Sajtófigyelő | OFOE

Totyik Tamás: Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért

A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntartói az önkormányzatok, szakképzési intézmények fenntartói az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az általános iskolák, gimnáziumok fenntartóinak jelentős része az EMMI irányítása alá tartoznak) után mindenki azt gondolta, hogy a közoktatás átalakítása lezárult. Egyetlen problémás terület marad, a pedagógusok utánpótlásának biztosítása.

(Forrás: mérce)

A harzbergi demokratikus iskola. Benedikt Hageneder írása

gy csoport tanítóképzős diák a bécsi egyházi tanárképző főiskolán (Kirchliche Pädagogische Hochschule – KPH – Wien/Krems) úgy döntött, hogy nem elégszik meg a főiskola nyújtotta gyakorló iskolai lehetőségekkel, hanem maguk keresték meg azokat az iskolákat a német nyelvterületen, amelyek őket érdekelték. Ha sikerült a kapcsolatfelvétel a választott iskolák némelyikével, akkor az iskolaév vagy a nyári szünetük egy részében útnak indultak és felkeresték ezeket az iskolákat (hasonlóképp született David Gribble: Real Educationc. kötete). Tapasztalataikat leírták és a főiskolán el is mesélték élményeiket a többi főiskolásnak és az érdeklődő tanároknak és vendégeknek. Egy ilyen bemutatón ismerkedtem meg velük, és elhatároztam, hogy meghívom őket a Demokratikus Nevelésért Egyesület következő konferenciájára 2020 tavaszára. Sajnos a járvány miatt a meghívás (és a konferencia) kútba esett. Ehelyett most szeretnék egy fordítást közreadni arról, hogy mit tapasztaltak kedvenc iskolámban a harzbergi Bildungsschuléban.

(Forrás: tani-tani online)

Kilenc órai iskolakezdést és tanári béremelést - 12 pontos oktatási tervet fogalmazott az ADOM

Az ADOM Diákmozgalom utcai és online aláírásgyűjtésbe kezdett az általuk megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett. A diákszervezet azt szeretné, ha a javaslataikat a jövő évi országgyűlési választásokon induló összes (jelentősebb támogatottsággal bíró) jelölt közös oktatási minimumként fogadja el és írja alá.

(Forrás: eduline)

„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk

Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Polyák-Pásztor Diána esetében is, aki hol a pszichológiából, hol a Marvel-filmekből merítkezve, egyéni módszerekkel adja át tudását. Ehhez hozzátartozik, hogy partnerként kezeli a diákokat, miközben arra inspirálja őket, hogy bármilyen témában merjék a véleményüket vállalni. Emellett komoly hangsúlyt fektet arra is, hogy örömüket leljék a tanulásban.

(Forrás: dívány.hu)

Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is

Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet. Ha a tanuló kérdez tőle valamit, ami esetleg nem a törzsanyag része, nem mondhatja, hogy nem tudom, de ebből úgysem fogsz érettségizni” – magyarázza például Rónay Zoltán az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatási dékánhelyettese. Ő abban bízik, hogy nem ebben a formában valósul meg a változtatás. „Jogszabály még nem jelent meg róla, és olyan egyeztetett anyagot sem láttam, ami mindezt kőbe vésné” – mondja bizakodva.

(Forrás: hvg.hu)

A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket

A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádéznak, gyerekeket vezényelnek ki egy-egy eseményre, hogy aztán ott videókat készítsenek, fotózkodjanak velük. Egyszer még magát Orbán Viktort is megbüntette ezért a Nemzeti Választási Bizottság, amin később a miniszterelnök jót humorizált. Valami ilyesmi történik most is, csak a politikai pedofíliának nevezett jelenség országos méretet fog ölteni: a gyermekek védelméhez kapcsolódó, jóhiszemű reflexekre bazírozva tekerik majd egyre feljebb a szexuális kisebbségek elleni gyűlöletkeltést, ami persze részben a közelmúltban elfogadott homofób propagandatörvény esetében is megtörtént már.

(Forrás: mérce)

A pszichológusokat félelemben tartja az LMBTQ-lobbi

Netflix, Instagram, TikTok és Facebook – csak néhány azok közül a felületek közül, amelyek kontrollálatlan használata drasztikus hatással lehet a fiatalok szexuális fejlődésére. Az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja megtörte a csendet azokban a témákban, amelyekről a szakma többsége idáig hallgatott vagy zömükben egyoldalú, ideológiailag behatárolt álláspontokat közvetített. Kétrészes cikksorozatban számolunk be arról, melyek a különböző médiatartalmak által okozott legnagyobb veszélyek, és miként lehet a fiatalokat a káros hatásoktól védve az önálló mérlegelés, a média felelős használata felé terelni.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Egyre nagyobb a fejetlenség a diákok oltása körül, máris visszavonták az iskolai igényfelmérést

Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint az eredeti tervek teljesen életszerűtlenek voltak, szinte teljesen kivitelezhetetlen lett volna a nyári szünet közepén bekérni több száz diák adatait egy-egy iskolában. Azt továbbra sem tartja jó ötletnek, hogy épp augusztus utolsó két napjára tervezik a diákok oltását, 31-én ugyanis a legtöbb intézményben tanévnyitó ünnepségeket is tartanak. Fájlalta, hogy a kormányzat nem egyeztetett erről az NPK-val. Az iskoláknak kiküldött újabb levélből nem derül ki, hogy az augusztus végi oltási dátum is módosul-e, vagy csak az iskolai igényfelméréseket tették át egy későbbi időpontra. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, a Nemzeti Népegészségügyi Központnál, a Pest Megyei Kormányhivatalnál, válaszokat egyelőre sehonnan sem kaptunk.

(Forrás: Népszava)

A nyári szünet alatt, az iskolaigazgatóknak kell megszervezniük a 12–18 éves diákok oltását

Az oltási kampány több százezer tanulót érinthet még úgy is, hogy májustól már egyszer volt lehetőségük a 16–18 éves középiskolásoknak az oltás igénylésére. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az érintett korosztály száma összesen 688,5 ezer fő. Közülük a 12–15 évesek – akik eddig még nem kaphattak oltást – 399,7 ezren vannak a napilap szerint. Az intézményvezetőknek kiküldött levélről a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás azt mondta: sajnálatos, hogy az intézményvezetők, osztályfőnökök ismét a nyári szabadságuk alatt kaptak plusz munkát, ráadásul az oltás megszervezésével kapcsolatos feladatokat szűkös határidővel kell teljesíteniük.

(Forrás: hvg.hu)

LETOLT GATYÁVAL A NEGYEDIK IPARI FORRADALOMBAN: TÖBB SZÁZEZER DIGITÁLISAN FELKÉSZÜLT MUNKAVÁLLALÓ HIÁNYZIK MAGYARORSZÁGRÓL

Both Vilmos, aki az IVSZ-nél a GINOP-3.1.1 (Programozd a jövőd) projekt szakmai vezetője is, drámainak nevezte a digitalizáció helyzetét az oktatásban. 5 éve létezik a Digitális Oktatási Stratégia, de a benne foglalt, kormányhatározattal is megerősített intézkedések jó része nem valósult meg, vagy csak a felszínt karcolgatja. A szakpolitikai döntéshozók leginkább nagy tételű eszközbeszerzéssel (okos táblák, laptopok) oldják meg az oktatás digitalizációját, az egyes beavatkozások nem állnak össze egységes programmá, nem terjednek ki a digitális pedagógiai megoldások elterjesztésére, nem ösztönzik az oktatástechnológiai innovációt, a versengő digitális tananyagfejlesztést és a többit.

(Forrás: Qubit)

Újabb világversenyen szereztek érmeket a magyar diákok, biológiából és matekból is remekeltek

A Nemzetközi Matematikai Diákolimpián (IMO) a magyar csapatból Várkonyi Zsombor ezüstérmet, Füredi Erik, Kovács Tamás, Szabó György Kornél, Fleiner Zsigmond és Velich Zoé Nóra pedig bronzérmet szereztek. A szintén online tartott lisszaboni Nemzetközi Biológiai Diákolimpián a magyar csapat közös, egyhetes online felkészítés után szerzett helyezéseket. A magyar diákok négy ezüstéremet is szereztek - Kóta Kata, Nguyen Bich Diep, Szabó Márton és Szekér Máté Márk is éremmel \"térhetett haza\".

(Forrás: eduline)

Alfa-generáció: kik ők és mit akarnak?

Még csak most lettek tizenévesek, de a cégek és a szolgáltatók már most árgus szemekkel figyelik őket. Ők az alfa, más néven Ipad-generáció, akik mire nagykorúak lesznek, már máshogy fognak kommunikálni, vezetni, bankolni, lakni és utazni, mint mi. De hogyan? A generáció és az iPad összekötése nem véletlen: a mostani nemzedékek közti időbeli eltérés ugyanis rohamosan csökken, épp a technológia gyors fejlődésének köszönhetően. Erre talán a már említett Y generáció a legjobb példa, hiszen nem nehéz megérteni, mennyire különböző életet élt egy nyolcvanas években született ember, mint az, aki a kilencvenes évek második felében született. A Z generáció ehhez képest már „csak” tíz évet kapott a generációkutatóktól, de érdemes megnézni bármelyik, az ezredforduló környékén készült kortárs film vagy sorozat epizódjait, és máris látni fogjuk, hogy az azóta eltelt időben mennyit változott a körülöttünk lévő világ.

(Forrás: eduline)

Ülni kell az iskolában? Öcsém, Tökölön is ülni kell! (videó)

Hogyan kell fejlesztőprogramot indítani cigány gyerekeknek egy roma szegregátumban? Milyen kilátásai vannak egy itt felnövő gyereknek? Mit tud tenni egy alapítvány, ha nemcsak a szegénység, hanem sokszor a szülők is nehezítik a munkájukat? Hogy néz ki egy napja a programfelelősnek, Béres Tibornak, aki helyiként nem akarta tovább nézni, ahogy egyre jobban szétesik ez a városrész?Videóriport Durandából, Gyöngyös elhíresült cigánysorából.

(Forrás: telex)

Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna

Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszegési eljárást. A Pegasus-ügy nem került szóba a kormányülésen, mert „nem fajsúlyos kérdés. Újabb 23 esetben mutatták ki Magyarországon a delta variánst. Élőben tudósítottunk a Kormányinfóról.

(Forrás: hvg.hu)

A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből

A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest megyében sem, ahol több, mint 350 tanárt keresnek, emellett 150 tanítói állás is betöltésre vár. Nem meglepő, hogy a legtöbb borsodi intézmény is tanárhiánnyal küzd, az már sokkal inkább, hogy a gazdaságilag erősebb megyék közül Győr-Moson-Sopronban és Fejérben is kiugróan magas a betöltetlen álláshelyek száma: csaknem hatszor annyi pedagógust keresnek, mint Békésben. Az egyes szakok közül a matematika számít leginkább keresettnek, országosan hivatalosan 472 álláshely vár betöltésre – a legtöbb Pest megyében, Borsodban, Fejérben és Komárom-Esztergomban –, a második helyen az angol nyelv áll 253 állásajánlattal –, éppen csak megelőzve – 225 – a testnevelést. A természettudományi tárgyakat oktatókat mindenhol keresik, fizikatanári állást 209, kémiát 143, biológiát 119, földrajzot 107 helyen alkalmaznának azonnal.

(Forrás: Népszava)

Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl

Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínűleg ez önmagában nem jelent semmit, hiszen összehasonlítani egy év eredménye alapján a digitális oktatást a jelenlétivel nem lehet. Tanulni viszont igazából a másik embertől lehet, nemcsak a matekpéldát, nemcsak a történelmi összefüggést tanulja a tanuló, amit egyébként a könyvből is lehet, hanem a jelenléttel nagyon sok minden egyebet is. Az iskola egy nagyon fontos szocializációs hely, ahol a diákok egymástól is tanulnak, ahol éppen a tanár és a diák, illetve a diákok kölcsönös interakciója az, amiből tanulhatnak hosszú éveken keresztül. Nyilván mérésekkel ezt most lehetetlen igazolni, mégis azt gondolom, hogy a digitális oktatás, még ha többet is dolgozunk, akkor sem tud hatékonyabb lenni a jelenlétinél.

(Forrás: Infostart)

Covid-örökség: hogyan tovább, felsőoktatás?

Mindenki máshogy könyvelte el tapasztalatait, a hallgatók Facebook csoportokban és memeoldalakon adtak hangot véleményüknek. A felsőoktatási intézmények belső üléseken vitatták meg a szükséges lépéseket. Oldalunkon két interjút is megtalálhattok a témában.Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős államtitkár foglalta össze a rendkívüli helyzet konklúzióit, valamint, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke pedig a hallgatói érdekek mentén fejtette ki véleményét. Egyébként a HÖOK két kérdőív, és több mint 27 000 kitöltő alapján „Távoktatás jelentés” címszóval tanulmányt készített az ország oktatási rendszerének változásáról. Most megpróbáljuk összeszedni, miket fogunk majd mesélni unokáinknak a távoktatásról.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Még egy szám, ami befolyásolja a ponthatárokat: minden, amit a kapacitásról tudni kell

ha a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek egy képzésre, akkor a jelentkezők között rangsorolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályi minimumpontnál - alap- és osztatlan esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésnél 240 pontnál, mesterképzésen pedig 50 pontnál - magasabb lesz a ponthatár. Ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz a ponthatár, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető.

(Forrás: Eduline)

Okafogyott kérdésekkel rakta tele a kormány a “gyermekvédelmi” népszavazást

Anépszavazás inkább a jelenleg is zajló nemzeti konzultáció hangulatára hasonlít: értelme nem sok van, politikai haszna – a kormány várakozásai szerint legalábbis – annál több. Az, hogy a kormány és a Fidesz a közbeszédet is tematizáló “válaszlépésként”, politikai akcióként kívánja használni a népszavazást a melegellenessé formált pedofiltörvény miatti brüsszeli kritikákkal szemben, mi sem bizonyítja jobban, hogy a hvg.hu-hoz eljutott információk szerint a kormánypártok környékén már július elején-közepén szóba került egy közelgő, “gyermekvédelmi” népszavazás lehetősége. Már az elnevezés – gyermekvédelmi népszavazás – is politikailag jól megkomponált, hiszen bárki, aki támadja, kritizálja a referendumot, arra rásüthető, hogy a gyermekvédelem ellensége. Márpedig, mint azt alább összeszedtük, a népszavazás kérdései jogi szempontból vagy értelmezhetetlenek, vagy törvényességi, jogértelmezési aggályokat vetnek fel.

(Forrás: hvg.hu)

Orbán “gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez

Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”- kezdte videós bejelentését a miniszterelnök, a kormány homofób törvénye miatt széleskörű nemzetközi felháborodást értelmezve. “A magyar törvények nem engedik a szexuális propagandát az óvodákban, az iskolákban, a televíziókban és a reklámokban “ - folytatta a miniszterelnök. Egyetlen példát sem mondott azonban arra, hogy bárki valaha konkrét “szexuális propagandát” folytatott volna bármilyen hazai oktatási intézményben. Korábban Gulyás Gergely többszöri kérdésre sem tudott sem példát mondani, sőt azt sem tudta elmagyarázni, mit jelent egyáltalán a homofób törvényben szereplő, homoszexualitás népszerűsítése fogalom.

(Forrás: 444.hu)

Hiába tiltakoznak a szülők és a tantestület, leváltanák az igazgatót a csepeli kéttannyelvű iskolában

Petíció indult a Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Általános Iskolában a jelenlegi vezető mellett. A minisztérium \"jobb jelöltre\" vár. A minisztérium indoklás nélkül elutastotta a csepeli Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Általános Iskola igazgatónőjének újabb öt évre szóló intézményvezetői pályázatát. Az iskola tanárait, diákjait és a szülői közösséget is váratlanul érte a hír. A magyar-német tanítási nyelvű iskola szülői munkaközössége ezért petíciót indított, amelyben azt kérték a döntéshozóktól, hogy újabb öt évre a jelenlegi igazgatónőt nevezzék ki intézményvezetőnek. A petíciót néhány nap alatt mintegy hatszázan írták alá, amit elküldtek Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternek, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és a Dél-Pesti Tankerületi Központ igazgatójának, Tóth Jánosnak.

(Forrás: hvg.hu)

Javult a tanár-diák arány, több figyelem jut a gyerekekre

Kedvezően változtak az oktatási mutatók a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az elmúlt tanév adatai szerint az óvodákban és az általános iskolákban egyre kevesebb gyerek jut egy tanárra, többen tanulnak a felsőoktatásban és a doktori képzésekben, a külföldi hallgatók száma pedig megduplázódott.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Maruzsa Zoltán: az eredmények is azt mutatják, nehéz, de sikeres tanévet zártunk

Ilyen robusztus fejlődést a digitális kompetenciák terén egyetlen tanügyi reform sem tudott volna hozni, már csak azért sem, mert ehhez tényleg minden tanulóra és minden pedagógusra szükségszerűen ki kellett hogy terjedjen. Rendszerszinten mindenkinek át kellett állnia erre az új munkarendre, mindenkinek meg kellett tanulnia a szoftvereknek a használatát, úgyhogy hihetetlen erőforrás az, ami most felhalmozódott minden kollégánál, a gyerekeknél is, amit biztos vagyok benne, hogy a következő években, évtizedekben nemcsak az iskolában, hanem a munkaerőpiacon is hasznosítani tudnak majd. Nekünk is oda kell majd arra figyelni, hogy mik azok a programelemek, amiket érdemes változtatni. Ott van, mondjuk, a kórházpedagógia területe, hogy mi van azokkal a tartósan beteg gyerekekkel, akik néhány hónapra kiesnek a jelenléti oktatásból. Ebben óriási potenciál van, és abszolút meg tudjuk haladni azt a módszert, amikor valamelyik osztálytárs, barát viszi el a leckét és mondja el, hogy mi a tanulnivaló. De megfontolandó az is, hogy az érettségi előtti időszakban a végzősöknél például egy ilyen digitális felkészülési időszakot érdemes-e beiktatni. Nem innoválunk a járvány kellős közepén, de gyűjtjük szépen annak a listáját, amit a járvány egyértelmű lecsengetésével be tudunk majd építeni a magyar köznevelés rendszerébe.

(Forrás: Infostart)

Pedofília és homoszexualitás

Mások, többen azon méltatlankodtak, hogy miért szerepel a homo- és transzszexualitás iskolai normalizálásának a tiltása egy törvényben a pedofíliával. Hiszen, úgymond, „a másság attól nem fog eltűnni”, ha nem beszélnek róla. Nos, miután már biztosan tudjuk kutatási eredmény alapján, hogy a homoszexualitás nem genetikusan determinált, nem természetes állapot (Ganna, 2019), abban is biztosak lehetünk, hogy pszichés és kulturális hatások révén alakul ki az életút folyamán, jellemzően még felnőttkor előtt. Például amiatt is, hogy normálisnak állítják be? Kísérletezzünk e téren a gyerekeinkkel, vagy jobb, ha a törvényhozás betiltja az ilyen emberkísérleteket?

(Forrás: Magyar Nemzet)

L. Ritók Nóra: A kirekesztés elleni küzdelem dilemmái

A kirekesztés ugyanis társadalmi attitűddé vált, és ebben nagyon sokan a saját köreikben keresnek célcsoportot, no meg ott az állami figyelemirányítás, amiben a döntéshozók érdeke szerint kerül össztűz alá egy-egy csoport, vagy személy. És, ami ebben a legszomorúbb, hogy a biztonság, a boldogulás, a hatalomhoz, vagy a forrásokhoz való hozzájutás gondosan kiépített rendszere abba az irányba tereli az embereket, ami a központi elvárás. Ebben a megfelelésben olyan ellentmondások is megférnek egymás mellett, mikor egy anya, akinek meleg a fia, a nyilvánosság előtt vázolja, micsoda veszélyt jelentenek az emberiségre az eltérő nemi identitásúak.

(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)

A törvényerejű homofóbia hatásai az oktatásban Négy fal közé zárni

De hiába igazolta már több tucat kutatás, hogy mennyire fontos volna az LMBTQ-inkluzív szexedukáció az iskolában, Amerikában is találkozni elavult, heteronormatív gyakorlatokkal. Darla Linville oktatáskutató 2011-es tanulmányában megemlíti, hogy egy iskolai szexedukációs anyagban úgy fogalmaztak a melegek közötti anális szexről, hogy ennek során „bizonyos testnyílásokat olyasmire használnak, amire nem kellene”. Linville szerint az LMBTQ-téma gyakran csak akkor jelenik meg ezeken az alkalmakon, amikor a HIV-vírus veszélyeire igyekeznek felhívni a figyelmet – akkor is úgy, mintha az AIDS kizárólag a meleg férfiak betegsége lenne. Ő is megállapítja, hogy a kirekesztő felvilágosításnak súlyos következményei lehetnek az LMBTQ-fiatalokra nézve: nagyobb eséllyel válnak szexuális erőszak áldozatává, vagy kapnak el nemi úton terjedő betegségeket, ráadásul utóbbi esetben az információhiány miatt gyakran nem tudják hatékonyan kezelni ezeket. A kutató szerint a diákoknak nagyon is volna igényük a színvonalas szexedukációra, hiszen ahogy vizsgálataiból kiderült, bár a legtöbb kamasz könnyedén jut információhoz az interneten keresztül, saját bevallásuk szerint is nehezen tudják kiszűrni a valóban hiteles forrásokat.

(Forrás: Magyar Narancs)

Mit kell ezen érteni? Tanuld meg…Mit gondolna erről Pólya György tanár úr? Németh Anna írása

Nézzünk bele a reklámozott ingyenes és fizetős, a matematika tanulását segítő tananyagokba is, ne csak a tankönyvekbe. Már a harmadik-negyedik kisfilmnél vagy animációnál feltűnik, hogy valójában csak a tankönyvet olvassa fel valaki, jobb esetben egy-egy érdekes hétköznapi példát hallunk, vagy akár jópofa animációt is: ám a rendszer minden esetben ugyanaz: a lecke címében szereplő fogalom vagy tétel értelmezése, jelentésének bemutatása (ötletesebb tananyagban humorral, hétköznapi jelenségeken keresztül), végül pedig az erre vonatkozó mintapéldák megoldásainak magyarázata. Ez a matematika pontos, igényes, egzakt rendszerét mutatja, azt a rendszert, amely lehetővé teszi azt a sok-sok csodát, amelyet matematikai ismereteink nélkül most nem használhatnánk.

(Forrás: tani-tani online)

\"Annyit se keres egy kezdő tanár, mint a fagyis a strandon\"

A sztrájktörvényből adódnak kötelezettségek, a még elégséges szolgáltatásokról szóló egyeztetéseknek el kell kezdődniük. Mindig ezzel van a legnagyobb baj, meg a beszűkített lehetőségekkel, amelyeket a törvény megenged a szakszervezeteknek. De az első lépés, hogy megnézzük, mire hajlandók az oktatásban dolgozók. Elindítottunk egy felmérést, jelenleg négyezer körüli a válaszadók száma, a végső eredményeket augusztus végén fogjuk értékelni és eldöntjük, hogyan tovább. A felkészülés a sztrájkra nem két perc, de mindent előkészítettünk, ha a kollégák azt mondják, ezt várják el tőlünk, a folyamatot abban pillanatban el tudjuk indítani.

(Forrás: Népszava)

Lakner Zoltán: A leszakadás és a szétszakadás biztos receptje

Mióta világ a világ, az oktatási reformhoz értő szakemberek arról írnak, hogy az átalakítást a képzéssel kell kezdeni: olyan pedagógusokat kellene a pályára engedni, jó fizetéssel, akik eligazodnak a digitális világban, készségszinten használják az internetet, stabil a nyelvtudásuk, nyitottak és alkalmasak a saját tudásuk folyamatos fejlesztésére, együttműködésre és feladatmegoldásra tanítják a gyerekeket, s tudnak mit kezdeni a speciális nevelési helyzetekkel. A pedagógusképzés e szellemben történő átalakítása hosszú idő alatt, de biztosan jelentősen javítaná az oktatás minőségét, és a jó minőségű oktatás általános elérhetőségét.

(Forrás: szeged.hu)

A tanároknál már kilencven százalék feletti az átoltottság

A pedagógusok döntő többsége már védett a koronavírussal szemben, ezt a napokban Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is megerősítette lapunknak. Mint mondta, a pedagógusok átoltottsága már kilencven százalék feletti, ennek megfelelően a szaktárca optimistán várja a szeptemberi tanévkezdést. Mivel a tömeges oltásnak köszönhetően egész tantestületek megfertőződésétől nem kell tartani, a minisztérium arra készül, hogy ősszel jelenléti oktatással indulhat a tanév. Mint emlékezetes, a pedagógusok körében már a kezdetektől nagy volt az oltási hajlandóság. Amikor az első vakcinák elérhetővé váltak az országban, a tanári szakszervezetek azonnal kérték, hogy vegyék előre őket az oltási rendben.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nemcsak Jókait és Az arany embert, de az egész irodalomoktatást át kell gondolnunk

Nagyon komoly ellentétek feszülnek ugyanis az irodalomoktatásban már évek óta, viszont mindez már nem üti meg tartósan az ingerküszöböt. Még egy váltás a NAT-ban? A szakmabeliek és érdeklődök már meg sem nyitják a cikket, fel sem háborodnak, legyintünk, pedig nem szabadna. Miközben az interneten Tóth Krisztina kihúzatná a kötelezők közül Az arany embert (és ez ritkán látott élénkséget vált ki az internetes nyilvánosságban), épp megint átalakították a magyar érettségit, a sikeres teljesítéshez egyre több lexikális tudás, és egyre kevesebb valódi készség, olvasási gyakorlat szükséges. Hogy miért? Mert a mostani NAT olyan mennyiségű bemagolandó anyagot ír elő valamiféle erősen megkésett pozitivista felfogásból kiindulva (tünetszerű: Takaró Mihály, a mostani NAT egyik fő alakítója rendszeresen a 20 század elején tevékenykedő Horváth János nevű irodalomtörténészre hivatkozik), hogy egész egyszerűen olvasni, értelmezni tanítani nem marad idő az órákon, és végül ehhez kellett igazítani a kimenetet is.

(Forrás: mérce)

Gyerekestül fertőtlenítené az óvodákat az Emmi

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Fábián Katalin is azt mondta a Népszavának, több kollégájától hallotta, hogy magasabbak a nyári csoportlétszámok, mint a korábbi években, mert a szülőknek elfogyott a szabadságuk. Úgy véli, az ügyeletet még meg tudják szervezni az intézmények, de azt nem tartja valószínűnek, hogy az iskolára felkészítő, év közben elmaradt foglalkozásokat maradéktalanul bepótolják. Ebből pedig nagy gondok lehetnek, különösen az új iskolaérettségi törvény miatt, ami hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást.

(Forrás: Népszava)

A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER HEGYMENETBEN FUTOTT NEKI A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSNAK, ÉS MEG IS LÁTSZOTT AZ EREDMÉNYE

Galambos Attila, tanulásszervező, az Újpedagógia program alapítója és trénere, a Qubit állandó szerzője szerint a digitális átállás és az azon alapuló oktatás valójában azt jelentené, hogy „digitális eszközök segítségével képesek vagyunk korábban nem vagy csak sokkal körülményesebben megoldható feladatokat elvégezni, problémákat megoldani, illetve a korábban nem létező tudást működtetni”. Ehhez azonban szükség van a digitális írástudásra, ami jóval több annál minthogy egy gyerek vagy egy felnőtt képes elnavigálni a számítógépen vagy a különféle okoskészülékeken. A járvány azzal szembesített mindenkit, hogy Magyarországon a gyerekek, a tanárok és a szülők digitális kompetenciái is alacsony szintűek. Galambos szerint a magyar társadalom korábban nem volt arra kondicionálva, hogy a digitális eszközökkel problémákat oldjunk meg.

(Forrás: Qubit)

Varga Judit üzent Brüsszelnek: \"Az Unió ne akarjon beleszólni abba, hogyan nevelik a magyar szülők a gyermekeiket!\"

\"Beszéljenek helyettünk a tények: Ursula Von der Leyen még júniusban informálisan időpontot kért, hogy Magyarországra látogathasson júliusban az RRF-megállapodást aláírni a kormánnyal, hiszen konstruktívan haladtak előre a szakmai egyeztetéseink a helyreállítási csomagról. Már megvolt az időpont is, de időközben az Országgyűlés döntött gyermekvédelmi törvényről\" - írta szerda délutáni Facebook-bejegyzésében az igazságügyminiszter. Varga Judit szerint ezt követően erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra az uniós intézmények, hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba.

(Forrás: Népszava)

\"A pedagógustársadalom a végét járja, csak egy szikra kell\"

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, a kormány visszaél a tanárok hivatástudatával, türelmével, miközben a nyugdíjas tanárok száma rohamosan emelkedik, a pályakezdők bére pedig pótlékkal együtt nem éri el a garantált bérminimumot, holott a munkaterhek egész Európában nálunk a legnagyobbak. Nemrég a Népszava írt arról, hogy az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazítják a tanárképzést, a pedagógusok egyetemi felkészítéséből pedig törlik a \"felesleges\" tartalmakat. Ezzel kapcsolatban Szabó Zsuzsa az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hangsúlyozta: egy pedagógus akkor tud tanítani, ha biztonságban van, és sokkal több a tudása, mint a diákoknak. Ha egy pedagógus csak annyit tud, amennyit meg kell neki tanítani, akkor az \"rég rossz\", mert nem lesznek gyerekek, akik ezek után tovább tanulnak.

Pilz Olivér: Ha ma elkezdenénk, akkor is évtizedekig tartana a magyar oktatás helyreállítása

A címben leírt mondattól minden józanul gondolkodó magyar embernek végig kell, hogy fusson a hátán a hideg. Annál is inkább, mert Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, maga is gyakorló oktató, matematika, fizika és biológia szakos gimnáziumi tanár, és azt mondja, a mai magyar oktatás a szakadék szélén táncol. Egyre több gyerek esik ki az oktatási rendszerből, egyre több pedagógus megy nyugdíjba, nagyon sokan hagyják ott a pályát azért, mert nem képesek egy családot fenntartani a bérükből. A gyerekek tudásáról a különböző mérések azt mutatják, a mezőny legeslegvégén kullogunk. A kormány legújabb, a kultúrharcába ugyan beleillő, de a pedagógusképzést lebutító elképzelésével pedig minderre rátesz még egy lapáttal. Igazán hozzáértő pedagógusok nélkül azonban a kilábalás lehetősége is hosszú, hosszú évtizedekre elmarad. Nem lesz, akivel egyáltalán megoldható lenne egy jobb oktatási rendszer kialakítása.

(Forrás: hírklikk)

A SZEGREGÁLT OKTATÁS CSŐDJE (podcast)

A Szegénységről méltósággal sajtódíj fődíját idén kollégánk a Jelen alapító újságírója, Ónody-Molnár Dóra kapta írott sajtó kategóriában. Misi bácsi naplója című cikke azokról a csörögi roma fiatalokról szól, akik származásuk miatt nem kaptak megfelelő minőségű oktatást, amiért előbb bírósághoz fordultak, majd a nekik megítélt kártérítésből próbáltak megalapozni egy olyan életet, amiben a gyerekeiknek talán már könnyebb lesz. Jelen podcast.

(Forrás: Jelen)

Szijjártó: A gyermekvédelmi törvény nem mossa össze a pedofíliát és a homoszexualitást!

Hamis hír, hogy az egyes rendelkezései miatt sokak által bírált magyar gyermekvédelmi törvény összemosná a pedofíliát és a homoszexualitást – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott interjújában. Az Amanpour című műsorban kedd este Bianna Golodryga kérdezte a nagy visszhangot kiváltó törvényről a tárcavezetőt, aki leszögezte, annak egyik része szigorú következményeket ír elő a pedofília vonatkozásában, másik része pedig a kiskorúak szexuális orientációval kapcsolatos neveléséről szól.

(Forrás: Mandiner)

Még mindig nincs elég iskolaőr

Országszerte folyamatos továbbképzést biztosít a köznevelési és szakképzési intézményekbe kinevezett iskolaőrök számára az Országos Rendőr-főkapitányság. Az ORFK lapunk érdeklődésére közölte, pszichológusok vezetésével elsősorban kommunikációs és konfliktuskezelési tréningeket tartanak az iskolaőröknek, akikből még mindig nincs elég: az állomány feltöltöttsége 88 százalékos.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A sor végén kullog Magyarország: a huszonévesek alig harmadának van diplomája

2020-ban a magyar 25-34 évesek alig harmadának, pontosan 31 százalékának volt diplomája. Ennél a legalacsonyabb arányt csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak. Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Pedig az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.

(Forrás: eduline)

Hadházy: Vizsgálja a NAV a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EU-s projektjeit

„A NAV szerint fennáll a különösen nagyértékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a »Nemzeti Közszolgálati Egyetem« sok milliárdos EU-s projektjeinél” – adta hírül Hadházy Ákos országgyűlési képviselő közösségi oldalán. A politikus egy európai uniós vizsgálat eredményei nyomán tett feljelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél, „aki kénytelen volt továbbítani a NAV-hoz”. Az adóhatóság Hadházy által nyilvánosságra hozott levelében már úgy hivatkoznak az ügyre, mint amelynek kapcsán felvetődik a költségvetési csalás gyanúja. Az ügyet a dokumentum szerint a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztályához helyezték át.

(Forrás: hvg.hu)

Trencsényi László: vannak arra bizonyítékok, hogy az oktatás tudatos lefelé mozgatása folyik

Miközben a pedagógushiány miatt az egész magyar közoktatás működni már alig, leginkább csak vegetálni képes, a tanárképző egyetemek pedagógusképzésében is megkezdődött a lebutítás. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke azt mondja, nehéz eldönteni, hogy mi az, ami ebben egyszerűen csak trehányság, és mi az, ami tudatos lefelé mozgatása az oktatásnak. A bizonyítékok azonban inkább az utóbbit igazolják. És, hogy mi lesz, ha az oktatás a Fidesz „szárnyai alatt” marad? Ha a régi rend nem képes fennmaradni, akkor előbb-utóbb megszületik az az erő, amelyik az új rendet kiköveteli magának. A pedagógusszakma minden bizonnyal radikalizálódni fog. Vagy úgy elmérgesedik a szülők és az iskola kapcsolata, hogy emiatt lesz pánikhelyzet, amiből aztán mindenféle elkeseredett akció következhet, vagy kialakul a családok és a pedagógusok között az a szolidaritás, amelyik kikényszeríti a szükséges változtatásokat. Az ellenzéki pártok győzelme után az oktatás helyreállítása, a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaemelésével kezdődik. De az összefogás esélyegyenlősítő, szegregáció ellenes elképzeléseiben is egységes, azért felelősséget vállal.

(Forrás: hírklikk)

Magyarországon másképp történt

A magyar kormány belpolitikájában nem veszi figyelembe a tudományos álláspontot, és kitartóan azt a nézetet képviseli, hogy nálunk létrejönne egyfajta jelentős társadalmi kár, ha az azonos neműek házasodhatnának és örökbe fogadhatnának. Sőt, a kormány szerint már létezik is ilyen kár, méghozzá a gyermekeket éri, folyamatosan, csupán azáltal, hogy erről a természetes és egészséges jelenségről tudomást szereznek – például, hogy két nő vagy két férfi pontosan ugyanúgy tudja egymást szeretni, lélekben és testben is, mint egy nő és egy férfi, sőt, gyermekeket is ugyanolyan szeretetben és sikerrel tudnak együtt nevelni. Hogy e kár keletkezése vajon miféle, tudományosan megfigyelt, dokumentált és magyarázott folyamat eredménye, ki és mi hat benne kire és mire, hogyan észlelik, hogyan mérik, hogyan elemzik, milyen tudományos módszertannal, az nem derült ki, mert ilyen adatok nincsenek, ezeket a kormány nem mutatta be, még csak nem is beszél róla.

(Forrás: Drót.eu)

Félrevezető számokkal kampányol a gyerekek oltása ellen a Mi Hazánk

Hagyják békén a gyerekeinket!” – üzeni Orbán Viktornak a Mi Hazánk Mozgalom a hetek óta tartó kampányában. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a gyerekek védelmét célzó törvénybe ágyazott, melegellenességgel vádolt módosítások miatt emelt szót a párt, de valójában a 15 év alattiak koronavírus elleni oltásával van gondjuk. Azt állítják, hogy a gyerekekre háromszor veszélyesebb az oltás, mint a koronavírus, és ehhez amerikai adatokat is lobogtatnak.

(Forrás: telex)

„Ki az, aki ennyiért elvállalná önként?” – idén is 25 ezer forintos CBA-utalványt kapnak egy hétért a napközis Erzsébet-táborokban dolgozó tanárok

Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány és a Klebelsberg Központ (KK) 24.hu-nak küldött válaszaiból kiderül, hogy különbséget tesznek ottalvós és nem ottalvós táborok között: A Napközi Erzsébet-táborok hétfőtől péntekig, jellemzően 8-16 óráig tartanak. Az alapítvány úgy fogalmaz, hogy „ezekben elhivatott pedagógusok vesznek részt, ők szervezik ezeket az Erzsébet-táborokat, és a havi fizetésükön felül, pluszjuttatásként részesülnek egységesen a 25.000 Ft értékű CBA hidegétkezési utalványban adómentesen, minden tábori héten 2019 óta.” A vasárnaptól péntekig tartó ottalvós, balatoni Erzsébet-táborokban viszont „a pedagógusok szerződött önkéntesként vesznek részt, és a havi fizetésükön felül, pluszjuttatásként 25.000 Ft-ot kapnak kézhez adómentesen az iskolai szünetben”.

(Forrás: 444.hu)

Itt az idő megmutatni, mit is tudnak a tanárok és a diákok!

A szakszervezeteknek, a kollégáknak egymás között, sőt, nekünk diákoknak is bátorítanunk kell a pedagógusokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Mi, diákok sem szeretnénk, ha a mi gyerekeinket már nem tanítaná meg senki a kémia, biológia vagy a fizika fortélyaira, csak mert nem maradt tanár a pályán. Mi sem akarjuk, hogy egy pályakezdő tanárnak számolgatnia kelljen a pénzét hónap végéig az alacsony fizetése miatt. Azt üzenném minden tanárnak, fontos a munkájuk. Épp ezért kell minél több embernek kiállnia most, és azt mondani, elég volt! Nincs más út, csak a munkabeszüntetés, ebben pedig mi diákok is önök mögött, mögöttetek állunk. Kérem tehát a pedagógustársadalmat, lépjenek sztrájkba! A diáktársaimat pedig arra, hogy támogassuk tanárainkat ebben, hiszen egy hajóban evezünk, már a rendszerváltás óta, és ha ez a hajó megfeneklik, annak mi leszünk a legnagyobb vesztesei.

(Forrás: mérce)

A Meseország mindenkié szerkesztője nem érzi magát biztonságban, elhagyja Magyarországot

Nagy Boldizsárt telefonon értük el, elmondta, hogy igazából nem az új törvény miatt költöznek el partnerével, a döntés már régebb óta érik. Mostanára találtuk meg a házat, de már több mint egy éve terveztük. Persze politikai okok miatt elsősorban, mert nem érezzük magunkat biztonságban itthon. De szeretnénk tovább folytatni azt a munkát, amit itthon elkezdtünk és csinálunk, csak nem feltétlenül Magyarországról. Nem arról van szó, hogy meg vagyunk félemlítve, így elhúzunk és abbahagyjuk, csak szeretnénk fizikailag máshol lenni – mondta Nagy a 24.hu-nak, Párjával szeretett volna örökbe fogadni is, ám amikor ez lehetetlenné vált, nem érezték tovább értelmét a maradásnak.

(Forrás: 24.hu)

Hátrányos helyzetű gyerekek ismerkednek a komolyzenével

A ZeneVarázslat Mozgalom révén sok gyermek találkozhat közvetlen formában, nem a megszokott módon a klasszikus zenével. Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a mozgalom megálmodója jövő héten rászoruló gyermekeknek tart ZeneVarázslat művészeti tábort az Ökumenikus Segélyszervezettel közös szervezésben a Somogy megyei Kastélyosdombón. Várnagy Andreával beszélgettünk hivatásáról és a tábor programjáról, melynek célja, hogy megszerettesse a gyermekekkel a komolyzenét, elkalauzolja őket a hangok világába.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Minden negyedik hallgató lemorzsolódik, a legtöbb tanárt és tanítót mégsem itt \"veszíti el\" az oktatás

A fiatal tanárok egy részét nem az egyetemen, hanem a diplomaosztó után\"veszítik el\" az iskolák. Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke az Eduline-nak korábban azt mondta, évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában. „Már annak is örülünk, ha két év múlva a pályakezdők fele még iskolában, óvodában dolgozik. A saját diákjaim közül azok, akik tanárok lettek, már otthagyták a pályát”. Egyértelmű az összefüggés az alacsony fizetésekkel: a „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint: a nettó 150 ezer forint körüli fizetés Budapesten vagy egy megyeszékhelyen még albérletre sem elég,

(Forrás: eduline)

Kerényi Kata: A történelem nem egy tantárgy, hanem a mi történetünk

A diákjaink egy része már előre sóhajtozik és fintorog, ha tudja, hogy töriórája lesz aznap. Nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogyan lehetne közelebb hozni hozzájuk ezt a tantárgyat, és megmutatni nekik, hogy nem évszámok és nevek végtelenített soráról szól, hanem történetekről, folyamatokról, összefüggésekről – egyszóval a világról, amiben élünk. Az órákon elkezdtünk arról beszélgetni, hogy vajon a mostani események közül mi lehet az, ami később bekerül majd a történelemkönyvekbe, és hogy kinek van olyan családi története, ami szorosan kapcsolódik valamilyen történelmi eseményhez. A hirtelen fellobbanó érdeklődés hatására aztán vérszemet kaptam. Mivel nem voltak már messze az év végi beszámolók, gondoltam egy merészet, és a szóbeli tételsor végére odabiggyesztettem a “személyes történelem”-témakört, az írásbeli dolgozatokban pedig betettem a választható esszékérdések közé, majd ki is hirdettem az osztályban, hogy ez a téma része lesz a számonkérésnek tanév végén.

(Forrás: Alterkata blog)

RIADÓ! JÖN A LEBUTÍTOTT, NER-KOMPATIBILIS TANÁRKÉPZÉS?

A kimondott célja az átalakításoknak, hogy a tanároktatás követelményeinek könnyítésével több hallgató jusson el a diploma megszerzéséig – azaz csökkenjen a jelenlegi több tíz százalékos lemorzsolódás. Persze tudjuk, hogy nem arra kell figyelnünk, amit a kormány mond, hanem amit tesz: a képzési követelmény átszabása nem más, mint az illiberális „kultúrharc” része! Ez az esetleges mennyiségi növekedés viszont nyilvánvalóan a minőség rovására fog menni. A növekedés azért esetleges, mert bár az intézkedés üzenete az, hogy „Gyertek, mert így könnyű diplomát szerezni!”, ugyanakkor a pályakezdők garantált bérminimumot alig elérő fizetése, a munkakörülmények és a pálya nehézsége nem fog tömegeket motiválni, hogy a diplomaszerzésen túl ténylegesen iskolában dolgozzon (különösen nem hosszabb távon). Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az oktatásban tervezett bármely változtatás – és különösen az oktatási módszerek megváltoztatása – lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül. Ezek hiányában az oktatási reformok nem érhetnek el áttörést. Hogy a pedagógusképzést és a tudósképzést az esetek többségében nem célszerű együtt végezni, abban egyetértünk, de hogy a tartalom legfőbb szabályzója a NAT legyen, elutasítjuk.

(Forrás: ckpinfo)

Csapó Benő az Arénában

Nagyon rossz értelmezése a kompetenciafogalomnak, ha a két dolgot szembeállítja egymással. Ezt úgy lehet feloldani, hogy megteremtjük ennek az egész tudáskoncepciónak a tudományos alapját. Például az a keretrendszer, ami alapján mi elkészítettük a diagnosztikus mérési rendszerünket, három dimenzióval számol. Az egyik a pszichológiai dimenzió, ide tartoznak a különböző kompetenciák is idősebb korban, aztán van egy tantervi dimenzió, tehát igenis meg kell tanulni azokat a dolgokat, amelyeket egy adott diszciplína fontosnak tart. És van egy harmadik dimenzió, ez pedig alkalmazás. Megtanultuk, és amit megtanultunk, tudjuk alkalmazni. Ezeket nem egymással szemben kell erősíteni, hanem egymásra építve. Megértés nélkül nincs értelmes alkalmazás. Meg kell értenünk, fel kell értelmesen dolgoznunk a diszciplináris tartalmakat. Nincs értelme szembenállásról beszélni, itt arról van szó, hogy a tananyagot kell arra felhasználni, hogy a gondolkodást, a képességeket fejlesszük.

(Forrás: Infostart)

A PSZ szerint az utolsókat rúgja a pedagógustársadalom

A PSZ-elnök arra reagált, hogy a kormány lebutított tanárképzéssel orvosolná a tanárhiányt. Szerinte régen rossz, ha egy tanár csak annyit tud, amennyit meg kell neki tanítani, mert úgy nem lesznek gyerekek, akik tovább tudnának tanulni. A szakszervezet elnöke korábban már mondta, hogy a következő tanév sztrájkkal indul. Erről most azt mondta: évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz pedagógus a pályán. Felhívta a figyelmet, hogy a pályakezdő tanárok bére még pótlékkal együtt sem éri el a garantált bérminimumot. Most van az, hogy elég, teljesen elkeseredettek a kollégáink. A szakszervezet szerint a kormány visszaél a tanárok hivatástudatával, de már nagyon a végét járja a pedagógustársadalom, és – mint fogalmazott – „csak egy szikra kell”.

(Forrás: eduline)

Tanítanék: a kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgja a pedagógusképzés öncélú átalakításával

Az oktatásban tervezett bármely változtatás – és különösen az oktatási módszerek megváltoztatása – lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül, a pedagógusképzésben pedig a tartalom mellett sokkal nagyobb gond, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatási tevékenység másodrendű, mélyen alulfinanszírozott és alacsony presztízsű. A felsőoktatásban emellett még nagyobb gond, hogy a pedagógusképző egyetemi karok módszertani megújulására lenne szükség, de ehhez ki kellene dolgozni az egyetemi oktatók pedagógiai továbbképzési rendszerét is. A szervezet szerint a kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgni készül a pedagógusképzés öncélú átalakításával. Egyúttal pedig gyakorlatilag beismeri, hogy „a pedagógus életpályának nevezett kreálmánya” megbukott, és az újabb képzettségi kategóriák bevezetésével tovább szalámizza a pedagógustársadalmat, súlyosbítva a szakma presztízsének további amortizációját.

(Forrás: mérce)

Olyan tanárokat faragnának, akik nem tudnak többet a NAT anyagánál

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás – aki maga is részt vett a kerekasztalon – úgy véli, azzal, hogy a tanárképzést szigorúan a NAT-hoz kötnék, jelentősen szűkítenék annak a lehetőségét, hogy más, a NAT keretein túlmutató, szélesebb körű ismereteket is taníthassanak a pedagógusok a diákoknak. A PSZ alelnöke szerint a képzés „lebutítása” és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Totyik Tamás úgy látja, ha a kormány tervei a jelenlegi formájukban megvalósulnak, egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. Ezt támasztja alá az a minisztériumi levél is, amit néhány hete kaptak meg a tanárképző egyetemek tanszékvezetői.

(Forrás: 24.hu)

A magyar diákok kedvét sikerült elvenni a felsőoktatástól, de egyre több a külföldi hallgató az egyetemeken

Ha az oktatásra szánt pénzek drasztikus csökkenése és az egyetemek fidesz-közeli alapítványokba való kiszervezése ne vette volna el a magyar diákok kedvét a felsőoktatástól, a kormány már régóta azt hangoztatja, hogy szakmát tanulni fontosabb, mint olyan diplomát szerezni amelynek amúgy sincs nagy piaci értéke. 2010 és 2020 őszi féléve között a magyar diákok száma harmadával csökkent, míg a külföldieké 2,4-szeresére nőtt. Habár a koronavírus járvány alatt a külföldi diákok száma a nemzetközi trendben inkább csökkent, Magyarországon 5%-ot növekedett. A G7 szerint azonban hazánkba nem azért jönnek olyan sokan továbbtanulni, mert mert jónak tartják az oktatás színvonalát, hanem sokkal inkább azért, mert nálunk egyre többen tandíjmentesen tanulhatnak. A portálon megjelent cikk alapján a külföldi diákok növekvő számát többségében a magyar állam ösztöndíjával érkezők adták.

(Forrás: mérce)

Alföldi Róbert: \"Minden szülő azon dolgozik, hogy a gyereke húzzon el innen\" (interjú)

Alföldi Róbert színész-rendező szerint az embereket nem tanították meg arra, hogyan kell demokráciában élni, a hatalom pedig gátlástalanul kihasználja a Kádár-kori reflexeket. Nem akar LMBTQ-aktivista lenni, mert nem az a fontos, kit üldöznek éppen, hanem az, hogy üldöznek. Az elmúlt időszak döntései után azt mondta, talán abban lehet reménykedni, hogy a hatalom fél, azért akar mindent megszerezni még az utolsó hónapokban.

(Forrás: hvg.hu)

A közoktatás hozzájárulása a magyar felsőoktatás lefulladásához

A felsőoktatás új növekedési pályára állítása, másképpen: a gazdaság és társadalom egyre növekvő diplomásigényének kielégítése ma már nem oldható meg pusztán a felsőoktatásba való belépés pontjára célzott beavatkozásokkal. Ehhez sokkal többre van szükség: EGY OLYAN ERŐS BEAVATKOZÁSOKKAL OPERÁLÓ KÖZOKTATÁS-POLITIKÁRA, AMELY HATÉKONYAN SZORÍTJA VISSZA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK LEMORZSOLÓDÁSÁT, ERŐTELJESEN CSÖKKENTI TANULÁSI KUDARCAIKAT ÉS MEGTEREMTI SZÁMUKRA IS A TOVÁBBTANULÁS LEHETŐSÉGÉT. Mindehhez a 2010 előtt alkalmazott, már akkor is elégtelennek bizonyult eszközök ma már abszolút eredménytelennek lennének. (Radó Péter)

(Forrás: portfolio.hu)

Először kutatták Magyarországon a pandémia hatását a gyerekek mentális egészségére – a segítség kevesek kiváltsága

Az UNICEF Magyarország ezer 3 és 18 év közötti gyermeket nevelő szülő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatása rendkívül fontos és egyedülálló Magyaroszágon. A járvány gyerekekre gyakorolt hatásáról ugyanis eddig csak nemzetközi kutatások készültek – hangzott el az eredményeket boncolgató beszélgetésen. A szülők fele válaszolta, hogy gyermekének mentális, lelki egészsége megsínylette a koronavírus-járványt. A legtöbben azt vették észre, hogy gyermekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején. Minden korosztályban a szülőknek szintén mintegy fele tart attól, hogy a bezárások és a járványhelyzet miatt a gyermeke valamilyen tartós hátrányt szenvedett el: lassult az érzelmi és társas fejlődése, mozgásfejlődése, illetve lemaradt a tanulásban. Mindemellett minden harmadik magyar családban nőtt a feszültség a járvány hatására; a felnőttek türelmetlenebbek lettek, és több volt a veszekedés a négy fal között a gyerekek és a felnőttek között, mint korábban – derült ki a Publicus által végzett felmérésből.

(Forrás: Mérce)

Már a nyári szünet előtt oltani kellett volna a gyerekeket - Irdatlanul sok a poszt-Covid szindrómás

Ha újra elkezdenek a gyerekek közösségbe járni, megint elég lesz tíz nap, és újra nagyon sok fertőzöttet fognak regisztrálni - véli Póta György a Házi Gyermekorvosok Egyesületének volt elnöke .A szakember szerint szerencsésebb lett volna, ha a 12-15 éveseket még a nyári szünet előtt beoltják, sőt, mint mondja, tulajdonképpen még ennél is hamarabb és szervezetten kellett volna cselekedni. \"Tavaly már bebizonyosodott, ahogy elkezdődött az iskola, tíz napra rá már az egekben volt a fertőzöttek száma, csak akkor az a hullám, ott nyár végén nem generált komoly megbetegedéseket, nagyon enyhén átment rajtunk. Most itt van ez a delta vagy indiai variáns, amely, úgy tudni, a gyerekeket is intenzívebben érinti, a körükben is agresszívebben terjed.”

(Forrás: Népszava)

Maruzsa Zoltán: Remekül sikerültek idén az érettségi vizsgák

A korábbinál sokkal több emelt szintű vizsgát tettek a diákok idén tavasszal, ennek ellenére még jobb lett az érettségi átlageredménye, mint az elmúlt tanévben – mondta el lapunknak adott interjújában a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán szerint szeptemberben jelenléti oktatással kezdődhet a tanév. Kitért arra is, hogy a tervek szerint 2022-ben már kezdődhet a járvány miatt elhalasztott külföldi nyelvtanulási program, néhány tesztutat már ezen a nyáron megszerveznek. A tanárhiány szerinte minden nyáron slágertéma az ellenzéki médiában. Ilyenkor hirdetik meg az iskolák az állásokat, ilyenkor a legkönnyebb azt mutatni, hogy sok a betöltetlen munkahely. Tudni kell azonban, hogy körülbelül öt-hat ezer ember végez évente az egyetemeken pedagógusképzésen, ők a nyári szünetben keresnek állást, és rendszerint ekkor váltanak intézményt a pályán lévő kollégák is. A köznevelésben és szakképzésben 160-170 ezer fő a pedagógusként foglalkoztatottak száma, szerintem egy ekkora rendszerben évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az új NAT-hoz igazítják a tanárképzést

A PSZ alelnöke szerint a képzés \"lebutítása\" és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Totyik Tamás úgy látja, ha a kormány tervei a jelenlegi formájukban megvalósulnak, egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. Ezt támasztja alá az a minisztériumi levél is, amit néhány hete kaptak meg a tanárképző egyetemek tanszékvezetői. A Népszavához is eljutott dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy a NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak akkor maradhatnak a képzési és kimeneti követelmények között, ha azok \"pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen\", továbbá \"a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell\". A levél azt is leszögezi, a cél az, hogy a pedagógus a középszintű érettségire legyen képes felkészíteni a tanulókat. Ha egy pedagógus emelt szintű érettségire is szeretne felkészíteni, vizsgáztatni, ahhoz egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie.

(Forrás: Népszava)

A legkülönlegesebb átlagos család történetére tíz éve várt a magyar mozi (Tobi szinei)

A Tobiékról szóló filmet nézve lehetetlen nem arra gondolni, hogy ha ők képesek ilyen súlyos dolgokat megbeszélni, akkor mi, a saját családunkban, miért nem tudunk ennyire megnyílni egymásnak ennél sokkal könnyedebb élethelyzetekben. Minden rokonságban vannak nehéz témák, nem kell senkinek transzneműnek lennie, hogy a családtagok közé falat emeljenek az évtizedekig ki nem beszélt érzések. De bármennyire átélhetővé is teszi a film Tobi helyzetét, az alkotók mindvégig pontosan fogalmaznak, nem próbálják a nemi identitás körüli kérdéseket kamaszkori lázadásnak vagy divatbalesetnek beállítani. A nemváltás nem olyan, mint mikor valaki a legnagyobb hidegben sem gombolja össze a bőrkabátját, mert nem képes elengedni, hogy a nyitott bőrkabát sokkal jobban néz ki.

(Forrás: 444.hu)

„Olyan nincs, hogy valaki az élete egy pontján úgy dönt, mostantól homoszexuális lesz”

Lehet-e népszerűsíteni a homoszexualitást, és ha igen, hogyan? Homofóbnak titulálható-e, aki ellenzi a melegházasságot? Alkalmazni fogják-e a nemrég elfogadott pedofiltörvényt, vagy már így is betöltötte a neki szánt politikai szerepet? Megtagadhatná-e lelkiismereti okokra hivatkozva egy budapesti cukrász, hogy a megrendelő kérésére olyan feliratot készítsen egy tortára, amely a melegházasságot támogatja? Egyebek mellett ezekről is beszélgettünk a melegségét nyíltan vállaló Szekeres Zsolttal, a Magyar Helsinki Bizottság jogászával, valamint Szőnyi Szilárd konzervatív publicistával, a megszűnt Heti Válasz egykori főszerkesztő-helyettesével. Páros interjú.

(Forrás: 24.hu)

Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar újraválasztott elnöke az Arénában

A legtöbb esetben mi már akkor kaptuk meg a jogszabályokat érintő anyagokat, amikor már tervezet formájában volt, amikor már a változtatás lehetősége sokkal korlátozottabb. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy néha ezekbe az anyagokba kerül olyasmi is, ami éles vitát vált ki, és meg lehetett volna akadályozni a tapasztalatok beépítésével. A jogszabály biztosítja a véleményezési jogot a megalkotás és a módosítás során, én a megalkotás folyamatába a tervezés folyamatát is egyértelműen beleértem és bele is szeretném érteni. Nyilván a bérkérdésről már beszéltünk, mi ezt mindig a pedagógus-utánpótlás, a pedagóguspálya miatt mondjuk. Ezenkívül szeretnénk, ha az összes pedagógus ismét egybetartozna, valamiképpen egy pedagógus státusztörvény alá.

(Forrás: Infostart)

A gyerekek elfogadóbbak a különböző családmodellekkel. Beszélgetés Bátki Anna klinikai szakpszichológussal, család- és párterapeutával.

évedés azt gondolni, hogy egy gyereknek egyszerűen az a baja, hogy örökbefogadott, donoros, elváltak a szülei vagy rossz jegyet kapott az iskolában. Mindez csak egy ok a sok közül. Ennek ellenére vizsgálatok igazolják, hogy amikor egy gyerekkel nehézség van, az örökbefogadó szülők hajlamosak a gyerek génjeivel vagy az örökbefogadás előtti életével magyarázni. Magam is tapasztalom, hogy kamaszproblémánál, amikor már szinte ellenséges a viszony, azt mondják a szülők, hogy ez a gyerek egy „rossz anyag”, előjöttek a génjei, kibukott a természete. A családterápiának nagyon fontos feladata annak tudatosítása, hogy minden tünet családi dinamikából keletkezik, nem a gyerek kattant meg .A tapasztalat azt mutatja, hogy az azonos nemű párok épp olyan kiváló örökbefogadó szülők tudnak lenni, mint a heteroszexuálisak. A nagy mintás, követéses nemzetközi kutatások is ezt támasztják alá. Külföldön sok szivárványcsalád él, ma már fiatal felnőtteket is vizsgálnak. Semmi nyoma annak, hogy az itt nevelkedő gyerekekkel több pszichés probléma lenne.

(Forrás: Népszava)

„Hontalan tanárok” ingáznak a falusi iskolák között, ahol egyre súlyosabb a pedagógushiány

Ma már nemcsak az igazgatók hívják egymást segítségért, hanem a pedagógusok is toboroznak új tanárokat, tanítókat. Ha ugyanis az üres álláshelyre senkit nem tud felvenni az iskola, azzal nemcsak a diákok, ők is rosszul járnak: még több órában kell helyettesíteniük. „Amíg nem sikerül felvenni például egy biológiatanárt, addig a biológiaórákat elosztják a többi tanár között. Sajnos tudok olyan iskoláról, ahol a két hetedikes és a két nyolcadikos osztályt négy különböző tanár tanítja ugyanabból a tantárgyból. Csakhogy mindegyiknek más a szakja. Itt már a gyerekek tudáshoz való joga sérül” Bár a Magyar falu programban száz kistelepülés szolgálati lakásainak kialakítására ötmilliárd forintot különítettek el, sok helyen már korábban a kedvezményes lakásbérlés lehetőségével próbált tanárokat, óvónőket csábítani a helyi iskolába, óvodába.

(Forrás: eduline)

A Freeszfe Egyesületnél tanulni ősztől lehet, de jelentkezni most kell

Nem lennék meglepve, ha ugyanolyan nehéz lenne helyet szerezni a kurzusainkra, mint az autonóm SZFE időszakában bekerülni az egyetemre – állította Bagossy László rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének korábbi vezetője, a Freeszfe Egyesület képviselője az ősszel induló kurzusaikról. Az egyesületet az SZFE Orbán-kormány által kikényszerített, modellváltásnak nevezett, ám valójában hatalomátvétel után azzal a céllal hozták létre az egyetem egykori tanárai és diákjai, hogy az intézmény 155 éves hagyományaihoz méltó, autonóm alkotóműhely szülessen. Július végéig lehet jelentkezni a szeptemberben induló, egy vagy két szemeszteren át tartó képzésekre.

(Forrás: hvg.hu)

ISKOLABOTRÁNY SOROKSÁRON, FELHÁBORODÁS A NÉMET KÖZÖSSÉGBEN

Néhány napja felháborodott Facebook-posztban tudatta a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ), hogy a Grassalkovich Antal Általános Iskola igazgatójának pedagógus igazgatói pályázatát elutasították. „Nemzetiségi oktatási intézményünk így igazgató nélkül marad. Ezt nem értékelhetjük másképpen, mint a német nemzetiségi, sváb közösségünket ért aljas támadásnak” – olvashatóa közleményben, hozzátéve, hogy „a minőségi és színvonalas német nemzetiségi oktatás jelenünk lételeme és a jövőnk záloga”. De miért került veszélybe a minőségi oktatás Grassalkovich Antal Általános Iskolában, azaz a Grassiban?

(Forrás: Jelen)

A FENEKELÉS VISSZAVETI A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉT, ÉS SÚLYOS MAGATARTÁSZAVARHOZ VEZETHET

Ha a szülők testi fenyítéssel büntetik a gyereket, az nem javít annak viselkedésén, sem a társas alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen szociális kompetenciáján, sőt sok esetben hosszabb távon kibontakozó magatartászavarokhoz vezethet – derült ki egy 69 különböző kutatás eredményeit összegző tanulmányból, amely a Lancet folyóiratban jelent meg. A tanulmány szerzői csak olyan korábbi kutatásokat vettek figyelembe, amelyekben a fegyelmezési célú fizikai büntetés hatásait vizsgálták, vagyis a verbális fenyítés és a súlyosabb, egyértelműen gyermekbántalmazásnak számító fizikai büntetés eseteit figyelmen kívül hagyták. Nem csak amerikai kutatásokat vizsgáltak, hanem Kínától Kolumbián át Törökországig és Svájcig a világ legkülönbözőbb helyein felgyűlt ismeretanyagból szemezgettek

(Forrás: Qubit)

Vádat emeltek a szülők ellen, akik egy kompolti buszmegállóban verték meg gyerekük tanárát

Vádat emelt a Füzesabonyi Járási Ügyészség egy nő és egy férfi ellen, aki többször megütötte általános iskolás gyermeke egyik tanárát 2020 októberében Kompolton – közölte a Heves megyei főügyészhelyettes pénteken az MTI-vel. Kalmár Gyula közleménye szerint a szülők – egy korábbi nézeteltérés folytatásaként – az iskolai buszjárat megállójában várták a tanárt. Amikor a pedagógus leszállt a buszról, a nő szidalmazta és többször arcon ütötte, majd a férfi is kétszer ököllel megütötte az arcát és az orrát, amelynek következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést, orrcsonttörést szenvedett

(Forrás: 24.hu)

Három érmet is szereztek a magyar diákok a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián

A négytagú magyar delegáció tagjai az ELTE Informatikai Karának budapesti campusáról kapcsolódtak be a versenybe. A korábbi éveknél nehezebb versenyprogramozási feladatok megoldására szánt órákon kívül a szingapúri szervezők online aktivitásai, többek közt a YouTube-on keresztül élőben közvetített kirándulások, illetve a magyar csapat számára szervezett helyi kirándulások színesítették a programot. Dr. Horváth Gyula, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék címzetes egyetemi docense, az IOI 2021-en induló magyar csapat vezetője a közleményben azt mondta, hogy a mostani résztvevők közül eddig globális informatikai diákolimpián egyik idei versenyzőjük sem szerzett még tapasztalatot.

(Forrás: telex)

Váratlan helyekről éri a gyerekeket a LMBTQ-propaganda

Magyarországon mások mellett Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus mutatott rá a gyermekek LMBTQ-s érzékenyítésének árnyoldalaira. Szavai szerint ez azért veszélyes, mert „a szociális behatások olyan erőteljesek lehetnek, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. A szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében. Az időablak szerint három–öt éves, tehát óvodáskor között kapja meg a gyermek azokat a kulcsingereket, amelyek hozzásegítik, hogy a biológiai nemével azonos társadalmi nemben vállalja, hogy hová, azaz melyik nemhez tartozik.”

(Forrás: Magyar Nemzet)

Reményi Andrea: Miért nem beszélünk (elegen) idegen nyelveket?

Már a felső tagozatban elkezdődik az elmaradás: az évente szervezett központi idegennyelvi mérés adatai szerint a köznevelési törvényben előírt A1-szintet a 6. osztályosok 63-90 százaléka, az előírt A2-szintet a 8. osztályosok 42-75 százaléka éri csak el. Ráadásul rendszerszintű probléma, hogy a gyerekek az iskolaváltáskor, a középiskolában gyakran nem tudják a már elért szinten folytatni az elsőként kezdett idegen nyelv tanulását, hanem kénytelenek újra kezdeni. Ezekhez járul még egy nehezebben megfogható, kulturálisnak tekinthető átfogó probléma: a mai iskolarendszer közege nem támogató az idegennyelv-tanulással szemben. Egyrészt a nem nyelvszakos tanárok nagy részének életében nincs jelen egy idegen nyelv sem: az idegen nyelvet ismerő pedagógusok aránya alacsony, mindössze 31 százalék, beleértve a nyelvszakosokat is! (Előre tekintve, az egyetemre felvetteknél is a pedagógusképzésre felvettek között a legalacsonyabb a legalább B2-es nyelvvizsgával rendelkezők aránya: ez 42 százalék, a nyelvszakosokat is beleszámítva.) Másrészt mélyen gyökerező jelensége a magyar közoktatásnak a hallgatásra nevelés: “írd le százszor, hogy ‘az órába nem beszélek bele’”, “lányát megintem, mert óra közben beszélt”

(Forrás: hvg.hu)

Olyan sok pályázati pénzt akart behúzni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy vizsgálódni kezdett az unió

A Miniszterelnökség 2016-ban írt ki két projektet „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése”, valamint „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” címmel. Ezeket uniós programokból finanszírozták, bő 19 milliárd forintot szánt erre a Miniszterelnökség, a pénzt pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) használhatta fel. Az Európai Bizottságnak azonban 2017 elején gyanús lett a két projekt, túlárazásokat sejtettek. A 24.hu birtokába került végső ellenőri jelentés szerint rengeteg probléma volt az indokolatlan költések miatt, több ponton kirívó túlárazásokra mutattak rá az uniós szakemberek.

(Forrás: hvg.hu)

Letörölte hivatalos Instagram-oldaláról az LMBTQ+ kisokost az ELTE BTK

Hétfőn az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a hivatalos Instagram oldalán egy összesen 9 képből álló LMBTQ+ kisokost jelentetett meg, amiben a szexuális kisebbségek és a nemi identitás kérdésében fogalmaztak meg fontos és alapvető üzeneteket. A #mentalhealthmonday (mentális egészség hétfő) kampány keretében megosztott képeken olyan állítások szerepeltek, mint „A nemi identitás az ember fejében dől el, nem a nadrágjában.” illetve, „A nemi identitás vagy megfelel az ember születési nemének, vagy nem.” A legnagyobb magyar nyelvű egyetem bölcsészettudományi karának posztját azonban a mai napon eltávolították.

(Forrás: mérce)

FELGYÚJTJÁK MAGUKAT VAGY ÖNGYILKOSOK LESZNEK: MIÉRT TELJESÍTIK AZ ŐRÜLT NETES KIHÍVÁSOKAT A TINIK?

Eljutottunk abba a korba, amikor a televíziós és internetes tartalmak nem akkor jelentenek sikert és szereznek népszerűséget, ha hozzáadott értéket tartalmaznak. Azt látjuk, hogy pornóvideók feltöltéséből és plasztikai műtétek végeztetéséből kiválóan meg lehet élni – lásd a Kardashian-klánt. A gyerekeink olyan online világban élnek, ahol nem a tudósokat, sportolókat, segítőket követik százezren: egy rosszul elénekelt dal vagy egy durva baleset annyira vicces, hogy a róla szóló videó vírusszerűen terjed, valódi népszerűséget és sok pénzt hoz. Őrültnek lenni menő. Ezek után pedig csodálkozunk, ha ők is úgy szeretnék kiélni a kamaszkorban teljesen normális népszerűség és figyelem iránti vágyukat, hogy valami teljesen értelmetlen vagy egyenesen káros kihívást teljesítenek?

(Forrás: index)

„A kormányok nem válogathatnak a gyermekek jogai között” – Európa legnagyobb gyermekjogi szervezete is kiáll a homofób törvény ellen

Több szempontból is aggályosnak tartja Európa legnagyobb nemzetközi gyermekjogi szervezete, a Eurochild a Fidesz-KDNP által beterjesztett és (a Jobbikkal kiegészülve) nemrég meg is szavazott homofób törvénymódosítást. A gyermekeknek joguk van az egészséges fejlődéshez, a szabad véleménynyilvánításhoz, az önazonossághoz, a befogadó oktatáshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez. Az újonnan elfogadott jogszabály megsérti mindezeket a jogokat, és azzal a kockázattal jár, hogy éppen azoknak a gyermekeknek árt, akiket védeni akar. Emellett hozzájárul egy félelemmel teli légkörhöz, és aggodalomra ad okot az összes gyermek és a társadalom jóllétét illetően” – fogalmaz a szervezet néhány napja kiadott állásfoglalásában (melyet a Hintalovon Egyesület teljes terjedelmében közzétett magyar nyelven is).

(Forrás: mérce)

A templomok mellett egyházi óvodákat, iskolákat is felújít a kormány

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy fogalmazott: a magyar kormány fontosnak tartja a kereszténydemokrata értékeket. Magyarországnak kereszténydemokrata kormánya van, amely a hitet, a közösségeket, azok legkisebb egységét, a családot, annak védelmét és támogatását, a magyar nemzeti közösséget és a nemzetiségi közösségeket is ugyanúgy fontosnak tartja. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: a 2011-es népszámláláson a nemzetiségiek több mint kétharmada vallotta magát valamely felekezethez tartozónak, ami jóval – mintegy 15 százalékkal – magasabb a többségi társadalomban mért aránynál.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Erősödik az LMBTQ-propaganda a TikTokon

Tele van a világ legnépszerűbb videómegosztó portálja, a TikTok LMBTQ-propagandaanyaggal. Nem véletlenül itt jelennek meg ezek a videók, hiszen a TikTokot éppen az a 11–18 közötti korosztály nézi elsősorban, akikre a készítők hatni akarnak. Tele van a világ legnépszerűbb videómegosztó portálja, a TikTok LMBTQ-propagandaanyaggal. Nem véletlenül itt jelennek meg ezek a videók, hiszen a TikTokot éppen az a 11–18 közötti korosztály nézi elsősorban, akikre a készítők hatni akarnak.

(Forrás: Magyar Nemzet)

VÁLASZOLT AZ EMMI: GYERMEKFELÜGYELET JÚNIUS VÉGÉIG

Az Infostart beszámolóját követően azért is írtuk meg cikkünket, mivel több helyről is érkeztek olyan jelzések, hogy „meghosszabbított ügyeletet” kívánnának szervezni az intézményekben. Maruzsa államtitkár cikkünkre reagáló közlése alapján tehát kijelenthetjük, hogy ezekre a próbálkozásokra kimondottan érvényes, amiről már korábban írtunk: a június 30-a utáni munkavégzésre azok a feltételek érvényesek, amelyeket a nyári táboroztatásról korábban leírtunk. Az államtitkár reakciója tehát megerősíti, hogy nincs és nem is lehet semmiféle „meghosszabbított ügyelet” az intézményekben, ha ilyesmit tapasztalnak a kollégáink, azonnal értesítsenek bennünket.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Csökkennie kellett volna, de 10 év alatt még nőtt is az iskolai lemorzsolódás Magyarországon

Magyarországon 2010 és 2020 között 10,8-ról 12,1 százalékra nőtt az korai iskolaelhagyók aránya, de a többi visegrádi országhoz képest még annak ellenére is nagyon rosszul áll az ország, hogy a 2000-es években volt egy kis javulás. Magyarországon 2010 és 2020 között 10,8-ról 12,1 százalékra nőtt az korai iskolaelhagyók aránya, de ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a többi visegrádi országhoz képest még annak ellenére is nagyon rosszul áll az ország, hogy a 2000-es években volt egy kis javulás.

Totyik Tamás: a kormány a minőségi oktatást az egyház kezébe akarja átjátszani

Bár az oktatásra látszólag évről-évre többet költ a kormány, a GDP-ből való részesedése folyamatosan csökken. Így a közoktatás költségvetési részesedése például a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben 2,6 százalékra. A miértre pontos magyarázat nincs, valószínű, hogy a pénzt a gazdaság más területeire irányítják át. Az okát nem, de a következményét látni: semmiféle béremelési vagy bérrendezési szándékra utaló fedezet nincs a költségvetésben. Ez pedig az oktatás minőségi romlását okozza. A kormánynak nem is érdeke a minőségi oktatás, ugyanis a közoktatás rendszerében ki akar építeni egy elitképző rendszert, amely az egyházi és magániskolák hálózata. Az állami feladatot ellátó intézmények, a szakképzési centrumok és a Klebelsberg Központ alá tartozó tankerületi központok pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A közoktatásban a maradékelv fog érvényesülni, az állami iskolákban azok fognak tanulni, akik a társadalom perifériájára szorultak, vagy az elitképzésnek nem lesznek fontosak. Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgettünk.

(Forrás: hírklikk)

Egyetemből gyorstalpaló

„Az ötéves képzés célja – áll az Emmi köznevelési tartalomfejlesztési főosztályának lapunkhoz is eljutott levelében –, hogy a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen.” Ha szó szerint vesszük ezt a nyelvtanilag is nehezen értelmezhető mondatot, abból az következik, hogy a pedagógusok egyetemi felkészítésének nem kell túlmennie a középszintű érettségi letételéhez szükséges tudásanyagon. Máshol az Emmi-levél kifejezetten előírja, hogy „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” az egyetemi tanárképzés követelményeiből.

(Forrás: Magyar Narancs)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak