nő fel. Mit kap otthonról, mit örökít át a család? Mert ez határozza meg azt is, mennyire tud élni a lehetőségekkel. Mennyire ismétli meg a szülei sorsát, miben lesz más az élete? Mitől lesz ereje, ha lesz, hogy más életutat építsen fel?

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Kétmilliárd forinttal nő a Waldorf-iskolák éves rezsije, az államtól várnának támogatást

Az RTL Híradónak Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője azt mondta: eddig összesen 300 millió forint körüli összeg volt évente az összes iskolájukra vetített villany- és gázszámla, ez várhatóan most fel fog menni 2,3 milliárdra. Ez olyan összeg, aminek a kigazdálkodásához mindenképp pluszforrásokra volna szükség, tandíjat azonban nem akarnak emelni, mert sok különféle anyagi helyzetű tanulójuk van. Leginkább állami támogatást várnának a számlák befizetéséhez, de hogy lesz-e ilyen, arról egyelőre nem tudni semmi biztosat. A stáb több más alapítványi iskolát is megkeresett, névvel senki más nem akart nyilatkozni, de azt elmondták, hogy ők is a kormánytól remélnek pluszpénzt, illetve olyan is akadt, aki már döntött a díjemelésről.

(Forrás: telex)

Fizetés helyett levelet kaptak az eladósodott Jerikó gimnázium tanárai, a diákok sorsa bizonytalan

A középiskola tanárai egy augusztus 10-én kelt levélből tudták meg, hogy nem kapják meg júliusi fizetésüket. Nem küldték el őket, továbbra is munkaviszonyban vannak, az iskola fenntartója mégis hirdetésben keres új tanárokat. A több tízmilliós adósságot felhalmozó egyesület Budára vinné az iskolát, noha a tandíjas intézmény működési engedélye csak augusztus végéig él. Több mint száz gyerek nem tudja, hol folytatja a tanulmányait két hét múlva.

(Forrás: hvg.hu)

PREKOPA ERNA: EL KELL MONDANUNK A GYEREKEKNEK, HOGY ÉRTÉKESEK

A Kölyök Placc nevű gyermek-istentiszteletek csapatának vezetőjét, a Re-Generáció Alapítvány gyerek- és ifjúságiprogram-szervezőjét a hitoktatás kihívásairól, a kötelező hittanról, és az élményalapú tanulás hatékonyságáról is kérdeztük .„Amint kötelező a mise, az istentisztelet, amint tantárgy a hit, akkor mindjárt nem olyan kívánatos – ma már nem úgy van, hogy tiszteljük a papot, a lelkészt és alig várjuk, hogy a lábához ülhessünk. A mai, gyakran gézengúz gyerekeket ez már nem varázsolja el, nem áhítoznak a hitre. Meg kell tehát találnunk az utat hozzájuk, hogy vágyat ébresszünk bennük a hit iránt.Mi, felnőttek azt gondoljuk, hogy óriási a különbség a mese meg a bibliai történetek között. De egy gyerek számára Dávid és Góliát története nem feltétlenül jelent sokkal többet, mint a mese a legkisebb királyfiról, aki megküzd a sárkánnyal. Meg kell tapasztalniuk a Biblia, a Szentlélek erejét, amely választ és valódi segítséget ad a saját életük problémáihoz.”

(Forrás: Szemlélek)

Kell-e nyelvvizsga egy diplomásnak?

Újabb mérföldkőhöz érkezett a felsőoktatás reformja, ennek – a kormány álláspontja szerint – célja, hogy tovább nőjön az intézmények autonómiája és a hallgatói felelősségvállalás. Július végén Csák János innovációs és kulturális miniszter egy a Facebook-oldalán megjelent videóban jelentette be, hogy 2024 őszétől átalakítják a felvételi rendszert, és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget.Szavai szerint a kormány fenntartja, hogy minden végzősnek valamely nyelvből érettségit kell tennie, de a továbbiakban „átadják a lehetőséget és a felelősséget az egyetemeknek, illetve a hallgatóknak és családjaiknak”. Így a jövőben az övék a döntés, miként szerzik meg azt a szintű idegen nyelvi ismeretet, amely az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához kell majd a diploma után. Az, hogy a felvételi rendszerben 100 pontról az intézmények dönthetnek, önmagában pozitív fejlemény”

(Forrás: Mandiner)

Több iskolában is online oktatást rendelhetnek el a rezsiköltségek emelkedése miatt

Az ELTE spórolásra kényszerül, bezárhatja néhány részlegét. A legdrágább rezsivel bíró TTK képzéseit átállítják online formájú távoktatásra. Az ATV-nek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja azt mondta: a lépés „sajnos nem volt váratlan”, és nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők is attól tartanak, hogy ugyanez más intézményekben is bekövetkezhet.

(Forrás: index)

Novák Katalin: A magyarságot, a biztonságot és a barátságot jelentik az Erzsébet-táborok

A köztársasági elnök hozzátette: a tábor a biztonságot is jelenti lelki és fizikai értelemben, a szülőknek nem kell aggódniuk gyerekeik miatt, emellett új barátságok szövődnek, és a régi barátságok erősebbé válhatnak.Az Erzsébet-táborok kifejezik az Isten, haza, család hármasát is, hiszen az egyházi hátterű Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány felett a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Dunamelléki Református Egyházkerület gyakorolja az alapítói jogokat. Ezért az itt táborozók találkozhatnak azzal is, hogy mit jelent istenfélő, istenhívő embernek lenni.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Még nem döntött az ELTE, hogy átáll-e az online oktatásra

„Az ELTE-n jelenleg is zajlik az energiaszolgáltatókkal a jövő évre vonatkozó szerződések előkészítése. Az idei évben az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet, így az árváltozások az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják”.Kitérnek arra is, hogy a kancellári vezetés az egyetemet fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériummal, az akadémiai vezetéssel, a karok vezetőivel és a hallgatói önkormányzat képviselőivel közösen fogja kidolgozni azokat a lehetőségeket, melyek biztosíthatják, hogy lehetőség szerint a jelenléti órák száma ne csökkenjen, az egyetemen zajló szakmai munka ne szenvedjen csorbát”.

(Forrás: Népszava)

Drágulhatnak a kollégiumok, de az állami ösztöndíjas hallgatók zöme ugyanannyit fizet majd, mint eddig

A rezsi emelkedése miatt a kollégiumi díjak is magasabbak lehetnek, de a drágulás az állami ösztöndíjasként tanulók nagy részét nem érinti majd.

(Forrás: Eduline)

Setényi János: Egy oktatáspolitikai vízió a Tanuláskutatóból

A cél az, hogy 2030-ra a magyarok birtokolhassák a legversenyképesebb tanulási rendszert Közép-Európában, azaz minden Kárpát-medencei magyar képes legyen arra, hogy élethossziglani tanulási igényeihez megfelelő információhoz és kínálathoz jusson, beleértve a digitális és hibrid képzéseket is. 2030-ra minden Kárpát-medencei magyar számára legyenek nyitottak és elérhetőek azok a finanszírozási és kommunikációs lehetőségek, amelyek használatával bárhol, bármikor, bármivel minőségi tanulásba kapcsolódhat. A képzési kínálat olyan szerkezetben épüljön fel, ami elismeri a korábbi tanulmányokat, beszámítja a gyakorlati munkatapasztalatot és rugalmasan alkalmazkodik a dolgozó és/vagy családot nevelő emberek időbeosztásához. A fentiek eredményeképpen a tanulás súlypontja a dolgozó felnőttek felé mozduljon el. Váljon ismeretlenné a „kárba veszett” vagy nem elismert tanulás. A képzési kínálat – részben állami támogatásra, hitelezésre és olcsó digitális megoldásokra támaszkodva – teremtse meg a tanulás világában a bőség gazdaságát, és szakítson a szűkösség gazdaságát jellemző szelekciós, kizárásos megoldásokkal. Ez a vízió már nem intézményfejlesztésről és épületekről szól, hanem a meglévő rendszerek és technológiák olyan felhasználóbarát integrálásáról, amely a magyar munkaerő versenyképességéhez szükséges tudást elérhetővé teszi mindenki számára.”

(Forrás: Mandiner)

Drasztikus rezsicsökkentésre kényszerülhet az ország legnagyobb egyeteme

Az energiaválság, a növekvő rezsiárak és az állami támogatások csökkenése miatt takarékoskodásra kényszerülhet Magyarország legnagyobb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Novembertől jövő év márciusáig a legnagyobb rezsikiadásokkal működő Természettudományi Kart (TTK) is bezárhatják, az oktatás online formában folytatódhat – értesült a Népszava.

(Forrás: hírklikk)

L. Ritók Nóra: A foglalkoztatás sikere

Pedagógia ez a javából…csak sokkal nehezebb, mint az iskolában, mert itt felnőttekkel dolgozunk, akinek az élete tele van megoldhatatlan gondokkal és bepótolhatatlan lemaradásokkal. Paternalista, igen, de másban nem működtethető. Nem miattunk, hanem miattuk nem. Mi nagyon szeretnénk, ha önállóan dolgoznának, elszámoltatás nélkül, önálló tervezésekkel, döntésekkel, olyan közösségi szabályokkal, melyeket képesek betartani is. De ez nem megy magától. Nem megy, mert az ehhez szükséges alapvető tudások és készségek nincsenek meg, és olyan szocializációs minták működtetik őket, amelyek nem egyeztethetők össze a munkahely elvárásaival. Sokat kell dolgozni azon, hogy ennek a csírái kialakuljanak.

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Egyáltalán nem biztos, hogy jó ötlet minden diáktól megkérdezni, mit csinált a nyári szünetben

Bevett szokás, hogy a tanév első napján az egész osztály elmeséli, hol töltötte a nyarat. De nem minden gyerek osztja meg szívesen, mit csinált (vagy éppen mit nem csinált) a szünetben. Nicole Biscotti tanár, ADHD-specialista és négygyermekes anya hívta fel Facebook-oldalán arra a figyelmet, hogy nem minden diáknak jelent jó élmény beszámolni a nyaráról. Lehet, hogy a család anyagi gonjdai miatt nem jött össze az utazás, vagy más otthoni problémák voltak a nyári szünetben.„Néhány gyereket nem villanyoz fel, ha a nyaráról kell beszélnie, és egyszerűen csak örül, hogy visszatért a legbiztosabb pont az életébe. Ilyenkor örüljünk, hog visszatért, és az osztállyal közösen tervezzük meg az előttünk álló nagyszerű évet” – írta a szakember a posztjában.

(Forrás: Eduline)

Tízezer pedagógus hiányzik a magyar iskolarendszerből, a kormány kész béreket emelni, de a szakszervezet szerint gyorsabb lépésekre van szükség

Végre belátta az Orbán-kormány is, hogy az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya, a tanárok kezdő fizetése ugyanis nálunk az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Mindezt annak a hírnek a kapcsán írta a hírre rábukkanó Népszava, hogy e Orbán-kormány 2028-ra szeretné elérni, hogy a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát, emiatt 400 milliárdos bérfejlesztést ígérnek 2029-ig. Úgy tűnik azonban, hogy nem lesz elkerülhető a szeptemberi tanársztrájk.

(Forrás: Szabad Pécs)

Gyarmati Éva: Nem a tananyag ismétlésével kell az iskolára hangolni a gyerekeket

Korai, fekvés korábbi kelés – a napi ritmus visszaállításával kell kezdeni a felkészülést az iskolára, mert ez általában a nyár folyamán alaposan átalakul – kezdi a legfontosabb Gyarmati Éva. A gyermekpszichológus a tananyag ismétlését nem tartja jó módszernek a felkészüléshez. \"Fontosabbnak tartom, hogy a gyerekek különböző szellemi tevékenységeket kezdjenek el folytatni. A koncentrációs képessége már ott legyen a stratégia játékok, kirakósok, rejtvények segítségével. Lehet játszani kvízjátékokat, amivel a tananyagot ismétlésképpen játékká lehet tenni. Vannak tanulókártyák, a neten elérhetők különböző helyeken\" – mondta. A becsengetés előtt jó ötlet az osztálytársakkal is összehozni a gyerekeket, hogy újra együtt legyen az osztályközösség. A taneszközök beszerzésébe, a tankönyvek, füzetek előkészítésébe is be kell vonni őket.

(Forrás: Infostart)

Első fokon pert nyert a tankerülettel szemben az egészségére veszélyes munkát visszautasító oktató

A PDSZ 2020-as beszámolója szerint Ritecz Szilviának az iskola egyik takarítója azt a feladatot adta ki egy munkahelyi konfliktus után, hogy fertőtlenítse le a bútorokat és a kilincseket azokban a termekben, ahol majd az írásbeli érettségiket tartják. A fertőtlenítéshez sem megfelelő képzést, sem szükséges védőfelszereléseket nem kapott. Mivel ez a munkavégzés veszélyeztette az egészségét, kérte az intézményvezetőtől és helyettesétől, hogy más jellegű munkára osszák be, ezt azonban megtagadták tőle. Májusban aztán rendkívüli felmentéssel, azonnali hatállyal megszüntették a közalkalmazotti jogviszonyát. Ezután a PDSZ segítségével keresett jogorvoslatot. Az elsőfokú ítélet kimondta, hogy a kerámiaoktató jogszerűen tagadta meg a munkát. A PDSZ szerint az ítélet amellett, hogy milliós nagyságrendű kártérítéssel jár, precedenst is teremt: „egyértelművé teszi minden munkaadó számára, hogy csak a munkavédelmi előírásokat betartva járhatnak el, akár járványügyi vészhelyzet van, akár nincs” – írták.

(Forrás: telex)

Nagy béremelést ígér a kormány a pedagógusoknak, de nem azonnal

A szerdai tárgyalás jórészt arról szólt, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ismertette a kormány ajánlatát a pedagógusbérek és az életpálya többéves fejlesztéséről. A napokban hozták nyilvánosságra az Európai Bizottságnak benyújtott EFOP Plusz programot, amelynek része a tanári béremelés. A programról eddig annyit lehetett tudni, hogy a kormány 2028-ra a diplomás átlagkeresetek 80 százalékára húzná fel az átlagos pedagógusbért (a jelenlegi 60 százalékról), és hogy erre közel egymilliárd euró (400 milliárd forint) uniós támogatást használnának fel. Nagy Erzsébet beszámolója szerint a szerdai megbeszélésen az is kiderült, hogy a kormány 2028-ig összesen 112 százalékkal emelné a pedagógusbéreket, ami évi 14 százalékos kumulált emelésekkel valósulna meg.

(Forrás: Magyar Narancs)

Fogalma sincs a szaktárcának, hány tanárt érint a kataszigorítás

“A szerződéses munkatársak adózási formájától a fenntartó tankerületi központok nyilvántartást nem vezetnek, erre vonatkozó jogszabályi kötelezettségük nincs” – válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére. Az ellenzéki politikus arra lett volna kíváncsi, hogy hány tanárt érint a kata megszüntetése. . A képviselő arról is írt: “2022-ben kezdődő tanévben rettentő alacsony bérek, öregedő pedagógus társadalom, hibás és kötelezően oktatandó alaptanterv, kifizetetlen túlórák és romló infrastruktúra várja a tanárokat”.

(Forrás: hvg.hu)

Leírta a kormány Brüsszelnek, hogy alulfizetettek a tanárok, és 370 milliárdos bérfejlesztésre kért jóváhagyást EU-pénzből

„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években.

(Forrás: portfolio.hu)

Mennyit keres ma egy tanár, és mennyit keresett a Monarchia alatt?

Gondolta volna, hogy utoljára a tágabb értelemben vett Rákosi-korszakban volt olyan alacsony a pedagógusok fizetése, mint amilyen szintre 2013-ra, az életpályamodell bevezetése előtti időpontra züllött? S hogy ez volt az a két időszak a magyar történelemben, amikor egy átlagos mezőgazdasági munkás is többet vitt haza egy általános iskolai tanárnál? Hát azt, hogy a Horthy-korszakban egy – akkoriban tényleg luxusnak számító – új autó is kifért volna egy évi tanári bérből? Cikkünkben annak jártunk utána, hogyan alakultak a pedagógusi bérek az elmúlt évszázadban, s ehhez a legjobb viszonyítási pontnak – történelmi BigMac-index és bonyolult viszonyítási rendszer híján – az akkori legtöbb embert foglalkoztató ágazat, a mezőgazdaság, s azon beül is a kétkezi munkás, a napszámos bére tűnt.

(Forrás: Mandiner)

400 millióért vesznek Teqball pályákat a szakképzési centrumoknak

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében rendelte a Teqball pályákat. A versenyeztetés azért maradt ki, mert az áru kizárólagos jogai a Teqball Kft tulajdonában vannak - írja a Napi.hu. A cég 750 Teqball pályát szállíthat a szakképzési centrumok részére nettó 393 millió forint értékben. Az eljárást lezáró döntést augusztus 3-án hozta meg az ajánlatkérő.

(Forrás: 444.hu)

Volánbuszra kellene ültetni az óvodásokat, mert a benzináremelés miatt nem tudják megtankolni az óvodabuszt

Piaci áron kellene tankolnia, ezért nem lesz óvodabusz a Balkány környéki tanyákon szeptembertől - A Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda néhány napja levélben értesítette a szülőket arról, hogy megszűnik a balkányi óvodabusz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az óvoda fenntartója, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye a „megváltozott gazdasági helyzettel” indokolta a járat törlését. A település független képviselője, a buszjárat sofőrje a híradónak elmondta, hogy a járatra mindig is nagy volt az igény. Szerinte az üzemanyagárak lehetnek a megszűnés hátterében, ugyanis a jelenlegi szabályok szerint csak piaci áron tud tankolni. A tanyákon működtetett busz megszűnésével több család súlyos helyzetbe kerül.

(Forrás: telex)

Tanítanék: ha a kormány nem lép, \"az oktatás nem fog megkezdődni a megszokott keretek között\"

Nyílt levelet írt a belügyminiszternek és a közoktatási államtitkárnak a Tanítanék Mozgalom, amely azt írja: ha szeptember 2-ig nem tesznek ígéretet arra, hogy a kormány még idén teljesíti a követeléseiket, „akkor szeptemberben az oktatás nem fog megkezdődni a megszokott keretek között”.„Múlt héten nyílt levelet írtunk, hogy felhívjuk a belügyminiszter és az oktatási államtitkár figyelmét arra, hogy az oktatás helyzete tarthatatlan. A rendszer hosszú távú rendbetétele viszont az oktatási dolgozók helyzetének javítása nélkül nem lehetséges. Ezért követeljük, hogy az oktatási dolgozók bérét a kormány hozza végre a diplomás átlagbér szintjére, valamint, hogy azonnal állítsák vissza a tanárok sztrájkjogát” – írja a Facebookon a Tanítanék Mozgalom. Kiemelik: várják a döntéshozók válaszát, addig is petíciót indítottak, amelyet itt lehet aláírni: https://a.tanitanek.info/forms/nyilt-levelet-kuldunk-a-donteshozoknak-tamogasd-te-is-a-kuzdelmet-a-peticio-alairasaval/?fbclid=IwAR0EByELG_OlqNL2xoWFf3mGYkwelqSmUMrnSXnVjCtt1GjtDAsC1yJAZSw

(Forrás: Eduline)

Másfélszeresére drágult az iskolakezdés, a füzetek és az iskolatáska ára is kilőtt

Egy dolognak örülhetnek az iskolakezdők: a golyóstoll ugyanannyiba kerül, mint egy éve. A szülőket azonban ez kevéssé teszi boldoggá, az ugyanis erősen fáj, hogy úgy általában egy év alatt duplájára emelkedtek a tanszerek árai, így azután hiába készülnek tudatosan a tanévkezdésre, ez komoly anyagi tehet jelent. Megnéztük, mennyibe kerül alsó hangon az iskolakezdés egy általános iskolásnak.

(Forrás: hvg.hu)

HÖOK: A nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással

Fontos hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de ezt a nyelvvizsgakötelezettség láthatóan nem oldotta meg. Már két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát. Ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk. A HÖOK ugyanakkor továbbra sem lát biztosítékot arra, hogy a magyar fiatalok a jelenleginél hatékonyabban fognak nyelveket tanulni. Budai szerint a közoktatás B1-es szintig képes felkészíteni a hallgatókat idegen nyelvből, miközben a középfokú nyelvvizsga B2-es szintet jelent. Azoknak a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak, akik a középfokú oktatás során nem szereztek idegen nyelvből jó alapokat, és nem vált természetessé számukra az idegen nyelvű kommunikáció, szerinte „izzadságszagú” feladat lesz ezt a felsőoktatásban elsajátítani.

(Forrás: telex)

Grafikushallgató graffitizte össze a hatodik kerületi falakat, társaival együtt rongálásért kell felelniük

Augusztus hatodikán, éjjel két óra után a térfigyelő kamerákon szúrták ki a terézvárosi járőrök, hogy több fiatal fúj fel betűket a falakra az Oktogonnál, a Liszt Ferenc térnél, majd az Andrássy úton is. A rendőrök elkapták őket, majd előállították a fiatalokat a rendőrkapitányságra. A kapitányságon a graffitiseket gyanúsítottként hallgatták ki, egyikük pedig beismerő vallomásában azt mondta, grafikusnak tanul, ezért szeret betűket festeni. A rendőröket viszont – legalábbis a police.hu-n közzétett közlemény szerint – nem hatotta meg ez az érvelés: rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt indítottak ellenük eljárást.

(Forrás: hvg.hu)

L. Ritók Nóra: A tét most már konkrétan a túlélés

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője biztos benne, hogy a segítségnyújtás iránti igény érzékelhetően megnő majd a következő időszakban, de közben a segítséget nyújtók költségei is jelentősen megemelkednek. Hogyan élhet túl az Igazgyöngy? Mennyi tartaléka van az alapítványnak? Interjú L. Ritók Nórával.

(Forrás: hvg.hu)

Az oktatáspolitika kudarcát ismeri be a kormány a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével

2024-től viszont nagy lehet a bizonytalanság. Csák János azt mondta, 2024-től a tanulmányi eredmények csak 100 pontot fognak érni, az érettségi viszont háromszázat (amiből az következik, hogy nem lehet majd kompenzálni az érettségivel a tanulmányi eredményt), a maradék 100 pontra szabott elvárásokat pedig a felsőoktatási intézményekre bízzák. Ezzel viszont jelen pillanatban nagy bizonytalanságot okoznak a diákoknak, hiszen nagyon szubjektív lehet a pontszámítás, nem tudják még, milyen fakultációval, emelt szintű érettségivel tudnak plusz pontokat szerezni, amire éveket is készülhetnek. Ha az intézmények nem teszik időben közzé az elvárásokat, az utolsó pillanatban kapkodhatnak majd, de a tanároknak sem lesz egyszerű dolguk, ha különböző elvárások szerint kell felkészíteniük a diákjaikat.

(Forrás: hvg.hu)

Herczog Mária: sikerült mindenkit szembe fordítani, bár együtt kellene kiabálni

Már most, a rezsiszámlák emelkedése előtt is nagyon sok család abszolút a határán volt az ellehetetlenülésnek. Közéjük tartoznak a segítő szakmában dolgozók, akik már maguk is hosszú évek óta küzdenek anyagi gondokkal, nemcsak a klienseik. Viszont valamiért nem a munkáltatójukra, az államra haragszanak a helyzetükért, hanem sokszor a segítséget kérő klienseikre – mesélt tapasztalatairól a Hírklikknek Herczog Mária szociológus.

(Forrás: hírklikk)

ELSŐSORBAN GYEREK, ÉS CSAK UTÁNA CELEB – AKKOR IS, HA MEGBUKOTT AZ ÉRETTSÉGIN

A fél ország azon csámcsog, hogy egy gyerek megbukott az érettségin. Igen, a szülei híres emberek. Igen, ő maga is celeb lett, már gyerekként ott volt a különböző közösségi platformokon, ahol ma százezrek követik. És igen, ő ebbe nőtt bele. Azt kapta a szüleitől, hogy a szakításától az apukája stroke-ján át a nagymamája haláláig mindene közkincs. Ő maga pedig eszköz a nyilvánosság kezében, akire, sőt inkább „amire” óhatatlanul rávetülnek a híres szülei iránti érzések is. A Schobert házaspár Magyarország egyik legismertebb és legmegosztóbb celebpárja. Gyerekeik születésüknél fogva rendszeresen megjelennek a közönség előtt, szinte a szemünk előtt nőttek föl. Ennek most épp nagylányuk, Lara, issza a levét, akinek tanulmányi eredményeit közkinccsé tette valaki. Az apuka a televízióban „vall” róla, a néző a képernyő előtt kárörvend, az olvasó a kommentszekcióban ítélkezik, szóval: business as usual, ha úgy tetszik. Csak épp azt felejtjük el, hogy Schobert Lara mindeközben: egy gyerek. Aki szabad prédájává vált a közönségnek. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írása.

(Forrás: wmn.hu)

Új tantárgyat vezetnek be a magyar iskolákban

Augusztus végétől képzéseket indítanak a pedagógusok számára a fenntarhatósági tantárgy oktatásának elsajátításához. Az új tananyag célja, hogy érzékenyítsék a fiatalokat a 9-12. évfolyamon, ráadásul érettségi tantárgyként is választható lesz.Augusztus végétől képzéseket indít a FÜPI Oktatási, Kulturális és Tanácsadó Kft. a pedagógusok számára, a fenntarthatósági tantárgy tanításának elsajátításához. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (alapítója Áder János) támogatásával – a Nemzeti alaptanterv előírásaival, illetve az uniós és hazai törekvésekkel összhangban a köznevelés és a szakképzés számára elkészült, illetve további fejlesztés alatt áll – a 9. 10. és a 11. és 12. – évfolyamok számára egy alapozó, illetve egy érettségire előkészítő általános és szakmai programcsomag.

(Forrás: napi.hu)

A sztrájkjukat betiltotta, mégis a tanárok követeléseivel kér pénzt az EU-tól a kormány

A kormány csak a napokban nyújtotta be az Európai Uniónak az oktatásban dolgozók béremelésének fedezetével is foglalkozó igényét az EFOP-Plusz pályázatra. A 215 oldalas pályázati anyagban többek között a sztrájkoló tanárok által már számtalanszor megfogalmazott problémákkal érvelnek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint pedig ez azt bizonyítja, hogy a kormány egész eddig hazudott a közoktatás helyzetéről, mikor semmibe vette a sztrájkoló tanárok követeléseit. ,,Az egy tanulóra jutó kiadásokat tekintve Magyarország az OECD-átlag alatt van. A pedagógus-ellátottság tekintetében az egyenetlen területi megoszlás (amely a hátrányosabb régiókat, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulókat súlyosabban érintik), a korfa, valamint a hiányterületek elemzése alapján látható, hogy strukturális kihívásokkal áll szemben a köznevelés” -olvasható a PDSZ által szemlézett pályázati anyagban.

(Forrás: Mérce)

Nem igazán járnak iskolába a menekült gyerekek Szlovákiában

Az ukrajnai háború kitörése után csak kevés ukrán gyermek élt azzal a lehetőséggel, hogy szlovák iskolában tanuljon. A Szlovák Állami Tanfelügyelet felmérése szerint a szlovákiai iskolák gyorsan és segítőkészen reagálnak a jelenlegi helyzetre. Van azonban, aki ezzel nem ért egyet. Az Oktatási Elemzőközpont a problémát a tanárok elégtelen támogatásában látja.

(Forrás: Infostart)

A Belügyminisztérium elmagyarázta, miért duplázták meg a hit- és erkölcstanoktatásra fordítható keretet

Kérdésünkre a tárca kifejtette, hogy hatalmas igény van az állami fenntartású iskolákban a felekezetenkénti hit- és erkölcstanoktatás megszervezésére, ám korábban a minimális csoportlétszám 8 fő volt, viszont a kis létszámú intézményekben előfordult, hogy az adott felekezetbe tartozó gyermekek számára így nem lehetett megszervezni a hitoktatást. Ezért a minimális létszámot a kormány egy korábbi rendeletében 8 főről 6 főre szállította le és a Belügyminisztérium szerint ezért volt szükség a költségvetési keret közel megkétszerezésére, hogy az így fellépő plusz hitoktatói kapacitást fedezni tudják valamiből.

(Forrás: hvg.hu)

HIVATALOS: HAZUDOTT A KORMÁNY – MINDEN ÁLTALUNK FELVETETT PROBLÉMÁT ELISMERT

A kormány csak most nyújtotta be az Európai Uniónak az oktatás béremelésének fedezetével foglalkozó igényét az EFOP-Plusz pályázaton belül. Az érveit akár a Ne dolgozz ingyenről is vehette volna. Egyebek mellett erről ír: “az egy tanulóra jutó kiadásokat tekintve Magyarország az OECD-átlag alatt van. A pedagógus-ellátottság tekintetében az egyenetlen területi megoszlás (amely a hátrányosabb régiókat, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulókat súlyosabban érintik), a korfa, valamint a hiányterületek elemzése alapján látható, hogy strukturális kihívásokkal áll szemben a köznevelés.”

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

„Elveszítjük a gyerekeket az új iskolaérettségi rendszerrel és a rossz Nemzeti Alaptantervvel”

Maga is enyhe diszlexiával küzdött, bár akkor ezt még nem ismerték fel, de csak előnyére vált, hiszen így tudja jól és ismeri ezeknek a gyerekeknek a problémáit. Dr. Gyarmathy Évával, a Diszlexia Központ és a Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanács alapítójával beszélgettünk. Az integráció fából vaskarika, ha az iskola nem idomul a gyerekekhez, és az atipikus, sajátos nevelési igényű gyerekeket változatlan rendszerbe próbálja visszatuszkolni, amivel mindenkinek, a gyereknek, a pedagógusnak, a többi gyereknek, de még a társadalomnak is árt. Főleg úgy, hogy közben egyre több az atipikus gyerek, és lassan nem őket kellene integrálni, hanem a tipikusakat hozzájuk – vallja a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

„GYÜMÖLCSÖK HELYETT A TORKODAT VÁGOM EL, ÉS K.VÁRA HAGYLAK MEGHALNI. LOL” – HÁTBORZONGATÓ TIKTOK-TREND TERJED

Nem tartozom azok közé, akik felbőszülve szidják a leginkább tinédzserek körében népszerű TikTokot, mondván, hogy régen minden jobb volt, és legyen elég a jó öreg YouTube, Facebook meg Instagram. Szerintem ugyanis butaság valamit elítélni anélkül, hogy ismernénk. Mégis sokan automatikusan így teszünk. Én a TikTokot alapvetően egy rendkívül kreatívan használható felületnek látom, még csak ismerkedem vele, igyekszem megérteni, miről szól, mire jó és mire nem, hogyan hat a felhasználóra, de nem kattantam rá. Viszont nemrég szembejött velem egy ijesztő történet, pontosabban egy jelenség, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Sajnos ez az eset nem tette vonzóbbá sem a TikTokot, sem bizonyos felhasználóit. Szabó Anna Eszter írása.

(Forrás: wmn.hu)

Ha fokozódik a baj, online oktatás lehet az iskolákban

A Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkárának szavai szerint a 2022/2023-as tanév rendje a korábbiakéhoz nagymértékben hasonlóan fog alakulni: szeptember 1-jével indul és június 15-én lesz az utolsó tanítási nap, ami nyilván a végzősök esetében kicsit korábban, május 4-én lesz, majd kezdődik a vizsgákra készülés. Nincs szó arról, hogy hosszabb szénszünetek lesznek az iskolákban. Ami az esetleges online oktatást illeti, Kisfaludy László kifejtette: korábban a koronavírus-járvány miatt került sor ilyenre, most viszont a normál ügymenetbe is bekerült. Abban az esetben ugyanis, ha bármilyen előre nem látható és elháríthatatlan helyzet áll elő, például valamilyen közműmeghibásodás, ami miatt az adott napon, esetleg napokon akadályozott az oktatás az iskola épületében, elkerülendő a rendkívüli szünetet, az iskolaigazgató jelzése alapján a miniszter hozhat olyan egyedi döntést, miszerint az adott intézmény digitális munkarendre állhat át átmenetileg.

(Forrás: Infostart)

Van olyan pedagógus, aki 28 állásajánlatot kapott pár óra alatt

Mindeközben a www.kozigallas.gov.hu adatai szerint e sorok írásakor a tanár keresőszóra ebben a pillanatban is 2258 (2020-ban 891 volt), a pedagógus keresőszóra 1740 állás jön fel (2020-ban 785 volt), a tanító keresőszóra 1041 állást hirdetnek a közigazgatásban dolgozó pedagógusoknak (2020-ban 480 volt). Sokan mondják, hogy nincs kint az összes betöltetlen állás a portálon (valóban csak a legfrissebbeket mutatja), mert hogy a „statisztika kozmetikázása érdekében ez csak a töredék”, s hogy a közigazgatási álláshirdetések között szerepelő pedagógushelyek csak a jéghegy csúcsa.

(Forrás: mfor.hu)

Diákok szerveznek tanévnyitó tüntetést szeptembert 2-ra

„Az oktatásban eltöltött éveink lehetővé tették, hogy első kézből éljük át a rendszer összeomlását, míg a felelősök ölbe tett kézzel, díszpáholyból szemlélték azt.” Az esemény szeptember 2-án, Budapesten a Szent István téren kezdődik délután 4-kor, a diákok fél ötkor indulnak a diákok a belügyminisztérium felé. A tervek szerint egy óra alatt érnek a Fővám térre, a tüntetés pedig hét óráig tart majd. A Diákok a Tanárokért nevű csoport a semmiből tűnt fel március közepén, de tagjai azt mondják, addig nem hagyják abba az akciózást, amíg a kormány nem teljesíti az oktatásban dolgozók követeléseit, az elhibázott oktatáspolitikai döntéseknek ugyanis hosszú távon a diákok isszák meg a levét.

(Forrás: Eduline)

L. Ritók Nóra: Egy hét

Azt kétlem, hogy az állam nagyobb figyelemmel lesz majd a leszakadókra. A szociális tűzifa, a népkonyha, a beiskolázási- , és lakhatási támogatások eddig segítették a túlélést. Előre nem tudtak lépni, de túlélték. Vajon emelnek most ezeken a ráfordításokon? Erről nem sokat hallani a tervezésekben. “Dolgozzanak többet…” Egyszerű a mondat, de a valóságban nem ennyi…mert munkalehetőség a nem mobilis családoknak nem igazán van. Most, hogy keresünk új munkatársakat azok helyére, akiktől megváltunk, sokakkal beszélek. Van, aki hét éve van közmunkán, azóta hitegetik, hogy megkapja majd a minimálbéres foglalkoztatás lehetőséget, de nem történik semmi. És vannak, akik életkoruknál fogva nem dolgozhatnak így sem, de olyan élethelyzetben vannak, családtagjaik gondozása miatt, hogy nem tudnak távol munkát vállalni. Helyben pedig nincs semmi.

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Bezárhatnak télen az iskolák, hogy ne kelljen fűteni őket

A kormány – a Fidesz és Orbán választási ígéretét megszegve – mától a lakosságra hárítja át a világ legmagasabb gázárát. Kb. egymillió háztartás kényszerül évi egymillióval többet fizetni a fűtéséért. Ez 1000 milliárd forintos megszorítás. Azonban a kiürített költségvetésnek még ez sem elég. Orbán múlt pénteken jelezte, hogy iskolaigazgatóknak ősszel nem az lesz a legnagyobb problémájuk, hogy lesz elég tanár, aki órát tartson, hanem hogy a horribilis gázár miatt fűtés lesz-e: „Fel kell mérniük az iskoláknak, hogy át tudnak-e állni fatüzelésre”.

(Forrás: b1.hvgblog.hu)

Megduplázta Orbán Viktor a hit- és erkölcstanoktatásra fordítható költségvetési keretet

A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az az Orbán Viktor által sziognózott kormányhatározat, amely a hit- és erkölcstanoktatásra előirányozott eddigi 6,58 milliárd forintos költségvetési keretet csaknem megduplázza, azaz 6,46 milliárd forinttal megnöveli. Ez azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium kicsivel több mint 13 milliárd forintot költhet hit-és erkölcstanoktatásra, valamint hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra. A határozatban nem szerepel indoklás, így kérdéseket küldtünk az emeléssel kapcsolatban a Belügyminisztériumnak, amennyiben válaszolnak, frissítjük hírünket.

(Forrás: hvg.hu)

Nádori Gergely: A felvételi átalakítása annyit ér, mint a vakbélgyulladásra a beöntés

Az elitgimnáziumok biztosan megoldanák, hogy felkészítsék a diákjaikat az elitegyetemek elitszakjaira, és biztosan lesznek majd felkészítő kurzusok is jó pénzért, így az elitnek nem kell aggódnia, de annak az esélye, hogy valaki nehezebb körülmények közül kerüljön be egy ilyen helyre még kisebb lesz. Persze az elitiskolák sem örülhetnek, mert így tovább nő a tananyag, szakmai autonómiájuk romjait is elvesztik. Az iskolából hozott pontok súlyának csökkentése pedig egy újabb bizonyítéka annak, hogy a kormányzat nem bízik a tanárokban, miközben a tudományos kutatások azt mutatják, hogy érdemes lenne növelni a hozott pontok súlyát. Minthogy a saját felvételi követelményeiket az egyes egyetemek szabhatják majd meg, könnyen lehet, hogy annak a diáknak, aki például hat egyetemre jelentkezik angol szakra, hat teljesen különböző dologra kell felkészülnie. Ezt nevezi a kormányzati újbeszél a rendszer egyszerűsítésének.

(Forrás: telex)

PDSZ: a következő tanévben állami iskolákba is visszatérhetnek a nyugdíjas tanárok

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által a 24.hu-hoz eljuttatott blogbejegyzés mutat rá arra, hogy a hétvégén a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletek egyike (a péntekre keltezett, 269-as számú) a „szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál” és „köznevelési vagy szakképző intézményben” dolgozók számára is lehetővé teszi, hogy valaki úgy létesítsen ismét közalkalmazotti jogviszonyt, hogy közben már öregségi nyugdíjra is jogosult és utóbbit is változatlanul folyósítsák neki. Magyarul: a nyugdíjas óvónők és tanárok a következő tanévben visszamehetnek korábbi (vagy más) intézményeikbe dolgozni úgy, hogy eközben a nyugdíjukat is folyósítják számukra.

(Forrás: 24.hu)

Rédai Dorottya: Az iskolai és családi erőszaktól egyetlen gyereket sem véd meg a kormány által gyermekvédelminek mondott törvény

De mi köze a gyermekvédelemnek a homoszexualitáshoz? Hogyan vált mumussá a nemi szerepekről való kritikai gondolkodás? Hogy függ össze a konzervatív ideológia által megalkotott idealizált családkép, az egyház védelme a gyerekekre leselkedő valós veszélyek bagatellizálásával? Mi köze a politikának a gyerekek szexuális neveléséhez? Hogy lett a szexuális nevelésből családi életre nevelés, és hogyan veszélyeztetheti a kamaszok testi és lelki épségét, ha a szexualitásról csak mint a családalapítás eszközéről hallanak? Rédai Dorottya, a CEU genderkutatója a negyedik Qubit Live-on elmondta, hogy miközben a gyerekek szexuális életre nevelését Magyarországon évtizedek óta nem sikerült megoldani, a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt most már a meglévő és hatékonyan működő programokat sem merik az iskolákba meghívni. Az átlagostól eltérő identitású gyerekek pedig az eddig elérhető segítséget sem kapják meg.

(Forrás: Qubit)

Kifogyunk a tanárokból a felsőoktatási felvételi eredmények szerint, jelentkezők híján sok szakpárt el sem indítanak

Nem tolonganak a tanárnak vágyó fiatalok az egyetemeken, sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt. Nem képeznek például biológia- és fizikatanárokat az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen és a Pécsi Tumoányegyetemen, földrajz-és kémiatanárokat a Szegedi Tudományegyetemen, illetve magyar nyelv és irodalom-német nyelv és kultúra tanárt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A sor még hosszan folytatható, az Eduline szerint a Felvi statisztikáit átnézve feltűnő, hogy több, tanárképzést is kínáló vidéki és fővárosi egyetemen vannak olyan szakpárok, ahol a fent említettekhez hasonlóan a ponthatárok mellett csak annyi szerepel, hogy „n.i.”, azaz nem indul.Az idei szakos statisztikákból pedig az is kiderül, hogy több vidéki és fővárosi intézményben is akadnak olyan szakpárok – jellemzően természettudományi képzésekkel -, ahová idén senki nem jelentkezett.

(Forrás: Mérce)

A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésével nem oldanak meg semmit, csak parancsszóra megfordultak a lovon

Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke a közösségi oldalán fakadt ki a kormánydöntés kapcsán, szerinte ugyanis annak súlyos társadalmi üzenete van: nem fontos idegen nyelvet tanulni. A szakértő szerint a XXI. században legalább angolul kell tudnia egy diplomásnak, a magyar nyelvoktatással pedig az a legnagyobb probléma, hogy nincs egy határozott stratégia, amely leírná, milyen célokat kellene elérni a magyar lakosság idegennyelv-ismeretében. Az Oktatási Hivatal néhány éve felmérte az iskolai nyelvoktatás és nyelvtanulás helyzetét, a 2018-ban publikált eredmények pedig nem voltak túl fényesek. A nyelvi csoportlétszámok magasak, az iskolák többségének nincs se gyakornok, se mesterpedagógus, se kutatótanár fokozatú nyelvtanára, a tanórai nyelvtanulás hatékonysága alacsony, a módszerek elavultak, az egyéb nyelvtanulási lehetőségek - szakkörök, különórák - korlátozottan elérhetőek. A kormány ezt követően idegennyelvi stratégia kidolgozásába kezdett, ami viszont azóta sem nyilvános. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ez valójában azt jelenti, hogy nincs is.

(Forrás: Népszava)

Saját döntésével megy szembe, és a nyelvoktatásnak is ad egy pofont a kormány a nyelvvizsgaszabályok átírásával

Még nehezebb helyzetbe kerülhet a nyelvoktatási piac az egyetemi-főiskolai nyelvvizsgaszabályok felpuhítása miatt, pedig a járvány, a 2020-as és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia és a katatörvény miatt eddig sem volt könnyű dolguk a vizsgaközpontoknak és a nyelviskoláknak. A döntés ráadásul rossz hatással lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is.

(Forrás: Eduline)

Megszünteti az egyetemi nyelvvizsga-kötelezettséget a kormány

Átalakítja a felvételi rendszerét a kormány – jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtökön. A miniszter nemrég a Facebookon is közzétette egy videót, amelyben a módosításokról beszél. Ebben elmondja, hogy a kormány kivezeti a kötelező nyelvvizsgarendszert. A jövőben a kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett, a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania a megfelelő nyelvi kompetenciákat. A változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel. A változtatások közös célja az egyetemi autonómia és a hallgatói felelősségvállalás növelése.

(Forrás: rtl.hu)

Gulyás: Kazánokat vesz az állam az iskoláknak

Nem történt jelentős létszámleépítés a Miniszterelnökségen – cáfolta az erről szóló híreket Gulyás Gergely. A jövőben azonban megszüntetik a párhuzamosságokat azzal, hogy összevonják a különböző irányítóhatóságokat a Miniszterelnökség alatt. Gulyás arról is beszélt, hogy a kormány azt méri fel első körben, hogy egyáltalán hány iskolában lehet áttérni fatüzelésre. A kisebb iskolákban lesz erre lehetőség, és azt is vizsgálják, hogy tudják-e segíteni a folyamatot állami kazángyártással. Ahány kazánt venni kell, arra az állam biztosani fogja a forrásokat – erősítette meg a miniszter. Az iskoláknak és a fenntartóknak biztosan nincs rá külön forrása.

(Forrás: telex)

Radó Péter: Folytatódik az önsorsrontó oktatáspolitika

A helyzet ma más, mint közel 10 évvel ezelőtt: a béremelésnek nem a nyugdíjba vonuló pedagógusok pótlását kell csupán szolgálnia, hanem vissza kellene fordítania a pályaelhagyás mára tömegessé vált folyamatát. A kérdés tehát az, hogy a várható béremelés képes lehet-e enyhíteni a pedagógushiányt? E tekintetben nem lehetünk optimisták; akár egy egyszeri jelentősebb béremelés sem fog nagy számban visszacsábítani már máshol dolgozó volt pedagógusokat, a pálya vonzóvá tétele pedig nem csupán bérkérdés.

(Forrás: portfolio.hu)

Van olyan iskola, ahová öt-hat tanárt keresnek egyszerre az álláshirdető oldalakon

Nem példa nélküli, hogy az óvodák és iskolák egyszerre négy-öt, sőt akár hét-nyolc pedagógust keresnek, annyian távoztak - nyugdíjba, más iskolába/óvodába vagy más szakmába - a tanév végén. A közigállás.gov.hu-n is akadnak olyan intézmények, amelyek több álláshirdetést is feladtak, az egyik Pest megyei óvodában például nyolc szabad álláshely van, az egyik II. kerületi általános iskola is több tanárt - köztük matematika és informatika szakost - keres. A „tanár” kulcsszóra legutóbbi keresésünkkor egyébként már 3069 meghirdetett állást listázott a közszféra állásportálja. A tömeges felmondások hátterében legtöbbször a rendkívül alacsony fizetés és a magas munkateher áll, ami mellett nagyon nehéz még mellékállást is vállalni - mondta az Eduline-nak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja. Olyan esetet is hallott, hogy egy egykori fizikatanár, doktori címmel rendelkező egyetemi adjunktus kitanulta a villanyszerelő szakmát, később példáját több ismerőse is követte.

(Forrás: Eduline)

Pintér válasza a tanárok béremelésére: baloldal

“A sztrájktárgyalások természetesen folytatódnak a szakszervezetekkel. Az, hogy a már beígért 3x10 százalékos béremelésen felül tud-e a Kormány magasabb béremelést biztosítani, a gazdaság teljesítményétől függ“ - válaszolta az atv.hu-nak a Belügyminisztérium arra a kérdésre, hogy a kormány részéről tárgyalnak-e a pedagógus szakszervezetekkel béremelésről, és hogy mitől függ, hogy a kormány a már bejelentett háromszor 10 százalékos emelésen felül megemeli-e a pedagógusok bérét. “Sokkal könnyebb lenne megegyezésre jutni, ha a magyar baloldal nem tenne meg mindent azért, hogy Magyarország ne kaphassa meg a nekünk járó, pedagógus-béremelésre is fordítható uniós forrásokat Brüsszelből”

(Forrás: 444.hu)

MIT ÁRUL EL EGY DIÁKRÓL AZ EGYETEMI FELVÉTELI PONTSZÁMA?

Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.

(Forrás: Qubit)

Ötből négy pedagógus vakáció helyett nyáron is dolgozik, derül ki a PDSZ felméréséből

A hazai oktatási intézményekben dolgozók egyáltalán nem tudják pihenésre kihasználni évi rendes szabadságukat. Sokakat zsarolással vesznek rá a pluszmunkák elvállalására, mások megélhetési problémák miatt kénytelenek a nyáron is dolgozni – derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének 1400 fős felméréséből, amely a pedagógusok nyári munkaterheire volt kíváncsi. A szakszervezet felmérése alapján a megkérdezettek közül öt főből több mint négy dolgozik a nyári szünet hetei alatt.Ez azt jelenti, hogy a kitöltők 82,8%-a jelezte, hogy végez majd valamilyen fizetéssel járó, vagy fizetés nélküli munkát a nyári hónapokban. A megkérdezettek több mint fele (51,8%) táboroztatással tölti a vakáció egy részét, 25%-uk pedig ezen felül valamilyen önkéntes, vagy fizetett munkát is ellát majd.

(Forrás: Mérce)

Mamutok vagyunk és itt az olvadás! – egy mezei tanár válasza Nényei Pál elitpozíciós cikkére

Igenis be kell vetni új módszereket és akár el is kell engedni ókori szövegeket cserébe azért, hogy a diákok olvassanak és gondolkodjanak, az előrehozott érettségi műfajával nincs gond, az érettségi pedig úgy látszik, korrektebben zajlik egy átlagos gimnáziumban, mint az elit egyházi intézményekben – fogalmazza meg Horváthné Vass Ildikó. A gimnáziumi tanár Nényei Pál egyes közoktatással kapcsolatos állításait vitatja, s amellett érvel: a tanároknak alkalmazkodniuk kell a világhoz, máskülönben nem lesz rájuk szükség. Vita.

(Forrás: válasz online)

Pintér Sándor tárcája indoklás nélkül utasított el több pályázót, igazgató nélkül indul a tanév hat iskolában

Hét iskolában írtak ki idén intézményvezetői pályázatokat Budapest XXI. és XXIII. kerületében, de csak egy esetben született eredményes pályázat, a többi hat intézményben minden pályázót indoklás nélkül elutasított a minisztérium – értesült a Népszava. Így a csepeli Széchenyi István Általános Iskolában, a Herman Ottó Általános Iskolában, a Lajtha László Általános Iskolában, valamint a soroksári Fekete István Általános Iskolában, a Grassalkovich Antal Általános Iskolában és a Páneurópai Általános Iskolában kinevezett intézményvezető nélkül kell majd elkezdeni szeptemberben a tanévet.

(Forrás: Népszava)

Mémekkel és kendőzetlen őszinteséggel keres tanárokat egy XVIII. kerületi általános iskola Vajk-sziget Általános Iskola nem árul zsákbamacskát.

Mint írják, „Téged keresünk, ha… érdekel a versenyképes jövedelem, a három hónapos nyári szünet, a társadalmi megbecsülés, de le tudsz róluk mondani.” A betöltendő állások között szerepel: tanító, technika – „bármely” szakos tanár, technika – fizika szakos tanár, rajz – „bármely” szakos tanár, „akármilyen” – „bármely” szakos tanár.

(Forrás: Népszava)

L. Ritók NóraVélemények, viszonyulások

Nagyon érdekes és megosztó szerep ennek az egész problémának, munkának a kommunikálása. Ugyanis az ember óhatatlanul elvárások kereszttüzében találja magát. Mindenki a saját véleménye, viszonyulása, tapasztalása alapján alakítja ki az álláspontját erről a munkáról, majd ki-ki vérmérséklete, elköteleződése, saját státusza szerint szeretné befolyásolni azt is, ahogy csinálom, és azt is, ahogy kommunikálom. Bár az igazság az, hogy ahogy csinálom, azzal keveseknek van gondja… és kevesen vannak akik a nagy “megmondó” szerep mellé tényleges terepi munkát társítanának, akár itt, ahol mi dolgozunk, akár máshol, sajnos lenne helyszín rá bőven.

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Alternatív pedagógiai szótár. Feljegyezte Bessenyei István veterán oktatáskutató. Továbbfejlesztésre felajánlva!

Két szócikk: T Tankönyv A tanulók által többnyire unott és hanyagolt, lineáris szekvenciákra tagolt, papíralapú olvasásra szánt nyomdaipari termék. Tanuló Kísérleti alany, akin azt próbálják ki, hogy hogyan lehet a tudásvágyát úgy lecsökkenteni, hogy lázadni már ne lázadozzon, de még el tudjon olvasni mindenfajta használati utasítást.

(Forrás: tani-tani online)

„Épp most omlik össze az oktatás, maga alá fogja temetni főleg a mi diákjainkat”

Kritikus a roma tanulók helyzete az iskolákban: a szegregáció nem csökken, és már csak fél százalékuk jut el egyetemig. A Romaversitas alapítvány 9. osztálytól egészen a diplomáig segít nekik az előrehaladásban. De egyre kevesebben jelentkeznek hozzájuk. A diákjaikat igyekeznek aktivista szemlélettel felvértezni és „kihangosítani”, hogy kialakulhasson egy erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező, értelmiségi roma réteg. Idén új ügyvezető igazgatója lett a szervezetnek, az irányításával vezetőképzővé kezdték alakítani az egyetemistáknak szóló programjukat, és erősítik a gyakornoki programjukat is.

(Forrás: 444.hu)

A tanítás alkotó értelmiségi munka (Interjú Fenyő D. Györggyel)

Rég nem látott átfogó módszertani munka született az irodalomtanításról, Az irodalomtanítás módszertana – Éthosz és praktikák címmel. Miért ilyen vastag, kinek szól, mit kínál a két kötet – ezekről kérdeztük a szerzőt, Fenyő D. Györgyöt, aki nem fukarkodott a válaszaival, így bőséges információval szolgál azoknak, akik már birtokolják a könyvet, ahogy azoknak is, akik csak most szereztek róla tudomást.

(Forrás: Kölöknet)

A minisztérium szerint \"nálunk nőttek a legjobban a pedagógusbérek\"

A kormány mindig prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő, a pedagógustevékenységet elismerő, értékálló és egyre több pedagógusra kiterjedő bérezési rendszert teremtsen - kezdte írásbeli kérdésre adott válaszát Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára. Mindezt Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolta, aki arra volt kíváncsi: \"mire lesz elég a 9%-kal megemelt oktatásfinanszírozás\"? Az államtitkár szerint a fenti állítást bizonyítja az is, hogy elsőként a tanároknál indítottak többlépcsős béremelést. \"Ennek jegyében 2013-tól 2017-ig négy lépcsőben átlagosan 50%-kal emelkedtek a pedagógusbérek. Az OECD adatok alapján 2013 és 2017 között nálunk nőttek a legjobban a pedagógusbérek\" - tette hozzá.

(Forrás: Eduline)

Nényei Pál: Fejétől bűzlik a magyar közoktatás, az éhbér csak következmény

A magyar iskolarendszer semmit sem tud kezdeni a klasszikus tanár-diák viszony felborulásával, a köznevetségbe fulladt középszintű érettségivel, az iskolai koncentrált mentális és fizikai jelenlét válságával, ezért ebben a formában fenntarthatatlan – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál. A gimnáziumi magyartanár szerint a megalázó pedagógusi fizetés az oktatásügy igen súlyos krízisének egyik tünete csupán, és már ma is olyanok az állapotok, hogy elég lenne tíz gimnázium. Az egész országban.

(Forrás: válasz online)

Még komolyabb tanárhiánnyal küzdenek majd a nyelviskolák a kata szabályainak átírása miatt

„Sok olyan tanár lesz, aki nem tud majd legálisan órát vállalni”– mondta a kedd délután elfogadott katatörvény hatásairól a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az Eduline-nak. A kata szabályainak szigorítása miatt ugyanis a nyelvtanárok egy része is patthelyzetbe került, pedig a nyelviskolák eddig is komoly pedagógushiánnyal küzdöttek. Ráadásul a tanfolyamok ára is magasabb lehet. Több tízezer tanárt érinthet a katatörvény, ők eddig mellékállásban egészítették ki \"nyomorbérüket\" A Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) közleményben reagált a kisvállalkozókat hátrányosan érintő törvényjavaslatra.

(Forrás: Eduline)

Drágul a diákhitel és az albérlet, sok hallgatónak évekre csak a mamahotel marad

A Diákhitel Központ az emelés után azzal érvelt, hogy még az új kamat is alacsonyabb a jegybanki irányadó rátánál, így továbbra is ez a legkedvezőbb szabad felhasználású hitel. A kamatemelésnél sokkal közvetlenebbül és jóval érzékenyebben érintheti – és így éppen a hitelfelvétel felé lökheti – a diákságot a lakásbérleti díjak robbanásszerű emelkedése. Ezek jelenleg 20-25 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban,

(Forrás: hvg.hu)

A nyári művészeti táborok talán legnagyobb erénye, hogy lehetőséget nyújtanak a nem eredményorientált, szabad alkotásban való részvételre

Ha a korcsoporthoz való igazodásnál tartunk, felmerül a kérdés: másképp viszonyul a művészeti táborhoz egy túltechnicizált világban élő mai tinédzser? A koncentráció hiánya talán a legszembetűnőbb a fiataloknál, de a jelenséget ne szűkítsük le erre a korosztályra, hiszen akár magamon is észreveszem vagy a kollégáimon, hogy a hatalmas információáradat miatt nehezünkre esik összpontosítani. Az egyfelé figyelésre nyújt lehetőséget az Összpróba Tábor, annak ellenére, hogy egy extrovertált közeg a nyári táboré, ez az időszak valamiképp az elcsendesedésé, hiszen a hétköznapokat legtöbbször a zaj teszi ki.

(Forrás: Népszava)

AMÍG TÖKÉLETES VAGY, ADDIG SZERETÜNK!

„Merje hazavinni, merjen hazamenni!” – júniusban ezzel a mondattal hívta fel a magyar rendőrség a figyelmet arra, hogy a bizonyítványosztás komoly lelki megterhelést, megzuhanást okozhat a gyermek számára. „Előfordulhat, hogy az érdemjegyek nincsnek összhangban a szülői, vagy a saját magával szemben támasztott elvárásokkal, emiatt a gyermek szoronghat, félelmet érezhet” – írták, és kiemelték azt is, hogy ennek következtében sok gyerek nem mer hazamenni, mert fél a szülői felelősségre vonástól, dorgálástól – inkább világgá megy, elkóborol, hogy elkerülje a családi kritikát, perpatvart.

(Forrás: Szemlélek)

Kütyüfüggő a gyerekem, mit csináljak?

A gyerekek 80 százaléka fölteszi a kezét, ha megkérdezik tőlük, kik közülük az okostelefon-függők. Lehet, hogy még ennél is több szülő figyeli aggódva a saját gyerekét, de a használat önmagában nem jelent addikciót. Van ugyanakkor olyan szakértő, aki súlyosabbnak látja ezt a problémát, mint a droghelyzetet. De honnantól számít klinikai értelemben vett függőnek egy gyerek? Mit tehet a szülő, hogy megakadályozza ezt, és mit azért, hogy bele se csússzon? Remélhető, hogy kinövi? Szakértőket kérdeztünk.

(Forrás: hvg.hu)

Gulyás Gergely szerint „a baloldal” azon dolgozik, hogy ne legyen egészségügyi és pedagógus-béremelés

A helyreállítási alapról való megegyezés már csak az Európai Bizottságon múlik, miután a kormány elfogadta a bizottság álláspontját a vitás kérdésekben - mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Gulyás Gergely az MTI szerint közölte, a bizottságnak elküldött válaszban mind a négy olyan területen, ahol a testület előrelépést várt, elfogadták a bizottság álláspontját. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vagy sem az Európai Bizottság felvetésével - mondta a miniszter. Szerinte ezeknek a kérdéseknek a jelentősége lényegesen kisebb mint annak, hogy Magyarország végre megkapja azokat a pénzeket, amelyek „az uniós szabályok szerint nekünk járnak”.

(Forrás: Népszava)

IDEA: a magyarok több mint fele jogosnak tartja a tanárok követeléseit

Az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok követelései, mert a fizetésük alacsony, és a pedagógusok túlterheltek is – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amelynek eredményeit elküldték a 24.hu-nak. Mint a kérdésben emlékeztettek: az országgyűlési választás előtt a pedagógusok egy része sztrájkolt, illetve polgári engedetlenségi mozgalmat indított a helyzetük javítása érdekében. 28 százalék szerint a követelések részben jogosak, mert „a fizetésük tényleg alacsony, de délután korábban hazamehetnek, és egyébként az egész nyarat jelentősebb munkakötelezettség nélkül tölthetik” a tanárok. Míg a kormánypárti szavazók mindössze 19 százaléka, az ellenzék szimpatizánsainak 91 százaléka tartja jogosnak a pedagógusok követeléseit. A Fidesz-KDNP szavazóinak 38 százaléka úgy véli, egyáltalán nem jogosak a pedagógusok elvárásai,

(Forrás: 24.hu)

Románia – Jók az új szelek a közoktatásban, ám a gyakorlatban dől el, mennyit használnak a tanévszerkezet-módosítást is hozó változások(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/belfold/kezdetnek-jok-az-uj-szelek-a

Nagyon sokat várnak a kezdeményezők az oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzat módosításától, melynek egyik legfontosabb eleme a félévek megszüntetése. Mindeközben tiltják a tanulók kicsapását, szigorítják a diákok áthelyezésére vonatkozó szabályzatot, illetve véget próbálnak vetni a tanárok megajándékozásának. A Krónika által megszólaltatott érintettek nagy vonalakban üdvözlik a változtatásokat, ugyanakkor egyfajta jó kezdetként tekintenek a tervezett reformokra.(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/belfold/kezdetnek-jok-az-uj-szelek-a-kozoktatasban-gyakorlatban-dol-el-mennyit-hasznalnak-a-tanevszerkezet-modositast-is-hozo-valtozas?

(Forrás: kronika online )

Mit tehetünk szülőként, ha az óvodában vagy az iskolában bántják a gyerekünket?

Abban, hogy egy gyerek ne váljon áldozattá, ne legyen bántalmazó, és ne is nézze tétlenül, amikor valakit bántanak, kiemelten fontos szerepe van a megelőzésnek és a szemléletformálásnak, egészen óvodáskortól. És bármilyen súlyúnak tűnik is szemünkben a gyereket ért bullying, szülőként nagy felelősségünk van abban, hogyan kezeljük a helyzetet. Ehhez Peer Krisztina pszichológus ad most tanácsot.

(Forrás: telex)

Nyáry Krisztián: A kötelező olvasmányok listájánál sokkal mélyebb a probléma az irodalomoktatásban

Az egyetlen terület, ahol az államilag forszírozott kultuszépítés működik az irodalom belül, az az oktatás, véli Nyáry. Az iskolai kánon vagy kultusz ugyanis megjelenik a kimeneti követelményekben, például az érettségiben, és egy jó tanár sem tud mást csinálni, minthogy azt tanítja meg, amit előírnak. És ha Ottlik Géza nincs, de Herczeg Ferenc van, akkor azt fogja elolvasni a diák, mert nem fér már bele Ottlik, mondja az irodalmár. A kötelezőkkel sincs minden rendben, a szövegek például 60 százalékban ugyanazok, mint 1940-ben voltak. Ám amik akkor kortárs szövegnek számítottak, vagy félkortársnak, egy-két generációval azelőttieknek, azokat ma már nem érzik kortársnak a mai diákok. „Az érettségi követelményekben a legfiatalabb, akit el kell olvasni, akinek az életművét ismerni kell, az a száz éve született Pilinszky János”, mondta.

(Forrás: telex)

JOGUNK VAN SZÜLŐVÉ VÁLNI?

Általában úgy gondoljuk, hogy a döntés, hogy szülővé válunk-e, a legszemélyesebb döntések közé tartozik. Senkit nem szabad arra kényszeríteni, hogy szülő legyen, és szélsőséges kivételektől eltekintve megtiltani sem lehet senkinek, hogy szülővé váljon, ha szeretne. Ha szülővé szeretnénk válni, jogunk van szülővé válni: szabadságunkban áll. Nem kell figyelembe vennünk sem a jövendőbeli nagyszülők, sem az állam, sem a gyerekes és gyerektelen barátok elvárásait, és ha ezek közül bárki bele akarna szólni a döntésbe, azt súlyos jogtalanságnak éreznénk. Ez az elképzelés igen elterjedt, például a gyermekvállaláshoz, családalapításhoz való jogot számos emberjogi alapdokumentum, köztük az Emberi jogok európai egyezménye is elismeri.

(Forrás: Qubit)

Gyerekek zúdítottak kőzáport az autósokra az M3-ason

Kőzápor hullott az autósokra az M3-as autópályán, Nemesbikk térségében. A helyszínre érkező tiszaújvárosi rendőrök hét gyermeket találtak autópályát átívelő mezőgazdasági felüljárón. A gyerekek közül két helyi, 10 és 12 éves fiú a rendőröknek azt mondta, hogy egy személygépkocsi szélvédőjét, és egy teherautó pótkocsiját találták el a kavicsokkal. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a járőrök hazavitték a gyerekeket, és tájékoztatták a szüleiket a történtekről, majd később értesítették az illetékes hatóságot is.

(Forrás: 24.hu)

Drámai eredményt hozott egy UNICEF-felmérés a magyar fiatalok körében

Az UNICEF Magyarország friss, reprezentatív felmérése szerint a 13-25 éves korosztály túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései, 90 százalékuk állítja, hogy kifejezetten szorongást él meg a témával kapcsolatban. Lényeges visszajelzés, hogy a magyar fiatalok háromnegyede személyesen, áldozatok árán is kész tenni azért, hogy elkerülhessük a természeti katasztrófát – nekik szól a gyermekvédelmi szervezet ősszel induló „Klímahősök” programja, aminek célja, hogy a szorongást valódi tudással, generációk közötti párbeszéddel és cselekvéssel váltsa fel.

(Forrás: Infostart)

Napelemgomba, bogárszedő robot és inkluzív társasjáték a MOME pályázatának idei győztesei

A MOME 2022-ben is meghirdette kreatív pályázatát a 7–10. osztályos korosztály számára, arra biztatva őket, hogy alakítsanak két-öt fős csapatokat, képzeljék el, milyen lesz a jövő, és tervezzenek együtt tárgyat, tevékenységeket, szolgáltatásokat.Harmadik helyezést ért el a Wetess csapat (Sándor Enikő, Soós Gabriella, Szögedi Tamara, Szofi Williams és Zsíros Anna Réka – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet, Eger) egy inkluzív és kooperatív társasjátékkal, amelynek alapfogalmai az elfogadás és a klímaválság. A játékosok egy várost védenek meg közösen a természeti katasztrófáktól. A játék az interaktív tábla és az intelligens kiegészítők révén segíti a fogyatékossággal élő, elsősorban látássérült emberek részvételét.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Két diák bejutott a Yale-re, tizenketten Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdenek a Milestone végzősei közül

Tizenketten kaptak felvételi ajánlatot Oxfordból vagy Cambridge-ből, ketten bejutottak a Yale-re, egy diák a Harvardon, egy a pennsylvaniai egyetemen kezdheti a következő szemesztert – ilyen felvételi eredményekkel zárta a tanévet a Milestone Intézet. A brit egyetemekre jelentkezők száma a brexit miatt náluk is a felére esett vissza, sokan inkább Hollandiát, Írországot vagy Ausztriát választják – igaz, a Bécsbe pályázó milestone-osok jellemzően a CEU alapszakjai közül válogatnak.

(Forrás: Eduline)

A kormányon belül is feszültséget okozhat Pintér Sándor terve a kisiskolák bezárására

A közoktatás összes baja között csak marginális problémát jelentenek az ország településeinek már csak kevesebb mint felében működő kisiskolák. Ezek bezárása spórolást nemigen jelent, a tanárhiányt nem oldja meg, az oktatás minőségét sem fogja javítani, ám súlyosbíthatja a rendszer társadalmi problémáit. A differenciált megközelítés azt is feltételezné, hogy a helyi közösséget is bevonják a döntésbe. Ez azonban nem a Fidesz erőssége – lásd az iskolák államosítását. Márpedig a szülők és az önkormányzat véleményének kikérése nélkül nem lenne értelme nekifutni az átszervezésnek, hiszen az ő ellenállásuk esetén komoly helyi politikai csatározásba fulladhat a váltás.

(Forrás: hvg.hu)

A tanárhiány első áldozatai: kik fognak tanítani tíz év múlva?

Az általános tanárhiány országszerte megfigyelhető, a pedagógusok fokozatos elöregedése pedig már most komoly problémákat okoz, különösen a leginkább veszélyeztetett szakirányok esetében. Nemrég bejárta a sajtót a hír, hogy idén fizikatanárnak mindösszesen 22-en, míg kémiatanárnak 25-en jelentkeztek. A Telex megkereste az Oktatási Hivatalt, ami ennél valamivel magasabb számokat közölt (tájékoztatásuk szerint első helyen 28-an jelentkeztek osztatlan kétszakos tanári képzés olyan szakpárjára, amelynek egyik tagja a fizikatanár szak, 30-an pedig olyan szakpárra, ahol az egyik kémia), ám ez az arányokon nem sokat változtat.

(Forrás: Átlátszó oktatás)

„Sokan még nem látják, milyen katasztrófa felé rohanunk” – a szülők nélkül nem lehet megmenteni a közoktatást

Bár a Fővárosi Ítélőtábla korábban jogellenesnek ítélte a pedagógus-szakszervezet által meghirdetett januári, kétórás figyelmeztető sztrájkot, a Kúria hétfőn megállapította: a munkabeszüntetés jogszerű volt. A régi-új kormány megalakulása azonban nem hozott érdemi változást a közoktatás helyzetében, a kormányzati kijelentések továbbra is a társadalmi vélemények tükörképének foghatók fel. A társadalom támogatása nélkül tehát nem lesz változás, anélkül a sztrájk sem hatékony eszköz. Miklós György, a Szülői Hang Közösség társalapítójának írása.

(Forrás: válasz online)

Az iskolamegszüntetésekkel el lehet tüntetni a tanárhiányt?

A belügyminiszter terveire az az egyik lehetséges magyarázat, hogy az iskolamegszüntetésekkel el lehet tüntetni a tanárhiányt. Ha nem kell a falusi kisiskolákba szaktanárt szerezni, nem lesz olyan égető az utánpótlás hiánya, így a súlyos probléma megoldásán sem kell tovább gyötrődni. Ez azonban végtelenül cinikus megközelítés. Az persze tény, hogy a kisiskolák nagy részével gondok vannak, ezt azonban differenciáltan kellene felülvizsgálni, nem egy kaptafára felhúzva bezárni őket.Az ország településeinek már több mint felében egyáltalán nincs iskola, az olyan, jellemzően kistelepülésekből álló dunántúli megyékben pedig, mint Baranya, Vas, Zala vagy Veszprém, már a háromnegyedet is eléri ez az arány.

(Forrás: hvg.hu)

Az Orbán-kormány célja, hogy az összes iskolában az állami egyentankönyveket használják, akkor is, ha azok nem a legjobbak

Jelentősen lecsökkent a magánkiadós tankönyvek elérhetősége az iskolák számára: míg 2020-ban a tankönyvrendelések 14 százalékát tették ki a magánkiadók kötetei, 2021-re 12 százalékra esett vissza az arányuk - közölte a Népszava érdeklődésére a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) alelnöke. Romankovics András azt is elmondta, ezek legnagyobb részét nyelvkönyves (angol, német) magánkiadók teszik ki, illetve ebbe a körbe tartoznak a hit- és vallásoktatás tankönyveit előállító, a kormány által erősen támogatott egyházak kiadói is.

(Forrás: Népszava)

Rétvári Bence: Újfajta továbbképzéseket kínál a pedagógusoknak a Makovecz Campus Alapítvány Képzési Intézete

Újszerű, a pedagógusok igényeire szabott, ingyenes továbbképzéseket kínál ősztől a Makovecz Campus Alapítvány (MCA) Képzési Intézete - jelentette be a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára Budapesten. Rétvári Bence sajtótájékoztatón az Országgyűlés által tavaly létrehozott MCA céljának nevezte, hogy teljesen újfajta, exkluzív, a tanárok igényeire még inkább reagáló és az iskolai mindennapokban legnagyobb segítséget nyújtó képzéseket hozzon létre minden pedagógus számára. Felsorolása szerint a többi között ősztől indulnak a pedagógia újfajta módszereit, az élményszerű tanulást és a gondolkodásfejlesztést bemutató, illetve a matematikatanulás legmodernebb módszereit ismertető, az új komplex természettudományi tárgyra (science) fókuszáló képzések.

(Forrás: vasarnap.hu)

3 OK, AMIÉRT NEM ÍRUNK AZ ERDÉLYI VISSZAÉLÉSEKRŐL

. Nincs plusz, amit hozzátehetnénk Amennyiben olyan értesülés kerülne a birtokunkba, amit helyesnek tartanánk megosztani a nyilvánossággal, meg fogjuk tenni, de jelenleg mindent elmondtak, leírtak, megkérdeztek, felvetettek számosan a nyilvánosság terepein. Kétségkívül maradtak bizonytalan részletek, de ezek felderítése a hatóságok feladata. Nem szeretnénk egy ilyen ügy hullámait meglovagolva további botrányt, szenzációt, kattintásvadászatot generálni. Akiknek feladatuk, bizonnyal dolgoznak a sebek gyógyításán, akiknek meg az a dolguk, nyilván számonkérik, akiket kell, az elkövető felelősségre vonása pedig közismerten megtörtént. Hosszabb távon mindenképp tanulságokat és következményeket kell eredményeznie a folytatólagosan elkövetett visszaélésnek, de ennek méltó és igazságos megfogalmazásához idő és közelség kell.

(Forrás: Szemlélek)

A közoktatás racionalizálása a NER-ben

Először is szögezzük le: a jelenlegi szisztémában nem lehet jól racionalizálni. Ehhez szükséges volna az iskolák és az igazgatók jogköreinek visszaszolgáltatása, a KK szolgálató, segítő szerevezetté alakítására, hogy valóban a helyi érdekek mentén történjenek a változások. Nem csupán munkáltatói jogkörökről van itt szó, ennél mélyebb problémát jelent az igazgatók kiválasztásának a rendszere is, valamint az önálló gazdálkodás lehetetlensége is. Azonban az iskolaközpontok létrehozása jó elgondolás. Az iskolabusz-rendszer nem ördögtől való, mindannak ellenére, hogy pont a napokban rémséges híreket lehetett olvasni ebben a témában. A rendszer máshol jól működik, és a fenntartása is megoldható lenne, ha az iskolákat összevonnák. (Pukli István)

(Forrás: Azonnali)

Az oktatási államtitkár nem fél a pályaelhagyó tanároktól, hiszen úgyis egyre kevesebben fognak tudni elhelyezkedni

Nem volt érdemi előrelépés a pedagógusok szakszervezetei és a kormány két júniusi tárgyalásán – derült ki az RTL Híradójának keddi riportjából. Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja azonban azt mondta, Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárnak akadt egy igen pikírt mondata az egyeztetésen: „a legutóbbi tárgyaláson az államtitkár úr, Maruzsa Zoltán, azt mondta, hogy most, hogy ilyen rosszul megy a gazdaság, nehezebben fognak tudni elhelyezkedni azok a pedagógusok, akik fel akarnak mondani. Ezért aztán majd meggondolják, hogy felmondanak-e”

(Forrás: hvg.hu)

Az oktatási államtitkár nem fél a pályaelhagyó tanároktól, hiszen úgyis egyre kevesebben fognak tudni elhelyezkedni

Nem volt érdemi előrelépés a pedagógusok szakszervezetei és a kormány két júniusi tárgyalásán – derült ki az RTL Híradójának keddi riportjából. Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja azonban azt mondta, Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárnak akadt egy igen pikírt mondata az egyeztetésen: „a legutóbbi tárgyaláson az államtitkár úr, Maruzsa Zoltán, azt mondta, hogy most, hogy ilyen rosszul megy a gazdaság, nehezebben fognak tudni elhelyezkedni azok a pedagógusok, akik fel akarnak mondani. Ezért aztán majd meggondolják, hogy felmondanak-e”.

(Forrás: hvg.hu)

Matematika: a vizsgák után. Németh Anna írása

Amikor egy bemutatkozásnál arra kerül a sor, hogy meg kell mondanom, mivel foglalkozom, és meghallják a matematika szót, általában egy lépést hátrálnak újdonsült ismerőseim, a bátrabbak csak szégyenlősen szabadkozni kezdenek, hogy nekik miért nem ment… Ahogy telik az idő, kezdek egyre büszkébb lenni arra, hogy kitartok és szeretem a matematikát, ráadásul szeretem tanítani is

(Forrás: tani-tani online)

A kormány \"tiszteletben tartja\" a bíróság döntését a tanársztrájk ügyében

A Belügyminisztérium - mint minden más esetben – tiszteletben tartja a bíróság jogerős döntését - szűkszavúan ennyit írt a Népszava kérdésére a közoktatásért is felelős tárca, miután a Kúria kimondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett január 31-ei, kétórás figyelmeztető sztrájk nem volt törvénysértő, ahogy azt a kormány képviselői korábban állították.

(Forrás: Népszava)

A Kúria szerint sem volt jogellenes a januári tanársztrájk

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette, hogy a Kúria a helyt adott a szakszervezet ügyvédje által benyújtott felülvizsgálati kérelemnek, vagyis a januári 2 órás figyelmeztető sztrájk nem sértette a sztrájktörvény még elégséges szolgáltatásra vonatkozó pontjait. „A figyelmeztető sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás kérdésében a bíróság nemperes eljárásban a szakszervezeteknek adott igazat, a másodfok a még elégséges szolgáltatás kérdésében nem ítélkezett másképpen, viszont, mivel 2022. január 31-éig nem született meg a másodfokú végzés a figyelmeztető sztrájkot jogsértőnek ítélte meg. Ezt az ítéletet változtatta meg a Kúria, kimondva, hogy a figyelmeztető sztrájk a szakszervezetek által ajánlott még elégséges szolgáltatásokkal együtt – amely nem tartalmazta a sztrájk alatti tanítást – jogszerű volt” – áll a közleményben.

(Forrás: 444.hu)

Karikó Katalin Budapesten: A félelmet a tudatlanság okozza, ezért mindenkinek tájékoztatnia kell. Nekem is.

Csütörtökön adatta be magának a negyedik koronavírus elleni oltást Karikó Katalin, akit pénteken az ELTE díszdoktorává avattak. A tiszteletére rendezett szimpóziumon a világhírű magyar biokémikus azt is elmesélte, miért volt hasznos a munkájában, hogy gyerekként disznóvágásra járt, és miként vélekedik az oltással kapcsolatos tévhitekről. Riporterünk és videós stábunk is ott volt, meghallgattuk és kicsit faggathattuk is.

(Forrás: hvg.hu)

Itthon is terjed a csoportmunkán alapuló nevelés

Egyre több hátrányos helyzetű, tanulási és magatartási problémával küzdő gyermek lemorzsolódását sikerült elkerülni a csoportmunkán alapuló nevelési módszerrel. A Komplex instrukciós program (KIP) a különböző társadalmi helyzetű, eltérő képességű és teljesítményű gyermekek hatékony együttnevelését teszi lehetővé. Nagy Gabriella, a KIP-módszer hazai elterjedését érdemben segítő Rotary Club Budapest–Margitsziget alelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: egy most záruló nemzetközi pályázatnak köszönhetően újabb közel ezer tanulót ér el a módszer, várhatóan év végén pedig újabb pályázati lehetőség nyílik a további bővítésre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A tanárok, kérem, készülnek! Szeptemberben valami elkezdődik, de nem biztos, hogy a tanítás

Bár a pedagógusok bérköveteléseit, munkafeltételeikkel kapcsolatos igényeit egyre szélesebb körben ismeri el a társadalom, a kormány eddig csak egyet lépett: hozott egy rendeletet, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sztrájkot. Egyetlen eszköz marad, a polgári engedetlenség. Vajon el tudnak-e indítani egy nyomásgyakorló megmozdulást? Erről is beszélgettünk Törley Katalinnal, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárával, a Tanítanék Mozgalom alapító tagjával és Tollner Józseffel, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium matematika tanárával, akik évek óta aktívak a pedagógusok létfenntartásinak is nevezhető küzdelmében.

(Forrás: Népszava)

Első körben magukért kellene kiállni a tanároknak

Egy tanár feladatai között szerepel az is, hogy példát mutasson a diákok számára. Nyilván idehaza ez már egy egyre ritkábban előforduló dolog, de nem szabad elfelejteni, hogy egy normális társadalomban ez így működne. Ha pedig a tanárok nem képesek példát mutatni, akkor sajnos nem is biztos, hogy túl sok keresnivalójuk van ott, ahol most vannak. Aki tehette, az elhagyta a szakmáját, nem csak a kormány viselkedése miatt, hanem tanártásai miatt is, hiszen egy ilyen közegben képtelenség megfelelően dolgozni. Itt kiégett, munkájukat robotként végző tanárokkal találkozhat az ember, nem pedig friss, oktatni szerető emberekkel, akik számára mindennél fontosabb az, hogy a gyerekek megkapják a lehető legjobb tudást.

(Forrás: Kolozsvári Szalonna - és hír-telen beszólunk)

Mindenki félrenézett: egy nevelő tíz éven keresztül bántalmazta a gyerekeket Böjte Csaba intézményeiben

A nem jogerős bírósági ítélet szerint egy nevelő (K. Sz.) tíz éven át szexuálisan bántalmazta a gyermekeket az erdélyi Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban – adják hírül az Átlátszó Erdély, az Azonnali, és a Transtelex tényfeltáró cikkei. A nevelőt 30 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság gyermekek ellen elkövetett nemi erőszak, szexuális agresszió, megrontás, verés, fizikai bántalmazás miatt, mindegyik bűncselekmény többrendbeli és több, mint egy tucat gyereket érint. K. Sz. esete átható problémákra mutat rá Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyermekotthonaiban, arra, hogy bizonyos nevelők rendkívül durva abúzust követhettek el, sokáig büntetlenül, az alapítvány vezetése pedig inkább szemet hunyt.

(Forrás: Mérce)

A FEJLETT ÁLLAMOK KÖZÜL MAGYARORSZÁGON TÁTONG A LEGNAGYOBB SZAKADÉK ISKOLÁZOTTAK ÉS ISKOLÁZATLANOK KÖZÖTT

„Egyre kevesebb igény lesz arra, hogy a rutinszerű kognitív és manuális feladatokat emberek végezzék el, viszont egyre nagyobb szükség lesz a kreatív, jól kommunikáló és fejlett szociális készségekkel rendelkező munkaerőre” – áll a Hazai jelentés A PIAAC eredményeiből című jelentésben, amit Lannert Judit és Holb Éva, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ kutatói készítettek és amiben azt elemezték, hogy miként képes boldogulni a magyar felnőtt lakosság a 21. századi munkaerőpiacon, vajon milyenek a szövegértési, a számolási és a számítógépes környezetben mutatott problémamegoldó készségei.

(Forrás: Qubit)

\"Rendes körülmények között eszembe sem jutna távozni\" – elege lett a pilisborosjenői iskola igazgatóhelyettesének

Június 30-ával lemondott közalkalmazotti jogviszonyáról Jávor Csaba, a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese,26 évig tanított az iskolában, amelyet a környék egyik legjobbjának tart, kiváló tantestülettel és az egyik legkiválóbb intézményvezetővel, akit ismer. \"Rendes körülmények között eszembe sem jutna távozni\" – fogalmaz, majd hozzáteszi: lemondásának oka a tiltakozás. Ezt követően pontokba szedve sorolja, hogy mi ellen tiltakozik. A többi között kifogásolja, hogy \"az állami közoktatás jelenlegi rendszere indokolatlanul túlterheli a diákokat és a pedagógusokat, káros mentális és testi egészségükre\",\"a közoktatás jelenlegi rendszere ellentmond a korszerű és hatékony pedagógiai elveknek és mindannak, amit 26 éves pedagógiai gyakorlatom alatt az oktatás-nevelésről megtanultam\".

(Forrás: hvg.hu)

Válaszolt a Belügyminisztérium a tanároknak: kevesebb óra nem lesz, nagyobb fizetésemelés csak akkor, ha jól teljesít a gazdaság

A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a közalkalmazottaké. Erre a BM azt válaszolta, „a garantált bérminimum jelentős emelése az esetükben szinte kivétel nélkül jelentős bérnövekedést jelentett.”A kérésre, hogy a mostani 22–26 tanóra helyett legfeljebb heti 22 tanóra legyen, a minisztérium azt írta: a pedagógusok átlagéletkora emelkedik és csökken a fiatalok száma, ezért nagyarányú óraszám-csökkentés „nem tekinthető reálisnak”. Az pedig, hogy a pedagógiai/gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órán át legyenek beoszthatóak önállóan végzendő gyermekfelügyeletre, a BM szerint okafogyott, mert a Klebelsberg Központ azt mérte fel, hogy a gyakorlatban nincs most sem heti 35 óránál tovább tartó beosztás, de nyitottak arra, hogy ezt jogszabályban megerősítsék.

(Forrás: hvg.hu)

Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyaláson

A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben “a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa PSZ elnök az egyeztetés utáni tájékoztatón ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a következő egyeztetésre – ami augusztus 10-én lesz - konkrétumokat várnak a kormányzattól: milyen teljesítményt kell produkálnia a gazdaságnak ahhoz, hogy a pedagógusok érdemi bérrendezéséről is lehessen tárgyalni. A szakszervezeti vezető szerint ha augusztusban sem lesz megállapodás, bizonytalanul indulhat a tanév.A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Komjáthy Anna hozzátette:arra a kérdésre, hogy a kormány hogyan fogja kezelni, ha még több pedagógus hagyja el a pályát, Maruzsa Zoltán nem tudott válaszolni.

(Forrás: Népszava)

Üres kézzel távoztak a tanárok a második sztrájkbizottsági egyeztetésről Botos Tamás OKTATÁS június 28., kedd 20:17 5

A kormány részéről ígéret hangzott el a pedagógusok háromszor 10 százalékos béremelésére. Az érdekvédelmi képviselet vitatja, hogy ez bérfejlesztés, szerintük ágazati-szakmai pótlék, amit be kellene építeni a tanárok bérébe. Szabó hozzátette: várják a kormány ezenfelüli ajánlatát. Az egyeztetésen résztvevő két szakszervezet hivatalosan még nem reagált a kormány mostani ajánlatára, a következő egyeztetés augusztus tizedikén lesz. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez az utolsó időpont, hogy megállapodásra jussanak, különben nem tud majd rendben elindulni a tanév.

(Forrás: 444.hu)

A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN KUTYAVILÁG VÁR A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ GYEREKEKRE

„A magyar oktatási rendszer merevsége nagyon erős gátja tud lenni a migrációs motivációnak. Egy magyar szülő tízszer meggondolja, hogy kitegye a gyerekét annak, hogy elmenjenek, aztán később akár visszajöjjenek. Megteheti, hogy miközben egy vadidegen ország vadidegen nyelvén próbál integrálódni, fenntartja a hazai tanulói jogviszonyt is, hogy legyen visszaút a magyar iskolába, ezzel iszonyú nagy terhet pakolva a gyerekére. Ha viszont ezt nem vállalja, akkor legalábbis bizonytalanná teszi a visszautat, és nem tudni, hogy a gyerek melyik évfolyamon folytathatja az iskolát, amikor hazatérnek” – mondja Messing Vera szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) és a CEU Demokrácia Intézet kutatója, aki kutatótársaival, Árendás Zsuzsannával, Durst Judittal és Katona Noémivel együtt jegyzi A kulturális tőkék átválthatóságának korlátai: hazatérő migráns gyerekek és oktatási pályájuk a magyar oktatásban című tanulmányt.

(Forrás: Qubit)

Csendben több mint a duplájára emelik az egyik diákhitel kamatát

Július 1-től 1,99%-ról 4,99%-ra emelkedik a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata, derül ki annak hivatalos honlapjáról, erre olvasónk hívta fel a figyelmünket. A felsőoktatási önköltségre felhasználható Diákhitel 2 és az egyszeri Diákhitel Plusz továbbra is kamatmentes marad. A szabadon elkölthető Diákhitel kamatát a feltételek szerint félévente változtathatja meg a Diákhitel Központ Zrt., így lesz ez most az év második felétől is. Az erről szóló változtatásokat elvileg napilapokban megjelenített hirdetésben és saját felületein kell legalább egy héttel előbb közzétennie.

(Forrás: hvg.hu)

Egyre több a felekezeti iskola, van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba

Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része, amely az ideológiai szempontokat helyezi előtérbe. Ezt támasztják alá azok a kormányzati nyilatkozatok, mint például hogy az iskolákban “jó magyarokat” és “jó keresztényeket” kell nevelni. Az egyházi oktatás több szempontból is kivételes helyzetben van: az állami iskolákkal ellentétben válogathatnak a jobb és a gyengébb teljesítményű tanulók között, saját kerettantervek alapján, saját tankönyvekből taníthatnak. Pénzügyi, gazdálkodási szempontból sincsenek gúzsba kötve, mint például a tankerületi intézmények, sőt az állam évről évre jelentős összegekkel támogatja az egyházi iskolák fejlesztését.

(Forrás: Népszava)

Már majdnem kétmillióan nézték meg a TikTokon ezt az iskolai videót

Marik Laura nemcsak énekesnői karrierjén dolgozik, de izgalmas énekórákat is tart: a TikTokon mutatja meg, milyenek az órái. Egyik videója már 1,8 milliós megtekintésnél jár: egy egész osztály folytatja a magyar slágereket. Mindenki kívülről fújja a ValMar 2022-es nyári dalát, de fejből megy a Wellhello egyik legismertebb száma is.

(Forrás: Eduline)

Elképesztő eredményt értek el az érettségin a budaörsi Illyés végzősei, és 161 nyelvvizsgát is szereztek

„Ha valaki az évvégi iskolai összes tantárgyi átlagot (4,6) irreálisan magasnak találta volna, akkor nézze meg az érettségi eredményeket! Középszinten a vizsgajegyek átlaga: 4,87 (!), ami a tavalyi eredményt is túlszárnyalta” – írja Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum az idei érettségi eredményeiről. Hozzáteszik: az igazi „értékmérő” azonban az emelt szintű érettségi, hiszen azt külsős bizottságok előtt teszik le a diákok. „Az itt elért 4,93-as érdemjegyátlaghoz nincs mit hozzáfűzni” – írják.

(Forrás: Eduline)

A becsületes diákok heteket, hónapokat készülnek egy-egy megméretésre, az élelmesebbek viszont inkább a segédeszközök beszerzésével töltik az időt. Bizonyos tárgyak esetében megértőbb a közönség, tízezres oldalszám nyomán kevésbé csodálkozik, ha a hallgató feladja, és inkább a technikához nyúl. Korábban virágkorukat élték az apró fülesek, amelyek még rövid haj esetében sem látszottak. Ezekhez tartozott mikrofon, az egész rendszer a delikvens telefonjára volt kötve, a vizsgázónak a telefon túloldalán hallgatódzó segítő diktálta le a tételét. Miután a vizsgázó bement, kihúzta a tételt, felolvasta a számát és a címét. A rendszer negatívuma a viszonylag kis hatótáv volt, így a segítők rendszeresen az iskola WC-jében voltak kénytelenek várakozni, ami magában hordozta a lebukás veszélyét. A technológia fejlődésével a hatótáv is nőtt, azonban a tanszékek felébredtek, és olyan speciális eszközöket szereztek be, amelyek érzékelték a tiltott eszközök használatát. Akadt is ennek nyomán felfüggesztett vizsga.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Ha ez valóban szándékos rendszerépítés, akkor nem hiszem, hogy a Fidesz megállna az átnevezéseknél”

Tudatos stratégia a főispánok és vármegyék visszahozása, amely egyúttal arra is alkalmas, hogy fontos, húsba vágó kérdésekről elterelje a figyelmet – mondja Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Miközben erről beszélünk, az iskolában, ahol tanít, még soha annyi tanár nem távozott a tanév befejezése után, mint most.

(Forrás: Népszava)

A tanároknak és az egészségügyben dolgozóknak is üzent Pintér Sándor (hanganyaggal)

Az oktatás területén elsősorban a gyerekek érdekét kell figyelembe venni. A tanároknak például meg kell mondaniuk, hogy szerintük mekkora az optimális osztálylétszám.– szögezte le Pintér Sándor, aki a pedagógusbérekre nem tért ki, viszont a PISA teszteredményeket kommentálva bejelentette, hogy ősszel, szeptember-október elején felmérést készítenek a magyar diákok képességeiről.

(Forrás: Infostart)

Sok pedagógus dolgozik árufeltöltőként a nyári szünetben

Az alacsony fizetés miatt egyre több pedagógus kényszerül arra, hogy a vakáció alatt is munkát vállaljon – erről beszélt az Indexnek a Pedagógusok Szakszervezetének két vezetője. Szabó Zsuzsa és Gosztonyi Gábor szerint a klasszikus táboroztatás mellett a kereskedelemben is sokan helyezkednek el átmenetileg, a tanárok az élelmiszerüzletekben nemegyszer még részmunkaidőben is többet keresnek, mint az iskolában. Nem véletlen, hogy már több százan letétbe helyezték a felmondásukat, jelezvén, hogy komolyabb oktatási bérrendezés nélkül végleg elhagyják a pályát.

(Forrás: index)

Elfogadták a gyermekvédelmi szabályozást Romániában

A román parlament kedden elfogadta a gyermekek szexuális felvilágosításáról – hivatalos megfogalmazásban: egészségügyi neveléséről – szóló törvényt, amelynek végleges formájáról korábban éles vita bontakozott ki. A jogszabály értelmében a nyolcadik osztálytól, és csak a szülők beleegyezésével vehetnek csak részt az iskolások a felvilágosító órákon. A most elfogadott új jogszabály kétéves múltra tekint vissza. Klaus Johannis államfő 2020 tavaszán hirdette ki az eredeti törvényt, amely szerint az iskolákban félévente legalább egy alkalommal szexuális felvilágosítást kell tartani. A parlament később egészségügyi nevelésre változtatta a tantárgy nevét, s azt is belefoglalták a jogszabályba, hogy csak a szülők beleegyezésével oktatható.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Pintér Sándor „racionalizálást” hirdetett, több száz iskola kezdhet félni

Tíz év alatt több mint másfélszeresére nőtt azoknak az általános iskolásoknak az aránya, akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba járnak az állami oktatásban. Nem véletlen tehát, hogy a kormány ismét elővette a kisiskolák „racionalizálásának” tervét. Pintér Sándor belügyminiszter, aki már a közoktatás irányításáért is felel, májusi miniszterjelölti meghallgatásán is úgy nyilatkozott, meg kell vizsgálni, szükség van-e annyi iskolára, mint amennyi most van az országban; jól működhet-e például egy olyan intézmény, ahol egy évfolyamra mindössze nyolc diák jár. Nahalka István oktatáskutató szerint a kisiskolák megszüntetését gyakran költséghatékonysági szempontokkal magyarázzák, ám úgy véli, jelen helyzetben nehéz lesz spórolni: a pedagógusokat tovább kell foglalkoztatni, emellett iskolabusz-hálózatra is szükség lenne, ami további plusz forrásokkal jár. A valódi célt az egyre növekvő pedagógushiány kezelésében látja: sok vidéki iskolában nincs szakos tanár, de még elegendő számú tanító sem, ha az osztályokat más iskolákba integrálják, a helyzet valamelyest javulhat.

(Forrás: Népszava)

Lista: ezekből a középiskolákból jutott be a legtöbb diák az irodalom és nyelvtan OKTV döntőjébe

A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb diák az irodalom OKTV döntőjébe, míg a nyelvtanból szervezett versenyre a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumból. Mutatjuk az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny statisztikáit.Az irodalom OKTV-n összesen 961 középiskolás indult, nyelvtanból pedig 405-en versenyeztek. Mindkét tantárgyból háromfordulós volt a verseny, irodalomból az első két körben egy-egy feladatsort kellett megoldani, a döntő pedig szóbeli volt, a diákok egy választott témáról - Vörösmarty Mihály lírája, Jókai Mór regényeinek világa, Tamási Áron novellái, Molière vígjátékai - kaptak kérdéseket.

(Forrás: Eduline)

Színes, szagos és illegális, de egyre több tini szívja

Viharos sebességgel terjed a tinédzserek, sőt már az általános iskolások között is „a dohányzás legújabb generációjaként” reklámozott, eldobható elektromos cigaretta, az Elf Bar, de a közbeszédben alig-alig van szó róla. A \"manórudat\" 1-2 nap vagy akár egy buli alatt el lehet szívni: a kellemes ízű, édes gőz nem hagy olyan rossz utóízt, mint a sima cigaretta füstje. Az Elf Bar ellenzői pont azért tartják rendkívül károsnak a terméket, mert azzal észrevétlenül, nagyon könnyen nikotinfüggőségbe eshetnek a gyerekek. Megjegyezzük, van 800, 1500, 3000, 5000 slukkos kiszerelés is. Angliában – ahol szintén tiltott termék az e-cigaretta és az Elf Bar – a lapok beszámolói szerint az egyik divatos termék 125 cigaretta elszívásának felelt meg, és 5 százalékos nikotinszintje miatt olyan erős volt, hogy a fiatal felhasználók orrvérzésről, vérköhögésről, fejfájásról, mellkasi fájdalmakról és szédülésről számoltak be. Angliában már hemzseg a közösségi média olyan tinédzserek bejegyzéseitől, akik arról számolnak be, hogy függők lettek az eldobható eszközöktől.

(Forrás: hvg.hu)

„A rendőrséget lehet így hatékonyan szervezni, az oktatást viszont nem!”

A magyar oktatási rendszer aktuális teljesítményéről a minisztériumban sincs rendes visszajelzés, nem tudjuk, mi történik az iskolákban, és arról sincs konszenzus, mit várunk az iskolától. Elveszett a megújulás képessége, a kormány úgy próbálja irányítani az oktatást, mint a rendőrséget. A pedagógusok bérének rendezésével és munkakörülményeinek javításával kellene kezdeni az oktatás fejlesztését, mondta a G7-nek Horn Dániel oktatáskutató közgazdász, aki szerint a pedagógusképzés megoldása mintegy 20 év múlva hozná meg az első igazi eredményeket rendszerszinten.

(Forrás: g7.hu)

Fohász a pofonért (Pilhál György)

Fütyülve a gyermekvédelmi törvényre, gendertanfolyamot indított minap az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara pedagógusoknak. (Méghozzá abból a negyedmilliárdos állami forrásból, amelyből a gyermekek védelmét kellene segíteni.) A Szexuális nevelés születéstől serdülőkorig című tanfolyam arra buzdít, hogy a gyerekeket hagyjuk szabadon kísérletezni a különféle nemi megjelenésmódokkal. Kilencéves korban például már ösztönözhetjük őket az önkielégítésre… Újabb bizonyíték, illetékes helyen kiadták a jelszót a világ felforgatására. Ügyes anarchisták az alapoknál kezdik, és mint hirdetik, az egészet csupán a demokrácia és az emberi jogok kiszélesítése érdekében teszik. Ehhez persze jókora szellemi zűrzavarra van szükség.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A fizetésemelést nem tudják összedobni, de több pécsi vállalkozás segíti a város tanárait

A most már 250 fős csoportot néhány hete alapította Putz Ádám, aki „civilben” a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. A Telex megkeresésére elmondta, hogy lényegében egy hír és egy cikk késztette cselekvésre. A hír szerint az orosz–ukrán háborúra, a gazdasági válságra hivatkozva mégsem kapják meg a pedagógusok a korábban beígért béremelést. A cikk pedig többek között azt mutatta be, hogy a múlt század elején, helyi közösségek kezdeményezésére hogyan lett mindenki számára ingyenes a korábban fizetős középiskolai oktatás az Egyesült Államokban.„Eredetileg az volt az ötletem, hogy a pedagógusoknak beígért bérnövelést próbáljuk meg helyben összehozni mi, pécsiek. De ez irreálisan magas cél. Viszont egy ilyen kedvezményes rendszer már nem annyira, és valós segítség is lehet” – mondja az ötletgazda.

(Forrás: telex)

Még a nyáron Pintér Sándor asztalán lesz az oktatás átalakításának terve

Ciklusok óta politikai okokból halogathatja a kormány a tervet, hogy kis vidéki iskolák felső tagozatait összevonja. Most azonban maga az oktatásügyet átvevő miniszter vetette fel: nézzék meg, kell-e ennyi iskola. A hvg360 kérdésére közölték, Pintér a köznevelés területén is megfogalmazta célkitűzéseit, a vonatkozó terveknek nyáron el kell készülniük. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint most a sok kényszerhelyzet változást hozhat, Setényi János oktatáskutató biztos abban, hogy a tárca hamarosan előáll egy racionalizálási tervvel.

(Forrás: Népszava)

A kis vidéki iskolák összevonását fontolgatja Pintér

Horváth Péter szerint Pintér arra is vevő volt, hogy a Nemzeti Pedagógus Kart is vonják be a tervezésbe, jogszabály-előkészítésbe, mérésekbe, hadd tegyék hozzá a szakmai tapasztalataikat. A pozitív várakozás ellenére azonban nem kizárt, hogy a konstruktívnak ígérkező megbeszélésekből álkonzultációk lesznek, ahogyan a Magyar Orvosi Kamara esetében történt: megállapodtak a béremelésről, ám ezután, tárgyalások nélkül bejelentette a kormány a számos kötöttséget jelentő szolgálati jogviszony bevezetését. Erre utal az a kérdőív is, amelyről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke sem tudott. A szakszervezetek szerint a Belügyminisztérium kérdőíve vitatható: „Nem csak szakmai alapvetéseket hagy teljesen figyelmen kívül, de közben súlyosan tendenciózus is: szó sincs a bérekről, ellenben borítékolható, hogy az iskolaőröknek átütő sikerük lesz” – mondta róla a Hvg.hu-nak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

(Forrás: telex)

A gyerekek a TikTokon jól kiismerik magukat, a digitális térben azonban elvesznek

A digitális bennszülöttek egyáltalán nem állnak készen a digitális jövőre az első idei, digitalizációval foglalkozó kutatás szerint. Miközben hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a legújabb generáció tagjai otthonosan mozognak a virtuális és informatikai világban, a valóságban az érintett korosztály szülei ezt pont fordítva élik meg. Jelentősen az összképet, ha megvizsgáljuk, hogy a szülők válaszai alapján a gyerekek mire használják a digitális eszközöket. Többségük elsősorban játékra (83,2%) és videónézésre (74%), valamivel ritkábban tanulásra (63,6%) vagy kapcsolattartásra (40,4%). Ezzel szemben a tényleges alkotás a digitális térben rendkívül ritka. A tartalomelőállítás (pl.: képszerkesztés, írás, prezentációk, videóvágás) a mai fiataloknak csak egy tizedére, míg a digitális világ alapjának tekintett programozás mindössze 2,4%-ukra jellemző.

(Forrás: Marie Claire)

ÍGY PIHEN EGY MAGYAR PEDAGÓGUS – NÉZZÜK MEG EZT A SZABAD NYARAT KICSIT KÖZELEBBRŐL

Amikor ezt a cikket írom, éppen a Maldív-szigeteken lógatom a lábamat 13 napja, ott töltöm a jól megérdemelt, három hónapos nyári szünetemet…Legalábbis a közvélemény és néhány nagyon jólinformált politikus szerint így van. Mondjuk, akkor nem tudom, mit csinálnak a gyerekek az iskolában két hétig, amikor mi már állítólag nem vagyunk bent. Azt meg végképp nem tudom, hogy én mit csinálok bent július 4-ig, amikor állítólag már bent sem vagyok. Mert hiába van nyár, hiába nincsenek már ott a gyerekek, mi még dolgozunk. Zajlanak a szóbeli érettségik, az osztályozóértekezletek, a bizonyítványírás, leltár, tanév lezárása, és egy csomó minden, ami ahhoz kell, hogy az iskola működjön. Arról nem is beszélve, hogy végig ügyeletet kell biztosítani azoknak, akik igénylik. És mivel vannak, így ott van még az ügyelet is. Egészen július 4-ig. Hisz addig dolgozunk. Csak mondom.

(Forrás: wmn.hu)

A diplomások naponta egy órával többet foglalkoznak a gyerekkel, és ez meg fog nekik térülni

Bár lehet, hogy ez a családok és a gyermeknevelés válságáról szóló néhány közhellyel szembemegy, de évtizedek óta megfigyelhető nemzetközi trend, hogy a szülők egyre több időt fordítanak a gyerekeikre. A gyermeknevelési idő a fejlett országokban egyértelműen nő, és Magyarország ebből a szempontból fejlett ország. A háttérben azonban óriási társadalmi különbségek vannak: főleg a diplomás szülőkre jellemző, hogy tudatosan több időt próbálnak a gyermekeikkel tölteni.

(Forrás: g7.hu)

Eltűnő tanárok, szétcsúszó esélyek – néhány ábra az oktatás válságáról

Ott a legnagyobb a tanárhiány, ahol a legnagyobb a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. A kedvezőtlenebb helyzetű iskolákat sokkal súlyosabban érinti a tanárhiány, mint a többit. Azokban az iskolákban, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, 5 év alatt 4 százalékról 8 százalék fölé emelkedett a betöltetlen tanári álláshelyek összes tanári álláshelyhez viszonyított aránya. egyre ritkábban alkalmaznak a közoktatási intézményekben a tartósan távol lévők helyettesítésére pedagógusokat. A szakiskolákban a legalacsonyabb a helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya, de minden képzési típusban jelentős csökkenés ment végbe ezen a téren 2016 óta.

(Forrás: g7.hu)

Megvannak az idegen nyelvi mérés eredményei: egyre kevesebb iskolában tanítanak első nyelvként németet

Az Oktatási Hivatal 2021-ben is felmérte a hatodikos és a nyolcadikos általános iskolások nyelvtudását. Az eredményekből kiderül: még mindig főleg a nyugati országrészben és a kisebb településeken tanulnak németet első idegen nyelvként, az angol viszont egyre nagyobb teret hódít.

(Forrás: Eduline)

Mi a baj az iskolai kompetenciamérésekkel és hogy lehetne jobbá tenni őket?

kompetenciamérésről sokat lehet olvasni a sajtóban. Az egyik oldal sikerről, a másik kudarcról értekezik, de mindenki intézményi oldalról közelíti meg a kérdést, pedig a helyes az volna, ha az egyes gyermekekhez egy adott időintervallumon belül hozzáadott értéket vizsgálnák. Totálisan érdektelen és értelmetlen ugyanis az a nominális adat, hogy a két évvel ezelőtti 10.-esek jobban teljesítettek a mostani 10.-eseknél. Hiszen nem ugyanazokról a gyerekekről van szó: az egyes tanulók más-más családiháttér-indexszel rendelkeznek, be voltak zárva a Covid idején, online előadásokat hallgattak, nem volt lehetőség saját élményen alapuló oktatásra, nem találkoztak egymással, nem alakultak ki barátságok, első szerelmek stb. A kompetenciamérés az egyének teljesítményének változásáról is kell, hogy szóljon, és szól is, csak végig kell olvasni a 2021-es értékelést. (Pukli István)

(Forrás: azonnali.hu)

Már nemcsak az időnk, a képességünk is hiányzik a komplexebb szövegek befogadásához

Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy szép lassan teljesen elveszítjük az elmélyült olvasásra való képességünket. Sőt elképzelhető, hogy a digitális olvasás térnyerésével a leegyszerűsítő, felszínes értelmezések dominálják majd a világunkat. Mindez pedig azzal járhat, hogy elesünk az olvasás egyik legnagyobb előnyétől: az empátia fejlesztésének lehetőségétől. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk második része. (Első rész: https://hvg.hu/elet/20220619_olvasasi_szokasok_empatia_irodalomterapia_konyv_tablet?utm_medium=Social&utm_source=Facebook&fbclid=IwAR2_t3o4boxk-yu1B2XcK-XUuOBZSTQZSQ6G5bZ3SB27QhcXSE7WTO07wxg#Echobox=1655651649

(Forrás: hvg.hu)

A rendőrség arra kéri a szülőket, legyenek kedvesek a gyerekkel akkor is, ha rossz lett a bizonyítványa

Az általános- és középiskolás diákok napokon belül megkapják a 2021/2022. tanév értékelését tartalmazó bizonyítványt, ami komoly lelki megterhelést okozhat a gyerekek számára, és sokan dönthetnek a szökés mellett, attól való félelmükben, hogy otthon megbüntetik őket a rosszul sikerült bizonyítvány miatt. A rendőrség ezért arra kéri a szülőket, legyenek megértőek a gyerekekkel, akkor is, ha az érdemjegyek nincsenek összhangban a szülői elvárásokkal. A rendőrség közleménye szerint számtalan példa és tapasztalat alátámasztja, hogy az eredményekkel nyomtatásban, feketén-fehéren szembesülve a gyerek nem mer hazamenni, mert tart a felelősségre vonástól. Ezért sok gyerek „inkább világgá megy, elkóborol szégyenében, vagy hogy elkerülje a családi kritikát, perpatvart.”

(Forrás: telex)

Horváth Péter: a kezdő pedagógusok 400 ezer forintos fizetése elfogadható pozíció lenne

A miniszter úr alapvetően is kíváncsi volt minden olyanra, ami a közneveléssel kapcsolatban előfordulhat, és ennek nagy szeletét a pedagógustársadalom adja, miként természetesen nagyon fontos az is, hogy a diákok miként tudnak a legeredményesebben szerepelni, mi az a tartalom, amivel érdemes a köznevelésnek foglalkozni, mi az a forma, ahogyan érdemes kialakítani a struktúráját a köznevelésnek. A pedagógusokkal kapcsolatban természetesen elmondtam én is mindazt, amit korábban nagyon sok helyen lehetett már olvasni, hogy a pedagógusok bérhelyzete nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Azt gondoljuk, hogy az az óraszámterhelés mellett, ami különösen a covidos időszakban, a hiányzók miatt felfutott a maximális óraszámig, nem biztos, hogy mindazon dolgokat meg tudjuk valósítani, amelyek egyrészt az eredményes tanításhoz, másrészt pedig a közösségformáláshoz, az élményszerzéshez a gyerekek érdekében szükséges lenne. Miniszter úr azt mondta, miként ezt korábban is így nyilatkozott, hogy megindultak a tárgyalások a szakszervezetekkel ismételten az új kormány kialakítása után, június végén államtitkár úr újra leül tárgyalni. Én is csak remélni tudom, hogy ennek eredménye is lesz.

(Forrás: Infostart)

„Az irodalom jelentős része arról szól, hogy nem gyermeknemzés céljából is van nemi élet” Interjú Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel

2022. február 14 – stílusosan Valentin-napon – jelent meg Nyáry Krisztián legújabb antológiája, a Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom. Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről, mely – mint hangzatos címe is mutatja – a világirodalom és persze a magyar irodalom olyan verseit, novelláit és regényrészleteit gyűjti össze, melyekben megjelennek LMBTQ emberek és persze a köztük lévő szerelem, vágyakozás, fájdalom, és néha szex. A homofób törvény hatására létrejött kötet számos meglepetést tartogat – ki gondolta volna, hogy Örkény írt két özvegyasszony hirtelen szerelméről? –, illetve még több ismert nevet és egy igazi kalandot évszázadokon átívelően. Nyáry Krisztiánnal arról a bizonyos törvényről és a könyvszakmáról, az Orbán-rezsimről és a cancel culture-ről, szerelemről, szexről, Kölcsey Ferencről, és irodalmi hagyatékok vaskalapos örököseiről beszélgettünk.

(Forrás: humenonline)

Setényi János: az oktatási tárca őszre racionalizálási programot készít

Harminc éve fejlesztjük a fenntarthatatlant, amiről mindenki tudja, hogy fenntarthatatlan, és senki nem mert hozzányúlni – mondta Setényi János a Hírklikknek. Az oktatáskutató szerint a tárca őszre előáll a közoktatásban egy racionalizálási programmal. A nagy kérdés, hogy a polgármesterek, az adott területért felelős parlamenti képviselők hogyan fognak viszonyulni ehhez. Mert ez a nagy probléma. Az interjúban arról is beszélt, hogy minél kiélezettebb a gazdasági helyzet, és minél jobban elhúzódik a háború, annál radikálisabb belső beavatkozásokra számíthatunk. Ez kedvez az intézményhálózat észszerűsítésének. Ezért zsetonjainak a felét most erre a racionalizációs forgatókönyvre tenné.

(Forrás: hírklikk)

Megállás nélkül érkeznek a gyerekek a pszichiátriára a járvány felfutása óta

Egyre több 12 év alatti gyereket diagnosztizálnak valamilyen mentális fejlődési rendellenességgel, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, autizmus spektrumzavarral, szociális szorongásos zavarral, Tourette-szindrómával. A járvány alatt olyan sok lett az egészen fiatal beteg, hogy új osztályt alakítottak ki részükre az ország legnagyobb gyermekpszichiátriai intézményében, a Vadaskert Kórház és Szakambulancián. Tárnok Zsanett, az intézményt működtető alapítvány igazgatója 20 éve dolgozik klinikai szakpszichológusként és foglalkozik neurodevelopmentális zavarokkal. Az új osztály átadását követően beszéltünk vele.

(Forrás: 444.hu)

Gulyás Gergely: ha megérkeznek az EU-s pénzek, háromszor 10 százalékos béremelést kapnak a tanárok

Nem volt ilyenről szó – így kommentálta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Népszava értesüléseit a kormányinfón. Gulyás Gergely szerint mind a helyreállítási alapban, mind az uniós költségvetésben van béremelésre pénz, de szerinte az Európai Bizottság és a magyar ellenzék is hátráltatja azt a folyamatot, hogy megkapják az orvosok és a pedagógusok béremelésére a forrást. Ha megérkezik az EU-s pénz, akkor háromszor 10 százalékos béremelést tudnak adni a pedagógusoknak 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben. Abban egyetértés van, hogy a fizetések alacsonyak .

(Forrás: Eduline)

Pintér Sándor zártkörű eligazítást tartott, béremelés helyett lehet örülni, ha a humánszférában nem lesz elvonás az idén

A miniszter egyértelművé tette azt is, hogy pontosan tudja: a hozzá tartozó területek mindegyikének vannak megoldásra szoruló bérproblémái, ám ezek orvoslásáról szerinte akkor érdemes majd beszélni, ha már kiderült, van-e mit szétosztani. Szavaiból úgy tűnt – fogalmazott egyik forrásunk –, hogy gazdaságélénkítésre, honvédelemre még csak-csak lehet némi forrás, ám a humánszférában idén legfeljebb annak lehet örülni, ha nem lesz elvonás. A csaknem öt órás rendezvény alatt az uniós források esetleges érkezéséről egyetlen szó sem esett.

(Forrás: Népszava)

Leáldozott a többnapos osztálykirándulások kora

Iskolai osztályok esnek el a többnapos kirándulás lehetőségétől az elszállt munkadíj és gázolajár miatt, 2019 óta 30 százalékos a növekedés, de a fuvarozók szerint volna megoldás: áfacsökkentés az üzemanyag esetében. Több javaslatot is kidolgozott a kormánynak a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartesülete (NIT) annak érdekében, hogy megoldódjon a munkaerő- és megrendeléshiány a fuvarozó vállalkozásoknál – mondta az InfoRádiónak a NIT Hungary főtitkára. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolai kirándulásoknál egyre kevesebb a többnapos út a költségek emelkedése miatt.

(Forrás: Infostart)

Utcára vonultak a szlovák pedagógusok, ősszel akár sztrájk is lehetUtcára vonultak a szlovák pedagógusok, ősszel akár sztrájk is lehet

Az egész országból érkeztek tüntetők a szlovák fővárosba. Több iskola igazgatója is szünetet hirdetett a tüntetés idejére. Néhány Pozsony környéki intézményben megszakították a tanítást, törölték a délutáni foglalkozásokat, hogy a dolgozók részt vehessenek a megmozduláson. Sok iskolai dolgozó, aki nem tudott részt venni a fővárosi tüntetésen, sárga színű ruhát viselt szerdán a munkahelyén, vagy sárga szalagot tűzött ki a szolidaritás jeléül. A sárga pólóba öltözött tüntetők előbb a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés terén, majd a parlament épülete előtt demonstráltak. A transzparenseken az „Ígéretekkel nem lakunk jól”, „Állítsuk meg a reálbérek további csökkenését” és a „Szégyen” feliratok voltak olvashatók. Pavol Ondek, a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke a tüntetésen elmondta, figyelmeztetni akarják a kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy kezdjenek végre foglalkozni az oktatásüggyel.

(Forrás: Infostart)

Rétvári Bence levezette, hogy akkor lehet nagyobb pedagógus-béremelés, ha kevesebb szankció lesz Oroszország ellen

„Az idei 10 százalékos béremelést mindenképpen követnie kell a következő évben is egy 10 százalékos béremelésnek, és az azt követő évben is egy újabb 10 százalékos béremelésnek. Ez idén, jövőre és azután egy 30 százalékos béremelést jelent. Nyitottak vagyunk arra, hogy erről nagyobb béremelésről is természetesen egyeztessünk, de jelenleg a költségvetésben és a gazdasági számokban ennek látjuk a fedezetét. Ha a magyar gazdaság jobban tud növekedni, például azért, mert kevésbé fojtják meg a brüsszeli elhibázott szankciók, abban az esetben ennél nagyobb emelésről is beszélhetünk. De csak akkor, ha a gazdaság jobban tud nőni. Ebben jó lenne, ha önök partnerek lennének, és nem azért tennének, hogy minél súlyosabb szankciók minél nagyobb mértékben sújtsák Magyarországot, hanem kevesebb szankcióval, több bevétellel talán a pedagógus-béremelésről is jobban és biztatóbban tudunk majd egyeztetni.”

(Forrás: 444.hu)

Tóta W.: Az utolsó lecke

Van pénz vizes vébére, olimpiára, Tihany gyarmatosítására, tankra, köztévére és KESMA-ra, háztáji egyházakra, csíki csipszre. Van Gruevszkire, Le Penre, orosz csuhásügynökökre, kínai vasútra, szélütött influencerekre. Tanárra nincs. Van itt egy érdekesség, amire közepes képességű gimnazistáknak is fel kellene figyelniük. Nem kellett uniós hozzájárulás ahhoz, hogy egy reménytelenül béna focista négymillió forintot vihessen haza. Nem kellett Rácz Zsófia senkihelyettes fizetéséhez sem, aki olyan lelkesedéssel fogott az ifjúságpolitikához, hogy hónapokig bujkált, amikor fiatal tanárok bejelentkeztek nála némi megbeszélnivalóval. Ahogy megoldottuk házon belül a fegyverpénzt, a nyugdíjprémiumot, de még azt is, hogy másfél millióan visszakapják az adójukat. Ez mind ment az unió nélkül, csak a tanárok fizetése, az nem megy.

(Forrás: hvg.hu)

„A közoktatás Trianonja” – Pintér Sándor és Csák János nem volt kíváncsi a pedagógusok tanévzáró helyzetjelentésére

A közoktatásban dolgozók a magyar társadalmat, kiváltképp a kormányzat képviselőit igyekeztek tájékoztatni, az eseményre hivatalos volt Pintér Sándor köznevelésért felelős belügyminiszer és Csák János szakképzésért felelős miniszter is, azonban ők egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva nem jelentek meg a sajtónyilvános kerekasztal-beszélgetésen. Jelzésértékű távolmaradásuk erősen kérdésessé teszi, hogy vajon ezúttal hallgat-e a kormány a közoktatásban dolgozókra? Adódik a kérdés, hogy mi a teendő, hogy lehet megmenteni a magyar közoktatást. Kérdésemre Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, hogy a kormány minderről rég tudhat, hisz évek óta kongatják a vészharangot, ha továbbra sincs változás a szakszervezetek készek lépéseket tenni. A sztrájktárgyalások újrakezdődtek, a szakszervezetek szeretnének megegyezni a kormánnyal a nyár folyamán.

(Forrás: Mérce)

OLYAN GYEREK, AKINEK KÖZMUNKÁSOK A SZÜLEI, HÁT OLYAN ITT NINCS

„Magyarországon azt gondolja a tanár is és a szülő is, hogy ahhoz, hogy relatíve jól teljesítsünk, le kell hagynunk a többieket. Rossz vért szül ez az egész, és rettenetes, hogy ebben a spirálban a gyerekek és szüleik is húzzák egymást, mert ha elmegy három, az sokszor viszi a többit is magával”. Az emberek fejében az van, hogy a magyar oktatás minőségét a gyerekek társadalmi összetétele határozza meg, mivel a tanárokat homogén tudású osztályok tanítására kondicionálták. „Ez a szociológiai tudás abszolút ott van az emberekben, csak ameddig mi, szakemberek berzenkedünk rajta, ők ezt legitimként fogadják el. A szülők azt gondolják, hogy ha más gyereke is úgy tanul, mint az én gyerekem, akkor az ott majd egy jó közeg lesz, és jobban szeretik majd tanítani őket.” Ez a felfogás Berényi szerint annyira jellemző, hogy az, hogy például milyen az iskola infrastruktúrája, mennyire van jól felszerelve, mennyire felújított, nem is érdekli őket. „Az egyetemi fenntartású legelitebb gyakorlóiskolák például totál lepukkantak, de ez nem érdekli a szülőket, mert cserébe a gyerekeik egy vágyott klub tagjai lehetnek az ország legrangosabb gimnáziumaiban.”

(Forrás: Qubit)

A szakszerűtlen kormányzás lenyomata a pedagógusoknak szánt kérdőív is

Vegyes érzésekkel fogadták az általunk megkérdezett pedagógusok azt a hírt, hogy a Belügyminisztérium még júniusban anonim kérdőíven kéri ki minden pedagógus véleményét a köznevelési rendszer működésének továbbfejlesztési lehetőségeiről, és a válaszokat beépítik az ágazatot érintő fejlesztési tervbe. Lannert Judit, oktatáskutató szerint a kérdőívek kiküldése teljesen leképezi azt a tulajdonképpen nagyon szakszerűtlen kormányzást, ami nálunk folyik. Most „megkérdezik”, ahelyett, hogy fenntartanának egy kutatóintézetet, háttérintézményt, ahogy régen is volt. Megjelent három évente egy jelentés a magyar közoktatásról, volt élénk szakmai párbeszéd. Azt mondja: „én ezt a kérdőíves megkérdezést teljesen amatörizmusnak és populizmusnak gondolom.” Az oktatáskutató szerint annak az ígéretnek, hogy a válaszokat átnézik, és azokat beépítik a fejlesztési tervbe, az lenne a garanciája, ha transzparens lenne a folyamat. Úgy véli, az teljes lekezelése a szakmának – a kutatóknak is, meg a pedagógusoknak is

(Forrás: hírklikk)

Az angol-magyar meccs egy 12 éves szemével - így használták fel megint politikai célokra a gyerekemet

A fiam is kint volt azon a bizonyos angol-magyar meccsen, amelynek a körülményei sokkal jobban izgatták a hazai és a külföldi sajtót is, mint maga az eredmény. Tisztességes volt-e a zárt kapus meccset több tízezer ember előtt megtartani, és valóban a 30 ezer náci gyerek országa vagyunk?

(Forrás: Kölöknet)

Ha Pintér Sándor új pályára állítja az oktatásügyet, azt tanítani fogják

Adatok bizonyítják, hogy nem javult az oktatás minősége Orbán Viktor 2010-es uralomra jutása óta. Az iskolák szakmai autonómiája megszűnt, a pedagógus-életpálya romokban, a diákok teljesítménye nem javult, esélyegyenlőségről pedig szó sincs. Ebben a helyzetben veszi át az oktatásügy irányítását a belügyminiszter, egyelőre pénz, paripa, fegyver nélkül. Márpedig az átlagos diplomásbérhez mérve a pedagógusbérek rég nem látott mélységben vannak. Különösen a férfi tanároké marad el a diplomás férfiak – a nőkénél még mindig magasabb – átlagától: alig fele annak. Nemzetközi összehasonlításban a magyar pedagógusok ezzel rendszeresen a lista végén szerepelnek.

(Forrás: hvg.hu)

Mérei Ferenc gyermekközpontú pedagógiájában van még muníció

Mérei Ferenc életéről kétkötetes monográfia jelent meg – K. Horváth Zsolt társadalomtörténész tizenöt évnyi kutatásának gyümölcse. A baloldali mozgalmak eszmetörténetének e kritikai elemzése és Mérei Ferenc életműve a jelen bírálatához és a jövőkép erősítéséhez egyaránt fogódzókat kínál. K. Horváth Zsolttal Marikovszky Andrea beszélget. „ Nem kritikátlan elfogadást jelentő példakép, inkább tanulmányozásra érdemes modell olyan értelmiségiként, akinek fontos a „cselekvő tapasztalat”. Méreinek van erre egy jó fordulata: „az én szubkultúrámban nem szokás leborulni senki előtt”. Ez azt hiszem, rám is jellemző. Ettől függetlenül a Mérei-életműnek igenis van vonzereje, van még benne muníció. Mérei gondolkodása pedig nekem is segített tisztázni magamban azt, hogy mennyi bennem a demokrata, a szocialista, az anarchista, a talmudista és az avantgardista.”

(Forrás: Új egyenlőség)

Pintér Sándor szembesült a tanárok „gondjaival”, nyitott volt

Horváth Péter a kérdésre, hogy a bérek, munkaterhek témakörét érintették-e, azt felelte, a belügyminiszter megerősítette, a nyáron is folytatják a tárgyalásokat a pedagógus-szakszervezetekkel, az említett kérdéseknek az az elsődleges platformja. Én úgy érzem, hogy abszolút van nyitottság a tárcában – tette hozzá Horváth Péter, megjegyezve, a szakszervezetekkel mindenképpen egyet tud érteni abban, hogy a minőségi oktatáshoz elengedhetetlen a bérek rendezése és a munkaidő újragondolása, csökkentése. Közben a tárca közölte, júniusban valamennyi pedagógusnak, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozónak, vezetőnek lehetősége lesz kitölteni egy elektronikus kérdőívet a köznevelési rendszer továbbfejlesztési lehetőségeiről. Az intézményekhez az Oktatási Hivatal juttatja el a szükséges információkat.

(Forrás: 24.hu)

Kettőből kétszer összeomlott a rendszer az állami informatikusképzés záróvizsgáján

Az utóbbi időben egyébként nem ez volt az első alkalom, hogy egy állami informatikai rendszerrel komoly gondjai akadtak a felhasználóknak. Ahogy arról április végén írtunk, a kormány egy év alatt hatszor hivatkozott kibertámadásra, a rendőrség egyikben sem talált tettest. Ezek egyike volt az az eset, amikor az idén először teljesen digitálisan zajló kompetenciamérés mindhárom próbaalkalmánál összeomlott az informatikai rendszer, melyen keresztül a gyerekek bejelentkezhettek volna a felületekre. Az Oktatási Hivatal szerint az üzemzavart az okozta, hogy több túlterheléses támadás is érte a rendszert, ám arra sem az Oktatási Hivatal, sem az Emberi Erőforrások minisztériuma nem reagált, hogy történt-e egyáltalán feljelentés az ügyben. Ahogy arra sem, hogy az egy héttel későbbi, már az éles üzem alatti leállás is támadás miatt történt-e. A rendőrség április végén többek közt ezzel kapcsolatban is azt írta a Telexnek, hogy „jelenleg is folyamatban vannak a nyomozások”.

(Forrás: telex)

Nyolc órát ültek a vonaton, sok iskolásnak vált rémálommá a budapesti osztálykirándulás

Legalább 8 órát rostokolt egy vonaton 113 szegedi általános iskolás gyerek, akik osztálykiránduláson vettek részt Budapesten. Ha minden a tervek szerint alakult volna, két óra alatt hazaérnek, a normál menetidő szerint legalábbis 120 perc alatt el lehet jutni egyik városból a másikba. Pontosan ugyanezen ment át egy kecskeméti osztály is, ők 7 órát ültek a vonaton, miután elindultak hazafelé a fővárosból. A gyerekeket kísérő egyik felnőtt azt mondta, még arra is oda kellett figyelni, hogy mindenkinek jusson víz a nagy hőségben. Néhány nyíregyházi iskolás szintén tudna mesélni arról, milyen érzés órákat tölteni egy vonaton. A MÁV az RTL Híradó kérdésére azt mondta, a nagy vihar több fát is a vágányokra és a felsővezetékekre döntött, a helyreállítás pedig órákig tartott.

(Forrás: index)

Nemsokára láthatják a szülők, hogy mit néz gyermekük az Instagramon

A szülői felügyeletet biztosító frissítéssel reagál hamarosan az Instagram azokra a vádakra, miszerint eddig nem védte kellően a kiskorú felhasználóit − jelentette be az Instagramot működtető Meta cég franciaországi közkapcsolati felelőse. A módosításnak köszönhetően már a szülő is elküldheti a gyermeke eszközére a felügyeleti kérést, amelyet az Instagramnak el kell fogadnia. A francia szülőknek így már június végétől lehetőségük lesz arra, hogy 15 perc és 2 óra közötti időtartamra limitálják gyermekeik hozzáférését az Instagramhoz, de a fiataloknak is lesz lehetőségük visszajelezni, ha gyűlöletkeltő, pornográf vagy erőszakra buzdító tartalommal találkoznak − közölte az MTI.

(Forrás: index)

Mágnesként vonzaná a gyerekeket az informatikához az ELTE

A T@T Kuckó az ELTE Informatikai Karon az élményalapú tanulást segítő digitális tér. 2016-os alapítása óta közönsége és munkatársainak száma igencsak megszaporodott, így a bővítés elkerülhetetlenné vált. 2022. június 10-én megnyílt az újjáépített technológia játszóház, amelyet rögtön birtokba is vehettek a főszereplők, a gyerekek. Boldogan vállaltuk fel a kialakítás költségeit, hiszen a hazai informatikus- és informatikatanár-képzés vezető intézményeként felelősségünk, hogy hozzájáruljunk egy technológiatudatos, az informatika iránt érdeklődő, azt szakavatottan használó generáció felneveléséhez. Tesszük ezt azzal a nem titkolt előrelátással is, hogy az itt jelenlévő legtehetségesebb gyerekek közül kerülhetnek ki a jövő programtervező informatikusai, tanárai. A rangsorok tanúsága szerint az Informatikai Karra országosan a legjobb hallgatók jelentkeznek, és az erre való felkészülést nem lehet elég korán elkezdeni\" – mondta el köszöntőjében Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Kar dékánja.

(Forrás: origo)

Mága Zoltánt beleírták a történelemkönyvbe, ő a hazaszeretet egyik pozitív példája

Az nem világos, hogy a NER-rajongó Mága Zoltán – aki sorozatban nyomja a like-ot Orbán Viktor bejegyzéseire – melyik történelemkönyvben szerepel és miért „ismét”, mindenesetre azt írta: lelkemben és szívemben magyar vagyok, szeretem a hazámat, és még remélem, sokat tehetek érte!

(Forrás: Népszava)

A Kölcsey-gimnázium huszonnégy tanára is csatlakozik a budaörsi Illyés polgári engedetlenségi akciójához

A Tanítanék Mozgalom kedden tette közzé Facebook-oldalán a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium huszonnégy pedagógusának nyilatkozatát, amelyben azt írják, szeptembertől csatlakoznak a budaörsi középiskola felhívásához: „Ismét kiállunk szakmánk méltóságáért, munkakörülményeink javításáért, egy jobb, szabadabb, demokratikusabb oktatási rendszerért” – fogalmaztak.

(Forrás: Eduline)

Kétezernél is több tanárt, közel ezer tanítót keresnek az iskolák

Több mint 2100 álláshirdetést dobott ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a „tanár” a 2021/2022-es tanév utolsó előtti napján, tanítóból pedig 967 betöltetlen állást hirdetnek az oldalon – gyűjtötte össze az Eduline. Az „óvodapedagógus” szóra rákeresve 853, gyógypedagógusra 420 hirdetés érkezett. Több olyan óvoda is feladott hirdetést, ahova egyszerre négy-öt pedagógust is felvennének. A helyzeten valószínűleg az sem javít, hogy az elmúlt hetekben több mint 150 pedagógus helyezte letétbe a felmondását a szakszervezeteknél

(Forrás: Eduline)

FENYŐ D. GYÖRGY ARTISJUS IRODALMI DÍJAT KAPOTT!

Útikalauz a vershez című kötetéért esszé kategóriában Artisjus-díjat kapott Fenyő D. György! Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a pályatársak szavazzák meg a legjobbnak tartott kötetekért: irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt a díjazottakról minden évben.

(Forrás: Pagony)

Kérdőívet küld a tanároknak a Belügyminisztérium a köznevelés fejlesztéséről

A Belügyminisztérium hétfői közleménye azt írja, hogy az anonim felmérés a biztonságos és rendezett óvodai-iskolai környezettel kapcsolatos elvárásokra, a pedagógusok foglalkoztatására, a gyerekek és a pedagógusok teljesítményének mérésére, értékelésére vonatkozó további lehetséges megoldásokra irányul. Az intézményekhez az Oktatási Hivatal juttatja el a kitölthető felület hozzáféréséhez szükséges információkat. A felmérés intézménytípusonként eltérő időszakokban történik. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter hétfőn tárgyalt a közoktatásért felelős Pintér Sándor belügyminiszterrel. Horváth a Telex megkeresésére azt mondta, ez egy bemutatkozó találkozó volt, ahol konkrétumokról nem tárgyaltak. Horváth úgy látta, Pintér nyitott a a pedagógusokkal való egyeztetésekre. Azt is mondta, a miniszter a konkrét ügyekről – például a pedagógusok bérezéséről – június 28-án fog egyeztetni a szakszervezetekkel.

(Forrás: telex)

Nem okozott sokkhatást a karantén a magyar tanulók teljesítményeiben

A magyar eredmények azt mutatják, hogy a 10. és a 8. évfolyamon az eredmények a negatív várakozás ellenére sem tértek el érdemben az előző évek átlagától, ezeken az évfolyamokon a tanulók a digitális munkarendben is az előző évekhez hasonlóan teljesítettek. A 2021. évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1468, a 8. évfolyamon 1609, a 10. évfolyamon 1653, a szövegértés átlageredménye a 6. évfolyamon 1478, a 8. évfolyamon 1590, a 10. évfolyamon 1651 pont lett. Ezek az eredmények a legutóbbi, 2019-es adatfelvétel alkalmával mutatott teljesítményhez képest gyengültek, de az utóbbi évek átlageredményével összevetve nem tapasztalható különösebb változás: a megelőző 12 év átlaga és a 2021-es eredmény közötti különbség 0,7- 1,7 százalékos eltérést mutat, ami statisztikailag jelentéktelen eltérés.

(Forrás: hvg.hu)

Zacher Gábor: Az Elf Bar \"egy új járvány\"

Egy új járványnak tartja az úgynevezett \"manórúdat\", azaz a nikotint is tartalmazó Elf Barok terjedését Zacher Gábor. A toxikológus az RTL Híradónak is beszélt a fiatalok körében egyre népszerűbb eszközről.Zacher szerint az Elf Barban lévő nikotin mennyisége változó (nem is mindegyikben van, de általában 2 vagy 5 százalékos nikotintartalommal kapható. A legkisebb élettartamú, 600 slukkos 2 százalékos Elf Barban 20 mg nikotin van, ami azt jelenti, hogy egy teljes rúd két-két és fél doboz cigarettával ér fel e tekintetben), a nikotin pedig függőséget okoz. A toxikológus rámutatott: az Elf Bar azért is egyre népszerűbb, mert a készülék által kibocsátott füst édes, az ember nem lesz tőle büdös. Régen azt mondtuk a dohányos fiataloknak, hogy ha dohányzol, büdös leszel. Ezt a mondatot sutba dobhatjuk”

(Forrás: hvg.hu)

Pedagógus: nagyon sokszor hittük azt, hogy ennél már nincs lejjebb, és mégis van

Tollner József, a gimnázium egyik tanára az ATV Start című műsorában azt mondta, nem a teljes tanári kar csatlakozott, ugyanis kevés idő volt az akció megszervezésére, és voltak, akik hiányoztak ebben az időszakban, ezért róluk nem tudni, hogy nem tudtak, vagy nem is akartak csatlakozni. Tollner elmondása szerint mindenesetre sokan támogatják őket és egyetértenek az akciójukkal. Remélik, hogy többen követik is majd a példájukat – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az idei érettségiket még megtartják. A tanár szerint Pintér Sándor belügyminiszter „belépője nagyon elkeserítő volt. Semmit nem ígért, megfenyegetett bennünket, nem élhetünk a jogainkkal, a sztrájktörvényt gyakorlatilag lenullázták” – nehezményezte. Azt sem szabad elhinni, hogy azért nem fejlesztik az oktatást, mert nincs rá forrás – tette hozzá Tollner, aki szerint „egyszerűen egy tudatos leépítés és az áldozatok kiszipolyozása történik”.

Mégsincs polgári engedetlenség a Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, de lesz, ha az Orbán-kormány nem figyel

Jelenleg nincs polgári engedetlenség a gimnáziumban, a már megkezdett érettségi vizsgákat nem szakítanánk meg, a közleményünkkel csupán jelezni szerettük volna, ha a következő tanévig sem lesz változás, ismét ezzel az eszközzel fogunk élni - tisztázta a helyzetet Tollner József, az Illyés Gimnázium egyik tanára, aki a Népszava megkeresésére azt is elmondta: szeptembertől biztosan megtagadják a munkavégzést, ha a kormány a következő két és fél hónapban sem teljesíti a pedagógusok követeléseit, mint például a bérek rendezése vagy a jogszerű sztrájkot korlátozó törvényi rendelkezések eltörlése.

(Forrás: Népszava)

Meglepő eredmény született a kompetenciamérésen, nem rontottak olyan nagyot a magyar diákok

Az országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja. A mérésre járványügyi okokból egy év kihagyást követően, 2021 májusában került sor. A nemzetközi tapasztalatok alapján várható volt, hogy a digitális munkarend bevezetése, a világjárvány negatív hatást fog gyakorolni a tanulók eredményeire, kérdéses legfeljebb az lehetett, hogy azok mely évfolyamokon, milyen mértékben csökkennek – írja hétfői közleményében a Belügyminisztérium. Meglepő, de a tárca szerint érdemben nem térnek el a 2021-es eredmények az előző évekétől – pedig ezek az évfolyamok is hónapokig otthonról tanultak.

(Forrás: Eduline)

Gyors megoldásra vár a tanárhiány - interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar győri vezetőjével

Kulcskérdés a bérezés, hiszen a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az ötvenöt százalékára estek vissza. Minden külső körülmény ellenére is bízom benne, hogy sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben. Mi azon vagyunk a Nemzeti Pedagógus Karral, hogy a pedagógusbérek alapját ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket. Ez tenné kiszámíthatóvá a helyzetünket. Így a pályakezdők bére bruttó négyszázezer forintra emelkedne. Emellett szükség lenne arra is, hogy az igazgatók elismerhessék azoknak a kollégáknak a munkáját, akik gyakran vállalnak többet az átlagnál.

(Forrás: Kisalföld)

Száz pedagógus mutatta meg a minisztérium előtt, mekkora a baj az iskolákban és az óvodákban

Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának tagja a szombati megmozduláson azt mondta, ők már látják, de a szülők még kevésbé, mennyire nagy a baj az oktatásban: tényleg nem tudják megmondani, hogy holnap ki fog tanítani. A minisztériumi épületre mutatva hozzátette, az ott dolgozók már korábban is pontosan látták, hogy kevés pedagógus marad a pályán, ők pedig egyre idősebbek, nincsen utánpótlás. A szakszervezeti vezető szerint éppen ezért emelték meg a munkaterheiket, így próbálva ellensúlyozni a munkaerőhiányt. „A 2000-es évek körül születtél, most leszel pályakezdő? Elkezded? Elkezded a világ egyik legszebb hivatását? Remélem. Nincsenek elég sokan, messze nincsenek annyian, mint amennyire szükség lenne” – üzente a legfiatalabbaknak. A PDSZ rendezvényén száz pedagógussal, egy „élő diagrammal” mutatták meg, milyen a korfa

(Forrás: Eduline)

Pár hónap alatt letarolta a magyar iskolákat az Elf Bar

Rövid idő leforgása alatt elképesztő tempóban terjedt el a magyar diákok körében az Elf Bar nevű e-cigarettamárka, melynek legtöbb típusát hivatalosan nem is lehetne kapni Magyarországon. Az Elf Bar által gyártott akkumulátoros, ízesített folyadékkal feltöltött e-cigaretták, melyeknek előre meghatározott szívási kapacitásuk van: az egyik, Szlovákiában bejegyzett kereskedőoldal alapján lehet kapni 800, 1500 és 3500 slukkra alkalmas rudakat is. Bár drágábban lehet kapni újratölthető verziókat is, a legtöbb verzió egyszer használatos, azaz amikor kiürül, egyszerűen ki kell dobni az akkumulátorral felszerelt műanyag rudat, azaz az Elf Baroknak igen jelentős a környezeti terhelése is.

(Forrás: 444.hu)

Nahalka István: az oktatás a hátán viszi az országot, a Fidesz rákényszerül a változtatásra

A pedagógusoknak ki kell harcolniuk a saját szabadságukat, ami egyáltalán nem lehetetlen még ilyen viszonyok között sem – mondta lapunknak Nahalka István. Az oktatáskutató hozzátette, abban persze nem hisz, hogy a Fidesz hirtelen „fel fog világosulni”, és megengedi a pedagógusoknak, hogy azt tegyék, amit tenniük kellene: szabadságot vigyenek az osztálytermekbe. Ám a pedagógia fejlődése által ez kikényszeríthető. A szakemberrel „Csizma az asztalon, avagy a magyarországi országgyűlési választásokról” címmel írt tanulmánya apropóján beszélgettünk.

(Forrás: hírklikk)

Az Orbán-kormány szerint az Európai Bizottság miatt nem lehet emelni a tanárok bérét

Az Orbán-kormány szerint az Európai Bizottság miatt késik a magyar pedagógusok bérfejlesztése - derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kezdeményezett szerdai sztrájkbizottsági egyeztetésen, ahol Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral tárgyaltak a szakszervezetek képviselői. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Népszavának elmondta, a kormány a pedagógusok béremelését és más oktatási projekteket is uniós pénzből szeretne finanszírozni, de az államtitkár arra panaszkodott, hogy az Európai Bizottság „akadályozza” a folyamatot azzal, hogy nem fogadja el a kormány által benyújtott projekt-tervezeteket. – Ezzel mi nem nagyon tudunk mit kezdeni, a pályaelhagyókat ez nem állítja meg és a fiatalok számára sem teszi vonzóbbá a pályát. A PDSZ felmérésére már 155 bejelentés érkezett kollégáktól, akik letétbe helyezték felmondásukat

(Forrás: Népszava)

Akár az érettségiztetés megtagadása is felmerült egy budaörsi gimnáziumban, ahol a tanárok polgári ellenállást fontolgatnak

Az utóbbi hetek megaláztatásának emlékezetes része marad, ahogy az új munkakörébe belecsapó belügyminiszter tudatta velünk, hogy magunknak kell kivívnunk a társadalom tiszteletét, amit ezek szerint eddig elmulasztottunk.” A nyílt levél megemlékezik arról is, hogy „a tavaszi mozgalmunkért elégtételt véve a parlamenti többség a használhatatlanságig korlátozta a sztrájkjogunkat, illetve konkrét szankciókkal fenyegeti a polgári ellenálláshoz esetleg folyamodó magyar pedagógusokat. Ezeket a jogszabályokat a frissen megválasztott, a családok sorsát egyébként annyira a szívén viselő köztársasági elnök rögtön ellenjegyezte.”A tanárok emiatt úgy érzik, nem marad más választásunk, mint egzisztenciális kockázatok árán is a polgári ellenállás eszközéhez nyúlni.

(Forrás: hvg.hu)

Többség szerint szükség van jelentős béremelésre az oktatásban és az egészségügyben

Tízből hat (61 százalék) megkérdezett inkább nem elégedett a magyarországi oktatás helyzetével. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (94 százalék), a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (73 százalék), illetve a Fidesz szavazóinak a negyede (25 százalék) is. A válaszadók kétharmada (67 százalék) szerint a kormány nem szentel kellő figyelmet az oktatásnak. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte majd’ mindannyian (97 százalék), tízből nyolc (78 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (35 százalék).Tízből hét (70 százalék) megkérdezett szerint az oktatás problémáinak megoldásához fontos lenne, hogy önálló minisztériuma legyen az oktatásnak. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (96 százalék), a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (73 százalék), illetve minden második (49 százalék) Fidesz szavazó is. Tízből négy (39 százalék) válaszadó tapasztalt tartós pedagógushiányt abban az intézményben, ahova gyermeke/unokája, stb. jár. A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) szerint szükséges lenne a diákok és a pedagógusok iskolai terhelésének a csökkentésére. Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett azt tartja helyesnek, ha joguk van a pedagógusoknak sztrájkolni, ha elégedetlenek a helyzetükkel.

(Forrás: Publicus)

Az államtitkár elárulta, miért késik a pedagógusok bérrendezése

Korábbi ígéretéhez híven folytatta a sztrájktárgyalásokat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az oktatásban dolgozók körülményeinek javítása érdekében. Az első sztrájktárgyalást szerda délután tartották abban az épületben, ahol korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma működött. A késő délután véget ért egyeztetésről közösségi oldalán számolt be a PDSZ. Országos választmányuk tagja, Nagy Erzsébet elmondta, hogy Maruzsa Zoltán államtitkár ült le velük egyeztetni, aki megismételte, tisztában vannak a pedagógusok helyzetével és problémáival. UGYANAKKOR MIVEL EZEKET ELESŐSORBAN UNIÓS PÉNZEKBŐL AKARJA RENDEZNI A KORMÁNYZAT, AZONBAN EZEKET AZ ÖSSZEGEKET MÉG NEM HAGYTÁK JÓVÁ MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA, EZÉRT KÉSIK A PEDAGÓGUS BÉRRENDEZÉS IS.

(Forrás: index)

OMBUDSMAN: HA AZ OKTATÁS CÉLJÁRÓL MÁST GONDOL A POLITIKUS, A TANÁR ÉS A SZÜLŐ, A DIÁKOT MEG SENKI NEM KÉRDEZI, GARANTÁLT A JOGSÉRTÉS

az oktatási jogok biztosa elmondta, szerinte a hazai közoktatásban az oktatási jogok sérülése három fő okra vezethető vissza: A diákjogok kampányszerű terjesztése nem hoz hosszú távú eredményt, mert „azok a diákok, akik aktívan részt vállalnak az érdekérvényesítő munkában, 2-3 év alatt kikerülnek a rendszerből, és lehet elölről kezdeni az egészet, nem lehet elégedetten hátradőlni”. Magyarországon a szabad iskolaválasztás gyakorlata a nemzetközi gyakorlat és jog totális félreértelmezése mentén valósul meg, és ez eleve sérülékennyé teszi a diákjogokat. A közoktatási rendszer működtetőinek és az oktatásban részt vevő szereplőknek nincs egységes válaszuk arra a kérdésre, hogy mi a közoktatás célja.

(Forrás: Qubit)

58 pedagógus jelentett be polgári ellenállást a Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, megtagadhatják az érettségiztetést

Mivel tényleg minden jogszabályi lehetőségüket megvonták az elégedetlenségünk kifejezésére, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 58 pedagógusának nem marad más választása, mint egzisztenciális kockázatok árán is a polgári ellenállás eszközéhez nyúlni, közölték csütörtökön az intézmény Facebook-oldalán. A posztban emlékeztettek, nincs olyan ország, amely az oktatási rendszerének versenyképessége, a benne dolgozó tanárok nevelő és oktató munkája nélkül sikeressé tudott volna válni. A szülők a legféltettebb kincsüknek, a gyermekeiknek a szellemi, lelki és erkölcsi fejlesztését adják át részben a tanároknak, a bizalmuk meghálálásához pedig olyan tanárokra van szükség, akik anyagi és erkölcsi megbecsülésben tudják végezni a munkájukat.

(Forrás: 24.hu)

Horn Gábor: Előretolt idiotizmus helyett attitűdváltást az oktatásügyben

A fontos az, ami van, illetve nincs, ami folyik, illetve nem folyik az iskolánkban: kiegyensúlyozott, a XXI. század kihívására felkészítő munka, autonóm környezet, élni tudó, egymást legalább elviselni akaró felnőttek nevelése, nyelvtudással, informatikával, önismerettel, a tanulni tudás képességével felvértezve. No ennek egyik, azt hiszem legfontosabb feltétele a önmagával és környezetével békében levő tanár. Amelynek egyik feltétele a megalázó bérek soron kívüli rendezése. Másrészt komoly reformra szorul a pedagógusképzés: elengedhetetlen az attitűd és a szakmai szempontok felülvizsgálata. Harmadrészt vissza kell adni az oktatási műhelyek autonómiáját.

(Forrás: hvg.hu)

A TESTI FENYÍTÉS MÁR NEM DIVAT, DE A GYEREKEK ÉRZELMI BÁNTALMAZÁSA MINDENNAPOS A MAGYAR ISKOLÁKBAN

A diákság nagy része azért sem mer ellenvéleményt megfogalmazni a tanárával szemben, mondja Siadik Nóra, a 2014-ben még Független Diákparlament néven alapított ADOM Diákmozgalom most 17 éves szóvivője, mert fél a retorziótól, ami teljesen abszurd, hiszen ahogyan a diákokat – szerencsésebb helyzetben a diákok munkáját – értékelik, úgy a tanároknak is szükségük lenne a visszajelzésre. Erre a jelenlegi oktatás rendszerben semmilyen lehetőség nincs, de Siadik szerint megoldást jelentene egy olyan, a Kréta néven futó elektronikus naplóhoz hasonlóan iskolánként hozzáférhető tanárértékelő rendszer, amelyben a diákok akár anonim módon is értékelhetnék a tanáraik munkáját.

(Forrás: Qubit)

Kétszáz magyarországi pedagógust utaztatnak a csíksomlyói búcsúra

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye szerint a 2011-ben indult Határtalanul program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése az anyaországi és külhoni magyarság között. A Határtalanul program egyik újításának köszönhetően a diákok mellett már tanárok is részt vehetnek tanulmányutakon, hogy megismerkedjenek a külhoni területeken élőkkel, kapcsolatokat alakítsanak ki, a megszerzett földrajzi, történelmi, néprajzi ismereteket pedig oktatói munkájukban hasznosítsák. Eddig mintegy ezer magyarországi tanár vehetett részt tanulmányúton a program keretében.

(Forrás: Debreceni Nap)

ÍGY VÁLNAK AZ EGYETEMEK DICSŐ TUDOMÁNYOS MŰHELYEKBŐL CÉGSZERŰEN MŰKÖDŐ, PÉNZKÖZPONTÚ DIPLOMAGYÁRAKKÁ

Fleming szerint a mai akadémiai szféra legmarkánsabb jellemzője a vállalati struktúra utánzása. Ez igaz egyrészt esztétikai oldalról, miután a kutatók manapság sokemeletes modern irodaházakban dolgoznak portaszolgálattal, belépőkártyával, vállalati levelezőrendszerrel, indokolatlanul elvárt irodai jelenléttel, ami így hangulatát és természetesen implicit üzenetét tekintve nem tér el attól, amivel egy multinacionális vállalat alacsony beosztásban dolgozó alkalmazottja találja szemben magát. Másrészt gyakorlati oldalról sem a tudósközösségek demokratikus, önkormányzó elvei szabályozzák az egyetemek működését: szigorú szervezeti hierarchia teszi nyomasztóvá az oktatók és kutatók életét. A szerző itt két problémát is kiemel. Egyrészt a 21. századi egyetemen az egyes intézményekben a menedzseri állomány és adminisztratív személyzet száma felülmúlja az akadémiai munkatársak számát. Másrészt az egyetemek felsővezetését – kancellárok, rektorok, dékánok, dékánhelyettesek és intézetvezetők egyre népesebb csoportja – sokszor olyanokkal töltik fel, akik soha életükben nem láttak el kutatói feladatokat, nem tanítanak, hanem ehelyett közgazdasági vagy üzleti (MBA) képesítéssel rendelkeznek,

(Forrás: Qubit)

Szomorú felnőttmintát is kaptak az élmény mellé a gyerekek a magyar-angol meccsen

Harmincötezer gyerek, háromezerötszáz kisérő, jó idő, szép hely, magyar győzelem a magyar-angol Nemzetek Ligája-mérkőzésen. Sokuknak biztosan hatalmas élmény volt. Vannak, akik szerint ez a fontos, és kevéssé számít, hogy a gyerekek egy része pfújolt akkor, amikor a rasszizmus elleni tiltakozásul az angol válogatott játékosai féltérdre ereszkedtek. „Lehet, hogy egy felnőtt kezdte el, a gyerekek csak utánozták. Szomorú voltam, amikor láttam. Mi pedagógusok nem ezt tanítjuk nekik, de számukra a felnőtt társadalom és a közhangulat a minta” – nyilatkozta a Hírklikknek egy iskolaigazgató. Lehet. De a mai Magyarországon az is szomorú, hogy az iskolaigazgatónak azt kell kérnie, ne írjam le a nevét, nehogy a nyilatkozata miatt bántódása essék. Ami pedig mindennek a dacára mégiscsak kérdés marad, ha már egy ilyen rangos eseményen is a rasszizmus ellen tiltakozók pfújolása lehet a minta–- akár csak a gyerekek egy részének is –, milyen lesz Magyarország jövője?

(Forrás: hírklikk)

A TANÁROK MINDIG IS MEGALÁZÓAN KEVESET KERESTEK, DE A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT LEGALÁBB VONZÓ VOLT A PEDAGÓGUSPÁLYA

A 2011-es új köznevelési törvény új pedagógus-előmeneteli rendszert határozott meg (ez az, amit életpályamodellként ismerünk), amelynek lényege, hogy a pedagógusokat különböző minősítések alapján fokozatokba sorolták, és ezekhez szabott fizetési lépcsőket állapítottak meg. Az élesben 2013 szeptemberében induló rendszert rögtön korrigálták, és a különböző fokozatokhoz kapcsolódó béremelés teljes összegét 2017-ig akarták kifizetni, de már 2015-ben úgy módosították a pedagógus-előmeneteli rendszert, hogy a bérképzés addigi alapját képező minimálbér helyére a költségvetési törvényben meghatározott vetítési alap lépett életbe (ami azóta is fokozatosan elmarad a minimálbér összegétől), így pedig sokkal alacsonyabb ütemű lett az alapbérek növekedése, és semmi nem lett a radikálisnak ígérkező béremelésből. (Kende Ágnes)

(Forrás: Qubit)

A tanárhiány már kezelhetetlen, bruttó 400 ezres kezdőbért javasolnak – Interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével

A kulcskérdés a bér, illetve hogy milyen lehetőségek vannak arra nézve, hogy a diákok tanítási óráira valóban az adott tantárgynak megfelelő, pedagógus végzettségű emberek menjenek be. Tudom, mindig a bérekről beszélünk a legtöbbet, sokkal jobb lenne, ha módszerekről, sikeres hátránykompenzálásról, a Nemzeti alaptantervről vitáznánk, de amíg nincsenek meg a pedagógusok, akikre lehetne építeni, érdemben nem nagyon tudunk másról beszélni. A munkaterhek is jelentősen növekedtek, a kötelező heti 22-26 tanórás felosztás ma már a gyakorlatban 25-26 óra, így tényleg semmi másra nem jut idő, csak a tanórára, felkészülésre, értékelésre. Semmi olyanra, ami egyébként a közösség szempontjából fontos lenne: iskolai- és osztályprojektek, szakkörök, külön foglalkozások, tanulmányi kirándulások, színház-és múzeumlátogatás, érdemi párbeszéd kialakítása a szülők, diákok, tanárok között. Ami most van: tudásgyár, gyermekmegőrzés. A közoktatás ennél több kellene hogy legyen.

(Forrás: Népszava)

A rasszizmus miatt kitiltott szurkolók helyére beengedett gyerekek is pfujolták a térdelő angol futballistákat a Puskás Arénában

A magyar-angol Nemzetek Ligája-mérkőzés kezdőrúgása előtt az angol válogatott játékosai a tőlük megszokott módon féltérdre ereszkedtek, amivel a rasszizmussal és gyűlölettel szembeni ellenérzésüket fejezik ki. A BBC tudósítója azt írja, hogy a főként gyerekekből álló közönség teljes mértékben tiszteletben tartotta az angol himnuszt, ugyanakkor a tömegben gúnyolódás és pfujolás volt hallható, amikor az angol játékosok letérdeltek.

(Forrás: telex)

DR. GYURKÓ SZILVIA: LESZ ITT REND. SZÉP ÚJ REND. PEDIG AKÁR MEG IS BECSÜLHETNÉNK A PEDAGÓGUSAINKAT

Egyre növekszik az életkori szakadék a diákok és a pedagógusok között, és egy elöregedő, túlterhelt, gyakran motiválatlan, kizsigerelt szakmai karral egyre nehezebb a módszertani megújulás. A több éve, évtizede oktató tanároknál a legnagyobb a kockázata annak, hogy rutinból kezdenek dolgozni, ami – tekintve a gyerekek és a családok általános helyzetét – nagyon-nagyon súlyos gond. A családokban a szülők ugyanis egyre túlterheltebbek, a gyerekekre jutó minőségi idő szűkül. Generációs kihívásként jelentkeznek a figyelemmel, koncentrációval kapcsolatos problémák, és a szorongás. Ha valamikor, akkor most aztán tényleg jó lenne ha felkészült, hivatásuknak élő (és nem a túlélésre hajtó, hanem a szakmájukból erőt merítő) felnőttek várnák a gyerekeket az intézményekben.

(Forrás: wmn.hu)

Trencsényi László: biztos, hogy a féktelen pedagógusgyűlölet a miniszterelnöktől ered

A pedagógusnap alkalmából kedden Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Pesti Vigadóban köszöntötte a pedagógusokat. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint „abba, hogy a díjátadón lényegében megjelent teljes pompájában az oktatási vezérkar – mert a belügyminisztert még nem lehetett igazán idehozni –, biztos belejátszott Parragh ormótlan, bunkó beszólása a pedagógusok szabadidejéről és szabadságáról. Nyilván ezt kellett kompenzálni azzal, hogy ilyen nagy csinnadrattával rendezték az eseményt.” Trencsényi szerint Parragh biztos megkapta a látens biztatást, de a féktelen pedagógusgyűlölet a miniszterelnöktől ered.

(Forrás: hírklikk)

Ezzel “borzolta fel” Gulyás Gergely a pedagógus szakszervezeteket

“Hívják fel az 5 milliós fizetést kereső magyar baloldali képviselőket az Európai Parlamentben, hogy Magyarország és a magyar tanári kar érdekeit képviseljék” - tanácsolta a pedagógus szakszervezeteknek Gulyás Gergely a béremelésük érdekében az InfoRádióban. “A véleményem változatlan, a tanárok követelése jogos, a tanári bérek Magyarországon valóban alacsonyak” - jelentette ki az Inforádió Aréna című műsorában Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap este arra a kérdésre, hogy hogyan folytatódnak majd a tárgyalások a pedagógus szakszervezetekkel, azt mondta: új felelőse van az oktatásügynek a kormányban, Pintér Sándor, ő fog javaslatot tenni, de a béremelés szerinte is „indokolt és szükséges”. Mint fogalmazott, ő külön is nagyra értékeli a tanárok tavaszi magatartását, hogy “a szakszervezetek politikai provokációjának nem ültek fel”. “S bár a pedagógus szakszervezet egy minapi rendkívül szórakoztató közleményben azt állította, hogy április elején felhagytak a tanár sztrájkkal, de a helyzet az, hogy érdeklődés hiányában a tanársztrájk addigra elmaradt” - jelentette ki a műsorban.

Parragh László jót mosolygott, amikor lemondásra szólították fel a pedagógusok

„Én is voltam fiatal. Az embernek vannak álmai, vágyai, motivációi, és ez a motiváció nem mindig kizárólag a pénz. Én például tanár akartam lenni, annyira felnéztem a tanáraimra” – mondta a műsorban. Hozzátette, hogy van hivatástudat is a világon, ennek a kettőnek az egyvelege, ami a pályaválasztásban meghatároz. Látta a lemondási felszólítást is, jót mosolygott rajta, főleg a végkielégítés tekintetében, mert nem kap pénzt a kamaraelnöki pozíciójáért. Nem gondolja, hogy van miért bocsánatot kérnie, nagyra becsüli a pedagógusokat. Úgy gondolja, szükség lenne béremelésre a pedagógusoknál, de minden béremelést úgy kell kezdeni, hogy megnézzük, miből lehet emelni. Hozzátette: egy ország addig nyújtózkodhat, amíg a takarója ér.

(Forrás: Magyar Hang)

Két gyereket is ottfelejtett a busz az osztálykiránduláson

Az érintett iskola igazgatója az illetékes tankerületi központhoz irányított. A Kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója, Zsámboki Anna megkeresésünkre az alábbi tájékoztatást adta: „A Kecskeméti Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola 7. évfolyama 2022. május 17-én közös osztálykiránduláson vett részt Egerben és környékén, a létszám miatt 2 autóbusszal. A kirándulás során 2 tanuló kérte, hogy hazafelé a másik autóbuszban utazhasson, azonban az indulási időpont félreértése miatt arra a járműre sem szálltak fel. Az indulást követően kiderült a félreértés, az osztályfőnök azonnal telefonon beszélt az érintett tanulókkal, akik a megállóban maradtak, amíg a busz visszaérkezett értük. A programról mindenki rendben hazaérkezett. Az intézményvezető megkezdte az ügy kivizsgálását.” Bár a külföldi utakat már szabályozták, a belföldi osztálykirándulások esetében nincs jogszabály arra, hogy bizonyos létszám felett hány tanárnak vagy kísérőnek kell a csoporttal tartania.

(Forrás: indirekt.hu)

Parragh László: Én is tanár akartam lenni, nem kérek bocsánatot

Más is motiválhatja a tanárokat, nem csak a bérezés – fejtette ki véleményét egy korábbi interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte azonban ezzel nem sértett meg senkit, így nem érzi azt, hogy bocsánatot kellene kérnie. Parragh László szerint szükség lenne béremelésre a pedagógusoknál, de minden béremelést úgy kell kezdeni, hogy megnézzük, miből lehet emelni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hozzátette: egy ország addig nyújtózkodhat, amíg a takarója ér. Korábban egy interjújában úgy fogalmazott, hogy a bérezés mellett a dolgozókat, így a tanárokat más is motiválhatja. „Ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek” – mondta. SZERINTE NEM SÉRTETTE MEG A TANÁROKAT, EZÉRT NEM GONDOLJA AZT, HOGY BOCSÁNATOT KELLENE KÉRNIE.

(Forrás: index)

DRÁMAI A MAGYAR OKTATÁS HELYZETE – EGYHÁZI ISKOLÁK TANÁRAI SZERINT IS

Miután másfél hete megírtuk, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa közleményben ismerte el, amit a tanárok jó ideje egyre hangosabban jeleznek – vagyis hogy rendkívül alacsony fizetéshez jelentős túlterhelés járul –, sorra érkeztek a Szemlélek szerkesztőségéhez visszajelzések a címzettek, az egyházi iskolák pedagógusai részéről. Volt köztük, aki üdvözölte az MKPK közleményét – na, végre! –, mások elszomorítónak tartották a politikai számítást is magában foglaló időzítést. Kétségkívül felmerül a kérdés, hogy ha az egyházi vezetők jó ideje tisztában voltak azzal a helyzettel, ami a munkások méltó bérének visszatartásaként is értelmezhető, miért intették korábban csendre az állapot elszenvedőit, sőt miért kampányoltak azon politikai erő oldalán, amely ezt évek óta, folytatólagosan elköveti? Úgy láttuk jónak, ha két oldalról közelítjük meg a probléma feltárását: egyrészt megkérdeztük nagyobb létszámban magukat az egyházi iskolák tanárait, majd podcast műsorunkban egy asztalhoz ültettük a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorát, aki korábban az Oktatási Hivatalt vezette.

(Forrás: Szemlélek)

„EGY TOLLVONÁSSAL LÁTHATATLANNÁ TETTEK MINKET, ÚGY, AHOGY SOKSZOR A TANÍTVÁNYAINKAT, AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYEREKEKET IS”

Az idén sztrájkoltunk. Két órát. Az intézményben mindenki egyetértett a sztrájkkövetelésekkel, de sokan nem látják értelmét a sztrájknak. Eddig se hallották meg a hangunkat, most miért hallanák? De sokan sztrájkoltunk. Két órát. Januárban. Hogy miért csak ennyit? Azért, mert a sztrájkot meghatározó rendelet szerint (ami a márciusi sztrájk előtt jelent meg) a sajátos nevelési igényű tanulóknak a sztrájk ideje alatt mindent biztosítani kell, ugyanúgy, mintha nem lenne sztrájk. Tehát törvényesen nem szüntethettük be a munkát. A gyógypedagógus nem sztrájkolhat. Egy tollvonással láthatatlanná tettek minket, úgy, ahogy sokszor a tanítványainkat, az értelmileg akadályozott gyermekeket is láthatatlanná teszik. Kevés a fizetés. Nekem is, a kollégáknak is. Az osztályokban egy gyógypedagógiai asszisztenssel dolgozunk együtt, ők olyan fantasztikus munkatársak, akik nélkül megállna az élet. Ha nincsenek, akkor a fejlesztésekre nem jut idő, nem tudunk úgy differenciálni, ahogy kell és ahogy szeretnénk. Régen olyan gyógypedagógiai asszisztenssel dolgoztunk, aki elvégzett egy kétéves OKJ-s képzést. Ma már nem kell végzettség, 8 általánossal is felveszünk jelentkezőt (már ha van, persze). De nem maradnak. Ennyi pénzért?

(Forrás: wmn.hu)

ÓNODY-MOLNÁR DÓRA: PINTÉR SÁNDOR RENDJE

Optimista várakozásaimat a miniszteri expozé kissé letörte. Beszédének kulcsszava a rend volt. De hát mi más is legyen? Ő mégis csak egy rendőr. „Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”, mondta, majd nyomatékosításképpen hozzátette, hogy a „leszakadó területeken” az iskolákat már most kamerás megfigyelő rendszer segíti. Aztán felhozta az iskolaőrök intézményét is, ami szerinte népszerű intézkedés volt, és segíti az oktatást is. A rend biztosítása lesz tehát az új oktatási-belügyminiszter legfőbb célja. Ebből sok jó nem következik. Hiszen a rend és a fegyelem témájának erőltetése, meglehet, népszerű volt a tanárok egy körében, eddig is azt szolgálta, hogy az oktatás tartalmi és módszertani megújításának elmaradását a poroszos hagyományok idealizálásával adják el az arra fogékony közönségnek. A sokszínű, változó, a kor igényeihez alkalmazkodó oktatási szemlélethez képest már a 2010-es hatalomátvételtől kezdve azt az uniformizáló, anakronisztikus, gyerekellenes ideológiát képviselte a Fidesz, amelynek egyik központi fogalma: a rend.

(Forrás: Jelen)

A magyar lányok bekerültek a legjobb öt közé a matematikai diákolimpián

A múlt héten véget ért Egerben az Európai Leány Matematikai Diákolimpia (EGMO), amelyen idén 57 országból 222 versenyző mérte össze az erejét. Magyarország első alkalommal szervezte meg a nagyszabású versenyt, amelyen a legeredményesebb az Egyesült Államok csapata lett. Az európai nemzetek sorában a magyar csapat az ötödik helyen végzett. Arany-, ezüst- és bronzérmeket is hoztunk.

(Forrás: hvg.hu)

Az érettségi sikerét nem az határozza meg, ami nyolcadikban történik

„Ne tanítsunk, hanem segítsünk tanulni! Ne kizárólag tantárgyakban gondolkodjunk!” – vallja a hamarosan új épületszárnyat kapó Lauder Gimnázium igazgatója, Horányi Gábor. Az iskola mostani bővítésének nem az az indoka, hogy még több tanulót tudjanak befogadni, hanem az, hogy felkészüljenek a 21. századnak megfelelő oktatásra.

(Forrás: hvg.hu)

A héten mindenki megtudja, hány pontot szerzett az írásbelin: itt van minden, amit a megtekintésről tudni kell

A megtekintéssel együtt kifogást is lehet tenni, ha a szaktanár esetleg a központi javítási-értékelési útmutatótól eltérően javította ki a dolgozatot, valamint elszámolta magát. Aki középiskolában jelentkezett az érettségire, ő a dolgozatot, legyen az közép- vagy emelt szintű, a középiskolában tekintheti meg- Arról, hogy ki mikor nézheti meg az érettségi dolgozatát, és tehet szükség esetén észrevételt a szaktanár értékelésére, arról elvileg minden vizsgázó már az írásbeli vizsga megkezdése előtt kapott tájékoztatást. A megtekintésre és a másolat készítésére egy munkanapot, egész pontosan nyolc órát kell biztosítani.

(Forrás: Eduline)

Novák Katalin hűséges maradt az Orbán-kormányhoz, aláírta a tanársztrájk korlátozását

A módosítás törvényi szinten akadályozza meg, hogy a pedagógusok tantestületileg sztrájkba lépjenek. Egy esetleges “munkabeszüntetés” esetén például minden intézményben biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, az étkeztetést, csoportokat sem lehet összevonni, a tanórák 50 százalékát – érettségiző osztályok esetében a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát – meg kell tartani. Szükség esetén a sztrájkolókat is munkára utasíthatja az intézményvezető. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak pedig teljesen megtiltják a sztrájkot. A kormány ezzel korábbi bírósági határozatokkal is szembement, amelyek kimondták, az ilyen mértékű munkavégzés nem tartozhat bele a sztrájk alatti elégséges szolgáltatások körébe.

(Forrás: Népszava)

A kérdés, hogy felkészültek-e a pedagógusok erre a veszélyre

Januárban meghalt egy hétéves kisfiú Újpesten, miután egy iskolai születésnapi tortázás után anafilaxiás sokkot kapott. A napokban szintén Újpesten történt hasonló eset: ám ekkor szerencsére az óvónő lélekjelenlétének és a már kéznél lévő életmentő gyógyszernek köszönhetően ez a kisfiú nem halt bele az életveszélyes allergiás reakcióba. Mennyire vagyunk messze attól, hogy minden magyar oktatási intézmény és pedagógus fel legyen készülve a hasonló vészhelyzetekre?

(Forrás: index)

70 milliót loptak hamis online érettségi és diploma hirdetésével

Néhány év alatt csaknem 70 millió forintot keresett az a társaság, amely különböző webfelületeken úgy hirdette magát, mint ahol egy év alatt érettségihez lehet jutni. A cég oktatási listájában ezen túl szerepeltek különböző szakképesítések, sőt még diploma is. Csaknem félezer embert verhettek át, de a nyomozók továbbra is várják a becsapottak jelentkezését.

(Forrás: index)

Parragh: Nincs olyan munkavállaló, akit csak a fizetés motiválna, az anyagi szempontok csak idősebb korban lesznek fontosak

Az iparkamara elnöke ezután ment be a Klubrádió Megbeszéljük... című műsorába, ahol arról beszélt, hogy őt személy szerint soha nem ambicionálta semmilyen politikai szerep, őt vállalkozók választják meg, és a vállalkozók érdekeinek képviselete a feladata. Visszatetszést keltő kijelentésével kapcsolatban pedig kijelentette, hogy szerinte \"nincs olyan munkavállaló, akit csak és kizárólag a fizetésemelés motiválna a munkakeresésénél\". Azt állítja, hogy az anyagi szempontok a kor előrehaladtával válnak fontosabb kérdésekké. Parragh azt is leszögezte, hogy nem mond le, sőt, a szakszervezeteknek azzal kellene foglalkozniuk, hogy a realitásokhoz igazított igényekkel álljanak elő”.

(Forrás: hvg.hu)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a tanárok sztrájkjoga érdekében a PDSZ

A tájékoztatás szerint a szervezet május 27-én és 28-án tartotta kétnapos, XXVI. kongresszusát, ahol határoztak egyebek mellett arról is, hogy a PDSZ továbbra is kitart a sztrájkkövetelések teljesülése és a sztrájkjog biztosítása érdekében a jogi eljárások, az egyeztetés és a sztrájkfolyamat mellett. A PDSZ XXVI. Kongresszusa megválasztotta a szervezet választmányát és felügyelőbizottságát. A kongresszus résztvevői visszautasították Parragh László kijelentését, amely szerint a szakszervezetek vitték bele a pedagógusokat a politikai vitába. Szerintük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke próbálja a közvéleményt a pedagógusok ellen hangolni, elterelni a figyelmet a társadalmat érintő, súlyos problémákról. A kongresszus - egyetértve a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetével - javasolja: Parragh László kérjen bocsánatot, és végkielégítés nélkül távozzon a közéletből.

(Forrás: portfolio.hu)

Szent-Györgyi Albert: A tudomány szent nevében agyonütjük a diákokat

Erőteljesen bírálta a középiskolai rendszert, ami ahelyett, hogy boldog, egészséges és nyitott embereket nevelne, felesleges tudással tömi a gyerekek fejét. Szerinte az iskolának az lenne a feladata, hogy a diákokban elültesse az érdeklődést, ami aztán további ismeretszerzését vezérelni fogja. Bírálataiban rendre számon kérte az oktatáson azt is, hogy nem neveli életre a gyermekeket (Hm…ismerős gondolatok?), az egyetemeket pedig azzal vádolta, hogy onnan megfásulva távoznak a diákok, akiknek a lelkéből kitaposta a rendszer az építeni akarás vágyát: És mit csinálunk itt az egyetemen ezzel a tanárjelölttel? A tudomány szent nevében agyonütjük. Tanítjuk addig míg, mint élettelen, megtört ember füstölgő fejjel el nem hagyja az egyetemet. (A hibás és helyes pedagógiáról – Riport a Magyar Nemzet 1941. február 28-i számában)

(Forrás: hvg.hu)

Hová tűntek a fiatalok a magyar politikából?

Mégis, kár volna egy egész generációt leírni csak azért, mert annak nem jutott még a demokráciából, és borítékolni lehet, hogy nem is fog. Elvégre minden rendszernek volt ifjúsági utánpótlása, és minden rendszer ellen a diákok, egyetemisták mozdultak meg először. Ezen a vonalon haladva tehát csak a mikor és a kik a kérdés – vagy az, hogy a NER évtizedes fennmaradásához megvan-e a kellő számú ember, illetve akarat a mostani huszonévesek között. A fiatalok tenni akarásának Magyarországon hagyománya van, a rendszerváltás óta is.

(Forrás: hvg.hu)

Szűnjön meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara!

Sokkal hasznosabb és életszerűbb volna, ha nem a katát, hanem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát szüntetnék meg. De legalábbis a kötelező, évi ötezer forintba kerülő tagságot. A Parragh vezette intézmény ugyanis, túl azon, hogy az ily módon megsarcolt vállalkozásoktól beszedi az évi ötezer forintos dézsmát – amelyik cég, vállalkozó „elfelejti” befizetni, azt a NAV inkasszó révén jobb belátásra bírja – nem sokat tesz a vállalkozókért. Küld időnként e-maileket, amelyeknek a vállalkozások semmi hasznát nem veszik. Nem nő tőlük a bevételük, nem nyílnak meg előttük új üzleti lehetőségek, a legtöbbször magas belépődíjas üzleti konferenciákat ajánlanak a számukra.

(Forrás: hírklikk)

Semjén Zsolt elmagyarázta, miért nem lehet azonnal emelni a pedagógusbéreket, ha ilyen jó a gazdasági növekedés

A gazdaság nehéz helyzete mindenkit érinteni fog, nem csak a tanárokat - jelentette ki az Országház épületében újságíróknak nyilatkozva a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt kifejtette, a pedagógusok piaci szintű béremelése valóban elmaradt, s az is tény, hogy az orvosoknál volt bérfejlesztés, a tanároknál nem. Ám az ország teherbíró képességéhez mérten megtörténik mindez, s Pintér Sándor a garancia, hogy ha az orvosokkal meg tudott állapodni, és ha tanári oldalról van megfelelő tárgyalópartner, akkor velük is lehetséges az egyezség. A Népszava kérdésre, miszerint a kormány folyamatosan azt hangsúlyozza, milyen jók a gazdasági mutatók és éppen emiatt nem férhetne-e bele egy pedagógus-béremelés, azt felelte, „most jó a GDP, de a helyzet az, hogy az EU elhibázott energetikapolitikájából látható, hogy az energiaárak az égben vannak, óriási gazdasági bizonytalanság van, ennek a következményére nyilvánvaló az országnak fel kell készülni gazdaságilag. (...) Ebből kifolyólag a rendelkezésre álló pénzeszközöknek van egy prioritása és van egy végessége.”

(Forrás: Népszava)

Fact-check: Nem 22-en jelentkeztek idén fizikatanárnak, de nem sokkal jobb a helyzet

Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót és a közösségi médiát, hogy idén országosan mindössze 22-en jelentkeztek első helyen fizikatanárnak, és 25-en kémiatanárnak. Eredetileg a Válasz Online-on jelent meg egy podcast még május 5-én, amiben Weiszburg Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomány Karának oktatója beszélt többek között az idei jelentkezők csekély számáról, amelynek szemléltetésére alapos grafikonokat is készített. Ezek a beszélgetés alapján készült cikkben láthatók is. A leírásban az szerepel, hogy az adatok forrása az Oktatási Hivatalhoz tartozó felvételi információs portál, a Felvi.hu. Ezzel még nem is lett volna baj, de az innen származó információk aztán elkezdtek terjedni a közösségi médiában kissé leegyszerűsítve és különböző véleményekkel megspékelve. Ezek közül talán a legfinomabb még az volt, hogy majd az utolsó kapcsolja le a villanyt az iskolában.

(Forrás: telex)

DIPLOMA ELŐTT, NYELVVIZSGA NÉLKÜL – EZÉRT NEM BESZÉLNEK A MAGYAR FIATALOK IDEGEN NYELVEKET

Az Eurostat-felmérésekben rendre a gyengébb országok között szerepelt hazánk, az elmúlt öt–hat évben azonban Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint mégis látszik valamiféle csekély javulás. Ez pedig leginkább annak köszönhető, hogy az ország nyitottabbá vált a mobilitás által. „Sokkal szélesebb körben vált realitássá, hogy valakinek az élethelyzete miatt akár hosszabb ideig, akár átmenetileg külföldön kell dolgoznia, ennek köszönhetően némileg változott az idegen nyelvekhez való viszonyulás. Illetve az is közrejátszik a folyamatban, hogy az aktív, felnőtt lakosságban valamicskét nőtt azoknak az aránya, akik ugyan alacsony szintű, de mégis valamiféle használható idegennyelv-tudásra szert tettek az oktatásban” – mondta. Nemzetközi összehasonlításban azonban a relatív helyzetünk semmivel sem jobb az előző évekhez képest, ezek a folyamatok ugyanis másutt – leginkább a környező országokban – is hasonlóan zajlanak.

(Forrás: wmn.hu)

Megszólalt a pesti topgimi igazgatója: ezért állnak egyre kevesebben tanárnak Magyarországon

Biztos, hogy a mai oktatás színvonalának tartásakor a kulcskérdés az, hogy a külső tényezők ellenére meddig van még lelekesedése, kedve a pedagógusoknak ugyanolyan színvonalon oktatni - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában dr. Erős-Honti Zsolt. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatójával többek között beszélgettünk a magyar pedagógusok és iskolák előtt álló kihívásokról, az oktatás helyzetéről és arról, hogy milyen tudásra lenne szükségük a diákoknak ahhoz, hogy dinamikusan tudjanak reagálni a jövő változásaira. Az intézményvezetőt arról is kérdeztük, hogy miként lehet az ország egyik legsikeresebb középiskolái között az állami fenntartású gimnázium.

(Forrás: Pénzcentrum)

HOSSZÚRA NYÚLIK A KAMASZKOR: A 25 AZ ÚJ 18!

A társadalmi változások következményei közül nem is az a legfontosabb, hogy pontosan mikortól számít valaki felnőttnek, hanem az, hogy a kamaszkor és a felnőttkor manapság már teljesen egymásba folyik. Miközben száz évvel ezelőtt például a tanulás és a munka évei élesen elváltak egymástól, mára ezek nem zárják ki egymást. Nem ritka, hogy valaki munka mellett másod- vagy harmaddiplomát szerez, sőt, a teljes pályamódosítások is gyakoriak. Emiatt, és mert nők tömegei szereznek diplomát és tesznek szert komoly karrierre, az otthoni munkavégzés is szükségszerűen átrendeződött.

(Forrás: Qubit)

Betámadták az ELTE Tanító- és Óvóképző Karát egy érzékenyítő kurzus miatt

Petíciót indított a szélsőségesen abortuszellenes CitizenGo nevű szervezet, illetve a kormánypárti propagandamédiához köthető Védett Társadalom Alapítvány az ELTE egyik szabadon választható képzése ellen. Arra hivatkoznak, hogy az érzékenyítő kurzus \\\"genderideológiára\\\" és \\\"átfogó szexuális nevelésre\\\" képezi ki a magyar pedagógusokat. A petíciót indító, ultrakonzervatív CitizenGo egy több mint 50 országban jelenlévő szervezet, amely hírhedt a szélsőségesen abortuszellenes megnyilvánulásairól, az azonos neműek házasságát, a melegjogokat, genderszakokat, vagy éppen az eutanáziát ellenző petícióiról.

(Forrás: hvg.hu)

400 ezres kezdőfizetést lát ideálisnak a tanárok számára a Pedagógus Kar Nyugat.hu 2022. május 25. 14:19

Ha valaki ezt a pályát választja, akkor nagyon alapvető dolognak kellene lennie, hogy megkapja azt a fizetést, amely mellett nem kell egyéb állásokat vállalnia a létfenntartáshoz vagy mondjuk a családalapításhoz, hogy a feladataira tudjon koncentrálni, ne a pénz miatt kelljen aggódnia – mondta ATV Startnak Horváth Péter, Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Egy kutatásra hivatkozva elmondta, hogy a pedagógusok bére leszakadóban van a többi diplomás fizetéstől, a 2016-ig emelkedő tendenciát mutattak a bérek a 2013-as fizetésemelés után, a diplomás átlagbér 80-85 százalékához közelítettek, most viszont ismét 60 százalék körül mozog. Ideális kezdőfizetésént 400 ezer forintot jelölt meg az elnök, ez egy 60 százalékos fizetésemelést jelentene a pályakezdők esetében.

(Forrás: Nyugat.hu)

Tanárhiány miatt szűnik meg két képzés Füreden, a diákoknak Veszprémbe kell járniuk

Megszűnik szeptembertől a Balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium cukrász és szakács képzése, mert nincs elég szaktanár az iskolában – derül ki abból a Telex birtokába került levélből, amelyet az intézmény vezetése a szülőknek és diákoknak írt. Az információt a Telexnek megerősítette a füredi iskola fenntartója, a Pannonhalmi Főapátság is.

(Forrás: telex)

Komplex reáltárgyakról is beszélt a leendő miniszter, nem tervezi újabb egyetem modellváltását

„Komplex reáltárgyakról” is beszélt Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje erről az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában, szerdán. A leendő tárcavezető kitért a modellváltásra is, képviselői kérdésre azt mondta, nem szerepel a tervek között újabb egyetemek modellváltása.Kitért arra is, hogy a szakképzésben jelenleg 250 ezer hallgató vesz részt, nagy részük ösztöndíjjal. Hozzátette: a szakképzésben megtörtént a pedagógusok béremelése is. A miniszterjelölt fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzésének megerősítését is. Úgy vélte, azt a problémát, amelyet a kémia-, biológia- és fizikatanárok hiánya világszerte jelent, komplex reáltárgyak kialakításával lehet kiváltani.

(Forrás: Eduline)

Azonnal 50 százalékkal emelné a tanárok bérét az LMP

Emlékeztetett: a Fidesz egyszer már megígérte, hogy az oktatói bérek vetítési alapja a minimálbér lesz, „csakhogy becsapták a pedagógusokat, és ezt az ígéretet tíz éve nem teljesítik”. Emiatt a tanárok jövedelmének reálértéke 2015 óta folyamatosan csökken, jelenleg a diplomás átlagkereset 60 százaléka a tanári átlagbér. Pintér mellett Kövér László is beszélt már a tanári fizetések emeléséről, igaz, magyarázatként hozzátette: egy életpályamodellt kidolgozni több ciklus dolga. A pedagógushiány miatti problémákat közben egyre jobban érzékelni: mára már megháromszorozódott a képesítés nélküli tanárok aránya. Kanász-Nagy Máté szólt arról is, hogy a tartós pedagógushiány az intézmények 80 százalékát is érintheti, vagyis a probléma nemcsak a kistelepüléseken, hanem a fővárosban is fennáll.

(Forrás: hvg.hu)

Parragh László: A tanároknak ott a szabad nyár, a tűzoltóknak az adrenalin-löket, a kassza persze mindenkinek egyformán csörög

A jegybankot bírálja, a különadókat, a rendeleti kormányzást szükségesnek tartja, a katát és az iparűzési adót újragondolná Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki sajátos módon „motiválja” a csekély fizetésért dolgozó tanárokat, tűzoltókat. „A minimálbér és a garantált bérminimum összege jogszabályban előírt, de megállapodáson alapszik. Magyarországon nagyon magas a foglalkoztatási ráta, ez is azt igazolja, hogy az állam „csendes” jelenléte hasznos e téren. De sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia.”

(Forrás: Népszava)

Ezerforintos jutalmat kapnak a tanárok pedagógusnapra

„Ereszd el a hajam! Lesz ám bulika!” – írta Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra reagálva, hogy ezer per főből kell kihozni egy „méltó összejövetelt” a pedagógusnap alkalmából. Tavaly olyan tanár is akadt, akire kétszáz forint jutott, így ez végül is előrelépés. A Belső-Pesti Tankerületi Központ 76 ezer forint keretösszeget biztosít egy intézménynek az idei pedagógusnap alkalmából. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-oldalán megosztott levélben hozzáteszik: a méltó összejövetel keretein belül tanáronként ezer forint áll rendelkezésre.

(Forrás: index)

Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat

„A feleségem is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag jobban meg van becsülve az ember” - meséli Tóth Viktor Kőbányai Szent László Gimnázium abgoltanára„ A feleségem is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag jobban meg van becsülve az ember” - meséli Tóth. „Három gyerekünk van, egyre nagyobbak, és hát egyre nagyobbak az igények is. De mind a ketten elég elhivatottak vagyunk, nagyon szeretjük ezt a közösséget, a gimnáziumot, úgyhogy egészen idáig mindig erősebb volt bennem a hivatástudat, felülírta az anyagi szempontokat. De most azt éreztem, hogy ha nem történik változás, akkor valószínűleg nem fogok tudni tovább kitartani. Megfogalmaztam magamban a választások előtt, hogy ha nincs kormányváltás, akkor elhagyom a pályát, mert azt sejtettem előre, hogy ha a Fidesz-KDNP-kormány marad, akkor a pedagógusok következő négy évben semmi jóban nem reménykedhetnek.”

(Forrás: 444.hu)

PDSZ: Tíz év múlva a tanárok fele eltűnhet a rendszerből – az iskola már gyerekmegőrzésre sem lesz alkalmas

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az elmúlt hetekben készített online felmérést az oktatásban tapasztalható szakemberhiányról. „Ideális esetben arra a kérdésünkre, hogy a válaszadó tapasztalt-e az intézményében egy éven belül két hónapnál huzamosabb ideig bekövetkező szakemberhiányt egy alacsony százalékos értéket kellene kapnunk. A válaszadók visszajelzéseiből azonban az derül ki, hogy a szakemberek hiánya aggasztóan és mellbevágóan magas” – írják. Konkrétan a válaszadók több mint 82 százaléka válaszolt erre igennel. Ezen belül közel 60 százalékuk a közismereti tanárok (tartós) hiányát jelölte meg, de több mint 30 százalékuk a tanítót, a nyelvtanárt, és a gyógypedagógust is kiemelte. De nagyon sok helyen nincs óvodapedagógus, iskolapszichológus és más szakember sem.

(Forrás: hvg.hu)

Pintér Sándor annyit beszél a rendről, hogy a pedagógusok elkezdtek aggódni

Semmilyen szakmai indoka nincs annak, hogy a köznevelés a BM fennhatósága alá kerüljön – hangsúlyozza Radó Péter oktatáskutató is. Ő úgy véli, nem az történik, hogy a kormányzat előtt álló feladatokhoz alakítja a miniszterelnök a kormányát, hanem embereket választ, és az emberekhez pakol portfóliókat. Az pedig egyértelműen látszik, hogy a humán területek nem élveznek prioritást. Rendnek kell lenni: ennyi az elvárása az egészségüggyel, a szociális ellátórendszerrel és az oktatással szemben – majd hozzátette: \"Az oktatás csak egy problémaforrás, mert a pedagógusok hőzöngenek, ennek leszereléséhez pedig valószínűleg a belügyminiszter ért a legjobban. Szerintem ennyi az oktatási stratégia, nem több. A járvány idején Pintér Sándor elérte, hogy a kórházak információs fekete lyukak maradjanak: az orvosok nem beszéltek ki, újságírók nem mentek be a kórházakba, csak a kormány által ellenőrzött információk kerültek a hírekbe. Ugyanez lesz a dolga a közoktatásban is.”

(Forrás: hvg.hu)

Centenáriumi falujárás Kodály népdalgyűjtő útjainak emlékezetére. Dinyés Soma, Körber Katalin és Walter Judit írása

Éppen száz esztendeje, hogy Kodály Zoltán emlékezetes népdalgyűjtő útjaira sor került. A modern magyar zeneélet, nem kevésbé a XX. századi énektanítás meghatározó műveit jegyezhette fel annak idején a Mester. Hűséges követői, a Magyar Rádió 1954-ben alakult, világot járt, világhírű Gyermekkórusának mai karnagyai, pedagógusai úgy határoztak, hogy egy-egy osztály, tanulócsoport felkeresi a száz év előtti népdalgyűjtés helyeit, az egykori adatközlők utódainak jelképes köszönet gyanánt koncertet adnak a település gyerekeinek, felnőttjeinek. A „tanulmányi kirándulást” a gyerekek „kutatómunkája” is megelőzte. Mondhatni: a gyermekkórus a projektmódszert alkalmazta e látogatásokkal összefüggésben. Három csoport kelt útra, hatodikosok, hetedikesek és a kicsik (Palánták) válogatott csapata.

(Forrás: tani-tani online)

Totyik Tamás: meddig lehet a hivatástudatra hivatkozni, meddig lehet azzal visszaélni?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt tartotta volna fontosnak, hogy az oktatás egésze egységes rendszerben, egy tárcánál legyen. Ebből a szempontból másodlagos kérdés, hogy a minisztert Pintér Sándornak vagy Csák Jánosnak hívják – nyilatkozta a Hírklikknek Totyik Tamás a PSZ alelnöke. Az érdekvédelmi szervezet aggódik, mert a közalkalmazottakról szóló törvény hatálya alóli kikerüléstől kezdve, az intézményrendszer átvilágításáig sok mindenről lehetett hallani, és úgy látják, ez mind be is fog következni. Amikor ilyen nagy átalakítást akarnak végrehajtani, akkor – ugyanúgy, mint az egészségügynél vagy a közmunkánál – mindig a belügyminiszter kezébe kerül a dolog. Pintér Sándor parlamenti bizottsági meghallgatásán viszont a közoktatás problémáira semmilyen választ nem adott.

(Forrás: hírklikk)

\"A kormány oktatáspolitikai célja első pillanattól a tanítás kontrollja volt\" – interjú Radó Péterrel

Ez az oktatási rendszer nem feltétlenül arra van kitalálva, hogy a szülőket sakkban tartsa; nem annyira az alul lévők politikai magatartásának a stabilizálását szolgálja, mint inkább a helyi eliteknek, a pedagógusoknak a sakkban tartását. A másik fontos aspektus az, hogy 12 év alatt létrehoztak egy oktatási kasztrendszert. Az a polarizáció, ami a társadalom egészében érvényesül, leképződött az oktatásban is. Vannak állami iskolák a szegényeknek és/vagy a romáknak, és vannak egyházi és állami elitiskolák a középosztálynak. A szegregációs index 2008-ban 27 százalékot mutatott a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek elkülönülésére, ami magas, de Magyarországon mindig is erős volt az egyenlőtlenségek hatása, és európai összehasonlításban ez még nem egy katasztrófa. De egy évtized alatt, a 2010-es évek végére felment 40-re, ami viszont már döbbenetes mértékű elkülönülés. Ennek az egyik legnagyobb lökést az egyházi iskolahálózat expanziója adta.

(Forrás: Magyar Narancs)

Egy óvónő mentette meg az allergiás sokkot kapó kisfiú életét Újpesten

Januárban halállal végződött egy hasonló eset, most azonban kéznél volt az életmentő gyógyszer, Ildikó néni pedig azonnal tudta, hogy mit kell tennie. Az Allergiaközpont tájékoztatása szerint az anafilaxiás sokk életveszélyes állapot. Ilyenkor a szervezet annyira túlzásba viszi az allergén elleni védekezést, hogy összeomlik a légzés, a keringés.Az anafilaxiás sokk tünetei mögött a szervezetben hirtelen felszabaduló nagy mennyiségű hisztamin és egyéb kémiai anyagok által kiváltott értágulat, valamint a légutak görcse áll. Azonnali beavatkozás nélkül az allergiás sokk halálhoz vezet: erre kellett a kéznél lévő injekció, a felkészültség és a lélekjelenlét.

(Forrás: index)

Nem túl jó Magyarországon fiatalnak lenni, ha csak a statisztikákat nézzük

2022 az EU-ban a fiatalok éve. Ennek örömére az Európai Bizottság egy játékos kalkulátort készített az Eurostat adataiból, amelyben a 16 és 29 év közötti fiatalok hasonlíthatják össze magukat a korosztályuk tagjaival. A 20-24 év közötti magyar fiatalok csupán 9,3%-a szerez diplomát, ez az európai átlag fele. Ez az arány főleg úgy tűnik nagy problémának, hogy egy a magyar oktatási rendszerben folyamatosan haladó fiatalnak már 21-22 éves korában alapdiplomát kellene szereznie, és 24 éves korára már akár mesterdiplomája is lehet. Ám úgy tűnik, hogy hazánkban még azoknak is, akik az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek jelentős része nem tudja kihagyások és halasztások nélkül megszerezni a diplomáját. Ennek több oka is lehet, a fiatalok például az anyagi problémák, a nagyon megterhelő vizsgarendszer vagy szakváltások miatt csúszhatnak meg végzettségük megszerzésével. Érdekes viszont, hogy ugyanez a statisztika nemekre lebontva nagy különbséget mutat. A nők esetében ebben a korosztályban már 12%-nak van diplomája, míg ez a férfiak esetében csak 6,7%.

(Forrás: hvg.hu)

Kulcsfontosságú az informatika és a digitalizáció a képzésben is

digitalizáció és az informatika kulcsfontosságú szerepet tölt be mindennapi életünkben: így például az egészségügyben, a folyamatosan fejlődő honvédelemben vagy a környezettudatos, fenntartható jövő kialakításában, de legalább ekkora szerepet kap az oktatásban is – jelentette ki a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) kancellár asszonya az Európai Szakképzési Hét idei hivatalos zárórendezvényén. Az Informatika és digitalizáció a szakképzésben – a jövő jelene című eseménysorozathoz kapcsolódóan Molnárné Rénes Éva kiemelte az informatika- és a IKT- (infokommunikációs technológiai) iparágak jelenőségét, valamint az ahhoz kapcsolódó szakemberképzés fontosságát. Utalva arra, hogy a rendezvény egyik fő célja éppen az, hogy átfogó szakmai kitekintést adjon, és feltárja az iskola és ipar kapcsolódásának lehetőségeit.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kiderült, jelenleg a világon csupán egyetlen olyan ország van még, ahol a belügyminiszter egyúttal az egészségügyért is felelős

Azt, hogy a világ többi részén komolyabban veszik az oktatást, mint az Orbán-kormány az is bizonyítja: az országok több mint negyedében két szakminiszter között osztják fel a területet. Európában többek között a francia, a svéd és a hamarosan hivatalba lépő új szlovén kormányban is más személy viszi a kormányban a közoktatás, és más a felsőoktatás ügyeit. Sőt: majdnem minden tizenkettedik nemzetben 3 miniszter felel az oktatásért, egyes afrikai országokban pedig 4. Utóbbiak közé tartozik Mali is, ahol ugyan a hadsereg nemrég magához ragadta a hatalmat, ám mégsem érezte szükségességét, hogy egy rendpárti belügyminiszterre bízza az oktatási rendszer megregulázását. A közelmúltban szintén puccson átesett Bissau-Guineában, Burkina Fasoban, Csádban, Gunieában, Mianmarban, Szudánban hasonlóképp megmaradt az önálló oktatási minisztérium.

(Forrás: Népszava)

„Amíg nincsenek tanárok, addig rend sem lesz”

A pedagógus társadalom már most is eléggé zaklatott, nem biztos, hogy úgy reagálnak majd a sztrájktilalmat meghosszabbító rendeletre, ahogy azt a törvényalkotók remélik – mondta a Magyar Hangnak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi elnöke. Hangsúlyozta, hogy Pintér Sándor szemléletmódja távol áll az oktatástól, a belügyminiszter rendteremtő szándéka egyáltalán nem tesz jót az iskoláknak. Furcsa, hogy Pintér Sándor nem ismeri a polgári engedetlenség forgalmát, de az tény, hogy jogszabály nem vonatkozik rá. Az is megdöbbentő, hogy fegyelmi kérdésként tekint rá, mivel Magyarországon a fegyelmit pár évvel ezelőtt eltörölték, helyette léptették életbe a hátrányos jogkövetkezményt. Ezek között vannak nagyon súlyosak, de egészen viccesek is, mint például a jutalommegvonás. A jutalom rendszere sok éve nem létezik az oktatásban. Az azonnali felmondás, amivel valószínűleg Pintér Sándor fenyegetőzni szeretne, nagyon nehezen megvalósítható, mivel csak abban az esetben lehet bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha azt tartalmazza a kollektív szerződés és minden esetben bizonyítani kell munkaviszonyból származó súlyos károkozást.

(Forrás: Magyar Hang)

Kőbaltával végzünk koponyaműtéteket a lézerkés korában

Bár 85 millió tanárt foglalkoztatnak jelenleg világszerte, további 69 millió tanárra lenne szükség a fejlődéshez – derült ki a Világgazdasági Fórum átfogó jelentéséből, mely többek között a koronavírus-járvány iskolákra, gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálja. A tanulmány magyar aspektusairól és úgy általában a hazai oktatás helyzetéről, fejlettségi szintjéről Ercse Kriszta oktatáskutatót és Máté Andrást, az Oktatói Hálózat egyik alapítóját kérdeztük.

(Forrás: index)

Palkovics Lászlótól Csák Jánoshoz került a Fudan Egyetem

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter által benyújtott, a kormány új szerkezetével összefüggő módosításokat tartalmazó salátatörvényben az állt, hogy a Fudan továbbra is az iparügyekért felelős miniszterhez, az eddig a felsőoktatást is kezelő Palkovics Lászlóhoz tartozzon. A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén azonban elfogadtak egy módosító csomagot, melynek egyik pontja megváltoztatja a kínai egyetem magyar intézményéért felelős személyt Csák Jánosra. A módosítóról kedden szavaznak. Az új miniszter tegnapi bizottsági meghallgatásán azt mondta a Fudanról: keletre és nyugatra is nyitni kell, „ha ezeket a tudásokat nem hozzuk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat”.

(Forrás: 444.hu)

Nem is az önálló minisztérium hiányzik legjobban a közoktatás megmentéséhez, hanem a politikai szándék

„Ha végignézzük az oktatást, akkor volt már pap, aki próbálkozott vele, volt mérnök, aki próbálkozott vele, volt onkológus, aki próbálkozott vele, most pedig egy rendőr fog vele próbálkozni”– összegezte Pilz Olivér, a Tanítanék mozgalom egyik alapítója. Hiába reménykedtek a pedagógusok, nem lett külön minisztériuma az oktatásügynek, sőt, mind a közoktatás, mind a közegészségügy bekerült Pintér Sándor belügyminisztériuma alá.

(Forrás: 444.hu)

Pedagógusok Szakszervezete: Nem hagyjuk szó nélkül, hogy elvegyék a jogainkat!

\"Semmiképpen sem hagyjuk szó nélkül ezt, de amíg az új kormány nem alakul meg, nincs kinek benyújtani a sztrájkkövetelésünket. A sztrájktárgyalásokat sem tudjuk folytatni addig, amíg az új kabinet nem lép hivatalba\" - mondta a PSZ alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti választás előtt azt lehetett hallani egyes fideszes és kormányzati oktatáspolitikusok részéről: nagyon komoly átalakításokat terveznek a közoktatásban. A törvényjavaslatot vélhetően azért terjesztették be, mert arra számít a kabinet, hogy az átalakítás nem lesz konfliktusmentes. \"Jelentős átalakítás várható a közoktatásban, így a pedagógustársadalom ellenállásának megakadályozására próbálják korlátozni a jogainkat\" - hangsúlyozta Totyik Tamás.

(Forrás: Magyar Narancs)

Závecz: Az ellenzékiek inkább kötnék iskolázottsághoz a szavazati jogot, mint a fideszesek

A konkrét nyomásgyakorlást érzékelők relatíve magas aránya egybevághat azokkal az értelmezésekkel, amelyek a szegény és tanulatlan emberek befolyásolásában, adott esetben „megvásárlásában”, látják a Fidesz sikerének egyik titkát. Ehhez a vélekedéshez azok a kutatások is hozzájárulhattak, amelyek a pártrendszer növekvő iskolázottságalapú polarizációját jelezték. Kutatásunkból kiderül, hogy az iskolázottság szintje valóban jelentősen befolyásolta a pártválasztást, de fontos látni, hogy a Fidesz a diplomások körében is győzött, bár kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedben az alsó társadalmi rétegekből inkább nyert, míg a felső rétegekből inkább veszített támogatókat. A mai szavazóbázisának harmada legfeljebb 8 osztályt végzett. Ez a társadalmi képlet, valamint a kiszolgáltatott polgárok mozgósításáról terjedő történetek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a társadalom túlnyomó többsége egyetért azzal az állítással: a szavazati jogot az általános iskola elvégzéséhez kellene kötni.

(Forrás: telex)

„Másként kellene tanítani a fiúkat és a lányokat, hogy vonzóbb legyen nekik a fizika és a kémia”

Jelenleg a diákok tömegei nincsenek birtokában alapszintű természettudományi kompetenciának – ezt mondta Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezetője a május 3-án tartott beszélgetésen. A beszélgetés apropója az volt, hogy a T-Tudok Zrt. egy friss kutatást publikált a természettudományos tárgyak oktatásáról. A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány által szervezett beszélgetésen szóba került a hátrányos helyzetű gyerekek speciális oktatása, és az is, miért választja sokkal kevesebb lány a mérnöki pályát, miközben az első osztályokban még ugyanúgy érdea sok lány helyezkedik el természettudományos területen. Szalai Luca kémiatanár szerint a vízválasztó a nemek között inkább az elméleti, laborjellegű kutatások és a gyakorlatibb ipari-mérnöki tevékenységek között van. Utóbbi kategóriában, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képzésein sokkal nagyobb arányban vannak a férfiak.

(Forrás: telex)

PSZ: a tanárok megfélemlítésével és a jogaik elvételével kezdődhet az újabb kormányzati ciklus

A PSZ különösen barátságtalannak tartja a parlament Törvényalkotási bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől. Felhívja a megalakuló új kormány figyelmét is arra, hogy a sztrájk alapjog. Kiemeli: a polgári engedetlenség pedig igenis létezik a fejlett demokráciákban, melynek „rendpárti” tiltása egyértelmű jele az új kormány filozófiájának. Az ilyen kijelentés több ezer bátor magyar pedagógus megfélemlítését szolgálja. A belügyminiszter-jelölt parlamenti bizottságok előtt tett „rendpárti” kijelentései aggodalomra adnak okot, miközben az oktatás alapvető gondjaira (bérek, munkaerőhiány, munkaterhek csökkentése) Pintér Sándor nem adott választ.

(Forrás: Infostart)

Törvénybe iktatják a pedagógussztrájk ellehetetlenítését

A helyi sztrájkbizottságnak, sztrájkszervezőnek a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatnia kell az igazgatót a sztrájk-szándékról, majd legkésőbb a megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről. Az intézményvezető a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében.

(Forrás: hvg.hu)

Pintér Sándor: A gazdasági helyzettől függ, lesz-e pedagógus-béremelés

A pedagógusbéreken szerinte is javítani kell, ez viszont, úgy látja, ez az ország gazdasági helyzetétől függ. Ha az rosszabb lesz, akkor nem tud ígérni fizetésemelést. Viszont amit tud, megtesz majd érte. – Az oktatás szabadságának meg kell lenni, de van egy állami kötöttség, amit minden pedagógusnak teljesíteni kell. A tankerületi rendszert a miniszter szerint felül fogják vizsgálni folyamatosan, ha pedig kell, megváltoztatják majd. Úgy látja, azt is fel kell mérni, jó-e, hogy ennyi iskola van az országban, és nyolc gyerekkel érdemes-e fenntartani az iskolákat. Szóba került a tanárok sztrájkmozgalma is, Pintér Sándor szerint nincs olyan, hogy egyszemélyes polgári engedetlenség. Úgy gondolja, nem feltétlenül túlterheltek a magyar diákok, a tananyag pedig uniós átlag körüli.

(Forrás: Magyar Hang)

Pintér Sándor: Továbbra is Maruzsa Zoltán felel a közoktatásért

Pintér hangsúlyozta, hogy eddigi munkája is az együttműködésről szólt, több területtel működött együtt, továbbra is ezt szeretné folytatni. Majd bemutatta az oktatásért felelős segítőit: Rétvári Bence lesz a miniszterhelyettes, és Maruzsa Zoltán lesz (marad) az államtitkár. Pintér elmondta, hogy a belügymnisztérium a közoktatásban is a szervezésben tud segíteni és a rend betartásában. Kiemelte emellett, hogy folytatódnak az informatikai fejlesztések a közoktatásban. (Szeretné, ha minden gyereknek lenne számítógépe, és azt tudná is használni. Fontosnak tartja, hogy programozni minél korábban kezdejenk el tanulni.) A tornacsarnokok és tanuszodák építési programját is folytatják . az eddigi Nemzeti alaptanterv szerint folytatódik az oktatás, ha valamely terület nem működik, azon korrigálnak. Ingyenes lesz továbbra is minden tanulónak a tankönyv. Beszédében a tanárképzésről, a pedagógusok fizetéséről, az ezzel összefüggő tanári elvándorlás megakadályozásáról, és az iskolai esélyegyenlőség megteremtéséről a leendő miniszter először nem beszélt, csak a bizottsági tagok kérdései után tért ki ezekre a problémákra.

(Forrás: hvg.hu)

Fizetésemelés helyett elbocsátással fenyegetéssel motiválná a tanárokat a kormánypárt

Miután Pintér Sándor belügyminiszter – aki immár atipikus belügyi tárcaként a közoktatásért is felelős – bejelentette, hogy nem fogadja el a polgári engedetlenséget, hovatovább jogi nonszensznek tartja, már meg is érkezett egy kormánypárti javaslat, ami törvénybe iktatva lehetetlenítené el a sztrájkjogot. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön tárgyalja a kormánypárti javaslatot, ami a sztrájk ellehetetlenítése mellett elbocsátással fenyegetné a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokat. Holott már így is különösen súlyos a pedagógushiány Magyarországon, pláne az állami közoktatásban.

(Forrás: Mérce)

Pintér Sándor: rend lesz az iskolákban, ellenőrizni akarják a tanárokat

Pintér kijeentette, hogy a pedagógiai kérdésekben inkább a szakértőkre hagyatkozik, ő inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy rend legyen az oktatási intézményekben. Ehhez például kibővítenék az iskolaőri rendszert, Pintér Sándor ismeretei szerint jelenleg több mint száz olyan iskola van, ahol szeretnének iskolaőröket, de létszámhiány miatt még nem sikerült alkalmazni őket. Fontos célkitűzésként említette az iskolai erőszak visszaszorítását, ezen felül mérni szeretnék a diákok és a pedagógusok teljesítményét, utóbbiak esetében azt is szeretnék ellenőrizni, hogyan látják el feladataikat. A közeljövőben tervezik, hogy felülvizsgálják a minősítési rendszert, valamint a tankerületi fenntartói struktúrát is.

(Forrás: Népszava)

Pintér Sándor: Nem fogadom el a polgári engedetlenséget

Pintér Rétvári Bence és Maruzsa Zoltán államtitkárok kíséretében jelent meg a meghallgatáson. A polgárokkal, az intézményekkel, a parlamenti bizottságokkal való együttműködés ígéretével kezdte expozéját Pintér. A miniszterjelölt szerint a korábbi alapokon folytatják a munkát, a közoktatást érintően is – amiért Maruzsa Zoltán felelne államtitkárként. A kulcsszó ezután a szervezés volt: Pintér elmondása szerint a Belügyminisztérium „a szervezési munkában” jár élen, „a rend fenntartásával és a rendnek érvényesítésével” foglalkozik.

(Forrás: telex)

L. Ritók Nóra: Lehet, hogy rend lesz, de olyan veszteségek árán, amit nem tudunk kiheverni

L. Ritók arra hívta fel a figyelmet a bejegyzésében, hogy „az oktatásnak és az egészségügynek az empátia az alapja. Abból az attitüdből táplálkozik, hogy megértem a másikat, empatikus vagyok vele, elfogadom, a szocikulturális közegével együtt értelmezem, segítem, fejlesztem, motiválom, bátorítom. Hogy türelmes vagyok vele, szeretettel, kedvességgel és megértéssel fordulok felé, nem pedig erőből kényszerítem rá, amit akarok. Megértem a kiszolgáltatottságát, ha beteg, ha gyerek, és a folyamatokban, amiben hozzám kapcsolódik, pozitív vagyok vele, és tudom, ő a fontos. Akit rám bíztak, akár gyerekként, akár betegként”.

(Forrás: hvg.hu)

Jobb helyen lehet Pintérnél az egészségügy, mint Káslernél volt

Bárhol jobb lesz, mint Kásler alatt volt – legfeljebb ezzel nyugtathatják magukat a humán szférában dolgozók, akik napokon belül a rendőrminiszter felügyelete alá kerülnek. A pedagógusokat letaglózta a hír, az egészségügyben esélyt is látnak a felettes változásában.Nyilván az induló kormányzati ciklus egyik legmesszebb vezető kérdése, hogy mihez kezd a „rendőrminiszter” az eddigi kormányok alatt stabilan kudarcra ítélt két ágazattal. Az egyik olvasatban az átcsoportosításuk azt üzeni, hogy az oktatás és az egészségügy véglegesen a kispadra került. A megengedőbb verzió szerint Orbánék nem találtak olyan belülről érkező menedzsert, aki valamelyest függetleníteni tudja magát az ágazati lobbistáktól, és még a szükséges képességekkel is rendelkezik a halaszthatatlan beavatkozásokhoz.

(Forrás: hvg.hu)

Intelligensebb lesz a gyerek, ha videójátékokkal játszik

A Nature-ben megjelent legújabb tanulmány szerint összesen 9855 amerikai gyereket vizsgáltak azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van rájuk a videójátékozás. A szakemberek a 9-10 éves gyerekek agyi fejlődését és egészségi állapotát követték nyomon két éven át. Emellett azt is vizsgálták, hogy a játék a tartalomfogyasztás – televíziózás, YouTube- és Twitch-videók nézése –, valamint a közösségi oldalak – Facebook, TikTok – mellett milyen hatással van az intelligenciájukra. A vizsgálat eredménye összhangban van a korábbi tanulmányok eredményeivel: a videójátékok nemcsak, hogy nem károsították, de még javították is a gyerekek intelligenciáját. A szakemberek szerint azoknál a 9-10 éves gyerekeknél, akik rendszeresen játszottak valamilyen videójátékkal, két évvel később nagyobb intelligenciaszint-növekedést tapasztaltak, mint azoknál a társaiknál, akik nem foglalkoztak ilyesmivel – írja az IFLScience.

(Forrás: hvg.hu)

Érzékenyítéssel is próbálnak hatni a zsinagógát meggyalázó fiatalokra

a pesti Dohány utcai zsinagógát a minap meggyalázó (levizelő, sörösdobozzal megdobáló), náci karlendítéssel „poénkodó” fiatalokat a zsinagóga és a gettómúzeum megtekintésére invitálták. A cél az volt, hogy megértessék velük, mit jelent a holokauszt tragédiája. A 16–22 éves elkövetők csoportos garázdaság miatti büntetőügye ettől függetlenül folyik, azt pedig még vizsgálják, hogy tettük megbotránkoztató jellege vagy a műemlék épület megrongálása miatt más bűncselkemény elkövetése is felmerül-e. A rendőrség közlése szerint egyébként a rongálók a kihallgatásukon azt mondták, megbánták a tettüket, amelyet a részegségükkel magyaráztak. A látogatás az ő esetükben opcionális, más országokban azonban már sikerrel alkalmaznak ehhez hasonló érzékenyítő foglalkozásokat a büntetés helyett vagy annak kiegészítéseként.

(Forrás: hvg.hu)

Lassan ott tartunk, hogy a pedagógus-szakszervezetek visszasírják az EMMI-t

Bár a felelősségi körökre vonatkozó részletekre még várni kell, a jelek szerint a közoktatás a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz, míg a felsőoktatás és a szakképzés az újonnan csatlakozó Csák Jánoshoz kerül, aki a Kulturális és Innovációs Minisztériumot fogja vezetni. A változásokra reagálva a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője az Index megkeresésére kijelentette: bár korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumával finoman szólva sem voltak kibékülve, a közoktatás most még rosszabb helyzetbe kerülhet. Még távolabbra eső területekkel kerül egybe, az egyetlen kapcsolódási pont az iskolaőrprogram lesz, ami nem sok jót jelent a jövőre nézve. Azt sem értjük, hogy ha lesz egy olyan tárca, mint a Kulturális és Innovációs Minisztérium, ami szakképzéshez, felsőoktatáshoz, gyermekvédelemhez, családokhoz köthető feladatokat lát el, akkor a közoktatás miért nem sorolható be ide, miért kell azt önmagában kiemelni, és egy teljesen másik terület alá becsatornázni

(Forrás: index)

Három díjat nyert egy magyar film Olaszországban

A Külön falka történetében a tizenkét éves Niki (Horváth Zorka) nagyszüleivel él, akik nem tudják kordában tartani a vadóc, az iskolában nehezen beilleszkedő gyereket. Amikor Niki megtudja, hogy édesapját, Tibort kiengedték a börtönből, minden tiltás ellenére felkeresi a férfit. Tibor (Dietz Gusztáv) kidobóként dolgozik a budapesti éjszakában. Magának való alkat, erőszakos természete miatt állandó harcban áll a környezetével. Sötét múltja és egy családi titok miatt kerüli a lányával való találkozást, de Nikit nehezebb lerázni, mint gondolta. A két kívülálló lassan közeledni kezd egymáshoz, de minden az ellen szól, hogy a család egyesülhessen.

(Forrás: origo)

Elszálltak az árak, egyre drágább a nyelvtanulás is

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint minden iskolánál volt áremelés. Körülbelül 15 százalék áremelkedést tapasztaltunk eddig. Azt gondolom, hogy 10-15 százalékkal kell számolni év vége előtt. Egészen egyszerűen nem tudják megfizetni az oktatókat és a teremköltséget. A személyesen megtartott vállalati és magánórák is drágultak, viszont jóval nagyobb mértékben. Egy vállalati órát négy-ötezer forint között adtak a nyelviskolák Budapesten a járvány előtt. Ma a személyes részvételű vállalati óra nyolc-kilenc, akár tízezer forint is lehet. Az online oktatás díja ennél biztosan kedvezőbb.

(Forrás: index)

Parancsuralmi rendszertől tartanak a pedagógusok a Belügyminisztérium irányítása alatt

„Attól tartunk, hogy minket is felmondási tilalommal, átvezényléssel és hasonlókkal sújtanak majd. De a parancsuralmi módszerek nem valós megoldások, csak átmenetileg lehet elfedni dolgokat. Attól is tartunk, hogy lehetetlenné teszik majd a tömeges lemondásokat a közalkalmazotti jogviszonyról, és lehetetlenné teszik a tömeges felmondásokat a nem állami intézményekben”– mondta a lapnak Nagy Erzsébet.

(Forrás: Mérce)

PDSZ: „Az EU-s országok egyikében sincs az oktatás a belügy alá rendelve”

„Óriási visszalépés oktatási és társadalmi szempontból, hogy a belügyminisztérium lesz a felelős az oktatásért. Ennek üzenetértéke van, mégpedig hogy esetleg parancsuralmi eszközökkel fogják irányítani ezt a területet is. Azt pedig furcsának tartjuk, hogy a területekért felelős államtitkárokat nem az új kormány névsorával egyidejűleg jelentették be. Ahogy az is érdekes, hogy ami a gazdasági szegmenseket illeti, azokat több tárca között is szétosztották” – kommentálta lapunk érdeklődésére Nagy Erzsébet a pénteki bejelentést.

(Forrás: mfor.hu)

Nagyon úgy tűnik, nincs értelme házi feladatot feladni alsóban

Az, hogy Magyarországon kisebb gyerekek számára is általános a házi feladat, elsősorban a hazai oktatási rendszer elavult felfogásának, illetve a tantervnek és a pedagógusokkal szembeni elvárásoknak a következménye. Ercse Kriszta oktatáskutató szerint itthon a tanulási folyamatról még mindig az a kép él a fejekben, hogy a tudást el kell sajátítani, át kell adni, ennek módja pedig a memorizálás, az ismétlés. Vannak olyan esetek, ahol ez valóban működőképes, például a harcművészetekben vagy a hangszertanulásnál, de a megértésen alapuló tanulásnál egyáltalán nem hatékony eszköz sem a magolás, sem a repetitív tevékenység alapú házi feladat. A tantárgyak többsége ez utóbbi kategóriába tartozik: a matematikai gondolkodás fejlesztését vagy a történelemértelmezés lehetséges szempontjainak feltárását a legkevésbé szolgálja a tanuld meg a definíciókat, az Árpád-házi királyokat, oldd meg az egyenleteket típusú házi feladat

(Forrás: g7.hu)

„Tűkön ülve vártam, mikor mehetek be végre egy osztályterembe tanítani”

A tanárszakos egyetemisták az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé szerveztek demonstrációt. Amikor ezt megelőzően érdeklődtünk a céljaikról, a szerveződés résztvevői a 24.hu-nak úgy fogalmaztak: számukra a sztrájk a jövőjükről szól. Elmondták, hogy a tanárképzésben résztvevők jelentős része már a tanulmányait sem fejezi be, vagy ha igen, sosem áll fel a katedrára a diákok elé. A jelenlegi rendszerrel ugyanis sem az egyetemi oktatók, sem a hallgatók, sem pedig az egyetemisták gyakorlatát vezető tanárok nem elégedettek, értelemszerűen ennek is hosszú távon a diákok látják a kárát, mint ahogy a pedagógusok leterheltségének, az anyagi, fizikai, mentális kizsákmányolásuknak is ők a közvetlen vesztesei. Nekik is, nekünk is a jövőnkért kell kiállnunk, illetve az utánunk következő generációkért is

(Forrás: 24.hu)

Emléktáblát kapott A walesi bárdok Montgomeryben

Az emléktáblát, amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét, Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Jill Kibble, a nem egészen 1300 lakosú walesi kisváros polgármestere avatta fel. Az emléktáblán olvasható ismertetés szerint Arany János a balladában azoknak a walesi regösöknek a legendás hősiességét énekli meg, akik 1277-ben, a híres montgomery-i lakomán halált megvető bátorsággal szegültek szembe a Walest leigázó I. Eduárd angol királlyal. Az emléktábla szövege hangsúlyozza azt is, hogy Arany költeménye az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtti főhajtás, a civil kurázsit ünneplő allegorikus himnusz.

(Forrás: Infostart)

Úgy megütötte több diákját, hogy azok lefejelték a padot, de felrúgta az iskolatáskákat, elvette a kicsik uzsonnáját is a durva tanítónő

A vádirat szerint az 56 éves nő több mint két évtizede dolgozott pedagógusként, és 2013 óta tanított egy Veszprém megyei általános iskolában, ahol ismert volt a túlzott szigorúságáról és fegyelmezési módszereiről. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a gyermekekkel szemben rendszeresen durva, megalázó és trágár kifejezéseket használt, s ha a tanulók nem értették a tananyagot, volt, hogy felrugdosta az iskolatáskáikat, földhöz vágta a füzeteiket.

(Forrás: Népszava)

Pintér Sándorhoz kerül a köznevelés

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat egyik indoklásából lehet kiolvasni ezt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megszűnt, az alá tartozó területeket szétosztották. A részletes indoklásban az szerepel, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre a belügyminiszter által irányított ágazatok közül – a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével – a köznevelési és a szociális intézményekre nem terjed ki.

(Forrás: hvg.hu)

Kolduló középiskolai tanárról posztolt fotót egy momentumos képviselő

A fotóhoz több tucat komment érkezett. Tompos Márton az egyik kommentben azt írta, beszélt is a férfival.„Be kell, hogy valljam: nem szoktam sírni, temetéseken se, nem vagyok az a típus. De látni egy fiatal tanárt, aki konkrétan koldul a Deák téren, közben mosolyogva meséli, hogy persze, csinálja tovább, de gondolkodik valamilyen másodálláson, mert máshogy nem lehet. A tanári kar jelentős része is így csinálja, mert nincs más út: félállásban vannak. Kell a pénz. De aki bent van, az is tolja este 9-ig, emiatt rengeteg gyerek apa/anya nélkül nő fel. Na, ezt nehéz volt könnyek nélkül kibírni” – olvasható a kommentben.Volt olyan kommentelő, aki „bulvárkacsának” nevezte a fotót. Erre a momentumos képviselő úgy reagált: „Nem kamu, a Deák téren találkoztunk. Bemutatkozott, én pedig leellenőriztem az iskolája oldalán, hogy tényleg ott tanít-e. Valahol még örülni is lehetett volna, ha kamu lett volna. Nem volt

(Forrás: Eduline)

Menekültválság: pótlékot kérnek a tanárok a többletmunkáért

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezi, hogy azoknak az óvodapedagógusoknak, pedagógusoknak, oktatóknak is állapítsanak meg pótlékot többletmunkájuk elismeréseként, akik a délelőtti foglalkozásokon, tanórákon integráltan - vagyis a magyarokkal együtt - oktatják, nevelik az Ukrajnából érkezett menekült gyermekeket A kormány tanulónként, havonta 130 000 forint támogatást ad annak a csaknem 600 oktatási intézménynek, amely délutánonként vállalja a menekültek felzárkóztatását, a magyar nyelvi ismeretek megszerzését. A PSZ AZT KÉRI, HOGY A PÓTLÉK ÖSSZEGE LEGYEN AZONOS A NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT VÉGZETT MUNKÁÉRT JÁRÓ PÓTLÉKKAL.

(Forrás: portfolio.hu)

Egyre több roma diák szembesül elkülönítéssel, emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya is

Mindez látszólag ellentmondást mutat a hátrányos helyzetű gyerekek arányának alakulásával: a hh-s tanulók aránya 2012-ben még 27,5 százalék volt, 2019-ben viszont már „csak” 10,4 százalék. Hasonló változás történt a hhh-s gyerekek esetében is: arányuk 2012-ben 9 százalék körüli volt, ami 2019-re 5,6 százalékra esett vissza. A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy ez elsősorban nem azért történt, mert a hátrányos helyzetű gyerekek hirtelen jobb körülmények között kezdtek el élni, hanem azért, mert 2013-ban volt egy jogszabály-módosítás, amely szigorúbb feltételekhez kötötte a különböző kategóriákba sorolást. Ennek hatására a legkevésbé hátrányos helyzetűek veszítették el státuszukat, a statisztikákban így már nem szerepelnek, de az iskolák tanulói összetételében „valódi” változás nem történt.

(Forrás: Népszava)

Súlyos adatok: a matekot tanító tanárok tizedének nincs matematika szakos diplomája

A települések közül a legrosszabb helyzetben a községek vannak, ahol a képesített pedagógusok hiánya minden szakos tantárgy esetében meghaladja a 10 százalékot: 2020-ra már több mint 14 százalékra emelkedett azoknak a tanároknak az aránya, akik szakos képesítés nélkül tanítanak például fizikát, kémiát, biológiát. 2016 előtt a budapesti általános iskolákban volt a legkisebb a tantárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya, 2020-ra viszont a községek után már a fővárosban volt a legnagyobb az arány – a Közgazdaságtudományi Intézet tanulmánya szerint főként azért, mert Budapesten egyre több alternatív elhelyezkedési lehetőség van a tanárok számára.

(Forrás: Eduline)

Thuróczy Szabolcs: Kikészít, hogy egy tanár annyit keres, amennyit egyesek elkapucsínóznak luxuséttermekben

. Hogy egy hajdúdorogi pedagógus vagy az Eötvös gimnázium pedagógusa is kétszáznyolcezret keres, ami körülbelül annyi, amit elkapucsínóznak luxuséttermekben reggelente bizonyos emberek, az nemhogy felháborít, hanem kikészít teljesen, megalázó, aljas, pofátlan dolog, amit én is látok, csak nem tudom jól megfogalmazni. Mert nem vagyok szónok, nem vagyok Bibó István, nem vagyok kulturálisan annyira intelligens, hogy ezt pontosan meg tudjam fogalmazni. Ha indulatba kerülök egy társaságban, akkor időnként talán bele tudok pontosan találni, hogy mi az, ami fáj, de semmilyen döntés nincs a kezünkben.

(Forrás: 24.hu)

Egyre gyakoribb, hogy nem matektanár tartja a matekórát - A hátrányos helyzetű régiókban a legaggasztóbb a helyzet

2016 után nőtt rendkívüli mértékben a szaktantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya, az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, valamint az összes szakos tárgyat oktatók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához. Az érettségit nem adó szakképző iskolákban a matematikát tanítók 12 százaléka, az összes szakos tárgyat oktatók több mint 10 százaléka nem rendelkezett megfelelő szakképesítéssel. Az érettségit adó szakképzésben 4-6 százalékos arányok alakultak ki 2019-re (a szakképzés esetében ez a legutóbbi elérhető adat), szintén jelentős növekedés után. A legjobb helyzetben a gimnáziumok vannak, 2020-ban a szaktárgyak 3-4 százalékát tanították nem szakos pedagógusok, de itt is jelentős volt a növekedés a 2010-es 1-2 százalékos arányokhoz képest.

(Forrás: Népszava)

Még castingolják a minisztereket, de házon belül is vita van arról, hogy a közoktatás jó helyen lesz-e a belügynél

Információink szerint valóban felmerült, hogy a közoktatás ügye az új kormányban átkerüljön a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz, de erről még belső viták vannak. Orbán feladatokat oszt most újra minisztériumok és miniszterek között. Navracsics Tibor személye például segítheti az uniós pénzek megszerzését. Hatalom-politikailag érthető lehet, ha a gazdaságban Matolcsy György és Varga Mihály mellett a jövőben még egy vezetőnek, például Nagy Mártonnak is komoly szerepe lenne az új Gazdaságfejlesztési Minisztérium élén, de vajon egy ilyen kifejezetten nem „szerelmi” háromszög mennyire segítheti kritikus időkben a koordinált válságkezelést?

(Forrás: telex)

Önálló tanszéket kapott az iparimesterségesintelligencia-oktatás az ELTE-n

Az egyetem és a magyarországi Bosch-csoport együttműködése lehetőséget teremt arra, hogy az intézmény közvetlenül is bekapcsolódjon az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, miközben a vállalat kutatás-fejlesztési tevékenysége számos eredménnyel bővülhet – méltatta a partnerséget Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Magyarország első mesterségesintelligencia-ipari tanszékének átadásakor az ELTE Informatikai karán. Az ELTE és a Bosch az egyik legizgalmasabb közös kutatási területe a 4-es és 5-ös szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását – mondta Szászi István, a Bosch csoport-vezetője Magyarországon és az Adria-régióban. Hozzátette, hogy a cég nemcsak az ipari hátteret és a szaktudást biztosítja az új tanszék számára, hanem a gyakorlati megvalósításban is segítséget nyújtott.

(Forrás: index)

Róna Péter: aki azt az oktatáspolitikát folytatja, ami most van, az hazaáruló - 1. rész

Itt legalább négy dologról van szó: 1. A magyar oktatás módszertana, az, ahogy oktatunk, teljes mértékben elavult. A magyar továbbra is egy régen elavult, porosz oktatási rendszer, miközben mára az internet átalakította az oktatás alapjait. Az információs halmaz összegyűjtése, kezelése, az egész felhasználása egészen más dimenzióba került, mint ahogy oktatunk. 2. A strukturális kérdés. Itt komoly logisztikai kérdésről van szó. Az, hogy sok a kisiskola, az egyéb gondokkal is jár, mert nincs meg az a szellemi pezsgés, amit csak egy bizonyos méret tud hozni. 3. Nem állnak rendelkezésre megfelelő anyagi források. Ez nem csak a méretről szól, hanem a felszereltségről, az iskolák állapotáról, az egész környezetről. Itt GDP-arányosan számolva, a jelenlegi szint négyszeresére lenne szükség. 4. A tanárok továbbképzése. A tanárok számára lehetővé kellene tenni, hogy továbbképezhessék magukat, a rendszerben ehhez időt és a körülményeket is biztosítani kellene. Pont azért, mert a világ változik.

(Forrás: Hírklikk)

Fogyatékkal élő gyerekkel a négy fal között – Karantén alatt nyílt ki a világ az anya előtt, aki fiával pert nyert az állam ellen

Míg másnak a Covid-járvány idején bezárult, neki kinyílt a világ. Élvezte, hogy végre színházi előadásokat nézhet a neten. Schilling Magdolna 38 éve ápolja otthon súlyosan mozgás- és értelmi fogyatékos gyermekét, Ferkót. Magdi egyike annak a hat szülőnek, akik áprilisban immár másodfokon, a Fővárosi Ítélőtábla előtt is hét nehéz év után pert nyertek az állammal szemben. Kezdeményezésükre a bíróság fejenként 5 millió forint kártérítést ítélt meg és arra kötelezte az állami szervezeteket, hogy az otthonuktól, szeretteiktől távol eső, személytelen tömegintézmények helyett kis létszámú, támogatott lakásokat hozzon létre a fogyatékkal élők számára. Amire immár 14 éve törvények kötelezik őket, ám eddig nem tettek eleget feladatuknak.

(Forrás: Népszava)

Elfogytak a fiatal tanárok, 40 százalékuk 50 év feletti

A vizsgált időszakban a 30 évesnél fiatalabb tanárok 8-ról 7 százalékra, a 30-39 éves korcsoport aránya rendkívül nagy mértékben, 10 százalékponttal, 26-ról 16 százalékra csökkent. Ezzel szemben az 50-59 éves pedagógusok aránya 30-ról 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb tanárok aránya pedig 2-ről 10 százalékra. Az általános iskolákban településtípusok szerint Budapesten dolgoznak viszonylag a legnagyobb arányban fiatalabb tanárok, de a pedagógusok csaknem fele itt is 50 év feletti volt. A tanárok elöregedésére és a fiatalok hiányára évek óta figyelmeztetnek a pedagógus érdekképviseletek – emlékeztet a Népszava. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nemrég egy fotókampányt is indított a probléma szemléltetésére: nem egy olyan iskola jelentkezett, ahol 20-29 éves pedagógusok egyáltalán nincsenek.

(Forrás: Magyar Narancs)

L. Ritók Nóra: A fókusz áthelyezése

a többségi társadalomban akkor vagyunk jó úton, ha a szegénység ellen küzdünk. Ha ennek a mértéke csökken, akkor majd az identitás is fontos kérdés lehet. Amihez persze nyitottan kell állnunk, mi is támogatunk minden kezdeményezést, ami tőlük jön, de szerintem nagyon fontos lenne, hogy ne mi építsük az identitásukat, hanem ők. A többségi társadalom pedig, ha elengedi a roma fókuszt, és a szegénységben szocializálódás oldaláról értelmez, könnyebben lenne szolidáris. Mert letenné a sztereotípiák csomagját, amit cipelünk magunkkal, a közbeszéd szintjén is, folyamatosan. Vajon rá tudunk-e nézni így? Hogy elengedjük ezt az “évszázadok óta senki sem tudott rajtuk változtatni” vonalat? Ha a szegénységet helyezzük fókuszba, nem könnyebben találunk-e megoldásokat is? Olyanokat, amelyeket nem terhelünk azokkal a sztereotípiákkal, amelyek már nem is állják meg a helyüket? Ha nem az áldozati szerepet, a hibáztatást, és nem is a hősöket, hanem egyszerűen az embereket néznénk, akikkel együtt élünk, egy társadalomban?

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

„Olyan embereknek való az elitiskola, akiknek nagyon magas az IQ-szintjük, de az érzelmi intelligenciájuk alacsony”

Az elitiskolának is megvan tehát az árnyoldala, és egyáltalán nem mindenkinek valók. Mindezek ellenére az általunk megkérdezett több mint tucatnyi nyilatkozóból csak néhányan mondták azt, hogy ha tehetnék, és újrakezdhetnék, nem választanák az adott iskolát. A legtöbben újra beiratkoznának oda. „Aki szellemileg nyitott, nem fél felvállalni, megmutatni önmagát és képes a köz javára cselekedni, hasznos vagy épp gyönyörködtető dolgokat létrehozni, az szinte bizonyosan kibontakozik, kivirul és megerősödik az ebben a gimnáziumban töltött évek alatt” – vallja egy volt fővárosi elitiskolás diák.

(Forrás: hvg.hu)

Leszerelik az analóg órákat néhány brit iskolákban, mert a gyerekek már nem tudják olvasni őket

Ahogy a technológia egyre inkább részévé válik az életünk minden szegletének, úgy hagyatkozunk egyre inkább csak a digitális eszközökre. Ennek tökéletes példája, hogy a Godfullness beszámolója szerint (ami a The Telegraph tavalyi cikke alapján készült) az Egyesült Királyságban egyre több iskolában szerelik le a hagyományos analóg órákat a tantermekben, mert a gyerekek egész egyszerűen már nem tudják leolvasni a pontos időt a számlapról

(Forrás: 24.hu)

Itt vannak a friss statisztikák: a diákok közel fele technikumot választott a középiskolai felvételin

Idén több mint 98 ezer tanuló: 85 286 nyolcadikos, 7829 hatodikos és 5299 negyedikes felvételizett középiskolába - tájékoztatta az Oktatási Hivatal kedden az MTI-t. A hivatal közölte: az általános felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,91 százaléka (82 650 diák) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvettek 76,06 százaléka (62 867 diák) az első helyen, 93,12 százaléka (76 967 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A tanulók 34,51 százaléka (28 526 diák) gimnáziumi, 2,43 százaléka (2009 diák) szakgimnáziumi, 42,14 százaléka (34 831 diák) technikumi, 19,29 százaléka (15 941 diák) szakképző iskolai, 1,27 százaléka (1050 diák) szakiskolai, 0,35 százaléka (293 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.

(Forrás: Eduline)

Anyanyelvükön szólalhatnak meg a roma gyerekek egy tiszavasvári iskolában, ez jobban segíti, hogy megtanuljanak magyarul

Az ország egyetlen olyan általános iskolájában vagyunk, ahol a roma gyerekeknek nem kötelező csak magyarul megszólalniuk egy-egy tanórán, főleg, ha az adott témakörben, legyen az irodalom, ének vagy természetismeret, könnyebben ki tudják magukat fejezni a saját, otthon használt és beszélt romani nyelvükön. Ottjártunkkor épp a csodaszarvas regéjét dolgozták fel magyarórán Tündik Zita tanárnő irányításával, aki kisebb csoportokba ültette a gyerekeket. Valamennyien testhez álló feladatot kaptak, hogy annak is legyen sikerélménye, aki netán félénkebb, vagy nehezebben fejezi ki magát. A tudomány mindezt „transzlingválásnak” nevezi, a tiszavasvári iskolát pedig egy nemzetközi kutatásba is bevonták, amelynek koordinátora a Károli Gáspár Református Egyetem, Heltai János Imre egyetemi docens irányításával, és az ERASMUS-projekt részvevője rajtuk kívül még a University College London, a finn Jyväskyläi Egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a szímői Jedlik Ányos Alapiskola.

(Forrás: Népszava)

Szó szerint elfogynak a kémiatanárok, ez már nemzeti sorskérdés

A 2022-es felvételi eljárásban fizikaszakos tanárnak első helyen 22-en, kémiaszakosnak 25-en jelentkeztek. Nem elírás: ez az országos szám. Hogyan jutottunk idáig? Hogyan hat a tanárok elfogyása a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú ágazatokra, mint a gyógyszer- és vegyipar? Az érettségik hetében összeültettük Szakmány Csaba kémia- és fizikaszakos tanárt (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) és korábbi interjúalanyunkat, Weiszburg Tamás professzort (ELTE TTK Környezettudományi Centrum), hogy a cselekvés lehetőségeiről és az új természettudományos képzés, a Z-szak körüli vitákról beszéljünk. Podcast.

(Forrás: válasz online)

Kövér László: A legfontosabb, hogy az elmúlt tizenkét évben elért eredményeket meg tudjuk őrizni

Az élet azonban most azt hozta, hogy a konzervatívok – szokásuk szerint – inkább arra vigyáznak, ami van, nem akarnak nagy újításokat. Kövér az Európai Uniót most úgy látja, mint amely szervezet Magyarországot legyűrendő ellenfélnek látja, és olyan dolgokba szól bele, amelyekhez nincs köze, miközben komoly problémák fölött huny szemet. Emellett az interjúban megoldandó feladatnak nevezte a kormányzat előtt, hogy legyen elég tanerő az iskolában és elegendő rendőr az utcán, meg kell teremteni egy olyan egyensúlyt, amely lehet, hogy létezett a két világháború között e két, korábban megbecsült szakma mentén. Kiemelte az orvosok bérrendezését, és sürgette, hogy a pedagógusok korábbi életpályamodellje után most újra elővegyék az ő jogos bérköveteléseiket.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Villanyszerelőnek mennek el tanárok Pécsen, van olyan, akinek doktori címe is van

\"Felháborító, megalázó, mindennek az alja\" - így reagált a Pedagógusok Szakszervezete Kövér László szavaira, aki azt mondta: \"megfelelő, minimális mértékben kell emelni a tanárok fizetését\". Szabó Zsuzsa elnök szerint amennyiben nem emelik jelentősen - első lépésben 45 százalékkal - a béreket, akkor ismét sztrájkba lépnek. Az ATV Híradó riportja.

Orbán Viktor új tárcákkal, új emberekkel, teljesen új struktúrával alakítana kormányt

Az ITM-et alaposan megrángatnák az új struktúrában. A leendő Ipari és Technológiai Minisztériumtól elkülönül majd a Humán és Innovációs Minisztérium (családpolitika, kutatás, tudomány, oktatás, gyermekjólét). Utóbbi nem is annyira az ITM, hanem inkább az Emmi feladataiból örököl. Előbbinél Palkovics László lehet a befutó, aki felé töretlen a bizalom, utóbbinál Csák János nevét emlegették nekünk, aki régen a legnagyobb magyar cégekben volt felső vezető (Matáv-csoport, Mol), de volt hazánk londoni nagykövete, 2020-ig pedig a Corvinus Egyetem kuratóriumának tagja. Őt korábban még köztársaságielnök-jelöltként is emlegette a sajtó. Több felkért szakemberről is azt hallottuk, hogy még lesz velük egy utolsó egyeztetési kör. Nagy meglepetésnek indult, de mivel már elterjedt, így aligha szól majd akkorát, hogy a Belügyminisztérium alá kerülne az egészségügy és a szociálpolitika is az egykori Emmiből.

(Forrás: telex)

Elfogytak a fiatalok: a pedagógusok jelentős része 50 év feletti, több olyan iskola is van, ahol 20–29 éves tanár egyáltalán nincs

A közoktatásban dolgozó pedagógusok jelentős része 50 éven felüli, és csak töredékük tartozik a 20-29 éves korosztályba – derült ki a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ adataiból. Az 50-64 év közötti korosztályba 58,3 ezren tartoznak összesen, ez a tanárok több mint 40 százaléka. A 40-49 évesek 46,2 ezren vannak, a 30-39 év közöttiek 23,5 ezren. A 20-29 éves tanárok száma rendkívül alacsony, mindössze 11,3 ezer, ami a pedagógustársadalom körülbelül 7 százaléka.. Jelenleg több mint kétszer annyi pályakezdő tanár kellene, mint amennyi az utóbbi években volt, hogy az utánpótlás biztosítva legyen. A tanárképzés azonban továbbra sem vonzó: mint a Népszava megírta, idén mintegy 12 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, ami ezerrel kevesebb felvételiző tavalyhoz képest. Ráadásul akiket felvesznek és el is jutnak a diplomáig, kevesebb mint felük marad a pályán.

(Forrás: Népszava)

Balatoni József szerint Kövér Lászlónak sem megfelelően, sem minimálisan fogalma sincs arról, hogy mi zajlik egy iskolában

az Inforádióban kérdezték kedd este Kövér Lászlót arról, hogy mikor lehet emelni a pedagógusok fizetését. A parlament újraválasztott elnöke azt válaszolta, a bérkövetelések jogosak, rövid távon is foglalkozni kell ezzel, és „a megfelelő, minimális mértékben emelni”, méghozzá „annak érdekében, hogy újra vonzó legyen a pálya. Vagy vonzóbb, mint ahogy most látszik, mert nagyon sok fiatal elmegy inkább mást csinálni, mint hogy iskolában próbáljon veszkődni a gyerekekkel.” Erre reagált Balatoni József, azaz Jocó bácsi tanár, író nemrég a Facebookon. A bejegyzésében azt írta: Aki szerint a pedagógiai munka annyi, hogy »iskolában próbálni veszkődni a gyerekekkel«, az inkább maradjon csendben! Kikérem magamnak, hogy a hivatásomat bárki egy ilyen mondattal degradálja! Mert neki sem megfelelően, sem minimálisan fogalma sincs arról, hogy mi zajlik egy iskolában.

(Forrás: hvg.hu)

Gigászi összegbe kerülhet az adófizetőknek a lipótmezei fizetős elit gimnázium

Több tízmilliárd forint is lehet a Gyurcsány-kormány idején bezárt lipótmezei pszichiátria átalakításának költsége. Az új intézmény elsősorban a visegrádi országokból vár diákokat, akik olyan nemzetközi érettségit szerezhetnek, amelyet elfogad például a Harvard, a Sorbonne vagy az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem is.

(Forrás: hvg.hu)

A pedagógusok szerint ha a kormány tényleg rendezni szeretné a bérüket, semmi nem állhat az útjába

Az utóbbi időben már számos kormánypárti politikus elismerte, hogy a pedagógusoknak valóban komoly szükségük van a béremelésre. Nemrég Semjén Zsolt beszélt arról, hogy a szakszervezetek követelései jogosak, valamint Gulyás Gergely , de maga Orbán Viktor is hasonló értelmű nyilatkozatokat tett az elmúlt időszakban. A pedagógus-szakszervezetek márciusi sztrájkja után gördülő megmozdulásokba kezdtek, majd a választások előtt felfüggesztették a munkabeszüntető akciókat. A PSZ és a PDSZ jelenleg az új kormány megalakulására vár, hogy folytathassák a tárgyalásokat a béremelésről.

(Forrás: Mérce)

Egy éven belül új érettségi tantárgy jöhet

Egy éven belül választható érettségi tantárgy lehet a fenntartható fejlődés – ezt Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője mondta el a Green Policy Center Klíma – Zöldpolitikai percek címen futó podcastsorozatának legújabb adásában. Ha minden jól megy, egy éven belül választható tantárgy lesz a középiskolai érettségiken a fenntartható fejlődés. Egy éven belül választható érettségi tantárgy lehet a fenntartható fejlődés – ezt Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője mondta el a Green Policy Center Klíma – Zöldpolitikai percek címen futó podcastsorozatának legújabb adásában. Ha minden jól megy, egy éven belül választható tantárgy lesz a középiskolai érettségiken a fenntartható fejlődés – fogalmazott egész pontosan Kőrösi Csaba, az Áder János leköszönő köztársasági elnök kezdeményezésére létrehozott környezeti fenntarthatósági igazgatóság vezetője.

(Forrás: index)

Kövér László szerint „a megfelelő, minimális mértékben” kell emelni a tanárok bérét

Kedd este az Inforádióban megkérdezték a Fidesz választmányi elnökétől, mikor látják megoldhatónak a pedagógusok béremelését. Kövér László hosszú fejtegetésbe kezdett arról, hogy az elmúlt 10-12 évben mást sem csináltak, mint a különböző ágazatokban dolgozó különböző szakmák, hivatások bérproblémáit próbálták megoldani. A bérrendezés problémáját pedig ahhoz hasonlította, mint amikor a halászléből kell újra akváriumot csinálni, de nem nagyon megy. „Nyilvánvalóan az egyik feladat, amit meg kell oldani, az az rövid távon, hogy a pedagógusokat is, meg a rendvédelmiseket is újra elő kell venni...újra elő kell venni az ő jogos bérköveteléseiket, és a megfelelő, minimális mértékben emelni kell a pedagógusbéreket annak érdekében, hogy újra vonzó legyen a pálya. Vagy vonzóbb, mint ahogy most látszik, mert nagyon sok fiatal elmegy inkább mást csinálni, mint hogy iskolában próbáljon veszkődni a gyerekekkel.”

(Forrás: 444.hu)

Magyarország elbutítása a gyermekmegőrzővé silányuló óvodákban kezdődik

Azt a miniszterelnöknek a XV. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján elhangzott mondataiból tudjuk, hogy „Magyarországon a munkának és a szakmunkának van jövője”. Régóta így tartja már. Azt a statisztikai számokból tudjuk, hogy az Orbán-kormányok „áldásos” tevékenységének köszönhetően, egyre kevesebb diák jelentkezik a felsőoktatásba, egyre kevesebb lesz a diplomás. Az ország elbutításának folyamatában pedig most bontakozik ki a szemünk előtt, ahogy a legkisebbek, az óvodások is veszélybe kerülnek már. Ebben a folyamatban az óvodapedagógusok hiánya, a helyettesítésükre hozott törvényi lehetőség mind egy-egy állomás csupán. A valaha világhírű magyar óvodai nevelési program lassan „a lecsóban végzi”, az óvoda pedig mindössze gyermekmegőrzővé silányul.

(Forrás: Hírklikk)

Ha én oktatásügyi miniszter lennék… – 14 reformjavaslat a jobb általános iskolákért

Ki más érezné és értené jobban az oktatási rendszer hibáit, nehézségeit, mint mi, a hivatásunkat szerető tanárok? Egy vidéki nagyváros általános iskolájának tanáraként reformjavaslataimat a kollégáimat körbekérdezve állítottam össze. Íme, együtt gondolkodásunk eredménye. A javaslatok többsége egyszerre érinti a gyerekeket és a pedagógusokat, nehéz ezt szétszálazni, és nem is feltétlenül érdemes. A rendszer akkor jó, ha mindkét – sőt, a szülőkkel együtt mindhárom – fél jól tud benne működni. (Kovács Tímea)

(Forrás: Képmás)

Ha én oktatásügyi miniszter lennék… – 21 reformjavaslat a jobb középiskolákért

Az alábbi gondolatokat, oktatásügyi reformjavaslatokat a kepmas.hu kérésére adom közre olyan szakvizsgázott középiskolai mestertanárként, aki jelenleg egy elitiskolának nevezhető budapesti gimnáziumban tanít két szakot teljes állásban, egyben osztályfőnök és munkaközösség-vezető. (Roggenbauer Emília)

(Forrás: Képmás)

Egyszerre volt poros és bátran újító az idei magyarérettségi

Először egy szövegértési feladaton kellett keresztülverekedniük magukat a diákoknak az idei középszintű magyarérettségin, majd egy rövidebb szövegalkotási feladat várt várjuk, végül pedig a szokásos műelemzés. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke ugyan fogalmazott meg kisebb kritikát az idei érettségi vizsgával kapcsolatban, összességében korrekt, megírható vizsgának tartja az idei középszintű magyar nyelv és irodalom számonkérést.

(Forrás: index)

Természete szerint – Darvas István vezető rabbi megnyitója a budapesti Scheiber Iskolában rendezett könyvbemutató

Az „Öreg Doktor”, a varsói Janusz Korczak hazánkban eddig nem érte el a kívánt ismertséget, ezért is fontos leszögezni, hogy pedagógiája és emberi példája egyetemleges, az emberiség, a jövő nemzedékek útját egyengető XX. századi pedagógusok egyik legnagyobbika volt. A gyermekek jogainak szószólója, a hatékony gyermekszeretet megfogalmazója volt könyveiben, nemkülönben az általa vezetett nevelési intézményben, a varsói árvaházban, ahol ő volt a „gyermeki demokrácia” megvalósítója. Orvosként figyelt külön-külön valamennyi növendékére, tudta, hogy fejlődésüket vagy elmaradásaikat sajátos, egyedi törvényszerűségek igazgatják. Pedagógusként közösséggé szervezte őket, s íróként ellátta őket történetekkel, mesékkel. S ellátott bennünket is a pedagógiai tapasztalatainak élményszerű leírásával.

(Forrás: tani-tani online)

Kevesebben jelentkeznek Magyarországon egyetemre, mint három éve: ez állhat a háttérben

A felsőoktatási jelentkezések 2019 és 2020 között megfigyelhető csökkenése egybeesett a felsőoktatási felvételi szabályokat módosító rendelet hatályba lépésével. Ez a rendelet a 2020-as általános felvételi eljárástól kezdve kötelező emelt szintű érettségihez, valamint 280 pontos minimum ponthatárhoz köti a felsőoktatási alap- és osztatlan képzésre való felvételt. A cikk alapjául szolgáló tanulmányban amellett érvelünk, hogy makroszintű adatok alapján összefüggés feltételezhető az emelt szintű érettségi követelménye és a jelentkezőszámok visszaesése között. Ugyanis a csökkenés főként a felsőoktatás azon szegmenseit érintette, melyekre fokozottan hatással lehetett az emelt szintű érettségi követelménye és a minimum ponthatár megemelése.

(Forrás: portfolio.hu)

Az iskolából a nyílt erőszak csupán áttevődött oda, ahol az iskolaőrség tehetetlen

Azokban az iskolákban, ahol igen nagy fegyelmi problémák voltak, ott az iskolaőrök jelenléte nem csökkentette, csupán elfojtotta az agressziót. A nyílt erőszak így áttevődött az iskolákból olyan területekre, ahol az iskolaőrségnek nincs hatásköre – mondta Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint továbbra is nagy szükség lenne a prevencióra. Ehhez egyrészt a feladathoz értő emberek kellenének, másrészt arra, hogy feltárják az iskolai agresszió okát. Különben nem lehet kezelni ezt a problémát sem. Marad az intézkedésekről szóló statisztika és az elfojtás.

(Forrás: hírklikk)

A menekült gyerekek oktatásába be kellene vonni ukrán pedagógusokat is

Bár a magyar állam biztosítja az Ukrajnából menekült diákok tanulását, csak ahhoz, hogy valahol egyáltalán elindíthassák az oktatásukat, nagy szükség lenne módszertani, eszköz- és tankönyvtámogatásra is. Emellett pedig olyan pedagógusokra, akik a „magyar, mint idegen nyelv” oktatásában jártasak. Belőlük pedig nincs sok. Akik vannak, azok többnyire önkéntes alapon segítenek, az államtól egyelőre nem kaptak segítséget. Emellett nagyon fontos lenne, hogy bevonják az oktatásba a menekült ukrán pedagógusokat is

(Forrás: hírklikk)

Emmi: Álságos pedagógushiányra hivatkozva megszüntetni az óvodás csoportokat

Szeptembertől tizennéggyel kevesebb óvodai csoport működik Miskolcon, az önkormányzat szerint ugyanis a pedagógushiány veszélyeztetné a biztonságos feladatellátást. A szakszervezetek úgy látják, a probléma országos. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint álságos, hogy egy baloldali vezetésű város pedagógushiányra hivatkozva szüntet meg csoportokat.

(Forrás: index)

A pedagógushiány miatt Miskolcon kevesebb óvodai csoport indul szeptembertől

Szeptembertől tizennéggyel kevesebb óvodai csoport működik Miskolcon, az önkormányzat szerint ugyanis a pedagógushiány veszélyeztetné a biztonságos feladatellátást – számolt be az RTL Híradó. Dajkából és asszisztensből nincs hiány, sőt, kevesebbre lesz szükség. Varga Andrea Klára alpolgármester azt mondta, azzal szembesültek, hogy az óvodapedagógusok életkora egyre magasabb, a következő 5-10 évben gyakorlatilag a most foglalkoztatottak harmada el fogja érni a nyugdíjkorhatárt.

(Forrás: hvg.hu)

Iványi Gábor egyháza működteti Gulács egyetlen iskoláját, a falu köszöni szépen, de a Fideszre szavazott

ványi Gábor – mint azt lapunknak már elmondta – szerint mindez azt jól visszatükrözi, hogy egyházuk mennyire nem folytat politikai tevékenységet, agitációt azokban az intézményekben, amelyeket fenntartanak, az is feltételezhető szavai szerint, hogy még a dolgozóik közül is többen a kormánypárti jelöltre adtak voksukat. De vajon milyen szempontok számítanak, amikor egy ilyen faluban a szavazóurnákhoz járulnak az emberek, s él-e bennük bármilyen szolidaritás a sokaknak munkát, adó a gyerekeiket pedig befogadó közösség iránt – erre a kérdésre is kerestük a választ az ukrán határhoz közeli településen.

(Forrás: Népszava)

Helyretették Semjén Zsoltot a pedagógus szakszervezetek

Nagy Erzsébet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavaira reagált, aki az ATV kérdésére azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök „bölcsességén”, a „nagy világkihívásokon”, nem pedig a szakszervezetek tetszésén múlik a kormányzati struktúra összeállítása – így például az, lesz-e önálló Oktatási Minisztérium, amit a PDSZ mellett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is követelt.Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Népszavának azt mondta: amíg az oktatás nem rendelkezik kellő súllyal a kormányzati struktúrában, és olyan miniszterek felelősek a területért, akiknek fogalmuk sincs az oktatásügyről, addig nem lehet fontos nemzetstratégiai ágazatról beszélni. – Ha az a cél, hogy egy lebutított nemzet felett uralkodjanak, akkor maradhat az oktatás az Emberi Erőforrások Minisztériumánál vagy átkerülhet a Belügyminisztériumhoz, teljesen mindegy lesz

(Forrás: Népszava)

Okos nemzet vagyunk, mégsem becsüljük a tanárokat

Önképünk szerint okos nemzet vagyunk, az eredményeink azonban kevéssé felelnek meg ennek. Egy szűk réteg kiemelkedő teljesítménye (amely elsősorban a családi háttér és az abból adódó lehetőségek révén bontakozik ki) elfedi azt a tényt, hogy a magyar diákok bőven az uniós átlag alatt teljesítenek. Szerencsére azonban egyelőre a totális elbutulás rémképe sem fenyegeti az országot. Igazából a világ gazdag országainak középmezőnyébe tartozunk – a középszerűségben ragadás a legnagyobb veszély a számunkra.

(Forrás: telex)

Aberrált LMBTQ-rendezvényként panaszolt be egy bolondballagást telefonon egy nő Kőbányán

Bár április 3-án érvénytelen lett a kormány gyermekvédelminek mondott homofób népszavazása, azért úgy tűnik, nemcsak kommunikációs siker történt, hanem sikerült néhány falat átütni: egy. a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban dolgozó tanár az Azonnalinak küldött beszámolója szerint ma tartanak bolondballagást az iskolában. Ez ugyebár annyit jelent, hogy a végzős diákok vicces ruhákat vesznek fel, és hangosan énekelnek az utcán, de vannak, akik ebbe mást láttak bele: mint megtudtuk, az egyik tizenkettedikes osztály fiúi úgy döntöttek, női ruhába öltöznek bolondballagni, a lányok pedig férfiaknak szánt darabokat vesznek fel.

(Forrás: azonnali.hu)

Dr. Donauer: 100 gyerekből, akinek pecsétes papírja van arról, hogy diszlexiás, 85 nem az

Veiszer Alinda műsorának e heti vendége Dr. Donauer Nándor neuropszichológus, a Budai Gyermekkórház klinikai szakpszichológusa volt. A szakember, aki főleg részképesség-zavarokkal küzdő gyerekekkel foglalkozik, Vekerdy Tamás halála után vette át annak nagy sikerű rovatát a Nők Lapjában. Donauer az interjúban beszélt a képességi zavarok jeleiről, praktikus tanácsokról, valamint arról, miért fontos már óvodás korban elkezdeni a kezeléseket.

(Forrás: telex)

MINEK MEGTANULNI ÍRNI, HA MINDENT BEPÖTYÖGHETÜNK A SZÁMÍTÓGÉPBE?

Az utóbbi években világszerte egyre nagyobb egyet nem értések vannak abban a kérdésben, hogy szükséges-e a folyóírás tanítása az iskolákban, vagy sem. 2014-ben az Egyesült Államokban 41 államban tették fakultatívvá a folyóírás oktatását, tekintve, hogy az elektronikai eszközöknek köszönhetően a gyerekek sokkal könnyebben képesek elsajátítani a gépelés képességét, és általa sokkal gyorsabbak is a jegyzetelésben. Magyarországon is egyre több családban okoz konfliktust a gyerekek írástanulás iránt mutatott demotiváltsága. A kézírás elsajátítása, megtanulása bonyolultabbnak és hosszadalmasabbnak bizonyul a gyerekeink számára, fölöslegességének érzete pedig teljesen érthetetlenné teszi a felnőtt világ bizonytalan lábakon álló ragaszkodását. Az elmúlt évek vitái következtében viszont egyre több tanulmány, tudományos előadás és könyv kutatta és dolgozta fel az folyóírás oktatás szükségtelenségének felvetését. A munkák eredménye abban is meglátszik, hogy a 2014-es évhez képest napjainkban az Egyesült Államokban már 9 helyett 21 államban tették újra kötelezővé a folyóírás iskolai tanítását. De vajon mit mutattak ki a kutatások, és ha valóban olyan fontos szerepe van a kézírásnak, hogyan kezelhetnénk a gyerekeinkben kialakuló ellenszenvet?

(Forrás: divany.hu)

Nem támogatja tovább a KLIK a súlyosan hátrányos helyzetű gyerekek iskoláját

Sajtótájékoztatót és levél átadást szervezett a Klebelsberg Központ elé a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület, a Láncreakció oktatási munkacsoport és a Bliss Alapítvány, miután kiderült, a KLIK nem szándékozik támogatni a budapesti Bóné András Kommunikációs és Fejlesztő Iskolát, amely 12 súlyosan-halmozottan sérült gyermeket lát el nappali tagozaton és több száznak végez évente vizsgálatot és ad tanácsot.

(Forrás: Mérce)

Kásler Miklós szerint az oktatási rendszer célja, hogy hívő gyerekeket neveljen

Az új kormány megalakulásával valószínűleg a posztjáról távozó miniszter mindezt az állami fenntartású Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola új, 693,1 millió forintból, uniós támogatással felújított és kibővített épületének átadásán fogalmazta meg. Kásler Miklós hozzátette: „kétezer éves, keresztény kultúránkból, a magyar hagyományokból és az európai értékekből levezethető értékrend amely meghatározta a magyarság múltját, s meghatározza jelenét és jövőjét is”. A miniszter hangsúlyozta, a magyar oktatás tradíciói rendkívüliek. Mint mondta, „a mi feladatunk az, hogy a múltunkból mindent kiválasszunk, ami érték, mindent próbáljunk megőrizni, amit útközben elveszítettünk, és helyreállítani, amit útközben elvettek tőlünk”.

(Forrás: Magyar Narancs)

„Egy-két tanárnak nem tetszett, amit csináltunk. Nem értem: az ő fizetésük nem alacsony?”

„Az egyik szünetben felhívott Lili, és azt kérdezte, hogy megadhatja-e a nevemet és az elérhetőségemet a rendőrségen. Mondtam neki, hogy persze. Így lettem a Széll Kálmán téri csapat vezetője” – meséli Mihály Marcell. A II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végzős, a diákönkormányzat elnöke. Azt mondja, komoly szervezőmunka kellett ahhoz, hogy a két pesti diákcsapat mellett a budai oldalon is összejöjjön egy nagyobb csoport, amely átvonul március 16-án a Kossuth térre. „Nem nagyon ismerjük a többi iskola diákjait, ezért egy megoldás tűnt járhatónak: nyomtatunk szórólapokat, és azokat a sulik környékén osztogatjuk. Nagyon figyeltünk arra, hogy az iskolák területére ne lépjünk be, csak az utcán szórólapoztunk, mégis legalább két helyen kijött hozzánk az igazgató vagy más vezető, hogy menjünk el, ezt ne csináljuk....„Van egy-két tanárom, akinek láthatóan nem tetszett, amit csináltunk, és ez valószínűleg az érettségimen is meglátszik majd, de ha ezen múlik, hát legyen. Bár nem értem a hozzáállásukat: ők kacsalábon forgó palotában élnek? Az ő fizetésük nem alacsony?” Persze bőven voltak pozitív visszajelzések is, több tanára kezet fogott vele, és azt mondta, nagyon szuper, amit tesznek értük.

(Forrás: Eduline)

Semjén Zsolt: jogosak a tanárok szempontjai, de az ország teherbíró-képességétől függ a bérrendezés

Látjuk, hogy ezer nehézség van, hiszen a háború következtében, majd az ebből következő szankció következtében egész Európa nehéz helyzetben van. Nyilván a költségvetési realitásokat is figyelembe kell venni. Én azt gondolom, hogy amint föl fog állni az új kormány, akkor a tanároknak az ügyével érdemben fogunk foglalkozni. Még egyszer mondom, a tanároknak jogos az az igénye, különösen az időközben történt piaci fizetésnövekedések tekintetében vagy más szakmákkal történt megállapodáshoz viszonyítva, hogy a az anyagi megbecsülésük jelentősen javuljon. Készek vagyunk arra, hogy ebben komoly előrelépés legyen az ország teherbíró képességének a realitásainak a figyelembevételével”– nyilatkozta az ATV Híradónak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a levélre reagálva.

(Forrás: alfahir.hu)

Visszalökték a startmezőre a pedagógusok túlórapénzeiről szóló jogi harcot

Nem erősítette meg a másodfokú bíróság a tavaly októberben hozott nem jogerős elsőfokú ítéletet, amely szerint a tankerületnek ki kell fizetnie visszamenőleg a pedagógusok helyettesítéseit, túlóráit. A fontos és feltételezhetően precedens értékű munkaügyi perben ehelyett új eljárás lefolytatására kötelezte a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumát, azzal az indokkal, hogy formai hibák mellett nem volt megfelelő a bizonyítási eljárás sem. Információnkat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megerősítette.

(Forrás: g7.hu)

A Pedagógus-szakszervezet nyílt levele Orbánnak: önálló oktatási minisztériumra van szükség

„A választásokon győztes pártszövetség több tagja is nyilvánosan hangot adott annak a véleménynek, hogy valóban szükséges és nem tűr halasztást a pedagógusok helyzetének, életkörülményeinek javítása, beleértve az anyagi megbecsülést, a munkaterhek csökkentését, a független értelmiségi lét feltételeinek megteremtését” – írták.Szerintük „az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kormány eddigi struktúrájában nem volt igazán gazdája az oktatásnak”. Úgy vélik, nem vált be az a megoldás sem, hogy különböző minisztériumok fennhatósága alá kerültek az oktatás különböző területei. „Mindezekért szükségesnek tartjuk önálló Oktatási Minisztérium létrehozását, mely az oktatás minden területét – az óvodától a felsőoktatásig – összehangoltan tudja képviselni”

(Forrás: telex)

Még kevesebb fiatal törhet ki a szegénységből a szigorúbb felvételi szabályok miatt

Az általános felsőoktatási felvételi eljárás új követelménye lett 2020-ban az emelt szintű érettségi és 280 pont elérése, ezek hiányában újabban csak a gyakorlati vizsgát megkövetelő alap- és osztatlan képzésekre jelentkezhetnek a felvételizők. A szabályok módosításával – és a fenntartói modellváltással – egybeesett a felsőoktatási jelentkezések csökkenése két éve, amivel megtört a felvételizők számának évek óta tartó növekedése. Vit Eszter és Holb Éva nemrégiben megjelent tanulmányukban részletesebben is megvizsgálták, hogy a felvételi követelmények és körülmények változása, illetve a jelentkezők számában bekövetkezett trendforduló összefügghetnek-e egymással.

(Forrás: g7.hu)

MEGALÁZÓ: EGY HÉT TÁBOROZTATÁS PÁR EZER FORINTNYI CBA-UTALVÁNYÉRT

30 ezer forint értékű CBA-utalvány. Így szándékozna kifizetni a pedagógusok nyári táborban végzett munkáját az Erzsébet-táborokat közpénzből szervező magánalapítvány. Ahogyan azt számtalanszor megírtuk már, semmi baj nincs azzal, ha egy nevelőtestület úgy dönt, nyarából pár napot feláldoz a rábízott gyerekek érdekében, táboroztat, tábort szervez. Ugyanakkor erre kötelezni bárkit is, törvényellenes. A táboroztatásért ellentételezés jár, és ez érvényes az Erzsébet-táborokat szervező Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványra is. Arcpirító, hogy a pedagógusok munkáját pénzzel sem kívánnák megfizetni. A felajánlott fizetség mind formájában, mind összegében megalázó – ennél egy diákmunkás több pénzt keres egy gyorsétteremben a nyáron, nem is beszélve arról, hogy őt nem utalványokkal próbálnák kifizetni. (PDSZ)

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Orbán Viktor üzent: \"Nem fogtok ennél jobb ajánlatot kapni egyetlen más országból sem\"

A parlamenti választáson a szavazók igent mondtak arra is, amit az elmúlt tizenkét évben a szakképzésben elért a kormány - erről is beszélt Orbán Viktor a Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján. Az elmúlt időszakban kiterjesztették a duális képzést, életszerűbbé tették a képzési formákat, létrehozták a szakképzési centrumokat és a szakmunkás hallgatók ösztöndíjrendszerét, komoly lépéseket tettek a digitalizáció irányába is, a kormány pedig ingyenesen biztosítja az első két szakma vagy szakképesítés megszerzését - sorolta. Megköszönte a tanárok munkáját, azt mondta, a magyar szakmunkások hazai és nemzetközi eredményei tanúskodnak róla, \"milyen kiváló oktatók és pedagógusok dolgoznak a magyar szakképzési rendszerben\".

(Forrás: Eduline)

Az Ukrajnából menekült gyerekek hazai oktatása egyszerre mutatja a civilek összefogását és az állam tehetetlenségét

Az Ukrajnából menekült gyerekek oktatása sehol sem egyszerű feladat, különösen a nyelvi akadályok, kulturális különbségek miatt. A cél az lenne, hogy az itt maradók sikeresen integrálódjanak a hazai oktatásba, de ehhez egyelőre nincsenek meg a feltételek. A felzárkóztató képzéseket jellemzően civilek kezdeményezték, és ezeken a helyeken önkéntes tanárok oktatják most is az ideérkezőket. Az állam ugyan ad valamennyi támogatást, de arról egyelőre nincs szó, hogy rendszerszinten megszervezték volna a menekültek oktatását. A Zugligeti Béke Tanoda, a Kőrösi Csoma Sándor gimnázium, a Piarista Gimnázium vagy az ELTE délutáni átmeneti iskolájának tapasztalatai azt mutatják: ugyan sok ide érkező család jövője még bizonytalan, de már ezek az átmeneti képzések is nagyon sokat jelentenek a gyerekeknek.

(Forrás: Telex)

Radó Péter: a pedagógusok ellenállása munkahelyi lázadás, és nem egy szervezett szakma akciója volt

„Nem véletlen, hogy a későn jött 2016-os pedagógus-ellenállás és a hat évvel későbbi polgári engedetlenségi mozgalom is munkahelyi lázadások, s nem egy szervezett szakma szervezett ellenállásai voltak.” Ezt Radó Péter, a CEU Demokrácia Intézet oktatáskutatója mondta a Magyartanárok Egyesülete 25. születésnapjára szervezett konferencián. A pedagógus szakmai szervezetek történetén keresztül mutatta be, hová vezetett az oktatásban a 2010 előtti nyitott, sokszereplős oktatáspolitika felszámolása, a 2010-es cezúra után gyorsan kiépülő autokratikus rendszerben.

(Forrás: hírklikk)

Eltörölnék az orosz nyelv oktatását Ukrajnában az új tanévtől

– A háború kitörésével egy nagyon komoly oroszellenes hullám indult, most már gyakorlatilag minden, ami orosz, ellenségessé válik – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Seremet Sándor, történész, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője. Ukrajnában nemcsak az orosz nyelv tanításának eltörlését kezdeményezték, hanem az orosz klasszikusokat is száműznék az iskolai oktatásból.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2022-ben: itt a teljes lista

Az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – holtversenyben ez a két budapesti középiskola vezeti a HVG 2022-es gimnáziumi rangsorát, amelynek harmadik helyét az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium szerezte meg. Bár a legjobb tíz középiskola között csak egy Budapesten kívüli szerepel, a százas rangsorban összességében több a vidéki iskola, mint a fővárosi. Igaz, idén nem minden megyéből került gimnázium a listára: Békés és Tolna megyei középiskola nincs a rangsorban, a legjobb békési a Békéscsabán található Andrássy Gyula Gimnázium, amely a 104. lett, a szekszárdi Garay János Gimnázium pedig a 120. Heves és Nógrád megyéből egy-egy iskolának sikerült a százba kerülnie, mindkettő a megyeközpontban található.

(Forrás: Eduline)

Lannert Judit: Ki fogja tanítani gyermekeinket tizenöt év múlva?

A pedagógusok számának csökkenése tíz éven belül a mainál sokkal kézzelfoghatóbb méreteket ölt. A trend egyelőre nem változik. Ennek elsődleges oka az, hogy a pedagóguspálya presztízse soha nem látott mélységekbe zuhant, mindenekelőtt a képtelenül alacsony bérek és a szakmai autonómia hiánya miatt. A magyar pedagógus bére a többszöri emelések után is jóval alatta marad a diplomások átlagos bérének (66 százalék, míg az OECD-átlag 90 százalék). Ráadásul a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, szemben az OECD-ben is tag EU-államok 25 éves átlagával).

(Forrás: telex)

L. Ritók Nóra: Csak negatívan….

Vajon tényleg meg kellene várnunk, amíg az alapkészséghiányos, a generációs szegénység csapdájában élők maguktól ráéreznek a nyomorúságból kivezető útra? Egyáltalán, megtörténik ez valaha, segítség nélkül? Megtörténik majd, hogy ők, a szegregátumok lakói emelnek szót a szegregált iskolarendszer ellen? Hogy politikai tudatossággal szavaznak? Vállalkozásokat alapítanak, és foglalkoztatják egymást? Megbirkóznak a lakhatási szegénységgel, és stabil önfenntartási képességekkel, fenntartható módon használják ki a környezetük adottságait?

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

A közoktatás immunrendszereés a pedagógus szakmai szervezetek. Radó Péter írása

A szélsőségesen centralizált oktatásirányításon és az iskolák autonómiájának felszámolásán keresztül a közoktatás minden szereplője közvetlen politikai kontroll alá került. A tudás iránti kereslet megszűnt, így leépült a rendszeres oktatáskutatás is. Röviden: a különböző értékek, érdekek és nézetek ütköztetését szolgáló nyílt oktatáspolitikai tér megszűnt. Helyébe egy kizárólag politikai kommunikációs célokat szolgáló egységes hivatalos narratíva lépett, amelyhez képest minden szakmai kritika ellenzéki politikai állásfoglalássá változott.

(Forrás: tani-tani online)

„FALTÓL FALIG TANÍTUNK” – A HÁBORÚ ÉS A VÁLASZTÁS ELMOSTA A TANÁRSZTRÁJKOT, PEDIG A GYEREKEINK JÖVŐJE A TÉT

Bár (remélhetőleg) mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a pedagógusok helyzete tarthatatlan, a társadalom részéről mégsem kap elegendő figyelmet a küzdelmük, pedig rajtuk múlik a gyerekeink jövője. Sajnos a Covid, a háború és a választás is elterelte a figyelmet az ügyükről, és az általuk szervezett (sokfelől támadott) sztrájkhullám is szinte visszhangtalan maradt. Öt pedagógust kérdeztünk arról, mi lesz most, hogyan tovább. Both Gabi riportja.

KEPES ANDRÁS: AZ ÁLKÉRDÉSEK ELTERELIK A FIGYELMET A VALÓDI PROBLÉMÁKRÓL

Hatgyermekes apaként, nagyapaként rendkívül fontosnak tartja a gyermekvédelmet az egyik legnépszerűbb magyar író, meg is fogalmazott négy értelmes kérdést az áprilisi népszavazás szerinte értelmetlen felvetései helyett: 1) Támogatja-e, hogy a kormány kiemelt figyelmet szenteljen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának, felzárkóztatásának az esélyegyenlőség érdekében? 2) Támogatja-e, hogy a Család- és Gyermekvédelmi Központok fokozottabb figyelmet szenteljenek a gyermekeket is sújtó családon belüli erőszak felszámolásának? 3) Támogatja-e, hogy a kormány nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse a pedagógusokat, hogy a pedagógusok értelmiségi létüknek megfelelő színvonalon élhessenek és dolgozhassanak, mert gyermekeinknek és az országnak is az az érdeke, hogy az iskolák a legtehetségesebb pedagógusjelöltek közül válogathassanak? 4) Támogatja-e, hogy korszerűsítsék az elavult szemléletű, túlszabályozott magyar állami iskolarendszert, visszaállítsák a tanszabadságot, mert a jelenlegi helyzet azt eredményezi, hogy a tehetősek alapítványi-, illetve magániskolákba viszik, külföldi egyetemekre küldik tanulni a gyerekeiket, a kevésbé tehetős családok tehetséges gyermekei pedig igazságtalan hátrányt szenvednek?

(Forrás: Szemlélek)

Alma, spenót, iskolatáska, papír zsebkendő – sok mindenre rácsodálkoztak a Kárpátaljáról menekült roma gyerekek

Lenyűgöző egy lelkes kis csapatnak az összefogása és szakmai munkája Zugligeten, ahol Kárpátaljáról menekült roma családokról gondoskodnak. Tanárok, szociális munkások, gyógy- és fejlesztő pedagógusok, pszichológusok és orvosok dolgoznak együtt, hogy segítsenek új életet kezdeni Magyarországon néhány, mélyszegénységből érkezett családnak. Munkájuk modellt adhat a nálunk maradó menekültek sikeres integrációjához, ám ehhez hosszú távon nem lesz elég a segítők embersége, odaadása és lelkesedése.

(Forrás: 24.hu)

PDSZ: A tanárok fizetéséből nem futja megtakarításokra

Az ÁSZ felmérése eredeti szándékai szerint nem a tanárok anyagi helyzetét, hanem a pénzügyi tudatosságukat vizsgálta, ami a megállapításuk szerint magas szintű és példaértékű. A válaszokat adó pedagógusok átlagéletkora meghaladta az 50 évet, a kitöltőknek pedig a 2,5 százaléka volt csupán 30 év alatti. Ez is jelzi, hogy a teljes pedagógusszakmára vonatkozóan nem lehet valós következtetést levonni ebből az ÁSZ-felmérésből. A kérdőívet hétszázan töltötték ki tavaly tavasszal önkéntesen, anonim módon.

(Forrás: index)

Mindhárom tesztelésen elromlott az iskolai kompetenciamérés digitális felülete

Az országos kompetenciamérés idén először teljesen digitálisan zajlik majd az iskolákban a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákoknak. Pontosabban zajlana, ha működne az az informatikai rendszer, amin keresztül a gyerekek bejelentkezhetnek a felületekre. Eddig három próbaalkalmat hirdetett meg az Oktatási Hivatal (OH), de eddig a diákok többségének egyik alkalommal sem sikerült belépniük a rendszerbe. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a kérdésünkre azt írta: terheléses támadás érte az informatikai rendszert, de a gyerekek a tavaszi szünetben gyakorolhatnak a felületen.

(Forrás: telex)

Miért nincs állampolgári nevelés a hazai oktatásban?

Az összeesküvés-elméletek korában elgondolkodtató, nincs-e szükség a tudatos és kritikus médiafogyasztás oktatására, a különféle manipulációs technikák és kognitív csapdák felismerésének képességére. Vajon nem lenne-e nagyobb szükség állampolgári ismeretek helyett demokratikus nevelésre? Cikkében ezt taglalja Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

(Forrás: telex)

„Ha ilyen rózsás lenne a helyzet, akkor az öt évvel ezelőtt pályakezdő 6800-7000 pedagógusból, nem csak 2200-an maradtak volna”

Totyik Tamás a felmérés hivatalos céljával egyetértett, azt viszont erősen vitatta, hogy a tanárok ilyen nagy százaléka rendelkezne megtakarítással. A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva állította, hogy a pedagógusok csaknem 90 százaléka az átlagkeresetnél alacsonyabb fizetést vihet haza. Egy 14 éve pályán lévő gyermekét egyedül nevelő tanító a létminimum alatt él. Ráadásul a kutatásban arra nem tértek ki, hogy valójában mekkora összegűek ezek a megtakarítások, de arról sem volt kérdés, hogy mekkora adósságot halmoztak fel a tanárok – mondta a PSZ alelnöke. Totyik Tamás ehhez csak azt fűzte hozzá: úgy tűnik, ez is kevés ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a pályát, az idén mintegy ezer fővel kevesebben jelentkeztek tanárképzésre.

(Forrás: Népszava)

„Azokon kérik számon a választás eredményét, akik a legvédtelenebbek a manipulációval szemben”

Most a többségi társadalom azokon kéri számon a választás eredményét, akik a legvédtelenebbek a manipulációval szemben, akik a leginkább áhítoznak arra, hogy biztonságban érezzék magukat, akiknek a Fidesz azt az üzenetet juttatta el, hogy az ellenzékkel a háborúra szavaznak. Most pedig jönnek azok a vádak, hogy »ezek elvették a jövőmet«, ilyeneket írtak értelmiségi emberek, mintha tényleg ez a társadalmi csoport lenne a hibás, holott pontosan tudjuk, hogy a nagyobb városokban a jobb társadalmi státuszúak közül a többség is a Fideszre szavazott” - mondta L. Ritók Nóra, a Berettyóújfalu környékén működő Igazgyöngy Alapítvány vezetője, aki a választások után szintén kapott ingerült üzeneteket olyanoktól, akik úgy érezték, ilyen eredmény mellett nincs értelme a helyben segítő civilek munkájának.

(Forrás: 444.hu)

Nahalka István: Magyarország jelenlegi alaptanterve olyan, amilyen utoljára 1978-ban volt

Kásler Miklós, az EMMI minisztere néhány napja 180 új okostantermet ígért az oktatásnak, és azt mondta, az oktatás-nevelés a Nemzeti alaptanterv (NAT) nyomán elmozdult a klasszikus értékek irányába, ugyanakkor eszközeiben és módszereiben egy korszerű oktatási rendszerre törekszik a kormány. Nahalka István oktatáskutató szerint a fejlesztés akár jól is elsülhetne, ha szakemberekre bíznák. Arról viszont szó sincs, hogy bármiféle értékváltoztatás történt volna az oktatásban a NAT hatására. Magyarországnak jelenleg olyan központi alaptanterve van, amilyen utoljára 1978-ban volt.

(Forrás: hírklikk)

Abszurd, hogy az ÁSZ a pénztelen tanárok pénzügyi tudatosságát vizsgálja

Amellett, hogy a jelentést egészen bizarr időzítéssel épp a pedagógussztrájk alatt sikerült publikálni, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több hiányosságra is felhívta a figyelmet. Bár a felmérés maga is elismeri, hogy a pedagógusbérek köztudottan alacsonyak, azt is megállapítja, hogy ennek ellenére a mindössze 705 megkérdezett 86 százalékának van megtakarítása. Nem derült ki azonban, hogy a megtakarítások a pedagógusbérekből vagy másod- harmadállásokból, esetleg családtagok hozzájárulásával keletkeztek-e, ahogy az sem, hogy mennyi pénzt képesek rendszeresen félrerakni a pedagógusok. Ez pedig még könnyen a kormány ütőkártyájává is válhat a következő hetek sztrájktárgyalásai során.

(Forrás: Mérce)

PDSZ: nemhogy megtakarításaik nincsenek, súlyos lakhatási szegénységgel küzdenek a tanárok

Az oktatásban dolgozók közül minden második kénytelen másodállást vállalni, sőt sokan „harmadállást” is keresnek, olyan komoly egzisztenciális problémáik vannak – saját kutatásával reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Állami Számvevőszék felmérésére, amely szerint a pedagógusok több mint 80 százalékának van megtakarítása.

(Forrás: Eduline)

DR. GYURKÓ SZILVIA: MERRE TOVÁBB, MAGYAR GYERMEKVÉDELEM? AVAGY: EZ A BAJ, NEM A „NEMVÁLTÓ ÓVODÁSOK”

A gyermekvédelemmel kapcsolatban nem plakátokról tájékozódom vagy politikusoktól, hanem szociális munkásoktól, gyermekotthoni nevelőktől, gyerekektől és családoktól. És az a kép, ami ezekből a beszélgetésekből kirajzolódik, egyre sötétebb. 1997 óta van Gyermekvédelmi törvényünk, és már a kétezres évek elején arról írt az Állami Számvevőszék egy jelentésében, hogy a törvény elfogadása óta soha nem álltak rendelkezésre azok az anyagi, tárgyi, személyi erőforrások, amelyek a végrehajtáshoz kellenének. Soha. 1997 óta. És a helyzet azóta sem változott. Sőt. Meg tudom erősíteni, hogy elképesztően nagy a szakemberhiány, és hogy olyan alapvető, strukturális problémákkal küzd a rendszer, amik a jogszabályok végrehajtását sem teszi lehetővé.

(Forrás: wmn.hu)

A kudarcok után az Oktatási Hivatal azt ajánlja, a tavaszi szünetben próbálgassák a kompetenciatesztet a diákok

„A 2021/2022-es tanév valódi mérföldkő Magyarország pedagógiai mérési rendszerének történetében. Eddig az országos mérések a szövegértési képességet, a matematikai eszköztudást, valamint az idegen, illetve célnyelven nyújtott tanulói teljesítményt vizsgálták – és mindezt papíralapú mérőeszközökkel. A változás két szempontból is jelentős. Mostantól a rendszer kiegészül a természettudomány kompetenciaterülettel, és a méréseket a tanulóknak online felületen kell teljesíteniük” – idéztük az Oktatási Hivatal december végi közleményét április 6-án, amikor az első próbamérést tartották volna. Azért csak „volna”, mert bár a tanárokat és gyerekeket berendelték a próbatesztre, a rendszer nem működött. Az Emmi aznap délután az iskolák vezetőinek küldött levélben „előre látható technikai nehézségekre” hivatkozik, és azt írja, a szükséges módosítások elvégzése után további próbaüzemek lesznek.

(Forrás: hvg.hu)

Itt a friss lista: erre a 10 egyetemi karra próbál bejutni idén a legtöbb felvételiző

Múlt csütörtökön hozták nyilvánosságra a 2022-es felvételi statisztikákat – egy korábbi cikkben már megmutattuk a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemek és főiskolák, valamint alap- és osztatlan szakok listáját, ma pedig azt nézzük meg, melyik a legnépszerűbb egyetemi kar 2022-ben. A mesterképzések között is tarolnak a gazdasági szakok, a legtöbben azonban tanári mesterszakra jelentkeztek a 2022-es felvételin. Mesterképzést első helyen összesen 18 188-an jelöltek meg. Idén is népszerűek a gazdasági szakok, de a legtöbben a tanári mesterképzésre jelentkeztek.

(Forrás: Eduline)

Így készült a végzetes szelfi Sárospatakon

Sárospatakon, a református gimnáziumnál mintha megállt volna az idő hétfő este óta. A diákok halkan beszélgetnek, sokan értetlenül állnak két diáktársuk meggondolatlan döntése előtt. A most napvilágra került fotók tanúsága szerint a vagonon többen voltak, készültek a szelfik. Azonban az egyik srác elszámolta magát: a maga 180 centijével a magasba emelte a telefonját, ekkor húzott át a 25 ezer voltos ív a készüléken keresztül a testén. A vagon fémszerkezete gyakorlatilag földelte a testet. A fiatal fiú lezuhant, koponyatörést, nyakcsigolya-törést és számtalan belső sérülést szenvedett. Őt a helyszínen, míg segítségére siető társát a kórházban kellett újraéleszteni. Állapotuk válságos, azóta mélyaltatásban tartják őket.

(Forrás: friss média)

Az Állami Számvevőszék a sztrájk alatt kiadott egy felmérést, amely szerint Magyarországon egész jól élnek a tanárok

Nem szerepel a jelentésben, de összevetésül érdemes megemlíteni, hogy ma Magyarországon a pályakezdő állami oktatásban elhelyezkedő tanárok bruttó 219 ezer forintot (a 15 ezres pótlékkal együtt nettó 160 ezret) vihetnek haza havonta, ami éppen megegyezik egy szakmunkás minimálbérével. Három év és egy sikeres minősítő vizsga után a fizetés bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré cirka 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet. A gyakorló tanárok közelmúltban közzétett beszámolói szerint a hó végén még azt is meggondolják, hogy gyümölcsöt vegyenek, az fel sem merül, hogy megtakarítást halmozzanak fel. Ennek fényében döntött úgy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hogy azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve március 16-án határozatlan idejű sztrájkot hirdetett. A kormány válaszul rendeletet hozott ennek ellehetetlenítésére. A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket a jó esetben két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. Ráadásul az idén mintegy ezer fővel kevesebben jelentkeztek tanárképzésre.

(Forrás: Népszava)

A tanár dolga. Műveltség, tekintély, közélet. Knausz Imre írása

A jó tanár gúzsba kötve is tud táncolni. Dolgozik erején felül, feláldozza szabadidejét, gyakran a magánéletét is, és kezei közül derűs, az irodalom, a nyelvészet, a történelem, a kémia iránt szenvedélyes érdeklődést mutató tanítványok kerülnek ki. Nem ironizálok, tudjuk, hogy van ilyen. De gúzsba kötve táncolni nem elég. Húsz éven keresztül tanárképzéssel foglalkoztam egy olyan egyetemen, ahol a tanárképzést Mihály Ottó, a magyar közoktatás szenvedélyes kritikusa szervezte meg a kilencvenes években. Nehezen feloldható dilemma volt számunkra, hogy nem arra tanítottuk a jelölteket, hogy megfeleljenek egy diszfunkcionálisan működő rendszer követelményeinek, hanem arra, hogy úgy tanítsanak, ahogy ebben a rendszerben nem lehet. És tanítottuk őket arra is, hogy miért rossz ez a rendszer. Volt ennek értelme? Azt gondolom, volt. Mert a tanár dolga nemcsak az, hogy tanítson, hanem az is, hogy fellépjen egy jobb iskoláért.

(Forrás: tani-tani online)

L. Ritók Nóra: Újratervezés?

Szóval, ez két út. Amit eddig nem választottam szét, de most úgy tűnik, muszáj lesz. Vagy próbálkozni az állammal, lobbistákkal, és a rendszerszintű hatásra gyúrni, vagy maradni a céges-civil támogatásban, és a munkánkat végezni a terepen tovább, nem törődve azzal, hogyan működik a rendszer. Úgy néz ki ugyanis, hogyha az előző évek gyakorlatát nézem, azon a területen, amin mi dolgozunk, változás nem várható. Valaki azt tanácsolta, tegyem a rendszerre való hatást a stratégiámban a vízió szintjére… mert most erre nincs politikai esély, szándék.

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Hoffman Tamás: Pszichológusi látlelet az oktatás helyzetéről

Nagyon súlyos stresszfaktor azt látni, hogy a kormány milyen beruházásokat és drága reklámkampányokat folytat, miközben az oktatási rendszer roskadozik a pénz- és a szakemberhiány súlya alatt. A téma átpolitizálódik, pedig a kérdés nem politikai jellegű abban az értelemben, ahogy az ma megjelenik. Ez nem pártpolitikai töréspont, hanem szakpolitikai. A magyar gyerekek oktatásának, fejlődésének és mentális egészségének a kérdése, aminek minden felelős döntéshozó prioritási listáján előkelő helyet kellene elfoglalnia. Amennyiben a célfüggvény annak az elérése, hogy tájékozott, tanulni szerető és önálló gondolkodásra képes társadalmat termeljen újra az iskola, akkor a jelenlegi rendszer kifejezetten kontraproduktívnak tekinthető.

(Forrás: index)

Több pont járhat a felvételin az önkéntes katonai szolgálatért, mint a nyelvtudásért

Szeptembertől módosul a felvételi eljárásról szóló törvény: a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint többletpont jár azoknak, akik a felsőoktatás megkezdése előtt elmennek önkéntes, tartalékos katonának. Az Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával megjelent rendelet szerint: 16 többletpont jár azoknak, akik hat hónapot töltenek el tartalékos katonaként alapkiképzésen; 32 pontot kapnak azok, akik a féléves szolgálat alatt a szakkiképzést is végrehajtják; plusz 32 pont jár még azoknak, akik folytatólagosan újabb hat hónap szakkiképzést eltöltenek. Így ebben a legutóbbi kategóriában összesen 64 pontot lehet megszerezni.

(Forrás: telex)

A pedagógus-szakszervezet jogásza elmagyarázza, miért jogellenesek a sztrájkoló tanárok elleni retorziók

Ha egy munkavállalót 8 órában foglalkoztatnak, és egy sztrájkkal érintett munkanapon 4 órát sztrájkol, akkor csak erre a 4 órára nem jár neki munkabér, de egyébként ugyanerre a munkanapra a további 4 órára eső munkabérre jogosult. A PDSZ-hez azonban eljutottak olyan esetek is, mikor egy pedagógus béréből 3 teljes napnyi fizetést vontak le úgy, naponta csak néhány óra erejéig csatlakozott a sztrájkhoz. A jogász ilyen esetekben megjegyzi, minden jogellenes levonással érintett munkavállaló, illetve közalkalmazott a jogellenesen levont munkabért 3 évig követelheti a munkáltatótól. Teljesen egyértelmű, hogy csak és kizárólag a ténylegesen sztrájkkal töltött idő alatt szünetel a társadalombiztosítás, így a fenti példával élve egy 8 órás napi munkaidő esetében 4 óra sztrájk időtartama mindösszesen 4 óra időtartamban eredményezi a biztosítás szünetelését.

(Forrás: Mérce)

Továbbra sem vonzó a pedagógusképzés: ha minden jelentkezőt felvennének és diplomát szerezne, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására

A pedagógusképzésbe jelentkezők száma az elmúlt három évben esett vissza jelentősen. 2020-ban 11,1 ezren jelentkeztek erre a képzési területre, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest. Ez azért jelent problémát, mert egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus, a 2020/2021-es tanévben számuk alig haladta meg a kétezer főt. Az egyetemre felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, de közülük sem mindenki pedagógusként helyezkedik el, de azok közül is többen viszonylag gyorsan – egy-két éven belül – elhagyják a pályát, akik a végzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lesújtónak nevezte az idei jelentkezési adatokat, szerinte ha a pedagógusképzésbe jelentkezők közül mindenkit felvennének és mindenki szerezne diplomát, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására. A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. Totyik Tamás úgy látja, a fiatalok \"beárazták\" a pedagóguspályát, a mostani bérviszonyok mellett ez a hivatás nem vonzó.

(Forrás: Népszava)

PSZ: tisztázásra szorul a miniszterelnök kijelentése

Totyik Tamás szerint nem világos, hogy az Orbán Viktor által említett bérrendezés az Európai Bizottság által felajánlott fejlesztési pénzekből, vagy a kormány saját forrásaiból történne. Ismereteik szerint ugyanis a brüsszeli testület – uniós forrásokból – háromszor 10 százalékos bérrendezésre tett javaslatot Magyarország kormányának, amit első körben el is fogadtak – emlékeztetett. A PSZ alelnöke szerint mindez azért lényeges kérdés, mert tudomásuk szerint az Európai Bizottság indexáláshoz kötné a béremelést, tehát nem egyszeri bérrendezésről lenne szó, hiszen annak le kellene követnie az inflációt, illetve a gazdasági helyzetet. Kiemelte: még egyszer nem lehet ugyanazt a hibát elkövetni, amit a Medgyessy- és a korábbi Orbán-kormány elkövetett, miszerint, bár adtak egy-egy drasztikus béremelést, de azok később elértéktelenedtek, miután nem követték le a gazadáság változásait.

(Forrás: Infostart)

Felmérik a V4-országok diákjainak digitális készségeit

Magyarországról az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért csatlakozott az IT Fitneszteszt elnevezésű online felmérési projekthez. Ennek keretében Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban élő diákok és fiatal felnőttek digitális készségeit fogják feltérképezni minden korábbi kutatásnál átfogóbb módon. A négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákjai. A felmérés készítői kifejezetten a mindennapi munka, ügyintézés során szükséges készségeket vizsgálják a projekt keretében, nem pedig az iskolai informatikaórák tananyagát kérik számon a kitöltőkön.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A világ legjobbjai közé került a Bécsbe költöztetett CEU, nagyot nyert vele az osztrák felsőoktatás

Szerdán hozták nyilvánosságra a brit Quacquarelli Symonds, vagyis a QS friss felsőoktatási rangsorait. A szakterületi listákon több magyar egyetem is szerepel, ám a legjobb eredményt a Zeneakadémia érte el, amelyet az előadóművészet területén a világ száz legjobb egyeteme közé soroltak. A Central European University (CEU) még ennél is jobb helyezést szerzett, politikatudományból például a 24. helyet szerezte meg – csak éppen a CEU neve mellett már nem Budapest, hanem Bécs szerepel.

(Forrás: Eduline)

A tanársztrájk miatt több iskolaigazgató extra tanítási napot rendelt el

Az érintett szülők jelezték az igazgatóik döntését a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ). Plusz tanítási nappal próbálja több iskolaigazgató pótolni a sztrájk miatt kiesett tanítást – erről szülők panaszkodnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. Tíz ilyen iskoláról tudnak jelenleg. A szakszervezet szóvivője, Nagy Erzsébet elmondta az RTL Klubnak, hogy jogellenes tanítás nélküli munkanapon elrendelni tanítást, illetve visszamenőlegesen tanítás nélküli munkanap elrendelése is jogellenes a köznevelési törvény szerint.

(Forrás: index)

Orbán: jövőre és két év múlva is 10-10 százalékkal emelik a tanárok bérét

A miniszterelnök újságírói kérdésre beszélt a pedagógusok béremeléséről. Háromszor tízszázalékos emelést említett (ebből az első az idei pótlékemelés). Hogy ennél nagyobb mértékben tudják-e növelni a fizetéseket, az a gazdaság teljesítményétől függ – tette hozzá. Megismételte azt is: tisztában van vele, hogy a pedagógusok szerint nem elegendő egy ekkora emelés, és egyet is ért velük, többet adna, ha lenne rá lehetőség. „Én elvi alapon nem értek egyet azokkal a közgazdasági megoldásokkal, ahol bármilyen állami ágazatnak a bérezése a minimálbérhez van kötve. Mert a minimálbér befolyásolására csak részleges ráhatásunk van” – mondta arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy ismét a minimálbér lesz a pedagógus-bértábla alapja.

(Forrás: Eduline)

10 ok, amiért szuper a finn oktatási rendszer

Bizonyára hallottad már, hogy a nemzetközi felmérésekben a finn diákok folyamatosan az első helyet szerzik meg minden tantárgyból. Gondoltad volna, hogy mindezt nagyon kevés házi feladattal és leadott anyaggal érik el? Az alábbiakban sorra vesszük, miben tér el a finn oktatási rendszer a magyartól, és mi az, ami nagyszerűvé teszi a finn iskolákat.

(Forrás: családi net)

Jött a bosszú, bérlevonással, pótórákkal, igazolatlan távollét beírásával büntetik a sztrájkoló tanárokat

A legtöbb panasz az aránytalan bérlevonásokkal kapcsolatos: sok tanár egész napra nem kapott fizetést, holott az adott napon csak egy-két óráját nem tartotta meg. Egy budai gimnáziumban tanító pedagógus például öt nap alatt mindössze öt tanórát nem tartott meg, mégis öt egész napi bért vontak le tőle, miközben minden más feladatát elvégezte. Ez a sztrájktörvénnyel és a Munka törvénykönyvének előírásaival is ellentétes. A PSZ-hez érkezett egy olyan panasz is, amelyből kiderült, az egyik vidéki tankerületi központ igazgatója elrendelte, hogy a sztrájkban részt vevő pedagógusok a megtartott, adminisztrált óráikat is töröljék a rendszerből. Máshol igazolatlan távollétet írtak be a sztrájkoló pedagógusoknak, holott végig az intézményben tartózkodtak.

(Forrás: Népszava)

ÖCSÉM, MILYEN DOKTOR VAGY TE, HOGY ILYEN AUTÓVAL JÁRSZ?

Durst Judit szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének munkatársa és társai 153 első generációs diplomással készítettek interjút arról, hogy mennyire volt könnyű vagy nehéz az út, amin végigmentek, és mekkora lelki árat kellett fizetniük azért, hogy a szüleikhez képest magasabb iskolai végzettséget szerezzenek. És bár a vizsgálatba bevont 91 nőnek és 62 férfinak, illetve 102 roma és 51 nem roma származású első diplomásnak az oktatási mobilitása sikeres volt, ez nem feltétlenül társult sokkal jobb anyagi körülményekkel. Ahogy Dés Fanni szociológus, a kutatócsoport egyik tagja fogalmazott, „a szegénységből nem feltétlen ugrottak egy generáció alatt a gazdagságba”.

(Forrás: Qubit)

Szelfi Kisgrófóval kontra roma gyerekek szegregációja

Az 1Magyarország Kezdeményezés a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításában látja a megoldást, amellyel 4 évben belül véget kell vetni az évtizedek óta fennálló roma gyerekekre irányuló elkülönítés gyakorlatának. A nemzetközi közösség által jelentős előrelepések történtek a romák oktatásának támogatása terén az elmúlt évtizedben. E pozitív tendenciának érvényesülni kell hazánkban is. A pedagógusok munkáját fontos elismerni, ez az ellenzék programjában olyan prioritás, amely hosszú távon csökkentheti az iskolák közötti különbségeket. A közösségi vélemények, a pedagógusok és szülők egybecsengő véleménye, hogy az állami iskolák drámai helyzetben vannak, és mindehhez jelentősen hozzájárult a jelenlegi kormány oktatáspolitikája, a sztrájkjogok limitálása, bizonyos egyházi szereplők döntéshozatali jogkörrel való felruházása. Mindez mélyítette azt a szelekciós mechanizmust, amely leginkább a roma tanulókat érinti hátrányosan.

(Forrás: Mérce)

„ELKEZDTE TÖRT MAGYARRAL MONDANI A FIÚ: »NINCSEN APÁM, SE ANYÁM, SE ISTENEM, SE HAZÁM…«” – NYELVTANÍTÁS MENEKÜLT GYEREKEKNEK

Február vége óta több ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra. Noha a többség továbbutazik, sokan maradnak hazánkban is, köztük iskoláskorú gyermekek, akik közül számosan, hogy ne veszítsenek el egy teljes tanévet, elkezdtek vagy elkezdenek magyar iskolákba járni. De hogyan tanul meg magyarul közvetítő nyelv nélkül egy gyermek? Milyen nehézségekbe ütköznek ezek a gyerekek – és tanáraik? Mi jelenthet segítséget a számukra, és milyen segítségre volna szükségük a magyar mint idegen nyelv szakon diplomázott tanároknak? Milyen szívszorító vagy épp vicces történeteket eredményez, ha a magyarul egy mukkor sem beszélő diákot bedobnak a mély vízbe? Lesz itt minden a télimacitól a bambuszfüvön át a pókembercicáig. Ottucsák Melinda Anikó magyar mint idegennyelv-tanárral, a menekült gyerekek számára készült nyelvtankönyv egyik szerzőjével Csepelyi Adrienn beszélgetett.

(Forrás: wmn.hu)

„Nem engedhetem meg magamnak, hogy pedagógus legyek, mert valamiből élnem kell”

Megrendítő posztot írt a Facebookon egy fiatal lány. Luca 26 éves, óvónőnek tanult, de nem dolgozik a szakmájában, mert, mint mondja: a szíve hiába húzza a gyerekek közé, nem engedheti meg magának, hogy pedagógus legyen, mert valamiből élnie kell. A húga 3 éve Angliában él, az édesanyja tanár, de ő is azon gondolkodik, hogy Németországba költözik a párjához. Luca arról is mesélt posztjában, hogy milyen nehezen tud megélni, és már megszokta, hogy a hónap 7. napján a fizetése fele eltűnik a számlájáról.

(Forrás: Szeretlek, Magyarország)

Szél Dávid: Gyerekbántalmazás, hogy politikai hirdetéseket kellett nézni a Bogyó és Babóca előtt

A gyerekek körében is zavart okozhatott a sok, számukra értelmezhetetlen, de nem kikerülhető kampányüzenet, és ők is átvehetik a választások után a szüleik esetleges szorongását, félelmeit. Szél Dávid pszichológus úgy véli, legfontosabb számukra a folytonosság és a biztonság – szülőként erre kell törekednünk, és ehhez sokat kell beszélgetni velük.

(Forrás: hvg.hu)

L. Ritók Nóra: Választás, népszavazással

Félek attól, hogy a döntő szavazatokat épp azoktól kapják majd, akiket szisztematikusan hoztak a politikai tudatosságtól a legtávolabbi helyzetbe. Mert igazi, paternalista módon elhitették velük a gondolkodás nélküli elfogadást, a kulturális azonosságot, hogy nekik ez a jó, ami most van. Félek, mert még inkább megerősödik a hibáztatás, pont egy olyan társadalmi csoport irányába, akik épp a rendszer esélyteremtő funkciójának a működésképtelensége miatt nem tudnak változtatni a sorsukon. De egy biztos. Akármelyik oldal győz majd, utána is élnünk, dolgozunk kell tovább. Megpróbálni mérsékelni a kettészakadást, a gyűlöletet, a kirekesztést, a gazdasági problémákat. Azért drukkolok most legjobban, hogy ez sikerüljön. A választások után is élni tovább, és élhetővé tenni az országot.

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Bárki kerül kormányra, azonnal hozzá kell nyúlnia az oktatáshoz, mert tényleg nagy a baj

Siralmasak a pedagógusfizetések, miközben egyre több a munka, egyre kevésbé érzékelhető szakmai megbecsültség és egyre súlyosabb a tanárhiány az iskolákban. Eközben a diákok túlterheltek, a tananyagmennyiség hatalmas, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjához pedig nincs elég szakember. Ilyen problémákat gyűjtött össze az a több mint 2300 pedagógus, szülő és diák, aki elküldte véleményét a Szülői Hangnak a magyar oktatás állapotáról.

(Forrás: Eduline)

Egy egyházi gimnázium körlevélben buzdítja a szülőket a kormány támogatására

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete birtokába jutott egy állítólagos levél, melyben a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója arra kéri a tanulók szüleit, hogy vegyenek részt a kormány által indított erősen homofób „gyermekvédelmi” népszavazáson, és „támogassák azt, hogy a gyermeknevelési döntések szülői jogkörben maradjanak”. A levél emellett azt is sugalmazta a címzetteknek, hogy keresztény erkölcsök mentén döntsenek az országgyűlési választásokon.

(Forrás: Mérce)

Tanítani akarnak, de nem mindegy, hogyan! - tüntetés a tanárokért a Kossuth téren

„Azért vagyunk itt, mert tanítani akarunk, de nem mindegy, hogyan”– mondta Törley Kata, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a koncerten, aki hozzátette azt is: több ezer pedagógus, iskolapszichológus, oktató, tanító hosszú heteken át tartott ki, állt ki a szakmájáért, emberi méltóságáért, jogaiért, és nagyon sok szülő, diák, állampolgár támogatta őket. „Tanár nélkül nincs iskola, szabad oktatás nélkül nincs jövő.” A koncertre előzetesen is lehetett támogatói jegyeket venni, de a helyszínen is gyűjtenek adományokat az önkéntesek – ez az összeg is a Tanítanék sztrájkalapjába megy, amelyből azokat a pedagógusokat támogatják, akik a sztrájk miatt anyagi problémákkal küzdenek majd áprilisban. Egy sztrájknap ugyanis körülbelül tízezer forint bérkiesést jelent a tanároknak, akik közül sokan több napig kitartottak a munkabeszüntetés mellett.

(Forrás: Magyar Narancs)

„Nem szeretnék belegondolni egy olyan forgatókönyvbe, hogy a felálló új kormány nem foglalkozik velünk nagyon hamar”

Közös szolidaritási koncerttüntetést tartott a Tanítanék Mozgalom és a noÁr. Abba a sztrájkalapba gyűjtöttek, amiből a tiltakozó pedagógusok kieső bérét igyekeznek pótolni. Hét zenekar, köztük a Belmondo, a Platon Karataev és a Punnany Massif is kiállt a tanárok mellett.

(Forrás: 444.hu)

Önkéntes tanárok foglalkoznak menekültgyerekekkel a piaristáknál

Az egyházi iskolák és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Pedagógus Műhelye által indított akció keretében jelenleg 15 kisdiákról gondoskodnak. Hagyományos tanórákat nem tudnak tartani, de igyekeznek tartalmas időtöltést biztosítani a gyerekeknek – mondta az InfoRádiónak Horváth Bálint, a Piarista Gimnázium igazgatója.

(Forrás: Infostart)

Kelemen Elemér: A magyar oktatási rendszer haladásellenes, céljai elfogadhatatlanok

Az elmúlt évtized hazai oktatásügyi változásaira visszatekintve azt állapíthatjuk meg, hogy vezérlő elvei, oktatáspolitikai szándékai egy rendies társadalom anakronisztikus, a modern társadalomfejlődésnek ellentmondó víziójából bonhatók ki. Azátalakított oktatási rendszer a tehetséggondozás leszűkülő csatornái, a korai szelekciót jelentő, „minőségelven” szervezett hat- és nyolcosztályos gimnáziumok révén kiépíti, illetve megerősíti az iskolai – és a társadalmi – továbbhaladás „királyi útját” a politikai hatalomhoz lojális köztisztviselői-értelmiségi réteg utánpótlásának megszervezése, „kinevelése” érdekében. Az oktatásfejlődés, -fejlesztés fő iránya világszerte egy iskolázottabb „műveltségalapú”, demokratikus – nyitott – társadalom megteremtése, ami a gazdasági-társadalmi modernizáció és a versenyképesség egyedüli biztosítéka a 21. században. A jelenleg hatályos köznevelési törvény társadalom- és oktatáspolitikai céljai ezzel nyilvánvalóan ellentétesek

(Forrás: hvg.hu)

Bocsánatot kért Ferenc pápa a kanadai őslakosoktól az egyházi iskolákban történt súlyos visszaélésekért

Bocsánatot kért Ferenc pápa Rómában a kanadai őslakosoktól azért, hogy több mint 150 ezer bennszülött gyermeket szakítottak el a 19. századtól kezdve egészen az 1970-es évekig családjuktól azért, hogy egyházi iskolákba járjanak, ahol elszigetelték őket addigi kultúrájuktól – számolt be az AP hírügynökség pénteken. Ferenc pápa római audienciáján azt mondta, reméli, hogy Szent Anna júliusi ünnepére Kanadába tud utazni, hogy személyesen is bocsánatot tudjon kérni azoktól, akik áldozatul estek a katolikus egyház „missziós buzgóságának”.

(Forrás: hvg.hu)

Felfüggesztik a szakszervezetek a pedagógussztrájkot

Mint ismert, április 3-án országgyűlési választásokat tartanak hazánkban. A vasárnapi választások után az új Országgyűlés alakuló ülése és az új kormány megalakulásáig tartó időszakban ügyvezető kormány fog működni, így a pedagógus-szakszervezetek szerint a sztrájktárgyalások nem tudnak érdemben folytatódni, ami az egyik alapfeltétele a jogszerű munkabeszüntetésnek. Az ügyvezető kormánynak nincs joga rendeletalkotásra, nincs joga megállapodásra, így tulajdonképpen egy darabig nem lesz másik fél, akivel érdemben tárgyalni tudnánk. A sztrájktörvény ugyanakkor előírja, hogy a tárgyalásokat a sztrájk ideje alatt is folytatni kell. Ennek hiányában a munkabeszüntetés jogszerűtlen lenne, a kollégákat pedig semmiképp nem sodornánk veszélybe,– indokolta a sztrájkbizottság döntését Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi tagja. A heteken át tartó sztrájk komoly anyagi áldozatokkal jár a tanároknak, a munkabeszüntetés idejére ugyanis nem kapnak fizetést. A szakszervezetek mindezt kompenzálni szeretnék, a PSZ külön erre a célra hozott létre egy 89 millió forintos alapot, melyből a szakszervezeti tagokat segítik, a PDSZ pedig azokat is tudja kárpótolni, akik egyik szakszervezetnek sem tagjai. Az erre a célra létrehozott számlán társadalmi adakozásból egy hét alatt több mint 35 millió forint gyűlt össze.

(Forrás: index)

Genderőrület? Visszavágtak a tanárok Orbán Viktornak

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) reagált arra, hogy Orbán Viktor szerdán Egerben a kormánya által gyermekvédelminek nevezett népszavazás mellett kampányolt, a genderőrület megállítására szólított fel: „Mi elvárjuk a tanároktól, elvárjuk az iskolától, hogy ne neveljék át a gyerekeinket. Nem adtuk át a jogunkat soha senkinek, hogy más határozza meg helyettünk, mikor, hogyan kell a gyerekeinket szembesíteni az életnek ezekkel a nagyon nehéz kérdéseivel.” A PDSZ a Facebook-oldalán gyorsan visszaüzent, jelezte, a tanárok mit várnának el: „Az iskolákban, óvodákban nincs »genderőrület«, úgyhogy nincs mit megállítani, ahogy nincs nem-átalakításra nevelés és egyéb, a miniszterelnök által állított ostobaságtól sem kell tartani.” A szakszervezet szerint a népszavazási kérdéseknek „sincs semmiféle alapja”, ha csak ez akadályozza a kormányfőt, hogy „végre emberhez méltó javadalmazást adjon a közoktatásban dolgozóknak”, akkor megnyugtatják, aggálya alaptalan, máris intézkedhet a béremelésről, a munkaterhek csökkentéséről.

(Forrás: 24.hu)

A magyar iskolarendszer nem segíti a hátrányos helyzetű családok felzárkózását

Magyarországon összeomlóban van a közoktatás. És ennek nem csak a pedagógusok alacsony bére, a tanárhiány, a központosítás az oka. A magyar iskolarendszer a legszelektívebb az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem támogatja a hátrányos helyzetű családok felzárkózását. A családok romló anyagi helyzetével párhuzamosan fokozatosan szorulnak ki a még hatékonyabban működő iskolákból a gyerekek. Kende Ágnes szociológussal, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójával beszélget Balázsy Panna.

(Forrás: Gyerekkel vagyunk)

Szülők vagyunk, változást akarunk! – szóban, térképen és videóban, mitől szenvednek a gyerekek

A Szószóló a gyermekekért online akciónkban szülők és pedagógusok közösen fogalmaztuk meg oktatási rendszerünk rendszerszintű problémáit. A több mint 2300 szöveges visszajelzést - melyekben a szülői és pedagógus vélemények mellett diák üzenetek is szerepelnek - az ország térképére vittük, így bárki láthatja, hogy saját lakóhelyének környezetében mit tartottak a legfontosabb problémának a megszólalók. Bár a bajokkal mindenki helyben, az óvodákban, iskolákban szembesül, a megoldás helyi szinten legtöbbször nem lehetséges. A problémák nagyon összetettek, de az látható, hogy forrásuk a pedagógusok gyalázatosan rossz anyagi és erkölcsi megbecsültsége mellett a hibás oktatáspolitikai döntések sorozata. A kormányzat megszüntette az érdemi szakmai párbeszédet: a gyerekeink és országunk jövőjét meghatározó döntéseket a spórolás és a hatalompolitikai érdekek határozzák meg, valódi szakmai vita, tervezés és egyeztetés nincs. A kormányzatnak most sincsen nyilvános oktatási programja, mint ahogy korábban sem volt. Ezért kényszerültünk arra, hogy szülőként és pedagógusként a Szószóló a gyerekekért akció keretében a nyilvánossághoz forduljunk.

(Forrás: Szülői Hang)

Legszívesebben visszafordítanám az időt oda, mikor még csak iskolába kellett járnom

A tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre csökkentése az elmúlt tíz évben nemcsak az iskolák falain belül okozott változásokat, hanem társadalmi szinten is. A számok azt mutatják, hogy érezhetően kevesebben tanulnak szakközépiskolákban, és többen lettek közmunkások az érintett korosztályból. A 2012. szeptember 1-től hatályos törvényt többen is bírálták azóta, kormányoldalról és szakértői oldalról egyaránt. Az egyesült ellenzék most zászlajára tűzte, hogy ha ők kerülnek kormányra 2022-ben, visszaállítják a tankötelezettség általános korhatárát 18 évre. Egy pedagógus szerint ez nem lenne jó döntés, mert azóta könnyebb az iskolában maradt diákokkal együttműködni. A szakértő szerint viszont az iskola védőhálóként funkcionál a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Az oktatási rendszert otthagyó fiatalok azt mondták: külső kényszer hatására kellett korábban kilépniük az iskolából, és azóta mind megbánták, hogy így alakult az életük. Abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy a tankötelezettségi korhatár megemelése önmagában nem oldaná meg az oktatásügy rendszerszintű problémáit.

(Forrás: telex)

A Kőbányai Szent László Gimnázium tanárai új rendszer szerint sztrájkolnak tovább

A március 16-18-ai hét végén arra jutottak, hogy sokuknak okozna anyagi nehézséget egy újabb teljes heti sztrájk, ezért a hétre nagyjából egyenlően elosztva beosztották magunkat a hét napjaira. A többség egy napot választott, néhányan két nap is sztrájkoltak, és még ennél is kevesebben voltak, akik minden napot vállalni tudtak. Már a hét elején látszott, hogy ez a rendszer egyrészt észrevehetetlen, másrészt sajnos képes feszültséget generálni sztrájkoló és nem sztrájkoló kollégák között. A munkaközösségekkel egyeztetve körvonalazódott, hogy sokan továbbra is szívesen vállalnának egy napot a héten, de hogy ez láthatóbbá váljon, megegyeztek, hogy „tematikus” sztrájknapokat tartanak:

(Forrás: msn.com)

ITT A KOORDINÁLT SZTRÁJK! ÍGY SZTRÁJKOLUNK TOVÁBB MÁTÓL! HAJRÁ!

A kormány pontosan tudja, hogy az oktatásban dolgozóknak nincsenek tartalékaik. Éppen ezért hátradől és vár: arra vár, hogy kifulladunk, hogy nem lesz pénzünk folytatni. Ezt nem engedhetjük: ezért március 25-étől koordinált országos sztrájkot hirdetünk! MI A CÉLJA A KOORDINÁLT SZTRÁJKNAK? Az a célunk, hogy fenntartsuk a sztrájkot az ország minden részén – és mindezt úgy tegyük, hogy munkatársaink, kollégáink ne rokkanjanak bele anyagilag. Az a célunk, hogy fenntartsuk a feszültséget, hogy fenntartsuk a kérdést. Hogy egy percre se engedjünk a szorításból: a követeléseinkért készek vagyunk huzamosabb ideig sztrájkolni.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

L. Ritók Nóra: A két világ

Mivel az ember a fiatalokban reménykedik, egyértelmű, hogy a kortársakra fókuszálunk ebben is. De ez nem egyszerű. Nemrég osztotta meg velem a gondolatait valaki, aki ezt a nevelési területet a két világ találkoztatásával kezelné, szóval, a jobb társadalmi státuszúakat lehozná a szegregátumokba, hogy érzékenyedjenek. Sok-sok éve, mikor még nem értettem ennyire ezt az egészet, én is azt hittem, ez jó lehet, és teret engedtem az efféle kéréseknek. Sok esettel próbálkoztunk, és alig volt közöttük olyan, amire azt mondtam, hogy elérte a célját. Azt is óriási munkával készítettük elő, a befektetett energia túl sok volt az elért eredményhez viszonyítva. És sok volt, ami kudarcos lett. Inkább rontott a helyzeten, mintsem javított volna. Sok oka van ennek. Az egyik, talán a legfontosabb, hogy az általános iskolásokkal semmiképp, a középiskolásokkal nem igazán, és még az egyetemistákkal sem lehet igazán megértetni a társadalmi leszakadás bonyolult problémáját

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Ezerháromszázra nőtt az ökoiskolák száma hazánkban

A minisztérium beszámolt arról, hogy Ökoiskola címmel azokat a köznevelési intézményeket ismeri el a kormány, amelyek pedagógiai programjukban deklaráltan, rendszerszinten, a mindennapos nevelés-oktatás, valamint az iskola működtetésének szerves részeként foglalkoznak az egészség- és környezettudatosság témájával, és kiemelt figyelmet szentelnek a fenntarthatóságra nevelés ügyének. A fenntarthatóság értékeit a pedagógusok személyes példamutatásán, valamint az intézmény környezetbarát működtetésén keresztül is közvetítik a tanulók számára, aktív közreműködésre, cselekvésre bátorítva őket. Hangsúlyozták: az ökoiskoláknak ezáltal kiemelten fontos szerepük van a Kárpát-medence természeti és épített környezeti értékeinek megőrzésében.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Folytatódik a tanársztrájk, összehangolják az iskolák a tiltakozást

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) célja, hogy továbbra is fenntartsák a sztrájkot az ország minden részében úgy, hogy munkatársaik, kollégáik abba “ne rokkanjanak bele” anyagilag. A munkabeszüntetés idejére ugyanis nem jár bér, és az érdekképviseletek szerint a kormány épp arra játszik, hogy a pedagógusok kifáradnak, nem lesz több pénzük sztrájkolni - ezért sem foglalkoznak követeléseikkel, a választásokig pedig már tárgyalni sem akarnak a szakszervezetekkel.

(Forrás: Népszava)

Mától \"kinyitnak\" a kijevi iskolák, online folytatódik az oktatás

A február 24-i orosz támadásokat követően online oktatásra tértek át az ukrán iskolák, így az órákon azok is részt vehetnek, akik elmenekültek a háborús országból. Kijevben azonban olyan komoly harcok voltak, hogy erre nem volt lehetőség, most azonban a fővárosban maradt vagy korábban ott tanuló diákoknak is elindul az oktatás. \"Március 28-tól az oktatási rendszer újraindul - persze csak online\" - írta meg a CNN a város polgármesterének Telegram-bejegyzése alapján. Utóbbi döntést azzal indokolták, hogy az online oktatás \"jobban igazodik majd a jelenlegi körülményekhez\". Nagyon fontos feladat ma a városnak, hogy éljen és működjön a szigorú háborús helyzet alatt is. (Az oroszok) meg akarnak minket megfélemlíteni, de ez nem fog menni!\"

(Forrás: Eduline)

Veszélyben a következő iskolai tanév?

A PSZ és PDSZ szorgalmazzák a sürgős bérrendezést, továbbá igazságosabb munkaidő-felosztást szeretnének, többek között azért, hogy megállítsák a tanárok körében egyre gyakoribb pályaelhagyást és a pedagógusi hivatást választók számának csökkenését. A Népszava kitért arra is, hogy az érdekképviseletek követeléseikért az április 3-ai parlamenti választások után is küzdeni fognak, ha az új kormány sem teljesíti azokat, szerintük a következő tanévet már nem szabad elkezdeni a mostani bér- és munkakörülmények között.

(Forrás: portfolio.hu)

L. Ritók Nóra: Ma már csak pártpolitika van, velük vagy ellenük

Az utóbbi évek igen erősen megdolgozták a lelkem. Miközben a terepen végzett munka sem egy leányálom, az ügy képviselete is iszonyúan nehéz. Mert zavarja a sikerkommunikáción és a felzárkóztatásra szánt pénzek lenyúlásán alapuló rendszert, ezért bünteti azt, aki ez ellen megy. Ez óvatosságra int, százszor átgondolt kihangosításokra, kompromisszumokra, és állandó moralizálásra. Mert miközben forradalmi hevülettel rohannék, ordítanék, közben a felelősségérzet visszatart, és ki kell, hogy mondjam magamnak újra és újra: ez nem rólam szól, hanem az ügy képviseletéről, a bennünk bízó, tőlünk függő családokról, és a munkatársaim életéről is. Őket nem tehetem ki az éppen hatalmon levő perc-emberek kicsinyes bosszújának, csak mert nem bírom visszafogni magam. Közben folyamatosan próbálok rést találni a rendszeren, szakmailag, emberileg, hiszen változás nem az Igazgyöngy terepi munkájától lehet, hanem a rendszerszintű változásokról.

(Forrás: hvg.hu)

A pedagógusok megmozdulása kiindulópontja lesz a hatalom leváltásának

„Még ha a pedagógussztrájk le is csöndesedik, nem múlik el nyomtalanul. Olyan sebet okozott a kormányban, amelyik visszafordíthatatlanná teszi a folyamatot. Akármilyen kabinet lesz is, kénytelen lesz első intézkedései között a pedagógusok kérdéseire válaszolni” – nyilatkozta Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint a megmozdulás ugyanúgy kiindulópontja lesz a hatalom leváltásának, mint ahogy a rendszerváltáshoz vezető út első nagy lépése is az 1985-ös oktatási törvény volt. A hatalom akkor sem gondolta, hogy az egy olyan szikra, amitől az egész társadalom lángra gyúlhat.

(Forrás: hírklikk)

Emmi: Különórákat kell biztosítani az ukrajnai diákoknak a magyar iskolákban

A közlemény szerint az elmúlt hetekben gyerekek tízezrei érkeztek Magyarországra, közülük sokan a hazatérés lehetőségére várnak, mások továbbutaztak, egyre többen adnak be menedékes kérelmet, a tanköteles korú gyermekeiket magyar óvodákba és iskolákba íratják be. Az Emmi közölte: az óvoda- és iskolaválasztás szabadsága őket is megilleti, a körzetes intézményeknek azonban az érintetteket fel kell venniük,az óvodai nevelésben pedig 3 éves kortól kötelező részt venni. A közlemény szerint az óvodás korosztály rendkívül gyorsan megtanulja a nyelvet, de az iskolákban is cél a gyerekek minél gyorsabb integrációja és felzárkóztatása, illetve adott esetben a magyar nyelv megtanítása, ezért a kormány a kötelező iskoláztatáson felül heti öt délutáni, egyéni foglalkozást biztosít az érintett tanulóknak. Az Ukrajnából érkező menekülőket befogadó iskoláknak, köznevelési és szakképző intézményeknek havi 130 ezer forint többlettámogatást adnak.

(Forrás: Magyar Narancs)

A magyar közoktatás 2010 után visszatért a Kádár-rendszerbe

A közoktatásban is párbeszéd nélküli döntéshozatal történt 2010 után. A korábbi kormány forráshiányos és határozatlan reformjai kiváló alkalmat nyújtottak, hogy a FIdesz, a közoktatást visszavigye a Kádár-korszakba-írja a közoktatás helyzetét elemző cikksorozatban a Magyar Hang. 2012-ben született és ma is érvényes rendszerrel az ország visszatért az 1978-as szabályozás logikájához. Nincs esélyegyenlőség az oktatásban, emiatt a gyerekek jelentős része nem tud haladni a tantervvel. Vass Albertet vagy Esterházyt olvasson-e a gyerek, mert a helyzet az, hogy teljesen mindegy, hogy melyiket nem olvassa.

(Forrás: erősító)

Hont András: „Nézd meg jobban, hogy élnek anyádék”

Az igazság persze az, hogy a magyar oktatás sem volt soha világraszóló, a lenyűgöző teljesítmények néhány elitiskolának voltak köszönhetőek, a párás szemmel emlegetett Nobel-díjasok pedig leginkább egynek, a fasori Evangélikus Gimnáziumnak. A visszatalálás ennek ellenére fényesen sikerült. A szorongást, amelyet most érzek, és amelyet akkor éreztem, amikor saját magam igyekeztem túlélni a közoktatásnak nevezett megpróbáltatáshalmazt, tizenvalahány évvel ezelőtt, a nagyobbakkal kapcsolatban nem éreztem. No, nem azért, mert a magyar iskola jobb volt, hanem mert a rendszer volt lazább. Legalább törekedett idomulni a gyermekek és szülők igényeihez, a nagyobb önkormányzatok – amelyek korántsem voltak tökéletes, gondos gazdák – legalább egy elfogadható iskolát megkíséreltek fönntartani, ellenkező esetben bukták a normatív támogatást. Az uniformizálás – függetlenül attól, hogy milyen szintre nivellál – a versenyt zárta ki, és azt üzeni: nincs menekvés.

(Forrás: hvg.hu)

ÓNODY-MOLNÁR DÓRA: CSENDES FORRADALOM

A pedagógusok egyelőre kitartanak a követeléseik mellett, és ez szemmel láthatóan zavarba ejtette a hatalmat is, amelynek egyes képviselői élezik (Kásler, tankerületi vezetők, megafonos beszélő fejek), mások (Gulyás Gergely, Kövér László) tompítani próbálják a feszültséget. Közben a tanárok igen komoly erősítést kaptak: a diákok egyre látványosabban állnak ki mellettük.

(Forrás: Jelen)

„Csak gyerekek tudjanak maradni. Ha ebben tudunk segíteni, az már óriási dolog”

A fogyatékossággal élőket segítő SUHANJ! Alapítvány edzőterme a háború kirobbanása után egyfajta napközivé alakult: ukrán menekült gyerekeknek tartanak foglalkozásokat. Mint kiderült, a nyelvi korlátok sem jelentenek akadályt. Megfigyeltük magunkon, hogy már mi is megtanultunk néhány dolgot ukránul és oroszul, az önkéntesek pedig azt vették észre, hogy a gyerekek is mondanak olykor egy-egy szót magyarul. Ezt Fenyvesi Zoltán, a SUHANJ! Alapítvány kommunikációs munkatársa meséli. Bár korábban már szerveztek integratív nyári tábort, azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell üzemeltetni egy napközit, tapasztalatuk nem volt. Ennek ellenére másfél hét alatt – a széleskörű összefogásnak hála – sikeresen összehozták a projektet.

(Forrás: 24.hu)

Budapesti diák nyerte a Közgazdasági Diákolimpia magyarországi döntőjét

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja, Fekete Iván Csaba nyerte a 2021–2022-es Közgazdasági Diákolimpia magyarországi döntőjét – közölte a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) pénteken az MTI-vel. A versenyre csaknem 200 középiskolás jelentkezett az ország 29 településének 56 középiskolájából, valamint 11-en a Felvidékről és hárman a Vajdaságból. A járványhelyzet miatt a vetélkedő írásbeli feladatait online oldották meg a versenyzők, akik közül kilencen jutottak be a döntőbe, ahol szóban adtak számot tudásukról a szakmai zsűri előtt. Az első öt helyezett képviselheti Magyarországot a verseny angol nyelvű nemzetközi döntőjében, amelyet 2022. szeptemberben Budapesten rendeznek majd. Itt cseh, lengyel, szlovák, görög és a szervezők tervei szerint kínai diákokkal mérkőznek meg a legjobb magyar diákok.

(Forrás: index)

Fiatalok klímasztrájkja a Parlament előtt: „Elegünk van a kifogásokból”

Ezren tüntettek péntek délelőtt a Kossuth téren a Fridays for Future által szervezett VII. globális klímasztrájk alkalmából, hogy felhívják a figyelmet a klímaválság veszélyeire. A tiltakozók rendhagyó módon a tanársztrájk mellett is kiálltak. A Fridays for Future mozgalom szerint az ökológiai válság és az oktatás elválaszthatatlan egymástól a következő generáció tájékoztatása és jövőre való felkészítése szempontjából. A Fridays for Future a Parlament előtt ismertette a politikai döntéshozóknak címzett, 12 pontos követeléseit is. Ebben a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrásokra való átállás mellett követelték egy önálló Környezetvédelmi Minisztérium létrehozását, Magyarország természeti kincseinek még szigorúbb védelmét, a környezeti nevelést, valamint egy országos klímagyűlés szervezését, ahol az állampolgárok lehetőséget kapnak a klímavédelem, az energiapolitika és a zöld átmenet kérdésének megvitatására.

(Forrás: hvg.hu)

Így segítenek a hazai iskolák az ukrajnai menekült gyerekeknek

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán közleményben számolt be arról, hogy a március 23-án megjelent kormányrendelet értelmében a kötelező iskoláztatáson felül heti öt délutáni egyéni foglalkozást biztosít az érintett gyerekeknek, ehhez pedig tanulónként havi 130 ezer forintos támogatást nyújt a menekülteket befogadó iskoláknak, köznevelési és szakképző intézményeknek. Az egyéni foglalkozásokon lehetőség nyílik a diákok felzárkóztatására, illetve adott esetben a magyar nyelv megtanítására. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban az Indexnek elmondta: fontos, hogy a gyerekek mihamarabb eljussanak egy olyan szintre, amellyel már érdemben be tudnak kapcsolódni az oktatásba.

(Forrás: msn.com)

Az ukrán gyerekek több mint fele elmenekült otthonából

Az ENSZ Gyermekalapját vezető Catherine Russell elmondta: a második világháború óta alig akadt példa arra, hogy a gyermekek ilyen gyorsan és nagy számban kényszerüljenek menekülésre. Hozzátette: a háború tartós következményekkel járhat a jövendő nemzedékek számára. „A borzalmas és szűnni nem akaró erőszak a gyermekek biztonságát, jólétét és az alapvető szolgáltatásokhoz történő hozzáférését fenyegeti.” A konfliktus kezdete óta legalább 81 gyermek vesztette életét és 108 sebesült meg az ENSZ emberi jogi főbiztosságának legfrissebb, szerdán közzétett jelentése szerint. A főbiztosság attól tart, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek. A háború a polgári infrastruktúrát is pusztította, és sok helyütt ellehetetlenítette a hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz. Mintegy 1,4 millió ember maradt ivóvíz nélkül az országban.

(Forrás: hvg.hu)

Tanársztrájk: csak olaj volt a tűzre az Emmi lesajnáló válasza

„Ugyan mivel lehet már bennünket megbüntetni? Ennél rosszabb munkakörülményeket és alacsonyabb bért már nem nagyon tudnának adni, garantáltbérminimum-közeli bérekről van szó. Ráadásul nem is tudna az állam új embereket felvenni” – válaszolta Nagy Erzsébet (PDSZ) arra, hogy a polgári engedetlenségben részt vevők nem tartanak-e valamiféle extra kormányzati büntetéstől. Elmondta azt is, hogy ettől még különféle fenyegetések vannak, volt, aki írásbeli figyelmeztetést kapott, másnak visszavonták a munkaközösség-vezetői megbízását, ami némi bérpótlékkieséssel is jár.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Áder János egy budai gimnáziumba ment előadni, tiltakozó diákok fogadták

Szerdán a Budapest II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tartott előadást Áder János. A PDSZ által közzétett videón látszik, hogy az elnöki konvojt tiltakozó diákok fogadták a Keleti Károly utcában. Kockás ingekkel, és szalagokkal vártuk tűkön ülve a felszólalót. Az iskolán kívüli diák támogatóink pedig a jól ismert \"Tanárainkkal vagyunk\" molinóval fogadták a leköszönő államfőt” – olvasható a videó mellett.

(Forrás: hvg.hu)

Menekültek az iskolapadban: nem egy minisztériumi levél fogja megoldani a tanárok újabb hatalmas feladatát

Még nem tudni, hogy százas, ezres vagy akár tízezres nagyságrendben kerülnek-e be a magyar iskolákba ukrán menekült gyerekek, de az biztos, hogy újabb nagy próbatétel előtt állnak a tanárok, és most is nagyjából annyi állami segítségük van, mint az egyik napról a másikra bevezetett távoktatás idején. Az ukrán menekültválság talán rávilágít arra, amiről eddig nem vett tudomást a rendszer: van egy csomó magyarul nem beszélő gyerek a rendszerben.

(Forrás: hvg.hu)

Legszívesebben visszafordítanám az időt oda, mikor még csak iskolába kellett járnom

A tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre csökkentése az elmúlt tíz évben nemcsak az iskolák falain belül okozott változásokat, hanem társadalmi szinten is. A számok azt mutatják, hogy érezhetően kevesebben tanulnak szakközépiskolákban, és többen lettek közmunkások az érintett korosztályból. A 2012. szeptember 1-től hatályos törvényt többen is bírálták azóta, kormányoldalról és szakértői oldalról egyaránt. Az egyesült ellenzék most zászlajára tűzte, hogy ha ők kerülnek kormányra 2022-ben, visszaállítják a tankötelezettség általános korhatárát 18 évre. Egy pedagógus szerint ez nem lenne jó döntés, mert azóta könnyebb az iskolában maradt diákokkal együttműködni. A szakértő szerint viszont az iskola védőhálóként funkcionál a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Az oktatási rendszert otthagyó fiatalok azt mondták: külső kényszer hatására kellett korábban kilépniük az iskolából, és azóta mind megbánták, hogy így alakult az életük. Abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy a tankötelezettségi korhatár megemelése önmagában nem oldaná meg az oktatásügy rendszerszintű problémáit.

(Forrás: telex)

Már mennének oviba és iskolába az ukrán gyerekek, de hogyan?

Ha egy nem magyar állampolgárságú ukrán család Magyarországon szeretné óvodába vagy iskolába járatni gyerekét, akkor ezt megteheti attól a pillanattól kezdve, hogy beadja a menedékes státuszról szóló kérelmét a menekültügyi hatóságnál, ami az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. Fontos, hogy nem menekültstátuszért kell folyamodni, hanem menedékesért – ez most az EU-ban a menekülő ukrán emberekre vonatkozó védelmi státusz, így Magyarország is ezt alkalmazza – mondta érdeklődésünkre Bognár Katalin, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szakmai vezetője.

(Forrás: telex)

SZTRÁJKBÓL MENEDÉKBE – ÍGY ALAKULT ÁT EGY ISKOLA ÁTMENETI OTTHONNÁ

Olyan korban élünk, amiben hatalmas problémák halmozódnak, és egyik rakódik rá a másikra. A klímaválságra a világjárvány, aztán háború és belpolitikai gondok. A tanárok helyzetéről hajlamosak voltunk megfeledkezni az elmúlt hetekben, pedig semmi nem oldódott meg, és a jogaikért, megbecsültségükért ma is küzdeniük kell. De meglepő módon van olyan pillanat, amikor egyszerre lehet segíteni két elnyomott csoportnak: a pedagógusoknak és az Ukrajnából érkező menekülteknek is. A Pesthidegkúti Waldorf Iskola erre jött rá, Kökéndy Ákos pedig megírta az elmúlt tíz napjukat.

(Forrás: wmn.hu)

Sok mindent meg lehet bocsátani az Orbán-kormánynak, de a közoktatás lezüllesztésére nincs mentség

Ha a magyar közoktatásnak csak a tanári bérezése lenne a problémája, azon könnyen lehetne segíteni. Ha csak az infrastruktúra, még azon is. De azt az örvényt, ami lehúzta idáig a rendszert, már nagyon nehéz lesz visszafelé pörgetni, még akkor is, ha erre szándék lenne. De egyelőre a szándék sem látszik. Néhány héttel ezelőtt Szombathely Fő terén volt egy tanári demonstráció, amin mi is ott voltunk . Akkor azt ígértük, hogy visszatérünk arra, mivel vádolta a kormányt a PSZ alelnöke. Ennek most jött el az ideje.

(Forrás: nyugat.hu)

Hatmillió gyerek van közvetlen veszélyben, 489 iskolát és 43 klinikát ért már támadás Ukrajnában

Hatmillió gyermek van közvetlen veszélyben Ukrajnában, tekintettel a kórházak és iskolák elleni támadásokra - közölte hétfőre virradóra a Save the Children (Mentsük meg a Gyermekeket) nevű nemzetközi segélyszervezet. Összesítésük szerint az ukrajnai harci cselekmények következtében eddig 489 iskola és 43 klinika szenvedett károkat, vagy semmisült meg. A szervezet hangsúlyozta, hogy a háborús helyzet miatt a gyerekek ötöde hagyta el Ukrajnát. Az ország ostromlott térségeiben maradt gyermekek a halálfélelemmel kénytelenek megbirkózni, miközben hiányt szenvednek élelmiszerből, tiszta ivóvízből és orvosi ellátásból.

(Forrás: ma.hu)

Elférne az iskolai tananyagban a lélek működéséről mesélő gyerekkönyv

Mióta Magyarországon a gyermekvédelmet a hagyományos szociális és oktatási intézkedések helyett a gyerekeket érő „gender-szexuális orientáció-nemhagyományos családmodell” behatásoktól való féltésként értelmezik, a közbeszéd homlokterébe kerültek azok a gyerekkönyvek, amelyek az Andersen/magyar népmesék vonaltól ellépve, a mai kor jelenségeiről is szót ejtenek. Nem kell elmenni a Meseország mindenkié LMBTQ-történetekig: a gyerekirodalom már jó pár éve rájött, hogy az esti mese lehet több is a tündérmeséknél, és segíthet a szülőknek abban, hogy összetett, fajsúlyosabb témákat feldolgozzanak a kicsikkel, legyen az a szülők válása, egy nagyszülő elvesztése vagy az, hogy nyomasztó az iskola. Van gyerekmeditációs gyerekkönyv, gyerekgyászos gyerekkönyv és így tovább, a skála egészen kitágult, és ez gyermekjogi szakértők, család- és gyermekpszichológusok és pedagógusok szerint is előremutató folyamat. Ebbe a trendbe csatlakozik be Barcs Kriszta Így működik a lelked című kötete.

(Forrás: 24.hu)

A dávodi Forrás Általános Iskola, a győri Móra Ferenc Sportiskolai Általános Iskola, a makói Kálvin Téri Református Általános Iskola, a pécsi Jókai Mór Általános Iskola, a veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola, a zuglói Munkácsy

A dávodi Forrás Általános Iskola, a győri Móra Ferenc Sportiskolai Általános Iskola, a makói Kálvin Téri Református Általános Iskola, a pécsi Jókai Mór Általános Iskola, a veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola, a zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – ezek az intézmények is felkerültek a kiemelkedő teljesítményű általános iskolák listájára. Ezek azok az iskolák, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztik a diákok matematikai képességét - azokét is, akik családi hátterük miatt hátrányból indulnak.

(Forrás: Eduline)

Reagált az Emmi a pedagógusok tüntetésére: Köszönet a tanároknak, akik úgy gondolták, hogy nem most van itt a sztrájknak az ideje

A közleményben megismétlik Gulyás Gergely korábbi szavait: a miniszter elismerte, hogy a tanárok követelései jogosak, azokkal a kormány is azonosulni tud, azonban arra kérték a pedagógus szakszervezeteket, hogy „a háborúra való tekintettel – a mozdonyvezetőkhöz hasonlóan- fontolják meg a sztrájk felfüggesztését.” Szerda reggel 8 órától országos, határozatlan idejű sztrájkot kezdett a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Több fővárosi és vidéki iskolában tartottak munkabeszüntetéseket. A tanárok béremelést, kötelező óraszámuk csökkentését, és az iskolákban dolgozó nem pedagógus alkalmazottak fizetésének emelését követelik. A tanárok mellett több ezer diák tartott szolidaritási tüntetést a Kossuth téren, illetve több száz tanárképzős hallgató is tüntetett az Emmi épülete előtt szerdán.

(Forrás: telex)

Akár a választás után is folytatják a tiltakozást a pedagógusok, ha az új kormány sem tesz azonnali lépéseket

Amennyiben az új kormány, legyen bármilyen összetételű, az április 3-ai parlamenti választás után sem tesz azonnali lépéseket a pedagógus szakszervezetek munkateher- és bérköveteléseivel kapcsolatban, az érdekképviseletek újabb tiltakozó és figyelemfelhívó akciókkal állhatnak elő - mondta a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. Nagy Erzsébet szerint hamarosan nyilvánosságra is hozzák javaslataikat annak érdekében, hogy követeléseiket az újonnan alakuló kormány se söpörhesse a szőnyeg alá.

(Forrás: Népszava)

A választás előtt már nem tárgyalna a pedagógusokkal a kormány

Ismét sztrájktárgyalást kezdeményezett a kormánnyal a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ám a kormány csak a választás után tárgyalna tovább. Miután nem született megegyezés a kormány és a pedagógus érdekképviseletek között, a január 31-i két órás figyelmeztető sztrájk után határozatlan idejű pedagógussztrájk kezdődött szerdán, országszerte döntött úgy tantestületek része vagy egésze, hogy bizonyos napokon vagy bizonyos tanórák idejére nem veszi fel a munkát. A tiltakozó pedagógusok, ahogy az elmúlt hetek polgári engedetlenség során is, a sztrájkjog fontossága mellett azokat a követeléseket hangsúlyozzák, amelyek érdekében a sztrájkot eredetileg meghirdették: a bérrendezés és a munkaterhek csökkentése, ezáltal a pedagógusok létszámcsökkenésének megállítása a fő célkitűzésük.

(Forrás: Magyar Hang)

L. Ritók Nóra: Milyen a jó gyermekrajzpályázat?

Mi azokat a pályázatokat szeretjük a legjobban, amelyekben a gyerekek szabadon gondolkodhatnak, vagy úgy adják meg a címet, hogy nagyon széles megközelítésre legyen lehetőség. Például mesélj rajzban arról, hol élsz, milyen jövőt képzelsz magadnak, vagy rajzold le a kedvenc mesehősöd, milyen volt a karácsonyod, stb. Mert ezekben szabadon szárnyalhat a gyerekek fantáziája. Nem véletlen, hogy a legnevesebb nemzetközi rajzpályázatok kiírása ilyen. Mert azokat szakemberek írják ki, és zsűrizik le.

(Forrás: tani-tani online)

\"Az oktatásban nem előre mentünk, hanem hátra\" - megtelt a Kossuth tér tanárokkal

A mostani tanári tiltakozó akcióhullámot a kormány – szokás szerint – próbálja a politikai térbe tolni, mondván, hogy miért pont a választások előtt lángolt fel a tiltakozó akció. A pedagógus szakszervezetek, illetve a tiltakozással egyetértők viszont hangsúlyozzák, ez már csak azért sincs így, mert a tiltakozás egészen 2016-ra vezethető vissza. Korábban leírtuk, hogy mik voltak a 2016-os, egy miskolci iskolából induló, de országos mozgalommá, a Tanítanék Mozgalommá kinövő akciósorozat okai és a kockásing, mint jelkép gyökere.

(Forrás: hvg.hu)

„A kormány még egy alig látható sztrájktól is fél”

Megtelt a Kossuth tér szombat délután, több ezren vettek részt a pedagógusok \"kockásinges találkozóján\". A demonstráció a határozatlan idejű sztrájk első hetét zárja. A tüntetésnek vége, de a sztrájknak nem. \"Hétfőn folytatjuk\" - ezt jelentette be Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Hétfőtől ugyanis folytatódik a határozatlan ideig tartó pedagógussztrájk, több iskola már pénteken bejelentette, hogy hétfőn is sztrájkolnak. A szakszervezetek és a minisztérium más-más résztvevői számról beszél. Míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma már szerda este azt közölte, hogy a pedagógusok 13 százaléka, csütörtökön pedig 6-7 százaléka szüntette be a munkát. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint még mindig érkeznek adatok, de szerdán legalább 20 ezren sztrájkoltak, sokan pedig a polgári engedetlenségi akciót választották.

(Forrás: Eduline)

A MAGYARTANÍTÁS HOSSZÚ TÁVÚ BEFEKTETÉS – Interjú Vinczellér Katalinnal a Pagony Kiadó pedagógiai tevékenysége kapcsán

2022-ben tovább bővül a Pagony immár negyedik éve működő, iskoláknak, pedagógusoknak szóló komplex programkínálata. Az eddig megosztott óratervek mellé most bekerülnek további rendhagyó irodalomórák, új pályázatok és egy podcast-sorozat is. A kezdetekről és az újdonságokról kérdeztük Vinczellér Katalint, a projektek főszervezőjét, aki maga is irodalmat tanít a Veres Pálné Gimnáziumban.

(Forrás: prae.hu)

A JÓ TANÁRT NEM LEHET MEGOLDANI OKOSBAN

„A tanárhiány miatt most viszonylag jó alkupozícióban vannak a tanárok és az érdekeiket is könnyebb képviselni - mondta Varga Júlia a TAnárblog március 16-i online fogadóóráján - ugyanakkor az elit csoportok, amelyek igazán nyomást tudnának gyakorolni a rendszer egészére, az egyházi iskolákkal megalkották azokat az utakat a magániskolák mellett, amiken keresztül ki tudnak menekülni az állami rendszerből, így épp azok a csoportok hagyják el az állami iskolákat, amelyek ki tudnák kényszeríteni a változásokat. Ezzel szemben a gyerekek egy komoly csoportja, a diákok 25-30 százaléka gyakorlatilag funkcionális analfabétán kerül ki az iskolából, ami viszont beszűkíti egy ország tudásalapú lehetőségeit és elzárjuk magunkat a különböző fejlődési pályáktól.

(Forrás: Qubit)

Képes-e az iskola az életre nevelni?

A pénzügyi tudatosság magas szintje jótékony hatással van a gazdaság kiszámítható működésre. A jelenleg igencsak nehezen kiszámítható gazdasági környezetben nem is lehetne tehát aktuálisabb a kérdés: ki tudja megtanítani helyes pénzügyi döntéseket hozni a felnövekvő generációkat? Egy friss felmérés szerint a tanárok jelentős része ma már felkészült erre és tízből kilenc pedagógus fontosnak is tartja az iskolai pénzügyi nevelést. A pénzügyi témájú pedagógusképzéseken részt vett oktatók pedig az átlagot jóval meghaladó 64%-os Pénzügyi Tudatosság Mutatójukkal készen állnak arra, hogy felkészítsék a diákokat az életre, a mindennapi pénzügyi döntésekhez szükséges ismeretek és attitűdök átadására - közölte a Pénziránytű Alapítvány.

(Forrás: portfolio.hu)

Kövér László egyetért a pedagógusok követeléseivel

A tanárok követeléseivel szimpatizáló Kövér gondolatai azért is nagyon érdekesek, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán meglehetősen erős hangvétellel kommentálta a tanársztrájkot, azt kormányellenes kampányakciónak minősítve, és kihangsúlyozva, hogy a pedagógusok 87 százaléka nem is vett részt rajta. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter hasonlóan kritikusan állt a sztrájkhoz, de azt elismerte a közmédiának, hogy jogosak a tanárok követelései sőt, szerinte azok teljesítése a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata. Állítása szerint most is tárgyalnak a következő 7 éves uniós költségvetésről, amiből legalább az ígért, háromszor 10 százalékos béremelés megvalósulhat. Orbán Viktor egyébként korábban azt mondta, hogy 2023-ban lesz lehetőség nagyobb béremelésre a tanároknál.

(Forrás: telex)

A Mozdonyvezetők Szakszervezete szolidáris a sztrájkoló pedagógusokkal

A Mozdonyvezetők Szakszervezete közleményt adott ki, hogy támogatásukat fejezik ki „a pedagógus munkavállalók anyagi, erkölcsi megbecsülését, tisztes megélhetését követelő sztrájkban részt vevők iránt”. A sztrájkoló tanároknak azt üzenik: „Példásnak tartjuk azt az eltökéltséget, amelyet képviseltek, tiszteljük azt a bátorságot, amelyet a pedagógus munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért felmutattok. Bízunk abban, hogy erőfeszítésetek, kitartásotok meghozza az eredményt hiszen házastársaink, szüleink vagytok, akik a magyar gyermekek nevelői, tanítói, életük, sorsuk fontos alakítói, befolyásolói.”

(Forrás: 444.hu)

BALATONI JÓZSEF: „TANÍTANI AZZAL, HOGY KIÁLLUNK MAGUNKÉRT, HOGY NEM HAGYJUK MAGUNKAT ELNYOMNI”

Az egyik kedvenc gyakorlatom az, hogy diákok kettő-négy fős csoportokban írják meg a saját 12 pontjukat, feltüntetve, őt mit kívánnának iskolán belül, mik lennének a követeléseik. Ezzel azt is felmérhetjük náluk, hogy mit gondolnak az intézmény működéséről, min szeretnének esetleg változtatni. Utána pedig nagyon jókat lehet velük beszélgetni erről, megvitathatjuk, mi miért jó vagy nem jó, megvalósítható-e az, amit szeretnének. A módszerek, feladatok tárháza tényleg kimeríthetetlen, csak a fantáziánk és az energiánk szab ennek határt. Higgyétek el nekem, tényleg érdemes ebben is egy kis szemléletváltás. Ami mellett pedig nem mehetek el, az az, hogy személyes példamutatással is rengeteget lehet tanítani ebben a témakörben. Tanítani azzal, hogy kiállunk magunkért, hogy nem hagyjuk magunkat elnyomni, küzdünk a jogainkért, harcolunk mások érdekeiért, nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, vállaljuk a véleményünket, és azt tesszük, amiben hiszünk, amit a szívünk diktál. wmn

(Forrás: wmn.hu)

Csökkent a sztrájkoló pedagógusok száma januárhoz képest

miután a pedagógus szakszervezetek kevesellték a kormány januárban végrehajtott tízszázalékos béremelését, január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek, majd mivel ez nem vezetett eredményre, március 16-ra már határozatlan ideig tartó munkabeszüntetést jelentettek be.A pedagógus szakszervezetek annak ellenére is ragaszkodnak a jogellenes sztrájkhoz, és arra kérik a szülőket, ne vigyék iskolába a gyermekeiket hogy a Fővárosi Ítélőtábla korábban kimondta: csak a jogszabályoknak megfelelően szervezhető pedagógussztrájk, vagyis az iskoláknak a sztrájk idején is biztosítaniuk kell a gyermekfelügyeletet és az oktatást és mindezt az alapvető jogok biztosa is megerősítette.

(Forrás: Magyar Nemzet)

TABUSÍTÁS ÉS FÉLELEMKELTÉS – AZ UKRAJNAI HÁBORÚ TÉMÁJÁVAL NEHEZEN BIRKÓZNAK MEG AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK

A szülők mellett az iskoláknak is fontos szerepük van abban, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül a háborúval kapcsolatos érzelmeikkel és kérdéseikkel. Hiába hangsúlyozzák a szakemberek a beszélgetések fontosságát, az iskolai közösségekben egymásnak ellentmondó, de egyenként is nehéz jelenségek övezik a témát: ez a tabusítás és a félelemkeltés, amelyek egyaránt szorongást és félelmet okoznak. Németh Barbara gyerekpszichológus, gyerekjogi szakember két pest megyei gimnazistával, a 16 éves Annával és a 17 éves Hannával beszélgetett arról, mi mindent tapasztaltak az iskolában az ukrajnai háború kitörését követő első hetekben. És azt is elmondták, hogy nekik gyerekként mire lenne szükségük, és mit kérnének a tanáraiktól.

(Forrás: wmn.hu)

Pedagógustüntetés Szegeden: Stratégiai nyugalom helyett stratégiai idegesség

Sok képeslapot fog kapni rövidesen a Klebelsberg Központ Szegedről, a lapon pedig a tüntetésen részt vevő oktatók, diákok és szülők értékeléseit olvashatják majd el. A lapokat a Veritas Virtus Libertas önszerveződő egyetemi csoport osztotta a demonstráción, ők szervezték a tüntetést is, ahova most a szegedi polgármester nem beszélni jött, hanem azért, hogy szolidaritását fejezze ki a pedagógusok sztrájkjával. Csongrád-Csanád megyében szerdán nagyjából ötszáz pedagógus sztrájkolt, a sztrájkolók közel fele szegedi volt, ahogy Erdélyi Eszter is, aki korábban a Tanítanék mozgalomban is aktív szerepet vállalt. Most megint szinte ugyanazokról a problémákról kellett beszélnie a tüntetésen, mint hat évvel korábban: gúzsba kötött pedagógusok, növekvő terhek az értékét vesztett fizetések mellett, kiürülő, elnéptelenedő katedrák.

(Forrás: hvg.hu)

A pedagógusjelöltek szolidaritási demonstrációjával folytatódott a tanársztrájk első napja

A január végi kétórás figyelmeztetősztrájk, majd a gördülő polgári engedetlenség után március 16-án indult a közoktatásban dolgozók határozatlan idejű sztrájkja. A tanárok mellett több ezer diák tüntetett a Kossuth téren, de délután fél 4-kor is volt egy demonstráció az Emmi egyik épülete előtt. Percről percre frissülő tudósításunkat olvashatja.

(Forrás: hvg.hu)

Drámai képpel szembesülünk, ha megnézzük, mit is jelent pontosan az, hogy „keveset keresnek a tanárok”

„A versenyszféra elszívja a frissen végzett tanárokat. Pár évvel ezelőtt még 6 ezer új tanár kezdte el a pályát évente, de a minősítővizsgát közülük is nagyjából 2 ezren tették le, mert szembesülnek a megalázó bérrel. Idén csak 2 ezren kezdték el a pályát, közülük várhatóan 600-an tesznek gyakornoki vizsgát, így majdnem tízszer annyian mennek nyugdíjba, mint ahányan a pályára állnak” – mondta. Ennek a trendnek következtében Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 5 százalék alatti a 30 év alatti pedagógusok aránya Európán belül, a tanárok medián életkora pedig 53 év. A PSZ úgy számol, ha minden így megy tovább, 5 év múlva a mainál 22 ezerrel kevesebben lesznek a pályán, amit Totyik Tamás aggasztónak nevezett. A szakszervezet álláspontja szerint azonnali, legalább 60 százalékos béremelésre lenne szükség az ágazatban ahhoz, hogy megállítsák az évek óta tartó, de mostanában felgyorsult kedvezőtlen folyamatokat. Ahhoz, hogy a pályáról eltávozottakat vissza tudják csábítani az oktatásba, még ennél sokkal magasabb emelésre lenne szükség.

(Forrás: telex)

Ne fenyegessék a tiltakozó tanárokat!

A PDSZ és a PSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás – amelyről jogerős bírósági végzés is született – nem állapít meg határidőt, tehát „a munkáltató nem írhat elő határidőt a sztrájkban várható résztvevők névsorának leadásáról”. Emlékeztetnek, a sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni, és bármikor ki is lehet abból lépni, a törvény szerint bérlevonás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre lehetséges, „és nem automatikusan az egész munkanapra, ahogy azt a tankerületi központok jogellenesen állítják. Jár az illetmény a délutáni, kötetlen munkaidőben végzett feladatokért is, valamint minden, tanórán kívül, de kötött munkaidőben végzett munkáért (pl. adminisztráció, szülőkkel, tanulókkal kapcsolattartás, felkészülés, dolgozatjavítás), tehát jogellenes kijelenteni, hogy amikor a munkavállaló sztrájkolt, az egész napra nem jár bér” – írja a közlemény.

(Forrás: Magyar Narancs)

L. Ritók Nóra: Paternalizmus

A segítő szerepben levők, a gondoskodó állam, a fejlesztő pályázati rendszerek mind ebben a paternalista viszonyulásban működnek. Miközben rettentő nehéz a mélységeket látva másként gondolkodni. Talán ezzel kellene foglalkozni többet. Hogyan lehet átalakítani ezt az atyáskodó, hierarchizáltsággal és hatósági eszközökkel megtámogatott viszonyulást a társadalmi leszakadásban érintettekkel való munkában? Talán ez átalakítaná az egész rendszert, az iskolarendszerben is gyerekszerepben kezelt szülőktől kezdve, az egészségügyi ellátórendszerben, vagy a rendőri intézkedésekben fellelhető beidegződésekig. De az, hogy ez nem egyszerű, és hogy hurcoljuk magunkkal ezt a viszonyulást az élet minden elemében, generációk óta, az biztos. Bár az is lehet, hogy ez minden hierachizált rendszernek a sajátja. A rendszerekben mindig van hierarchia. Mert a felelősség, az irányításhoz szükséges tudás ezt feltételezi. Vagy ott a gond, hogy a hierarchizált családi mintát örökítjük tovább ebben is? Azt, hogy a szülőnek mindig igaza van? “Ameddig az én asztalomnál….” -típusú viszonyulásokon nem tudunk továbblépni?

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

A rendszerváltás utáni összes kormány kellett ahhoz, hogy a tanárok szerdán is sztrájkoljanak VÉLEMÉNY 2022. március 14. – 13:15

Nem könnyen alakult ki közöttük ez a hangulat, de mostanra úgy látszik nagyon sokaknak lett elege abból, ami van. Március 16-án országszerte kezdődnek sztrájkok olyan léptékben, amit korábban senki nem gondolt volna. A TanárBlog élő adásában szerdán közgazdászokkal, oktatáskutatókkal, tanárokkal mutatjuk meg, hogy pontosan mik is a gondok és mik lehetnek a megoldási lehetőségek az oktatás területén. Ehhez érdemes arra is rápillantani, hogy jutottunk egyáltalán idáig, milyen rendszerszintű problémák kellettek ahhoz, hogy most átfogó tanársztrájk van az országban? Miként alakult az oktatásügy helyzete a rendszerváltás óta, hogyan hagyták magukra a tanárokat folytatólagosan a kormányok?

(Forrás: telex)

Nahalka István: A pedagógushiány a holnap tragédiája

A pedagóguskorfa felfele szélesedik, vagyis sokkal több az idős, nyugdíj előtt álló kolléga, mint ahány pályakezdő fiatal van. Ennek előbb-utóbb katasztrofális következményei lesznek. Emellett természetesen az előbb idézett sorokat olvasva a mostani helyzet emberi oldala is megérintett, belegondoltam, hogy mi van akkor, ha két fiatal pedagógus összeházasodik. Nagyon össze kell szedniük magukat ahhoz, hogy egyáltalán megéljenek, színházról, könyvekről, utazásról pedig még csak nem is álmodhatnak, noha az értelmiségi munkának ez is az alapja lenne.

(Forrás: index)

PDSZ: Egyre durvább a nyomás a szerdán kezdődő pedagógussztrájk ellehetetlenítése érdekében

A PDSZ és PSZ meglátása szerint Kisfaludy László, köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak az iskolaigazgatóknak írt levelében semmi joga nem volt azt kérni az intézményvezetőktől, hogy meghatározott időre küldjék el a sztrájkban részt vevő tanárok névsorát. Továbbá, hogy azzal is fenyegették a tanárokat, hogy sztrájkolnak, akkor aznapra egyáltalán nem kapnak fizetést, sőt a társadalombiztosításuk is szünetelni fog. Ez azért jogellenes, mert a tanárok egyébként is az óráik 20 százalékáról szabadon rendelkezhetnek. Így az, ha valaki részt vesz a sztrájkban, az nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem dolgozza le az aznapi munkaidejét.

(Forrás: telex)

Beszélni kell a gyerekekkel a háborúról, máskülönben traumatizálhatja őke

„Az orosz-ukrán háború kirobbanása napi szintű téma a praxisomban is” – mondja a Mandinernek Szmolka Orsolya pszichológus. Bármennyire is lehetetlen vállalkozásnak tűnik, az első, amit szerinte a szülőknek meg kell tenniük: korlátozni, és megszűrni a gyermekek hírfogyasztását. Békeidőben is rendkívül fontos, hogy a tartalomfogyasztásuk életkorhoz mérten történjen, most pedig különösen az. Ne a legextrémebb híreket meséljük a kisebbeknek, és a nagyobbak információéhségét se ezekkel elégítsük ki. „Ők ugyan sok mindent megértenek, de mégsem felnőttek, így sokkal mélyebben, traumatikusabban, szorongáskeltőbben reagálnak ugyanazokra a hírekre” – teszi hozzá. A médiatartalmak korlátozása mellett a másik kulcsszó a beszélgetés.

(Forrás: Mandiner)

MEGJELENT AZ ELLENZÉK OKTATÁSI PROGRAMJA

“Csak felfelé! Az emelkedő Magyarország programja” címmel 2022. március 9-én megjelent az ellenzéki összefogás választási programja, amelynek második, Befektetés a jövőbe című fejezete szól az ellenzék oktatási elképzeléseiről. Az oktatás emellett megjelenik a 4.6 Esélyt a fiataloknak, az 5.5. A roma közösség a nemzet része, és a 7.2-n belül a foglalkoztatáspolitika fejezetekben is. A teljes program itt olvasható: https://egysegbenmagyarorszagert.hu/wp-content/uploads/2022/03/Csak_Felfele_Az_Emelkedo_Magyarorszag_Programja_2022-1.pdf

(Forrás: ckpinfo)

Legalább 320 iskolában zajlott polgári engedetlenségi akció

A Civil Közoktatási Platform összesítése szerint minimum 320 intézmény legalább 6300 pedagógusa vett részt a február 14-én kezdődött polgári engedetlenségi mozgalomban. Mint írják: az állami gimnáziumok mintegy fele bekapcsolódott az akcióba, de egyházi és alapítványi iskolák, általános iskolák, óvodák és szakképző intézmények is voltak a résztvevők között. A résztvevő intézményeket térképen is ábrázolták:

(Forrás: 24.hu)

Így nézhet ki a menekült gyerekek integrálása a hazai iskolákba

Bár az orosz–ukrán háború elől menekülők egy része csak átmenetileg maradna hazánkban, minden jel arra utal, hogy lesznek olyanok, akik hosszú távon is magyarországi letelepedésben gondolkodnak – ez esetben a szülőknek munkát, a gyerekeknek oktatást kell biztosítani. Bár komoly kihívást jelent az iskolák számára, a küldetés nem lehetetlen, a már jelenleg is zajló előkészületekről az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Pedagógusok Szakszervezetét és a Nemzeti Pedagógus Kart kérdeztük.

(Forrás: index)

Olyan kellemetlen volt a szag, hogy ki kellett üríteni egy VI. kerületi iskolát

A katasztrófavédelem mobil laborjának műszerei nem mutattak ki veszélyes anyagot. Kellemetlen szag miatt kiürítettek péntek kora délután egy, a VI. kerületi Lovag utcában lévő iskolát – közölte a katasztrófavédelem az MTI-vel. Összesen háromszáznegyven ember hagyta el az épületet. Azt írták, az esethez a fővárosi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett átvizsgálják az iskolát. A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett azon a szinten, ahol a szagot érezték, és a földszinten is, de a műszerek nem mutattak ki veszélyes anyagot.

(Forrás: index)

„Úgy kezelnek, mint a kormány kollaboránsait, pedig…” – egyházi iskolák és a sztrájk

Több száz egyházi iskolai tanár is részt vesz a pedagógusok tiltakozó akciójában, magasabb bért, kisebb munkaterhet, jobb oktatási körülményeket, sztrájkhoz való jogot követelve, holott az állam több pénzt ad az egyházi iskoláknak, mint a sajátjainak. De ha így van, miért nem magasabbak ott jelentősen a tanári bérek? A Válasz Online hat egyházi iskola 11 tiltakozó pedagógusával vette végig a leckét, hogy megértsük, miért érzik úgy magukat az állami iskolák mellett, mintha egy süllyedő hajó közelében levő mentőcsónakban ülnének, hogyan nehezítik meg az oktatásügy hibás döntései az ő életüket is, és mi alapján hozzák meg a döntésüket március 16-ára, amikorra a szakszervezetek országos sztrájkot, tiltakozó akciót hirdetnek.

(Forrás: válasz online)

Botrányos: négy éve nincs tornaterme az iskolának, egymásra mutogat az állam és a város

Majdnem négy éve, hogy Szeged egyik belvárosi általános iskolájában leégett a tornaterem, és azóta sem hozták rendbe, nincsen se új, se másik. A szülők egy része elégedetlen. Sokan nem értik, hogyan lehetséges, hogy az önkormányzat az elmúlt években százmilliókat költött iskolák felújítására, a kormány pedig 70 milliárdból építtetett sportlétesítményeket, de a Madách iskolában évek óta nem tudnak rendes testnevelési órákat tartani. A diákok udvaron, parkban, folyosón, vagy csak fejben tornáznak. A Fidesz szegedi szervezetének elnöke a város önkormányzatát hibáztatja, de az új tornaterem megépítése a kormány hatáskörébe tartozik. Ennek a tarthatatlan helyzetnek járt utána a Telex.

(Forrás: Helló, Vidék!)

Hosszú lehet a hosszú hétvége: a jövő héten végig sztrájkolnak a tanárok

Bár a Fővárosi Ítélőtábla szerdai jogerős döntése szerint nem lehet munkabeszüntetést tartani az iskolákban anélkül, hogy ne szerveznék meg a tanulók oktatását és felügyeletét, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az RTL-lel csütörtökön közölte: TOVÁBB SZERVEZIK A SZTRÁJKOT, ÉS KÉRIK AZ OKTATÁSBAN DOLGOZÓKAT, ÉLJENEK ALKOTMÁNYOS JOGUK GYAKORLÁSÁVAL. A PDSZ és a PSZ háromnapos munkabeszüntetésre készül az ünnepi hosszú hétvége után, ezért arra kérték a szülőket, hogy március 16-án, 17-én és 18-án ne vigyék iskolába a gyermekeket. Hozzátették: gyermekfelügyelet lesz, ha valaki másként nem tudja megoldani.

(Forrás: portfolio.hu)

Az iskolaigazgatókkal gáncsoltatnák a tanársztrájkot a tankerületek

Tömegesen érkeznek visszajelzések a március 16-án kezdődő, határozatlan idejű sztrájkot szervező Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) arról, hogy a tankerületi központok igazgatói értekezleteken utasítják az intézményvezetőket jogellenes intézkedésekre, valamint olyan utasítások kiadására, amelyek megakadályozzák, hogy a pedagógusok érzékelhető sztrájkot tudjanak szervezni az iskolákban - közölte csütörtökön a két érdekképviselet. Mint írták, az utasítások országszerte azonosak, így minden jel szerint központi, kormányzati akaratot tükröznek.

(Forrás: Népszava)

A szakszervezetek szerint a kormány mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse a pedagógussztrájkot, rendszeresek a fenyegetőzések

Interjút adott a Telexnek a március 16-i pedagógussztrájkkal kapcsolatban Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. Az előkészületekről Gosztonyi és Nagy elmondta: legalább akkora részvételre számítanak a következő sztrájkon, mint január 31-én, de nem lehet megjósolni a létszámot, mert jogsértő eszközökkel próbálják akadályozni a részvételt. Mint ismert, a mostani sztrájk abban különbözik a januáritól, hogy határozatlan idejű lesz.

(Forrás: hvg.hu)

Határidőre jelenteniük kell az iskolaigazgatóknak, hogy melyik tanár fog sztrájkolni március 16-án

Kisfaludy László, köznevelésért felelős helyettes államtitkár március 7-én levelet írt az iskolák igazgatóinak a március 16-án tartandó pedagógussztrájkról. Ebben többek között olyan határidőket írt elő, amik a kormány elégséges szolgáltatásokról szóló rendeletében nem szerepeltek.

(Forrás: propeller)

Trükkös sztrájkot fontolgatnak a tanárok

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a pénzt az Ukrajnából elmenekült családok támogatására, gyermekeik taníttatására szánná, azt kéri, a kormány hozza nyilvánosságra, miután a pénzt átutalta. A két szakszervezet felkérte az egyházi, alapítványi és az önkormányzati iskolák fenntartóit is, hogy fordítsák a sztrájkolók kiesett bérét humanitárius célokra. Előzőleg a Népszavának Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta az Orbán-kormány térfelén pattog a labda. Ideiglenesen készek lennének a határozatlan idejű sztrájkot felfüggeszteni, ha írásos garanciát kapnának egy általuk is elfogadhatónak tartott béremelésre. Írásos megállapodás nélkül mindenképp elkezdik a sztrájkot. A PDSZ a kormány sztrájkrendeletének visszavonását is követelte, amit a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva adott ki, miközben a járványügyi előírásokat feloldotta.

(Forrás: 24.hu)

„HÜLYÉNEK NÉZNEK, MERT HAJLANDÓ VAGYOK ÁLDOZATOT HOZNI EGY OLYAN SZAKMÁÉRT, AMI IDEHAZA MA MÁR SZINTE HALOTT” – EGY JÖVENDŐBELI TANÁR VALLOMÁSA

Íme, egy fiatal, ambiciózus nő, aki hisz benne, hogy a tudás felkészíti az embert a mindennapok kihívásaira, a tájékozottság tudatosabb életet tesz lehetővé. Ezért is tanul most az egyetemen tanárnak, hogy a jövő generációit az oktatáson keresztül hozzásegítse a világ és önmaguk jobb megértéséhez. Ám mégis azt kell tapasztalnia úton-útfélen, hogy a hivatását sokan mély megvetéssel, értetlenkedéssel szemlélik, a tanárokat élősködő, haszontalan személyeknek gondolják. Olvasónk, Málics Viktória írása.

(Forrás: wmn.hu)

L. Ritók Nóra: Menekültek

Mert a fővárosból, az íróasztalok mögül ezt nagyon könnyű kimondani, hogy segíteni kell, vagy, mint legutóbb, meg kell oldani a menekült gyerekek iskoláztatását. Ott, ahol településenként egy-két jobb társadalmi státuszú család érkezett, akit vagy rokonok, vagy jóérzésű emberek befogadtak, ott nem lesz gond, ha holnap megjelennek az iskolában. Az, hogy mit és hogyan tanulnak majd, persze kérdéses, nem hiszem, hogy a pedagógusok van bármi tudása azokról a tananyagokról, könyvekről, amiből Ukrajnában tanultak, de egy-két gyerekkel még biztosan meg lehet próbálni valamit. De mi lesz ott, ahol 30-50 gyerek van településenként? Olyanok, akik az iskolai lemorzsolódás kockázatának éppúgy kitettek Ukrajnában, mint nálunk… Mi van, ha a településen szegregált iskola van, ahol a pedagógusok eszköztelenek a saját tanítványaik problémájával szemben is, és most kapnak még többet, még problémásabbakat.

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

PDSZ: Ha nincs járványhelyzet, a sztrájkot sem lehet ellehetetleníteni járványra hivatkozva

Ezért a PDSZ haladéktalanul követeli a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatást szabályozó kormányrendelet azonnali visszavonását” – áll a szakszervezet közleményében. Emlékeztetnek, a kormány a járvány miatt, a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott szabályokat a sztrájkról úgy, hogy annak betartásával a sztrájk gyakorlatilag észrevétlen maradna, ezáltal sztrájkjog nyomásgyakorló funkciója veszik el. A sztrájk alapjog, hangsúlyozzák, „ezt nem lehet az immár a közoktatás és a szakképzés területén nem is létező járványügyi helyzetre hivatkozással korlátozni”.

(Forrás: hvg,hu)

A háborús helyzet nem félresöpri, hanem felerősíti a tanárok követeléseit

A menekültekkel együtt újabb diákok érkeznek a hazai közoktatásba, akiket kötelességünk ellátni, azonban az egyre súlyosbodó tanárhiány közepette ez még inkább lehetetlennek látszik. A probléma nem a távoli jövő, hanem az itt és most ügye: tegnap egy győri iskolában a gyermekeiket bekísérő szülők 77 menekülttel találkozhattak, akik az operatív törzs intézkedése nyomán a tornateremben éjszakáztak – írja a telex. De hamarosan nem csak egy éjszakára fognak megjelenni a háború elől ide menekülők az iskolákban, a menekült gyerekek nem sokára a magyar közoktatásban tanuló diákokká válnak.

(Forrás: Mérce)

Visszatérhetnek az oltatlan tanárok az iskolákban

Hétfőtől újra munkába állhatnak azok a tanárok, akik oltás hiányában eddig nem dolgozhattak. A rendelet szerint április elsejéig van lehetőség az így kiesett tanárok újbóli foglalkoztatására. Mint ismert, január harmadikától csak az oltott tanárok járhattak be dolgozni az iskolákba, a becslések szerint emiatt 780 pedagógus esett ki a rendszerből. Ők fizetés nélküli szabadságra mehettek, de voltak olyanok is, akik inkább a felmondás mellett döntöttek. A Pedagógusok Demoratikus Szakszervezete szerint nem lesz olyan egyszerű visszahívni a tanárokat, ugyanis sok álláshelyet időközben betöltöttek. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter szerint nagyobb szabadságot kellene adni a tanároknak, többen ugyanis egyházi iskolákba mentek át, ahol nem várták el az oltást. A pegagóguskar azt szeretné, hogy ezek a tanárok nyárig mindkét helyen dolgozhassanak.

(Forrás: NAP HÍRE)

Már több mint 250 magyarországi iskolában tagadták meg a munkavégzést a tanárok tiltakozásul az Orbán-kormány rendelete ellen

A tiltakozási kedv nem enyhült, csütörtökön és pénteken több mint 30 iskola több száz tanárával bővült az „engedetlenek” közössége. Az akciósorozatnak Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa sem tudott gátat vetni, aki szerdai közleményében a kormány álláspontja mellé állt: a pedagógusok csak akkor élhetnek sztrájkjogukkal, ha a diákok oktatáshoz való joga közben nem sérül. A vonatkozó kormányrendeletben ezt úgy érnék el, hogy a tanároknak sztrájk közben is tanítaniuk kellene, ami értelmetlenné teszi az egész megmozdulást. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta: az ombudsman állásfoglalása szerint így gyakorlatilag semmikor sem lehetne sztrájkolni, \"

(Forrás: Népszava)

A pedagógusok nem fogják be „pörös szájukat”

A polgári engedetlenségi mozgalom ma is tovább gördült az oktatásban, újabb iskolák csatlakoztak hozzá. Hivatásuk iránt elkötelezett pedagógusok videóban vallottak arról, miért nem hajlandók feladni munkájukat még a jelen körülmények között sem, akkor, amikor szakmaiatlanság hatja át a közoktatás teljes rendszerét. Pécsett ezer ember vonult végig a városon a Széchenyi térig, ahol a PSZ és a PDSZ tartott tüntetést. Ott többek között elhangzott: a szakszervezetek folytatják a március 16-tól kezdődő határozatlan idejű sztrájk szervezését. Támogatóik biztosan lesznek, diákok szerveznek arra a napra tüntetést a Kossuth térre, mert ahogy mondják: „ha a fiatalok a jövő, akkor a mi jövőnk a tanáraink!”

(Forrás: hírklikk)

Vadsztrájk az iskolákban: az oktatásügy és a sztrájkjog a tét

Arra senki sem számított, hogy a tanárok több iskolában is önszerveződő módon vadsztrájkba lépnek, immár nemcsak az oktatás, de a sztrájk, vagyis két, össztársadalmi szempontból kiemelten fontos dolog kormányzati ellehetetlenítése miatt is. Noha polgári engedetlenségnek nevezik, ne legyen illúziónk: amit hétfő óta láttunk az ország több oktatási intézményében azt vadsztrájknak hívják, amire Magyarországon hosszú évek óta nem volt példa az oktatásban. Akkor fordulnak a dolgozók ehhez a nyomásgyakorlási formához, amikor legális sztrájkra nincs lehetőség, a helyzetet ugyanakkor tarthatatlannak tartják. A pedagógusoknak a társadalom támogatására is szükségük lesz ahhoz, hogy képviselhessék ezeket a valamennyiünk szempontjából húsbavágóan fontos ügyeket.

(Forrás: Mérce)

Nagy Erzsébet: Miért nem lehet ma hatékonyan sztrájkolni a közoktatásban?

A bíróság kimondta azt is, hogy a tanítás nem tartozik a sztrájk alatti kötelező szolgáltatás körébe, annak „időszakos elmaradása semmiféle pótolhatatlan veszteséget nem okoz”, és az elmaradt órákat nem lehet a munkaidő átcsoportosításával pótolni, valamint, hogy „a még elégséges szolgáltatások megállapítására azért van szükség, hogy lehetőség szerint a társadalom a sztrájk következményeit ne olyan súllyal érezze, mint a munkáltató. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét olyan szinten kell megállapítani, ami a munkáltató, a társadalom számára lényegében észrevehetetlen, hiszen az a sztrájk intézményét kiüresíti.” A bíróság e megállapításai a későbbi sztrájkok szervezésénél lesznek majd fontosak,

(Forrás: hvg.hu)

Tanársztrájk: az ombudsman Góliát mellé állt, de a szülőknek nem kell őt követni

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa felhívást tett közzé „a gyermekek oktatáshoz való jogának a pedagógus sztrájk alatti érvényesülése érdekében”. Ezt sok iskola továbbküldte a szülőknek. A biztos le akarja beszélni őket arról, hogy támogassák a pedagógussztrájkot, és március 16-án ne küldjék iskolába a gyerekeiket. Az ombudsman gyakran hallgat fontos ügyekben, most pedig másokhoz beszél, mint akihez kellene. Az ombudsman a levelében azt írja, hogy a szülők kötelesek gyermeküket taníttatni, aggályosnak tart minden olyan megnyilvánulást, amelyben arra kérik a szülőket, hogy ne küldjék iskolába a gyereküket. Kifejti, hogy a jelenlegi helyzetben a tanulók szellemi fejlődésének oltalmazása a legfontosabb, az oktatás határozatlan ideig tartó szüneteltetésének súlyos következményei lennének a gyerekekre nézve. Az ombudsman arra kérte az iskolákat és a szakszervezeteket, hogy levelét továbbítsák a szülőkhöz.

(Forrás: Helsinki Figyelő)

Maradjon el a sztrájk, kéri a kormány a tanároktól, azonban március 16-tól a munkabeszüntetést megtartják

A tanári érdekképviseletek szerint egyre aktuálisabb a kérdés, hogy az oltási rendelet kapcsán kiadott tanári mentesítések folyamatosan járnak le, így az oltatlan pedagógusok folyamatosan szorulnak ki az iskolákból. A kérdés persze nem csak a jelen helyzetben is komoly problémákat okozó tanárhiány miatt fontos, hanem az ukrán-orosz háború miatt is - tették hozzá a sztrájkbizottság képviselői -, hiszen a menekült gyerekek oktatását is meg kell majd szervezni, azonban kevés tanárral ez nem lesz megvalósítható. A két nagy tanári szakszervezet március 16-ra határozatlan idejű munkabeszüntetést tervez, hiszen sokadjára sem sikerült közös nevezőre jutni a tárgyaláson. Ezt megtartják - jelentették be a szakszervezetek képviselői.

(Forrás: Eduline)

Miért elégedetlenek a tanárok? Miért van a polgári engedetlenség és miért akarnak sztrájkolni? BELFÖLD 2022. március 04. – 10:14

A polgári engedetlenség nem sztrájk. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha nincs más eszköz az elégedetlenség kifejezésére egy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozás vagy hatósági gyakorlat ellen. Ilyenkor az emberek tudatosan megszegnek egy szabályt, a tanárok jelen esetben azt, hogy nem tartanak meg néhány órát. Fontos azonban, hogy ennek a tiltakozásnak mindig erőszakmentesnek és erkölcsi indíttatásúnak kell lennie, amit a nyilvánosság előtt vállalnak is. Eddig több mint 100 iskoláról tudunk, amelyekben a tanárok egy része valamilyen tiltakozó akciót szervezett. Volt, ahol egész nap nem tanítottak, volt, ahol csak néhány órára.

(Forrás: telex)

Háború van a szomszédban, ezek után is sztrájkolni akarnak – kérdezte a kormányoldal képviselője a pedagógusokat

Sokan, nagyjából ezren tüntettek Pécsett csütörtökön este a pécsi Széchenyi téren azért, hogy a tanárok is sztrájkolhassanak és teljesítse a kormány a pedagógusok követeléseit. A helyzetkép, amit felvázoltak, nem megnyugtató, de sokkal rosszabb lehet a jövő, ha nem változnak érdemben a dolgok. Néhányan azon a véleményen voltak, hogy ez talán nem szerencsés ilyenkor, mert könnyen politikai színezetűnek festik majd le a tüntetőket, pedig ők, amint azt mondták is, a következő kormánynak is üzentek, azzal, hogy bárki is alakít kormányt, ők tiltakozni fognak, ha nem kapnak végre megbecsülést és olyan béreket, amelyekkel el tudják tartani a családjukat, tisztességesen tudnak élni és dolgozni. És tiltakozni fognak, ha nem kapnak megfelelő munkakörülményeket, mert nem akarnak fáradtan, motiválatlanul, kiégetten dolgozni.

(Forrás: Szabad Pécs)

Több mint 21 ezren kértek iskolahalasztást

A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott az Orbán-kormány, a módosítások pedig 2020 január elsején léptek életbe. Ettől a naptól az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskolára, vagy az tenne jobbat neki, ha egy évet még óvodában maradna. Ha utóbbit látnák jobbnak, akkor a szülőknek az OH-hoz kell kérelmet benyújtaniuk, és majd a hivatal dönt helyettük. A cél az volt, hogy csökkenjen a halasztást kérők száma. Ezt sikerült is elérni, 2019-ben még mintegy 30 ezer gyermek esetében kértek halasztást a szülők. Az eljárást számos bírálat érte, elsősorban azért, mert sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, aminek hosszabb távon súlyos következményei lehetnek. A Szülői Hang Közösség nemrégiben publikált felméréséből az is kiderült, a kérelmek elbírálása nem egységes, az OH megyénként másként jár el: van, ahol szigorúbb, máshol enyhébb szempontok szerint döntenek, az esetek 11 százalékában a szülőket meg sem hallgatták részletesen, ami nagyobb arányú visszautasításokhoz vezetett. Sok helyen a szülők tájékoztatást sem kaptak az eljárás menetéről, szempontjairól.

(Forrás: Népszava)

Nemi átalakító kezelés matekdoga helyett – itt a kormány népszavazásának reklámja egy magyar kislánnyal

A kormánypárt erre gyermekvédelmi népszavazásként hivatkozik, magyarázatuk szerint a hanyatló Nyugat már annyira elzüllött, hogy a gyerekek is veszélyben vannak az agresszív LMBTQ-lobbi miatt, ezért meg kell védeni őket. Az ellenzék és a kezdeményezést bíráló civilek pedig inkább arról beszélnek, hogy ebben a politikai akcióban a gyerekvédelem csak ürügy és álca, valójában melegellenes hergelésből akar politikai tőkét kovácsolni az Orbán-kormány. És most kijött az első, a kormány megbízásából, vagyis nem a Fidesz pénzéből, hanem közös adófizetői pénzből készült „társadalmi célú reklám”, ami a népszavazást hirdeti. Egyelőre a kormánypárti kötődésű TV2-n láttuk futni a hirdetést, de nem kizárt, hogy máshol is megjelenik.

(Forrás: telex)

„Kreatív megoldásokkal” készülnek a határozatlan idejű sztrájkra a pedagógus-szakszervezetek, tüntetések is lesznek

Bár a február 11-i kormányrendelet lényegében ellehetetlenítette a valódi munkabeszüntetést, a szakszervezetek ígérik, „van forgatókönyvük”, „tisztességes és jogszerű” sztrájkra készülnek. A kormány nem tett ígéretet a sztrájkkövetelések megvalósítására. A helyettes államtitkár szerint „a rendelet felülvizsgálata folyamatban van” , de majd erről később kapnak „tájékoztatást” a pedagógusok, miközben a következő tárgyalás időpontja sincsen egyelőre lefektetve. A kormányzati tárgyalófél a beszámoló szerint azt is mondta, hogy „nincs idő” a követelések teljesítésére, a szakszervezetek szerint viszont ez nonszensz, mivel már 2018 óta ugyanazok a követeléseik. A szakszervezetek azt ígérik, szóról szóra be fogják tartani a kormányrendeletet, miközben „kreatív megoldásokkal” is készülnek a sztrájkra, amelyeket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

(Forrás: Mérce)

A SZTRÁJK ALAPJOG! BESZÁMOLUNK A TILTAKOZÁSOKRÓL

Miután a január 31-i 2 órás figyelmeztető sztrájk után a kormány rendelettel írta felül a bíróság döntését a pedagógussztrájk alatti elégséges szolgáltatásról, a pedagógusok polgári engedetlenségbe kezdtek. Újabb és újabb iskolák tanárai tagadják meg a munkát egy-egy napra a sztrájkjog védelmében. Szülői közösségek szolidaritásukat fejezik ki.2022. február 14-én a budapesti Szent László Gimnázium tanárainak egy csoportja polgári engedetlenségbe kezdett. Hozzájuk azóta folyamatosan csatlakoznak más iskolák pedagógusai. Listát állítottunk össze a tiltakozó iskolákról, óvodákról, szülői közösségekről, és megjelenítjük őket egy térképen is. A listát folyamatosan bővítjük.

(Forrás: ckpinfo)

Egyházi iskolák összehangolt polgári engedetlenségre készülnek

„Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az akció sem a fenntartó, sem a vezetőség, sem kollégáink, sem diákjaink ellen nem szól, pártpolitikát nem szolgál. Ezzel a mozgalommal keresztényi lelkiismeretünk szavát követjük. Célunk a korszerűbb és diákközpontúbb közoktatás megvalósulása. A polgári engedetlenség fogalmával tisztában vagyunk, következményeit vállaljuk és mivel szakmai egységet szeretnénk mutatni, minél több egyházi iskola csatlakozását szorgalmazzuk.”

(Forrás: Librarius)

Diszkriminatív, kaotikus és Alaptörvény-ellenes: így látják az új iskolaérettségi rendszert

Mint ismert, a 2019-es köznevelési törvény módosításával már nem a szülők és az óvodapedagógusok jogosultak eldönteni, hogy a hatodik életévét betöltő gyermek alkalmas-e az iskolakezdésre, hanem az Oktatási Hivatal. Azaz alapból mindenkit be kell íratni az iskolába, aki augusztus 31-ig betölti a hat évet. Ha a szülő szeretne felmentést kérni ez alól, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia. A változtatást annak idején az egységesítéssel és az állítólagosan előforduló csalásokra hivatkozva indokolták. Ezzel szemben továbbra sincs egységes és nyilvános kritériumrendszer, amely alapján döntenének az Oktatási Hivatal munkatársai a beadott kérelmekről. Sőt a Szülői Hang Közösség idei kutatásában rendkívül nagy eltérés látszik abban, hogy a különböző megyékből érkező kérelmek elbírálásakor mi számít elegendőnek ahhoz, hogy egyből megadják a plusz egy évet, vagy további vizsgálatra küldjék a gyereket a helyi pedagógiai szakszolgálathoz, akik viszont továbbra is az esetek körülbelül kilencven százalékában helyt adnak a szülői kérelmeknek.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

A kormány sztrájkrendelete volt az utolsó csepp a tanárok poharában

A podcast mai adásában két, a polgári engedetlenséget szervező tanárral, Tóth Viktorral, a Kőbányai Szent László Gimnáziumból és Mahler Attilával a Berzsenyi Dániel Gimnáziumból, valamint Szász Zsófiával, a 444.hu újságírójával beszélgetünk arról, hogy miért és hogyan is indult ez a polgári engedetlenségi hullám, mit szeretnének elérni a tanárok és milyen reakciókra számíthatnak a kormány és a közvélemény részéről. És az is kiderül, hogy milyen hatása volt Zsófi tanársztrájkról készült videójának ahhoz, hogy elindulhatott a polgári engedetlenségi mozgalom.

(Forrás: 444.hu)

A jelenlegi hatalom csípőből tüzel, de nem tud mit kezdeni az országban felgyűlt bajokkal

A pedagógusok harcának oka az iskola világa és a pedagógustársadalom nyomora, de a szikrát a sztrájkjog korlátozásáról szóló zavaros kormányrendelet lobbantotta lángra. Megérezték a pedagógusok, hogy csípőből tüzel a kormány, és ez most már durva önkény. És megérezték a gyengeséget is, a kormány kétségbeesett ragaszkodását a hatalomhoz, miközben nem tud mit kezdeni az országban felgyűlt bajokkal – nyilatkozta a Hírklikknek Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.

(Forrás: hírklikk)

Romsics Ignác: A pedagógusok helyzete nem most kezdett el romlani, de mostanra vált tragikussá

Az interjú vége felé szóba került egy másik fontos kihívása is az oktatásügynek. Veiszer Alinda arra volt kíváncsi, hogy mennyire képes az iskola a mobilitást megteremteni egy társadalomban. Vagyis, mennyire van esélye mondjuk egy vidéken, rossz anyagi körülmények között élő fiatalnak arra, hogy az iskola által biztosított tudás megszerzésével például egy fővárosi, jó egzisztenciájú életet kiépítsen magának. A történész szerint a legnagyobb mobilitás a Rákosi- és a korai Kádár-korszakban volt. A Horthy-korszakban ugyanakkor nagyon alacsony volt a mobilitás esélye, egészen az 1930-as évekig. Ebben az időben az alsóbb rétegekből két kitörési lehetőség volt: a papi hivatás és a katonatiszti szolgálat. A két világháború között a középiskola szerinte egy elit képző intézmény volt, kevés diákkal, megbecsült tanárokkal. Ehhez képest a Kádár-korszak középiskoláiban színvonalcsökkenés történt, viszont a korosztály 50-60 százaléka részesült oktatásban. Szerinte egyenes az összefüggés aközött, hogyha valami elkezd tömegesedni, akkor színvonalcsökkenés következik be. Hozzátette, hogy lényegében ugyanez történik a felsőoktatásban a rendszerváltás óta.

(Forrás: telex)

Több mint száz iskola háromezer tanára tagadta meg a munkavégzést az elmúlt napokban

Újabb iskolák és több száz tanár csatlakozott pénteken ahhoz a lassan két hete tartó polgári engedetlenségi akciósorozathoz, amelyben munkamegtagadással tiltakoznak a kormány sztrájkjogot korlátozó rendelete ellen. A Népszava összesítése szerint február 25-én legalább 27 iskola több mint 500 pedagógusa tagadta meg a munkavégzést néhány órára vagy egész napra. A polgári engedetlenségben részt vevő intézmények száma így 128-ra nőtt az első, február 14-ei megmozdulás óta, a tiltakozás radikálisabb formáját választó pedagógusok száma pedig meghaladta a háromezret.

(Forrás: Népszava)

Másodfokon és az Alkotmánybíróságon is megtámadják a sztrájkrendeletet a szakszervezetek

„Tekintettel arra, hogy a kormányoldal az egyeztetéseken nem terjesztett elő ellenajánlatot, a szakszervezetek ezt nem ismerhették meg, de azt sem, hogy a bíróságnak milyen tartalmú ellenkérelmet nyújtottak be. Különös pikantériája az ügynek, hogy a kormány viszontkérelme alapján a szakszervezeteknek is biztosítani kellett volna a lehetőséget észrevételeik megtételére, ám az elsőfokú bíróság a kérelmezők álláspontjának ismerete nélkül döntött ebben a kérdésben. Ez a „Hallgattassék meg a másik fél” ősi, római jogi alapelvének sérelmét jelenti” – írja a két szakszervezet.

(Forrás: Eduline)

Tovább bővül a tiltakozók sora, pénteken több mint harminc iskolában tagadják meg a munkát: élő tudósítás

Az elmúlt napokban több gimnázium és technikum tanárai tiltakoztak a kormány sztrájkrendelete ellen azzal, hogy egy-egy napra megtagadták a munkát. A pedagógusok úgy gondolják, hogy a február 11-én megjelent rendelet ellehetetleníti a tanárok sztrájkjogait, ugyanis olyan még elégséges szolgáltatást szab, amely miatt gyakorlatilag \"érzékelhetetlenné\" válna a sztrájk. Az akciósorozat február 14-én, hétfőn indult egy iskola tanárainak polgári engedetlenségi akciójával, amelyhez később több intézmény tanári karából csatlakoztak. (Az alább felsorolt iskolák tanári karai vagy azok egy része nyilatkozattal, névvel vállalta a tiltakozást, de az iskolától és a tankerülettől függetlenül álltak ki a sztrájkjogok mellett.)

(Forrás: Eduline)

\"Összezúzott gerincű tanárok nem tudnak szabad, döntésképes állampolgárokat nevelni\" (Videó)

Miért harcolnak a polgári engedetlenségi akcióba kezdő pedagógusok? Erről is beszél a Tanítanék mozgalom Facebook-oldalán közzétett videóban Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára, aki szerint „ha összezúzott gerincű tanárok vannak a tantestületekben, nem tudnak majd szabad, döntésképes állampolgárokat nevelni a gyerekekből”. A Kölcsey-gimnázium tanára szerint nagyon nagy szükségük van a társadalom támogatására, „ez az egész akciósorozat egy figyelemfelkeltő sorozat”: szeretnék visszakapni sztrájkjogukat, követelik a sztrájkrendelet visszavonását.

(Forrás: Eduline)

„Ennek semmi súlya nincs, de mégis nagyon fontos” – tanárok és diákok a sztrájkról

Mit mondtak a diákjaiknak a sztrájkoló tanárok, miért tüntetnek? Hogyan lehetne javítani az oktatás helyzetén és a tanári megbecsülésen? Mit válaszolnak azoknak, akik szerint pártpolitikai akció folyik? – ezekről kérdeztük szerdán a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat. Videóriportunkból kiderült: a diákok és a pedagógusok elképzelései egy élhető oktatási jövőképről sok helyen metszik egymást.

(Forrás: hvg.hu)

Ez bizony nem polgári engedetlenség – a Trefort igazgatója a Mandinernek a tanársztrájkról

Kezdetben talán sokaknak jó ötletnek tűnt egy a korlátozott célú, úgynevezett polgári engedetlenség, hogy felhívja a figyelmet a közoktatást érintő fontos kérdésekre. Aztán néhány nappal később, amikor nálunk is élesedni kezdett a helyzet, s fiatal kollégák megkerestek azzal, hogy csatlakoznának ehhez a „mozgalomhoz”, utánanéztem többek között a Társaság a Szabadságjogokért – nem a jelenlegi kormányzathoz való lojalitásáról híres – érdekvédelmi szervezet honlapján, hogy mikor lehet élni ezzel az ellenszegülési formával. Azt találtam, hogy „…ha az intézkedés vagy döntés ellen van jogorvoslat, akkor azt ki kell meríteni. De … először a tiltakozás hagyományos formáival kell megpróbálkozni (petíció indítása, gyűlés szervezése, nyomásgyakorlás a képviselőkre), s csak ha ezek ésszerű időn belül nem vezettek eredményre, akkor van helye a polgári engedetlenségnek”. Mivel jelen helyzetben ezek a feltételek nem teljesülnek, arra jutottam, hogy az akcióra ráhúzott elnevezés nem fedi a valóságot. Akármennyire is szimpatikus sokaknak ez a törvénytelen cselekedet, valójában nem beszélhetünk polgári engedetlenségről.

(Forrás: Mandiner)

Hétfőtől a diákok is akcióznak, fehér szalagot viselnek a március 16-i tanársztrájkig

Február 28-tól fehér szalagban, és akinek lehetősége van rá, kockás ingben jelenjen meg a középiskolákban, egyetemeken, ezzel jelezve pedagógusaink felé, hogy mellettük állunk. - olvasható a Kiállunk a tanárainkért elnevezésű esemény Facebook-oldalán. A kockás ing 2016 óta szimbóluma a tanárok tiltakozásnak, \"a fehér szalag az oktatás sérthetetlenségét, tisztaságát és a reményt szimbolizálja, ezt egészen március 16-ig hordanánk (de ha kell még tovább)\" - írják.

(Forrás: Eduline)

Orbán Viktor volt gimnáziumának tanárai is tiltakoznak a sztrájkrendelet ellen

Délelőtt hat budapesti gimnázium tanárai tartottak közös demonstrációt a sztrájkrendelet ellen. Az eseményen közel kétszáz pedagógus gyűlt össze az ELTE gyakorlógimnáziumaiból (Radnóti, Apáczai, Trefort, Bárczi), hozzájuk csatlakoztak a Fazekas Mihály Gimnázium, illetve a Madách Imre Gimnázium oktatói is. oktatás Tiltakozik Orbán Viktor volt gimnáziuma is: február 23-án a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola gimnáziumi részlegéről tíz tanár állt ki a sztrájkrendelet ellen. A pedagógusok engedetlenségét mára széles körű társadalmi támogatás övezi: az Eduline beszámolója szerint már 312 ELTE-s dolgozó állt ki mellettük.

(Forrás: hvg.hu)

Kiderült, mikor tárgyalnak újra a tanárok és a kormány

A jövő héten újra tárgyalóasztalhoz hívta a kormány a pedagógusok sztrájkbizottságának képviselőit - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Legközelebb március 2-án szerdán fognak sztrájktárgyalás címén találkozni a kormány képviselőivel a pedagógusok - tudtuk meg Szabó Zsuzsannától. \"Remélem, és nagyon bízom abban, hogy végre észreveszik, hogy tenniük kell valamit, mert különben összedől az oktatás. Ez már régen nemcsak a pedagógusok baja, hanem valamennyi diáké és az ő családtagjaiké, mert a gyerekek alapvető joga sérül azáltal, hogy nem kapnak minőségi oktatást amiatt, mert nincs elég pedagógus a rendszerben\" - fejtette ki a PSZ elnöke.

(Forrás: Infostart)

Miért kivételes a mostani pedagógussztrájk? Rövid történelemórát tartunk

Az ehhez hasonló történelmi előzmények, a szakszervezetekből való kiábrándultság, no meg a kormányok által a sztrájkjog rugalmas alakítgatása is magyarázza, miért nem gyakoribbak Magyarországon az érdekérvényesítő munkabeszüntetések. A nemzetközi statisztikák szerint (ezek az ezer munkavállalóra jutó éves sztrájknapok számát szokták megadni) e téren az OECD országok közül Franciaország és Dánia tartozik az élmezőnybe 118, illetve 116 nappal, míg Németország, az Egyesült Államok és Svájc a legkevesebbet szervezkedők közé.

(Forrás: hvg.hu)

A miskolci Herman Ottó Gimnázium mellett minden eddiginél több vidéki iskola csatlakozott a polgári engedetlenséghez

Kedden minden eddiginél több vidéki iskola csatlakozott a tanárok polgári engedetlenségéhez, ami már második hete zajlik a kormány február 11-én elfogadott rendelete miatt, ami lényegében ellehetetleníti a pedagógusok sztrájkjogát. Részt vesz a tiltakozásban többek között a pécsi Leőwey Klára Gimnázium, a miskolci Herman Ottó Gimnázium, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Bolyai János Gimnázium, a Martonvásári Beethoven Általános Iskola, a Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskola, a váci Madách Imre Gimnázium és a tatabányai Pólya György Általános Iskola. Budapesten a Kosztolányi Dezső Gimnázium, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium, a Móricz Zsigmond Gimnázium, az Újbudai József Attila Gimnázium, az Ady Endre Gimnázium, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium és a Szent István Gimnázium, illetve a Veres Pálné Gimnázium.

(Forrás: telex)

Polgári engedetlenség: több száz tanár tagadta meg a munkavégzést kedden

Nem csillapodik a polgári engedetlenség az iskolákban, egyre több intézmény tantestületében döntenek úgy a pedagógusok, hogy egynapos munkamegtagadással tiltakoznak az Orbán-kormány február 11-én kiadott rendelete ellen, ami lényegében meggátolja, hogy a tanárok valódi és jogszerű sztrájkot szervezhessenek. A Népszava összesítése szerint kedden újabb 17 iskola 387 pedagógusa csatlakozott a múlt héten indult engedetlenségi mozgalomhoz, így február 14-e óta már több mint 40 intézményben került sor munkabeszüntetésre.

(Forrás: Népszava)

Több száz tanár tagadta meg a munkát kedd reggel, az ország legjobb gimnáziumaiban is tiltakoznak

Országszerte több száz tanár kezdett polgári engedetlenségbe kedd reggel, a budapesti Szent István Gimnáziumban, az Ady Endre Gimnáziumban, a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban, a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban, az Újbudai József Attila Gimnáziumban és a XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskolában és Gimnáziumban is így döntött a tantestület egy része. A IX. kerületi Bakáts Téri Ének-zenei Általános Iskola épületére a szülők feszítettek ki egy molinót, így támogatják a sztrájkjogért harcoló pedagógusokat.

(Forrás: Eduline)

ORSZÁGSZERTE TILTAKOZNAK AZ OKTATÁSBAN DOLGOZÓK

A kormány február 11-én úgy döntött, hogy élve a járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel a kezébe adott hatalmával, rendeletben próbálja ellehetetleníteni az oktatásban dolgozók sztrájkját. A diktátumra adott válasz azonban nem az volt, amit a kormány várt: rettegés helyett országszerte döntöttek úgy a kollégák, hogy – vállalva a következményeket – állampolgári engedetlenség formájában leteszik a munkát. A következő héten országszerte sok száz kolléga jelentette be, hogy kötelességének érzi felemelni a hangját alapjogaink megcsorbítása ellen, hiszen A SZTRÁJK ALAPJOG!

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Gyöngyöspatán túl – az iskolai szegregáció és az esélyegyenlőség kérdése

Szóval van egy általános folyamat, amelyet a szabad iskolaválasztás kínál: aki megteheti, a lehető legjobb iskolát próbálja megtalálni a gyermekének. Aki nem teheti meg, vagy akinek ez kevésbé fontos, illetve aki nem érti, hogy mások miért teszik ezt, az marad a helyi iskolában, többségükben cigány családok gyermekei vidéken. De mindeközben arról nagyon kevés szó esik, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban (Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc) a jobb iskolai előmenetelt akaró szülő nemcsak a cigányok mellől akarja kimenekíteni a gyerekét, hanem a deklasszálódásban érintett minden család minden másik gyerekétől is távol akarja tartani a saját kölykét.

(Forrás: Mandiner)

A pedagógusok már nem tudnak hova hátrálni

„A tanár annál hasznosabbat nem tehet, mint hogy megmutatja diákjainak, az életben ki kell állni a jogainkért” – jegyezte meg egy szimpatizáns a közösségi oldalán a múlt heti pedagógus „gördülő sztrájk” hatása alatt. A pedagógusok egész héten kiálltak – újabb és újabb intézményekben spontán tiltakozva – alanyi sztrájkjoguk hatalmi szóval tervezett korlátozása ellen. Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagjával összegeztük az eddig történteket.

(Forrás: hírklikk)

A Fidesz a tanárok béremeléséről: „a baloldal elvett a pedagógusoktól egyhavi bért”

Vasárnap délután a Kossuth téren a pedagógusokkal szolidarítva tartott kisebb demonstrációt a Párbeszéd, ahol a párt képviseletében Erőss Gábor azt mondta, hatalomra kerülése esetén Márki-Zay Péter első legelső intézkedései között lesz, hogy megemelje a pedagógusok bérét.Erre a kijelentésre reagált röviden a Fidesz egy közlemény formájában. Ez úgy kezdődik, hogy teljesen mindegy, mit ígérget a Gyurcsány vezette baloldal, a 2006-os kampányt is végighazudták. Majd úgy folytatódik, hogy Ígértek fűt-fát, aztán a pedagógusoktól is elvettek egyhavi bért. Végül úgy zárul, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása óta a gazdasági növekedésnek köszönhetően több ütemben emelkedett a pedagógusok bére, és jövőre is béremelés lesz.

(Forrás: 24.hu)

„Nem kívánjuk tovább tétlenül nézni, ahogy eltűnnek a kémia- és fizikatanárok”

Fizikatanár szakon országosan 26-an, kémiatanárin 28-an kezdték meg a tanulmányaikat 2021-ben, miközben százak mennek nyugdíjba – ezek a sokkoló a számok világítottak több portál címlapjáról ősszel. Az már kisebb hírverést kapott, hogy a tanárképző egyetemek összefogtak, hogy kihúzzák magukat a bajból, és elkezdték megreformálni a természettudományos pedagógusképzést. Ebből lett a Z-szak, amire most először jelentkezhettek a diákok. „Tényleg drámai a helyzet, akad olyan város, ahol kiürült a természettudományos tanárképzés” – mondja a Válasz Online-nak Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a Z-szakok létrehozásának egyik motorja. Ugyanakkor szerinte most kegyelmi pillanatban vannak, mert „pártállástól, pozíciótól, hangulattól függetlenül” mindenki elfogadja, hogy lépni kellett, és igazi esély kínálkozik, hogy több és jobb tanárt képezzenek. Csak az alacsony bér a baj? Hogy jutottunk el a szövegértési bajokkal küzdő egyetemistákig? Milyen megoldást ajánl a Z-szak? Interjú.

(Forrás: válasz online)

Több száz tanárszakos egyetemista állt ki a sztrájkjogért harcoló pedagógusok mellett

Három nap alatt több mint 670 tanárszakos hallgató írta alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amellyel a sztrájkjogért harcoló tanárok mellett állnak ki. Az egyetemisták azt írják, mindannyian feltették már maguknak azt a kérdést, milyen közoktatásba kerülnek majd frissen végzettként, és hogy egyáltalán szeretnének-e tanárként elhelyezkedni. Ezekre a sztrájkrendelet megjelenése óta még nehezebb választ adni.

(Forrás: Eduline)

„Itt az az általános, hogy a gyerekek szeretnek tanulni” – interjú a Fazekas gimnázium igazgatójával

Nehezen kimutatható a pedagógiai hozzáadott érték az ország egyik legerősebb iskolájában, de a tehetséggondozás ugyanolyan nehéz munka, mint másutt a felzárkóztatás – véli a hosszú évek óta az iskolai rangsorokban az elsők között végző budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatója, Erős-Honti Zsolt. Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy fazekasos tanárnak? Van-e tanárhiány és magasabbak-e a bérek az országos hírű intézményben? Milyen arányban mennek külföldre a végzősök? (Balla István interjúja)

(Forrás: hvg.hu)

Diszkriminatív, kaotikus és Alaptörvény-ellenes: így látják az új iskolaérettségi rendszert

Idén az ország valamennyi megyéjéből összesen 1346-an töltötték ki a Szülői Hang kérdőívét, akik megkapták az OH válaszát, ezen túl pedig a szakszolgálati vizsgálatban érintett szülőktől további 665 visszajelzést kaptak az ottani vizsgálatról. A korábbi évek eredményeivel összevetve, megyénkénti elemzésben most a korábbiaknál is részletesebb képet mutatnak a válaszok az eljárás működéséről. A Szülői Hang felmérésének adataiból az látszik, hogy az Oktatási Hivatal döntéseiben nem maga a kérelem tartalma a perdöntő, hanem az számít, hogy melyik megyében él a kérelmező család. Idén éppen az ország leszakadó térségeiben (például Nógrádban és Borsodban) volt a legtöbb teljeseljárás-kérés, azaz szakszolgálathoz irányítás. Ezek közül előbbiben az esetek 87 százalékában kértek szakszolgálati vizsgálatot az Oktatási Hivatal munkatársai, míg Budapesten csak a beadott kérelmek 17 százalékában.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

“Annyi keserűség gyűlt már össze, hogy borítékolható volt, hogy ez egyszer robbanni fog”

Példátlan dolog történik a magyarországi iskolákban: sorra állnak bele a tanárok a polgári engedetlenségbe, hogy így tiltakozzanak a kormány múlt pénteki rendelete ellen, ami előírja, hogy sztrájk alatt is meg kell tartaniuk az óráik jelentős részét, és minden osztályban külön gyermekfelügyeletet kell biztosítani. A pedagógusok úgy értékelik, elvették tőlük a valódi, látható sztrájk lehetőségét, miközben a szakszervezetek hónapok óta tárgyalnak a minisztériummal a sztrájkkövetelésekről, eredménytelenül. Az egy hete iskoláról iskolára gördülő tiltakozássorozatról pályakezdő és több évtizedes tapasztalattal rendelkező tanárokkal és egy gimnáziumi diákkal beszéltünk, és megszólaltattuk azt a pedagógust is, aki a hétfői akcióval elindította a folyamatot.

(Forrás: 444.hu)

Polgári engedetlenség: újabb budapesti középiskolák mellett a miskolci Földes Ferenc Gimnázium is csatlakozott a tiltakozáshoz

Pénteken is folytatódtak a tanárok polgári engedetlenségi akciói az iskolákban, egyre több iskola egyre több pedagógusa tiltakozik így a kormány pénteken megjelent kormányrendelete ellen, ami lényegében ellehetetleníti a sztrájkjogot. Pénteken többek között a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, a Scheiber Sándor Gimnáziumban, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban, az Eötvös József Gimnáziumban és a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban sem vették fel a munkát pedagógusok. Egy alapítványi iskolából ismét csatlakozott egyénileg is egy pedagógus a polgári engedetlenséghez. Az Eötvös József Gimnáziumban minden eddiginél többen tiltakoztak, 60 tanár nem vette fel pénteken a munkát. Nyilatkozatukban kiemelték, hogy „olyan változásokért küzdünk, amelyek fókuszában a ránk bízott gyerekek vannak.”

(Forrás: telex)

Három gimnázium tanárai nem dolgoznak pénteken, tiltakozásul a sztrájkrendelet ellen

A gimnáziumok tanárai sorban jelentették be a héten, hogy egynapos polgári engedetlenséggel tiltakoznak a sztrájkrendelet ellen. Hétfőn a Kőbányai Szent László Gimnázium 12 pedagógusa nyitotta a sort, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium 17 oktatója nem tanított, szerdán pedig a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közel ötven oktatója nem vette fel a munkát. Csütörtökön a budapesti Szerb Antal Gimnázium 26, a Teleki Blanka Gimnázium 33, valamint a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Pesterzsébeti Technikumának négy pedagógusa csatlakozott a polgári engedetlenségi mozgalomhoz.Budapesten a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, Miskolcon pedig a Földes Ferenc Gimnáziumban fognak tiltakozni a tanárok a kormány múlt heti sztrájkrendelete ellen – értesült csütörtökön a hvg.hu.

(Forrás: hvg.hu)

Most akkor létezik polgári engedetlenség vagy sem?

Összegezzük most már mai szemmel, valójában mi is az a polgári engedetlenség. Gyakorlatilag valamilyen szabály vagy rendelkezés tudatos megszegése. Célja mindig a nyilvános tiltakozás egy adott jogszabály vagy jogellenes gyakorlat ellen. Az engedetlenség soha nem lehet erőszakos, és mindig az erkölcs nevében lehet csak alkalmazni. Vagyis formálisan jogellenes, hiszen jogsértést valósít meg, de mindig az erkölcs nevében. Ez azt is jelenti, hogy az engedetlenkedő számol azzal, hogy engedetlenségének jogi következményei lesznek/lehetnek. Ezért vállalnia kell a felelősséget, vagyis soha nem tagadhatja, hogy valóban elkövette az adott cselekményt. Az is feltétele a polgári engedetlenségnek, hogy előtte már minden más jogi úton tett próbálkozás kudarcot vallott. Vagyis a polgári engedetlenség mindig a végső, tudatos, erőszakmentes, erkölcsös és nyilvános eszköz egy jogi igazságtalansággal szemben.

(Forrás: 24.hu)

A szülőkhöz és a gyerekekhez is eljutott az üzenet: érdemes szakmát tanulni

Február 18-án jár le a középiskolai jelentkezési határidő. A tartalmában megújult, rugalmasabb szakképzési rendszerben a nyolcadikosok már az egyetemekre való továbblépést is kínáló végzettséget biztosító technikumok vagy a mélyebb szakmai tudást nyújtó szakképző iskolák közül válogathatnak. Erről, illetve a felnőttképzés kínálta lehetőségekről beszélgettünk Pölöskei Gábornéval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkárával.

(Forrás: index)

Kérlek, feküdj hasra velem szemben! Kússz felém, mint egy katona!

A pedagógusok, a szülők iskolaválasztási szempontjaihoz hasonlóan, a diszfunkcionális oktatási rendszert igyekeznek optimalizálni – az intézményen belülről. A Qubit által kérdezett szakemberek egybehangzó véleménye szerint sokszor az a fő szempont, hogy nem szeretnének „problémás” gyerekekkel küszködni. Az állami iskolákban a pedagógusoknak a legritkább esetben vannak az órai munkát is segítő asszisztenseik, ezért is igyekeznek elkerülni, hogy olyan gyerekek járjanak az osztályaikba, akikkel sok baj lehet. Bár többnyire azokat a gyerekeket tekintik problémásnak, akiknek alacsonyabb a társadalmi státuszuk, ez a szelekciós gyakorlat a középosztálybeli szülőket és gyerekeiket is érintheti, akár az átlagos körzetekben is, de még inkább azokban, amelyek környékén egyébként is csak magasabb társadalmi státuszú családok élnek.

(Forrás: Qubit)

Polgári engedetlenség: most a Szerb Antal Gimnázium és a BGSZC Pesterzsébeti Technikum több tanára nem vette fel a munkát BELFÖLD 2022. február 17. – 10:21

Tovább folytatódnak a polgári engedetlenségi akciók az iskolákban: csütörtökön a budapesti Szerb Antal Gimnázium és a BGSZC Pesterzsébeti Technikum több tanára nem vette fel a munkát, ezzel tiltakozva a pénteken megjelent, sztájkjog gyakorlását ellehetetlenítő kormányrendelet ellen. A Szerb Antal Gimnázium egyik tanára a Telexnek azt mondta: „Szeretnénk, ha a kormány a pénteki kormányrendeletét visszavonná, mert az megfoszt egy fontos érdekérvényesítő eszközünktől”. Hangsúlyozta, hogy csak úgy, mint a többi iskola pedagógusa, ők is egyénileg döntöttek a kiállás mellett. A tiltakozásról készült képen 25 pedagógus látható. Közleményükben a tanárok kiemelték, hogy akciójuk nincs összefüggésben a szakszervezetekkel, és nem kötődik politikai pártokhoz sem.

(Forrás: telex)

Így tanítanak

Amellett, hogy a Fidesz-kormány saját törvényeivel is szembemegy és alapjogokat korlátoz, a rendelet egyben beismerése annak, hogy a januári sztrájknak nagyobb hatása volt, mint amekkorára a kormányzat számított. Ha csak feleannyian kezdenének bele egy határozatlan idejű, akár több napig is elnyúló sztrájkba, mint amennyien a kétórás munkabeszüntetésben részt vettek, az komoly kihívások elé állítaná az oktatásirányítást. A rendelet emellett beismerése annak is, hogy a pedagógusoknak igazuk van, ezért máshogy nem, csak a hatalommal visszaélve, diktatórikus eszközökkel lehet fellépni ellenük.

(Forrás: Népszava)

A kormányrendelet néhány pedagógust talán meghátrálásra késztethet, ám sokaknak inkább olaj a tűzre

Újra a miskolci pedagógustüntetés élvonalában állt Pilz Olivér, a helyi Herman Ottó Gimnázium matematika-fizika-biológia szakos tanára, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, aki szerint rosszabb az ágazat helyzete, mint 2016-ban, az első tüntetésük idején. „Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nőtt a nyomorunk, minden értelemben. A helyzet tarthatatlan, ezt az ötven-hatvan éves elavult oktatási rendszert toldozgatni-foldozgatni nem lehet, újjá kell építeni az alapoktól az egészet. Mindenki elhúzott már mellettünk, egész Európában, a szomszédos országokban is, ezt a hátrányt már csak egy merőben új iskolarendszerrel és tantárgystruktúrával lehet orvosolni.”

(Forrás: Népszava)

Gulyás Gergely: \"Mi a pedagógusok idényeit értjük és jogosnak is találjuk\"

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva erősítette meg, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások a kormány és tanárok érdekképviseleti szervezi között. Sőt azt is elmondta, a kormány örülne, ha előrébb jutnának a kérdésekben, de hozzátette, úgy gondolják, a márciusi sztrájk politikai felhanggal bír. Mi a pedagógusok idényeit értjük és jogosnak is találjuk. Valóban ahhoz képest, hogy milyen mértékben nőttek a bérek Magyarországon, a tanárok béremelése ettől elmaradt\"- mondta a miniszter, hozzátéve, hogy szerinte is jó lenne, ha a pedagógusok ennél többet tudnának keresni. \"Ezért jelentettük be, hogy legalább 30 százalékos emelést tudunk biztosítani, de szeretnénk ennél többet is adni.\" Ezért tárgyalnak a tanárokkal - mondta -, de kérik, hogy mindenki tartsa be a jogszabályokat.

(Forrás: Eduline)

Karikó Katalinra kíváncsiak a leginkább a gyerekek, pedig a Marson is sétálhatnak

Lenyűgöző, de talán túl sok információt próbál bemutatni a Millenárison megnyílt Álmok Álmodói 20 című kiállítás. Sétálhatunk a Marson, műthetünk laparoszkópiás eszközzel, vezethetünk Ikaruszt, és közben dagadhat a büszkeségtől a mellünk a magyar feltalálók elképesztő eredményei miatt. Egy nagyon jól átgondolt, 21. századi, interaktív, minden korosztálynak szóló kiállítás nyílt kedden a Millenáris hatezer négyzetméterén, amit másfél kilométeres „túrával” lehet bejárni alsóhangon is több óra alatt, de ha valaki alaposabban akar elmélyedni a mintegy hatszáz magyar tudós, felfedező és egyéb géniusz munkásságában és találmányaiban, akkor akár több napot is rászánhat.

(Forrás: hvg.hu)

Közel ötven tanár nem tanít szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, így tiltakoznak a kormány sztrájkrendelete ellen

Tájékoztatjuk Önöket, hogy mi, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium Szakgimnázium és Technikum alulírott tanárai 2022. február 16-án a polgári engedetlenség eszközével élünk. Ezzel tiltakozunk a Magyar Közlönyben 2022. február 11-én megjelent 36/2022 (II. 11.) sz. Kormányrendelet ellen, amely meghatározza, hogy milyen oktatási- nevelési tevékenységekben köteles részt venni a pedagógus sztrájk esetén. Ez a rendelet az esetleges sztrájkot a tényleges érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi. A polgári engedetlenségi akciónk azt jelenti, hogy nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről NEM tantestületként, hanem egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk, tettünk ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk. Akciónk sem az iskolánkat felügyelő és irányító tankerület, sem az iskolánk vezetősége ellen nem irányul. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk. Kötelességünknek érezzük, hogy kiállásunkkal is felhívjuk a figyelmet alaptörvénybe foglalt jogainkra, valamint az oktatás kiemelt fontosságára.

(Forrás: hvg.hu)

Ma a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, holnap a budaörsi Illyés Gulya Gimnáziumban folyamodnak polgári engedetlenséghez a tanárok

A pénteki kormányrendelet ellen tiltakozva a tegnapi napon polgári engedetlenséghez folyamodott a Szent László Gimnázium tantestületének tizenkét tagja. Ma a Kölcsey Ferenc Gimnázium, holnap a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum követi a Szent László példáját.Telefonon utolértük Tóth Viktort, a Szent László Gimnázium egyik tanárát. Kérdésünkre elmondta, hogy a tegnapi napon a polgári engedetlenség jegyében tizenkét tanár nem ment a tanterembe, helyette tiltakozásul a díszteremben ültek és „semmilyen oktatási-nevelési munkát” nem folytattak. „Ez egyszerű figyelemfelkeltő akció volt a pénteki rendelet hatására” – meséli a pedagógus. Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium azt mondta, a tantestületben nagyjából tizenöt-húsz tanár nem veszi fel ma a munkát a péntek este megjelent rendelet elleni tiltakozásul.

(Forrás: Mérce)

Alkotmányellenes a kormány kötelező gyerekfelügyeletről szóló rendelete a sztrájkolni készülő pedagógusok szerint

A szakszervezetek nem fogadják el, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva alapjogot korlátoz – szögezték le a szakszervezetek. A PDSZ és a PSZ szerint a rendelet előírásai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, azzal, hogy hónapok óta mindennaposak az óvodákban, az iskolákban a csoportösszevonások, mert eddig sem volt és most már különösen nincs elegendő pedagógus és segítő munkatárs a feladatellátásra. Ez a fő oka a sztrájkhelyzetnek. Az érdekképviseletek felszólították a kormányt, hogy tartsa tiszteletben: a bíróság független hatalmi ág és a független bíróságnak dolga és joga sztrájkügyben döntést hozni. Kijelentették, hogy a szakszervezetek nem hagynak fel a sztrájkjog védelmezésével, ha kell, nemzetközi bíróságra viszik az ügyet.

(Forrás: telex)

Milyen a tanárélet külföldön? A magyar fizetés sokszorosát vihetik haza a tanárok havonta

Thaiföldön kifejezetten vonzó a tanári pálya, de Franciaországban is jómódúnak számítanak az oktatásban dolgozók, és a tanári bérek Szlovákiában is sokkal magasabbak, mint nálunk - derül ki az RTL Fókusz című műsorából.

(Forrás: Eduline)

Több mint 600 ezer notebookot kapnak a diákok és a tanárok

A kormány az oktatás területén a következő négy évben mintegy 200 milliárd forint értékben vásárol 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot – jelentette be a miniszter a köznevelés fejlesztésével kapcsolatban. Az első 120 ezer notebook többsége már meg is érkezett az országba, kiszállításuk jövő héten veszi kezdetét a Klebelsberg Központ irányításával. Kásler Miklós beszámolt róla, hogy megjelentek a digitális tankönyvek is, a módosított Nemzeti alaptantervvel pedig a nemzeti értékek tanítását juttatták érvényre.

(Forrás: index)

RENDKÍVÜLI BEJELENTÉS: A VÉSZHELYZETRE HIVATKOZVA KORMÁNYRENDELETBEN LEHETETLENÍTETTÉK EL A SZTRÁJKOT

Ezért nem engedtek ma be bennünket az EMMI-be: kijött a Magyar Közlönyben a sztrájkot teljesen ellehetetlenítő rendelet. A február 11-én este kiadott Magyar Közlönyben olvasható kormányrendelet egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a sztrájk során minden intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, továbbá a tanórák 50 százaléka – egyes esetekben 100%-a – megtartandó. A rendeletet a pandémiára hivatkozva, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján hozta meg a kormány.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

„Nagyon szívesen lennék tanár, de nem tudom megengedni magamnak”

Az általunk megkeresett tanárok egybehangzó véleménye szerint sürgős változásra van szükség a rendszer egészében, ha a tanárhiányt meg akarjuk oldani. Azonban az államtól hiába várnának a tanárok segítséget, a kormányzat rövid távon nem profitál az oktatás fejlesztéséből. Egy fiatal tanár szerint először is a közvéleményt kéne újra a tanárok mellé állítani, ugyanis a hatalom csak politikai nyomásra hajlandó lépéseket tenni. A közvélemény megnyerése azonban nagyon nehéz lesz szerinte mindaddig, amíg ilyen alacsony a presztízse a közoktatásnak.

(Forrás: Mérce)

Tanársztrájk: lépett a minisztérium, itt az új kormányrendelet

Közleményükben felidézték: a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a január 31-én tartott pedagógussztrájk törvényellenes volt. A kormány álláspontja szerint a szülők és a gyermekek érdekében, az újabb káosz elkerülése céljából és a járványhelyzetre is figyelemmel pontosan szabályozni kell, hogy az esetleges pedagógussztrájk idején a köznevelési intézményeknek milyen minimum szolgáltatást kell nyújtaniuk. A köznevelési államtitkárság ezzel együtt hangsúlyozta: a kormány és a pedagógus szakszervezetek között nem a további béremelés szükségességéről van vita, hanem annak időzítéséről.

(Forrás: Infostart)

140 ezer forintos bírságot kapott az iskolaőr, aki egy gyereket a nyakánál szorítva a korláthoz nyomott

A férfi közfeladatot ellátó személynek minősült, munkaköre szerint rendvédelmi, bűnmegelőzési és rendfenntartási tevékenységet látott el, ami nem terjedt ki az iskola tanulóinak a fegyelmezésére. Ennek ellenére odament az intézmény udvarán sorakozó gyerekekhez és rászólt az egyik 5. osztályos tanulóra, hogy maradjon csendben. Miután ezt a férfi szerint a gyerek nem vette figyelembe, odalépett hozzá, a korláthoz nyomta, megszorította a nyakát, és megfenyegette, hogy ha nem marad csendben, akkor „úgy felpofozlak, hogy a kerítésig elszállsz”. Miután elengedte a nyakát, azt is mondta a gyereknek, hogy az tanítási idő után, az iskola területén kívül úgy fel fogja pofozni, hogy „elbőgi magát”. Ezután elment a helyszínről. A kiskorú gyerek nyakán nyolc napon belül gyógyul, könnyű sérülés, bőrpír, zúzódás lett.

(Forrás: telex)

Ne engedjük be a kék szalagokat az iskolákba, akárki is hív fel rá!

Két-három éve kellett volna sztrájkolnunk, de akkor ezek a szervezetek nem foglalkoztak vele. Már akkor is inkább pártpolitikával próbáltak népszerűséget szerezni. De a tanárok, mint a társadalom egésze is, különböző pártszimpátiával megáldott emberek halmaza. Két hónappal a választás előtt szakmai szempontból értelmetlen a sztrájk. A változást az új kormánytól (akármelyik lesz is) kell kikényszeríteni! A jelenlegi kormány bármit is ígérne, nem lenne hiteles, mert két hónap még a mandátumuk. Ezt csak az nem látja, aki nem akarja. Ez a sztrájk szimplán egy kampányrendezvény volt, főleg, ha MZP kék szalagját is figyelembe vesszük. A szakszervezetek szerint az akciót a választás előtt közvetlenül meg kellene ismételni. Miért is? Mindenki gondolkodjon el egy kicsit! Csak logikusan! Ugyan mi értelme van ennek, hacsak nem az, hogy egy politikai tábor kampányát segítse?

(Forrás: Magyar Nemzet)

Tanársztrájk: Ismét időhúzásba kezdett a kormány

Az utolsó pillanatban lemondta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájkbizottságával péntekre tervezett egyeztetését az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - tudatták az érdekképviseletek. A tárgyalás elnapolását a szaktárca azzal indokolta, hogy még időre van szükségük a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, a január 31-i tanársztrájk jogellenességét kimondó döntésének tanulmányozására abban tekintetben, hogy az milyen hatást gyakorolhat a további tárgyalásokra.

(Forrás: Népszava)

EMMI-KÖZLEMÉNY: MÁR A CÍM IS HAZUGSÁG

Kizárólag a kormány időhúzása az oka annak, hogy a választások időszakához közeli időben kell a legkeményebb munkavállalói eszközökhöz nyúlni. Pedig a helyzet megoldása a kormány kezében van: gyurcsányozás, baloldalizás, kékszalagozás helyett korrekt ajánlatot kellene letenni végre az asztalra, hogy valamelyest mérsékeljék azt az óriási kárt, amelyet az eredetileg törvénybe foglalt, majd elvett béremelés okozott. A nem pedagógus-munkakörben dolgozók helyzetének javítását a kormány kezdettől nem tartotta fontosnak, ezért maradt 2008 óta változatlan a közalkalmazotti bértábla.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

A lengyel kormány is megvédené a gyerekeket az \"erkölcsi züllesztéstől\"

A kormányzó Jog és Igazságosság frakciójának jelen lévő 227 tagja egyöntetűen a törvénymódosításnak a szejmben korábban már jóváhagyott formája mellett állt ki, amint az ellenzéki Kukiz´15 három jelen lévő tagja, valamint három független honatya is. Az oktatási tárca által előterjesztett törvénymódosítás növeli a megyei tanfelügyelők hatáskörét, egyebek között ők véleményeznék az általános és középiskolákban civil szervezetek által tartandó foglalkozások terveit. Az ilyen foglalkozások vagy kurzusok előtt legalább két hónappal az iskolaigazgató köteles lesz részletes információkat kérni ezek tartalmáról. A kiskorú diákok részvételéhez szüleik írásbeli hozzájárulására lesz szükség. A törvénymódosítás támogatói a magyar LMBTQ-ellenes törvény érvrendszeréhez hasonlóan azt mondják, hogy az iskolákban gyakran \"a hagyományos családfelfogással szemberforduló\" szervezetek foglalkoznak szexuális felvilágosítással, a szülők előzetes tájékoztatása nélkül.

(Forrás: Magyar Narancs)

Puzsér Róbert: Hallott már nemváltó műtétre váró óvodásról?

Csakhogy a szerzőknek és Dúró Dórának köszönhetően a magyar értelmiség ma már ezen a könyvön keresztül vonja meg a kormányzat és az LMBT-csoportok közti frontvonalat, ahelyett hogy az egynemű állampolgárok házasodáshoz vagy örökbefogadáshoz fűződő jogáról, esetleg a homoszexuálisokat érő fizikai atrocitásokról szólna a melegjogi diskurzus. A fentiek a leszbikus Hófehérkével meg a hét transz törpével ellentétben tényleges problémát képeznek, és meggyőződésem, hogy a magyar társadalom többségének melegjogilag humánus az álláspontja, úgyhogy ezekben az ügyekben támogatná az LMBT-közösséget. A homoszexuálisok meg a leszbikusok jogi státusza, méltósága és biztonsága kellene hogy a problémafelvetés tárgya legyen, nem pedig a gyerekek érzékenyítése – hisz épp erre hivatkozva mossa össze aljas módon a kormányzati kommunikáció a homoszexuálisokat a pedofilokkal a maga „gyermekvédelmi” narratívája mentén.

(Forrás: index)

Ezer sebből vérzik a menzás iskolai étkezés, megnéztük, hogyan lehetne javítani rajta

Helyes étkezéssel olyan fontos készségeket lehetne befolyásolni az iskolai évek alatt, mint például a koncentráció, és mivel minimum egy, de sokszor napi 3 étkezés is az iskolában zajlik, nem mindegy, hogy éveken át jó alapanyagból készült finom ételek vagy vacak minőségű helyettesítő élelmiszerek landolnak a gyerekek gyomrában. Két szakembert kérdeztünk az ideális menzáról, és eközben sok érdekes szempont került szóba a nyugodt étkezéstől a natúrjoghurton át a bátrabb fűszerezésig.

(Forrás: telex)

Visszavett az arroganciából az Orbán-kormány, már nem vádolja pártpolitikai célokkal a sztrájkoló pedagógusokat

Pontosító beadványukban végül visszavonták a politikai vádaskodást: a bíróságot arra kérik, hogy a pártpolitikai tevékenység támogatásával kapcsolatos hivatkozásokat „figyelmen kívül hagyni” szíveskedjen. Nem ez az első eset, hogy az Emmi visszavonulót fújt a sztrájkkal kapcsolatos eljárásban. Mint a Népszava megírta, elsőfokon még a szakszervezetek bérkövetelését is jogellenesnek tartották, legalábbis ennek megállapítását kérték a bíróságtól. Másodfokú beadványukban ezt már nem kérték. A pedagógusok bérrendezési igényeit egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is jogosnak nevezte.

(Forrás: Népszava)

NEM AKAROM, HOGY A KIÉGÉS ELLENI HARCRÓL SZÓLJANAK A MINDENNAPJAIM – EGY PÁLYAELHAGYÁST FONTOLGATÓ GYÓGYPEDAGÓGUS GONDOLATAI

A fő szakterületem az értelmileg akadályozottak nevelése, oktatása volt. A másik szakomnak hála, iskolákba is járhattam fejleszteni a „problémás” gyerekeket – azokat, aki túl aktívak, nehezen figyelnek, zavarja őket a túl sok inger, vagy akik számára problémás az általános szabályok betartása. Ha elsősöket kaptam, az biztos, hogy az első pár hónap azzal ment el, hogy megtanultuk: nem mászunk az asztal alá, ha unatkozunk. Ez is az idegrendszeri éretlenség egyik velejárója. Igazából csak próbálták feltalálni magukat a gyerekek, nem akartak ők rosszat. Kihívás volt, és imádtam. De csak mellékállásban végeztem, mert a főállásom egy speciális iskolában az akkor hatodik osztályos, értelmileg akadályozott gyerekek között volt. Kis létszámú csoport, főként Down-szindrómás gyerekekkel. Hat évet töltöttünk együtt, ők voltak az első osztályom – és a második családom. (Vetter Judit)

(Forrás: wmn.hu)

Pölöskeiné: “Kérem a szülőket, hogy a szakképzést kezeljék úgy, mint a gimnáziumot!”

“A technikumokban nagyon-nagyon jelentősen megnövekedett a jó eredményű átlaggal bejutó gyerekek száma és a szakképzőbe is ma már azoknak kell menni, akiknek megvannak a jó jegyei, a jó kompetenciái, hiszen Mesteremberré is csak azzal tud válni.” – fogalmazott Pölöskeiné. “Különböző alternatív utakat is kialakítottunk, ahova pedig azoknak teszünk ajánlatot, akinek esetleg nincsen meg a jó jegye, esetleg nincsen meg a kompetenciája. Itt gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a helyét.” tette hozzá a helyettes államtitkár.

(Forrás: Szakmaverzum)

Gulyás Gergely \"három év alatt legalább 30 százalékos\" tanári béremelésről beszélt

Gulyás Gergely a Demokrata című hetilapnak azt mondta, egyetért azzal, hogy további jelentős pedagógusbér-emelésre van szükség, de a tanárok napokban tartott demonstrációja esetében \"politikai sztrájkról van szó, amellyel néhány, az ellenzék iránt elkötelezett szakszervezeti vezető a baloldal választási kampányát akarja elősegíteni, akár törvénytelen eszközöktől sem visszariadva\".A korábban már beígért 2023-as béremelésről is beszélt. Csak a következő három év magyar uniós költségvetésébe 30 százalékos tanári bérfejlesztést tervezünk, és ehhez jönnek még a nemzeti források - idézi az interjúban elhangzottakat az MTI.A 2023-as béremelés mértékéről korábban senki nem beszélt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára még novemberben csak annyit közölt: „kedvező gazdasági folyamatok esetén 2023-tól látszik a lehetősége a komolyabb mértékű bérrendezésnek.\"

(Forrás: Eduline)

Megvan az időpont: teljes sztrájknapokat terveznek a tanárok, gyermekfelügyelet sem lesz mindenhol

Március 16-tól venné kezdetét a pedagógusok határozatlan idejű sztrájkja. A két nagy szakszervezet megállapodott a még elégséges szolgáltatásokról, az erről szóló javaslatukat pénteken vitatják meg a kormány képviselőivel – közölte az RTL Híradóval Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának a tagja. Ha nem lesz sikeres a kormánnyal folytatott párbeszéd, akkor miharabb bírósághoz fordulnak.

(Forrás: portfolio.hu)

Éveken belül bekövetkezik a tragédia: menthetetlen helyzetben az oktatás?

A szakma elöregedése és a tanárok túlterheltsége jelzi, hogy egyre súlyosabb pedagógushiány felé halad Magyarország – derült ki a T-TUDOK Zrt. kutatásának tanárhiányról szóló részéből. Minden téren nőtt az üres álláshelyek aránya tíz év alatt. Folyamatosan romlik a helyzet a természettudományok terén, miközben matematikatanárból, gyógypedagógusból és idegen nyelvet tanító tanárból is megugrott a hiány. Éveken belül különösen drasztikus pedagógushiány lesz a szakértők szerint.

(Forrás: portfolio.hu)

EZ MÁR A TANÁROK BECSÜLETÉRŐL SZÓL

A kormány iránt elkötelezett sajtó igyekezett a tanárok követeléseit elferdíteni, a baloldal zsoldosainak beállítani a szakszervezeteket, emellett folyamatosan azt ismételgették, hogy a sztrájk nem jogszerű. Annak ellenére tették ezt, hogy első fokon nyert a két szakszervezet, az EMMI pedig nem élt a fellebbezési jogával. A közösségi médiában százmilliókat költő propagandaszervezet egyik beszélő feje rátámadt a pécsi Leöwey Klára Gimnázium tanárára a haja színén gúnyolódva. Ennek hatására a diákok szolidaritási akciót szerveztek: tegnap mindenki kékbe öltözve ment iskolába. A kormány maga is igyekezett megfélemlíteni a tanárokat, azzal fenyegetve őket nem is annyira burkoltan, hogy következményei lesznek a munkabeszüntetésnek. Minden általam megkérdezett tanár szerint ez okozta azt, hogy végül csak a pedagógustársadalom kevesebb mint egy ötöde szüntette be a munkát. Sokan még mindig tartanak a retorziótól. A március 16-án következő, határozatlan idejű sztrájknak éppen ezért már nem csak a béremelés lesz a tétje. A szervezők azt is meg akarják mutatni a hatalomnak, hogy a tanárok nem félnek kiállni a becsületükért.

(Forrás: Jelen)

ÓNODY-MOLNÁR DÓRA: CSODA GILVÁNFÁN

Az oktatáskutatók álláspontja szerint, mivel a tanoda az iskolán kívül végzi tevékenységét, része az egyenlőtlenségeket termelő iskolarendszernek. Szerintük az egyenlő esélyeket az iskolában kell megteremteni, nem azon kívül. Heindl Péter úgy véli, a tanodáknak akkor is fontos esélykiegyenlítő szerepet kellene betölteniük, ha nem kényszerítenék őket erre a lehetetlen iskolapótló szerepre az oktatás hiányosságai. Megnéztük, hogy 2003 és 2016 között, azaz a tanodaprogram indulását megelőzően és azt követően mennyire voltak eredményesek a gilvánfai diákok a középiskolában. A gilvánfai tanoda a 2009/2010-es tanévben nyitotta meg kapuit. A vizsgált időszak első 7 évében, tehát a tanodanyitás előtt, 41 gilvánfai diák fejezte be az általános iskolát. Közülük 9-en fejezték be a középiskolát, ez 22 százalék, ebből ketten szereztek érettségit is, ami 5 százalék. Meg vagyok egyébként győződve, hogy mivel a vizsgált időszak végén már volt tanoda, három tanuló biztosan nem fejezte volna be a középiskoláját a tanoda segítsége nélkül, ezért, ha ezt is figyelembe vesszük, az arány 22 százalék. A tanodanyitást követő hét tanévben 44 gilvánfai diák fejezte be az általános iskolát, közülük 22-en fejezték be nappali tagozaton középiskolai tanulmányaikat, ami 50 százalékos arány. Kilencen érettségit szereztek, ami 20 százalékos arány – sorolja Heindl Péter. Vagyis: a tanodaprogram elindulását követően 6-ról 20 százalékra ugrott az érettségizett gilvánfai diákok aránya.

(Forrás: Jelen)

„Gúzsba vagyunk kötve” – Tanárrá válni ma Magyarországon

Az általunk megkeresett tanárok egybehangzó véleménye szerint sürgős változásra van szükség a rendszer egészében, ha a tanárhiányt meg akarjuk oldani. Azonban az államtól hiába várnának a tanárok segítséget, a kormányzat rövid távon nem profitál az oktatás fejlesztéséből. Egy fiatal tanár szerint először is a közvéleményt kéne újra a tanárok mellé állítani, ugyanis a hatalom csak politikai nyomásra hajlandó lépéseket tenni. A közvélemény megnyerése azonban nagyon nehéz lesz szerinte mindaddig, amíg ilyen alacsony a presztízse a közoktatásnak. „A szülők szidják a tanárt mint a répát, és sokszor igazuk van. Emiatt a társadalom egésze közömbös lett a tanárok helyzete felé, nem veri az asztalt az oktatásért. Az érdekképviselet is ki lett herélve, de szerintem fontosabb ez az öngerjesztő tapasztalat, ahogy csúszik lefelé a szakma.”

(Forrás: Mérce)

Ne engedjük be a kék szalagokat az iskolákba, akárki is hív fel rá!

De akkor miért nem sztrájkoltam? Messziről kezdem. 1989-ben, a kommunista utódszakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ellenében létrehoztunk egy független szervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ). Akkor a szivárványt választottuk logónknak, így annak nincs köze a mai szivárványos mozgalmakhoz. A PSZ százezres régi taglétszámából tizenötezret leszakítottunk, de soha nem értük el a reprezentativitást. 2006 és 2010 között többször szerveztünk sztrájkot és demonstrációt, amit az MSZP-hez bekötött PSZ nem támogatott. Tehát sztrájkoltunk, demonstráltunk a gyurcsányi rezsim alatt. Mára mindkét szervezet tagsága nagyjából lemorzsolódott. Én is kiléptem a PDSZ-ből, mert szerintem eltértek a pártoktól való egyenlő távolságtartástól, és a megmaradó vezetőik egy szűk elit ideológiáját követik. (Ezért, gondolom, megkapom a magamét, de felhívom a figyelmüket, hogy a sokszínűség nevében lehet ez a véleményem.) A PSZ kényszertagjai pedig lassan lemorzsolódtak. Ez a két szervezet a fennmaradásáért küzd, tagokat kell vonzaniuk, támogatókat kell szerezniük bármi áron, ellenkező esetben eljelentéktelenednek.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Két év kihagyás után újra lesz szóbeli érettségi

Két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat - ez derül ki abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Oktatási Hivatal küldött kérdésünkre. 2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Közben egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig 12 ezren csatlakoztak hozzájuk.

(Forrás: hvg.hu)

Tanársztrájk: Nem merték meglépni, mégsem büntetik igazolatlan hiányzással a diákokat

Nem írhatnak be az iskolák igazolatlan hiányzást azoknak a tanulóknak, akik a múlt hétfői pedagógussztrájk ideje alatt nem tartózkodtak az intézményben - derült ki egy, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) eljutott tankerületi levélből. Az érdekképviselet szerint ez előrelépés a korábbi utasításhoz képest, amellyel sok diáknak könyvelhettek volna el mulasztást. Mint arról a Népszava is beszámolt, a sztrájkot követően egyes tankerületi központok arra utasították az iskolákat - a szakszervezetek szerint jogellenesen -, hogy a KRÉTA e-naplóban megtartott tanóraként tüntessék fel a munkabeszüntetés miatt meg nem tartott órákat, illetve az iskolában tartózkodó diákok számára megszervezett felügyeletet. Így a távol maradó tanulóknak is igazolatlan hiányzást kellett adminisztrálni. A PDSZ-hez olyan visszajelzés is érkezett egy iskolából, hogy úgy is tanóraként kellett naplózni a felügyeletet, hogy a valóságban az egyik osztályban a takarítónő, a másikban a szülői munkaközösség vezetője felügyelt a diákokra.

(Forrás: Népszava)

Akár egy halom hasított fa…A felvételik utánérzése. Kerényi Mari írása

Valójában az igazán fájdalmas ebben a történetben az egész rendszer avíttsága, életidegen mivolta. Az egész úgy rossz, ahogy van; a királynak sem az a legnagyobb baja, hogy meztelen, hanem hogy király. Nem az a legnagyobb baj, hogy rövid idő alatt nehéz feladatokat kell megoldani a gyerekeknek. Nagyobb baj, hogy nem tudatosodik: ezzel még az is veszít, aki látszólag jól jár. A legnagobb baj éppen az, hogy ebben elvész a gyerek. Ezek a tesztek a legjobb esetben huszadik századi, ha nem avultabb tudáselemeket kérnek számon a huszonegyedik század szülötteitől. Ez a felvételi eljárás az egyedüli helyes megoldások ismeretéről és hibátlan reprodukciójáról szól, miközben köze sincs mindazon kompetenciákhoz, melyekre beláthatatlanul változó világunkban olyan égető szükség volna.

(Forrás: tani-tani online)

Kásler Miklós minisztériuma nem tárgyal: az utolsó pillanatban fellebbezett a hétfői tanársztrájk jogellenességének megállapításáért

Fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amelyben egyebek mellett azt kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt pénteki döntését, amely jogszerűnek mondta ki a hétfői, kétórás figyelmeztető pedagógussztrájk megtartását - derült ki a Népszava birtokába került fellebbezési kérelemből. Az Emmi szerint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett munkabeszüntetés - amelyben több mint 20 ezer tanár, oktatási dolgozó vett részt - azért sem volt jogszerű, mert azt olyan időpontban tartották meg, amikor az első fokú ítélet még nem emelkedett jogerőre.

(Forrás: Népszava)

Néhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárok

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete figyelmeztető sztrájkot tartott ma 8 és 10 óra között, követeléseik döntő része a közoktatásban dolgozók bérezésével és munkaterhelésével kapcsolatos. Az előbbiről az utóbbi hónapokban többször is írtunk, és bemutattuk azt is, hogy ez milyen mértékű pályaelhagyást okoz a pedagógusok körében. Most további adatokkal igyekszünk megvilágítani, hogy miért olyan nagy az elégedetlenség a tanárok körében.

(Forrás: g7.hu)

„ELTOLTÁK” – A KORMÁNY AZ OKTATÁSPOLITIKÁT, A TÜNTETŐ PEDAGÓGUSOK MEG A BICIKLIT

Már a délután 5-ös kezdésnél, a Herman Ottó Gimnázium mellett becsléseink szerint két-háromszázan lehettek, majd a résztvevők gyalog, többen biciklit tolva vonultak át a Hősök terére, ahol hasonló tömeg várta őket. A kerékpárnak szimbolikus jelentősége van ebben a történetben: arra kívántak emlékeztetni mindenkit a szervezők, hogy 2016-ban – az országban elsőként emelve fel hangjukat az oktatás terén tapasztalható fokozódó problémák miatt – a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai nyílt levelet tettek közzé. Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere úgy reagált, hogy a kormány által bevezetett változásokkal „túltolták a biciklit egy kicsit”. A levél széles, diákokat és szülőket is felölelő tiltakozási mozgalmat indított el, amelyhez sorban csatlakoztak az iskolák, százezres nagyságrendben támogatták a Herman-levelet; megalakult a Tanítanék mozgalom.

(Forrás: minap.hu)

Válaszolt az EMMI: nem ők listáznak, sőt, Péterfalvi hivatalához fordulnak

Pedagógus sztrájk - az Adatvédelmi Hatósághoz fordul az EMMI, szerintük a szakszervezetek “listáznak”, akik “a honlapjukon lévő jelenléti íveken bekérték résztvevők névsorát, aminek semmilyen indoka nincs” - derült ki a tárca atv.hu kérdésére adott válaszából.“Nem a minisztérium listáz, hanem a szakszervezetek, akik a honlapjukon lévő jelenléti íveken bekérték a résztvevők névsorát, aminek semmilyen indoka nincs, ezért a tárca a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul. Az iskolák csak az elmaradt órák számát rögzítik, hiszen azokat be kell pótolni” - ezt válaszolta az EMMI sajtóosztálya az atv.hu-nak arra, milyen következménye lesz egy pedagógus esetében, ha részt vett január 31-én - a kormány által törvénytelennek tartott - figyelmeztető sztrájkban.”

Nincs elfogadható oktatás, már csak gyerekmegőrzés van

„Vegyük már végre észre: az oktatás területén környezetünk, Európa, de a világ nagy része is elhúzott mellettünk. Már nem az a kérdés, hogy mikor fog összeomlani a magyar közoktatás, mert már javában omlik, egyes helyeken már össze is omlott. Az olyan iskolákban, ahol rendszeresen nincs kémia-, fizika-, angol-, informatika…stb. óra, ott már nincs elfogadható színvonalú oktatás! Már csak gyermekmegőrzés van

(Forrás: telex)

A pénzhiány miatt a modellváltást választhatja a Műegyetem az autonómia helyett

A 64 felsőoktatási intézményből mára csupán hat maradt állami fenntartásban: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem; a Magyar Képzőművészeti Egyetem; a bajai Eötvös József Főiskola; a kormánypárthoz sok szálon kötődő Nemzeti Közszolgálati Egyetem; illetve a két nagy és erős presztízsű fővárosi intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Lapunk úgy tudja, hogy az ELTE részéről komoly szándék egyelőre nem merült fel a magánosításra, de azt biztosan szeretné elérni az egyetem, hogy a modellváltó intézményekhez hasonlóan velük is kössön az állam hosszabb távon is kiszámítható forrásokat garantáló szerződést. Más helyzetben van a BME. Úgy tudjuk, az egyetem vezetése január első napjaiban levelet írt Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszternek a működési nehézségek, a költségvetési támogatások folyamatos csökkenése miatt. Ebben megbeszélést kezdeményeztek a miniszterrel a BME-vel kapcsolatos további tervekről, hangsúlyozva, hogy becslé

(Forrás: hvg.hu)

„Már nem az a kérdés, hogy mikor fog összeomlani a magyar közoktatás, mert már javában omlik” – újabb nyílt levelet írtak a miskolci tanárok

2016 januárjában a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai – az azóta kormányközelivé vált helyi lap, a boon.hu oldalán (ahonnan mára eltűnt ez a tartalom is) – nyílt levélben fogalmazták meg az oktatási rendszer problémáit, sürgős változtatásokat követelve. Azt írták többek között, hogy már az egész oktatási rendszer veszélyben van, miközben az oktatás a kísérleti nyulak terepévé vált, ahol egy diák a tanulmányai során 6–8 reformot is megélhet. Kifogásolták a diákok és a tanárok leterheltségét, valamint, hogy a kormányzat senkivel nem hajlandó egyeztetni. A levél akkor széles, diákokat és szülőket is felölelő tiltakozási mozgalmat indított el, amelyhez sorban csatlakoztak az iskolák, százezres nagyságrendben támogatták a Herman-levelet, megalakult a Tanítanék mozgalom. Több utcai demonstrációt is tartottak országszerte.

(Forrás: hvg.hu)

Címzett: EMMI minisztere, kormányfő - magyar társadalom Újabb miskolci nyílt levél a közoktatás helyzetéről.

Azt sosem gondoltuk, hogy majd pont a miskolci iskolák tanáraival fognak egyeztetni az oktatás irányítói, de hogy lényegében senkivel sem, aki kritikát fogalmaz meg, az legvadabb elképzeléseinkben sem merült föl. Nem számítanak a több évtizedes szakmai szervezetek, a szakszervezetek, de még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar sem. Ha épp arra volt szükség, akkor alapítottak helyettük/mellettük másikat. Nem tudunk tényfeltáró kutatásokról, kidolgozott programról a felfelé ívelés érdekében, nincs rendszer az egymás utáni döntésekben - sőt, az az érzésünk, az egymást követő lépések annak kényszeréből erednek, hogy a korábbi hibás döntések okozta káoszon próbáljanak meg úrrá lenni. Új alapokra helyezett oktatási rendszer kell! A jelenlegi helyzet már régóta tarthatatlan. Új évszázadban élünk több mint két évtizede: nem lehet kiindulópontnak tekinteni egy huszadik század közepi oktatási rendszert, s azt toldozgatni-foltozgatni. Vegyük már végre észre: az oktatás területén környezetünk, Európa, de a világ nagy része is elhúzott mellettünk.

(Forrás: szabad a hang)

Törley Katalin–Pilz Olivér: Akarjuk, hogy a tanárok és diákjaik ne merjenek kiállni igazukért?

Amíg a pedagógusra nem partnerként tekint a „köz”, amíg nem becsüli meg, nem ismeri el a tudását, az autonómiáját, amíg a munkavégzéséhez nem teremti meg a feltételeket, nem fizeti meg őt, addig sok tanár is marad olyan, mint a róla élő kép: nem mer véleményt mondani, sztrájkolni, tüntetni. S ugyanilyenek lesznek azok is, akiket ők tanítanak. Amíg a pedagógusra nem partnerként tekint a „köz”, amíg nem becsüli meg, nem ismeri el a tudását, az autonómiáját, amíg a munkavégzéséhez nem teremti meg a feltételeket, nem fizeti meg őt, addig sok tanár is marad olyan, mint a róla élő kép: nem mer véleményt mondani, kiállni az igazáért, sztrájkolni, tüntetni. S ugyanilyenek lesznek azok is, akiket ők tanítanak. A testbeszédük is azt fogja közvetíteni: jobb csöndben meghúzni magad. Ezt akarjuk? (A szerzők a Tanítanék Mozgalom képviselői)

(Forrás: hvg.hu)

Mindenki tudja, ez így nem mehet tovább az oktatásban

A pedagógus szakszervezetek szervezik a március 16-ára meghirdetett általános sztrájkot, de hogy meg is tartják-e, az a kormányon múlik. Eközben a sztrájkbizottság folytatja a tárgyalásokat a kormánnyal, mert a szakszervezetnek ez a feladata, és azon vannak, hogy megegyezzenek a kormánnyal. Minderről Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Hírklikknek a hétfői figyelmeztető sztrájk kapcsán.

(Forrás: hírklikk)

„Most kell lépni, és még úgy is 10 évig maradnak a bajok” – miért sztrájkoltak a tanárok?

Hétfőn országszerte sztrájkba léptek a pedagógusok, reggel 8-tól két órára függesztették fel a munkát. Jobb munkakörülményeket és tisztes megélhetést garantáló béreket szeretnének. A kormány előre jelezte, illegitimnek tekinti a lépést, aminek következményei lesznek, a tanárok viszont március közepén határozatlan idejű munkabeszüntetésre készülnek, ha addig nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal. A sztrájkról és a kiváltó okokról szól a HetiVálasz legújabb adása, vendégeinket, Törley Katalin franciatanárt, a Tanítanék Mozgalom és Miklós Györgyöt, a Szülői Hang Közösség képviselőjét Élő Anita és Vörös Szabolcs kérdezi.

(Forrás: válasz online)

A magyarok kétharmada teljes mértékben egyetért a pedagógussztrájkkal

A lakosság több mint kétharmada egyetért a pedagógusok sztrájkjával, és további 18 százalék vélekedik úgy, hogy valóban alacsony a tanárok fizetése, de nem sztrájkkal, hanem másképp kellene érvényesíteniük a követeléseiket - derül ki a Pulzus Kutató Napi.hu számára készült országos reprezentatív felméréséből. Bár a pedagógus szakma kifejezetten nőies hivatás, a férfiak jóval szolidárisabbak a tanárokkal, mint a nők. 72 százalékuk ért teljes mértékben egyet a sztrájkkal, míg a nők körében ez az arány mindössze 63 százalékos volt.

(Forrás: napi.hu)

Gulyás Gergely szerint a hétfői pedagógussztrájk valójában \"politikussztrájk\" volt

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a hétfői pedagógussztrájkról is beszélt, a hvg.hu tudósítása szerint két kérdést érdemes megvitatni. Az egyik, hogy jogos-e a pedagógusbér-emelés igénye. A kormány szerint ez jogos, a következő ciklusra ki is van tűzve. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanakkor a hétfői egy „politikussztrájk” volt, amelyet törvénytelen munkabeszüntetésnek tekint, mert nem volt jogerős ítélet róla. A másik kérdés az állami iskolákban dolgozók kötelező oltása. Arról kérdezték, hogy mi az oka annak, hogy a pedagógusokat nem mentesítik az oltás felvétele alól, és nem tolják ki ennek a határidejét sem (mint például a rendvédelmiek esetében). Gulyás Gergely azt mondta, más állami alkalmazottak számára sem tették ezt lehetővé.

(Forrás: Eduline)

Változatos módszerekkel állnak bosszút a sztrájkoló tanárokon

Több iskolában – értesült a Népszava – már el is kezdődött a hétfői kétórás figyelmeztető sztrájkban résztvevő pedagógusok különböző módszerekkel történő szankcionálása a munkabeszüntetést szervező érdekképviseletek szerint. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) is érkeztek visszajelzések az enyhébb retorzióktól kezdve olyan tankerületi utasításig, amely az érdekvédők szerint egyértelműen jogellenes. De van olyan iskola is, ahol arra utasították a tanárokat, hogy a KRÉTA e-naplóban úgy könyveljék el a sztrájk miatt elmaradt órákat, mintha megtartották volna azokat.

(Forrás: Népszava)

Kék ruhában álltak ki pécsi diákok a megtámadott sztrájkoló tanárukért

A hétfői pedagógussztrájkról írt a Facebook-posztjában a Megafon által igen bőkezűen fizetett Deák Dániel, amelyben hozta a kormányzati mantrát a megmozdulás kudarcáról, mert azon csak a tanárok ötöde vett részt. „A Telex.hu kékre festett hajú és Freeszfe-maszkot viselő tanárral illusztrálta a megmozdulást. Egyébként az illusztráción látható Vatai Éva, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium pedagógusa aktív kormányellenes tüntető és jól szimbolizálja a mai pártpolitikai alapú sztrájkot, amelyen a tanárok túlnyomó többsége nem vett részt” – írta. Másnap a pécsi intézmény diákjai – a kék hajú tanárnő előtt tisztelegve – kedden kék színű ruhában mentek be az órára, amiről fotók is készültek „Mert büszkék vagyunk a tagozatra és a tanárnőnkre!” – írták posztjukban kedden az intézmény diákjai.

(Forrás: hvg.hu)

L. Ritók Nóra: Megtörni a kört

Néha úgy érzem, teljesen szerencsefüggő, hogy kivel sikerül elmozdulni, és ki az, aki marad a nyomorúság átörökített körében. Mondhatnám, mert bizonyára jól hangzana, hogy képesség- vagy tehetségfüggő, és a tehetség mindig utat tör magának; vagy, hogy a családi háttér a meghatározó. Vagy azt is, hogy személyiségfüggő a dolog, hogy milyen erős az akarata, a motivációja valakinek. De jól leírható, megcáfolhatatlan tényező-együttállást a sikerhez nem tudok felállítani. Mindenre van ugyanis példa. Van, aki a jövője szempontjából teljesen értelmezhetetlen közegből végigcsinálja, másnak minden adott, mégis félrecsúszik. Nem lehet tudni, kiből mi lesz. Épp ezért nem hagyhatunk el senkit. Minden gyereknek meg kell adni az esélyt, hogy azzá válhasson, ami lehetne.

(Forrás: viszont.hu)

Sok pedagógus úgy érzi: valami elindult a figyelmeztető sztrájkkal

A szervezők és több résztvevő is arról számoltak be, hogy a tankerületi vezetők sok helyen megtiltották a sztrájkot, és fegyelmi eljárással fenyegették a munkabeszüntetés mellett kitartó kollégákat. \"A központosított rendszer miatt mindenki fél attól, hogy ez bekerülhet az anyagába, és aki feltette az életét, és megtanulta, hogy ő pedagógus lesz, és ezeket az iskolákat elvégezte, az ellehetetlenülhet a pályán. Tehát igazából én megértem azokat a pedagógusokat, akik ma nem lehetnek itt, én azért vagyok itt, mert oltás hiányában ma vesztettem el az állásomat\" - mondta az Euronewsnak egy tanár. A sztrájkot szervező szakszervezetek közölték, ha mégsem hat a figyelmeztető megmozdulás, és nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal, akkor március 16-án egésznapos sztrájkkal készülnek.

(Forrás: euronews)

Nincs mindenben igaza a szakszervezeteknek, de régen volt annyira jogos sztrájk, mint a pedagógusoké

teljes logikus és életszerű volna, ha nem két óráig, de akár két hétig is sztrájkolnának. Ha azt hisszük, hogy ez csak az ő bajuk, hatalmasat tévedünk. Mert minden egyes minden egyes hóvégi gyomorgyörcsbe belefáradt, kiégett pedagógussal és minden egyes emberhez méltó megélhetés reményében pályát elhagyó tanárral a mi gyermekeink jövője zsugorodik. Kevés olyan szféra van, amelyet olyan kíméletlen következetességgel véreztetett ki az elmúlt három évtized minden kormányzata, mint az oktatási rendszer. S ennek folyamányaként kevés olyan magyar társadalmi csoport van, amelyet annyi igazságtalanság ért, s amelynek helyzete olyan vigasztalanul reménytelen lenne, mint a pedagógusoké.

(Forrás: azonnali.hu)

2022.01.31: a szelíd erő napja a hatalommal szemben

A reggel 8 és 10 óra között zajló országos pedagógus sztrájkhoz kapcsolódóan a Magyar Szakszervezeti Szövetség 14 órától autós felvonulást szervezett Budapesten. Csatlakozhattak szakszervezetek, illetve bárki, aki szerette volna támogatását kifejezni a délelőtti pedagógus sztrájk aktív résztvevőivel. A megmozduláshoz számos szakszervezet képviselői csatlakoztak, és a Szépművészeti Múzeum előtt gyülekező, majd a városon lassan végigguruló kocsik között akadt több bérelt autó is – ami azt jelenti, hogy voltak, akik úgy is fontosnak érezték részt venni az eseményen, hogy nincs saját gépjárművük, és hajlandóak voltak némi pénzt áldozni arra, hogy ezt megtehessék. Bár több rendőrautó kísérte végig a menetet, az útvonalat nem zárták le. Ennek akadtak előnyei és hátrányai is. Néhányan egészen biztos, hogy elvesztették útközben a többieket, és nem tudták végigjárni a tervezett útvonalat. Viszont többen, akik csak éppen arra haladtak, nem tervezetten is részei lettek ideig-óráig az eseménynek, így spontán is lehetett csatlakozni, ha valaki éppen nem regisztrált előre. Az útvonalat minden résztvevő megkapta előre, így, ha valaki esetleg lemaradt volna a tömegtől, akkor is végigjárhatta. A kormánypárti sajtó, nem meglepő módon, sem a délelőtti sztrájkról, sem a délutáni felvonulásról nem közölt semmilyen információt. Szerintük meg sem történt.

(Forrás: b1.hvgblog.hu)

BALATONI JÓZSEF: ÉN NEM AZÉRT TÜNTETEK, MERT EBBŐL POLITIKÁT SZERETNÉK KREÁLNI

Én még hiszek Hiszem, hogy együtt, összefogva változást tudunk elérni. Hiszem, hogy együtt, összefogva ki tudunk állni hétfőn az oktatásért, a gyerekekért, magunkért, a jövőért. Nemcsak a felsorolt pontokért, hanem mindenért. Pártoktól és pártszimpátiától függetlenül. Mert ez nem erről szól. Ez sokkal többről szól. Legyünk minél többen, csatlakozzatok hozzánk, kapcsolódjunk egymáshoz!

(Forrás: wmn.hu)

A kormány nem akar politikai balhét

A kormány politikai okból próbálta meg csírájában elfojtani a pedagógusok figyelmeztető sztrájkját, mert nincs szüksége semmilyen balhéra, ami azt sugallhatná, hogy a teljesítménye nem olyan szép, mint amilyennek beállítja – nyilatkozta lapunknak Radó Péter. Az oktatáskutató azt mondja, a pedagógusszakma 2016-ban kikerült a rendszer kegyeltjei közül, mert tagjai fél évig lázongtak. S, hogy közben az oktatás gajra ment? Ez sem érdekli őket, ahogy az ország jövője sem. A választások előtt nem gondolják, hogy úgy kellene csinálniuk, mert a választások előtt irdatlan mennyiségű költségvetési pénzt osztogatnak szét a jónép között, olyan csoportoknak, amelyeknek a támogatását meg akarják tartani. De mivel abból indulnak ki, hogy a pedagógusok úgysem fogják támogatni őket, ezért nekik nem osztanak pénzt. Hogy mennyire nem hosszú távon gondolkodnak, bizonyítja, ha a kormány csak legalább áprilison túl látna, akkor nem költene el sok ezermilliárd forintot arra, hogy szavazatokat vásároljon. Egyszerűen a pedagógusok 2016-ban kikerültek abból a körből, amelyikről a kormány úgy érzi, hogy a támogatásuk megerősítése érdekében pénzt kell nekik osztani. Ezért nem oszt. Olyan csoportoknak oszt, amelyekről az gondolja, hogy a pénzosztással meg lehet erősíteni a támogatását.

(Forrás: hírklikk)

„Nálunk senki nem sztrájkol, ahogy én sem. Szégyellem is magam miatta. Nincs rá semmi mentségem. Katolikus iskola meg miegymás”

Sok iskolában tanítás nélküli munkanapot tartottak – a legtöbb helyen ezt eleve így tervezték –, azokban az intézményekben pedig, ahol a pedagógusok sztrájkoltak is, úgy oldották meg ezt, hogy reggel 8 helyett 10-kor kezdték az értekezletet. Az erről levelet író tanár olvasónk úgy fogalmazott, az iskolában, ahol dolgozik, egyedül ő nem sztrájkolt: „Én pedagógusként sosem fogok pénzért sztrájkolni. Tudom, hogy egyéb programpontok is vannak, és éppenséggel olyan is, ami beugrónak jó számomra, de egy átfogó tanügyi reform nélkül a hajára kenheti mindenki ezt az oktatási rendszert. Nem a pedagógusbér a legfőbb gond. Sőt!”

(Forrás: 444.hu)

Időhúzás, zsarolás és téves információk – a sztrájkszervezés kulisszái mögött

Hétfőn reggel két órás országos figyelmeztető sztrájkot tartanak a pedagógusok, a szakszervezetek közel 50 százalékos részvételi arányra számítanak. A sztrájkot hónapokon át tartó sikertelen egyeztetések előzték meg a kormánnyal, és az ahhoz szükséges, „még elégségesnek minősülő szolgáltatásról” szóló javaslatot végül a bíróság hagyta jóvá, szinte az utolsó pillanatban, pénteken. Hogyan folytak a sztrájktárgyalások, milyen nehézségekkel találkoztak, és mi értelme lehet egy kétórás munkabeszüntetésnek, erről kérdeztük Nagy Erzsébetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagját.

(Forrás: Mérce)

Nincs vége az akcióknak: Miskolcon tüntetést szerveznek csütörtökre, a \"tanárlázadás\" évfordulójára

„A 2016-os tanárlázadás első nagy megmozdulásának évfordulóján, 2022. február 3-án újabb pedagógustüntetés lesz Miskolcon. A helyszínek, a vonulás útvonala ugyanaz, az oktatás gondjai nagyobbak” – olvasható az esemény Facebook-oldalán. A tüntetők a Herman Ottó Gimnázium sportcsarnoka mellett találkoznak majd – a 2016-os „tanárlázadás” idején a gimnázium tantestülete nyílt levélben követelt azonnali és radikális változásokat az oktatásügyben –, onnan vonulnak a Hősök terére, ahol a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 18 órától \"rendkívüli fogadóórát\" tart majd.

(Forrás: Eduline)

Cáfol a Móricz Zsigmond Gimnázium: nem tilos „kezit csókolommal” köszönni a tanároknak

Korábban egy blog írta azt, majd a kormánypárti Origo is átvette, hogy a gimnáziumban betiltották a „kezit csókolom” köszönési formát, mert nem felel meg a nemi egyenlőség elvárásainak. Az iskola cáfol, egyúttal egy útmutatót is kiadtak, hogy mit tartanak illendőnek az intézményben.

(Forrás: hvg.hu)

Tanársztrájk: Van olyan iskola, ahol a 600 diákból csak ketten jelentek meg hétfőn

A tanárok országszerte tartottak ma, január 31-én figyelmeztető sztrájkot reggel 8 és 10 óra között. A PDSZ országos választmányi tagja szerint a vártnál is többen csatlakoztak a demonstrálókhoz, de pontos számot csak később, a délutáni órákban lehet majd tudni. Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Dobrev Klára Facebook-bejegyzésekben álltak a tanárok és a sztrájkolók mellé. Van, ahol pedig a büfés is beállt az érintettek közé.

(Forrás: hvg.hu)

Kitartanak a tanárok a sztrájk mellett, ami az Emmi szerint törvénytelen

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is arra bíztatja az oktatásban dolgozókat, hogy szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot – áll a két szakszervezet közös, szombati közleményében. Körlevelében és sajtóközleményében jogellenesen állítja a kormány, hogy a sztrájk nem jogszerű. Erről csak bíróság, egy külön nemperes eljárásban dönthet” – írták. A szakszervezetek szerint a kormány arra kényszeríti a tankerületi központok igazgatóin keresztül az intézményvezetőket, hogy szóbeli utasítások alapján, jogellenesen akadályozzák meg a sztrájkot, a valósággal ellentétes értesítéseket küldjenek ki a szülőknek, beszéljék le a dolgozókat a sztrájkban való részvételről. Több helyről kaptunk olyan visszajelzést, hogy fegyelmi eljárással fenyegetik a sztrájk mellett kitartó kollégákat. Teszik ezt úgy, hogy a fegyelmi eljárás jogintézménye lassan tíz éve nem létezik

(Forrás: telex)

Az AKG is kiáll a pedagógussztrájk mellett

A hétfőn, január 31-én tartandó peagógussztrájkkal kapcsolatban azt írják, mélységesen egyetértenek azzal, hogy sürgősen és hatékonyan tenni kell a tanárok elnyomorodása és túlterhelése ellen, a diákok és az egész társadalom érdekében is.A két pedagógus-szakszervezettel egyetértésben, elkerülhetetlennek tartjuk a pedagógus jövedelmek jelentős növelését, a tanítók, tanárok, óvodai és bölcsődei pedagógusok, és más, az oktatást közvetlenül segítő kollégák munkakörülményeinek javítását. Bízunk abban, hogy a 2022. január 31-i figyelmeztető sztrájk elegendő jelzés a kormány számára, elfogadja a szakszervezetek követeléseit, és így nem lesz szükség a sztrájk kiterjesztésére\"A közlemény végén hangsúlyozzák: \"Amennyiben nem történik az oktatásban dolgozók helyzetében érdemi változás, támogatjuk a sztrájk márciusi folytatását és kiterjesztését.\"

(Forrás: Magyar Narancs)

Bánó András: Káslerék gyűlölik a pedagógusokat?

Nem tudok másra gondolni, csak erre – látva és olvasva a hétfőre tervezett pedagógussztrájkkal kapcsolatos fejleményeket. Miután az EMMI hosszú ideje tisztességtelen időhúzáshoz folyamodva, nem volt hajlandó megegyezésre az alapbérük emeléséért küzdő pedagógusokkal, a tanárok szakszervezetei bírósághoz fordultak egy figyelmeztető sztrájk miatt. A Fővárosi Törvényszék a pedagógusoknak adott igazat, végzésében kimondta: meg lehet tartani a január 31-re tervezett két órás figyelmeztető munkabeszüntetést.

(Forrás: hírklikk)

Harminc éve egyre elkeserítőbb a helyzet az oktatásban, megosztották a tanárokat, a kormány semmibe veszi a pedagógusokat

Vezsenyi László elfogadhatatlannak tartja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal intézi el a tanárok sztrájkját, hogy baloldali kampányakcióról van szó. Szerinte kormányokon átívelő az oktatás és a pedagógusok problémája. Azt is mondta, tanárként kötelességünk segíteni egy nemi identitását kereső fiatalt, ez még nem jelenti a nemátalakító műtétek propagálását.Vezsenyi László a Szeged Televízió Téma című hírháttérműsorában arról beszélt, harminc éve egyre elkeserítőbbnek látja a helyzetet a közoktatásban, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a tanárok hétfői sztrájkjáról úgy beszél a kormány, mintha Gyurcsány Ferenc, a baloldal vagy bárki más akciója lenne.„Ez csak azt bizonyítja, hogy mennyire semmibe veszi a kormány a pedagógusokat. Még az önálló gondolkodást is elvitatja tőlük”

(Forrás: szeged.hu)

SZTRÁJK: MIÉRT TÖRVÉNYES ÉS MIÉRT NEM HALASZTHATÓ?

1. A sztrájkot NEM LEHET ELNAPOLNI, mert akkor TELJESEN ÚJ ELJÁRÁST KELLENE INDÍTANI: egyeztetni a kormánnyal, bíróságra menni… (Ez több hónapot jelent: a jelenlegi eljárás ősz eleje óta zajlik a szakszervezetek és a kormány között!) 2. A bírósági eljárás a még elégséges szolgáltatás megállapítására irányult, ezt vitatták a felek (a szakszervezetek és a kormány): ezért a kormány – amennyiben fellebbez – CSAK A SZOLGÁLTATÁS ELÉGSÉGESSÉGÉT VITATHATJA MÁSODFOKON, A SZTRÁJK TÖRVÉNYESSÉGÉT NEM. 3. Tehát a jelenlegi jogi eljárásban nem a sztrájk jogszerűségét vizsgálták, de mivel a kormány ezt az elemet is behozta a legutolsó beadványában az eljárásba, ezért említi meg a végzés, hogy A SZTRÁJK JOGSZERŰ. De ezt az előbbi pontban említettek miatt fellebbezéssel nem lehet vitatni. 4. A kormány szándékos félretájékoztatása ellenére a sztrájk törvényességével kapcsolatban csak a bíróság hozhat egy újabb eljárásban döntést, SEM AZ EMMI, SEM AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ, SEM A TANKERÜLET NEM ILLETÉKES EBBEN A KÉRDÉSBEN.

(Forrás: ckpinfo)

Nem hobbi, nem is játék, hanem a végső kétségbeesés eszköze – A tanársztrájkról szubjektíven

A diák frusztrált, mert érzi, hogy amit kap, annak túlnyomó része használhatatlan lesz későbbi életében, e helyett pedig számos sokkal izgalmasabb dolgot is tudna csinálni. (Nem, messze nem csak jutyúboznak és tiktokoznak, kedves \"jó generációsok\".) A tanár ideges, mert ha nem is ellenőrzik minden lépését, de megkötött kézzel kell beszélnie arról, aminek egy részéről ő sem érti, hogy miért kell. A szülő ideges, amiért a gyereke nem kap értelmezhető tudást, korrekt visszajelzést. Az intézményvezető többnyire nem mer vagy nem tud érdemben foglalkozni a tanárok, diákok és szülők panaszaival, mert a központosított rendszerben a feje fölé raknak valakit. Olyan valakit, akinek amúgy sokszor semmi motivációja ahhoz, hogy egy egész tankerület összes nyűgét a nyakába vegye, ezért csak számon kéri a kötelező adatokat és papírokat, és retteg, hogy fentről nehogy valami dorgálás érkezzen. \"Fent\" pedig jobbára csak elégedetlen, hálátlan és kezelhetetlen problémaként tekintenek a pedagógusra, akinek hiába emelik folyamatosan a fizetését (azért lessük meg, mihez mérve...), hiába kapja a szép, egységesített tankönyveket, az új, szuper adminisztrációs rendszert, folyamatosan csak panaszkodni tud, semmi nem jó neki.

(Forrás: Szeretlek, Magyarország)

Irány a szöveg! – Részlet a Kortárs folyóirat januári lapszámából

A Kortárs folyóirat +-18-as sorozatában Vinczellér Katalinnal beszélgettünk, aki a Veres Pálné Gimnázium magyartanáraként, a Pagony Könyvkiadó pedagógiai szakértőjeként és elkötelezett olvasóként segít eligazodni a tankönyvek sorai között. Az Oktatási Hivatal által kiadott tankönyv tulajdonképpen elég pontosan leképezi azt az ellentmondást, amit a NAT és a NAT-on alapuló kerettanterv is tartalmaz. Történetesen, hogy a konkrét tananyagleírás előtt van egy hosszú, szívhez szóló szöveg a kompetenciafejlesztésről, az önállóan gondolkodó, kritikus véleményt megfogalmazni tudó diákok edukálásáról, amivel természetesen nem tudsz nem egyetérteni, ha tanár vagy. Ez után a hosszú, biztató bevezetés után következik egy teljesen preskriptív szöveg, ami iszonyatosan pontosan, minimál óraszámban hatalmas anyagokat ígér rengeteg szöveggel. Ha mindezt komolyan akarnám venni, tényleg az történne, hogy kilencedik osztályban az első órán bemegyek, benyomom a gombot, negyvenöt percen keresztül darálok, darálok, darálok egészen tizenkettedik április végéig, hogy aztán a gyerekek anélkül, hogy megszólaltak volna, semmiféle kompetenciafejlesztésre, véleménymegformálásra, vitára, reflexióra alkalmuk nem volt, számot adnak „tudásukról” egy húsz pontot érő irodalmi teszt formájában. Ahhoz, amit irodalomnak, gondolkodásnak, kompetenciának hívunk, nem lett túlságosan sok közük.

(Forrás: kortarsonline)

ÁMBÉDKAR ISKOLA: SE TORNATEREM, SE KÖZTÉRI SZOBOR

Bár a fideszes városvezetés 2019 őszén megbukott, mégsem történt érdemi változás a cigány gyerekek érettségihez jutását segítő Dr. Ámbédkar Iskola és a miskolci önkormányzat kapcsolatában. Az ellenzéki vezetésű hivatal elutasította azt a kérést, hogy a város közterületén lehessen elhelyezni a roma fiatalok továbbtanulását segítő iskola névadójának szobrát.

(Forrás: Jelen)

Autós felvonulást szerveznek a pedagógussztrájk napján Budapesten

Szolidaritási autós felvonulást szervez a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a januári 31-i pedagógussztrájk napján – erről a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma számolt be közösségi oldalán. Mint írják, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, a jelentkezést január 28-án péntek éjfélig lehet leadni. Fontos tudnivaló, hogy míg a pedagógussztrájk hétfő reggel 8-tól 10 óráig tart, addig az autós felvonulás kora délután lesz, a gyülekező 13 óra 30 perckor kezdődik a Szépművészeti Múzeum előtt, indulás 14 óra környékén várható.

(Forrás: index)

A református egyház oktatási hivatalának vezetője az írta hittanoktatóinak, hogy a pedagógussztrájk a baloldal műve, akik amúgy eltörölnék a hittant is

A Magyarországi Református Egyház zsinati oktatási hivatalának vezetője azt írta az állami iskolákban tanító hittanoktatóiknak, hogy hétfőn törvénytelen sztrájkot tartanak a pedagógus-szakszervezetek, ezért az iskolaigazgatóikat már pénteken tájékoztassák határozott szándékukról, hogy meg akarják tartani január 31-i óráikat. Azt írta, ha felügyeletet vállalnak az oktatók, azzal a sztrájkkal való együttműködésüket jelzik. A hittanoktatóknak kiküldött levélben az oktatási hivatal vezetője magáévá tette a kormány narratíváját is, ami szerint a sztrájkra a baloldali pártok és a két szakszervezet (PSZ és PDSZ) a választási kampány részeként tekint. „A református köznevelési és szakképzési intézmények nem engedik befolyásolni pedagógusaikat, s távol tartják magukat a politikai manipulációtól” – írta.

(Forrás: telex)

Hétfői sztrájk: a szakszervezetek győzelemről számoltak be, az Emmi máshogy látja

A szakszervezetek nem fújják le a hétfőn reggel 8-10 óra közé tervezett figyelmeztető sztrájkot – jelezték. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor azt közölte, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet hétfőig a fellebbezésre rendelkezésre álló idő miatt. Azt nem közölte a tárca, hogy fellebbez-e. Közölték, hogy a kormány felszólítja a hétfői sztrájkot szervező szakszervezeteket arra, hogy tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el. A koronavírus-járvány miatt a gyermekek és a szülők így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve az elmúlt időszakban – írja az Emmi, arra kérve a szakszervezeteket, hogy ne nehezítsék tovább a szülők dolgát.

(Forrás: Infostart)

Tízezrek állnak ki a tanárok mellett, de az Orbán-kormány mellett igazgatók is próbálják elfojtani a sztrájkot

Már több mint 40 ezren írták alá a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) online petícióját, amelyben a január 31-i két órás figyelmeztető sztrájk, valamint a március 16-ára tervezett határozatlan idejű sztrájkhoz kérték a munkavállói közösség támogatását. Emellett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Szakszervezeti szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, valamint a Szülői Hang Közösség is támogatásáról biztosította a tanári érdekképviseleteket.

(Forrás: Népszava)

Egyetértenek a követelésekkel, de nem sztrájkolnak a Radnóti dolgozói - állásfoglalásukban azt is leírták, miért

Nem vesznek részt a két nagy pedagógus-szakszervezet január 31-i figyelmeztető sztrájkjában az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium dolgozói. Egyetértenek a követelésekkel, de úgy vélik, a kétórás figyelmeztető sztrájk nem hatékony, sőt jelenlegi formájában – felügyelet fizetség nélkül – a munkáltatói jogok semmibevételének tartják. De ha a pedagógusok követelései megint süket fülekre találnak, március 16-án már ők is sztrájkolni fognak.

(Forrás: Eduline)

Így sikerültek a központi felvételik egy éve - vajon milyen pontszámok lesznek idén?

73 ezer nyolcadikos vizsgázott január 22-én matematikából és magyarból a központi középiskolai felvételin. Az iskolák február 7-én értesítik eredményeikről a náluk vizsgázó diákokat az eredményekről, néhány intézmény holnapján azonban már elérhetőek a friss átlagpontszámok. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alig egy nappal a január 22-i írásbeli után közzétette az eredményeket, az intézmény így számolt be az idei feladatsorokról: „az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok átlagos eredményei alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is valószínűleg valamivel könnyebb volt a hatodikosok matematikavizsgája. A többi vizsga nehézsége az eredmények alapján átlagosnak nevezhető”.

(Forrás: Eduline)

Kimondta a bíróság: Jogszerű a tanárok hétfői sztrájkja

A pedagógusok délelőtt nyolc és tíz óra között tarthatnak figyelmeztető akciót a nem jogerős ítélet szerint. A szaktárca úgy látja, mégsem lesz sztrájk. A bíróság jogszerűnek találta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által benyújtott szabályokat, így az érintettek hétfőn, január 31-én megtarthatják figyelmeztető jellegű sztrájkjukat. A PDSZ szerint ez egy „elsőfokú bírósági végzés.” A szakszervezetek a bíróságnak bejelentik, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e”

(Forrás: hvg.hu)

Évi 7,2 milliárd forintot szán a kormány a kisgyerekek úszásoktatására

2020 őszén indították el ezt a programot próbaként Budapest XXII. kerületében, Debrecenben, Móron és Tokajban. A mostani döntés szerint „első alkalommal 2022. február 1. és 2028. június 30. között” szélesebb körben is megvalósítják. Ehhez már az idei költségvetésből és aztán 2028-ig évente 7,2 milliárd forintot ad a kormány. A programot „a Magyar Úszó Szövetség bevonásával és a kiválasztott települések illetékes köznevelési intézményei fenntartóinak közreműködésével” kell lebonyolítani, de arról nem szól a határozat, hogy hány települést akarnak kiválasztani és hogyan, vagyis hogy a program mennyire lesz országos.

(Forrás: hvg.hu)

NE HAGYJÁTOK MAGATOKAT! SZERVEZZÉTEK TOVÁBB A SZTRÁJKOT!

VÁLASZOLTUNK EGY TELJESEN ELSZÁLLT KORMÁNYOLDALI BEADVÁNYRA A mai napon, azaz január 28-án, péntek reggel 9 óráig kellett benyújtanunk a kormány bíróságnak beadott ellenajánlatára a reakaciónkat, amelyet megtettünk. A kormány beadványa egyéb abszurd dolgokat is állít, pl. hogy a sztrájk okafogyott, mert teljesült a pedagógusok bérkövetelése, mivel a miniszterelnök ígérte, hogy 2023-ban átfogó pedagógus-béremelés lesz. Azt is megkérdőjelezte a kormány képviselője, hogy szakszervezet szervezhet-e sztrájkot. Erre már nincsenek szavak, és véleményünk szerint bíróság sem, aki ilyet helyben hagy. Nem csoda, hogy a kormány most már súlyosan törvénysértő eszközökhöz is nyúl: a sztrájkhoz soha nem látott tömegek csatlakoznak ezekben a pillanatokban is! (PDSZ)

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

„Az egész felnőtt-társadalom szégyene, hogy a pedagógusok kezdő alapbére a szakmunkás minimálbérnek felel meg”

Kisokost készített a SzülőiHang a pedagógussztrájk apropóján, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekeznek válaszolni. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkot hirdetett január 31-re, miután nem tudtak megegyezni a minisztériummal a béremelés mértékéről, illetve az oltatlan pedagógusok helyzetéről sem. Mint ismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy próbálja megakadályozni a sztrájkot, hogy hangsúlyozza: az nem törvényes, és így a gyerekeket nyugodtan be lehet vinni az iskolába január 31-én is. A SzülőiHang most pedagógussztrájk-kisokost készített a szülőknek, amelyben leírják a legfontosabb tudnivalókat. Honlapjukon leszögezik: az egész felnőtt-társadalom közös szégyene, hogy a gyermekeinkkel foglalkozó, értük felelősséget vállaló pedagógusok kezdő alapbére a szakmunkás minimálbérnek felel meg. A jelenlegi pedagógusbérek nem fedezik a megélhetés költségeit, így senki ne lepődjön meg, hogy a közoktatás színvonala folyamatosan romlik, nincs elég pedagógus, aki a gyermekeinket oktassa, nevelje.

(Forrás: hvg.hu)

„Jókaival szemben merénylet a nagy regényeit hetedikeseknek tanítani”

Az iskola működése egy nagy színjáték. A politika előírja, mit kell „leadni” az iskoláknak, a tanárok úgy csinálnak, mintha megtanítanák, a diákok úgy csinálnak (vagy már nem is csinálnak úgy), mintha megtanulnák. Valójában pedig ontja a közoktatás a műveletlen tömegeket – véli Knausz Imre oktatáskutató, aki szerint a felső tagozatban nem a tananyagra kellene koncentrálni, hanem a diákok érdeklődését kellene felkelteni a világ dolgai iránt.

(Forrás: hvg.hu)

Miért tanárellenes a magyar?

A Nagy Feró számon szocializálódott kommentproletárok serege a 8 óra munkát, 8 óra pihenést, 8 óra szórakozást hajtaná be a tanárokon. Mert a gyár akkor termel jól, ha minél többet dolgoznak a munkások. A tanár pedig burzsoá, így ő nem termel. Ő csak fogyaszt, úri hóbortból gyereket nevel, néha oktat is. Néha a szülővel, néha a szülő ellenében elvégzi a munkát. De a nevelt gyerekből nem lesz kettő vagy három az évek alatt. A diáknak csak a minősége változik, ha jól végezzük a munkánkat. Ez nem mindig sikerül. Néha kudarcot vallunk, de nekem is eszembe jut a pincérlány, aki szakmunkásból jött a szakközépbe, és olyan jó volt magyarból, hogy végül elvégezte a kommunikáció szakot. Az egyből egy lett, de nem ugyanaz. Hanem az a sokkal jobb egy. Ez a minőség. Az a tanár munkája, hogy a kirúgott pincérnövendéknek megadja az esélyt egy jobb életre. Aztán majd kiderül, hogy él-e vele. Rizikós. Majdnem olyan, mint a lottó. Csak itt többször lehet nyerni. (Boldog Zoltán)

(Forrás: Librarius)

MAGYARORSZÁGON ALIG LÉTEZIK A MAGÁNISKOLAI SZEKTOR, AZ ELITIZMUSA MIATT MÉGIS NAGY FELTŰNÉST KELT

A magániskolák sokszor annak ellenére kerülnek a figyelem középpontjába, hogy a közel 730 ezer magyarországi általános iskolás csupán 3 százaléka, 22 ezer tanuló jár az iskoláknak mindössze 6 százalékát kitevő 154 olyan általános iskolába, aminek a fenntartója nem az állam és nem az egyház. (Ha az óvodákat és a középiskolákat is belevennénk, akkor ez a szám azért magasabb.) A miniméretű magániskolai szektor mégis azért ilyen látványos, mert egyrészt ide járatják gyerekeiket a leggazdagabb magyarok (és az itt élő külföldiek egy része), másrészt ide tartoznak azok a híres reformpedagógiai irányzatokhoz tartozó alternatív iskolák, ahová a jómódban élő elit tagjai íratják a gyerekeiket, ha ki szeretnék őket menekíteni a sokszor megkérdőjelezhető színvonalú közoktatásból. (Kende Ágnes)

(Forrás: Qubit)

Tanügyi intézkedés nincs, de sok iskolában alig van tanár, aki tanítana

Tanügyi intézkedés jelenleg egy iskolában sincs, ugyanis nemrég módosultak a karanténszabályok, az oltatlanokra öt nap karantén vár, aki viszont be van oltva és nincs pozitív teszteredménye, az járhat iskolába. De vannak olyan iskolák, ahol a sok beteg miatt nehéz megoldani az oktatást, ezért áthidaló megoldásokat választottak: van, ahol visszaálltak az online oktatásra, azonban a legtöbb intézmény még a jelenlegi járványadatok mellett is a személyes oktatást preferálja – derül ki az RTL riportjából.

(Forrás: Eduline)

Ránki Sára: ELBALTÁZOTT ÍRÁSBELIK

Összegezve: az idei felvételi feladatsor sem azt kéri számon, amit tanítunk. Nem indulnak a gyerekek egyenlő esélyekkel, eleve nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Gondoljunk a Covid okozta elmúlt másfél évre, az elmaradt órákra, a hiányzó pedagógusokra. Egy általános iskolának nem feladata ugyanakkor egy hatosztályos felvételire felkészíteni, feladata viszont a nyolcosztályos felvételire. De annak a szülőnek a gyereke, aki nem tud magántanárt megfizetni, ahol az egyes feladattípusokat gyakoroltatják a gyerekekkel, eleve hátránnyal indul. Akárhonnan nézem is, még mindig nem jók ezek a felvételi feladatsorok. Vagy azt kérjék számon, amit meg kell tanítani, vagy tanítsunk mást a nyelvről. Azt, amit most számonkértek.

(Forrás: Jelen)

A kormány szeretné, ha úgy sztrájkolnának a tanárok, hogy azért tanítanak is közben

Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok óta folynak a konzultációk, a hétfői volt a hetedik alkalom, amikor leültek tárgyalni a pedagógusok követeléseiről és a január 31-ei kétórás figyelmeztető sztrájkról. A fő követelések a pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonásáról és a bérrendezésről szólnak. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a 444-nek azt mondta, a követeléseikkel kapcsolatos megállapodás ügyében nem jutottak előrébb, szerinte EMMI-s tárgyalópartnereik láthatóan abban érdekeltek, hogy addig húzzák a figyelmeztető sztrájk részleteinek a megbeszélését, amíg a pedagógusok kifutnak az időből.

(Forrás: 444.hu)

UZSALYNÉ PÉCSI RITA A TRANSZHATÁSRÓL, AZ OKOSESZKÖZMENTES ISKOLÁKRÓL ÉS A SZÜLŐI MINTÁRÓL

Hirtelen lett az életünk része a kütyüvilág, nem alakult még ki a kultúrája, nem vagyunk tudatosak. Sikeres elvonót irányító kutató is van olyan, aki azt mondja magáról, hogy maga is leszokóban lévő függő. Sokan azt hiszik, hogy itt csak a videójátékról van szó, pedig nem, hanem az okostelefon használatáról is. Elhitettük magunkkal, hogy minden rendben van, mert elhitette velünk ez a mesterien felépített mechanizmus, amelynek tényleg egyetlen célja van: lekötni az ember figyelmét. Az ember mentegetőzik: ugyan, nem vagyok függő, bármikor ki tudom kapcsolni. De ha igazán elkezdünk ezzel szembenézni, akkor az apró dolgok is nehézzé válnak. Mi lenne, ha nem az ágy mellett lenne a telefonom? Ha nem a telefonra, hanem hagyományos ébresztőórára kelnék fel? Ha kint hagynám a telefont mondjuk este tíz után egy másik helyiségben? Sokaknak ez elképzelhetetlen, pedig nagyot segítenének magukon. A mintaadás rendkívül fontos. A gyerek azt gondolja: miért nem szabad nekem, amikor apa és anya is folyamatosan azt nyomkodja, amikor a tanár is előveszi az órán?

(Forrás: Magyar Nemzet)

„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"

Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg, hogyan gondolkodik egy felvételiző, kreatív-e, van-e nyelvi érzéke, hogy ha bekerül egy tehetséggondozó, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, akkor ott hogyan fogja megállni a helyét – mondta az Eduline-nak a negyedikesek és a hatodikosok magyar nyelvi felvételijéről a Radnóti-gimnázium tanára.

(Forrás: Eduline)

Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész

A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással. Az ilyen iskolák félelme indokoltnak tűnik. Az iskolahálózat elaprózódott, az általános iskolák felében 150-nél is kevesebb a tanuló, ezért a kormány egy reformra, vagy csak egy „sima” költségvetési szigorból fakadó megszorításra hivatkozva akár tömegével zárhatná be ezeket az intézményeket. Így aztán minden körbeér: az iskolabezárástól való félelem miatt a pedagógusok nem buktatnak, a szegregáció és az egyre súlyosabb tanárhiány miatt az oktatás minősége viszont nem javul, sőt romlik, ezért aztán tömegesen kerülnek ki az általános iskolákból olyan fiatalok, akik nem tudnak sem írni, sem olvasni, sem számolni.

(Forrás: Jelen)

PDSZ: Vicc, hogy ilyen kettős mércével kezelik a figyelmeztető sztrájkot és általában az oktatást

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetőségi tagja a Hírklikknek nyilatkozva elmondta, már 17 ezer aláírás (azóta már 20 ezernél is több – a szerk.) gyűlt össze azon a petíción, amelyet a pedagógus-szakszervezetek indítottak a figyelmeztető sztrájk megtartásért és támogatásáért. Kérdésre elmondta azt is még mindig nem fedte fel magát az a névtelen levélíró, aki Orbán Viktornak címezve megfogalmazta, milyen nyomorúságos körülmények között él tanár létére. Pedig több felajánlás is érkezett a szakszervezethez, amit közvetítenének is az érintettnek. Eközben a Facebook-oldalukon egyre többen névvel és arccal beszélnek arról, hogy miért vesznek részt a sztrájkban. Szerinte a kormány csak gyermekmegőrzőként tekint az állami oktatásra, de amikor szóba kerül a sztrájk lehetősége, akkor rögtön szóba kerül az oktatáshoz való, alaptörvénybe foglalt jog, ami szerinte köszönőviszonyban sincs a sztrájktörvényben előírt, a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatással.

(Forrás: Mérce)

A PDSZ tagja is megszólalt a lefújt felvételiről: mindenképp hátrány éri az érintett gyerekeket

Ez egy jó szándékú technikai hiba volt. Nagyon alaposan elő akarták készíteni a felvételit, és nem figyelte az időt, aki végrehajtotta a felbontást. A hibát a gimnázium is elismerte. Tehát nem volt szó visszaélésről? — Egyáltalán nem. Ez senki részéről nem merült fel eddig. Mennyire kirívó ez az eset? — Nem tudok más ilyen esetről, de olyanról se hallottam még, hogy 20 kormányhivatalnok megy ki egy iskolába ellenőrizni. Abban biztos vagyok, hogy ilyen jellegű ügy ekkora sajtónyilvánosságot nem kapott korábban. Mi lesz most a diákokkal? — A járvány miatt eleve kijelöltek két pótidőpontot, amikor meg tudja írni az is a felvételit, aki pozitív teszt, betegség vagy más alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Az egyik ilyen időpontban fogja megírni az érintett 160 diák a tesztet.

(Forrás: Blikk)

Elküldtek egy tanárt egy budapesti gimnáziumból, mert nyomult a lányokra és szexchatbe keveredett a diákjaival

Novemberben elküldtek egy szaktanárt a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumból, mert “az online térben korábbi figyelmeztetés ellenére pedagógushoz nem méltó módon viselkedett”. Az iskola igazgatójának tájékoztatása szerint a rendkívüli felmentés oka az volt, hogy a pedagógus “sorozatosan vétett a szakma etikai követelményei ellen, a tanulókkal szemben tanúsított magatartása, a tanulók által elérhető közösségi oldalon szexuális viselkedése a tanulók lelki és mentális egészségét veszélyeztette”, sőt, “magát egy iskolánk diákja rokonának kiadó, nem valódi lányprofil által küldött képre válaszul” a nemi szervéről küldött fotókat egy közösségi média platformon. A férfi a pornográf fotókat ráadásul egy olyan álprofilnak küldte, amit néhány, általa is tanított tizedikes diák hozott létre csapdának, miután a tanár az iskolában furcsán viselkedett a lányokkal. A kínos képek többekhez eljutottak, a tanárt elküldték és feljelentették, két diák ellen fegyelmi eljárás indult az elküldött tanár emberi méltóságának megsértése miatt.

(Forrás: Átlátszó)

Ellenőrök szálltak ki egy alapítványi gimnáziumhoz és lefújták a felvételit

Szombaton nagyjából negyed órával 10 óra előtt kéttucatnyi kormányhivatalnok ment ki a budapesti Kürt Alapítványi Gimnáziumhoz, amelynek épületében tudomásunk szerint nagyjából 150 diák írta volna meg a központi felvételit. Nem sokkal 10 óra után a jelenlévő diákokkal közölték, hogy nem írhatják meg a magyar nyelv felvételit, legfeljebb csak a matematikát, vagy dönthetnek úgy, hogy jövő hét csütörtökön írják majd meg mindkettőt. Végül ez utóbbi mellett döntöttek.Úgy tudjuk, hogy az ellenőrök azért fújták le a felvételit, mert a gimnázium egyik termében felügyelő tanár 10 óra előtt pár perccel nyitotta ki a vizsgakérdéseket tartalmazó borítékot. A szülők felháborodtak.

(Forrás: hvg.hu)

Covid-teszt: Ott lehetnek a káosz nyomai a mai középiskolai felvételiken

Az iskolák vezetésének egyébként nem sok beleszólása van abba, mi történjen Covid-gyanú esetén. A karanténba kerülőkről a népegészségügyi hatóság dönt, egy teljes osztály vagy akár iskola digitális órarendre átállásáról pedig az operatív törzs. Ezek a döntések a tapasztalatok szerint nem mennek mindig olajozottan, van, hogy két napot is várni kell a hivatali válaszra, miután kiderült, hogy Covid-fertőzött van egy osztályban. Addig, határozat hiányában, úgy folyik az oktatás, mintha mi sem történt volna. De indokolt esetben az operatív törzs nem zárkózik el a digitális órarendre való átállástól. Így például a múlt héten az a közlemény jelent meg a budapesti Madách Imre Gimnázium weboldalán, hogy „a hirtelen megugró fertőzésszám miatt engedélyt kaptunk, hogy január 12. (szerda) és 18. (kedd) között tantermen kívüli, digitális tanrend szerint oktathassunk. Ez valamennyi osztályra érvényes.” Egész osztályok pedig nagyon sok iskolában vannak digitális órarendben, például egy budai általános iskolában 20 igazolt covidos diák miatt nyolc osztály online tanul.

(Forrás: hvg.hu)

„Évről évre több tízezer gyereket lökünk bele ebbe a végtelenül rossz gépezetbe”

Káros a társadalomra, az oktatásra, megviseli a gyerekeket, sőt még a szülőket is – mondja a középiskolai felvételiről az Eduline által megkérdezett oktatáskutató. Árulkodó tény, hogy ma már nemcsak magyarból és matekból hirdetnek különórákat felvételizőknek, hanem „lelki felkészítőket” is, ahol a 10-14 évesek megtanulhatják, hogyan gyűrhetik le a stresszt.

(Forrás: Eduline)

A szekuláris oktatás feltétele a demokráciának – válasz Radó Péternek

Szekularizáció hiányában a Fidesz átmenti a hatalmát az egyházi intézményrendszerbe, melynek beláthatatlan következményei lesznek. Nem ismételhetjük meg a rendszerváltás kudarcát, amikor kompromisszum született mindenből, csak előrébb nem igazán jutottunk. Éppen ezért igenis ambiciózusnak kell lennünk, és törekednünk kell a teljes szekularizációra: egyház csak akkor tarthasson fenn iskolát, ha önerőből hajlandó teljesen szekuláris, polgári, az államival megegyező oktatást biztosítani. Ez lenne az igazi ’karitatív, nonprofit’ tevékenység, nem pedig a gyerekek indoktrinálása a gyakran elavult tanaik követésére. Ráadásul honnan tudjuk, hogy erre nincs társadalmi vagy politikai igény? Nem sok kutatás születik ezzel kapcsolatban. Az viszont látható, hogy a DK népszerű a szekuláris agendával, a magyarok többsége nem keresztény, a fiatalok 94%-a pedig nem tartozik felekezethez. Akkor meg miért kell körbeóvatoskodni az egyház társadalmi-politikai szerepét? (Békés Gáspár)

(Forrás: Milenna)

Bréking: egyetlen magyar iskolában sincs hivatalos zárás a tomboló omikron-hullám közepette

Miután a kormányzat nem rendelt el rendkívüli szünetet a középiskolai felvételi (ami holnap lesz) hetében, hogy a hétvégére minél kevesebb megbetegedés legyen a gyermekek körében, így az iskolákban nagyon gyorsan terjedt a vírus az elmúlt időszakban. Az Emmi új szabályai - nincs tanügyi intézkedés - vélhetően azért léptek életbe, hogy sok gyerek ne kerüljön karanténba, aki felvételizik, illetve azért, hogy sok szülőnek ne kelljen otthon maradnia iskoláskorú gyermekével a járványidőszakban. Ennek ellenére továbbra is nagyon sok iskola, osztály van, ahol terjed a vírus, és rengeteg diák otthon van ezért.

(Forrás: portfolio.hu)

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Pár napja közölte ellenzéki képviselői kérésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma a pályakezdő pedagógusok számát: a 2020/2021-es, vagyis a legutóbbi tanévben összesen 2095 tanár kezdte el pályafutását – és így az egyes pedagógusok által halálpálya-modellnek is hívott pedagógus életpálya-modellt – valamilyen köznevelési-közoktatási intézményben az országban. Az alig több mint kétezer pályakezdő tanár az elmúlt évek legalacsonyabb száma, ráadásul a 2017-2019-es évekhez képest harmadára esett vissza. (A 2019/2020-as tanév adatai fájóan hiányoznak a nyilvános adatsorokból.) Nehezen képzelhető el, hogy ez a drasztikus, egy vagy két év alatt végbemenő bezuhanás pusztán annak lenne a következménye, hogy hirtelen részmunkaidőben kezdték el foglalkoztatni a pedagógusokat. Ráadásul az is kiolvasható az adatokból, hogy a pedagógus végzettséget szerzők száma is csökkent az elmúlt években.

(Forrás: g7.hu)

Arca van annak, akit tehetetlennek gondolsz – holnap indulnak a BIDF 2022 vetítései!

A Mércén rengeteget foglalkozunk nemzetközi politikával, igyekszünk saját életünk, társadalmunk kihívásait minél szélesebb kontextusban bemutatni, és értelmezni. Akik szintén szeretnek más országokban élő emberek történetein keresztül magukra, küzdelmeikre ismerni, vagy csak kitekintenének a Kárpát-medence hétköznapjaiból, azoknak jó szívvel ajánljuk az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (január 22-30.) vetítéseit. A cikksorozatban a Mérce újságírói mutatják be a számukra legizgalmasabb filmeket, és mindenkit bátorítunk, hogy tekintse meg a fesztivál versenyprogramját, mert nagyon könnyű izgalmas filmekbe botlani.

(Forrás: Mérce)

Berúgta az ajtót az omikron variáns, de az Emmi szerint a magyarországi iskolákban nincs semmilyen korlátozás

Magyarországon 2021. december 15. óta az 5-11 éves korosztály képviselői is megkaphatják a koronavírus elleni oltást. A Pfizer által kifejezetten nekik kifejlesztett oltóanyagból a gyerekek 10 mikrogrammnyit, a felnőtt adag egyharmadát kapják, az első szállítmányban 138 ezer dózis vakcina érkezett, azóta pedig már küldenek karanténba egész osztályokat, megfertőződik egy-egy gyerek. Azoknak, akiket beoltottak, iskolába járniuk akkor is, ha érintkeztek fertőzött személlyel, karanténba viszont csak azoknak kell vonulniuk, akik az oltás ellenére fertőződtek meg.

(Forrás: Népszava)

„Egyetlen iskolába sem lopózunk be álruhában” – új utakat keres a Melegség és megismerés program

A tavaly júniusban született homofóbtörvény szerint nevelési-oktatási intézményben külsős személy vagy szervezet csak nyilvántartásba vételt követően tarthat foglalkozásokat. Az országban egyedül a Melegség és megismerés (továbbiakban MM) funkcionál LMBTQ-fókuszú iskolai programként, amit tavaly elvileg kitiltottak az iskolából, a gyakorlatban azonban nem született meg a végrehajtási rendelet, így nincs törvényes akadálya a foglalkozások megtartásának. Más kérdés, hogy a meghívások lenullázódtak.

(Forrás: hvg.hu)

Színvonalasabb oktatással és béremeléssel küzdene az ellenzék a szegénység ellen, de az adópolitikában nem lesz nagy változás

„Az embereket jobban érdekli a külpolitika, mint a szegénység” – viccelődött Kész Zoltán, amikor megnyitotta az Ellenzéki Kerekasztal beszélgetéssorozat csütörtöki felvonását. Tíz-egynéhányan ültek a közönség soraiban, hogy meghallgassák, mit gondolnak az ellenzéki pártok képviselői a szociálpolitikáról. Múlt héten, amikor erkölcsi alapú külpolitikáról beszélgettek, telt ház volt ugyanitt. Nem lehet az embereket utcára tenni. Mivel a teljes ellenzéki programot még nem hozták nyilvánosságra, nem mindig könnyű megítélni, mi számít konkrét ígéretnek, és mi egy-egy párt vagy politikus ötletének.

(Forrás: 444.hu)

A magyar iskolák közel felében már ma sincs elég matektanár

Magyarországon a pedagógusellátottságra, illetve az esetleges tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak – derül ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett, a T-TUDOK oktatáskutató cég által végzett kutatásából. A területre egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás. A tankerületek eseti módon és nem transzparensen határozzák meg, hogy melyik iskolában mennyi státuszt engedélyeznek, mivel nincs erre vonatkozóan átlátható szabályozás, míg a kötelező óraszámokra, illetve a helyettesítésekre vonatkozó szabályozás igen rugalmas.

(Forrás: hvg,hu)

„Igazgató asszony maga köteles böngészni az EESZT-t és az ott megjelenő pozitív teszteredményeket jelenteni”

Több iskolában is azt a feladatot kapták az intézményvezetők, hogy folyamatosan figyeljék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a pedagógusok, diákok pozitív koronavírusteszt-eredményeit – értesült a Népszava több forrásból is. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szintén megerősítette, hogy egyes intézményvezetőket erre utasított a területi népegészségügyi hatóság, ugyanakkor tud olyan iskolákról is, ahol az igazgatók semmit nem tudnak erről. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter gimnáziumi igazgató is azt nyilatkozta a Népszavának: az intézményvezetők nyomon követhetik a Köznevelési Információs Rendszer és az EESZT összekapcsolt felületén az intézményükhöz tartozó járványügyi adatokat.

(Forrás: Népszava)

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Az alig több mint kétezer pályakezdő tanár az elmúlt évek legalacsonyabb száma, ráadásul a 2017-2019-es évekhez képest harmadára esett vissza. (A 2019/2020-as tanév adatai fájóan hiányoznak a nyilvános adatsorokból.) Nehezen képzelhető el, hogy ez a drasztikus, egy vagy két év alatt végbemenő bezuhanás pusztán annak lenne a következménye, hogy hirtelen részmunkaidőben kezdték el foglalkoztatni a pedagógusokat. Ráadásul az is kiolvasható az adatokból, hogy a pedagógus végzettséget szerzők száma is csökkent az elmúlt években. A valamilyen pedagógusképzésre jelentkezők száma 2016 és 2021 között a kétharmadára esett vissza: 2016-ban több mint 20 ezren, 2019-ben mintegy 15 ezren, a 2020-as mélyponton alig több mint 11 ezren, míg 2021-ben körülbelül 13 ezren jelölték meg valamelyik helyen valamelyik pedagógus szakot.

(Forrás: g7.hu)

Totyik Tamás: Egy sztrájk, és ami mögötte van

A pedagógus szakszervezetek tervezett januári és márciusi tiltakozó sztrájkjának résztvevői a versenyképes pedagógusbérekért és a munkaterhek csökkentéséért küzdenek, ám a harc valójában a jövőről szól. Arról: lesz-e még valaha Magyarországon megfelelő létszámú és jól képzett pedagógusgárda, amely meg tudja akadályozni, hogy a társadalom jelentős része beleragadjon a tudatlanságba. A tét, a felelősség óriási, ennek felismeréséhez akarat kell, a cselekvéshez pedig elszántság.

(Forrás: Mérce)

MA MÁR A „NEM TUDOM, HOGY TOLOM VÉGIG EZT A HETET” LETT A NORMA – SZÜLŐK, MUNKÁLTATÓK ÉS PEDAGÓGUSOK A JÁRVÁNY BERMUDA-HÁROMSZÖGÉBEN

Nehéz helyzetben van most szinte mindenki: az óvodások, akik – mint minden évben – idén is szinte mindig náthásak, csak éppen most egészen mást jelentenek a tüneteik. A szüleik, akiknek meg kellene oldani, hogy otthon maradjanak velük, és rendben ellássák őket, a szülők munkáltatói, akik kénytelenek valahogy megoldani, hogy a munkaerő teljesen kiszámíthatatlanul fluktuálódik, és a pedagógusok, óvónők, intézményi dolgozók, akik folyamatosan ki vannak téve a fertőzésveszélynek. De hol lehet erre az összetett problémakörre a megoldás?

(Forrás: wmn.hu)

Gyorsan terjed a járvány a budapesti óvodákban, több száz gyerek most is karanténban van Gyorsan terjed a járvány a budapesti óvodákban, több száz gyerek most is karanténban van

Van olyan budapesti kerület, ahol 18 óvodai csoport, összesen 315 gyerek van karanténban, máshol minden ötödik ovis csoportot haza kellett küldeni koronavírus-fertőzés miatt, sőt vannak olyan fővárosi óvodák is, amelyeket teljes egészében be kellett zárni. Gyorsan terjed az omikron a legkisebb gyerekek között is, pedig a legtöbb óvodában már hónapokkal ezelőtt szigorú járványügyi szabályokat hoztak.

(Forrás: Eduline)

„Ha tiltják a párbeszédet, oda a bizalom” – kötelező lett az oltás, felmondott a két pécsi angoltanár

– Rémálom ez az egész. Így foglalta össze az elmúlt hetek történéseit Virágh Judit, pedagógus. Kollégája, Elter Rita is hasonlóan vélekedett. Judit és Rita angoltanár, eddig a pécsi nevelési központ – a „Nevkó” – 1-es számú általános iskolájában oktattak, s mivel nem kértek oltást a Covid ellen, a novemberi kormányrendelet értelmében januártól fizetés nélküli szabadságra kellett menniük. Ők inkább felmondtak.

(Forrás: Népszava)

Átlátszó: Napirenden van a Műszaki Egyetem modellváltása, de csak a választások után dönthetnek erről

Az Átlátszónak nyilatkozó források szerint magas szinten felmerült, hogy sok más egyetemhez hasonlóan, a BME-t is egy vagyonkezelő alapítványba szerveznék ki. Az egyik forrás azt mondta, ezen a január 15-i találkozón szóba került modellváltás, amit a dékánok egy része, valamint Kotán Attila kancellár is támogatna. A másik BME-s forrás azt mondta, a modellváltást leginkább az egyetemen belülről szorgalmazzák, a zalaegerszegi találkozón a BME vezetőinek egy része informálisan kérte Palkovicsot, hogy kezdeményezze egy új vagyonkezelő alapítvány létrehozását a BME számára. A Telex információ szerint a BME vezetésében korábban lehetségesnek tartották, hogy még az április 3-i országgyűlési választás előtt megtörténhet a modellváltás, azonban az egyetem szenátusa annyira megosztott a kérdésben, hogy erre addig valószínűleg nem fog sor kerülni.

(Forrás: telex)

73 ezer diákot várnak a szombati felvételire, sok középiskola szigorú Covid-szabályokkal készül

„Aki teheti, tartsa otthon a gyerekét a felvételit megelőző napokban, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt” – ezt a tanácsot adta a középiskolai felvételire készülő diákok szüleinek néhány nappal ezelőtt a Civil Közoktatási Platform. Nem véletlenül: járványügyi szempontból kifejezetten rossz pillanatban lesz a szombati központi írásbeli, amelyre majdnem 73 ezer általános iskolást várnak. Az Eduline-hoz érkező információk szerint nagyot ugrott a koronavírus-fertőzöttek száma az iskolákban, egyre több diák kerül karanténba, sőt több intézmény teljes egészében bezárt egy vagy két hétre.

(Forrás: Eduline)

Ki fogja tanítani a gyerekeinket?

Két év alatt harmadára csökkent a kezdő pedagógusok száma. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére válaszolva, az Emmi nem könnyen árulta el a megdöbbentő számot: míg 2018-ban még hatezren álltak munkába, 2020-ban már csak kétezren. Nahalka István oktatáskutató szerint ez súlyos problémákat okoz. Pedig a pedagógus szakszervezetek is régóta figyelmeztetnek rá, hogy baj látszik, előbb-utóbb nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket. A kevés bér és a nagy leterheltség nem vonzza a fiatalokat a pályára. A már-már gumicsontként rágott pedagógus béremelés pedig egyre csak várat magára.

(Forrás: hírklikk)

Százak mentek vissza Romániába, ezrek maradtak

Évről évre egyre több diák lépi át a határt Románia magyarlakta településein, hogy Magyarországon folytassa a középiskolát. Az agyelszívás nehezen érinti a partiumi magyar gimnáziumokat, hosszú távon pedig a szórványmagyarság közösségeit is kihívás elé állíthatja, ha a jövő értelmisége már tartósan az anyaországban telepedik le. A 16 éves Örs másfél éve kezdte a gimnáziumot Gyulán, és bár szereti a határ túloldalán fekvő Nagyzerindet, azt mondja, ma már inkább otthona a magyarországi város, mint a romániai falu, ahonnan jött. Az ő példáján keresztül mutatjuk be a Romániából Magyarországra ingázó tizenévesek történetét.

(Forrás: telex)

Meg kell teremteni a feltételeket a tudományra éhes diákoknak

Mindent megtett a Magyar Innovációs Szövetség, hogy az idén több diák jelentkezzen a tudományos tehetségkutató versenyre, ám valószínűleg a feltételek hiányossága miatt ezt nem sikerült elérni. Pakucs János elnök szerint a jövő évben több iskola is erősítheti technikai és személyi hátterét. Még bő két hónapjuk van pályamunkáik kidolgozására azoknak a középiskolás diákoknak, akik a 2021/2022. évi Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny első körében továbbjutottak. A speciális tanulmányi megméretés során a fiataloknak önálló tudományos, innovatív projekteket kell megvalósítaniuk április 1-jéig.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„A Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert meg kell szüntetni”

Új Nemzeti alaptanterv és közoktatási törvény, a tankerületi rendszer felszámolása és a pedagógusbérek rendezése – többek között ezeket ígéri az egységes ellenzék oktatáspolitikai kommunikációjáért felelőse, Tóth Endre. Három lépcsőbe soroljuk az intézkedéseket: vannak azonnali, gyorsan végrehajtható intézkedések, mint például az önálló Oktatási Minisztérium felállítása. Majd az egy-két éves, középtávú megoldások, ezek közé tartozik egy új közoktatási törvény kidolgozása is. Végül a hosszabb távú, tág reformok, amelyeket két évnél több időbe telik előkészíteni, egyeztetni.

(Forrás: Népszava)

Szövegértés-szövegalkotás fejlesztése animációkkal

Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan lehet a szövegértést-szövegalkotást animációk készítésével fejleszteni. Egyre inkább szükségszerűvé válik a szóbeli kifejezőkészség formálása, mivel egyre nehezebben szólalunk meg, nehezebben fejezzük ki magunkat nagyobb közönség előtt. KÜLÖNÖSEN FONTOS EZ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ DIÁKOK ESETÉBEN, HISZEN NEKIK MÉG NAGYOBB PROBLÉMÁT OKOZ A SZÖVEG MEGÉRTÉSE, ÉS ÖNMAGUK KIFEJEZÉSE. A szövegértés eredményességét kognitív képességek is befolyásolják, mint például a figyelem, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás stb., így azoknak a tanulóknak, akik eleve hátrányból indulnak ezen képességeket tekintve, szükségessé válik, hogy különböző eszközök segítségével megerősítsük ezeket a területeket.

(Forrás: Moderm Iskola)

Ónody-Molnár Dóra: MERÉNYLET EGY GENERÁCIÓ ELLEN Szegregálásra költött uniós milliárdok (1.rész)

Magyarország azt a vállalást tette az Európai Bizottság felé, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkenti a korai iskolaelhagyók arányát. A kitűzött célt egyelőre nem teljesítette, viszont alibiprojektekre számolatlanul égeti a közpénz-milliárdokat. Egy olyan uniós projekt nyomába eredtünk, amely már a megalkotásakor is kudarcra volt ítélve. Nem lehet ugyanis egy lemorzsolódást erősítő oktatási rendszerben uniós projektecskéken keresztül strukturális változásokat elérni.

(Forrás: Jelen)

Mikszáth Kálmánra emlékeznek születése 175. évfordulóján

Mikszáth Kálmánra emlékeznek születése 175. évfordulóján a felvidéki Szklabonyán és a Nógrád megyei Balassagyarmaton szombaton és vasárnap; az író szülőfalujában bemutatják az új állandó kiállítást, Balassagyarmaton emlékülést is rendeznek – tájékoztatta az MTI-t a Mikszáth Kálmán Társaság alelnöke.

(Forrás: Respublika)

„A hatodikos otthon covidosan, ovis öccse kórházban oxigénkezelésen, a negyedikes öccs mehet suliba”

A „Felvételi a járvány árnyékában” című írásukban a szülők arra hívják fel a figyelmet, hogy a tesztekre épülő középiskolai felvételi eljárás „a szakirodalom szerint eleve rossz gyakorlat, egyebek mellett a több szempontból is kontraszelektív jellege, és a fokozott stresszhelyzet miatt is. Az írásbeli felvételi nagy terhet ró a diákokra mentálisan is”.Burai Vera, a Szülői Összefogás Közösség képviselője a 168-nak adott interjúban arról beszélt, hogy eleve egy nagyon rossz gyakorlat ez az írásbeli, évek óta mindenki erről beszél. Most ebben a helyzetben, amikor két éve nem tudnak rendesen készülni a gyerekek, és nyilván eleve rosszabb feltételekkel indulnak, mint eddig, ez még nehezebb helyzetet okoz, és ez csak az írásbelinek az egyik oldala. A másik az, most egyre inkább azt látják, hogy rengeteg beteg van. Mint írják, most, a járvány idején még inkább megterhelő a központi felvételi megírása a gyerekeknek, hiszen az előző tanévekben nem tudtak megfelelően tanulni az iskolában. „A pandémiás helyzet az eleve súlyosan forráshiányos, működési zavarokkal terhelt iskolarendszert még nehezebb helyzetbe hozta, a meglévő társadalmi különbségeket elmélyítette, és tovább növelte az esélyegyenlőtlenséget.

(Forrás: 168 óra)

Mennyit keres ma egy tanár, és mennyit keresett a Monarchia alatt?

Gondolta volna, hogy utoljára a tágabb értelemben vett Rákosi-korszakban volt olyan alacsony a pedagógusok fizetése, mint amilyen szintre 2013-ra, az életpályamodell bevezetése előtti időpontra züllött? S hogy ez volt az a két időszak a magyar történelemben, amikor egy átlagos mezőgazdasági munkás is többet vitt haza egy általános iskolai tanárnál? Hát azt, hogy a Horthy-korszakban egy – akkoriban tényleg luxusnak számító – új autó is kifért volna egy évi tanári bérből? Cikkünkben annak jártunk utána, hogyan alakultak a pedagógusi bérek az elmúlt évszázadban, s ehhez a legjobb viszonyítási pontnak – történelmi BigMac-index és bonyolult viszonyítási rendszer híján – az akkori legtöbb embert foglalkoztató ágazat, a mezőgazdaság, s azon beül is a kétkezi munkás, a napszámos bére tűnt.

(Forrás: Mandiner)

Újabb tíz százalékot ad a pedagógusoknak a kormány januártól

Jövő év januárjától egy 10 százalékos béremelés lesz a pedagógusoknál, ennek a többletfedezete mintegy 63 milliárd forint – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese Facebook-oldalán. A Magyarország Kormánya Facebook-oldalra feltöltött videóban az államtitkár elmondta, a koronavírus-járvány okozta többletkiadások ellenére a kormány úgy döntött, hogy folytatja a béremeléseket a közszférában; a gazdaság többletteljesítménye az, ami megalapozza ezeknek a béremeléseknek a fedezetét. Nem ez az első béremelés, hiszen a tavalyi évben is a járvány ellenére már volt egy 10 százalékos béremelés, és az első csoport, akik számára a kormány egy nagyobb léptékű béremelést indított, szintén a pedagógusok voltak, amikor egy több év alatti, 50 százalékos béremelést hajtottunk végre. Az a tervünk, hogy 2023-ban egy nagyobb léptékű pedagógus béremelésre is sor kerülhet Magyarországon – fogalmazott Rétvári Bence.

(Forrás: Index)

Dinamikus ének-zene tanítás. Farnadi Tamarával Buda Sára beszélgetett 2021 decemberében

Engem Kodály Zoltán szellemisége Kokas Klára megismerése után ért el. E két mester művészi és tudományos találkozásában nyert értelmet minden dolog, amit tanultam addig a zenetanulásról, a tanításról és a kodályi teljes emberré nevelésről. Ekkor tudtam végre belemerítkezni e két nagy zenei útba, ami a tanítás és tanulás legmagasabb céljait és eszközeit mutathatta így meg a kutatásaim során. Számomra már ők ketten mutatják az utat, melyen haladnom kell.

(Forrás: tani-tani online)

Az iskolai felvilágosításokat tartó civilek a homofób népszavazásig még regisztrálni sem tudnak a kormánynál

Legalábbis elvileg, mivel jelenleg – hiába fogadta el a törvényt a fideszes többség (a Jobbik közreműködésével) már bő fél éve – azt sem tudni, hogy a szervezeteknek hol kellene regisztrálniuk. Ezt a szervet Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a mai napig nem jelölte ki – derül ki az RTL riportjából. Ahogy a lap felidézi a regisztrációs kötelezettség vonatkozik a szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozásokat tartó szervezetekre. A törvény kimondott célja, hogy meggátolja az „LMBTQ-propaganda” terjedését az iskolákban.

(Forrás: Mérce)

A középiskolába felvételizőknek nyújtanak segítséget

A kialakult járványhelyzet miatt az általános iskolás 4. osztályos, 6. osztályos, 8. osztályos, végzős tanulók nem, vagy csak részben tudnak eljutni olyan tematikus pályaorientációs napokra, nyílt napokra és börzékre, ahol a továbbtanulásukról tájékozódhatnának. Ez megnehezíti nekik, a szüleiknek és a tanáraiknak, hogy meghatározzák, a diákok melyik középiskolába jelentkezzenek. Ezen hiányt igyekszik pótolni a #hovatovább – Középiskolai Nyílt Napok, Börze és Expo, mely biztonságosan, a célcsoport számára hasznos információkat összesítve online jelentkezik. A főszervező Felelős Szülők Iskolája a felvételivel kapcsolatos döntéseket kívánja megkönnyíteni előadások, bemutatkozók formájában január végén és február elején.

(Forrás: Infostart)

„A Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert meg kell szüntetni”

Új Nemzeti alaptanterv és közoktatási törvény, a tankerületi rendszer felszámolása és a pedagógusbérek rendezése – többek között ezeket ígéri az egységes ellenzék oktatáspolitikai kommunikációjáért felelőse, Tóth Endre. Az egyik legsürgetőbb feladat a pedagógusbérek rendezése. Amíg egy kezdőpedagógus egy penészes lakásban, üres tésztán kénytelen élni, addig nem tud teljes odaadással a tanításra, a diákokra, saját szakmai fejlődésére koncentrálni. Az, hogy a béreket milyen gyorsan sikerül rendezni, nyilván a költségvetés helyzetétől is függ. Egy azonnali emelésre mindenképp szükség lesz, majd egy lépcsőzetes, felmenő rendszerben szeretnénk tovább emelni és értékállóvá tenni a tanárbéreket. Az első lépések között szerepel a szabad tankönyvválasztás visszaállítása is, hogy szeptembertől a pedagógusok már olyan tankönyvekből taníthassanak, amelyeket a munkájukhoz a legmegfelelőbbnek tartanak.

(Forrás: Népszava)

\\\"178.193 forintból nem lehet tisztességesen megélni\\\" - írja az ország egyik legjobb gimnáziumának tanára

Minden keresettel rendelkező, vásárló, rezsit fizető ember számára világos, nagyjából mennyit kell fizetni mostanában az alapvető szükségleteink rendezésére. Én azért tudok pedagógusként dolgozni, mert a szüleimnek köszönhetően nem kell albérletet fizetnem. El sem tudom képzelni, hogy mi lenne, ha albérletben kellene élnem. Hóvégén így is kétszer meggondolom, vegyek-e gyümölcsöt… 178.193 forintból nem lehet tisztességesen megélni, az pedig fel sem merül, hogy megtakarítást halmozzak fel. És itt jönnek szembe azok az egzisztenciális szorongást okozó nagy kérdések, hogy meddig élhetek abban a lakásban, amiben jelenleg, lesz-e valaha autóm, és ha eszembe jutna családot alapítani, miből tudnék felnevelni egy gyereket. Teljesen kilátástalan anyagi helyzetet okoz, ha valaki a gyerekeket választja hivatásául. Kezdőként és 30 éve pályán lévő kolléga esetében is.

(Forrás: Eduline)

Kiderült, mennyit keres ma egy fővárosi gimnáziumi tanár

A pedagógus pontosan leírja saját helyzetét is, hogy azon keresztül világítsa meg a helyzetet. E szerint a negyedik tanévében, egy osztály elballagtatása után, az úgynevezett pedagógus-életpályamodellben gyakornoki szintet meghaladva jelenleg 178 193 forint a nettó fizetése. Pontosabban a szakmai ágazati pótlékkal kiegészült fizetése, mert az alapilletménye nagyjából 160 000 forint. A következő havi fizetése az újabb pótlékemelés miatt 207 000 forintig emelkedik. Nem a fizetés nő tehát, hanem a pótlék. (Ami bármikor elvehető.) A pedagógusbéreket még mindig, most, a minimálbér emelése után is a 2014-es minimálbérhez kötik.

(Forrás: telex)

„Nem a gyerekek fontosak, hanem a saját hatalma”

A Budapest Pride szerint Orbán szándékos félrevezetéssel próbálja összemosni a gyermekbántalmazást a meleg és leszbikus emberekkel. Ez vélhetően nem véletlen, hiszen a kormányfő tegnap is sokat beszélt az országgyűlési választások napjára, április 3-ra kiírt homofób – a kabinet által gyermekvédelminek titulált – népszavazásról. Orbán a saját narratíváját erősítve hangsúlyozta, Magyarország olyan ország, ahol a felnőtt emberek felelősséget tudnak vállalni a saját életükért, és nem tartozik a kormányra, kinek, milyen a szexuális irányultsága. A referendum nem is erről szól – folytatta a miniszterelnök – hanem a gyerekekről, akiknek nevelése a szülő joga, mindegy, hogy homo- vagy heteroszexuális. – Az iskola nem mondhatja, hogy olyan propagandát állít szembe a gyerekekkel, mellyel nem ért egyet a szülő, és nem szabad, hogy az iskolákba beférkőzzön a propaganda – mondta.

(Forrás: Népszava)

Kipihentebb diákok, kevesebb dugó: miért nem 9 órakor kezdődik az iskola?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és az Adom Diákmozgalom is támogatná a 9 órai iskolakezdést, ami a szakemberek szerint is fokozná a diákok teljesítményét. A fizikai jólléten túl a dugók is csökkennének. Karácsony Gergely főpolgármester tavaly nyáron levélben fordult a budapesti tankerületek vezetőihez ez ügyben, és noha vidéken is több kezdeményezés indult, a diákok többségének máig 8 órakor csengetnek be.

(Forrás: index)

A pedagógushiány miatt iskolabezárásokra, csoportlétszám-emelésre készül a kormány

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) jelenleg nem tudja pontosan felmérni az oltatlan pedagógusok távozása miatt az oktatásban bekövetkezett károkat, mivel sok adatnak nincsenek birtokában. Úgy számolnak, a pedagógusok két százaléka biztosan kiesett – tudtuk meg Totyik Tamástól. A PSZ alelnöke azt mondja, a minőségi oktatás összeomlása már két-három éve bekövetkezett, az iskola gyermekmegőrző funkciója az, ami még nem omlott össze. Az biztos, hogy a kormány szándéka szerint 2023-ban a közoktatás szerkezetének felülvizsgálata után képzelhető el jelentősebb bérrendezés a pedagógusoknál.

(Forrás: Hírklikk)

Szinte az összes tudós felállt, miután a Kásler-féle intézet „einstandolta” az év történelmi kiállítását

Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között mintegy tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal. A lapunknak nyilatkozó érintettek azt mondják: a politikai nyomásgyakorlás elfogadhatatlan, A pozsonyi csata című botrányfilmmel hírnevet szerzett új kurátor kezében pedig szakmailag tönkremehet a projekt.

(Forrás: válasz online)

A francia általános iskolák fele bezárhat a tanársztrájk miatt

Évtizedek óta nem látott sztrájkra készülnek a tanárok Franciaországban. A tervek szerint 75 százalékuk nem fogja felvenni a munkát csütörtökön, ami azt jelenti, hogy az általános iskolák felében egyáltalán nem lesz tanítás. A szakszervezetek azért tiltakoznak, mert szervezetlennek látják a kormány vírussal kapcsolatos intézkedéseit az iskolákban. Azt mondják, sem a dolgozókat, sem a gyerekeket nem sikerült megvédeni, nem szervezték meg a fertőzött tanárok pótlását, miközben az iskolákban ki se látnak a kontaktkutatásból és a tesztelésből.

(Forrás: 444.hu)

Tényleg egész évfolyamok kerülhetnek karanténba az omikron miatt, egyre gyorsabban terjed a vírus az iskolákban

Nagyot ugrott a koronavírus-fertőzöttek száma több általános és középiskolában – tudta meg az Eduline. Van olyan budapesti gimnázium, ahol a következő két hétben csak online tanítanak majd, máshol több mint ötven diák és tanár tesztje lett pozitív a múlt héten. A januárra-februárra tervezett nyílt napok szinte mindenhol elmaradnak, az Educatio-kiállítást viszont megtartják.Az Eduline-hoz egyre több általános és középiskolából érkeznek olyan hírek, hogy a téli szünet utáni második héten megugrott az igazolt fertőzött diákok száma – sok helyen egyszerre több osztály volt kénytelen átállni digitális oktatásra. Számítani lehetett rá. Már december végén egyértelmű volt, hogy a koronavírus-járvány ötödik hulláma januárban elindul, ráadásul ezt már a jellemzően enyhébb tüneteket okozó, de az eddigi változatoknál sokkal gyorsabban terjedő omikron okozza majd. A diákok átoltottsága pedig nem elég nagy ahhoz, hogy az iskolákban ne terjedjen a vírus – az 5-18 évesek harmada egy, negyede pedig két oltást kapott eddig.

(Forrás: Eduline)

Minőségi megújulás a menzákon

Ablakon kiadott étel helyett svédasztalos étkeztetést, egyetlen menü helyett szélesebb kínálatot vezetne be a hazai menzákon a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége. A szakmai szervezet szerint a közétkeztetési rendszer minden területe megérett a felülvizsgálatra, olyan változásokra van szükség, amelyek garantálják, hogy a lemorzsolódás helyett egyre többen vegyék igénybe a közétkeztetést, s jussanak egészséges, tápláló ételhez.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Magyarországi példa mutatja, hogy működik az integrált oktatás

Kézdi Gábor és Surányi Éva az egyik legnagyobb Magyarországi integrációs program hatását vizsgálták tanulmányukban. (A teljes kutatási itt érhető el angolul.) Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat programja a 2003/2004-es tanévben indult, 45 általános iskola részvételével. A program célja a hátrányos helyzetű és roma diákok integrált és minőségi oktatása volt, amelyhez az iskolák anyagi, és szakmabeliek által kidolgozott pedagógia-módszertani támogatást is kaptak. A résztvevő iskolák önkéntes jelentkezésen alapuló pályáztatással kerültek kiválasztásra, és a kötelező integrált oktatáson felül megválaszthatták, hogy a pedagógiai tartalom mely elemeit (pl. csoportmunka, kooperatív tanulásszervezés) építik be tanmenetükbe és melyeket nem.

(Forrás: telex)

Nyáron indulnának az ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok, de a programról senki nem tud semmit

A nyelvtanfolyamok lebonyolításáért felelős Tempus Közalapítvány nem nyilatkozhat, az Emmi nem hajlandó nyilatkozni, az iskoláknak semmi információja nincs, noha a tanév egyik legnagyobb, bonyolult szervezést igénylő projektjéről van szó. A mintegy 140 ezer diákot és mintegy 10–15 ezer pedagógust érintő program szervezésére pár hónap maradt.

(Forrás: hvg.hu)

Pénzes Ottó: Nem gyerek-, hanem pedagóguscentrikus iskolát akartam létrehozni

Egy iskola, mely hírhedt is lehetne, ehelyett népszerű mind a tanárok, mind a diákok körében. Egy iskola, melyben Hazaszeretet lépcsőn és Történelem lépcsőn sétálnak fel-le a gyermekek. Egy iskola, ahol a diákok szekrényein magyar tudósok, kutatók, találmányok képei láthatók. Pénzes Ottóval, a mátészalkai Képes Géza Általános Iskola igazgatójával beszélgettem.

(Forrás: Szemlélek)

A távozó pedagógusok béréért harcolnak az intézmények

A távozó pedagógusok pótlása: szétosztják az órákat, összevonják a csoportokat- A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) előzetes felmérése szerint az intézmények 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kieső pedagógusok osztályait, óráit szét fogják osztani, a csoportokat össze fogják vonni. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója lapunknak elmondta: náluk is csak így tudták megoldani az angoltanár kiesését, ami a diákoknak új kihívást, a pedagógusok számára pedig magasabb óraszámot és több felkészülést jelent.

(Forrás: index)

Ingyenes digitális gyermekvédelmi tananyag szülőknek

A Gyerekkel a digitális világban című tananyag a digitális gyermekvédelem alapvető szempontjait, a digitális nevelés alapjait mutatja be. Támogatást, segítséget, azonnal használható információkat, eszközöket kínál, szórakoztató, interaktív módon – közölte az anyagot összeállító Digitális Jólét Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A sztrájkra készülő tanárok dühét szítja az aldis eladók bére is

Miután kiderült, hogy a bolognai típusú, hároméves alap- és kétéves mesterképzésre kevesen mennek, azzal igyekeztek vonzóbbá tenni a pályát, hogy újra ötéves osztatlan képzésben tanulhatnak a pedagógusnak készülő diákok, ám a kezdeti lelkesedés tovaszállt, ma már újra nagyon kevés a jelentkező. Ez azt mutatja, hogy nem a képzési formával van a gond, nem érdemes azt fércelgetni – mint ahogyan egyébként idén szeptembertől újrafazonírozzák –, mert az alapvető probléma a bérezéssel és a munkakörülményekkel van. Ráadásul egyes, főleg humán tárgyakból szakmailag is egyre vállalhatatlanabb követelmények elé állítják a tanárokat az új Nemzeti alaptantervben foglaltakkal.

(Forrás: hvg.hu)

AZ EMMI ÁMOKFUTÁSBAN – MIKÖZBEN EGYRE MÉLYÜL A KÁOSZ AZ INTÉZMÉNYEKNÉL

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) újabb mocskolódó közleményben „üzen” annak a szakszervezetnek, aki a közoktatás működőképességét súlyosan veszélyeztető helyzetre igyekszik felhívni a figyelmet: „A baloldal és szövetségeseik hergelése ellenére minden feladatellátási helyen újraindul az oktatás a téli szünetet követően” – írják, ezzel nyilván megalapozva a konstruktív eszmecserét velünk, akiknek pont annyi közünk van a baloldalhoz, mint hozzájuk. Azaz pontosan semennyi. A „felelős minisztérium” célja továbbra is csak a figyelemelterelés lehet – érdemi válaszokat a felmerülő problémákra véletlenül sem adnak. Pedig a saját – nyilván győzelmi hangulatúnak szánt – közleményük is már súlyos, rendszerszintű problémákat árul el:

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

780 pedagógus kapott eddig felmentést Káslertől az oltás alól, hogy mi az indoklás, azt nem tudni

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői közleményéből derül ki, hogy a 78 ezer állami intézményekben dolgozó pedagógusok egy százaléka kapott mentesítést Kásler Miklóstól a kényszerszabadságolás alól azért, mert még nem vette fel az első oltását. Ez 780 pedagógust jelent, az, hogy mi jogosít fel valakit ilyen felmentés megszerzésére, azt nem részletezi a közlemény.

(Forrás: Mérce)

30 ezer diákot érint a kötelező oltás miatt jelentkező tanárhiány, de a kormány csak gyurcsányozik a PDSZ szerint

Az EMMI szerint a közoktatásban tevékenykedő 78 ezer munkavállaló 94%-a már felvette az oltást, 3% szakorvosi ellenjavallattal, 1 % miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1% van betegállományban, illetve vár mentesítési kérelme elbírálására, mely napokon belül lezárul és csak egy százalék azok aránya, akiket fizetetlen szabadságra küldtek. A minisztérium szerint tehát nem áll fenn olyan tanárhiány, amely jelentős hatással lenne az oktatási rendszer működésére.

(Forrás: Mérce)

Az 5-11 évesek kevesebb mint 10 százalékát regisztrálták eddig koronavírus elleni oltásra

A koronavirus.gov.hu adatai szerint az 5-11 éves korosztályból eddig összesen 62 ezer gyereket regisztráltak a szülők. A KSH adatai szerint ebben a korosztályban 646 ezren vannak, vagyis 10 százalékukat sem jelentették be oltásra. A 62 ezer regisztrált gyerekből 48 ezren kapták meg eddig a vakcina első adagját. A gyermeket kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál oltják, utóbbi esetben is szükség van a regisztrációjukra.

(Forrás: 444.hu)

Stumpf István: az egyetemi modellváltás a magyar versenyképesség záloga

Az újonnan váltók egyértelműen megtapasztalták, hogy sikersztorivá vált az egyetemi modellváltás, a nagy kritikusok is támogatólag léptek fel az utolsó néhány hónapban, mert látták, hogy ennyi pénz nem ment még az egyetemre, és ilyen perspektivikusan nem lehetett tervezni – mondta Stumpf István az InfoRádió Aréna című műsorában. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos beszélt az egyetemek idei 1000 milliárd forintos támogatásáról, az oktatói bérekről, a teljesítményelvűségről is, és arról is, hogy milyen egyetemet építenek Tokaj-Hegyalján.

(Forrás: Infostart)

PDSZ: óriási problémát okoz az oltatlan tanárok kiesése

Az Emmi hétfői tájékoztatása szerint az állami iskolákban a tanárok 1 százaléka rendelkezik miniszteri mentesítéssel, további 1 százalék van betegállományban, illetve vár mentesítési kérelme elbírálására, mely napokon belül lezárul. Azt közölték, hogy a 78 ezer pedagógus 94 százaléka oltatta be magát, és egy százalék nem vette fel az oltást, így nem dolgozhat. A fentieken túl ugyanakkor egyre többen jelzik vissza a szakszervezetnek, hogy védettségi igazolványra, illetve ellenanyagszintet igazoló laboreredményre meghatározott ideig szóló igazolást kaptak a foglalkozás-egészségügyi orvostól, tehát ilyen mód valamelyest csökkent azok száma, akik január 3-án még nem léphettek be az oktatási intézményekbe tanítani. Nem elhanyagolható továbbá azok száma sem, akik eddig táppénzen, vagy normál szabadságon voltak – folytatta Nagy Erzsébet –, akik esetében 30+15 nap érvényes, tehát a visszatérésüktől számítva ennyi idejük van arra, hogy beoltassák magukat, vagy szerezzenek orvosi igazolást, de közben bemehetnek tanítani.

(Forrás: Infostart)

A kórházban kezelt koronavírusos gyerekek kétharmadának van alapbetegsége

Az elhízás bizonyult a leggyakoribb rizikófaktornak a kutatás szerint. A koronavírusos megbetegedés kapcsán kórházba kerülő gyerekek közt sok a súlyos állapotú beteg az amerikai járványügyi központ adatai szerint: július-augusztusi adatokat tekintettek át, melyek még az omikron előtti képet festik elénk, írja a MedicalXpress. Az ebben az időszakban azonosított 915 gyermekkorú beteg közül 713-at kifejezetten koronavírus miatt vettek fel kórházba, 177 esetében bár valamilyen más okból történt a kórházi felvétel, az ott elvégzett koronavírus-teszt pozitív eredményt adott, 25 gyermeknél pedig sokszervi gyulladás állt a hátterében.

(Forrás: Infostart)

Minden gyereket le kéne még tesztelni otthon – kötelező maszkviselettel indul hétfőn a tantermi oktatás Szlovákiában

A meghosszabbított téli szünet után terv szerint kezdődik meg a tantermi oktatás. Hétfőn, január 10-én megnyílnak az óvodák, az alap- és a középiskolák. Ettől az időponttól ismét áttérnek az iskolák az iskolai szemafor szerinti működésre. Lehetőség lesz a tanulók tesztelésére is, az oktatási minisztérium több mint három-millió tesztet osztott ki erre a célra - tájékoztatott kedden Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter. Már korábban is jelezte ezt, most viszont beszámolt a részletekről is a Facebook-oldalán.

(Forrás: parameter.sk)

Két hétig vizsgálta a kormányhivatal, hogy az Oroszlánkirály megkérdőjelezi-e hagyományos nemi szerepeket

A homoszexualitást megjelenítő kiadványok ügyében a kormányhivataloknál lehet panaszt tenni, de az rtl.hu információi szerint ilyen ügyekben csak alig történt bejelentés: október 31-ig mindössze hat ügyben tettek panaszt, ám egyik sem zárult büntetéssel. Vas megyében valaki például valószínűleg csak gúnyt akart űzni az új szabályokból, és azért tett bejelentést, mert szerinte a Csipkerózsika, az Oroszlánkirály, a Mulan és a Pumukli történetei megkérdőjelezik a hagyományos nemi szerepeket. A kormányhivatal munkáját azonban ez sem akasztotta meg, és 14 napon napig vizsgálták is az ügyet, de végül arra jutottak, hogy a beadvány nem volt elég alapos.

(Forrás: hvg.hu)

Fontos határidőt osztott meg az Oktatási Hivatal

Már lehet jelentkezni a 2022 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre, a jelentkezési felület december 23. óta elérhető. A felvételizők az E-felvételi rendszerben jelentkezhetnek alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre, és legfeljebb hat helyet (hármat díjmentesen) jelölhetnek meg. A jelentkezési határidő: 2022. február 15.

(Forrás: msn.hu)

A negyedik ipari forradalom emberi arca

Az ambiciózus célok megvalósításához a képzésben, a készségek fejlesztésében lépéseket kell tenni. A modern eszközöket szükséges irányítani, karbantartani, amihez az informatikusok, mérnökök mellett technikusokra, jól képzett kékgallérosokra is szükség van. Nagyon sokra! MINÉL ERŐTELJESEBBEN KONCENTRÁL EGY ORSZÁG A FEJLETT TECHNOLÓGIA MEGHONOSÍTÁSÁRA, ANNÁL NAGYOBB FIGYELMET KELL FORDÍTANI AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKRE. A negyedik ipari forradalom vívmányait használni készülő fiataloknak olyan körülmények között kell tanulniuk, ahol lehetőségük nyílik találkozni a modern technológia eszközeivel, ahol fel tudnak készülni azokra a kihívásokra, amelyekkel munkájuk során szembesülni fognak.

(Forrás: portfolio.hu)

Nyilvánosságra hozta az ellenzék, mihez kezdene az oktatással

Az egyesült ellenzék csütörtökön online sajtótájékoztatón mutatta be a hat párt oktatási programjának legfontosabb elemeit. A Telex tudósítása szerint Kunhalmi Ágnes többek közt arról beszélt, hogy kormányváltás esetén első lépésként nagyarányú és egyszeri béremelést ígér az ellenzék a pedagógusoknak. Az MSZP társelnöke szerint ezt követően a pedagóguspálya vonzerejét a bérek fokozatos és kiszámítható növekedésével erősítenék, helyreállítva a bérek értékállóságát biztosító garanciákat. Ugyanakkor jelezte, hogy fontosnak tartják, hogy esetükben is megjelenjen a differenciált bérezés, valamint bérpótlékot adnának a halmozottan hátrányos területen sajátos nevelési igényű diákokat oktató pedagógusoknak

(Forrás: 24.hu)

Ingyenes első diplomát és tabletet ígér az ellenzék a diákoknak az oktatási programjában

Teljesen átírná a jelenlegi oktatási rendszert az ellenzéki szövetség Márki-Zay Péter vezetésével, és sok elemében visszaállítanák a Fidesz előtti rendszert. Csütörtök délelőtt online sajtótájékoztatón mutatta be három képviselőjelölt a hat párt oktatási programjának legfontosabb elemeit.

(Forrás: telex)

Hintalovon Alapítvány: A gyerekjogok régen voltak akkora krízisben, mint 2021-ben

Az év kudarcait és nehézségeit szedte össze a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Ezek jó részének köze van a kormány gyermekvédelmi politikájának, vagy egyéb intézkedéseinek. A kudarcok között beszámolnak arról, hogy annyi gyermekjogi ügy történt ebben az évben, hogy minden napra jutott egy olyan ügy, amit erőforrás-hiány miatt nem tudtak elvállalni. Állításuk szerint van olyan iskola, ahol feketelistára tették őket és emiatt nem kerülhetett ki a gyerekek jogairól szóló plakát. Az alapítvány egyetlen hazai pályázaton sem kapott támogatást. Posztjuk szerint a dezinformáció és hamis hírek miatt több együttműködéstől visszaléptek a partnerek, mert féltek a következményektől.

(Forrás: hvg.hu)

Több ezer tanár eshet ki januártól az oltás hiánya miatt

Év végéig kaptak haladékot a beoltatlan tanárok, hogy felvegyék a vakcinát, de még mindig több ezren ellenállnak, és ez jövőre komoly fennakadásokat okozhat a közoktatásban. December elején az oktatásban dolgozók 10 százaléka nem volt beoltva, mostanra ez a felére, körülbelül ötezer főre csökkent – mondta érdeklődésünkre a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter ezt a saját iskolájában is tapasztalta, ahol először hat pedagógus nem oltatta be magát, aztán hárman meggondolták magukat. A Nemzeti Pedagógus Kar információi szerint a beoltatlan tanárok többsége vidéki, és sokan közülük művészeti iskolákban tanítanak.

(Forrás: Infostart)

Megújulnak az érettségi vizsgakövetelmények 2023-tól

2023/24-es tanévtől életbe lépő módosítás a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, valamint még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Az önállóság és a kreativitás jegyében több tantárgy esetében új értékelési formákat vezetnek be. A természettudományos tantárgyak (földrajz, kémia, biológia, fizika) esetében projektmunka is készíthető középszinten: ennek során az eddig megszokott gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunka készül, amit az érettségi vizsgán kell megvédeni. Projektmunkát kell bemutatni továbbá az állampolgári, gazdasági, közigazgatási ismeretek és a mozgóképkultúra vizsgán is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az oktatás összeomlott, a tíz évvel ezelőtti ígéreteknek pont az ellenkezőjük valósult meg

Az oktatás összeomlott, a tíz évvel ezelőtti ígéreteknek pont az ellenkezőjük valósult meg Millei Ilona Millei Ilona | 2021. december 26. 07:30 Sok víz lefolyt a Dunán, mióta a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség 2011. december 20-án hajnalban, név szerinti szavazással elfogadta a köznevelési törvényt. Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, maga is gyakorló oktató, azt mondja, azóta sokat romlott a helyzet. A matematika, fizika és biológia szakos gimnáziumi tanár szerint az oktatás összedőlt. Sok iskolában – a kormány elvárásának megfelelően – gyerekmegőrzés folyik. A törvényből az akkori ígéreteknek pont az ellenkezőjük valósult meg. Semmi nem úgy történt, mint ahogy arról a nagy szavak elhangzottak. Ámították a népet.

(Forrás: Hírklikk)

Már kérelmezhetik az iskolakezdés halasztását a szülők

Megnyílt az az informatikai felület, amely a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmek benyújtására szolgál. A kérelmeket január 18-áig lehet beadni – közölte az Oktatási Hivatal (OH). Amennyiben a szülő vagy gyám úgy látja, hogy tanköteles korú gyereke még nem érett az iskolakezdésre, vagy éppen indokolt, hogy még nem tanköteles gyereke szeptemberben megkezdje az iskolát, az OH-hoz nyújthatja be a kérelmét, amelyhez bármilyen lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet. A kérelmezést támogató formanyomtatvány tartalmazza az összes szükséges adatot. A kitöltött dokumentumot a szülők az ügyfélkapun hitelesítve elektronikusan vagy kinyomtatva, postán is eljuttathatják az OH-hoz. Az űrlap használata nem kötelező, ám jelentősen megkönnyíti a kérelmek benyújtását és feldolgozását.

(Forrás: hvg.hu)

CSAPÓ BENŐ: BIZTOSÍTANI KELL A PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA A MEGFELELŐ ÉLETSZÍNVONALAT

Hosszú távú stabilitásra, kiszámíthatóságra van szükség a pedagógusképzésben – mondja Csapó Benő neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának és Oktatáselméleti Kutatócsoportjának vezetője. Szerinte nehéz lesz olyan pedagógusokkal pótolni a hiányzó tanárokat, akiket nem készíthetnek föl emelt szintű érettségire. De akkor mi lehet a megoldás?

(Forrás: Jelen)

Két korosztály nem dől be Orbán Viktor szemfényvesztésének

Komoly fejtörést okozhat Orbán Viktornak, hogy mit kezdjen a legfiatalabb választókkal. Tájékozottságukkal, világlátásukkal ugyanis kíméletlenül lerántják a leplet azokról az illúziókról, amelyeket a kormány százmilliárdos kommunikációs költségvetéssel próbál beleverni az emberek fejébe Magyarország fejlettségéről.A Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a fiatalok elsöprő többsége messze jobbnak tartja a nyugati életminőséget a magyarországinál, a gazdaság fejlettségétől kezdve az emberi kapcsolatok minőségén keresztül a korrupció elleni fellépésig szinte minden tekintetben.

(Forrás: hvg.hu)

A csodálatos fürkész-fa. Leendő elsős ismerkedő foglalkozás a Fürkész suliban. Sulák Tünde, Domonkos Katalin és Windisch Zsuzsanna írása

Iskolai munkánk fontos építőköve Howard Gardner többszörösintelligencia-elméletének felhasználása a pedagógiai munkánk során. Egyaránt fontosnak tartjuk a nyelvi-verbális, a logikai-matematikai, a képi-térbeli, a testi-mozgásos, a zenei, a természeti, a társas (interperszonális) és a személyes (intraperszonális, önismereti) területeket. Ebből kiindulva gondolkodunk a projektek, a csoportmunkák és az órai munkák egy részének tervezéséről. Különös ismertetőjegyünk, hogy hiszünk a demokratikus nevelés erejében, ezért hetente egyszer iskolagyűlést tartunk. Az iskolagyűléseket kiegészítheti az erre felkészítő osztálygyűlések tartása is. Mindkét esetben a közösség szempontjából fontos helyzeteket, felmerülő problémákat beszélünk át, vitázni, érvelni, egyezségre jutni, szabályokat létrehozni, módosítani tanulunk. Mindezek mellett nagy figyelmet fordítunk a mozgásban tanulásra, a projektekre, a differenciálásra, a gyerekek egyéni útjainak támogatására, a sikerélmény megszületésére. Saját tudásexpót hívtunk életre, ahol nemcsak bemutathatják a gyerekek a projektek során megszerzett tudásukat, létrehozott alkotásaikat, hanem az iskola saját fürcoinjának használatával „kereskedhetnek” is velük.

(Forrás: tani-tani online)

„Jelenleg birkákat nevelünk” - Tízéves Hoffmann Rózsa fő műve

A Szülői Hang felmérése természetesen nem reprezentatív, és nyilván jobban tükrözi az iskolarendszerrel és saját helyzetükkel elégedetlen pedagógusok és szülők véleményét, de feltűnő, hogy azért az eredménye erősen egybevág más tanulmányokkal, kutatásokkal. A jelentés kiemeli azt is, hogy – bár mint írtuk, a Hoffmann-törvény fő indokaként az iskolák közötti különbségek csökkentését emlegették - 2019-ben Magyarországon volt a társadalmi-gazdasági szempontból előnyös helyzetű és a hátrányos helyzetű iskolák tanulóinak teljesítménye közötti különbség az EU-ban a legnagyobb. Nem függetlenül az egyházi iskolák helyzetbe hozásától, nőtt a szegregáció (50 százalékkal több lett a gettóiskola), a tankötelezettsági korhatár leszálltása miatt nőtt a korai iskolaelhagyók száma, és kritikus méretűre duzzadt a tanárhiány.

(Forrás: hvg.hu)

Nézzük csak innen! Müller Péter Sziámi írása a 30 éves Burattino Iskoláról

Ha néha ott lehetek az iskolában, ugyanazt a szeretetet és – soha nem lesajnáló, hanem segítőkész – részvétet érzem meg az ebédlőben, a tanáriban vagy épp a zenés színházi előadásokat nézve, közös dalokat készítve, mint amit a Dohány utcában, az iskolaalapítók otthonában kamasz koromban úgy kaptam meg, hogy szinte észre sem vettem.

(Forrás: tani-tani online)

Tovább emelkedett korai iskolaelhagyók száma

Tovább emelkedett és 12,1 százalék volt 2020-ban Magyarországon a korai iskolalehagyók száma, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Egy évvel korábban a tanulók 11,8 százaléka lépett ki a közoktatásból a tanköteles kora előtt, vagyis mielőtt betöltötte volna a 16. életévét. A fiúk 12,9 százaléka, a lányok 11,3 százaléka fordított hátat a tanulásnak 2020-ban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma VG-nek küldött válasza szerint, Magyarországon a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke egy évtizede szinte változatlan, csak kis mértékű ingadozásokról beszélhetünk. Hozzátették: a kormány számos projektet működtet a korai iskolaelhagyás mérséklésére. Az Európa Unió egyébként a legfontosabb célkitűzései között nevezi meg a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá mérséklését. Az oktatásból idő előtt kikerülő személyek képezhetősége, foglalkoztathatósága komoly problémát jelent. Emiatt a mutató a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemelt indikátora is – írja a KSH.

(Forrás: Világgazdaság)

Visszaszóltak a pedagógus szakszervezetek az Emminek

Aszakszervezet azt állítja, hetekig tárgyaltak a kormánnyal, egyrészt béremelésről, másrészt arról, hogy ne kelljen az oltatlan dolgozókat fizetés nélküli szabadságra küldeni. Ezek a tárgyalások nem sok eredménnyel zárultak, a kormány csak 10 százalékos béremelést ígért, amit a szakszervezetek kevesellnek, és az oltás ügyében sem közeledtek az álláspontok, a szakszervezetek sztrájkra készülnek. Erre válaszul az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal vádolta a szakszervezeteket, hogy a januárra és márciusra bejelentett sztrájkok a baloldal kampányakciói.

(Forrás: telex)

A tanárszakszervezetek szerint nem is igaz a 10 százalékos pedagógus-béremelés

A tárca szerint szakszervezetek „a Gyurcsány-párt befolyása alatt állnak”, és most is úgy hirdetnek sztrájkot, hogy az átfogó pedagógus béremelési program után januárban újabb 10 százalékos pedagógusbéremelés lép életbe, amelyet 2023-ban újabb béremelés követ – írják. A szakszervezetek szerint a fenti, szerintük valótlan állításokon keresztül a cél a szakszervezetek lejáratása. „Tiltakozunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának hazugságokkal zsúfolt, hitelrontó közleménye ellen és annak visszavonását követeljük! Sem a PDSZ-nek, sem a PSZ-nek nincs és nem is volt köze választási kampányhoz, ahogy egyik politikai párthoz sem” – írták. Szerintük a kormány akkor kezd el „gyurcsányozni”, amikor nem tud érdemi és hitelt érdemlő választ adni a pedagógushiányra, az alacsony és megalázó bérekre. A szakszervezetek szerint 17 havi bérével tartozik akormány 2015 óta minden oktatásban dolgozónak. Hozzáteszik: nem igaz, hogy 10 százalékos béremelésre kerül sor jövőre.

(Forrás: hvg.hu)

A 8K, avagy mit fejlesztenek egy jó iskolában?

A hagyományos tanterv különálló tantárgyakra épül, amelyeket magától értetődően fontosnak tartunk. A helyes kiindulópontnak viszont annak kellene lennie: mit kellene a tanulóknak tudniuk és mire kell képesnek lenniük - mutat rá a neves oktatási szakember, Ken Robinson, aki szerint az iskoláknak nyolc alapkompetenciát kellene fejleszteniük.

(Forrás: hvg.hu)

Jön a pedagógussztrájk: azt kérik, hogy a gyerekek ne menjenek iskolába

„Egy bohózatban vettünk ma részt, legszívesebben fekete zászlókat lengetnénk, ehelyett most gyertyát gyújtunk és figyelmeztető sztrájkot hirdetünk” – jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke közvetlenül azután, hogy újabb sikertelen fordulóval zárult a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalás. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja az Indexnek elmondta: január 31-én egyelőre szimbolikus jelleggel csak az első két órát nem fogják megtartani, de ha kell, továbbmennek, márciusban újabb sztrájkot tartanak, amely akár napokig is eltarthat.

(Forrás: index)

Magyar Gyermekorvosok Társasága: Azért olyan sok a beteg gyerek, mert több vírus egyszerre keresi a helyét

A koronavírus-világjárvány miatti korlátozások teljesen megváltoztatták a vírusos megbetegedések szezonalitását. Az intézkedések feloldása több vírus egyidejű megjelenését okozta – közölte a Magyar Gyermekorvosok Társasága csütörtökön. Azt írták, hogy a gyermekek felsőlégúti és emésztőszervi fertőzéses megbetegedéseinek már évtizedek óta a késő őszi hónapoktól kora tavaszig megszokott volt a menetrendje, és az egyes vírusok (rhino/náthavírus, RSV, influenza, rotavírus és még számos másik) a sorrendet általában betartva követték egymást hónapról hónapra.

(Forrás: telex)

Január 31-én figyelmeztető sztrájkot tartanak a pedagógus szakszervezetek

„Egy bohózatban vettünk ma részt. Ha tehetnénk, fekete zászlókat lengetnénk” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke, aki a kollégákkal együtt gyertyát tartott a gyász jeléül. Azt mondta, a héten beadják a bíróságra a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó követeléseinket. Nem sikerült elérniük, hogy vonják vissza a rendeletet, ami alapján fizetés nélküli szabadságra küldik azokat, akik nem oltatták be magukat, és nem lett megállapodás a béremelésről sem, a kormány ragaszkodik a 10 százalékos 2022-es emeléshez. A két szakszervezet vezetői azt kérték az oktatásban dolgozóktól, hogy minél többen vegyenek részt a figyelmeztető sztrájkban, valamint a szülők és a diákok támogatását is kérték.

(Forrás: 444.hu)

Félreértés, hogy a 2022-es végzősök is megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke a lap megkeresésére elmondta, a mostani jogrendhosszabbítás a nyelvvizsga-mentességgel kapcsolatban csak azt mondja ki, hogy azok, akik 2021 augusztusáig megszerezték az abszolutóriumukat – azaz végeztek az egyetemen – továbbra is átvehetik az oklevelüket nyelvvizsga nélkül. Röviden tehát arról van szó, hogy akik eddig jogosultak voltak a kedvezményre, azok ezután is azok lesznek. A rendelet csupán annyit tesz lehetővé, hogy az egyetemek bármikor kiállítsák és átadják azoknak az oklevelét, akik 2021. augusztus végéig befejezték az egyetemet, de még nem jelentkeztek a bizonyítványukért.

(Forrás: 24.hu)

Botladozik a propaganda: a magyar fiatalok nem hiszik el, hogy hanyatlik a Nyugat

A magyar fiatalok túlnyomó többsége továbbra is úgy látja, hogy a nyugat-európai országokban messze magasabb színvonalon lehet boldogulni – derül a Medián HVG számára készített felméréséből. Magyarországon jelenleg az emberek háromnegyede gondolja úgy, hogy az élet minőségét tekintve messze le vagyunk maradva a Nyugattól. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Orbán Viktor mantrájának, amely szerint „a Nyugat elvesztette vonzerejét Közép-Európa szemében”, még a kormánypárti szavazók is megkérdőjelezik a valóságtartalmát.

(Forrás: hvg.hu)

Középiskolai rangsor, egészen másképp: hol fejlesztik a leghatékonyabban a diákok képességeit?

Legkésőbb február közepéig dönteniük kell a nyolcadikosoknak arról, hol szeretnének továbbtanulni. Nincs könnyű dolguk: egész egyszerűen túl nagy a választék, főként Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. Igyekszünk segíteni, ma például egy listát hoztunk azokról a középiskolákról, ahol a pedagógiai munka fejlesztő hatása az átlagosnál nagyobb.

(Forrás: Eduline)

Óriási dilemmában a szülők: 33 kérdés és válasz az 5-11 évesek oltásáról Élő Anita·2021.12.13

Egy 12 éves kislánynak a koronavírus ráhúzódott a szívére áprilisban. Csak szívátültetéssel tudták megmenteni az életét; Haszmann Lilla az Országos Kardiológiai Intézet csapatának köszönhetően már jól van. Sok szülő, aki azon hezitál, oltassa, vagy ne oltassa a gyerekét, felkaphatja a fejét. Létezik ilyen? Hiszen mindig azt hallottuk, hogy a koronavírus nem veszélyes a kicsikre. Csakhogy az első hullám óta sok minden változott. Most 33 kérdésen keresztül két szakértő és számos tudományos közlemény segítségével mutatjuk be az érveket és kételyeket. Vigyázat, tudományos vizsgálatokra alapozott, de kíméletlenül őszinte tartalom következik annak kapcsán, hogy öt évnél idősebb gyerekeket is lehet már regisztrálni az oltásra. Vajon érdemes is?

(Forrás: válasz online)

„Holnap ki fog tanítani?” – országos akciósorozattal hívják fel a figyelmet a pedagógushiányra

Az események célja hogy – ahogyan a szakszervezet fogalmaz – „az egyes a társadalom egésze számára nyilvánvalóvá tegyük, hogy mekkora veszélyt jelent mindannyiunkra nézve a már létező pedagógushiány, és mennyire közel van az a pillanat, amikor visszafordíthatatlanná válik különösen az állami közoktatás végleges hanyatlása”. A megmozdulások során minden alkalommal helyi pedagógusokkal szervez sajtótájékoztatókat a sazskszervezet, amelyek alatt a „Holnap ki fog tanítani?” feliratú molinót feszítik ki a helyi tankerületi központok előtt. Kelet-Magyarországról indulva a tervek szerint néhányn napon belül nyugati helyszínekre is elérnek majd

(Forrás: Mérce)

Mongol diákokkal trükközhetett egy egyházi iskola

Az adóhatóság, a kormányhivatal és az államkincstár is vizsgálódik egy fővárosi egyházi fenntartású szakgimnáziumban, ahova több mongol diák is járt a koronavírus-járvány kezdetéig. Bár a gyerekek hazautaztak, a rendszerben papíron benne maradtak, még osztályzatokat és év végi értékelést is kaptak. Az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium szerint csak a tanulói jogviszonnyal rendelkezők után, a jogszabályok által meghatározott feltételek szerint igényeltek támogatást.

(Forrás: 24.hu)

38 ezer 5-11 év közötti gyereket regisztráltak koronavírus elleni védőoltásra

– mondta György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az Országos Oltási Munkacsoport vezetője szerda reggel az M1 aktuális csatornán. A regisztráció utáni lépés az időpontfoglalás, amelyhez 2-3 napos validációs folyamat. A regisztráltak közül 16 ezren már időpontot is foglaltak – tudatta a munkacsoport-vezető. Nagyon fontos szerinte, hogy minél több gyereknek adassák be az oltást, hiszen a gyerekek ugyan viszonylag könnyebb tünetekkel vészelik át a vírus okozta megbetegedést, a fertőzőképesség ennél a korcsoportnál is jelen van.

(Forrás: telex)

Velencei Bizottság: a gyermekvédelmi törvény módosításai nem felelnek meg az emberi jogi normáknak

A szervezet szerint „közerkölcs és a kiskorúak védelme nem indokolhatja a születési nemtől eltérő nemi identitás, a nemváltoztatás vagy a homoszexualitás propagálásának vagy ábrázolásának általános tilalmát/korlátozását”. A testület szerint a törvénymódosításokban használt kifejezések, mint például a „propagálás”, „ábrázolás”, „negatív befolyás” és „homoszexualitás” túlságosan kétértelműek és a rendelkezések nem határozzák meg kellőképpen azokat a körülményeket, amelyek között alkalmazzák őket. A Velencei Bizottság számos alkalommal hangsúlyozta közleményében, hogy a túlságosan tág és potenciálisan kétértelmű kifejezések vagy fogalmak nélkülözik a jogi szövegek szempontjából alapvető fontosságú pontosságot, és potenciálisan eltérő értelmezéshez vezethetnek.

(Forrás: Mandiner)

Cserbenhagyott szülők és tanárok

Magukra maradtak a pedagógusok az online oktatás megszervezésével a koronavírus járvány időszakában, nagy részük sem az iskolától, sem a fenntartótól nem számíthatott segítségre – derült ki a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) friss felméréséből. Bár a kutatás nem reprezentatív – összesen 239 pedagógust és majdnem ugyanennyi szülőt kérdeztek meg –, a CKA szerint az eredmények beszédes látleletei a pandémia alatt kialakult oktatási helyzetnek. A kérdőívet kitöltő pedagógusok 62 százaléka semmilyen szakmai segítséget nem kapott az iskolától, miután digitális munkarendre kellett átállniuk. Az iskolafenntartók – állami intézmények esetében a tankerületek, szakképzési centrumok – sem álltak a helyzet magaslatán, a válaszadók csupán 8 százaléka számíthatott rájuk. A tanároknak csak a fele kapott laptopot az iskolától, mintegy 40 százalékuk pedig a saját eszközét használta, hogy részt vehessen az online oktatásban.

(Forrás: Népszava)

A „túl hosszú” nyári szünet negatív hatással van a diákokra, több országban rövidítenének

Több szakember a nyári szünet lerövidítésének ötletét is elővette, szerintük ugyanis a \"túl hosszú\" nyári szünet negatív hatással van a hátrányos helyzetű diákok tudásszintjére, nehezebb számukra a felzárkózás. A nyári szünet hossza egyébként Európa- és vilásgszerte más és más: míg az olasz diákok majdnem három hónapig lehetnek otthon, addig Hollandiában alig másfél hónap jut a pihenésre. Néhány évvel ezelőtt itthon is előkerült a kérdés, vajon nem túl hosszú-e a két és fél hónapos nyári szünet. A köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, el lehet gondolkodni azon, hogy a rövidebb nyári és a hosszabb őszi, tavaszi és téli szünet nem lenne-e jobb, mert sok szülőnek jelent problémát a gyerekek nyári felügyeletének megoldása, ráadásul a diákok rengeteget felejtenek a két és fél hónapos szünet alatt.

(Forrás: Eduline)

Három diák, három eset. Buzási Gábor írása

Ezek közül kettő, Péter és Máté esete jó példa arra, hogy mennyire félreértjük néha azokat a szituációkat, amelyeket egyértelműnek gondolunk. Mindkét diák kis híján a rutin keltette előítélet áldozata lett, szerencséjükre és a mi okulásunkra másként hozta a sors. Fanni története annyiban illeszkedik ide, hogy ez az írás a fenti tévedések nyílt beismerése mellett alapvetően a tehetségről szól.

(Forrás: tani-tani online)

Egyre égetőbb a pedagógushiány, országszerte akciózik az egyik tanári szakszervezet:

Megmutattuk a bölcsész- és az orvosi karok 2022-es HVG-rangsorát, több érdekes kutatásról is beszámoltunk, és tudósítottunk arról a sajtótájékoztatóról, amelyen Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette: akciósorozatot szerveznek, így hívják fel a figyelmet az egyre komolyabb tanárhiányra.

(Forrás: Eduline)

\"Karácsony után tanító nélkül maradunk\"

Nekünk az osztályfőnök már jelezte, hogy a téli szünet után nem fog tanítani. Alsós osztályba jár a fiam, és a másik tanítónénijével is ugyanez a helyzet. Vagyis karácsony után tanító nélkül maradunk – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei általános iskolába járó diák édesanyja. Hamarosan – december 15-én – az állami oktatási-nevelési intézményekben dolgozók számára is lejár a kötelező koronavírus elleni védőoltás felvételének határideje, ám a pedagógusok körében továbbra is mintegy tízezren vannak, akik nem oltatták be magukat. Ők decemberben még kapnak egy figyelmeztetést, ha a hónap végéig nem élnek az oltás lehetőségével, januártól fizetetlen szabadságra küldik őket.

(Forrás: Népszava)

Egyre népszerűbbek a két tannyelvű középiskolák, de milyen a felvételi?

A négy évfolyamos gimnáziumok két tannyelvű képzéseire azok juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri a B1-es szintet – ezt a szóbelin tesztelik is (vannak olyan gimnáziumok, ahol inkább a B2-es szint az elvárás). Akik ilyen szintű nyelvtudást még nem szereztek (vagy számukra új nyelvet tanulnának emelt szinten), nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezhetnek. A felvételi többi részére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános tantervű középiskolákban.

(Forrás: Eduline)

Minden negyedik fiatal elhagyná Magyarországot, de a Huxit kétharmaddal elbukna

Erős nemzettudat erős Európa-pártisággal párosul a magyarországi 15-29 éveseknél - derül ki egy most megjelent kutatásból, amelyben ennek a korosztálynak az attitűdjeit vizsgálták. Emellett kirajzolódik: a kormánypárti-ellenzéki törésvonalak már a fiatalok körében is kézzelfoghatóak, a régióban pedig több mutatóban is hátul kullogunk, már ami az országgal való elégedettséget illeti.

(Forrás: hvg.hu)

Dübörög a járvány: 8 tipp tanároknak

A negyedik hullám is elért mindannyiunkat. Hogyan tudnak segíteni a tinédzserekkel dolgozó pedagógusok a gyerekeknek? 1. Segítsük a serdülőket az iskolai közösségi háló megtartásában. Ez a digitális oktatás során is számos eszközzel támogatható, legyen szó projektmunkákról, online csapatépítő foglalkozásról. Az osztályfőnöki órák ne maradjanak el, legyenek rendszeres közös beszélgetések az osztállyal abban az esetben is, ha karanténba kell vonulnia a közösségnek. 2. Támogassuk az önhatékonysági érzésüket, a kontroll élményét. Amennyire csak lehet, adjunk teret az ötleteiknek, javaslataiknak. 3. Legyünk elérhetők a diákok számára, és igyekezzünk olyan légkört teremteni, amelyben meg tudnak nyílni, mernek őszinték lenni. Segítsük őket az érzelmeik kifejezésében. stb.

(Forrás: hvg.hu)

Jövő szeptemberben indulnak az átalakított, ötéves tanárszakok

2022 szeptemberében indulnak az átalakított, ötéves tanárszakok, amelyeknek az elvégzése után általános és középiskolában is lehet majd tanítani. A hallgatók már az első évtől kezdve ismerkedhetnek az egyetemi gyakorlóiskolákban és partnerintézményekben zajló munkával, az önálló tanítás is korábban kezdődik majd, mint most. Emelkedik a szakmódszertan óraszáma is, a korábbi kettő, illetve négy helyett hat ilyen jellegű gyakorlatot teljesítenek majd a pedagógusjelöltek.

(Forrás: Eduline)

WALDORFOS VAGYOK, DE TUDOK OLVASNI

Bár a legismertebb Magyarországon működő alternatív iskola volt diákjai és szüleik szinte kivétel nélkül szuperlatívuszokban beszélnek az intézményről, a kívülállók közül többen, köztük szakemberek, pedagógusok is úgy gondolják, hogy az alternatív pedagógiai irányzatot képviselő Waldorf már-már szektás elemeket hordoz; van, amit enged, de túl sok mindent tilt, miközben túl nagy terhet ró a gyerekekre és a szülőkre. Az iskolával kapcsolatban néha félig komolyan elhangzik a „terror” vagy a „Waldorf-terror” kifejezés, és van olyan iskola, ahol a Waldorfból odaérkező diákokat „Waldorf-menekülteknek” hívják a hátuk mögött. (Kende Ágnes)

(Forrás: Qubit)

MIRE KARANTÉNBA KERÜLNEK A GYEREKEK, LEJÁR A KARANTÉN: TELJES FEJETLENSÉG COVID-ÜGYBEN AZ ISKOLÁKBAN

Soha ennyi gyerek nem volt még beteg. Szerencsére a többségük nagyon enyhe, megfázásos tünetekkel átvészeli az egészet. Egy ideje már nagyon sok a hiányzó. Próbálunk minden megtenni annak érdekében, hogy a kockázatot csökkentsük, de lassan kezd lehetetlen küldetéssé válni ez az egész.Soha ennyi gyerek nem volt még beteg. Szerencsére a többségük nagyon enyhe, megfázásos tünetekkel átvészeli az egészet. Egy ideje már nagyon sok a hiányzó. Próbálunk minden megtenni annak érdekében, hogy a kockázatot csökkentsük, de lassan kezd lehetetlen küldetéssé válni ez az egész. (Balatoni József)

(Forrás: wmn.hu)

Támogatás Állatos pornóval zaklattak egy 14 éves kunszentmiklósi iskolást, a rendőrség nyomoz

A rendőrség azután kezdett nyomozni, hogy egy, az iskolai évfolyam számára létrehozott Facebook-csoportban terjedni kezdett egy állatos pornófelvétel, amiről a megosztói azt állították, hogy a szereplője az egyik 14 éves tanuló. Az esetet az iskola igazgatója heccnek minősítette, és remélte, hogy a gyerekek majd bocsánatot kérnek, de ez nem történt meg. Sőt, az eset után több ismeretlen felnőtt is megtalálta az interneten a zaklatott lányt, aki ettől még jobban kikészült az édesanya elmondása szerint. A lányt képviselő ügyvéd, dr. Kertész Gusztáv szerint az eljárás hamarosan vádemelési szakba léphet azután, hogy november közepén kihallgattak egy fiatalkorút gyanúsítottként.

(Forrás: telex)

A digitális kompetencia fejlesztése megkerülhetetlen - konferencia

A szakképzésben is van már digitális tananyagtár, tavasszal pedig elindul a tanárok képzése, hogyan építhetik be ezeket a tanmenetbe - mondta Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára egy konferencián, amelyen az iskolai digitális átállás is téma volt. A szakképzésbe be kell emelni azokat a tartalmakat, amelyek a gazdaság szereplői által elindított technológiai váltásokról, a cégek mindennapi gyártási folyamataiban alkalmazott eszközökről szólnak, hogy valóban naprakész tudással lássák el a diákokat - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára.

(Forrás: Infostart)

Sztrájkra készülnek a tanárok, kétórás figyelmeztető akció is jöhet

megjelent a rendelet a pedagógusok 2022-es béremeléséről. A jogszabály alapján nem az alapbérek emelkednek, hanem a szakmai ágazati bérpótlék, méghozzá 10 százalékkal.A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete pénteken úgy reagált a közleményre, „meccs közben nem hirdetünk végeredmény”. A béremelésről és más követelésekről szóló tárgyalások ugyanis még tartanak a két szakszervezet sztrájkbizottsága és a kormány között. A szakszervezetek ráadásul azt szeretnék elérni, ha az alapbért ismét az évről évre emelkedő minimálbér alapján számolnák, a pótlék duplázását nem tartják elfogadhatónak.

(Forrás: Eduline)

Finn sztárpedagógus a magyar oktatásról: „Ha egy nemzet vezetői nem a saját népükbe fektetnek be, akkor mibe?”

Több mint húsz éve kötődik Magyarországhoz, azt mondja, egyéniségének fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárultak az itt töltött évek. Második hazájának tartja Magyarországot. A finn oktatási szakember a matematika tanításának új módját alkotta meg, amely sokkal jobb tanulási eredményeket hozott. A finn sztárpedagógus (a Global Teacher Award 2019-es nyertese) szerint ha egy tanár nem tud tisztességesen megélni a fizetéséből, az azt mutatja, hogy az ország vezetői nem értékelik nemzetüket és a gyerekek oktatását. Jukka Sinnemäki a Szabad Európának adott interjúban beszélt a magyar oktatási rendszer hiányosságairól és a benne rejlő kiaknázatlan lehetőségekről.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Így vannak pontosan a karanténszabályok az iskolákban, amikkel sok szülő nem ért egyet

A válaszok az EMMI-től- ezek a karanténszabályok a felsőbb évfolyamokban: Igazolt fertőzötteknek karanténba kell vonulnia, ha oltott, ha oltatlan, akkor is. Igazolt fertőzött szoros kontaktjának akkor rendelnek el karantént, ha oltatlan. Az oltott és tünetmentes személyek védettek, részükre a karantén elrendelése indokolatlan, ezért a hetedik évfolyamtól felfelé egy igazolt megbetegedés esetén csak a szoros kontaktnak minősülő oltatlan diákok kerülnek karanténba, aki oltott és tünetmentes, tovább járhat az iskolába. Ugyanakkor természetesen nagyon fontos, hogy beteg, tünetes gyermeket a szülő ne vigyen közösségbe. Mivel 12 éves életkor felett rendelkezésre áll az oltás, és a kontaktszemélynek minősülő, de védett tanulók vonatkozásában a helyi népegészségügyi szerv sem rendel el karantént akkor, ha egy osztályban például valaki megbetegedik, nincs akadálya annak, hogy a beteg tanulón kívül azok, akik felvették az oltást, jelenléti oktatásban részesüljenek. Azon tanulók, akikre a járványügyi hatóság karantén kötelezettséget ír elő, hasonlóan bármilyen más betegséghez, a KRÉTA rendszeren vagy a helyben szokásos módon kapják meg a pedagógusoktól azt, hogy milyen témaköröket dolgozott fel az osztály és mi a házi feladat, ezáltal otthonlétük alatt is tudnak tanulni és haladni a tananyaggal. Digitális munkarendet kizárólag az Operatív Törzs rendelhet el a hatályos eljárásrend szerint. Jelenléti munkarend keverése digitális oktatással azért nem lehetséges, mert a pedagógusoktól sem várható el, hogy egy tanítási órán belül két módszer szerint, két külön csoporttal foglalkozzanak párhuzamosan. Hogy mikor jöhet el a jelenlegi járványhelyzetben az a pont, amikor elrendelik az online oktatásra való átállást megkérdeztük az Operatív Törzsettől, de a kért időpontig nem reagáltak.

(Forrás: Blikk)

Szakértők segítenek a tanároknak az iskolai agresszió kezelésében

Ingyenes, a pedagógusok mentálhigiénés egészségét célul kitűző program indult Van kihez fordulnod! névvel, amelynek fókuszában az iskolai agresszió kezelése, feldolgozása, megelőzése, valamint a pedagógusok lelki egészségének védelme áll. Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár lapunknak elmondta, a programban részt vevő pedagógusok visszajelzései rendkívül pozitívak, hiszen felmerülő problémáikkal kapcsolatban gyakorlati, a mindennapokban is alkalmazható segítséget kapnak.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Megvan a jogszabály a tanárok 10 százalékos béremeléséről

A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó pedagógusok eddig az alapbérük tíz százalékának megfelelő „ágazati szakmai pótlékot” kaptak. Ez jelenleg 21 900 és 53 795 ezer forint közötti összeg a ledolgozott évektől és a fokozattól függően.Egy kezdő – gyakoronok besorolású – tanár vagy tanító 21 900 forintos pótlékot kap, egy húsz éve dolgozó, pedagógus II. fokozatban álló tanár 33 495 forintot. Ezt módosítja az a jogszabály, amelyet a hvg.hu szúrt ki a Magyar Közlönyben. 2022 januárjától az alapbérnek nem tíz, hanem húsz százaléka lesz az ágazati pótlék. A pályakezdők például 21 900 forint helyett 43 800 forintot, a húsz éve dolgozók 33 495 forint helyett 66 990 forintot kapnak.

(Forrás: Eduline)

Focis példával üzentek a bérük miatt háborgó tanárok, hogy Orbán is értse

A csütörtök este, a Magyar Közlönyben bejelentett támogatás a korábbi, szintén 10 százalékos emeléssel együtt már plusz 20 százalékos pótléknövekedés jelent. Csakhogy ettől nem nő a tanárok alapbére, amit a kormány a 2014-e s 101 500 forintos minimálbérhez kötött, és azóta is változatlanul hagyott. Így állhat elő az a helyzet – írják a szakszervezetek – hogy januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 1 éve pályán lévő tanítónő, óvónő. Az alacsony fizetések miatt így is évről évre ezrek hagyják el a pedagógus szakmát, sokan pedig nyugdíjba mennek; a megmaradó tanárok helyzetén csak tovább ront, hogy a kötelező oltás miatt legalább háromezer tanító és tanár mondhat fel munkahelyén.

(Forrás: Magyar Hang)

Bérpótlékok helyett alapbérnövelést követelnek a pedagógus szakszervezetek

„A két pedagógus szakszervezet évek óta tisztességes bért követel, nem pedig bérpótlékot, de ezt a kormány nem értette meg, sőt önmagának is ellentmondva újabb bérpótlékot vezetett be tavaly. A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerének bevezetésekor éppen az volt a kormányzati szándék, hogy a béremelésekben érvényesüljön egyfajta automatizmust magában foglaló bértábla. Ne pótlékokkal, hanem alapbérnöveléssel emeljék az illetményeket, amelyek valamennyi járandóságba, így pl. a jubileumi jutalomba is beszámítanak” - követelik. A PSZ és a PDSZ küzd azért, hogy a kormány tartsa be eredeti ígéretét, és a folyamatosan növekvő mindenkori minimálbért vegye figyelembe a pedagógus végzettségű foglalkoztatottak fizetésének kiszámításakor.

(Forrás: 444.hu)

December 8-án nyílik a gyerekek oltási regisztrációja, oltópontokon és rendelőkben is kaphatják majd a vakcinát

December 14-én, a tervezettnél egy héttel korábban érkezik az 5-11 éves korosztálynak szánt Pfizer oltás Magyarországra, a szülők pedig előreláthatólag december 8-tól tudnak majd online időpontot foglalni gyerekeiknek – derül ki abból a körlevélből, melyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő küldött a házi gyerekorvosoknak.

(Forrás: hvg.hu)

Jelentősen emelik a sérült gyerekek gondozóinak pótlékát

Megemelik a sérült gyermeket nevelők pótlékát: aki eddig havi 10 000 vagy 5000 forintot kapott, annak januártól 50 000, illetve 25 000 forint jár. Az emelés a speciális és a különleges gyermekotthonban, valamint a javítóintézetben foglalkoztatott nevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, munkaoktatót, szakoktatót, orvost, ápolónőt és a javítóintézeti utógondozót illeti meg. A „speciális” és a „különleges” szó a hétköznapi nyelvben ugyanazt jelenti, de a gyermekvédelemben nem. A törvény szerint különleges ellátást a tartósan beteg, a fogyatékos és a három év alatti sérült gyerekek kapnak, ha nevelőszülőhöz nem lehet elhelyezni őket, a speciális ellátásra pedig a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve az alkoholt, drogot és egyéb pszichoaktív szert használó gyerekek jogosultak.

(Forrás: hvg.hu)

A pedagógusok levélben kérik Káslert, tegyen valamit, mert egyre nagyobb veszélyben vannak a gyerekek

A PDSZ emlékeztet, hogy Kásler a tanév elején az intézményvezetőknek küldött levelében azt írta, hogy önmagában a pandémia nem indoka a tanulók iskolai mulasztásának, tavasszal pedig Maruzsa Zoltán államtitkár hangsúlyozta, hogy a tanulók hiányzásának igazolása mindig is az intézményvezetők hatásköre volt és az is maradt. Most viszont a szakszervezet az egyre romló járványügyi adatok miatt lépéseket sürget. Kérjük, hogy a szeptemberi levelében foglaltakat vonja vissza, jelentse ki újból, ahogyazt 2021 elején is megtette, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bek. c) pontja alapján az intézményvezető a gyermek, tanuló mulasztását igazolja, amennyiben a szülő a járványhelyzet miatt azt kéri, és biztosítja gyermeke számára az otthoni felügyeletet, valamint a tananyagban való haladást.

(Forrás: 24.hu)

A béremelés helyett 30 ezer forintos szakkönyv-utalványt adna a kormány a tanároknak

Ami a tanári fizetéseket illeti, Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, a minisztérium a korábbi ajánlatait annyival változtatta, hogy a 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafetéria juttatást most megfejelte egy 30 ezer forintos szakkönyv-utalvánnyal. A szakszervezetek ezt nevetségesnek találják, hiszen a tanárok megélhetéséről van szó – tette hozzá. Ami pedig a kötelező óraszámokat illeti, a kormány 22-24 órás korlátot állítana fel, azonban a szakmai szervezetek a kötőjel nélkül képzelik el a tanárok óraszámának maximalizálását: az osztályfőnököknek 22, a többi tanárnak pedig 24 órában maximalizálnák az óraszámokat.

(Forrás: Eduline)

Majdnem 15 ezer pedagógus még oltatlan

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a november 18-ai kormányinfón még 86-87 százalékos átoltottságról beszélt, az Emmi tájékoztatása szerint pedig mostanáig a pedagógusok mintegy 90 százaléka élt felelősségteljesen a koronavírus elleni oltás lehetőségével. Ez azt is jelenti, hogy 10 százalékuk viszont nem. Miután valamivel kevesebb, mint 150 ezer pedagógus van az országban, a tárca által közölt arányszám alapján csaknem 15 ezer tanár továbbra is oltatlan. Ráadásul ezen pedagógusok aránya nem csökkent számottevően az elmúlt hetekben, annak ellenére sem, hogy az állami oktatási-nevelési intézményekben kötelezővé tették az oltást, melynek felvételére december 15-ig van idejük az érintetteknek. Ha nem teszik meg, fizetés nélküli szabadságra küldik őket

(Forrás: Népszava)

Takáts Előd: A szólásszabadság ott kezdődik, hogy toleráljuk, amivel nem értünk egyet

Miért veszélyes, ha nem elég nyitott és sokszínű egy egyetem? Mi akadályozza meg, hogy Magyarország igazi fejlett ország legyen? Hogyan lehet elitegyetem a Corvinus úgy, hogy ne csak egy szűk elit számára legyen nyitott? És hol tart most az intézmény az efelé vezető úton? Takáts Előddel, a Corvinus Egyetem júniusban kinevezett rektorával beszélgettünk.

(Forrás: hvg.hu)

\"Az a baj, hogy a legtöbb tanárnak büdös a munka\" – kommentekből készített videót egy tanító

Fészbukosok: Kár beléjük címmel állított össze egy sajátos Vers mindenkinek-epizódot egy tanító. „Jó ideje, bármilyen fórumon is szóba kerülnek a pedagógusokat érintő nehézségek, heves, gyűlölettel teli, egymásnak feszülő kommentek születnek. Erre a sajnálatos jelenségre kívánok reflektálni ezzel a videóval” – írja a videója mellé Tóth Tamás tanító.

(Forrás: hvg.hu)

A téli szünet után pánikhelyzet alakulhat ki az iskolákban

Hozzávetőlegesen a hazai intézmények negyede vett részt abban a felmérésben, amelyet a Nemzeti Pedagógus Kar indított el a közelmúltban annak érdekében, hogy kiderítsék, januártól hány pedagógust és más iskolai dolgozót kell majd pótolni a kötelező oltás miatt. Összesen 1522 intézmény jelzett vissza, ezek egyharmada óvoda, egyharmada általános iskola, a fennmaradó részt pedig a középiskolák, a szakszolgálatok, a kollégiumok és a művészeti iskolák teszik ki. A felmérésben részt vevő iskolákban és óvodákban összesen 5270 olyan pedagógus van, aki nincs beoltva, közülük 3338-an nem is tervezik felvenni a vakcinát. A tanárok 61 százaléka tehát az intézkedés hatására sem változtat korábban meghozott döntésén.

(Forrás: index)

Okosiskola épül Felcsúton, a jövő jegyében

A falu szívében áll az új, tizenhat tantermes iskola is, mint a most szolgáló, de a biztonságos zónában, a főúttól kicsit hátrább, megtervezett autós és gyalogos megközelíthetőséggel. Az energiatakarékos és környezetvédő jelleget maximálisan kihasználó épület modern, európai minőségű intézmény lesz az emberi szándékok erejével. Munkahelyeket teremt, a széles körű iskolai szolgáltatásokat több helyi lakos láthatja el a megfelelő szakértelemmel. Az ezer négyzetméteres tornacsarnokot említi még a polgármester, ahol községi rendezvényeket tarthatnak, vendégeket hívhatnak konferenciákra, közösségi eseményekre az iskolai ünnepségeken kívül.

(Forrás: FEOL)

Mi legyen a kistelepülések kisiskoláival?

A mindebből levonható legfontosabb következtetés az, hogy az írás címében szereplő kérdésre nincs minden egyes kistérségre és településre érvényes, országosan egységes válasz, ugyanis a felsorolt szempontok alapján feltérképezhető körülmények településről településre rettenetesen különböznek. A jelenlegi erősen centralizált rendszerben, amely az önkormányzatokat teljesen kiszorította a döntéshozatalból, az egyetlen kormánynak adható tanács az, hogy ne nyúljanak semmihez. MIVEL AZONBAN A JELENLEGI HELYZET SOKÁIG MÁR NEM FENNTARTHATÓ, VALAMILYEN OKTATÁSPOLITIKAI VÁLASZRA SZÜKSÉG LESZ.

(Forrás: portfolio.hu)

Nem alamizsnára vágynak a tanárok

Valódi, érezhető bérrendezést szeretnének a pedagógusok, nem pótlékemelést és Szép-kártyát, amit a kormány ajánl – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből. A PDSZ azt követően indított kérdőívet, miután az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló sztrájkbizottsági egyeztetések legutóbbi, november 18-ai ülésén egyértelművé vált, a kabinet januártól legfeljebb 10 százalékkal növelné a pedagógusok illetményét. Ráadásul nem az alapbér emelésével, hanem pótlékot vagy bértömeget (olyan összeg, amelyet az intézményvezető differenciáltan oszthat szét) biztosítana.

(Forrás: Népszava)

Miért figyeltetik a gyerekeket mesterséges intelligenciával az USA-ban?

Nem éppen egy Pegasus-botrány, de elgondolkoztató, hogy az USA sok iskolájában mesterséges intelligencia bevetésével figyelik ki a diákokat. A szolgáltató a kissé félrevezető nevű Gaggle, és a megfigyelés azokra a dolgozatokra, e-mailekre, chatekre, képekre és videókra vonatkozik, amelyeket iskolai számítógépeken vagy hálózatokon írnak vagy küldenek, akár otthonról is. A The 74 című amerikai oktatásügyi portál szerint országosan 5 millió körül lehet a – részben algoritmusokkal, részben emberi értékelőkkel – megfigyelt gyerekek száma.

(Forrás: hvg.hu)

Bemutatkozik a Nógrádi Grund Klubhálózat

Az úttörőmozgalom jubileumára írt cikkünk kapcsán többen érdeklődtek az írásban emlegetett „utódszervezet”, a Grund Klubhálózat működése iránt. Az itt közölt tudósítás a hálózat nógrádi közösségét mutatja be hitelesen. Az Egyesület 2007-ben alakult Salgótarjánban, jelenleg 12 klubja működik Nógrád megye salgótarjáni kistérségében. A szervezetnk alapcélja a 6-18 év közötti fiatalok tanórán kívüli nevelése a sport, környezetismeret, honismeret, a hagyományőrzés, a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Kiemelt feladata a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik esélyegyenlőségének segítése, a gyermekek támogatása, a tehetségek gondozása, a családok kulturális igényeinek fejlesztése, valamint a közösségépítés.

(Forrás: tani-tani online)

Lannert Judit: A hatékony pedagógus-béremeléshez a pazarlást is meg kellene szüntetni az oktatásban

A magyar kormányzat rendre azzal hessegeti el a tanárhiány rémét, hogy az egy pedagógusra jutó tanulók száma nemzetközi viszonylatban alacsony: lám, van elég tanár, akik megfelelő mennyiségben és minőségben tudnak foglalkozni a tanulókkal. Csak éppen ez nem látszik a tanulók eredményein az OECD PISA-felmérésein. A kedvezőnek tűnő fajlagos aránnyal az európai átlag alatti teljesítményt nyújtanak diákjaink, míg Észtország vagy Portugália kedvezőtlenebb tanuló/tanár aránnyal jobbat. Ez a mutató ugyanis – ahogyan arra a neves amerikai oktatásközgazdász Eric Hanushek és társai is rámutattak – nem a pedagógusok terheléséről ad képet, hanem csupán arról, hány pedagógust foglalkoztat a rendszer.

(Forrás: Magyar Narancs)

ZAKLATÁS – A FIATALOK FESZEGETIK A HATÁROKAT, NINCSENEK TISZTÁBAN CSELEKEDETEIK KÖVETKEZMÉNYEIVEL „Erős” diákok, védtelen tanárok?

A kortársak közötti internetes zaklatásról könyvtárnyi irodalom szól. Új jelenség a fiatalkorúak tanárokkal szemben megnyilvánuló, akár büntetőjogi vagy polgári jogi kategóriát jelentő agressziója, amely a szakértők szerint kezelés híján csak rosszabbodik. Kiderült, hogy a TikTokon gyakoriak a diákok között az unalmukban streamelt órai videók. A kérdés, maradt-e bármilyen eszköz a felnőttek kezében a fiatalok internethasználati szokásait illetően.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Egyetlen kivétellel már mindegyik osztály érintett”

A Népszavának összesen csaknem 20 szülő számolt be tapasztalatairól országszerte, igaz, hivatalos tájékoztatást még ők is csak ritka esetben kapnak. Biztosan vannak covidos esetek, de ez most nem publikus. Az iskola weboldalán sincsenek adatok, mint tavaly. De tudunk gyerekekről, akik hosszabb ideig hiányoztak, mert a család nagy része beteg volt – mesélte egyikük. Egy másik szülő, akinek gyermeke egy pesti, belső kerületi általános iskolába jár, arról számolt be: az elmúlt hetekben 4 felsős osztályban rendeltek el karantént, legutóbb épp az elmúlt napokban. Nekik 10 napig nem kell bejárniuk, ugyanakkor az oltott diákok nem számítanak kontaktszemélynek, még akkor sem, ha egy családtagjuk beteg. Az oltott diákok csak szülői kikérővel maradhatnak otthon. Akik karanténban voltak, tesztelés nélkül visszamehetnek az iskolába.

(Forrás: Népszava)

Elfogyott a szabadságuk, titkolják a szülők a covidos gyerekeket

A HVG által kedden megkérdezett szülők beszámolója szerint öt különböző budapesti általános iskola mindegyikében volt aktuálisan érintett osztály. Abban mindenki egyetért, hogy az iskolák bezárása sem a szülőknek, sem a gyerekek nem lenne jó. Az viszont érthetetlen, hogy a külföldi példákkal szemben Magyarországon miért vannak az iskolák és a családok magukra hagyva, hogy egymásra mutogatva oldják meg a helyzetet. Orbán laboratóriumában, Ausztriában rendszeres a diákok és a tanárok tesztelése oltástól függetlenül.

(Forrás: hvg.hu)

Bővül Polgár Judit iskolai Sakkpalotája, az állam százmilliókkal segíti

Minden idők legjobb női sakkozójának képességfejlesztési programja a sakkozásnál jóval többről szól, már 500 iskolában és óvodában működik, és még 700-ban indulhat. A kormány határozata szerint az iskolai Sakkpalota program kiterjesztésére azért van szükség, hogy fejlesszék a matematikai gondolkozást. A pénzügyminiszternek és az emberi erőforrások miniszterének lesz a feladata, hogy előteremtse 2022-ben a 120, 2023-ban a 241 és 2024-ben a 331 millió forintot.

(Forrás: hvg.hu)

Bonyolult útvesztővé váltak a covidos iskolásokra alkalmazott szabályok

Sakkban tartja a szülőket a koronavírus. Bár hivatalosan nincs arról adat, hogy kilőtt volna a közoktatásban résztvevők körében a fertőzésszám, de szülők tömegei írnak arról a közösségi oldalakon, hogy egy pozitív teszt hogyan állítja a feje tetejére gyerekek és felnőttek a járvány miatt egyébként is bizonytalan mindennapjait.

(Forrás: hvg.hu)

Ercse Kriszta: Nem a járvány, hanem a kormány miatt került csapdába az oktatás

Tombol a járvány a magyar iskolákban: se maszk, se karantén, se távoktatás. Folytathatjuk: se teszt, se kontaktkutatás, se kontaktusszám-csökkentés (megelőző intézkedések), se transzparens adatközlés. A kormány és az oktatásirányítás hagyta teljesen elfajulni a helyzetet. A szemeiket nem a kórházi és járványügyi adatokra függesztik, hanem a más országokban a felelős és időben meghozott intézkedések következményeit monitorozzák. És a kérdés, ami eldönti az oktatási rendszerben érintettek sorsát: akar-e öt hónappal a választások előtt a kormány szembenézni a népharaggal itthon? Akar-e kockáztatni? Egészségvédelem vagy hatalom?

Ezért menekülnek a tanárok az iskolákból - Csoda, hogy még valaki bejár tanítani

Egyre több tanár fizetését éri el a garantált bérminimum, miután a tanárok bére évek óta nem emelkedik, a szakmunkás minimálbér viszont minden esztendőben nő. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kiszámolta, hogy mennyit kereshetnek jövőre a tanárok. \"2022-es bértábláink számítása során – egyelőre – nem zavar be semmiféle illetményemelés, amit a nevelés-oktatás kapott volna a kormányzattól\" - írja a PDSZ, emlékeztetve arra, hogy ezért is fogott össze a két szakszervezet, és közös sztrájkbizottságot alakítva tárgyalnak a kormánnyal \"a jogos és igazságos illetményemelésről\".

(Forrás: portfolio.hu)

Drasztikusan emelnék a tanárok fizetését, az egyetemeket pedig visszaadnák az államnak az Eduline olvasói

Tartson ismét 18 éves korig a tankötelezettség, jelentősen emeljék a tanárok, tanítók, óvónők fizetését, a modellváltó egyetemek kerüljenek vissza az államhoz, vagy legalább a kuratóriumokban cseréljék le a politikusokat egyetemi emberekre - ezeket tartják a legsürgetőbb feladatoknak az Eduline olvasói, akiket néhány napja arra kértünk, mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak, és a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek. Itt-ott érdekes válaszok születtek.

(Forrás: Eduline)

NYILVÁNOSAK A 2022. JÚNIUSI EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEI

A követelményekről a Magyartanárok Egyesülete 2016 októberében rendezett konferenciát: a vizsgaleírás és a követelmények összefoglalása az egyesület honlapján olvasható, a konferencián elhangzott módszertani előadások diasorai szintén honlapunkról (https://magyartanarok.wordpress.com/valtozasok-2017-tol/) érhetők el. A felkészüléshez érdemes böngészni az érettségi menüpont hivatkozásait is: https://magyartanarok.wordpress.com/erettsegi/

(Forrás: Magyartanárok Egyesülete)

Megszűnhet a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke figyelmeztetett: a Munka törvénykönyve kevesebb védelmet nyújt, mint a közalkalmazotti törvény, például könnyebben el lehet bocsátani valakit, ha nem közalkalmazott. Emlékeztetett arra is, a szakképzésben nem teljesültek az ígéretek, egyéni béralkukra egyáltalán nem került sor, sok dolgozó bére pedig alig vagy egyáltalán nem emelkedett.

(Forrás: hvg.hu)

Telt ház van a gyermekpszichiátrián, sok az önsértő fiatal

Idén a 2019-es, vagyis a Covid előtti őszi időszakhoz viszonyítva 40 százalékkal emelkedett az esetek száma. A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére nőtt, de megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma is. A koronavírus pszichológiai hatásai a szakemberek szerint elsősorban a serdülőket sújtják, körükben nagyon sok az „önsértő”, aki saját magának okoz könnyebb, vagy akár komolyabb sérülést.

(Forrás: hvg.hu)

Decembertől a szülők csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be az iskolába

December elsejétől szigorítják a belépés rendjét az iskolákba, a szülőket csak védettségi igazolvánnyal engedik be az épületekbe – derül ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének határozatából. Egy a Telex birtokába került levélben az Oktatási Hivatal arról tájékoztatja az iskolaigazgatókat, hogy ha december elsejétől a gyerekeket iskolába kísérő vagy onnan hazakísérő szülőnek nem lesz védettségi igazolványa, akkor csak egy kijelölt pontig léphet be az iskola területére. A levél szerint eleve csak egy szülő mehet be a gyerekkel vagy a gyerekért az iskolába védettségi igazolás nélkül.

(Forrás: telex)

A kormányzat kivérezteti a két pedagógusra épülő óvodai rendszerünket

A szülők és pedagógusok személyes tapasztalatai alapján a Szülői Hang Közösség összegyűjtötte a magyar óvodákkal kapcsolatos rendszerszintű problémákat; beszámolónkban ezeket tesszük most közzé a Szószóló a gyerekekért akció keretében. A visszajelzések szerint válságos mértéket öltött az óvodapedagógus-hiány, és emiatt már országos szinten működésképtelenné vált a csoportonként két diplomás pedagógusra épülő óvodai rendszerünk.Részletesen bemutatjuk a negatív következményeit annak az új rendszernek, amit a kormány egy évvel ezelőtt törvényesített úgy, hogy már csak délelőtt 8 és 12 óra között szükséges a diplomás óvodapedagógus jelenléte, más időszakokban bárki – akár pedagógiai képesítés nélkül is – alkalmazható és „nevelheti” a gyerekeket a magyar óvodákban.

(Forrás: Szülői Hang)

Csak úgy vehetik át a nekik járó emlékérmet a győri gyerekek, ha aztán a fotójukat korlátlanul felhasználhatják a városvezetők

Győrben 30 000 darab emlékérmet osztanak ki a húsz évesnél fiatalabbaknak abból az alkalomból, hogy 750 éve kapott királyi városi jogokat a település. Ezzel az akcióval a helyi fiatalok lokálpatriotizmusát erősítenék. Ahhoz, hogy az arra jogosultak megkaphassák ezt az emlékérmet, egy regisztrációt kell kitölteniük a gyor750erme.hu oldalon. Az oldalról nem lehet továbblépni addig, amíg a szülők hozzá nem járulnak ahhoz, hogy a gyerekeikről készült képeket mindenféle korlátozás nélkül felhasználhassa Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata.

(Forrás: 444.hu)

Miért akar megszabadulni a kormány a boldogan tanító nyugdíjas tanároktól?

Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi kormányzat tett erőfeszítéseket a pedagógus szakma helyzetének javítása érdekében. Több döntés is született. A teljesség igénye nélkül említhetem a köznevelési intézmények központosítását, a pedagógusok fizetésemelését, a pedagógus életpályamodell bevezetését, a pedagógusok minősítésének és ellenőrzésének beindítását, a tankönyvpiaci verseny felszámolását, a tankönyvrendelés átszervezését, valamint a választható tankönyvek jelentős szűkítését és ingyenessé tételét. A döntések helyessége megkérdőjelezhető, de a jobbítás szándéka nem. Ezért lehet bízni abban, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért pedagógusok közalkalmazottként történő foglalkoztatását szabályozó 2012-es kormányhatározat is újragondolásra kerül. Gondolom, az is helyes lenne például, ha az intézményvezető jogkörébe tartozna az öregségi nyugdíjkorhatárt elért tanár továbbfoglalkoztatásának lehetősége.

(Forrás: telex)

Tíz vidéki iskola kaphat speciális IT-eszközöket

Támogatott szakkörök kedveltethetik meg a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal az informatikai szakmákat. A Programozd a jövőd! projekt részeként most induló pályázat inspiráló eszközök kölcsönzésével és a pedagógusok felkészítésével járulhat hozzá a foglalkozások megtartásához – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette: a digitális gazdaság a hazai gazdasági növekedés és foglalkoztatás ötödét adja, az ágazat további megerősítésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő szakmai utánpótlás. A pályázaton Budapest és Pest megye kivételével az ország bármely részében működő általános és középiskolák részt vehetnek. Az intézményeknek minimum tíz tanulónak legalább tíz alkalomból álló foglalkozássorozat lebonyolítását kell vállalniuk. A sikeres pályázók minden segítséget megkapnak a felkészüléshez.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Itt a 2022-es gyakorlóiskolai rangsor, három ELTE-gimnázium áll a dobogón

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium került a gyakorlóiskolák 2022-es HVG rangsorának élére, a második és a harmadik helyen az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium áll. A negyedik helyet az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte meg, míg a lista ötödik helyére a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája került.

(Forrás: Eduline)

Stumpf István: „A modellváltás nem gyógyír a felsőoktatás összes bajára. De esélyt teremt”

Kialakultak a helyi modellek, ami majd menet közben még biztos, hogy alakulni fog, ha nem működik jól. Szegeden a kuratórium összetétele nyugtatta meg a közvéleményt abban, hogy érvényesülni fog az autonómia. A finanszírozási modellről pedig még az átalakítás ellenzői is azt mondták, hogy soha ennyi támogatást nem kapott az egyetem. Az egyetemi modellváltás nem gyógyír a felsőoktatás összes bajára. De esélyt teremt arra, hogy az egyetemek alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez, és próbálják a saját stratégiájukkal a versenyképességüket növelni. Nagyon fontos, hogy az alapítványok közcélúak.

(Forrás: hvg.hu)

Tehetünk érte! Mit tehetünk azért, hogy növekedjen az együttérzés társadalmunkban? Székely Kinga írása

A Sant`Egidio, magyarul Szent Egyed közösség világiakból álló, katolikus lelkiségi mozgalom, mely nyitott más felekezetűek befogadására is. A közösség tagjai világiak, saját munkájukból élnek. A másokért végzett szolgálat ingyenesen végzett munka számukra. Azt mondják, hogy senki sem olyan szegény, hogy ne tudna segíteni valakinek, aki nála is szegényebb. A közösség tevékenysége három pilléren alapul: imádság (prayer), szegények (poor) és béke (peace). Angolul 3P-ről beszélhetünk.

(Forrás: tani-tani online)

Diploma rangsor: Az ELTE továbbra is az élen

„Olyan megalvadt struktúra alakult ki a magyar felsőoktatásban, amit nem lehetett feltörni” – indokolja a HVG Diploma e héten utcára kerülő különszámában az egyetemek alapítványokba helyezését Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztos. Miután végigjárta az egyetemeket, elmondása szerint azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek a modellváltással kapcsolatban. Úgy látja, sehol sem merül már fel az autonómiasérelem, a finanszírozási modellről pedig még az átalakítás ellenzői is azt mondták, hogy soha ennyi támogatást nem kaptak az egyetemek.

(Forrás: hvg.hu)

Magyar Zoltán egykori olimpiai bajnok tornász szerint kegyetlen ember volt az edzője, de ez kellett a sikerhez

A Turi György-féle botrányra reagálva Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász arról beszélt a Blikknek, hogy gyerekkorában a lelki és a testi fenyítés a sport része volt, és ez akkor teljesen elfogadottnak számított. „Az edzőm kegyetlen ember volt, de letérdelek előtte és megcsókolom a kezét, mert ez kellett ahhoz, hogy belőlem kétszeres olimpiai bajnok legyen” – fogalmazott Magyar, aki 1976-ban és 1980-ban szerzett olimpiai aranyérmet lólengésben, emellett háromszoros világ- és Európa-bajnok volt, 2015-ben választották a nemzet sportolójává. Az egykori tornász szerint a pofonok nélkül nem lett volna olimpiai bajnok, ez volt a siker ára.

(Forrás: telex)

Politika helyett művészetet! – Nényei Pál válasza az MCC-s Tóth Miklós Bálintnak

Aki egy műalkotással kapcsolatban a művészetről beszél, sokkal többet tudhat meg az emberről, az emberi létezés mélységeiről, és végtelenszer jobban jár, mint az, aki ehelyett moralizálni, politizálni és véleményt formálni akar – állítja Nényei Pál. Az író, magyartanár a lapunkban és podcastunkban kibontakozott, irodalomtanítást érintő vitában a Mathias Corvinus Collegium kutatójának, Tóth Miklós Bálintnak küldött viszontválaszt. Nényei szerint ha Herczeg Ferenc nem esztétikai minősége, hanem ideológiai felhasználhatósága miatt lett kötelező tananyag, az súlyos ügy, „annak a jele ugyanis, hogy a kormányzat oktatással foglalkozó »alegységének« az irodalomtanítással ideológiai céljai vannak”.

(Forrás: válasz online)

Bátran kritikusnak kell lenni, ütni kell a vasat – az oktatási rendszert egyedül nem tudjuk felforgatni

2021. november 19–20. között először rendezik meg a LEMMA / Lehetőségek a Mai Magyartanításban konferenciát. A konferenciához kapcsolódóan több cikket is közlünk a pedagógusképzés helyzetéről, Kerti Anna Emese vitaindítója után Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk. Ezúttal a konferencia szervezői közül hárman meséltek nekünk arról, miért van ilyen kevés alulról szerveződő esemény a tanárképzésben, és ők miért adták a fejüket ilyesmire.

(Forrás: Mérce)

Emmi: Közel 90 százalékos a tanárok átoltottsága

A tanároknak nemrég tették kötelezővé az oltás beadatását. Ha dolgozni akar a pedagógus, akkor december 15-ig meg kell kapnia az első dózist, különben fizetés nélküli szabadságra küldik, és egy évvel később el is bocsáthatják. Ha már oltva van az illető, akkor ezt igazolnia kell az intézmény vezetőjénél. Az egyházi és magánfenntartású (alapítványi) iskolákban nem tették kötelezővé a vakcinát, azokban az intézmény vezetője dönthet erről. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a szakmában azért aggódnak, hogy az oltást elutasító, fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok jó eséllyel megjelenhetnek azokban az oktatási intézményekben, ahol egyház vagy alapítvány a fenntartó.

(Forrás: telex)

Heti kétszer nyáltesztelik majd a román iskolásokat

Romániában ezentúl a tanulókat heti két alkalommal, hétfőn és csütörtökön tesztelni fognak, egyszerű nyálmintával működő gyorstesztekkel. A teszteket majd a tanítási órák előtt kell elvégezni, az iskolaorvos irányításával. Ha egy diák tesztje pozitív lesz, az iskolának természetesen kötelessége lesz értesíteni a diák szüleit illetve a közegészségügyet, hogy PCR-tesztet hajtsanak végre.

(Forrás: Mandiner)

December 31-tól küldik fizetés nélküli szabadságra azokat a tanárokat, akik nemet mondanak az oltásra

November 15-ig az összes állami iskola dolgozója megkapta a koronavírus elleni kötelező oltásról szóló tájékoztatót, amelyből kiderült, hogy december 15-ig vagy január 31-ig kell-e beadatnia a vakcinát. Fontos: akit fizetés nélküli szabadságra küldenek, az után TB-t sem fizetnek majd.

(Forrás: Eduline)

Kötelező oltás: baj lehet az oktatásban

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a pedagógusok körében 90 százalékos az átoltottság. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás úgy véli, 3-5 százalék között lesz azoknak az aránya, akik a kötelezőség ellenére is el fogják utasítani az oltást, ami több ezer tanárt jelent. Szerinte azok, akik megtagadják az oltást, a kormány járványügyi intézkedéseivel szemben is bizalmatlanok, miután nem volt tiszta és világos kormánykommunikáció, és elmaradtak az egyértelmű adatközlések is az oltások hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban.

(Forrás: Népszava)

A 18 éves korig tartó tankötelezettségről is tartható népszavazás

A 18 éves korig tartó tankötelezettségről is lehet népszavazást tartani, a Kúria ugyanis elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt hitelesítő határozata elleni felülvizsgálati kérelmet. Ugyanígy helybenhagyta az NVB két olyan határozatát, amelyek a kormány „gyermekvédelmi” népszavazási kérdéseit hitelesítették.

(Forrás: hvg.hu)

Örökbefogadás: túlzottan lassan rendeződik a gyerekek sorsa

Jelentősen csökkent az örökbefogadások száma, miközben több a várakozó szülő, mint a gyermek. Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője hangsúlyozta, vegyesek a tapasztalatok a náluk élő gyermekek örökbefogadásával kapcsolatban, mert kétszer annyi gyerek van, aki tulajdonképpen örökbe adható lenne, mint amennyien sorban állnak.A gyermekek egy része nehezen talál családra, miután az örökbefogadó szülők általában minél fiatalabb, ha lehet csecsemőkorú, egészséges és nem roma származású gyereket keresnek. „Vannak ilyenek, de értük hosszú sorban kell állni” – mondta. Az idősebb, roma származású, esetleg valamilyen egészségügyi sérüléssel rendelkező gyerekek tehát kevésbé keresettek, így ők maradnak bent a rendszerben, továbbá a testvérek, akiket együtt kellene befogadni egy családba.

(Forrás: Infostart)

Ha dolgozni akarnak, december 15-ig kell beoltatniuk magukat a tanároknak

Bár az oltást a munkáltató teheti kötelezővé, a kormány szándékát hangsúlyozva a miniszter kifejtette, a megbízási szerződéssel foglakoztatott óraadó tanárok estében is ki kell alakítani azokat a jogi kereteket - hiszen a megbízásnál nem munkáltató, hanem megbízó és megbízott van -, amivel az iskolai oktatók is kötelezhetőek az oltásra. Sőt, az egyetemeken is. Módosította az Innovációs Technológiai Minisztérium (ITM) a felsőoktatási intézményeknek szóló, a járványügyi helyzetre reagáló ágazati ajánlását, így az állami egyetemeken dolgozóknak is kötelező év végéig beoltatniuk magukat, ha szeretnének dolgozni.

(Forrás: Eduline)

Nemzeti Pedagógus Kar: nehéz lesz pótolni az oltást elutasító tanárokat

Horváth Péter az oldalnak nyilatkozva azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy több iskolában lesznek olyan pedagógusok, akik annak ellenére sem fogják beoltatni magukat, ha emiatt fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Márpedig - mint az NPK elnöke fogalmazott – a mostani helyzetben akár egyetlen tanár elvesztése is komoly gondot okozhat. Nem állnak sorban az utcán képzett pedagógusok, ugrásra készen, hogy beálljanak a kiesők helyére. Az biztos, hogy minden egyes tanár, akit a kötelező oltás elutasítása miatt kell majd szabadságra küldeni, hiányozni fog a rendszernek

(Forrás: Eduline)

„Az nem megy, hogy majd én elmagyarázom a hallgatónak, hogy mi a jó pedagógia”

Elsőként Nahalka István oktatáskutatótól szerettük volna megtudni, milyen tanárképzésre lenne szükség ahhoz, hogy az iskola az emancipáció táptalaja lehessen. „Az innováció lehetősége ma nincs meg. Ha meglenne, akkor nagy kérdés, hogy mi lenne. Nem az összes intézmény lenne innovatív elsőre, sőt a kisebbségük, de legalább lennének ilyenek, és ha már vannak, akkor azok el tudnak kezdeni hálózatosodni, akkor azok már át tudják adni a jó gyakorlatokat másoknak, publikációk készülhetnek, aztán mások is kedvet kapnak a dologhoz. Tehát lenne kultúrája végre a pedagógiai fejlesztéseknek, mert ma nincs. Ma a feltételek egyszerűen megölik az ilyesmit.”

(Forrás: Mérce)

“A fenyegetőzés már elkezdődött”

Nem engednek követeléseikből a tanári érdekképviseletek, ha nem lesz megegyezés a kormánnyal, akár egy “érzékeny időpontban” is sztrájkot hirdethetnek. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselőivel beszélgettünk.

(Forrás: Népszava)

Radó Péter: Oktatáspolitikai forró krumplik: mi legyen az egyházi iskolákkal?

Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak. Ez volt a helyzet Magyarországon is, de ez az előző évtized első felében megváltozott, ami felvet egy csomó megoldásra váró problémát.

(Forrás: portfolio.hu)

Érettségi tétel lesz a Toxikoma

Eddig több mint 100 ezren látták Herendi Gábor filmjét, amely a producer állítása szerint számos fiatal függőt késztetett arra, hogy elvonóra vonuljon. Egy vidéki középiskolában pedig jövőre érettségi tétel lesz irodalomból Szabó Győző drogvallomása.

(Forrás: hvg.hu)

Mi a baj a tanárképzéssel?

A tanárképzés átalakítása és általában a közoktatás megreformálása tehát nemhogy szükséges, de egyenesen elengedhetetlen. Nem mindegy azonban, hogy erre hogyan kerül sor, és a problémák felszíni, átgondolatlan kezelése nem megoldáshoz, hanem még további katasztrófákhoz fog vezetni.

(Forrás: Mérce)

Digitális edukációs program indul a fiatalkori alkoholfogyasztás visszaszorításáért

Magyarországon rendkívül rossz a helyzet a fiatalkorúak alkoholfogyasztása terén: a 14 és 18 év közötti középiskolás korú fiatalok 80 százaléka 15 évesen vagy annál korábban ivott először, minden harmadik pedig rendszeresen fogyaszt alkoholt. A Diageo, a világ vezető alkoholos italgyártó és -forgalmazó vállalata a Momentán Társulattal együttműködve a fiatalkori alkoholfogyasztás visszaszorításáért 2019-ben indította el Magyarországon az általános és középiskolásoknak szóló Smashed (Szétcsúszva) programot, amely idén ősszel Smashed Online néven egy interaktív online edukációs platformként indul újra.

(Forrás: Infostart)

Megszólalt a minisztérium: nem tettek ígéretet a tanári szakszervezeteknek a kötelező oltás törléséről

“A kormány képviselői az egyes sajtótermékekben megjelent hamis hírekkel ellentétben nem tettek ígéretet az állami intézményekben előírt, koronavírus elleni oltásról szóló rendelkezés visszavonásáról” - reagált az EMMI sajtóosztálya az oldalnak. Minezt azután tették meg, hogy a Népszava Nagy Erzsébetre, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) választmányi tagjára hivatkozva azt írta: átgondolja a kormány a kötelező oltás visszavonását.

(Forrás: Eduline)

Egyre több iskolában kötelező a maszkviselés

Két hónap után úgy tűnik, ebben a tanévben kevesebb problémával kell szembenézniük a pedagógusoknak és diákoknak, mint a múlt évben. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint például valószínűsíthető, hogy országosan nem kell áttérni az online oktatásra. Közben a járványügyi adatok folyamatosan romlanak, így egyre több oktatási intézmény teszi kötelezővé a maszkviselést.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A jó szülő szárnyakat ad, de nem nyom agyon - Gyarmathy Évával beszélgettünk a tehetséges gyerekek neveléséről

A népesség nagyjából 20-25 százaléka tehetséges, ez pedig nem olyan kis arány : minden óvodai csoportba, iskolai osztályba jut belőlük néhány. A tehetség pedig nem is feltétlenül a világraszóló felfedezésekről szól. Gyarmathy Évával beszélgettünk, a Tehetségfejlesztés - lehetőségek kezdőknek és haladóknak című könyve megjelenése alkalmából.

(Forrás: Kölöknet)

Már az alsó tagozatban lefektetik a franciák a demokrácia alapjait

Miközben odahaza előválasztások zajlottak, Franciaországban is szavazásokkal foglalkoztunk. Mert itt, ha nem is parlamenti, de iskolai-óvodai választásokról szól minden évben az ősz eleje. El is határoztam, hogy be fogom mutatni, hogyan szoktatják hozzá a gyerekeket már az általános iskola alsó tagozatában ahhoz, hogy gyakorolják demokratikus jogaikat, kötelezettségeiket.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Buszokkal vitték a karcagi középiskolásokat tanítási időben az Elk*rtukot nézni

Az Elk*rtuk csütörtöki karcagi vetítésére több helyi és környékbeli középiskolából érkeztek diákok, volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki hiányzott, igazolatlan órát kap. A filmvetítést intéző mozis vállalkozó és a tanárok szerint is a karcagi önkormányzat, illetve az általa finanszírozott művelődési központ állhatta a vetítés költségeit és a gyerekek buszoztatását is. A polgármester azonban cáfolta, hogy az önkormányzat fizetett volna a vetítésért, így jelenleg nem lehet tudni, ki állta a cechet. A tanárok közül többen nem tartják etikusnak, hogy kötelező volt a részvétel.

(Forrás: telex)

A PDSZ szerint az Emmi lehazugozta őket, a szakszervezet visszautasítja a tárca kijelentéseit

z Emmi állítólag azt az ígéretet adta a megbeszélésen, hogy a kormány jövő hét szerdáig átgondolja a szakszervezetek követelését a kötelező oltás visszavonásáról, és egy új javaslatot is tesznek majd. Minderről Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja beszélt a napilapnak. Utána azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy közleményt adott ki, melyben arról írtak, hogy a kormány képviselői nem tettek ilyen ígéretet. Majd azt is írták, hogy a PDSZ és a velük szorosan összefonódó média ismét hamis információkat közöl, ezzel jelentős mértékben megnehezítve azt, hogy az egyeztetési folyamat eredményes legyen.”

(Forrás: hvg.hu)

„Ez nem magyartanítás, így képtelenség átörökíteni a nemzeti kultúrát!”

A magyartanítással kapcsolatban a közvéleményt szinte kizárólag a kötelező olvasmányok ügye érdekli. Havonta-kéthavonta születik cikk a témában, ha pedig új tanterv jelenik meg, rögtön mindenki azt nézi, melyik író van benne és melyik nincs. Aztán kitör a világnézeti alapú név- és címháború. Csakhogy a magyartanítás (és azon belül az irodalomtanítás) fölött roskadozó problémahalmaz jóval több rétegű – állítja Keisz Ágoston. A magyar nyelv és irodalom szakos gyakorlógimnáziumi vezetőtanár szerint a valódi kérdés az, hogyan vehetjük rá vonakodó utódainkat arra, hogy továbbvigyék irodalmi, anyanyelvi kultúránkat. A kilátások szerinte nem jók, mivel a tantárgy elmúlt másfél évben létrejött új szabályozása inkább gátolja a magyartanárok kultúraközvetítő munkáját. Vélemény következik, ám szigorúan tényalapon.

(Forrás: válasz online)

Az Emmi átgondolja a kötelező oltás eltörlését

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerdán újabb, 3,5 órás tárgyaláson járt az Emberi Erőforrások Minisztériumában, s ennek eredményeiről beszámolt a PDSZ Facebook-oldalán Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja. Elmondta, a sztrájkkövetelések összes pontjáról ezúttal nem esett szó, viszont A KÖVETELÉSEK EGY ÚJABB PONTTAL GYARAPODTAK: A SZTRÁJKBIZOTTSÁG AZT SZERETNÉ, HA A KORMÁNY VISSZAVONNÁ A KÖTELEZŐ COVID-OLTÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELETÉT. Erről az Emmi részéről az hangzott el, hogy jövő hétre hoznak javaslatot.

(Forrás: index)

Reform helyett az egyetemek politikai megszállása zajlott le a szemünk előtt

Az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság más országokban is korlátokba ütközik, a Magyarországon lezajlott egyetemi modellváltással növekedett a politikai befolyás veszélye és kevesebb lett a védelmet jelentő garancia – állapította meg az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet online előadásán Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász, neveléstudós. Polónyi szerint lehet, hogy az egyetemek alapítványi fenntartásba vételével jobban menedzselt felsőoktatási intézményeket akartak létrehozni, de ehelyett kormánypárti politikusokat, polgármestereket, országgyűlési képviselőt, kormányközeli üzletembereket, egyházi méltóságot ültettek az egyetemi kuratóriumokba.

(Forrás: telex)

Pedagógus-szakszervezet követeli a kötelező oltásról szóló rendelkezés visszavonását

A szakszervezet vasárnapi közleményében arról ír, hogy 2021. október 28-án kihirdetett rendeletek nem alkalmasak a járvány elleni küzdelemre, de veszélyeztetik az állami intézmények működését. Miközben a PDSZ továbbra is az oltás felvételére buzdít mindenkit, leszögezik: azzal, hogy az állami köznevelési és szakképzési intézményekben rendelet útján – kötelezően – előírta a koronavírus elleni oltás felvételét, ugyanakkor az önkormányzati fenntartású intézményekben a polgármesterre (főpolgármesterre), az egyházi és egyetemi fenntartású, valamint a magánintézményekben a munkáltatókra hárította az erről szóló döntést, következetlen módon diszkriminálja az állami intézményeket, és súlyosan akadályozza a feladatellátást. A szakszervezet kitér rá, hogy a nem állami munkáltatóknak lesz mérlegelési lehetősége, míg az állami iskolák mindegyike rosszul jár, s ezzel „megint [ők lesznek] a legnagyobb vesztesek, mivel ezekben fokozódik az amúgy is vészes szakemberhiány.”

(Forrás: Mérce)

Koreai egyetemi campus létesülhet Budapesten

A kormányfő a \"V4-Korea Üzleti Fórum\" megnyitóján kiemelte: a Magyarország és Dél-Korea közötti - egyébként szívélyes, jó és baráti kapcsolatokat - egy szinttel feljebb emelik, stratégiai szintre, és a gazdaságon túl kiterjesztik a tudományra, a kutatásra és az oktatásra is. A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy minél szélesebb és mélyebb együttműködés lesz Dél-Korea és az Európai Unió, Dél-Korea és a visegrádi négyek (V4), illetve Dél-Korea és Magyarország között, annál hamarabb nyeri vissza az egész európai kontinens versenyképességét a világgazdaságban.

(Forrás: Infostart)

Ki a papokkal az iskolákból?!

Ma Magyarországon 1321 alap- és középfokú egyházi intézményben 210 161 diákot oktatnak és nevelnek elismerten magas színvonalon. Ezen intézmények és gyermekek aránya a magyar oktatási rendszerben 14,84 százalék, valamint 15,2 százalék. Az egyházak 23 felsőfokú oktatási intézményt is működtetnek 24 000 hallgatóval, továbbá 27 423 gyermek számára óvodát is. A Ki a papokkal az iskolákból! jelszóban megfogalmazott követelés több százezer szülőnek vonná meg egyik alapvető jogát, hogy egyházi oktatást és nevelést biztosítson gyermekének, vagyis ismét másodrangú állampolgárrá degradálná a lakosság jelentős részét annak minden, korábban már megismert hátrányos következményével együtt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Újra nekifutnak: ma talán tényleg elkezdődnek a tárgyalások a minisztérium és a tanárok között

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyesítette sztrájkbizottságát. Már 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt azt fel kellett függeszteniük. Bérrendezést és a munkaterhek csökkentését követelik. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.

(Forrás: Eduline)

Oktatáskutató: nagyok az iskolák közötti teljesítménykülönbségek

A pedagógia jelenkori forradalmának legnagyobb kihívása, hogy miképpen lehet tanítani például a természettudományos tantárgyakat ahhoz, hogy a gyerekek ne matematikát, kémiát és fizikát tanuljanak, hanem természetben előforduló problémák megoldását, ennek során egymással való együttműködést, kritikus gondolkodást és kommunikációt. A megfelelően kiválasztott módszer pedig automatikusan szelektál az ismeretek között, mert természetesen nincs olyan probléma, melyek megoldása ne igényelne ismereteket. A nagy tudomány nem az ismeretek felidézése, hanem a szükséges ismeretek kiválasztása és egy adott probléma kontextusában az alkalmazása. Mindebből egyúttal az is következik, hogy a pedagógus nem a fontos és autentikus ismeretek „tárháza”, aki azokat „átadja” a tanulóknak. Ilyen tanári munka nem is létezik, mert a gyerekek nem „megtanulják” a készen kapott tudást, hanem saját maguk konstruálják azt. (Radó Péter)

(Forrás: tudás.hu)

2030-ig tíz honvéd középiskolát és kollégiumot indítanának Magyarországon

A minisztérium tájékoztatása szerint a honvéd középiskolákban és kollégiumokban a diákok emelt szintű honvédelmi nevelését, oktatását bentlakásos rendszerben, egyedi program szerint végzik. A tanulók nem kapnak katonai kiképzést, nincs katonai jogállásuk és nem kötelező katonai pályát választaniuk. A középiskolai tanulmányaik befejezése után a kadétok is felvételizhetnek civil felsőoktatási intézményekbe. A kormány előszeretettel ismerteti meg a katonai pályát a fiatalokkal, az egyetemi felvételinél például 16 többletpontot ér, ha valaki legalább hat hónapig önkéntes tartalékos katonaként szolgál, de akár 64 többletpont is gyűjthető a megfelelő katonai szolgálat teljesítésével.

(Forrás: telex)

Játékosítani vagy nem játékosítani? Nem is kérdés! – A gamifikáció kezdeti lépései egy tanárszakos szemével

Tanárszakosként különösen foglalkoztat ez a téma, mivel még most kezdem kialakítani magamban – mint bizonnyal tanárszakos társaim is – a saját tanárképem, azt a személyiséget, amilyen tanárrá válni szeretnék, és ehhez a módszerek, különböző szemléletek is hozzátartoznak. Korábban keveset találkoztam a játékosítás lehetőségével, bár voltak órák az egyetemen vagy korábban a gimnáziumban egyaránt, amiken előkerültek játékok, ezek ritkán tették ki az óra egészét, játékosított pontrendszerről pedig még ennyi tapasztalatom sincs. Az utóbbi időben hallottam egyre többet a témáról, ami azonban bennem is – ahogy valószínűleg a tanártársadalom nagy részében – több bizonytalanságot is keltett. Hogyan lehetne alkalmazni? Mennyire lennének rá vevők a tanulók? Milyen eszközökre lenne szükségem? Amint azonban egyre több pozitív példát hallottam, egyre jobban bebizonyosodott, hogy kellő odafigyeléssel sikert lehet ezzel elérni. (Komlódi Eszter)

(Forrás: Modern Iskola)

BESZÁMOLÓ A PDSZ „PÁRTOK AZ OKTATÁSRÓL” FÓRUMÁRÓL (Komjáthy Anna)

A PDSZ minden parlamenti választás előtt meghívja a pártok oktatással foglalkozó képviselőit egy beszélgetésre, nemcsak azért, hogy megismerje elképzeléseiket, hanem legfőképpen azért, hogy ismertesse velük a tagság legfontosabb elvárásait.Idei rendezvényünk abban különbözött az eddigiektől, hogy az előző években a pártok „versenyeztették” elképzeléseiket, most viszont a helyzetből adódóan a cél egy közös program kidolgozása – az oktatás területén is. A PDSZ elvárásainak ismertetésével – mely dokumentumot a PDSZ XXV. Kongresszusa fogadott el – az volt a szándékunk, hogy felvetéseinkkel segítsük a közös program megalkotását, másrészt olyan pillanatban tudjuk esetleges kritikánkat megfogalmazni, amikor még nem egy elfogadott, hanem egy alakulóban levő koncepcióról tudunk tárgyalni. Természetesen meghívásunkkal mindig minden pártot megkeresünk. Most sem történt ez másképp. 2021. október 28-án délelőttre invitáltuk a pártokat és az MMM képviselőit Budapesten a MUOSZ székházába. Sajnálatos módon a FIDESZ és a KDNP nem fogadta el meghívásunkat. Utoljára 2010 tavaszán képviseltették magukat hasonló rendezvényünkön, akkor Hoffmann Rózsa jelent meg.

(Forrás: ckpinfo)

Hip és Hop a kuckóban. Madarászné Pászti Ildikó könyvismertetése

Hip és Hop története egy igazi szülő-gyerek kuckózás. Ketten olvassák egyszerre: gyermek és szülő. A gyerekeknek szánt szöveg egyszerű, csupa nagybetűvel írott, így az épp olvasni tudó vagy tanuló gyerek is könnyen fogja betűzgetni, illetve azok a nagyobb gyerekek is szívesebben kezdenek bele, akiknek eddig kudarc volt az olvasás.A könyv egyértelmű törekvése a szórakoztató történet mellett, hogy sikere legyen az olvasásban a gyereknek.

(Forrás: tani-tani online)

„NEM EGY GYEREKKEL KELL SZÁZAT LÉPNI, HANEM SZÁZZAL EGYET” – L. RITÓK NÓRA PÉLDAÉRTÉKŰ KÜZDELME EGY JOBB VILÁGÉRT

Pályakezdő fotós voltam még, amikor 2019-ben először jártam riporton L. Ritók Nóránál, zúgott a fejem, mire kijöttünk az interjúról tőle, mert a buborékomból kikukkantva itt szembesültem az igazi élet igazi problémáival. Nóra csak sorolta a lehetetlen helyzeteket, amelyekkel küzdenek Berettyóújfalu járásban, számomra pedig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy van, aki fel tudja venni a harcot az egyre jobban leszakadó vidék súlyos gondjaival, kiszolgáltatottságával, jövőkép nélküliségével… – a 2019-es SzuperWMN-díj közelét kategóriájának nyertesével, L. Ritók Nórával Chripkó Lili beszélgetett.

(Forrás: wmn.hu)

L. Ritók Nóra: A közösségen kívül

Elképesztően fontos lenne egyébként, hogy a konfliktuskezelést már gyerekkorban kezdjük el tanítani, mert aki ebben szocializálódik, aki előtt az agresszív minta van csak, meg a külső segítségvárás, az nem tud más lenni. És nagyon fontos lenne az indulatkezeléssel is foglalkozni, ami szerintem sok embernél már olyan szintű probléma, ami orvosi segítséget igényelne. Persze ott a “jó” Frontin, az mindenre jó…alapgyógyszer a szegénységben. De az csak a tünetet kezeli. A szorongás, az idegesség abból a traumatizált állapotból fakad, amiben élnek, ami a mindennapok része.

(Forrás: hvg.hu/nyomor széle blog)

Csak védettségi igazolvánnyal mehetnek szalagavatóra a szülők: itt az Emmi döntése

Mivel a szalagavató bál speciális iskolai rendezvénynek minősül, nem vonatkozik rá a veszélyhelyzetben előírt szabályozás. A diákok és tanárok korlátozás nélkül mehetnek az ünnepségre, azonban a szülők és családtagok csak védettségi igazolvánnyal - áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma levelében, amit az iskoláknak küldtek szét.

(Forrás: Pénzcentrum)

Lannert Judit: Sokan, mégis kevesen

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is. Úgy tűnik, ez már a kormány szintjét is elérte, Orbán Viktor óvatosan 10 százalékos béremelés jövőbeni lehetőségét ígérte meg. Ez viszont biztosan nem lesz elég arra, hogy érdemben javítson a fő problémákon: az alacsony bérek mellett a szakma gyenge presztízsén és a magas munkaterhelésen.

(Forrás: Magyar Narancs)

Nyugdíjazása előtt éri el egy tanár a nemzetgazdasági átlagbért

Az Orbán Viktor által korábban említett januári 10 százalékos béremeléssel tovább romlik a tanárok társadalmi pozíciója. Ettől nem lesz vonzó a pedagóguspálya, pedig 2013-ban azért üdvözölték az életpályamodellt, mert ezt fontosnak tartották. Horváth Péter emlékeztetett, akkor a pedagógusok béralapját a minimálbérhez kötötték, ami 2015-től ugyanúgy megszűnt, mint rá egy évre az inflációkövetés is. A kormányfő 10 százalékos emelése nem oldja meg tanárhiányt, ezért 2023-ban ő is egy jóval nagyobb fizetésemelést tartana szükségesnek. Szerinte nem túl biztató, hogy jelenleg a 440 ezer forint körüli nemzetgazdasági átlagbért az előmeneteli rendszerben 61 éves korára éri el egy pedagógus.

(Forrás: 24.hu)

Zacher Gábor: már nem ritkaság a koronavírusos gyerek a sürgősségin

zekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus (Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora) felhívta a figyelmet: külön analizálják a vakcinát a gyerekek esetében, és szerinte is érdemes beadni az oltást a fiataloknak. Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos és sürgősségi orvos (jelenleg a Hatvani Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán dolgozik) egyebek mellett arról beszélt, hogy a negyedik hullám elsősorban azokat érinti, akik nincsenek beoltva, de azok sincsenek teljes biztonságban, akik megkapták már a vakcinát. Az oltás jó, de így is kerülnek be oltottak a kórházakba, sőt lélegeztetőgépre is, és meg is halhatnak, vagyis nincs száz százalékos védekezési módszer – mondja Zacher Gábor. Hangsúlyozta, hogy egyre fiatalabbak kerülnek kórházba, miközben az idősebbeket enyhe tünet mellett is jobban érinti az alapbetegségeik miatt.

(Forrás: Infostart)

Nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga: mi a különbség?

Ha sikeres emelt szintű érettségit teszel egy idegen nyelvből, akkor a 60 százaléknál jobb eredmény egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, a 40-59 százalék közti eredmény pedig egy alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Ebben az esetben az érettségi bizonyítványod záradékában találsz majd egy államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot, tehát ahogy a mondás tartja, két legyet üthetsz egy csapásra. Azonban ez csak emelt szintű nyelvi érettségire vonatkozik, tehát akármilyen jóra sikerül a középszintű nyelvi érettségid, azért nem kaphatsz nyelvvizsga bizonyítványt.

(Forrás: Unilife)

Tizedik évét kezdi a mindennapos testnevelés, megnéztük, milyen hatása volt

Tizedik tanévét kezdte meg szeptemberben a magyar iskolákban a mindennapos testnevelés rendszere, és nemrég egy átfogó tanulmány is megjelent a hatásairól. Több területen fittebbek lettek a gyerekek, ugyanakkor bőven van még mit fejleszteni, és továbbra is megdöbbentően sok az elhízott vagy túlsúlyos gyerek. A testnevelő tanárok kreatívabbak lettek, az iskolaudvarok szerepe megnőtt, a lógósok trükköznek, a budapestiek pedig már rég nem puhányabbak a vidékieknél.

(Forrás: telex)

Borúlátó az egyre súlyosbodó tanárhiány miatt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke 2021. október. 29. 09:38 2021. október. 29. 10:14 ÉLET+STÍLUS Borúlátó az egyre súlyosbodó tanárhiány miatt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Nem a nyelvtanárok által adott órákkal van a legnagyobb probléma, hanem egyértelműen a természettudomány és informatika az, ami a leggyengébb pozícióban van, és lesz is a következő időszakban, hiszen a természettudományos tanárok átlagéletkora az összes tanár átlagéletkorához képet is lényegesen rosszabb, valamint látható, hogy bizonyos szakokból, úgymint a kémia vagy fizika, nem indul képzés gyakorlatilag az országban – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádió Aréna című műsorában.

(Forrás: hvg.hu)

„A teljes oktatásnak át kell állnia: kultúrát kellene váltanunk, hiszen körülöttünk megváltozott a világ” - a Transindex.ro portálról

Miért elavult és kudarcos a jelenlegi közoktatás? Mit jelent ma a tehetségfejlesztés? Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal beszélgettünk. „A legfontosabb és leghatékonyabb megoldásnak látom, ami jelenleg történhet, hiszen a szakembereknek többféle szempont szerint végig kell gondolniuk az oktatás helyzetét. Olyan gyorsan változik a világ, hogy nem is tudjuk milyen jövőre kellene felkészíteni a gyerekeket. Az is fontos, hogy tisztán lássuk, mi a helyzet a gyerekekkel, akiket fel kellene készíteni: mert a változó világgal együtt változnak a gyerekek is.”

(Forrás: Transindex.ro)

Szigorított a kormány: november 1-től újra kötelező a maszk iskolába, egyetemre menet

November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön.- mondta Gulyás Gergely. Így bár az iskolákban nem, a buszokon, villamosokon, vagyis a tömegközlekedésben kötelező lesz a maszkviselés.Mindeközben több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük, így változtattak az intézmények járványügyi szabályaikon az elmúlt hetekben. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak \\\"felmentést\\\", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben is.

(Forrás: eduline)

Akut tanárhiány van már ma, összeomlás következik - Totyik Tamással (hanganyíag

Már ma akut tanárhiány van a közoktatásban, szakmai becslés szerint 12000 tanárral van kevesebb, mint kéne. Az elkövetkező években pedig konkrétan össze fog omlani a rendszer, de már ma durván alulteljesít a túlterheltség és a szakmai és anyagi megbecsültség hiánya miatt. Totyik Tamással, a Pedagógus Szakszervezet alelnökével beszélget Pogi.

(Forrás: pogi-podcast)

Lannert Judit: egy, a mainál jobb oktatáshoz gendertudatosabb hozzáállás kellene

Az oktatásban nálunk minden nagyon lebutított, lineáris, homogén és centrális. Az élet nem ilyen – mondja Lannert Judit, a Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutatója. S, hogy mi lenne a jó recept a jó oktatáshoz? Először is a bért kellene megemelni, de rögtön a pálya elején, hogy a legjobbak jöjjenek a pályára, egy olyan struktúrát kell kialakítani, ami hosszú távon fenntarthatóvá teszi az emelt bért. Ahhoz viszont, hogy ez az emelt bér egyben értelmiségi foglalkozást szolgáljon, a képzésben sokkal jobban és másképp kell felkészíteni a tanárokat. A szakmai autonómiát pedig akkor kell megkapniuk, amikor erre fogadóképesek lesznek. A presztízsnöveléshez viszont egy kicsit gendertudatosabb hozzáállás kellene.

(Forrás: hírklikk)

A társadalom ott ül az iskolapadban, kérdés, hogy mit kezdünk vele

A társadalom nem az iskolán kívül létezik. Az iskolában nemcsak az európai országok fővárosait vagy a szorzótáblát tanuljuk meg, hanem azt is, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz, hogyan működünk közösségben. Az iskolában nyerhet értelmet számunkra a szolidaritás fogalma, ahogy itt szembesülhetünk a szolidaritás hiányával is. Itt tanulunk meg szabályokat, szerepeket és még annyi minden mást is. Az iskolába magunkkal hozzuk, amit a világról tudunk: azt, amit otthon hallottunk, amit az utcán láttunk. Magunkkal hozzuk nem csupán az iskolatáskánkat, de a szavaka; a normákat, a küzdelmeket. Nagy csomag ez, amellyel az iskola nem mindig tud mit kezden

(Forrás: Mérce)

Magyar gyermekek diszkriminálása miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak

Magyar gyermekek hátrányos megkülönböztetése miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak és a Kolozs megyei tanfelügyelőségnek – számoltak be szerdán Kolozsváron az ügyet képviselő AGFI jogvédő csoport tagjai. A bukaresti táblabíróság jogerős ítéletben állapította meg azoknak a magyar gyermekeknek a hátrányos megkülönböztetését, akik a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium képzőművészeti tagozatán szerették volna elkezdeni a 2016-2017-es tanévben az ötödik osztályt, ám a tanfelügyelőség és a minisztérium az alacsony gyermeklétszámra hivatkozva nem járult hozzá az osztály elindításához. A bíróság egyben arra kötelezte a minisztériumot és a tanfelügyelőséget, hogy fizessenek személyenként hatezer lejes (432 ezer forint) kártérítést annak a tíz gyermeknek, akinek a szülei az AGFI segítségével perre vitték az ügyet.

(Forrás: Mandiner)

Négyszázezer forintos ösztöndíjra pályázhatnak a pedagógushallgatók

A kormány a programot azért hívta életre, hogy biztosítsa a megfelelően képzett, szakmailag elhivatott és gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógus-utánpótlást – derül ki a politikus bejegyzéséből. – Segíteni szeretnénk a tanári, tanítói vagy gyógypedagógus pályát választó hallgatókat a végzettségüknek megfelelő, tartós elhelyezkedésben – húzta alá a miniszterhelyettes. Schanda Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy pályázatot a magyarországi felsőoktatásban, osztatlan tanárképzésben, gyógypedagógia vagy tanító alapképzésben tanuló, magyar anyanyelvű hallgatók nyújthatnak be.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az óvodák is szigorítanak, egyre több helyen kell maszkot viselniük a szülőknek

Két fővárosi fenntartású óvoda van Budapesten, ezekbe a szülők ezentúl csak maszkban léphetnek be – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet alpolgármester. A fővárosi operatív törzs kedden tárgyalt arról, előírják-e a maszkviselést az intézményekben, ahogy azt több kerületi óvoda már megtette. Az új szabály egyelőre csak a gyerekeket kísérő szülőkre vonatkozik.

(Forrás: eduline)

\"Ez még hosszú menet lesz\\\": mikor kaphatják meg a helyettesítésekért a bért a tanárok?

Minden pedagógus automatikusan megkapja az elmúlt három év helyettesítései után járó munkabért? Mekkora összegről van szó, és hogyan tudják bizonyítani a tanárok, tanítók, mennyit helyettesítettek az elmúlt években? Ilyen kérdésekre válaszolt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely múlt héten számolt be arról, hogy a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának elsőfokú döntése alapján a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű.

(Forrás: eduline)

Megvan, mikor tárgyal újra a kormány pedagógusokkal

A kormányt képviselő Kisfaludy László olyan megbízó levelet mutatott be, amin csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) neve szerepelt, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem. Nem ez volt a cél, de ha ilyen felelőtlen formában történik a meghatalmazás, mire számítsunk később? Nemcsak formai, de tartalmi kérdések sem voltak rendben. (…) Nem hírvivővel szeretnénk tárgyalni, és nem is beszélgetni jöttünk. A mi célunk az, hogy tényleges sztrájkegyeztetések történjenek, s azok sztrájkbizottsággal kötött megállapodással végződjenek – mondta közvetlenül a tárgyalás után Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja, aki nem sokkal később lapunkat is beavatta abba, hogy tulajdonképpen mi is hangzott el a minisztériumban.

(Forrás: index)

Varga Előd: Miért teljesen értelmetlen a munkád, ha irodalomtanár vagy?

A kudarcot négy fő okra vezetem vissza: a diákok lelkivilágától elszakadt elitista tananyagra; az értelmiségi lét totális félreértésére; az alkalmazott módszerek nyers nyomulósságára; és a szórakoztatóipari konkurensek teljes figyelmen kívül hagyására. A a könyveket lehagyja a világ. A sorozatok, a videójátékok és a VR ingergazdagsága olyan szintre emeli az ifjú agyak ingerküszöbét, amit az írott szöveg már aligha képes megugrani. Bár a probléma egyre csak rosszabb lesz, az illetékeseknek nemhogy a világon semmilyen válaszuk nincs rá.

(Forrás: Azonnali)

Van olyan gimnázium, ahonnan a végzősök fele külföldre ment

Az egyik budapesti gimnáziumban a májusban érettségizettek közül minden második diák szeptemberben már valamelyik külföldi egyetemen kezdett, de a HVG most megjelent középiskolai rangsorának élén álló három budapesti gimnáziumban – az Eötvösben, a Fazekasban és a Radnótiban – is magas a külföldre készülők aránya. A végzősök ráadásul nem a „futottak még” kategóriából választanak, hanem a legnevesebb brit, francia, amerikai vagy éppen holland egyetemekre felvételiznek. Az idei tudományos diákolimpiák magyar érmesei közül ma már többen cambridge-i hallgatók.

(Forrás: eduline)

Egy 18 éves magyar gimnazista nyerte az egyik legrangosabb oxfordi esszéversenyt

Egy 18 éves magyar diák szerezte meg az első helyet az egyik legismertebb és legnevesebb oxfordi esszéversenyen, ráadásul olyan témával, amely a tapasztalt bölcsészhallgatóknak is feladná a leckét. Csákány Olivér négy nyelven beszél, tavaly megszerezte a második helyet franciából az OKTV-n, mostanában pedig franciaórákat tart középiskolásoknak – ingyen.

(Forrás: eduline)

Lelki problémája van a gyereknek? Várhatja, hogy ellássák!

Jelenleg félelmetesen hosszú sorok kígyóznak a gyermekpszichológusokat foglalkoztató pedagógiai szakszolgálatok előtt, akárcsak a gyerekpszichiátriai ambulanciákon. Miközben az állami mellett a magánellátásban is rettenetesen túlterheltek a szakemberek, hónapokig kell várni, míg egyáltalán időpontot kap a leendő páciens. Volt olyan pszichológus, aki nyáron ötven családot utasított vissza azzal, hogy legközelebb csak október-novembertől tudja vállalni, hogy kezeli a gyermeket. Az utóbbi hetekben ilyen problémákról hallottunk a segítő szakemberektől. Az ismert szakmai szervezetek, köztük a UNICEF Magyarország, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Bethesda Gyermekkórház, a Magyar Pszichiátriai Társaság és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) vezetői mind azt jelezték, igencsak rosszul áll ma gyermekeink mentálhigiénés ellátása. A helyzet nem reménytelen, ám a családok viszonylag sok nehézség árán jutnak megfelelő terápiás segítséghez, amennyiben

(Forrás: index)

Mit tegyél, ha bántják és kiközösítik a gyerekedet?

Kevés szívfájdítóbb dolog létezik szülő számára, mint amikor azt tapasztalja, hogy a suliban bántják, kiközösítik a gyerekét. Az áldozat szégyenkezik, gyakran titkolja mindazt, amit vele tettek, a szülő pedig tehetetlen, úgy érzi, alig van ráhatása a történtekre. De vajon mit tehet egy ilyen nehéz helyzetben a gyerek, a szülő és a pedagógus? A megoldási lehetőségekről Wéber Anikót kérdeztem, aki több, fiataloknak szóló regényt is írt a témáról. Az osztály vesztese című regényében egy ötödikes fiút szégyenítenek meg a társai, az El fogsz tűnni című könyvében pedig egy osztálykirándulás fordul át meglepő kalandokba, amikor az osztály két tagját akarják a többiek megijeszteni. A regények elképesztően pontos rajzot adnak egy átlagos osztályközösség mindennapi működéséről: áldozatokról, bántalmazókról, nézőkről. Szerintem nincs olyan felnőtt vagy gyerek, aki nem ismerne magára valamilyen formában.

(Forrás: családi net)

A pedagógusok szerint a kormány slendriánsága miatt fulladt kudarcba az első sztrájktárgyalásuk

A Pedagógus Szakszervezet (PSZ) felháborítónak tartja, hogy a közös sztrájkbizottságban nem volt nevesítve, csak a PDSZ. Így a levél Kisfaludy Lászlót csak a PDSZ-szel való tárgyalásra jogosította fel, a PDSZ viszont nem hajlandó a másik szakszervezet jelenléte nélkül tárgyalni. A megbízás felelőtlen, kezelése pedig azt mutatta meg a szakszervezetek számára, hogy a kormány nem veszi komolyan sem őket, sem pedig az egyeztetést, ugyanis ezek nem csak „formai, hanem tartalmi kérdések is”, ugyanis olyan féllel akarnak tárgyalni, akinek megállapodásra is lesz felhatalmazása, nem csak „üzengetni” és „beszélgetni” akarnak a kormánnyal. Így a tárgyalás jelentős része azzal telt, hogy meghatározták elvárásaikat az új megbízólevéllel kapcsolatban, és most egy új tárgyalás mihamarabbi újrahívását várja a két szakszervezet.

(Forrás: Mérce)

Minden francia iskolában megemlékeztek a meggyilkolt történelemtanárról

A pedagógust egy évvel ezelőtt egy csecsen terrorista azért ölt meg kegyetlenül, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed profétáról készült karikatúrákat is bemutatott. Az iskolák maguk dönthették el, hogyan emlékeznek meg, volt, ahol vitanapot rendeztek, másutt a szekularizáció történetéről vetítettek dokumentumfilmet, és volt, ahol egyperces csenddel adóztak a Franciaországban a szólásszabadság mártírjaként tisztelt tanár emléke előtt. \"Az intézmények szabadon szervezik meg a megemlékezést. Lehet vita, beszélgetés is. Ez jó alkalom annak megvitatásra, hogy mi is a tanár vagy a tudás szerepe\" - mondta Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter egy interjúban.

(Forrás: Infostart)

Tizenhat Pest megyei iskola fejlesztését gyorsította fel a kormány

Összesen tizenhat, a budapesti agglomerációhoz tartozó település iskolafejlesztési programját nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé csütörtökön. A kiadott rendelet már ma életbe lépett, az abban előírtak pedig a folyamatban lévő közigazgatási és hatósági ügyekre is érvényesek, így számos olyan vizsgálat elhagyható, amely ilyenkor szükséges. Az iskolák mellett a kapcsolódó utak és közművek is a rendelet hatálya alá esnek, így ezek építése is könnyebb lesz a kivitelezőknek.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Hol kezdődik az autonómia a pedagógiában?

A tapasztalatok azt igazolják, hogy temérdek probléma halmozódik fel az oktatás, még inkább a nevelés világában. Ám a legnagyobb gond éppen az, hogy a nevelés társadalmi tekintélye és jelentősége jól érzékelhető módon megcsappan, amibe azonban egyáltalán nem nyugodhatunk bele. Idézzük fel ezzel kapcsolatban Szent-Györgyi Albert és Márai Sándor, egymástól függetlenül megfogalmazott, mégis hasonló gondolatát, hogy tudniillik a nemzet legnagyobb problémája az ifjúság nevelése! Ha két teljesen különböző egyéniség és eltérő foglalkozású értelmiségi (tudós és művész) jut ilyen álláspontra, az aligha lehet véletlen és ötletszerű meglátás. Azóta több mint fél évszázad telt el (mindkettő a II. világháború idején született), ám az aktualitása – gondolom – csöppet sem változott. S ha ez így van, talán nem tűnik indokolatlannak a célkitűzés: határozzuk meg végre és küzdjük ki a nevelés megkülönböztetett társadalmi rangját, fontosságát.

(Forrás: Népszava)

Magyar közoktatás: a vég kezdete, amit látunk a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint

Nagy a baj, veszélyes a helyzet. Féltem a közoktatást az összeomlástól. Már ma minden ötödik iskolában tanít olyan, akinek nincs tanári végzettsége. A hátrányos helyzetű településeken elfordul, hogy nincs matematika tanár. Milyen eséllyel indul az életben az a tehetséges gyerek, akit ebből a tantárgyból soha nem tanított szakos tanár? Nem lesz baj, már van. A tanárhiány már nem csak a hátrányos helyzetű településeken jelentkezik, hanem a budapesti elitgimnáziumokban is. Az iskolák álláshirdetéseiben ma már egyre többször találkozunk azzal, hogy bármely szakos tanárt keresnek. Ez már a vég.

(Forrás: szeged.hu)

Már több mint 200 iskolai helyszínt érinthet a járvány miatti \"tanügyi intézkedés\"

Bár pontos számokat nem kaptunk, ha az Emmi által korábban említett mintegy 13 500 feladatellátási hellyel számolunk, az azt jelenti, hogy 270 körüli azoknak az iskolai helyszíneknek a száma, ahol koronavírusos megbetegedéseket igazoltak. A pedagógus érdekvédelmi szervezetek szerint ugyanakkor a hivatalos adatok nem minden esetben fedik a valóságot, hiszen érdemi kontaktkutatás, kötelező tesztelés továbbra sincs. Az idei tanévtől kötelező központi járványügyi szabályok sincsenek, mint például a maszkviselés vagy a testhőmérséklet mérés. Igaz, erről az iskolák dönthetnek saját hatáskörben is, az Eduline oktatási szakportál nemrég arról írt, több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük.

(Forrás: Népszava)

Hiába feszültek a szülők, a szakértő azt kéri, minden \"tünetes\" gyerek maradjon otthon

„Nagyon sokféle vírus van most a levegőben” – fogalmazott az InfoRádiónak a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Havasi Katalin elmondása szerint míg tavaly a járványügyi intézkedések miatt elmaradtak a szokásos tavaszi és őszi vírusfertőzések, most sokkal erősebben támadnak a kórokozók. Egyszerre jelentek meg a közösségekben a náthás, a lázas és a hasmenéses gyerekek, ráadásul tovább „színezi a képet”, hogy maga a koronavírus is egyre jobban terjed az országban – tette hozzá. „Ha még hozzáadjuk az allergiás betegség szezonját, akkor valóban azt a végeredményt látjuk, hogy szinte minden osztályban, óvodai csoportban vannak hiányzók, de van, ahol akár az osztály, a csoport fele is hiányzik egyszerre” – fogalmazott.

(Forrás: Infostart)

Hogyan segítheti egymást a pedagógus és a szülő? – Szakmai nap az autizmusról és az ADHD-ról

Másodízben szenteltek szakmai napot a témának. Két évvel ezelőtt az autizmussal élő gyerekeket nevelő családokat hívták meg, most pedig hídépítés céllal mindazokat, akik érintettek az autizmussal és ADHD-val érintett gyerekek nevelésében. A szakmai napra 100 szülő, 80 pedagógus és 60 pedagógus szülő jelentkezett. Ez az alkalom a hídépítésről szólt – mutatta be kérdésünkre céljukat Vető Anna, a Léleköntő szakmai vezetője. „Felismertük, hogy nemcsak a szülők maradnak magukra a problémával, de az integrációban dolgozó pedagógusok is. A szülő a legjobbat akarja a gyerekének, a tanár is a legjobbat ugyanígy, de korlátozottak az eszközei” – Vető Anna szerint ez a viszonyulás tudja előremozdítani a két fél kapcsolatát.

(Forrás: Magyar Kurír)

Ilyen az oktatás Svájcban: 10 tény, ami téged is lenyűgöz majd

1. Az órák párosával zajlanak, egy tanóra másfél órát tart, 20 perces szünettel. A szüneteket a gyerekek a szabadban töltik, az időjárástól függetlenül. Minden osztályhoz tartozik ugyanis egy külön terasz is. Amikor szép idő van, mindenki, – még a tanárok is -, focizik, pingpongozik, kosarazik. Ha egy gyerek nem szaladgál a szabadban a szünet alatt, elküldik az iskolai orvoshoz, mert azt gondolják, esetleg beteg lehet. Az én gyerekeimről két hétig azt hitték, hogy betegek, mert nem tudták, hogy szabad szaladgálniuk

(Forrás: Kölöknet)

Átlátnak és nevetnek a diákok a homofób jogszabályon

A tilalom különösen a magyar és a drámatanárok oktatómunkáját korlátozza, hisz a szerelem és a testiség szerves része az irodalomnak, a színház- és a filmművészetnek. Öt pécsi magyar- és drámatanárral is beszéltünk a törvény betarthatóságáról. Valamennyien úgy vélték, hogy ha lelkiismeretesen teszik a dolgukat, akkor jogszabály betarthatatlan. Hárman név nélkül osztották meg lapunkkal véleményüket, ugyanis iskolájuk és a tankerület nem engedi, hogy nyilatkozzanak, ketten viszont vállalták nevüket, s azért tették ezt, mert szerintük nem iskolai ügyről, hanem szakmai alapelvekről van szó, s abba – az oktatási szabadság miatt – nincs beleszólása az őket alkalmazó intézményeknek, illetve azok fenntartójának. Mivel saját nevükben és nem iskolájuk tanáraként szólaltak meg, ezért az intézményüket nem nevezzük meg.

(Forrás: Népszava)

A több pénz ára az autonómia felszámolása – így zajlik az egyetemi modellváltás

A jó oktatás kulcsa a tanári gárda, ehhez képest Magyarországon egyre kontraszelektáltabb a pálya. Nincs elég jelentkező, így válogatni se nagyon lehet, s akik jelentkeznek, azok nagy része sem a legjobb középiskolások közül kerül ki. Nagy reményeket fűzött még pár évvel ezelőtt is az oktatásirányítás a kétszakos, öt-, illetve hatéves, osztatlan képzés visszaállításához, ám mára az ide jelentkezők száma ugyancsak megfogyatkozott. Az idén mintegy 1700 diákot vettek fel osztatlan, kétszakos tanári képzésre, ráadásul a természettudományi szakokra még mindig kevesen jelentkeztek. A kormány adminisztratív úton próbált segíteni: egy új rendelet szerint a képzés ezentúl egységesen ötéves lesz, és várhatóan az elsajátítandó tananyag mennyiségét is csökkentik, hátha ezáltal vonzóbb lesz a pálya. A lebutítás ellentételezéseként az emelt szintű érettségire csak olyan, több éve a pályán lévő pedagógusok készíthetik majd fel a diákokat, akik egy magasabb szintű szaktanári képzést is elvégeznek.

(Forrás: hvg.hu)

A magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeket- Beszélgetés Lannert Judittal

Miért fontos az, hogy egy egyenletet én egy perc alatt oldok meg, vagy öt perc alatt? Azért fontos, mert Magyarországon föl kell állítani egy hierarchiát, mindig tudni kell, hogy ki okosabb a másiknál. De ezzel a rendszerrel tulajdonképpen sprintereket képzünk, és nincsenek hosszútávfutóink. Pedig a társadalmi továbbéléshez, túléléshez hosszútávfutókra van szükség – mondta Lannert Judit oktatáskutató, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra második adásában.

„Sokszor mi magunk is meglepődünk azon, mennyi mindent csinálnak a diákjaink”

A korábbi 30 százalékkal szemben idén a végzősöknek nem egészen 23 százaléka ment külföldi egyetemre, ebben a Brexit és valószínűleg a járványhelyzet is szerepet játszott – mondta az Eduline-nak Erős-Honti Zsolt, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatója. A gimnázium a The Telegraph idei listája szerint egyike azoknak az iskoláknak, ahonnan a legtöbben jutnak be az Oxford és a Cambridge képzéseire - a végzősök közül sokan idén is brit, holland vagy egyesült államokbeli egyetemre felvételiztek, sikerrel. De vajon könnyű-e ennyire felkészült és érdeklődő diákokat tanítani?

(Forrás: eduline)

Szerdán ül le a kormány tárgyalni a két pedagógus-szakszervezettel, akik azonnali béremelést követelnek, és közösen sztrájkolnának

Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – jelentette be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján múlt kedden. A kormány a sztrájktörvényben meghatározott határidő letelte előtt kijelölte képviselőjét a sztrájkbizottsági egyeztetésekre, írták most hétfő hajnalban friss levelükben. A kormány által tárgyalásra kijelölt Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár a szerdai időpontot jelölt meg a tárgyalások megkezdésére.

(Forrás: telex)

Amit Orbán Viktor bejelentett, az egy nagy nulla – mondják a pedagógusok

A szakszervezetek tehát három napja alakították meg a közös sztrájkbizottságot ás kezdeményezték a kormánnyal a tárgyalásokat, most – mint mondják – várják azt, hogy legkésőbb keddig a miniszterelnök kijelölje, kivel tudnak tárgyalni. Az orbáni bejelentést mindenesetre nem tekintik tárgyalási alapnak. Azt mindkét szakszervezeti vezető pozitív fejleménynek tartja viszont, hogy Orbán jogos igénynek nevezte a pedagógusok a béremelését. Hogy mit fognak lépni, az a sztrájktárgyalásoktól függ. Végül is, azt megígérte Orbán, hogy leülnek tárgyalni velük.

(Forrás: hvg.hu)

Riasztó adatok: Alig van pályakezdő tanár

A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kedden egyesítette sztrájkbizottságait, hogy közösen küzdjenek a bérek emeléséért, a munkaterhek csökkentéséért. A kormány hivatalosan még nem reagált, bár a törvény szerint csak öt napjuk van arra, hogy kijelöljék, részükről kik tárgyalnak majd a szakszervezetekkel. Az Emmi viszont azt közölte az ATV megkeresésére, hogy a PSZ és a PDSZ is “beszálltak” az ellenzéki választási kampányba. A két szakszervezetet ezt határozottan visszautasította.

(Forrás: Népszava)

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖZOKTATÁS TÖRTÉNÉSEIRŐL ÉS A CKP TEVÉKENYSÉGÉRŐL A 2020/21-ES TANÉVBEN

Eseménydús volt a 2020/2021-es tanév a pedagógus közállapotok javításáért küzdő szervezet életében,. Érdemes áttekinteni, mi minden történt ebben az időszakban

(Forrás: ckpinfo)

Korlátozzák a hallgatói önkormányzat szabad szólását az agráregyetemen

A független hallgatói önkormányzatnak engedélyeztetni kell a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezetésével, hogy tagja nyilatkozhasson. A szabad szólás korlátozása megteszi hatását: egyetlen diák sem vállalta, hogy lapunk kérdéseire válaszoljon a keszthelyi felsőofokú agrárképzés megszűntetéséről. A diákok érdekvédelmi szervezete pedig némán tűri, hogy jogaiban korlátozzák.

(Forrás: Magyar Narancs)

Dobrevezéssel reagált Kásler minisztériuma a pedagógusok bérköveteléseire

A bérükkel elégedetlen pedagógusok aránya a megkérdezettek között több mint 85 százalék volt. Ezért a PDSZ szerint a kormányzattal folytatott bárminemű tárgyalás egyik legfőbb feltételének az azonnali, nagyarányú bérrendezés kell hogy legyen. A PDSZ felmérése szerint a tanártársadalom nagy része a mélyszegénység peremén egyensúlyozik. A megkérdezettek 70 százaléka nem rendelkezik az egészséges táplálkozáshoz szükséges jövedelemmel, a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek kifizetése pedig a tanárok 86 százalékának okoz valamilyen szintű nehézséget. A megkérdezett tanárok nagy többségének az olyan kiadások kigazdálkodása is komoly anyagi megterhelést jelentettek, mint a ruházkodás, a művelődési-kulturális tevékenységek valamint a nyaralás.

(Forrás: mérce)

Aki bekerül ebbe a rendszerbe, nehezen tér haza a szüleihez

Akár intézményben, akár nevelőszülőknél élnek, az állami gondozott gyerekek csak ritkán kerülnek vissza a vér szerinti családjukhoz. 2017-ben például 4400-an hagyták el a rendszert, de csak 1400-an tértek haza. A rendszer hosszú távú gondoskodásra rendezkedik be, egy gyerek átlagosan 5-7 évet tölt el a szakellátásban (gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél). Ha azt nézzük, hogy ezek a gyerekek milyen életet élnek felnőttként, kiderül, hogy a rendszer nincs jó hatással a kilátásaikra. Egy tavalyi kutatás szerint hétezer hajléktalan emberből minden ötödik valaha állami gondozott volt. Ők még a többi hajléktalan emberhez képest is rosszabb helyzetben vannak: kevésbé iskolázottak, kevesebb pénzük van, és nagy arányban pszichés betegségekkel küzdenek.

(Forrás: 444.hu)

Ezt a \"szuperfegyvert\" vetné be a kormány a tanárhiány ellen: változtattak a Klebelsberg-ösztöndíj szabályain

Egy friss rendeletmódosítás értelmében pályakezdőként egyház vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány által fenntartott köznevelési intézményben is munkába állhatnak a frissen végzett Klebelsberg-ösztöndíjasok - jelent meg a Magyar Közlönyben. A változtatás értelmében a frissen végzett pedagógusok az egyház által fenntartott egyetemek köznevelési intézményeiben is elhelyezkedhetnek. A lehetőség pedig vonatkozik minden jelenleg szerződéses hallgatóra és azokra a volt ösztöndíjasokra is, akik 2021. június 1-jét követően szerezték meg oklevelüket - áll a rendeletben.

(Forrás: Eduline)

„Azt mondta, innen is képes leszek felállni”: traumáikkal is meg kell küzdeniük az állami gondozott gyerekeknek

Kaotikus családi háttér, traumatizált gyerekkor, tanulási nehézségek, az állami gondozottak „stigmája” – ilyen terhekkel a hátukon próbálnak előrehaladni az iskolarendszerben a nevelőszülőknél, lakásotthonban vagy gyermekotthonban élő tizenévesek, akiknek sokszor az ezer sebből vérző oktatási rendszer sem tudja megadni azt a figyelmet, amire szükségük lenne. Sokaknak mégis sikerül kitörni: van, aki ma már egyetemista, mások szakmát szereznek. Október 7-e az állami gondoskodásban élő gyerekek napja.

(Forrás: Eduline)

„JOGÁBAN ÁLL HALLGATNI” – BALATONI JÓZSEF GONDOLATAI A PEDAGÓGUSJOGOK VILÁGNAPJÁRA

Hiszen ha a pedagógus energiáját brutálisan leköti, hogy értelmetlen kötelességeket végezzen, épp a gyerekek sérülnek ebben leginkább. Mert akkor rájuk kevesebb idő marad, pedig ők volnának elvben a legfontosabb főszereplői az oktatásnak, de így most mindannyian elszenvedői és áldozatai vagyunk az embertelen rendszernek. Jó volna, ha a szülők jobban belelátnának a folyamatokba, és nem mindenért rögtön a pedagógusokat hibáztatnák. Sőt, jó lenne, ha például kiállnának a pedagógustársadalom mellett. Nem azt mondom persze, hogy ne szóljon a szülő, ha igazságtalanságot tapasztal. Csak vegye észre a másik oldalt is. Az is éktelen igazságtalanság, ami rendszerszinten folyik ellenünk.

(Forrás: wmn.hu)

Belengették a sztrájkot, összefogtak a pedagógus-szakszervezetek

Ha nem lesz megállapodás, a kormányoldalnak sztrájkkal kell számolnia, amely elég érzékeny időpontban történhet – hangzott el a tájékoztatón. Mint mondták, a parlamenti pártoknak is írtak levelet, azt várva tőlük, hogy tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.A két nagy szakmai érdekképviselet meglátása szerint a közoktatás nem tartozik azok közé az ágazatok közé, amelyeknek a sztrájk alatt még elégséges szolgáltatást kell nyújtaniuk, így nincs akadálya annak, hogy akár a bértárgyalások alatt sztrájkba lépjenek a tanárok. A PSZ és a PDSZ még kedden eljuttatja Orbán Viktor miniszterelnökhöz a tájékoztatón közösen aláírt követeléseket. A törvény szerint a kormánynak öt napja van arra, hogy kijelölje, kiket küld a sztrájktárgyalásokra.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Lannert Judit: Vadászati kiállítás gyerekeknek

Az a tény, hogy ebbe a halálpanoptikumba gyerekek ezreit rendelik, jól mutatja, hogy a politikai céloknak alárendelve már megint biodíszletnek tekintik őket. Ráadásul még a reggeli tanórák sem maradtak el (erre rákérdeztem a gyerekeknél). Pedig lehetett volna valóban egy korszerű természeti és környezetvédelmi programsorozatot csinálni számukra, ahol tényleg ők állnak a középpontban. Ahol vicces rajzfilmeket vagy nívós magyar természetfilmeket nézhetnek (pl. Vízipókot én is néztem volna), értő szakemberek körében valódi kreativitást fejlesztő feladatokban ügyesedhetnek, okosodhatnak és a jó és szabad levegőn, a természet lágy ölében végezhető tevékenységekben tombolhatják ki magukat. De ez a kiállítás is olyan, mint amilyen a magyar oktatásnak az alulfizetett és túlterhelt pedagógusokból és a túlzsúfolt, ismeretközpontú NAT-ból álló kombója. Statikus, unalmas és gyerekektől idegen. A különbség csak annyi, hogy oktatásra szükség van.

(Forrás: Kölöknet)

Közös sztrájkbizottságot alakít a két nagy pedagógus-szakszervezet

A sajtótájékoztatón többen is utaltak arra, hogy legutóbb, szeptember 29-én, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a pedagógusok bérének rendezéséről. Ugyanakkor Nagy Erzsébet és a szakszervezetek több más képviselője is kiemelte: ennek a béremelésnek a mértékéről semmit sem tudnak. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek, ha lesz pedagógus béremelés, de az nem lesz a minimálbérhez rögzítve, Nagy Erzsébet azt mondta: az ajánlattól függ, de mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen előmenetel legyen rögzítve a továbbiakra is. Szabó Zsuzsa hozzátette: az automatizmusra törekszenek, hogy ne kelljen minden évben követelniük az emelést. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kiemelte: céljuk, hogy ne fordulhasson elő, hogy bármilyen kormány alatt minimálbér, garantált bérminimum alatt keressen egy pedagógus.

(Forrás: msn.hu)

Fenyő D. György: katasztrofális állapot uralkodik a magyartanításban, amely arra is komoly hatással lehet, megszeretik-e a fiatalok az olvasást

A homofób törvénynek semmilyen oktatási következménye nem kell hogy legyen, mert semmi nem tartozik alá. Nincs egyetlen olyan sora az irodalomnak, amely arra biztatna valakit, hogy váltson nemet, ahogy „szexuális propagandáról” sincs szó. Azt kellene mondani, hogy a törvénynek semmi köze a magyartanításhoz – ahogy a kergemarhakór elleni vakcina beadását szabályozó jogszabálynak sincs. De mivel ki van hegyezve az oktatásra, olyan, akár egy fölemelt ostor: nem tudni, mikor és kire csap le. Arra alkalmas, hogy megfélemlítsen tanárokat, diákokat, szülőket, iskolavezetőket, és ezzel fog bajt okozni.Ugyanakkor nem csak ez a törvény született meg nyáron, hanem az új tankönyvek is, amelyek a korábbiaknál is rosszabbak. Rendkívül rövid idő alatt készültek, és tökéletesen alkalmazkodnak a kerettantervhez, szemléletben, értékrendben, világlátásban. Ez együtt tényleg katasztrofális állapotot teremt.

(Forrás: Népszava)

MOST DÖBBENNEK RÁ AZ ISKOLÁKBAN, MI MINDENT NEM TANULTAK MEG A GYEREKEK AZ ONLINE OKTATÁSBAN

Az elit kiszállt, és a magántanulást választotta, a diákok 20-28 százaléka, vagyis a legalacsonyabb jövedelmű családok gyermekei egész egyszerűen eltűntek a rendszerből, a diákok és tanárok zöme pedig olyan helyzettel találta szembe magát, mint amikor a diák érettségi után egy augusztusi délutánon összefut a fürdőgatyát viselő egykori tanárával a strandon. Hirtelen senki nem tudta, hogyan viselkedjen, a gyerek pedig először látta meg a tanár mögött a sebezhető embert. Ez a három törés érte a koronavírus-járvány alatt az iskolarendszert, amelyet – ahogy szinte mindenhol, úgy Magyarországon is – valójában a tankötelezettség tart össze. Ez volt az esszenciája Setényi János oktatáskutató előadásának, amelyet a CEU péntek esti rendezvénye, a Határtalan tudás idei első, offline beszélgetésén tartott meg.

(Forrás: Qubit)

Magyar szakszervezeti vezető: meg fog rogyni a közoktatás

Annyira megalázó helyzetbe hozták a pedagógustársadalmat, hogy ez az állapot tarthatatlan, ezen változtatni kell. Ma ott tartunk, hogy egy gyermekét egyedül nevelő, tíz éve a pályán lévő tanítónő a létminimum alatt él. Ez azt jelenti, hogy nettó 170 ezer forint alatti a keresete. Ezen sürgősen változtatni kell, mert öt százalék alatt van a 30 év alattiak száma, ami nagyon komoly működési problémát fog okozni. Ha ez a tendencia nem fog változni a fiatalok körében, akkor megrogy a közoktatás, nem lesz az a szakember, aki ezt meg fogja csinálni – tért vissza a szakszervezeti alelnök a bérproblémára. Olyan terhelés alatt vannak a tanárok, hogy mire a nyugdíj korhatárt elérik, addigra teljesen tönkremennek, és vágják a centit, alig várják, hogy minél messzebb kerüljenek ettől a pályától. A fiatalok pedig teljesen leértékelték ezt a szakmát: hét évvel ezelőtt 15.300 hallgatót vettek fel valamilyen pedagógusi egyetemi képzésre, és ebből csak 2.100-an maradtak a pályán

(Forrás: hírklikk)

Négyszáz kisiskolást vonatoztattak Debrecenből a vadászati világkiállításra

Különszerelvénnyel érkeztek a gyerekek, ingyen nézhették meg a kitömött állatok tárlatát. Már most megérte a vadászati világkiállítás a rá költött 17 milliárd forintot – állította szerdán Kovács Zoltán, a tárlatért felelős államtitkár az RTL Híradónak nyilatkozva. Hogy mitől éri, meg az nem egyértelmű, hiszen a program szervezésért felelős Egy a Természettel Nonprofit Kft. lapunk kérdésére sem közölte, hogy a Hungexpó területén négy napja megnyitott központi rendezvény eddig mekkora jegybevételt hozott számukra. Ám az árulkodó lehet, hogy Kovács szerint nem csak pénzben kell mérni az ilyen rendezvények hozadékát, hanem abban a promócióban, ami az ország, valamint a szakma jó hírét viszi a világban.

(Forrás: Magyar Narancs)

A gyerekeknek iszonyatosan nagy szükségük van egy nyugodt térre, ahol könyvek és biztonságos körülmények között tudnak tanulni

A Rosa Parks Alapítványon belül működő, 2013-ban alakult Láthatatlan Tanoda célja, hogy felzárkóztassa és az iskolakezdésre felkészítse a VIII. kerület hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekeit. A Tanoda és az alapítvány működéséről, céljaikról Dóra Dalmával, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetőjével beszélgettünk.A Tanoda célja, hogy hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekeket készítsen fel az iskolára. Miért van erre szükség? Mi hiszünk az oktatási esélyegyenlőségben, és abban, hogy a szabad iskolaválasztás nem csak egy kiváltságos csoport, hanem minden állampolgár joga. Hazánkban a gyerekek iskolai teljesítményét sokkal jobban befolyásolja családi háttér, mint más ország közoktatási rendszerében. Sajnos a jelenlegi oktatási rendszerünk hatékony hátránykompenzálásra alkalmatlan, és rendkívül szelektív, ezért ezt a funkciót a Láthatatlan Tanoda igyekszik ellátni a VIII. kerületben.

(Forrás: mérce)

HA FÁJ A GYEREK HASA ISKOLA ELŐTT, NEM BIZTOS, HOGY SZIMULÁL: LEHET, HOGY SZORONG

Gyakran óhatatlanul összekeverednek a szülő és a gyerek érzései, iskolával, teljesítménnyel kapcsolatos aggodalmai, Fontos megismerni a gyermek szempontjából a számára nehezebb helyzeteket; próbáljunk meg egy nyugodtabb helyzetben beszélgetni a gyerekkel, megkérdezni, hogy bántják-e, piszkálják-e az iskolában. Ha otthon nehezebb a helyzet, akár költözés, akár családi konfliktusok miatt, akkor az érzelmi problémák kezelése sokszor külső segítséget igényel. Amennyiben a szülő észleli a szorongást, rendkívül fontos az iskolával is együttműködni. Jelezni a problémát a tanároknak, és kideríteni, hogy ők is tapasztalják-e a megváltozott viselkedést, illetve történt-e, történik-e bármi az iskolában, ami kiválthatja a szorongást. A pedagógussal együttműködve sikerülhet megoldást találni. Bántalmazás esetén nagyon fontos az iskolapszichológus bevonása. Ha nincs változás, ha tényleg valós ok és nem érzelmi probléma van a háttérben, akkor az iskolaváltás segíthet. De a legtöbbször nem ez váltja ki az iskolafóbiát, hanem valamilyen más jellegű érzelmi probléma, ilyen esetben érdemes pszichológus segítségét kérni.

(Forrás: Qubit)

Hiába próbálták ingyen eljuttatni az összes iskolának a szexuális ragadozókról szóló filmet

A mostani állás szerint kétszáz magyar általános iskolába tud eljutni térítésmentesen a 12 éven felüli gyerekeknek szánt, oktatási verziója a Csapda a neten című cseh dokumentumfilmnek. A film, amelyről itt írtunk részletesen – egyébként a magyar kormányzati kommunikációval összhangban – a gyerekek védelmére irányítja rá a figyelmet, gyomorrúgással felérően mutatja meg, mekkora nagyságrendű veszélyt jelent rájuk nézve az online szexuális zaklatás. A csehek három 12 évesnek látszó, de felnőtt színésznő segítségével mutatták meg, hogy tömegesen környékezik meg szexuális ragadozók az internetező kislányokat.

(Forrás: telex)

Mi a baj a közoktatásban? Tanárok, szülők és diákok válaszolnak

Motiválatlan diákok, leterhelt tanárok, kétségbeesett szülők. Valamivel több mint egy hónappal ezelőtt indult el a Szülői Hang Közösség figyelemfelhívó akciója, ahol az oktatás szereplői őszintén elmondhatják a véleményüket mindarról, amit az iskolában tapasztalnak. Az általuk elmesélt problémák országosak, a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban éppúgy tiltakoznak, mint a kisebb településeken, falvakban. oktatási rendszerünk képtelen felkészíteni gyermekeinket a jövő kihívásaira, az óvodákat és iskolákat súlyos, rendszerszintű problémák sújtják. A pedagógusok anyagi és szakmai megbecsültsége csapnivaló, és ez drámai pedagógushiányhoz vezet – többek közt e problémák miatt indított augusztus végén figyelemfelhívó akciót a Szülői Hang Közösség. A Szószóló a gyerekekért című projekt keretein belül a tanévkezdés óta közel ezer szülő és pedagógus mondta el a véleményét.

(Forrás: index)

A meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola

Napjainkban, amikor a magyar nyelvterület csaknem minden régiójában megemlékeznek a Benedek Elek születésnapján ünnepelt magyar népmeséről (szeptember 30.), érdemes felidézni a meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola alapjait, történetét, képviselőit. Hiszen érdeme hatalmas, nemzetközi hírnevet hozott a magyar mesekutatásnak, továbbá meghatározta a napjainkig is elfogadott meseközlési gyakorlatot, de jelentős szerepe volt abban is, hogy ma ilyen sokat tudunk mesemondóinkról és történetmesélésükről. Hatása a folklorizmus keretein belül kialakult hagyományos mesemondás szabályait követő történetmesélők körében is elvitathatatlan. Többek között hozzájárult, hogy 2021-ben az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe bekerült a Hagyományok Háza „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” című tanfolyam módszertana és élőszavas mesemondás-átörökítési gyakorlata.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Egy tanárért és az igazságért tüntettek Pécsen BELFÖLD PÉCS

Az interneten keresztül nyilvánosságot kapott ügyben a nyomozóhatóság vizsgálatot indított, és a Pécsi Járásbíróság tárgyalás nélküli végzésben a takarítót garázdaságért fél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg a tanárra személyi szabadság megsértése miatt 170 ezer forint pénzbüntetést róttak ki. A tanár fellebbezett, így tárgyalás lesz az ügyben. Ha az elmarasztaló ítélet jogerőssé válik, akkor a 35 éve magyart és történelmet tanító Jancsula három évre elveszti állását, mivel szándékos bűncselekményért elítélt pedagógus nem lehet közalkalmazott. Jancsula Dezső úgy érzi, érthetetlenül súlyos ítélettel sújtották, hisz ő nem bántotta a cigarettázó fiút. Ráadásul tettével iskolája több száz diákját védte.

(Forrás: Népszava)

Negyedik hullám: több helyen is visszatért a távoktatás

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról számolt be az InfóRádiónak, hogy három vagy négy olyan iskola van, amit be kellett zárni, és 10-15 további intézmény van, ahol intézkedéseket kellett hozni osztályok vagy csoportok tantermen kívüli oktatásának elrendelésére. A szakértő szerint ez összességében nem nagy arány, viszont jól mutatja, hogy az oltottság „szükséges, de nem elégséges feltétel”. Tóth Sándor szegedi virológus már augusztusban megjósolta, hogy a negyedik hullám kezdete pont az iskolakezdéssel fog egybeesni. A szülőket képviselő Szülői Hang közösség úgy látja: csakúgy, mint ahogyan tavaly, szülőként idén sem tudják, mire számíthatnak egy újabb járványhullám esetén.

(Forrás: mérce)

OECD-jelentés: döbbenetes számok a magyar oktatásról

Azért, hogy az OECD-jelentés legkirívóbb megállapításai még inkább hassanak, dióhéjban összefoglaljuk, miért esik több szó manapság a pedagógusokról. A KSH szerint például rekordszinten áll a tanárhiány, hiszen 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 38 százalékos növekedés.

(Forrás: mfor.hu)

Radó Péter: Leszünk-e finnek? Az úgynevezett oktatási modellek értelméről

A miniszterelnök jelöltek vitájának oktatásról szóló részében a résztvevők mondanivalójuk kifejtése során bőségesen hivatkoztak külföldi országok oktatási rendszereire: Finnországra, Lengyelországra és az Egyesült Államokra. A vitában sok minden elhangzott: sok fontos összefüggés oktatásunk helyzetéről, számos oktatáspolitikai cél, melyek érvényességéhez kétség sem fér, de elhangzott néhány bosszantó tévedés és néhány megmosolyogtató állítás is. A vita részletes szakmapolitikai elemzésére nincs itt mód, de egy dologról, a külföldi minták használatának értelméről viszont feltétlenül szót kell ejteni.

(Forrás: portfolio.hu)

Míg a kultúrharcról vitatkozunk, az olvasók csendben elfogynak – vendégünk Nényei Pál író, magyartanár [HetiVálasz 91]

Az elmúlt másfél év kuka volt – összegzi a digitális oktatással kapcsolatos tapasztalatait Nényei Pál. A nemrég új novelláskötettel (A nagy beszélgetés) jelentkezett író, magyartanár szerint ugyanakkor „világtörténelmi fordulat”, hogy kamaszok tömege akarta, hogy nyisson ki végre az iskola. Milyen az új, katolikus szemléletű tankönyv? Hogyan (nem) lehet új irodalmi kánont építeni? Mit olvasnak a fiatalok? Hogyan hat a sorozatkultúra a regényekre? Milyen megfelelési kényszer gyötri a kortárs magyar írókat? E heti podcastadásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ. Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

(Forrás: válaszonline.hu)

Balla István: A karanténoktatás legalább megmutatta a szülőknek, mi megy a magyar iskolában

A koronavírus miatt hosszú hónapokra online módra átállított oktatás nagy lehetőség lett volna arra, hogy a kényszerhelyzet miatt az iskola a 21. századba lépjen, ám ezt nem használtuk ki. A távoktatás, leszámítva egyes egyéni sikertörténeteket leginkább kudarc volt, a kormányzat pedig magára hagyta a pedagógusokat.

(Forrás: hvg.hu)

A pedagógusok felelősségéről

Spirit rádió Ellenpont c. műsorának linkje, ahol Ercse Kriszta Nagy Erzsivel a pedagógusok felelősségéről, az iskolai erőszakról, a (pedagógiai) lehetőségekről, a társadalmi és a központi irányítás általi meghatározottságról beszélget. Hogy lehetne ezt jól is csinálni. A szemléletváltással, megelőzéssel kezdve.

(Forrás: Spirit FM)

Diákok százezrei ülnek be ma az iskolapadba

A magyar oktatási rendszerben az alulteljesítő tanulók száma 25 százalék felett van a 15 évesek körében. Egyes kutatások szerint, akik a nemzetközi mérések alapján nem érik el a négyes szintet – a magyar tanulók 60 százaléka –, azoknak a munkáját a következő 20 évben a robottechnológia ki fogja váltani. A PSZ szerint a Nemzeti alaptanterv az átlagosnál jobb képességű diákoknak készült, így az új alaptanterv sem fogja az alulteljesítő tanulók számát csökkenteni.

(Forrás: Világgazdaság)

Fejvesztve menekülnek a tanárok az iskolákból: mutatjuk, mi az oka

Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.

(Forrás: portfolio.hu)

FELSZÁLLT A FÜST: NINCSEN VESZÉLY, NINCS KORLÁTOZÁS, A MINISZTÉRIUMNAK SEMMI DOLGA 2021-08-31

Bár Maruzsa Zoltán a mai napig nem válaszolt a tanévre való felkészülését firtató kérdéseinkre, a felkészítésre nem panaszkodhatnak az iskolák, óvodák: már a tanévnyitó előtti napon megkapták Kásler Miklós „Védekezés a köznevelési intézményekben” tárgyú levelét. A levél ugyan csak ajánlásokat tartalmaz a májusi utasítástól való eltérésekre – vagyis formálisan nem írja felül a májusi, kötelező intézkedési tervet, amely „módosításig vagy visszavonásig marad érvényben”, de ne legyenek kétségeink: az iskolák, óvodák és a fenntartók többsége előírásként fogja értelmezni azt. Annál is inkább, mert a levél megfogalmazásai ezt sugallják. Mielőtt a levél tartalmáról véleményt nyilvánítanánk, fel kell háborodnunk annak formáján és időzítésén. (Juhász Ágnes)

(Forrás: ckpinfo)

Érzékenyítő programja miatt támadják az Illyést – A helyi Fidesz elítéli és megvédi az LMBTQ-lobbitól a budaörsi gyerekeket

2021. június 10-én a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közösségi oldalán számolt be, hogy több civil szervezet is tartott előadásokat, workshopokat az iskolájukban. Többek között egy transznemű – a Magyar Nemzet szerint ‘transzvesztita’ – is volt az előadók között. Ezen események a ‘melegellenessé tett pedofiltörvény’ (copyright: Telex) elfogadása előttiek és a kormánypárti lap a törökbálinti alpolgármester ‘feljelentése’ nyomán írt róla. A Magyar Nemzet ugyanis külön cikkeket ír az utóbbi időben az LMBTQ-val foglalkozó iskolákról. A budaörsi Fidesz szervezet közleményben elítéli és a felháborodását fejezi ki a budaörsi iskolában történtek miatt.

(Forrás: Budaőrsi Info)

Kásler Miklós, úgy tűnik, szívesebben beszél a hanyatló Nyugatról és „napkeleti országok” tradícióiról, mint a magyar közoktatás borzalmas állapotáról

Kásler szerint ahhoz, hogy mi, napkeleti népek továbbra is megmaradhassunk napkeletieknek, elengedhetetlen, hogy megőrizzük értékeinket, hagyományainkat, valamint a „sajátos magyar világszemléletünket”. Szerinte ezeknek a céloknak az eléréséhez jó szolgálatot tesz az új Nemzeti Alaptanterv és az új tankönyvek, amelyek többsége már digitálisan is elérhető. Kásler Miklós nyilvánvalóan nem akarta rabolni a Pesti Vigadóban egybegyűltek idejét, így számos kérdésről nem ejtett szót. Az például kimaradt a miniszter beszédéből, hogy 20 éve nem volt ilyen kevés tanár a közoktatásban, aminek köszönhetően annyira súlyossá vált a pedagógushiány, hogy az álláshirdetések alapján jelenleg szinte a „bármilyen szakos tanárokra” van a legnagyobb kereslet.

(Forrás: mérce)

Novák Katalin elítélte Parragh képzeletbeli, meleg tornatanárról szóló nyilvános beszédét

Mélységesen helytelen, amit ő mondott, én ezzel nem értek egyet, és abban a kormánynak is mindig határozott volt az álláspontja, hogy a szexuális orientáció magánügy, és mindenki a saját orientációjának megfelelően szabadon élheti az életét- – így fogalmazott Novák Katalin a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.A családokért felelős tárca nélküli minisztert az RTL Klub kérdezte Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének kijelentéséről,Novák Katalin hozzátette: Nem megengedhető az, hogy valaki ilyen kijelentést tegyen. Ez nagyon határozottan ellentétes azzal, amit én helyesnek tartok. Senkit nem lehet a szexuális orientációja alapján negatívan megítélni, pláne nem a nyilvánosság előtt.

(Forrás: 24.hu)

Kásler Miklós szerint egyedi és sikeres a több mint ezeréves oktatási rendszerünk

Az MTI szerint Kásler Miklós a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen azt mondta: oktatási rendszerünk egyediségét az adja, hogy kiválóan ötvözi a modern tudományos ismeretek alkalmazását és a hagyományos nevelésközpontú, értékelvű magyar pedagógiai gyakorlatot. Azért sikeres, mert egyesíti magában az ősi magyar hagyományokat, az európai klasszikus és keresztény értékeket, valamint a legmodernebb kor ismeretanyagát. Kiemelte, hogy a magyar oktatási rendszer történelme több mint ezeréves, hiszen Szent István hozta létre az első iskolákat a kolostorok, rendházak falai között, és a magyar királyok sora volt kiváló iskolaszervező, egészen Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterig.

(Forrás: alfahir.hu)

PDSZ: PARRAGH BESZÉDE ELFOGADHATATLAN EGY OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN

Parragh azzal hívta fel magára a figyelmet ezen az augusztus végi napon, hogy ezt az alkalmat ragadta meg újabb politikai hűségesküjére, még pedig azzal, hogy – hogyan fogalmazzunk szépen – buzizott egyet. Egy évnyitón. Egy iskolában. 2021-ben. Amíg alig pár éve teljesen elfogadhatatlan lett volna, hogy valaki, akár a nézőtér soraiban ilyen megjegyzéseket fogalmazzon meg, ma a mikrofon mögött a hazai állami oktatás egyik szétverője teljes nyugalommal és beleéléssel mondhatta el az alábbiakat: „…de azt már nehezen viselem, amikor mondjuk a kilenc éves kisfiamat a tanár úgy segíti fel a létrán, vagy a kötélen, hogy egyébként tudom róla, hogy a fiúkhoz vonzódik.” Természetesen Parragh beszólása primitív és műveletlen, és nagyon sok szinten sértő.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

A családok és az oktatás fejlesztése áll a kormány értékrendjének középpontjában

A családok támogatása, az oktatás fejlesztése és a környezet jobbá tétele áll a gazdaságpolitika, a kormányzás értékrendjének középpontjában - erről a pénzügyminiszter beszélt Budapest legújabb iskolája, a II. kerületi Gyermekek Háza új épületének átadásán kedden. Varga Mihály, aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője, azt mondta, háromszor annyi forrás áll rendelkezésre oktatási célra, a családok támogatására idén, mint 2010-ben. Hozzátette: a kormány évről évre többet fordít az alapfokú és a középfokú oktatásra; ezek a források az elmúlt tíz évben 735 milliárd forinttal emelkedtek. Közölte, jelenleg kilencszáz oktatási intézmény korszerűsítése, bővítése zajlik, és ezek között van a II. kerületi Völgy utcai iskola. Elmondta, a kormány 5,3 milliárd forintos támogatása nemcsak azt tette lehetővé, hogy új épületbe költözzenek, hanem azt is, hogy az intézmény gimnáziumi tagozattal bővülhessen.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Harc a tanárokért: az állam az egyik iskolájában többet fizet, mint a másikban

Az egyre kevesebb tanárért egyre nagyobb harc folyik a magyar iskolákban. A szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy Emmi-iskolában, így egyre nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket. Az igazgatók pedig nem értik, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül.

(Forrás: hvg.hu)

A brexit miatt véget ér a brit egyetemeken tanuló magyarok sikertörténete

Idén 95 százalékkal kevesebb magyar diák kezdi az egyetemet az Egyesült Királyságban, mint tavaly. Az uniós diákhitel és az alacsony tandíj nélkül kifizethetetlenné vált az angliai továbbtanulás. Ezzel eltűnik egy több ezer fős magyar diákközösség és vele együtt a kinti szervezetek is, amik eddig képesek voltak hazacsábítani a brit diplomás fiatalokat. Persze lehet menni máshova is tanulni, de egyelőre nincsen olyan ország, ahonnan ilyen szervezetten importáljuk haza a diaszpóra tagjait. A honvágy pedig sokszor kevés ahhoz, hogy felvegye a versenyt a nyugati fizetésekkel.

(Forrás: 444.hu)

Egyetemi hallgatókat köteleznek, hogy önkénteskedjenek a Vadászati Világkiállításon

Egy hallgató küldte el nekünk azt az emailt, melyben saját egyeteme, a MATE arról tájékoztatja őt, és még számos diáktársát, hogy október 4.-e és 10-e között a Vadászati Világkiállításon önkéntes munkát kell végeznie. A hallgatókat az egyetem arra kötelezi, hogy tanítási időben, a kiállítás szervezői által megszabott időpontokban segítsenek a szervezőknek a rendezvény lebonyolításában. Az email szerint az agráregyetem minden természetvédelmi mérnök alapszakos, nappali tagozatos hallgatója köteles részt venni a munkában, amennyiben másod-, vagy harmadéves. A levélből kiderül, hogy a hallgatók kénytelenek önkéntes szerződést kötni a rendezvényt lebonyolító céggel, amely később az órai távollétüket igazoló papírt fog kiállítani számukra.

(Forrás: Átlátszó oktatás)

Filippov Gábor: Az egyetlen lehetőségünk, hogy jobban éljünk húsz év múlva az, hogy a közoktatáson változtatunk

Mélyen rögzült, strukturális okai vannak annak, hogy az oktatás nem hatékony Magyarországon, és ez nem csak a leszakadóknak, hanem az egész ország teljesítményének rossz, ám ezen mind lehet változtatni, vélekedett Filippov Gábor elemző Alinda műsorában. (A teljes, egyórás interjút, amelyben szó van egyebek mellett a modern tanítási módszerekről, vagy a covid hatásairól is, jelképes összegű támogatásért itt lehet megnézni.) A beszélgetés témája azért az oktatás volt, mert Filippovék az Egyensúly Intézetben most készítettek el egy, az ágazatról szóló elemzést.

(Forrás: telex.hu)

Középiskolások fejlesztettek nyelvtanuló appot beteg gyerekeknek

Krónikus beteg gyerekeknek fejlesztett interaktív nyelvtanító applikációt a Fazekas Gimnázium diákjaiból álló csapat, amely ezzel megnyerte a Morgan Stanley budapesti központja által rendezett versenyt. A vállalat felhívására diákok, pályakezdők és tapasztalt szakemberek egyaránt jelentkeztek, hogy az Amigos a gyerekekért Alapítvány partnereként innovatív tanulási eszközöket fejlesszenek krónikus betegség miatt hosszabb kórházi kezelésre szoruló gyerekek és tinédzserek számára – közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.

(Forrás: 24.hu)

Pluszpont jár a felvételin azoknak, akik az egyetem előtt beálltak honvédnek

Benkő Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: idén 400 fiatalnak kínáltak lehetőséget arra ilyen szolgálatra, 470-en jelentkeztek. Féléves szolgálat után 32, egy év után 64 pluszpont jár majd a felsőoktatási felvételinél. A miniszter hozzátette: remélik, hogy ezek közül a fiatalok közül többen választják majd hosszabb távon is a katonai pályát. Elmondta azt is, hogy 2017 óta folyamatosan növekszik a Honvédség létszáma. Kiemelkedőnek nevezte a növekedést az önkéntes tartalékosok számában – ők mára már több mint 11 ezren vannak.

(Forrás: Infostart)

Negyedik hullám: Mi jöhet most az iskolákban, rendszer- vagy módszerváltás?

A koronavírus-járvány miatt házi üzemmódra váltott oktatás korábban lehetetlennek tartott dolgokról is bebizonyította, hogy akár működhetnek is. A távoktatásban az sem ördögtől való, hogy a tanulócsoportok az életkor helyett tudásszint alapján szerveződjenek. Hogy miből lesz iskolapélda, az azonban még a járvány árnyékában megkezdett új tanév idején sem világos.

(Forrás: hvg.hu)

Újabb gimnáziumot ért el az LMBTQ-ideológia

Az Eötvös József Gimnázium és a Dózsa György Gimnázium után egy főváros közeli középiskolába szivárgott be az LMBTQ-ideológia. Lapunk megtudta: ezúttal a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium Szakgimnázium és Technikum szervezett érzékenyítő programokat, amelyeknek a legismertebb LMBTQ-szervezetek mellett egy transzvesztita is előadást tartott a gimnázium diákjainak. Mint kiderült, az intézmény a szülőket sem értesítette az érzékenyítőrendezvényről.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Alig tudnak írni-olvasni a kisiskolások

Kende Ágnes, a Rosa Parks munkatársa is úgy véli, hogy a járványhelyzetben csak azok tudtak az új, digitális oktatás kihívásainak megfelelni, ahol a szülő kellő hátteret tudott biztosítani a gyermekének. A szociológus úgy véli, nemcsak az iskolanyitás során lehetett érzékelni a családi háttér helyzetének szerepét, de az elmúlt másfél év alatt is. Kende Ágnes emlékeztetett arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok számára nem tudott a digitális oktatás teljes mértékben megvalósulni, hiszen számtalan családnál nem volt biztosítva sem eszköz, sem internethozzáférés, vagyis a távoktatás felerősítette az egyenlőtlenségeket.

(Forrás: index)

OKOSTANKÖNYV HELYETT BUTATANKÖNYV: EBBŐL KELLENE FÖLDRAJZOT TANULNIUK A DIÁKOKNAK

Kereshetjük a hibát a tankönyvszerzőkben. Az első könyvből nyilvánvalóan árad a dilettantizmus, a kocsmaszagú sztereotípiák. A második esetében inkább hullámzó minőséget, összecsapottságot látok. Ezeket lektorálják is, tehát elvileg a kiadónak is van felelőssége. Nyilván az sem tesz jót, hogy folyton kapkodni kell, egyik reformtól a másikig. Az utóbbi tankönyv 27 éve alatt inkább csak a felszínen élt át változásokat, mint lényegi tartalmában, szemléletében, módszertani közelítésében (tanulságos ugyanakkor nyomon követni, ahogyan mindig az aktuális széljárásnak megfelelő fazonra igazították).

(Forrás: Qubit)

Béremelést várnának a pedagógusok, de a kormány szerint „a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé”

A PSZ arra kérte a tanárokat, videóüzenetben mondják el a problémáikat az oktatás helyzetével kapcsolatban, amelyből kiderült: a szakma legégetőbb kérdései jelenleg az alacsony bérezés, az új Nemzeti Alaptanterv, valamint a pedagógushiány. Csernák Tibor, a szervezet tagja szerint a legfelháborítóbb, hogy a kezdő pedagógusok órabére alig több 900 forintnál, ennek fényében pedig nem meglepetés, hogy nem jelentkeznek a fiatalok tanárnak. Hozzátette, a pedagógusi bérek 2014 óta nem követik a mindenkori minimálbér változását.

(Forrás: hvg.hu)

Hiába félnek, nem szólnak a tanárok

Az elégedetlenség érzésénél még nagyobb a félelem érzése, amit az is mutat, hogy a legtöbb pedagógus még egy petíciót is csak monogrammal mer aláírni. Az alacsony pedagógusbérek miatti anyagi bizonytalanság és a központosított iskolarendszer is gátja annak, hogy a tanárok nyíltan hangot adjanak elégedetlenségüknek vagy radikálisabb eszközökkel - például szervezett munkabeszüntetéssel - álljanak ki saját magukért - vélekednek a lapunknak nyilatkozó pedagógus szakszervezetek képviselői. Az pedig biztos - idézte fel a Népszavának - Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke -, hogy az utóbbi hónapokban több kutatás is napvilágot látott, amelyekből kiderült: a tanárok nagy része nincs megelégedve a körülményeivel. Sőt vannak, akiknek már a mindennapi élet is nehézség. Az egyik ilyen az Eötvös Loránd Tudományegyetemen készült, a MoTeL (Models of Teacher Learning) névre keresztelt, júliusban publikált kutatás egyebek mellett rávilágított: háromból két pedagógus szerint a megnövekedett munkaterhek és az ebből fakadó időhiány akadályozza a szakmai fejlődésüket, 17,2 százalékuk pedig a pályaelhagyáson is gondolkodik.

(Forrás: Népszava)

Mérő László: Ha én iskolaigazgató lennék

A szülő tudja, hogy a gyerek nagyon hosszú projekt. Egy gyerek akár 80-90 évig is elél. Ezalatt a világban alapvetően megváltoznak a megoldandó problémák. A ma iskolájában olyan problémák megoldására kell felkészíteni a gyerekeket, amelyekről ma még azt sem tudjuk, hogy problémák. A nagy tanár olyan általános élet- és munkaszemléletet ad a diákjainak, amivel képesek egészen különböző területeken is megállni a helyüket, olyanokon is, amikről konkrétan semmit sem tanultak az iskolában.

(Forrás: Magyar Narancs)

Hogyan állj ki azért, ami fontos neked? – Szerveződj játékosan!

A játékot úgy alakítottuk ki, hogy a tudatos szerveződés és érdekvédelem alapvető jellemzőivel meg tudjanak ismerkedni a résztvevők. A játékban a résztvevők minden körben egy-egy általuk meghatározott társadalmi csoportot vagy közösséget képviselnek, akik megpróbálnak elérni egy számukra fontos dolgot vagy éppen megakadályozni valamit, ami számukra elfogadhatatlan. A játék során olyan ügyekkel találkoznak, amik a való életben is elfordultak már. Például meg kell akadályozni, hogy egy városi park helyére bevásárlóközpont épüljön, el kell érni, hogy meleg párok is fogadhassanak az örökbe, vagy éppen az egyetemi autonómiát kell megvédeni.

(Forrás: mérce)

Nem kell maszk az óvodákban és az iskolákban, a testhőmérséklet-mérést is megszüntetik

Bár a kormány jelenléti oktatásra készül szeptembertől, nem kizárt, hogy a negyedik hullám esetleges erősödése miatt ismét át kell állni az online órákra. Erre viszont Totyik Tamás szerint egyelőre szinte semmivel sem vagyunk jobban felkészülve, mint tavaly. A PSZ tudomása szerint az intézményvezetőket nem szólították fel, hogy a tantárgyfelosztás elkészítésénél számoljanak az esetleges online vagy hibrid oktatásra való átállással, és hiányoznak azok a digitális tanítási és feleltetőrendszerek is, amelyek hatékonyabbá tehetnék az online órákat.

(Forrás: 444.hu)

Szakszervezet a tanárhiányról: „3-4 év múlva összeomolhat a rendszer”

Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét a járványvédelmi intézkedésekről, a pedagógusképzés átalakításáról és az iskolai szexuális felvilágosításról is kérdeztük. „Úgy számolunk, hogy 2022 és 2027 között 22 ezres lesz a veszteség, azaz a pályára belépők és a nyugdíjba vonulók közötti különbség. Ehhez még hozzájön, hogy 8-10 ezer, a pedagógus-életpályán jelenleg Pedagógus I. kategóriába sorolt kolléga nem akarja teljesíteni a Pedagógus II.-höz szükséges minősítést, ami 11 év után mindenkinek kötelező. Ez a csoport mutat némi átfedést a nyugdíjba készülőkkel, de a következő évek jelzett veszteségét így is növelhetik 25-27 ezer főre. Egy 146 ezres pedagógusi kar ezt nem bírja el, ha nem tesz valamit sürgősen a kormány, összeomlik a rendszer. Nem holnap, de 3-4 év múlva.”

(Forrás: Magyar Narancs)

BALATONI JÓZSEF: A MESE ÉS A VALÓSÁG TALÁLKOZÁSA TANÉVKEZDÉS ELŐTT

Értem én, hogy várjuk a robotokat meg a drónokat, és tényleg szuper lenne, ha 2021-ben nem ott tartanánk, hogy az évekkel ezelőtt kifestett termekben krétával írunk az ütött-kopott táblára, amin az írás fele nem is látszik, de sajnos nagyon sok iskolában ez a helyzet. Arról nem is beszélve, hogy rozoga, rossz állapotú padok, székek várják a gyerekeket, és nagy szerencse, ha nem törnek össze, hanem még egy tanévet kihúznak. Arról pedig nagyon sokan csak álmodnak, hogy okostábla kerüljön fel a falra, amivel tényleg szuper dolgokat lehetne tenni. Mondjuk, ehhez az is kellene, hogy ne hosszú percekig tartson, míg az öreg, elavult számítógépek bekapcsolnak, és legyenek megfelelő programok a táblákhoz, amiket használnánk.

„Rettenetes, sírnivaló”: lehúzták az új tankönyveket a szakértők

Az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamnak szóló tavalyi széria után most szeptemberre a másodikba, a hatodikba és a tizedikbe lépő korosztály könyveit írták át. Az elkészült munkák annak ellenére is a „rettenetes”, illetve „sírnivaló” minősítést kapták az értékelésre felkért szakértőktől, hogy a könyvek összeállítói egyrészt tanulhattak volna az előző évek hibáiból, másrészt a rohamtempóban készült 2020-as kötetekkel szemben most bő másfél év állt a rendelkezésükre.

(Forrás: hvg.hu)

Semmit sem tudni az iskolai és óvodai járványprotokollról, Maruzsától várnak választ a civilek

Egy hét van hátra az iskolakezdésig, amely járványügyi szakértők szerint nagyban hozzájárulhat a koronavírus negyedik hullámának beindulásához. Ehhez képest nem kommunikál semmit a kormány arról, milyen intézkedések, szabályok, várhatók a veszély enyhítésére, ami miatt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárhoz fordult levélben a Civil Közoktatási Platform. Bár a járvány terjedését nem pontosan lehetőre látni, a civilek szerint az azonban megoldható lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni, hogy az intézményeknek ne rögtönzötten kelljen alkalmazkodniuk a különféle forrásokból érkező különféle, sokszor csak feltételezett előírásokhoz. Különböző veszélyhelyzeti fokozatokhoz tartozó intézkedéscsomagokat hozhatna létre a kormány, amelyek előírásokat tartalmazhatnának a tesztelésre, a távolságtartásra, a maszkhasználatra, a fokozottan veszélyes tevékenységek lehetőségére vagy tiltására, a szülők belépésére az intézményekbe, vagy épp az online oktatásra – vélekedik a CKP.

(Forrás: mérce)

Az iskolakezdés táptalaja lehet a vírus berobbanásának

Nyolc nap múlva becsengetnek, de számos kérdés tisztázatlan a 2021/2022-es tanévet illetően. Milyen változásokhoz vezet az iskolákban a nyáron elfogadott gyermekvédelmi törvény? Lesz-e digitális oktatás? A lehetséges forgatókönyvekről Szabó Zsuzsát, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét, valamint Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökét kérdeztük. Párhuzamos interjú az Indexen!

(Forrás: index)

Éveken belül elfogyhatnak a természettudomány-tanárok

Arról már az Index is beszámolt, hogy igazi kihívást jelent szaktanárokat találni. A jövő aggasztó képét jól szemlélteti, hogy az országban csupán egyetlen helyen és mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves, kémia–fizika tanár szakos osztatlan képzés 2020 őszén. Azon az egy hallgatón kívül másik 41 hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát. Holtzer Péter, A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke az Indexnek elmondta, hogy az alacsony kezdő fizetéseken túl a pálya népszerűtlenségéhez hozzájárul, hogy a természettudományos tárgyak óraszámai drasztikusan csökkentek.

(Forrás: index)

Novák Katalin: Szeptember elsején biztonsággal elindulhat a jelenléti oktatás

Novák az ülést követően megtartott és a Facebookon élőben közvetített sajtótájékoztatón azt mondta, jelenléti oktatásra készülnek a köznevelési intézményekben. Úgy látják, hogy ezt a járványhelyzet lehetővé is teszi ősztől. Ehhez kapcsolódóan oltási kampányt szerveznek a köznevelési intézményekbe járó diákok számára. A 12 éven felüliek számára már régóta elérhető a védőoltás és most szerdáig, augusztus 25-ig regisztrálhatják gyermekeiket a szülők az interneten az oltásra. Ha viszont valaki nem él ezzel a lehetőséggel valamilyen ok miatt, akkor jövő héten, augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án kampányszerű oltást szerveznek a köznevelési intézmények tanulóinak, tehát még ott is megkaphatják a gyerekek az oltást. Minden diákot Pfizerrel oltanak be.

(Forrás: telex)

Ma még lehet jelentkezni az iskolás gyermekek oltására

A beoltottak száma 5 709 197 fő, közülük 5 504 205 fő már a második oltását is megkapta. 134 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 811 337 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt egy beteg, így az elhunytak száma 30 055 fő. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 773 569 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 7713 főre csökkent. 92 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 13-an vannak lélegeztetőgépen – tájékoztatott a Koronavírus.gov.hu kormányzati portál. A delta vírusmutáns több európai országban és már hazánkban is terjed, a negyedik hullám jelei már több országban érzékelhetők, és a beoltatlanok vannak a legnagyobb veszélyben, ezért kérik, hogy aki még nem oltatta be magát, az jelentkezzen háziorvosánál vagy regisztráljon és foglaljon időpontot az interneten.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Folyosói pletykák szerint az iskolák szeptember közepén újra online oktatásra állhatnak át

A víruskutatók viszont eltérően nyilatkoztak a szeptemberi helyzetről. Rusvai Miklós például úgy fogalmazott, hogy szeptember közepén kezdődik majd a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Duda Ernő virológus viszont úgy vélekedett, hogy „ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor”. Ráadásul a részletes járványügyi útmutatóval azonban adós a minisztérium – teszi hozzá az Eduline. A portál egyébként megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), készülnek-e arra, hogy a járványügyi helyzet miatt újra online oktatásra kell átállni, de erre nem kaptak választ. Azt ugyanakkor megírták, hogy a diákok és tanárok átoltottsága miatt jóval biztonságosabb lesz az idei tanévkezdés.

(Forrás: hvg.hu)

A mai gyerekek azért nem önállóak, mert a szülők mindent megoldanak helyettük…

Minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke boldog legyen, de bizony sok esetben a túlzásba vitt féltés nem a legjobb irányba tereli a gyereket. A szülők és a tanítók faladata az, hogy megtanítsák a gyereket tanulni. Tanulja meg megkeresni a számára fontos információkat és tudja megkülönböztetni a jót és a rosszat. Tanulja meg azt, hogy bármilyen helyzetben minimális fizikai és lelki vesztesége legyen.

(Forrás: Kölöknet)

Látlelet az oktatásról

Az ezer sebből vérző magyar oktatás egyik legnagyobb, rendszerszintű problémája a pedagógushiány, ami Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint csupán „minden nyáron slágertéma”, és az évi 3-5 ezer álláshely kiírása egy 160-170 ezres köznevelés és szakképzés mellett teljesen természetes dolog. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik az oktatásból. Ezért nem véletlen, hogy érettségivel felvett tanítókról, kémiát kettes gimnáziumi érettségivel oktató matematika tanárról is lehet hallani. Ez persze egyre gyengébb minőségű oktatáshoz vezet.

(Forrás: hírklikk)

Semmi keresnivalója a genderideológiának az óvodákban és iskolákban

Semmi keresnivalója a genderideológiának az óvodákban és iskolákban az oktatási tárca korábbi vezetői szerint. Fodor Gábor egykori közoktatási miniszter úgy véli, nem lenne szerencsés, ha amerikai példára hazánkban is transzneműek részvételével igyekeznének érzékenyíteni az óvodásokat a különböző LMBTQ-szervezetek. Hoffmann Rózsa, egykori köznevelésért felelős államtitkár pedig azt is hangsúlyozza, hogy az LMBTQ-propaganda olyan világnézetet jelenít meg, amely idegen a magyar nép többségének szellemiségétől.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Lesöprik magukról a tanárhiányt

Július végén csaknem 3,5 ezer általános és középiskolai pedagógus álláshely volt meghirdetve a közszféra állásportálján, de még a tanévkezdéshez közeledve, augusztus közepén is több mint ezer nyitott álláshely volt elérhető. Az Emmi azonban nem aggódik, az ATV Híradó megkeresésére néhány napja azt írták, a tanárok létszáma egy évtizede 165-170 ezer között alakul annak ellenére, hogy a tanulólétszám csökken. Ez azonban nem teljesen igaz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb oktatási adatai szerint éppen hogy növekedett a tanulólétszám, például a gimnáziumokban az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,2 főről 10,3 főre nőtt egy tanév alatt, miközben a főállású gimnáziumi pedagógusok száma csaknem azonos az előző tanévivel.

(Forrás: Népszava)

Setényi János: A leendő pedagógusok jórészt a gyakorlatban tanulják majd a szakmát

A pedagógusképzésnek vannak aktuális belföldi gondjai, de az egész egy jóval tágabb civilizációs válság része. Általában elmondható, hogy a pedagóguspálya egyre kevésbé vonzó a világ legfejlettebb államaiban – így Magyarországon is. Ezen belül kritikussá vált a „nehéz” természettudományok helyzete: egyre kevesebben tanulják és egyre kevesebben tanítják. Feltételezhető, hogy fokozatosan átalakul az a XIX. századi és XX. századi pedagógusképzés, amelyben jelentkezők tömegéből választjuk ki az alkalmas fiatalokat, őket az egyetemeken megtanítjuk a szakma elméleti részére, és aztán gyakorló intézményekbe küldjük őket szakmai gyakorlatra. Ez a képzési rendszer abból a feltételezésből indul ki, hogy lehetséges tanításra kész pályakezdők kiképzése. (A valóságban persze mindig is éveket vett igénybe a betanulás). Valószínűleg el fogunk mozdulni olyan megoldások felé, ahol valamiféle könnyített és rövidített képzés lesz, a leendő pedagógusok pedig az iskolában, és a gyakorlatban fogják megtanulni a szakmát. Ezt esetleg a továbbképzési rendszer fejlődése és részleges digitalizációja egészíti majd ki, és akkor munka mellett, a gyakorlatban válnak igazi szakemberekké, akik a pályán maradnak. Lesz, aki ebben apokalipszist lát majd, de előbb-utóbb ilyen kompromisszumokra szükség lesz.

(Forrás: hírklikk)

Az ellenállás szintjei - pedagógiai innovációhoz

Ha bárki próbálkozott már innovációval, illetve akár egy munkaközösségen belül annak rendszerszintű bevezetésével, kétségkívül tapasztalhatta, hogy folyamatosan ellenállásba, falakba ütközik. Ez nem feltétlenül baj, és végképp nem természetellenes, hiszen minden változás megviseli az azt elszenvedni kényszerülőket. Az alábbiakban végignézzük a nyolc legjellemzőbb ellenállási formát, érvet, és megpróbálunk példákat is mutatni - hátha ismerősek lesznek. A szeptemberi iskolakezdéshez kapóra jöhet, ha bármilyen újításon gondolkozol! :) (Prievara Tibor)

(Forrás: tanárblog)

Több mint ötezer egyetemista nem költözhet kollégiumba a tanévkezdésre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt

A koronavírus-járvány miatt tavaly elhalasztott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szeptember 5. és 12. között tartják Budapesten, az eseményre Ferenc pápa is ellátogat. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a római katolikus egyház eseménysorozata, fókuszában a hit, a vallás, Krisztus megértése, mélyebb megélése áll. Budapest eddig egyszer, 1938-ban rendezett eucharisztikus kongresszust. Az elsőt 1881-ben a franciaországi Lille-ben, az eddigi utolsót 2016-ban a fülöp-szigeteki Cebuban rendezték. Hétfőn a BME és az ELTE is bejelentették, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vendégei részére szobákat adnak át az esemény idejére. A szobák átadása egyben azt is jelenti, hogy az egyetemek diákjai a tanévkezdésre nem foglalhatják el az elnyert kollégiumi szobáikat.

(Forrás: telex)

A Klebelsberg Központ nem tudja, hány betöltetlen iskolapszichológusi álláshely van

Az iskolapszichológusok hiánya nem csak a most fokozódó kirekesztést és megbélyegzést tapasztaló LMBTQ fiatalok szempontjából kifejezetten aggasztó, hanem a koronavírus-járványnak a gyerekek mentális egészségére gyakorolt káros hatása miatt is. Egy nemrég megjelent kutatás szerint ugyanis a szülők fele úgy látja, hogy gyermekének mentális, lelki egészsége megsínylette a koronavírus-járványt. A legtöbben azt vették észre, hogy gyermekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején. „Fontos, hogy ráirányítsuk a politikai döntéshozók figyelmét, hogy a mentális egészség témaköre kevesek kiváltsága még mindig Magyarországon. Az állami ellátások sorát növelni kell” – jelentette ki a kutatás kapcsán Szlankó Viola, az Unicef gyermekjogi vezetője, de ezen a véleményen volt a közösségi médiában sokak által csak Jocó bácsiként ismert Balatoni József tanár, influenszer és író is, aki szerint szomorú, hogy állami keretek között nem igazán érhető el segítség.

(Forrás: mérce)

Nem tudják a szülők, mire számítsanak iskolanyitáskor egy újabb hullám esetén

Az olyan, szülőket képviselő közösségek, mint a Szülői Hang eddig aggódva fogadják a híreket és úgy látják: csakúgy, mint ahogyan tavaly, szülőként idén sem tudják, mire számíthatnak egy újabb járványhullám esetén. „A helyzet jelenleg hasonló, mint egy évvel ezelőtt: nyáron a járványügyi adatok jók, és a kormány kifejezi a reményét, hogy az iskolák rendben el tudnak indulni. Mint ahogy tavaly, úgy idén sem lehet tudni részleteket arról, hogy az esetlegesen bekövetkező újabb járványhullám esetén mi lenne a teendő. Pedig az oktatás valamennyi résztvevője számára hasznos lenne, ha előre átgondolt A, B, C tervek lennének a járvány súlyosságától függően, és így jobban fel lehetne készülni”-nyilatkozta a Mércének a közösség részéről Miklós György.

(Forrás: mérce)

Soros György trójai falova az iskolákban

Az Amnesty külön üzletágat tart fent oktatásra, oktatók – aktivisták képzésére és fiatalok beszervezésére, átnevelésére.Hogy az Amnesty propaganda kurzusai, átnevelő tábora hasznos-e, vagy értékes-e, az ebből a szempontból mindegy. Fideszes pártüzeneteknek sincs semmi keresnivalója az iskolapadban. A kérdés itt is az, vajon kap-e lehetőséget a szülő, hogy nemet mondjon erre, mielőtt a gyerek találkozik ezekkel az üzenetekkel? Esetleg legyen vétójoga, mielőtt kiskamasz gyerekét táborozni hívják. Amikor a Szivárványos Hadtest katonái habzó szájjal kéri ki magának a homofóbiát a fent említett jogszabály kapcsán valószínűleg annyira el vannak foglalva saját különleges mártíromságukkal, hogy nem látják a fától az erdőt.”

(Forrás: Mandiner)

Iskolakezdés: egy-két hét alatt is kialakulhat a katasztrófahelyzet

\"Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, 1-2 hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg - mondta a Pénzcentrumnak Duda Ernő. A virológus szerint nem rossz döntés, hogy szeptember első napjaiban oltják a gyerekeket, hisz így nagyjából szeptember közepére kialakul valamekkora védettség. Igaz, előnyösebb lett volna, ha korábban zajlik a tömeges oltás, például a nyári táborokban rengeteg gyerek megkaphatta volna a vakcinát, és védetten mehetett volna iskolába. A középiskolások és az egyetemista korúak tudják leginkább terjeszteni a fertőzést. Az ő átoltottságuk fontosabb, mint a többi csoporté, hisz egy nyugdíjas egy év alatt nem találkozik annyi emberrel, mint egy gimnazista egy átlagos iskolai héten.

(Forrás: Népszava)

Iskolai oltás: rettenetesen szűkszavú az Emmi, de most kiderült, hogy a háziorvosokat is bevonják, és puhul a határidő

Az iskolaorvosok mellett a háziorvosok bevonásával kezdődhet meg tanévkezdéskor a 12-18 évesek koronavírus elleni oltása az oktatási intézményekben - tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). Elárulták azt is, hogy az eredetileg augusztus utolsó két napjára tervezett oltás felvételére még szeptember elején is lesz lehetőségük a 12 év feletti diákoknak. Ennél több konkrétumot azonban nem közöltek, kérdésünkre csak annyit írtak, a részletekről időben tájékoztatást fognak kapni az érintettek.

(Forrás: Népszava)

Nem nagyon kellett „édesgetni” a Freeszfe-be az SZFE-ről távozó diákokat

Az RTL Híradónak tagadta a FreeSZFE elnökségi tagja, hogy az egyesület elédesgette volna a hallgatókat. Az \"édesgetés\" szót a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése használta egy vasárnapi közleményében, amelyben arra reagált, hogy az intézményt újabb 41 diák hagyta el. \"Minden hallgató maga döntötte el, hogy hol szeretne tanulni a jövőben\" – emelte ki Al-Farman Petra, hozzátéve, vannak olyan osztályok, ahol nem is csatlakozott minden diák - ennek több oka is van, például pénzügyi tényezők.

(Forrás: hvg.hu)

Az E-tanoda Programról. Lukács Lilla és Balog Réka írása

A program 2017 januárja óta működik, a kezdetektől fogva online keretek között. Fő fókusza a formális oktatási rendszer perifériájára szorult diákok támogatása online, kortárs tutoringgal. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy olyan mentorprogramot működtetünk, amely során budapesti elit gimnáziumokba járó tanulók digitális tananyagok segítségével online mentorálják többségükben ormánsági társaikat. A programban résztvevő gimnazistáknak felkészítést, tanítási segédletet, tréningeket, önkéntes egyetemisták által kortárssegítést – amely így kétszintű kortárs mentorálássá emeli a programot – ajánlunk cserébe; valamint az Alapítvánnyal szerződött iskolákból jövő tanulóknak lehetőségük van közösségi szolgálatot is (IKSZ) teljesíteni nálunk.

(Forrás: tani-tani online)

Rászorulóknak sem elérhetetlen a külföldi tanulás

Egyre több fiatalnak van lehetősége családi háttértől függetlenül külföldi tanulmányútra menni többek között az Erasmus-programnak köszönhetően. Ennek keretében az elmúlt tanévekben nagyjából minden hatodik-hetedik külföldre utazó erasmusos egyetemista a nehéz körülmények között élők közül került ki. Ettől az évtől ráadásul tovább bővülnek a lehetőségek, növekedhet a rászorulók kiegészítő anyagi támogatása is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Több mint negyven hallgató hagyja ott az SZFE-t

SZFE úgynevezett „modellváltása” messze nem volt zökkenőmentes. Miután a kormány döntött arról, hogy alapítványi működésbe szervezi ki az Európa-szerte elismert képzést adó művészeti egyetemet, a hallgatók tavaly szeptember elsején blokád alá vették az intézmény budapesti Vas utcai épületet. Az diákok blokádjának és az ebből kinövő szolidaritási akciónak később csak a koronavírus-járvány újabb hulláma tudott véget vetni. Az SZFE polgárai az egyetem átszervezésével összefüggésben többek között azt sérelmezték, hogy az új kuratórium tagjainak kiválasztása, illetve az új egyetemi alapszabály elfogadása önkényes módon zajlott a kormány részéről.

(Forrás: 24.hu)

Tanévkezdés külföldön és itthon: így készülnek a szeptemberre az iskolák

Nálunk a minisztérium jelenléti oktatással tervez, a diákok oltása azonban nem halad a tervezett szerint. Augusztus végén kezdődhet a 12-18 évesek oltása, ez a szakemberek szerint már egy megkésett időpont. Ők ugyanis úgy gondolják, a diákok oltását már június végén meg kellett volna kezdeni, hogy szeptemberben biztonságosan indulhasson a tanév. A 16-18 év közöttiek már május óta reigsztrálhatnak oltásra, a 12-15 éves korosztályba pedig 400 ezer diák tartozik, ők kaphatják meg hamarosan első Pfizer oltásukat. A kisiskolások oltási programja egyelőre még nem kezdődött el.

(Forrás: Eduline)

Orbán az olimpiai eredményekről: \"Visszahozhatjuk a férfieszményt is a magyar életbe\"

Így aztán Orbán tovább fejtegetheti, hogy \"a hadsereg újjáépítése, a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése és az, hogy a férfi sportolóink újra felkapaszkodtak a dobogó tetejére, és hogy ismét vannak futballista példaképeink, ez így együtt jót fog tenni Magyarországnak. Mindez óriási segítség a gyerekek nevelésében.\"

(Forrás: Magyar Narancs)

Amíg Iványiék a túlélésért küzdenek, addig a kormány 13,5 milliárdos többletforrást ad az egyházaknak iskola- és óvodafejlesztésekre

A 2019 tavaszán azonban hatályba lépett az egyházi törvény módosítása. 2020 szeptemberében a bíróság megállapította, hogy a közösség a „törvény erejénél fogva” vallási egyesületnek minősül. A magasabb egyházi státusz megszerzése iránti eljárás – idézzük a közleményt – „folyamatban van a Fővárosi Törvényszék előtt, folyamatos hiánypótlási felhívásokkal, végleges döntés nincs”. Újabb strasbourgi eljárást akkor tudnak indítani, ha a magyarországi jogi utat végigjárták. Az ügy elhúzódása miatt Iványiék ismételten kártérítési igényt fognak benyújtani.

(Forrás: Népszava)

Már nemcsak a kistelepüléseken, hanem a fővárosi elitiskolában is kritikus a tanárhiány

Nemcsak a kistelepüléseken, hanem már Budapesten is jelentős a pedagógushiány: bár eddig leginkább a hátrányos helyzetű térségekben volt súlyosan alacsony a tanárok létszáma, már a fővárosi „elitkerületekben” is – erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt az ATV Reggeli Start című műsorában csütörtök reggel, valamint a kedden a Spirit FM rádióban. A szakszervezeti vezető példaként a XI., XII. és II. kerületeket hozta, elmondása szerint az egyik érintett iskolában a 24 meghirdetett tanítói állásra mindössze kilencen jelentkeztek az elmúlt tanévben, és Szabó Zsuzsa szerint általánosan jellemző a jelenség más intézményeknél is.

(Forrás: mérce)

Alibifoci: miért nem csökken a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon?

Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt.

(Forrás: portfolio.hu)

A Klebelsberg Központ nem tudja, hány betöltetlen iskolapszichológusi álláshely van

A Klebelsberg Központ nem rendelkezik arra vonatkozó adattal, hogy hány betöltetlen iskolapszichológus álláshely van, se olyannal, hogy a kötelező 22 órán felül hány órában folytatnak az iskolapszichológusok neveléssel-oktatással lekötött foglalkozást, de arról sincs információja, hogy tankerületenként hány pszichológus dolgozik iskolapszichológusi végzettség nélkül iskolapszichológusi munkakörben, derült ki Ungár Péter szerkesztőségünknek eljuttatott közérdekű adatigényléséből. Az LMP országgyűlési képviselője július végén nyújtott be közérdekű adatigénylést a Klebelsberg Központhoz, melyre most kapott választ Hajnal Gabriellától, az intézmény elnökétől.

(Forrás: mérce)

Tanárkereső álláshirdetések százait tűzték ki az Emmi kapujára

A Momentum az égető pedagógushiány miatt Káslerék lemondását követeli. Házhoz vittük a miniszternek a tanárokat kereső álláshirdetések százait, hadd lássa a saját szemével, hogy milyen súlyos probléma a pedagógushiány – írta Facebook-oldalán Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa. A párt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjének, Kásler Miklósnak és beosztottjainak a figyelmét kívánta felhívni akciójával a tanév közeledtével erre az égető gondra.

(Forrás: Népszava)

Nehéz feladattal küzdenek az igazgatók: három héttel a tanévkezdés előtt még több száz iskolába keresnek tanítót

A közszféra állásportálján, a Közigálláson még mindig több mint hétszáz betöltetlen tanítói állást lehet találni. Sok általános iskola több hirdetést is feladott, máshol egy hirdetésen belül keresnek matematika, angol, ének, informatika, rajz vagy technika szakos tanárokat is. Van, ahol a harmadikosok tanítója hiányzik, míg számos intézmény olyan munkatársakat keres, akik a napközit felügyelnék. A helyzet több szempontból is nehéz: az általános iskolákban már júniusban elkezdték a következő tanév tervezését, most már az órarendeket állítanák össze, így ahol nincs elegendő tanár, tanító, komoly gonddal szembesülnek az iskolaigazgatók.

(Forrás: eduline)

Iványi Gáborék szegedi iskolájába ment a NAV, üres kézzel távozott

A MET évről-évre nehezebb helyzetbe kerül, ugyanis nem kap kormányzati támogatást, miközben állami feladatokat is ellát, és az intézményeiben szociálisan rászoruló családoknak nyújtanak segítséget elsősorban. Tavaly augusztusban a normatíván felül járó támogatás felét, idén júniusban már a teljes összeget vontál el a MET-től, és köznevelési szerződést sem kötnek velük a következő tanérve. Az elvonások következtében fizetési nehézségek léptek fel, a szegedi intézmény székhelyével még az adólistára is felkerültek, 250 millió forinttal jegyezte a NAV az iskolát. Most olyan tartalmú levelet küldtek az intézményvezetőknek, hogy a több százmilliós összeget zárolta a NAV, annak felét, 127 millió forintot le is emeltek a számlájukról. Ezért augusztus 10-én, a fizetési napon a dolgozók bérének csak egy részét tudják elutalni, a második részletet későbbre ígérték.

(Forrás: Magyar Narancs)

Pedagógiai esték - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána: Éghajlatváltozás: megúszhatja a civilizációnk? (videó)

Az előadás először foglalkozik azzal, hogy az utóbbi évben felpörgött sajtófigyelem a problémára mennyire megalapozott: hol tart most az éghajlatváltozás, és mire számíthatunk? Előadónk Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána, a klímakutatás világhírű szakembere, a CEU professzora, a CEU Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központjának (3CSEP) igazgatója, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke. Az IPCC tevékenységét 2007-ben Nobel-békedíjjal ismerték el. Óraadóként hazai és nemzetközi oktatási intézmények tevékenységét is segíti. 2008-ban tudományos munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta. Hét gyermek édesanyja. A felvétel a szegedi IH Rendezvényközpontban készült 2020. szeptember 28-án.

(Forrás: vtvszeged)

KÉZDI GÁBOR, AZ ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ ÉS A ROMÁK ELLENI DISZKRIMINÁCIÓ KUTATÓJA NEM FÉLT A NEHÉZ KÉRDÉSEKTŐL

A diszkriminációt illetően is jobb lenne, ha nem a politikusok leegyszerűsítő üzenetei („munkakerülő, randalírozó romák, béketűrő, igazságszerető magyarok”), hanem a téma szakértői segítenének eligazodni. Ma már azonban nemcsak a politikusok, hanem a tudósok is törekednek az egyszerű, könnyen befogadható, kattintékony világmagyarázatokra. Aki az olvasók figyelmére hajt, jobban jár, ha fel tud mutatni egy magával ragadó történetet, egy látványos ábrát vagy legalább egy megdöbbentő számot. Ezek viszont mélyebb elemzés nélkül nagyon félrevihetnek.

(Forrás: Qubit)

A tanárhiány miatt könyörögniük kell az igazgatóknak, hogy hozzájuk is jöjjön utazó pedagógus

Senkinek se kényelmes, ha egy tanárnak egyszerre több iskolában kell órát tartania. A kis létszámú iskolákban azonban nincs annyi órája például egy ének szakos tanárnak, hogy az kitöltse a teljes munkaidejét, mint ahogy az iskolák sem tudják saját állományba venni az összes tanárt. Így alakult ki az, hogy vannak úgy nevezett utazó tanárok, akik járják a környező települések iskoláit. Általában egy iskolában csak arra van idejük az utazó tanároknak, hogy „beüljenek a terembe, leadják az anyagot, és mennek is tovább”. Nem tudnak segíteni a tantestületnek az ügyeletekben, a helyettesítésekben, és osztályfőnökséget sem tudnak vállalni, mint ahogy az iskola közösségi életéből is kimaradnak.

(Forrás: telex)

Kezdetét vette az Ökumenikus Segélyszervezet iskolakezdési segélyakciója

Immár tizedik alkalommal hirdet országos pénzadománygyűjtést az Ökumenikus Segélyszervezet nehéz helyzetben lévő gyerekek beiskolázásának támogatására. A jótékonysági akcióban idén a szokott módon egy tízezer forint értékű, személyre szabott, minőségi tanszercsomaggal támogatják a legszegényebb gyereket, ezzel biztosítva nekik valódi esélyt a felzárkózásra.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Megkerülte a gyermekvédőket a kormány

Szerettük volna megtudni, mi a véleménye a leginkább érintett gyermekvédelmi szervezeteknek a referendumról. Négy szervezetnek küldtük el kérdéseinket, kettőtől kaptunk választ. Kiderült: a népszavazás bejelentése előtt a kormány egyiküket se kereste meg, és egyiküknek sincs tudomása arról, hogy bármely másik szervezettel egyeztetett volna. Melyek azok a fontos gyermekjogi, gyermekvédelmi témák, amelyekről érdemes lenne népszavazást is rendezni? Báló Ottília, a Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatója a szociális és gyermekvédelmi ellátás szempontjából ilyen kérdésnek tartja, hogy támogatjuk-e a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék és öregségi nyugdíjminimum emelését.

(Forrás: Népszava)

Muszájból ingáznak a tanárok a falusi iskolák között, és igazán senki nem jár jól vele

Miközben a Klebelsberg Központ úgy kommunikálja, hogy az utazó tanár intézménye kifejezetten hasznos a kisebb iskolák részére, ez nem teljesen van így. Bár a tanárhiánnyal küzdő intézményeknek valóban segítséget jelentenek, a hvg.hu által megkérdezett pedagógusok az óraadás hátrányait is kiemelték. A legtöbb ilyen pedagógus olyan hiánytárgyakat tanít, amelyekben évek óta egyre nagyobb a tanárhiány. Ilyen a Hajnal Gabriella által már említett kémia, de akár a rajz, az ének-zene, vagy a fizika is. Felső tagozatokon ezekből a tárgyakból csak heti néhány órát tartanak, így kisebb létszámú iskolákban kizárt, hogy a szaktanároknak kijöjjön a teljes állásban foglalkoztatáshoz szükséges óraszám. (A pedagógusok heti munkaideje hivatalosan negyven óra, amelyből 22–26 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, de arra, hogy ez a szám mennyire valós, később még visszatérünk.) Ebben az esetben más intézményekben is elláthatnak feladatot, amit a fenntartó tankerületi központ koordinál. Az áttanító pedagógusok munkaidejüket ráadásul jellemzően nem kettő, hanem több intézményben megosztva teljesítik.

(Forrás: hvg.hu)

Vészhelyzetben az emberiség, és ez már nem az unokáink vagy a jegesmedvék gondja

Magyarországon, pontosabban a mi régiónkban már most is 1,5 fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, és ha nem teszünk semmit, az évszázad közepére ez elérheti a három fokot is. Ez azt jelenti, hogy az eddig észlelt szokatlanabb időjárási jelenségek gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. Magyarországon is lehetnek hatalmas tüzek, tovább tarthatnak és erősebbek lesznek a hőhullámok, különösen a városokban, miközben mindezt többek közt várhatóan az élelmiszer-termelés sínyli meg.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Visszanyalt a kormány fagyija: a Meseország mindenkié jogait megvette a világ egyik legnagyobb könyvkiadója

A világ egyik legnagyobb könyvkiadója, a Harper Collins szerezte meg a Dúró Dóra könyvdarálásának hála hamar a sikerlisták élére repült Meseország mindenkié című antológia jogait. A tizenhét kortárs szerző tollából származó mese szereplői marginalizált csoportok tagjai vagy stigmatizált helyzetben élők, így akadnak köztük LMBTQ+ hősök is, például egy agancs után vágyakozó őzlány, mégis mind igazi, gyerekeknek szóló történet.

(Forrás: alfahir.hu)

Publicus: A magyarok harmada szerint valós veszély, hogy LMBTQ-propaganda jelenik meg az óvodákban

A Publicus Intézet július végi közvélemény-kutatása szerint a magyarok 42 százaléka úgy gondolja, valós veszély jelent, hogy LMBTQ-szervezetek az óvodákban és iskolákban a többségitől eltérő szexuális irányultságot népszerűsítő propagandát folytatnak. A magyarok közel harmada lehetségesnek tartja, hogy valaki azért lesz homoszexuális, mert ilyen tartalommal találkozik.

(Forrás: telex)

Válságban van a tanári szakma, a pályán csak a megszállottak maradnak

ert egyértelmű, hogy rengeteg a probléma a felsőoktatásban is. Csakhogy jelenleg nem a valós gondokkal foglalkozik a kormány, hanem felnagyít és a kirakatba helyez olyanokat, amelyek a céljai elérést szolgálják, s ezek sok esetben még véletlenül sem egyeznek a minőségi felsőoktatáséval. A felsőoktatással kapcsolatos kormányzati kritika egyértelműen csak propagandaeszköz a korábbi fals állítások alátámasztására. Hiszen már tíz éve, a Széll Kálmán-tervben is leírták: a felsőoktatás ebben a formában semmit sem ér, drága és nem hatékony. Ebből kiindulva harmincéves távlatot fogalmaztak meg, persze pénzt nem adtak hozzá, ahogyan most sem. Ugyanis nem lehet tudni, sőt, biztosíték sincs rá, hogy az átadott közvagyon most majd jobban hasznosul, jobb lesz az oktatás. A bérekkel is gond van. Felháborító, hogy egy tudományos fokozattal rendelkező tanársegéd havi kétszázezer forintot keres. A beharangozott 15+15 százalékos béremelés ezen nem segít, hiszen a nettó 35 ezer nem megoldás. Pláne, hogy a szakszervezetek szerint a költségvetésben nyoma sincs ennek a béremelésnek.

(Forrás: Népszava)

Szenzációs siker, magyar diák nyerte az egyetemisták nemzetközi matematikaversenyét

Az ELTE matematika alapszakának végzett diákja nyerte a 28. International Mathematics Competition for University Students (IMC) elnevezésű, egyetemisták számára megrendezett nagy nemzetközi versenyt – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem kari honlapján közzétett közleményéből.Gáspár Attila egyedüliként vehette át a verseny kiemelt első díját, a Grand Grand First Prize-t. 589 diáktársát előzte meg öt kontinens 51 országának 160 egyeteméről. Az augusztus 7-én szombaton véget ért versenyen a lehetséges 80 pontból Gáspár Attila 70 pontot szerzett meg, ezzel bőven megelőzte a második helyen végzett, 65 pontos szentpétervári és a megosztott harmadik helyen végzett, 60 pontos orosz, holland, izraeli és lengyel versenyzőt. Az egyetem felhívta a figyelmet, hogy kiemelendő még Matolcsi Dávid teljesítménye is, aki 56 ponttal a megosztott 11–15. helyen végzett.

(Forrás: msn.com)

A világbajnok iskolát épít. Beszélgetés Mike Sándorral

Volt egy kemény magja az iskolának, hozzám is keményen jöttek. Ki vagyok, és mit akarok itt. Normál hangnemben elmondtam, én leszek a testnevelő tanárjuk. Meg kellett velük éreztetni a hétköznapi helyzetekben, hogy nem állok hozzájuk támadólag, és persze nem is félek tőlük. Csak jóval később mondtam el nekik, honnan jöttem. Előtte nem beszéltem nekik erről, azt akartam, hogy különböző képzeteken át alakítsák ki a velem való viszonyukat. Szerettem volna, ha engem látnak, azt, ahol tartok. Az intézetben, ha valaki támadólag lépett fel, akkor a válasz is támadás volt. Tudom, hogy ezek a gyerekek is rengeteg elutasítást kaptak már. Őket muszáj segíteni, különben elkallódnak. Csak úgy lesznek a világban – ahogy a balesetemig én is átéltem ezt a semmiben levést. Ez az iskola tulajdonképpen ezért van, itt minden felnőtt tudja – legfeljebb más és más indíttatásból.

(Forrás: tani-tani online)

A DETEKTÍV, A RÉGÉSZ ÉS A BRÓKER – ÚJRAÉRTELMEZETT NYÁRI TÁBOROK

óth Béla, a Táborfigyelő vezetője szerint annál értékesebb egy tábor, minél több élményt nyújt a gyerekeknek. A statisztikák alapján egy gyermek átlagosan 1,8 táborba megy el egy nyáron, közel két hetet tölt el ott, de természetesen van gyerek, aki egyáltalán nem és olyan is, aki akár 4-5 táborba is elmegy. Ha a szülő hajlandó kompromisszumot kötni, például messzebbre viszi a gyerekét, esetleg más témájú, drágább tábort választ, akkor nincs olyan nap, amikor ne lehetne a következő hétre bekerülni egy turnusra. Tóth Béla várakozásának megfelelően 190 ezer gyerek fog legalább egy hetet fizetős táborban eltölteni idén nyáron. – Ez a 80 százalékos foglaltság már kifizetődő a táborszervezők számára. Hiába volt 2019 rekord év 215 ezer gyerekkel, egy a tavalyihoz hasonló nyár esetén sok kisebb táborszervező lehúzta volna a rolót. Azonban az nem jellemző, hogy a járvány után új szereplők jelentek volna meg a piacon, mivel a bizonytalanságok közepette május 13-án jelentették be, hogy megtarthatók a táborok. Aki akkor döntött úgy, hogy tábort szervez mindenféle addigi előkészület nélkül, az egyáltalán nem vagy legfeljebb csak augusztusra tudott tervezni. És egy tábor szervezése sokrétű a helyszíntől kezdve az étkeztetésen, a humánerőforrás keresésén át a hirdetésig bezárólag.

(Forrás: Jelen)

NINCS KÖZTÜNK KÉMIA!

A központosított intézmények teljes erőből védik a mundért, de már az sem a régi – nem a hivatás mundérjáért küzdenek, nem alkalmazottjaikért állnak ki, hanem azért, hogy le ne tromfolják őket odafentről. Olyan ez a megfelelési kényszer, mint a rossz helyen összeillesztett szivattyú, amelyik kinyomja, és nem beszívja a vizet. Elfogadnám én azt is, hogy nem kell mindenhová kémiatanár, ám gyanítom, hogy az érvek sántítanak, mert nem a nehezen összeverbuvált községi kisiskolákból hiányoznak a szaktanárok, hanem onnan, ahol nagyon is szükség volna rájuk. Mellékesen kiderül, hogy a minisztérium lebutított képzéssel orvosolná a tanárhiányt. Ennek tükrében még groteszkebb, ahogy a Klebersberg Központ elnöke teljes menetfelszerelésben utasít vissza minden problémát, amelynek enyhítéséért küzdenie kéne.

(Forrás: Jelen)

Automatikusan fog gyerekekről készült pornófelvételeket keresni az iPhone

Az amerikai iPhone telefonokon valamikor 2021-ben élesedik egy funkció, ami az iCloud rendszerében tárolt képeket ellenőrzi, és összeveti ismert, gyerekekről készült pornográf felvételekkel – jelentette be az Apple csütörtökön. Ha a rendszer talál ilyen képeket, az eset egy hús-vér döntnökhöz kerül, aki értesítheti a hatóságokat. Az Apple szerint a hibás egyezések esélye egy a trillióhoz. Az amerikai hatóságok a lefoglalt, gyerekekről készült pornóképeket és videókat numerikus kódokként tárolják egy adatbázisban, erre a kódra pedig már lehet keresni. Pontosan ezt fogja tenni majd az Apple rendszere, összeveti ezeket a kódokat az iCloudba feltöltött képekével. Ezt viszont a feltöltés előtt teszi meg, a felhasználó telefonján, mielőtt a kép megérkezne a felhőbe.

(Forrás: telex)

Riasztó lemorzsolódási adatokkal küzd a felsőoktatás: van, ahol a hallgatók fele otthagyja az egyetemet

76 ezren kerültek be az idei felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy ennyien diplomát is szereznek majd néhány év múlva: számos olyan képzés van, amelyet a hallgatók több mint fele félbehagy. Nem sikerült csökkenteni a lemorzsolódók arányát az elmúlt években, még mindig riasztó statisztikákkal szembesülnek az egyetemek

(Forrás: Eduline)

A fél tantestület távozott az egyik hajdúszoboszlói iskolából

Belső ellentétek miatt csaknem a tantestület fele felmondott a hajdúszoboszlói Gönczy Pál Református Sport- és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában – értesült több forrásból is a Cívishír. Egy neve elhallgatását kérő pedagógus elmondta: a harminchét fős tanári gárdából összesen tizennyolcan kérték a munkaviszonyuk megszűntetését, volt, aki hagyományos felmondással, mások közös megegyezéssel távoztak az iskolából. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: döntésüknek nincs köze ahhoz, hogy az intézmény egy évvel ezelőtt a református egyház fenntartásába került – az iskola megváltozott hitvallásával nem volt problémájuk. Hozzátette: távozásuk okaként valamennyien az újonnan kinevezett igazgató, Kelemen Gabriella személyét nevezték meg. A konfliktus részleteiről viszont személyiségi jogokra és titoktartási kötelezettségre hivatkozva részleteket nem kívánt elárulni.

(Forrás: HAON)

A Klebelsbeg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, aki többek között a tanárképzés átalakításának terveiről is beszélt. A Népszava arról írt korábban, hogy 2022 szeptemberétől a pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, megalapozva az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát. A bírálatok szerint ez azt jelentenék, hogy olyan tanárok kerülnének ki az egyetemekről, akik nem tudnak többet a leadandó anyagnál.

(Forrás: 24.hu)

Hajnal Gabriella: Nagyon bízom benne, hogy végre visszaáll a rend

2022-től sokkal gyakorlatiasabbá és vonzóbbá válik a tanárképzés, a hallgatók már a tanulmányaik kezdetétől fogva minden tanévben kötelezően a terepen lesznek, és alaposabban felkészítik őket az infokommunikációs eszközök oktatásban való használatára – árulta el lapunknak az átalakítás formálódó részleteit Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ elnöke az interjúban beszélt az online oktatás sikereiről és nehézségeiről, a közelmúlt soha nem látott mértékű iskolafejlesztéseiről, de szóba került az is, miért sántít a baloldal fenyegető tanárhiányról szóló vádaskodása.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az igazság ügyének szentelve – Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem alapító díszünnepsége

„Az egyetemek jövője valójában Magyarország jövője. A magyar felsőoktatás fejlesztése, megújítása nemzetstratégiai kérdés. Cél, hogy a fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert, minél jobb egyetemeken tanulva sikeresen állhassanak helyt az életben és a munkaerőpiacon egyaránt. A magyar kormány kiemelt juttatás biztosításával, az egyetemi modellváltással minőségorientált felsőoktatási rendszer létrejöttét támogatja. A modellváltás és fenntartóváltás célja, hogy egyetemeink Európa legjobbjai közé kerülhessenek” – hangsúlyozta az államtitkár. „Ha felfelé nézünk, tudjuk, hogy az egri felsőoktatás biztos kezekben van. Az Eszterházy Károly – immár – Katolikus Egyetem hazatalált. Gratulálok az egyetemnek és az új fenntartónak!” – zárta beszédét a miniszterhelyettes.

(Forrás: Magyar Kurír)

Totyik Tamás: Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért

A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntartói az önkormányzatok, szakképzési intézmények fenntartói az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az általános iskolák, gimnáziumok fenntartóinak jelentős része az EMMI irányítása alá tartoznak) után mindenki azt gondolta, hogy a közoktatás átalakítása lezárult. Egyetlen problémás terület marad, a pedagógusok utánpótlásának biztosítása.

(Forrás: mérce)

A harzbergi demokratikus iskola. Benedikt Hageneder írása

gy csoport tanítóképzős diák a bécsi egyházi tanárképző főiskolán (Kirchliche Pädagogische Hochschule – KPH – Wien/Krems) úgy döntött, hogy nem elégszik meg a főiskola nyújtotta gyakorló iskolai lehetőségekkel, hanem maguk keresték meg azokat az iskolákat a német nyelvterületen, amelyek őket érdekelték. Ha sikerült a kapcsolatfelvétel a választott iskolák némelyikével, akkor az iskolaév vagy a nyári szünetük egy részében útnak indultak és felkeresték ezeket az iskolákat (hasonlóképp született David Gribble: Real Educationc. kötete). Tapasztalataikat leírták és a főiskolán el is mesélték élményeiket a többi főiskolásnak és az érdeklődő tanároknak és vendégeknek. Egy ilyen bemutatón ismerkedtem meg velük, és elhatároztam, hogy meghívom őket a Demokratikus Nevelésért Egyesület következő konferenciájára 2020 tavaszára. Sajnos a járvány miatt a meghívás (és a konferencia) kútba esett. Ehelyett most szeretnék egy fordítást közreadni arról, hogy mit tapasztaltak kedvenc iskolámban a harzbergi Bildungsschuléban.

(Forrás: tani-tani online)

Kilenc órai iskolakezdést és tanári béremelést - 12 pontos oktatási tervet fogalmazott az ADOM

Az ADOM Diákmozgalom utcai és online aláírásgyűjtésbe kezdett az általuk megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett. A diákszervezet azt szeretné, ha a javaslataikat a jövő évi országgyűlési választásokon induló összes (jelentősebb támogatottsággal bíró) jelölt közös oktatási minimumként fogadja el és írja alá.

(Forrás: eduline)

„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk

Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Polyák-Pásztor Diána esetében is, aki hol a pszichológiából, hol a Marvel-filmekből merítkezve, egyéni módszerekkel adja át tudását. Ehhez hozzátartozik, hogy partnerként kezeli a diákokat, miközben arra inspirálja őket, hogy bármilyen témában merjék a véleményüket vállalni. Emellett komoly hangsúlyt fektet arra is, hogy örömüket leljék a tanulásban.

(Forrás: dívány.hu)

Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is

Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet. Ha a tanuló kérdez tőle valamit, ami esetleg nem a törzsanyag része, nem mondhatja, hogy nem tudom, de ebből úgysem fogsz érettségizni” – magyarázza például Rónay Zoltán az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatási dékánhelyettese. Ő abban bízik, hogy nem ebben a formában valósul meg a változtatás. „Jogszabály még nem jelent meg róla, és olyan egyeztetett anyagot sem láttam, ami mindezt kőbe vésné” – mondja bizakodva.

(Forrás: hvg.hu)

A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket

A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádéznak, gyerekeket vezényelnek ki egy-egy eseményre, hogy aztán ott videókat készítsenek, fotózkodjanak velük. Egyszer még magát Orbán Viktort is megbüntette ezért a Nemzeti Választási Bizottság, amin később a miniszterelnök jót humorizált. Valami ilyesmi történik most is, csak a politikai pedofíliának nevezett jelenség országos méretet fog ölteni: a gyermekek védelméhez kapcsolódó, jóhiszemű reflexekre bazírozva tekerik majd egyre feljebb a szexuális kisebbségek elleni gyűlöletkeltést, ami persze részben a közelmúltban elfogadott homofób propagandatörvény esetében is megtörtént már.

(Forrás: mérce)

A pszichológusokat félelemben tartja az LMBTQ-lobbi

Netflix, Instagram, TikTok és Facebook – csak néhány azok közül a felületek közül, amelyek kontrollálatlan használata drasztikus hatással lehet a fiatalok szexuális fejlődésére. Az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja megtörte a csendet azokban a témákban, amelyekről a szakma többsége idáig hallgatott vagy zömükben egyoldalú, ideológiailag behatárolt álláspontokat közvetített. Kétrészes cikksorozatban számolunk be arról, melyek a különböző médiatartalmak által okozott legnagyobb veszélyek, és miként lehet a fiatalokat a káros hatásoktól védve az önálló mérlegelés, a média felelős használata felé terelni.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Egyre nagyobb a fejetlenség a diákok oltása körül, máris visszavonták az iskolai igényfelmérést

Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint az eredeti tervek teljesen életszerűtlenek voltak, szinte teljesen kivitelezhetetlen lett volna a nyári szünet közepén bekérni több száz diák adatait egy-egy iskolában. Azt továbbra sem tartja jó ötletnek, hogy épp augusztus utolsó két napjára tervezik a diákok oltását, 31-én ugyanis a legtöbb intézményben tanévnyitó ünnepségeket is tartanak. Fájlalta, hogy a kormányzat nem egyeztetett erről az NPK-val. Az iskoláknak kiküldött újabb levélből nem derül ki, hogy az augusztus végi oltási dátum is módosul-e, vagy csak az iskolai igényfelméréseket tették át egy későbbi időpontra. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, a Nemzeti Népegészségügyi Központnál, a Pest Megyei Kormányhivatalnál, válaszokat egyelőre sehonnan sem kaptunk.

(Forrás: Népszava)

A nyári szünet alatt, az iskolaigazgatóknak kell megszervezniük a 12–18 éves diákok oltását

Az oltási kampány több százezer tanulót érinthet még úgy is, hogy májustól már egyszer volt lehetőségük a 16–18 éves középiskolásoknak az oltás igénylésére. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az érintett korosztály száma összesen 688,5 ezer fő. Közülük a 12–15 évesek – akik eddig még nem kaphattak oltást – 399,7 ezren vannak a napilap szerint. Az intézményvezetőknek kiküldött levélről a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás azt mondta: sajnálatos, hogy az intézményvezetők, osztályfőnökök ismét a nyári szabadságuk alatt kaptak plusz munkát, ráadásul az oltás megszervezésével kapcsolatos feladatokat szűkös határidővel kell teljesíteniük.

(Forrás: hvg.hu)

LETOLT GATYÁVAL A NEGYEDIK IPARI FORRADALOMBAN: TÖBB SZÁZEZER DIGITÁLISAN FELKÉSZÜLT MUNKAVÁLLALÓ HIÁNYZIK MAGYARORSZÁGRÓL

Both Vilmos, aki az IVSZ-nél a GINOP-3.1.1 (Programozd a jövőd) projekt szakmai vezetője is, drámainak nevezte a digitalizáció helyzetét az oktatásban. 5 éve létezik a Digitális Oktatási Stratégia, de a benne foglalt, kormányhatározattal is megerősített intézkedések jó része nem valósult meg, vagy csak a felszínt karcolgatja. A szakpolitikai döntéshozók leginkább nagy tételű eszközbeszerzéssel (okos táblák, laptopok) oldják meg az oktatás digitalizációját, az egyes beavatkozások nem állnak össze egységes programmá, nem terjednek ki a digitális pedagógiai megoldások elterjesztésére, nem ösztönzik az oktatástechnológiai innovációt, a versengő digitális tananyagfejlesztést és a többit.

(Forrás: Qubit)

Újabb világversenyen szereztek érmeket a magyar diákok, biológiából és matekból is remekeltek

A Nemzetközi Matematikai Diákolimpián (IMO) a magyar csapatból Várkonyi Zsombor ezüstérmet, Füredi Erik, Kovács Tamás, Szabó György Kornél, Fleiner Zsigmond és Velich Zoé Nóra pedig bronzérmet szereztek. A szintén online tartott lisszaboni Nemzetközi Biológiai Diákolimpián a magyar csapat közös, egyhetes online felkészítés után szerzett helyezéseket. A magyar diákok négy ezüstéremet is szereztek - Kóta Kata, Nguyen Bich Diep, Szabó Márton és Szekér Máté Márk is éremmel \"térhetett haza\".

(Forrás: eduline)

Alfa-generáció: kik ők és mit akarnak?

Még csak most lettek tizenévesek, de a cégek és a szolgáltatók már most árgus szemekkel figyelik őket. Ők az alfa, más néven Ipad-generáció, akik mire nagykorúak lesznek, már máshogy fognak kommunikálni, vezetni, bankolni, lakni és utazni, mint mi. De hogyan? A generáció és az iPad összekötése nem véletlen: a mostani nemzedékek közti időbeli eltérés ugyanis rohamosan csökken, épp a technológia gyors fejlődésének köszönhetően. Erre talán a már említett Y generáció a legjobb példa, hiszen nem nehéz megérteni, mennyire különböző életet élt egy nyolcvanas években született ember, mint az, aki a kilencvenes évek második felében született. A Z generáció ehhez képest már „csak” tíz évet kapott a generációkutatóktól, de érdemes megnézni bármelyik, az ezredforduló környékén készült kortárs film vagy sorozat epizódjait, és máris látni fogjuk, hogy az azóta eltelt időben mennyit változott a körülöttünk lévő világ.

(Forrás: eduline)

Ülni kell az iskolában? Öcsém, Tökölön is ülni kell! (videó)

Hogyan kell fejlesztőprogramot indítani cigány gyerekeknek egy roma szegregátumban? Milyen kilátásai vannak egy itt felnövő gyereknek? Mit tud tenni egy alapítvány, ha nemcsak a szegénység, hanem sokszor a szülők is nehezítik a munkájukat? Hogy néz ki egy napja a programfelelősnek, Béres Tibornak, aki helyiként nem akarta tovább nézni, ahogy egyre jobban szétesik ez a városrész?Videóriport Durandából, Gyöngyös elhíresült cigánysorából.

(Forrás: telex)

Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna

Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszegési eljárást. A Pegasus-ügy nem került szóba a kormányülésen, mert „nem fajsúlyos kérdés. Újabb 23 esetben mutatták ki Magyarországon a delta variánst. Élőben tudósítottunk a Kormányinfóról.

(Forrás: hvg.hu)

A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből

A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest megyében sem, ahol több, mint 350 tanárt keresnek, emellett 150 tanítói állás is betöltésre vár. Nem meglepő, hogy a legtöbb borsodi intézmény is tanárhiánnyal küzd, az már sokkal inkább, hogy a gazdaságilag erősebb megyék közül Győr-Moson-Sopronban és Fejérben is kiugróan magas a betöltetlen álláshelyek száma: csaknem hatszor annyi pedagógust keresnek, mint Békésben. Az egyes szakok közül a matematika számít leginkább keresettnek, országosan hivatalosan 472 álláshely vár betöltésre – a legtöbb Pest megyében, Borsodban, Fejérben és Komárom-Esztergomban –, a második helyen az angol nyelv áll 253 állásajánlattal –, éppen csak megelőzve – 225 – a testnevelést. A természettudományi tárgyakat oktatókat mindenhol keresik, fizikatanári állást 209, kémiát 143, biológiát 119, földrajzot 107 helyen alkalmaznának azonnal.

(Forrás: Népszava)

Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl

Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínűleg ez önmagában nem jelent semmit, hiszen összehasonlítani egy év eredménye alapján a digitális oktatást a jelenlétivel nem lehet. Tanulni viszont igazából a másik embertől lehet, nemcsak a matekpéldát, nemcsak a történelmi összefüggést tanulja a tanuló, amit egyébként a könyvből is lehet, hanem a jelenléttel nagyon sok minden egyebet is. Az iskola egy nagyon fontos szocializációs hely, ahol a diákok egymástól is tanulnak, ahol éppen a tanár és a diák, illetve a diákok kölcsönös interakciója az, amiből tanulhatnak hosszú éveken keresztül. Nyilván mérésekkel ezt most lehetetlen igazolni, mégis azt gondolom, hogy a digitális oktatás, még ha többet is dolgozunk, akkor sem tud hatékonyabb lenni a jelenlétinél.

(Forrás: Infostart)

Covid-örökség: hogyan tovább, felsőoktatás?

Mindenki máshogy könyvelte el tapasztalatait, a hallgatók Facebook csoportokban és memeoldalakon adtak hangot véleményüknek. A felsőoktatási intézmények belső üléseken vitatták meg a szükséges lépéseket. Oldalunkon két interjút is megtalálhattok a témában.Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős államtitkár foglalta össze a rendkívüli helyzet konklúzióit, valamint, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke pedig a hallgatói érdekek mentén fejtette ki véleményét. Egyébként a HÖOK két kérdőív, és több mint 27 000 kitöltő alapján „Távoktatás jelentés” címszóval tanulmányt készített az ország oktatási rendszerének változásáról. Most megpróbáljuk összeszedni, miket fogunk majd mesélni unokáinknak a távoktatásról.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Még egy szám, ami befolyásolja a ponthatárokat: minden, amit a kapacitásról tudni kell

ha a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek egy képzésre, akkor a jelentkezők között rangsorolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályi minimumpontnál - alap- és osztatlan esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésnél 240 pontnál, mesterképzésen pedig 50 pontnál - magasabb lesz a ponthatár. Ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz a ponthatár, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető.

(Forrás: Eduline)

Okafogyott kérdésekkel rakta tele a kormány a “gyermekvédelmi” népszavazást

Anépszavazás inkább a jelenleg is zajló nemzeti konzultáció hangulatára hasonlít: értelme nem sok van, politikai haszna – a kormány várakozásai szerint legalábbis – annál több. Az, hogy a kormány és a Fidesz a közbeszédet is tematizáló “válaszlépésként”, politikai akcióként kívánja használni a népszavazást a melegellenessé formált pedofiltörvény miatti brüsszeli kritikákkal szemben, mi sem bizonyítja jobban, hogy a hvg.hu-hoz eljutott információk szerint a kormánypártok környékén már július elején-közepén szóba került egy közelgő, “gyermekvédelmi” népszavazás lehetősége. Már az elnevezés – gyermekvédelmi népszavazás – is politikailag jól megkomponált, hiszen bárki, aki támadja, kritizálja a referendumot, arra rásüthető, hogy a gyermekvédelem ellensége. Márpedig, mint azt alább összeszedtük, a népszavazás kérdései jogi szempontból vagy értelmezhetetlenek, vagy törvényességi, jogértelmezési aggályokat vetnek fel.

(Forrás: hvg.hu)

Orbán “gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez

Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”- kezdte videós bejelentését a miniszterelnök, a kormány homofób törvénye miatt széleskörű nemzetközi felháborodást értelmezve. “A magyar törvények nem engedik a szexuális propagandát az óvodákban, az iskolákban, a televíziókban és a reklámokban “ - folytatta a miniszterelnök. Egyetlen példát sem mondott azonban arra, hogy bárki valaha konkrét “szexuális propagandát” folytatott volna bármilyen hazai oktatási intézményben. Korábban Gulyás Gergely többszöri kérdésre sem tudott sem példát mondani, sőt azt sem tudta elmagyarázni, mit jelent egyáltalán a homofób törvényben szereplő, homoszexualitás népszerűsítése fogalom.

(Forrás: 444.hu)

Hiába tiltakoznak a szülők és a tantestület, leváltanák az igazgatót a csepeli kéttannyelvű iskolában

Petíció indult a Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Általános Iskolában a jelenlegi vezető mellett. A minisztérium \"jobb jelöltre\" vár. A minisztérium indoklás nélkül elutastotta a csepeli Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Általános Iskola igazgatónőjének újabb öt évre szóló intézményvezetői pályázatát. Az iskola tanárait, diákjait és a szülői közösséget is váratlanul érte a hír. A magyar-német tanítási nyelvű iskola szülői munkaközössége ezért petíciót indított, amelyben azt kérték a döntéshozóktól, hogy újabb öt évre a jelenlegi igazgatónőt nevezzék ki intézményvezetőnek. A petíciót néhány nap alatt mintegy hatszázan írták alá, amit elküldtek Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternek, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és a Dél-Pesti Tankerületi Központ igazgatójának, Tóth Jánosnak.

(Forrás: hvg.hu)

Javult a tanár-diák arány, több figyelem jut a gyerekekre

Kedvezően változtak az oktatási mutatók a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az elmúlt tanév adatai szerint az óvodákban és az általános iskolákban egyre kevesebb gyerek jut egy tanárra, többen tanulnak a felsőoktatásban és a doktori képzésekben, a külföldi hallgatók száma pedig megduplázódott.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Maruzsa Zoltán: az eredmények is azt mutatják, nehéz, de sikeres tanévet zártunk

Ilyen robusztus fejlődést a digitális kompetenciák terén egyetlen tanügyi reform sem tudott volna hozni, már csak azért sem, mert ehhez tényleg minden tanulóra és minden pedagógusra szükségszerűen ki kellett hogy terjedjen. Rendszerszinten mindenkinek át kellett állnia erre az új munkarendre, mindenkinek meg kellett tanulnia a szoftvereknek a használatát, úgyhogy hihetetlen erőforrás az, ami most felhalmozódott minden kollégánál, a gyerekeknél is, amit biztos vagyok benne, hogy a következő években, évtizedekben nemcsak az iskolában, hanem a munkaerőpiacon is hasznosítani tudnak majd. Nekünk is oda kell majd arra figyelni, hogy mik azok a programelemek, amiket érdemes változtatni. Ott van, mondjuk, a kórházpedagógia területe, hogy mi van azokkal a tartósan beteg gyerekekkel, akik néhány hónapra kiesnek a jelenléti oktatásból. Ebben óriási potenciál van, és abszolút meg tudjuk haladni azt a módszert, amikor valamelyik osztálytárs, barát viszi el a leckét és mondja el, hogy mi a tanulnivaló. De megfontolandó az is, hogy az érettségi előtti időszakban a végzősöknél például egy ilyen digitális felkészülési időszakot érdemes-e beiktatni. Nem innoválunk a járvány kellős közepén, de gyűjtjük szépen annak a listáját, amit a járvány egyértelmű lecsengetésével be tudunk majd építeni a magyar köznevelés rendszerébe.

(Forrás: Infostart)

Pedofília és homoszexualitás

Mások, többen azon méltatlankodtak, hogy miért szerepel a homo- és transzszexualitás iskolai normalizálásának a tiltása egy törvényben a pedofíliával. Hiszen, úgymond, „a másság attól nem fog eltűnni”, ha nem beszélnek róla. Nos, miután már biztosan tudjuk kutatási eredmény alapján, hogy a homoszexualitás nem genetikusan determinált, nem természetes állapot (Ganna, 2019), abban is biztosak lehetünk, hogy pszichés és kulturális hatások révén alakul ki az életút folyamán, jellemzően még felnőttkor előtt. Például amiatt is, hogy normálisnak állítják be? Kísérletezzünk e téren a gyerekeinkkel, vagy jobb, ha a törvényhozás betiltja az ilyen emberkísérleteket?

(Forrás: Magyar Nemzet)

L. Ritók Nóra: A kirekesztés elleni küzdelem dilemmái

A kirekesztés ugyanis társadalmi attitűddé vált, és ebben nagyon sokan a saját köreikben keresnek célcsoportot, no meg ott az állami figyelemirányítás, amiben a döntéshozók érdeke szerint kerül össztűz alá egy-egy csoport, vagy személy. És, ami ebben a legszomorúbb, hogy a biztonság, a boldogulás, a hatalomhoz, vagy a forrásokhoz való hozzájutás gondosan kiépített rendszere abba az irányba tereli az embereket, ami a központi elvárás. Ebben a megfelelésben olyan ellentmondások is megférnek egymás mellett, mikor egy anya, akinek meleg a fia, a nyilvánosság előtt vázolja, micsoda veszélyt jelentenek az emberiségre az eltérő nemi identitásúak.

(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)

A törvényerejű homofóbia hatásai az oktatásban Négy fal közé zárni

De hiába igazolta már több tucat kutatás, hogy mennyire fontos volna az LMBTQ-inkluzív szexedukáció az iskolában, Amerikában is találkozni elavult, heteronormatív gyakorlatokkal. Darla Linville oktatáskutató 2011-es tanulmányában megemlíti, hogy egy iskolai szexedukációs anyagban úgy fogalmaztak a melegek közötti anális szexről, hogy ennek során „bizonyos testnyílásokat olyasmire használnak, amire nem kellene”. Linville szerint az LMBTQ-téma gyakran csak akkor jelenik meg ezeken az alkalmakon, amikor a HIV-vírus veszélyeire igyekeznek felhívni a figyelmet – akkor is úgy, mintha az AIDS kizárólag a meleg férfiak betegsége lenne. Ő is megállapítja, hogy a kirekesztő felvilágosításnak súlyos következményei lehetnek az LMBTQ-fiatalokra nézve: nagyobb eséllyel válnak szexuális erőszak áldozatává, vagy kapnak el nemi úton terjedő betegségeket, ráadásul utóbbi esetben az információhiány miatt gyakran nem tudják hatékonyan kezelni ezeket. A kutató szerint a diákoknak nagyon is volna igényük a színvonalas szexedukációra, hiszen ahogy vizsgálataiból kiderült, bár a legtöbb kamasz könnyedén jut információhoz az interneten keresztül, saját bevallásuk szerint is nehezen tudják kiszűrni a valóban hiteles forrásokat.

(Forrás: Magyar Narancs)

Mit kell ezen érteni? Tanuld meg…Mit gondolna erről Pólya György tanár úr? Németh Anna írása

Nézzünk bele a reklámozott ingyenes és fizetős, a matematika tanulását segítő tananyagokba is, ne csak a tankönyvekbe. Már a harmadik-negyedik kisfilmnél vagy animációnál feltűnik, hogy valójában csak a tankönyvet olvassa fel valaki, jobb esetben egy-egy érdekes hétköznapi példát hallunk, vagy akár jópofa animációt is: ám a rendszer minden esetben ugyanaz: a lecke címében szereplő fogalom vagy tétel értelmezése, jelentésének bemutatása (ötletesebb tananyagban humorral, hétköznapi jelenségeken keresztül), végül pedig az erre vonatkozó mintapéldák megoldásainak magyarázata. Ez a matematika pontos, igényes, egzakt rendszerét mutatja, azt a rendszert, amely lehetővé teszi azt a sok-sok csodát, amelyet matematikai ismereteink nélkül most nem használhatnánk.

(Forrás: tani-tani online)

\"Annyit se keres egy kezdő tanár, mint a fagyis a strandon\"

A sztrájktörvényből adódnak kötelezettségek, a még elégséges szolgáltatásokról szóló egyeztetéseknek el kell kezdődniük. Mindig ezzel van a legnagyobb baj, meg a beszűkített lehetőségekkel, amelyeket a törvény megenged a szakszervezeteknek. De az első lépés, hogy megnézzük, mire hajlandók az oktatásban dolgozók. Elindítottunk egy felmérést, jelenleg négyezer körüli a válaszadók száma, a végső eredményeket augusztus végén fogjuk értékelni és eldöntjük, hogyan tovább. A felkészülés a sztrájkra nem két perc, de mindent előkészítettünk, ha a kollégák azt mondják, ezt várják el tőlünk, a folyamatot abban pillanatban el tudjuk indítani.

(Forrás: Népszava)

Lakner Zoltán: A leszakadás és a szétszakadás biztos receptje

Mióta világ a világ, az oktatási reformhoz értő szakemberek arról írnak, hogy az átalakítást a képzéssel kell kezdeni: olyan pedagógusokat kellene a pályára engedni, jó fizetéssel, akik eligazodnak a digitális világban, készségszinten használják az internetet, stabil a nyelvtudásuk, nyitottak és alkalmasak a saját tudásuk folyamatos fejlesztésére, együttműködésre és feladatmegoldásra tanítják a gyerekeket, s tudnak mit kezdeni a speciális nevelési helyzetekkel. A pedagógusképzés e szellemben történő átalakítása hosszú idő alatt, de biztosan jelentősen javítaná az oktatás minőségét, és a jó minőségű oktatás általános elérhetőségét.

(Forrás: szeged.hu)

A tanároknál már kilencven százalék feletti az átoltottság

A pedagógusok döntő többsége már védett a koronavírussal szemben, ezt a napokban Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is megerősítette lapunknak. Mint mondta, a pedagógusok átoltottsága már kilencven százalék feletti, ennek megfelelően a szaktárca optimistán várja a szeptemberi tanévkezdést. Mivel a tömeges oltásnak köszönhetően egész tantestületek megfertőződésétől nem kell tartani, a minisztérium arra készül, hogy ősszel jelenléti oktatással indulhat a tanév. Mint emlékezetes, a pedagógusok körében már a kezdetektől nagy volt az oltási hajlandóság. Amikor az első vakcinák elérhetővé váltak az országban, a tanári szakszervezetek azonnal kérték, hogy vegyék előre őket az oltási rendben.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nemcsak Jókait és Az arany embert, de az egész irodalomoktatást át kell gondolnunk

Nagyon komoly ellentétek feszülnek ugyanis az irodalomoktatásban már évek óta, viszont mindez már nem üti meg tartósan az ingerküszöböt. Még egy váltás a NAT-ban? A szakmabeliek és érdeklődök már meg sem nyitják a cikket, fel sem háborodnak, legyintünk, pedig nem szabadna. Miközben az interneten Tóth Krisztina kihúzatná a kötelezők közül Az arany embert (és ez ritkán látott élénkséget vált ki az internetes nyilvánosságban), épp megint átalakították a magyar érettségit, a sikeres teljesítéshez egyre több lexikális tudás, és egyre kevesebb valódi készség, olvasási gyakorlat szükséges. Hogy miért? Mert a mostani NAT olyan mennyiségű bemagolandó anyagot ír elő valamiféle erősen megkésett pozitivista felfogásból kiindulva (tünetszerű: Takaró Mihály, a mostani NAT egyik fő alakítója rendszeresen a 20 század elején tevékenykedő Horváth János nevű irodalomtörténészre hivatkozik), hogy egész egyszerűen olvasni, értelmezni tanítani nem marad idő az órákon, és végül ehhez kellett igazítani a kimenetet is.

(Forrás: mérce)

Gyerekestül fertőtlenítené az óvodákat az Emmi

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Fábián Katalin is azt mondta a Népszavának, több kollégájától hallotta, hogy magasabbak a nyári csoportlétszámok, mint a korábbi években, mert a szülőknek elfogyott a szabadságuk. Úgy véli, az ügyeletet még meg tudják szervezni az intézmények, de azt nem tartja valószínűnek, hogy az iskolára felkészítő, év közben elmaradt foglalkozásokat maradéktalanul bepótolják. Ebből pedig nagy gondok lehetnek, különösen az új iskolaérettségi törvény miatt, ami hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást.

(Forrás: Népszava)

A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER HEGYMENETBEN FUTOTT NEKI A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSNAK, ÉS MEG IS LÁTSZOTT AZ EREDMÉNYE

Galambos Attila, tanulásszervező, az Újpedagógia program alapítója és trénere, a Qubit állandó szerzője szerint a digitális átállás és az azon alapuló oktatás valójában azt jelentené, hogy „digitális eszközök segítségével képesek vagyunk korábban nem vagy csak sokkal körülményesebben megoldható feladatokat elvégezni, problémákat megoldani, illetve a korábban nem létező tudást működtetni”. Ehhez azonban szükség van a digitális írástudásra, ami jóval több annál minthogy egy gyerek vagy egy felnőtt képes elnavigálni a számítógépen vagy a különféle okoskészülékeken. A járvány azzal szembesített mindenkit, hogy Magyarországon a gyerekek, a tanárok és a szülők digitális kompetenciái is alacsony szintűek. Galambos szerint a magyar társadalom korábban nem volt arra kondicionálva, hogy a digitális eszközökkel problémákat oldjunk meg.

(Forrás: Qubit)

Varga Judit üzent Brüsszelnek: \"Az Unió ne akarjon beleszólni abba, hogyan nevelik a magyar szülők a gyermekeiket!\"

\"Beszéljenek helyettünk a tények: Ursula Von der Leyen még júniusban informálisan időpontot kért, hogy Magyarországra látogathasson júliusban az RRF-megállapodást aláírni a kormánnyal, hiszen konstruktívan haladtak előre a szakmai egyeztetéseink a helyreállítási csomagról. Már megvolt az időpont is, de időközben az Országgyűlés döntött gyermekvédelmi törvényről\" - írta szerda délutáni Facebook-bejegyzésében az igazságügyminiszter. Varga Judit szerint ezt követően erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra az uniós intézmények, hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba.

(Forrás: Népszava)

\"A pedagógustársadalom a végét járja, csak egy szikra kell\"

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, a kormány visszaél a tanárok hivatástudatával, türelmével, miközben a nyugdíjas tanárok száma rohamosan emelkedik, a pályakezdők bére pedig pótlékkal együtt nem éri el a garantált bérminimumot, holott a munkaterhek egész Európában nálunk a legnagyobbak. Nemrég a Népszava írt arról, hogy az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazítják a tanárképzést, a pedagógusok egyetemi felkészítéséből pedig törlik a \"felesleges\" tartalmakat. Ezzel kapcsolatban Szabó Zsuzsa az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hangsúlyozta: egy pedagógus akkor tud tanítani, ha biztonságban van, és sokkal több a tudása, mint a diákoknak. Ha egy pedagógus csak annyit tud, amennyit meg kell neki tanítani, akkor az \"rég rossz\", mert nem lesznek gyerekek, akik ezek után tovább tanulnak.

Pilz Olivér: Ha ma elkezdenénk, akkor is évtizedekig tartana a magyar oktatás helyreállítása

A címben leírt mondattól minden józanul gondolkodó magyar embernek végig kell, hogy fusson a hátán a hideg. Annál is inkább, mert Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, maga is gyakorló oktató, matematika, fizika és biológia szakos gimnáziumi tanár, és azt mondja, a mai magyar oktatás a szakadék szélén táncol. Egyre több gyerek esik ki az oktatási rendszerből, egyre több pedagógus megy nyugdíjba, nagyon sokan hagyják ott a pályát azért, mert nem képesek egy családot fenntartani a bérükből. A gyerekek tudásáról a különböző mérések azt mutatják, a mezőny legeslegvégén kullogunk. A kormány legújabb, a kultúrharcába ugyan beleillő, de a pedagógusképzést lebutító elképzelésével pedig minderre rátesz még egy lapáttal. Igazán hozzáértő pedagógusok nélkül azonban a kilábalás lehetősége is hosszú, hosszú évtizedekre elmarad. Nem lesz, akivel egyáltalán megoldható lenne egy jobb oktatási rendszer kialakítása.

(Forrás: hírklikk)

A SZEGREGÁLT OKTATÁS CSŐDJE (podcast)

A Szegénységről méltósággal sajtódíj fődíját idén kollégánk a Jelen alapító újságírója, Ónody-Molnár Dóra kapta írott sajtó kategóriában. Misi bácsi naplója című cikke azokról a csörögi roma fiatalokról szól, akik származásuk miatt nem kaptak megfelelő minőségű oktatást, amiért előbb bírósághoz fordultak, majd a nekik megítélt kártérítésből próbáltak megalapozni egy olyan életet, amiben a gyerekeiknek talán már könnyebb lesz. Jelen podcast.

(Forrás: Jelen)

Szijjártó: A gyermekvédelmi törvény nem mossa össze a pedofíliát és a homoszexualitást!

Hamis hír, hogy az egyes rendelkezései miatt sokak által bírált magyar gyermekvédelmi törvény összemosná a pedofíliát és a homoszexualitást – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott interjújában. Az Amanpour című műsorban kedd este Bianna Golodryga kérdezte a nagy visszhangot kiváltó törvényről a tárcavezetőt, aki leszögezte, annak egyik része szigorú következményeket ír elő a pedofília vonatkozásában, másik része pedig a kiskorúak szexuális orientációval kapcsolatos neveléséről szól.

(Forrás: Mandiner)

Még mindig nincs elég iskolaőr

Országszerte folyamatos továbbképzést biztosít a köznevelési és szakképzési intézményekbe kinevezett iskolaőrök számára az Országos Rendőr-főkapitányság. Az ORFK lapunk érdeklődésére közölte, pszichológusok vezetésével elsősorban kommunikációs és konfliktuskezelési tréningeket tartanak az iskolaőröknek, akikből még mindig nincs elég: az állomány feltöltöttsége 88 százalékos.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A sor végén kullog Magyarország: a huszonévesek alig harmadának van diplomája

2020-ban a magyar 25-34 évesek alig harmadának, pontosan 31 százalékának volt diplomája. Ennél a legalacsonyabb arányt csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak. Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Pedig az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.

(Forrás: eduline)

Hadházy: Vizsgálja a NAV a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EU-s projektjeit

„A NAV szerint fennáll a különösen nagyértékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a »Nemzeti Közszolgálati Egyetem« sok milliárdos EU-s projektjeinél” – adta hírül Hadházy Ákos országgyűlési képviselő közösségi oldalán. A politikus egy európai uniós vizsgálat eredményei nyomán tett feljelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél, „aki kénytelen volt továbbítani a NAV-hoz”. Az adóhatóság Hadházy által nyilvánosságra hozott levelében már úgy hivatkoznak az ügyre, mint amelynek kapcsán felvetődik a költségvetési csalás gyanúja. Az ügyet a dokumentum szerint a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztályához helyezték át.

(Forrás: hvg.hu)

Trencsényi László: vannak arra bizonyítékok, hogy az oktatás tudatos lefelé mozgatása folyik

Miközben a pedagógushiány miatt az egész magyar közoktatás működni már alig, leginkább csak vegetálni képes, a tanárképző egyetemek pedagógusképzésében is megkezdődött a lebutítás. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke azt mondja, nehéz eldönteni, hogy mi az, ami ebben egyszerűen csak trehányság, és mi az, ami tudatos lefelé mozgatása az oktatásnak. A bizonyítékok azonban inkább az utóbbit igazolják. És, hogy mi lesz, ha az oktatás a Fidesz „szárnyai alatt” marad? Ha a régi rend nem képes fennmaradni, akkor előbb-utóbb megszületik az az erő, amelyik az új rendet kiköveteli magának. A pedagógusszakma minden bizonnyal radikalizálódni fog. Vagy úgy elmérgesedik a szülők és az iskola kapcsolata, hogy emiatt lesz pánikhelyzet, amiből aztán mindenféle elkeseredett akció következhet, vagy kialakul a családok és a pedagógusok között az a szolidaritás, amelyik kikényszeríti a szükséges változtatásokat. Az ellenzéki pártok győzelme után az oktatás helyreállítása, a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaemelésével kezdődik. De az összefogás esélyegyenlősítő, szegregáció ellenes elképzeléseiben is egységes, azért felelősséget vállal.

(Forrás: hírklikk)

Magyarországon másképp történt

A magyar kormány belpolitikájában nem veszi figyelembe a tudományos álláspontot, és kitartóan azt a nézetet képviseli, hogy nálunk létrejönne egyfajta jelentős társadalmi kár, ha az azonos neműek házasodhatnának és örökbe fogadhatnának. Sőt, a kormány szerint már létezik is ilyen kár, méghozzá a gyermekeket éri, folyamatosan, csupán azáltal, hogy erről a természetes és egészséges jelenségről tudomást szereznek – például, hogy két nő vagy két férfi pontosan ugyanúgy tudja egymást szeretni, lélekben és testben is, mint egy nő és egy férfi, sőt, gyermekeket is ugyanolyan szeretetben és sikerrel tudnak együtt nevelni. Hogy e kár keletkezése vajon miféle, tudományosan megfigyelt, dokumentált és magyarázott folyamat eredménye, ki és mi hat benne kire és mire, hogyan észlelik, hogyan mérik, hogyan elemzik, milyen tudományos módszertannal, az nem derült ki, mert ilyen adatok nincsenek, ezeket a kormány nem mutatta be, még csak nem is beszél róla.

(Forrás: Drót.eu)

Félrevezető számokkal kampányol a gyerekek oltása ellen a Mi Hazánk

Hagyják békén a gyerekeinket!” – üzeni Orbán Viktornak a Mi Hazánk Mozgalom a hetek óta tartó kampányában. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a gyerekek védelmét célzó törvénybe ágyazott, melegellenességgel vádolt módosítások miatt emelt szót a párt, de valójában a 15 év alattiak koronavírus elleni oltásával van gondjuk. Azt állítják, hogy a gyerekekre háromszor veszélyesebb az oltás, mint a koronavírus, és ehhez amerikai adatokat is lobogtatnak.

(Forrás: telex)

„Ki az, aki ennyiért elvállalná önként?” – idén is 25 ezer forintos CBA-utalványt kapnak egy hétért a napközis Erzsébet-táborokban dolgozó tanárok

Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány és a Klebelsberg Központ (KK) 24.hu-nak küldött válaszaiból kiderül, hogy különbséget tesznek ottalvós és nem ottalvós táborok között: A Napközi Erzsébet-táborok hétfőtől péntekig, jellemzően 8-16 óráig tartanak. Az alapítvány úgy fogalmaz, hogy „ezekben elhivatott pedagógusok vesznek részt, ők szervezik ezeket az Erzsébet-táborokat, és a havi fizetésükön felül, pluszjuttatásként részesülnek egységesen a 25.000 Ft értékű CBA hidegétkezési utalványban adómentesen, minden tábori héten 2019 óta.” A vasárnaptól péntekig tartó ottalvós, balatoni Erzsébet-táborokban viszont „a pedagógusok szerződött önkéntesként vesznek részt, és a havi fizetésükön felül, pluszjuttatásként 25.000 Ft-ot kapnak kézhez adómentesen az iskolai szünetben”.

(Forrás: 444.hu)

Itt az idő megmutatni, mit is tudnak a tanárok és a diákok!

A szakszervezeteknek, a kollégáknak egymás között, sőt, nekünk diákoknak is bátorítanunk kell a pedagógusokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Mi, diákok sem szeretnénk, ha a mi gyerekeinket már nem tanítaná meg senki a kémia, biológia vagy a fizika fortélyaira, csak mert nem maradt tanár a pályán. Mi sem akarjuk, hogy egy pályakezdő tanárnak számolgatnia kelljen a pénzét hónap végéig az alacsony fizetése miatt. Azt üzenném minden tanárnak, fontos a munkájuk. Épp ezért kell minél több embernek kiállnia most, és azt mondani, elég volt! Nincs más út, csak a munkabeszüntetés, ebben pedig mi diákok is önök mögött, mögöttetek állunk. Kérem tehát a pedagógustársadalmat, lépjenek sztrájkba! A diáktársaimat pedig arra, hogy támogassuk tanárainkat ebben, hiszen egy hajóban evezünk, már a rendszerváltás óta, és ha ez a hajó megfeneklik, annak mi leszünk a legnagyobb vesztesei.

(Forrás: mérce)

A Meseország mindenkié szerkesztője nem érzi magát biztonságban, elhagyja Magyarországot

Nagy Boldizsárt telefonon értük el, elmondta, hogy igazából nem az új törvény miatt költöznek el partnerével, a döntés már régebb óta érik. Mostanára találtuk meg a házat, de már több mint egy éve terveztük. Persze politikai okok miatt elsősorban, mert nem érezzük magunkat biztonságban itthon. De szeretnénk tovább folytatni azt a munkát, amit itthon elkezdtünk és csinálunk, csak nem feltétlenül Magyarországról. Nem arról van szó, hogy meg vagyunk félemlítve, így elhúzunk és abbahagyjuk, csak szeretnénk fizikailag máshol lenni – mondta Nagy a 24.hu-nak, Párjával szeretett volna örökbe fogadni is, ám amikor ez lehetetlenné vált, nem érezték tovább értelmét a maradásnak.

(Forrás: 24.hu)

Hátrányos helyzetű gyerekek ismerkednek a komolyzenével

A ZeneVarázslat Mozgalom révén sok gyermek találkozhat közvetlen formában, nem a megszokott módon a klasszikus zenével. Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a mozgalom megálmodója jövő héten rászoruló gyermekeknek tart ZeneVarázslat művészeti tábort az Ökumenikus Segélyszervezettel közös szervezésben a Somogy megyei Kastélyosdombón. Várnagy Andreával beszélgettünk hivatásáról és a tábor programjáról, melynek célja, hogy megszerettesse a gyermekekkel a komolyzenét, elkalauzolja őket a hangok világába.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Minden negyedik hallgató lemorzsolódik, a legtöbb tanárt és tanítót mégsem itt \"veszíti el\" az oktatás

A fiatal tanárok egy részét nem az egyetemen, hanem a diplomaosztó után\"veszítik el\" az iskolák. Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke az Eduline-nak korábban azt mondta, évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában. „Már annak is örülünk, ha két év múlva a pályakezdők fele még iskolában, óvodában dolgozik. A saját diákjaim közül azok, akik tanárok lettek, már otthagyták a pályát”. Egyértelmű az összefüggés az alacsony fizetésekkel: a „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint: a nettó 150 ezer forint körüli fizetés Budapesten vagy egy megyeszékhelyen még albérletre sem elég,

(Forrás: eduline)

Kerényi Kata: A történelem nem egy tantárgy, hanem a mi történetünk

A diákjaink egy része már előre sóhajtozik és fintorog, ha tudja, hogy töriórája lesz aznap. Nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogyan lehetne közelebb hozni hozzájuk ezt a tantárgyat, és megmutatni nekik, hogy nem évszámok és nevek végtelenített soráról szól, hanem történetekről, folyamatokról, összefüggésekről – egyszóval a világról, amiben élünk. Az órákon elkezdtünk arról beszélgetni, hogy vajon a mostani események közül mi lehet az, ami később bekerül majd a történelemkönyvekbe, és hogy kinek van olyan családi története, ami szorosan kapcsolódik valamilyen történelmi eseményhez. A hirtelen fellobbanó érdeklődés hatására aztán vérszemet kaptam. Mivel nem voltak már messze az év végi beszámolók, gondoltam egy merészet, és a szóbeli tételsor végére odabiggyesztettem a “személyes történelem”-témakört, az írásbeli dolgozatokban pedig betettem a választható esszékérdések közé, majd ki is hirdettem az osztályban, hogy ez a téma része lesz a számonkérésnek tanév végén.

(Forrás: Alterkata blog)

RIADÓ! JÖN A LEBUTÍTOTT, NER-KOMPATIBILIS TANÁRKÉPZÉS?

A kimondott célja az átalakításoknak, hogy a tanároktatás követelményeinek könnyítésével több hallgató jusson el a diploma megszerzéséig – azaz csökkenjen a jelenlegi több tíz százalékos lemorzsolódás. Persze tudjuk, hogy nem arra kell figyelnünk, amit a kormány mond, hanem amit tesz: a képzési követelmény átszabása nem más, mint az illiberális „kultúrharc” része! Ez az esetleges mennyiségi növekedés viszont nyilvánvalóan a minőség rovására fog menni. A növekedés azért esetleges, mert bár az intézkedés üzenete az, hogy „Gyertek, mert így könnyű diplomát szerezni!”, ugyanakkor a pályakezdők garantált bérminimumot alig elérő fizetése, a munkakörülmények és a pálya nehézsége nem fog tömegeket motiválni, hogy a diplomaszerzésen túl ténylegesen iskolában dolgozzon (különösen nem hosszabb távon). Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az oktatásban tervezett bármely változtatás – és különösen az oktatási módszerek megváltoztatása – lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül. Ezek hiányában az oktatási reformok nem érhetnek el áttörést. Hogy a pedagógusképzést és a tudósképzést az esetek többségében nem célszerű együtt végezni, abban egyetértünk, de hogy a tartalom legfőbb szabályzója a NAT legyen, elutasítjuk.

(Forrás: ckpinfo)

Csapó Benő az Arénában

Nagyon rossz értelmezése a kompetenciafogalomnak, ha a két dolgot szembeállítja egymással. Ezt úgy lehet feloldani, hogy megteremtjük ennek az egész tudáskoncepciónak a tudományos alapját. Például az a keretrendszer, ami alapján mi elkészítettük a diagnosztikus mérési rendszerünket, három dimenzióval számol. Az egyik a pszichológiai dimenzió, ide tartoznak a különböző kompetenciák is idősebb korban, aztán van egy tantervi dimenzió, tehát igenis meg kell tanulni azokat a dolgokat, amelyeket egy adott diszciplína fontosnak tart. És van egy harmadik dimenzió, ez pedig alkalmazás. Megtanultuk, és amit megtanultunk, tudjuk alkalmazni. Ezeket nem egymással szemben kell erősíteni, hanem egymásra építve. Megértés nélkül nincs értelmes alkalmazás. Meg kell értenünk, fel kell értelmesen dolgoznunk a diszciplináris tartalmakat. Nincs értelme szembenállásról beszélni, itt arról van szó, hogy a tananyagot kell arra felhasználni, hogy a gondolkodást, a képességeket fejlesszük.

(Forrás: Infostart)

A PSZ szerint az utolsókat rúgja a pedagógustársadalom

A PSZ-elnök arra reagált, hogy a kormány lebutított tanárképzéssel orvosolná a tanárhiányt. Szerinte régen rossz, ha egy tanár csak annyit tud, amennyit meg kell neki tanítani, mert úgy nem lesznek gyerekek, akik tovább tudnának tanulni. A szakszervezet elnöke korábban már mondta, hogy a következő tanév sztrájkkal indul. Erről most azt mondta: évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz pedagógus a pályán. Felhívta a figyelmet, hogy a pályakezdő tanárok bére még pótlékkal együtt sem éri el a garantált bérminimumot. Most van az, hogy elég, teljesen elkeseredettek a kollégáink. A szakszervezet szerint a kormány visszaél a tanárok hivatástudatával, de már nagyon a végét járja a pedagógustársadalom, és – mint fogalmazott – „csak egy szikra kell”.

(Forrás: eduline)

Tanítanék: a kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgja a pedagógusképzés öncélú átalakításával

Az oktatásban tervezett bármely változtatás – és különösen az oktatási módszerek megváltoztatása – lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül, a pedagógusképzésben pedig a tartalom mellett sokkal nagyobb gond, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatási tevékenység másodrendű, mélyen alulfinanszírozott és alacsony presztízsű. A felsőoktatásban emellett még nagyobb gond, hogy a pedagógusképző egyetemi karok módszertani megújulására lenne szükség, de ehhez ki kellene dolgozni az egyetemi oktatók pedagógiai továbbképzési rendszerét is. A szervezet szerint a kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgni készül a pedagógusképzés öncélú átalakításával. Egyúttal pedig gyakorlatilag beismeri, hogy „a pedagógus életpályának nevezett kreálmánya” megbukott, és az újabb képzettségi kategóriák bevezetésével tovább szalámizza a pedagógustársadalmat, súlyosbítva a szakma presztízsének további amortizációját.

(Forrás: mérce)

Olyan tanárokat faragnának, akik nem tudnak többet a NAT anyagánál

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás – aki maga is részt vett a kerekasztalon – úgy véli, azzal, hogy a tanárképzést szigorúan a NAT-hoz kötnék, jelentősen szűkítenék annak a lehetőségét, hogy más, a NAT keretein túlmutató, szélesebb körű ismereteket is taníthassanak a pedagógusok a diákoknak. A PSZ alelnöke szerint a képzés „lebutítása” és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Totyik Tamás úgy látja, ha a kormány tervei a jelenlegi formájukban megvalósulnak, egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. Ezt támasztja alá az a minisztériumi levél is, amit néhány hete kaptak meg a tanárképző egyetemek tanszékvezetői.

(Forrás: 24.hu)

A magyar diákok kedvét sikerült elvenni a felsőoktatástól, de egyre több a külföldi hallgató az egyetemeken

Ha az oktatásra szánt pénzek drasztikus csökkenése és az egyetemek fidesz-közeli alapítványokba való kiszervezése ne vette volna el a magyar diákok kedvét a felsőoktatástól, a kormány már régóta azt hangoztatja, hogy szakmát tanulni fontosabb, mint olyan diplomát szerezni amelynek amúgy sincs nagy piaci értéke. 2010 és 2020 őszi féléve között a magyar diákok száma harmadával csökkent, míg a külföldieké 2,4-szeresére nőtt. Habár a koronavírus járvány alatt a külföldi diákok száma a nemzetközi trendben inkább csökkent, Magyarországon 5%-ot növekedett. A G7 szerint azonban hazánkba nem azért jönnek olyan sokan továbbtanulni, mert mert jónak tartják az oktatás színvonalát, hanem sokkal inkább azért, mert nálunk egyre többen tandíjmentesen tanulhatnak. A portálon megjelent cikk alapján a külföldi diákok növekvő számát többségében a magyar állam ösztöndíjával érkezők adták.

(Forrás: mérce)

Alföldi Róbert: \"Minden szülő azon dolgozik, hogy a gyereke húzzon el innen\" (interjú)

Alföldi Róbert színész-rendező szerint az embereket nem tanították meg arra, hogyan kell demokráciában élni, a hatalom pedig gátlástalanul kihasználja a Kádár-kori reflexeket. Nem akar LMBTQ-aktivista lenni, mert nem az a fontos, kit üldöznek éppen, hanem az, hogy üldöznek. Az elmúlt időszak döntései után azt mondta, talán abban lehet reménykedni, hogy a hatalom fél, azért akar mindent megszerezni még az utolsó hónapokban.

(Forrás: hvg.hu)

A közoktatás hozzájárulása a magyar felsőoktatás lefulladásához

A felsőoktatás új növekedési pályára állítása, másképpen: a gazdaság és társadalom egyre növekvő diplomásigényének kielégítése ma már nem oldható meg pusztán a felsőoktatásba való belépés pontjára célzott beavatkozásokkal. Ehhez sokkal többre van szükség: EGY OLYAN ERŐS BEAVATKOZÁSOKKAL OPERÁLÓ KÖZOKTATÁS-POLITIKÁRA, AMELY HATÉKONYAN SZORÍTJA VISSZA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK LEMORZSOLÓDÁSÁT, ERŐTELJESEN CSÖKKENTI TANULÁSI KUDARCAIKAT ÉS MEGTEREMTI SZÁMUKRA IS A TOVÁBBTANULÁS LEHETŐSÉGÉT. Mindehhez a 2010 előtt alkalmazott, már akkor is elégtelennek bizonyult eszközök ma már abszolút eredménytelennek lennének. (Radó Péter)

(Forrás: portfolio.hu)

Először kutatták Magyarországon a pandémia hatását a gyerekek mentális egészségére – a segítség kevesek kiváltsága

Az UNICEF Magyarország ezer 3 és 18 év közötti gyermeket nevelő szülő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatása rendkívül fontos és egyedülálló Magyaroszágon. A járvány gyerekekre gyakorolt hatásáról ugyanis eddig csak nemzetközi kutatások készültek – hangzott el az eredményeket boncolgató beszélgetésen. A szülők fele válaszolta, hogy gyermekének mentális, lelki egészsége megsínylette a koronavírus-járványt. A legtöbben azt vették észre, hogy gyermekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején. Minden korosztályban a szülőknek szintén mintegy fele tart attól, hogy a bezárások és a járványhelyzet miatt a gyermeke valamilyen tartós hátrányt szenvedett el: lassult az érzelmi és társas fejlődése, mozgásfejlődése, illetve lemaradt a tanulásban. Mindemellett minden harmadik magyar családban nőtt a feszültség a járvány hatására; a felnőttek türelmetlenebbek lettek, és több volt a veszekedés a négy fal között a gyerekek és a felnőttek között, mint korábban – derült ki a Publicus által végzett felmérésből.

(Forrás: Mérce)

Már a nyári szünet előtt oltani kellett volna a gyerekeket - Irdatlanul sok a poszt-Covid szindrómás

Ha újra elkezdenek a gyerekek közösségbe járni, megint elég lesz tíz nap, és újra nagyon sok fertőzöttet fognak regisztrálni - véli Póta György a Házi Gyermekorvosok Egyesületének volt elnöke .A szakember szerint szerencsésebb lett volna, ha a 12-15 éveseket még a nyári szünet előtt beoltják, sőt, mint mondja, tulajdonképpen még ennél is hamarabb és szervezetten kellett volna cselekedni. \"Tavaly már bebizonyosodott, ahogy elkezdődött az iskola, tíz napra rá már az egekben volt a fertőzöttek száma, csak akkor az a hullám, ott nyár végén nem generált komoly megbetegedéseket, nagyon enyhén átment rajtunk. Most itt van ez a delta vagy indiai variáns, amely, úgy tudni, a gyerekeket is intenzívebben érinti, a körükben is agresszívebben terjed.”

(Forrás: Népszava)

Maruzsa Zoltán: Remekül sikerültek idén az érettségi vizsgák

A korábbinál sokkal több emelt szintű vizsgát tettek a diákok idén tavasszal, ennek ellenére még jobb lett az érettségi átlageredménye, mint az elmúlt tanévben – mondta el lapunknak adott interjújában a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán szerint szeptemberben jelenléti oktatással kezdődhet a tanév. Kitért arra is, hogy a tervek szerint 2022-ben már kezdődhet a járvány miatt elhalasztott külföldi nyelvtanulási program, néhány tesztutat már ezen a nyáron megszerveznek. A tanárhiány szerinte minden nyáron slágertéma az ellenzéki médiában. Ilyenkor hirdetik meg az iskolák az állásokat, ilyenkor a legkönnyebb azt mutatni, hogy sok a betöltetlen munkahely. Tudni kell azonban, hogy körülbelül öt-hat ezer ember végez évente az egyetemeken pedagógusképzésen, ők a nyári szünetben keresnek állást, és rendszerint ekkor váltanak intézményt a pályán lévő kollégák is. A köznevelésben és szakképzésben 160-170 ezer fő a pedagógusként foglalkoztatottak száma, szerintem egy ekkora rendszerben évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az új NAT-hoz igazítják a tanárképzést

A PSZ alelnöke szerint a képzés \"lebutítása\" és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Totyik Tamás úgy látja, ha a kormány tervei a jelenlegi formájukban megvalósulnak, egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. Ezt támasztja alá az a minisztériumi levél is, amit néhány hete kaptak meg a tanárképző egyetemek tanszékvezetői. A Népszavához is eljutott dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy a NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak akkor maradhatnak a képzési és kimeneti követelmények között, ha azok \"pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen\", továbbá \"a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell\". A levél azt is leszögezi, a cél az, hogy a pedagógus a középszintű érettségire legyen képes felkészíteni a tanulókat. Ha egy pedagógus emelt szintű érettségire is szeretne felkészíteni, vizsgáztatni, ahhoz egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie.

(Forrás: Népszava)

A legkülönlegesebb átlagos család történetére tíz éve várt a magyar mozi (Tobi szinei)

A Tobiékról szóló filmet nézve lehetetlen nem arra gondolni, hogy ha ők képesek ilyen súlyos dolgokat megbeszélni, akkor mi, a saját családunkban, miért nem tudunk ennyire megnyílni egymásnak ennél sokkal könnyedebb élethelyzetekben. Minden rokonságban vannak nehéz témák, nem kell senkinek transzneműnek lennie, hogy a családtagok közé falat emeljenek az évtizedekig ki nem beszélt érzések. De bármennyire átélhetővé is teszi a film Tobi helyzetét, az alkotók mindvégig pontosan fogalmaznak, nem próbálják a nemi identitás körüli kérdéseket kamaszkori lázadásnak vagy divatbalesetnek beállítani. A nemváltás nem olyan, mint mikor valaki a legnagyobb hidegben sem gombolja össze a bőrkabátját, mert nem képes elengedni, hogy a nyitott bőrkabát sokkal jobban néz ki.

(Forrás: 444.hu)

„Olyan nincs, hogy valaki az élete egy pontján úgy dönt, mostantól homoszexuális lesz”

Lehet-e népszerűsíteni a homoszexualitást, és ha igen, hogyan? Homofóbnak titulálható-e, aki ellenzi a melegházasságot? Alkalmazni fogják-e a nemrég elfogadott pedofiltörvényt, vagy már így is betöltötte a neki szánt politikai szerepet? Megtagadhatná-e lelkiismereti okokra hivatkozva egy budapesti cukrász, hogy a megrendelő kérésére olyan feliratot készítsen egy tortára, amely a melegházasságot támogatja? Egyebek mellett ezekről is beszélgettünk a melegségét nyíltan vállaló Szekeres Zsolttal, a Magyar Helsinki Bizottság jogászával, valamint Szőnyi Szilárd konzervatív publicistával, a megszűnt Heti Válasz egykori főszerkesztő-helyettesével. Páros interjú.

(Forrás: 24.hu)

Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar újraválasztott elnöke az Arénában

A legtöbb esetben mi már akkor kaptuk meg a jogszabályokat érintő anyagokat, amikor már tervezet formájában volt, amikor már a változtatás lehetősége sokkal korlátozottabb. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy néha ezekbe az anyagokba kerül olyasmi is, ami éles vitát vált ki, és meg lehetett volna akadályozni a tapasztalatok beépítésével. A jogszabály biztosítja a véleményezési jogot a megalkotás és a módosítás során, én a megalkotás folyamatába a tervezés folyamatát is egyértelműen beleértem és bele is szeretném érteni. Nyilván a bérkérdésről már beszéltünk, mi ezt mindig a pedagógus-utánpótlás, a pedagóguspálya miatt mondjuk. Ezenkívül szeretnénk, ha az összes pedagógus ismét egybetartozna, valamiképpen egy pedagógus státusztörvény alá.

(Forrás: Infostart)

A gyerekek elfogadóbbak a különböző családmodellekkel. Beszélgetés Bátki Anna klinikai szakpszichológussal, család- és párterapeutával.

évedés azt gondolni, hogy egy gyereknek egyszerűen az a baja, hogy örökbefogadott, donoros, elváltak a szülei vagy rossz jegyet kapott az iskolában. Mindez csak egy ok a sok közül. Ennek ellenére vizsgálatok igazolják, hogy amikor egy gyerekkel nehézség van, az örökbefogadó szülők hajlamosak a gyerek génjeivel vagy az örökbefogadás előtti életével magyarázni. Magam is tapasztalom, hogy kamaszproblémánál, amikor már szinte ellenséges a viszony, azt mondják a szülők, hogy ez a gyerek egy „rossz anyag”, előjöttek a génjei, kibukott a természete. A családterápiának nagyon fontos feladata annak tudatosítása, hogy minden tünet családi dinamikából keletkezik, nem a gyerek kattant meg .A tapasztalat azt mutatja, hogy az azonos nemű párok épp olyan kiváló örökbefogadó szülők tudnak lenni, mint a heteroszexuálisak. A nagy mintás, követéses nemzetközi kutatások is ezt támasztják alá. Külföldön sok szivárványcsalád él, ma már fiatal felnőtteket is vizsgálnak. Semmi nyoma annak, hogy az itt nevelkedő gyerekekkel több pszichés probléma lenne.

(Forrás: Népszava)

„Hontalan tanárok” ingáznak a falusi iskolák között, ahol egyre súlyosabb a pedagógushiány

Ma már nemcsak az igazgatók hívják egymást segítségért, hanem a pedagógusok is toboroznak új tanárokat, tanítókat. Ha ugyanis az üres álláshelyre senkit nem tud felvenni az iskola, azzal nemcsak a diákok, ők is rosszul járnak: még több órában kell helyettesíteniük. „Amíg nem sikerül felvenni például egy biológiatanárt, addig a biológiaórákat elosztják a többi tanár között. Sajnos tudok olyan iskoláról, ahol a két hetedikes és a két nyolcadikos osztályt négy különböző tanár tanítja ugyanabból a tantárgyból. Csakhogy mindegyiknek más a szakja. Itt már a gyerekek tudáshoz való joga sérül” Bár a Magyar falu programban száz kistelepülés szolgálati lakásainak kialakítására ötmilliárd forintot különítettek el, sok helyen már korábban a kedvezményes lakásbérlés lehetőségével próbált tanárokat, óvónőket csábítani a helyi iskolába, óvodába.

(Forrás: eduline)

A Freeszfe Egyesületnél tanulni ősztől lehet, de jelentkezni most kell

Nem lennék meglepve, ha ugyanolyan nehéz lenne helyet szerezni a kurzusainkra, mint az autonóm SZFE időszakában bekerülni az egyetemre – állította Bagossy László rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének korábbi vezetője, a Freeszfe Egyesület képviselője az ősszel induló kurzusaikról. Az egyesületet az SZFE Orbán-kormány által kikényszerített, modellváltásnak nevezett, ám valójában hatalomátvétel után azzal a céllal hozták létre az egyetem egykori tanárai és diákjai, hogy az intézmény 155 éves hagyományaihoz méltó, autonóm alkotóműhely szülessen. Július végéig lehet jelentkezni a szeptemberben induló, egy vagy két szemeszteren át tartó képzésekre.

(Forrás: hvg.hu)

ISKOLABOTRÁNY SOROKSÁRON, FELHÁBORODÁS A NÉMET KÖZÖSSÉGBEN

Néhány napja felháborodott Facebook-posztban tudatta a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ), hogy a Grassalkovich Antal Általános Iskola igazgatójának pedagógus igazgatói pályázatát elutasították. „Nemzetiségi oktatási intézményünk így igazgató nélkül marad. Ezt nem értékelhetjük másképpen, mint a német nemzetiségi, sváb közösségünket ért aljas támadásnak” – olvashatóa közleményben, hozzátéve, hogy „a minőségi és színvonalas német nemzetiségi oktatás jelenünk lételeme és a jövőnk záloga”. De miért került veszélybe a minőségi oktatás Grassalkovich Antal Általános Iskolában, azaz a Grassiban?

(Forrás: Jelen)

A FENEKELÉS VISSZAVETI A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉT, ÉS SÚLYOS MAGATARTÁSZAVARHOZ VEZETHET

Ha a szülők testi fenyítéssel büntetik a gyereket, az nem javít annak viselkedésén, sem a társas alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen szociális kompetenciáján, sőt sok esetben hosszabb távon kibontakozó magatartászavarokhoz vezethet – derült ki egy 69 különböző kutatás eredményeit összegző tanulmányból, amely a Lancet folyóiratban jelent meg. A tanulmány szerzői csak olyan korábbi kutatásokat vettek figyelembe, amelyekben a fegyelmezési célú fizikai büntetés hatásait vizsgálták, vagyis a verbális fenyítés és a súlyosabb, egyértelműen gyermekbántalmazásnak számító fizikai büntetés eseteit figyelmen kívül hagyták. Nem csak amerikai kutatásokat vizsgáltak, hanem Kínától Kolumbián át Törökországig és Svájcig a világ legkülönbözőbb helyein felgyűlt ismeretanyagból szemezgettek

(Forrás: Qubit)

Vádat emeltek a szülők ellen, akik egy kompolti buszmegállóban verték meg gyerekük tanárát

Vádat emelt a Füzesabonyi Járási Ügyészség egy nő és egy férfi ellen, aki többször megütötte általános iskolás gyermeke egyik tanárát 2020 októberében Kompolton – közölte a Heves megyei főügyészhelyettes pénteken az MTI-vel. Kalmár Gyula közleménye szerint a szülők – egy korábbi nézeteltérés folytatásaként – az iskolai buszjárat megállójában várták a tanárt. Amikor a pedagógus leszállt a buszról, a nő szidalmazta és többször arcon ütötte, majd a férfi is kétszer ököllel megütötte az arcát és az orrát, amelynek következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést, orrcsonttörést szenvedett

(Forrás: 24.hu)

Három érmet is szereztek a magyar diákok a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián

A négytagú magyar delegáció tagjai az ELTE Informatikai Karának budapesti campusáról kapcsolódtak be a versenybe. A korábbi éveknél nehezebb versenyprogramozási feladatok megoldására szánt órákon kívül a szingapúri szervezők online aktivitásai, többek közt a YouTube-on keresztül élőben közvetített kirándulások, illetve a magyar csapat számára szervezett helyi kirándulások színesítették a programot. Dr. Horváth Gyula, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék címzetes egyetemi docense, az IOI 2021-en induló magyar csapat vezetője a közleményben azt mondta, hogy a mostani résztvevők közül eddig globális informatikai diákolimpián egyik idei versenyzőjük sem szerzett még tapasztalatot.

(Forrás: telex)

Váratlan helyekről éri a gyerekeket a LMBTQ-propaganda

Magyarországon mások mellett Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus mutatott rá a gyermekek LMBTQ-s érzékenyítésének árnyoldalaira. Szavai szerint ez azért veszélyes, mert „a szociális behatások olyan erőteljesek lehetnek, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. A szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében. Az időablak szerint három–öt éves, tehát óvodáskor között kapja meg a gyermek azokat a kulcsingereket, amelyek hozzásegítik, hogy a biológiai nemével azonos társadalmi nemben vállalja, hogy hová, azaz melyik nemhez tartozik.”

(Forrás: Magyar Nemzet)

Reményi Andrea: Miért nem beszélünk (elegen) idegen nyelveket?

Már a felső tagozatban elkezdődik az elmaradás: az évente szervezett központi idegennyelvi mérés adatai szerint a köznevelési törvényben előírt A1-szintet a 6. osztályosok 63-90 százaléka, az előírt A2-szintet a 8. osztályosok 42-75 százaléka éri csak el. Ráadásul rendszerszintű probléma, hogy a gyerekek az iskolaváltáskor, a középiskolában gyakran nem tudják a már elért szinten folytatni az elsőként kezdett idegen nyelv tanulását, hanem kénytelenek újra kezdeni. Ezekhez járul még egy nehezebben megfogható, kulturálisnak tekinthető átfogó probléma: a mai iskolarendszer közege nem támogató az idegennyelv-tanulással szemben. Egyrészt a nem nyelvszakos tanárok nagy részének életében nincs jelen egy idegen nyelv sem: az idegen nyelvet ismerő pedagógusok aránya alacsony, mindössze 31 százalék, beleértve a nyelvszakosokat is! (Előre tekintve, az egyetemre felvetteknél is a pedagógusképzésre felvettek között a legalacsonyabb a legalább B2-es nyelvvizsgával rendelkezők aránya: ez 42 százalék, a nyelvszakosokat is beleszámítva.) Másrészt mélyen gyökerező jelensége a magyar közoktatásnak a hallgatásra nevelés: “írd le százszor, hogy ‘az órába nem beszélek bele’”, “lányát megintem, mert óra közben beszélt”

(Forrás: hvg.hu)

Olyan sok pályázati pénzt akart behúzni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy vizsgálódni kezdett az unió

A Miniszterelnökség 2016-ban írt ki két projektet „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése”, valamint „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” címmel. Ezeket uniós programokból finanszírozták, bő 19 milliárd forintot szánt erre a Miniszterelnökség, a pénzt pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) használhatta fel. Az Európai Bizottságnak azonban 2017 elején gyanús lett a két projekt, túlárazásokat sejtettek. A 24.hu birtokába került végső ellenőri jelentés szerint rengeteg probléma volt az indokolatlan költések miatt, több ponton kirívó túlárazásokra mutattak rá az uniós szakemberek.

(Forrás: hvg.hu)

Letörölte hivatalos Instagram-oldaláról az LMBTQ+ kisokost az ELTE BTK

Hétfőn az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a hivatalos Instagram oldalán egy összesen 9 képből álló LMBTQ+ kisokost jelentetett meg, amiben a szexuális kisebbségek és a nemi identitás kérdésében fogalmaztak meg fontos és alapvető üzeneteket. A #mentalhealthmonday (mentális egészség hétfő) kampány keretében megosztott képeken olyan állítások szerepeltek, mint „A nemi identitás az ember fejében dől el, nem a nadrágjában.” illetve, „A nemi identitás vagy megfelel az ember születési nemének, vagy nem.” A legnagyobb magyar nyelvű egyetem bölcsészettudományi karának posztját azonban a mai napon eltávolították.

(Forrás: mérce)

FELGYÚJTJÁK MAGUKAT VAGY ÖNGYILKOSOK LESZNEK: MIÉRT TELJESÍTIK AZ ŐRÜLT NETES KIHÍVÁSOKAT A TINIK?

Eljutottunk abba a korba, amikor a televíziós és internetes tartalmak nem akkor jelentenek sikert és szereznek népszerűséget, ha hozzáadott értéket tartalmaznak. Azt látjuk, hogy pornóvideók feltöltéséből és plasztikai műtétek végeztetéséből kiválóan meg lehet élni – lásd a Kardashian-klánt. A gyerekeink olyan online világban élnek, ahol nem a tudósokat, sportolókat, segítőket követik százezren: egy rosszul elénekelt dal vagy egy durva baleset annyira vicces, hogy a róla szóló videó vírusszerűen terjed, valódi népszerűséget és sok pénzt hoz. Őrültnek lenni menő. Ezek után pedig csodálkozunk, ha ők is úgy szeretnék kiélni a kamaszkorban teljesen normális népszerűség és figyelem iránti vágyukat, hogy valami teljesen értelmetlen vagy egyenesen káros kihívást teljesítenek?

(Forrás: index)

„A kormányok nem válogathatnak a gyermekek jogai között” – Európa legnagyobb gyermekjogi szervezete is kiáll a homofób törvény ellen

Több szempontból is aggályosnak tartja Európa legnagyobb nemzetközi gyermekjogi szervezete, a Eurochild a Fidesz-KDNP által beterjesztett és (a Jobbikkal kiegészülve) nemrég meg is szavazott homofób törvénymódosítást. A gyermekeknek joguk van az egészséges fejlődéshez, a szabad véleménynyilvánításhoz, az önazonossághoz, a befogadó oktatáshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez. Az újonnan elfogadott jogszabály megsérti mindezeket a jogokat, és azzal a kockázattal jár, hogy éppen azoknak a gyermekeknek árt, akiket védeni akar. Emellett hozzájárul egy félelemmel teli légkörhöz, és aggodalomra ad okot az összes gyermek és a társadalom jóllétét illetően” – fogalmaz a szervezet néhány napja kiadott állásfoglalásában (melyet a Hintalovon Egyesület teljes terjedelmében közzétett magyar nyelven is).

(Forrás: mérce)

A templomok mellett egyházi óvodákat, iskolákat is felújít a kormány

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy fogalmazott: a magyar kormány fontosnak tartja a kereszténydemokrata értékeket. Magyarországnak kereszténydemokrata kormánya van, amely a hitet, a közösségeket, azok legkisebb egységét, a családot, annak védelmét és támogatását, a magyar nemzeti közösséget és a nemzetiségi közösségeket is ugyanúgy fontosnak tartja. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: a 2011-es népszámláláson a nemzetiségiek több mint kétharmada vallotta magát valamely felekezethez tartozónak, ami jóval – mintegy 15 százalékkal – magasabb a többségi társadalomban mért aránynál.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Erősödik az LMBTQ-propaganda a TikTokon

Tele van a világ legnépszerűbb videómegosztó portálja, a TikTok LMBTQ-propagandaanyaggal. Nem véletlenül itt jelennek meg ezek a videók, hiszen a TikTokot éppen az a 11–18 közötti korosztály nézi elsősorban, akikre a készítők hatni akarnak. Tele van a világ legnépszerűbb videómegosztó portálja, a TikTok LMBTQ-propagandaanyaggal. Nem véletlenül itt jelennek meg ezek a videók, hiszen a TikTokot éppen az a 11–18 közötti korosztály nézi elsősorban, akikre a készítők hatni akarnak.

(Forrás: Magyar Nemzet)

VÁLASZOLT AZ EMMI: GYERMEKFELÜGYELET JÚNIUS VÉGÉIG

Az Infostart beszámolóját követően azért is írtuk meg cikkünket, mivel több helyről is érkeztek olyan jelzések, hogy „meghosszabbított ügyeletet” kívánnának szervezni az intézményekben. Maruzsa államtitkár cikkünkre reagáló közlése alapján tehát kijelenthetjük, hogy ezekre a próbálkozásokra kimondottan érvényes, amiről már korábban írtunk: a június 30-a utáni munkavégzésre azok a feltételek érvényesek, amelyeket a nyári táboroztatásról korábban leírtunk. Az államtitkár reakciója tehát megerősíti, hogy nincs és nem is lehet semmiféle „meghosszabbított ügyelet” az intézményekben, ha ilyesmit tapasztalnak a kollégáink, azonnal értesítsenek bennünket.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Csökkennie kellett volna, de 10 év alatt még nőtt is az iskolai lemorzsolódás Magyarországon

Magyarországon 2010 és 2020 között 10,8-ról 12,1 százalékra nőtt az korai iskolaelhagyók aránya, de a többi visegrádi országhoz képest még annak ellenére is nagyon rosszul áll az ország, hogy a 2000-es években volt egy kis javulás. Magyarországon 2010 és 2020 között 10,8-ról 12,1 százalékra nőtt az korai iskolaelhagyók aránya, de ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a többi visegrádi országhoz képest még annak ellenére is nagyon rosszul áll az ország, hogy a 2000-es években volt egy kis javulás.

Totyik Tamás: a kormány a minőségi oktatást az egyház kezébe akarja átjátszani

Bár az oktatásra látszólag évről-évre többet költ a kormány, a GDP-ből való részesedése folyamatosan csökken. Így a közoktatás költségvetési részesedése például a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben 2,6 százalékra. A miértre pontos magyarázat nincs, valószínű, hogy a pénzt a gazdaság más területeire irányítják át. Az okát nem, de a következményét látni: semmiféle béremelési vagy bérrendezési szándékra utaló fedezet nincs a költségvetésben. Ez pedig az oktatás minőségi romlását okozza. A kormánynak nem is érdeke a minőségi oktatás, ugyanis a közoktatás rendszerében ki akar építeni egy elitképző rendszert, amely az egyházi és magániskolák hálózata. Az állami feladatot ellátó intézmények, a szakképzési centrumok és a Klebelsberg Központ alá tartozó tankerületi központok pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A közoktatásban a maradékelv fog érvényesülni, az állami iskolákban azok fognak tanulni, akik a társadalom perifériájára szorultak, vagy az elitképzésnek nem lesznek fontosak. Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgettünk.

(Forrás: hírklikk)

Egyetemből gyorstalpaló

„Az ötéves képzés célja – áll az Emmi köznevelési tartalomfejlesztési főosztályának lapunkhoz is eljutott levelében –, hogy a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen.” Ha szó szerint vesszük ezt a nyelvtanilag is nehezen értelmezhető mondatot, abból az következik, hogy a pedagógusok egyetemi felkészítésének nem kell túlmennie a középszintű érettségi letételéhez szükséges tudásanyagon. Máshol az Emmi-levél kifejezetten előírja, hogy „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” az egyetemi tanárképzés követelményeiből.

(Forrás: Magyar Narancs)

Olyan diákokat vettünk fel, akik képesek új impulzusokat befogadni – Szarvas József a Mandinernek

Lezajlott a Színház-és Filmművészeti Egyetem leendő prózai színész osztályának felvételije. Milyenek az első benyomások? Milyen volt a légkör? Valójában nehéz erre válaszolnom, hiszen nem én vagyok az érdekes, hanem a fiatalok. Nagyon jó és inspiráló volt a közös munka, hála Istennek nagyon sok figyelmet tudtunk biztosítani a felvételizőknek. Remek hangulatú felvételisorozaton vagyunk túl. Közel négyszázan jelentkeztek, ebből tizennégyen nyertek felvételt. Hét lány és hét fiú. Azokat a fiatalokat, akik a harmadik rostáig eljutottak, próbáltuk minél inkább biztatni, hogy mindenképpen folytassák és próbálják majd meg újra, hiszen az eredmény, ami született, nem ítélet, csupán vélemény. Lehetőség.

(Forrás: Mandiner)

Nádori Gergely: A szemérmetes smasszer

Kár, hogy ez a szemérem és önkorlátozás, úgy látszik, csak a szexuális orientációra vonatkozik, az iskola bármely más vonatkozásában nem tűnik lényegesnek, hogy a szülők beleszólhassanak abba, mi is történik a gyerekükkel. A szülő nem döntheti el, hány éves korában kezdje a gyerek az iskolát, nem döntheti el, hány évesen találkozzon Wass Alberttel, és azt sem igazán, hogy mit gondoljon a pozsonyi csatáról. Ami az elmúlt tizenkét évben történt a közoktatásban (köznevelésben), mind-mind a szülők jogait és lehetőségeit korlátozta.

(Forrás: telex)

A kormány a Magyar Evangéliumi Testvérközösség iskoláinak teljes kivéreztetésére készül

Iványi Gábor elmondta azt is, hogy korábban sem kaptak magasabb normatívát, mint az állami iskolák, most pedig kevesebbet kapnak. A jelenleg kapott összeg nagyjából a működési költségek felét fedezik, a fedezet többi részét pályázatokból, adományokból biztosítják. Az iskolában tanuló gyerekek hátrányos helyzetűek, családjukat támogatják és a MET véleménye szeirnt szerint a KLIK által fenntartott intézmények nem alkalmasak arra, hogy megfelelő oktatásban részesüljenek. A kormány ennek ellenére azt mondja, hogy magánintézményként fizessék ki a fenntartását az igénybe vevők, amire értelemszerűen nem képesek – szemben a drága magániskolák tanulóinak családjával. Maruzsa azzal indokolta a támogatások megkurtítását, hogy nem megtérülő befektetés a fenntartása, annak ellenére, hogy sokak jutnak érettségi és szakmunkás bizonyítványhoz.

(Forrás: mérce)

Itt a pedofiltörvény: most akkor tényleg betiltják a Harry Pottert?

Az identitáspolitikai csörtében pedig szakmányban születtek érzelmekkel telített cikkek és közlemények arról, hogy „tiltólistára kerülhet a Harry Potter” (például itt). De arról is sokan írtak, hogy az iskolákban is cenzúra jön; orosz tempóról, homofób inzultusról, sőt butaságról és gonoszságról cikkeztek (az ügy mellékhadszínterén pedig reaktiválták a melegbarát pszichológusok versus Bagdi Emőke csörtét). Az Amnesty International szerint a kormány „LMBTQI-mentes övezetté változtatná az egész országot” és „aljas kommunikációjával megbélyegez embereket”. Lapunk hasábjain is megjelentek pro és kontra vélemények. Tényekről viszont annál kevesebb szó esett: vajon tényleg tiltólistásak lesznek a filmek? Valóban kiradírozzák az iskolákból a homoszexuális szerzőket? A rövid válasz: nem, ez nem így megy, a hosszúhoz pedig Papp János Tamás médiajogász segítségét kértük.

(Forrás: Mandiner)

Öt-nyolc év, és kezelhetetlen lesz a tanárhiány - interjú a Nemzeti Pedagóguskar elnökével

Egy új törvénymódosítás tiltja a homoszexualitás “népszerűsítését” az iskolákban. Ön szerint ez mit jelent? Eddig népszerűsítették? Szerintem nem, ezért lehet, hogy a törvénynek nem is lesz hatása a rendszerre. Attól nem tartok, hogy emiatt egy Rimbaud vagy Baudelaire verset vagy bármilyen irodalmi művet az ókori időkből nem olvashatnak az órákon. Ez nem “népszerűsítés”. Ez persze nem zárja ki, hogy lehetnek olyan intézményvezetők, akik félelemből vagy megfelelési kényszerből másként vélekednek majd. Véleményem szerint az sem “népszerűsítés”, ha egy felvilágosító órán beszélnek erről a témáról vagy megnéznek egy olyan mozifilmet, amiben esetleg vannak homoszexuális karakterek is. Önmagában egy helyzet bemutatása nem azt jelenti, hogy ilyen irányokba terelik a gyerekeket. A Pedagógus Karhoz eddig még biztosan nem érkezett jelzés, szülői panasz ebben a kérdésben, és szerintem máshoz sem.

(Forrás: Népszava)

Hogyan lett volna csökkenthető a koronavírus kockázata az iskolákban?

Az offline oktatás újraindításával gyermekeink újra ki vannak téve a zsúfolt, zárt terekben létrejövő légszennyezettségnek, illetve az ezzel természetszerűleg együtt járó vírusfertőzéseknek is. Noha az egyszerűbb, kézenfekvő óvintézkedések – mint a hőmérsékletmérés, rendszeres kézmosás és -fertőtlenítés, maszk viselése és a kellő távolság megtartása – némi fegyelemmel és figyelemmel könnyen betarthatóak, addig a használt, esetlegesen kórokozót is tartalmazó levegő cseréjéről, valamint az állandó friss levegő biztosításáról már nehezebb gondoskodni. Ennek veszélyeire hívja fel a figyelmet a berlini Hermann-Rietschel-Institut egy kutatásában. A látványos videóval illusztrált kísérletben a levegőben terjedő kórokozó útját vizsgálták egy osztályteremben, ahol 24 diák vett részt egy órán, bukóra nyitott ablakok mellett. Az eredmény ijesztő: az egyetlen fertőzött tanuló által kilélegzett vírusok tulajdonképpen 2 perc alatt eljutottak a tanterem bármely pontjára.

(Forrás: hvg.hu)

Orbán: „A gyermek szexuális nevelésének mikéntje sem a gyermek emberi joga”

„A mostani vitában, amely a gyermekek szexuális neveléséről szól, a liberálisok szerint a gyermekek kezébe kell adni azokat az érzékenyítő kiadványokat, amelyek felvilágosíthatják őket a heteroszexualitásról, a homoszexualitásról, a biológiai nem elhagyásáról és a nemváltó operációkról” – mutatta be Orbán a szerinte rossz álláspontot. Ezzel ellenben „a nem liberális demokraták szerint a gyermek szexuális nevelése a szülő joga” – folytatta. Márpedig „a magyar gyerekek neveléséről is csak a magyarok dönthetnek, a németek, a hollandok vagy a belgák biztosan nem”.

(Forrás: hvg.hu)

Stresszmentes tanulással rúgja be a kaput a magyar cég – a példa a videójátékok világa

Motiváltabbak lettek a gyerekek, meglódult a tanárok kreativitása, így mindenki jobban érezte magát az amúgy elátkozott digitális oktatás alatt. Legalábbis azokban a sulikban, ahol a pedagógusok bevezették a Hashtag.school videójátékokban megszokott, gamification jellegű digitális értékelési módszerét vagy a tananyagszerkesztő programját, amiben játékos feladatokat állíthattak össze a gyerekeknek. Prievara Tibor angoltanár és befektetőtársainak startupja eredetileg nem a digitális oktatásra, hanem a hagyományos, tantermire készítette el a rendszerét, de a járvány alatt mindent ingyen kínált a tanároknak és a diákoknak. Mindeközben a cégeknek szánt e-learning-modulok eladásából élt.

(Forrás: Forbes)

A KORMÁNY MULASZTÁSÁT MEGINT A PEDAGÓGUSOK ÉS PEDASSZISZTENSEK KÁRÁRA PÓTOLNÁK

Július végéig „meghosszabbítják” a gyerekfelügyeletet a köznevelési intézményekben – jelentette be egy új kormányzati szerv. A javaslat, a bejelentés és a kidolgozás módja külön-külön is megdöbbentő: a kormány az amúgy is kizsigerelt nevelési-oktatási intézmények további kizsigerelésével próbálja megoldani a saját maga által okozott károkat. Új operatív törzzsel gazdagodott az államszervezet: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter lett az úgynevezett közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője. A kormány által gründolt újabb szervezetnek egyértelműen szerepe a kárenyhítés: a kormány válságkezelése nyomán támadt társadalmi problémákat próbálja – természetesen konkrét források hozzárendelése nélkül, rendeletileg – megoldani. Márpedig a jól ismert áldozati bárányok kárára: megint csak a közoktatást véreztetné tovább a hangzatos nevű törzs.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Bérfeszültség az iskolai Csodaszarvas táborokban

Hatalmas különbségek vannak a Csodaszarvas keretében tábort szervező vagy abban résztvevő pedagógusok bérezésében attól függően, hogy melyik tankerületi központ iskolájában dolgoznak - értesült lapunk. A Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program célja az oktatási módszertanok megújítása, a pedagógusok eszköztárának bővítése. A program táboraiban a diákok tematikus foglalkozásokon vehetnek részt, a tanárok pedig új képzési formákat próbálhatnak ki. A kísérleti programokat 2018 nyarán szervezték meg először. Van olyan tanár, aki heti bruttó 50 ezer forintot kap, egy másik tankerületnél tábort szervező kollégája viszont 75 ezer, 100 ezer vagy ennél magasabb összegre is számíthat. A legtöbben értetlenségüket fejezték ki a kialakult helyzet miatt, mások kifejezetten dühítőnek tartják, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb táboroztatási díjban részesülnek, mint \"szerencsésebb\" kollégáik.

(Forrás: Népszava)

Százból egy család támogatja transznemű gyermekét küzdelmeiben

Az elsőfilmes rendező, Bakony Alexa először egy transznemű barátjáról kezdett forgatni, de ő végül nem merte vállalni a nyilvánosságot, és visszalépett. A rendező rajta keresztül ismerte meg Tuza Évát és a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) gyerekeket nevelő szülők támogatói csoportját. „Kiderült, hogy Éváék közel laknak ahhoz a szabolcsi faluhoz, ahol a nagymamám élt. Rögtön tudtunk kapcsolódni egymáshoz, és ők kifejezetten szerették volna elmesélni a történetüket” – mondta a rendező az indulásról. Végül 2017 februárjától egészen tavaly márciusig forgatott a családdal.

(Forrás: hvg.hu)

Vakáció a városban a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években

A kulcsos gyerek kifejezés a nyolcvanas évek végére kezdett pejoratív fogalommá válni, a nagyvárosi elidegenedés, a szülő nélkül nevelődő gyerek szinonimájává válni. Pedig kulcsos gyereknek lenni nem feltétlenül volt rossz. Önállóságra nevelt, felelősségre tanított és a viszonylagos szabadság élményét nyújtotta. A kulcsos gyerekek szülei jellemzően a szerényebb fizetésű társadalmi rétegbe tartoztak, egyszerűen nem volt rá anyagi lehetőségük hogy másképp oldják meg a fiatalok elhelyezését a nyári vakáció ideje alatt. Ezért láthattunk sok gyereket a panelházak tövében, a vidéki városok régi belvárosi házai között, a parkokban, a lepusztult városi strandokon és a lebontott házak helyén keletkezett grundokon. Hangulatos fotókat hoztam mára az MTI Archívumából hogy együtt idézzük fel gyerekkorunkat. Szerencsére a képekhez tartozó kis szövegekben nagyrészt szerepelnek az eredeti helyszínek! A Bikás park, a Margitsziget, Lágymányos, Engels tér, Zalaegerszeg és Pécs.

(Forrás: Ritkán látható történelem blog)

Így érzik a szülők – friss felmérés a második-harmadik hullámról

Borúsan látják a tananyag elsajátítását, tavalyhoz képest ugyanis megnőtt azok aránya, akik szerint a nyári szünetben kell pótolni, és hasonlóan negatívan vélekednek a tanárok és diákok együttműködése kapcsán is, mivel leginkább úgy gondolják, ez nem volt hatékony. A tavalyi átlagosan heti 13 óra helyett idén jellemzően csak 10 órát segítették gyermeküket a tanulásban a megkérdezett szülők. A digitális kapcsolattartás tekintetében a szülők fele véli úgy, hogy csak egy–két dolog marad meg a most használt rendszerből, ami enyhe emelkedés az előző évhez képest. Az idei otthoni oktatás ideje alatt a korábbinál jóval többen használták a Krétát és a Microsoft Teams felületét, jelentősen csökkent azonban a Facebook-csoportok, a Facebook Messenger, valamint e-mail használata, amelyek korábban osztottan az élen álltak. A Magyarország Kormánya által elérhetővé tett ingyenes internetszolgáltatás lehetőségével a kutatásban részt vevő szülők több mint fele élt.

(Forrás: Infostart)

„Sokan vagyunk a józan ész pártján!” CIVILEK IS KIÁLLNAK MÁR A PEDOFILELLENES TÖRVÉNY MELLETT

A legtöbb szülő megnyugodott, hogy gyermekvédelmi lépések születtek – mondta el lapunknak a pedofilellenes törvény melletti kiállással tüntető konzervatív civil szervezet, a CitizenGO kampányigazgatója. Schittl Eszter szerint az LMBTQ-érzékenyítő foglalkozások célja egy olyan generáció felnevelése, amely kritika nélkül elfogad és támogat olyan biológiai képtelenségeket, mint hogy eldönthetjük, hogy férfiak vagy nők legyünk. Ha ezt sikerül elhitetni a gyerekekkel, onnantól nincs olyan dolog, amit ne lehetne lenyomni a torkukon – vélekedett. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában, az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikke szerint pedig a szülőknek joguk van ahhoz, hogy „gyermekeiknek vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Idén sem kell nyelvvizsga a diplomához

A HÖOK szerint a nyelvvizsga-követelmény idei elengedése akár 20-25 ezer olyan fiatal számára biztosít diplomaátvételt, akik szakmai tudásukról a záróvizsgákon már tanúbizonyságot tettek, de nyelvvizsgát nem sikerült szerezniük. A hallgatói érdekképviselet szerint közöttük jelentős arányban vannak pedagógusok, egészségügyi- és agrár szakemberek, akikre jelenleg nagy szüksége van a magyar társadalomnak, az oktatási rendszernek és a gazdaságnak. A kormánydöntésnek azonban nem mindenki örül. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a Népszavának nyilatkozva \"megdöbbentően rövidlátónak\" és kártékonynak nevezte az intézkedést, amit szerinte sem a nyelvvizsgák elérhetősége, sem a munkaerőpiaci helyzet nem indokolt.

(Forrás: Népszava)

Révész Sándor: A gyerekbántalmazó kormány

A konzervatív iskolában magától értetődik, hogy az embergyerek mindenféle nem-emberi élőlény szaporodási módjáról tanulhat, csak arról nem, amely őt érinti. Amelyből ő lett, amelyet ő maga gyakorolni fog, amelynek öröme és problematikája a boldogságát, boldogtalanságát meghatározza. A tudásalapú társadalom iskolájában evidencia, hogy a gyerek felkészül arra, ami vele felnőtté válása során történik. Ott olyan légkört teremtenek, amelyben a megfelelőnek látszó kisebb-nagyobb körökben, rugalmas keretekben meg lehet beszélni, ami a gyerekek testével történik a nemi érés folyamatának különböző fázisai során.

(Forrás: hvg.hu)

Iskolapadból a frontvonalba – egyetemisták a járványidőszakról a Mandinernek

Sokáig kísérik majd a Semmelweis Egyetem hallgatóit is a járványidőszakban szerzett tapasztalatok – ezt már Tripolszky Bálint, az egyetem HÖK-elnöke mondja lapunknak. Az ő alázatos munkájuk nélkül sokkal jobban megrángatta volna a koronavírus a magyar társadalmat: az intézmény nem kevesebb, mint ötezer önkéntessel vette fel a harcot a coviddal, a fiatalok több mint négyszázezer kőkemény munkaórában tették oda magukat. Ám nekik ez természetes: erre készülnek. „Emberpróbáló időszak volt, voltak kifejezetten megrázó esetek” – fogalmaz Tripolszky Bálint. Mégsem ezeket emelné ki, mert mint mondja, „azokból kapott eleget az elmúlt időszakban a társadalom”. Hanem inkább a rengeteg hálát, amit önkénteseik kaptak, olykor egészen szokatlan formában:

(Forrás: Mandiner)

A VÉGLETESEN ELAVULT OKTATÁSI MÓDSZEREK ÉS A MOTIVÁCIÓ HIÁNYA MIATT NEM BESZÉLNEK A MAGYAROK IDEGEN NYELVEKET

Vagyis ott tartunk, hogy nemcsak nyelvpedagógiai, de teljes oktatási reformra lenne szükség ahhoz, hogy a számonkérés helyett a fejlesztés legyen az első az iskolákban. „A tanároknak azt a nehéz feladatot kell vállalniuk, hogy időnként szembemenjenek társadalmi normákkal és elvárásokkal, néha saját berögződéseikkel is” – írja az oktatáskutató. Csakhogy ezt elég nehéz elképzelni egy bezárkózó ország központosított oktatásában, amelynek döntéshozói láthatóan nem értik, hogyan működik a világ.

(Forrás: Qubit)

Továbbra is egy százalék alatt van a fogyatékossággal élő hallgatók aránya az egyetemeken

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) kutatása szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek tanulmányaik során. Bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.

(Forrás: hvg.hu)

Magyar ezüstérem az első Európai Lány Informatikai Diákolimpián

2021-ben első alkalommal rendezték meg az Európai Lány Informatikai Diákolimpiát (EGOI) Svájcban, amelyen a négyfős magyar csapatból Éles Júlia, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulója ezüstérmet szerzett. A diákolimpián a világ 43 országából 156 középiskolás lány vett részt, a járványhelyzet miatt a diákok saját országukból versenyeztek, a feladatokat online oldották meg. A programozási versenyeken indult középiskolás lányok közül a hazai válogatóversenyeken négyen vívták ki a jogot, hogy Magyarországot képviseljék az EGOI-n. Kelemen Anna, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium idén érettségizett diákja csupán egyetlen ponttal maradt le a bronzéremről, és ugyancsak lecsúszott a virtuális dobogóról Nagy Boglárka, aki szintén a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja a tizedik évfolyamon, illetve Ottrok Veronika, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tizenegyedikes tanulója.

(Forrás: index)

TE ÉSZREVENNÉD A GYEREKEDEN, HA SZEXUÁLIS ERŐSZAK ÁLDOZATÁVÁ VÁLT? VAN TANÁR, AKI IGEN!

Idén a 13 éves kalocsai fiú esetének kapcsán merült fel az iskola és a tanárok szerepe a családon belüli erőszak felfedezésében, az áldozat segítésében. Hogy mi történt? A kamasz tanárának mesélt arról, hogy az apja rendszeresen megerőszakolja az otthonukban. Mivel ezekről a témákról csak nagyon ritkán beszélünk, sokszor nemcsak a fiatalok, de maguk a tanárok sem tudják, hová fordulhatnak, kitől kérhetnek segítséget, vagy egyáltalán hogyan ismerjék fel a jeleket. Mert a legtöbb áldozat hallgat. Bejár mindennap az iskolába, elrejti a sebeit és nem szól senkinek. Szégyelli magát és fél. Ezért olyan fontos minden olyan beszélgetés, kezdeményezés, felvilágosító óra, ahol arról osztanak meg nyíltan információkat, hogyan lehet kilábalni egy erőszakos kapcsolatból, legyen az szülői vagy szerelmi. Ehhez azonban kompetens szakemberekre van szükség. Ezért olyan fontos a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, azaz röviden a NANE tevékenysége. A szervezet tanároknak is rendszeresen tart képzéseket, most már online is elérhető módon. Mészáros Gréta, a NANE projektkoordinátora és egy névtelenséget kérő pedagógus mesél arról, hogy zajlik ez a gyakorlatban

(Forrás: index)

Nem akar fizetni a tankerület, elbukta a zeneiskola az épületet, amiről lemondott a Freeszfe

Az ügy miatt a Freeszfe-sek lemondtak az épület bérleti jogáról, amit egy új pályázat keretében már a zeneiskola fenntartója, a Belső-Pesti Tankerületi Központ nyert meg. Bár az önkormányzat szerint az eredményhirdetés után „mindent megtettek” annak érdekében, hogy aláírják a bérleti szerződést, és a zeneiskola beköltözhessen az épületbe, a tankerületi központ nem írta alá a pályázatukban vállalt feltételekkel a szerződést. A tankerületnek ugyanis több tízmillió forintos tartozása van a VII. kerület felé, amelyre részletfizetési kedvezményt is engedélyezett az önkormányzat – azonban egy június 17-i levél szerint a tankerület egyáltalán nem kíván bérleti díjat fizetni. Az önkormányzat szerint egy olyan törvényre hivatkozik a Belső-Pesti Tankerületi Központ, ami rájuk, és erre az ingatlanra egyáltalán nem vonatkozik.

(Forrás: telex)

Nem, a gyermek szexuális nevelése nem kizárólag a szülőre tartozik

Mert nem az az elsődleges, hogy mi volt a szülő elgondolása a gyermeke „helyes szexuális neveléséről”, hanem a rá bízott kiskorú fizikai és mentális jólléte. A magyar társadalom többsége egyébként abban biztosan nem ért egyet Orbánnal, hogy a szexuális nevelés kizárólag a szülőre tartozna: az UNICEF nemzetközi gyermekjogvédő szervezet megbízásából a Publicus Intézet 2020 májusában készített reprezentatív felmérést a témában, amelyből kiderült, hogy a magyarok többsége a tanároktól és a szülőktől együtt várja a megfelelő felvilágosítást. A válaszadók 94 százaléka szerint a szülőnek feladata gyermeke szexuális nevelése, azonban 82 százalék szerint a pedagógusoknak is részt kell venniük a szexuális felvilágosításban.

(Forrás: Mérce)

„Hát jöjjenek rám a rendőrök, ha én beszélgetek a tanítványaimmal arról, hogy szabad egymást szeretni”

A múlt kedden elfogadott törvény többek közt megtiltja, hogy a 18 év alattiak számára „népszerűsítsék” és megjelenítsék a homoszexualitást és a transzneműséget, és az iskolai szexuális felvilágosításból is kizárja ezeket a témákat. Elsőként egy másik pedagógus, Lénárt Marcell fogalmazott meg egy Facebook-posztot, amiben kijelenti, hogy meg fogja szegni a törvényt, és beszélni fog a tanítványainak LMBT+ témákról. A szöveget azóta sokan osztották tovább, köztük Törley, aki szerint a gyerekek tájékozódáshoz való joga és a pedagógusok szakmai autonómiája is súlyosan sérül a jogszabály miatt: „A gyerekek legelsőbbrendű érdeke, hogy nyíltan beszélgethessenek, válaszokat kaphassanak, ismereteket szerezhessenek arról, amilyenek ők és amilyenek a társaik. Ez egy teljesen szakmai pedagógiai kérdés.”

(Forrás: 444.hu)

Ilyen körülmények között csak a legelszántabbak mennek kémiatanárnak

Fontos szót ejteni arról is, hogy a diploma kézhez kapása után a pályakezdő tanárok nagyon változatos körülmények között kezdik meg a munkát. Egy részük elitiskolákba, vagy legalábbis olyan helyekre kerül, ahol – főként a gyermeküket orvosi, gyógyszerészi pályára szánó szülők kedvéért – van emelt szintű természettudomány-oktatás. Mások viszont olyan, az országos átlagnál rosszabb körülmények között működő oktatási intézményekben kezdenek tanítani, ahol nemcsak azzal szembesülnek, hogy kevés a fizetés, hanem azzal is, hogy nem tudják az érdekeiket érvényesíteni, nincs pénz eszközökre és kísérletekre, de a gyerekeket és a szülőket sem érdeklik ezek a tárgyak, csak az a fontos, hogy görbüljön a jegy.

(Forrás: 24.hu)

Tanulmány: a digitális oktatás jelentősen visszavetette a gyerekek fejlődését

Az első vizsgálatok eredményei szerint nagy a lemaradás a gyerekeknél a digitális oktatás miatt – mondta az InfoRádiónak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára. A kutató szerint a járványidőszak miatt még több lehet a magyar diákok között a funkcionális analfabéta. Csapó Benő azt is hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatást nem lehet teljesen a tanárokra hárítani, a problémát célzottan kidolgozott programokkal lehet megoldani.

(Forrás: Infostart)

A minőségi élet alapja az iskola

Valamennyien tudás nélkül születünk; ebből a szempontból egyenlők vagyunk. Ugyanakkor esélyünk sincs arra, hogy egyedül, kizárólag saját érdekeink mentén akárcsak a töredékét is megismerjük a korábbi generációk által felhalmozott értékeknek. Az a dolgunk és egyben a felelősségünk is, hogy átvegyük az örökséget, és saját eredményeinkkel gazdagítva továbbadjuk gyermekeinknek. Az irdatlan sok ismeret átörökítése igazi tanári feladat. Ő az, aki értelmezi, logikai rendbe rakja a rá eső ismeretek halmazát, feltárva a belső összefüggéseket is. És ezzel megértésre alkalmassá is teszi.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Évről évre nő a munkára kényszerített gyermekek száma

Az elmúlt négy évben 8,4 millióval nőtt a munkára kényszerült gyerekek száma, így jelenleg mintegy 160 millió, gyermekmunkát végző kiskorúról tudni világszerte. A koronavírus-járvány jelentősen nehezíti a gyermekmunka visszaszorítását, és veszélybe sodorja az ezen a téren eddig elért eredményeket is – többek között ezek a legfontosabb megállapításai a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) által csütörtökön közzétett jelentésnek. Kiderült, a pandémia nyomán rengeteg felnőtt vesztette el a megélhetését, így sok családban a gyerekek váltak kenyérkeresővé. Az ő helyzetüket tovább nehezíti, hogy a megbetegedések, illetve a járványügyi rendelkezések miatt sok iskola is bezárt. A közzétett adatok szerint a vidéki térségekben a gyermekmunka közel háromszor gyakoribb, mint a városokban.

(Forrás: Népszava)

Melyik iskolába ment be valaki és győzködte a gyerekeket, hogy váljanak homoszexuálissá? (Hanganyag)

A homoszexualitást tabusító törvény életbe lépése után megváltozhat az élet az iskolákban is. A részletek ugyan még nem teljesen világosak, de sok diák és tanár életét felboríthatja, ha nem beszélhetnek valamiről. Balatoni József a Fülkében.

(Forrás: hvg.hu)

Egy német orvos horrormeséket írt a gyerekének, száz évvel később ezekkel gúnyolták Hitlert

A legenda szerint az egész úgy kezdődött, hogy Hoffmann képeskönyvet akart venni karácsonyra a hároméves kisfiának, de nem talált megfelelőt, ezért írt egyet. Hoffmann-kutatók utólag úgy vélik, hogy a mesék nagy része már korábban megvolt a doktor fejében, és fiatal páciensein „tesztelte” is a sztorikat, de tény, hogy az első kéziratot a kisfia kedvéért alkotta meg, saját rajzaival színesítve a történeteket. Hoffmann járt egy könyvklubba is, az ottani klubtársaknak is megmutatta műveit, és a ő bátorításuk hatására publikáltatta a meséket. Az első kiadás 1845-ben jelent meg, eredeti címével vagy 170 évvel megelőzte a kattintásvadász Buzzfeed-cikkekét: Lustige Geschichten und drollige Bilder mit 15 schon kolorirten Tafeln für Kinder von 3–6 Jahren, azaz Vidám történetek és bohókás képek 15 szépen színezett tablóval, 3–6 éves gyerekeknek.

(Forrás: telex)

EGY ELŐÍTÉLETES TÁRSADALOMBAN AZ ISKOLA IS ELŐÍTÉLETES

A legnagyobb igazságtalanság a felvételi rendszerben tehát nem az, hogy egy írásbeli, illetve szóbeli teszten való teljesítményhez köti a felvételt. A feszültséget az a társadalmi nyomás növeli, ami a diploma, de legalábbis érettségi megszerzését tartja a társadalmi státusz megtartása feltételének vagy a kitörés lehetőségének – nem ok nélkül. Ha nagyobb a verseny, a válogatás szempontjai is nagyobb mértékben érvényesülnek. Így az osztályozás logikája, a társadalomban meglévő, így a pedagógusokat is átható társadalmi előítéletek, illetve az, hogy a tanuló melyik megyébe született, sokkal nagyobb mértékben számítanak, függetlenül a tudástól és a képességektől. Vagyis jelenleg nem a felső- és középosztálybeli gyerekeknek van igazán vesztenivalójuk, hanem a tőlük különböző csoportok gyerekeiért izgulhatunk igazán.

(Forrás: Qubit)

AZ A GYEREK, AKI A MESÉKBŐL MEGISMERI A HÉTFEJŰ SÁRKÁNYT, KÉSŐBB A KONYHÁSNÉNIVEL IS BÁTRAN SZEMBENÉZ

A járványhelyzet miatt még nézők nélkül, de már nem a virtuális, hanem a valós térben megrendezett és a YouTube-on élőben közvetített eseményen a Grimm-testvérek szándéktalanul sikeres mentőakciójától az uniformizáló Benedek Eleken át a folklorisztikai egyéniségkutatásig számos téma terítékre került. A hallgatóság például megtudhatta, hogy a nemzeti jelző aligha ragasztható rá a népmesékre, amelyek, amennyiben valódiak, egyáltalán nem didaktikusak.

(Forrás: Qubit)

Ha nincs, akivel a szexről lehetne beszélni az iskolában, akkor marad a net

Úgy akarja kitiltani a szexuális neveléssel foglalkozó civil szervezetek egy részét az iskolákból a kormány, hogy a tanárképzés alatt egyáltalán nem készítik fel a leendő pedagógusokat, hogyan beszélgessenek diákjaikkal a témáról. Szerencsés esetben a védőnő segít, a legtöbb gyerek viszont még mindig a pornóból tájékozódik. Szakemberek attól tartanak, hogy a listázás miatt a gyerekek nem kapnak elég információt, pedig igenis igénylik, hogy a nemi identitásról, vagy akár a homoszexualitásról is beszéljenek.

(Forrás: hvg.hu)

Milyen volt gyermeknek lenni 2020-ban?

Ahogyan az alapítvány írja: 2020 a legtöbbek számára egyet jelentett a koronavírussal. A globális járvány mindenki hétköznapjait felforgatta, alapjaiban változott meg az, ahogyan a családok és gyerekek szabadidejüket töltik és hogy mennyit látják egymást. Ebben a helyzetben felértékelődött az internet, az orvosi ellátás és az anyagi biztonság szerepe. A jogalkotást és a kormányzati döntéshozatalt fokozott figyelem övezte, ezzel együtt pedig megnőtt a jelentősége a bennük való bizalomnak és az állampolgári felelősségtudatnak. A Hintalovon szerint a gyermekjogok érvényesülése nem csupán a civilek „gumicsontja”, összességében a rendőrök, a bírók és a hivatali ügyekben eljárók számára is releváns témakör. A gyermekjogok ugyanis egyben az állam ígéretét jelképezik arra, hogy a 18 éven aluliak biztonságos, támogató környezetben nőhessenek fel, biztosítva azokat a feltételeket, amik az egészséges fejlődéshez, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.

(Forrás: mérce)

Tényleg pedofil-nyilvántartás kell a gyermekek védelméhez?

Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza lapunknak azt mondta, a gyermekek védelme mint legitim cél nem vitatható, így azt kell vizsgálni, hogy az adatbázis létrehozása ezt a célt szolgálja-e, és a jogszabály tartalmazza-e a megfelelő garanciákat. Ezen a téren szerinte vannak hiányosságok, például nem tudni, hogy mennyire közeli hozzátartozói viszonyban kell állni egy kiskorúval ahhoz, hogy valaki kereshessen az adatbázisban, illetve semmilyen megkötés nincs a tekintetben, hogy kiről lehet információt lekérni. Remport szerint az ismertetett keretrendszer nem zárja ki a visszaéléseket, mert bár valamilyen módon másolhatatlanná tennék az adatokat, nincs garancia arra, hogy valaki ne ragadjon papírt és tollat egy saját nyilvántartás elkészítéséhez. „Ehhez kapcsolódó probléma, hogy nem világos, a visszaéléseknek milyen következményük lehet. A tervezet csak a tilalmazott magatartásokat sorolja fel, de nem tisztázza, hogy a jogsértéseknek mi a szankciója” – tette hozzá.

(Forrás: 24.hu)

Tartottak a tanárok attól, hogy sok lesz a vérző orrú gyerek

A Nemzeti alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három olimpiai sportág, a birkózás a cselgáncs és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek (MBSZ, MJSZ, MKSZ), valamint a Magyar Diáksportszövetség (MDSZ) és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg. A Nemzeti alaptantervben (NAT) 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a küzdősportok strukturált képzése. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a küzdősportok magas szintű oktatását. A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában már hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Tényleg betiltják a homoszexuális írókat?

Egyáltalán nem, különben is, ki olvas bárkit ilyen alapon? Ezek az írók nem a homoszexualitásról írt műveik miatt váltak klasszikussá, mert különben Romeó és Romulus lenne a hírös dráma címe. Ezek az írók nem azért kanonizálódtak, mert homoszexuális propagandát csináltak, egysíkú, önismétlő művészekként. Ha írtak is erről, más témájuk is volt, sőt. Lássuk például Faludyt. Tény és való, hogy csak ő bírt versének, prózájának hőse lenni, de nem minden verse és könyve szólt arról a minőségéről, hogy férfiakhoz (is) vonzódott. Ezek az írók nem azért nagy írók, mert a homoszexualitást propagálták, vagy csak erről írtak. Aki ezt állítja, az ideológiák rabja. Az életművük ennél sokkal gazdagabb.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Arató László: A törvény szövegében és tartalmában is kirekesztő és primitív (Interjú a Magyartanárok Egyesületének elnökével)

Vannak szerzők, akiknél a homoszexualitásuk vagy az ilyen témájú alkotásaik nem feltétlenül kell hogy tárgyát képezzék az oktatásnak. Kölcsey életműve például megáll a Szemere Pál iránt érzett plátói érzelmek nélkül is, ráadásul a vele való levelezése vagy a hozzá írott versei nem az életműnek az iskolai anyagban szereplő darabjai. Nála tehát nem muszáj kitérni erre, nem sérül a róla alkotott képünk ennek tudása nélkül. Viszont Szapphó leszbikus irányultsága az életmű része, nála nem lehet ezt a tényt elhallgatni, ráadásul leszbikus szavunkat is az ő leszboszi származásának köszönhetjük. Vagy itt van Anakreón Engem a szerelem… című verse, itt is egyértelmű, hogy az idős ember vonzódása egy olyan fiatal – leszboszi – nőre irányul, aki nem az ő szerelmét viszonozza, hanem egy fiatal társnőjének dobja a labdát, ami egyértelműen azt jelzi, hogy saját neméhez vonzódik. Ezekben az esetekben ezt a vonzódást nem lehet eltitkolni és nem lehet ezeket a költőket nem tanítani. Hiszen Szapphó az európai (szerelmi) líra kezdete.

(Forrás: index)

„A gyerekirodalom nem lehet képmutató” – tiltakoznak a gyerekkönyvesek a melegellenes törvény ellen

Berg Judittól kezdve Kiss Noémin át Tasnádi Istvánig írók, illusztrátorok, könyvkiadók, a gyerekkönyves szakma több mint kétszáz képviselője nyilatkozatban ígéri, hogy valljuk és vállaljuk, hogy munkánk során – a jövő felnőtt generációja iránt érzett legnagyobb felelősségvállalással – ezt követően is törekedni fogunk arra, hogy a létező társadalmi sokféleség a maga valóságában jelenjen meg alkotásainkban, szövegeinkben és képeinkben, ahogyan azt is, hogy minden számunkra rendelkezésre álló eszközzel kiállunk minden olyan pályatársunk mellett, akit ilyen tárgyú alkotói tevékenysége okán hátrány vagy megvetés érhet.

(Forrás: hvg.hu)

A kötelező olvasmányok listáját is át kell írni a melegellenestörvény után?

Egy sor irodalom-tananyagot közvetlenül is érinthetnek a napokban elfogadott pedofilellenes és egyben melegellenes törvény sokszor nehezen értelmezhető passzusai. A Nemzeti alaptantervben leírtakban sok olyan anyag szerepel, aminek a tanítása elképzelhetetlen a nemi identitással, esetleg a nem hagyományos családmodellel kapcsolatos témák kerülésével. A kötelező irodalomként előírt könyvek között nem nagyon van ilyen, de az irodalom tanításában sok fejfájást okozhat majd az új törvény. Az eddig is sokszor politikai alapon megváltoztatott irodalomtananyagot egy újabb szempontból kell felülvizsgálni.

(Forrás: hvg.hu)

Fideszes „családi életre nevelés” és pornó: ez a két lehetőség maradhat a szexuális „felvilágosításra”

A PATENT és a NANE jelenleg két iskolai felvilágosító programot is futtat közösen, az Együtt egyenlően-t, amely egy nők és gyermekek elleni, elsősorban párkapcsolati erőszak megelőzését célzó foglalkozás, valamint a Kapcsolódj be! programot, amely elsősorban szexuális felvilágosítással és általában a szexszel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Mindkettő kifejezetten népszerű, csak a járványügyi korlátozások legutóbbi feloldása óta 200 gyereket értek el velük a szervezők, mostanában pedig nagyjából heti két megkeresést kapnak iskoláktól. Ezekben a programokban nincsenek olyan elemek, amik kifejezetten csak az LMBTQI fiatalokkal, vagy a homoszexualitással foglalkoznának, de „teljesen alapértelmezett”, hogy beszélnek a melegségről a kereteiken belül.

(Forrás: Mérce)

„A magyar oktatás olyan, mint egy nagy lyukas fazék, amiből egyszerre 30 helyen folyik a víz”

„Ezért sokan azt gondolják, hogy úgysem lehet minden problémát megoldani, hagyjuk az egészet. Mi viszont arra jutottunk, hogy bármilyen sok is a lyuk a fazékon, azonosíthatók a fő lyukak, fő problémák. Ezeket kellene először megoldani, és aztán a többi szinte magától megoldódik”- mondta Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, aki hétfőn mutatta be egy konferencián az intézet által készített oktatáspolitikai javaslatcsomagot.”A javaslatcsomag körülbelül 70 oldalas, készítői szakemberekkel, pedagógusokkal beszélgettek, hogy feltárják a problémákat és elkészítsék a javaslatokat, amikkel rövid és hosszú távon is jobb lehetne a magyar oktatáspolitika.

(Forrás: 444.hu)

Kiderült, hogyan halad a magyar gyermekek oltása

\"Az ország néhány oltópontján már vasárnap elkezdték a gyermekek oltását, és jövő héten már a házi gyermekorvosoknak is lesz lehetőségük arra, hogy saját pácienseiket beoltsák\" – mondta Havasi Katlain, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is, hogy nagy a szülői érdeklődés, sokan szeretnék, ha a nyár nyugodtan, gondtalanul telhetne és az ősszel is úgy engedhetnék iskolába a gyermekeiket, hogy nem kell attól tartani, hogy egy új mutáns esetleg a gyerekeknek is súlyosabb betegséget okoz. Azt tapasztalta, hogy azok a szülők, akik saját maguk oltását fontosnak tartották, elsőként keresték a védekezés lehetőségét a gyermeknek is.

(Forrás: Infostart)

Egyre durvább bandaháborúk és iskolai zaklatások Franciaországban

Franciaországban az utóbbi időben drámaian megnőtt a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények és erőszakos támadások száma, melyeknek a napokban halálos áldozata is volt. Az ország északi részén, Normandiában egy Rouen közeli településen, Sotteville-lès-Rouen-ben június 13-án vasárnap a késő esti órákban két rivális banda csapott össze. A dulakodás során leszúrtak egy 16 éves fiút, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy életét vesztette. A kiérkező rendőrök fegyvereket találtak a fiú holtteste közelében, ezért szándékos emberölés miatt indítottak nyomozást.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az osztályzás viccé vált, ősztől változás kell az iskolákban

„A frontális oktatásról már régen kiderült, hogy idejétmúlttá vált. Bizonyítottan hatékonyabb, ha a gyerekek párokban, csoportokban dolgozhatnak, ha közük van egymáshoz a tevékenység során. Erre pedig az online oktatás keretében is van lehetőség. Az is megmutatkozott, hogy a tanterv túl sok, és gyakran felesleges lexikális tudást követel, és ennek a merev számonkérése rengeteg kudarc forrása. Feltétlenül nehezítette az eredményes munkát, hogy mind a gyerekek, mind a pedagógusok digitális kompetenciája viszonylag alacsony szinten áll.”

(Forrás: index)

Gulyás Márton: A putyini mintára készült homofób törvény végszavazását bojkottálni kell

Ahogy azt a Patent Egyesület helyesen és éleslátásról tanúbizonyságot téve megjegyezte (szó szerint idézem): „a kormány a kiskorúak védelme mögé bújva lehetetlenítené el az iskolai szexuális felvilágosítást. A feminista és LMBT-szervezetek várhatóan egytől-egyig tiltólistára kerülnek, pedig óriási igény van egyes civil szervezetek iskolai felvilágosító és érzékenyítő tevékenységére. A kormány az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a Családi Életre Nevelés (CSÉN) fejlesztésére és terjesztésére. A CSÉN-foglalkozásokon ahelyett, hogy a kamaszok valódi kérdéseire és igényeire reagálnának, csak az önmegtartóztatást és az egyenlőtlen nemi szerepeket sulykolják. Ezzel párhuzamosan a gyerekekre felfoghatatlan mértékben ömlenek a pornográf tartalmak. (...) Tiltás és tabusítás helyett arra van szükség, hogy a gyerekek nyíltan beszélhessenek és kérdezhessenek, csak így van arra esély, hogy felnőve egyenlőségen és kölcsönösségen alapuló, erőszaktól mentes, önálló és autentikus szexualitást és párkapcsolatot alakítsanak ki - ez a jog mindenkit megillet, szexuális orientációra való tekintet nélkül.”

(Forrás: 444.hu)

Zselici vallomások. Visszatekintés egy pedagóguspálya alkonyán az eszmélés éveire. Szücs-Gáspár Borbála írása

Látom magamat a zselici dombok között kószálni, a meggyfa tetején kemencében sütött kenyérrel a kezemben pirosló gyümölcsöt enni. Látom az árkot, ahol „ároklityást” játszottunk az utca gyerekeivel, vagy „hivomáztunk” háztetőre dobott rongylabdával és kidobóztunk. Látom a völgyek ölén siető Almás-patakot, a bólogató fűzfákat, tavasszal a lápos réten kiviruló gólyahírt. Látom az egy tantermes iskolát, ahová minden héten másik két gyerek vitte a fát begyújtani hajnalban, hogy mire jön a többi tanuló és a tanító úr, meleg legyen. Látom a lovaskocsikat a közeli városba hajtani, és apámat, amint kézikocsival „liferálja” a megrendelőnek legyártott bútorokat.

(Forrás: tani-tani online)

A pedagógusok mentális felépüléséről is gondoskodni kell a nyári szünetben

Megindult a visszaszámlálás, mindössze két nap maradt hátra a tanévből, amely – a tavalyihoz hasonlóan – idén is rendhagyó volt. A digitális oktatás a pedagógusok, a diákok és a szülők életét is megnehezítette, a hónapokon át tartó bizonytalanságnak pedig hosszú távú következményei lehetnek. A szakemberek szerint a gyerekek jövője érdekében mihamarabb meg kell szervezni a pedagógusok talpra állását.

(Forrás: index)

Milliárdos profitot hozott a nyögvenyelősen működő digitális oktatás

Bár az iskolák informatikai rendszere nem bírta a digitális oktatás terhelését, de a rendszer fejlesztésében és üzemeltetésében részt vevő eKréta Informatikai és SDA Informatika Zrt.-nek így is jó éve volt a 2020-as. A két vállalat meghatározó tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki korábban üzlettársa volt Palkovics László innovációs miniszternek. Az eKréta tavaly megduplázta az árbevételét, beszámolója szerint ennek részét képezte a Kréta szoftver „terméktámogatása”. Így a forgalom 6,3 milliárd forintra emelkedett, amiből egymilliárd forint lett az adózott eredmény, vagyis a tiszta haszon. Ezt a pénzt a tulajdonosok egyelőre eredménytartalékba helyezték.

(Forrás: hvg.hu)

A szólásszabadság és a gyermekjogok védelmében

A lényeg, hogy a környezeti hatásoknak nem egyszerűen szerepe van, hanem döntő többség esetén az a nagyobb súlyú. A környezeti hatások értelemszerűen gyermekkoriak, mivel akkor formálódik a személyiség. Felnőtt ember képes lehet a negatív környezeti hatások kivédése, vagy ha nem, lelke rajta. Ám erre a gyermek nem képes és tőle el sem várható. Mivel ez a helyzet, a társadalomnak és a politikának, a kormánynak és a törvényhozásnak feladata van. Ezt foglalta az alaptörvénybe az elhíresült 9. módosítás. E feladat az alapismereteknek biztonságot adó egyértelműséggel való bevésődésének biztosítása, az egyértelműségek megkérdőjelezésének megakadályozása. A szóban forgó T/16365/15. számon beadott módosító javaslat erre tesz kísérletet. Hogy milyen színvonalon és hatékonysággal, azt végső soron az arra hivatkozó gyakorlat dönti majd el.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Lovász László: Tudományellenességnek is tekinthető, amit a kormány tesz

A kínai egyetemek, mint a sanghaji Fudan vagy a pekingi Tsinghua Egyetem, több nemzetközi rangsorban előkelő helyen szerepelnek. Azt is érdemes hozzátenni, például a természettudományok terén nem érdekes, hogy az egyetem alapszabályában mennyire jelenik meg a Kínai Kommunista Párt iránti elköteleződés. Összességében viszont úgy gondolom, jobb lett volna, ha a már meglévő magyar egyetemek fejlesztésére fordítják a Fudanra szánt pénzt és energiát. Nagyon aggaszt, hogy Magyarországról már az érettségi után egyre több fiatal elmegy külföldre továbbtanulni, sokan nem is találkoznak a magyar tudománnyal, a magyar professzorokkal. Persze a tudomány egy nemzetközi dolog, a kutatók sokat költöznek kutatási feladataik miatt, csak az a baj, hogy Magyarország ennek a folyamatnak általában a vesztes felén van.

(Forrás: Népszava)

Hamarosan lemond rektori tisztségéről Mocsai Lajos, de nem tűnik el

A Pedagógus napi ünnepségen tartott köszöntő beszédében Mocsai azt mondta, a modellváltás levezénylése lesz a feladata, ezzel azonban összeférhetetlen, hogy rektori állását is megtartsa.A modellváltásról szóló döntést Testnevelési Egyetem Szenátusának ellenszavazat nélkül fogadta el. \"A kuratóriumot kijelölő fenntartó részéről az a döntés született, hogy oktatói és vezetői múltam, továbbá az, hogy korábban menedzser-igazgatóként is irányítottam az intézményt, alkalmassá tesz a megtisztelő pozíció betöltésére. Mindez azzal jár, hogy a kuratórium elnökeként oktathatok az egyetemen, de a saját vezetőm nem lehetek, így a rektori pozícióról le kell mondanom. Elindul tehát egy folyamat: új rektori pályázat kerül kiírásra és az új vezetőt a Testnevelési Egyetem Szenátusa javasolja a kuratórium számára, aki várhatóan ősztől veheti át a TE rektori posztját\" - mondta a hamarosan leköszönő rektor.

(Forrás: hvg.hu)

OKOS MAGYARORSZÁG

Az ország és polgárai sikereinek kulcsa ma is a mindenki számára elérhető, jó minőségű tanulási lehetőség, amely kreativitásra, közös tevékenységre, a modern technológia felhasználására, önálló gondolkodásra készít fel, és amely minden tanuló számára esélyt teremt és csökkenti a társadalmi hátrányokat. Ehhez olyan oktatási rendszer kell, amely használható, korszerű, mindenki számára elérhető tudást nyújt, lehetővé téve a tanulók sokoldalú képességének és tehetségének kibontakoztatását, a sikeres élethez és munkavégzéshez szükséges kompetenciák megalapozását, és támogatja a személyiség fejlődését. Az oktatási rendszer az óvodától kezdve egészen a felsőfokú tanulmányokig és a felnőttképzésig olyan egységes egész, amely egész életünkön végigkísér bennünket. Az oktatással kapcsolatos folyamatok szakszerű és egységes kezelésére elengedhetetlen, hogy az oktatás minden területét (a köz- és felsőoktatást, a szakképzést és felnőttképzést is) átfogó Oktatási Minisztérium működjön, a szakmai konzultációk és az érdekegyeztetés rendszere épüljön újjá, és a döntéseket támogató oktatáskutatói háttér épüljön ki.

(Forrás: Közös Alap)

Senki nem akar iskolaigazgató lenni, ezért gyorstalpalón próbálják kiképezni az új generációt

A probléma megoldására a Távoktatási és Továbbképzési Intézet olyan képzést indít, ahol egy átlagos pedagógus havi fizetésének másfélszeresét befizetve tanévenként, rekord rövidségű idő alatt közoktatási vezetővé képeztetheti magát. Jelentkezhet bárki, aki pedagógus szakvizsgával és legalább három év pedagógiai szakma gyakorlattal rendelkezik. A képzés négy féléves, a megszerezhető diploma államilag elismert, a Kodolányi János Egyetem pecsétje kerül rá. Ráadásul még kedvezményes tanulmányi rendet ígér. Hogy ez pontosan mit is jelent? Az első két félévet négy nap alatt, online végezhetik el a résztvevők a nyár folyamán. Azaz személyes jelenlét nélkül, kevesebb, mint egy munkahét alatt teljesítenek egy egyetemi évet. Ha ezek után szeptembertől júniusig teljesítik a második tanév követelményeit is, akkor hipp-hopp, 12 hónap alatt már intézményvezetővé is képezték magukat. A konzultációk látogatása nem kötelező, de ajánlott.

(Forrás: b1.hvgblog)

Tényleg népszerűbb lett a szakképzés, de a számokkal azért baj van

A tavalyi év nagy változása, hogy 2020. július 1-jén a szakképzés és a köznevelés szervezetileg és szabályozásilag teljesen különvált. Ez többek között azzal jár, hogy annak, aki a felvételi statisztikáknál mélyebben kívánja elemezni a továbbtanulási adatokat – mint tette ezt a G7 cikke –, szembesülnie kell azzal a problémával, hogy a 2020/21-es tanévtől a köznevelési statisztikából a szakképző iskolákra, és ezzel a középfokon tanulók mintegy kétharmadára vonatkozó statisztikai adatok nagyrészt kimaradtak. E tanévtől ugyanis a szakképző, illetve a köznevelési intézmények más-más rendszerben kell jelentsék adataikat: előbbiek továbbra is a köznevelés információs rendszerébe (KIR), utóbbiak viszont a Szakképzési Információs Rendszerbe (SZIR). A köznevelési intézmények létszámadatai továbbra is megtalálhatók az Oktatási Hivatal által közzétett adatbázisban, a szakképző intézmények létszámadatai viszont jelenleg nem elérhetőek. Hab a tortán, hogy a változás nem szembetűnő, mivel az úgynevezett többcélú intézmények – tehát ahol például gimnáziumi és technikumi képzés is van – egy része továbbra is a KIR-ben szerepel. (Juhász Ágnes)

Ónody-Molnár Dóra: MÁRIUSZ VALLOMÁSA

Révész Máriusz a minap elment a Partizánhoz, ahol az oktatás állapotáról is beszélt. A fideszes képviselő, aki 1998 óta ül a Parlamentben és a negyedik Orbán-kormányt szolgálja ki, olyanokat mondott, hogy „nehezen magyarázható, hogy a PISA-felmérések alapján az elmúlt tíz évben nem javult számottevően a tanulók teljesítménye”. Meg olyat is, hogy „az oktatás színvonalának emelkedéséhez elengedhetetlen lenne a pedagógusok fizetésének emelése”, s a tanári fizetéseket kifejezetten alacsonynak nevezte. Igen, ez kétségtelenül így van. Azonban a tanulói teljesítmények javulásának elmaradása (több területen: romlása) egyáltalán nem magyarázható nehezen. Az összes komoly szakértő előre elmagyarázta, mi lesz a következményük azoknak az oktatási törvényeknek, amelyeket Révész fegyelmezetten megszavazott.

(Forrás: Jelen)

Tovább szűkítik a tankönyvpiacot

A jövőben már nemcsak az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello), hanem egy külső gazdasági társaságot is bevonva látná el a kormány a tankönyvek előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A köznevelési törvény nemrégiben elfogadott módosításával ugyanis felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy rendeletben jelöljön ki egy (vagy több) gazdasági társaságot az említett feladatokra. A módosítás indoklásában mindössze annyi szerepelt, hogy minderre a \"költséghatékony és zavartalan tankönyvellátás biztosításához\" van szükség, cél, hogy az iskolákba \"a nemzeti oktatáspolitikának és az aktuális iskolai követelményeknek megfelelő, jó minőségű tankönyvek kerüljenek\". Azt is kikötötték, hogy a Kellonak mint tagnak legalább minősített többségű befolyással kell rendelkeznie a kormány által kijelölt gazdasági társaságban.

(Forrás: Népszava)

PEDAGÓGUSNAP 2021: FRÁZISOK ÉS DÜHÖDT VAGDALKOZÁS

Pedagógusnapi postánk tartalmából két üzenetet bontunk ki most együtt: Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök nekünk intézett sorait. Idén a közoktatásért felelős államtitkár publicisztikával köszöntötte a pedagógusokat a kormányhoz közel álló országos napilapban, a miniszterelnök pedig egy „Tisztelt Pedagógus!” megszólítású, személyes levélben gratulált.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Stresszmentes tanulással rúgja be a kaput a magyar cég – a példa a videójátékok világa

Motiváltabbak lettek a gyerekek, meglódult a tanárok kreativitása, így mindenki jobban érezte magát az amúgy elátkozott digitális oktatás alatt. Legalábbis azokban a sulikban, ahol a pedagógusok bevezették a Hashtag.school videójátékokban megszokott, gamification jellegű digitális értékelési módszerét vagy a tananyagszerkesztő programját, amiben játékos feladatokat állíthattak össze a gyerekeknek. Prievara Tibor angoltanár és befektetőtársainak startupja eredetileg nem a digitális oktatásra, hanem a hagyományos, tantermire készítette el a rendszerét, de a járvány alatt mindent ingyen kínált a tanároknak és a diákoknak. Mindeközben a cégeknek szánt e-learning-modulok eladásából élt.

(Forrás: Forbes)

A pedagógiai fordulat, amely felszabadíthat bennünket

A Fordulat 28. lapszáma nem pusztán elméleti szinten beszél a kritikai pedagógia lehetőségeiről, hanem olyan szerzők és szerkesztők munkáján keresztül, akik a mindennapokban is ilyen kezdeményezésekben dolgoznak: kisgyerekekkel, általános és középiskolásokkal, egyetemistákkal, segítő szakmában dolgozókkal és pszichológusokkal, fogvatartott emberekkel, elnyomott csoportokkal és civil szervezetekkel. A szerzők saját tapasztalataikból kiindulva mutatják be a kritikai pedagógia legfontosabb értékeit, elméleti és gyakorlati kihívásait. Olyan őszinte kérdésfelvetésekkel, mint hogy hogyan tudunk létrehozni egyenlő tanár-diák viszonyt, vagy hogy a tanulási folyamat és a rendszer vizsgálata hogyan ne eredményezze a reménytelenség érzését a résztvevőkben. Megismerhetjük az egységesnek tűnő kritikai pedagógia-fogalom mögött lévő eltérő elméleteket és a kritikai pedagógia meghaladásának lehetőségeit, bevezetést kaphatunk a kísérleti pedagógia alapvető logikáiba, valamint felvázolódik egy potenciális baloldali magyar oktatáspolitika körvonala.

(Forrás: mérce)

Sokan nem tudnak középfokú nyelvvizsgát tenni – átalakítást sürgetnek a nyelviskolák

Egy átlagos diák hozzávetőlegesen ezer órát tanul nyelvet az érettségiig a hazai közoktatásban, többségük mégis képtelen középfokú nyelvvizsgát tenni, ezért alapjaiban alakítaná át a hazai nyelvoktatást a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Úgy véli, hogy nulladik lépésként egy részletes felmérésre, majd tervezésre lenne szükség, továbbá a tanárképzés újragondolására, a nyelvi előkészítő évfolyamrendszer megerősítésére. Ez egy évtizedes program, ami széles körű társadalmi egyeztetést igényel.

(Forrás: Infostart)

Maruzsa Zoltán: Hírgyártás a tanügy frontján

A rendszerellenes küzdelem igazi elit katonái azonban nem ezek a csoportok, hanem akik a hangszórót a kezükbe adják. Mindegy is, hogy mit mondanak, manapság elég a kattintásvadász szalagcím, mint most a napokban, amikor Elmaradtunk az OECD-átlagától vagy Gyengén teljesítenek a tanulóink címen jelentek meg írások. Ezek rendkívül célzott, negatív üzenetek, anélkül is, hogy elolvasná az ember, miről is szól az adott cikk. A cél nem is ez, csak a negatív üzenetek átvitele. Ha egy személy ellen irányulna, karaktergyilkosságnak hívnánk.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Érettségi eredmények 2021-ben: sokaknak okozott fejfájást a matek és a töri?

Május első hetében úgy tűnt, idén nem volt könnyű a matekérettségi és a töri is sokaknak okozott fejfájást. Ez a héten indított szavazásunkból is kiderült: a legtöbb hármas és a legkevesebb ötös is a töriérettségin lett. A ti visszajelzéseitek szerint az idei vizsgák több mint fele négyen vagy hármas lett, csupán a szavazók 40 százaléka kapott ötöst. Több, mint 57%-a az Eduline-on szavazó érettségizőknek a matekot találta a legnehezebbnek, 33%-uk pedig a törivel küszködött. A nyelvek (angol, német) 5-5%-ot kaptak, a magyarra viszont egyetlen szavazat sem érkezett, úgy tűnik ez nem jelentett nagy kihívást 2021 végzőseinek.

(Forrás: eduline)

A Fudan elviszi az embereket és a pénzt – ettől tarthat a magyar felsőoktatás

Nem a magyar hallgatóknak szól, elviszi a pénzt, a támogatókat, konkurenciaként jelenhet meg a magyar felsőoktatásban a Fudan Egyetem a felsőoktatási szakértők szerint. Az is komoly kételyeket és ellenérzéseket ébreszt vele szemben, hogy továbbra sem világos, hogy az egyetem pontosan milyen struktúrában működne.

(Forrás: hvg.hu)

Ezentúl a diákok is kiértékelhetik a tanárok munkáját – Romániában

Több mint egy éve téma, hogy az oktatás minőségének javítása érdekében nemcsak a tanárok kellene kiértékeljék a diákok eredményeit. Hanem a tanulóknak is meg kellene adni az esélyt, hogy véleményt mondjanak az oktatóik munkájáról. Tavaly tavasszal el is készült egy kérdőív, azonban a tanügyi szakszervezet ezzel nem volt elégedett, így átdolgozták. A jelenlegi verzió többnyire pozitív állításokat tartalmaz a tanárok teljesítményét illetően. A diákok 16 témában pontozhatják majd az oktatóik munkáját egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a legrosszabb, az 5-ös pedig a legjobb osztályzatot jelenti. - a Transindex.ro portálról

(Forrás: Transindex.ro)

Kompetenciamérés az iskolákban, elmaradtunk az OECD-átlagtól

Halász Gábor úgy véli, már az idei mérés eredményeiben észrevehető lesz a távoktatás hatása, amely valószínűleg elmélyítette a különböző hátterű, különböző társadalmi rétegekből érkező tanulók közötti szakadékot. Az, hogy mennyire voltak sikeresek a tanulásban a tanulók, alapvetően függött attól, hogy mennyire volt hozzáférésük az informatikai eszközökhöz, és ebben óriási különbségek voltak a különböző szociális hátterű tanulók és családok között. A felmérésben idén 3036 iskola több mint 278 ezer diákkal vesz részt: a 6. évfolyamból 91 994-en, a 8. évfolyamból 98 511-en, a 10. évfolyamból pedig 87 801-en. A sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját nem érinti a mérés.

(Forrás: index)

Felnőtt az oktatás mostohagyereke

Ha visszatekintünk az elmúlt 30 év szakképzéspolitikájának történéseire, akkor megállapíthatjuk, hogy a szakképzéssel kapcsolatos múlt elemző, tudományos módon nem lett feldolgozva, nincsenek kiérlelt szakmai álláspontok a magyar szakképzés történetét illetően. Ezért indokoltnak tűnik, hogy társadalmi felülnézetben áttekintsük, hogy a rendszerváltást követően a szakképzéspolitika milyen nagyobb korszakhatárokat jelölt ki, és ezekhez kapcsolódva milyen szakképzési modellek azonosíthatók be. Fontosnak tartottuk azoknak a vízióknak a felvázolását is, amelyek csak egy új paradigmába ágyazva képesek az elmúlt 30 évben megcsontosodott gondolkodásmóddal szakítani. Mottónk szerint „Nem lehet megoldani a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket” (Einstein).

(Forrás: Népszava)

Volt-e, van-e, lesz-eMagyarországon Freinet-pedagógia? Eredics Ágnes beszélget Porkolábné Kóra Zsuzsával

Porkolábné Kóra Zsuzsa a 80-as végétől tanított Freinet-szellemben, eleinte egy falusi iskolában, majd egy budapesti, tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára fenntartott oktatási intézményben. Részt vett a Freinet-műhelyek szervezésében; tapasztalatait, bevált technikáit megosztotta számos folyóiratban, valamint blogjában. Az interjú 2020 szeptemberében készült, részben egy ímélváltás, részben egy videóbeszélgetés formájában. Az interjú készítője Eredics Ágnes, aki a Wesley János Lelkészképző Főiskola pedagógia szakán (tanára, Gombocz Eszter javaslatára) diplomamunkája kapcsán kereste fel a kreatív ötletektől ma is sziporkázó pedagógust.

(Forrás: tani-tani online)

Több tucat iskolában van jelen a koronavírus

A korábbinál jóval alacsonyabbak a fertőzési adatok az oktatási-nevelési intézményekben, igaz, még mindig több mint 60 iskolában van hatályban jelenleg is valamilyen járványügyi intézkedés - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött tájékoztatásából. A szaktárca adatai szerint jelenleg az óvodák 0,15 és az iskolák 0,5 százalékában egy-egy csoport vagy osztály érintett rendkívüli szünet, illetve digitális munkarend elrendelésében. Ha az Emmi által korábban említett mintegy 13 500 iskolai feladatellátási-hellyel számolunk, az azt jelenti, hogy 65-70 iskolai helyszínt érinthet jelenleg valamilyen járványügyi intézkedés.

(Forrás: Népszava)

Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket

Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. És a helyzet csak rosszabb lesz.

(Forrás: hvg.hu)

65 százalékos pedagógusbér-emelés kellene, hogy maradjanak tanárok az országban - véli a Nemzeti Pedagóguskar elnöke

Horváth Péter szerint kevesen választják a fiatalok közül a tanári pályát, és ezen nem segít, hogy a fizetések nem követték a minimálbér mozgását. Nem követte a minimálbér mozgását, ezért „nem lehet kérdés, hogy rendezni kell a pedagógusok bérét” - mondta el az RTL Híradójának Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth elmondta, a 2013-as életpályamodell bevezetése óta rengeteg változás következett be, a legkellemetlenebb az volt, hogy a pedagógusok bére a minimálbértől elszakadt. Akkoriban 101 500 forint volt, most pedig a 170 ezer forintot közelíti.

(Forrás: Szeretlek, Magyarország)

A fideszes kormánybiztos szerint kaotikus a magyar iskolarendszer

Révész Máriusz korábban az oktatáspolitikai kabinet tagja volt. Elmondta, hogy az oktatás rendbetételéhez elsőként a pedagógus fizetéseket kéne rendbe tenni, az oktatás színvonalának emeléséért. Hozzátette, hogy a rendszerváltás legnagyobb tévedése az volt, hogy átalakították az iskolák szerkezetét. Úgy véli, hogy rendkívül bonyolulttá vált a középiskolák rendszere. Szintén nagy hibának nevezte a szabad iskolaválasztást is, ugyanis ezzel országos szinten komoly egyenlőtlenségek alakultak ki a diákok között, ugyanakkor érthető, hogy minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének.

(Forrás: alfahir.hu)

Öngyújtóval és fertőzéssel fenyegette általános iskolai tanárát két Somogy megyei diák

Mindketten évismétlők voltak, 14, illetve 16 évesen kerültek a hetedik osztályba. A házirendet folyamatosan megszegték, félévkor több tárgyból is bukásra álltak. Tavaly novemberben egy matematikaórán felálltak, és engedély nélkül akartak kisétálni, amikor a tanárnő rájuk szólt. Ekkor szidni kezdték őt, majd elállták az útját a tanári asztalnál. A 14 éves fiú ekkor a tanárnő arcához hajolva levette a maszkját, és többször ráköhögött, azzal fenyegetve őt, hogy megfertőzi. Társa egy öngyújtót tartott az arcához égő lánggal. Az iskolaőrtől egy osztálytársuk kért segítséget. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért felfüggesztett börtönt kért rájuk az ügyészség.

(Forrás: telex)

A magyar oktatás betegségeire finn recept hozhatja el a gyógyulást

Ha a XXI. században versenyképes oktatási rendszert akarunk teremteni, akkor bizony körül kell néznünk a fejlett világban, és haza kell hoznunk az itthon is adaptálható jó gyakorlatokat. A nemzetközi teszteredmények a kelet-ázsiai (Szingapúr, Kína, Japán) és észak-európai országok (Finnország, Észtország) kiemelkedő teljesítményét mutatják. Mivel a magyar társadalom kulturális vonásait tekintve egyértelműen a nyugati kultúrkörhöz tartozik, így az észak-európai példákhoz érdemes nyúlnunk. És valóban, a sokat emlegetett finn oktatás, bár nem tökéletes rendszer, de nagyon sok tanulsággal szolgál nekünk, magyaroknak. Annál is inkább, mert a finnek ott erősek igazán, ahol a magyar oktatási rendszer elbukik: az esélyteremtésben, az iskolák egységesen magas színvonalában, a modern gyermekközpontú pedagógiai gyakorlatban, a pedagógusok megbecsülésében és az innovációt támogató szabályozási keretekben.

(Forrás: mérce)

Semjén Zsolt: Az egyházi iskolák az ember teljességét szolgálják

Az egyházi iskolák az emberi személyiség teljességét látják és szolgálják a test, a szellem és a lélek összetettségében és egységében – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium sportközpontjának és vívótermének átadásán.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Vészesen ketyeg a közoktatás újabb időzített bombája

2020 őszén az országban csupán egyetlen helyen, mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves osztatlan kémia-fizika tanár szakos képzés. Rajta kívül voltak még bátor jelentkezők, tavaly 41 másik hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát. Az pedig már egy külön ügy, hogy ők itt végül befejezik-e tanulmányaikat, illetve rálépve a pedagógusi pályára, meddig maradnak a közoktatásban. Vagy már néhány éven belül választanak maguknak egy jóval jövedelmezőbb, magasabb presztízsű, valamint kevesebb emberi és szakmai kihívással járó munkát, hivatást. Ha a tendencia így folytatódik, 10-15 év múlva nem lesz, aki természettudományos tárgyakat, biológiát, földrajzot, fizikát, kémiát tanítson a gyerekeinknek – mondta el az Indexnek Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke.

(Forrás: index)

Kompetenciamérés az iskolákban, elmaradtunk az OECD-átlagtól

Az Oktatási Hivatal (OH) szerdán tartotta a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉST A KÉTEZRES ÉVEK ELEJÉNINDÍTOTTÁK, TEHÁT MOST MÁR TÖBB MINT HÚSZÉVES TÖRTÉNETE VAN – utalt vissza a kezdetekre Halász Gábor oktatáskutató. A legutóbbi eredmények szerint, a magyar diákok átlagpontszáma kismértékben javult a legutolsó felméréshez képest, de 2009 óta így is mindhárom területen romlás látszik: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben. Emelkedett a nagyon gyenge teszteket írók aránya is:

(Forrás: index)

L. Ritók Nóra: A családon belül

Egyszer azt a tanácsot is kaptam, igaz, azt a prostitúció kapcsán, de erre a területre is illik, mert általában bántalmazó kapcsolat a futtatás is. Szóval azt, hogy erősítenünk kellene a nőkben az áldozati szerepet, hogy jelentsék fel a futtatójukat, és ne vonják vissza a feljelentést, hanem tartsanak ki mellette. Igen, ez jól hangzik… elméletben. Ám a gyakorlatban ezt átvinni képtelenség. A lány, akiről a prostitúció kapcsán egyeztettem, értelmi fogyatékos. Integrálható volt, vagyis átgörgette az általános iskola, bár alapkészségek tekintetében nem sokat adott neki a rendszer. Felnőve nem lett gondnokolt, részlegesen sem. Mert felnőve senki sem törődik már ezzel a réteggel, akik a szükségleteik kielégítésében nem szorulnak segítségre, pl. fel tudnak öltözni, de önálló életre, felelős döntésekre, főleg olyanra, amiben gyerek is vállalható, nem képesek. Rendkívül manipulálhatók, gyakorlatilag rávehetők mindenre, anélkül, hogy éreznék a dolgok súlyát.

(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)

János vitéz – 14. rész – Tollár Ivett óravázlata

Taneszközök: laptop, vetítővászon, projektor, pendrive, nyomtatott szöveg (14. rész), papír, színes tollak, filcek, kis cetlik, érzelemkártyák, kalap/tarisznya. A felvezető foglalkozás célja: a monológban megjelenő életeseményekhez kapcsolódó érzelmek és kapcsolatok megjelenítésének segítségével a beleérző képesség fejlesztése. Felhasznált szakirodalom: Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 2013.

(Forrás: tani-tani online)

Zűrös gyerekek támogatói helyett kétségbeesett menekülők búvóhelyei lesznek a második esély-iskolák

Évekkel ezelőtt figyeltünk fel rá, hogy valami hirtelen megváltozott. Az iskola, ahol dolgozom, sokáig az úgynevezett “második esély”-iskolák közé sorolta magát: hozzánk kerültek azok, akik sehol máshol nem találták meg a helyüket, mert olyan problémáik voltak, amiket a közoktatás keretein belül működő intézmények nehezen tudtak elfogadni vagy kezelni. Tanulási. és magatartási zavar, hiperaktivitás, figyelemzavar, szerhasználat, családi problémák. Még 2015-ben, a beiratkozáskor tűnt fel, hogy a megszokottan “zűrös” gyerekek között egyre többen vannak olyanok, akikkel nincs semmi különösebb gond. Őket neveztem el akkor oktatási menekülteknek, ezzel jelezve, hogy olyan fiatalokról van szó, akik maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják a közoktatást, mert nem érzik magukat komfortosan az egyre szűkülő keretek között. Azóta eltelt öt év. Az “oktatási menekült” bevett és a gyakorlatban használt fogalommá vált szakmai körökben, a mi profilunk pedig lassan átalakult: második esély iskolából egérút-iskolává váltunk anélkül, hogy bármit is változtattunk volna a hozzáállásunkon és a kitűzött céljainkon.

(Forrás: allterkata blog)

Ónody-Molnár Dóra: ÁLMOK ÉS PORTRÉK – LÁTHATATLAN TANODA, LÁTHATÓ EREDMÉNYEKKEL

Magyarországon minden harmadik roma gyerek szegregált iskolába jár, ahol a lemorzsolódás esélye magas, a tovább tanulásé pedig nagyon alacsony. A Rosa Parks Alapítványnál óvodásokkal, iskolásokkal és a családjaikkal azért dolgozunk, hogy a gyerekek minél jobb iskolába járjanak és ott minél jobb eredményeket érjenek el, hogy aztán felnőttként megvalósíthassák a vágyaikat. Mi az inkluzív nevelésben hiszünk, ehhez nyújtunk segítséget intézményeknek és gyerekeknek is” – olvasható az Alapítvány céljai között. A Józsefvárosban lévő Tanodát nyolc éve még az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) hívta életre. És nem véletlenül itt: ez a városrész a romák által legsűrűbben lakott Budapesten, itt él a roma általános iskolások jelentős része is. A CFCF munkatársai pedig szerettek volna a kerületi gyerekeknek segíteni abban, hogy kikerüljenek a szegregált iskolákból. De nem csak jogi eszközökkel szerettek volna ezt elérni, hanem a tanulást segítő foglalkozásokkal is, így jött a Tanoda megalapításának ötlete.

(Forrás: Jelen)

Szakemberek érvelnek a gyermekek oltása mellett

Bár hazánkban egyelőre nem tervezik a 12 éven aluliak vakcinációját, több szakember is megerősíti: a legkisebbek beoltása saját egészségükre és a társadalom egészére nézve is kedvezően hat. Az MTA orvosi tudományok osztályának legfrissebb beszámolójából ugyanis kiderül: a vakcina felvételének köszönhetően a fertőzés terjesztése, a ritka szövődmények kialakulása, valamint a krónikus betegségben szenvedő gyermekek súlyos covid-fertőzése is megelőzhető.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Táboroztatás megalázóan alacsony bérért

Döbbenetesen alacsony órabérről adott számot az egyik pécsi általános iskola tanára, amikor arról írt a Facebookon, hogy a pedagógusok mennyi pénzért táboroztatják a diákokat az önkormányzat Balaton parti nyaralójában. Attól függően, mennyi gyerek jut rájuk a táborban, heti 25-50 ezer forint bruttó bérre jogosultak. Ennek a nettója 17-34 ezer forint. Miután ebből levonják a napi háromszori étkezés kétezer forintos díját hat napra (az érkezés napján csak vacsorát kapnak), marad 5-22 ezer forint. A táborban a pedagógusok folyamatos műszakban őrzik a gyerekeket, így a 168 órával elosztva kijön a 30-131 forintos, kézhez kapott órabér. Az alacsony díjazás miatt nemcsak a pécsi tanárok panaszkodnak, másutt sem tud jobban fizetni az önkormányzat. Országos problémáról van szó, ami ráadásul évek óta tart, s aminek következménye, hogy egyre nehezebb tanárt találni a táboroztatásra.

(Forrás: Népszava)

KI TANÍT MAJD FIZIKÁT, KÉMIÁT, BIOLÓGIÁT, FÖLDRAJZOT A GYEREKEINKNEK? – MÁR NEM HIÁNYSZAKMA A TERMÉSZETTUDOMÁNY-TANÁRI, HANEM KIHALÓFÉLBEN LÉVŐ HIVATÁS!

Ha nem is ettől a kétségbeejtő helyzettől hangos a magyar oktatáspolitika, a problémát egyértelműen észlelték a döntéshozók is, ezt bizonyítja, hogy néhány éve bevezették azt a lehetőséget az iskolák számára, hogy a fizikát, kémiát, biológiát és földrajzot egy tárgyként, természettudományok név alatt taníthassák. Ez a szakemberek szerint akár járható út is lehetne, hiszen a sokszor jó példaként emlegetett finn oktatási rendszerben is működik hasonló, de hangsúlyozzák, hogy nem mindegy, hogy egy jól átgondolt tanterv szerint valósul meg az összevont tantárgy, vagy vész esetére, kényszermegoldásként alkalmazható eszközként van jelen a tantervben. Sajnos itthon egyelőre az utóbbi teljesül, de már készül az integrált természettudományos tantárgy kerettanterve, illetve a hozzá illeszkedő tankönyv, aminek fejlesztésén Bárány Zsolt is dolgozik. Azt mondja, ez már nem egy összeollózott anyag lesz, hanem a különböző tudományterületek ténylegesen egymásra épülnek majd benne.

(Forrás: wmn.hu)

Hibáktól hemzseg az új szakképzési törvény

- Az új szakképzési törvényt érdemi előkészítés nélkül, rohamtempóban kezdték el bevezetni tavaly, a mostani törvényjavaslattal a saját maguk okozta káoszt próbálják korrigálni - fogalmazott Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Abban bízik, most már jobb irányba próbálják finomhangolni a rendszert. Egy pozitív változás például, hogy az iskolai felnőttképzésben tanulók is jogosultak lesznek diákigazolványra, életkortól függetlenül. A duális képzés rendszerét pedig az erősítheti, hogy azok a cégek, akik vállalják a diákok gyakorlati felkészítését, havi 250 ezer forintos adókedvezményt kaphatnak tanulónként. Gosztonyi Gábor szerint a kormány ezzel próbálja vonzóbbá tenni a duális képzést a cégek számára, ami folyamatosan veszített vonzerejéből, különösen a koronavírus-járvány berobbanása után. Még januárban írtunk arról, hogy a külsős gyakorlati helyeken tanulószerződéssel rendelkező diákok száma egy év alatt jelentősen lecsökkent: míg 2019 decemberében mintegy 50,3 ezer tanulószerződést tartottak számon, 2020 decemberében 37,5 ezret. A csökkenő tendencia nem állt meg, jelenleg 36,1 ezer a hatályos tanulószerződések száma.

(Forrás: Népszava)

Az állam egyre jobban kivonul a magasabb minőségű középiskolai oktatásból

Orbán Viktor miniszterelnök és a fideszes politikusok többször kifejtették már, hogy nem gimnáziumba, és onnan a felsőoktatásba kellene járni a többségnek, hanem szakmát kellene tanulnia, lehetőleg minél korábban. Ennek megfelelően minél több diákot próbál a rendszer a szakmát adó középfokú képzések felé terelni. Európai összevetésben valóban alacsony Magyarországon a szakmát adó középfokú képzést választók száma. Csakhogy ennek az oktatási formának a minősége nem kifejezetten acélos Magyarországon, és ezt talán a szülők is érzékelik. A Cedefop nevű uniós oktatási ügynökség számára készített, a magyar szakmai középfokú képzéséről készült elemzés is azt állapította meg, hogy ezek a képzések az alacsony minőség és a rosszabb munkaerőpiaci kilátások miatt nem népszerűek. A fideszes reformok óta a PISA felméréseken a lemaradó teljesítményt nyújtó diákok aránya növekedni kezdett. Bár európai összevetésben azelőtt is kifejezetten magas volt ez az arány (amely egyébként a társadalmi különbségekre és az oktatás színvonalára is utal), a visszaesés még innen is látványos.

(Forrás: g7.hu)

A középiskolai felvételi rendszer hátraszorítja az állami gimnáziumokat, az állam az egyházi iskolákba tereli a diákokat

Az alapítványi és egyházi fenntartású gimnáziumokat első helyen bejelölők száma regionális bontásban pár kivételtől eltekintve nem haladja meg a férőhelyek számát, az államiaknál viszont többnyire igen. Ez arra utal, hogy az állami gimnáziumokba összességében sokkal nagyobb a túljelentkezés, mint a két másik fenntartású iskolákba. A fővárosban az első helyen valamilyen állami gimnáziumot megjelölő diákok 71,4 százalékát vették fel valamelyik állami gimnáziumba, persze nem feltétlenül abba, amit elsőnek jelöltek, de mondhatni, hogy ők még talán célba értek, mert bekerültek egy általuk preferált típusú intézménybe. Országosan ugyanez az arány átlagosan 77 százalék az átlag, de fordítva ugyanez a szám azt is jelenti, hogy 23 százalék nem jut be a gimnáziumokba.

(Forrás: g7.hu)

Kutató az Indexnek: Magyarországon továbbra is luxus egyetemre járni

„A probléma 2012 környékére vezethető vissza, amikor a Széll Kálmán Terv után a kormány döbbenetes mértékű forrást vont el a felsőoktatástól, valamint különböző intézkedésekkel elkezdte korlátozni azok számát, akik esélyt kapnak a diplomaszerzésre” – mondta az Indexnek Radó Péter oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző, utalva például arra, hogy megszabták, hány hallgatót lehet felvenni egy adott képzésre, de ekkor vezették be a „röghöz kötést” is, amely előírja, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak a szemeszterek számától függően még évekig itthon kell dolgozniuk. Ennek komoly visszatartó ereje volt, hisz már ekkor is sokan vágytak külföldre, ami ahhoz vezetett, hogy a fiatalok már az egyetemi tanulmányaikat sem Magyarországon kezdték el, népszerű alternatíva lett például Dánia, ahol a felsőoktatás ingyenes.

(Forrás: index)

Diákok az állami pénzből támogatott újságíróképzésről: Azt mondták, az sem baj, ha nem igaz, amit leírunk

Mint azt a Szabad Európának nyilatkozó, a képzésben részt vevő egykori és jelenlegi diákok mesélték, a képzés a valóságban az ígéretekhez képest mégsem annyira „gyakorlatorientált”, sőt, az újságírói alapokat is mellőzi: „Nem mondták el, mi az a riport vagy az oknyomozás. Újságíróetikáról egyáltalán nem volt szó, a közszolgálatiságról is csak annyi, hogy mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati média között. De azt egyáltalán nem hangsúlyozták, hogy kiegyensúlyozottnak kellene lenni, vagy minden oldalt bemutatni.” A lapnak egyébként végül, több tucat diák megkeresése után közel fél tucat nyilatkozott még annak ellenére is, hogy Gáspár Kinga tanulmányi igazgató emailben figyelmeztette az összes diákot, hogy ne nyilatkozzanak senkinek a képzésről, a közösségi médiában se osszanak meg semmit az NTGN-ről, mert azzal szerződést szegnek.

(Forrás: telex)

Május 25. után lehet ballagásokat tartani, de csak az udvaron

Hatályba lépett kedden Orbán Viktor hétfőn, a Magyar Közlönyben megjelent rendelete a ballagásokról: ennek értelmében 2021. május 25. után megtarthatóak a köznevelési intézményekben, óvodákban, iskolákban a ballagások az udvaron, a vendégeknek (néhány kivételtől eltekintve) pedig végig orrot és szájat elfedő (orvosi, munkavédelmi, textil vagy más anyagból készült) maszkot kell viselniük. A ballagókra ez a megkötés nem vonatkozik.

(Forrás: telex)

Egy borsodi faluból indult a program, amivel végre a ketteseknek és az ötösöknek is élmény a tanulás

A Komplex Instrukciós Program keretében a tanítási órák 10-20 százalékára a pedagógusok olyan feladatokat dolgoznak ki, amelyeken aztán négy-öt diák együtt dolgozik. Azt szeretnék elérni, hogy a feladat megszólítsa a tehetséges és felzárkóztatásra szoruló tanulókat egyaránt. Ezek a feladatok státuszkezelésre szolgálnak, „míg az egyik tanul, a másik tanít, így ez utóbbinak a szóbeli kifejezőkészsége is nagyon erőssé válik”, fogalmaz az igazgató. A gyerekek pedig minél többet beszélnek a tananyagról, annál többet tanulnak. Hejőkeresztúron úgy gondolták, a tanítási órákon kívül is „rendbe kell hozni” a gyerekek életét, így a szabadidő hasznos eltöltését megcélozva létrehozták az úgynevezett táblajáték programot. Ennek keretében a tanulók mintegy háromszáz játékot használnak, mindezt úgy, hogy a siker sem marad el: góban és dámában már Európa-bajnokságra is kijutottak, illetve az országos versenyekről is rendre hoznak el aranyérmet.

(Forrás: 24.hu)

Az iskolák nem képesek megoldani a szegregációs problémákat

A kutatók azonban felhívják arra is a figyelmet, hogy még nem lehet határozott következtetéseket levonni, mert a fogadó iskolák között is különbségek vannak az eredményességet illetően. Megjegyzik, hogy a fogadó iskolák diákjainak tanulmányi eredményét nem befolyásolta az új diákok érkezése, és az iskolaválasztási szokások sem változtak. A másik cél az érintett diákok és csoportok erősebb integrációja volt. A kutatás itt számos ellentétes tendenciát tár fel. Egyrészt belső szegregációt figyeltek meg a fogadó iskolákban, de arra is vannak példák, hogy a diákok „hidakat építenek” a csoportok között. Felhívták rá a figyelmet, hogy ez nagyban függ a tanárok hozzáállásától.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nincs iskola, nincs internet, nincs pénz: a legszegényebb településeken keményen meg kell harcolni az érettségiért

Nincs szélessávú internet és megfelelő számítógép, otthon pedig nincs tanulásra alkalmas hely – ilyen akadályokkal szembesültek az elmúlt hónapokban azok az érettségizők, akik az ország mélyszegénységgel sújtott részein élnek, komoly anyagi gondokkal küzdő családokban. Bőven volt munka a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó civil szervezeteknél a távoktatás hónapjai alatt, de sikertörténetek is akadnak: van olyan végzős gimnazista, aki Hajdú-Bihar megye egyik legszegényebb kistelepüléséről juthat be a jogi egyetemre.

(Forrás: Népszava)

„A mi diákjaink már ne közmunkások legyenek!” (Beszélgetés a Dr. Ámbédkár Középiskola vezetőivel)

Nem az lenne a jó cél, hogy az érettségizett vagy a diplomás roma fiatalok visszakerüljenek a saját közösségükbe, s ott hasznosítsák ezt a tudást? Orsós János.: Korábban én is ezt az elvet vallottam, de aztán megváltoztam. Látva, hogy a mi gyerekeink milyen mélységes versenyhátrányból indulnak, arra trenírozzuk őket, hogy hagyják el a roma telepeket, hagyják ott a kis falvakat, mert ők legfeljebb csak érettségizett cigányok maradnak. Ha magamból indulok ki, én sem lehetek egy ilyen közegben az a Waldorf tanár, akit Vekerdy Tamás külön is kiemelt, ott csak a „cigány tanár” lennék. Ezért mutatunk nekik utat a nagyvárosok felé, sőt a minél nyugatabbra lévő nagyvárosok felé, mert ott már nem a bőrszínük, hanem a szakmai tudásuk számít.

(Forrás: Népszava)

Atipikus tehetséggondozás. Braun József és Kerényi Mari írása

A Zöld Kakas Líceum 1997-ben olyan középiskolás diákok számára jött létre, akik kiszorultak a középiskolákból, miközben képességeik alapján az érettségire, továbbtanulásra predesztináltak. Környezetük többnyire tanulászavarosnak és/vagy magatartászavarosnak tekinti őket – olyanoknak, akikkel nem lehet a szokásos keretek között együttműködni. 2016-tól általános iskolásokat is fogadunk. Egyre inkább olyan diákokat, akikben nagyon erős belső késztetés, drive munkál különös, többnyire szó szerint „haszon-talan” képességek jelentléte mellett. Nekik sem könnyebb, mint a nagyoknak. Annyiban szerencsésebbek, hogy felismerve gyerekük különösségét, a családjuk nagyon hamar alternatív megoldás után nézett.

(Forrás: tani-tani online)

A középiskolások államilag támogatott, kéthetes külföldi nyelvtanfolyamai idén sem indulnak el

Erre a programra Kásler Miklós szerint a kormány 90 milliárd forintos keretet alakított ki, ebből csaknem 140 ezer diák utaztatását és tanulását tervezték támogatni. Az angol nyelvű képzéseknél Anglia, Írország és Málta, a német nyelvűeknél pedig Ausztria és Németország szerepelt a célországok között, de Franciaországba és Kínába is utazhattak volna a diákok. A középiskolások külföldi nyelvtanfolyamai az eredeti tervek szerint 2020-ban indultak volna. Azt, hogy a koronavírus-járvány miatti halasztás után milyen feltételekhez lesz kötve a részvétel, illetve pontosan milyen költségeket fedez majd az állam, egyelőre nem árulta el a minisztérium.

(Forrás: telex)

Érettségiző diák: sokan covidosan mentek vizsgázni, volt, aki ott kapta el

„Sokan úgy voltak vele, hogy inkább akkor covidosan is bemennek, amire nagyon sok példa volt. Hiszen a barátnőm, aki elkapta a covidot, az érettségik előtt három hétig direkt nem ment sehova, viszont a középszintű érettségiről már a coviddal távozott, tehát valószínűleg valaki behozta az iskolában a vírust” – nyilatkozta az ATV Híradójának Csatár Eszter érettségiző diák. A covidosan síró gyermeket egy anyának hallania kéne – mondta Becker Anna. Anna annak a végzős lánynak az édesanyja, aki négy középszintű érettségi után két emelt szintű vizsgáját koronavírus fertőzés miatt már nem tudta letenni. Ezzel az érvényes érettségitől, és az egyetemi felvételitől is elesett.

MATOLCSY BESOKALLT: AZ MNB KIVONULNI KÉSZÜL A CORVINUSON INDÍTOTT KÉPZÉSEK MÖGÜL

Értesüléseink szerint a hirtelen és drasztikus döntés hátterében Anthony Radevnek, a BCE elnökének (ő lényegében a kuratórium meghosszabbított keze az egyetemen) sokak által „összeférhetetlennek” tartott vezetési módszerei állnak. A konfliktus Radev és az egyetem alapítványának (Maecenas Universitatis Corvini) egyik kuratóriumi tagja, Palotai Dániel között mérgesedett el. Úgy tudjuk, már egy ideje érlelődött a szakítás, a viszony ugyanis folyamatosan romlott az elnök és Palotai között. Palotai – aki 2013-2020 között az MNB ügyvezető igazgatója volt, az egyetemen pedig kurátori tagsága mellett az MNB Intézetének oktatója – folyamatosan próbálta a szakmai érveit képviselni, azonban Radev, ahogy egyik forrásunk fogalmaz, „nem vette komolyan, hogy az egyetem vezetésében rajta kívül mások is ülnek”. A konfliktus elérte a jegybank elnökét, Matolcsy Györgyöt is, úgy tudjuk, a kivonulásról szóló döntést ő hozta meg.

(Forrás: Jelen)

Ónody-Molnár Dóra: Győzelmi jelentés, de a NER fennállásának egyik legtragikusabb mondata

Azt hittem, elég edzett vagyok már így, a NER 11. évében, de nem: az, amit a múlt héten Pölöskei Gáborné mondott, mélyen megrázott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára büszkén tette ugyanis közhírré: a nyolcadikosok 41 százaléka a szakképzésben, azaz technikumokban tanul tovább. Vagyis az Iparkamara „reformjai” beértek. 3-4 éve a nyolcadikosok 41 százaléka még gimnáziumba jelentkezett, most technikumokba. A gimnáziumokat mindössze a diákok 34 százaléka választotta. Ráadásul Pölöskei Gáborné szerint messze még az áhított cél, de – tette hozzá – „előremutató az arányok megváltozása”.

(Forrás: Jelen)

Inkább nem kérte a magyar kormány az egyetemeknek ígért 1200 milliárd forintot Brüsszelből

A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kérjük, hivatalosan azért, mert nem akarunk eladósodni. A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány.

(Forrás: telex)

MIÉRT CSAK A JÉGHEGY CSÚCSA NÖVEKEDNE? – A MEIXNER-KÖNYVRŐL. GYARMATHY ÉVA VÉLEMÉNYCIKKE

A szűk szakmai gondolkodás dobozol, és most már nemcsak a gyerekeket sorolja valamely szűk kategóriába, hanem a módszereket is. Pedig a módszerek értő használatával egy-egy eljárás sokkal többek hasznára lehet. A szakmai nagyképűség és kisstílűség által adott megalapozatlan minősítések megakadályozzák a tisztánlátást, és zavart keltenek. A nyitott gondolkodás ideje jött el, amikor a gyors változásokat a gyerekek képességeinek változása jelzi a legjobban, és ha erre odafigyelünk, a sok, már rendelkezésre álló kiváló módszert értően tudjuk alkalmazni.

(Forrás: ckpinfo)

Radó Péter Miért ilyen súlyos a pedagógushiány Magyarországon?

Bizonyos felmérések szerint 2018-ban már az általános iskolák hetven százalékában volt pedagógushiány, ami egyértelműen minőségromlást okoz. A növekvő pedagógushiánynak van néhány nyilvánvaló oka és van néhány rejtett, az ágazati humánerőforrás gazdálkodási rendszer elhibázottságával összefüggő magyarázata.

(Forrás: Portfolio)

Tankönyvrendelés \"kézi vezérléssel\": hiába a hivatalos jegyzék, közvetlen utasítás érkezett

A TANOSZ alelnöke, Romankovics András egy példát is említett a Népszavának: több tankerületben az első osztályosoknak szóló \"Játékház\" című olvasókönyvet cseréltették le egy újabb típusú állami kiadványra, miközben a rendelésből kihúzott könyv ugyanúgy szerepelt a hivatalos tankönyvjegyzéken. Romankovics András szerint ha egy iskola a hivatalos tankönyvjegyzékről választ tankönyvet, annak jogossága akkor sem vonható kétségbe, ha nem a 2020-as NAT-hoz készült. Úgy véli, ez azt mutatja, hogy már a hivatalos tankönyvjegyzékről sem lehet szabadon választani, egyes tankerületek pedig \"kézi vezérléssel\" íratják át az iskolák rendelését.

(Forrás: Népszava)

Átírták a tankerületek egyes iskolák tankönyvrendeléseit

Több tankerület is átírta egyes iskolák tankönyvrendelését - írja a Népszava. Az iskoláknak május végéig kellett leadniuk ezeket a tankönyvellátónak, de a tankerületek is ellenőrizték a listát, és aTankönyvesek Országos Szakmai Egyesületét (TANOSZ) idéző lap szerint volt olyan, hogy a tankerület az iskolaigazgatót megkerülve utasította az iskolai tankönyvfelelősöket, hogy egyes kötetek helyett más - új típusú, de kétes minőségű, az új NAT-hoz igazított állami - tankönyveket rendeljenek inkább.

(Forrás: hvg.hu)

Eddig három személyt gyanúsítottak meg az Öveges-program csalási ügyében

Három embert gyanúsított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Igazgatósága hét esztendeje folyó nyomozást követen abban az uniós pénzforrást is felhasználó Öveges-program kapcsán indult csalási ügyben, amelyben a feljelentést még az LMP politikusaként tette még 2014-ben Hadházy Ákos. Az országgyűlési képviselő az elmúlt években többször is kérdezte a nyomozás állásáról Polt Péter legfőbb ügyészt, aki április végén tájékoztatta a képviselőt arról, hogy a nyomozás a felderítési szakaszból a vizsgálati szakaszba lépett, mert 2021. április 15-én három embert gyanúsítottként hallgattak ki az ügyben. Polt Péter levelét Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra a korrupcioinfo.hu oldalán.

(Forrás: index)

Sok szülőnek elfogyott az éves szabadsága, mi lesz így a nyáron?

Az óvodák és az iskolák egész nyáron nyitva tartanak majd? Ügyelet lesz? A várhatóan jóval nagyobb arányú igénybevétel miatt milyen bérkompenzációban részesülnek majd az oktatási dolgozók? Milyen és mekkora források állnak rendelkezésre az egész nyáron át biztosítandó programszervezés számára? Hogyan kíván a kormány gondoskodni egy év után a pedagógusok mentálhigiénés támogatásáról? (Ez a kérdés különösen aktuális az egészségügyi dolgozók esetében is.) Az egy éve tartó rendkívüli állapotok után a tanulók számára hogyan, milyen formában biztosít támogatást a kormány az időszak feldolgozására? Ennek hatványozott jelentősége van a – szlogenek szintjén oly fontos – vidék Magyarországán, ahol a segítő szakemberek már évek óta hiányoznak az ellátórendszerből. Hogyan tervezi a kormány a tanulók lemaradásainak felmérését országos szinten? Hogyan, milyen módon tervezi a kormány a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek – a digitális oktatáshoz való hozzá nem férés miatt – különösen súlyos tanulási lemaradásainak pótlását? Hogyan tervezi a kormány – a nyári szünetet felhasználva – az őszi időszakra való felkészülést? Például a Digitális oktatási stratégia azon elemeinek végrehajtását, melyek egy igen valószínű negyedik hullám esetében érdemben hozzá tudnak járulni a digitális oktatásba való bevonás teljes körűvé szélesítéséhez, valamint az oktatás színvonalának és eredményességének növeléséhez. Milyen megelőző intézkedéscsomagban gondolkodik azon helyzetek kezelésére, amely segít kivédeni, mérsékelni a gyermekével otthon maradó szülő/család újabb ellehetetlenülését? Miként segíti a súlyos bizalmi deficittel bíró társadalomban az önsegítés különböző formáinak létrejöttét, az empátia erősödését a gyerekek felügyeletét illetően is?

Totyik Tamás: Miért lesz teljes kudarcra ítélve az újranyitás a közoktatásban?

A közoktatási rendszer minden baját felszínre hozta az elmúlt egy év, amelyből tanulnunk kellene, és megkeresni a gyógyírt a problémákra. Az Európai Unió 750 milliárd eurós helyreállítási segélykeretet hozott létre, ebből mintegy 6 ezer milliárd forint jöhet Magyarországra. Az összeget a kormány 9 területen akarja elkölteni, ennek egyike a köznevelés, amelynek tervét nyilvánosságra is hozták anélkül, hogy partnereivel, akikkel stratégiai megállapodást is kötöttek, egyeztettek volna. Olyan terv született tehát, mintha a magyar közoktatást nem is sújtotta volna a Covid–19, mintha a kormány gőzmozdonyba akar magasfeszültséget vezetni, ami piszkosul fog rázni, de a vonat nem fog előrehaladni.

(Forrás: mérce)

Kásler: a diákok 90%-os jelenléte mellett indult újra az oktatás

ásler Mikós úgy fogalmazott, \"a magas jelenléti arányok visszaigazolják célunkat, hogy az aktuális járványhelyzet fényében hazánk az élet valamennyi területén, így a köznevelésben is, fokozatosan újraindulhasson\". Ennek kulcsa azonban továbbra is az emberek minél nagyobb arányú átoltottsága - hívta fel a figyelmet a miniszter, hozzátéve, ehhez rövidesen már a 16 és 18 év közöttiek is hozzájárulhatnak. Kásler Miklós arra biztatja a fiatalokat is, hogy jelentkezzenek és éljenek az oltás lehetőségével.

(Forrás: Portfolio)

Iskolanyitás: felelés, dolgozathegyek, új órarend

A kormány döntése értelmében az általános iskolák alsó tagozatai után hétfőn már a felsősök és a középiskolások is visszatérhettek a tantermekbe. Sokan várták, hogy újból személyesen találkozhassanak osztálytársaikkal, tanáraikkal, különösen a gimnazisták, hiszen nekik tavaly novembertől szinte folyamatosan digitális munkarendben kellett tanulniuk (az általános iskolákban csak március 8-tól rendelték el a „karanténoktatást”). Az ADOM Diákmozgalom Facebook-oldalán egy érintett arról írt: hétfőn hét tanítási órájuk volt, az egyik rögtön dolgozatírással telt. Nem ő volt az egyetlen: egy diáklány arról számolt be, első nap nyolc órájuk volt, bár néhány pedagógus „jól állt a dolgokhoz”, egy másik tanáruk órája témazáró dolgozattal indult. Volt olyan osztály is, ahol reggel, nulladik órában matematika dolgozattal indították a napot, egy másik intézményben pedig új órarendet is kaptak a diákok, napi 8-9 tanórával. Több helyen előre jelezték: a következő hetek dolgozatírással, feleléssel telnek majd. Az ADOM Diákmozgalom arra kérte a pedagógusokat, a visszatérés után ne a számonkérés legyen az első, hanem adjanak egy kis lehetőséget a visszahangolódásra.

(Forrás: Népszava)

Kazanyi iskolai támadás: egy 19 éves fiatal végzett 8 emberrel

Fegyveres támadás történt kedden az oroszországi Kazany egy iskolájában, amelynek nyolc halálos áldozata és 21 sebesültje van. A legfrissebb adatok szerint a támadást egy 19 éves helyi fiatalember, Ilnaz Galjavijev hajtotta végre, akit a biztonsági erők elfogtak. A Moscow Times szerint Galjavijev korábban az iskola tanulója volt, és a közösségi médiában előre bejelentette, hogy mit tervez. A TASZSZ orosz hírügynökség egy forrása arról számolt be, hogy a férfi áprilisig főiskolán tanult, ahol csöndes és nyugodt diákként ismerték, tisztelettudóan viszonyult a többiekhez és a tanárokhoz, tanulmányi problémák miatt azonban eltanácsolták.

(Forrás: hvg.hu)

MÁR A HIVATALOS TANKÖNYVJEGYZÉKRŐL SEM LEHET (SZABADON) VÁLASZTANI? A TANOSZ ÁLLÁSFOGLALÁSA

Az iskolák éljenek azzal, hogy júniusban 15% erejéig még módosíthatják áprilisban leadott rendeléseiket. Bízzunk abban, hogy az oktatásirányítás különböző rangú vezetői megértik: kontraproduktív, ha a tankönyvválasztás amúgy is szűkre szabott és még megmaradt kicsiny mozgásterét tovább próbálják nyirbálni! Az 5–8. és 9–12. évfolyamon tanítók jelen írás szerzőjénél jobban tudják, milyen eszközökkel védhetik meg tanári önállóságukat az esetenként rájuk tukmált tankönyvekkel szemben. A tanítók nevében mondom: amikor becsukódik az a bizonyos ajtó, ami ott történik, az a tanító és a gyerekek összekacsintásából jön létre, és ebbe kívülről már nem tud beleszólni semmilyen hatalom…

(Forrás: ckpinfo)

Ha így megy tovább, jobb, ha továbbképzik magukat a szülők, mert az iskolákban nem lesz ki tanítson

A 60 év felettiek már közel egytizedét teszik ki a tanári gárdának, miközben a 30 évesnél fiatalabbak aránya egyre kisebb lesz, ma már csak 5 százalék. A 30–39 éves korcsoportban is folyamatosan csökken a tanárok száma, bőven 20 százalék alatt van már az arányuk. Nyugdíjas tanár viszont a szigorú kormányzati szabályozás miatt csak kevés van, állami iskolákban alig akad, miközben például az egyházi iskolákban 3-4 százalékot tesz ki az arányuk. A pályakezdő tanárok aránya nagyon alacsony, fél–másfél százalék között változik képzéstől és helyszíntől függően. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 0,7 százalék, míg Budapesten több mint a kétszerese, 1,6 százalék

(Forrás: hvg.hu)

Kálmán László: Miért kínozzák a kisiskolásokat olyan nyelvtani feladatokkal, amik még a hivatásos nyelvészeken is kifognak?

Lehet, hogy minden más „tantárggyal” kapcsolatban fel lehet tenni ilyen kérdéseket (bevallom, én már magával a tantárggyal mint intézménnyel sem vagyok megbékélve). Másrészt meg majdnem mindent ki lehet magyarázni, állandóan megkapom az ilyen ellenvetéseket: „Ha jó a pedagógus, szinte semmit sem számít, mit ír a könyv, és mi a feladat.” „Mi még gyengébb taneszközöket használtunk, lám, mégis milyen jó fejek lettünk.” „Bármin gondolkozik a gyerek, az használ neki.” Tegyük félre most egy kicsit az ilyen okoskodásokat. Induljunk ki abból, hogy teljesen átlagos pedagógusokat és teljesen átlagos tanulókat képzelünk el (ilyenek persze nincsenek), és tételezzük fel, hogy valamilyen koncepciót szeretnénk képzelni a pedagógiai folyamat, a gyerek iskolai tevékenysége mögé, ami aztán vagy megvalósul, vagy nem, de azt szeretnénk, ha inkább megvalósulna.

(Forrás: Qubit)

A PSZ szerint be kell tartani a járványügyi szabályokat, de vissza lehet térni a tantermekb

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az ATV Start című műsorában felidézte, hogy a PSZ márciusban ezernégyszáz alatti napi megbetegedésekben határozta meg az újranyitás feltételeit. Ezt tulajdonképpen elértük, így nem zárkóznak el a jelenléti oktatástól. Szerinte mind a társas kapcsolatokra, mind a tananyagban való megfelelő haladásra is szükség van, mivel a digitális oktatás egyiket sem tudta rendesen helyettesíteni.

(Forrás: eduline)

Középiskolai felvételi – a szakképzés arányai

Így sajnálatos módon a tényeknek megfelelően bejelentett szakképzési előretörés, népszerűségnövekedés nem a technikumban tanulók számának növekedésében jelenik meg: a technikumba felvettek aránya a tavalyihoz képest változatlannak tűnik (a tavalyelőttihez képest viszont nőtt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi szakgimnáziumok egy része nem alakult technikummá). Mivel a gimnáziumba jelentkezők, és feltehetően az oda felvettek száma jelentős mértékben csökkent, a szakképzési előretörés idén az érettségit adó iskolákba járók számának csökkenését jelenti. (juhász Ágnes)

(Forrás: ckpinfo)

Kiemelt beruházás lesz a Fudan egyetem

Palkovics László kezdeményezi, hogy a kormány nyilvánítsa nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá a kínai Fudan Egyetem építését - mondta az atv.hu kérdésére az innovációs és technológiai miniszter. Az atv.hu szerint ez azt is jelenti, hogy lőttek a Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester által is szorgalmazott népszavazásnak, de nem világos, milyen jogszabály alapján gondolja így az atv.hu.*

(Forrás: 444.hu)

Maruzsa oltakozásra buzdítja a fiatalokat: \"Ne feledjétek: no vakcina, no party\"

Az egész országban rendben zajlottak eddig az érettségi vizsgák – közölte Maruzsa Zoltán köznevelésügyi államtitkár az Operatív Törzs pénteki sajtótájékoztatóján. Megerősítette, hogy bizonyos kivételek mellett idén csak írásbeli vizsgákra kerül sor. Elmondta, hogy 1159 helyszínen mint 112 ezer diák érettségizett az elmúlt napokban, a vizsgák pedig a jövő héten folytatódnak.

(Forrás: Magyar Narancs)

Vége a karanténoktatásnak, de nem tehet úgy az iskola, mintha semmi nem történt volna

A középiskolások eddigi életük mintegy tizenötödét töltötték iskolán kívüli oktatással, de a kisebbeknek is sok hetet kellett kihagyniuk, ezt nem lehet nem figyelembe venni a tanév utolsó öt – immár jelenléti oktatásos – hetében. Dolgozatok, a kimaradt tananyag ledarálása, közösségépítés? Mire érdemes használni, és mire nem a június 15-ig hátralévő napokat?

(Forrás: hvg.hu)

Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk

Hiába erőlködik Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, bizonygatva, hogy az egyetemek fölé rendelt kuratóriumok szakmai alapon, akadémiai ajánlatra és az adott intézmények szempontjaira is figyelemmel jönnek létre. Múlt heti rádiónyilatkozatában a kormányfő nyilvánvalóvá tette: ideológiai elkötelezettség alapján szelektált. Amikor Orbán megtette személyi javaslatait a kinevezési jog gyakorlójának, Palkovics László innovációs miniszternek, szavai szerint „nemzeti szemléletű” embereket keresett.

(Forrás: hvg.hu)

Nádori Gergely: Hogyan tovább?

Kiváló alkalom nyílik először is arra, hogy a jelenléti oktatásba is megpróbáljuk a jól működő digitális gyakorlatokat beemelni. Érdekes, hogy még mindig sok tanár fejében elválik ez a két dolog, azaz vagy online tanítunk, online eszközökkel, vagy offline, és akkor offline eszköztárral. Itt a történelmi pillanat, amikor azok az akadályok elhárulnak, amelyek eddig útját állták gyakran a digitális innovációnak: a diákok és a tanárok legnagyobb része is sokkal felkészültebb a digitális eszközök használatára, mint eddig. Rengeteg tapasztalat gyűlt össze, óhatatlanul kipróbáltunk rengeteg alkalmazást, módszertani kísérletezésbe voltunk kényszerítve, hosszú hónapokon át. Készítsünk leltárt, nézzük meg, mi az, ami működött, és hogyan tudnánk ezt megtartani a jelenléti oktatás során is. Iskoláknak online oktatási keretrendszereket kellett bevezetniük, ezt ne engedjük el, hiszen a tantermi órák remek társa és/vagy kiegészítője lehet ez továbbra is. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa is lenne, ha a diákoknak, akik lassan egy éve például a telefonjukon tanulnak megint le kellene adniuk a kikapcsolt telefonokat az óra elején, vagy akár be se hozhatnák azt az iskolába.

(Forrás: tanárblog)

Az ITM államtitkára szerint előremutató, hogy ma már több nyolcadikos jelentkezik szakképzésbe, mint gimnáziumba

Pölöskei Gáborné szerint előremutató az arányok megváltozása, hiszen míg 3 - 4 évvel ezelőtt a nyolcadikosok 41 százaléka gimnáziumba jelentkezett, most a technikumokba jelentkeztek ennyin, és a gimnáziumokba kevesebben, a diákok 34 százaléka. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy \"még van ahova fejlődni\", és példaként említette Ausztriát, ahol a nyolcadikosok 21 százaléka választja a gimnáziumot, a többi diák a szakképzés mellett dönt. A szakképzés vonzereje az ösztöndíj mellett, hogy a tanuló először egy ágazatot ismer meg; technikumban 2 évet, szakképző iskolában egy évet tanul - mondta a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a tanulóknak nem kell azonnal szakmát választaniuk; munkaköröket ismernek meg, és megtanulják, milyen szakmák vannak az adott ágazatban, és az ágazati ismeret megszerzése után indul a szakképzés.

(Forrás: 444.hu)

A hatalom olyan konfliktusokba kergeti az iskolarendszer résztvevőit, amelyeket nem tudnak megoldani

Sokaknak most a megfertőződés kockázata és az egzisztenciájuk között kellett választaniuk azzal, hogy visszaküldik a gyerekeket az iskolákba, vagy tovább vállalják a megnövekedett gondoskodási terheket munkájuk mellett. Az egyedülálló szülőknek ez most különösen nehéz, hiszen minden az ő nyakukba szakad. Ha a pedagógusok nem érzik biztonságban magukat, kénytelenek táppénzre menni, az amúgy is alacsony fizetésük 60%-ából viszont képtelenek megélni. Tehát gyakorlatilag az a helyzet, hogy saját egészségük vagy az egzisztenciájuk között kell választani. A kiesett tanárok óraszámait pedig a jelenlévő pedagógusoknak kell helyettesíteni, így a munkaterhek is tovább növekednek. Több kollégája egyszerre tanít alsó tagozatosokat az iskolában, majd hazasiet a felsős osztályához megtartani az online órákat.

(Forrás: mérce)

A felkészült diákokat nem érhette meglepetés a történelemérettségin

A középszintű feladatsor a jogszabályoknak mindenben megfelelt, ugyanakkor semmiképpen sem nevezhető nehéznek. A tesztfeladatok többségében egyszerű forrás-, ábra- vagy képelemzési kérdések kerültek elő – véleményezte a dolgozatot lapunk kérésére Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a szokottnál nagyobb arányban jelentek meg a zárt végű tesztkérdések, melyek a mérhetőség kapcsán előnyösek, ugyanakkor a nyílt végű, szabad válaszadást lehetővé kérdések is fontos, gondolkodást mérő feladatok, így fontosnak tartjuk, hogy ezek is kellő arányban kerüljenek be a feladatsorba.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Történelemtanárok Egylete: Az érettségin volt olyan kérdés, ami hiteltelen képet próbált sulykolni a Horthy-korszakról

Az idei középszintű történelemérettségi nem volt nehezebb a korábbi évekhez képest, számos ismert forrás és feladattípus került elő, de volt benne olyan esszékérdés a hűbériségről, ami könnyen félrevihette a diákokat, és azzal sok pontot lehetett veszíteni – mondta a Telexnek Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanára, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke. Repárszky Ildikó szerint volt a feladatlapon egy alig használható térkép, és egy olyan kérdés is, ami történelmietlen és hiteltelen dolgokat próbált sulykolni a Horthy korszakról. A megoldásokat a Telex videóján láthatja, amelyen Repárszky Ildikó veszi végig a feladatokat.

(Forrás: telex)

Az olvasóvá nevelés a legfontosabb cél

A Magyar Katolikus Püspöki Kar megrendelésére egy egyedülálló irodalomtankönyv-sorozat született a középiskolás diákok részére. A katolikus irodalmi tankönyv céljairól, módszertanáról S. Pásztor Juditot, a kötetek főszerkesztőjét kérdeztük. Egy megbeszélésen Korzenszky Richárd atya úgy fogalmazott, hogy nem minden elemében katolikus, keresztény tankönyvet szeretnének elkészíttetni, hanem egy jó tankönyvet. Ez a gondolat mindvégig megmaradt a vezérfonalunknak: azaz az irodalomtankönyvünk nem lehet hittankönyv. Az irodalomtudományt és a szépirodalmat sem egyedül katolikus szempontból mutatjuk be. Sőt, az sem volt cél, hogy minél több, de irodalmi szempontból vitatható értékű katolikus szerzőt mutassunk be. Azon dolgoztunk, hogy a keresztény-katolikus örökségünkhöz tartozó, értékes irodalmi szövegek jobb értelmezését és hangsúlyosabb szerepeltetését lehetővé tegyük.

(Forrás: vasarnap.hu)

Több autonómiát kértek, mindent elvesztettek a modellváltó egyetemek

VÉGY EGY MODELLT, AMI KÜLFÖLDÖN SIKERESEN MŰKÖDIK, ÉS VALÓS INTÉZMÉNYI PROBLÉMÁKAT OLDANA MEG, TÖLTSD MEG A SAJÁT POLITIKAI/HATALMI RACIONALITÁSODNAK MEGFELELŐ TARTALOMMAL, MAJD VERD VÉGIG A RENDSZEREN OLYAN GYORSAN ÉS AGRESSZÍVEN, AMENNYIRE CSAK LEHET! Ennek eredményeként azok az egyetemek, amelyek évek óta akarták és várták a modellváltást, valami egészen mást kaptak a folyamat végén, mint amiről évekig tárgyaltak a kormánnyal. Idővel talán így is megoldódnak a problémáik, amik miatt várták a reformot, de olyan áron, amelyet nem biztos, hogy szerettek volna kifizetni cserébe.

(Forrás: 444.hu)

November óta ez az ágy az iskolám

Tavaly, amikor csak az írásbeliket tartották meg, egy teremben csak 10 diák ülhetett, és a folyosón is kötelező volt a maszkviselés, akkor azt mondtuk: ilyen érettségi nem volt a háború óta. Azóta eltelt egy év, de a koronavírus-járvány miatt újra elmaradnak a szóbelik, ismét csak 10 diák ülhet egy teremben, és a folyosón is kötelező a maszkviselés. Persze ami egy éve még rendkívülinek tűnt, az ma akár már „az új normális” is lehetne. Mégse lehet annyival elintézni az újabb Covid-érettségit, hogy nincs itt semmi látnivaló. Amíg az előző évfolyam úgy tett érettségi vizsgát, hogy előtte március közepétől kezdve nem járhattak iskolába, addig az idei végzősök az elmúlt két tanév összesen 20 hónapjából mindössze 6-ot tölthettek az iskolákban. A járvány azóta sokkal súlyosabban érintette hazánkat, igaz, ma már jobban is ismerjük és időközben megérkeztek azok a vakcinák is, amelyek talán a kiutat jelenthetik a korlátozások világából.

(Forrás: telex.hu)

AZ OTTHONMARADÁS ÉS A SEGÍTÉS JOGA – NAIH ÁLLÁSFOGLALÁS ÉS ADOM PETÍCIÓ

Az ADOM Diákmozgalom petíciójában követeli, hogy – NE legyen kötelező a jelenléti oktatás május 10-től! – Fogadják el a szülői igazolást érvényesnek a tanév végéig, és ne számítson bele a 250 óra hiányzásba, ha a diák a vírushelyzet miatt nem szeretné veszélynek kitenni magát és családját! – Hadd döntsék el a diákok, tanárok, szülők az igazgatóval együtt, hogy kinyisson-e az iskola arra az 5 hétre vagy sem! Szülessen helyi döntés arról, hogy milyen formában szeretnék folytatni az oktatást! (A petíciót már 70 ezren aláírták.)

(Forrás: ckpinfo)

PDSZ: A Nagy Testvér figyelné a tanárokat

A Nedolgozzingyen.hu oldalon hozták nyilvánosságra a tervezetet, amivel a tankerületek felhatalmazást kapnának a magántulajdonú számítástechnikai eszközök ellenőrzésére is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez még az intézmény által biztosított eszközöknél is aggályos lenne, mert jogszabály erre nem jogosítja fel a tankerületeket. A PDSZ furcsállja, hogy miközben a legtöbb pedagógus kénytelen saját eszközével megoldani a digitális oktatást, az oktatás irányítói azt hiszik, közük van ahhoz, mi történik a munkához használt saját gépeiken.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Megválik a rasszista és szexista kijelentései miatt bepanaszolt oktatójától a Szegedi Tudományegyetem

A felmentése már szerdától hatályos, a szorgalmi időszak kezdetéig tartó kurzusait más oktatók veszik át. Gulyás eltávolításának hírét egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, de úgy tudjuk, hogy ezt órákon belül bejelentik egy vezetői értekezleten. Április elején került nyilvánosságra, hogy a Szegedi Tudományegyetem oktatóját bepanaszolták a diákjai egy február 17-én tartott kurzusán elhangzott kijelentések miatt. Gulyás László a migrációról tartott óráján rasszista megjegyzéseket tett az Egyesült Államok alelnökével összefüggésben, de elhangzottak más homofób és szexista kijelentések is.

(Forrás: hvg.hu)

KIRÚGHATNAK-E, HA NEM VAGY BEOLTVA?

Azt már nagyon sokszor elmondtuk, hogy egy oltás még nem jelent biztos védettséget, de annak is számtalan oka lehet, hogy valaki még nem kapta meg az első oltást sem. Vannak, akik még valamilyen oknál fogva nem kerültek sorra, vannak, akik csak nyugati oltást szeretnének beadatni maguknak. Vannak olyanok is, akik nemrég estek át a betegségen, ezért még nem olthatók, és olyanok is akadnak, akik egyáltalán nem szeretnének oltást kapni. Nem gondoljuk, hogy ők helyesen járnak el, de egyelőre mindenkinek joga van nem felvenni az oltást, hiszen a Covid elleni védőoltás nem kötelező. Éppen ezért kirúgással fenyegetni egy oktatási intézményben bárkit azért, mert nincs beoltva, jogilag egyértelműen aggályos.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Szokott-e ön szegregálni? Ferge Zsuzsa és a társadalmi egyenlőtlenségekről való tudás újratermelődése

Felemelő érzés lenne Ferge Zsuzsa születésnapja apropóján olyan köszöntőt írni, amelyben a magyar szociológiában általa úttörő problémaérzékenységgel felvetett, az oktatási rendszer és a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése közötti kapcsolatot bemutató kérdésekkel foglalkozva boldogan leírhatnánk: íme, oda jutottunk, hogy mindezen problémák jórészét, köszönhetően rengeteg felgyülemlett tudásunknak, immár megoldottuk! Sajnos nem ez a helyzet.

(Forrás: mérce)

Saját telefonjával is figyelik az online nyelvvizsgázót

A szóbeli vizsga is kétkamerás ellenőrzés alatt zajlik videokonferencia rendszer használatával. A vizsgáztatás rendszerét többféle jogosultsággal rendelkező, különböző teremfelügyelők irányítják és ellenőrzik. A csalások kiküszöbölését szolgálja a vizsgakezdés előtt a személyi azonosság és a vizsgahelyszín ellenőrzése, a vizsga közben pedig a vizsgázóról folyamatosan készülő állóképek összehasonlítása az előzetesen feltöltött és jóváhagyott arcképpel és a vizsgázó folyamatos felügyelete az első és a hátsó kamerás megfigyelőrendszeren keresztül. Mivel az okostelefonjaikon a vizsgázók a mikrofont nem kapcsolhatják ki, ezért a vizsgaszobában hallható hangokat is hallhatják a felügyelők. A BME NYELVVIZSGAKÖZPONTBAN JELENLEG IS EZZEL A MÓDSZERREL SZERVEZIK MEG AZ ONLINE VIZSGÁKAT, FISCHER MÁRTA SZERINT AZ EDDIGI TAPASZTALATOK POZITÍVAK, CSALÁSI KÍSÉRLET UGYANIS MÉG NEM TÖRTÉNT.

(Forrás: index)

Hétfőn kezdődik az érettségi, ismét karantén vár a dolgozatokra

Az óvatosság indokolt, ezért szigorú egészségvédelmi óvintézkedéseket írtak elő. Egy tanteremben legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat úgy, hogy közöttük biztosítani kell legalább másfél méter védőtávolságot. Minden vizsgahelyszínen megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt kell biztosítani. A védőmaszk viselése a felügyelő tanároknak kötelező, a tanulóknak a vizsga előkészületei során kötelező, az írásbeli alatt pedig ajánlott. Belépéskor megmérik az érkezők testhőmérsékletét, a folyosókon tilos a csoportosulás, vizsga után mindenkinek azonnal el kell hagyni az épületet. A tanárok kesztyűben osztják ki, majd javítás előtt minimum 24 óráig elzárják a dolgozatokat.

(Forrás: Magyar Nemzet)

\"Ne legyen kötelező jelenléti oktatás május 10-től\" - petíció indult az iskolanyitás elhalasztásáért

\"Sajnos a járványügyi helyzet még mindig nem indokolja az iskolák teljes nyitását, hiszen naponta még mindig közel 200 haláleset történik. Bár már több millió beoltott van, a legtöbben csak az első dózist kapták meg, így még nem alakulhatott ki megfelelő védettség a szervezetükben\" - olvasható az ADOM Diákmozgalom oldalán, ahol azt is hozzáteszik: aggódnak az indiai variáns közelsége és magas fertőzőképessége miatt, aggódnak az immungyenge diákokért és szülőkért, illetve azokért a tanárokért is, akik még nem kapták meg az oltást, vagy akiknél még nem alakult ki két hét alatt a védettség.

(Forrás: eduline)

74 ezer középiskolás ballagása maradt el a hétvégén, fákkal emlékeznek a diákévekre

A 10 millió Fa Alapítvány elhatározta, hogy az idén elmaradó középiskolai ballagások helyett a saját eszközével, több ezer gyümölcsfa elültetésével zárja le az érettségizők diákéveit. A középiskolai ballagókat szimbolizáló őshonos, magyar gyümölcsfa csemeték szerte az országban eresztenek gyökeret, hoznak majd gyümölcsöt, együtt fejlődnek és érnek a 2021-es évfolyammal. A megvalósításhoz a lakosság támogatását kérik. Az akció \"Csokor helyett gyümölcsfát\" néven fut, az érdeklődők az alapítvány weboldalán, Facebook oldalán is tájékozódhatnak a támogatás, csatlakozás lehetőségeiről.

(Forrás: hvg.hu)

Még soha nem robbantott ki annyi vitát az érettségi, mint idén: a magyarral indul a 2021-es vizsgaszezon

Hónapokig tartó bizonytalanság után, több mint 111 ezer vizsgázóval és speciális szabályokkal indul a 2021-es érettségi szezon. Sok diák és tanár arra számít, hogy a hónapok óta tartó távoktatás miatt a tételkészítő bizottságok könnyű feladatsorokkal készülnek, mások szerint az idei végzősök mindenképpen hátrányból indul majd a vizsgákon.

(Forrás: hvg.hu)

Maruzsa reméli, hogy az érettségizők elkerülték a tömegjeleneteket a hétvégi terasznyitáskor

Maruzsa Zoltán közölte, hogy a jelenléti oktatás múlt heti visszaállítása óta az iskolákba a gyerekek 75 százaléka tért vissza, az óvodákba pedig 60 százalékuk. Az államtitkár elmondta, hogy a hétfői adatok kedden, szerdán állnak majd rendelkezésre, de arra számít, hogy egyre kevesebb gyerek marad otthon, véleménye szerint két-három hét múlva azok a szülők is beviszik az iskolába a gyermeküket, akik eddig otthon tartották őket. Maruzsa Zoltán szerint van értelme a középiskolák május 10-ei nyitásának, hiszen így a tanév egytizedét még jelenléti oktatásban tölthetik a diákok. Ennek a tanévzárás szempontjából van jelentősége, ugyanis lehetőséget ad az esetleges pótlások biztosítására, a felzárkóztatásra, a tudás rendszerezésére és közösségépítésre.

(Forrás: hvg.hu)

Belemászkálni a kötelezőkbe

Petőfi Sándor huszonegy évesen megírta a János vitézt. Vahot Imre úgy emlékszik erre, hogy a lánglelkű rögtönzőnek csak néhány est és éjfél kellett, „mert az egyes versszakokat járás és ülés közben jó előre kifőzte magában”. A költői fantáziának nem szabhatott határt a valóság, magyar ember 1845 óta elfogadja: van az úgy, hogy Franciaország és India határos, semmi nem lehetetlen. A fiatal szellem játékra hív, ennek az invitálásnak Szabó Borbála sem tudott ellenállni, amikor megírta A János vitéz-kód című regényt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Galgóczi: május 10-től év végéig már nem áll vissza a digitális oktatás az iskolákban

Az érettségi első hete után már általánostól középiskoláig mindenki személyesen tanul majd, és ez az év végéig így is marad. A digitális oktatás ugyanis \\\"jól bevált, de a közösség szempontjából fontos a jelenlét is\\\" - mondta Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője.

(Forrás: eduline)

Társasjáték az abúzus ellen – játékbemutató az OFOE szervezésében

A játékbemutató önmagában is lehetőséget adott a vonatkozó ismeretek és tapasztalatok hatékony átadására. A közreműködő szakemberek kapcsolódó, évtizedes tapasztalatai révén ez igen árnyalt formát öltött. Az elméleti, a témával kapcsolatos alapvető ismeretek és fogalmak bemutatását követően a résztvevők pontos képet kaptak a nemzetközi projektről, a játék létrehozásáról és annak körülményeiről, valamint természetesen a módszertani alapokról is.

(Forrás: Modern Iskola)

Oltatlan gyerek oltott szülővel: még nem ajánlott úgy élni, mint az \"utolsó békeévben\"

A bizonytalanság miatt azokkal a fiatalokkal, akik valamilyen betegség vagy túlsúly miatt veszélyeztetettek, viszont nem oltottak, még a családtagok körében is érdemes maszkban együtt lenni. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon a kormányfői melldöngetés ellenére a nagyszülői korosztályoknak még mindig legfeljebb a negyede–fele az, amely már tényleg védettnek tekinthető, a többiek tehát továbbra is kölcsönösen veszélyeztethetik egymást az unokával.

(Forrás: hvg.hu)

Harcunk a nyelv romlása ellen. Sentei Viktória írása

Számomra most is nehéz kérdés, hogy kijavítsam-e a diákot, az általam helyesnek vélt nyelvi formára, de nem gondolom, hogy ez felesleges lenne. Viszont az új nyelvi elemek megjelenése mindig elkápráztat, főleg, ha megkérem diákjaimat, hogy magyarázzák el nekem az adott szleng, forma jelentését, adjanak példákat használatára, igazi kis nyelvészek lesznek egyből, és öröm látni, hogy talán ők is épp először gondolkodnak el azon, hogy mért pont ezt a kifejezést használják.

(Forrás: tani-tani online)

Rendben kinyitottak az óvodák és az iskolák

Mindenhol rendben elindult az oktatás, adataink szerint országosan az óvodákban a gyermekek hatvan százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg – számolt be lapunknak az újranyitás első napjának tapasztalatairól Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. Az intézmények nagyon óvatosak, továbbra sem engednek a biztonsági intézkedésekből. Minden segítséget megkapnak azok is, akik az otthoni tanulást választják, ők a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint várhatóan napról napra kevesebben lesznek.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Elsős lesz a ovisból? Így lesz könnyebb az átmenet!

Az óvoda nem csak a képességek fejlesztésében és a szocializációs folyamatokban játszik nagy szerepet, hanem az iskolás éveket is előkészíti. Az iskolakezdés mégis okozhat nehézséget a kicsik számára, hiszen egy teljesen új világba csöppennek, amikor elsőosztályosokká válnak. Ez az időszak nem csupán fizikailag és szellemileg jelenthet plusz kihívást a gyerekeknek, hanem pszichésen is megterhelő lehet. Hogyan könnyíthető meg az átmenet? Mit tehet a szülő?

(Forrás: Magyar Nemzet)

SZFE: Vidnyánszky nélkül nem beszélget Stumpf

Ma délelőttre a Színház- és Filmművészeti Egyetemről (SZFE) szóló, sokak által várt beszélgetést terveztek a háromnapos Infosztrájk az egyetemi autonómiáért esemény keretén belül Stumpf István, a felsőoktatás modellváltásért felelős kormánybiztos és Karsai György, az SZFE doktori iskolájának vezetője részvételével. Tegnap azonban Stumpf István az eseményen való megjelenését Vidnyánszky Attila meghívásához kötötte - írja az SZFE Hallgatói Önkormányzata a Facebook-oldalán. Miután a kormánybiztos a hallgatók tudta nélkül egyeztetett az eseményről Vidnyánszky Attilával, annak ellenére, hogy korábban a beszélgetést a hallgatók által nyilvánosságra hozott körülmények ismeretében vállalták a résztvevők, a beszélgetés elmarad.

(Forrás: Népszava)

Pórul járhat, aki nem jelenik meg az írásbeli érettségin

A múlt évhez hasonlóan főszabály szerint idén is csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartják meg, szóbelikre csak speciális esetekben kerülhet sor. Utóbbiba nem tartozik bele, ha valaki - bármilyen okból - nem jelenik meg az írásbeli vizsgákon. A vonatkozó kormányrendelet szerint ő nem pótvizsgázhat és jelentkezését is törlik, legközelebb az őszi érettségi időszakban próbálkozhat újból. Az Oktatási Hivatal megkeresésünkre megerősítette, valóban ez a helyzet. Ugyanakkor emlékeztettek, ez a tavaly május-júniusi vizsgaidőszakban is így volt. Szerettük volna megtudni azt is, tavaly előfordult-e, és ha igen, hány esetben, hogy valaki nem jelent meg az írásbelin, s emiatt törölni kellett a jelentkezését, de erre a kérdésünkre cikkünk írásáig nem kaptunk választ.

(Forrás: Népszava)

Hamarosan a teljes felsőoktatásban kiépül a pártállami rendszer

A tanárképzés leválasztása az ELTE-ről nem menne könnyen, hiszen bár van külön Tanárképző Központ és pedagógiai kar is, a szakmai oktatás ott is a bölcsész- és természettudományi karokon zajlik. A tanítóképzés leválasztása már könnyebben menne, azt amúgy is egyre nagyobb arányban az egyházaknak adja át az állam. Eldőlt például, hogy a vidéki tanár- és tanítóképzés fellegvára, az egri Eszterházy Károly Egyetem a katolikus főegyházmegyéé lesz. A kecskeméti tanítóképzést a református egyháznak adták át, ám azt a Károli Gáspár Református Egyetem a Bács-Kiskun megyei székhelyen már meg is szüntette.

(Forrás: hvg.hu)

A tiltás ellenére is segítik a pedagógusok az otthon maradó gyerekeket

Nem csak a védettség kialakulásának elmaradása miatti biztonságérzet hiánya okozhat azonban gondot az intézményekben. Az Emmi hétfő esti tájékoztatása szerint országosan az óvodákban a gyerekek 60 százaléka, míg az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg hétfőn, miután a kormány hivatalosan is megerősítette, hogy ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva a gyerekét nem viszi be az iskolába, akkor ez igazolt hiányzásnak tekinthető. A 24.hu-hoz beérkező visszajelzések alapján meglehetősen vegyes a kép a jelenléti oktatásba bekapcsolódó tanulók számát illetően. „Anonim szavazásban az egyik osztályban 60 százalék lett az otthon maradók aránya, egy másik alsós osztályba körülbelül 22-ből 6-7 gyerek megy ma be” – írta egy alapítványi iskolában szerzett tapasztalatokról egy édesapa, míg egy csepeli iskolában a 27 fős osztályból 22-en megjelentek hétfőn, egy XII. kerületi intézményben pedig a szintén 27 gyerekből 15 volt jelen.

(Forrás: 24.hu)

A PSZ közleménye

Az EMMI az elmúlt időszakban több alkalommal is tévesen interpretálta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) álláspontját, amelyet a tárgyalásokon képviselt. A PSZ nem üdvözölte az iskolák újranyitását, csak részsikernek tartotta. Az óvodákat és iskolákat mindaddig zárva kell tartani, amíg a járványügyi adatok nem mutatnak megfelelő szintet a nyitáshoz, vagyis az új fertőzöttek száma nem csökken napi 1400 fő alá.

(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)

Ercse Kriszta: A magyar iskolákból a nyitással könnyen orosz rulett lehet

A jelenlegi körülmények között, pandémia idején, egy tragédiákkal teli év után még inkább kontrasztos a kormányzat valódi képtelensége a jelenségek helyes értelmezésére. El lehet azon gondolkozni, hogyan jellemezhető egy kormány tisztessége, ha például öt év alatt egy 15 milliárdos Digitális Oktatási Stratégiát elszabotál, de amikor kérdésre legfeljebb annyit felel, hogy „negyvenezer tablet”, akkor lehet tudni: nagy baj van. Ennyit ért. A digitális infrastruktúra, a digitális pedagógia messze nem egyenlő digitális eszközök sokaságával. Most a nagynál is nagyobb a baj: Gulyás Gergely azzal biztat mindenkit, hogy a kórházi kapacitásokkal semmi gond, akár 1700 lélegeztetőgép is rendelkezésre áll még.

(Forrás: g7.hu)

Juhász Ágnes: Segíteni akarsz? Meg ne próbáld! JUHÁSZ ÁGNES

A lelkiismeretes igazgatók, tanítók a szülőkkel egyeztetve végiggondolták, mit lehet tenni, hogy a legkevesebb kárt szenvedjenek azok, akik otthon maradnak. Sokan még azt a pluszmunkát is vállalták volna, ami az egyidejű jelenléti és digitális oktatással jár, hogy ne maradjon le az osztály nagy része. És ekkor jött a hideg zuhany: számos forrás – szakszervezetek, kollégáink és szülői visszajelzések – alapján is úgy tűnik, a tankerületek levélben vagy telefonon jelezték az igazgatóknak, hogy tilos egyszerre digitálisan és személyesen tanítani.

(Forrás: mérce)

Hiába nyitják az iskolákat, a TASZ szerint bizonyos esetekben a pedagógus is jogszerűen maradhat otthon, és a szülő is otthon tarthatja a gyereket

A Társaság a Szabadságjogokért szerint az iskolák nyitásáról szóló döntésben nem csak a fertőzésveszély mértékét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy az egyes döntések milyen hátrányt okozhatnak egyes társadalmi csoportoknak. Szempontjaikat az iskolák felelős újranyitásához részletes állásfoglalásban összegezték.

(Forrás: 444.hu)

A pedagógusok 87%-a nem pártolja a mai iskolanyitást

A szervezetek azonban aggodalmukat is kifejezték az óvodák és az általános iskolák tervezett jelenléti oktatásának megkezdésével kapcsolatban. Öt nagy szakszervezet közös nyilatkozatban ellenezte a nyitást, valamint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) reprezentatív felmérést is készített a szakmabeliek véleményéről, melyből kiderült a pedagógusok döntő többsége elutasítja, hogy április 19-én becsengessennek az iskolákba. Az összefogás látszólag meghozta eredményét, ugyanis múlt szerdán Orbán Viktor bejelentette, hogy csak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatain indul újra az oktatás. A PSZ a döntést részsikerként értékelte, Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke pedig a Mércének elmondta, a kormány a döntése során figyelembe vette az általuk készített kérdőíves felmérést és a szakszervezet ajánlásait.

(Forrás: mérce)

Ellentmondásos döntések az iskolanyitás körül

Lapunkhoz több szülői jelzés érkezett arról is, hogy az iskolaigazgatóktól azt a tájékoztatást kapták: ha egy osztályból mindenki hiányzik, annak az osztálynak rendkívüli szünetet kell elrendelni, a kiesett napok pótlása pedig szombati napokon vagy június második felében – tehát a nyári szünet első heteiben – elrendelhető. Arra már nem hívták fel a szülők figyelmét, erre milyen esetekben kell sort keríteni. A köznevelési törvény szerint ugyanis nem kötelező pótolni az elmaradt órákat, erre csak akkor van szükség, ha a pótórák megtartása nélkül nem lehet teljesíteni a követelményeket. A tanév rendjéről szóló rendelet pedig azt írja: ha egy rendkívüli tanítási szünet miatt több tanítási nap kiesik, és ezeket a tanév végéig sem sikerül pótolni (például szombati tanítási napok beiktatásával) az sem akadálya a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének, magasabb évfolyamba lépésének, az iskola ugyanis a következő tanévben is pótolhatja az elmaradt tananyagot.

(Forrás: Népszava)

Mi lesz az iskolanyitás következménye? – ezt mutatja a járványmatematikai modell

Három fontos állítás: 1. A szabályok lazításának következtében nő a találkozások és a fertőzések száma. 2. Amíg az elmúlt hetekben a munkahelyeken és a boltokban fertőződtek meg az emberek, most az általános iskolákban is terjed majd a vírus. 3. A nyitás kis lépéseit azért igazítják a beadott vakcinák számához, hogy egyensúlyi állapot alakuljon ki. Magyarán: nem esik majd vissza a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen levők száma. Mindig annyival nyitnak, hogy az oltások adta növekvő védelem ellensúlyozza a hatást, és ne legyen nagyobb a kórházakra nehezedő nyomás. Viszont még hetekig nem lesz kisebb sem. Ezen a nagyon magas szinten marad.

(Forrás: válasz online)

2021 új abszurdja: az egyházi történelemtankönyv jobb és tudományosabb lett az államinál

Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus szemléletű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy kompatibilitási zavarok ettől még lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi

(Forrás: válasz online)

Osztály, vigyázz! – 5 dolog, ami hiányzik a biztonságos iskolanyitáshoz

Másodszor is korrigált a miniszterelnök: Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy csak az óvodákat és az alsó tagozatokat nyitják meg április 19-én, a felsősök május 10-én a középiskolásokkal együtt kezdenek. A cikkünk élesítése előtti pillanatban jött a harmadik korrekció: az oktatási államtitkár közölte, hogy végül az alsós gyerekek távolmaradását is igazolhatják a szülők. Tehát a hétfői iskolanyitás valójában opcionális, a kormány visszavonulót fújt. Helyesen. Járványügyi szempontból üdvözlendő a lépés, mert a „laborként” használt országokkal szemben a magyar iskolákba úgy térhetnek vissza a gyerekek, mintha angol mutáns nem is létezne. Pedig az 50–70 százalékkal fertőzőbb, az időseknél a halálesetet 55 százalékkal növelő vírusvariáns fő terjesztői a gyakran tünetmentes gyerekek. Öt pont, amellyel biztonságosabbá lehetne tenni az iskolák nyitását.

(Forrás: válasz online)

\"Én mennék, de anyukám nem enged\" – gyerekek vallanak az iskolanyitásról

Amikor az iskolanyitásról beszélünk, szinte mindig a tanárok és a szülők helyzetén keresztül próbáljuk bemutatni a helyzetet. Mi most kollégáink gyerekeit kérdeztük, hogy örülnek-e az iskolanyitásnak, mi a véleményük az online oktatásról, de azt is megtudtuk, mi zajlik ilyenkor a „fejük kis csücskében”. Videó.

(Forrás: hvg.hu)

Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen

Magyar gimnazisták nyerték meg a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét – a tizedikes diákok „újonc” kategóriában indultak az oxfordi versenyen, és az egyik legrégebbi brit magániskola csapatát is legyőzték. Pedig míg számos európai és ázsiai országban népszerű „iskolai sport” a vitázás, itthon alig néhány iskolában működik vitaklub. Kár, a társadalom is jól járna azzal, ha már tizenévesen megtanulnánk jól vitázni. Olyan témákról is, amelyekről nagyon mást gondolunk.

(Forrás: eduline)

Életveszély miatt nem engedik iskolába vezető orvosok és egészségügyi dolgozók a gyerekeiket

Egyre több egészségügyi dolgozó, orvos jelzi, hogy nem engedi iskolába a gyerekeit a jelenlegi járványügyi helyzetben – értesült a Portfolio. Döntésüket a vírus gyors terjedésével magyarázzák, amit kockázatosnak, életveszélyesnek tartanak. Müller Cecília országos tisztifőorvos a vírus gyors terjedéséről beszélt tegnap is, miközben a Magyar Orvosok Szakszervezete nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben közölték: a Magyarországon leginkább elterjedt Sars-Cov-2 vírus „brit variánsa” a fiatal, egészséges felnőttek és a gyermekek esetén is súlyos, életveszélyes állapotot alakíthat ki. Kásler Miklós Emmi-miniszter a nyitásról szóló levelében már arra készíti fel az iskolákat, hogy újra felbukkanhat az intézményekben a vírus.

(Forrás: portfolio.hu)

Balla István: Tényleg belefér egy-egy pofon a nevelési folyamatba?

Szerencsére elmúlt a 18., a 19. század, azt is gondolhatnánk, hogy a 21. században már az ütéske, a legyintéske, továbbá a vessző nem épp a nevelési fősodorhoz tartozik. Ám időnként rá kell döbbenjünk, hogy ezek sokkal jobban be vannak betonozva a nevelés köztudatban, mint gondolnánk. Legutóbb Márki-Zay Péter tért vissza egy interjúban a nevelési szokásaira, amelyeket már taglalt korábban is, akkor is nagy port vert fel a nyilatkozata. Most a Partizánnak ismerte el – igaz, hozzá tette, nem büszke erre –, hogy csapta már arcon dühből a gyerekeit. Azt gondolja a politikus, hogy – végső esetben – elfogadható nevelési eszköz a testi fenyítés. Márki-Zay szerint két éve a baloldali, most a kormánypárti média magyarázza félre a szavait. A tízmillió foci- és ugyanennyi Covid-szakértő országában úgy tűnik, él majdnem tízmillió pszichológus és neveléselméleti szakember is, aki időről időre, ha van egy ilyen apropó, kifejti a véleményét a testi fenyítésről. A

(Forrás: hvg.hu)

„Nincsenek külön szülők és külön munkavállalók” – öt nagy szakszervezet állt ki az iskolanyitás ellen

Közös nyilatkozatban állt ki öt nagy szakszervezeti konföderáció az iskolák hétfői nyitása ellen, miután múlt pénteken kiderült: bár a kormány visszakozott, így a középiskolásokat csak május 10-én küldik vissza az iskolapadba, ugyanakkor az óvodák és általános iskolák az eredeti tervhez hűen április 19-én nyitnak. Csakhogy számos szülői, illetve oktatói szervezet jelezte az elmúlt napokban, hogy kifejezetten veszélyesnek tartják a tantermi oktatást a járvány harmadik hullámának kellős közepén. Mint arról a Mércén beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) április elején készített reprezentatív felmérése alapján a pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a tantermi oktatáshoz egyelőre, 81 százaléka pedig tanítványait egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban jelenléti oktatásban.

(Forrás: mérce)

Palkovics László felel a Diákvárosért a Fudan Egyetem campusáért

A kabinet fenntartja szándékát a Budapest Diákváros megvalósítására, egyetért azzal, hogy a Budapest Diákváros mellett a Fudan Hungary Egyetem budapesti oktatási-kutatási és adminisztratív infrastruktúrája, vagyis campusa is létrejöjjön. Emellett úgy dönt, hogy a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósítását Palkovics László kormánybiztosként irányítja. Ez a terület eddig szintén Fürjes Balázs portfoliójához tartozott. A kormány felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósításához szükséges fejlesztési területek Déli Városkapu Fejlesztési Program területétől történő lehatárolásáról. Egy másik határozat kifejti, hogy Palkovics László kormánybiztosként koordinálja a Budapest Diákváros és a Fudan Hungary Egyetem budapesti campusának megvalósítását, valamint a Budapest Diákváros és a Fudan Hungary Egyetemet érintő kormányzati döntések, fejlesztések előkészítését.

(Forrás: Infostart)

Orbán Viktor sincs meggyőződve arról, hogy kell-e iskolanyitás, szerinte a kormány a WHO javaslatát követi

A miniszterelnök saját elmondása alapján sincsen meggyőződve az iskolanyitás időszerűségéről. Szerinte a kormány a WHO (Egészségügyi Világszervezet) protokollja szerint jár el a kérdésben, amely azt javasolja, hogy zárásnál az iskolákat zárják be először, nyitásnál pedig az iskolákat nyissák ki először. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a pedagógusok nagy részét már beoltották, azok közül, akik kérték az oltást. Korábban több szervezet is bírálta a kormány iskolanyitását, mondván, az intézkedés elhamarkodott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanárok egy része még nem lesz beoltva az iskolanyitáskor, vagy még nem fog kialakulni náluk az immunitás a nyitás napjára.

(Forrás: mérce)

Van is iskola, meg nem is – otthon maradó diákokkal indulhat újra a közoktatás

Egy szülő arról beszélt lapunknak, hogy a végleges kormánydöntés előtt a családjában az az abszurd helyzet állt elő, hogy az ugyanabba az iskolába – egy hatosztályos gimnáziumba – járó gyermekei közül 11. osztályos lányának nem, de nyolcadikos fiának iskolába kellett volna mennie. Végül úgy határozott, hogy a kormány rendelkezésétől függetlenül a gyerekei ebben a tanévben már nem mennek iskolába, maga körül viszont azt látja, hogy a szülők között nagy a bizonytalanság, sokan nem mernek lépni a központi akarattal szemben. Egy éve volt a kormánynak, hogy tegyen valamit a szülőkért, akik otthon vannak, illetve akiket elbocsátottak a munkájukból, de mindennel foglalkoztak, csak az élet hétköznapi dolgaival nem – vélekedik az édesanya, aki szerint az érettségizők kivételesen nehéz helyzetben vannak, de a többi diák számára a tanévből hátralévő két hónapon már semmi nem múlik.

(Forrás: 24.hu)

A jövő egyetemét építi a Pázmány Budapest belvárosában

Budapest már most is egyetemváros, de néhány éven belül igazán a diákoké lesz. A kínai Fudan Egyetem idetelepülésével egybekötött Diákváros gigaberuházása mellett a belvárosban is hatalmas felsőoktatási központ alakul ki néhány éven belül. A jelenleg több városban működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) vezetése úgy vélte, hogy a széttagoltság egyre inkább versenyhátrányt jelent, ezért egy összevont campust hoz létre a Józsefvárosban, amely becslések szerint 2027-ben nyithatja meg kapuit.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Csak egészséges gyermeket vigyenek hétfőtől óvodába, iskolába

Az óvodába érkező szülőket Müller Cecília arra kérte, hogy az intézmény saját szabályzatának megfelelően járjanak el a kicsik átadása során, viseljenek maszkot és tartsák a védőtávolságot. Hozzátette: a gyerekeket meg kell tanítani a zsebkendőhasználatra és a tüsszentés, köhögés etikettjére. Az intézményeket arra figyelmeztette, hogy rendszeresen fertőtlenítőtakarítást kell végezniük, illetve szükséges a gyakori szellőztetés is. A szakember azt javasolta, hogy a gyerekeket a szünetekben, illetve amilyen gyakran csak lehet, vigyék ki a levegőre.– Az óvodákban különösen fontos a játékok napi fertőtlenítő tisztítása, elmosása, mert a kicsik a közös játék során ezekkel érintkeznek, illetve átadják egymásnak .

(Forrás: Magyar Nemzet)

A MOSZ nyílt levélben kéri Orbán Viktortól, hogy halasszák el az iskolák és az óvodák nyitását

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) üdvözli, hogy a felső tagozatos osztályokban és a középiskolákban a kormány elhalasztotta a jelenléti oktatás bevezetését. Ugyanakkor csatlakoznak a Magyar Orvosi Kamara, illetve a pedagógusok, a szülők és gyermekek érdekképviseleti szervezetei által megfogalmazottakhoz, és arra kérik Orbán Viktort és kormányt, hogy halasszák el a 2021. április 19-re tervezett oktatási intézmények nyitását az óvodák és alsó tagozatos osztályok esetében is - olvasható a szakszervezet nyílt levelében, amelyet a miniszterelnöknek címeztek.

(Forrás: eduline)

Az ellenzék szerint Orbán a szülőkre hárítja azt a felelősséget, amit neki kellene vállalnia

A közleményben felidézik Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szavait, aki szerint az a megoldás, hogy az intézményvezetők engedélyezhetik a gyerekek távollétét, ha a szülők tartanak attól, hogy gyermekük az iskolából hazaviheti a vírust. Ez azonban az ellenzék szerint hazárdjáték, “Orbán Viktor a tanárokra és a szülőkre hárítja a felelősséget”. A fertőzöttek és a halottak magas száma miatt a kormánynak kellene döntenie az online oktatás teljes körű fenntartásáról. Orbán Viktor azonban nem nyújt segítséget, csak a magának megrendelt közvélemény-kutatások alapján hozza meg járványügyi intézkedéseit”

(Forrás: hvg.hu)

PDSZ: Retorziókkal fenyegetik azokat a tanárokat, akik megtagadják a jelenléti oktatást

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének XXIV. Kongresszusa elítéli a szülők és a pedagógusok megfélemlítését és fenyegetését – írja a pénteki nyilatkozatában az érdekképviselet. A PDSZ a dokumentumban követeli az óvodák és alsó tagozatok további zárvatartását április 19-étől. Azt állítják, hogy azokat a pedagógusokat, akik a munka törvénykönyvének erre vonatkozó paragrafusa alapján megtagadják a jelenléti nevelést és oktatást, az intézményvezetők és fenntartók rendre retorzióval fenyegetik. Szerintük mindezt úgy, hogy tudják, hogy az óvodákban és iskolákban az egészséges és biztonságos munkakörülmények az EMMI által kiadott intézkedési terv szerint sem biztosíthatók.

(Forrás: hvg.hu)

Az egyik legrugalmasabb tanulási forma, mégsem népszerű a szakirányú továbbképzés

Az utóbbi tíz évben megfeleződött mind a felvételizők, mind a felvettek száma a szakirányú továbbképzésekre. Míg 2010-ben országszerte az általános felvételi eljárásban még több mint 20 ezren szerettek volna bekerülni valamelyik szakirányra, és több mint 12 ezren be is jutottak, 2020-ban már csak 10 ezer hallgató adta be a jelentkezését, és 6119 kezdte meg a tanulmányait. 2021 szeptemberétől 1300 különböző szakirányú továbbképzést hirdettek meg az egyetemek, a Felvi adatai szerint a legnépszerűbbek a gazdaságtudományok területén indulnak, de sokan keresik még az informatikai vagy a jogi szakokat is.

(Forrás: hvg.hu)

„A hétfő még messze van” - dilemmában a szülők és a pedagógusok is a nyitással kapcsolatban

Jelenléti és digitális oktatás párhuzamosan nem folytatható. Az alsó tagozatos évfolyamok hétfőtől jelenléti oktatásban vesznek részt. A diákok ugyanakkor bekapcsolódhatnak online a tantermi órákba, amennyiben az adott iskolában megoldható – derül ki Kásler Miklós miniszter leveléből, amelyet pénteken küldött körbe az iskolaigazgatóknak. Hétfőtől nyitnak az óvodák és az alsó tagozatos évfolyamok. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere pénteken levelet küldött az óvodák, általános iskolák és kollégiumok vezető részére. Ebben az áll, hogy „2021. április 19. napjától az általános iskola 1-4. évfolyamai rendes munkarendben működnek, ezek az évfolyamok tehát hétfőtől ismét jelenléti oktatásban vesznek részt.\"

(Forrás: euronews)

Tízezrek dilemmája: Menjen-e iskolába a gyerek, ha kötelező, de nem biztonságos?

Mert nagyot mondani Orbán Viktor, amikor arra hivatkozott, hogy a magyarok többsége a nemzeti konzultáción azt kérte, nyissák ki az iskolákat: a témakört firtató kérdés ugyanis nem szerepelt az íven. Ettől függetlenül tény, hogy sok olyan család van, ahol alig tudják megoldani az otthon tanuló gyermek felügyeletét. Az sem vitás, hogy a jelenléti oktatást nem pótolja a távoktatás, s utóbbi tovább növeli a szociális hátrányokból eredő különbségeket. Ezek mind a mihamarabbi iskolanyitás mellett szólnak. Az viszont kérdés, hogy valóban elérkezett-e ennek az ideje a járványnak ezen a magasan tetőző pontján.

(Forrás: hvg.hu)

Maruzsa: Ha nagyon rosszul sikerül az írásbeli érettségi, lehet javítani szóbelin

Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az operatív törzs pénteki tájékoztatóján beszélt az iskolákat érintő járványügyi intézkedések változásairól. Elmondta, az óvodák és az általános iskolák (az első 8 évfolyam) nyitását április 19-ére tervezik, vagyis itt nincs változás a korábbi tervekhez képest. A pedagógusok oltása folytatódik, a honvédség az iskolák fertőtlenítést végzi a nyitáshoz.

(Forrás: hvg.hu)

Maruzsa: Nem lesz kötelező a gyerekeket visszavinni az óvodába és az iskolába

Az államtitkár elmondta, hogy az óvodák és az alsó tagozatok megnyitása mellett az is szólt, hogy e két csoportban alacsonyabb volt a fertőzöttek aránya. Hozzátette, hogy az alsó tagozaton fele-harmada volt a fertőzöttek aránya, mint a felsőn. Maruzsa szerint azt nem lehet megvalósítani, hogy mindenhol megfelezik az osztályokat, mert nincs kétszer annyi pedagógus a rendszerben. Jelentős érvnek nevezte az alsó tagozatos visszanyitás mellett, hogy a digitális oktatás nem hatékony ebben a korosztályban, a gyerekeknek szükségük van jelenléti oktatásra. A felsősöknél viszont már eredményesebb az online tanítás, ők majd május 10-én térhetnek vissza.

(Forrás: hvg.hu)

Biztonságos-e az iskolák jövő heti újranyitása Magyarországon?

Hétfőn újranyitnak az általános iskolák a kormány döntése alapján, ezért megvizsgáltuk, hogy járványügyi szempontból indokolható-e az újranyitás. Amikor a kabinet március végén döntött az április 19-i nyitásról, akkor még senki sem tudta megmondani, hogy milyen lesz a járványhelyzet április közepén, de sejteni lehetett, hogy nem javul eleget. Mostanra azonban már világosan látszanak a trendek: az eredményeink azt mutatják, hogy a járványhelyzet rosszabb, vagy legalább olyan rossz, mint amikor a kabinet az iskolák zárásáról döntött márciusban. Az iskolák nyitása mellett felsorakozhatható járványmutatók gyengébb lábakon állnak, mint a zárás fenntartása mellettiek. A nyitással lassabb lesz a járvány lecsengése, tízezres nagyságrendben lehet több a regisztrált fertőzöttek száma a következő időszakban a fiatalok körében, mint abban az esetben, ha fenntartják a digitális oktatást. Az iskolák nyitása valójában akkor nem okoz majd érdemi gondot az intézményekben, ha kellően sok szülő dönt úgy, hogy nem engedi be a gyerekét az iskolába. A kormány azzal is segíthetne a helyzeten a nyitás elnapolása mellett, ha az intézményekben a korábbinál sokkal szigorúbb járványügyi szabályokat vezetne be.

(Forrás: portfolio.hu)

Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni

Egyfelől tehát valós igény, hogy újrainduljon a jelenléti oktatás, másfelől valós járványügyi veszély is a nyitás. Mint a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak elmondta, hozzájuk is a legkülönbözőbb vélemények érkeznek, nem is tudná eldönteni, hogy a pró vagy kontra érvek vannak többségben. Horváth Péter azt is elárulta, hogy a kormányzat és az operatív törzs a kar képviselőivel nem tárgyalt arról, hogy a pedagógusoknak mi a véleménye a nyitásról. Ő azt gondolja, hogy ebben a helyzetben bármilyen döntés születik, az van, akinek tetszeni fog van, akinek nem.

(Forrás: hvg.hu)

Oroszi Beatrix: Amíg nem telik el két hét a tanárok második oltása után, maszkban kellene tanítani

Az esetszámokat tekintve túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, de továbbra sem dőlhetünk hátra, mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsokat adó minisztériumi elemzőcsapat tagja a Népszavának. Szerinte „csak óvatos optimizmussal tekinthetünk az adatokra”: az új fertőzöttek száma csak annyira csökkent le, hogy elértük a második hullám csúcsát, „ami még mindig veszélyes zónának minősül”. A kórházban ápolt fertőzöttek és a lélegeztetettek száma pedig továbbra is magasabb, mint a második hullám legrosszabb időszakában.

(Forrás: 444.hu)

Megszólalt Áder János a szegedi professzor botrányában: ha valóban elhangzott, akkor az minősíthetetlen

A Szeged.hu híradása nyomán a Népszava is foglalkozott a botrányos esettel. A cikk szerint a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán tanító Gulyás László professzor, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója egyik online előadásában egyebek mellett közölte, hogy „afrikai civilizáció nincs. Ott a fekák az őserdőben lóf...t se csináltak”. Vagy például:„utálom a cigányokat, de a Győzikét végképp”. Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét „félhülyének”, Kamala Harris alelnököt „fekete ribancnak” nevezte, más összefüggésben „rendkívül csúnya niggerekről” beszélt. Annak a véleményének is hangot adott, hogy „az lenne a tökéletes, ha Claudia Schiffer a hálószobámban tartózkodna”. Négy hallgató panaszt tett, az egyetem belső vizsgálatot indított.

(Forrás: Népszava)

Májusban a szakmunkástanulók is vizsgázhatnak

Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a gazdaság újraindításához nagy szükség van a versenyképes szaktudással bíró, tehetséges fiatalokra, emellett viszont változatlanul elsődleges fontosságú az emberek egészségének védelme, a fertőzési kockázatok mérséklése. Hozzátette: a szaktárca a tavaly május–júniusi vizsgaidőszak tapasztalatait figyelembe véve már dolgozik az idei szakmai vizsgákra vonatkozó szabályozás kialakításán.

(Forrás: Magyar Nemzet)

QR-kóddal és párbeszéddel teszik vonzóvá az irodalmat

Április a tankönyvrendelés időszaka az iskolákban, a választást segítheti, hogy új kiadványokkal bővült a 2021. évi állami tankönyvjegyzék: a Magyar Katolikus Püspöki Kar megbízásából elkészült a Szent Imre-tankönyvcsalád irodalomból és történelemből. Az akkreditált 9–10. évfolyamos katolikus tankönyveket a hozzájuk tartozó szöveggyűjteményekkel együtt egyházi és világi fenntartású gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak és technikumoknak ajánlja S. Pásztor Judit, az irodalomtankönyvek főszerkesztője.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Romankovics András (TANOSZ alelnök) a Klubrádióban

Az interjú a hanganyag 31. percénél indul.

(Forrás: Klubrádió)

Bekerült Pataky Attila a tankönyvbe, a pár nap alatt lezavart bírálatok szerint minden oké

Az államosított tankönyvpiacon az Oktatási Hivatal előbb elkészítette, majd saját maga elbíráltatta, végül elfogadta a tankönyveket. A felkért szakértőknek néhány nap alatt kellett részletes bírálatot írniuk sok száz oldalról: talán nem meglepő, hogy minden könyvet rendkívül pozitívnak találtak. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint az összeférhetetlenség tankönyvi esetéről van szó.

(Forrás: telex)

Néhány nap alatt engedélyeztek egyes NAT-kompatibilis tankönyveket

A TANOSZ szerint az idő rövidsége mellett kérdéseket vet fel az is, hogy a feltűnően rövid értékelési idő után a legtöbb tankönyvet szinte tökéletesnek találták a szakértők, és feltétel nélkül ajánlották őket jóváhagyásra akkor is, ha egyébként kijavítandó hibákat találtak bennük. A szervezet felhívta a figyelmet: NAT 2020-hoz készült 1-5-9. osztályos állami tankönyvek esetén fordult elő először, hogy a könyveket ugyanaz az állami intézmény minősítette tankönyvvé, amely azokat elkészítette. Vagyis az Oktatási Hivatal egyik (fejlesztési) részlege a könyveket az Oktatási Hivatal (akkreditációs) részlegéhez nyújtotta be jóváhagyásra, és az a tankönyveket minden esetben feltétel nélkül pozitívan is bírálta el.

(Forrás: Magyar Hang)

Kutatás: A pedagógusok 87 százaléka nem akar jövő héttől személyesen tanítani

Egy országos, reprezentatív kutatás szerint a pedagógusok döntő többsége szíve szerint nem menne be tanítani, inkább online folytatná az oktatást. Ennek ellenére a többség, ha muszáj, bemegy. Az általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok a leginkább megengedőek, hiszen minél kisebb egy gyerek, annál kevésbé hatékony az online oktatás.

(Forrás: hvg.hu)

Ahogyan a pedagógusok jogszerűen tagadhatják meg a tantermi oktatást április 19-től, úgy a szülőknek is joguk van a gyermekeket visszatartani az iskolától a biztonságuk érdekében – utóbbi témáról a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ)

Ahogyan a pedagógusok jogszerűen tagadhatják meg a tantermi oktatást április 19-től, úgy a szülőknek is joguk van a gyermekeket visszatartani az iskolától a biztonságuk érdekében – utóbbi témáról a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás nyilatkozott az RTL Híradónak az általános iskolák és óvodák egy hét múlva esedékes újranyitása kapcsán. Pénteken Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról beszélt a Hír TV-n, hogy igazolt hiányzásnak tekinthető, ha a szülő a járványhelyzetre való tekintettel nem engedi iskolába a gyermekét.

(Forrás: mérce)

Stumpf István: Az SZFE ügye kivétel, egyfajta baleset

Stumpf István szerint, ami a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) esetében történt, bizonyos értelemben egyfajta baleset, és reméli, hogy ilyen a többi modellváltó egyetem esetében nem fog előfordulni. A felsőoktatás modellváltását koordináló kormánybiztos az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról is beszélt, az egész folyamat egy esélyteremtés arra, hogy egy korábbi, bürokratikus struktúrából kiszabadulva, a piaci viszonyokhoz igazodva, az egyetemek maguk is keressenek lehetőséget arra, hogyan tudnak versenyképes tudást adni a magyar fiataloknak.

(Forrás: hvg.hu)

A tanárok megakadályozhatják a korai iskolanyitást

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanárok meg tudják akadályozni, hogy április 19-én a kormány megnyissa az iskolákat. Mint írták, a korainak tartott nyitást a pedagógusok és a szülők nagy része elutasítja, de a hatályos jogszabályokra hivatkozva a jelenléti munkavégzés megtagadható .Fontos, hogy a tanárok nem a munkavégzést tagadják meg, a digitális munkarendben továbbra is a munkáltatók rendelkezésére állnak! A nedolgozzingyen.hu oldalon közzétették azt a levelet, amit ehhez alá kell írniuk a tanároknak. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a törvény szerint a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

(Forrás: 24.hu)

Csak írásbeli érettségi lesz

Orbán bejelentette , hogy csak írásbeli érettségik lesznek. A részletszabályokat később teszik közzé. Azt mondta, hogy az írásbeli érettségi azért is fontos, mert ez szerepet játszik az egyetemekre való bejutásban, és mivel „tavaly csak írásbeli volt, és ahhoz, hogy fair legyen a verseny a tavaly érettségizettek meg a mostaniak között, ezért jó, ha a két érettségi között összhang van”. A középiskolákat pedig csak május 10-étől nyitják meg. A részletszabályokat később teszik közzé. Azt mondta, hogy az írásbeli érettségi azért is fontos, mert ez szerepet játszik az egyetemekre való bejutásban, és mivel „tavaly csak írásbeli volt, és ahhoz, hogy fair legyen a verseny a tavaly érettségizettek meg a mostaniak között, ezért jó, ha a két érettségi között összhang van”.

(Forrás: 444.hu)

Válaszolt az érettségizőknek az Oktatási Hivatal

A diákok a rendkívüli körülményekre való tekintettel olyan forgatókönyv nyilvánosságra hozatalát kérik a döntéshozóktól, amely határozott választ ad az érettségizők, tanáraik és családtagjaik kérdéseire, például arra, hogy milyen körülmények között lesznek a szóbeli vizsgák megrendezve. Az Index a diákok kérdéseivel az Oktatási Hivatalhoz fordult, ahonnan nem sokkal ezelőtt a következő választ kaptuk: Az írásbeli és szóbeli érettségi vizsgák során a járványügyi veszélyhelyzetben alkalmazandó biztonsági intézkedésekről számos információ elérhető az Oktatási Hivatal honlapján. A vizsgák pótlásának lehetőségeit a vizsgaszabályzat részletesen szabályozza.

(Forrás: index)

Rasszista, homofób, szexista kijelentései miatt panaszoltak be egy szegedi történész oktatót a hallgatói

Az előadás nehezen minősíthető stílusa miatt négy hallgató panaszlevelet írt és küldött el. Az ügy a Juhász Gyula Pedagógusképző Karra került, mert Gulyás Lászlót ezen a karon alkalmazzák. A diákok tudomása szerint a kar már vizsgálja az ügyet. Nyitott kérdés, hogy egyetlen alkalommal szólt olyan módon hallgatóságához Gulyás László, ahogyan az őt bepanaszló hallgatók állítják vagy ez korábban és esetleg rendszeresen is megtörtént. A történész, aki egyben a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója is, március 15-én a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetését vehette át.

(Forrás: szeged.hu)

Gulyás: arra kérjük a tanárokat, hogy legyenek tekintettel a leterhelt szülőkre és diákokra

A miniszter szerint az oktatási-nevelési feladatok hatékony ellátása csakis személyes jelenléten keresztül történhet hatékonyan, és a szülőknek rendkívül nagy terhelést jelent a távoktatás, ahogy a diákoknak is. Gulyás arról is beszélt, hogy már a soron kívüli oltás megkezdése előtt is 34 ezer pedagógus megkapta az első oltást az életkora és egészségi állapota alapján, április 19-ig pedig minden olyan tanár megkapja az oltást, aki kéri. Ahogy korábban, úgy most sem említette a miniszter azt a szempontot, hogy az általa is hangoztatott védettség az első oltást követően csak két hét múlva alakul ki, tehát sok tanár még bőven nem lesz védett április 19-én. Szerdán az ADOM (Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom) Nem megyünk suliba április 19-től – együtt a kötelező jelenléti oktatás ellen címmel hirdetett eseményt az iskolák újranyitásának első napjára.

(Forrás: mérce)

Kizárta tagjai közül az SZFE-t az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Szövetsége

Az indoklás szerint az SZFE tagságát azért szüntetik meg, mert az egyetemen 2020. szeptember 1-gyel olyan vezetőségi változások léptek életbe, hogy az intézmény már nem tekinthető ugyanannak az intézménynek, amely felvételt nyert az E: UTSA tagságába.Mint ismert, tavaly történt meg az SZFE modellváltása, amely részeként az egyetem alapítványi fenntartásba került, ennek a kuratóriumába az egyetem polgársága által el nem fogadott vezetőket ültettek, élükön Vidnyánszky Attilával. Szerdán derült ki, hogy Szarka Gábor, az SZFE kancellárja levelet írt annak az öt külföldi egyetem rektorának, melyek befogadnák a hallgatókat, hogy figyelmeztesse őket, a magyar jogszabályokat mindenkinek be kell tartania.

(Forrás: Magyar Narancs)

Kérik a gyerekek oltását is

A fővárosban a Heim Pál Gyermekkórház az elsődleges Covid-ellátó helye a kicsiknek. Úgy tudjuk: a járvány egy éve alatt már több mint ezer gyereket kezeltek itt Covid-fertőzéssel, körülbelül tíz százalékuknak volt szüksége intenzív ellátásra. - A súlyos állapotúak közül Magyarországon eddig még egyet sem veszítettünk el – mondta Havasi Katalin, a HGYE elnöke egy szerdai háttérbeszélgetésen. Megerősítette, hogy a hazai házi gyermekorvosok tapasztalatai szerint a koronavírus járvány harmadik hullámában jóval több Covid-megbetegedés fordul elő a gyermekek között, mint az első, vagy akár a második hullám alatt.

(Forrás: Népszava)

\"Halasszák el az április 19-re tervezett kötelező jelenléti oktatás bevezetését!\"

Az ADOM Diákmozgalom azt kéri a kormánytól, ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől, és a középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul. Továbbá kérik, hogy a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, valamint a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére. Végül kérik, hogy azt is, hogy a kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.

(Forrás: eduline)

Gulyás: Nem nagy nehezen döntött a kormány a pedagógusok beoltásáról

Nem végül és nagy nehezen döntöttek a pedagógusok beoltásáról – kezdett válaszába Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az operatív törzs döntésé-nek megfelelően határoztak erről. A miniszter azzal érvelt amellett, hogy a pedagógusok biztonságban vannak, hogy Pfizer-vakcinát kapnak. Az amerikai gyógyszerhatóság korábbi közlése szerint ennek az oltásnak az első adagja után 2-3 héttel \"a védettség jelentős részben\" kialakul. Azt is a kormány intézkedéseinek védelmében hozta fel, hogy ennél \"lényegesen kisebb védettség mellett Magyarországon sokan ma is dolgoznak\".

(Forrás: hvg.hu)

Letesztelik a XVIII. kerületi iskolásokat és pedagógusokat az önkormányzat saját költségén

„A kormány jelenleg hatályos döntése értelmében április 19-én, hétfőn kinyitnak az iskolák. Az intézkedés úgy született, hogy pontosan tudja mindenki, hogy a pedagógusok és a családok átoltottsága és védettsége erre az időpontra nem lesz elégséges” – írta csütörtökön a Facebookon Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület DK-s polgármestere. Szaniszló úgy folytatta: annak érdekében, hogy az iskolák ne váljanak szuperterjesztő gócpontokká, az önkormányzat az iskolák nyitását megelőző hétvégén (jelen állapot szerint április 17–18-án) saját költségén leteszteli a kerület valamennyi diákját és pedagógusát”.

(Forrás: hvg.hu)

ONLINE TANULÓPÁR SEGÍTI A DIGITÁLIS OKTATÁSBAN A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEKET

Tavaly márciusban, amikor a digitális munkarend életbe lépett, sok általános iskolás egyik napról a másikra kiesett az oktatásból amiatt, mert nincs megfelelő internethozzáférése, illetve eszköze, egyáltalán: nincs olyan családtagja, ismerőse, aki segítene neki eligazodni a digitális oktatásban. Az Ökumenikus Segélyszervezet, amely folyamatosan jelen van a hátrányos helyzetű településeken, először 2020 áprilisától a Boldogkőújfalun élő hátrányos helyzetű általános iskolásoknak adott kölcsön tableteket a digitális munkarend idejére. Nekik – a technikai eszközökön túl – szükségük volt személyes támogatásra is, ezért a segélyszervezet megszólított néhány budapesti gimnáziumot: a Budai Ciszterci és a Budapesti Piarista Gimnáziumot. Az itt tanuló fiatalok az iskolai közösségi szolgálat keretében végezték tevékenységüket.

(Forrás: Jelen)

Boldogkői: Ne nyissanak áprilisban az iskolák, a védettek erős jogosítványokat kapjanak

\"Átoltottság tekintetében egyre jobban állunk világviszonylatban, ami hamarosan jótékony hatással lesz a ma még kedvezőtlen egészségügyi statisztikákra is\" - írta Facebook-oldalán Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, egyetemi tanár, aki szerint két problémát kellene még megoldani. Az egyik az, hogy további türelemre volna szükség, azt javasolja, ne nyissák ki az iskolákat áprilisban. Már csak azért sem mert a gyermekeket még nem lehet oltani, a tanárok oltása pedig nem fog elegendő immunitást produkálni addigra. Továbbá, a brit variáns veszélyes a kicsikre, ráadásul, ők haza fogják vinni a vírust a családba.

(Forrás: hvg.hu)

A járvány negyedik hullámától tartanak a pedagógusok

Elkezdődött az óvodákban és iskolákban dolgozók oltása Magyarországon. Magas az oltási hajlandóság a pedagógusok körében, a tervek szerint április 11-ig több mint 162 ezren kapnák meg az első koronavírus elleni vakcinát. A kormány egy hétre rá, április 19-én ki is nyitná az iskolákat. A Pedagógusok Szakszervezete szerint azonban a korai nyitás a járvány negyedik hullámához vezethet.

(Forrás: euronews)

FELMÉRÉS: A NEVELÉSI-OKTATÁSI DOLGOZÓK CSAK KIALAKULT VÉDELEMMEL AKARNAK VISSZATÉRNI AZ INTÉZMÉNYEKBE

A PDSZ több mint ötezer nevelésben-oktatásban dolgozót kérdezett oltásokról, sztrájkról, vírus elleni védelemről. A kérdőívünk legfőbb tanulsága, hogy a többség csak akkor kész arra, hogy visszatérjen a hagyományos munkarendbe dolgozni, amennyiben úgy oltják be, hogy a visszatérés időpontjára bizonyosan kialakul a védettsége. Ellenben a sztrájkfeszültség egyértelműen a csúcsot döntögeti – úgy tűnik, a kormány felemás kommunikációja meghozta az oktatásban dolgozók sztrájkhajlandóságát is.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Most dől el, visszamegyünk-e a KRÉTA-ból a krétaporba

A szakértő (Ercse Kriszta) egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy egy jó digitális oktatási stratégia biztosítja a feltételeit, hogy megfeleljünk a 21. századi elvárásoknak, de ez jóval túl mutat az internetelérés és a digitális eszközök biztosításán. A pedagógusoknak is képessé kell válniuk ezen eszközök használatára, a pedagógiai célok figyelembe vételével tudniuk kell a különféle alkalmazásokban gondolkodni. „A digitális pedagógia több, mint egyszerű felhasználói jártasság. Ez egy nagyon nagy falat ahhoz képest, ahol most tartunk”, jegyezte meg, hozzátéve, dicséretes ugyan, hogy 2016-ban elfogadták ezt a stratégiát, ám az súlyos mulasztás, hogy azóta sem történt semmilyen rendszer szintű változás.

(Forrás: 24.hu)

„Az érettségi értelmetlen vizsga, főleg a mostani formájában” – Interjú Salamon Eszterrel

Sok kutató kérdőjelezi meg az abszolút tudást, vagy a felkészültséget mérő standardizált tesztek értelmét. A járvány idején az iskolarendszerek ezeket engedték el a legkönnyebben, így talán most jött el az a pillanat, amikor el lehet kezdeni azon gondolkodni, hogyan lehet a gyereket segítő módon értékelni. Például Hollandiában is írnak felvételi tesztet a gyerekek, de ezt követően az iskola és szülő közösen leül, a pedagógus elmondja, hogy szerinte a gyereknek milyen típusú oktatás – szakképzés vagy általános középiskola – felé lenne érdemes elindulnia. A javaslatot nem kell elfogadnia sem a gyereknek sem a szülőnek, legfeljebb később kiderül, hogy mégsem volt jó a döntés. Ez a fajta felvételi eljárás sokkal egészségesebb lenne.

(Forrás: thevip)

Ha kell, a pedagógusokból is lehet bűnbakot csinálni

Miután kiderült, hogy előre veszik a pedagógusokat, Orbán és Gulyás is úgy beszéltek erről, mintha a fogukat húznák. A miniszterelnök egyszerre méltatta őket („nagyon fontos munkát végeznek, tán a legfontosabbat”), de azért figyelt arra, hogy „nem mindenki pedagóguspárti ebben az országban”. „Tehát az ő munkájuk különösen értékes, ugyanakkor van, hogy nyári szabadság, tehát ismerjük ezeket a hangokat (...) Sok az igazságtalanság ebben a véleményben, hogy nyáron nem dolgoznak, és így tovább. Az én édesanyám egyébként gyógypedagógusként ment nyugdíjba, tehát én pontosan ismerem ennek a színét is meg a fonákját is. (...) Kérek mindenkit, azokat is, akik esetleg fönntartásokkal vannak a pedagógusok iránt, hogy ezt fogadják el.\\\" A rendőrök, ügyészek, katonák, bírók, politikusok oltásakor nem merült fel, hogy egyeseknek fenntartásaik lehetnek velük szemben.Gulyás is úgy emelte ki szombati posztjában a tanárok felelősségteljes munkáját, hogy rögtön hozzátette, mások azért nem kapnak ilyen különleges bánásmódot.

(Forrás: 444.hu)

Érettségizők a tantermekben két héttel a vizsgák előtt - megéri vagy felesleges kockázat?

A nyitással kapcsolatban azonban nagyon sok kérdés merült fel, például, hogy mennyire veszélyes a nyitás, ha a tanárok ugyan oltva lesznek, a diákok ugyanúgy megfertőzhetik egymást. Illetve az is kérdés, hogy az érettségik előtt két héttel mennyire lehet a több hónapja tartó távoktatásból az utolsó hajrára hatékonyan személyes oktatásra átállni. Sőt az is sokakban felmerült, mekkora a kockázata annak, hogy ebben a két hétben pont azok fertőzik majd meg egymást, akik május elején vizsgáznak. Bár konkrét válaszok még nincsenek sok oktatási szervezet dolgozik a kérdések megválaszolásán, amik egyenlőre csak gyűlnek - kíváncsiak vagyunk, ti mit gondoltok.

(Forrás: eduline)

Komoly ellenszenvet váltott ki az érettségizők petíciója, pedig csak egy kis könnyítést kérnek

Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll. Az idén érettségiző évfolyam tavaly március óta összesen 147 napot töltött otthon, és még mindig nincs vége a digitális oktatásnak – erre hívta fel a figyelmet egy végzős középiskolás, akinek posztja néhány nap alatt több ezer emberhez jutott el. A hónapok óta tartó távoktatás alatt sok végzős vesztette el az összes lelkesedését, motivációját. Sokan érzik reménytelennek a felkészülést a vizsgákra - még akkor is, ha a tervek szerint április 19-én (az oktatásban dolgozókkal együtt 2,5 millió beoltott után) kinyithatnak az iskolák.

(Forrás: eduline)

A logaritmus kit érdekel?! Tiszta fejjel tudjon gondolkodni!

Magyarországon a matematika, illetve a matematikaoktatás helyzete és megítélése különös kettősséget mutat. Egyrészt világszerte csodált hagyományai és eredményei vannak a magas színvonalú matematikaoktatásnak: még mindig szép számmal találunk a világ legjobb egyetemein magyar matematikaprofesszorokat, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetet a térség legeredményesebb tudományos műhelyei között tartják számon, Lovász László a napokban kapta meg a „matematikusok Nobel-díját”, az Abel-díjat. (Egyébként az Amerikában élő Lax Péter és Szemerédi Endre után ő már a harmadik magyar Abel-díjas, pedig a díjat csak 2002-ben alapították!) Másrészt viszont évek óta aggasztóan romlanak a magyar diákok matematikai (és természettudományos) eredményei a PISA-felméréseken, már jóval az OECD átlaga alá estünk.

(Forrás: 444.hu)

Horváth Péter: normális, biztonságos munkavégzés csak az oltással lesz lehetséges

Megkezdődik a héten a már regisztrált pedagógusok oltása, a többieknek hétfő éjfélig lehet regisztrálni, hogy időben megkapják a vakcinát. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádiónak azt mondta: megnőtt az oltási kedv, a pedagógusok átérzik a védőoltások szerepének fontosságát. Arról is beszélt, hogy számos nehézséget, veszélyt és megoldhatatlan helyzetet hozott magával a digitális oktatás.

(Forrás: Infostart)

Iskolai közösségi szolgálat a járvány alatt

Március 24-én megrendezésre került az Iskolai közösségi szolgálat szakmai nap és börze, amely pont ezért jött létre, hogy segítsen eligazodni a jelenlegi kavarodásban. A rendezvény keretén belül számos előadást és kerekasztal beszélgetést tekinthettek meg az érdeklődők, melyek során töviröl hegyire elmagyarázták az iskolai közösségi szolgálatot érintő jelenlegi szabályokat. Emellett olyan önkéntesek meséltek élménybeszámolókat, akiket a közösségi szolgálat indított el ezen az úton.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Orbán Viktor szépen kéri a pedagógusoka

Új hír, hogy sikerült a pedagógusokat előre venni az oltási tervben. Ehhez az kell, hogy hétfő éjfélig regisztráljanak. Kérem őket, vegyék fel az oltást, hogy minél hamarabb újraindíthassuk az óvodáinkat és az iskoláinkat – mondta Orbán Viktor rövid Facebook-videóban. A miniszterelnök közölte, hogy az oltás jól halad, és a mai napon jó esélyünk van arra, hogy a beoltottak száma elérje a kétmilliót.

(Forrás: Népszava)

Ki adja vissza a gyerekeknek az elveszett élményeket?

Lesújtó interjút adott a HVG360-nak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa, Dr. Sófi Gyula. Annak ellenére sokkoló olvasni, hogy az elmondottak nagy részét már tavaly tavasszal előre lehetett látni, aztán pedig pontosan az is történt, amitől tartottunk. Sófi a pszichés zavarok súlyosbodásáról, rendkívüli mentális terhelésről, magatartásproblémákról, stresszről, öngyilkossági gondolatokról adott számot. De ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma is, akik tisztálkodási kényszerrel érkeznek az osztályra. Ezek a gyerekek félnek a fertőzéstől, a kosztól, az ébren töltött idejük jelentős részét kézmosással töltötték, nem tudnak elszakadni a mosdókagylótól.

(Forrás: Magyar Hang)

Itt a hivatalos kormányrendelet: április 19-én újranyitnak az iskolák

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón jelentett be, hogy az iskolák április 19-én nyitnak meg a jelenlegi tervek szerint, addigra a pedagógusokat beoltják, nyitnak az óvodák, általános iskolák, és a középiskolák is. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a tanárok beoltása után 8-9 nappal újranyithatóak az iskolák. A szakirodalom szerint azonban 21 nap kell a védettség kialakulásához, de a legtöbb vakcina esetén csak a 2. dózist követően alakul ki a teljes védettség, ez pedig több, mint egy hónapot jelent. Az április 19-ei biztonságos újranyitáshoz mostanra már be kellett volna oltani a tanárokat.

(Forrás: portfolio.hu)

„Az egyetemek politikai megszállása zajlik”

Stumpf István nem érzi úgy, hogy a kuratóriumok politikailag elfoglalnák az egyetemeket, mint mondta, a tagok kiválasztásánál figyelnek a sokszínűségre: legyenek ott az állam, a gazdaság, az egyetem és a tudomány képviselői. Ő maga levelet írt minden rektornak, hogy javasoljanak kuratóriumi tagokat, s írt a Magyar Tudományos Akadémia elnökének is, hogy jelöljön akadémikus tagot – ezeket a javaslatokat pedig igyekeznek figyelembe venni. A modellváltásra egyébként ő úgy tekint, hogy azzal az egyetemek megszabadulhatnak eddigi „béklyóiktól”. – Persze lehetett volna más megoldást is találni, nemcsak alapítványi fenntartást, de a kormány ezt választotta – tette hozzá.

(Forrás: Népszava)

Navracsics Tibor vezeti a modellváltó Pannon Egyetem kuratóriumát

Sajtótájékoztatón jelentette be a veszprémi Pannon Egyetem, hogy kik az intézményt a jövőben fenntartó alapítvány kuratóriumának tagjai – írja a 444. A testület elnöke a Fidesz politikusa, Navracsics Tibor lesz, aki 2010-től az Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere, 2014-től külügyminisztere volt, majd az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosaként dolgozott. Navracsics elmondása szerint a kuratórium megalakulása csak egy állomás a kuratórium és az egyetem munkájában, már hónapok óta egyeztetnek az egyetem vezetésével, hogy kialakítsák azt az új modellt, amelyben az egyetem szeptembertől működik majd.

(Forrás: hvg.hu)

Folyamatos a közoktatási intézmények fertőtlenítése

A MAGYAR HONVÉDSÉG KATONÁI FOLYAMATOSAN FERTŐTLENÍTIK A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKET

(Forrás: Magyar Nemzet)

PSZ: Túl nagy áldozatok árán jutottunk el a tanárok beoltásáig

Örülünk Gulyás Gergely miniszter bejelentésének, de ezt a lépést sokkal hamarabb kellett volna megtenni. Túl nagy áldozatok mellett jutottunk el idáig – nyilatkozta a Népszavának Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, miután a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön közölte: a tavaszi szünet utánra, április 7-ére tervezett iskolanyitás helyett legkorábban április 12-én, de az is lehet, hogy április 19-én térhet vissza az élet az iskolákba. Ez előtt pedig be fogják oltani azokat a pedagógusokat, óvónőket, bölcsődei dolgozókat, akik regisztráltak az oltásra.

(Forrás: Népszava)

A PDSZ szerint oltással is túl korai lenne az iskolák áprilisi nyitása

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint túl korai lenne az iskolák áprilisi nyitása, mivel hiába kezdik el a tanárokat oltani, addigra még nem alakulhat ki a beoltottak immunizáltsága, részleges védettsége sem – hiszen a teljes védelem is jellemzően csak a második oltás beadása után pár héttel jön létre. „Ez pedig – a protokoll szerint – nem április 12-e, de nem is 19-e” – írták közleményükben, amelyet azután adtak ki, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elmondta: tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően a tanárokat, óvodában dolgozókat és a bölcsődei dolgozókat is beoltják.

(Forrás: eduline)

Orbán Viktor: legalább 80 ezer pedagógust kell még beoltani az iskolák újranyitásához

102 ezer regisztrált iskolai dolgozóból - az oltási rend miatt - 20 ezer pedagógust már beoltottak, így 80 ezren maradtak hátra - mondta Orbán Viktor ma reggeli, a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Ha minden a mostani rendben halad tovább, akkor április 10-ig be tudják oltani a tanárokat, iskolai dolgozókat, és ez után egy héttel, azaz legkorábban április 19-én nyithatnak az általános és középiskolák, valamint az óvodák. Hozzátette, az oltásokra csak akkor kerülhet sor, ha beoltották a 65 év felettieket. Ugyanis 2,5 millió beoltott után lehet beszélni az iskolák kinyitásáról.

(Forrás: eduline)

Több tízezer végzőst foglalkoztat a kérdés: mi lesz a 2021-es érettségivel?

\"Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk” - mondta néhány nappal ezelőtt Maruzsa Zoltán, Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára. A végső döntés azonban még nem született meg, a kormány – emelte ki Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára – „figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és szükség esetén további intézkedéseket fog hozni”. De milyen megoldások jöhetnek szóba?

(Forrás: eduline)

Maruzsa a tanároknak: Hétfő éjfélig regisztráljanak, ha oltást akarnak

Arra a kérdésre, hogy miért most döntöttek a pedagógusok oltásáról, miközben szakmai szervezetek már hónapok óta szorgalmazták ezt, Maruzsa azt válaszolta: az oltóanyagok szűkössége folytán kénytelenek priorizálni a beoltandók körét, és most jutott el odáig az egészségügyi dolgozók és a további veszélyeztetett vagy előnyt élvező csoportok beoltása, hogy sor kerülhet a pedagógusokra is.

(Forrás: hvg.hu)

Eddig négyszer támadtak iskolaőrre

A március 8-tól elrendelt távoktatás idejére az iskolaőrök egy részét átvezényelték a rendőrkapitányságokra, ahol bűnmegelőzési feladatokkal bízták meg őket, egyes iskolaőröket pedig másik oktatási intézménybe irányítottak. A szakképző intézményekben, az ott folyó gyakorlatok miatt az iskolaőrök szolgálatellátása a digitális oktatás ellenére is változatlan maradt. Március 8-ig 522 iskolaőr volt szolgálatban, tavaly szeptember óta a távoktatás elrendeléséig 323 alkalommal kellett intézkedniük, az esetek következtében 80 eljárás indult. (MTI)

(Forrás: 444.hu)

Akadémiai dolgozók tiltakoznak az új felsőoktatási törvény ellen

Az új törvényről Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos beszélt egy szakmai fórumon kedden. A kormánybiztos elmondta, hogy március 30-án nyújtják be a törvényt, amelyben például a kuratóriumok új tagjainak megválasztását is szabályozzák. Az ADF közleménye szerint „az egyes egyetemek eljárási szempontból is megkérdőjelezhető módon úgy szavazták meg a modellváltást, hogy annak tényleges tartalma nem volt ismert, és nem is lesz hozzáférhető a jogszabály szövegének benyújtásáig”, ezért is tiltakoznak. Felidézték, hogy az MTA-nél is hasonlót tapasztaltak, amikor „a kutatóhálózat jogellenes elvételén túl az előkészítetlen jogszabályok önmagukban is bizonytalanságot teremtettek, és súlyos károkat okoztak”.

(Forrás: 24.hu)

Ónody-Molnár Dóra: MÁRA A SZEGREGÁCIÓ LETT A NORMA

Az „ősbűnnek” több forrása van: az egyik, hogy 2010 után az újonnan megalakuló Orbán-kormány megkönnyítette az egyházaknak, hogy tömegesen vehessenek át önkormányzati iskolákat. Ehhez járult, hogy a hatalomátvételt követő első évben az akkori oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa felfüggesztette a buktatás tilalmát alsó tagozaton. Így megszüntette annak lehetőségét, hogy az iskolai oktatás kezdő szakasza legyen hosszabb, a kisdiákoknak legyen elég idejük az írás, olvasás, a szövegértés elsajátítására, és a későbben érők is utolérjék a gyorsabban haladókat. A buktatás korlátozásának eltörlése komoly gesztus volt azon tanárok felé, akik szinte kikövetelték ezt az intézkedést, s számos pedagógus sóhajtott fel megkönnyebbülten akkor, amikor a kormány 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát.

(Forrás: Jelen)

A pedagógusok oltását javasolja a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom

A pedagógusoknak fontos szerepük lesz abban, hogy visszatereljék a normális életbe a társas élettől elszokott, a digitális kütyükre rátekeredett fiatalokat – mondta az Indexnek adott interjúban Skrabski Fruzsina, a családszervezet elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök családügyi civil szervezetek képviselőivel egyeztetett hétfőn, mondván, hogy a kormány járványügyi újranyitási tervéhez szüksége van a javaslataikra.

(Forrás: index)

Megkezdték a nélkülözhetetlen dolgozók oltását, úgy néz ki, a tanárok még mindig nem azok a kormánynak

Az Operatív Törzs (ahogy az oltási terv több részéből is) arról csak részleteket árult el, kik számukra a nélkülözhetetlen és kritikus dolgozók. Az általuk említett vállalatok, amiknek munkavállalóit vakcinálni kezdik a BKK, a MÁV, a Paksi Atomerőmű és a Magyar Villamosművek. Ezek természetesen rendben is vannak, hiszen a járvány alatt is személyesen dolgozni kényszerülőknek ingáznia kell a fenti közlekedési vállalatok igénybe vételével, és elektromosság nélkül sem maradhat az ország. Mindezek mellett úgy tűnik, egy csoportot megint csak elfelejtettek: a tanárokat. Bármi is legyen az oka a kormány hallgatásának az ügyben, az biztos, hogy a tanárokkal úgy tűnik, egyszerűen nem hajlandó foglalkozni. Sem akkor amikor biztosítani kéne számukra az otthoni munkavégzés feltételeit, sem akkor amikor meg kéne hallgatni őket az oktatás ügyeiben, sem akkor, amikor be kéne oltani őket.

(Forrás: mérce)

Így teljesíthető a közösségi szolgálat még az érettségi előtt

A korlátozások megnehezítették az iskolai közösségi szolgálat megszervezését, a diákok és iskolák számára komoly kihívást jelent, hogy olyan lehetőséget találjanak, ahol a tanulók érdemi tapasztalatot szerezhetnek és valóban segíteni tudnak. A Hintalovon Gyermekrészvétel programja ezért lehetőséget kínál a közössági szolgálat elvégzésére távmunkában. Az alapítvány regisztrált IKSZ-fogadó szervezet, önkéntes programja megfelel az ötvenórás szolgálatnak és a járványügyi előírásokkal összhangban is teljesíthető.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Maruzsa Zoltán: Kizárt, hogy digitálisan búcsúztassuk a tanévet

A személyes jelenlét hiánya egyáltalán nem rontotta le a diákok teljesítményét, a tanulmányi átlagok, az érettségi vizsgák vagy éppen a középiskolai írásbeli felvételi eredményei a járvány idején is stabilan hozták a korábbi évek átlageredményeit – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Maruzsa Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerint koránt sincs kőbe vésve az április 7-i iskolanyitás, de az egészen biztos, hogy nem kell otthon tölteni a tanévből hátralévő összes időt. A politikus az interjúban beszélt arról is, milyen segítséget kapnak az online tanuláshoz a szegény gyerekek, kiderült továbbá, hogy melyek az idei érettségi megszervezését övező legfőbb dilemmák.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Ellenőriznék a tanárok gépeit - reagált az iskolafenntartó

A PDSZ szerint mindez az jelenti, hogy lényegében semmi sem maradhat rejtve a tankerületek elől. A szakszervezet arra figyelmeztette a pedagógusokat, hogy a megállapodást nem kötelesek aláírni, s az aláírásra más sem kötelezheti őket – még akkor sem, ha az adott számítógépet a munkáltatótól kapták használatba. Szerintük ez az ellenőrzési eljárás jogellenes is. „Senkinek, semmi köze a saját eszközeidhez, pláne nincs köze a saját levelezésedhez, közösségi médiában folytatott tevékenységedhez, fájljaidhoz, fotóidhoz.” Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ lapunknak elismerte: egy tankerület valóban kötött ilyen megállapodást „kizárólag informatikai biztonsági céllal”. Arra a kérdésre nem kaptunk választ, erre pontosan miért van szükség, s milyen garanciái vannak, hogy a pedagógusok tudtán kívül valóban ne „ellenőrizhesse” senki a számítógépeiket. Azt viszont hozzátették: a PDSZ egyetlen célja, hogy zavart keltsen a pedagógusok körében.

(Forrás: Népszava)

Ha azonnal elkezdik oltani a tanárokat, egyáltalán védettek lesznek az érettségiig?

A Pedagógusok Szakszervezete egy budapesti kerületben és egy nagyvárosban több száz tanárt kérdezett meg gyorskérdőívben - írja az ATV -, amiből kiderült, hogy a válaszadók 60 százaléka azt mondja: amíg nincsenek beoltva és nem alakult ki a teljes védettség, valamint, amíg a gyerekek nem védettek, addig nem szabad az oktatást visszaengedni a tantermekbe. A kérdőívből az is kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusok több mint 70 százaléka tartja fontosnak az oltást.

(Forrás: eduline)

Mindössze öt állami egyetem maradhat az országban: tízből hat hallgató már most modellváltó intézményben tanul

Ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett bólintott rá a Testnevelési Egyetem szenátusa a modellváltásra a hét elején. A döntés azt jelenti, hogy ez az intézmény hivatalosan is kérvényezi az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál az átalakítást, így néhány hónapon belül alapítványi fenntartásba kerülhet. A Testnevelési Egyetem volt a tizenötödik állami felsőoktatási intézmény, amely - alighanem erőteljes kormányzati nyomásra - úgy döntött, hogy alapítványi formában folytatja tovább a működést. Három további intézményben – az Óbudai Egyetemen, a Magyar Táncművészeti Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen – a hírek szerint szintén fontolgatják a modellváltást, illetve a korábbi hírek szerint 2021. szeptember 1-jétől a Pannon Egyetem is átalakul.

(Forrás: eduline)

A felsőoktatásban az ellenkezője történik annak, amit a kormány sikerpropagandája állít

Komoly gondokat vetít előre a pedagógus-utánpótlás is. Az óvodapedagógusi és tanítói képzést megcélzók száma némileg emelkedett ugyan – valamelyest meghaladja a két évvel ezelőtt oda jelentkezők számának felét, illetve kétharmadát –, az osztatlan tanárképzés azonban nagyon súlyos bajban van. Egyáltalán nem növekedett az ezekre a tanári szakokra jelentkezők száma, ami szintén a két évvel ezelőttinek a kétharmada, a 2015-ösnek pedig még a fele sincsen. Persze sokan meggondolják, hogy tanárnak álljanak-e, amikor látják, hogy a kormány a pedagógusok életét sem becsüli többre, mint a munkájukat: dolgozhatnak a diplomás-átlagfizetés kétharmadáért, és miközben home office-ban lévő bírókat soron kívül beoltanak, a pedagógusok nem kapják meg ezt a lehetőséget.

(Forrás: hvg.hu)

Köznevelési államtitkár: Kell ahhoz némi optimizmus, hogy az április 7-i nyitást kőbe vésettnek vegyük

Az érettségikről szólva azt mondta: azok forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni. „Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk. Szeretnénk megtartani a kompetenciamérést is, illetve a fittségi mérés véghatáridejét valószínűleg kitoljuk majd a tanév végéig, de azt is szeretnénk megszervezni.” Az államtitkár szerint „a digitális oktatás hatékonysága jellemzően a nevelés terén marad el a jelenléti oktatáshoz képest, a szaktárgyi tudás átadása alapvetően így is meg tud valósulni”, nem is érzékelnek nagy változásokat a tanulmányi átlagokban. Néhány adatot is felsorolt, amelyek szerinte „optimizmusra adnak okot, hogy a digitális munkarendben nem romlik a tanulók teljesítménye”, de jelezte, hogy „ennek igazolására további adatokra lesz majd szükségünk”.

(Forrás: hvg.hu)

A TÁVOKTATÁS ÁLDOZATAI

Ritkán, de lehet találni olyan fenntartót, aki elhivatottságból, elvből vagy hirtelen felindulásból támogat SNI-s gyerekeket. Találhatnánk tanárokat is, akik kihívásnak, pedagógiai feladatnak tekintik az integrált diák oktatását. (Néha szaktudásuk is van hozzá.) És van számtalan gyerek, akikben elég nagy küzdeni akarás, találékonyság, rugalmasság van a sikeres integrációhoz. Ám ebben az államnak nincs, vagy csak elhanyagolható a szerepe. Hiába beszél a köznevelési törvény integrációról, sőt inklúzióról, a megvalósítást a kormány nem segíti. A távoktatás harcmezején a pénznélküliség, a felkészületlenség, a hozzá nem értés sorban lekaszálja az SNI-s gyerekeket. A kormány pedig mélyen hallgat vagy sajnálkozik, mondván: a háborúban civil áldozatok is vannak. A támogatásra adható pénzekből meg majd épít pár stadiont, ahova a mozgásfejlődésben lemaradt gyerekek nem tudnak, a szociális fejlődésben visszaesettek meg nem mernek bemenni.

(Forrás: Jelen)

PSZ: eddig 60 pedagógus halt meg koronavírusban Magyarországon

Több száz tanárt kérdezett meg a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egy budapesti kerületben és egy nagyvárosban az újranyitásról. A válaszadók 60 százaléka azt mondja, hogy AMÍG NINCSENEK BEOLTVA ÉS NEM ALAKULT KI A TELJES VÉDETTSÉG, ILLETVE AMÍG A GYEREKEK NEM VÉDETTEK, ADDIG NEM SZABAD AZ OKTATÁST VISSZAENGEDNI A TANTERMEKBE. A kérdőívből az is kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusok több mint 70 százaléka tartja fontosnak az oltást. Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke az ATV Start című műsorában elmondta, hogy nem csak a tanároknak fontos az oltás, hanem a gyerekeknek és az ő családtagjaiknak is.

(Forrás: msn.com)

Jól megy a Pagony Kiadónak, modellváltással igyekszik tartani a lépést

A kiadót három bölcsész végzettségű barátnő és férjeik hozták létre, mert fiatal szülőkként nem találtak megfelelő mesekönyveket a gyerekeiknek. Az internet hatására valószínűleg megváltozott a gyermekek figyelme. Mitől lesz ma jó egy gyerekkönyv? Tényleg mások a mai gyerekek? Kovács Eszter: Apró különbségek lehetnek, például régebben ráérősebb tempójú volt egy könyv, ma meg gyorsabb kell, hogy legyen. De nem ettől lesz egy szöveg jó vagy rossz.

(Forrás: hvg.hu)

12 milliót kapott Kásler Miklóstól a „magyar népzenére kidolgozott fitnesz mozgáskultúra”

Az Élet Szolgálat Egyesület Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter egyedi döntése alapján kapott támogatást még tavaly decemberben az ethno-fitnesz kidolgozására a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi az az ethno-fitnesz: a lap megkeresése után erre az egyesület elnöke sem tudott válaszolni, férjéhez, Nagykanizsa volt fideszes alpolgármesteréhez, Törőcsik Pálhoz irányította a megkeresést. Törőcsik úgy fogalmazott, „Ez a mi találmányunk, fitnesz mozgáskultúra magyar népzenére. A cél, hogy a fiatalokat is megszólítsuk, ebben a formában mutassuk be nekik a hatalmas hazai népzenei és néptánckincset.”

(Forrás: telex)

Szorongásos zavarok, depresszió, pánikzavar - ezt okozhatja a pandémia a fiatalok körében, interjú Balázs Judittal, az ELTE PPK tanszékvezetőjével

Milyen területeken végez kutatásokat az ön által vezetett Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoport? Az egyik érdeklődési területünk az idegrendszer fejlődési zavarai, ezek közül az ADHD és autizmus különböző aspektusai, például az életminőségre való hatásuk. A másik fókuszunk pedig az öngyilkos magatartás és a nem szuicidális önsértés vizsgálata. Jelen élethelyzetünkhöz, a pandémiához kapcsolódóan is kutatunk. Kezdetben hetente, majd havonta kerestük meg online a kutatásunkba beleegyező fiatalokat és szüleiket, és most márciusban az egyéves utánkövetésre készülünk. A kutatásainknak mindig fontos eleme, hogy szeretnénk visszaforgatni az eredményeinket a gyakorlatba. Most csak online lehettünk jelen, de így is igyekeztünk segíteni.

(Forrás: Magyar Narancs)

Változhat az oltási terv: a tanárok soron kívüli oltását vizsgálja a kormány

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a pedagógusok oltása nem csak az iskolában dolgozók problémája. Amennyiben nem szeretnénk, hogy sokáig zárva tartsanak az iskolák, az óvodák, a szülők el tudják végezni a munkahelyi kötelezettségeiket, és ne kelljen segíteni a tanulmányaikban a kicsiket, az csak úgy lehetséges, hogy ismét megnyílnak az iskolák. Nemcsak a pedagógusok kívánsága ez, hanem az egész társadalom érdeke is ez – tette hozzá a győri iskolaigazgató. A Nemzeti Pedagógus Kar párbeszédet folytat a kormánnyal, ahonnan ÍGÉRETET KAPTAK, HOGY KÉSZÜLNEK TERVEK A PEDAGÓGUSOK SORON KÍVÜLI BEOLTÁSÁRA,

(Forrás: portfolio.hu)

A tanár, tanterv és osztály nélküli iskola, melynek nebulóit a Harvardon várják

Évi 30 ezer dolláros tandíjat fizetnek a Szilícum-völgy jómódú családjai, hogy csemetéik a különös San Franciscó-i Brightworks általános és középiskolába járhassanak – ez még az ottani magániskolák mezőnyében sem számít kevésnek. Igaz, a rászorulók támogatást kapnak. A szülők kétharmada a techvilág elit cégeinél vagy startupjainál dolgozik. Az alapító és igazgató, Gever Tulley egykor maga is programozó volt, pedagógiai képzettsége nincs, de az iskola nem ezért különleges. Az elsősöknek fúrógépet, gyufát és egyéb szokatlan dolgokat adnak a kezükbe. Megesett már, hogy egy harmadikos csónakot akart építeni, meg is tette, és a nyolcéves nebuló – iskolai felügyelettel – vízre is szállt vele a Csendes-óceánon. A kisdiákoknak nincs más dolguk, mint hogy azt csinálják, ami érdekli őket.

(Forrás: hvg.hu)

Vágóhídon az oktatás?

„Megbotránkoztunk a miniszter úr kijelentésén” – fejezte ki csalódottságát Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának megbízott elnöke, aki arra utalt, hogy a szervezet nyílt levélben kérte a kormányt, soron kívül oltsák be azokat a dolgozókat, akik gyerekekkel foglalkoznak. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere azonban kedden egy képviselői kérdésre azt válaszolta a Parlamentben: a tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, életkoruknak és egészségügyi állapotuknak megfelelően.

(Forrás: index)

„Először mosolyogtam deriválás közben” – bukdácsoló hazai online oktatás kontra globális osztályterem

Finoman szólva is van mit tanulni az online oktatás hiányosságaiból. Hogy milyen osztályzatot érdemel a hazai oktatásirányítás, azt tapasztalatai alapján döntse el az olvasó, de az bizonyos, hogy a távoktatás minősége nem elégséges. Az átállás a tárca többéves felkészülése ellenére derékba kapta az iskolaügyet, a tanóráknak csak egy része éri el a diákokat, a digitális lehetőségeket kevés intézmény használja ki igazán. A botladozó gyakorlat miatt egyre többen keresik az ingyenes oktatási platformokat. Ezek közül az egyik legnagyobb a Khan Academy, amelynek anyagaiból 120 millióan tanulnak világszerte. A két éve alapított magyar felületen jelenleg 700 videó és több ezer interaktív feladat, szöveges tananyag érhető el, az anyagokat önkéntesek fordítják, a nagyobbaknak szólókat feliratozzák.

(Forrás: Népszava)

Sokat költ magára a kormány – Mindenkit előz a magyar bürokrácia

A drága állam működésének, illetve az gazdaság erőteljes támogatásának költségeit valahonnan le kell faragni, így az átlagnál jóval kevesebb jut a környezetvédelemre, szociális kiadásokra és egészségügyre. A magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. A magyar egészségügy alulfinanszírozottsága közismert, miközben a kormány azzal igyekszik cáfolni ezt a tényt, hogy hangsúlyozza, 2010-hez képest nominálisan mennyivel növekedtek az egészségügyre fordított kiadások, ami igaz is, ám a GDP-arányos kiadások csökkentek és messze elmarad az uniós átlagtól. Az egészségügy mellett a közoktatás az, ahol szintén gyengén teljesít a magyar állam, annak ellenére, hogy az erre fordított kiadások – a GDP 4,7 százaléka – pontosan megegyezik az uniós átlaggal. Itt hasonló a gond mint az államigazgatásban: az elégségesnek tűnő források ellenére a rendszer azt rosszul hasznosítja.

(Forrás: Népszava)

Tárgyal az államitkár a civilekkel, akik szerint sürgős segítségre van szükségük az oktatás résztvevőinek

Tárgyalhat a közoktatási államtitkár a Láncreakció civil munkacsoporttal, akik többek között a Digitális Oktatási Stratégia 2016 óta késlekedő végrehajtását javasolták a kormánynak, a pedagógusok, szülők, szakmai és civil szervezetek bevonásával. Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője szerint azonnali segítségre is szükség lenne, többek között az eszközhozzáférés terén valamint a százszázalékos táppénz biztosítására az otthon maradó szülők számára.

(Forrás: Magyar Hang)

Zoombi generációt csinálhat a tizenévesekből a járványidőszak

Bár a szakmai szervezetek szerint a kormánynak több forgatókönyvvel is készülnie kellene a májusban kezdődő érettségire, az Emmi a jelek szerint mindent úgy képzel el, mint békeidőben. Arról, hogy talán még sincs minden teljesen kőbe vésve, először Gulyás Gergely szavaiból meríthettek biztatást az érintettek. A múlt heti kormányinfón azt mondta: a tavalyi vírushelyzetben is sikerült lebonyolítani az érettségit, az idei időpontokkal kapcsolatban pedig a kormány azt reméli, hogy addigra magasabb lesz az átoltottság. (Arról viszont nem beszélt, hogy miért nem veszik előre az oltási tervben legalább az érettségi lebonyolításában részt vevő pedagógusokat.)

(Forrás: hvg.hu)

Nádori Gergely: Mivel etessük az unikornisokat, avagy mi legyen kötelező irodalom

A kötelezők helyzete rávilágít arra, ami az oktatás igazi problémája: nem a konzervatív dogmatizmus és nem is a liberális értékrelativizmus fenyegeti az iskolákat, hanem az, hogy teljesen érdektelen intézményekké válnak, a bennük történő dolgoknak egyre kevesebb köze lesz ahhoz, ami egyébként a világban történik. Nem csak Jókaival van ez így, fizikából is először el kell magyarázni a diákoknak, hogy mi is a katódcsöves tévé, mielőtt megtanítanánk a működési elvét. A legmenőbb cégek sorra jelentik be, hogy a munkaerő felvételénél nem érdekli őket a végzettség, és a diákok, ha valamit meg akarnak tanulni, nem a tankönyveikhez nyúlnak, hanem a YouTube-hoz. Ami pedig az iskolában történik, egyre inkább valami furcsa rituálé lesz, aminek az őket körülvevő világhoz legfeljebb érintőlegesen van köze.

(Forrás: telex)

A balatonfüredi szülők nem adják az Eötvös iskolát a katolikusoknak

Az Eötvös iskola előtt péntek délután több szülő is várta, hogy a szavazási bizottság nyilvánosságra hozza a döntést. Egy a többiektől távolabb álló idősebb férfi azt mondta, a világ eldurvult, a káromkodás, az agresszió a mindennapok részévé vált. Ebben a helyzetben nem árthat, ha gyerekeinket, unokáinkat az egyház elveinek betartása mellett nevelik. Az egy csoportban várakozók szülők viszont nem rejtették véka alá: valamennyien azt szeretnék, hogy a katolikus egyház ne vegye át az iskolát. Egy szülő úgy fogalmazott, ezt azért tartja fontosnak, hogy a gyerekeik majd felnőttként, szabadon dönthessenek arról, milyen vallást vagy világnézetet választanak. Egy másik szülő azért nem tartaná jónak a fenntartóváltást, mert amikor a gyermekét ide íratta be, akkor úgy döntött, a gyerek kapjon világnézetileg semleges oktatást. Ha most a katolikus egyház átvenné az intézményt, becsapva érezné magát.

(Forrás: Magyar Narancs)

Nagy az igény a gyerekek poszt-Covid ambulanciájára

A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika csütörtökön jelentette be, hogy poszt-Covid ambulanciát nyit azoknak a gyermekeknek, akiknél a koronavírus-fertőzésük után hat-nyolc héttel, vagy akár később is az életminőségüket jelentősen rontó, makacs tünetek maradtak fenn. Jelenleg az ambulancia csak szerda délelőtt várja az érintetteket, de az igényekhez igazodva új idősávokat nyitnak meg, mivel már a bejelentés napján júliusig beteltek az időpontok.

(Forrás: Magyar Nemzet)

SZFE KORONAVÍRUS DIGITÁLIS OKTATÁS Belföld Gazdaság Külföld Reflektor Vélemény Fotógaléria ELŐFIZETÉS 4 Uniós segélyből reformálnák az oktatást

A XXI. századi technológiai környezetre épülő, versenyképes köznevelés megteremtését is megcélozta a magyar kormány a 2021-2030 közötti időszakra, a fejlesztéseket az Európai Unió 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából valósítanák meg, amelyből mintegy hatezer milliárd forint érkezhet Magyarországra a következő években. A pénzt több területen költenék el, ezek egyike a közoktatás. A pénteken közzétett tervek szerint a főbb célok között szerepel a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára, valamint a digitális oktatási megoldások beépítése a mindennapi nevelési-oktatási gyakorlatba.

(Forrás: Népszava)

https://madachszinhaz.hu/szindarab/orokke-fogd-a-kezem-szinpadon

Ugyanis már az online teljesített kurzusokért és az így megszerzett kreditekért is jár ösztöndíj a legtöbb nemzetközi programban. Mivel a járványhelyzet miatt jelenleg körülményes az utazás, döntött a virtuális mobilitási programokban igényelhető ösztöndíjakról a Tempus Közalapítvány kuratóriuma. A Tempus Közalapítvány felsőoktatási hallgatók számára a Campus Mundi, a CEEPUS és az Államközi ösztöndíjak esetében tette lehetővé a virtuális mobilitások csökkentett mértékű ösztöndíj támogatását - írják közleményükben.

(Forrás: hvg.hu)

A tavalyi negatív rekord után kicsit többen jelentkeztek a felsőoktatásba

Több mint 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly – jelentette be közleményben Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese azt nem tette hozzá, hogy a tavalyi volt hosszú idő óta felvételizők számában az abszolút negatív rekord, akkor ez az adat a tavalyelőtti adatokhoz képest 20 százalékkal esett vissza. Persze ettől szép a matematika és a statisztika, hogy akár lehet sikeresnek is beállítani az egy évvel korábbi csúfos eredmény apró korrekcióját.

(Forrás: hvg.hu)

Maruzsa Zoltán: úgy készülünk, hogy húsvét után nyissanak az iskolák

A középiskolások november eleje óta digitális tanrendben dolgoznak, de az államtitkár azt reméli, hogy náluk is minél hamarabb vissza lehet állni a jelenléti oktatásra. Úgy fogalmazott, hogy három hét vagy egy hónap múlva olyan kedvező helyzet lehet, hogy mindenki visszatérhet, de előfordulhat, hogy ütemezett visszatérés lesz az oktatási intézményekbe. „A cél az, hogy minél előbb véget érhessen az oktatásban is a korlátozások”– mondta Maruzsa Zoltán. Beszélt arról is, hogy ellentétben a tavaly tavaszi korlátozásokkal, ezúttal nincsenek kitiltva a diákok és a pedagógusok az iskolákból. „Jelenleg nincs tiltás, ha szükséges egyes tanulók behívása, akkor ez nem lehetetlen, a pedagógusok is oktathatnak az iskolai épületből. Az érettségire készülőknek szervezhető kiscsoportos felkészítők, ezzel élnek is az intézmények” – mondta.

(Forrás: Infostart)

PSZ: három lehetséges válasz is van arra, miért maradtak ki az oltási sorrendből a pedagógusok

Arról, hogy számos nemzetközi példával ellentétben, Magyarországon miért nem vették előre a pedagógusokat az oltási sorrendben, sokan sokfélét gondolnak. Az ATV Civil a pályán március 13-i adásának vendégei arra utaltak: az oltási sorrend politikai prioritás, és a határon túliak beoltása sokkal több szavazatot hoz(hat), mint a pedagógusoké. Hisz\' Orbán Viktor maga beszélt arról, hogy az ország azért rendelt 16,5 millió vakcinát, mert a határon túliakra is gondolt. A Pedagógusok Szakszervezete három lehetőséget is el tud képzelni válaszként a kérdésre. Totyik Tamással, a PSZ alelnökével ezekről beszélgettünk.

(Forrás: hírklikk)

Általános iskolai tanár: Kásler kijelentése vágóhíd számunkra

A csütörtöki Blikk arról ír, hogy számos tanár mélyen fel van háborodva Kásler Miklós közelmúltbeli kijelentésén, mely szerint a tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár – azaz az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelően: röviden, majd ha sorra kerülnek. Az érintettek azonban úgy gondolják, indokolt lenne, ha előrébb kerülnének a sorban. „Nem kérünk többet, csak annyit, mint a hasonlóan veszélyeztetett foglalkozási ágak – bírák, rendvédelmisek – képviselői, akik már megkapták a vakcinát” – fogalmazott Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője, aki maga is pécsi tanár. Hozzátette: ha lehetséges volt máshol megszervezni az oltást, elvárjuk, hogy a tanárok, akik még kitettebbek a koronafertőzésnek, ugyanolyan elbírálás alá essenek.

(Forrás: 24.hu)

LÁTLELET ELSŐ KÉZBŐL: EGY GIMNÁZIUMI FIZIKATANÁR ELSZOMORÍTÓ ÉVÉRTÉKELŐJE

A cikket a szerző bocsátotta rendelkezésünkre, első megjelenése: https://hvg.hu/360/20210316_Megalazo_besorolas_uj_Nat_COVID_karantenoktatas__Egy_gimnaziumi_fizikatanar_evertekeloje A személyes élmények összefoglalása minden elemzésnél és állásfoglalásnál jobban rávilágít az oktatás, a pedagógusok elkeserítő helyzetére. A szerző iskolája védelmében a cikket névaláírás nélkül tesszük közzé.

(Forrás: ckpinfo)

Magyar Érdemrendet kapott Hoffmann Rózsa, Köves Slomó és Huth Gergely is

Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitütetést kapott többek között Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár, \"a pedagógusi életpályamodell kidolgozásában, illetve a magyar pedagógusképzés megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, valamint az oktatásirányítás területén végzett több évtizedes munkája elismeréseként.

(Forrás: Magyar Narancs)

Figyelmezteti majd az Instagram a fiatalokat arra, hogy nem kötelesek válaszolni a kéretlen üzenetekre

Az Instagram olyan biztonsági intézkedéseket tesz közzé, melyek célja a tizenévesek védelme a felnőttek nem kívánt üzeneteivel szemben, írja a BBC. A felnőttek csak olyan fiataloknak küldhetnek majd Instagram-üzenetet, akik követik őket, illetve a fiataloknál megjelenik majd egy figyelmeztetés, amely jelzi, hogy nem kell olyan tartalmakra reagálniuk, amelyek kényelmetlenséget okoznak nekik. A funkció csak akkor fog működni, ha a felhasználó a valós életkorát adja meg: ami nem mindig van így, a fiatalok gyakran hazudnak a korukról, hogy elkerüljék a látható tartalmak korlátozását. Az Instagram közölte, hogy új mesterséges intelligenciát fejleszt azért, hogy segítsen nekik az életkor-ellenőrzésben.

(Forrás: telex)

tps://444.hu/2021/03/16/gyermekvedelmi-felelost-nevezett-ki-erdo-peter-a-papkepzesben-mostantol-ez-kulon-tantargy-lesz

Kedden az Országgyűlésben az azonnali kérdések óráján Csányi Tamás jobbikos képviselő a digitális oktatás áráról és a pedagógusok beoltásáról érdeklődött Kásler Miklós miniszternél. Az emberi erőforrások miniszterének válasza nemcsak újabb bizonyítékul szolgált arra, hogy a kormány semmibe veszi a tanárokat, hanem az oktatás állapotán aggódó ellenzék feletti gúnyolódásra is alkalmat adott a fideszes és KDNP-s politikusok számára.

(Forrás: mérce)

Gyermekvédelmi felelőst nevezett ki Erdő Péter, a papképzésben mostantól ez külön tantárgy lesz

„Szeretnénk a gyermekvédelem területén megkezdett úton továbblépni, a megelőzésre, a szemléletformálásra és a közös gondolkodásra is nagy hangsúlyt helyezve, hogy az egyház kötelékében dolgozók minél jobban értsék és érezzék ennek a problémának a jelentőségét” – idézi a közlemény Gájert, aki szerint az a cél, hogy a már felállított gyermek- és ifjúságvédelmi rendszereket továbbfejlesszék, illetve új programokat és képzéseket is indítsanak. (Egy kívülálló ezeket a kijelentéseket könnyen érezheti túl általánosnak, de a magyar katolikus egyházban - amelynek másik vezetője nemrég még ilyeneket mondott - már az előrelépést jelent, hogy valaki nyilatkozik a témában, és a probléma jelentőségét hangsúlyozza.)

(Forrás: 444.hu)

Műhelyiskola a legnehezebb sorsú tanulóknak

A műhelyiskolai képzés célja, hogy piacképes részszakmához juttassák a hagyományos oktatási rendszerből kieső fiatalokat. A 2020-ban megújult szakképzési rendszer sokféle irányból érkező fiatal számára teszi lehetővé, hogy a szándékaikhoz és készségeikhez legjobban illeszkedő, a munkaerőpiacon jól értékesíthető tudást sajátíthassanak el. A műhelyiskola program azokon segít, akik a hagyományos oktatást végzettség nélkül, beszűkülő kilátásokkal hagyják el. Az állami fenntartású intézmények közül jelenleg kilencben, köztük Dabason, Nagykanizsán és Tiszalökön szerezhetnek részszakmát tantárgyak és buktatás veszélye nélkül, személyre szabott mentorálással a tanulók.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Jóváhagyták az iskolahalasztási kérelmek elsöprő többségét

Cáfolják az Oktatási Hivatal adatai azokat a baloldali vádakat, amelyek szerint az iskolakezdési szabályok megújítása éretlen gyerekek tömegeit kényszeríti idő előtt iskolába. A szakértők 96 százalékban helyt adtak a szülők halasztási kérelmeinek. Ezzel együtt a minisztérium kész tovább finomítani a jogszabályt, hogy azok a gyerekek se szenvedjenek hátrányt, akiknek a szülei nem tudnak hatékonyan fellépni az érdekükben.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A szegényeket érinti a legrosszabbul a digitális oktatás

A technikai ellátottság több helyen valóban javult valamennyit, de ennél sokkal markánsabb állami segítségnyújtásra lett volna szükség – állítja Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei regionális ügyvivője. Szerinte a legszegényebb régiókban, településeken szinte semmit nem változott a helyzet tavalyhoz képest. Különösen az általános iskolák vannak nehéz helyzetben, ahol sokszor rendszergazdák sincsenek, hogy beüzemeljék az eszközöket, szoftvereket. Tapasztalatai szerint a szegény családok eszközellátottsága sem javult, s az iskolák sem tudnak elég laptopot, tabletet kölcsönözni. Összességében úgy látja, hogy elkezdődött valamiféle módszertani megújulás a digitális oktatás terén, de paradigmaváltásról továbbra sem lehet beszélni.

(Forrás: Népszava)

Nemzeti Pedagógus Kar: az operatív törzs foglalkozik a tanárok soron kívüli oltásának kérdésével

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke az ATV Híradónak arról beszélt, úgy tudják, az operatív törzsnél foglalkoznak a \"soron kívüli\" oltás kérdésével. A pedagógusokat a kritikus foglalkoztatottsági kategóriába sorolják, és az idősek, valamint a krónikus betegek után következhetnek – árulta el Horváth Péter, a szervezet elnöke. Az ATV az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) is kereste, de egyelőre nem kaptak választ. Kásler Miklós, az Emmi minisztere azonban a tegnapi parlamenti ülésen úgy nyilatkozott: \"A tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően\". A miniszter mondataiból tehát továbbra is úgy tűnik, nem lesz \"soron kívüli\" oltás az oktatásban.

(Forrás: eduline)

Aki megteheti, tényleg otthon tartja a gyerekeit: kevesen vannak az ügyeletes óvodákban

Több budapesti kerületben mindössze harminc-negyven óvodás felügyeletét kellett megszervezni a múlt héten, az Eduline által kikért adatok alapján sok helyen a gyerekek mindössze öt százalékát vitték be az ügyeletes óvodákba. Van, ahol hetente tesztelik az intézmények dolgozóit, máshol az alacsony létszám ellenére „járványügyi megfontolásokból” az összes óvodát nyitva tartják.

(Forrás: eduline)

Elkészült a mesterterv: így menekítik ki az SZFE diákjait külföldi egyetemekre

Öt európai egyetem veheti át formálisan a Színház- és Filmművészeti Egyetem 150 hallgatóját: az intézmények vállalták, hogy elismerik a diákok eddigi kreditjeit, és segítik őket abban, hogy tovább folytathassák a munkát az oktatóikkal a Freeszfe Egyesületen belül. Közben az oktatás már megkezdődött a Freeszfe-n, ahol hamarosan Tarr Béla is tanítani fog.

(Forrás: hvg.hu)

Segélykiáltás a most üres osztálytermekből

Most, hogy az ország összes iskolája ismét az online térbe vonult, újbb és újabb cikkek, tanulmányok, vélemények látnak napvilágot a távolságtartást betartó oktatás hátrányairól. Tanárok, diákok, szülők szólalnak fel rendszeresen, és mondják el, milyen újfajta akadályokkal kell megküzdeniük ebben a helyzetben. Mindannyian ezerszer hallottuk már, mennyi gond és nehézség adódik most. Talán éppen ezért kezdtem felfigyelni arra, hogy a megszólaló gyerekek sokszor bizony azt is megemlítik, hogy mi az, ami jó számukra az online oktatási formában. Talán azért nem halljuk meg ezeket a mondatokat a panaszáradatban, mert apróságokról, jelentéktelennek tűnő dolgokról szólnak. Pedig valami nagyon fontos dolgora világítanak rá.

(Forrás: Alterkata blog)

„A múltat nem megváltoztatni, hanem megismertetni kell a fiatalokkal” interjú takaró Mihállyal

Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke visszalépésről beszélt a magyarérettségit illetően, egy interjúban úgy fogalmazott, „a sok tény és adat bemagoltatása mellett nem marad idő az olvasás megszerettetésére”. Mit gondol erről? – Az új követelményrendszer alapján 2023-ban vizsgáznak először a tanulók. Az alelnök által elmondottak véleménynek látszó, nem jóindulatú feltételezések, hiszen amíg nem ismeri valaki a feladatsort, addig csak feltételezheti, hogy az „magoláson” alapuló, lexikális adatokat kérdez. Amikor megjelennek majd az érettségi próbafeladatsorok, abból ki fog derülni, hogy nem igaz, amit Fenyő D. György állít.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Emmi: várják ki a sorukat a tanárok Juhász Dániel Publikálás dátum

Továbbra sincs tervben, hogy a pedagógusok és más oktatási dolgozók külön csoportként elsőbbséget élvezzenek az oltási rendben – legalábbis ez derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött tájékoztatásából. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Miután március 8-tól óvoda- és iskolazárást rendelt el a kormány, erre most gyorsan és egyszerűbben sort lehetne keríteni – ahogy azt meg is tették az ügyészségi és bírósági dolgozók esetében.

(Forrás: Népszava)

A szakszervezet 100 százalékos táppénzt követel az otthon maradt szülőknek V.

Az általános iskolák és az óvodák március 8-i bezárása óta csak indokolt esetben, a szülő munkavégzése vagy a védekezésben való részvétele miatt lehet óvodai vagy iskolai ügyeletet kérni a gyerekeknek a tavaszi szünet végéig (eredetileg egyáltalán nem engedélyezte volna a kormány az ügyeletet, de egy nap alatt meggondolták magukat). Mivel így ez a lehetőség csak egy szűk kör számára érhető el, a szülők többségének otthon kell megoldania valahogy ezt az időszakot. Ez azoknak a családoknak is komoly kihívás, ahol a szülők tudnak otthonról dolgozni, ahol viszont erre nincs lehetőség, ott vagy a nagyszülőkre bízzák a gyereket, vagy felváltva vesznek ki szabadságot.

(Forrás: Népszava)

Diákok tízezreit veszélyezteti a lemorzsolódás Magyarországon

Miközben Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg, addig a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti a korai iskolaelhagyás. Még mindig a szakképző iskolák adatai a legaggasztóbbak: Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte 10 százalék felett van a nagyot rontók aránya. A koronavírus világszerte növeli a lemorzsolódással veszélyeztetettek számát. Az UNICEF legfrisebb adatai szerint 214 millió diák – vagyis minden hetedik gyerek – háromnegyed éve nem jár iskolába, ehelyett otthon tanul. Így számos országban magas annak a kockázata, hogy akik egy éve nem mehettek be az iskolába, azok már sosem térnek vissza az osztályterembe.

(Forrás: eduline)

NEM KÖSZÖN, NEM AD HELYET: TÉNYLEG EGYRE TISZTELETLENEBBEK A MAI GYEREKEK?

Sokszor láttam, hogy a gyerekek a zavarukat palástolják a csúnya viselkedéssel, lazának próbálnak mutatkozni, közben csak egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Ilyen lehet például egy vendéglőben szépen megterített asztal, ahol már több evőeszköz, több pohár, valamint ruhaszalvéta van az asztalon. Úgy gondolom, hogy ha ismerik a szabályokat, akkor magabiztosabbak is lesznek. Ez elindít egy folyamatot, ami egymás iránti kölcsönös tiszteletet, megértést eredményez. Nem lesz ciki udvariasnak lenni, hiszen jó érzés, ha az embertársaink megbecsüléssel vannak irántunk. Bízom abban, hogy ha mások véleménye nem is számít sok embernél, azért a saját értékrendjével mindenki tisztában van, és ha tiszteletet, megbecsülést vár el a másik embertől, ő maga is ezt adja. A kioktató stílus azonban egyáltalán nem célravezető. Helyette, amint említettem, a szülői minta lehet a legfontosabb, valamint a beszélgetés.

(Forrás: divany.hu)

Nyáry Krisztián: A gyerekek jobban értenék Jókait, ha a kortárs írókkal együtt tanítanák

Az ideologikus „vitakultúra” a szemünk láttára válik általánossá. A közösségi média harci tereppé vált, a meggyőzés már nem cél, csak a földbe döngölés. Erről a szeriőz sajtónak is érdemes lenne tudomást vennie, mielőtt kattintásvadász címekkel tovább szítja az indulatokat. Nagyon könnyű valakit a vélt politikai véleménye kapcsán címkézni, mert hiszen akkor már nincs szükség érvekre, csak leszámolásra. Hasonló verbális lincselésnek volt már áldozata egy-egy gyerekverse miatt Varró Dániel, Lackfi János és korábban Tóth Krisztina is.

(Forrás: hvg.hu)

Balla István: Maruzsa államtitkár világossága

Most is számos iskolában panaszkodtak arról, hogy ők ugyan szívesen használtak volna más platformot az online oktatáshoz (és ahol ez így is volt, ott működött is az online oktatás), de a tankerületek leszóltak, hogy márpedig a KRÉTA-t kell, hiszen az a kötelező. A fiaskó után viszont azt írja a Klebelsberg Központ, hogy „minden intézmény maga dönt arról, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend során milyen felületet, online platformot használ.\"

(Forrás: hvg.hu)

Szegregáció vagy integráció…? Petrikné Jánossy Csilla írása

Vizsgálódásunk tárgya: a segítségre, támogatásra szorulók, azaz a különleges figyelmet igénylők, az SNI-sek, a részképességzavarral élők helyzete. A többségi, a köznyelv szerint „normál” óvódákban, iskolákban elképzelhető, hogy egy-egy lelkes pedagógus kivételes érzékkel veszi észre és fejleszti, juttatja kiváló eredményekhez hátrányokkal küzdő nebulóját, aki így megkapja a neki szükséges segítséget a többségi intézményben, az „átlagos” gyermekek közé integrálódva. Jelen közoktatásunk hirdetett célkitűzése ez a megoldás lenne, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan esetek – sajnos egyre növekvő arányban – amikor az adott problémát az integráció keretein belül nem, vagy nem az elvárható eredményekkel lehet csak megoldani. Magyarán: ha a támogatásra szoruló gyermek nem kapja meg a megfelelő terápiát, megsegítést, olyan képességtartalékai maradhatnak kihasználatlanul, amely tartalékok esetleges kimunkálása során a gyermek későbbi életkilátásai, munkaerőpiaci potenciái jelentősen javulhatnának.

(Forrás: tani-tani online)

Modernizációba kényszerítve

2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi fenntartás előnyeit nem győzi hangsúlyozni a kormány, azóta több intézmény erre a sorsa jutott, többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, amely azonban az egyetem és a művészet autonómiáját féltve, hangot adott követeléseinek. - Mit jelent a sokat hangoztatott „modellváltás” az egyetemeken? Az SZFE példáján keresztül Liszkay Lizi, a DRÓT gyakornoka igyekezett összefoglalni erre a kérdésre a választ.

(Forrás: Drót.eu)

Csikorog a KRÉTA az általános digitális oktatás első napján

NEM ELŐSZÖR VAN GOND A KRÉTA-RENDSZERREL. Februárban is többször tört borsot a tanárok orra alá. Ez akkor és most is azért okoz a szokásosnál nagyobb kellemetlenséget a pedagógusoknak és a diákoknak, mert a rendszeren keresztül érhető el az úgynevezett Digitális Kollaboráció Tér (DKT) is, amit azért fejlesztettek ki, hogy a digitális munkarendben szükségtelenné tegye más oktatási szoftverek használatát. A hiba oka nem a szerverek elleni rosszindulatú támadás, a leállást túlterhelés okozta. Azok a diákok, akiknek iskolája az eKRÉTA-rendszer használatát jelölte ki digitális kapcsolattartásra, jogszerűen hivatkozhatnak a hibára távolmaradásuk okaként. A rendszer helyreállításán a szolgáltató szakemberei dolgoznak, az várhatóan déltől újra elérhető lesz.

(Forrás: index)

Az iskolaőröknek nem jár home office

Az iskolaőrök zöme az online oktatás idején is bejár dolgozni, néhányukat ideiglenesen másik iskolába vezényelték vagy a helyi kapitányságon kaptak megbízást – tudta meg a rendőrségtől a Magyar Nemzet. A kormánylap cikke szerint az online oktatásra történő átállás összesen 73 iskolaőrt érintett eddig, a következő hónap során pedig várhatóan még többen kapnak pótfeladatokat az iskolazár kiterjesztése miatt.

(Forrás: Népszava)

Dr. Sófi Gyula: A gyerekek 25–30 százalékának van pszichés gondja, és ezen a Covid tovább ront

Szorongás, halálfélelem, tisztálkodási kényszer – csak néhány olyan pszichés probléma, amely jelentősen gyakoribb lett a gyermekek és a serdülők között a járvány kezdete óta. Sófi Gyula, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa beszél a krónikus stresszhelyzet maradandó következményeiről, valamint a szülők és a társadalom feladatairól. Interjú.

(Forrás: hvg.hu)

Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet

Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja meg a gyermekfelügyeletet. Ha azonban valakinek a munkája nem teszi lehetővé, hogy otthon maradjon gyermekével, vagy nem tud gondoskodni a gyermekfelügyeletről, akkor – az önkormányzatok kérésére – lehetővé teszik, hogy hétfőtől az óvodákban, az iskolákban is legyen gyermekfelügyelet – mondta Gulyás.

(Forrás: telex)

A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak

A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rászorulóknak is engedélyezheti. A versenyszerűen sportolók is maradhatnak a jóváhagyott nevelési programmal rendelkező kollégiumokban, de maximum tízfős edzéseket tarthatnak nekik. Kásler azt írta, hogy az iskoláknak nem kell megszervezniük a gyermekfelügyeletet a kontaktusszám csökkentése érdekében, de biztosítani kell a tanulók étkeztetését a veszélyhelyzet ideje alatt. Ez az esetükben is elvitelt vagy kiszállítást jelent.

(Forrás: telex)

Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol

Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre állnak át, a kormány is kiadott egy hivatalos Facebook-posztot az oktatást érintő szigorításokról. Csakhogy a kormány bejegyzésében nem azt írják, hogy az iskolák online oktatásra állnak át, hanem azt, hogy az óvodákhoz hasonlóan az iskolákban is rendkívüli szünet lesz.

(Forrás: telex)

Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei

Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó módon működhessenek. A 2010-es kormányváltáskor mézesmadzagként belengetett ígéreteket és azok beteljesülését ahhoz lehet hasonlítani, mint mikor valaki az internetről rendeli meg az esküvői ruháját: az előzetes képek párizsi divattervezők költeményeivel kecsegtetnek, ám a postás – olcsón – egy gyűrött, műszálas, elszabott rongydarabot kézbesít.

(Forrás: g7.hu)

„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”

Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészültebb a rendszer erre, mint egy éve. A pedagógusok és a szülők azt remélik, hogy tényleg csak áprilisig tart a lezárás, mert most már konkrét tapasztalatok mutatják: a távoktatás nemhogy nem hatékony, sok helyen nem is működik.

(Forrás: hvg.hu)

Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról

Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást látja: „A legnehezebbekkel, Homérosszal, Zrínyivel kezdjük, és ez elriasztja azokat a gyerekeket, akik otthonról nem hoztak magukkal magas szintű szövegolvasási készségeket.”

(Forrás: hvg.hu)

Sorra fújják le a szóbeli felvételi vizsgákat a középiskolák a járványhelyzet miatt

Több budapesti és vidéki középiskolában törölték a szóbeli felvételi vizsgákat a fokozódó járványhelyzet miatt, erről az elmúlt napokban értesítették a szülőket és a diákokat. Máshol már korábban úgy döntöttek, hogy idén online szóbeliztetik a jelentkezőket, de a Radnóti-gimnáziumban például hagyományos felvételi lesz - igaz, a diákoknak FFP2-es maszkot kell majd viselniük.

(Forrás: eduline)

Ezekben a pillanatokban tarolja le a koronavírus a magyar iskolákat – Azonnali zárást kérnek a tanárok

Egyre több iskolában és óvodában terjed a koronavírus-járvány, az adatok gyakorlatilag napról napra romlanak. Ha a kormány nem zárja be az iskolákat, akkor hamarosan a koronavírus-járvány lehetetlenítheti el a tantermi oktatást, hiszen egyre több a beteg gyerek és a tanár. A koronavírus-járvány harmadik hullámának egyik gócpontját az iskolák jelentik. A Portfolio megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezete közölte: a fertőzések nagy száma miatt tantermen kívüli oktatást kellene elrendelni az általános iskolákban is. Mindemellett olyan lépéseket kérnek a kormánytól, amelyek segítenének visszaszorítani a fertőzés terjedését. A másik szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már korábban Orbán Viktorhoz fordult, hogy zárják be az iskolákat.

(Forrás: portfolio.hu)

Hiánypótló mesterségesintelligencia-oktatás indul

A gazdaság minden szegmensében használják már a mesterséges intelligenciát (MI), vagyis a munkaerőpiacra kerülőknek tisztában kell lenniük az új technológia mibenlétével. Azonban erre dedikált üzleti képzés a hazai felsőoktatásban eddig nem volt. Ezt a hiányt pótlandó indítja el a tavaszi szemesztertől a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) pénzügyi és számviteli, illetve a külkereskedelmi karának minden alapszakán, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a marketing mesterszakon a Microsoft nemzetközi MI Üzleti Iskola nevű tananyag oktatását.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A Nemzeti Pedagógus Kar győri elnöke a differenciált döntések híve

A járványhelyzettől függetlenül is abban hiszek, hogy a szükséges teendőket helyben, de legalábbis a lokális viszonyok ismeretében érdemes meghozni. Jelenleg az általános iskolákban hagyományos keretek között tartják az órákat, a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályokban vegyes, míg a középiskolákban digitális oktatás folyik. Ha újra sorra kerülnek karanténba az osztályok, betegednek meg a tanárok, akkor indokolt lehet, hogy adott iskolában vagy akár kisebb városban teljesen digitális oktatásra térjenek át. Ehhez alaposan mérlegelni kell a helyi járványadatokat, az egészségügy leterheltségét.A teljes digitális áttérés oktatásszakmailag és gazdaságilag is súlyos károkkal járna. Tavaly tavasszal bebizonyosodott, hogy az alsós kisdiákok nehezen kezelik az eszközöket, a kistelepüléseken a számítógépek, az internet hiánya is gondot jelent. A családokra pedig óriási terhet róna, ha újra meg kellene oldaniuk a felügyeletet. Ez a 7. osztályig elengedhetetlen.

(Forrás: Kis Alföld)

Akiknek már idegen a tekenő – Zárszó a „Jókai-riadalomhoz”

Tanulhatunk-e valamit a Jókai-riadalomból? Talán annyit, hogy még sincs akkora baj. Nagyon is él a hagyomány, s bizony sokkal nagyobb a kötőereje, mint az előbb kifejtettem: éppen úgy feszülnek egymásnak a Jókait olvashatatlannak tartók és piedesztálra emelők, mint hajdanán Kisfaludy Sándor és Berzsenyi Dániel hívei, vagy a Nyugat és a Magyar Figyelő előzetői, majd Kelet Népe és a Szabad Szó olvasói, még később pedig a „Kicsi ország”-hoz ragaszkodók vagy az azon felháborodók. Paradox módon tehát a hagyomány körüli perpatvar az, ami nagyon is mélyen magyar hagyomány. Mégis beleléptünk ugyanabba a patakba?

(Forrás: válasz online)

A teljes magyar felsőoktatásra új finanszírozási rendszert vezet be a kormány

A kormány tervei szerint az egész felsőoktatásra vonatkozóan bevezetnek egy „háromlábú” finanszírozási rendszert, amelyben külön támogatás vonatkozik az oktatás költségeire (továbbra is hallgatóarányos elosztásban), az üzemeltetés, az épületek fenntartásának fedezésére és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására – írta a lap. Az osztrák mintán alapuló megoldás célja, hogy a felsőoktatási intézmények versenyképesebbé váljanak. A szereplőket az objektíven mérhető és számon kérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszik érdekeltté a hatékonyság és a minőség javításában – közölte a lappal az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van.

(Forrás: 24.hu)

PEDAGÓGUSMINŐSÍTÉSEK: KIS ÖRÖM AZ ÜRÖMBEN

A 65/2021. számú kormányrendelet, melyet szokás szerint az érintettek feje felett fogadott el a kormány, a sok rossz hír mellett tartalmaz egy pozitívumot is azok számára, akik még nem minősíttették magukat, és nyugdíj előtt állnak.Arról még nincsenek fogalmaink, hogy milyen az, mikor ilyen módon csap le a törvény szigora, erre csak 2022-ben került volna először sor, és a mostani halasztással éppen ezt odázta el a kormány. Hivatkozási alapként a járványt használja, és valóban nem is hiányzik egy ilyen púp most senkinek a hátára. De minden bizonnyal az is közrejátszik a halasztásban, hogy kevesen jelentkeztek a minősítésre önként, és olyan sok kötelező minősítést kellene lefolytatni, hogy az kivitelezhetetlenné vált. Arról nem is beszélve, hogy ha mindenki kikerülne a rendszerből, akinek elvileg ki kéne, akkor jó eséllyel megbénulna az oktatás, az ő helyükre ugyanis nincs kit felvenni.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Riasztóak az iskolai járványadatok

Bár a szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint mérlegelésre már nem nagyon van idő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az atv.hu megkeresésére azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy jelenleg feleannyi köznevelési intézményben van érvényben részleges vagy teljes tanügyi elrendelés, mint a második hullám tetőzésekor. Azt viszont elfelejtették megemlíteni, hogy az esetszámok most talán a korábbinál is meredekebben emelkednek. Müller Cecília két hete jelentette be, hogy elkezdődött a harmadik hullám, az ezt megelőző hét csütörtökén – február 11-én – még 107 óvoda és 208 iskola volt érintett. A tegnapi, március 2-ai adatközlés szerint már 273 óvodában és 536 iskolában kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni.

(Forrás: Népszava)

„HA MÉG EGYSZER LE KELL IDE ÜLNÖM… VÉGEM” – EGY ÉV ZOOM-TANÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI

Rengeteget segített, megkönnyítette az amúgy egyáltalán nem könnyű digitális oktatást, digitális életet. A gyerekekkel közösen megértettük, hogyan kell némítani, képernyőt megosztani, táblára írni. Aztán jöttek a magasabb szintek, a „breakout room”-ok használata, amivel nagyon jól lehetett csoportos, páros feladatokat végezni. A korona pedig az volt – nem, nem az, hanem a valódi korona –, amikor élő Zoomot közvetítettünk a Facebookon. Szóval úgy tartottam élő előadást, hogy közben streamként kikerült a közösségi oldalra is. (Balatoni József)

(Forrás: wmn.hu)

TÖBB TANULMÁNY IS ARRA UTAL, HOGY AZ ISKOLÁBA JÁRÁS KEVÉSBÉ VESZÉLYES, MINT EDDIG GONDOLTUK

A leírt kutatási eredmények utalnak rá, hogy nem miattuk terjed a fertőzés, ez pedig érv az iskolák óvatos nyitva tartása mellett. Minden eredményt a helyén kell kezelni - az idézett tanulmányok is ezt teszik, és felhívják a figyelmet arra, hogy milyen körülmények csökkenthetik az általánosítás lehetőségét (értsd érvényes-e Magyarországra egy amerikai megfigyelés), vagy milyen ismeretlen tényezők változtathatják meg az eredmények értelmezését.

(Forrás: Qubit)

PDSZ: A tanároknak nem a 26, hanem a 84 százaléka oltatná be magát

A PDSZ 1674 oktatásban dolgozót kérdezett meg a témában és ebből az derült ki, hogy 84 százalékuk beoltatná magát. Az is kiderült a felmérésből az oltást beadatni szándékozók kétharmada nem bízik az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott vakcinákban. Jelenleg két ilyen Magyarországon használt vakcina van, a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V. A tanárok nagy része a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca-vakcináknak szavazott bizalmat. A PDSZ közleménye szerint az oltást elutasítók két fő okot jelöltek meg: hogy tartanak az oltás nyomán később kialakuló egészségártalmaktól, illetve nem bíznak abban, hogy a kormány igazat mond az oltásokról.

(Forrás: hvg.hu)

Megújuló matekérettségi: emelt szintre nehéz lesz a felkészülés

Jelentősen, mintegy 20 százalékkal csökkenni fognak a középszintű matematika érettségi új, 2023 szeptemberétől bevezetésre kerülő vizsgakövetelményei. Ugyanakkor közép- és emelt szinten is megjelennek új, elemző típusú feladatok – derült ki a Népszava birtokába került, még egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények tervezetéből. Középszintről eltűnt például a trigonometrikus függvények (szinusz, koszinusz) értelmezése. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint bár az új követelményrendszer tervezete a matematika esetében kompatibilis az új Nemzeti alaptantervvel (NAT) – amit tavaly szeptembertől kezdtek bevezetni felmenő rendszerben –, de úgy véli, a felkészítés, különösen emelt szintre, komoly nehézségekbe fog ütközni.

(Forrás: Népszava)

Megküzdés a kulturális stresszel – könyvajánló – Gyarmathy Éva: Az infokommunikációs kor generációi

A 20. század szülötteként élek a 21. században, és úgy igyekszem feldolgozni a kulturális sokkot, amit az egyre gyorsuló változás okoz, hogy elemzem a jelenségeket, és keresem a biztos pontokat a bizonytalanban. Egy poszthumán világban építgetek olyan hidakat, amelyek alapjai a emberiesség és tudomány, tudva, hogy egy átmeneti korszakban teszem ezt, amikor az embertelenség és a tudományellenesség gyorsan terjedő, sok helyen hivatalosan is elfogadott, sőt támogatott jelenségekké lettek.

(Forrás: Kölöknet)

A tanárokat is megosztja az azonnali iskolabezárás

A Nemzeti Pedagógus Kar máig következetesen azt az álláspontot képviseli, amennyiben az egészségügyi adatok, előrejelzések indokolják, az iskolabezárások a területileg illetékes népegészségügyi központok javaslatára legfeljebb egy adott térségben, adott régióban történjenek meg. Ez az egyik helyes irány. Továbbra is ugyanolyan jó megoldásnak tartják, ha a koronavírus olyannyira érinti a közösséget, hogy ettől ellehetetlenül a jelenléti oktatás, az iskola kérésére az oktatási hivatal elrendelheti az ideiglenes digitális átállást, vagy akár a vegyes rendszerű oktatást. Nyilván kialakulhat az a helyzet is, amikor indokolttá válik a központi, minden egyes iskolát érintő bezárás, ám ezt alapvetően egészségügyi döntésnek, nem pedig oktatáspolitikai kérdésnek tekintenénk

(Forrás: index)

A projektmódszer és a nyitott oktatás. Falko Peschel írása (Fordította: Fóti Péter)

Ha a projektek „hobbi”-hetekké vagy sajtóbemutatóvá torzulnak, akkor a projektoktatás céljai már nem elérhetőek. Demokráciát, a cselekvőképesség fejlesztését, csoportmunkát, problémamegoldó gondolkodást ebben már nem találhatunk, de ebben az esetben már nem is ezek a célok. A projektmunkát ennek alapján joggal tartják túl időigényes munkaformának, amely nem sok tanulási eredményhez vezet. Ezért ha szeretnénk elérni azt, hogy a projektoktatás ne veszítse el az értékét, akkor az iskolákban csak olyan tervek esetében kellene „projektekről” beszélnünk, amelyek valódi helyzetekben, a gyerekek igényeiből születnek. Egyéb esetben inkább könnyebben tágítható fogalmakat kellene használnunk: projektorientált tanításról vagy munkaközösségekről, témaközpontú tanítási órákról vagy iskolai akcióhetekről beszélhetnénk.

(Forrás: tani-tani online)

Egyre sürgetőbb kérdés a teljes iskolazárás

A PDSZ pénteken levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt rendeljen el digitális munkarendet valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzés területén. Úgy tűnik azonban, hogy ennek szükségességéről döntéshozói szinten sincs egyetértés. A hvg.hu érdeklődésére az operatív törzs pénteken azt közölte, a teljes iskolai lezárást az adatok még nem támasztják alá. Néhány órával később, a Hír TV péntek esti műsorában Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője viszont már arról beszélt, a járványügyi adatok szerint a gyerekek körében erőteljesen terjed a fertőzés, ezért megfontolandó lenne, ha egy rövid időre – két hétre – az iskolák minden évfolyamán átállnának digitális oktatásra. Vasárnap lapunk is érdeklődött a Koronavírus Sajtóközpontnál, Galgóczi Ágnes nyilatkozata után változtattak-e álláspontjukon, de megkeresésünkre ugyanazt a választ kaptuk, mint a hvg.hu: szerintük a teljes lezárás szükségességét az adatok továbbra sem támasztják alá, de az operatív törzs és a kormány folyamatosan nyomon követi a járványhelyzet alakulását, és indokolt esetben meghozza a szükséges döntéseket.

(Forrás: Népszava)

\"Sokszor elkeseredve és reményt vesztetten állok neki egy-egy napnak”

\"Annak örülnék, ha annyit keresnék, amiből valamennyit félre lehetne tenni, hogy anyagilag biztonságban tudhassam a családomat” – mondta az Eduline-nak Tóth Tamás tanító, akinek \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\"Ezért fogom elhagyni a pedagóguspályát” című videóját néhány nap alatt több mint ötvenezren nézték meg. Öt éve diplomázott tanítóként, jelenleg első osztályosokat tanít, mellette fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozik önkéntesként.

(Forrás: Eduline)

Feleannyi iskolában van korlátozás, mint a második hullám tetőzésekor

Február 26-án még azt közölte az operatív törzs a hvg.hu-val, hogy az iskolák 2,4 százalékában kellett a teljes intézményre nézve tantermen kívüli, digitális munkarendet elrendelni. Azt is közölték, hogy egy teljes lezárás szükségességét az adatok még nem támasztják alá. Müller Cecília az operatív törzs hétfői tájékoztatóján már azt mondta, hogy nem zárható ki, hogy további intézkedések bevezetésére lesz szükség, így a digitális oktatásra való teljes átállásra, mindennap értékelik az adatokat és az európai tendenciákat.

(Forrás: hvg.hu)

Róth Elza: Heti nemzethalál – kultúrharc a Senki Szigetén

A „vita” azonban már csak azért is teljesen tartalmatlan árnyékboxolás, mert Tóth Krisztina, sajnos, illúziók rabja. Nincs élő diák, aki Az arany emberből tanulna élni, már az csoda, ha a Vaskapu végtelenül hosszú leírásán átvergődik bárki, nemhogy nemi szerepfelfogást tanulna Jókaitól. Saját kora népszerű irodalmának sztárját, Jókait réges-régen nem olvassák már, tök mindegy, szerepel-e a kötelező olvasmányok listáján, vagy sem.

(Forrás: hvg.hu)

NINCS BIZONYÍTOTT HASZNUK AZ ISKOLABEZÁRÁSOKNAK, DE NAGY KÁRT OKOZNAK A GYEREKEKNEK

Most a British Medical Journal sokszerzős szerkesztőségi cikke azt állítja, hogy az iskolabezárások járványügyi hasznát nem támasztják alá a kutatások, viszont a gyerekekre nagyon ártalmasak. 8,8 millió brit iskolás tapasztalta meg az elmúlt két évben az iskolabezárások és vizsgák törlése miatt okozta törést az oktatásában. (Nagy-Britanniában az általános és középiskolákat is bezárták.). De az egész világon bezártak iskolák a járványhelyzet miatt, holott nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy emiatt lassabban terjed a koronavírus-járvány. Az iskolabezárások káros hatásával ugyanakkor nincsenek eléggé tisztában a döntéshozók.

(Forrás: azonnali.hu)

L. Ritók Nóra: Mégis mit vártok tőlem? 2.

Én szeretem azokat, akikkel és akikért dolgozunk. Nekem mindegy, hogy roma, vagy nem roma. Együtt siratom meg velük azokat, akiket eltemetünk, együtt örülünk a születéseknek, és támogatjuk mindenben a kisbabákat, hogy egészségesen fejlődjenek. De rengeteget harcolunk is. Nem a roma identitás miatt, nálunk ez el sem hangzik sosem, hanem azok miatt a túlélési stratégiák miatt, amelyek sosem fogják őket az integráció irányába vinni. A feketezóna, a bűnözés, a munkavállalói kompetenciák és az önfenntartási képességek hiánya, a tanult tehetetlenség, az eladósodás, a családon belüli erőszak, a kommunikáció, stb. mind olyan része ennek, amivel számolni kell, amiről beszélni kell. Akkor is, ha rossz szembesülni vele.

(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)

Tóth Krisztina és a kommentelők: amikor az irodalom nem több mint bunkósbot

Az író nem darálta le Jókai Mór könyvét, csak azt mondta, kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. De a darálással se kavarhatott volna nagyobb vihart, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy egy-egy kötelező olvasmány világképe nem tanórai, hanem „csak” praktikus, hétköznapi értelemben talán még fontosabb is lehet egy fiatal

(Forrás: hvg.hu)

Idén sincs érettségi közösségi szolgálat nélkül

Az utolsó középiskolai évfolyamotok végéig teljesítenetek kell a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat. Ha előrehozott érettségi vizsgát tesztek, akkor rátok még nem vonatkozik ez a szabály, ugyanis a tanulmányaitokat még nem fejezitek be, így a középiskola befejezéséig még van időtök erre. Azoknak, akiknek már van érettségi bizonyítványuk, de most újra érettségiznek, vagy valamelyik tárgyból megbuknak év végén - és így csak előrehozott vizsgát tehetnek -, nem kell teljesíteniük a közösségi szolgálatot.

(Forrás: eduline)

Több hun, több Mátyás - Vizsgakövetelmények az új történelem érettségire

A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztatásának” témáját. Az egyház- és vallástörténet a mostaninál nagyobb mértékben lesz jelen: míg a mai vizsgaleírásban ez a tématerület a feladatok mintegy 10 százalékát teszi ki, a tervezetben ez 17-23 százalékra módosul. Így például a legfontosabb szerzetesrendek ismerete már középszinten is elvárás lesz, ahogy a Rákosi-diktatúra egyházüldözése is. Miután Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter Mátyás király csontjainak összerakásán fáradozik, talán nem meglepő, hogy Hunyadi Mátyás az érettségi feladatok között is nagyobb szerepet fog kapni. A király reformjai és külpolitikája mellett már középszinten ismerni kell majd Mátyás útját a trónig, birodalomépítő terveit, törökellenes harcait, a központosított hatalom tulajdonságait.

(Forrás: Népszava)

öbb Alaptörvény-sértést talált az Ab a 2019-es köznevelési törvénymódosításban

A köznevelési törvény 2019-es módosítása miatt 56 ellenzéki képviselő fordult az Ab-hoz. Általában is kifogásolták, hogy a törvény rövid felkészülési időt adott és tele van szerintük homályos fogalmakkal. E kifogásaik nagy részét elutasította az Ab. Azt azonban elfogadta, hogy a négyéves kortól felmentési lehetőség nélkül kötelező óvodába járás sérti a szülők neveléshez való jogát. Azt ugyanis az Ab többsége szerint az állam csak akkor korlátozhatja a gyerek érdekében, ha a szülő és a gyerek érdeke ellentétbe kerül. Márpedig „a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete” négy- és ötéves kor között is indokolhatja, hogy otthon maradjon. Ennek tiltása nem szolgál „alapvető jogot vagy alkotmányos értéket”, ezért ezt a pontot az Ab 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Azért csak akkortól, hogy a törvényhozó addig esetleg hozhasson új, az Alaptörvényt nem sértő szabályt.

(Forrás: hvg.hu)

... informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel

A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarország ráléphetne erre az útra, de ott mindjárt elbukunk, hogy az informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel.

(Forrás: hvg.hu)

Vajon lesz-e végre modern a magyar oktatás?

\"Belátva, hogy a középiskolásoknak egy teljes tanéve volt abnormális, esélyünk lenne arra, hogy változtassunk akár a számonkérések és értékelések rendszerén, akár a tananyagszervezésen vagy radikálisan a tanítási módszereken is. Kihasználva ezt a különleges helyzetet egy hatalmas ugrással kerülhetne át a magyar iskola a 19. századból a 21. századba. Winston Churchillnek tulajdonítják a mondást, hogy sose hagyjunk egy krízist kihasználatlanul, végzetes hiba lehet, ha nem követjük a tanácsát.\" Így zárta Nádori Gergely és Prievara Tibor a Telex.hu-n nemrég közzétett cikkét, és ennek kapcsán beszélgettünk Prievara Tiborral és Ercse Kriszta oktatáskutatóval arról, hogy milyen lehetőségekkel élt és milyen ziccereket hagyott ki az oktatásért felelős államtitkárság az elmúlt egy évben.

(Forrás: Klubrádió)

Több általános iskolában teljesen online oktatásra állnak át a héten

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, hogy február 22-én összesen 159 óvodában van rendkívüli szünet, illetve 250 iskolában van elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend, jellemzően egy-egy osztályban, csoportban. Arra azonban a minisztérium nem adott választ, hogy hány iskolát kellett bezárni, és hogy országosban milyen az arányuk a bezárt iskoláknak és óvodáknak. A 444.hu február 8-ai adatokat idézve megemlítette, hogy most kétszer annyi óvodában vagy iskolában kell kényszerű szünetet tartani.

(Forrás: telex)

Wass Albert igen, a magyar nyelv finnugor származása nem kerülhet elő a magyar érettségi témái között

Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is – derült ki a részletes vizsgakövetelmények jelenleg egyeztetés alatt álló leírásából. A Népszava birtokába került tervezetet február 24-éig véleményezhetik azok a szervezetek, akik megkapták – mások mellett a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A tervezetet azonban a Magyartanárok Egyesületének (ME) nem küldték el – a ME tagjai csak nem hivatalos úton vethettek rá pillantást.

(Forrás: Népszava)

Írók tartanak irodalomórát az alaptantervből száműzött kortársak nevében

Czinki Ferenc: Tavaly a Szépírók Társasága szerb, belga és spanyol partnerekkel közösen nyert egy uniós pályázatot. A projekt lényege az, hogy hogyan lehet az irodalmat és általában a kultúrát minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetőbbé tenni – s ennek része az is, hogy az iskolások megismerkedhessenek a kortárs irodalommal. Volt már korábban hasonló kezdeményezésünk – akkor egy irodalmi pályázat kapcsolódott hozzá –, a mostanit tekinthetjük folytatásnak is, de most ezt az egészet kiegészítjük workshopokkal és előadásokkal is, amelyekre olyan egyetemi hallgatókat várunk, akik részt vesznek az irodalomtanár-képzésben. Tehát próbálunk az általános iskoláktól kezdve középiskolán át egészen a felsőoktatásig tartó kortárs irodalmi oktatás sorozatot megvalósítani.

(Forrás: Magyar Narancs)

Ha most nem változik az iskola, örökre a 19. században ragad (Nádori Gergely és Prievara Tibor írása)

Ennek a helyzetnek volt nagyon sok pozitív hozadéka, sok tanár kifejezetten kreatívan oldotta meg a helyzetet, sokan vágtak bele új dolgokba, akár pedagógiai kísérletekbe is. Ugyan ez még csak a tűrt kategória volt és nem a támogatott, de így is nagy lépést jelentett a korábbi évek egy a tankönyv, egy a zászló álláspontjától. Őszre már egy kicsit módosult a dolog, egy kicsit magára talált a rendszer és már jobban megkövetelte például az órák adminisztrálását, de továbbra is teret engedett az egyéni kezdeményezésnek. Ami viszont elmaradt, az a valódi támogatás volt, például a hatékony digitális módszertan terén, amire valós igény lett volna. Nem véletlen, hogy minden olyan lehetőség, ahol erről tanulhattak a tanárok gyorsan lett nagyon népszerű.

(Forrás: telex)

Tóth Krisztina kivenné a kötelező olvasmányok közül az Aranyembert és Bárány Boldizsárt is

Melyik könyvet kellene mindenképp levenni a listáról? Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér.

(Forrás: Könyves Magazin)

Káoszba fulladt a digitális átállás: szünetet rendeltek el, majd visszakoztak

Ismét emelkedésnek indult a vírusfertőzések száma az iskolákban, óvodákban. Múlt hét elején, február 8-án még 73 óvodában és 115 általános iskolában kellett rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet elrendelni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszava érdeklődésére közölte: február 19-én már 180 óvodában kellett járványügyi intézkedéseket hozni, valamint 277 általános iskolában tantermen kívüli, digitális munkarendet elrendelni az egész intézményben vagy egy-egy osztályban. Ez az általános iskolák majdnem tíz százaléka.

(Forrás: Népszava)

5 éve tanár vagy? Téged is utolért a szakmunkás minimálbér

Hogy mégis miért érte utol a bérminimum a pedagógusok fizetését? Nos, azért, mert a pedagógusok bére továbbra is a 2014-es minimálbértől függ, ami 101 500 forint. Miközben a minimálbér azóta 65%-kal nőtt, a pedagógusok alapbére még mindig a 7 évvel ezelőtti minimálbértől függ. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy tervezik-e emelni a pedagógusok fizetését idén, illetve tervezik-e, hogy tesznek-e lépéseket az összetorlódott bérskála ellen. A kérdéseinkre az alábbi választ adta az Emmi: „A koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívások mellett is 10 %-os béremelésre került sor 2020-ban ágazati szakmai pótlék formájában valamennyi pedagógus részére, emellett az intézményvezetők és a helyettesek pótléka is jelentős mértékben nőtt. A Kormány természetesen folyamatosan vizsgálja a pedagógusok juttatási és ösztönző rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségeket.”

(Forrás: portfolio.hu)

SZFE: véget ért a sztrájk, de az ellenállás folytatódik

Az SZFE működtetésére létrehozott alapítvány vezetője arról is beszélt: a diákok több mint 80 százaléka aktiválta a státuszát az egyetemen. A Telex írta meg: bár az SZFE új vezetése igyekezett átlagosnak beállítani, hogy 86-an állították passzívra a tanulói státuszukat a második szemeszterre, az egyetem korábbi docense, Kárpáti Péter szerint a magukat passziváltató diákok száma 2018-ban átlagban mindössze 5 volt, azaz ez a szám most majdnem meghússzorozódott. Lapunk úgy tudja: korántsem biztos, hogy ez a szám megáll 86-nál: a diákoknak március közepéig van lehetőségük félévet halasztani – legalábbis a felsőoktatási törvény szerint. Lapunk úgy tudja: múlt évben az SZFE 7 szakára négyezren jelentkeztek, idén 16 szakra mintegy ezerkétszázan.

(Forrás: Népszava)

Egy kilenc éves kisfiú farsangi jelmezével a magyar internetezők kedvence lett!

Szerencsére azonban az iskolában nem volt semmilyen negatív visszajelzés, a neten viszont jött pár negatív komment. De arányaiban úgy láttam, hogy sokkal többen vélekedtek pozitívan. Ha számokkal akarnám kifejezni, akkor 100 viccet és humort értő emberre, 2-3 negatív kritika jött csak. Ezek azt gondolom, hogy kezelhetőek, mert nem mindenki láthat benne fantáziát. Nem az volt a cél, hogy megszólalásig hasonlítsunk Müller Cecíliára, hiszen Zente ráadásul egy kilenc éves kisfiú! De szerencsére nagyon sok embernek átment a valódi cél, és többségében gratuláló hozzászólások érkeztek hozzám.

(Forrás: Kölöknet)

Egy generáció szalagavató, ballagás és fiatalkori élmények nélkül – mit veszítenek a fiatalok a járvány alatt?

Szülő- és gyereknevelés › Egy generáció szalagavató, ballagás és fiatalkori élmények nélkül – mit veszítenek a fiatalok a járvány alatt? Képzeld el, hogy középiskolás vagy. Valahol 14 és 18 éves korod között. Iskolába kellene járnod, nem csak azért– sőt, megkockáztatom elsősorban nem azért -, hogy tanulj, hanem hogy barátokat szerezz, közben pedig megtanulj együtt élni a számodra nem szimpatikus emberekkel is. Szerelmesnek kellene lenned. Szórakoznod kellene, kipróbálnod sok mindent, amit elleneznek a szüleid. Tágítanod kellene a látókörödet, feszegetned a határaidat. Szerelmesnek kellene lenned, az se baj, ha minden héten másba. Ebben a négy évben annyi élményt és tapasztalatot kellene gyűjtened, amelyekből egész hátralévő életedben táplálkozni tudsz.

(Forrás: Kölöknet)

101 nap után véget ér az SZFE-sztrájk

A sztrájkot az oktatók követhetővé tették, így születettek meg a Független Szabad Egyetem Facebook-oldalán elérhető Sztrájktévé-adások is - ezek egyébként továbbra is folytatódnak. A sztrájkolók az induláskor öt pontban foglalták össze a követeléseiket: Garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát! Állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit! Az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg! Az egyetem rektorát, intézetvezetőit, osztályvezetőit demokratikus úton, a szenátusi képviseleten keresztül az egyetemi közösség választhassa meg! Garantálják, hogy nem csökkentik az egyetem pénzügyi forrásait! Az új vezetés a sztrájk jogszerűségét szinte azonnal megtámadta. A Fővárosi Törvényszék ezt először jogellenesnek találta, de az oktatók fellebbezést nyújtottak be: ezután a bíróság a sztrájkot másodfokon, majd újra elsőfokon jogszerűnek ítélte.

(Forrás: hvg.hu)

Nem azt tanítja az iskola, amire a gyerekeknek később szükségük lesz

A versenyképes fiatalok képzéséhez új tanítási módszerek kellenek – véli az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ). „Paradox helyzetben van a magyar oktatás. Az általános- és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését” – fejti ki közleményében az EJMSZ alelnöke, Ács János.

(Forrás: hvg.hu)

Covid-napot tartanak egy magyar iskolában

Ismeretterjesztő Covid-napot tartanak pénteken a szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában; az alsó tagozatos diákok számára szervezett programsorozatban mese, bábjáték, plakátkészítés, valamint a védekezés mindennapi módszereit bemutató játékos vetélkedő is szerepel – közölték a szervezők. Iskolánk komolyan veszi azt a feladatát, hogy saját eszközeivel és módszereivel a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a veszélyhelyzet csökkentéséhez, (...) a gyerekek pedig lássák, hogy ők maguk mennyit tudnak tenni a saját és környezetük egészségéért, a járványhelyzet javításáért\"– mondta az MTI szerint Schleipfnerné Gáspár Andrea tagintézmény-vezető.

(Forrás: hvg.hu)

Totyik Tamás: Magyarországon a minőségi oktatás tudatos leépítése folyik

Az államilag támogatott egyetemi helyek csökkenő száma, a szakképzés erőszakos preferálása, a leszakadó rétegek gyermekeinek szinte lehetetlenné tett felzárkózása elindította Magyarországot azon a dél-amerikai úton, amelyen csak kevesek luxusa lesz a minőségi oktatás, és ahol a fiatalságnak a foci az egyetlen kitörési lehetőség a nyomorból. Mégis, Magyarországon a rendszerváltás óta soha nem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. Arról, hogy miként illeszkedik ez a minőségi oktatás tudatos leépítésének szándékába, Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgetett a Hírklikk munkatársa.

(Forrás: szakszervezetek)

Hiába van tandíj és többfordulós felvételi, egyre többen jelentkeznek a budapesti magániskolákba

Többszörös túljelentkezéssel, havi 100-200 ezer forint körüli tandíjjal és többkörös felvételivel kell számolniuk azoknak a szülőknek, akik az állami általános iskolák helyett valamelyik budapesti magániskolába szeretnék beíratni a gyerekeiket. Mégis egyre többen döntenek így – nem véletlen, hogy az elmúlt két-három évben több ilyen intézmény kezdte meg működését Budapesten és környékén.

(Forrás: eduline)

Teljes mellszélességgel veti bele magát a Google a távoktatásba

Ezzel a Google nem áll meg, a jövőben tovább fejlesztik majd az oktatási eszköztárukat. Már létezik digitális tech supportos AI, ami megválaszolja a diákok és szülők kérdéseit, de olyan alkalmazást is fejlesztettek, amivel sokkal hatékonyabban fejlődik a gyerekek felolvasási készsége és kiejtése. Most olyan szolgáltatást is fejlesztenek, ami a tanárokat segíti abban, hogy minél hatékonyabb anyagokat állítsanak össze, valamint a diákokat abban, hogy könnyebben kapjanak segítséget olyankor is, amikor egyedül tanulnak. Ezek mellett persze, ahogy az a most bejelentett fejlesztésekben is látszik, a jelen problémáin is dolgoznak, főleg, mivel úgy néz ki, a távoktatás a távmunkával együtt még egy darabig az életünk szerves része maradhat.

(Forrás: telex)

Itt vannak a számok: a Brexit miatt elfordultak a magyar diákok a brit egyetemektől

A visszaesésnek – mint korábban is írtuk – három fő oka van: a megnövekedett tandíj, a kedvezményes diákhitel elvesztése és a kötelező diákvízum igénylése. Vagyis az EU-s diákoknak ezután sokkal többet kell fizetniük, ha az Egyesült Királyságban akarnak továbbtanulni.“Sajnos beigazolódott a várható forgatókönyv. Bár színvonaluk semmit nem változott, elsősorban pénzügyi megfontolások miatt jelentősen csökkent a magyar diákok érdeklődése a brit egyetemek iránt. További nagy kérdés, hogy a jelentkezést leadott 430 diák közül végül mennyien fogják tudni ténylegesen megkezdeni tanulmányaikat 2021 szeptemberétől, illetve mennyien döntenek a halasztás vagy inkább Hollandia és egyéb európai országok mellett.”

(Forrás: hvg.hu)

Reagált a Molnár Antal Zeneiskola a Freeszfe bejelentésére

A művészetért és a művészetoktatásért viselt közös felelősség megnyilvánulása ez a nemes gesztus, amelyért rendkívül hálásak vagyunk! Őszintén reméljük, hogy döntésük nem volt hiábavaló, és 2021 nyarán birtokba vehetjük az épületet, melynek falai között végre felcsendülhet a zene!\"

(Forrás: hvg.hu)

Létezik egy módszer, amellyel nem lenne annyira frusztráló hely az iskola sok diáknak

„A mai gazdasági-társadalmi változások kifejezetten segítenek elterjeszteni az élet számos területén a videojátékok logikáját. Ott tartunk például, hogy a tanároknak ma már fel kell vennie a versenyt a videojátékokkal” – mondta Fekete Zsombor a csütörtöki „Játék az élet” – Videójátékok a társadalomban és a tudományban című konferencián. A Nemzeti Közszolgálai Egyetem (NKE) online rendezvényén tartott előadásában a szakember azt mondta, lenne erre esélye a pedagógusoknak, és lehetne a gyerekek számára az iskola izgalmas, és érdekes, csak ehhez először néhány bebetonozott dolgot kellene kidobni.

(Forrás: hvg.hu)

2023-tól megváltoznak az érettségik

A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változásnak azt nevezték, hogy - a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve - több vizsgatárgynál előtérbe kerül a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák - például a projektmunka - alkalmazása, és az egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul. Az általános vizsgakövetelmények (a vizsgák célja, formája, időtartama, számonkérési formái) továbbra is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelennek meg. A részletes vizsgakövetelmények pedig tavasszal, további egyeztetések után tárcadokumentumként lesznek elérhetők a minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal honlapján.

(Forrás: 444.hu)

„EGY EGYOLDALÚ RENDSZER, AMI ÁTNYÚL A GYEREKEKEN” – FELVÉTELIK: KIRŐL SZÓL A DÖNTÉS, A GYEREKRŐL VAGY A SZÜLŐRŐL?

A középiskolai ranglista sokak számára kiindulópont az iskolaválasztásban, hiszen szándéka szerint objektív információkat nyújt az iskolákról. Bár sokat lehetne írni arról, miért lehet félrevezető egy abszolút lista a „legjobb” iskolákról, vagy mire alkalmasak azok a statisztikák, amelyek a diákok teljesítményének egységes értékelésére alapoznak, a rangsorok kétségtelenül referenciapontok a döntésben. Legalábbis egy rétegnek. A szakgimnáziumokról, szakiskolákról érdekes módon nem is készül ilyen lista, és más a listák jelentősége vidéken is, ahol sokkal kevesebb a választási lehetőség vagy a mobilitás. Akármennyire is vesszük komolyan őket, a pozíció mellett a lista szempontjai is orientálnak. Kérdés, hogy valóban arról informálnak-e, ami a gyerekeket érdekli.

(Forrás: wmn.hu)

Kiválóan szerepeltek a bajai diákok az indiai rajzversenyen

Pandémiaportré volt a témája az indiai versenynek, amelyen kimagasló eredményt értek el a bajai III. Béla Gimnázium diákjai. Kilenc ország 14 iskolájából 143 munka érkezett be a megmérettetésre, Sipos Loránd felkészítő tanár szerint a magyar gondolkodás mindig kitűnik, és ezt értékelik, észreveszik – írja a Bács-Kiskun megyei hírportál, a baon.hu.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Gyermekjogok. ECPAT országjelentés

Idén első alkalommal jelent meg a gyerekek szexuális kizsákmányolásáról szóló hazai riport, az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány közös országjelentése. A jelentés a jogszabályi kereteken és a társadalmi jellemzőkön túl kitér az emberkereskedelem, a kényszerházasság, a turizmus területén történő kizsákmányolás és a gyerekek prostitúciós célú kizsákmányolásának hazai megjelenési formáira is. A különösen veszélyeztetett csoportokon túl taglalja a szakemberhiányt és a gyermekvédelmi rendszer kritikus pontjait, de sorra veszi az elmúlt évek pozitív intézkedéseit és változásait is. A jelentés kizárólag publikált statisztikákat és információkat, közérdekű adatigénylés útján szerzett információkat tartalmaz, saját kutatási adatot nem. A jelentésben a felhasznált adatok átfogó módon, társadalmi kontextusba helyezve jelennek meg, azok szociológiai, jogi, kriminológiai szemszögből egyaránt bemutatásra kerülnek.

(Forrás: hintalovon.hu)

Ha rossz helyre születsz, lőttek az egészségednek

Soha nem született olyan átfogó jelentés a magyar gyerekek egészségi állapotáról és betegségeiről, mint ami most jelent meg a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatóitól. Túl rövid szoptatás, fejlődési rendellenességek, rossz fogak, egészségtelen táplálkozás, és főleg: hatalmas különbségek a szegényebb és gazdagabb családok gyerekei között. Adatokon keresztül mutatjuk be, milyen kórképeket fest Magyarországról az egészségügyi statisztika.

(Forrás: telex)

Iskolaérettség: vonják vissza az ombudsman által is több ponton jogszerűtlennek minősített törvényt!

z Alapvető Jogok Biztosa vizsgálatában több ponton jogszerűtlennek találta az iskolaérettség eldöntésének 2020-ban hatályba lépett új rendszerét. A jelentés szerint nagy számban lehetnek olyan szülők, akik eleve nem élnek vagy nem tudnak élni gyermekük érdekében a felmentési kérelemmel, emiatt az iskolákba értelnül kerülő hatévesek aránya jelentősen megnőhet; a folyamat során a tájékoztatás nem kielégítő, a jelenlegi rendszer esélyegyenlőtlenséghez vezet. A Szülői Hang Közösség álláspontja szerint az ombudsman által jelzett jogsértések csak a törvény visszavonásával és szakmai egyeztetésekre alapúló új jogszabályok kidolgozásával orvosolhatóak.

(Forrás: Szülői Hang)

„Anyuka, adja olyan intézetbe a gyereket, ahol nem látja a világot, és akkor majd nem fog vágyakozni utána”

Krisztina létrehozott egy alapítványt a fiának, amiben többek között a nagyon drága fejlesztésekre, eszközökre és az életminősége javítására gyűjtenek, de a távoli jövőre is, hogy Zakariásnak legyen majd lehetősége megfelelő ellátást találni, ha a szülei többé nem tudják a gondját viselni.

(Forrás: 444.hu)

SZOCIÁLISAN ÉRZÉKETLEN ÉS IZOLÁLT LESZ AZ ÚJ, „KORONAGENERÁCIÓ”?!

Akiket eddig foglalkoztatott a generációk témaköre (nem vagyunk kevesen: a Google több mint egymilliárd találatot ad a generáció szóra), tudják, hogy nagyjából húszévente változik akkorát a világ, hogy gyerekként (és később felnőttként) egészen mást tapasztalunk, mint a nálunk idősebbek – ezért másik generációba tartozunk. Vagyis így volt ez eddig. De a világ változásai felgyorsultak, így a Z generáció tagjai már mindössze 11 év alatt (1996 és 2007 között) születtek meg, az alfák pedig 2008 és 2019 között – az elmúlt év szülöttei ugyanis teljesen egyértelműen egy másik világba, a karantén, a világjárvány, a Covid világába érkeztek. Így nem is tudnak azonosak lenni a tapasztalataik az őket megelőző, „karanténtalan” világba születő gyerekekéivel. De mit kell tudnunk az új, K generációról? Tóth Flóra beszélgetett Nemes Orsolya generációkutatóval.

(Forrás: wmn.hu)

Szex, szerelem – gyengédség..? Erőszak-prevenció az iskolában

A NANE Egyesület és a PATENT Egyesület, Magyarország két legfontosabb, áldozatsegítéssel foglalkozó nőszervezete Valentin-nap alkalmából erőszak-megelőző kampányt indítanak. Ennek kapcsán beszélgettünk Mészáros Grétával, a két szervezet gyerekeket és fiatalokat célzó projektjeinek (Együtt egyenlően & Kapcsolódj be!) koordinátorával és Petrás Boglárka önkéntes-képzővel.

(Forrás: mérce)

A szlovákiai kormány a tavaszi szünetben önkéntes iskolát szervez azoknak, akik kimaradtak a távoktatásból

Önkéntes alapú, úgynevezett tavaszi iskolába járhatnak a tavaszi szünetben az alap- (általános) és középiskolások Szlovákiában, miután az Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium (MŠVVaŠ) így próbál hozzájárulni a tanulók közötti különbségek csökkentéséhez – írja a pozsonyi Új Szó. A tavaszi iskolát olyan iskoláknak, illetve tanulóknak szánják, akik igénylik a tananyag átvételét, kiegészítését, illetve a tudásuk megerősítését – közölte Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter -, illetve ezzel segítik azoknak a tanulóknak a fejlődését, akiknek nem volt hozzáférése a teljes értékű távoktatáshoz.

(Forrás: mérce)

Egészséges tízóraik, amik nem az iskolatáska alján végzik

Tízórai, ami nem csipsz, nem cukros péksüti, de nem is napokkal később találjuk meg hiánytalanul a táska alján összenyomódva, annyira hidegen hagyta gyermekünket. A tanév eleji lendületben még motiváltabbak vagyunk a kísérletezésre – 10 kipróbálásra érdemes ötletet írtunk.– írja a Mindmegette.hu.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Megvannak a központi felvételi eredményei, folytatódhat a modellváltási hullám - ez történt a héten

Tíz éve nem volt olyan rossz eredmény magyarból a központi középiskolai felvételin, mint idén, még mindig \"hagyományos\" érettségire készül a kormány, átvették az új épületük kulcsait az SZFE hallgatói, mindeközben az egyetem reklámokkal toboroz felvételizőket, és újabb két egyetemről röppent fel a hír, ahol fontolgatják a modellváltást.

(Forrás: hvg.hu)

2 órán át beszélt a diákjaihoz a Zoomon – közben végig le volt némítva

Szingapúrban a világ több országához hasonlóan a koronavírus-járvány miatt online keretek közt zajlik az oktatás. A pedagógusok úgy próbálják áthidalni a helyzetet, hogy az órákat valamilyen videohívón, például a Zoomon keresztül tartják meg. A történet szereplője is ezt a szoftvert választotta, ám a számításába hiba csúszott, mert a mikrofonja semmit nem érzékelt abból, amit mondott. A diákok megpróbálták utolérni a tanárt, ő viszont – feltehetően az előadás hevében – azonnal kinyomta a csörgő készüléket. Wang Dong, az egyetem matematikatanára végül felfedezte a bakit, és azt ígérte: az órát természetesen bepótolják. Ezúttal viszont maga mellett tartja majd a mobilját, és fel is fogja venni.

(Forrás: hvg.hu)

2 órán át beszélt a diákjaihoz a Zoomon – közben végig le volt némítva

Szingapúrban a világ több országához hasonlóan a koronavírus-járvány miatt online keretek közt zajlik az oktatás. A pedagógusok úgy próbálják áthidalni a helyzetet, hogy az órákat valamilyen videohívón, például a Zoomon keresztül tartják meg. A történet szereplője is ezt a szoftvert választotta, ám a számításába hiba csúszott, mert a mikrofonja semmit nem érzékelt abból, amit mondott. A diákok megpróbálták utolérni a tanárt, ő viszont – feltehetően az előadás hevében – azonnal kinyomta a csörgő készüléket. Wang Dong, az egyetem matematikatanára végül felfedezte a bakit, és azt ígérte: az órát természetesen bepótolják. Ezúttal viszont maga mellett tartja majd a mobilját, és fel is fogja venni.

(Forrás: hvg.hu)

„AZ EGYIK PROBLÉMA, HOGY EGYÁLTALÁN SZÜKSÉG VAN FELVÉTELI RENDSZERRE” – BESZÉLGETÉS SCHILLER MARIANN-NAL

2021. február 11-én Schiller Mariann volt az ATV Start című műsorának vendége. A Magyartanárok Egyesülete (ME) választmányának tagja a központi felvételi írásbeli vizsgát követően, január 24-én az Eduline oktatási portál felkérésére már értékelte a negyedik és a hatodik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat – lásd: korábbi bejegyzésünket. A felvételi feladatokkal kapcsolatban az ME választmányi tagja az ATV stúdiójában megerősítette: „Nem volt nehezebb, és nem is volt nagyon másféle, mint amilyen szokott lenni. Inkább az a kérdés, hosszú évek óta, hogy ezek a feladatok mit mérnek, és milyen súllyal.”

(Forrás: Magyartanárok Egyesülete)

EZEN CSAK EGY FORRADALOM VÁLTOZTATHAT

Ahogy minden évben, idén is rengeteg szülőt feldühített és elkeserített a középiskolai felvételi. A gyerekpszichológusok pedig minden évben elmondják, hogy a felvételi ellentétes a gyerekek érdekeivel. Mégis évről-évre egyre nagyobb a tolongás a gimnáziumi helyekért. És különösen nagy a verseny a hat- és nyolcosztályos intézményekbe. Milyen okok állnak a háttérben? Miért alakultak ki a kisgimnáziumok és mekkora energiát, pénzt fektetnek a sikeres felvételibe a családok? A Jelen e heti podcastja a középiskolai felvételiről szól. Törley Katalinnal, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárával, a Civil Közoktatási Platform alapítójával és Berényi Eszter oktatáskutatóval, az ELTE Társadalomtudományi Kar‎ tudományos munkatársával Ónody-Molnár Dóra beszélgetett. (PODCAST)

(Forrás: Jelen)

Stumpf István: Fel kell kavarni az állóvizet a felsőoktatásban

Nem szabad politikai bozótharcok kereszttüzébe állítani a felsőoktatást, hiszen az egyetemeink nemcsak az ország versenyképességének zálogai, hanem a nemzeti identitás letéteményesei is – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Stumpf István. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint szó sincs arról, hogy a vagyonkezelői alapítványok létrehozásával a politika bevonul az egyetemi világba, éppen az ellenkezője történik. – A minisztériumi fenntartással eddig kizárólag a kormányzat felelt az intézményekért, ezzel szemben a kuratóriumokban most helyet kapnak a tudományos élet, az üzleti szféra szereplői is, növekszik az egyetemi autonómia – húzta alá Stumpf István professzor, aki kitért arra, hogy az egyetemi dolgozók két lépcsőben 15-15 százalékos béremelésre számíthatnak, és az új finanszírozási rendszerben a jelenleginél sokkal jobban kereshet majd, aki jól teljesít.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nincs vészforgatókönyv az érettségire

A kormány továbbra is hagyományos módon, vagyis írásbeli és szóbeli számonkéréssel tervezi megtartani az idei májusi-júniusi érettségi vizsgákat, s nem tartja indokoltnak, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt tavalyi óvintézkedések mellett újabb forgatókönyveket dolgozzon ki a vizsgák megtartására. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint a középiskolások a mostani digitális munkarendben is fel tudnak készülni, az intézményeket pedig január óta kérik, hogy éljenek a kiscsoportos – maximum tíz fős – személyes konzultációk lehetőségével. Csakhogy ez nem mindig megy egyszerűen.

(Forrás: Népszava)

Kire marad a szexuális nevelés Magyarországon?

Az oktatási rendszer nem hajlandó elégséges információt nyújtani sem a fiataloknak, sem pedig a pedagógusoknak a szexuális edukációval kapcsolatban, pedig a nemi úton terjedő betegségek, valamint a párkapcsolati és nemi erőszakot elszenvedett áldozatok növekvő esetszáma azonnali beavatkozást igényelne. Közben a dezinformáció kockázata is magas, hiszen a nem megfelelő forrásból tájékozódó fiatalok könnyen találkozhatnak erőszakos tartalmakkal, amelyek emberi kapcsolataikra is kihathatnak. Az UNICEF megbízásából a Publicus Intézet által készített felmérés reprezentatív képet ad a társadalom szexuális neveléssel kapcsolatos attitűdjeiről. A kitöltőket többek között arról kérdezték, honnan kaptak szexuális felvilágosítást, és mennyire tartják elégségesnek a jelenlegi szexuális edukációt az iskolákban.

(Forrás: mérce)

Záródnak a kapuk a brit egyetemeken: magyar és lengyel diákok ötletével foglalkozhat az Európai Parlament

Új EU-s cserediákprogram létrehozásáért indítottak kampányt hallgatói szervezetek, amelyek néhány héten belül petíciót nyújtanak be az Európai Parlamentnek – tudta meg az Eduline. A Save EU Students akciót elindító egyetemisták szerint több tízezren járnak rosszul azzal, hogy a jövőben Erasmus-ösztöndíjjal sem lehet majd tanulni az Egyesült Királyságban, a Brexit miatt duplájára emelkedő tandíjakat pedig csak a leggazdagabbak tudják kifizetni. „A tökéletes megoldás az lenne, hogy az Egyesült Királyságban tanulni vágyó tehetséges, de szerény anyagi hátterű hallgatók teljes képzését fedezné egy EU-s pénzalap, de már az nagy lépés lenne, ha a részképzés lehetőségét meg tudnánk menteni. Azt szeretnénk elérni, hogy létrejöjjön egy új, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti cserediák-egyezmény, amely ellensúlyozná az Erasmus+ kiesését” – mondja Nagy Dénes András, a Save EU Students kampány tanácsadója.

(Forrás: eduline)

Nagyon nehéz helyzetbe hozta a járvány az ELTE egyik karának hallgatóit

.Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar képzésének része a szakmai gyakorlat, amely minden évben 8–10 hétig tart. Ez azonban az idén – a koronavírus-járvány miatt – sok hallgatót komoly választás elé állít, hiszen azok a diákok, akik maguk is veszélyeztetettek vagy fokozottan veszélyeztetett személyekkel élnek együtt, nem szeretnék kitenni magukat a személyes gyakorlatban rejlő egészségügyi kockázatoknak. Az egyetem munkatársai megkeresésünkre csak annyit mondtak, gondolkozzunk a halasztáson. Fel se merül bennük, hogy alternatívát adjanak a gyakorlat megoldására. Felháborító, hogy beküldenek minket az óvodákba, iskolákba. Nem gondolnak arra, hogy némelyikünk családjában olyan személy is van, akinek az élete múlhat azon, ha megbetegszik

(Forrás: 24.hu)

A TANÁROK A FRONTVONALBAN DOLGOZNAK, ÖTÖDÜK MEGFERTŐZŐDÖTT, DE MÉG CSAK NEM IS SZEREPELNEK AZ OLTÁSI TERVBEN

Mindennek csak azért van jelentősége, mert a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázata az életkorral párhuzamosan nő. Adva van tehát egy sérülékeny és érdemeihez képest alulfizetett, több mint 80 százalékban nőkből álló társadalmi csoport, amelynek jó részét a gazdaság működőképessége érdekében a járvány leghalálosabb hónapjaiban is a frontvonalban tartottak, szoros napi összezártságban egymással és azokkal a gyerekekkel, akik nagyobb eséllyel hordják tünetmentesen a koronavírust, és kevésbé képesek fegyelmezetten betartani azokat a higiéniai szabályokat, amelyekkel csökkenthető a vírus átadásának kockázata.

(Forrás: Qubit)

SOK EGYETEMISTA AZÉRT NEM KAPCSOLJA BE A KAMERÁT AZ ONLINE ÓRÁKON, MERT SZÉGYELLI A KÖRNYEZETÉT

Sárváry és Castelli a kamerahasználat kötelezővé tételét továbbra sem javasolják a távtanításra kényszerülő kollégáiknak, mivel az csak ráerősítene a frusztrációs spirálra. Szerintük inkább azt kell elérni, hogy a bekacsolt állapot legyen a norma. Ehhez olyan alternatív megoldások bevetését szorgalmazzák, amelyek a „mutasd és mondd” pedagógiai alapvetését alkalmazzák. De, mint az egyetem honlapján megjelent ismertetésben írják, a csetelés sem ördögtől való, hiszen annak alapján is kaphatnak visszajelzéseket a diákoktól, akik a csetcsoportokban egymással is kommunikálhatnak. Szerintük már az is növeli a kamerabekapcsolási kedvet, ha az oktató időnként megszakítja előadását, szünetet tart és kérdez.

(Forrás: Qubit)

Kende Ágnes a Fülkében: \"Állandó oktatási reformban vagyunk\"

Az oktatási rendszer örökölt elitizmusa a problémák egyik gyökere. Az iskolák között óriási különbségek van, a szülő a gyerekek számára a legoptimálisabbat keresi A 6 és 8 osztályos gimnáziumokba is általában a magas státuszú szülők gyerekei mennek. Az egyházi iskolák vidéken a viszonylag legmagasabb státuszú gyerekeket veszik fel. Az egész rendszert alapjaiban kellene végiggondolni. A tananyagközpontú a frontális oktatás követelményeinek azok a gyerekek tudnak megfelelni, akik otthonról megfelelő informáltságot hoznak. Az alaptantervnek a kimeneti követelményeket kellene meghatározni, nagyobb szabadságot adni a pedagógusnak, hogy a rá bízott nagyon különböző gyerekeket el tudja juttatni a követelmények teljesítéséhez. A magyar oktatás legígéretesebb kezdeményezése a kompetencialapú oktatás volt. A tanárképzésben is valósultak meg az EU által támogatott innovációk. Az oktatási rendszer struktúrájában nem történt változás a rendszerváltás óta. Az oktatási méltányosság tekintetében nagyon rosszul szerepel Magyarország.

(Forrás: hvg.hu)

Iskolaőrök a valóságban: égi békét hozott Laci bácsi

Megcsappant a bántalmazások, rendbontások száma abban a félezer intézményben, ahol szeptember óta iskolaőrség működik. Sok helyen viszont, ahol nem éltek a lehetőséggel, továbbra sem sikerült felszámolni az erőszakot. Lapunk egy mátrai faluban gyűjtött benyomásokat a nagy port kavaró intézkedés hatásairól. Joó István riportja.

(Forrás: Mandiner)

Magány és lemaradás: Így érintheti a gyermekeket a koronavírus-járvány

Hosszú távon káros hatással lesz a gyermekekre a koronavírus miatti elszigeteltség, állítják gyermekvédelmi szervezetek. Mind a társas fejlődésük, mind a tanulmányaik terén visszavetheti a kicsiket a magányosan töltött időszak. A jelenség a legérzékenyebben azokat érintheti, akik szegény családban nőnek fel, és rossz esetben nemcsak az online tanulás feltételei nem adottak számukra, de meleg étel sem kerül az asztalukra most, hogy nem járnak iskolába. A Deutsche Welle riportja.

(Forrás: hvg.hu)

A digitális oktatás is vizsgázik az idei érettségi szezonban

Rohamléptekben közelít az idei májusi érettségi szezon, de még mindig nem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt visszatérhetnek-e addig az iskolapadba a középiskolás végzős diákok. A tanulók most már hónapok óta online oktatásban vesznek részt, aminek megvannak a maga előnyei és hátrányai is egyaránt, ugyanakkor az érettségire való felkészülést jelentősen befolyásolja a személyes jelenlét hiánya. Magyarország egyik legnépszerűbb e-learning oldala, a mateking.hu már a tavalyi érettségi szezonban is rengeteg ingyenes segítséget adott az érettségizőknek, a mostani felkészülési időszakban viszont várhatóan újabb csúcsokat dönthet meg a platform.

(Forrás: Kölöknet)

Siralmas fizetések az egyetemeken: 800 forintos órabérért dolgoznak a fiatal oktatók

Kétszer 15 százalékos béremelést kapnak – többek között ezzel igyekezett meggyőzni az alapítványi modell előnyeiről a vidéki tudományegyetemek dolgozóit az innovációs minisztérium. A fizetésemelésre valóban nagy szükség lenne, de nem csak a fenntartót váltó egyetemeken. A bérek annyira alacsonyak, hogy ma már általános iskolai tanárként is jobban lehet keresni, mint egyetemi tanársegédként.

(Forrás: eduline)

Ónody-Molnár Dóra: A közöny iskolája

Bevallom, nem értem, miért háborodnak fel szülők a középiskolai felvételi után minden áldott évben. A közösségi médiát elöntik a panaszos beszámolók arról, hogy éppen ezen a napon rossz passzban volt a gyerek, pedig annyit készült, most mi lesz. Aztán cikkek jelennek meg arról, hogy milyen nehéz volt a feladatsor, pszichológusok fejtik ki a véleményüket, hogy mennyire káros ez az egész erőltetett verseny a gyereknek, szakértők értékelik az adott évfolyam teljesítményét. Évtizedek óta elhangzik az a mondat is, hogy ez a rendszer igazságtalan, mert ha a felvételi napján ballábbal kel a gyerek és alulteljesít, a jövője múlhat rajta. Csakhogy ez semmi más, csak visszatérő sirám a kellemetlen tünetek láttán. A bírált felvételi ugyanis olyan rendszer működésének a szükségszerű következménye, amelyet egyébként a szülők elfogadnak

(Forrás: Jelen)

Maruzsa: Hagyományos érettségire kell készülni

Hagyományos módon – írásbeli és szóbeli számonkéréssel – tervezik megtartani az idei érettségit, a vizsgák előtt álló diákok személyes konzultációkon vehetnek részt az iskolákban – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: a tavaly tavaszi és őszi írásbeli vizsgákon, valamint a januári középfokú felvételin alkalmazott intézkedések mellett – tantermenként tíz tanuló, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés – sehol sem alakult ki gócpont. Hozzátette: ősszel harmincezren tudtak szóban is levizsgázni úgy, hogy egy tanteremben háromtagú bizottság – egymástól is távolságot tartva, maszkban – vizsgáztatott egy-egy érettségizőt.

(Forrás: hvg.hu)

Freeszfe: Átvették az SZFE felmondott tanárai és hallgatói az egyesület új épületének kulcsát

Átvette új, Damjanich utcai épületének kulcsát Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármestertől a Freeszfe Egyesület. Hétfő délutánra hirdettek sajtótájékoztatót a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) felmondott oktatói és hallgatói a nemrég létrehozott Freeszfe egyesület hírei kapcsán. Szintén hétfőn jelentették be: az egyesülettel egy Damjanich utcai épületben nyitnak alkotóműhelyt és közösségi teret. Az egyesület részben azért jött létre, hogy az egyetemen felmondó oktatók és a hallgatók tovább dolgozhassanak együtt, ennek lesz tere a budapesti épület.

(Forrás: hvg.hu)

Az állami e-napló üzemeltetője letiltatta a diákok által a rendszerhez fejlesztett appokat

Kovács Gábor, a Kréta korábbi fejlesztési vezetője azt írta a Telexnek, hogy a Kréta rendszerben tárolt adatok adatgazdái nem a diákok, hanem az állam. Egy diák nem kérheti ezek törlését például, ahogy semmilyen más állami jegyzékből sem. Ezek tárolásával és megőrzésével a Nemzeti Köznevelési törvényben az intézmények vannak megbízva, amely a hatályos jogszabályok értelmében a Kréta rendszerben tárolja azokat.

(Forrás: telex)

Deák Dániel: Alapítványi egyetemnél könnyebb átláthatatlanul kicsatornázni a pénzt

Nem látja a modellváltás előnyeit Deák Dániel, az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszora. A folyamatról és a jelenlegi működésről is kevés információjuk volt, és most is kevés van. Kétségesnek tartja, hogy ez hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez, és arra számít, hogy a bőkezű uniós támogatások is értelmetlenül szóródnak szét a haveri kapitalizmus játékszabályai közepette. Interjú.

(Forrás: hvg.hu)

Az ellenállás ára

Ha az egész történet csak az SZFE-t érintené, az is elég súlyos lenne. De a „modellváltás” (a NER egyik legorwellibb kifejezése) egyetemek sorában zajlik. Ha nem is ugyanolyan drámaisággal, mint a Vas utcában, de az sok helyen jellemző volt, hogy a vita lehetőségétől is megfosztották az átalakítást elszenvedő egyetemeket. Szegeden például úgy szavazták meg az egyetem szenátorai a modellváltást, hogy nem tudhatták, épp miről döntenek. „A mi egyetemünk megmutatja, hogy mik a modellváltás valós veszélyei, hogy tényleg mit jelent a kontrollálatlan hatalom. Egészen hihetetlen, hogy az egyetem vezetése nem az egyetemet képviseli, hanem a fenntartót. Nálunk ez a helyzet, és ennek a modellváltás engedett utat. Ha nem lett volna az egyetemfoglalás, és nem vált ez ki ilyen éles reakciókat, akkor nem biztos, hogy világos sok embernek, hogy idáig el lehet jutni” - ezt a 444 videóriportjában fogalmazta meg Aujeszky Nóra Ilona SZFE-s hallgató.

(Forrás: 444.hu)

„Elhittem, hogy én is jobb életet érdemlek” – így kapnak esélyt a gyermekotthonban élő gyerekek

A Világszép Alapítvány tíz éve dolgozik gyermekotthonban élő gyerekekkel: Az alapítvány egyik mentora, Tarcsa Tímea, és mentoráltja, Dani mesél a közösen eltöltött éveikről, legnagyobb kihívásaikról és legkedvesebb emlékeikről.

(Forrás: 24.hu)

Túl sokat ülnek a gyerekek képernyők előtt a pandémia miatt

Brit, amerikai és spanyol adatok elemzésére alapozott megállapításaik közt szerepel például az, hogy a brit családokban az egy évvel ezelőttihez képest 100 százalékkal emelkedett meg a weboldalak és applikációk látogatásának és használatának gyakorisága. Főként a TikTok, a YouTube és a BBC News oldalait látogatták annak a hatvanezer háztartásnak tagjai, amelytől adatokat kaptak a cégnél. Napi szinten 15 százalékkal több időt töltenek ma applikációk használatával ezekben a háztartásokban, mint tizenkét hónappal ezelőtt.

(Forrás: Infostart)

2021-ben nem lesz nyelvvizsga-amnesztia, és az érettségizők helyzete sem lett könnyebb

Akár 2000 milliárd is lehet a korábban bejelentett 1500 milliárdos felsőoktatási fejlesztés, a minisztérium nem tervez 2021-ben nyelvvizsga-amnesztiát és az idén érettségizők helyzete továbbra sem rózsás. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.

(Forrás: eduline)

Szülői Hang: Vonják vissza a beiskolázási törvényt

Több mint ezer érintett szülőt kérdezett meg a Szülői Hang civil közösség a hatévesek kötelező beiskolázásáról. Az iskolaérettségi törvény már tavaly is hatályos volt, de akkor még fordulhattak a szülők közvetlenül a helyi pedagógiai szakszolgálathoz is. A törvény megváltoztatta a korábbi gyakorlatot, amikor az óvoda és a szülő – vagyis a gyereket személyesen ismerő felek – döntöttek arról, alkalmas-e az iskola megkezdésére. 2021-től már csak az Oktatási Hivatal honlapján, január első két hetében kérvényezhetik, hogy gyermekük további egy évig óvodás maradhasson.

(Forrás: hvg.hu)

Pedagógusok pluszjuttatása: részletfizetést vállal a minisztérium

Decemberben 400 hátrányos település mintegy 10 ezer pedagógusa kapta meg annak a plusztámogatásnak egy részét, amit még tavaly augusztusban ígért meg nekik Kásler Miklós miniszter. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunk érdeklődésére közölte: a bruttó 500 ezer forintos pluszjuttatásból eddig 300 ezer forintot kaptak meg az érintettek, a fennmaradó részletet pedig februárban fogják megkapni. A Pedagógusok Szakszervezete korábban üdvözölte a döntést, ugyanakkor azt is hozzátették, igazságosabb lett volna, ha nemcsak 400 kiválasztott település dolgozói, hanem valamennyi pedagógus részesülhetett volna a támogatásban, akik a hátrányos helyzetű térségekben felzárkóztató munkát végeznek. Ezen felül továbbra is azt kérik a kormánytól, hogy a digitális tanrendben résztvevő minden pedagógusnak adjanak egyszeri, legalább 100 ezer forintos támogatást.

(Forrás: Népszava)

Egy tanárjelölt levelei. Lejegyezte és kommentálta: Martin Jánosné

Boldoggá tesz, hogy az én életpályám is megkapta ezt a jutalmat. Egyik kedves tanítványom az általános iskolai együttműködés után, a további tanulmányok idején is tartotta velem a kapcsolatot, hol személyes találkozó, hol levelezés útján. A pedagógussá válás tapasztalatairól beszélgetve formálódott az a gondolat, hogy mások számára is tanulságos lehet egy-két mozzanat. A levélstílus látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy beszélgetésünk érzelmi tartalmát, nyíltságát visszaadja, megérintse az olvasók lelkét, s állásfoglalásra késztesse őket.

(Forrás: tani-tani online)

Hiller szerint a felkészülés sem volt hagyományos, így az érettségi sem lehet az, tehát maradjon el a szóbeli része

„A tervek szerint május harmadikán kezdődnek idén az érettségik, holnaphoz három hónapra. Ezért a politikai döntéshozónak érteni és tudnia kell, hogy a kiszámíthatóság és a biztonság közösségét kell a döntésébe minél előbb meghozni. Bárki van kormányon, 18-19 éves fiatalembereket lásson (…), durván félmillió embert, aki közvetlenül érintett a pedagógusokkal együtt (…)” – fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden este Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője.

(Forrás: telex)

Nem a legokosabb, és a legtehetségesebb viszi a legtöbbre az életben – de akkor ki?

Mindannyian egy adott intelligenciaszinttel, készségekkel és erkölcsi érzékkel születünk, az életben mégsem feltétlenül az boldogul a legjobban, akit a természet ezekkel bőven megáldott. Sokkal fontosabb, hogy képesek vagyunk-e arra, hogy a hozott készségeinket a lehető legjobban aknázzuk ki, és folyamatos fejlődési lehetőségnek látjuk-e az életet. Ennek alapjait pedig gyerekkorban kell letenni. Az emberek a gondolkodásmódjukat tekintve alapvetően kétféle csoportba oszthatók: a rögzült (fixed mindset) és a fejlődési fókuszú (growth mindset) szemléletmódot gyakorlókéba – állítja Carol Dweck amerikai pszichológus magyarul is megjelent nagy sikerű, Szemléletváltás – A siker új pszichológiája című művében.

(Forrás: Kölöknet)

Készül a világ első nyomtatott iskolája, hamarosan megnyitják

A hagyományos módszernél is sokkal gyorsabban készül el az az iskola, amelyet Madagaszkáron nyitnak meg. Az ötletgazdák szerint így a világ bármely részén elérhetővé tehető az oktatás. Életnagyságú 3D-nyomtatott iskolát terveznek a madagaszkári diákok számára – jelentette a 3D natives. Az intézménynek ugyanúgy vannak ablakai, emellett padok és katedra is elhelyezhető benne, mint egy rendes iskolában. A különleges projekt Maggie Grout, a Thinking Huts nevű nonprofit szervezet alapítójának ötlete. Grout úgy véli, hogy a hasonló építményekkel a világ bármely részén megteremthető az intézményi oktatás, még ott is, ahol ezt a körülmények csak nehezen engednék.

(Forrás: hvg.hu)

Az új NAT szerint a családi élet fontos elemei az alá- fölérendeltség és a termékenységtudatos szemlélet

A családi életre nevelés (röviden: CSÉN), mint pedagógiai feladat, már a korábbi Nemzeti Alaptantervben is szerepelt, így nem számít újdonságnak. Nem önálló tantárgy, mégis saját kerettanterv tartozik hozzá: az ebben foglaltak beépíthetőek más tantárgyak óráiba, de akár önálló foglalkozásokhoz is használhatóak. A lényeg, hogy mire egy gyerek eljut az érettségiig, találkozzon a tantervben leírtakkal, és a személyiségében felfedezhetőek legyenek azok az elemek, amelyek a tanterv végén a “fejlesztés várt eredményei” pontban sorakoznak. Sokan már az előző, 2013-as CSÉN tantervet is túl konzervatívnak és kirekesztőnek gondolták, mivel nagyon egysíkúan mutatta be az idálisnak gondolt család modelljét, és közepesen finom utalásokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy melyek a társadalom által elvárt nemi szerepek egy közösségen belül. De 2013 már nagyon régen volt. Azóta történt egy s más, és most, az új kerettantervet olvasgatva az előző verzió kifejezetten nyitottnak és elfogadónak tűnik.

(Forrás: B1 hvgblog)

Sinkovics Gábor: A szutykos odú

Túllőttél a célon, Bandi bá. Túlságosan messzire mentél ezekkel a bunkó mondatokkal. Mert értem én, hogy meg kell felelni a vezérnek, a ti összetartó közösségeteknek, hogy olyan műsorokat csináltok a nulla nézettségű tévéitekben, hogy egymást túllicitálva próbáltok nagyot mondani. Dühöset, kioktatósat, helyretevőset. Mintha valami létra tetején a cseresznyefa lombjainak magasságából néznétek le mindenkire. Hiteltelen ez az egész.

(Forrás: szeged.hu)

Stumpf István: az egyetemek nem lehetnek politikai csatározások színhelyei

Egyik nagy feladatom lesz, hogy a pozitív és a negatív tapasztalatokat is összegyűjtsem, s tegyek azért, ha valahol problémák adódtak, azok ne merülhessenek fel megint – mondta. Emlékeztetett: legutóbb öt további egyetem (a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem) szenátusa döntött az alapítványi fenntartás mellett. Szerinte a nagy egyetemek modellváltása sokkal nagyobb léptékű lesz a korábbiakhoz képest, ezért is van szükség arra, hogy egy kormánybiztos felügyelje a folyamatot. Hozzátette: még neki is tájékozódnia kell, ennek érdekében személyesen keresi majd fel a modellváltó intézményeket.

(Forrás: Népszava)

Az erő legyen veletek! Gondolatok az egyetemi modellváltásról

Régóta várt valódi reform vagy politikai manőver? A Corvinus után már több más hazai egyetem is alapítványi fenntartásba került, illetve kerül hamarosan, méghozzá anélkül, hogy a Corvinus-kísérlet eredményeinek értékelése érdemben megtörtént volna. Jelenleg folyik három nagy vidéki tudományegyetem (Debrecen, Pécs, Szeged), valamint a budapesti Semmelweis működési modellváltásának előkészítése. A nyilvánosságra került tervek alapján a sietség szembeötlő: már tavasszal felállhatnak az alapítványok, megalakulhatnak a kuratóriumok, és ha mindez megtörténik, a szeptemberben kezdődő új tanévet már az új formában kezdhetik meg a „kiválasztottak”, az alapítványi fenntartási és irányítási modell többségbe kerül Magyarországon, az állami fenntartási forma visszaszorul.

(Forrás: telex)

Az iparkamara engedélye nélkül nem lehet új egyetemi szakot indítani

A kormányfő által pénteken említett 6 ezer milliárd forintos gazdasági újraindítási terv kapcsán elsősorban a kutatás-fejlesztés és az innováció fontosságát hangsúlyozta, megemlítve, hogy ennek kiszolgálását célozza a felsőoktatás átalakítása is, amelyre többek között uniós forrásokból 1500 milliárdot szán az állam. Hozzátette: előrelépés ezen a területen, hogy új egyetemi szakot például nem lehet indítani az MKIK engedélye nélkül. Ennek is az a célja, hogy az oktatás és a gazdaság igényei találkozzanak. Az új felsőoktatási szakok engedélyezésével kapcsolatos feladatköre egyébként 2018. óta van az MKIK-nek.

(Forrás: index)

„MIBŐL SZERETNÉL MEGBUKNI? VÁLASZTHATSZ, A TÖBBIBŐL ÁTENGEDLEK!” – MÉRGEZŐ TANÁRI MONDATOK

Fogalmam sem volt, micsoda darázsfészekbe nyúlok, amikor feltettem azt a kérdést a szerzői Facebook-oldalamon, hogy ki milyen mérgező, fájó tanári mondatokra emlékszik iskoláskorából. Záporozni kezdtek a kommentek, én pedig dermedten bámultam, micsoda fájdalmas emlékeket hordozunk magunkban sokan – vélhetően anélkül, hogy a megjegyzést tevő pedagógus tisztában lenne ezzel. És persze az indulatok miatt most is általánosításra ragadtatták magukat néhányan, ami nyilván ugyanolyan káros, mint egy lekicsinylő vagy épp gonosz tanári mondat. Nem, nem véletlenül használtam ez utóbbi szót: ilyenekből is akadt sajnos bőven. Csepelyi Adrienn gyűjtése.

Több mint 16 ezren kértek iskolahalasztást

Összesen 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 15-ei határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – közölte lapunkkal az OH. Mint írták, a kérelmek elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalékot tett ki azoknak a kérelmeknek az aránya, ahol „egyéb” (például határidő után benyújtott kérelmek esetén visszautasító) döntést hoztak. A Szülői Hang Közösség már több alkalommal felhívta a figyelmet az új eljárás hibáira és hiányosságaira, legutóbbi felmérésük szerint sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérelmezés megindításához sem.

(Forrás: Népszava)

Egyedülálló képzés indul a zalaegerszegi képzési központban

Az ergoterápia szakirányt a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara sajtótájékoztató keretében mutatta be tegnap. A veleszületett sérülések, betegségek vagy balesetek következtében fennálló egészségromlást, a tehetetlenséget enyhítő rehabilitációs folyamatban van jelentősége az ergoterápiának, amelyet elsősorban oktatási, szociális intézményekben, kórházakban, speciális intézetekben alkalmaznak. A stúdium hazai tantervi fejlesztése is Zalaegerszeghez kötődik, hiszen dr. Császár Gabriella, a zalaegerszegi képzési központ igazgatója alkotta meg s végezte el az akkreditáláshoz szükséges munkálatokat

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az egyetemisták üdvözlik a felsőoktatási modellváltást

Nagy lehetőség az egyetemeknek, hogy egy kissé fénytelibb irányba mozduljanak el a modellváltás következtében. A liberális túlsúly a nagyobb ellenőrizhetőség miatt megcsappanhat – írta legfrissebb Facebook-bejegyzésében az Egyetemi Ellenállás nevű hallgatói csoport. A hallgatókra azóta a legtöbb egyetemen folyamatosan ömlik a liberális szenny, LMBTQP-propagandával megfűszerezve. Azonban a modellváltás most jelentős változásokat hozhat el, végre újra nőhet a konzervatív hallgatók élettere ” A felsőoktatás újraszervezését az egykori miniszter és volt alkotmánybíró Stumpf István fogja levezényelni, aki február elsejétől kormánybiztosként felel a modellváltás koordinációjáért.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Professzorok és hallgatók is tiltakoznak a Debreceni Egyetem átalakítása ellen

„A tervezett változásról széles körű és intenzív egyeztetés történt”, a többi közt ez állt a modellváltásról beszámoló közleményben, az egyetem oktatói közül viszont nem mindenki osztja ezt az álláspontot. A szenátusi szavazás után néhány nappal a 21 Debreceni Professzor Facebook-oldal mögött álló egyetemi oktatók, akik egyébként mindannyian a Magyar Tudományos Akadémia doktorai, állásfoglalást adtak ki, melyben a modellváltás módja ellen tiltakoznak. A professzorok kifogásolták, hogy az egyetem közössége sem a 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát nem ismerhette meg előzetesen. Az egyetem átvitele állami alapítványi formába akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de szerintük „ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és a tudományos színvonal emelése”.

(Forrás: 24.hu)

Nem teljesen reménytelen a kötelező irodalmat közel hozni a diákokhoz

Hogyan lehet a drámapedagógia eszközeinek segítségével rátalálni a Toldi vagy a Hamlet dilemmáira? Szükség van-e igazságkeresésre, és létezik-e rossz válasz? A színházpedagógusok által alapított Szabad Labor Drámaműhely többek között a kötelező olvasmányokhoz kapcsolódva készít és vezet drámafoglalkozásokat az általános és középiskolákban. Négy színházi nevelési szakember, Balassa Jusztina, Lovászi Edina, Kálócz László és Somogyi Tamás nem abból indult ki, hogy miként reformáljon meg egy létező rendszert. Azt a kérdést tették fel maguknak, hogy ha már le vannak fektetve a játékszabályok, és adottak a kötelező olvasmányok, akkor azokat hogyan tudnák a drámapedagógia eszközeivel a legmegfelelőbben feldolgozni.

(Forrás: hvg.hu)

Palkovics: Aranyévei lesznek a magyar egyetemeknek

A tárcavezető ígérte, az 1500 milliárdból, amelyet a kormány a felsőoktatásba tervez fektetni, nem csak a modellváltó egyetemek kapnak, az elbírálás pedig politikamentes lesz. Palkovics László arra is kitért, hogy az egyetemi klinikák \"mindenfajta álhírekkel szemben\" az egyetemek részeként a fenntartói rendszerben maradnak. “Ha az a kérdés, hogy ki lesz a klinika épületének a tulajdonosa, természetesen az egyetem, illetve az egyetemen keresztül a fenntartó alapítvány” – mondta Palkovics, megjegyezve, hogy a klinikák ezentúl is a magyar egészségügyi rendszernek az integráns részei lesznek.

(Forrás: hvg.hu)

Már nem a brit egyetemekre készülnek a magyar diákok

a négy évfolyamos tehetséggondozó programot működtető Milestone Institute-nál a végzősök nyolcvan százaléka beadta ugyan a jelentkezését valamelyik brit egyetemre, de az „offert”, vagyis a felvételi ajánlatot szerző diákok 84 százaléka anyagi okok miatt várhatóan nem tud majd beiratkozni a kiválasztott brit egyetemre. Ugyanakkor a Milestone-nál úgy érzékelik, idén nagyobb az érdeklődés az Egyesült Államok iránt. Az elsődleges célpont a diákok számára Hollandia lett, de népszerűbb lett Dánia és Írország is.

(Forrás: hvg.hu)

Radó Péter: A Maruzsa-jelenség

Ez az írás nem Maruzsa Zoltánról, az EMMI köznevelésért felelős államtitkáráról szól, hanem arról a sajátos jelenségről, hogy a kormány nem közpolitikai stratégiákat alakít át politikai kommunikációvá, hanem politikai narratívákból csinál közpolitikai intézkedéseket. A Maruzsa-jelenség két fő okra vezethető vissza. Az első egy az egész világon megfigyelhető hatás, amely a populista politikai kommunikáció tényekkel és szakmai elitekkel szembeni, meglepően hatékony küzdelmében gyökerezik. Az, hogy a szakmai diskurzus jelentős része átkerül az online közösségi médiába, kikapcsolta a hagyományos független szerkesztőségek tényeket hitelesítő szerepét, tehát ha Gizi néni szorgosan kommentel egy nyugdíjas pedagógusokból álló csoportban, akkor meglehet, épp oly erős oktatáspolitikai referenciává válik, mint a kutató.

(Forrás: Jelen)

Megmutatta a szociális szakadékot az online oktatás sok erdélyi iskola diákjainál

Az online oktatás, szakértők szerint, tovább mélyítette a szakadékot a jó körülmények között élő és a rosszabb szociális helyzetű diákok között. Azok a kicsik, akik most tanulták a betűvetést, de nem volt szülő, vagy nagyszülő mellettük, hogy segítsen, szinte biztos, hogy behozhatatlan hátránnyal kezdik a második félévet. Ugyanígy, összehasonlítani sem lehet annak a diáknak a helyzetét, aki egyedül egy szobában, saját laptopról tanul megfelelő internettel, annak a gyereknek a helyzetével, aki a szüleivel, a testvéreivel közös szobában, okostelefonról próbál tanulni úgy, hogy közben folyamatosan fogadnia kell a készülékre érkező hívásokat.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Így sikerültek a középiskolai felvételik - több iskola már közzétette az átlegeredményeket

Január 23-án írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként. Az első pótfelvételit január 28-án tartották, a második pótnap pedig február 5-én lesz. Bár az országos eredményekre még egy kicsit várni kell, de van néhány iskola, ahol már közzétették az átlageredményeket.

(Forrás: eduline)

Öt hónap alatt 308 esetben intézkedtek az iskolaőrök

Jelenleg 431 helyen látnak el feladatokat iskolaőrök, 521 aktív iskolaőr van, köztük tartalékosok is. Bővítésre lenne igény, de hogy melyik iskola léphet be a rendszerbe, az az érintett tárcákkal való kapcsolatfelvételen is múlik - mondta el az InfoRádióban Gál Kristóf, az ORFK szóvivője. 308 alkalommal kellett intézkedni összesen, ebből 72 alkalommal kellett fellépni bűncselekmény vagy szabálysértés miatt, ebből 48-szor bűncselekmény, jellemzően garázdaság, testi sértés miatt, illetve 24-szer történt szabálysértés.

(Forrás: hvg.hu)

„HIÁBA GYŐZKÖDJÜK ŐKET, HOGY MINDEN SZUPER, ŐK IS, MI IS TUDJUK, HOGY NEM AZ” – KAMASZOK A NÉGY FAL KÖZÖTT A TANÁR SZEMÉVEL

Tanárként és emberként is mindig alapvető feladatomnak tartom, hogy kiálljak a diákok mellett. Nemcsak a saját diákjaimért, hanem mindegyikért. Most, ezekben a vészterhes időkben is ezt teszem, mert kezdem úgy érezni, hogy a diákok lelkiállapotával kevesen törődnek, sokan csak azt várják el tőlük, hogy némán tűrjenek. Tűrnek is, de egyre mélyebbre kerülnek, egyre rosszabb lelkiállapotban vannak, erre egy csomó felnőtt ahelyett, hogy segítené őket, még beléjük is rúg, állítja Balatoni József, alias Jocó bácsi, aki elég dühös.

(Forrás: wmn.hu)

Radó Péter: Gender-tények: fiúk és lányok az iskolában és azon túl

A magyar kormány itthon és nemzetközi fórumokon egyaránt elszánt harcot folytat a hagyományos konzervatív családeszmény védelmében és a „gender-ideológia” ellen. A háborús háttérzajban elvesznek azok a tények, amelyek valóságos problémákról szóló párbeszédet tennének lehetővé. Ennek ellenére szükség van az erről szóló értelmes diskurzusra, különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek újratermelődésében komoly szerepet játszó oktatással kapcsolatban.

(Forrás: portfolio.hu)

Okoz-e netfüggőséget a távoktatás?

Hogyan húzzuk meg az internetfüggőség határát egy olyan generációnál, amelyik alapból rengeteget lóg az interneten? A meglátogattuk a téma egyik prominens kutatóját, Párizsban. Michael Stora a digitális világot és annak fiatalokra gyakorolt hatását tanulmányozza.- Apránként ez az ember nem csinál már semmi mást,csak játszik - jellemzi a függőséget Stora. - A videojátékokhoz való viszony hasonló lesz más függőségekhez. A játék fontosabb lesz, mint a kapcsolattartás más emberekkel. A virtuális kapcsolat fontosabb, mint a kapcsolat a való világgal. Ha ez az ember hat hónapon belül nem tud változtatni ezen a működési módon, akkor egyértelműen beszélhetünk kiberfüggőségről. Stora szerint a kiberfüggőségtől szenvedő fiatal emberek 98 százaléka intelligensebb az átlagnál, de vagy szociálisan elszigeteltek, vagy autisztikus jegyeket mutatnak, esetleg iskolai problémáik vannak.

(Forrás: euronews)

Kenesei István: Egyetemi snellpartik

A kuratóriumok egyik-másik tagja már-már valódi tulajdonosként viselkedik. Hallani történetekről, melyek szerint közvetlen (és ellenszolgáltatásoktól mentes) megrendeléseket adnak le egyes tanszékeknek saját céljaikra, de nagyobb baj, hogy egyre kevesebb szerepet szánnak a választott testületeknek, kivéve amikor az általuk preferált vezetőket kell megszavazniuk. A valódi vagyonjuttatása miatt téves mintaként beállított Corvinuson az egyik első lépés az volt, hogy megszüntették a karokat, így eltűntek a középvezetői szintet betöltő dékánok, helyettük a tanszékeket és kutatóközpontokat 12 intézetbe helyezték.7 Most az oktatók véleményének a képviselete sokkal közvetettebben érvényesül – ha egyáltalán, ahogy már az eddigi tapasztalatok is mutatják. A Munka törvénykönyve alapján egyébként a vezetői posztról bárkit bármikor le lehet váltani, és már indokolni sem kell, mint a régi rendben.

(Forrás: Élet és Irodalom)

Döntés még nincs, de a köztévében már a Szegedi Tudományegyetem alapítványi átalakulásáról beszéltek

A köztévé szerda délutáni híranyagában kész tényként kezelték, hogy alapítványi modellre vált a Szegedi Tudományegyetem, holott erről csak pénteken dönt majd a szenátus – írja a Szegeder. Az „Átalakul a Szegedi Tudományegyetem – alapítványi fenntartásba kerül az egyetem” című tudósításban Fendler Judit kancellár végig jelen időben beszél a modellváltásról és annak előnyeiről. Mint megírtuk, a Színház és Filmművészeti Egyetemhez hasonló botrányok elkerülésére most az egyetemek szenátusának kell kérnie az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a modellváltást. A Szegedi Tudományegyetem szenátusa erről csak pénteken dönt. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Professzorok Tanácsa hétpontos állásfoglalásban figyelmeztette az egyetemi vezetést, hogy a döntésük nemzedékekre hat ki, ezért csak alapos információk birtokában hozzanak, jól megfontolt döntést.

(Forrás: telex)

Ezekbe a középiskolákba szinte lehetetlen bekerülni: van, ahol 17-szeres a túljelentkezés

Január 23-án, szombaton tartották a központi felvételiket, az első pótló időpont pedig tegnap 14 órától volt. De már a középiskolai jelentkezési lapok leadásáig sincs sok idő hátra: ennek február 19. a határideje. A közölt táblázatban a HVG 2021-es középiskolai rangsora szerinti top tíz iskolát vettük sorra, és megnéztük, hogy a tavalyi felvételin mennyien jelentkeztek az adott intézményekbe, illetve hány helyet hirdettek meg összesen.

(Forrás: eduline)

Besült a szakképzés „csodafegyvere”

Különösen nehéz helyzetbe kerültek a szakképző intézmények a koronavírus-járvány megjelenésével, hiszen a szakmát tanuló diákok számára nemcsak az elméleti oktatást, hanem a gyakorlati képzést is biztosítaniuk kell. Míg előbbit többé-kevésbé meg lehet oldani a digitális munkarend keretében, a szakmai gyakorlatok megszervezése már sokszor nehézségekbe ütközik, különösen az új szakképzési törvény miatt, ami a gyakorlati oktatást elsősorban külső képzőhelyeken – cégeknél, vállalatoknál – valósítaná meg. Csakhogy a járvány, illetve a kormány által elrendelt szigorítások miatt sok olyan cég helyzete is bizonytalanná vált, akik a megújuló szakképzés „csodafegyvereként” is emlegetett duális képzés keretében vállalták, hogy külsős képzőhelyként diákokat fogadnak. Ezt most egyáltalán nem vagy csak részben tudják megtenni.

(Forrás: Népszava)

SOK SZÜLŐ ÉS DIÁK ATTÓL TART, HOGY AZ ONLINE OKTATÁS KEVÉS LESZ A SIKERES ÉRETTSÉGIHEZ

Bármennyire furcsa, a megkérdezett érintettek egyöntetű véleménye szerint botorság volna elhalasztani az idei vizsgákat, és voltaképpen a tavalyi lebonyolítási renden sem kellene változtatni, legfeljebb a teljesítmény elbírálásának szigorán. „A diákok zöme röhögött a #nelegyenidénérettségi típusú petíciókon” – foglalta össze kérdésünkre egy budai szülő. Tény, hogy az év elején a teljes érettségi eltörlésért indított, pár nap alatt állítólag közel 30 ezer aláírást gyűjtő petíciót január második hetében törölte kezdeményezője, a szóbeli vizsgák alóli mentesítést kérő azóta indított beadványt viszont cikkünk megjelenéséig kevesebb mint 2000-en írták alá.

(Forrás: Qubit)

Még nincs döntés az érettségizőkről, egyelőre nem kapnak hamarabb oltást

Még nem hozott olyan döntést a kormány, hogy az érettségizők és tanáraik egy soron kívüli beoltás után visszamehetnének a tantermi oktatásba erről számolt be az atv.hu kormányzati forrásokra hivatkozva. A portál úgy tudja, a mai kormányülésen egyelőre nem hozott ilyen döntést a kormány, azaz az érettségizők számára továbbra is marad a digitális tanrend.

(Forrás: Népszava)

„Nem bízhatunk a rektorunkban, természetesen nem bízhatunk a kancellárunkban, de a reményt nem szabad elveszítenünk”

Január 27-én, a Pécsi Egyetem önszerveződő plénumának mintájára a Szegedi Tudományegyetemen is online plénumot tartottak, mintegy 500 ember részvételével. A járványkorlátozások miatt Zoomon tartott fórumon bárki szabadon részt vehetett, nem volt egyetemi polgárokra korlátozva a részvétel. A megbeszélés témája az egyetem január 29-én, pénteken esedékes (nem nyilvános) szenátusi ülése volt, amelyet a plénumot szervező Veritas Virtus Libertas egyetemi polgári csoport elutasít.

(Forrás: mérce)

L. Ritók Nóra: Egészséges táplálkozás

Itt van az, amit a fogyasztói világ üzenetének mondok. A “nekem telik rá” érzés eljátszása, kihangosítása. Ezt látom a népkonyha ebédjének a leszólásában is. “Na, itt van már a szegények ebédje….” “a lelenc-kaja”… “mi ez?! lencsefőzelék? Na, jól lakik ma is a kutya…” “nekem nem kell, én meg nem eszem”. Pedig semmi baj ezekkel az ételekkel, de mintha ennek a jó ízű elfogyasztása is beismerése lenne annak: te szegény vagy, erre vagy rászorulva, neked ez is jó. Őrület ez. A napi étkezések pedig így zajlanak: reggelit elvétve esznek. Reggeli helyett van a cigi, meg a kávé. A gyerekeknek inkább pénzt adnak, hogy vegyenek maguknak valamit reggelire. Ha nincs pénz, nincs reggeli. Az ovi, általános iskola ad tízórait, a középiskola már nem. Ám nagyon ritka az itt is, aki otthonról visz pl. valamivel megkent kenyeret…és kap is érte gúnyolódást a többitől: “mi van, csóró vagy, nektek nem telik egy kiflire?” A felnőttek délig nem is igen esznek. A legtöbb helyen vacsorát főznek.

(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)

Az egyetemi\" modellváltás\" az értelmiség megleckéztetése

Más, alapítványi fenntartásba került egyetemeknél is látható az a törekvés, hogy a kuratóriumok uralják az intézményt. A jövő év elejétől pedig ez várhatóan tovább erősödik majd, hiszen Palkovics helyett akkortól ők lesznek az alapítói jogok gyakorlói is. A kuratóriumok teljesen rátelepedhetnek az egyetemekre, s ha a szenátusnak nem lesz jól körbebástyázott autonómiája, akkor kezükbe vehetik például nemcsak a vezetők, hanem az egyetemi oktatók kinevezését is. Akár szakok indításáról, bezárásáról is dönthetnek. Az orvos- vagy természettudományi karokon nyilván kevésbé élnek majd ezzel a lehetőséggel, de a bölcsész-, a társadalomtudományi vagy a pedagógiai képzések teljesen ki lesznek szolgáltatva a fenntartó alapítványt képviselő kuratóriumoknak. Ahogy az a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében is történt, amelynek radikális jobboldali átalakítása várhatóan inkább minta lesz, mint kivétel.

(Forrás: hvg.hu)

Nahalka István: Csökkenő gyermeklétszám, fogyatkozó tanári kar, veszélyes tendenciák

A pedagógustársadalom végzetesen elöregedett-sokkal kevesebb fiatal lép a pályára, mint amilyen számban az idősek nyugdíjba mennek. Pár éven belül ennek súlyos pedagógushiány lesz a következménye. A jelenség már most is érezteti hatását. Vannak szakterületek, amelyeken már ma is súlyosnak tekinthető a pedagógushiány, ilyen elsősorban a matematika, a természettudományos tantárgyak, különösen a fizika van rossz helyzetben, de a tanítók számában mutatkozó hiány sem ad okot bizakodásra. Az egész probléma azzal kapcsolatos, hogy a pedagóguspálya a fiatalok számára ma nem vonzó. Hogy az legyen, ahhoz alapvető változások szükségesek, egyáltalán nemcsak a pályán elérhető jövedelmeket tekintve, hanem az egész rendszerben.

(Forrás: index)

Miért nem kerülnek előre az oltási tervben az óvodai és iskolai dolgozók?

Ők azok, akik folyamatosan a gyerekeink közvetlen közelében vannak, így fokozottan kitettek a fertőzésnek. Mindannyiunk közös érdeke, hogy minél előbb beoltsák őket – állítja írásában Burai Vera, aki szerint a pandémiás időszakban az oktatás rendszerszintű problémái felnagyítódnak. Az előnyösebb helyzetben lévő iskolák pedig még inkább elhúznak a kevésbé szerencsés helyzetben lévő iskoláktól.

(Forrás: hvg.hu)

Horváth Péter: jó lenne, ha a pedagógusok előrébb kerülnének az oltási tervben

A társadalomnak és a gazdaságnak is szüksége van arra, hogy az iskolák működjenek, ezért jó lenne mielőbb beoltani a pedagógusokat – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója beszélt arról is, hogyan lehet most felkészülni az érettségire, miként lehetett lezárni az első félévet, és hogy miért vett részt egyre kevesebb pedagógus az országos tesztelésen.

(Forrás: Infostart)

A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

Egy friss kutatás szerint a pedagógusoknak nem jött meg nagyon a kedve a digitális eszközök alkalmazásához a karanténoktatás során, ha visszaállna az iskola a normál rendbe, negyedük még annyit sem használná azokat, mint eddig. A tanárok mintegy ötöde kapta el eddig a koronavírust, aki elkapta, annak viszont – Kásler Miklós ígérete ellenére – csak a 19 százaléka kapott teljes bért a betegsége idejére.

(Forrás: hvg.hu)

Romániában numerológiai tanfolyamokra küldték a tanárokat

Romániában a számmisztika segítségével tanulja majd több száz tanár, hogyan kezelje jobban a gyerekeket. A kurzust egy olyan szervezet szolgáltatja, amely maga is elismeri, hogy a módszernek nincs tudományos alapja. A Szabad Európa román szerkesztősége utánajárt a furcsa hírnek.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

„Nagy meglepetés nem érhette a felvételizőket a magyarfeladatok láttán”

Szombaton írták a középiskolába felvételiző diákok a központi írásbeli vizsgákat. A járvány miatt rendhagyó szabályokkal, azonban hagyományos feladatsorokkal találkozhattak a felvételizők. A szaktanár szerint a korábbi évek feladatsoraihoz hasonló kérdéseket kaptak az idén felvételizők is. Magyarból ugyanis a korábbi évek tendenciáját követik a feladatlapok és a kérdések is, így vélhetően a pontszámok is hasonlóan alakulnak majd, mint az elmúlt években - mondta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja.

(Forrás: eduline)

Felturbózzák a tanárok nyelvtudását

Ráerősít a kormány az iskolai nyelvoktatásra ebben az évben. Amellett, hogy az új kerettantervek élményszerűbbé varázsolják az idegennyelv-órákat, a járvány lecsengése után pedig végre beindulhatnak a diákok külföldi nyelvkurzusai, a tervek szerint 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. Úgy tudjuk, éppen előkészítenek egy nagyszabású továbbképző programot: a gyakorló nyelvtanároknak anyanyelvi területen biztosítanának szakmai fejlesztést.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Nem hisszük, hogy a kormányt fel lehet tartóztatni, a mi kéréseinket is le fogják söpörni”

A Pécsi Tudományegyetem az önállóságát megőrizve lenne alapítványi intézmény, a kormány azonban elvenné a PTE autonómiáját. Az oktatók rezignáltan gondolnak a jövőre, de azt azért megjegyzik: Putyin soha nem lehetne díszpolgár Pécsett. Nem értem, mi magyarázza ezt a kapkodást? Azt se látom át, hogy mitől jut több pénz egy alapítvány által fenntartott egyetemnek, mint az államinak? Ekképp meditált a pécsi egyetem egyik idős tanára, amikor megkérdeztem tőle, mi indokolja az intézmény sietős átszervezését. Ezt követően a PTE rektorát, Miseta Attilát kérdeztem. Miseta ugyanis két, egymással ellentétes információt kapott arról, hogy az átszervezés után a klinikák az egyetemnél maradnak-e vagy sem. A rektor elképzelhetetlennek tartja a klinikák kiszakítását az egyetemből.

(Forrás: 24.hu)

Mundruczó Kornél az SZFE-ügyről: A tanárok listája majdnem kommentálhatatlan

A magyar rendező azután nyilatkozott így, hogy kiderült: az alapítványi kézbe került egyetemen többek között a botrányos interjújáról ismert egykori Echo TV-s, Velkovics Vilmos is tanítani fog.„Egészen elképesztő, amit letettek az asztalra a diákok, a volt tanárok, és azok, akik még még állományban vannak a régi rendszerből. „Aggasztó látni, hogy ezt a tradíciót így darálják be, ilyen agresszív módszerekkel szüntetik meg. Ez a vulgaritás határán van”

(Forrás: 168 óra)

Élesben Hiller Istvánnal: A tiltakozó diákok alkotóműhelyéből hoznánk létre egy új SZFE-t

Kicsinyes, pitiáner, harmadosztályú bosszúnak tartja az SZFE tanulmányi rendszerének lezárását Hiller István. Az MSZP oktatási szakpolitikusa arra biztatja a diákokat, hogy tartsanak össze, és precízen őrizzék meg megszerzett jegyeiket, mert egy új vezetés ezeket majd elfogadhatja. Szerinte egy kormányváltás után egy nap és egy éjszaka alatt lerakhatnák egy új színház- és filmművészeti intézmény alapjait.

(Forrás: hvg.hu)

Maruzsa Zoltán: a felvételin a szülők nem léphetnek az iskolákba – exkluzív interjú

Az ismert biztonsági óvintézkedések maradéktalan betartása végett, a korábbi évekkel ellentétben jóval több helyre lettek beosztva a jelentkezők – általános iskolákat is bevonva –, hiszen általában csak a felvételiztető középiskolákban írják a diákok a dolgozatokat. Így összességében 535 helyszínre vannak szétszórva a felvételizők, megteremtve azt a lehetőséget, hogy a korábbi években esetlegesen tapasztalt zsúfoltság elkerülhető legyen. Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy természetesen a szülők nem léphetnek majd az iskolák területére, és ugyan semmi sem tiltja, hogy a diákok a matematika és a magyar nyelv és irodalom feladatlapok kitöltése között elhagyják a tantermeket, ám a kontaktusszám csökkentése indokolttá teheti, hogy a pihenés perceit inkább az adott teremben töltsék a vizsgázók, viszont az iskola épületének elhagyása semmilyen mód nem lehet szükséges.

(Forrás: infostart)

Lázméréssel kezdődik a holnapi felvételi

Az érettségik során már alkalmazott és bevált járványügyi szabályok szigorú betartása mellett tartják meg holnap a középiskolai felvételi vizsgákat – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A középiskolába készülő fiatalok holnap írják meg a központi írásbeli felvételit: egy magyar nyelv és irodalom, illetve egy matematika feladatsor vár rájuk. Országszerte 535 helyszínen szerveznek vizsgát, mintegy 75 ezer diák részvételével. Tudni kell ugyanakkor, hogy a középiskoláknak csak mintegy fele követeli meg a felvételit, számos intézménybe vizsga nélkül, pusztán az általános iskolai jegyek alapján is be lehet jutni.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Felvételi a vírus árnyékában

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedések megegyeznek a tavalyi érettségin bevezetett szabályokkal: mindenhol biztosítani kell a kézfertőtlenítőt, egy teremben maximum tíz vizsgázó tartózkodhat, betartva az 1,5 méteres távolságot. Az intézményekbe a belépés általános szabályai lesznek érvényesek, maszk viselése a vizsgák ideje alatt csak a felügyelő tanároknak kötelező, a diákoknak ajánlott. A beszedett dolgozatokat másnap reggelig elzárják. A hagyományos pótnap (január 28.) mellett egy második pótnap elrendeléséről is döntöttek, ez február 5-én lesz. Erre azok a diákok jelentkezhetnek, akik a vizsga napján igazoltan Covid-19 fertőzésben szenvedtek vagy hatósági házi karanténba kerültek.

(Forrás: Népszava)

Távoktatással indulhat a következő félév az egyetemeken

A kormány dönteni fog a február 1-je utáni szabályokról, de jelen pillanatban változtatás nem várható. Tehát nagy valószínűséggel az egyetemek a korábbi távoktatás szerint kell, hogy megkezdjék az oktatást - mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Ez azt jelenti, hogy a keresztféléves képzésekre jelentkezők is valószínűleg online kezdik majd meg az egyetemi tanulmányaikat.

(Forrás: hvg.hu)

Belebetegszenek, belefáradnak a tanárok a Covid alatti oktatásba

Súlyos mentális, és bürokratikus munkaügyi terheltség, romló kapcsolat a diákokkal és szüleikkel, kevés érdemi intézményes segítség. Ezek voltak azok a leggyakrabban leírt körülmények, amelyek a Pedagógusok Szakszervezete ifjúsági tagozatának online felméréséből. Az általuk kiküldött kérdőívet végül 1496 fő, a közoktatásban dolgozó 1281 nő és 215 férfi töltötte ki, többségük Budapestről, Győr-Sopron megyéből és Csongrád-Csanád megyéből válaszolt és általános iskolában vagy szakiskolában dolgozik

(Forrás: mérce)

TANÍTÁSHIÁNYOS FELKÉSZÜLÉSSEL ÉS JÁRVÁNYÜGYI KÉRDŐJELEKKEL INDULNAK SZOMBATON A KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELIK

A mostani 10, 12 és 14 éves felvételizőknek ráadásul nemcsak a digitális oktatás hiányosságai miatti ismerethiánnyal, hanem a világjárvány mentális következményeivel is meg kell birkózniuk. Az érintett szülők egytől egyig arról számoltak be a Qubitnek, hogy bár a gyerekeik ritkán artikulálják, de negatív stresszként élik meg a járványhelyzetet, a maszkviselést és a távolságtartást, de legfőképp a felnőttek pánikreakcióit. Ugyanakkor intézményesített stresszkezelési módszerek nincsenek egyetlen iskolában sem, bár a szülők szerint akadnak már egyéni kezdeményezések.

(Forrás: Qubit)

Együttműködés a hazafias nevelésért

Együttműködési megállapodást írt alá a Honvédelmi Sportszövetség, a Székesfehérvári Tankerületi Központ és a Székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskola a hazafias és honvédelmi nevelésről. A mostani együttműködés elsősorban oktatási tevékenységekben valósul majd meg, de a felek vizsgálják, hogy milyen további közös programokat, tevékenységeket tudnak összeállítani.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A külföldi diákokat is megviselte az elzártság

A mintegy nyolcezer hallgató megkérdezésével készült felmérésből kiderült: a válaszadók 63 százaléka szerint többnyire nagy mértékben, meghatározóan befolyásolta a járvány tanulmányaikat. A diákok 40 százaléka jelezte, hogy növekedett a tanulásra fordított idő a távoktatás ideje alatt, ugyanakkor 25 százalékuk kevesebb időt tudott fordítani tanulmányaira. Utóbbiban nagy szerepe volt például annak, hogy az időbeosztás tervezése nehézséget okozott karantén idején, de a tanulásra kijelölt hely megfelelő kialakítása, az önálló tanulás, valamint a motiváció, a figyelem fenntartása is többeknek nehézséget okozott. A hallgatók 65 százaléka számolt be karantén ideje alatti szorongásról és stresszről, mintegy 61 százalékuknak a hazautazással kapcsolatos terveiket is el kellett vetniük. A diákok felét az elzártság és az egyedüllét is megviselte, 20 százalékuk pedig előítéletességgel, diszkriminációval is találkozott. Hasonlóra világított rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának vizsgálata is, amely szerint a külföldi hallgatók negatív élményeiből kiemelkedő volt az averzív előítélet, az elkerülés, a koronavírussal való azonosítás.

(Forrás: Népszava)

Alap lenne a tanárok megfelelő bérezése – Gloviczki Zoltán rektor a Mandinernek

A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor látszott, hogyan hat egy ilyen, világos paraméterrendszer és komoly anyagi megbecsülés. Szégyellem magam, hogy ezt kell mondanom, de ma is nagyon sokat jelentene. Jó lenne, ha ez az életpályával együtt járó fizetésemelés időtálló lenne, de sajnos nem az. A fiatalok számára pedig nem vonzó az a szomorú tény, hogy az utóbbi két-három évben külön kormányintézkedésekkel az országos minimálbérhez kellett igazítani a pedagógusok bérét. Nyilván vonzó lenne, ha egy érettségivel vagy egy szakiskolai végzettséggel lehetne tanítani, de nagyon nem ez a helyzet, hiszen a strapás munkához először még egy főiskolát, tudományegyetemet is el kell végezni. Természetesen mással is fokozni lehet a megbecsültséget, de a megfelelő bérezés alap lenne. Valóban komoly probléma a pedagógushiány, ám addig, amíg tanárokat lehet átrendelni intézményen belül és lehet helyettesíteni is,

(Forrás: Mandiner)

Egyetemi “modellváltás”: Halló, halljátok? Ebből nem kérünk!

Január 19-én, este hat órai kezdettel került sor a free PTE csoport szervezésében arra az összegyetemi online plénumra, amire több – már modellváltáson átesett – intézmény képviselőin kívül a szervezők meghívták Miseta Attila rektort is (és részt is vett rajta), így az esemény első felében többek között tőle is kérdezhettek a résztvevő hallgatók, oktatók és szimpatizánsok. Az esemény első része inkább fórum volt, nyolc után kezdődött igazából a plénum. A résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amiben elutasítják a modellváltási folyamatot.

(Forrás: Szabad Pécs)

A Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzata 70 igen, nulla nem arányban támogatja a struktúraváltást

Január első napjaiban hívták be az Innovációs Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, ahol Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk van rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást, pedig a három nagy vidéki egyetem mellett a Semmelweis Egyetemet is érintő alapítványosítás meghatározza a hazai felsőoktatás következő évtizedeit. Bár Szegeden és Pécsen is vannak az átalakítási tervekkel szemben az erőteljesebb fellépésben bízó tiltakozók, az SZFE-shez hasonló radikális ellenállást most úgy tűnik, nem támogatja az egyetemi hangulat. Az egyetemi vezetés pedig Debrecenben (ahol a Putyinnak díszdoktori címet adó, Palkovicsnak külön irodát fenntartó Szilvássy Zoltán a rektor) és a Semmelweis Egyetemen határozottan átalakításpárti, ahogy a szegeden is egyértelműnek tűnik a rektor álláspontja.

(Forrás: telex)

A PDSZ ÁLLÁSPONTJA AZ ÉRETTSÉGIVEL KAPCSOLATBAN

A PDSZ álláspontja az, hogy az érettségire történő felkészülés, felkészítés egyáltalán nem annyira zökkenőmentes és ideális, mint ahogy azt az államtitkár és más kormányzati szereplők láttatni szeretnék. Ideje, hogy a kormány is elismerje: az online oktatás keretei között az érettségi felkészítés igenis problémásabb, mint az osztálytermi oktatás során. Ez akkor is így lenne, ha a digitális munkarend kitűnően kidolgozott, központilag jól menedzselt, szilárd szakmai alapokon állna – ettől azonban ez a rendszer nagyon messze jár, és mindenki – szülők, érettségizők, pedagógusok – is pontosan látják, hogy az előző évekhez képest igenis, komoly hátrányok érik a felkészülő diákokat. Ahogy természetesen az sem előnyös, hogy a kormányzat kizárólag kétdimenziós módon képes értelmezni ezt az összetett problémakört, és már hónapokkal előre megígér egy olyan helyzetet, amelyre igazából érdemi ráhatása nincs és nem is lehet.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

A rektoroknak a minisztériumban mondták meg, mi legyen a kérelmükben

Január első napjaiban behívták az Innovációs Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, ahol Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk van rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást, pedig a három nagy vidéki egyetem mellett a Semmelweis Egyetemet is érintő alapítványosítás meghatározza a hazai felsőoktatás következő évtizedeit.

(Forrás: telex)

PSZ Ifjúsági Tagozat: A kormány a dolgozók leszalámizására készül az SZTE privatizációja során

Közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Ifjúsági Tagozata, ebben kifejtik, hogy a kormány a Szegedi Tudományegyetemet (is) érintő alapítványi átalakításával kapcsolatos bürokráciacsökkentési és bérfejlesztési ígéretei mögött valójában politikai hatalomszerzés és pénzsóvárság áll: „Hosszú évek óta elhanyagolt területeken ígér Kánaánt, a bürokrácia lebontását és magasabb béreket a kormány. Mindent, amit mint fenntartó eddig is meg tudott volna lépni. Mindezzel megkönnyítik az uniós pénzek baráti körökbe történő kiszivattyúzását, bizonyos jól termelő tanszékeken a bérek versenyszférához igazítását, és a kevesebb vagy semmit sem termelő karok és tanszékek leépítését. Ez pedig a felsőoktatás minden szereplője szempontjából erősen aggályos.”

(Forrás: mérce)

„Megint rabszolgák lettünk” – ezt teszi az iskolákkal a növekvő pedagógushiány

Tulajdonképpen egyfolytában helyettesítünk – mondta Neubauer Tamás informatikatanár, a Pedagógusok Szakszervezete Győr-Moson-Sopron megyei elnöke a 24.hu-nak azzal kapcsolatban, mit jelent a magyarországi iskolák mindennapi életében az a nemrég közzétett KSH-statisztika, amely szerint az idei tanévben tovább csökkent a főállású pedagógusok száma. A friss adatok szerint a köznevelésben és a szakképzésben jelenleg 146,7 ezer pedagógus dolgozik, majdnem háromezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt húsz évben ráadásul egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. A számuk egyébként 2016 óta folyamatosan csökken, mondta a Népszavának az adatokkal kapcsolatban Gosztonyi Gábor. A PSZ alelnöke jelezte, a nyugdíjba menő tanárok helyére nem vesznek fel újakat, nem hirdetik meg a megüresedett helyeket, hanem szétosztják a plusz órákat a többi pedagógus között.

(Forrás: 24.hu)

Nehéz lesz a számítógépek mellől visszatérni az iskolába

Keith Humphreys, a Stanford Egyetem pszichológia tanszékének függőségekre szakosodott professzora szerint „epikus„ elvonási tünetekre lehet számítani a gyerekek egy táboránál: nem tudnak majd összpontosítani a hétköznapi élethelyzetekben, hiányoznak majd számukra a kütyük által folyamatosan adott visszajelzések és információk. Gyakorlatilag nem tudnak majd mit kezdeni magukkal, szó szerint elvonási tüneteket produkálhatnak. Az álláspontot osztja Dr. Jenny Radesky, a Michigani Egyetem gyermekorvosa is. A bezárkózás kezdetén azt tanácsolta a szülőknek, hogy hagyhatják a szokásosnál többet kütyüzni a gyerekeket, de nem számított rá, hogy ilyen sokáig elhúzódik a védekezés.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Mostantól inkább hagyjanak élni minket!”

Fél év telt el azóta, hogy a gyöngyöspatai iskola egykori roma diákjai közül hatvanan kártérítést kaptak a magyar államtól az évekig elszenvedett szegregáció miatt. A helyszínen járva kiderült: legtöbben házfelújításra költöttek, de volt, aki autóvezetői tanfolyamra is beiratkozott.- Mintha látnék javulást, és nagyobb lenne a nyugalom – mondja egy középkorú, havat sepregető a falu központjában, távolabb a romák lakta utcától. Nagy szó ez a dicséret egy olyan településen, ahol évek óta feszült a légkör romák és nem romák között, s ahol az egyik ábécé mellett elhaladva egy hatéves forma kislány szájából halljuk a mondatot, a nagymamája felé fordulva: „biztos, hogy itt hagyjuk a Škodát, nem fogja ellopni valaki?”Az előítéletek fala mindkét oldalon magas és vastag, ebből már egy téglát leverni is előrelépés. Az asszony szerint a romák közül egyre többen dolgoznak normális munkahelyen, nemcsak éhbérért az önkormányzatnál

(Forrás: Népszava)

SZFE-hallgatók: Érezhető a bosszúvágy az egyetem blokádjáért

A hallgatók ugyanakkor nem terveznek semmilyen közös, demonstratív lépést, amilyen az általános kiiratkozás vagy a tanulmányok tömeges halasztása lenne. Azt mondják, az a legfontosabb, hogy mindenki önazonosan dönthessen, legyen szó akár érzelmekről, akár olyan praktikus tényezőkről, mint a diákhitel vagy az önköltség. „Egységesek akarunk maradni, folytatva az ellenállást, de ezt nem egy közös, adminisztratív lépéssel akarjuk kifejezni, mert az nem egységet, hanem kényszert jelentene. Senki nem erőszakolhatja rá a saját élethelyzetét a másikra.”magyarázza Antal Bálint. Az új tanárokról a hallgatók úgy gondolják, épp olyan ideológiai képzést adhatnák majd át a jövőbeli hallgatóknak, amivel épp a modellváltás előtt vádolták az egyetem oktatóit, ugyanakkor úgy vélik, még csak nem is ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy illegitim kuratórium nevezte ki őket; ez akkor is baj lenne, ha többszörös Oscar-díjas titánokról lenne szó.

(Forrás: hvg.hu)

Meseország-ügy: Ilyen erővel vicces fiatalok feljelenthetnék a Macbethet is

Az egyesület kedd délután közleményben jelentette be, hogy bíróságon támadja meg a döntést. „Azt várjuk, hogy a bíróság is kimondja: diszkriminatív és Alaptörvény-ellenes a marginalizált csoportokat bemutató művek megbélyegzése”. Emlékeztetnek, hogy a meseantológiában idősek, romák, szegénységben élők, örökbefogadott vagy bántalmazott gyerekek és hősies lányok mellett leszbikus, meleg vagy transznemű mesehősök is szerepelnek. A mesekönyv a szexualitás témájával egyáltalán nem foglalkozik, a leszbikus és meleg mesehősök éppen úgy jelennek meg benne, mint a hagyományos mesékben a heteroszexuális szereplők.

(Forrás: hvg.hu)

Független alkotóműhelyt hoznak létre az SZFE tiltakozó polgárai

Az egyesület részben az általuk el nem ismert kuratórium vezette intézmény kötelékeit elhagyó oktatók és hallgatóik közös munkájának zavartalan folytatása érdekében jön létre, terveik szerint azonban egy autonóm alkotóközösség kibontakozásának is teret ad majd a kezdeményezés. Hozzáteszik, a Freeszfe Egyesület nem csak egy politikai befolyástól független és művészi értelemben szabad alkotóműhelyt jelent majd az SZFE mindenkori polgárai számára, de a Színház- és Filmművészeti Egyetemről a közelmúltban és a közeljövőben várhatóan elbocsátott és ott felmondani kényszerülő oktatók számára lehetővé teszi azt is, hogy alternatív keretek közt folytassák a képzéseket hallgatóikkal.

(Forrás: hvg.hu)

A tankerületek akkor sem hajlandók bezárni az iskolát, ha egy pedagógus meghal

Egy általános iskola iskolapszichológusa megrendülten mesélt a 444-nek arról, hogyan veszítették el az egyik szeretett tanítójukat koronavírusban, aki az iskolában fertőződött meg több tanárral együtt. A tanárok és az intézményvezető végig abban reménykedett, hogy bezárják az iskolát, ez azonban nem történt meg, még akkor sem, amikor már tudni lehetett, hogy nagy a baj. „Nagyon vártuk a rendelkezést, hogy bezárják az iskolát. Számolgattuk a napokat. Az őszi szünetben bíztunk, hogy azt meghosszabbítják, de ez végül nem történt meg, novemberre pedig több pedagógusunk is megfertőződött. Várható volt, de mégis külső segítségben reménykedtünk”

(Forrás: 444.hu)

Gondolatok a tanárképzési reformról. A szükséges és a lehetséges. Gortva János hozzászólása Falus Iván írásához

Az életpályamodell ma nem ismeri el az egyéni teljesítményt, például az innovációt és a tudományos fokozat megszerzését, nem teszi lehetővé az egyes fokozatok közötti várakozási idő csökkentését, esetleg fokozatok átugrását. Tehát teljesen rugalmatlan. Rugalmatlansága még a mestertanár vagy kutatótanári fokozat elérése esetén is jellemző, de az alsóbb fokozatokban különösen égető probléma. A határidőket az iskolai élethez, a tanévek természetes ritmusához kellene alakítani. Jelenleg a szakmai tapasztalat idejét naptári napokban számolják, s napra pontos évek meglétét várják el, holott a tanár tanévekben gondolkodik és él. Ráadásul így egy augusztus végén pályáját kezdő személy hátrányba kerül, hiszen a jelentkezéskor, márciusban kell rendelkeznie a gyakorlati idővel.

(Forrás: tani-tani online)

Van olyan óvoda, ahova közmunkások mennek be a gyerekekre vigyázni

Az egyébként sem rózsás helyzetet pedig még két kormányrendelet is nehezíti, amiknek súlyos következményei lehetnek a gyerekekre nézve. Az egyik, hogy a gyerekek a 6 éves kort elérve automatikusan iskolába kell menniük, kivéve ha a szülő szakszolgálati, vagy intézményi véleménnyel felvértezve január 15-ig kérelmet nyújt be az Oktatási Hivatalnak, hogy a gyermeke további 1 évig óvodában maradhasson. A másik kormányrendelettel a szakképzett óvodapedagógusok hiányát próbálták orvosolni, amiből azt lett, hogy a „a gyermekek felügyeletét, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja”, magyarán szakképzetlen személy is lehet a gyerekekkel, ami Fábián Katalin szerint elfogadhatatlan.

(Forrás: 444.hu)

A Z generáció is jócskán megsínyli a járványt

Az említett generáció – életkorából fakadóan – egészségügyi szempontból kevésbé kitett a koronavírusnak, mint az idősebb korosztályok, hiszen hordozóként vannak leginkább számon tartva, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének a mostani időszaknak ők is a kárvallottjai – hívta föl a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozó Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő. Esetükben a pandémia adta helyzet a tanulást, illetve a munkaerőpiaci elhelyezkedést nehezíti meg. Nem elhangolható az sem, hogy a járványhelyzet miatt sok középiskolás szakad el kortársaitól, miközben – a kamaszokra jellemzően – épp ebben az életkorukban értékelődik föl számukra ez a fajta társaság. Elmaradnak a jelentős közösségi programok, mint a ballagás, a szalagavató, vagy akár a fesztiválok, ami ugyancsak negatívan hat a fiatal generációra, illetve a közös tapasztalatszerzéseikre.

(Forrás: Infostart)

Mit tegyünk, ha túl sok időt tölt a gyerek internetezéssel?

Lehet őket félteni, sőt kell is, de egyvalamit nem tehetünk: nem zárhatjuk ki az internetet a gyerekeink életéből, hiszen ma már a neten keresztül tanulnak, szórakoznak, tartják a kapcsolatot a barátaikkal. Ugyanakkor nem szeretnénk,ha a csemeténk folyton a neten lógna, internetezéssel töltetné a szabadidejét. Hogyan csökkentsük balhémentesen a képernyőidőt? – ehhez ad ötleteket Will Geddes brit kiberbiztonsági szakember a Szülők nagy mobilkönyvében.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„A kormány mindannyiunkat megrövidít” – Tiltakozik az egyetemek alapítványba szervezése ellen a PDSZ

Úgy vélik, a szakképzésben dolgozók kálváriája, majd az SZFE szétverése annak az előképe volt, ami a magyar egyetemekre vár most. „Az egyetemek alapítványba történő átszervezése az ott dolgozóknak jelentős munkajogi hátránnyal, a törvény szerint járó juttatásaik megvonásával jár! Mindeközben a kormány mindannyiunkat megrövidít azzal, hogy állami támogatások elvesztik közpénzjellegüket” – olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának állásfoglalásában. „Az egyetemek magánosításával nemcsak közpénzek vándorolhatnak magánzsebekbe, szűnhet meg az egyetemek már eddig is jelentősen csorbult önállósága, de a közalkalmazotti jogviszony elvesztésével az egyetemen foglalkoztatottak a munkavállalóellenes munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek”

(Forrás: Népszava)

Új nevek az SZFE tanárlistáján: a zaklatás eltussolásával vádolt Kiss-B. Atilla is az SZFE új tanárai közt van

Több név szerepel a listán a közmédiából is. Az SZFE-n fog tanítani Medveczky Balázs, aki a Fidesz kormányra kerülésekor lett a Magyar Televízió vezérigazgatója, ma pedig a Duna Médiaszolgáltató televízióért felelős igazgatója. Oktató lesz Erhardt Ágoston Gellért, az MTVA Vallási Műsorok Főszerkesztőségének vezető szerkesztője, Banner Géza, a Duna TV műsorvezető-szerkesztője, valamint Hernády Zsolt, aki a kormányváltás után került a Duna TV-hez. Az új tanárok között van Velkovics Vilmos, a Hír TV műsorvezetője is, aki nemrég még az SZFE blokádján gúnyolódott a tévében, és aki néhány órával azelőtt készített alákérdezős interjút Szarka Gábor SZFE-kancellárral többek között az új tanárok neveiről érdeklődve, hogy maga erősítette volna meg a Facebook-oldalán, mellesleg ő maga is a tanárok között van, amiről nem esett szó a műsorban.

(Forrás: hvg.hu)

Új nevek az SZFE tanárlistáján: a zaklatás eltussolásával vádolt Kiss-B. Atilla is az SZFE új tanárai közt van

Több név szerepel a listán a közmédiából is. Az SZFE-n fog tanítani Medveczky Balázs, aki a Fidesz kormányra kerülésekor lett a Magyar Televízió vezérigazgatója, ma pedig a Duna Médiaszolgáltató televízióért felelős igazgatója. Oktató lesz Erhardt Ágoston Gellért, az MTVA Vallási Műsorok Főszerkesztőségének vezető szerkesztője, Banner Géza, a Duna TV műsorvezető-szerkesztője, valamint Hernády Zsolt, aki a kormányváltás után került a Duna TV-hez. Az új tanárok között van Velkovics Vilmos, a Hír TV műsorvezetője is, aki nemrég még az SZFE blokádján gúnyolódott a tévében, és aki néhány órával azelőtt készített alákérdezős interjút Szarka Gábor SZFE-kancellárral többek között az új tanárok neveiről érdeklődve, hogy maga erősítette volna meg a Facebook-oldalán, mellesleg ő maga is a tanárok között van, amiről nem esett szó a műsorban.

(Forrás: hvg.hu)

Egy ITM-es prezentáció alapján nem választható lehetőség a további egyetemek magánosítása

Az ITM-es prezentáció hosszan sorolja a modellváltás vélelmezett előnyeit. A minisztérium szerint a változáson az állam és az intézmények is nyernek. Előbbi például azt, hogy a társadalmi és gazdasági igényekre rugalmasabban reagáló egyetemek jöhetnek létre, valamint hogy a gazdaság szereplői és az egyetemek között különféle szintű együttműködések alakulhatnak ki. Az iskolák számára az anyag szerint előny lehet az autonómiájuk növekedése, a döntéshozatal egyszerűsödése, az olcsóbb működés, az infó és ingatlanvagyon tulajdonba vétele, az önálló bérstratégia lehetősége és így tovább.

(Forrás: hvg.hu)

Az SZTE BTK Professzorok Tanácsának állásfoglalása a fenntartó modellváltásról

A fenntartói modellváltásról felelősen gondolkodni csak akkor lehetséges, ha elégséges információval rendelkezünk a folyamatról. Üdvözöljük az egyetem és a kar vezetésének abbéli igyekezetét, hogy a modellváltással kapcsolatos információk a döntési eljárás előkészítése során az egyetem polgárainak összességéhez eljussanak. Folyamatos tájékoztatás szükséges a tárgyaló delegáció összetételéről, a tárgyalás legfontosabb pontjairól és a tárgyaló felek álláspontjairól. Ezek hiányában az egyetemen belül és a nyilvánosságban is növekszik a bizonytalanság.

(Forrás: szeged.hu)

PDSZ: A pedagógusokat úgy terelik vissza az intézményekbe, hogy fontos óvintézkedéseket nem rendeltek el

„Követeljük, hogy a köznevelési intézmények dolgozói közvetlenül az egészségügyben és a szociális területen dolgozók után legyenek azok között, akik az Európai Unió megfelelő szerve által engedélyezett oltóanyagban az első körben részesülnek” – kezdi vasárnap kiadott nyílt levelét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Levelüket Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjének, Palkovics Lászlónak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetőjének és Maruzsa Zsoltán közneveléséért felelős államtitkárnak címezték.

(Forrás: 24.hu)

Oda az ebéd és oda a kedvezmény?

A koronavírusos fertőzésveszély miatt a kormány november 11-én bezárta a középiskolákat, s a diákok online módon vesznek részt a tanórákon. A helyzetből adódik, hogy azok a bejáró tanulók, akik eddig az iskolájukban ebédeltek, a bezárás óta nem biztos, hogy igénybe veszik ezt a szolgáltatást, hisz egy ebédért senki sem utazik naponta órákon át akár 20-30 vagy 70-80 kilométert. Azok a diákok, akik – szociális helyzetük miatt – kedvezményes étkeztetésre jogosultak, elesnek ez által a támogatástól. Keresztes Lóránt, az LMP parlamenti képviselője hétfőn emiatt levélben fordult Kásler Miklós miniszterhez, hogy megtudja: „milyen módon biztosítja a kormány a kedvezményes étkeztetést a digitális oktatásban résztvevő középiskolásoknak?”.

(Forrás: Népszava)

Olyan lemaradást okoz az iskolákban a távoktatás, amit hosszú évek alatt lehet csak ledolgozni

a tavaszi tapasztalatokat feldolgozó, mostanában publikált nemzetközi kutatások, és a tanárok tapasztalatai alapján is nagy, és a távoktatásban töltött hónapok növekedésével csak egyre nagyobb annak az esélye, hogy a távoktatás olyan lemaradást fog eredményezni, amit évekig tart majd ledolgozni, ha egyáltalán sikerül. Azt már tavasszal is tudni lehetett a tanárok és a diákok beszámolói alapján, hogy a távoktatásra való hirtelen átállás hatalmas káoszt okozott a magyar iskolákban. Magyarországon is egyértelműen érződik, hogy a távoktatás legnagyobb vesztesei a fiatalabb, hátrányos helyzetű diákok, miközben minél idősebb és gazdagabb egy diák, annál könnyebben tud alkalmazkodni az online oktatáshoz.

(Forrás: g7.hu)

Soros szervezete már húsz éve érzékenyít az iskolákban

A Labrisz Leszbikus Egyesület immár húsz éve végez érzékenyítő foglalkozásokat Magyarországon. Az egyesület még 2001-ben indította el a Melegség és Megismerés elnevezésű programját, amelynek keretében a budapesti és vidéki középiskolákban már több száz olyan képzést szerveztek, ahol a szexuális kisebbségek és identitások elfogadására nevelik a diákokat. A botrányok miatt népszerűvé vált Meseország Mindenkié című kötet sikerein felbuzdulva a szervezet nemrégiben újabb projekttel állt elő: leforgatta az első hazai leszbikus websorozatot is, amellyel a járvány idején is szeretnék segíteni a leszbikus, biszexuális és transznemű nőket elszigeteltségük feloldásában.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az érettségiket a járványügyi szabályok betartásával rendezik meg

Galgóczy Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ főosztályvezetője elmondta, hogy központi írásbeli érettségiket a járványügyi szabályok betartásával tartják majd meg, hozzátéve, hogy a szülők nem léphetnek be az iskola területére.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Minden eddiginél több teremre és tanárra lesz szükség az idei középiskolai felvételinél

Január 23-án írják meg a felvételi teszteket a középiskolába készülő diákok. A járványügyi előírások miatt több teremre lesz szükség, van, ahol ehhez általános iskolát is ki kell nyitni. A szokásosnál több tanárnak is dolgoznia kell szombaton, ám ennek a díjazása a jelek szerint nem megoldott, illetve a tankerület „nagyvonalúságán” vagy az igazgatók lobbierején múlik. A tapasztalatok alapján előre kijelenthetjük, nem lesz drasztikusan nehezebb, sem könnyebb a teszt, mint eddig volt.

(Forrás: hvg.hu)

Nulla kredittel zárhatják le az SZFE-hallgatók őszi félévét

A színművészeti egyetem új vezetése az őszi hallgatói krediteket a tavaszi félévre regisztrálná. Az önköltséges hallgatóktól elkérnék a tandíjat, az állami ösztöndíjas hallgatók féléve viszont „nem veszne el”, nem számítana bele az ingyenesen felhasználható tizenkét félévbe. Az egyetem polgársága nem érti, mi lehet a kuratórium célja az intézkedésekkel, amelyeket egyébként hivatalosan még nem is közöltek velük, pedig februárban már indul a következő félév.

(Forrás: hvg.hu)

Törölték az érettségi elhalasztását szorgalmazó petíciót

Mi is beszámoltunk róla, hogy egy végzős diák petíciót indított azért, hogy idén ne tartsák meg az érettségiket, inkább az év végi jegyek alapján zárják le a középiskolai tanulmányokat az érintettek. A kezdeményező arra hivatkozott, hogy a járvány miatt sok hónapja nincs számukra jelenléti oktatás, ez pedig megnehezíti a felkészülésüket. A petíciót közel 30 ezren írták alá, de mint az Eduline észrevette, szerdára visszavonták azt. A hvg.hu-n – nemzetközi példákat, igazgatók, diákok véleményét kikérve – kedden hosszabban bemutattuk, hogy – bár van igazság a felkészülés nehézségeit tekintve a petíciót támogatóknak –, de nem lenne szerencsés, ha elmaradna az érettségi.

(Forrás: hvg.hu)

Az oktatási módszer, ami előhozza alkotó énünket

Újszerű megközelítéssel találkozhatunk a Budapesti Metropolitan Egyetemen: az intézmény célja hogy önazonos, motivált és életrevaló alkotókat képezzen. Ehhez igazodik az intézmény hazánkban egyedülálló módszertana is: a portfólió alapú képzési módszer lényege, hogy a hallgatók már a képzés kezdetétől saját portfóliójukon, saját énmárkájukon, saját önismeretükön dolgoznak. A METU-n végzettek ezzel egy olyan eszköztárat kapnak, amihez karrierútjuk bármely pontján, vagy akár karrierváltáskor is nyúlhatnak.

(Forrás: eduline)

Pálinkás József: Az egyetemi modellváltás a Fidesznek csak hatalmi kérdés

Az egyetemek megkapják a költségvetésüket, működhetnek. Lényegi szerkezeti változás sem történik, ahogyan az első ilyen egyetemi átalakulásnál, vagy a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt intézetek esetében láthattuk. Az egyetemek lényegét adó, közel ezeréves önigazgatás (autonómia) azonban megszűnik, mert az egyetemet utoljára diákkorukban látott, a hatalom kegyéből élethosszig tartóan pozícióba juttatott kuratóriumok elnökei és tagjai természetesen bele fognak szólni az egyetem minden ügyébe.

(Forrás: hvg.hu)

A kormány sem az érettségi időpontján, sem a szabályain nem tervez változtatni

Az érettségi vizsgákig még csaknem négy hónap van hátra, de a kormány nem tervez változtatni az érettségi szabályain és időpontján sem - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján. Maruzsa Zoltán azt mondta, az írásbeli és szóbeli vizsgákat egyaránt meg kívánják szervezni. Tájékoztatása szerint az érettségi vizsgákra - ahogy a felsőoktatási felvételikre is - a hagyományos február 15-ei időpontig lehet jelentkezni. Szerinte a tavalyi év bebizonyította, hogy a járványügyi keretek közt is biztonságosan meg lehet rendezni a vizsgákat.

(Forrás: 444.hu)

Első körben a pedagógusok tíz százaléka kapja meg a vakcinát

Legalább tizenhatezer pedagógus kerülhet be a központi oltási terv harmadik ütemébe, ennyien már biztosan betöltötték a 60. életévüket a nevelők közül. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hangsúlyozta: ahol csak lehet, továbbra is nyitva maradnak az általános iskolák és óvodák, bár a teljes intézményrendszer felkészült arra, hogy szükség esetén egy nap alatt digitális munkarendre álljon át.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Maruzsa üzent a PDSZ-nek: Nyitva maradnak az általános iskolák és óvodák

Ahol csak lehet, nyitva maradnak az általános iskolák és óvodák – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádióban. Maruzsa Zoltánt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) követeléséről kérdezték, a szakszervezet szerint ugyanis a koronavírus miatt távoktatásra van szükség. Maruzsa szerint tavasszal bebizonyosodott, hogy az általános iskolákban is működőképes a digitális oktatás, de az is kiderült, hogy ennek az oktatási módszernek a hatékonysága jelentősen életkorfüggő. Főleg az alsó tagozatos diákoknál nem tud olyan hatékony lenni. Ezért, ha van rá mód, ezt érdemes elkerülni szerinte. A digitális munkarendet csak ott rendelik el, ahol már meg is jelent a koronavírus.

(Forrás: hvg.hu)

Heteken belül dönt a modellváltásról a négy orvosképző egyetem, Palkoviccsal már egyeztettek

Egy ideje már ismert a tény, hogy a színfalak mögött több egyetemmel is elkezdődtek az egyeztetések a modellváltásról, először a Szegedi Tudományegyetem ismerte el, hogy alapítványi fenntartásba kerülhet, a Debreceni Egyetem rektora pedig azt nyilatkozta, az intézményi autonómia csak nőni fog ettől. Január elején derült ki, hogy kilátásban van a fenntartói átszervezés a nagy vidéki tudományegyetemeken és a fővárosi Semmelweis Egyetemen is. Az intézmények elismerték, hogy tárgyalnak a fenntartóváltásról.

(Forrás: hvg.hu)

Az érettségi eltörlése: egy tisztességtelen ajánlat

Volt már egy főpróbája a nem szokványos „koronás” érettséginek Magyarországon: tavasszal a legtöbb tárgyból csak az írásbeli vizsgát kellett megírniuk a diákoknak, a szóbelitől eltekintett a rendszer. Még nincsenek értékelhető adatok erről az érettségi időszakról (bár Maruzsa államtitkár kedden arról beszélt, hogy nem lett rosszabb a tavaszi érettségik átlageredménye a korábbi évek eredményeinél), de az biztos, hogy akkor a vizsga előtt csak két hónapot vesztettek (voltak kénytelenek online tanulni) a maturálók, idén már – ha közben nem nyitnak ki az iskolák – akár kilenc hónap elmaradásuk lesz.

(Forrás: hvg.hu)

„ISMERNI KELL A SZÖVEGEKET, CSAK AKKOR LEHET BESZÉLNI RÓLUK” – BESZÉLGETÉS ARATÓ LÁSZLÓVAL A KALLIGRAM MÁJUSI SZÁMÁBAN

„Vigyázni kell a mennyiségre. Sem egy tantervbe, sem egy órába nem lehet mindent és mindenkit belezsúfolni. A holt anyag tanítása pedig teljesen felesleges. A puszta címeké például. Ismerni kell a szövegeket, hisz csak akkor lehet beszélni róluk. Más a műveket tanítani, és más a művekről” – mondja Arató László abban a beszélgetésben, amely a Kalligram folyóirat 2020. májusi számában olvasható. D. Magyari Imre interjújában a Magyartanárok Egyesületének elnöke részletesen vall A szöveg vonzásában című tankönyvsorozat és a Szövegértés-szövegalkotás programcsomag keletkezéséről, tantervekről és a Nemzeti alaptantervről, irodalomelméletről és módszertanról, sőt a problémák kezeléséről és megoldásáról is.

(Forrás: Magyartanárok Egyesülete)

Csalódtak a pedagógusok, rengetegen hagyják el a pályát

Horváth Péter az InfoRádió kérdésére arra is kitért, hogy az 1995 óta mindegy egyharmadával emelt kötelező óraszámokat már képtelenség tovább növelni, miután már most sem képesek a pedagógusok megfelelő mód felkészülni az óráikra. „Ez nem lehet megoldás semmiféleképpen” – szögezte le. Emlékeztetett: azt, hogy hányan és milyen képességű diákok jelentkeznek pedagógusnak, alapvetően az határozza meg, hogy milyen életpálya kínálkozik a számukra, amit jelenleg nem tart megfelelőnek. Tehát a 2013-ban megalkotott, bizakodásra okot adó életpályamodell nem úgy vált be, mint egykor gondolták, hiszen már 2014-ben elválasztódott a minimálbértől, egy olyan társadalmi standardtól, ami garantálta a pedagógusok társadalomban betöltött anyagi presztízsét. Mára pedig odáig jutottunk, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők béréhez kell felzárkóztatni a kezdő pedagógus béreket – tette hozzá.

(Forrás: portfolio.hu)

Egy mítosz vége – ezért nem nyitottak ma újra a középiskolák

Azt azonban eddig nem tudtuk, hogyan vizsgáztak az iskolák a nemzetközi mezőnyben. A járványügyi hatóság ugyan nem hozza itthon nyilvánosságra a fertőzöttek életkori adatait, de az európai járványügyi ügynökségnek (ECDC) rendszeresen megküldi azokat. Innen tudható, hogy a 15 éven aluliak körében a múlt év 48. hetében, november 23-29 között volt a legsúlyosabb a helyzet, akkor 2192 gyerek fertőződött meg. Az országban összesen 38 751-en betegedtek meg, vagyis a járvány ugyanakkor tetőzött a gyerekek körében is, mint másoknál, és ők adták az igazolt új esetek hat százalékát. Közben a népességnek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 14,5 százalékát tették ki.

(Forrás: válaszonline.hu)

Tízezernyi kisgyerek kerülhet idő előtt iskolába a hiányos kormányzati tájékoztatás miatt

Január 15-éig, péntekig lehet benyújtani a további egy év óvodára vonatkozó kérelmeket. A szülők azonban nem kaptak elegendő tájékoztatást, hogy meghozhassák döntésüket – ez derül ki a Szülői Hang Közösség felméréséből, amelyet az érintettek megszólaltatásával készített el. Az iskolaérettségről szóló pedagógiai döntések esetében megszűnt az óvoda jogköre, a döntés ezért a szülőké. A felmérés eredményei szerint az óvoda csupán az esetek 44%-ában tájékoztatta a szülőket az iskolaérettségi döntés pedagógiai szempontjairól, mivel a kormány nem rendelte el a szülők érdemi, pedagógiai kérdésekre is kiterjedő tájékoztatását. Az esetek 15%-ában az óvoda még az OH-kérelmezés lehetőségéről sem informálta a szülőket, derül ki a felmérésből.

(Forrás: hvg.hu)

Mennyit keresnek a pedagógusok? - bajban a nemzet napszámosai

“Most a diplomás átlagbér bruttó 360 ezer forint Magyarországon, míg egy pályakezdő pedagógus körülbelül bruttó 230 ezer forintra számíthat. Ahhoz, hogy vonzó legyen a pálya a fiataloknak, a fizetéseket a diplomás átlagbér legalább 80 százalékára fel kellene zárkóztatni. Ehhez 30-40 százalékos emelésre lenne szükség mielőbb” - kezdi a tanárok bértrendjének bemutatását Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Azért is lenne fontos vonzóvá tenni a pályát a fiatalok számára, mert tavaly nagyjából 7 ezren kezdték el tanulmányaikat a hazai felsőoktatásban, és az eddigi tapasztalatok szerint csak negyedük marad a pályán. A nyugdíjba menő pedagógusok száma azonban ennél jóval nagyobb lesz 2024 után. “A fiatalokat az alacsony bér és a sok munka taszítja, így a kormánynak gyorsan kell lépnie” - figyelmeztet a szakszervezeti vezető.

(Forrás: HRPortal)

Nemzeti Pedagógus Kar: nem váltotta be a tanári életpályamodell a hozzá fűzött reményeket

A KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy véli, hogy a 2013-ban megalkotott életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - mondta az Info Rádióban. Nem tartja meglepőnek, hogy kevesebb tanár van, szerinte ez a csökkenés hamarosan még látványosabb lesz. A legutóbbi adatok szerint az általános iskolások száma növekedett, legalábbis a megállt a fogyásuk, és várható, hogy stabilizálódni fog a létszám - tette hozzá. Ennek ellenére a tanárok száma csökkent, ami azt jelenti, hogy másfajta munkaszervezési folyamatokra van szükség az adott tantestületetekben.

(Forrás: eduline)

Már több, mint húszezren írták alá az érettségi eltörlését kérő petíciót

Még csak néhány napja indította el az idei érettségik eltörlését szorgalmazó petíciót egy végzős lány, de ezt már közel 21 ezren írták alá. A lánynak az a kérése, hogy az érettségi vizsgák helyett a jegyeik átlaga alapján kaphassák meg az érettségijüket, illetve a szakmai vizsgáikat. Mint azt mindannyian tudjuk, a jelenlegi vírus miatt jelentősen megváltozott az életünk. Munkahelyek, családok, életek mennek tönkre. Mint minden ágazatra, az oktatásra is nagy súlyt tett ez a helyzet. Keményen tanultunk egész évben, a szeretett Tanáraink is rengeteget dolgoztak és fáradoztak azért, hogy idáig eljussunk. Az OKJ és érettségi vizsgák is májusban és júniusban lennének (írásbeli, majd szóbeli), de a jelenlegi helyzet megnehezíti a diákok és Tanárok munkáját is

(Forrás: eduline)

Marad az online oktatás: \"nő a szorongás, csökken az érdeklődés\"

A járvány tavaszi hulláma alatt a diákok és a tanárok is belekóstoltak már a digitális oktatási formába: vannak előnyei és hátrányai is. A javítás egy rémálom – az otthonról tanulás pedig nem való mindenkinek – véli az Apáczai Csere János Gimnázium egyik matek-fizika szakos tanára. „Van, aki nagyon könnyen elkényelmesedik, és aztán el is vész valahogy az otthonlétben. Ugye az, hogy nem kell fölkelni, nem kell időben ott lenni, urambocsá\' nem kell felöltözni, lehet egész nap pizsamában ülni a laptop vagy a telefon előtt, ez nagyon sokakat elkényelmesít és van, aki bizony le-lemarad, meg el-eltünedezik.\"

(Forrás: euronews)

Debreceni Egyetem: A fenntartóváltást a kari vezetők javaslatára vizsgálják

A debreceni és a szegedi egyetemek magánalapítványi működtetésének tervéről szivárogtak ki hírek a hét elején. A Szegedi Tudományegyetemen a bölcsészkar tanácsának tagjait a várható változásokról egy fórumon tájékoztatták csütörtökön – tudta meg a hvg.hu. Ezzel egyidejűleg a magyarnarancs.hu a debreceni intézményben dolgozóktól kapott információkat, szintén az alapítványi fenntartói modellváltás felvetéséről. Tudomásunk szerint más egyetemen is tényként kezelik a váltást, de hivatalos megerősítést, vagy részleteket nem lehet tudni erről. A SZTE egyelőre nem válaszolt a hvg.hu kérdéseire, a Debreceni Egyetem a sajtóban megjelentekre reagálva csütörtökön este egy közleményt adott ki.

(Forrás: hvg.hu)

Az utolsó szám – Már folyóiratuk is van az SZFE-s hallgatóknak

Amikor a rangos hagyományos folyóiratok sorra érkeznek a sírgödör szélére (tavaly például az 1969 óta megjelenő tatabányai /Új/ Forrás), vagy kényszerű átmeneti tetszhalálba dermednek (mint december végi közleménye szerint a Hévíz), kiváltképp öröm egy folyóirat születése. Pontosabban újjászületése: a Színház- és Filmművészeti Főiskolának (ma Egyetemnek) volt már folyóirata, a Sirály, a dramaturg szakos hallgatók alapították 1955-ben, és jelentős kihagyásokkal 1982-ig élt. Az SZFE mostani hallgatói kötelességüknek érezték megújítani a hagyományt. „Ellenállásunkat eddig épületekhez, terekhez kötöttük, de ezeket a tereket elvették tőlünk. Kénytelenek vagyunk fiktív tereket létrehozni.

(Forrás: hvg.hu)

A szexről kizárólag a nemi erőszak jut az eszükbe – Lányi András visszavág a Greta Thunbergtől tartóknak

A tüntető fiatalok, legjobb tudomásom szerint, az életformák gazdag változatosságának fogyatkozása ellen tiltakoznak, a jövő nemzedékek jogainak védelmében lépnek fel, és ezt civilizációnk alapértékeivel összhangban teszik, nem azok ellenében. Igaz, a szép szavakon túl végre határozott intézkedéseket is követelnek a világ vezetőitől: szerintük a bolygó eltartóképességét messze meghaladó túlnépesedést kellene megfékezniük, s az ő dolguk lenne, hogy támogassák a szelíd technológiák küszöbön álló forradalmát, csökkentve az antropogén anyag- és energiaforgalmat, magyarul az esztelen és örömtelen pazarlást. Nem érhetik be ennél kevesebbel. Ezt nevezik manapság „zöld gondolatnak”.

(Forrás: Clime News Hírportál)

Alapítványi fenntartású lehet a debreceni és a szegedi egyetem

Az oktatókat még hivatalosan nem tájékoztatták, de az információ – ahogy az egyik, lapunknak név nélkül nyilatkozó oktató fogalmazott – „csorog lefelé” a karokon, intézeteken keresztül. „Hogy erről lenne demokratikus vita, az szinte kizárt” – mondta forrásunk. Egy másik vezető oktató úgy fogalmazott, az alapítványi fenntartás konkrétumairól semmit sem tudnak, de az egyetem vezetése „nyíltan és büszkén beszél róla”. Úgy tudjuk, fizetésemelésről is szó van, ám ezt, ahogy egy forrásunk említette, „mézesmadzagként húzták el az oktatók orra előtt”.

(Forrás: Magyar Narancs)

Operatív törzs: Január 11-én várhatóan nem áll vissza a rendes oktatási rend a középiskolákban

Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár azt mondta: a téli szünet alatt mindenhol megtörtént a takarítás. Közel 20 ezer főt teszteltek le a pedagógusok közül, összesen 209 pozitív esetet szűrtek ki. „Örültünk volna, ha többen teszteltek volna” – tette hozzá az államtitkár. A mai napon 12 óvodában van szünet, az általános iskolák közül csak 0,5 százalékban nincs oktatás.A középiskolákban novemberben rendeltek el digitális oktatást. Maruzsa Zoltán elmondta: az óvatosság mellett döntöttünk. „Az operatív törzs ezért azt javasolja a kormánynak, hogy hosszabbítsák meg a digitális oktatást, így január 11-én várhatóan nem áll vissza a rendes oktatási rend a középiskolákban.”

(Forrás: 24.hu)

Elvitték a tanítóképzést Kecskemétről

A PSZ alelnökét inkább az aggasztja, hogy a hazai pedagógusképzés egyre nagyobb része szakad el az állami oktatástól és kerül az egyházakhoz. Tavaly novemberben a hvg.hu írta meg: az egri, a kaposvári és a nyíregyházi pedagógusképzés is egyházi fenntartóhoz kerülhet, amivel a tavaly tanítónak felvett hallgatók több mint fele már egyházi intézmény diákja lenne. A fenntartóváltás ellen a PSZ és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is tiltakozott a világnézetileg semleges oktatásért aggódva. Szerintük a pedagógusképzés gerincét továbbra is az állami egyetemeknek kell jelenteniük, ezt a felelősséget az állam nem háríthatja át az egyházakra. Úgy vélik, biztosítani kellene a választás lehetőségét az egyházi és az állami felsőoktatás között, a hozzáférés érdekében arányos földrajzi lefedettség megtartásával és szektorsemleges, egyenlő esélyeket biztosító finanszírozással. Totyik Tamás azt is problémának tartja, hogy az átszervezésekkel a pedagógusképzés keretszámai nem változtak, és az sem várható, hogy vonzóbb lesz a pálya.

(Forrás: Népszava)

Csupa rossz választ ad a kormány az oktatásban

Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke veszélyesnek tartja azt, hogy a főállású tanárok száma csökken, mert ezzel gyengül a tantestület szerepe is, ami meghatározó volt egy-egy intézményben. Az, hogy az iskolai autonómiát elvették, a döntések a személytelen tankerületekhez kerültek, ugyanez a problémakör. A fontos csak az, hogy az órákat valakik megtartsák, semmi más. A szakképzés külön kategória, de az sem tett jót a presztízsnek, hogy az ott oktatók egy része kikerült a közalkalmazotti státuszból, ami azért adott valami védettséget. Hogy miért ront el mindent a kormány? Trencsényi László véleménye szerint egyszerűen csacsiságból. Rendkívül alacsony a színvonal az államapparátusban is, nem akarnak maguknál okosabbakat látni. A képzettség leértékelődött, hiányzik a stratégiai gondolkodás.

(Forrás: Klubrádió)

A NER tankönyvei csak gyönge idomítási kísérletek

A 21. században a világ megismerésének segítésére vállalkozik az iskola, nem pedig arra, hogy ember és ember közt különbséget tevő szemléletre idomítsa a legfiatalabbakat. Ezzel egyébként nem azt éri el a kormány, hogy mindenki osztani fogja azt az álláspontot, amelyet a kormányinfó vagy bármely minisztériumi közlemény harsog, hanem azt, hogy ez a kicsi kompország végleg elszakad a Nyugattól, lemarad még régiós versenytársaitól is, és folytatódik társadalomromboló önsorsrontás. Ha valaki ilyen Magyarországról álmodik, és közben az ellenvéleményt megfogalmazókat nevezi hazaárulóknak, azt kell mondanom, nem ismeri a hazaárulás definícióját. Holott, ami ezekben a tankönyvekben olvasható, az egyértelműen az.

(Forrás: hírklikk)

„Ha kémiából tennének fel olyan áltudományos kérdéseket, mint a 11.-es nyelvtankönyvben a férfi-női kommunikációról, az világbotrány lenne”

Kálmán maguknak a kérdéseknek és a válaszoknak a tartalmát botrányosnak és áltudományosnak tartja, amik sztereotípiákat vonultatnak fel anélkül, hogy megkérdőjeleznék őket.Szerinte már az első kérdés egy hazugság, ugyanis egyáltalán nem igaz, hogy a nők ne beszélnének legalább annyit politikáról vagy a munkájukról, mint a férfiak. A harmadik kérdést szintén hazugságnak véli, miszerint a nők azért kérdeznek, hogy fenntartsák a kommunikációt, a férfiak pedig csak akkor kérdeznek, ha információhoz szeretnének jutni. „Ezeket hasraütésszerűen írhatták, egyszerűen nem néztek utána. Ha a kémia vagy a fizika tankönyvben tennének fel ilyen áltudományos kérdéseket, mint a 11.-es nyelvtankönyvben a férfi-női kommunikációról, az világbotrány lenne. Ha a reál tantárgyakban elvárás, hogy legyen tudományos alapjuk, akkor a nyelvtanban miért nem?”

(Forrás: 444.hu)

A Brexit miatt elszállt tandíjak és a pandémia se tarthatja vissza a magyar fiatalokat a külföldön továbbtanulástól

Az Engame egy nem reprezentatív felmérésben kérdezte meg külföldre készülő diákokat és szüleiket. Akik azt válaszolták, hogy a továbbtanulási döntésüket befolyásolja a Brexit, elsősorban a magasabb tandíjat emelték ki (81%) A jelenlegi 9250 fontos (~3,6 millió forint) EU-s tandíj helyett évente 10 000–38 000 font (~4-15 millió forint) közötti összeget, vagyis akár kétszer-háromszor annyit is ki kell majd fizetniük azoknak, akik a brit felsőoktatásban szeretnének tovább tanulni. Korábban az EU-s diákoknak is járt a brit kedvezményes diákhitel.

(Forrás: 444.hu)

Tovább csökkent a főállású pedagógusok száma tavaly

A pedagógusok mellett csökkent a KSH adatai alapján az előző tanévhez képest a középfokú intézményekbe, illetve óvodákba járók száma is. Az általános iskolások és a felsőoktatási hallgatók száma viszont nőtt, Magyarországon összesen 1,8 millióan vesznek részt a a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Emelkedett a nem nappali munkarendű képzésben tanulók száma is, míg az általános iskolai és a középfokú iskolai felnőttoktatásban az előző tanévhez képest 14 ezerrel kevesebben vesznek részt.

(Forrás: telex)

Prievara Tibor: Digitális tanulás vagy \'formális teljesítés\'? Nyolc fontos jel

Minél jobban sikerül az eredeti, \'offline\' szabályozást a digitális térbe átültetni, annál inkább fejlődnek ezen szabályok elkerülésére is a mechanizmusok (mondjuk a diákok részéről). Azonban, ha valóban tanulás történik (nem csak tanítás), kisebb eséllyel veszítjük el a diákokat, mintha csak a formális megfelelésre törekvő \'teljesítés\'. Az alábbiakban összegyűjtöttünk nyolc olyan jelet, amelyek alapján könnyebb eldönteni, hogy \'formális teljesítés\' vagy \'tanulás\' történik.

(Forrás: tanárblog)

Vakcina: lassú kezdet

Hiába kerülnek naponta kapcsolatba a diákokkal, a tanárok kimaradtak az oltási tervből. Vakcina azoknak is jár, akiknek nincs érvényes tajszámuk. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap reggel a közszolgálati rádióban arról beszélt, hogy Magyarország technikailag készen áll a koronavírus elleni oltások tömeges és gyors beadására, amennyiben nagy mennyiségben érkezne vakcina az országba, azok beadása a több mint tízezer választási helyszínen is történhetne meg. Megjegyezte: mostani tudása szerint nem várható rövid időn belül több millió vakcina, mivel jelenleg a gyártók sem tudnak megbízható szállítási mennyiségeket és időpontokat mondani.

(Forrás: Népszava)

ÉRTHETETLEN ÉS MEGDÖBBENTŐ: NEM SZEREPEL AZ OKTATÁS A KORMÁNY OLTÁSI TERVÉN

A PDSZ követeli, hogy a kormány a napokban közzétett oltási tervét úgy alakítsa át, hogy – más európai országokhoz hasonlóan – az oktatási dolgozók az egészségügyi és szociális dolgozókat követően kerüljenek sorra az oltási rendben. Egyáltalán nem számol kiemelten a kormány által közzétett oltási rend az oktatásban dolgozókkal. Azaz az oktatásban dolgozók akkor jutnak vakcinához, amikor amúgy is rájuk kerülne a sor – a kormányzat nem kezeli őket kiemelten veszélyeztetett területen dolgozóknak. Mindezt annak ellenére teszi, hogy a múlt évben elvégzett „célzott” tesztelési körök tapasztalatai alapján a fertőzés legjobban a szociális intézmények, másodikként az oktatás, harmadik helyen pedig az egészségügyi intézmények munkavállalói között terjedt el.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

A Pedagógusok Szakszervezete azt követeli, hogy az oktatásban dolgozók is szerepeljenek az oltási tervben

A PSZ szerint döbbenetes az a feltételes miniszterelnöki bejelentés is, hogy tömeges oltás esetén az oltási pontokat a szavazóhelyiségekben rendeznék be, melyek közül sokat nevelési, oktatási intézményekben alakítottak ki, ahová jelenleg még a szülők sem léphetnek be. A PSZ álláspontja szerint a gyermekeken, tanulókon, szülőkön keresztül a társadalom széles csoportjaival érintkező oktatásban foglalkoztatottak számára az oltási terv III. kategóriájában kellene biztosítani az oltás lehetőségét. A III. kategóriájában jelenleg a 60 évnél idősebbek vannak felsorolva.

(Forrás: 444.hu)

Gyors és eredményes változásokat hozott az oktatásban a múlt év

Sűrű és nehéz év áll a hazai oktatásügy mögött, de a karácsonyi szünet után most úgy tűnik, lassan visszatérhet az élet a normál kerékvágásba, legalábbis az osztálytermek ismét mindenhol megtelnek. 2020 tavaszán a járvány kitörése pillanatok alatt felforgatta a pedagógusok és a diákok napi rutinját, ám a tanítás nemhogy nem állt le, a kényszerű válsághelyzet igazi szakmai áttörést hozott. A tanórák az internetre költöztek, és észrevétlen gyorsasággal terjedtek el az innovatív, XXI. századi pedagógiai módszerek. Miközben tavaly az oktatásban is minden a koronavírus elleni védekezésről szólt, a kormány iskolaőrséget és új NAT-ot vezetett be, átszabta a szakképzést, és az oktatói béreket is megemelte.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A politikáról férfiak, az érzelmekről nők beszélgetnek a Nemzeti Köznevelési Portál nyelvtankönyve szerint

Lekicsinylő és sértő módon beszél nemcsak a nőkről, de a férfiakról is a legújabb, 11. osztályosoknak szóló online nyelvtantankönyv egyik kvíze. A Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) tizenegyedikeseknek szánt online nyelvtankönyve szerint nők és férfiak között különbségek vannak a verbális kommunikációban, „olyannyira, hogy félre is érthetik egymást”. Ezért a tanulóknak szánt egyik feladatban meg kell állapítani, hogy egyes állítások vagy idézetek melyike lehet jellemző a nőkre és melyik a férfiakra.

(Forrás: 24.hu)

A PDSZ további szigorításokat és a tanárok oltását követeli

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanárokat úgy terelik vissza hétfőtől az intézményekbe - a középfokú oktatásban, a szakképzésben dolgozókat pedig nem sokkal ezt követően -, hogy továbbra is kiszolgáltatott helyzetben lesznek. Olyan óvintézkedéseket sem rendeltek el központilag, amelyek több, más területen dolgozók esetén már alapvetőek, mint a maszkviselés vagy a plexifal. Még most sem történik semmiféle érdemi intézkedés, amikor terjed a vírusnak az eddiginél sokkal gyorsabban terjedő mutációja

(Forrás: Eduline)

Piarista iskolák a távtanulás időszakában II. Lázár László, Biró Fanni és Tóth-Szabó Veronika írása

A diákok részéről a tanácsokban elsősorban az köszönt vissza, amit a legnehezebb tantárgy magyarázataként is sokan fogalmaztak meg: legyen kevesebb a tananyag és a feladat, legyen több online óra, a határidők legyenek rugalmasabbak, és a tanárok igyekezzenek visszajelzést adni a bekért feldatokra. Sokan azt kérték, hogy ne legyen ebben az időszakban több a feladat, mint „az iskolában szokott lenni”, illetve azt is, hogy a tanárok előreláthatóan osszák meg a feladatokat, ezzel segítve a tanulás tervezését. Ezeken túl sok tanács vonatkozott az értékelésre is: számos diák szeretné, ha ebben az időszakban több lehetőség lenne javítani, azzal viszont nem értenek egyet, hogy az év végi eredményüket lerontja az, ha a távtanulás időszakában nem küldenek be időben feladatokat, úgy érzik, a mostani rendszerben sokszor nem a tudásukra kapnak jegyet.

(Forrás: tani-tani online)

Piarista iskolák a távtanulás időszakában I. Lázár László, Biró Fanni és Tóth-Szabó Veronika írása

A piarista rend iskolafenntartóként szintén igyekezett a kialakult helyzetre vonatkozóan mihamarabb tartalmi támaszt, iránymutatást adni fenntartott intézményei számára. Ennek eredményeképp napokon belül megszületett egy pedagógiai alapelveket összegző dokumentum, mely a nevelési közösség minden tagjának, azaz a diákoknak, a pedagógusoknak, az intézményi támogató munkatársaknak és a szülőknek egyaránt szólt.

(Forrás: tani-tani online)

Ez maga az armageddon – feszengő facebookosok a táguló Zuckerberg galaxisban, avagy a krónikás mellékhatások

Túlélési gyakorlat: egy hét Facebook nélkül. Ezzel a bugyutának tetsző felütéssel véresen komoly írások születtek az utóbbi években a blogszférában és az újságokban egyaránt. A közösségi média a létezés, a társadalmi érintkezés, az önkifejezés és -megvalósítás nélkülözhetetlennek tűnő színtere lett, sokaknak pedig a munkaeszköze – miközben egyre többen érzik a virtuális jelenlét krónikus mellékhatásait is. A legokosabb algoritmus sem tud mit kezdeni a karácsonyi bejglik vagy a világgá kürtölt családi álmosolyok áradatával, vagy éppen azokkal a képernyőre fröccsenő frusztrációkkal, amelyek örökre a piaci traccsok tárgyai maradnak, és ezt nagyon helyesen teszik. Lehet-e védekezni a közösségi kitettség, az időrabló idővonalasság miatt jelentkező meghasonulás ellen?

(Forrás: Népszava)

A GYERMEKJOGI CIVIL KOALÍCIÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA „MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK KILENCEDIK MÓDOSÍTÁSA” GYERMEKJOGOKAT KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEIRŐL

A gyermek önazonossága vonatkozásában: a módosítás a gyermekjogokat kifejezetten és súlyosan szűkítő rendelkezést vezet be: közvetlenül a „gyermek” jogait érintően, valamint áttételesen a „szülő” jogait érintően. A Gyermekjogi Egyezmény 8. cikke szerint „Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy törvénysértő beavatkozás nélkül tiszteletben tartják a gyermeknek saját személyazonossága – ideértve állampolgársága, neve, családi kapcsolatai – megtartásához fűződő, a törvényben elismert jogát.” Az Alaptörvény e módosítása leszűkíti ezt a védelmi kört, tehát nem a gyermek teljes körű identitása az alkotmány által védett jog, hanem ennek csak leszűkített része: a „születési nemének megfelelő önazonosság”. Ebből a szűk alkotmányos védelemből értelemszerűen kirekesztődnek azoknak a gyermekeknek a jogai, akiknek családjában akár a szülők, akár saját maguk születési nemtől eltérő önazonossága, identitása a valóságban rendkívül változatos módon előfordul.

(Forrás: UNICEF Magyarország)

Páncsics Edina: Érintések

A szolnoki Magiszter Alapfokú Művészeti Iskola arról híres, hogy nagybetűkkel írjuk ki, valljuk és gondoljuk, hogy minden diák más (ami igaz is), hiszen a mi tanulóink jellemzően nagyfokú érzelemmel fűtöttek, érzékenyek mindenre, társaikra, a külvilágra, a belvilágra, gyakorlatilag mindenre. A projekt célja a szemléletformálás volt. Azon élmény megszerzésére törekedtünk, mely egy életre szólóan meghatározhatja a diákok hozzáállását az autizmussal élőemberekhez, amely fejleszti az empátiát, és a kompetenciák listájára felveszi az odafigyelés reflexét. Olyan közös élmények megélhetését próbáltuk elősegíteni, melyek az általános napi társadalmi érintkezések során általában ritkábban történhetnek meg. Korosztály: 18 éves középiskolások, valamint 13-tól 20 éves korig autista fiatalok.)

(Forrás: tani-tani online)

Milyen éve volt a hazai oktatásnak?

Az Egyenes Beszéd vendége Radó Péter oktatáskutató (videó).

Nádori Gergely: Az iskola és a bambusz irányítótorony

Miközben a világban egyre kevesebbeket érdekel, hogy ki milyen iskolába járt, és még kevésbé az, hogy ott milyen eredményeket ért el, az iskolarendszer ezeknek bűvöletében él továbbra is. Az online oktatás csak sokkal látványosabbá tette azt, hogy a mai világban mennyire értelmetlen sok dolog, amit mi oktatásnak nevezünk. Akár még hálásak is lehetnénk azért, hogy esélyt adott arra, hogy végiggondoljuk minek mennyi értelme van mindabból, amit olyan rutinszerűen csinálunk. Nem csak az derült ki persze, hogy sok klasszikus forma üres és értelmetlen, hanem az is, sok dologra szükség van. Szükség van tanárokra például és szükség van tanításra is, fontos a személyes kapcsolat a tanítási folyamatban és lényeges a differenciálás

(Forrás: tanárblog)

Túszul ejtett lengyel egyház

Tömegesen iratkoznak ki a varsói iskolások a hittan-órákról. Erről számolt be több fővárosi lap, de hasonló jelenséggel találkozni más nagyvárosokban is. Ez annak a jele, hogy az egyház tekintélye már nem a régi Lengyelországban. A vallásoktatás ügye azért is keltett feltünést, mert kevesen számítottak rá, hogy szülők és diákok ilyen tömege mondja ki, elege van ebből a rájuk kényszerített plusz feladatból. A hittan évtizedek óta jelen van a lengyel iskolákban, mint választható külön tantárgy. Állandóan vita folyik arról, hogy az ott kapott jegyek beszámítsanak-e a tanulmányi átlagba, s lehessen-e hittanból érettségizni? Az egyház elérte, hogy a hitoktatók tagjai legyenek a tantestületnek és az állam fizesse őket.

(Forrás: Népszava)

Nem mindenkinek jó a bentlakásos iskola

Néhány év múlva egy bentlakásos, elit középiskola nyílhat a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet budapesti, kastélyszerű épületében, amely évek óta elhagyatottan áll a Hűvösvölgyi úton. A kormány elsősorban gazdag külföldi családok gyermekeinek adna otthont és tanulási lehetőséget az intézményben, ami nemcsak az eddigi hazai neveléstörténet kollégiumi hagyományaitól tér el, de alapítása, működése és ellenőrzése sem a nemzeti köznevelési törvény rendelkezései alapján történik majd.

(Forrás: Népszava)

Taniskolát vagy börtönt?

Mivel oktatási rendszerünk teljes vertikumában szinergikus rendszerváltoztatásra van szükség, ezért ezt a feladatot csak egy integratív szerepkörrel felruházott oktatási minisztérium tudja ellátni. Ezért előbb egy oktatási kerettörvényt kell megalkotni, amelyben tisztázni kell az óvodától a felsőoktatásig bezárólag a magyar oktatás XXI. századi vízióját, benne az egyes intézménytípusok küldetését és átjárhatóságát. Mindezekhez már az első naptól kezdve részleteiben kidolgozott megvalósíthatósági és kodifikációs tervekkel és az ezekhez nélkülözhetetlen nemzetközi kitekintéssel, rendszerszinten integratív tudással rendelkező szakembergárdára lesz szükség. A szakképzésben egy olyan gondosan bebetonozott, jogilag körbebástyázott struktúráról van szó, amelyet nehéz lesz majd feltörni.

(Forrás: Népszava)

Falus Iván: A tanárképzési reform logikája

Pontosan két évvel ezelőtt a minisztérium egy csapata az akkori felsőoktatási helyettes államtitkár vezetésével egy szokatlanul koncepciózus, a képzés különböző szintjeit egységben kezelő vitaanyagot tett közzé. A szakma képviselői szenvedélyes vitákat folytattak. A szaktudományok képviselői és a pedagógiai mesterségbeli tudás kialakításáért felelős oktatók egymásnak feszültek. Hol a kutatásokkal megalapozott érvek, hol pedig a pozíciókból fakadó erőfölény vált meghatározóvá. A tanulmány elemzi az elért eredményeket, illetve az eredménytelenséget és ennek okait.

(Forrás: tani-tani online)

Mit csinál az iskolapszichológus?

Az iskolapszichológus olyan, mint a lélek háziorvosa. Sok dolgot tud, felír ezt-azt \"receptre\" (tanulási technikák, stressz és szorongáscsökkentő gyakorlatok, stb.) és van úgy, hogy tovább irányít más szakemberekhez, hogy a legmegfelelőbb segítséget kapja az, akinek erre szüksége van (iskolai szociális segítő, pedagógiai szakszolgálat, gyermekpszichiátria, gyermekjóllét, stb.). Erre azért van szükség, mert a pszichológus nem varázsló, és nem képes személyesen minden helyzetben, minden egyes problémánál jelen lenni. Nem tud egyszerre, egy agy-csavar meghúzásával valakit megszerelni. Ezért törekszik arra, hogy másokkal együttműködve az egész iskolával tudjon foglalkozni, megelőzni a bajt, hogy ne csak tűzoltókészülék legyen. Az iskolapszichológus nem minden problémára megoldás, de nagy segítséget jelenhet abban, hogy megoldhatóvá váljanak a nehézségek. Ezért keresd őt bizalommal!

(Forrás: Ifúsági lelki elsősegély)

Jobbak a tanárok digitális készségei GLOVICZKI ZOLTÁN: PÉNZ, PRESZTÍZS ÉS INNOVATÍV KÉPZÉS NÉLKÜL ELFOGYHATNAK A PEDAGÓGUSOK

A 2012-ben elindított pedagóguspolitika és a hozzá kapcsolódó életpályamodell nagyon innovatív, progresszív elképzelés volt, a kezdeti előny azonban mára elfogyott, ami meglátszik a tanítói és tanári szakokra felvételizők létszámán. Súlyos válság küszöbén állunk – fogalmazott lapunknak az Oktatási Hivatal elnöki posztjáról nemrég távozott Gloviczki Zoltán, aki szeptember óta az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektori feladatait átvéve munkálkodik tovább a fenyegető pedagógushiány enyhítésén. A korábbi köznevelési helyettes államtitkárral az óvó- és tanítóképzés jövőjéről, küszöbönálló reformjáról beszélgettünk.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az általános iskolások szeptembertől nem tanulnak az őskorról

\"Egyes kérdések esetében – ilyen például a honfoglalás, a magyar őstörténet – nem a tudományos konszenzus által elfogadott véleményből indul ki a tankönyv, hanem mintha egy megszépített múltat szeretnének ábrázolni. A magyarok ősei nem menekülhettek, az dehonesztáló lenne e szerint a gondolkodás szerint. Én azt mondom, jó lenne a tényeket figyelembe venni\" – Miklósi azt is hozzátette, hogy a gyorselemzésük után kiderült számukra, hogy a tananyag módszertanilag helyenként több évtizedes visszalépést jelent, és a minőségükön is meglátszik a rohammunka.

Hogy kerül Krisztus a magyar iskolákba?

Kásler Miklós, az emberi erőforrások oktatásügyért is felelős minisztere pedagógusoknak és óvodapedagógusoknak küldött karácsonyi üdvözlettel búcsúztatta az évet. Ez a gesztus rendkívül fontos, célja a támogatás, a társadalmi megbecsülés erősítése, amire nagy szüksége van a tanártársadalomnak. Kásler kiemeli, hogy a gyerekek fejlesztése, nevelése nemzeti érték, ebben pedig kiemelten fontos szerep jut a tanároknak, akik nem szakmát, hanem hivatást választottak. Az üdvözletből kiderül, hogy milyen kép létezik az emberi erőforrások miniszterének a fejében a magyar oktatásról, illetve a tanárokról.

(Forrás: Qubit)

„Ez nem digitális oktatás, hanem digitális dzsungelharc volt” – Interjú Aáry-Tamás Lajos ombudsmannal

Tavasszal hetekig káoszban fuldokoltak az iskolák a hirtelen elrendelt távtanítás miatt – vont mérleget Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. „2020 a mi hivatalunkban is egy egészen különleges év volt. Márciusban a különleges jogrend miatt az egyes ügyekben a köznevelési törvényt vagy a felsőoktatási törvényt sem úgy, abban a formában kellett alkalmaznunk, ahogy megszoktuk. Így a korábbi precedenseink sem feltétlenül segítették a munkánkat. Teljesen új jellegű panaszokat is kaptunk, miután digitális munkarendre állt át a teljes magyar oktatás.”

(Forrás: Népszava)

SZFE-vezetés: február 1-től folytatható az oktatás

A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a félév elvesztése visszafordíthatatlan károkat jelentene a diákoknak, és az alaptörvényben foglalt oktatáshoz való jogukat csorbítja a fenntartói rendelkezés. Így a bíróság elrendelte az azonnali jogvédelmet, amely biztosítja a félév eredményes befejezését, addig is, amíg a kuratórium elleni per folytatódik. A közleményben átértelmezve a bíróság végzését, azt állították, hogy az „nem arról szól, hogy a fenntartó döntése jogszerűtlen”. Meg is magyarázzák álláspontjukat, amelyben minden felelősséget a hallgatókra hárítanak.

(Forrás: Népszava)

Az SZFE huszonkét oktatója nem indít osztályt jövőre

Döntésüket azzal indokolják, hogy az osztályindító tanárok a mai napig nem kaptak választ sem az osztályindításokkal kapcsolatos állásfoglalásukra, sem az ITM-hez, Palkovics Lászlónak küldött levelükre. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézete, Film- és Médiaintézete, illetve Elméleti és Művészetközvetítő Intézetének tanári kara novemberben meghatározta a 2021/22-es tanévben induló képzéseket és felkérte a tanárokat az induló képzések egy részének szakmai vezetésére.

(Forrás: eduline)

A tankönyvellátás helyzete és alakulása az utóbbi években

Az adminisztratív eszközökkel történő erőteljes beavatkozás hatására a nem szakképzési tankönyveket kiadó magyar magántulajdonú tankönyves vállalkozások tankönyvei kiszorultak a hivatalos tankönyvjegyzékről, miközben az állami kiadók a kormányzati hátszéllel megerősödtek, s az egyházi kiadók kiadványainak jegyzékre kerülése zavartalan, helyzetük lassan, de biztosan erősödik. Egyedül az idegen nyelvek oktatására szakosodott nagy külföldi kiadók jelentősége nem mutat lényeges változásokat. 2014 januárjától a magánkiadóknak már nincs lehetőségük új tankönyvek engedélyeztetésére, és az sem lehetséges, hogy a 2018 végén lejárt közismereti tankönyveik engedélyét meghosszabbíthassák. l. Ezzel szemben az egyházi kiadóknak –a köznevelési törvény nyári módosításával – egyszerűbbé tették tankönyveik engedélyeztetését és a hivatalos tankönyvjegyzékre kerülést.

(Forrás: ckpinfo)

Egy új oktatáspolitikáért: a CKP részvétele az ELEGY oktatáspolitikai szakbizottságában

z Ellenzéki Együttműködés – vagyis ELEGY – civilek, szakértők és ellenzéki pártok együttműködése. Céljai közt szerepel szakmailag megalapozott politikai és szakpolitikai megoldások kidolgozása az egészségügy, az oktatásügy, a közjog, a szociális és nyugdíjügyek, a gazdaságirányítás terén. Ennek érdekében ezeken a területeken szakbizottságokat hozott létere szakértők, civilek és a pártok képviselői részvételével. Az oktatási szakbizottság szakmai koordinátora Nahalka István és Radó Péter. A civileket a Civil Közoktatási Platform képviseli alkalmanként három fővel. A CKP szervezeti képviselői levelezőlistán és online találkozón megvitatják a koordinátorok előterjesztéseit, és a vita eredményét a szakbizottság elé viszik.

(Forrás: ckpinfo)

Balla István: És még ezt is kibírta a közoktatás

A koronavírus felborította a közoktatás működését, egyik pillanatról a másikra kellett átállnia az iskoláknak a távoktatásra, diákoknak a távtanulásra. Nem mindenütt hatékonyan, de a pedagógusok jó része azért megpróbált megbirkózni a feladattal, a tapasztalatok pedig még akár jó irányba is változtathatják az egyszer majd újra offline módba kapcsolt iskolákat is. A mostani távoktatás annyiban előrevihet bennünket, hogy nagyobb szerepet kapott az informatika eszköztára, kiderült, milyen gyorsan meg lehet tanulni ezek használatát akár alapvetően új helyzetben is. Megmutatkozott a tanárok kreativitása, problémamegoldó képessége. Sokszor hangsúlyoztuk, hogy a pedagógusok tudnának önállóbban, a mindenkori helyi feladatokhoz alkalmazkodva dolgozni, ha lehetőségük lenne rá. Ez eddig egy optimista hipotézis volt, most pedig itt a kézzelfogható bizonyíték.

(Forrás: hvg.hu)

Miközben a tanárok az életüket kockáztatják, Kásler a krisztusi tanítás fontosságára figyelmezteti őket

Kásler levele mintha csak alátámasztaná, hogy a tanárok ne is számítsanak az államtól további segítségre: imádkozzanak inkább, hátha meghallgattatnak! De a minisztériumtól és a miniszter úrtól ne várjanak ilyesmire. Az iskolák január 11-én újra kinyitnak, mit számít, hogy az új fertőzöttek száma alig csökken. És miközben a pedagógusok sok esetben konkrétan életveszélybe helyezik magukat, Kásler Miklós arra figyelmezteti őket, hogy a tanítás nem egy szakma, hanem egy hivatás – vagyis olyasmi, amiért az embernek érdemes feláldoznia magát, nem? Kásler „meghitt ünnepi készülődést, békés, áldott Karácsonyt, sikeres új esztendőt és jó egészséget” kíván a pedagógusoknak. A PDSZ pedig azt, hogy „független, felelős oktatási minisztériumba szervezzék át az ezer sebből vérző hazai oktatásügyet.” Ha a kormány az utóbbit teljesítené, talán az előbbi kívánság is könnyebben megvalósulna.

(Forrás: mérce)

Kásler ünnepi köszöntője nem csak faragatlan és ostoba, de törvénysértő is

Kásler Miklós karácsonyi köszöntőjével nem az a baj, hogy az emberminiszter láthatóan nem érti, mi a különbség egy magán- és egy hivatalos levél között. Hiszen Kásler Miklóstól láthatóan már saját kormánya sem vár sokat – hivatala ennek megfelelően egyre zsugorodik. Kásler levelével nagyobb gond van. Kásler Miklós miniszter levele ugyanis törvényellenes. A jelenleg érvényes jogszabályok, a fent idézett közoktatási törvény együttesen hivatottak biztosítani, hogy a közoktatás intézményei világnézetileg semlegesen működhessenek. Kásler nem egy egyházi iskolaközpont vezetője.

(Forrás: ne dolgozz ingyen)

A Szent István Gimnázium 12.d osztályos diákjai ajándékozás helyett az Igazgyöngy Alapítványnak küldték el a pénzt

„Kósa Zsolt tanár úr és a budapesti Szent István Gimnázium 12.d osztályos diákjai úgy döntöttek, hogy az idén a hagyományos osztálykarácsony ajándékozásától eltérve most egymásnak csak valamilyen személyes apróságot adnak és az így megtakarított összeget felajánlják az Igazgyöngy Alapítványnak, tudva, hogy a pénz hasznos és jó célra fordítódik majd. 105 000 forintot utaltak át a számlánkra – írja a Facebookon L. Ritók Nóra, az alapítvány vezetője. – 105 ezer forintot utaltak a számlánkra.\"

(Forrás: 444.hu)

Kásler Miklós az ősi magyar hitvilágot és a keresztény hagyományt ötvözve mond köszönetet a pedagógusoknak

„A magyarság esetében a kereszténységgel való találkozással egy ősi kultúra lett teljes, egészült ki, szakralizálódott. A keresztény hit és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránknak szellemében jött létre és fejlődött a magyar oktatás, a magyar iskolarendszer” – írja. Nem egészen világos, hogy milyen összefonódásra gondol, mint ahogy az sem, hogy mindennek milyen köze van a mai oktatáshoz, de talán nem is kell mögé mélyebb értelmet látni. Ezután visszatér az alaptémához: „Köszönöm Önöknek, hogy az év minden napján a krisztusi parancsoktól vezérelve, kitartóan, alázattal, legjobb tudásuk szerint teljesítik küldetésüket a magyar oktatásért, a magyar ifjúságért.”

(Forrás: Magyar Narancs)

Pálinkás József: Az ország fejlődése az oktatáson múlik

Az oktatás minősége meghatározza az ország társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődését, nyelvünk, kultúránk, nemzeti identitásunk jövőjét. E kitüntetett szerephez képest a magyar közoktatás fejlesztése az utóbbi néhány évtizedben kevés figyelmet, pénzügyi, társadalmi és szakpolitikai támogatást kapott. Hazai és nemzetközi vizsgálatok eredményei szerint teljesítménye folyamatosan romlik. Számos mutató tanúsítja, hogy az európai mezőny végére, tágabb nemzetközi összehasonlításban a fejlett és fejletlen világ határára süllyedtünk.

(Forrás: Magyar Hang)

Az SZFE megszállása belülről: „Megfélemlítés, bizonytalanság és teljes káosz uralkodik”

Jelenleg megfélemlítés, bizonytalanság és teljes káosz uralkodik. Egyszer azt állítják, hogy nem ismerik el a félévet, aztán azzal érvelnek, hogy elismerik, de csak november 27-ig (az, hogy utána a kormányrendeletnek megfelelően mi is online tanítottunk, mint minden tanár az összes magyar egyetemen, senkit sem érdekel). Az így el nem ismert, fennmaradó 3 hetet majd februárban pótoljuk, és március közepéig tarthatnak a vizsgák – de hát mi már február elején szeretnénk elkezdeni a második félévet, hiszen minden egyetem így működik. Nekünk is vannak Erasmus-os hallgatóink, olyan Joint Master képzésünk, ahol több egyetemmel összehangolva kell az oktatást folytatni – ezt a rendet nem lehet egyik napról a másikra felrúgni.

(Forrás: 444.hu)

Megvan Pikóék jelöltje az előválasztáson

Megvan az ellenzéki előválasztás első indulója a budapesti 6. számú választókörzetben. József- és Ferencvárosban Csordás Anett a C8 Civilek Józsefvárosért színeiben indul országgyűlési képviselőjelöltként - vette észre a hvg. A szervezet támogatta a mostani józsfevárosi polgármester, Pikó András jelöltségét is. Csordás Anett a Lépjünk hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület elnökeként lett ismert, ő vezette az otthonápolási díj megemeléséért folyó kampányt, ami végül sikeres lett. A VIII. kerületben él, ott neveli súlyosan sérült fiát.

(Forrás: Népszava)

Tízfős csoportokban tanulják a diákok az idegen nyelvet

A koronavírus miatt a legtöbb általános iskola – egyelőre úgy tűnik – nem, vagy csak online tud nyílt napokat tartani, ezért a leendő elsősök szülei számára megnehezedett az iskolaválasztás. Nekik segítünk intézménybemutató sorozatunkkal. Ismerjék most meg a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskolát.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Diákként is megéri küzdeni a koronavírus ellen

Sokféle módon segítik a járványügyi védekezést a felsőoktatásban tanuló fiatalok. Mindebből nem csupán az egészségügy és a lakosság, hanem a diákok is profitálnak, mert amellett, hogy valós élethelyzetben szerezhetnek szakmai gyakorlatot, fizetséget és tanulmányi kedvezményeket is kapnak. Mint megírtuk, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere néhány hete jelentette be, hogy a védekezésbe bevont hallgatók könnyített feltételek mentén teljesíthetik a szemesztert. A tárcavezető akkor többet nem árult el, azóta viszont megszületett a vonatkozó kormányrendelet, amely rögzíti a részleteket.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Mi kérdeztünk, ti válaszoltatok - ezek voltak az idei év legjobb pillanatai

Bár az idei év sok meglepetést és rengeteg váratlan helyzetet tartogatott, amit sokszor egyedül kellett megoldani, azért a nehéz helyzetek mellett a távoktatás számos jó, vagy éppen megmosolyogtató élményt is adott. 2020 végéhez közeledve ismét titeket kérdeztünk (és még mindig várjuk a válaszaitokat) az idei év pozitívumaival kapcsolatban.

(Forrás: Eduline)

Poszttraumás nemzedéket csinálhat a mostani fiatalokból a koronavírus

A koronanemzedék azonban nem egységes, ezt mutatja Nagy Ádám társadalomkutató és Fekete Mariann szociológus kutatása. A HVG kérdésére elmondták, hogy a járvány és az ezzel együtt járó korlátozások kettévághatják a fiatal, Z-nek nevezett generációt. A nemzetközi kutatásokban részt vevő szakemberek igyekeznek nevet is adni a jelenségnek, e szerint „formálódik egy Qlíma és egy Quarantén csoport”. Az előbbinek a tagjai a jól képzett, gazdasági, társadalmi és kulturális, különösen it-tőkével ellátott fiatalok közül kerülnek ki.

(Forrás: hvg.hu)

A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt Piliscsabán

Évekig tagadta a fenntartó egyetem, hogy megválik az ikonikus piliscsabai campustól, mégis ez lett a történet vége: év végéig teljesen kiürítik az épületeket. Hogy mi lesz a további sorsuk, egyelőre nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy most racionális döntés született – ellentétben az alapítással. Elemzésünkben külföldi kihelyezett campusok példái nyomán bemutatjuk: a Pázmány bölcsészkarának kiköltöztetése eleve katasztrofális ötlet volt. Mégis kellett hozzá negyedszázad és sok milliárd forint elköltött közpénz, hogy ezt mindenki belássa. Az egykori dékán és ötletgazda, Maróth Miklós ma is tevékeny: az akadémiai kutatóintézeteket tömörítő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.

(Forrás: válasz online)

Digitális oktatás: butít és nyomorba dönt

A digitális oktatás ugyanis, mint lehetőség, korántsem ott kezdődik, hogy a meglévő, frontális vagy korlátozottan interaktív oktatási lehetőségeket egy az egyben az internetre átültetjük. A digitális világ adta lehetőségek ugyanis mind az impulzusok mennyiségében és minőségében, mind interakciós lehetőségek sokszínűségében teljesen más dimenziókat nyitnak, mint a hagyományos oktatás. A digitális oktatás nem a Skype, nem a Zoom, és nem az e-mailben elküldött házi feladat. A jelenlegi formában az oktatás digitalizációja körülbelül ott tart, mint amikor a print magazinokat lehetett lapozgatni a képernyő előtt: mindenféle gondolat nélküli totális tévút az, amin menetel a szakadék felé a szebb napokat is látott tanár- és tanulói társadalom. Persze a digitális oktatási módszertani kérdéseknél akad fontosabb kérdés is a mindennapokban a hazai általános és középiskolákban: például hogy AZ ÁLLAMI, INGYENES, ROSSZ TANKÖNYVEK HELYETT TITOKBAN MILYEN ALTERNATÍV KÖNYVEKBŐL LEHESSEN TANÍTANI A GYEREKEKET.

(Forrás: index)

Románia: alkotmányellenes a genderelmélet tanításának tiltása

Romániában alkotmányellenesnek nyilvánították szerdán az oktatási törvény módosításáról szóló indítványt, amely megtiltja a genderelmélet tanítását. A taláros testület elfogadta Klaus Johannis államelnök kifogásait, aki júliusban kért normakontrollt. A módosító indítvány tiltja, hogy a köz- és a felsőoktatásban, iskolán kívüli pedagógiai tevékenységeken a genderelméletet tanítsák. Az elnök szerint az indítvány sérti a jogállamiságnak és a hatalmi ágak szétválasztásának az alkotmány által szavatolt elvét, a szabad tanuláshoz való jogot, a gyermekek és a fiatalok jogainak védelmét, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, a lelkiismereti szabadságot és az egyetemi autonómiát.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Figyelmeztet a UNICEF: a tanárokat előrébb kell venni az oltáslistán

A koronavírus miatt veszélyeztetett csoportok immunizálása után a világ pedagógusait kell beoltani következőleg a kórokozó ellen az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) keddi állásfoglalása szerint. A közleményt a szervezet főigazgatója, Henrietta H. Fore jegyzi. Henrietta H. Fore szerint a helyzet azóta ugyan javult valamit, de még most is legalább 320 millió olyan kisiskolás van, aki a járvány, illetve a zárva tartó intézmények miatt nem vehet részt az oktatásban, de legalábbis nem úgy, ahogy korábban. A főigazgató szerint ez különösen a marginalizált csoportok számára jelent hátrányt, akik már a járvány előtt is nagy nehézségek árán tudtak becsatlakozni a folyamatba.

(Forrás: hvg.hu)

Eltűnt az Egri csillagok – kiderült, melyek a magyarok kedvenc olvasmányai

Az még nem annyira meglepő, hogy a Harry Potter az első, de lista további helyezettjei között vannak érdekességek. Könyvtérképet készített a Libri. Kedvenc olvasmányaink között három magyar szerző van, igaz Szabó Magda két kötettel is szerepel a 15-ös listán. A Száz év magány kicsúszott a TOP10-ből, viszont érdekesség, hogy Michelle Obama életrajza helyet kapott a legnépszerűbb olvasmányok között. Korábban minden oktatásszociológiai kutatás azt mutatta ki, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét jelölik meg a legtöbben kedvenc könyvnek, ez nyerte egyébként a Nagy Könyv című versenyt is 2005-ben. Most ez a kötet nem került be az első 15-be, sőt Rejtő Jenő kötetei sem.

(Forrás: hvg.hu)

Elutasítják az SZFE hallgatói a tanév rendjének módosítását, szerintük nincs pótolnivaló

A hallgatók szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem illegitim vezetősége felismerte, hogy dokumentáltan megtartott tanórákat és kurzusokat meg nem történtnek tekinteni nem lehet. Már csak két hetet pótoltatnának, de a diákok szerint nincs mit bepótolni, hiszen az oktatás folyamatos volt. Új tantervi rendet készített a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatók által el nem ismert vezetése, „tekintettel az elmúlt hónapok eseményeire” – derült ki a hétvégén. Magyarázatuk szerint ez lehetővé teszi a hallgatók számára a tanév őszi szemeszterében elmaradt tanegységek utólagos teljesítését, valamint a tavaszi szemeszterre tervezett tanegységek akadálytalan felvételét és teljesítését.

(Forrás: hvg.hu)

A kormányzat levélben állítja, hogy a tanárok megkapták a 100%-os táppénzt

„A Covid-19 fertőzött pedagógusok esetében, amennyiben munkavégzésükhöz kapcsolódóan kapták el a betegséget, eddig is biztosított volt a 100 %–os táppénz megítélése. Önök és egyes sajtóorgánumok folyamatosan igyekeztek dezinformálni a pedagógusokat és a társadalmat az elmúlt hetekben, a foglalkozási megbetegedéssé nyilvánítás eljárásrendje azonban egységes, egyértelmű és minden érintett számára megismerhető.” A PDSZ most ismét, egyértelműen hangsúlyozta, a 100%-os táppénzt tudomásuk szerint eddig senki nem kapta meg.

(Forrás: Mérce)

Kiégés veszélyezteti a digitális oktatásban tanuló diákokat

Balatoni József, középiskolai osztályfőnök elmondása szerint a diákok már annak örülnek, ha konzultációra mehetnek hozzá, mert legalább kimozdulnak otthonról. Az RTL Klub Híradója által megkérdezett pszichológus szerint az általában a felnőtteknél tapasztalható burnout szindróma, vagyis a kiégés egyre gyakrabban probléma a koronavírus miatt otthon tanuló diákoknál. “Elsősorban a motiválatlanság, ami jól látszik a tanulásnál. De attól is lehet már kiégéses szindróma, hogy túl sokat van képernyő előtt a gyerek, és ettől megváltozik szinte a személyisége.”

(Forrás: hvg.hu)

Tandíjas elit középiskola lesz az egykori lipótmezei pszichiátriai intézetben

A javaslat szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő Közép-európai Oktatási Alapítvány kapja meg az egykori OPNI 18,3 hektáros részét. A hatalmas őspark közepén álló impozáns épületben egy elit középiskolát hoznak létre. A fizetős iskola tandíját a fenntartó alapítvány kuratóriuma állapítja meg dollárban vagy euróban. Az iskola ösztöndíjprogramot is indít, így a kevésbé tehetős diákok tandíjmentességet kaphatnak.

(Forrás: telex)

Szekrénnyi dokumentumot kér a számvevőszék a magánóvodáktól a járvány közepén

„Minden energiánkat leköti, hogy a gyerekek és a pedagógusok biztonságát megoldjuk, a járvány miatt kidőlt munkatársakat pótoljuk, és most ennek tetejébe az államtól olyan extra feladatot kaptunk, ami egy hétre leköti egy ember teljes munkaidejét” – panaszolta lapunknak az egyik magánóvoda vezetője. December elején kaptak levelet az Állami Számvevőszéktől arról, hogy ellenőrzik a költségvetési pénzek felhasználását, és ehhez három évre visszamenőleg kérik a teljes dokumentációt, főkönyveket, számlákat, szabályzatokat a 2017 és 2019 közötti időszakból.

(Forrás: 24.hu)

Lassú kezdet, gyors vég – Tartanak a teszttől a pedagógusok, mert félnek, hogy nem kapnak teljes táppénzt

Óriási volt az igény arra, hogy megkezdjék a pedagógusok és az iskolai dolgozók koronavírus-tesztelését. Ezt végül a főváros után kezdte meg a kormány, majd gyorsan be is fejezte. Az intézkedés megnyugvás helyett azonban további feszültséget generált a szférában a bizonytalanságot sugalló központi kommunikáció és a napi szintű ötletkormányzás miatt. Sokan kimaradtak a szűrésből, a fertőzötteket továbbra sem sikerül elkülöníteni az iskolákban, de legalább beígérték a teljes táppénzt.

(Forrás: 168 óra)

Rettegésben tartja az amerikai egyetemistákat az online vizsgarendszer TECH

Az itthoni egyetemek ellenőrzési gyakorlata általában abban merül ki, hogy a hallgatóknak a vizsga elején körbe kell mutatniuk a szobájukat, majd a számonkérés során végig a kamerába kell nézniük, kezüket pedig jól látható helyen kell tartaniuk. A tavasz óta szülői házak gyerekszobáiba kényszerült tanulók ilyen „vegzálását” inkább az oktatók érzik kellemetlennek. Sokan éppen ezért még ettől az ellenőrzési módtól is eltekintenek, nehogy bajba keverjék magukat.

(Forrás: hvg.hu)

TANÁRNAK LENNI MENŐ – KÁR, HOGY EZT ŐK MAGUK SEM TUDJÁK

Tanárnak lenni – ha jobban belegondolok – baromi menő. A diploma bizonyítja, hogy a saját szakterületedet ismered, a pedagógia tudományában nagy jártasságra tettél szert, mély ismereteket szereztél a gyermeklélektan területén. Tanult és művelt ember vagy. Alkalmas vagy arra, hogy kiállj 30 fő elé, és értelmesen beszélj egy témáról. Óriási felelősség van a kezedben, a jövő generáció sorsát alakítod. Salát Janka írása.

(Forrás: anyapara)

Prievara Tibor: Ott ülnek a gyerekek a Zoom-órákon leolvadt aggyal, zoombiként a gép előtt

Ha egy diáknak megtartanak hat órát egy nap, és ő egyszer sem szólal meg, akkor feltételezhetjük, hogy nem sok mindet tanult – mondja Prievara Tibor tanár, digitálisoktatás-szakértő, aki ezeket a diákokat el is nevezte zoombiknak. Úgy véli, nem sokat tanultunk a tavaszi karanténoktatásból, mára elvált a digitális tanítás a digitális tanulástól, az iskolának az lett a lényeg, hogy papíron letudják az oktatást, hogy az milyen hatékony, kevéssé számít.

(Forrás: hvg.hu)

MILYEN TANÁRNAK LENNI A KORONAVÍRUS IDEJÉN?

Az elmúlt három hónap igen mozgalmas volt: megjelentek az iskolaőrök, bevezették az új NAT-ot, a felső-, majd később a középfokú oktatásban tanulókat távoktatásra küldték, úgy volt, hogy hülyeség a tanárokat tesztelni, aztán mégis hozzáláttak, és közben jöttek a Béres-cseppek. Arról, hogy az iskolai tanulás mennyire maradt hatékony, az eddigi lemaradásokkal mi lesz, és magukat a gyerekeket hogyan érintette ez az egész, kevés szó esik.

(Forrás: azonnali.hu)

Szél Dávid: Gyámoltalan gyerekek A hároméves gyes kárairól

Gyakori panasza a ma nagyszülőkorú generációnak (amibe sokszor a közbülső generáció is becsatlakozik), hogy mennyire önállótlanok a mai fiatalok. Állandó védelemre és törődésre, folyamatos figyelemre vágynak, alkalmatlanok az egyedüllétre, a független életre. Egy dologról feledkeznek meg ezek a bosszankodó generációk. Arról, hogy az utánuk következők alkalmatlanságáról bizony ők tehetnek.

(Forrás: Magyar Narancs)

NEM CSAK A PEDAGÓGUSOKNAK JÁR A 100%-OS TÁPPÉNZ (ÉS SOHA NEM IS MONDTUNK ILYESMIT)

Amit mi csinálunk, az nem lázítás, hanem tájékoztatás. Elsősorban oktatási dolgozókról oktatási dolgozóknak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennénk szolidárisak más szakmákkal. Ahogyan annak idején a rabszolgatörvény ellen is elmentünk tüntetni, jóllehet az minket közvetlenül nem érint (egyelőre), úgy most sem gondoljuk, hogy a többi szakmának ne kellene megkapnia azt, ami jár. Éppen ezért az alábbiakban következik egy áttekintés, melyben mindenki, szakmától függetlenül releváns információkhoz juthat.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Az iskolák harmadában kellett „intézkedni” a tesztelések után – Interjú Maruzsa Zoltánnal

A köznevelésért felelős államtitkár arra is kitért, nem tartják hatékonynak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) azt a javaslatát, hogy tanárnak készülő egyetemistákat is bevonjanak az oktatásba a hiányzó tanárok pótlására. Arra a kérdésre pedig, hogy lát-e esélyt a téli szünet korábbi elkezdésére -, amit szintén a PDSZ javasolt - azt válaszolta: A kulcskérdés az indokoltság, a célszerűség és az ütemezés, az operatív törzs ezeket a szempontokat mérlegeli ezen javaslattal kapcsolatban is.

(Forrás: eduline)

A tanárokat is elérte a lakhatási válság

A lakhatási szegénység egyre szélesebb rétegeket érint, az alsó középosztályt is, különösen az alulfizetett kulcságazatokban, egészségügyben, oktatásban és szociális ellátásban dolgozókat, és a fiatalokat. A fentiek következménye pedig, hogy bizonyos kulcságazatokban maradnak betöltetlenül amiatt pozíciók, mert a munkaerők nem tudják megoldani a lakhatást. Ennek eredménye az is, hogy a fővárosban, illetve a nagyvárosokban van a legtöbb üres pozíció a pedagógusok számára. Ezeket vidéki tanárokkal már nem tudják feltölteni, mert már nem jönnek fel vidékről a fiatalok, mint 5-10 éve, ott tudják ugyanis megfizetni a lakásukat, házukat.

(Forrás: telex)

Magukra hagyta a kormány a szülőket, akik még egy év óvodát szeretnének gyermeküknek

Már csak néhány nap áll a szülők rendelkezésére, hogy még az ünnepek előtt beszerezzék az iskolakezdés elhalasztásának kérvényezéséhez szükséges dokumentumokat, ám a kormányzat magukra hagyta a szülőket a problémával: semmilyen érdemi segítséget nem nyújt nekik abban, hogy érdemi pedagógiai támogatást kapjanak a döntéshez – írja hétfői közleményében a Szülői Hang civil szervezet.

(Forrás: mérce)

Újabb kutatás bizonyítja: komoly hatása lehet a mentális egészségre a távoktatásnak

Az egyetemisták a világ minden táján azzal szembesültek, hogy a személyes oktatást felváltotta az online tanulás, társasági eseményeket pedig a négy fal közötti magány. A kutatás szerint a nehézségek ellenére a megkérdezett hallgatóknak csupán egyötöde kért segítséget. Összességében úgy tűnik, hogy a magány és az elszigeteltség óriási hatással volt az egyetemisták közérzetre és a hangulatára. Nem meglepő módon sok hallgató a lehetőségek ellenére is jóval kevesebbszer kereste mások társaságát az elmúlt félévben, mint korábban.

(Forrás: eduline)

Kiderült, hogy kapják meg teljes bérüket a pedagógusok

Minden tanár teljes összegű táppénzben részesül, aki munkavégzése során kapta el a koronavírust - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ATV Híradójával. A teljes összeget két részletben kapja meg a dolgozó: először a 60 százalék táppénzt, majd a maradék 40 százalékot akkor, ha a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárást az érintett hatóságok befejezték

(Forrás: napi.hu)

Leállítják a pedagógusok tesztelését?

Bár az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján még arról volt szó, hogy folytatódik a pedagógusok tömeges gyorstesztelése, miközben az államigazgatás ügyfélszolgálati dolgozóit is bevonják az önkéntes részvétellel zajló mintavételekbe, az egyik megyei kormányhivatal levele alapján a pedagógusok tesztelése leáll.

(Forrás: portfolio.hu)

A PDSZ a téli szünet azonnali elrendelését kéri Orbánéktól

Nyílt levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, illetve Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A három címzettet arra kérik: rendeljenek el azonnali, előrehozott téli szünetet az élet és az egészség védelme érdekében, és hogy haladéktalanul fizessék ki a járvány miatt kiesett jövedelmeket.

(Forrás: hvg.hu)

L. Ritók Nóra: Mégis, mit vártok tőlem?

Most azokról beszélek, akik gondolkodnak is, nemcsak vakon hisznek. És ez azért átjön ám az üzeneteken, kommenteken. Szóval, szerintem ez az egész, fogalmazzunk most úgy, hogy nem kerek értékrend, őket is zavarja. Csak azt a taktikát választják, hogy nem vesznek róla tudomást. De érzik, hogy nem vállalható. Hogy, ahhoz a bizonyos “mi politikai közösségünk”-höz tartozás megtartó szálaiból egyre több szakad el. Mert ők sem tudnak azonosulni a rasszista, kirekesztő megnyilatkozásokkal, azzal, ha kiderül, a vezetőik között a színfalak mögött egyre többen másfajta értékrend szerint szervezik az életüket, mint amit etalonként állítanak az emberek elé. És azt hiszem, nem tudnak azonosulni a szegénység problémájának a kormányzati kezelésével sem, különben nem lennének itt, követőként.

(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)

SORSFORDÍTÓ LEHET-E 2020 AZ OKTATÁSBAN A MAGA PRECEDENS NÉLKÜLI TÖRTÉNÉSEIVEL?

Digitális oktatás, az új Nemzeti alaptanterv, a Színművészeti Egyetem blokádja, a szakképzési átalakítás csődje, a felsőoktatásba jelentkezők számának beszakadása: a 2020-as év felszínre hozta az oktatási rendszer valamennyi problémáját. Radó Péter oktatáskutatóval Ónody-Molnár, a Jelen újságírója ebben a podcastban arról beszélget, hogy sorsfordítóak-e ezek az események.

(Forrás: Jelen)

MEGÉRKEZTEK A 60%-OS TÁPPÉNZEK A SZÁMLÁKRA – KELLEMES KARÁCSONYT, OKTATÁS!

Míg a kormány tűzön-vízen át, erőből nyitva tartja az oktatási intézményeket, iskolákat, óvodákat, eltitkolva a fertőzöttség valódi arányát és nevetséges matematikai színjátékban hazudik „alacsony” számokat, míg rengetegen betegek, és hihetetlen mennyiségű túlmunka zuhan a még járóképes emberi erőforrás nyakába, addig a kormány annyira sem becsüli az oktatásban dolgozókat, hogy a szemükbe mondja: ROSSZ LESZ NEKTEK, MERT NEM LESZ PÉNZETEK KARÁCSONYRA!

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

MAGYAR KUTATÓK: A JÁRVÁNYHELYZET MIATT QLÍMÁKRA ÉS QARANTÉNOKRA HASADHAT A FIATAL KOROSZTÁLY

Ehhez a globális problémacsoporthoz csatlakozott 2020 tavaszán a COVID-19, mintegy berúgva az ajtót, és felrúgva mindazokat a rögzült kereteket, amelyek között a mindennapi élet addig zajlott. Alapvető kérdésünk az volt – és őszintén szólva még kevés adat áll rendelkezésre a bizonyosság kimondásához, mégis megengedünk magunknak némi predikciót –, hogy a koronavírus-járvány miatti globális kijárási korlátozások, a társas élet átalakulása vajon a fiatalok számára „múló rosszullét”-e csupán, amely alig érinti meg őket, vagy olyan sarokpont, életesemény, amely alapvetően alakítja át életmódjukat, jövőképüket, problémaészlelésüket, ezáltal formálva generációs jellemzőiket is.

(Forrás: Qubit)

Mi lesz veled, vírusgeneráció?

Szabó Andrea szerint a kezdeti felháborodás és felfokozott légkört követően most egy kollektív bizonytalanság lengi körbe a fiatalokat. Jelen van egy úgynevezett járványfáradtság is. Az első hullámban a világ egyik napról a másikra zárkózott be és lélegzetvisszafojtva figyelte az emelkedő fertőzöttek számát. Azonban ez mára átalakult egyfajta hanyagsággá, nemtörődömséggé. A tény, hogy a rohamosan emelkedő fertőzöttszámok mellett a kormány továbbra sem hajlandó szigorítani az intézkedéseken egy bizonytalan állapotot szül.

(Forrás: mérce)

Járvány idején is szolgálnak a diákok

Beérni látszik az iskolai közösségi szolgálat: míg a diákok többsége eddig legfeljebb iskolai rendezvényeken segédkezett, a legfrissebb jelentés szerint egyre inkább megvalósul a program valódi pedagógiai célja. Az idén még a világjárvány okozta nehézségek ellenére is színes és valóban hasznos tevékenységeket végeztek a fiatalok.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A szakszervezetek szerint becsapták a tanárokat

– Továbbra is arra várunk, hogy a kormány dolgozza ki a 100 százalékos táppénz automatikus odaítélésének jogi hátterét – nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik Tamás azt is elmondta, Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere pénteken egy, a táppénzszabályokat részletező levelet küldött az iskolaigazgatónak, amiben viszont semmi érdemi intézkedés nincs: továbbra is egy bürokratikus eljárásban kell bizonyítani, a karanténba került pedagógus valóban az iskolában betegedett-e meg. Amíg erről nincs döntés, addig 40 százalékkal alacsonyabb fizetéssel kell beérniük.

(Forrás: Népszava)

Megkérdeztük, ki mit nyomogat olyan buzgón a mobilján!

Kétség sem férhet hozzá, hogy az okostelefonok fontos részét képezik a mindennapjainknak, és ez ugyanúgy igaz a kamaszokra vagy a fiatal huszonévesekre, mint a családosokra vagy nyugdíjasokra. Ahhoz képest, hogy mára már minden korosztálynak van okostelefonja, egészen másként használják a készüléket és a rajta található alkalmazásokat. Négy korosztályt kérdeztünk arról, hogyan használják a telefonjukat a mai digitális korban, és egészen eltérő válaszokat kaptunk.

(Forrás: hvg.hu)

\"Ez több mint digitális szakadék, ez már inkább digitális kanyon\"

Összességében mintegy 1,3 milliárd három és 17 év közötti gyermeknek nincs otthon netkapcsolata. De a 15 és 24 év közötti korosztályba tartozók 63 százalékának otthonában szintén hiányzik az internet – emelte ki az UNICEF és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) közös jelentése. \"Ez több mint digitális szakadék, ez már inkább digitális kanyon\" – figyelmeztetett Henrietta Fore, az UNICEF elnöke közleményében. Az internetkapcsolat hiánya megakadályozza, hogy a fiatalok a modern gazdaságban versenyezhessenek, és elzárja őket a világtól – tette hozzá.

(Forrás: hvg.hu)

Jövőre katolikus tankönyveket is rendelhetnek az állami iskolák

A jövő évtől katolikus kiadású történelem-, irodalom- és magyarnyelv-tankönyvek is szerepelek a tankönyvlistán – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) csütörtökön, a testület téli tanácskozása után az MTI-vel. Tóth Tamás, az MKPK titkára tájékoztatása szerint a 2017-ben kezdett tananyagfejlesztés szakmai felelőse a Katolikus Pedagógiai Intézet, az elsőként elkészítendő könyvekről a püspökök testülete döntött. 2021-ben a 9-től 12-ik évfolyam számára összeállított irodalom-, magyarnyelv- és történelemtankönyvek, irodalom szöveggyűjtemény és tanári módszertani segédanyag jelenik meg. A koncepciót egyházi emberek, szerkesztők és szerzők dolgozták ki. A tankönyvírói munkát közösen végezték a szakterület elismert képviselői és gyakorló pedagógusokkal.

(Forrás: Magyar Hang)

TANOSZ–elemzés – A tankönyvellátás helyzete és alakulása az utóbbi években

Ebben az évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül a tankönyvellátása kormányzati intézkedések következtében. A szektor tulajdonviszonyait tekintve az adminisztratív eszközökkel történő erőteljes beavatkozás hatására számos magyar magántulajdonú tankönyves vállalkozás tankönyvei szorultak ki a hivatalos tankönyvjegyzékről, miközben az állami kiadók a kormányzati hátszéllel megerősödtek, a koncentrálódás jeleit mutatják, a rendeletmódosítás az egyházi kiadókat is előnyösebb helyzetbe hozta, kiadványaik jegyzékre kerülése zavartalan, helyzetük lassan,de biztosan erősödik, egyedül az idegen nyelvek oktatására szakosodott nagy külföldi kiadók jelentősége nem mutat lényeges változásokat.

(Forrás: TANOSZ)

Egyéni tanulási utakat kínálnak azoknak, akik „kilógnak a rendszerből”

A bukdácsoló, leszakadó tanulók előtt szeptembertől új lehetőségek nyíltak a felzárkózásra a dobbantóprogram, a műhelyiskola és az orientációs osztály bevezetésével. Mint Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a lapnak kiemelte: az új képzési programokat nemcsak tanulói jogviszonyban, iskoláskorúak érhetik el, hanem felnőttek is. Tanulói jogviszonyban ráadásul ösztöndíjat is kaphatnak a fiatalok. A dobbantóprogram a nyolcadik osztályt be nem fejezett, de már 16 éven felüli érdeklődőknek szól. Fontos, hogy nem az általános iskolai tananyagot pótolják, hanem szabadabban, teljes mértékben személyre szabottan fejlesztik ki azokat a kompetenciákat, amelyek a továbblépéshez szükségesek. A képzés alapfokú végzettséget biztosít.

(Forrás: infostart)

Célzott tesztelés: számmisztika és liberális matematika az illiberális kormánytól – megoldási javaslat a PDSZ-től

A kormány végre beszámolt a tesztelési körről – azonban a következtetései legkevesebb botrányosak. Egy alsós számára is világos ugyanis, hogy a szigorú tekintetű államtitkár által elővezetett számok gyengébb alapokon állnak, mint a bádogszilárdságú alaptörvény. Számmisztika és mellébeszélés helyett határozott lépéseket várunk az élet és egészség védelmében!

(Forrás: ne dolgozz ingyen)

PDSZ: a kormány tesztelési adatai nem megbízhatóak, téli szünetet kéne elrendelni

A PDSZ szerint a meglévő adatokat sem éppen megfelelően tálalta a kormány. Pl. nem tette közzé a számokat intézményi lebontásban, amiből tudni lehetne, hogy mely intézmények a legérintettebbek. Az adatok szerint ráadásul az oktatási dolgozók ugyanolyan, ha nem még nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint az egészségügyi dolgozók: az oktatási dolgozók 2,44%-ának volt pozitív koronavírus-tesztje, amíg ez az arány az egészségügyi dolgozók esetében 1,96%. Éppen ezért javasolja a PDSZ a téli szünet azonnali elrendelését.

(Forrás: mérce)

Könnyítést kapnak a tesztelésben résztvevő egyetemisták

Az emberi erőforrások minisztere azt írta: a kormány támogatja a könnyítésekre vonatkozó javaslatcsomagot, amelynek részleteiről hamarosan tájékoztatást kapnak az érintettek is. „A hallgatóink önzetlen odaadással álltak hazánk szolgálatába, a kormány pedig elkötelezett példamutató önkénteseink támogatása tekintetében!” – fogalmazott. A 24.hu szerda reggeli cikkében foglalkozott az országos szűrésben résztvevő egyetemistákkal, a lapunknak nyilatkozó hallgatók közül pedig többen is arról beszéltek, hogy akadályozza őket a számonkérésekre való megfelelő szintű felkészülésben a tesztelésben végzett munka.

(Forrás: 24.hu)

Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”

Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetemünk elpusztítására megtett lépések egyikeként értékeljük. Az oktatási jogi ombudsman jelentése is minket igazol, a puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének” – nyilatkozta lapunknak Karsai György, az SZFE oktatója, a doktori iskola vezetője. A hogyan tovább kérdésére így reagált: „a félévet természetesen folytatjuk, az órákat megtartjuk, minden tanár és hallgató teszi a dolgát. Meggyőződésünk, hogy az elmúlt hetek eseményeinek fényében az illetékes miniszternek a kuratóriumot azonnali hatállyal vissza kellene hívnia, mivel ez a grémium nemhogy nem látja el feladatát – a gondjaira bízott egyetemen biztosítani az oktatás, képzés zavartalanságát”.

(Forrás: Népszava)

“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról

A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus, azt mondja, hogy foglaljátok el magatokat én most megpróbálom behozni a lemaradásomat, javítok dolgozatot stb. és látszik rajta, hogy teljesen szét van esve, amikor azt mondja a másik: „nem érdekel, de most akkor is erre még egy órát rászánunk és projektmunkában csináljátok, ha lemaradunk, lemaradunk, de ez viszont kell az élethez”. Továbbá van az, amikor a diák elmegy egyetemi nyílt napra és a tanár fintorog, hogy lemarad az ő órájáról.

(Forrás: Adom diákmozgalom)

Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait

A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztelést, voltak olyan iskolák, ahol csak negatív eredmények születtek, máshol akadt pozitív eredmény is, de voltak olyan iskolák, ahol nagyobb számban voltak pozitív, de jellemzően tünetmentes esetek. Egy Békés megyei iskola 80 fős tantestületéből 14-nek lett pozitív a tesztje (14 százalék).

(Forrás: Hírhugó)

Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására

Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ elnöke szerint a járvány ellenére sincs veszélyben az oktatás a tankerületi iskolákban, nem kaptak jelzést arról, hogy a vírushelyzet miatt bárki is felmondott volna, sőt most több pedagógus dolgozik, mint tavaly ilyenkor. Rengeteget fejlődött a KRÉTA rendszer is: a platform már egy teljes, személyes részvételt biztosító online tanóra lebonyolítására is alkalmassá vált. Kiderült az is: ha egy tanár karanténba kerül, maga döntheti el, vállalja-e az otthoni munkavégzést. Ha igen, teljes fizetés jár neki.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”

A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre, akiknek próbaidős a szerződésük, így indoklás nélkül ki lehetne rúgni őket. A filmes tanszék tanárai tiltakozó levelet küldtek beszélgetés helyett.

(Forrás: hvg.hu)

\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság

hvg.hu Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már nagyon bekockultunk a passzív sorozatfogyasztástól, az SZFE-sek Sztrájktévéje megtornáztatja fásult agysejtjeinket.

(Forrás: hvg.hu)

Az iskola drogdílere volt egy kiskunfélegyházi diák

Az extasy és a fű mellett megjelentek a szokásos dizájnerdrogok is.Vádat emeltek egy tizenéves diák ellen, aki 2018 júliusától 2019 januárjáig egy kiskunfélegyházi középiskolában árult drogot - áll a Kiskunfélegyházi Járási Ügyészség közleményében. A fiú az iskola diákjaként még 18 éves kora előtt kezdett árulni, hetente adott el extasy tablettákat és füvet .A fiú 184 ezer forintot keresett, ebből a pénzből ruhákat és élelmiszereket vett magának. Jelenleg szabadlábon várja a tárgyalást, a járási ügyészség kábítószer-kereskedelemmel vádolja.

(Forrás: hvg.hu)

„A békás szökőkútnál mindennap kettőkor” Károlyi Júlia írása

A Tóth László Iskola a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola tagintézménye. A legtöbb gyerek rossz szociális helyzetű családokban él. A tantestület tagjainak a 2018/19-es tanévben kezdett módszertani képzéseket tartani a Pressley Ridge Magyarország Alapítvány, amely 2003 óta foglalkozik a viselkedésük miatt „problémásnak” bélyegzett gyerekek és fiatalok oktatásával, segítésével, illetve a velük foglalkozó szakemberek képzésével és szakmai támogatásával. Ez a beszámoló azt foglalja össze, hogy az iskola pedagógusainak nyitottsága és innovatív bátorsága, valamint a Pressley Ridge által képviselt módszertani eszköztár és szemléletmód hogyan segített enyhíteni a digitális oktatásra való áttérés nehézségeit éshatékonyabbá tenni az online munkát ebben az eleve számos súlyos pedagógiai kihívással szembesülő intézményben.

(Forrás: Tani-tani online)

Singer János: A kollégiumokról … és erről az egészről!

Amikor az oktatás problémáiról esik szó, szinte sosem kerül elő a kollégiumok ügye. Erre az intézményre mindenki úgy tekint mint a lakóhelyüktől távol tanuló diákok kényszerű szálláshelyére. A köztudatban a kollégium egy lelketlen, kicsit vagy nagyon lepukkant tömegszállás, ahol azok a fiatalok laknak, akiknek nincs pénzük albérletre. Valójában a kollégium egy lehetőség. Egy lehetőség a közösségépítésre és a korszerű pedagógia alkalmazására. Ez a lehetőség azonban elveszik a magyar valóságban.

(Forrás: Jelen)

A digitális oktatásra való átállástól nem a gyerekek és a szülők félnek, hanem a politika

Abban, hogy a teljes magyar oktatási rendszer a súlyosbodó járványhelyzet ellenére, a tavaszihoz hasonlóan nem állt át digitális oktatásra nem a pedagógiai, hanem a politikai és gazdasági szempontok a meghatározóak. Az átállástól nem a pedagógusok és nem is a szülők félnek, hanem a politika. A magyar oktatás digitális oktatásra való átállására ugyanis – a híresztelések ellenére – semmilyen szempontból nincs felkészülve a magyar oktatásirányítás. Mindez a Magyar Pedagógiai Társaság szakembereivel való beszélgetés során derült ki.

(Forrás: hírklikk)

Mától él az ingyenes hozzáférés a főbb oktatási oldalakhoz a Telenornál

November 27-étől lép érvénybe a Telenor hálózatán a főbb oktatási weboldalak ingyenes, adatforgalmi díj nélküli látogathatósága, és ezt egészen 2021. február 8-ig biztosítja a mobiltársaság. A forgalmi díjmentesség a Telenor minden ügyfele számára elérhető, kis- és nagyképernyős Hipernet-hozzáférés esetén, ennek aktiválásához semmilyen külön teendőre nincsen szükség az ügyfelek részéről. A szolgáltató felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti és európai uniós netsemlegességi szabályozás alapján a forgalmi díjmentesség által előnyben részesített weboldalak korlátlan eléréséhez az előfizetésnek valamilyen aktív adatcsomaggal és azon elérhető adatkerettel kell rendelkeznie, ennek hiányában – ahogy ilyen esetben az internet sem elérhető – az oktatási oldalak látogatása sem lehetséges.

(Forrás: 24.hu)

Koren Balázs: a digitális tanrendben sem ülhet nyolc órát a diák a monitor előtt

Nagyon fontos, hogy meg tudjuk mutatni a diákjainknak, hogy nem tantárgyak vannak, hanem tudomány van, és ebben a tudományban ők fürödjenek – mondta Koren Balázs matematikatanár az InfoRádió Aréna című műsorában. A HiperSuli program szakmai vezetője beszélt a digitális tanrend nehézségeiről, a pedagógusokra váró új kihívásokról és arról is, hogy a távoktatásban hogyan tudja ellenőrizni lógós diákját egy tanár.

(Forrás: Infostart)

Vidnyánszkyék érvénytelenítik az SZFE idei első félévét a friss kormányrendeletre hivatkozva

A továbbra is fennálló rendkívüli helyzetre tekintettel a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei az Egyetemen nem állnak fenn – jelentette ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartója, a Vidnyánszky Attila által vezetett, az egyetem polgársága által illegitimnek tartott alapítvány kuratóriuma. Az egyetem honlapján pénteken késő este megjelent közlemény a kormány szerda éjszaka megjelent rendeletére hivatkozik.

(Forrás: hvg.hu)

Az oktatási ombudsman szerint jogsértő, hogy az SZFE hallgatóit a tanév felfüggesztésével fenyegetik

Aáry-Tamás Lajos vizsgálata szerint az egyetem polgársága igazolta, hogy az oktatás az intézmény falain belül rendben zajlik, így a fenntartónak semmilyen alapja nincsen a tanév akadályoztatására - írták péntek esti közleményükben a Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatói.

(Forrás: hvg.hu)

Nádudvari Gergely: Digitális oktatás újra: a birodalom visszavág

Ez a különleges helyzet, ahol az évek óta halálba centralizált közoktatást, amiben még a WC-papír vásárlásról sem dönthetett az iskola, nem hogy arról, hogy például melyik könyvből tanítson, hirtelen ennyire magára hagyták sok pozitív és legalább annyi negatív következménnyel is járt. Kiderült (amit eddig is lehetett tudni), hogy nagyon nagyok a különbségek az iskolák között Magyarországon, azonban nem csak a diákok szociális hátterében és az eszközellátottságban nagyok ezek, hanem az innovációra való hajlamban is. Eldugott települések iskolái szervezték meg egy hétvége alatt a hatékony átállást, míg elitiskolák fulladtak bele a káoszba az elkövetkező hónapokban.

(Forrás: telex)

Marad a kötelező 50 óra az érettségi előtt, de hogyan teljesíthető?

A mostani helyzetben az iskolák a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig az online iskolai folyamatokba is bevonhatnak titeket (pl. online tananyaghoz segédanyagok készítése), segíthetitek, mentorálhatjátok a többieket (pl. online korrepetálás, online nyelvgyakorlat) - írja az OH. Illetve a hivatal azt is kiemeli, a rendelet lehetővé teszi magánszemélynek nyújtott közvetlen segítségnyújtást is, tehát egy rövid, írásba foglalt megállapodás alapján így is teljesíthető közösségi szolgálat. Bencsik János független parlamenti képviselő határozati javaslata szerint viszont ezt a szabályt ideiglenesen fel kell függeszteni, hogy igazolás nélkül is mindenki megkezdhesse majd tavasszal az érettségi vizsgákat.

(Forrás: eduline)

Új iskolatípus: általános iskola után rögtön az egyetem előszobájába mehetnek a gyerekek

Az új oktatási program keretében mind a közép- és felsőfokú oktatási tartalmakat, mind a duális képzést összehangolják, utóbbi azért lehet szerencsés, mert a tanulók a felsőfokú duális képzést is automatikusan annál a vállalatnál folytathatják, amelyiknél addig szakképzési munkaszerződéssel dolgoztak. Az új képzési formában a tanulók a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott, emelt szintű szakmai program alapján végzik a technikumot. A képzésbe beépített többlet ismeretanyag elsődlegesen felsőfokú alapozó ismeretek elsajátítására irányul. A képzési idő a „hagyományos” technikumival megegyező (5 év).

(Forrás: hvg.hu)

A tanítóképzőket lenyelik az egyházak, a tanárképzés lassan összeomlik

Megtört a császári átok és megszületett az egyetem – mondogatták 2016-ban Egerben az akkor Eszterházy Károly Főiskolán, miután az intézmény egyetemi rangot kapott a kormánytól. Az „átok” Mária Terézia császárnő döntése volt, amely nem engedélyezte az intézmény névadójának, Eszterházy Károly egri püspöknek, hogy egyetemet alapítson a városban. Alig négy évvel az egyetemmé válás után beteljesedhet azonban Eszterházy Károly álma, s katolikus egyetem lesz a városban. A kormány ugyanis – mint azt a hvg.hu kiderítette – kezdeményezte Ternyák Csaba egri érseknél, hogy egyházmegyéje vegye át az intézmény fenntartását. A hírek szerint az érsek ehhez az oktatók és a hallgatók egyetértését kívánta meg.

(Forrás: hvg.hu)

Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét

Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb szerepet játsszanak, mint eddig – olvasható az e heti HVG-ben. A tanárképzés ugyan a tudományegyetemeken maradna, de a tanító- és óvodapedagógusokat képző helyek közül több is egyházi fenntartásba kerülhet. Ha az egri, a kaposvári és a nyíregyházi pedagógusképzés egyházi fenntartóhoz kerül, ahogy arra esély mutatkozik, akkor az idén tanítónak felvett hallgatók több mint fele már egyházi intézmény diákja lenne.

(Forrás: hvg.hu)

Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül

Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) alelnöke, Komjáthy Anna már november első napjaiban úgy vélte, A JELENLEGI HELYZET TARTHATATLAN. KÉT HÉTRE BE KELL ZÁRNI AZ ISKOLÁKAT, ÉS CSAK TESZTELÉS UTÁN TÉRJENEK VISSZA A TANTERMEKBE A GYEREKEK ÉS A PEDAGÓGUSOK IS. Végül Orbán Viktor, látva a fertőzöttek számának nagy arányú emelkedését, engedett a szakszervezetek kérésének, és egy hete bezártak a középiskolákat. Ám az átállás a digitális oktatásra a tavaszi tapasztalat után sem ment zökkenőmentesen. A csereháti falvakban például sokan tanulnak középiskolákban, az egyik civil szervezet aktivistájától megtudtuk: ahogy tavasszal, most is problémát jelent az, hogy nem elég erős az internet. Néha elmegy a térerő, és percekig nem látják vagy hallják jól a tanárt.

(Forrás: index)

Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!

Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen, de nem traumatikus! A mostani helyzet például azok számára okoz traumát, akiket hirtelen elvágnak a szeretteiktől, és nincsenek abban az állapotban, hogy megértsék, mi ennek az oka – mint a bentlakásos otthonok lakói. Vagy azok számára, akik mellett emberek halnak meg naponta – mint a kórházak intenzív osztályán ápolt betegek. Azok a gyerekek, akik otthon, a saját szobájukban ülve vesznek részt online órákon, és kicsit többet unatkoznak, mint eddig, kényelmetlenségeket tapasztalnak, nem traumatizálódnak! És a jelenlegi helyzetben kicsit kényelmetlenül érezni magunkat hónapokig talán nem akkora tragédia.

(Forrás: alterkata)

Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is

Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak kérését. A szigorú szabályok most minden eddiginél nehezebb helyzetbe hozzák az érintetteket.

(Forrás: index)

Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz

Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak a kutatók, korábban a szünidő alatt elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy minél fiatalabb egy diák, annál nagyobb a lemaradás. Esetükben ugyanis az adott idő, amíg nem jártak iskolába, az relatíve a teljes iskolában eltöltött időhöz képest sokkal nagyobb arányt képvisel. Ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben az elsős és másodikos diákok vannak, akiknél éppen az olvasás és az alapvető matematika megtanulását szakította félbe az iskolán kívüli oktatás”

(Forrás: szeged.hu)

Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása

2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte minden, a korábbi rendszer mozdíthatatlannak hitt elemét – és egy, a köznevelésben érintettek számára teljesen új környezetben kellett, hogy folytassák tevékenységüket az intézmények. Hogy miért kellett hirtelen kellett átállni ahelyett, hogy kaptak volna egy hét felkészülést az iskolák, az rejtély.

(Forrás: Tani-tani online)

A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez

Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz való jogot, ugyanakkor nem volt kötelező erejű. Mintegy harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amely előírja a gyermekeknek az életben maradását, fejlődését, védelmét és a társadalomban való részvételét biztosító jogokat. Ez a nap a gyermekek jogainak világnapja.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„A magyar oktatás irányítóinak beszűkült a látókörük” – Interjú Radó Péterrel

Egy ilyen nagy, tehetetlen rendszer nem omolhat össze. Ahhoz, hogy összeomoljon, egy háború kellene, ahol lebombázzák az iskolák egy jelentős részét. Nem ettől kell tartani. Az alapvető probléma az, hogy a 2010 utáni rendszerátalakítás egy elképesztően gyors minőségromlási pályára állította az oktatást. Bár a gyermekmegőrző funkcióját ennek ellenére is biztosítani tudja a rendszer, tanulási, oktatási értelemben már egyre kevésbé képes arra, hogy bármilyen más elvárásnak – például készségfejlesztés, kompetenciák erősítése – megfeleljen. A rendszer intézményezesen elműködget, de a minősége, eredményessége folyamatosan romlik.

(Forrás: Népszava)

Több ezer gyermeket bántalmaznak Magyarországon

Novemberben az UNICEF Magyarország az Ismerd fel és tegyél ellene kampánnyal is fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a gyerekek védelme a társadalom közös felelőssége. Országszerte láthatók a kampány plakátjai és ingyenes online mesterkurzus segítségével tájékoztatnak a gyermekbántalmazás fajtáiról a honlapjukon. Tegnap bejelentették azt is: a gyermekekre leselkedő veszélyek növekedését észlelve továbbfejlesztették a HelpAPP applikációját is. Ha a gyermeket bántják, vagy veszélyben van, egyetlen gombnyomással segítséget hívhat, vagy elküldheti GPS koordinátáit. A HelpAPP mobiltelefonos alkalmazás segít felismerni, elkerülni és kezelni az erőszakos helyzeteket.

(Forrás: Népszava)

Nem minden kollégája támogatta az egyik óráján a brutálisan meggyilkolt francia tanárt

Egy nappal később két tanár elhatárolódott Samuel Paty eljárásától. „Azért írom ezt a levelet, hogy közöljem önnel: nem támogatom kollégánkat” – közölte egy tanárnő. „Nem kívánok a hallgatásommal a cinkosa lenni. Úgy vélem, tönkretette azt a bizalmi kapcsolatot, amit napról napra megpróbálunk létrehozni azon családokkal, amelyek az állami iskolába íratják a gyermeküket”. Sok muzulmán család vagy otthon taníttatja a gyermeket (ez a gyakorlat hamarosan megszűnik, mert kötelezővé teszik az iskolába járást), vagy inkább katolikus iskolába küldik, mert úgy vélik, az állami intézményben nincsenek tekintettel a vallására. Különösen 2004 óta érzik így, amikor az állami iskolában betiltották a vallási jelképek, köztük a muszlim fejkendő viselését.

(Forrás: Népszava)

Fekete ruhás biztonságiak jelentek meg az SZFE-n, hogy megakadályozzák a szalagozást (videó)

Tekintélyt parancsoló termetű biztonsági őrök fogadták a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóját, aki megpróbált elhelyezni egy piros-fehér szalagot az épületen. „Bár alighanem a megfélemlítés a cél, a helyzet inkább meglepő” – mondta a hvg.hu-nak egy hallgató. „Amikor a vírushelyzet miatt elhagytuk az épületeket, másnap reggel azonnal leszedték az ellenállásunk jelképévé vált piros-fehér terelőszalagot a bejáratokról. Úgyhogy az első online fórumon megegyeztünk, hogy az összes járványügyi előírás betartásával, egyéni politikai véleménynyilvánítás céljából, teljesen törvényes keretek között egy ember minden nap felrak egy szalagot a Vas utcai egyetemi épület előtti egyik oszlopra. Ezt tesszük is másfél hete minden nap. A munkatársak, valószínűleg utasításra, minden nap le is szedik. Ma azonban az történt, ami a videón látható.”

(Forrás: hvg.hu)

A legjobb egyetemi karok listája: ők vezetik a 2021-es rangsort

Továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll a HVG felsőoktatási rangsorának élén, az intézmény az oktatói és hallgatói kiválóság alapján összeállított alrangsort is vezeti. De melyik a legjobb egyetemi kar? Az összesített és kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot figyelembe vettek az intézmények rangsorolásakor: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.

(Forrás: eduline)

Mátraballai tanítók nyerték az idei Varga Gábor-díjat

Idén olyan pedagógusokat díjaztak, akik a tavaszi iskolabezárás időszakában különösen odafigyeltek a családok helyzetére és velük együttműködve alakították a kényszerű otthoni oktatás feltételeit. Európa egyetlen olyan díját, amivel szülők jutalmaznak őket partnerként kezelő pedagógusokat, idén speciális kiírás alapján új kuratórium ítélte oda. A díjat alapító Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) olyan pedagógusokra akarta ráirányítani a reflektorfényt, akik a tavaszi iskolabezárás időszakában különösen odafigyeltek a családok helyzetére és velük együttműködve alakították a kényszerű otthoni oktatás feltételeit, figyelembe vették a gyerekek érdekeit éppúgy, mint a családok élethelyzetét.

(Forrás: hvg.hu)

Gyarmathy Éva: A jóságos nagymamák országa

Megnyugtató, hogy Müller Cecília mindig ott van nekünk, és elmondja, hogy igaz, csúnya a világ, és hullanak az emberek, de én itt vagyok nektek gyerekek, hogy ne sírjatok, ne őrjöngjetek, mossatok szépen kezet és hordjatok maszkot, aludjatok szépen, mi gondoskodunk rólatok. Ja, hogy a betegeket nem látják el megfelelően a kórházak? Nyilván sorosista/megtévedt orvosok terjesztik a rémhíreket, hogy felnyissák a szemeteket, de ti csak aludjatok szépen, közben mi tesszük a dolgunkat, amihez nektek, gyerekek semmi közötök.

(Forrás: hvg.hu)

Abbahagyta volna a tanítást, mára viszont külföldi iskolák veszik át a magyar igazgató módszereit

Kovácsné dr. Nagy Emese rendületlenül hisz az oktatás erejében, és ezzel a hittel sikerült neki az, amire általában nem képes a magyar közoktatás. Igazgató egy iskolában, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek sikerrel tanulnak együtt szerencsésebb sorsú társaikkal. Hejőkeresztúron ugyanis egy speciális oktatási program segítségével, kiscsoportos foglalkozásokon kompenzálják a szociális helyzetből fakadó különbségeket. A programot Magyarországon ők vezették be elsőként.

(Forrás: 444.hu)

Kék Madár személyközpontú oktatási program, ahol tényleg az a fontos, hogy minden gyerek saját tempójában fejlődhessen

Az igazi változáshoz nem nagy átalakítások kellenek nem is nagy beruházások, hanem szemléletváltás. Amit csinálunk azt csinálhatná bárki, bárhol. Interjú a Kék Madár Alapítvány vezetőjével Jegesné Rémesi Irénnel.

(Forrás: Szülők lapja)

Még várniuk kell a tanároknak a félmilliós jutalomra

Az érintettek közül többen úgy tudták, novemberben kapják meg a támogatást, ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása alapján még várniuk kell. A szaktárca a Népszava megkeresésére közölte, a kifizetések két részletben, a tervek szerint decemberben és februárban valósulnak meg. Bár a pedagógusok, gyógypedagógusok, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak automatikusan részesei a projektnek, a részvétel önkéntes, bárki jelezhette, ha nem kívánt csatlakozni. Az Emmi tájékoztatása szerint a projektre eddig közel tízezer pedagógus jelentkezett.

(Forrás: Népszava)

Új intézeti vezető van az SZFE-n, a tanárokat és a hallgatókat nem értesítették róla

Sára Balázs filmes és tévés operatőrt, rendezőt nevezte ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Médiaintézetének megbízott vezetőjéül az új kuratórium – derült ki egy, a hvg.hu birtokába került levélből. Az SZFE-sek arról sem kaptak hivatalos tájékoztatást, hogy február 1-jétől új épületekben folytatódna az oktatás. Ezt egyébként korábban Vidnyánszky Attila, a fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke mondta az InfoRádiónak. Akkor azt is hozzátette: már meg is kezdődtek a felújítási és egyéb munkálatok, de további részleteket egyelőre nem árult el.

(Forrás: eduline)

Ingyenessé teszi 21 weboldal elérését a Telenor

A HiperSuli oktatási program létrehozójaként a Telenor kiemelten fontos feladatának tekinti, hogy a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tegye a digitális oktatásban való részvételt – közölte pénteken a szolgáltató. Az ingyenes elérés a vírushelyzet miatt bevezetett vészhelyzeti intézkedések idejére szól, a vállalat közleménye szerint november 27-étől egészen 2021. február 8-ig. Az előfizetőknek nincs teendőjük, a háttérben a Telenor minden ügyfélre vonatkozóan elvégzi a szükséges módosításokat. Ezen weboldalak látogatása bármilyen mobileszközön vagy nagyképernyős Hipernet hozzáférés esetén nem terheli a tarifába foglalt adatkeretet, azaz ingyenessé válik a cég előfizetői számára.

(Forrás: hvg.hu)

Gloviczki Zoltán: Kemény átalakítás kéne az oktatásban, de én se nagyon merném megtenni

„Nagyon erős elitképzésünk van, középfokon és a felsőoktatásban is, a nagy átlag azonban rosszabb állapotban van, mint azt gondoljuk” – állítja Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Oktatási Hivatal korábbi elnöke. A vele készült interjút a HVG Rangsor – Diploma 2021 című most megjelenő kiadvány közölte.

(Forrás: hvg.hu)

„Ugocsa non coronat, tanuljon kipcsakul a gyerek!”

Trencsényi László egyetemi tanárral, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével beszélgettünk a magyar oktatás romló helyzetét bemutató európai uniós jelentésről, a polgármesterről, aki szerint nem árt a testi fenyítés a gyerekek iskolai neveléséhez, valamint arról, hogy miért nem tetszenek a kormánynak az angol nyelvű óvodai játékok. A szakértő ironikusan azt mondta, talán vannak, akik szerint inkább kipcsakul kellene tanulni, fityiszt mutatni Európának: „Ugocsa non coronat, a mi óvodáinkban nem lesz angol”.

(Forrás: Klubrádió)

Kiábrándító jelentés jött a magyar oktatásról, de azért van, amiben jók vagyunk

Drasztikusan romló tanulói teljesítmények, növekvő lemorzsolódás, a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, aggasztó tanárhiány, növekvő szegregáció – egy új uniós jelentés szerint a legtöbb területen rossz irányba megy a magyar oktatás. Vannak azért jó hírek is: a kisgyerekek óvodai nevelésben például Magyarország az első, de jók vagyunk a frissen végzettek foglalkoztatási arányában is.

(Forrás: hvg.hu)

Radó Péter: Súlyos erőforráshiány és az erőforrások súlyos pazarlása a közoktatásban

A magyar közoktatásban érvényesülő erős erőforráshiány két legfontosabb összetevője az alulfinanszírozottság és a pedagógushiány. Mivel a közoktatási kiadások döntő része bérköltség, a diplomás átlagbérekhez viszonyított átlagos pedagógus bérszint alakulása az erről szóló legfontosabb jelzés. Mint az adatokból jól látszik, egészen 2014-ig folyamatos volt a pedagógus bérek átlagbérektől való leszakadása. 2015-től a pedagógus életpályamodellhez kapcsolódó béremelés eredményezett némi bérfelzárkóztatást, de ennek belső szerkezete rendkívül torz volt: az életpályamodell a pályájuk vége felé járók egy része számára biztosított jelentős béremelést, a pálya első felében viszont folytatódott a bérek elértéktelenedése.

(Forrás: Portfolio)

Marad a távoktatás? Február 8-áig meghosszabbították a veszélyhelyzetet

Korábban azt írtuk, a vészhelyzet fenntartásával maradnak a bevezettet intézkedések is, azonban a \"a ma megjelent sajtóhírekkel ellentétben a jelenleg hatályban lévő korlátozó intézkedéseket nem hosszabbította meg a kormány, azok 2020. december 11-ig alkalmazandóak. A kormány a veszélyhelyzetet hosszabbította meg az Országgyűlés döntése alapján 2021. február 8. napjáig\".

(Forrás: eduline)

Köteleznék a holland egyházi iskolákat az LMBTQ-diákok felvételére

A múlt héten Arie Slob kereszténydemokrata oktatási miniszter parlamenti felszólalásában védelmébe vette azokat az egyházi iskolákat, amelyeknek véleménye szerint jogukban áll a tanulók szüleivel olyan nyilatkozatot aláíratni, amelyben leszögezik a „homoszexuális életvitel” elutasítását. Slob a holland alkotmány egyik, az oktatási szabadságot előíró cikkelyére hivatkozott. A miniszter kijelentése heves vitákat váltott ki a parlamentben, mivel a képviselők többsége szerint a cikkely egyúttal a tanulók biztonságos és támogató iskolai környezethez való jogát is meghatározza.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Operatív törzs: Az iskolák nem gócpontok

Maruzsa Zoltán tudatta, hogy a mai napon kiküldik az iskolákba Kásler Miklósnak, az EMMI miniszterének határozatát arról, hogy a krónikus beteg tanárok digitális módszerrel is oktathatnak, ha ehhez a technikai feltételek biztosítottak és megoldható a tanulók felügyelete is. Elmondta, az iskolaigazgatók az EESZT-n keresztül napi információkat kapnak a fertőzöttségi adatokról, és hasonló rendszer épül a Kréta-rendszerben is. Ugyanitt online órák megtartására alkalmas rendszert is kidolgoznak. Hozzátette, hogy valamennyi intézkedés a védelmet szolgálja.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Teljesítőképességük határán vannak még a tesztelésbe bevont medikusok is

Az önkéntesség nem elég, innentől kezdve kötelezik a medikusokat arra, hogy végezzenek koronavírusteszteket. Több diákkal beszéltünk, azt mondják, a lelkesedés megvan, ám sok kérdésre nem kaptak választ, és aggódnak a vizsgaidőszak miatt is.A medikusokon kívül beszállnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjai is – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott pénteken – „pilótának”, de sofőrködés mellett adminisztrációs munkát is végezhetnek. Megkeresésünkre a BME azt írta, a részvétel az ő hallgatóik körében nem lesz kötelező, és első körben majdnem 300-an jelentkeztek. Ugyanilyen segítő munkára várt jelentkezőket korábban a Szegedi Tudományegyetem is, ott múlt hétig a medikusokkal együtt 500-an jelentkeztek.

(Forrás: hvg.hu)

Prievara Tibor: The Sitting Dead, avagy a közelgő ZOOM-apokalipszis

Elég sok iskola (szerintem helyesen) belátta, hogy a) meg kell tartani az órákat - ha nem is feltétlenül mindet, b) ezt a kört már nem lehet elalibizni, azaz valamit tanítani kell és ennek nyoma kell, hogy legyen, c) értelmes dolog egy rendszer alá terelni egy iskola közösségét. Fontos, hogy ez utóbbi nem azt jelenti, hogy ne használhatna egy tanár más eszközt, pusztán annyit tesz, hogy ezt tervezetten, pedagógiai szempontok alapján tegye, ne egy Facebook csoport random ajánlásai alapján, és vannak bizonyos funkciók (pl. tanórák kiírása, kommunikáció, naptár), amelyeket mindenki számára láthatóan, egy helyre praktikus összpontosítani.

(Forrás: tanárblog)

\"Alig várom, mikor jelentik be, hogy az általános iskolákat is bezárják\"

Az általános iskolák bezárása nélkül lehetetlen száz százalékosan megvédeni a koronavírustól a veszélyeztetett korú tanárokat, vélik a hvg.hu-nak nyilatkozó intézményvezetők. A kormányrendelet ugyan ad hatásköröket az igazgatóknak, de azzal legfeljebb a maszkviselés szigorítását érhetik el. Bár sokan szeretnék, jogilag azt sem tehetik meg, hogy a krónikus beteg kollégák számára saját hatáskörben elrendeljék a digitális munkavégzést. Mégis akad olyan intézmény, amely már korábban meglépte, csak egy kis jóindulatra volt szükség a fenntartó részéről.

(Forrás: hvg.hu)

GYERMEKBÁNTALMAZÁS – A HALLGATÁSNAK SÚLYOS ÁRA VAN

Annak, hogy sok esetben nem derül fény szexuális bűncselekményre, az egyik leggyakoribb oka lehet a hallgatás és az elhallgatás, amely mögött intézményi érdek vagy szülői féltés is állhat Gyurkó Szilvia szerint. – Ha egy szülő nem indít eljárást, az nem feltétlenül a saját önvédelmi reakcióját jelenti, mert inkább szeretné megóvni a gyermekét a stigmától és az elítéléstől. Ezek negatív társadalmi narratívák, melyek hátráltatják a felelősségre vonást. Amikor megtudják, hogy mennyi ideig tart egy büntetőeljárás és hányszor kell a gyermeknek tanúvallomást tennie, és még akkor sem biztos, hogy elítélik az elkövetőt, akkor igenis érezhetik úgy, hogy ennek túl nagy ára van. Eljárás nélkül viszont nem lehet az elkövetőt felelősségre vonni és megbüntetni. Más esetben a szervezeti érdek és az intézmény vélt vagy valós hírneve írja felül a gyermek érdekét, ebben az esetben maximum közös megegyezéssel szabadulnak meg az illetőtől.

(Forrás: Jelen)

Gondolatok a hatéves elsősökről és a vizuális nevelésről. L. Ritók Nóra írása

Az iskolaérettség fontos pontja az iskolakezdésnek. Sokszor láttuk már korábban is, mennyire rossz döntést hoztak azok a szülők, aki mihamarabb iskolásnak akarták tudni a gyereküket. Mert ezt nem szabad siettetni. Pláne nem ebben az iskolarendszerben és követelményrendszerben nem egészséges, ami most van. Ugyanis szerintem egy előrehozott iskolakezdéshez pedagógiai módszertani váltás szükségeltetik, és ezt nagyon erősen meghatározza az, hogy milyen pedagógiai rendszerben szocializálódtak a pedagógusok. A vizuális nevelésben például, de szerintem máshol is élesen látszik, teljesen mindegy, mit ír elő a NAT, milyen felkészítést kapnak a felsőoktatásban a leendő szakemberek, ott, az osztályteremben azok a frontális beidegződések, azok a feladattípusok, módszertanok a meghatározók ma is, amelyekben őket is részesítették annak idején. (Tisztelet természetesen a kivételnek.)

(Forrás: tani-tani online)

Szarvasi polgármester: A neveléshez nem árt a gyerek fizikai fenyítése

“Ha valaki értéket tud teremteni, az a pedagógus, mert emberben teremt értéket. Ezért van baj sokszor az ideológiákkal, mert néha félrevezetik az embert, hamis útra terelik. De ha egy pedagógus jól teszi sínre a gyereket – és ezt képletesen értem – akkor az egész életében tud közösségért dolgozni, tud nemcsak magának élni, hanem másokért is. Ne hagyják abba ezt a munkát, mert akik itt éltek a városban, kiváló pedagógusok, nyomot hagytak az életünkben. Fontosak számunkra és nem szabad róluk elfelejtkeznünk, míg élünk. Az él, akire emlékszünk, és nekem számos ilyen pedagógus van, akikre nagyon boldogan tudok emlékezni. Az öreg Hanót és Kutas tanár urakat sem szeretném elfelejteni, mert én is kaptam tőlük kis fizikait alkalmasint,

(Forrás: telex)

Kásler szerint a felső tagozaton is elrendelhetik a távoktatást

„Ha úgy hozza a kényszer”, akkor az általános iskolák felső tagozatán is elrendelik a tantermen kívüli oktatást – mondta Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter a Magyar Nemzetnek adott telefonos interjúban, amely szombaton jelent meg a lapban. A miniszter hozzátette, hogy a főiskolák és egyetemek, valamint a középiskolák digitális tanrendre átállítása is komoly megfontolás eredménye volt, ezért nem szívesen vezetnék be ezt az általános iskolákban is.

(Forrás: mérce)

Piarista iskolák a távtanulás időszakában I.

A piarista rend iskolafenntartóként szintén igyekezett a kialakult helyzetre vonatkozóan mihamarabb tartalmi támaszt, iránymutatást adni fenntartott intézményei számára. Ennek eredményeképp napokon belül megszületett egy pedagógiai alapelveket összegző dokumentum, mely a nevelési közösség minden tagjának, azaz a diákoknak, a pedagógusoknak, az intézményi támogató munkatársaknak és a szülőknek egyaránt szólt.

(Forrás: tani-tani online)

Távoktatás: nagyobb önállóságot ad, de túl nagyok a tanári elvárások

A diákok közel egyharmada semmilyen pozitívumot nem talált ugyan az online oktatásban, a többiek több szempontból igenis értékelték a tavaszi időszakot. A legtöbben (a diákok negyede) a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot, valamint a nagyobb fokú rugalmasságot emelték ki a pozitívumok közül. Sokan értékelték a távoktatásban azt is, hogy a diákok több időt szánhatnak azokra a tárgyakra, amelyek nehezebben mennek nekik.

(Forrás: hvg.hu)

Akciócsoporttá álltak össze szülők, tanárok és szakértők, és az iskolai járványügyi adatokat követelik

„Ezért most egy szülőkből, tanárokból és szakértőkből álló akciócsoportot alakítottunk, hogy az iskolai és óvodai járványügyi adatok és intézkedések nyilvánosak legyenek! Első körben levélben megkerestük az iskolák és óvodák vezetőit, hogy saját iskolájuk, óvodájuk adatait tegye ki a honlapjukra, ismertesse a szülőkkel. Most nyílt levélben kérjük a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, hogy kötelezze a tankerületeket és az iskolákat az iskolai adatok nyilvánosságra hozására! Az Operatív Törzset pedig arra szólítjuk fel, hogy az intézményi fertőzöttségilétszám-adatokat naponta frissítve és historikusan visszakereshetően tegyék közzé a koronavirus.gov.hu oldalon\" – írja a Vírushelyzet Akciócsoport. (aHang)

(Forrás: telex)

Így lehetne elviselhetőbbé tenni a digitális oktatást

Aa szerdán újraindult digitális oktatásban már lehet használni a korábbi tapasztalatokat is. Segítség lehet ebben az ADOM Diákmozgalom (korábbi nevén: Független Diákparlament) több mint 26 ezer fő részvételével elkészített közvélemény-kutatása, melynek eredményét most a 24.hu ismerteti. Az adatokat a tavaszi első hullám idején vették fel, összesen 1826 településről érkeztek be a válaszok, nagyrészt diákoktól (21 237 fő), de több mint 3000 szülő és 1900 pedagógus véleményét is tükrözi az eredmény. A válaszadók döntő többsége éppen az a korosztály, melynek szerdától ismét otthon kell tanulnia: 88 százalékuk 15–19 éves, és csupán négy százalékuk általános iskolás, akiket a jelenlegi változás egyelőre nem érint.

(Forrás: 24.hu)

Örülnek a tanárok a távoktatásnak

A kormányfő hétfői bejelentése után az érintetteknek – tavaszhoz hasonlóan – most sem volt sok idejük felkészülni a váltásra, de a tanári szervezetek vezetői ezúttal indokoltnak tartják az intézkedést, sőt kimondottan örülnek neki. Szeretnék ugyanakkor, ha az igazgatók egy kicsit több jogosítványt kapnának, és lenne lehetőség kivételekre. Például az érettségizők esetében.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Minden oktatásban dolgozó tesztelését és a krónikus beteg pedagógusok felmentését követeli a PSZ

További szigorításokat követel az oktatásban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Honlapjukon is közzétett közleményükben az áll: követelik, hogy a tesztelést minden oktatásban dolgozóra terjesszék ki, a krónikus beteg pedagógusokat, oktatókat azonnal mentesítsék a tantermi oktatás alól, a fenntartóval és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal történt egyeztetés után az oktatási intézmények vezetői dönthessenek vírusfertőzés esetén a kéthetes bezárásról, online oktatás elrendeléséről, az általános iskolák ötödik évfolyamától vezessék be a hibrid oktatást. Kiemelték, hogy a csoportbontás eredményeként csökken a fertőzés esélye stb.

(Forrás: Népszava)

Egyre többen nem engedik iskolába általános iskolás gyereküket

Bár csak a középiskolák és egyetemek álltak át online oktatásra, és az általános iskolákban továbbra is személyes oktatás van, mégis egyre több szülő dönt úgy, hogy kiveszi gyerekét az iskolából a vírus miatt. Van, aki örül a döntésnek, és olyan is, aki eldöntötte, nem engedi gyermekét iskolába. Még a szülőket is megosztotta az, hogy az általános iskolák nem állnak át távoktatásra szerdától. Az ATV híradójának egy budaörsi iskolaigazgató azt mondta, náluk egyre több szülő veszi ki gyermekét az iskolából.

(Forrás: eduline)

A koli nélkül maradt hallgatók többsége fél hazaköltözni

Orbán Viktor hétfői bejelentése után idén már másodszor kell a kollégistáknak néhány nap alatt kiköltözniük a szobáikból, és eldönteniük, honnan fejezzék be a félévüket. A tegnapi szavazásunkra beérkezett eddigi válaszok alapján az látszik, hogy a legtöbben hazaköltöznek a családjukhoz, de rengeteg hallgatónak fogalma sincs, mihez fog kezdeni a kilakoltatás után. Sokan tartanak tőle, hogy ha hazamennének, akkor megfertőznék a családtagjaikat, ezért albérletet keresgélnek - már aki megengedheti magának -, vagy barátnál, ismerősnél húzzák meg magukat.

(Forrás: eduline)

Ilyen sokáig még senki nem tiltakozott a NER ellen, a végére a diákok is belefáradtak

IA felsőoktatási intézmények szerdától átálltak online oktatásra, ezért el kell hagyni az oktatási és a kollégiumi épületeket, így az SZFE-t is. Bár a rendőrség valószínűleg nem avatkozott volna be, a diákok, ha maradnak, egyértelműen törvénysértővé váltak volna. Ezért keddre virradó éjszaka – mint eddig mindenben – bázisdemokratikus módszerekkel úgy döntöttek, hogy felhagynak az épület blokádjával. A blokádot nem feladjuk, hanem magunkkal visszük – mondták, hozzátéve: „az ellenállás egy ideig az épületeken kívül folyik majd. Akár ezek közt a falak közt, akár otthon, karanténban kell az autonómiáért küzdenünk, az egyetem mi vagyunk. A blokád addig tart, amíg a hatalmi elnyomás meg nem szűnik.”

(Forrás: hvg.hu)

Inklúzió a szabad játék során. Akadálymentesítés fejben és térben. Halász Dóra Vera interjúja

Az Egy Sima Egy Fordított – Egyesület az Inklúzióért alapítói Török Flóra, Bokor Györgyi és Élő Fruzsina. Halász Dóra Vera beszélgetett velük 2020. augusztus 12-én az Egyesület munkájáról, szóhasználatról, inkluzív játékterekről és játéklehetőségekről.

(Forrás: tani-tani online)

Kihasználják, hogy több időt van a gyerek a képernyő előtt

Az iskolai erőszak és zaklatás elleni első világnap alkalmából tartott videókonferencián az UNESCO emlékeztetett arra, hogy átlagosan minden három gyerek közül egy szenvedett már el zaklatást. Mindez a gyerek teljesítményének romlása mellett olyan következményekkel járt, mint az iskola elhagyása, fizikai, illetve mentális egészségi problémák, amelyek súlyos esetekben halálhoz is vezettek.

(Forrás: Magyar Nemzet)

SZFE-hallgatók: Hétfőn ugyanúgy megy tovább az oktatás, mint előtte

Az egyetem honlapján pénteken közzétett, a Szarka Gábor kancellár és Novák Emil mb. általános rektorhelyettes nevével jelzett közlemény szerint az intézmény fenntartója, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány felfüggeszti az egyetemen folyó oktatást. Eddig oktatási tevékenység az SZFE-n semmilyen formában nem végezhető. Közölték azt is, hogy az egyetem épületei 2020. november 9-től 2021. február 1-jéig „oktatási tevékenység és kollégiumi lakhatás tekintetében” zárva tartanak. A hallgatók erre reagálva kijelentették, hogy Szarka Gábor a levéllel fenyegetőzik, hétfőn ugyanúgy megy tovább az oktatás, mint előtte. Elmondták azt is, hogy egyeztettek jogászokkal, akik megnyugtatták őket azzal, hogy Szarka Gábornak nincs joga beszüntetni az oktatást.

(Forrás: Népszava)

Az SZFE vezetése beszüntette az oktatást az egyetemen

Hétfőtől felfüggeszti az oktatást az SZFE-n az új vezetőség az őszi félévre. Az épületek februárig zárva lesznek, a kollégiumokat is bezárják. A levélben azzal indokolják a bezárást, hogy már több, mint egy hónapja nem tudnak bejutni az egyetem épületeibe, így döntéseket is csak korlátozottan tudnak hozni, és nem tudják ellenőrizni az oktatást, az egyetem működését. Kitértek arra is, hogy döntés a hallgatók jogviszonyának fennállását nem érinti, nem jelent szüneteltetést vagy megszűnést. Nem érinti továbbá a hallgatói munkaszerződéseket és a Diákhitel-szerződéseket és a hallgatók szociális és tanulmányi ösztöndíjait a vonatkozó szabályok keretei között utalják ki.

(Forrás: eduline)

A Debreceni Egyetem több kara digitális oktatásra áll át

Egyelőre nem tudni, hogy az egyetem egészét érinti-e a változás, valamint azt sem, hogy mi történik a kollégiumokkal a szemeszter végéig. A ZH-kat azért még személyesen íratják meg a bölcsészhallgatókkal. FRISSÍTÉS! Cikkünk megjelenése után került fel a hír a Debreceni Egyetem honlapjára: november 9-től a teljes egyetemet hibrid oktatásra állítják át.

(Forrás: Debreciner)

Kőbe van vésve, hogy a menza csak egészségtelen lehet?

A hazai közétkeztetés igen kevés pénzből gazdálkodik, ám a szakértők szerint ennek nem kellene megakadályoznia azt, hogy egészségesebb, akár bioélelmiszereket használjanak fel az ételek elkészítésénél. Ehhez elsősorban a beszerzési módokon kellene változtatni, de jó lenne átalakítani a fogyasztók ízlését is.

(Forrás: hvg.hu)

Hiánypótló online konferencia a digitális tanulásról

Igen fontos kezdeményezés, amit a TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló jelentett be a napokban: novemberben, ráadásul péntek 13-án egy „kisszabású” műhelykonferenciát szervez A digitális tanulás – buktatók és sikertörténetek címmel. Nagy előnye az eseménynek, hogy – bölcsen – online szerveződik, ezért egyrészt minden internetkapcsolattal rendelkező érdeklődő jelen lehet.

(Forrás: Nyelv és Tudomány)

COVID: JELENTSD NEKÜNK A MEGBETEGEDÉSEKET!

Az egyik leghasznosabb dolog, amit szintén megtehetsz, hogy bejelented nálunk, a PDSZ-nél a megbetegedések tényét. Ennek érdekében egy űrlapot hoztunk létre, ahol megteheted a bejelentésedet. Ezen meg kell adnod email-címedet, amit azonban bizalmasan kezelünk – csak az űrlapot kezelő és az adatokat feldolgozó néhány fő férhet hozzá. Amennyiben így is aggódsz, hogy kiderülhet a neved, úgy hozz létre egy ideiglenes email-címet, amit viszont tudsz rendszeresen ellenőrizni – ugyanis nem kizárt, hogy vissza fogunk kérdezni. Amennyiben nem tudunk veled kapcsolatba lépni, nem tudjuk felhasználni a bejelentésedben foglaltakat. Éppen ezért ne használj egyszer használatos, „eldobható” email-címet.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

ISMERD FEL, ÉS TEGYÉL ELLENE – GYERMEKBÁNTALMAZÁS ELLENI KAMPÁNYT INDÍTOTT AZ UNICEF MAGYARORSZÁG

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet: a gyermekek védelme a társadalom közös felelőssége. A világon egymilliárd gyermeket érint évente a szexuális, fizikai vagy pszichológiai erőszak és közülük 40 ezren válnak emberölés áldozatává. Magyarországon az elmúlt időszakban gyermekgyilkossági és szexuális kizsákmányolási bűnesetek irányították a közvélemény figyelmét erre a témára. A koronavírus járvány okozta bezártság, félelem, egzisztenciális bizonytalanság 2020-ban még veszélyesebbé tette a világot a gyerekek számára, a pandémia alatt becslések szerint akár 30%-kal is nőhetett a gyermekbántalmazási esetek száma.

(Forrás: UNICEF Magyarország)

\"Na, ez az asztal is kiesett\" – terjed a vírus a tanárok között, de a védelmük nem garantált

Bár a minisztérium szerint az iskolák esetében sikerült elkerülni, hogy fertőzési gócpontokká váljanak, ez nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy csökkentsék a tanárok veszélyeztetettségét. Miközben több koronavírusban elhunyt pedagógusról érkezett hír, a kormány nem mutat hajlandóságot, hogy nagyobb önállóságot adjon az iskoláknak arra, hogy szünettel, távoktatással vagy más tanrendet érintő módszerrel óvják meg saját pedagógusaikat.

(Forrás: hvg.hu)

A szülők anyagi támogatást és védelmet követelnek azoknak, akiknek gyerekükkel otthon kell maradniuk

A szülők és az iskolák közötti kommunikáció változó jellegű, sok szülő jelezte, hogy nem tud az iskolában jelenlévő fertőzésről (noha több száz gyerek között kellene lenniük fertőzötteknek), és közel egyharmaduk kifejezetten elégedetlen az iskola kommunikációjával. Szintén problémásnak találták, hogy a gyerekek számára alkalmazandó szabályok egymásnak is ellent mondanak, a karanténba zárt gyerekek távoktatását csak elenyésző arányban oldják meg az iskolák, és ahol távoktatásra kerülne sor, ott ez a válaszadók harmada szerint silány minőségben, 18 százalékuk szerint egyáltalán sehogy sem zajlik.

(Forrás: mérce)

Szlovénia meglépte: digitális oktatás az alsó tagozatosoknak, bezárnak az óvodák

Simona Kustec oktatási miniszter elmondta: a kormány döntése szerint a meghosszabbított őszi szünet után hétfőtől egy hétig mindenki számára online kezdődik az oktatás. Néhány kivétellel pedig az óvodák is zárva maradnak. Csak azoknak a gyerekeknek szerveznek felügyeletet, akiknek a szülei a rendőrségen, az egészségügyben vagy más létfontosságú szolgálatnál végeznek munkát.

(Forrás: Infostart)

El kell dönteni, merre is haladnak tovább

A tanulóknak december 4-ig kell jelentkezniük a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézménybe. A választást szerencsére megkönnyíti, hogy megyénkben sok jó középiskola várja a továbbtanuló általános iskolásokat. Fontos azonban, hogy a gyerekek és a szülők is tisztában legyenek a pályaválasztás előtt álló nebuló képességeivel, eredményeivel és persze vágyaival is.

(Forrás: Teol)

Járványtanból elégtelen: a szülők is kerülnék az iskolát

Egy édesapa nemrég a közösségi oldalán osztotta meg: keddtől nem engedi iskolába három gyermekét – egyikőjüknek tüdőbetegsége van. Az iskola igazgatójától felmentést is kaptak. A Klebelsberg Központ lapunknak azt írta, a járványhelyzetre tekintettel valóban van arra lehetőség, hogy a veszélyeztetett gyerekek igazgatói engedéllyel, a pedagógusokkal egyeztetve otthonról tanulhassanak. Arra a kérdésre, felmentést kaphatnak-e azok az egyébként egészséges tanulók is, akiknek krónikus beteg családtagjaik vannak, nem kaptunk választ. Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke viszont úgy látja, az említett ügyben bölcs döntést hozott az intézményvezető azzal, hogy mindhárom gyermeket felmentette.

(Forrás: Népszava)

PDSZ: az összeomlás szélére került az oktatás

A szakszervezet szerint az intézményekben már ellenőrizhetetlenül terjed a járvány. A szakszervezet hét pontban többek között azt kérte a kormánytól korábban, hogy ahol a településen megjelent a koronavírus-fertőzés, az általános iskola felső tagozatán és a középiskolákban rendeljenek el digitális munkarendet, biztosítsák a rendszeres tesztelést és hozzák nyilvánosságra, hogy melyik iskolában hány fertőzött van. Ezen felül kiscsoportos órákat javasolnak és szigorúbban vennék azt is, hogy azok a gyermekek, akikkel egy háztartásban lakó karanténba kerültek, ne járhassanak iskolába, amíg a fertőzést továbbadhatják.

(Forrás: eduline)

Karácsony: Ingyenteszt lesz a budapesti pedagógusoknak

A főpolgármester szerint hibás lépés, hogy nem bővíti a tesztkapacitást a kormány. Ezért főváros nem vár tovább: átvállalva az állami feladatokat, intenzív tesztelésbe kezd. A főváros 100 ezer antigéntesztet rendel meg, ami megbízható és gyors, időben kiszűrhetik vele a fertőzötteket. A tesztek felét a saját szociális intézményekben dolgozóknak szánják, a másik 50 ezer tesztet pedig szétosztják a kerületi önkormányzatok között a kerületi iskolák pedagógusainak önkéntes alapú szűrésére. Mivel ez a tesztprogram több százmillió forintba kerül, a főváros egy adományvonalat is indít, hogy a budapesti lakosok támogathassák azt.

(Forrás: telex)

Járványkezelés az iskolákban: aggódnak a szülők, változtatni kell

Összességében a szülők szerint változtatni kell a járványügyi intézkedéseken ahhoz, hogy a jelzett számos problémát kezelni lehessen. A szülők által szövegesen is jelzett problémák közül kiemelkedik a nem megfelelő kommunikáció a szülő és az iskola között, a távoktatás gyenge minősége és a járványügyi szabályok be nem tartása. A szülők számos megoldási javaslatot is felvetettek, melyeket összesítve és csoportosítva teszünk közzé. Kérjük a kormányzatot, hogy adjanak részletes és érdemi tájékoztatást a járvány terjedéséről, különös tekintettel a járvány iskolai terjedésére, iskolánkénti felbontásban is. Szükséges, hogy az iskolai járványhelyzet alakulását tudományos alaposságú reprezentatív mérésekkel határozzák meg.

(Forrás: Szülői Hang)

„Csak vigyázzunk a gyerekekre, és ha belehalunk a járványba, azt is csendben tegyük”

Miután korábban több cikken keresztül bemutattuk, milyen kaotikus állapotokat okoz a koronavírus megjelenése a magyarországi iskolákban, felkerestünk olyan pedagógusokat, akik maguk is átestek a fertőzésen, és arra kértük őket, mondják el, milyen tapasztalatokat szereztek intézményükben a kontaktkutatás és a tesztelés terén, illetve hogyan élték meg a betegséget.

(Forrás: 24.hu)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
SZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak