Sajtófigyelő | OFOE

A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin

Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mint elmondta, munkája középpontjában a családbarát köznevelés továbbfejlesztése áll, szeretné beépíteni a magyar népi hagyományok elemeit is. Az új államtitkár beszélt arról is, hogy a digitalizációval lépést tartva, a kormányzat összesen 579 ezer notebookot oszt ki a köznevelésben részt vevő diákok és tanárok között.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban

A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline és a Belügyminisztérium (BM) Integrált Jogvédelmi Szolgálata közösen dolgozott ki.

(Forrás: Eduline)

Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?

Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, feláll, és nem él a lehetőséggel. A felmondott pedagógusoknak az őszi szünet után már nem kell bejárniuk az iskolába, a fizetésüket még kapják, de novemberben a státusztörvény szerint már nem kell dolgozniuk. aki november 30-a utáni 90 napban új köznevelési jogviszonyt létesít, annak a végkielégítést vagy ennek legalább egy részét vissza kell fizetnie. Számukra jogi kiskapu lehet az óraadói jogviszony, hiszen az iskolai óraadókra ugyanis nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.

(Forrás: Eduline)

Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni

ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak saját adófizetőink, akik finanszírozzák az ország működését. Az uniós források arra valók, hogy pluszfejlesztéseket, értéknövelést hajthassunk végre eseti jelleggel. Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni, miközben nagyon sok mást finanszírozunk. A státusztörvény elfogadását súlyosabb kérdésnek látom, mint azt, hogy a 2024-es költségvetési egyenleg el fog-e csúszni, utóbbi finanszírozási, ám előbbi civilizációs kérdés. Sajnálom, hogy ebben nem sikerült jobb kompromisszumokat kötni.

(Forrás: Index)

Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért

Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium részére eljuttatni. Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit. Egyes sajtócikkekben megjelent valótlan állítások miatt hangsúlyozzuk, hogy oktatóink egységesen kiállnak az Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.

(Forrás: Index)

„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről

Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

A státusztörvény miatt elhagyja a tanári pályát Jocó bácsi, az ország kedvelt pedagógusa

Elhagyja a tanári pályát Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri, Jocó bácsi. A közel százezer követővel bíró pedagógus úgy fogalmazott, „a lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe”. Mint mondta, ha a pályán marad, akkor tovább leplezi a rendszer hibáit. „Ma éjfélkor hatályba lép a státusztörvény. Ezzel együtt pedig hatályba lép a közalkalmazotti státuszról való lemondásom is. Elhagyom a tanári pályát, a közoktatást. Nem tudok már mást tenni. A lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe” – írta Jocó bácsi közösségi oldalán, majd megköszönte Veiszer Alindának az interjút, amelyben részletesen beszél döntése hátteréről. Ezt a rendszert én már nem akarom megváltoztatni, mert ha nem is lenne most státusztörvény, ugyanott tartunk, mint 2015-ben, sőt még rosszabb a helyzet – nyilatkozta a történelemtanár.

(Forrás: Index)

Kiválóan fejlesztő általános iskolák. Asztalos György írása

Egy intézmény akkor kerül fel a kiválóan teljesítők listájára, ha az elmúlt öt kompetenciamérésen legalább egyszer a „sárga pont” felette van a „kék vonalnak”. Vagyis a gyerekek nyolcadik osztályos pontszámátlaga szignifikánsan magasabb, mint ami a hatodikban elért eredmények alapján várható lenne. Csak azokkal az iskolákkal foglalkoztam, amelyek szövegértésből vagy matematikából az elmúlt öt mérésen legalább kétszer teljesítették a szintet. A továbbiakban ebben az értelemben beszélek kiváló iskolákról.

(Forrás: tani-tani online)

Pedagógusoknak, rendőröknek ad havi 150 ezres albérlet-támogatást Terézváros

Három éven át havi bruttó 150 ezer forintos albérlet-támogatást nyújt 18 olyan munkavállalónak Terézváros, akik az állami szférában dolgoznak nehéz körülmények között, ezzel is próbálják megakadályozni pályaelhagyásukat, írta Facebook-bejegyzésében Soproni Tamás polgármester. Soproni azt írta, elkeserítő látni, hogy hány tanár és óvodapedagógus hagyja el a pályát azért, mert azt érzik, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nincsenek megbecsülve, a státusztörvénnyel pedig még nehezebb helyzetbe kerültek. A polgármester ezután további olyan szakmákat sorol, amelynek képviselői menekülnek az államtól mint munkáltatótól.

(Forrás: Telex)

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

Egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, egy olyan kijelentés, hogy a fiatal tanároknak megéri átjárni Romániába tanítani. Pedig a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Inforádiónak azt mondta, tudnak olyan tanárokról, akik Gyula környékéről átjárnak Aradra, Nagyszalontára, mert sokkal jobban megéri számukra egy ottani magyar iskolában tanítani, mint a hazai oktatási intézményekben. Az Erdély Ma pedig részletesen összehasonlította a két ország tanárainak jelenlegi fizetését. Bár az kezdő nettó fizetéseket tekintve „csak” egyharmaddal magasabb a romániai pedagógusoké, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott 18 óra, nálunk pedig 26 óra is lehet a kötelező heti óraszám, akkor már meg is van a kétszeres különbség. Két évtized tapasztalat után a román tanárok harmadával, a szlovák tanárok kétharmadával, 40 év után pedig 15, illetve 81 százalékkal keresnek többet, mint a magyarok.

(Forrás: g7.hu)

Hiányzó tanárok és tanítók: egyre nagyobb gondban a kistelepülések iskolái

Mindhárom tankerületnél komoly, a tanárhiánynál jelentősebb problémát jelent a tanítói helyek üresedése. Ebben a tekintetben a Szigetvári Tankerületi Központ „vezet”. Itt 16 tanítót keresnek, a pécsi körzetben 14-et, míg Mohács környékén „csak” 11-et. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Pécs környéki pedagógushiány felét, a Mohácsi Tankerület esetében pedig 40%-át az általános iskola alsó tagozatában tanítók teszik ki. Június végén Baranya 25 településén keresnek tanítót. Csak az állami rendszerből 41 ilyen szakember hiányzik, az esetek döntő többségében kisebb településekről. Nem egy esetben 2-3 tanítót is keresnek falusi iskolák. Ezen felül szemet szúró a meghirdetett gyógypedagógus álláshelyek magas száma. Még akkor is így van ez, ha az egy héttel ezelőttihez képest a megyeszékhe

(Forrás: Szabad Pécs)

Nesze neked státusztörvény: kiábrándult tanárokra vadászik a hazai nagyvállalat

Megszavazta a parlament a sokat kritizált státusztörvényt, melyet sok tanár és a szakszervezetek is elfogadhatatlannak tartanak. Éppen ezért várhatóan több pedagógus is beadja a napokban a felmondását, de várhatóan nem lesznek sokáig munkanélküliek, hiszen már egy nagyvállalat is számol velük: konkrét pedagógus átképzési programot hoztak létre nekik.

(Forrás: Pénzcentrum)

Elindul a távozótanár-számláló

Jövő kedden fogadják el a parlamentben a státusztörvényt. Ez a törvény tovább nyirbálja a tanárok jogait és tovább növeli terheiket. Sok ezer pedagógus jelezte az aHang oldalán, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor beadják a felmondásukat. Köztük van Pilz Olivér is, a Tanítanék Mozgalom egyik alapító tagja, aki letétbe helyezte felmondását a „bosszútörvény” benyújtása miatt. A hírt a mozgalom saját Facebook oldalán jelentette be.

(Forrás: 444.hu)

Úgy látszik, nem jutnak munkához a diákok

A tavalyi évhez viszonyítva mintegy öt százalékkal kevesebb diákmunkásra van szükség idén, ezért a diákok már azzal is megpróbálkoznak, hogy maguktól mennek el a cégekhez, ezt azonban nem kellene – fogalmazott a portálnak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője. A visszafogás oka, hogy a cégeknek sokkal jobban át kell gondolniuk a kiadásaikat. Az órabérek pedig jelentősen eltérhetnek az országrészek függvényében: a legtöbbet a Balatonnál, Budapesten és az Észak-Dunántúlon kereshetnek a diákok.

Október végéig kell dolgozniuk azoknak a pedagógusoknak, akik nem írják alá az új szerződést BELFÖLD 2023. július 09. – 17:06

Amint megkapják ezt az értesítést, szeptember végéig tudnak rá reagálni. Ha elfogadják az ebben foglaltakat, és én azt hiszem, hogy ez döntő többségében így fog történni, akkor az érintetteknek január elsejével ennek mentén változik majd meg a jogállása” – magyarázta Maruzsa. Aki azonban nem fogadja el, annak november végével megszűnik a jogviszonya, és a feladatait október végéig kell ellátnia. „A baloldal azt állítja, hogy itt több ezer fő távozására kell számítani. Az egészségügyi jogviszonynál is ezt mondták, de nem így lett, hazugságnak bizonyult. Mi jóval optimistábbak vagyunk, a törvényjavaslat végső verziója igenis kedvező a pedagógusokra nézve” – állítja a köznevelési államtitkár.

(Forrás: Telex)

A Nemzeti Pedagógus Kar – Országos Elnökségének állásfoglalása

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint: „A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.” Ahhoz, hogy a közszolgálat, a felnövekvő nemzedék ellátása az óvodásoktól, a legnagyobbakig, a sajátos nevelési igényű gyermektől, tanulótól a kiemelkedően tehetségesig biztosított legyen, mindenekelőtt olyan felkészült és elhivatott szakemberekre van szükség, akik ezt a közszolgálatot elvégzik. Az államnak az egyik legfontosabb feladata gondoskodni arról, hogy megfelelő számban és minőségben álljanak rendelkezésre pedagógusok, gyógypedagógusok, oktatók, és a feladatellátást segítő munkatársak. Az oktatás területén dolgozók jelenlegi bérhelyzete, munkaidejének folyamatos növekedése veszélyt jelent a szakma utánpótlása és a közszolgálat garanciái szempontjából is. A 2013-ban érvénybe lépő életpálya modell a feladatok mellé a gazdasági változást követő bérekre tett ígéretet, melyből a feladatok megmaradtak, az ígért juttatások elmaradtak.

(Forrás: Nemzeti Pedagógus Kat)

MIT KELL TUDNI A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL?

Tájékoztatónk az elfogadott törvényszöveg alapján készült. A következő kérdésekben azt gyűjtöttük össze, hogy milyen hatása lesz a törvénynek a pedagógusokra és a többi közoktatásban dolgozóra. Ez az tájékoztatónk 2023. július 7-én frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a változásokat követni, ha pontatlanságot találsz, vagy további kérdésed van, fordulj hozzánk a jogsegely@tasz.hu címen.

(Forrás: tasz.hu)

Még mindig a tanári a legnépszerűbb mesterszak a felvételiben, mutatjuk a 15 legnépszerűbb képzés listájá

Összesen 21 396-an jelentkeztek mesterképzésre az idei évben, míg az előző évben ez a szám csak 18193 volt - derül ki a felvi.hu adataiból. Meglepő, ugyanakkor pozitív, hogy a tanártüntetések és az oktatás viszontagságos helyzete ellenére továbbra is a tanári mesterképzés a legnépszerűbb a jelentkezők körében, ráadásul tavalyhoz képest még nőtt is a jelentkezések száma, hiszen míg 2022-ben 1957 fő jelölte első helyen, addig idén több száz fővel többen, 2753-an. De nem csökkent a gazdasági szakok népszerűsége sem, hiszen idén összesen nyolc ilyen képzést került a listába.

(Forrás: Eduline)

Állami támogatás nélkül maradt a roma önkormányzat két iskolája

Nem jut állami támogatáshoz az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában működő két iskola, mert a Belügyminisztérium inkasszót jegyzett be az szervezet számlájára, írja a Népszava. A ORÖ és a tárca közti elszámolási vita miatt már eleve csak a sziráki és tiszapüspöki iskola működtetéséhez szükséges pénzt fizették ki, csakhogy az inkasszó miatt az adóhatóság rögtön le is emelte az összeget a számláról. Hogy megkapják az iskolák a forrást, a minisztériumnak ideiglenes fel kellett volna függesztenie az inkasszót. Ezt korábban megígérték, de valamiért mégsem történt meg.

(Forrás: 444.hu)

Még több iskolaőrre van szükség a kormány szerint

Az iskolaőrség 2020. szeptember elsejei bevezetése óta összesen 618 esetben intézkedtek az iskolaőrök. Ezek közül 152 alkalommal büntetőeljárás, 77 esetben pedig szabálysértési eljárás indult – válaszolta márciusban a rendőrség a Népszava kérdésére. Az iskolaőri állásra jelentkezőkre a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynek kell megfelelni – ez büntetlen előéletet ír elő. Ezen kívül van egy belügyminisztériumi rendelet, amely pszichológiai, fizikai vizsgálatot ír elő, amelyet időközönként meg kell ismételni a már iskolaőrként dolgozók esetében is.

(Forrás: Telex)

Megjelentek a részletek a státusztörvényről

Megjelent a Magyar Közlönyben is a Novák Katalin által aláírt, „A pedagógusok új életpályájáról” szóló törvény, melyet a köznyelv csak státusztörvényként emleget. A törvény 136 igennel ment át az országgyűlésen. Most megmutatjuk, mit tartalmaz pontosan. A kormánynak meggyőződése, hogy „korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni” – legalábbis ez áll a Magyar Közlönyben megjelent státusztörvény nyitószövegében, amelynek tervezetét június 6-án nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek.

(Forrás: Index)

Novák Katalin aláírta a státusztörvényt

„A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta. A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett státusztörvény-tervezet leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját” – áll a Sándor-palota közleményében.

(Forrás: Index)

„Kellene olyan pályaorientáció, amit a diákjainknak szervezünk” – mihez kezdenek magukkal a felmondó pedagógusok?

Az aHang civil szervezet felületén a státusztörvény miatti felmondási szándékukat jelző pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek, miután otthagyták az iskolájukat. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, de kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják. Az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ugyanakkor, ha egy rendes oktatási reformot követően pár éven belül visszatérnének a pályaelhagyók, a plusz tapasztalatuk még jót is tenne a területnek.

(Forrás: Eduline)

Féktelen kizsákmányolás zajlik, nemzetközi jogi fórumokon kell fellépni a magyarországi tanárokért – Interjú Totyik Tamással

Elsősorban a kollégákat kell majd felkészítenünk arra, mire kell odafigyelni, mielőtt a törvény értelmében januártól megszűnik a közalkalmazotti státuszuk és egy új jogállásban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében dolgozhatnak tovább. Tudniuk kell, hogy az új szerződéseket milyen feltételekkel szabad elfogadni, a munkaköri leírásokban mi szerepelhet, és hogy mi az, amit nem szabad elfogadniuk. A távozó kollégáknak pedig abban szeretnénk segíteni, hogy milyen körülmények között lehet a legkedvezőbb számukra a jogviszony megszüntetése, ehhez jogsegélyszolgálatot, jogi támogatást próbálunk biztosítani. Attól tartok, hogy a következő tanév is húzós lesz az oktatásban dolgozóknak.

(Forrás: Népszava)

Liszt Ferenc forog a sírjában – a kormány beintett a Zeneakadémiának

Méretes pofonra ébredt a Zeneakadémia szenátusa tegnap. A Kulturális és Innovációs Minisztérium a reggeli órákban tette közzé az intézmény rektori pályázatát, amely – a békés megoldásokban bízók legnagyobb bánatára – nyomokban sem emlékeztet az egyetem vezetése által elkészített javaslatra. Ne kerteljünk: a pályázati kiírás egészen konkrétan rávágja a kaput az egyetem saját rektorjelöltjére, Kutnyánszky Csaba jelenlegi oktatási rektorhelyettesre, de szélesre tárja azt az intézményen belül nem támogatott két induló, Kelemen Barnabás, főleg pedig Keller András előtt.

(Forrás: válasz online)

Pilz Olivér: Ez már a csőd

\"Több helyre is beadtam már a jelentkezésemet, egyelőre várom a visszajelzéseket. 55 évesen már nem nagyon kapkodnak az emberért, de bizakodó vagyok\" - mondja Pilz Olivér, aki jelezte: ha nem talál másik állást magának, marad ugyan a közoktatásban, a családját ugyanis neki is el kell tartania, az elmúlt időszak azonban számára is - ahogy az oktatásban érintettek számára jellemzően - pszichésen nagyon megterhelő volt.

(Forrás: 444.hu)

Donáth Anna: Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít a státusztörvény miatt

„A státusztörvényt már vizsgálják. Amikor legutoljára Vera Jourová biztossal leültem beszélni, akkor kértem, hogy nézzenek rá, hogy a jogállamiság kritériumoknak mennyire felel meg. Biztos vagyok benne, hogy lesz kötelezettségszegési eljárás. Ez akkor tud elkezdődni, ha hivatalosan elfogadják a törvényt. Ez sajnos a mai nappal megtörtént, ez is hatalmas bűn ennek a kormánynak a lelkén, hogy ezt áttolták, a képviselők lelkén is, akik ezt megszavazták” – mondta Donáth Anna az InfoRádió Aréna című műsorában.

(Forrás: Index)

„Jövő” feliratot írtak a Kossuth térre, száz kiló jeget olvasztottak el rajta

Lengyel Tamás színész Radnóti Miklós „Száll a tavasz” című versét szavalta el a Kossuth téren, miközben egy krétával rajzolt „JÖVŐ” feliratra száz kilogramm jeget borítottak ki a státusztörvény ellen demonstrálók. A Pedagógus Egység akciójával azt szeretnék szemléltetni a tüntetők, hogy a jövő olvad el a státusztörvény elfogadásával. Imre Szilvia pályaelhagyó tanár azt mondta: jól látszik majd, hogy folyik szét a jövőnk. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja azt mondta: nagyon dühösek, de aktivistáikkal folytatják, a mai nap arról fog szólni, hogy elmondják, hogyan.

(Forrás: Telex)

Megszavazták a törvényt, mire számíthatnak a magyar pedagógusok?

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot 136 szavazattal, 58 ellenében elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége. A diákok egész napra tüntetést hirdettek, kérdés, mi következik a jövőben.

(Forrás: Nap híre)

Az ország legismertebb tanára is reagált a státusztörvény elfogadására: \"Akkor ennyi\"

Jocó bácsi a közösségi oldalon fejezte ki véleményét a státusztörvény elfogadásával kapcsolatban. Azt írta: \"Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk...\"

A szakszervezeteket is egymásnak próbálja ugrasztani a kormány a státusztörvény 75 oldalas módosítójával

A státusztörvény holnapra várható megszavazása után a szakszervezet számára a legsürgősebb teendő, hogy a feltehetően alapjogokat sértő passzusok miatt a törvényt az Alkotmánybíróságon megtámadják. Ezenkívül a távozó pedagógusokat is mielőbb tájékoztatni kell a pályaelhagyás lehető legkedvezőbb feltételeiről. A maradó kollégákat pedig fel kell készíteni a jogállás váltásra, bemutatni nekik, hogy a megbízási szerződésünkben és a munkaköri leírásokban mi szerepeljen és mi az, „amit nem szabad aláírniuk”. A PSZ és a PDSZ is csatlakozik kedden, a státusztörvényről szóló parlamenti szavazás időpontjára, a Kossuth térre szervezett egész napos demonstrációhoz.

(Forrás: Mérce)

Ismét erasmusos pénzt vesztettek alapítványokba kiszervezett egyetemek, a Semmelweis-t és a MATE-t is lehúzták a támogatási listáról

Kihirdette a felsőoktatási intézmények szövetségeinek támogatást nyújtó „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatos 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás eredményeit az Európai Bizottság, ebből egyebek között az derült ki, hogy az alapítványi formába kiszervezett Semmelweis Egyetem és a hasonló sorsra jutott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) sem kaphat az uniós pénzből, az állami fenntartásban maradt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) viszont igen - írja az EUrológus. Az eredményhirdetést követően hét új szövetséggel összesen 50-re nő az európai egyetemek szövetségeinek száma, s rekordösszegű, 402,2 millió eurós összköltségvetést különítettek el rá az Erasmus+ programból.

(Forrás: Népszava)

Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiányt

Öt- és kétéves “óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közzétett tervezetből, amellyel a szakképzési kormányrendeleteket módosítanák. E szerint óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni (mert például már van érettségijük). A dokumentumból ennél több nem derült ki. A tervezetet június 16-án, pénteken töltötték fel a kormany.hu-ra és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre.

(Forrás: Népszava)

Szemlélek: A megkérdezett tanárok szerint rosszabb lesz a helyzetük a státusztörvény bevezetésével

Felmérést készített a Szemlélek a tanárok körében, hét kérdésben kérték őket osztályozásra, (1-es a legrosszabb jegy, 5-ös a legjobb), két plusz kérdésben pedig pályaelhagyási vagy pályán maradási motivációkra voltak kíváncsiak. A lap nem reprezentatív kutatásában 917 pedagógus vett részt, voltak köztük általános iskolai, gimnáziumi, egyházi és önkormányzati iskolák tanárai, pedagógiai szakszolgálati dolgozók és óvodapedagógusok is Budapestről, vidéki nagyvárosokból és kistelepülésekről is. Az adatgyűjtés június 26-30. között zajlott, a tantestületekhez, pedagógusi kapcsolattartókhoz juttatták el és névtelenül lehetett kitölteni. A megkérdezett pedagógusok elégtelenre, vagyis a legrosszabbra értékelték a döntéshozók pozitív szándékába vetett bizalmat, de a legjobb eredmény is csak alulról súrolja az elégséges, vagyis a 2-es jegyet.

(Forrás: Telex)

Egész napos tüntetést szerveznek a Kossuth térre a státusztörvény ellen

A megmozdulást a törvény elfogadásának napjára időzítik, a szervezők a demonstráción a 7Igen nevű oktatási népszavazásukhoz gyűjtenek támogatókat. Az országgyűlés a tervek szerint kedden szavaz a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatról, amely bírálói szerint nem teszi vonzóbbá a pedagóguspályát, ellenben szerzett jogokat vesz el, szűkíti a szakmai autonómiát, a véleménynyilvánítás szabadságát és sérti a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

Dörömböl az ajtón a baj - képtelenség megfékezni a korai iskolaelhagyók számát

2022-ben a diákok 12,4 százaléka végzettség nélkül hagyta el a közoktatást, ami emelkedés 2020-hoz képest. Nyolcszázzal csökkent a tanárok száma is, és a diplomások tekintetében sem hozzuk az uniós elvárást, ez olvasható ki többek között az elmúlt tanévet összegző adatsorból.

(Forrás: napi.hu)

Akik ősztől már nem tanítanak

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, ami már eddig is megoldhatatlan gondokat okozott. A tanárhiány öt-, de akár több mint tízezer fővel is nőhet a tanév kezdetéig. A szakszervezet szerint olyan pesszimista forgatókönyv is lehetséges, hogy ötezren mondanak fel, és hatezren vonulnak nyugdíjba idén. A tanárok, tanítók és óvónők tömeges távozásával az évről-évre szűkösebb létszámú szakmai utánpótlás képtelen felvenni a lépést. A PSZ szerint idén már csak jóval kevesebb kezdő pedagógus léphet pályára, mint ahányan távoztak a rendszerből. Számításaik* szerint az utóbbi tíz évben a pedagógushallgatók mindössze ötöde maradt a szakmában két évvel az egyetem befejezése után.

(Forrás: 444.hu)

Rétvári Bence szerint a státusztörvény az Orbán-kormány vészforgatókönyve a tanárhiányra

Pintér Sándor helyett Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt. Állítása szerint a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma 2010 óta 165 ezer és 170 ezer fő körül mozog, miközben a tanulók száma csökken, így több figyelem jut egy-egy gyermekre, 2010-ben még 11,5 diák, 2010-ben 10,4 diák jutott egy pedagógusra az OECD adatai szerint. Majd Vadai Ágnes konkrét kérdésére reagálva bemásolta a Belügyminisztérium június 6-ai közleményét, amely az új pedagógus jogállási törvény, vagyis a státusztörvény parlamentnek benyújtott tervezetéről szólnak. A tervezetről jövő hét kedden szavaz a parlament.

(Forrás: Népszava)

Évtizedeket lép vissza az oktatási rendszer: 2024-től drasztikusan megváltozik az érettségi

Utoljára vizsgáztak a már „megszokott” módon a diákok a 2023-as tavaszi érettségi szezonban. Bár az idei őszi érettségik még ehhez hasonlóan zajlanak majd, a Nemzeti Alaptanterv 2020-as átalakításának köszönhetően az új érettségi szele már idén is megcsapta a diákokat, 2024-től pedig (a felvételivel együtt) teljesen átalakul az érettségi. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, de változnak a természettudományos tárgyak vizsgái is, ráadásul a következő tanévben teljesen új tárgyakból is vizsgázhatnak majd a végzősök. Mutatjuk a részleteket.

(Forrás: Eduline)

Véget ért a tavaszi érettségi időszak, és ezzel egy korszak is lezárult a hazai oktatásban

Jövőre teljesen új alapokra kerülnek a vizsgák, aminek a legfőbb oka az, hogy 2024-ben azok számára is elérkezik a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.Amit kiemelnénk, hogy a természettudományos tárgyaknál a vizsgázók ezentúl saját projektmunkát is bemutathatnak, míg informatikából – amely 2020 óta digitális kultúra néven fut – kötelező lesz a portfólió bemutatása. Érdemi változás várható a történelem- és a magyarérettségin is. Az érettségi vizsgák mellett a felvételi rendszer is átalakul, a folyamat pedig már idén elkezdődött, de a hangsúlyos változások csak jövőre lépnek életbe.

(Forrás: Index)

Hivatalos, lemondott a köznevelési helyettes államtitkár

Megjelent a Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök határozata arról, hogy távozik posztjáról a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. A hivatalos megfogalmazás szerint a kormányfő Pintér Sándor miniszter előterjesztésére „megállapította”, hogy Kisfaludy László András megbízatása a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján, lemondására tekintettel, 2023. július 15-ei hatállyal megszűnik. A citált jogszabály alapján egy helyettes államtitkára tisztségéről „a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat”. A helyettes államtitkár államtitkár lemondásáról elsőként a Magyar Hang írt, ám arról a lapnak sem voltak információi, lemondását mivel indokolta. Az biztos, hogy jővő héten még hivatalában lesz, amikor a közoktatás legégetőbb témája, a státusztörvény az Országgyűlés elé kerül.

(Forrás: 24.hu)

Nagyobb fizetés, kevesebb munka – Tényleg magániskolákba áramlanak a tanárok?

Az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnöke szerint téves az a kép, hogy a magániskolák a gazdag iskolák. De vajon miben más egy magániskola egy államihoz képest, és hányan távozhatnak a közoktatásból, ha elfogadják a státusztörvényt? Megnéztük, miben kínál mást egy magániskola, tanárok mondták el, ők miért döntöttek a váltás mellett. Néhány ismertebb alapítványi iskola igazgatóját kérdeztünk arról, érzékelhető-e, hogy az állami szférából kilépő tanárok a több fizetés és a nagyobb szabadság reményében hozzájuk jelentkeznek. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnöke segített megvilágítani a különbségeket az állami és magániskolák között.

(Forrás: Telex)

\"Vádolom a jelenlegi magyar kormányt, mert tanárok sokasága kényszerül menekülni a pályáról\" - nyílt levél

Amíg javában tombol a vidám és gondtalan nyári vakáció, addig a felszín alatt csalódott pedagógusok sokasága igyekszik menekülni az amúgy is pedagógushiánnyal küzdő pályáról. A Berzsenyi Gimnázium népszerű tanára 23 év után mondott fel végső elkeseredettségében, és mivel sokan kérdezték tőle, hogy miért tette, úgy döntött, hogy nyílt levélben válaszolja meg a fájó kérdést. (Mezei Mónika írása)

(Forrás: Kölöknet)

Oktatási népszavazás lehet Magyarországon – két kérdéshez kezdik meg az aláírásgyűjtést ma 12:32

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerdán közölte: a Kúria felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, így a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett 5 kérdésből 2-ben lehet népszavazást tartani: „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

(Forrás: Blikk)

A saját törvényeit sem tartotta be a kormány a státusztörvény véleményezésénél

Amint arról beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének vezetői legutóbb hétfőn egyeztettek a közoktatási államtitkárral. A megbeszélés után arról számoltak be, hogy a kormány nem hajlandó érdemi lépésekre, változtatásokra a státusztörvénnyel kapcsolatban, így azt a Parlament fideszes többsége július 4-én biztosan elfogadja majd. A státusztörvény beterjesztéséről sem a PSZ-t, sem pedig a PDSZ-t nem értesítette az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium. A parlament honlapjára felkerült javaslat legalább 20 olyan pontot tartalmaz, amelyekről a státusztörvény beterjesztése előtt nem esett szó a döcögősen haladó egyeztetések során.

(Forrás: Mérce)

Hiába kötelessége, szinte semmit nem árult el az Orbán-kormány a státusztörvényhez kapott százezer észrevételről

Jogsértés történt a státusztörvény társadalmi egyeztetése során – közölte a már végszavazás előtt álló pedagógus-életpályamodellről szóló jogszabálytervezetre utalva a Civil Közoktatási Platform (CKP). Juhász Ágnes, a civil szervezet munkacsoport-vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: miközben a kormányzat lépten-nyomon arra hivatkozik, hogy milyen széles körű társadalmi egyeztetést folytattak a törvényjavaslatról, a „látszatra sem adnak”, és a törvényi előírás ellenére határidőre nem számolt be az illetékes Belügyminisztérium arról, hogy milyen észrevételek, javaslatok érkeztek, melyeket fogadták be, és miért utasították el a többit.

(Forrás: Népszava)

Az idei gála győztes tanára mindenkinek könnyeket csalt a szemébe - Beszédével óriási hatással volt a jelenlévőkre

Az idei JOY Social Media Award gáláján két különleges és új kategóriában is jelöltünk kiemelkedő közösségia média szereplőket, amelyek közül az egyik a #TIKTOKTANÁR kategória volt. Az idei első #TikTok Tanár díjat Marik Laura vehette át, aki igazi élményekkel igyekszik emlékezetessé tenni a gyerekek számára a tanulást, és aki a többi jelölttel együtt még mindig hisz az oktatás erejében.

Megvannak az országos kompetenciamérés eredményei

Matematikából a 8. és 10 évfolyamon az előző évekhez hasonló eredményt értek el a diákok, 6. évfolyamon az átlageredmény jelentősen javult, szövegértésből a 8. és 10. évfolyamon romlás figyelhető meg, 6. évfolyamon pedig hasonló szinten vannak az eredmények mint egy évvel korábban. Az eredmények változásában a mérőeszközváltás mellett a koronavírus-járvány is jelentős szerepet játszhatottElmondta azt is, hogy a digitális átállásnak köszönhetően új mérési területekkel is kiegészült a rendszer: a 6., a 8. és a 10. évfolyamon a matematika, a szövegértés, valamint az angol, illetve német nyelv mellett természettudományból is oldottak meg feladatokat a diákok 2022-ben.

(Forrás: Infostart)

ELÉGEDETT PEDAGÓGUSOKAT KERESÜNK!

De hol van a Gulyás Gergely által említett csendes többség? Hol vannak azok a gyakorló pedagógusok, akik üdvözlik az új életpályáról szóló törvény bevezetését? Hol vannak azok az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, akik szerint az új szabályozás valóban hozzájárul a magyar oktatás ügyének előmozdításához, szolgálja a gyerekek, a pedagógusok és a szülők érdekeit? Hol vannak, miért nem látszanak, miért nem hallatják a hangjukat?

(Forrás: Szemlélek)

Ösztöndíjprogramot indít hátrányos helyzetű középiskolásoknak a MOME

Magyarország legszegényebb térségeiben számos tehetséges, kreatív fiatal él, mégis alig vannak jelen a művészeti felsőoktatásban. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a hátrányos helyzetű régiókban élő középiskolások számára indít ösztöndíjprogramot, amely abban segíti őket, hogy érettségi után sikeres felvételit tegyenek.

(Forrás: Index)

70 éves korában, motorbalesetben meghalt Csapó Benő neveléstudományi kutató

70 éves korában egy külföldi motorbalesetben meghalt Csapó Benő Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora, írja a szeged.hu. A város saját halottjának tekinti. Fontosabb kutatási területei voltak a kognitív fejlődés, a képességek fejlődése és fejlesztése, az ismeretek közvetítésének és a képességek fejlesztésének integrálása, a tudás szerveződése, tudáskoncepciók, a demokratikus gondolkodás kognitív aspektusai, a nyelvtanulás és a nyelvtudás országos helyzete.

(Forrás: Telex)

„A gyerekeket menteni próbáló pedagógusokat teljesítményértékelni gonoszság” – szakpszichológus a státusztörvényről

Reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás– véli Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus, akivel a státusztörvény keretein belül bevezetendő teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgettünk.x„Erősen szubjektív és igazságtalan is. Elképzelhető ugyanis, hogy a nagyobb bér reményében sokan hajlandóak lennének többet, illetve jobban dolgozni, de nem lesz mindenkinek esélye arra, hogy megkapja a munkájáért a többletet, mert a tervezet szerint csak a legjobb 25 százalék kaphat. Kíváncsi leszek, hogy ha nagyon sok azonos pontszámot elért pedagógus lesz, akkor közülük hogyan válogatják ki azokat, akik jogosultak lesznek az emelt bérre” – mondja az Eduline-nak Sándor Éva pedagógiai szakpszichológus, aki jelenleg iskola- és óvodapszichológus koordinátorként dolgozik egy pedagógiai szakszolgálatban.

(Forrás: Eduline)

A fideszes többségű kulturális bizottság egyórányi vita után el is fogadta a státusztörvény tervezetét

Az Országgyűlés kulturális bizottsága egyórányi vita után elfogadta a sokat kritizált státusztörvény tervezetét, írja a Népszava. A parlamentben korábban 18 órán keresztül vitatkoztak a képviselők a bosszútörvényként emlegetett javaslatról. A státusztörvény júliusban léphet hatályba, ha megszavazza a parlament. Az ellenzéki pártok részéről több mint 40 módosító javaslat érkezett a törvénytervezethez, de ezeket egytől egyig leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai. Egyedül a fideszes Dunai Mónika módosítóját szavazták meg, ami heti 24 órában rögzítené a pedagógusok heti munkaidejét. Az ellenzéki képviselők ezt is igazságtalannak nevezték, mert szerintük így lesz, akinek nőni fog az óraszáma. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a pedagógushiányra vonatkozó ellenzéki kérdésre azt mondta, hogy ilyen minden országban van.

(Forrás: Telex)

Erasmus: Vészesen fogy az idő, a kormány tovább vitatkozik

Július közepéig kellene dűlőre jutni az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy az Erasmus-programból ne essenek ki a magyar egyetemi hallgatók, de a határidőhöz közeledve sincs még megállapodás a felek között. A Portfolio értesülése szerint a kuratóriumi tagok kiválasztásáról szóló utolsó magyar ajánlatról egyeztet az Orbán Viktor vezette kabinet Brüsszellel.

(Forrás: 24.hu)

Azt látom, hogy a kormány saját forrásból jelentős pedagógus-béremelést nem tud, nem akar tenni

A státusztörvény biztosan nem teszi vonzóbbá a pályát, és az is kijelenthető, hogy a pedagógushiány, amely most is nagy, még jelentősebb lesz – mondta Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Telexnek. Horváth előrelépésnek nevezte, hogy a törvény márciusi első változatán annyit sikerült puhítani, hogy szerinte nem lesz rosszabb a tanárok státusza, mint eddig volt. A tanárok felmondása komoly működési problémákat okozhat az iskolákban, előfordulhat, hogy csoportokat kell összevonni, nem lesznek délutáni foglalkozások, csökken a színvonal. A béremelésre ugyanakkor nem lát szeptemberig valós esélyt, és szerinte a kormány által saját erőből ígért emelés sem teszi vonzóbbá a pályát.

(Forrás: Telex)

Az oktatás igazi problémája nem a pedagógushiány vagy a munkabér

Gloviczki Zoltán, ,az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint A méltó fizetés az alapja annak, hogy a pedagógusokkal építő párbeszéd és együttműködés induljon el. Ezen háttér nélkül a terület reformja egész egyszerűen hiteltelen. Az egész oktatási rendszer megállt a fejlődésben az elmúlt harminc-negyven évben és kritikus állapotban van” – állapította meg a rektor. A státusztörvényt nem tartja annyira tragikusnak, mint ahogyan beállítják. A pedagógus-minősítési rendszer ugyan vitatható, de paradigmatikusan szemlélve akár jónak is nevezhető. A világon bárhol vezetnek be ilyen típusú minősítési szabályzatot, nagyjából tíz évbe telik, mire adott szakterület integrálja. Az összeesküvés-elméletekben nem hisz, ugyanakkor feketén-fehéren látszik: a terület legnagyobb krízise, hogy a társadalom az oktatáson belül is kettészakadt.

(Forrás: Index)

Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiányt A szakszervezet szerint ez nem megoldás a pedagógusok pótlására.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke lapunknak azt mondta, meglepte a tervezet, a minisztérium a PSZ-szel nem egyeztetett, de még arra sem hívták fel a figyelmüket, hogy társadalmi egyeztetés indult a szakképzésben várható változásokról. Pedig az alelnök szerint az új óvodai nevelő képzés több kérdést is felvet, ilyen szakmai oktatás és munkakör eddig nem létezett, óvodapedagógusként csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni. – Jobban mondva az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza – fogalmazott Gosztonyi Gábor. Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor még nem tudni, az óvodai nevelők pontosan milyen képzést kapnak majd, milyen feladatokat láthatnak majd el az intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke hozzátette, az viszont egyértelmű, hogy a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem.

(Forrás: Népszava)

Szakképzett nevelőkkel váltaná ki a diplomás óvodapedagógusokat a kormány

Öt- és kétéves „óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban, legalábbis azon tervezet szerint, amit a Népszava szemlézett. A Kulturális és Innovációs Minisztérium tervezete alapján a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban is el lehet végezni az ötéves óvodai nevelő képzést – az érettségivel rendelkezőknek pedig elég lenne egy kétéves képzéssel felkészülni a szakmai vizsgára. A tervezetet június 16-án töltötték fel a kormany.hu-ra, és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre. Igaz, erről előzetesen egyáltalán nem egyeztettek a Pedagógusok Szakszervezetével és feltehetően más szakmai szervezetekkel sem. Holott a PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint az új nevelői képzés több kérdést is felvet, hiszen eddig nem létezett ilyen munkakör vagy szakmai oktatás – óvodapedagógusként ugyanis csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni.

(Forrás: Telex)

Státusztörvény: érdemi egyeztetés nélkül, a szülői szempontok figyelmen kívül hagyásával nyújtották be a törvénytervezetet

A Szülői Hang Közösség cáfolja a kormányzat állítását, miszerint a pedagógusok jogállásáról szóló státusztörvényt „több hónapos átfogó egyeztetést követően” nyújtották be. Közösségünk a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját három hónappal korábban írásban eljuttatta a Belügyminisztériumhoz, erre azonban nem érkezett válasz, mint ahogy a CKP-n keresztül küldött személyes egyeztetési meghívóra sem. A szülői szempontoknál a benyújtott törvénytervezetben az eredetihez képest csupán apró megfogalmazásbeli változtatások találhatóak, érdemi előrelépés nincs. A kormányzat félrevezetően hivatkozik arra, hogy a törvénytervezetet szülői konzultáció előzte meg, ugyanis az őszi online szülői konzultáció kérdései – melybe propagandakérdés is került – nem kapcsolódnak a benyújtott törvényjavaslathoz.

(Forrás: Szülői Hang)

„A félelem lett az úr” – máris elkezdtek felmondani a tanárok a státusztörvény hatására

Bár a kormány a végkielégítés csökkentésével próbálta maradásra kényszeríteni az engedetlen pedagógusokat, többezren előre jelezték, hogy ha a státusztörvényt megszavazzák, felmondanak. Alig telt el három nap a státusztörvény parlamenti vitája óta, a tanárok máris elkezdtek felmondani. Több tanár is felmondott például az Eötvös József Gimnáziumban a Telex információi szerint, és a Karinthy Frigyes Gimnázium egyik angoltanára is bejelentette, hogy a felmondás mellett dönt tizenötévnyi szakmában eltöltött év után. Mindkét intézményből rúgtak már ki korábban tanárokat „polgári engedetlenség” vétségéért. A Miután felmondtam c. oldalon számos felmondó vallomása olvasható: a legutóbbi bejegyzés ma reggel került közlésre.

(Forrás: Mérce)

Gépileg gyártják a hamis gyermekpornográfiát

Az online gyermekpornográfia elleni küzdelemmel foglalkozó, nagy techcégekkel és hatóságokkal együttműködő Thorn gyermekvédelmi nonprofit vezetője elmondta, hogy tavaly ősz óta folyamatosan emelkedik az MI által generált gyermekpornográfiát ábrázoló képek száma. Rebecca Portnoff szerint az áldozatok azonosítása eddig is olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban, a gépileg generált képek számának gyors növekedése pedig drámaian megnehezíti a nyomozók helyzetét. Elmondása alapján a képek nyílt weben való terjedésének akadályozása szintén gond, a rengeteg pluszban érkező anyag túlterheli a gyermekvédelmi szervezetek és hatóságok munkatársait, így egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy a szokásosnál több időt vesz igénybe a képek ujjlenyomatainak online adatbázisokba való felvétele.

(Forrás: origo)

A Corvinus Egyetemen népszerű a mesterséges intelligencia

A megkérdezettek 22 százaléka ezzel szemben abszolút nem használ semmilyen MI-alapú programot vagy felületet. Ezen túl a válaszadók 85 százaléka semmilyen információt nem kapott sem a szolgáltatótól, sem máshonnan – vagy legalábbis nem emlékszik rá –, az MI-alkalmazások etikai vonatkozásairól. A hallgatók fele tájékoztatást és előfizetési lehetőséget várna el az egyetemtől, hogy hatékonyabban alkalmazhassák a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket. A felmérésben résztvevők 40 százaléka arra is nyitott lenne, hogy ilyen típusú kurzuson részt vegyen, valamint 7 százalékuk attól sem zárkózik el, hogy AZ EGYETEM SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMBAN HATÁROZZA MEG AZ MI-ALKALMAZÁSOK HASZNÁLATÁT.

(Forrás: Index)

Tovább szigorítana a pedagógusok életpályájáról szóló törvényen egy fideszes képviselő

Módosító javaslatot készül benyújtani az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslathoz az LMP, jelentette be Hohn Krisztina, a párt népjóléti és családügyi szakszóvivője. Sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a törvényjavaslathoz Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be, mely alapján négy órával megemelnék az óvodai gyógypedagógusok kötelező óraszámát. Hohn szerint mivel valójában egy óvodás, fejlesztésre szoruló gyerekkel semmivel sincs kevesebb munka, mint egy iskolással, ezért érthetetlen a megkülönböztetés.

(Forrás: 444.hu)

A nagyvonalú magyar oktatásügy: ezer forint sem jut egy kitűnő tanuló jutalomkönyvére

Pintér Sándor belügy-, oktatás-, egészségügyi stb. miniszternek írt üzenetet egy tanító a Facebookon, amiben egyrészt megköszöni, hogy megkapta az osztálynak járó, összesen 5000 forintos könyvutalványt a jutalomkönyvekre, de rögtön megkérdezi azt is, hogy ebből milyen könyveket tud venni a 6 kitűnő tanulónak?

(Forrás: 444.hu)

Texasban szülői jóváhagyásra lesz szükség a közösségi média használatához

Texas állam szerdán egy új közösségi médiatörvényt fogadott el, amely megtiltja a 18 év alatti felhasználóknak, hogy előzetes szülői jóváhagyás nélkül hozzáférjenek a közösségi oldalakhoz vagy fiókokat hozzanak létre. A törvény a közösségi oldalakat célozza, de adott esetben más online szolgáltatásokra is kiterjeszthető. A szabályozás előírja a digitális szolgáltatók számára, hogy a szülő vagy gyám beleegyezését kérjék, mielőtt 18 év alatti felhasználónak engedélyeznék fiók létrehozását. Azok a szülők, akik megadják a hozzájárulást széles körű hozzáférést kérhetnének a kiskorúak adataihoz. A „digitális szolgáltatások” a jogszabályban leírtak szerint olyan weboldalra, alkalmazásra, programra vagy szoftverre utalnak, amely internetkapcsolattal személyes azonosító adatokat gyűjt vagy dolgoz fel, ide tartozik többek közt a TikTok és az Instagram is.

(Forrás: Telex)

„NEM A DIÁKOK FELADATA, HOGY KIÁLLJANAK ÉRTÜNK”

Ma az oktatásnak nincs képviselete a kormányban, az államtitkár nem ül ott a kormányüléseken, így nincs, aki tájékoztasson, aki kiálljon a szakterület érdekeikért. A pedagógusok önérvényesítő képességéről is lesújtó adatot hozott a beszélgetésre magával a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója, Barlay Bence. Az elmúlt egy évben mindössze a tanárok 8 százaléka vett részt a tüntetéseken. A magyar kormány rendkívül rossz üzeneteket fogalmaz meg a pedagógustársadalom felé, a státusztörvény például atomcsapásként érte az eleve kiábrándult, épp sztrájkoló tanárokat. Azt is elmondta, hogy az annak idején az Orbán-kormány által bevezetni kívánt, és nagy port kavart pedagóguséletpálya-modellből szinte semmi nem valósult meg. szerint ha a státusztörvényt a jelenlegi formájában elfogadja a kormány, az tovább fogja rombolni a tanári pálya presztízsét. Szerinte a jövőben a hangsúlyt a párbeszédre kellene helyezni, illetve arra, hogy a jövő Magyarországának családbarát jövőképébe belekerüljön a nevelés és a tanulás értéke is.

(Forrás: Szemlélek)

Megvan az időpont: péntek délután ismét tüntetnek a Kossuth téren

Időpontot kapott a korábban már bejelentett tüntetés, amit az Egységes Diákfront és a Tanítanék közösen szerveznek a Kossuth téren. Az esemény időpontját azt követően jelentették be, hogy a korábbi hírekkel ellentétben - mely szerint nem tárgyalják sürgősségi eljárásban a státusztörvényt a Parlamentben - Semjén Zsolt kormányfő-helyettes azt mondta, az eheti négynapos ülést megtoldaná egy rendkívüli üléssel is a pénteki nap folyamán, hogy aznap fogadják el a státusztörvényt. Szerinte ugyanis ha ez nem történik meg, akkor az őszi ülésszakra tolódna néhány egyéni indítvány megszavazása, ez pedig \"fontos jogalkotói célkitűzések megvalósítását\" sodorná veszélybe.

(Forrás: Eduline)

Új szint: a végkielégítésükkel zsarolhatják a tanárokat

Lényegesen kevesebb végkielégítésre számíthatnak azok a pedagógusok, akik nem fogadják el, hogy az új pedagógus jogállási törvény – közismertebb nevén: státusztörvény – bevezetése után már nem közalkalmazottként, hanem „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” kelljen dolgozniuk. A parlamentnek múlt kedden benyújtott törvényjavaslat szerint akik idén szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egy havi, 20-30 év között két havi, afölött három havi végkielégítést kaphatnak - írja a Népszava.

Szél Dávid pszichológus: A mostani kamaszgeneráció lesz az első, amelyiknek nem lesz jobb

Eddig minden kamaszgenerációnak egy fokkal jobb, kényelmesebb élet jutott, mint az előzőnek. A mostani az első generáció, amelyiknek nem lesz jobb. Háború zajlik a szomszédban, a klímakatasztrófa, az inflációs szegénység, az új vírusok, a Covid megjelenése egyszerre elég sok. Ezt érzik a gyerekek, szoronganak, félnek, a jövőbe vetett hitük inog. Másfelől az érzelmek kinyilvánítása sokkal elfogadottabb, nyíltabban beszélhetnek a problémáikról, bár szülői mintákat nem igazán kapnak, hogyan is kellene megfogalmazni őket. Az önsértés hátterében ez áll: ki is nyilvánítom, mit érzek, meg nem is.

(Forrás: hvg.hu)

CIVILEK A BENYÚJTOTT STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a változtatások nem érintik a törvény lényegét: a tervezett intézkedések semmilyen tekintettel nincsenek a valódi problémákra, a pedagógusok mellett a szülők és diákok jogait is súlyosan sértik. A változtatások nagy része pontosítás, formai változás, vagy a használt kifejezések cseréje a lényeg elfedése érdekében. Csak egy-két pontban állították vissza a régi szabályozást, például a továbbképzési kötelezettség esetén, és kihagytak pár olyan pontot, ami az alkotmányossági okokból biztosan nem ment volna át (halasztott rendkívüli felmondás, szólásszabadság erős korlátozása, amely voltaképpen benne maradt a törvényben, csak máshova került [a 2. § b) pontba]). Történt néhány enyhítés, például a próbaidőnél, a lemondási időnél, és olyan változások is bekerültek, amelyek kifejezetten szembemennek az általunk kértekkel. A benyújtás tényét és magyarázatát a miniszter levélben küldte el a pedagógusoknak. Ennek valótlanságairól külön cikkben írtunk.

(Forrás: ckpinfo)

Parászka Boróka: Düh és nevetés. A romániai tanársztrájk tanulságai

A pedagógustiltakozás szervezői azonban sikeresen felvették a propagandával a harcot. Tájékoztató oldalak, közösségi oldalak százai jelentek meg, ahol tételesen elmagyarázták: miért tarthatatlan az oktatás finanszírozása, hogy a finanszírozási kérdések nem csak arról szólnak, mennyit visz haza hóvégén a pedagógus. A legtöbb esetben pedig arról szólt az egyre erősebb társadalmi vita: mi történik, ha a jelenlegi színvonalon nem sikerül javítani, ha akuttá válik a tanárhiány, ha oktatási formák tűnnek el vagy jelentéktelenednek el. A romániai oktatásügyről tényleg, a szó legszélesebb és legnemesebb értelmében társadalmi párbeszéd indult el. És ezt a párbeszédet több más érdekvédelmi szervezet és csoport is támogatta.

(Forrás: hvg.hu)

LEGYEN AZ IRODALOM MINDENKIÉ 1.

Fenyő D. György Az irodalomtanítás módszertana című kétkötetes kézikönyve széleskörű, tapasztalatokon és tudáson alapuló, gyermek- és tantárgyközpontú módszertani repertoárt nyújt a leendő és aktív magyartanárok kezébe, azzal a didaktikai célzattal, hogy minden magyarórának legyen meg a maga létjogosultsága, értelme, miközben az anyanyelvi kompetencia fejlesztése is megvalósul. Négy pályakezdő tanár recenziója a könyvről, melyben a teljes koncepció átfogó vizsgálata után a számukra különösen megragadó szakaszokat veszik górcső alá.

(Forrás: Prae)

Az Európai Bizottsághoz fordul a PDSZ az érdemi egyeztetés nélkül benyújtott státusztörvény miatt

Alig pár órával a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy döntött: Brüsszelhez fordulnak a Parlament oldalán megjelent javaslat miatt, álláspontjuk szerint az ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. Az érdekvédők abban bíznak, hogy a folyamat még visszafordítható.

(Forrás: Index)

A köznevelési rendszer részéről a „különleges bánásmódhoz való jog” sokféle szükséges elemének biztosítása általában kimerül a fejlesztések, a segédeszközök és a vizsgakedvezmények tárgykörében. És még ezen a körön belül is egyre gyakoribb a gyógypedagógus hiánya vagy a ténylegesen megtartott fejlesztési óraszámok csökkenése miatt meghiúsuló vagy elégtelen hatékonyságú fejlesztés. Ez olyan közszolgáltatási hiányosság, ami lassan már „objektív” körülményként legalizálódik – ahelyett, hogy súlyos jogkövetkezmények mellérendelésével kényszerítenék az intézményeket és fenntartóikat a törvényi feltételek biztosításához szükséges finanszírozási, szervezési feltételek biztosítására… (Ez hasonló súlyú közpolitikai kérdés, mint az „épeknél” a pedagógushiány különböző jelenségei.)

(Forrás: tani-tani online)

Szeptemberben megszűnik a gödi Piarista Szakképző Iskola, az odajáró diákoknak máshol kell befejezniük a tanulmányaikat

Megszűnik szeptemberben a gödi Piarista Szakképző Iskola és Kollégium, új diákokat már nem vesznek fel az intézménybe, a most odajáróknak más iskolákban kell befejezniük tanulmányaikat – tudta meg a Telex. Az iskolát fenntartó Piarista Rend Magyar Tartománya lapunknak küldött válaszában a megszűnés okairól azt írta: „Az évek óta csökkenő diákszám, amely az idei évben kritikusan alacsony volt, az intézmény fenntarthatóságának egyre nagyobb terhe, a ránk bízottakról való felelős gondoskodás figyelembevételével rendünk vezetősége úgy határozott, hogy a 2022/2023-as tanév az utolsó év Gödön ebben a szakképzési formában.”

(Forrás: Telex)

Akkora a tanárhiány, hogy egy budapesti iskola vészforgatkönyvvel készül az új tanévre

– Hiány van biológia, földrajz, fizika szakos kollégákból, nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre – nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus. Az érintett intézményben a vezetés már vészforgatókönyvvel készül a következő tanévre az egyre nagyobb tanárhiány miatt. A pedagógus állítása szerint náluk legutóbb három kolléga jelentette be a távozását, ketten a pályát is elhagyják, egyikük pedig egy vidéki iskolába megy dolgozni, mégpedig azért, mert az érintett településen az önkormányzat minden tanár ebédjét kifizeti.

(Forrás: Népszava)

Benyújtja a Belügyminisztérium a pedagógus státusztörvény tervezetét a parlament elé

Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is. Visszahozzák a fegyelmi eljárásokat az oktatásba, és jön a teljesítményalapú bérezés is – viszont automatikus béremelést a tanároknak nem jelent a törvény elfogadása sem, azt a kormány még mindig Brüsszeltől várja.

(Forrás: hvg.hu)

Az egyetemi modellváltást levezénylő Stumpf István belebukott a rektorválasztásba a Tokaj-Hegyalja Egyetemen

Stumpf - aki a kuratórium elnöke, korábbi kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró, de ami még érdekesebb, a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációját ellátó kormánybiztos is volt - közleményében azt írja, hogy az eddig megbízott rektor, Horváth Ágnes tevékenységének ismeretében, valamint az egyetemi szenátus véleményével összhangban ő Fiath Attila személyében új rektor szeretett volna látni az intézmény élén. De leszavazták 3:2 arányban.

(Forrás: 444.hu)

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

A pedagógusbérek régiós összehasonlítása nem könnyű feladat: mindegyik országban próbáltuk a magyar Pedagógus I-nek megfelelő kategóriát használni, és az egyetemi végzettségű, magasabb béreket vettük figyelembe. Így is az látható, hogy bár a bruttó bérekben nincs nagy különbség, nettóban viszont Szlovákiában 15 százalékkal magasabb a kezdő tanári fizetés. Igaz, Romániában 13 százalékkal alacsonyabb, viszont az évek múlásával egyre inkább lemaradnak a magyar tanári fizetések.

Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról

Az elmúlt évtizedbea miénknél kevésbé elmaradott országokban intenzív gondolkodás zajlott arról, hogy a jövőben milyen irányba fejlődnek majd az oktatás kormányzásának rendszerei. Az ezzel foglalkozó kutatók szerint a jelenlegi decentralizált, de még hierarchikus rendszereket lassan fel fogják váltani az úgynevezett „heterarchikus”, többközpontú, egymás mellé rendelt egyenrangú szereplők hálózatos együttműködésén alapuló irányítási modellek.

(Forrás: portfolio.hu)

Ideje átgondolni a pályaválasztást: a mesterséges intelligencia arannyal kövezi ki a karrierutakat

A mesterséges intelligencia viharos gyorsasággal írja át a munka világát, több millió munkahelyet szüntet meg, viszont kutatók szerint legalább ennyi új munkalehetőséget teremt. Szakértőkkel vizsgáltuk meg, mely munkavállalók iránt ugrik meg az igény a következő években, és arra is választ kaptunk, milyen készségek elsajátításával kerülhetünk ki nyertesen a munkaerőpiacot felforgató viharból.

(Forrás: Index)

A köznevelési államtitkár megállapította, hogy a holnap iskolája nem lehet olyan, mint a tegnapi

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a magyar köznevelés 11 935 helyszínen zajlik, és 1,5 millió óvodást és tanulót szolgál ki. Hozzátette: éppen tíz éve vette át az állam e hatalmas intézményrendszert, és lépésről-lépésre haladnak előre, mert nemcsak karbantartani, hanem fejleszteni is szükséges az épületeket, hiszen ez jogos és alapvető elvárás a társadalom részéről. Az államtitkár megjegyezte, hogy 2018 és 2022 között 4576 köznevelési beruházás valósult meg

(Forrás: Hírklikk)

Két XII. kerületi iskolában is az alapítványon keresztül támogatják pénzzel a tanárokat a szülők

A Telexnek a Szülői Összefogás Közösség képviselője azt mondta: érti azokat a szülőket, akik próbálják fenntartani a rendszert a gyerekeik érdekében, de ez szerinte csak „pillanatnyi tűzoltás”, hosszú távon nem old meg semmit, inkább kontraproduktív. Azt gondolja, attól, hogy valamennyi pénzt kapnak a pedagógusok, a rendszer ugyanolyan rossz marad: ugyanolyan leterheltek lesznek a diákok, a pedagógusok és minden iskolai dolgozó, az oktatás rendszerszintű problémákkal küszködik hosszú évek óta, ennek csak egy része a pedagógusok bére. „Elég egyértelmű, hogy azzal, hogy bérkompenzációban részesül néhányuk, nem lesz jobb maga az oktatás. A pedagógusok anyagi megbecsülése egyébként sem a szülők, hanem az állam feladata. Elvárjuk tőle, hogy oldja meg ezt a kérdést, hogy tárgyaljon az oktatás megújításáról, melynek része a pedagógusok anyagi elismerése.”

(Forrás: Telex)

Bűnösnek mondták ki a magyar kormány elleni diáktüntetés egyik részvevőjét

A „Gyerekeket bántasz! 7IGEN-nel a gyermekbántalmazó rendszer ellen” elnevezésű megmozduláson a résztvevők tömegesen megindultak az Oktogontól a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Budapest VI. kerület, Lendvay utcai székházához – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.0 és 21 óra között próbálták meg áttörni a rendőrsorfalat Budapesten, a Rippl-Rónai utcánál. Mint írták, a készenléti rendőrök azt a feladatot kapták, hogy zárják le a Lendvay utcát, megakadályozva a tömeg haladását. A rendőrség hangosbeszélőn keresztül többször felszólította a tüntető tömeget, hogy távozzanak a helyszínről. A résztvevők ennek nem tettek eleget, közülük egy nagyobb létszámú csoport a rendőrsorfalat tolni kezdte. AZ ITTAS FÉRFI EKKOR A TESTÉVEL TOLTA A RENDŐRSORFAL ELSŐ SORÁBAN ÁLLÓ EGYIK RENDŐRT, MAJD NAGY ERŐVEL, ÖKÖLLEL ÜTÖTTE, AMI A RENDŐR SISAKJÁNAK PLEXIJÉT ÉRTE.

(Forrás: Index)

Vérellátó: sikeres volt a középiskolai edukációs program

A vérellátó szolgálat pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a programmal több mint 12 400 fiatalt értek el. A főleg biológia, testnevelés vagy osztályfőnöki óra keretében elhangzott előadásokat követően a tanulóknak lehetőségük volt kérdezni, így több véradással kapcsolatos hiedelmet, félelmet is sikerült eloszlatni.Az előadásokat követően sok fiatal már másnap felkereste valamelyik véradási helyszínt– közölték. Az edukációs program az Oktatási Hivatallal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal kötött együttműködési megállapodás révén valósulhatott meg, a kezdeményezéshez csatlakoztak az egészségügyi szakképző iskolák egyetemi fenntartói és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is.

(Forrás: Index)

MOST AKKOR KI AKADÁLYOZZA, HOGY 800 EZRES FIZETÉSE LEGYEN A TANÁROKNAK?

A kormány közel 800 milliárd forintot fordítana a pedagógusok béremelésére, nagyrészt EU-s forrásból. Egyszer azt mondják, már minden akadály elhárult az uniós finanszírozás elől, máskor azt, hogy az ellenzék akadályozza a fizetésemelést. Megnéztük, mi van a hivatalos dokumentumokban.

(Forrás: lakmusz.hu)

400 ezer gyerek él alkoholista szülővel

Alapítvány 2022-es jelentése. Mint írták, idén nagyon kevés adatból és kutatási eredményből dolgozhattak, de annak alapján is egyre szomorúbb kép rajzolódik ki a hazai gyermekjogi helyzetről. Az alapítvány a 2022-ben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a 2022-ben publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze a jelentést. Hangsúlyozták: nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon. Néhány adat ugyanakkor lesújtó képet fest a magyar gyermekek helyzetéről.

(Forrás: Házi Patika)

Totyik Tamás: a státusztörvénnyel a kisiskolák bezárását készítik elő

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) új elnöke szerint a státusztörvény bevezetésével a kormány pénzt is akar spórolni, és a pedagógushiányt is el akarja takarni. Totyik Tamás úgy látja, a státusztörvény azért is kell, mert be akarják bizonyítani, hogy a kisiskolák nem működőképesek, és a törvénnyel előkészítik azok bezárását. Az mindenesetre biztos, hogy a státusztörvénnyel a kormány meg akarja változtatni a pedagógusok jogállását. Hogy valójában mi áll a háttérben, csak mozaikokból tudjuk összerakni.

(Forrás: Hírklikk)

Pécsen is tüntetnek csütörtökön este pedagógusok, diákok és szülők a státusztörvény ellen

A pécsi demonstráció szervezője, a PONT, vagyis a Pécsi Oktatási-Nevelési Társulás. Az országos méretű tiltakozást Pécs mellett még legalább 14 városban megtartják, ugyanabban az időpontban, 2023. június 1-jén, csütörtökön 18 órától. A tüntetést “LEVEGŐT! – országos akció az oktatásért – PÉCS” címmel rendezik meg. A demonstrációt Pécsett a Széchenyi téren tartják, „ahol igent mondunk a diákok által benyújtott hétigenes népszavazás kérdéseire, és határozott nemmel felelünk az oktatásban tanulók, dolgozók kiállása miatt bevezetni kívánt státusztörvényre („bosszútörvényre”)”.

(Forrás: Szabad Pécs)

Levették az ifjúsági részlegről a magyar író könyveit a homofób törvény miatt

„A kiadóm kapott egy levelet a Libritől, amiben tájékoztatják őket, hogy három könyvem - Tükörlelkek 1, Tükörlelkek 2, Interferencia (Helena-trilógia 3.) - a két évvel ezelőtt hozott gyermekvédelmi jogszabálynak csúfolt valami miatt 18 éven aluliak számára nem terjeszthető” – írta Facebook-oldalán Papp Dóra kortárs regényíró. Felidézve, hogy könyvei nyolc éve kaphatók ifjúsági irodalom kategóriában, „hogy a 14 éven felüli korosztály megtalálhassa és felfedezhesse a 16 éves Orsi és a 18 éves Kriszti párhuzamosan futó történetét - ez a korszak most lezárul”.

(Forrás: Eduline)

Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak

Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak. Azt üzenik Novák Katalinnak, ne írja alá a státusztörvényt, mert az „nem tárgyalási alap, az oktatás fejlesztését új alapokra kell helyezni, aminek kidolgozásában közösen kell részt venni a szakszervezeteknek, a diákszervezeteknek, a civilszervezeteknek és a Belügyminisztériumnak”.

(Forrás: 444.hu)

DR. GYURKÓ SZILVIA: „AHOL ÉVEKIG TUD GYEREKEKET BÁNTALMAZNI VALAKI, OTT NEM ÁRTATLAN SENKI”

A titkoknak az a természetük, hogy kiderülnek. Soha nem volt olyan erős a nyilvánosság, mint most. Joggal félhetnek azok, akik eddig bíztak a saját hatalmukban, és abban a képességükben, hogy el tudnak fojtani minden információszivárgást. A XXI. században bizony legjobb eséllyel még életükben szembe kell nézniük azzal, amit eltussolni szándékoztak. Ez van. Ennek lehet örülni, ettől lehet félni, de így van. A nyilvánosság szerkezete, a média hatalma erre lehetőséget ad. És ha minden más eszközt el is próbálnak venni az áldozatoktól, ez még itt van, és nem gyengült. Sőt. Az elkövető egyéni felelőssége nem elvitatható. A bántalmazásért mindig az elkövető felel. De a közösség, amelyben mindez történt, szintén felelős. A vezetői szinten különösen. Ezt pedig el kell vállalni.

Nem hangsúlyos téma a társadalomban, hogy mi történik a gyermekvédelmi szakellátásban

A társadalomban nagyon sokféle kép él a gyermekeltűnésekkel kapcsolatban. Amikor egy kisgyerek tűnik el egy családból valamilyen fatális véletlen folytán – eltéved, elkóborol, elsodródik –, akkor azonnal hatalmas a társadalmi összefogás. Az egész falu elindul keresni, nem kérdés, hogy van kapacitása a rendőrségnek mindent tűvé tenni, és versenyt futnak az idővel. De a 18 ezer bejelentésből 17 ezer sok száz nem ilyen típusú – emlékeztetett az alapítvány szakmai vezetője. „Azok olyan 15-18 éves srácok, akikről eleve lemondott a társadalom. Akik nevelőszülőtől nevelőszülőig, gyermekotthonból gyermekotthonba vándorolnak a rendszer különböző intézményei között, az egyszerű állampolgár sokkal inkább devianciát, egy zavaró tényezőt lát bennük, kevésbé a veszélyben lévő áldozatokat. Holott ezekről a gyerekekről lehet tudni, hogy bántalmazások áldozatai, rossz bánásmódban részesültek, nem az ő hibájuk, hogy nem egy meleg, megtartó családban nevelkednek. Május 25. az eltűnt és bántalmazott gyermekek napja.

(Forrás: Népszava)

Kiakadt a magyar apuka: a sporttagozatos suliban felmondtak a tesitanárok, az informatikai szakközépben nincs informatikatanár

Korchma Zsombor beszámolója szerint a helyzet így a 2022/2023-as tanév vége felé a következő:Az informatikai szakközépiskolába járó fiának szeptemberben volt informatikatanára utoljára, akkor mondott fel az utolsó. A fiúnak a tanévben öt úgynevezett projekthete volt, „ami azt jelenti, hogy nincs oktatás egy hétig, mert olyan kevés a tanár, hogy a suli egyik felének tanítanak, a másiknak nem”. A sporttagozatos általánosba járó fiának „másfél hónapja nincs testnevelés órája, mert felmondtak a tesitanárok”. Tesiórán vagy rajzfilmet néznek, jobb esetben a gyerekeket leküldik az udvarra focizni. A kisebbik fiúnak hetente kétszer 11:50-re kell iskolába mennie, amikor három ügyeleti órája van (ez azt jelenti, hogy átlagban hetente kétszer nincs oktatás az iskolában, de kötelező bemenni, hogy a tanév teljen). Aki szerint ez a rendszer jó, annak hova járnak a gyerekei?

(Forrás: rtl.hu)

Tiltakoznak a diákok, mert érettségi közben rúgták ki a történelemtanárukat

A hivatalos indoklás szerint azért kellett elbocsátani M.-et, mert szakmai minősítése 2 százalékkal elmaradt a központilag előírt szinttől. Úgy tudjuk, hogy a szakmai elkötelezettséget értékelő szempontra kapott rendkívül alacsony pontszámot. Így jelenleg nem taníthat a tankerület egyik iskolájában sem, miközben nemrég született gyermeke, akivel szintén tanár felesége van otthon gyeden. Az ügyről az egyik helyi csoportba feltöltött, már több mint háromezerszer megosztott poszt azt írja, hogy a tanár azonnali elbocsátásanak valódi oka feltételezhetően az, hogy „szakszervezeti vezető tag, a sztrájkok egyik mozgatója volt. A döntés felülről jött, azaz központi utasítás volt, a diákok szerint az intézményvezető sem értett vele egyet.”

(Forrás: 444.hu)

Hiánypótló egyetemi szakképzés indul a MOME-n

Az itthon és külföldön egyaránt dinamikusan fejlődő szolgáltatástervezési szakmában egyre több vállalat és intézmény keres service designert, hogy segítségükkel tökéletesítsék szolgáltatásaik felhasználói élményét vagy belső folyamataikat. Az itthon elérhető Service Design képzések eddig főként különböző tanfolyamok formájában valósultak meg, az egyetemi oktatásban pedig csak egy-egy tantárgy részeként jelent meg a téma, ezért HIÁNYPÓTLÓ A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEMEN 2023 SZEPTEMBERÉTŐL INDULÓ KÉT SZEMESZTEREN ÁT TARTÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS. Az új képzés során a hallgatók többek között a kutatásmódszertan, a vizuális technikák, a stratégiai tervezés, vagy a szervezetfejlesztés területén gazdagíthatják ismereteiket, fiktív és valós service design feladatokban vesznek részt, a projektekből pedig a képzés végére olyan portfóliót állíthatnak össze, amellyel könnyen pályázhatnak meg szolgáltatástervezői pozíciókat itthon és külföldön egyaránt - áll az egyetem közleményében.

(Forrás: portfolio.hu)

„Ne csak mi tudjuk, hogy baj van” – mindkét elsős osztály tanítónője elmegy a hosszúhetényi suliból

Két elsős osztály is indulna ősszel, de mindkét kijelölt tanítónő elmegy a hosszúhetényi általános iskolából. A hír meglepte, elkeserítette a szülőket, akik dühösek és cselekedni szeretnének. A 3500 lakosú településen szokatlan módon ezért közös gondolkodást és gyertyagyújtást szerveztek az iskola udvarára. A Pécsi Tankerületi Központ a Telex kérdésére azt írta: nincs tudomásuk távozó pedagógusokról, ugyanakkor a tanítói állásra megjelent a pályázati kiírás.

(Forrás: Telex)

Beer Miklós a diáktüntetésekről: Valahogy jelezni kell, hogy baj van

Nagy hiba volt szerinte a kötelezően választható hittanoktatás bevezetése, szerinte ezzel a döntéssel megszakadt a gyerekek és fiatalok élő kapcsolata az egyházzal. Felidézte, hogy a nyolcvanas években délutánonként tele volt gyerekekkel a templomkert, egy élő közösség volt a plébános körül, és emiatt a vasárnapi misére is több fiatal járt. „Ma már letudják az iskolában a kötelezően választott hittant, a szülők pedig meg vannak nyugodva, hogy ők megtettek mindent a gyerekért, és nincs már élő kapcsolat az egyházzal” – tette hozzá.

(Forrás: Telex)

Százezer tanár sztrájkol Romániában, mit érhetnek el ezzel?

Miközben Magyarországon immár hónapok óta a tanárok és diákok tiltakozásától hangos Budapest, Romániában is elege lett a tanároknak: a héten tanárok ezrei követelik Bukarestben és az ország nagyobb városaiban, hogy a kormány emelje meg a fizetésüket és költsön jóval többet az oktatási rendszerre.

(Forrás: 444.hu)

A pedagógusok helyzetéről szóló szakértői egyeztetésen hétből csak három ellenzéki képviselő jelent meg

Pintér Sándor belügyminiszter május 24-én egyeztetett az ellenzéki pártok képviselőivel és szakértőivel a pedagógusok helyzetéről. A miniszter ekkor ígéretet tett egy újabb, szakértői szintű egyeztetésre. A Belügyminisztérium közleménye szerint az egyeztetésen a hét meghívott közül mindössze három képviselő jelent meg.

(Forrás: Index)

Oktatáskutató: A helyzet még annál is rosszabb, mint amilyennek látszik

Az egyetemekre jelentkező 126 ezer fiatal közül kevesebb mint 1600-an jelöltek meg első helyen osztatlan tanári képzést, miközben egyre nagyobb a tanárhiány, nem lesz, aki pótolja a nyugdíjba menő pedagógusokat és pályaelhagyókat. Egy oktatáskutató szerint az elmúlt tizenkét évben fokozatosan és brutálisan romlott a helyzet, a pedagógusképzésre jelentkezők alacsony száma is ezt igazolja.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Idén nagyot nő a diákmunkások fizetése

Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló köz

(Forrás: portfolio.hu)

A távoktatás csak rontott a gyerekek szövegértésén

10 évvel ezelőtti szintre estek vissza a magyar ötödik osztályosok szövegértési képességei az elmúlt években egy nemzetközi oktatási felmérés, a PIRLS nemrég közzétett, 2021-re vonatkozó eredményei szerint.

(Forrás: g7.hu)

Kudarc lett a nagy Pintér-féle oktatási egyeztetésből, a diákok szót sem kaptak a hatalomtól

Az ellenzéki pártok, pedagógusok szervezetek és diákok képviselői után a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence is sajtótájékoztatón számolt be a megbeszélés tapasztalatairól. Felidézte, hogy az új pedagógus státusztörvénnyel kapcsolatban már többször egyeztettek a tanári érdekképviseletekkel, szülői és diákszervezetekkel. Az ellenzéki pártokkal történt szerdai megbeszélésről azt mondta, továbbra sem tudták meg, oktatásügyben mit szeretne az ellenzék, aminek némileg ellentmond, hogy nem sokkal később arról beszélt, a pártok valamennyi felvetésére reagáltak. Az ellenzéki politikusok egy közös nyilatkozatban is összefoglalták, hogyan vélekednek a pedagógusok közalkalmazotti státuszát megszüntető törvénytervezetről, ám Rétvári szerint ők ilyen nyilatkozatot nem kaptak.

(Forrás: Népszava)

Pedagóguskutatás gyorsjelentés: a tanárok közel fele nagyon nehezen él meg jövedelméből

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói áprilisban online kérdőíves vizsgálatot végeztek pedagógusok körében, aminek célja az oktatási tiltakozásokkal és követelésekkel, valamint a közoktatásban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatos vélemények feltérképezése volt Az pedagóguskutatás gyorsjelentésének eredménye szerint a pedagógusok a legfontosabb 5 probléma közé sorolják az alacsony béreket – 92 százalék, a magas munkaterheket – 62 százalék, a tanári autonómia hiányát – 61 százalék, a tananyag nem megfelelő összetételét – 59 százalék, valamint az adminisztrációs terheket – 46 százalék.

(Forrás: 444.hu)

Tárgyalás Pintérrel: Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház BELFÖLD 2023. május 24. – 12:06

A meghívó szerint az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal az egyeztetésre, amire végül az összes ellenzéki párt elment. Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el az egyeztetésre. Az egyeztetésen a szakmai szervezetek nem kaptak szót, Pintér Sándor egyedül a pártok képviselőivel állt szóba.

(Forrás: Telex)

Kunhalmi Ágnes: egységes állásponton az ellenzék és a tanárok

Viszonylag gyorsan, gyakorlatilag eredmény nélkül, nyilatkozatok átadásával ért véget a parlamenti ellenzéki pártok és Pintér Sándor egyeztetése a státusztörvény-tervezetéről. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy fogalmazott: „jöttünk, láttunk, nem beszéltünk”. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón az ellenzéki pártok, valamint a pedagógusokat és a diákokat képviselő szervezetek egyetértettek abban, hogy nem közelednek az álláspontok a kormányzattal.

(Forrás: Hírklikk)

Pedagógus-életpályamodell – ezért vonult ki az ellenzék a belügyminisztériumi egyeztetésről

Túl a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteivel lefolytatott több hónapos egyeztetés után a kormányzat az ellenzéki pártokkal kezdett szerdán egyeztetésbe a pedagógus-életpályamodellről, a baloldali pártok azonban egy ponton kivonultak az egyeztetésről, és a tárca épülete előtt tartottak közös tájékoztatót. A Mi Hazánk bent maradt. Azt mondták, a \"bosszútörvényről\" (státusztörvény) értekezni nem voltak hajlandók, az oktatás helyzetének javításáról nem beszélhettek, a pártok civil szakértői delegáltja pedig szót sem kapott az egyeztetésen, ezt követően döntöttek a távozás mellett.

(Forrás: Infostart)

ADATOK A TANÁRSZAKOS JELENTKEZÉSEKRŐL

A facebookon több helyen megjelent néhány adat a felvi.hu alapján arról, hogy az ELTE tanárszakjaira hányan jelentkeztek. A felháborodás a helyzet miatt teljesen jogos – azonban, ahogy Bálint György írta kezdő felháborodókhoz címzett intelmeiben, „Tanuljátok meg jól, hova kell irányítani felháborodástokat.” A felvi.hu arról közöl adatokat, hogy melyik szakpárra hányan jelentkeztek. Az ELTÉn 33+1 tanárszak van, a 33 közül bármelyik bármelyikkel párosítható, ami 33*32/2=528 szakpárt jelent, a +1 az integrált természettudományos oktatásra felkészítő természettudomány-környezettan képzés, ami önmagában szakpárnak számít. Viszonylag kicsi a jelentősége annak, hogy kémia-portugál szakpárra nem jelentkezett senki; felháborodni a helyzet nyomorult voltán amiatt érdemes, hogy kémia tanárszakra (bármivel párosítva, összesen) hatan jelentkeztek első helyen. Ezt persze egy nem erre a célra készült, nyers adathalmazból ki kell számolni, összegezni. Az ELTE összes tanárszakjára az első helyes jelentkezések száma idén a következőképpen alakult:

(Forrás: ckpinfo)

Lasszóval keresik az iskolák a kémia- és fizikatanárokat, a felvételizők száma mégis szinte egyenlő a nullával

3357 fő - ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. Nem meglepő tehát, hogy ezzel a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába - még úgy sem, hogy idén egyébként kiemelkedően sokan, mintegy 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Vannak szakok, amiknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések.

(Forrás: Eduline)

A PDSZ a Tanítanékkal ellentétben a Pintér Sándorral való egyeztetésre bíztatja a pártokat

A Taníték Mozgalom szombaton küldött közleményt, amiben felszólította az ellenzéki pártokat, hogy ne üljenek le Pintér Sándor belügyminiszterrel a státusztörvényről egyeztetni, mert arról „tárgyalni nem lehet, teljes egészében el kell utasítani”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) viszont más állásponton van, erről a Telexnek nyilatkoztak: „Aki elzárkózik az ilyen kezdeményezésektől, az megadja annak az esélyét, hogy a kormány magát demokratának állítsa be, és azt mondja, ők akartak egyeztetni, de a tárgyalófelek erre nem voltak hajlandók” – mondta a Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja. Nagy Erzsébet szerint el kell mondani a kormánynak, hogy mi a gond a státusztörvénnyel, ezt az ellenzéki pártoknak is világossá kell tenniük és képbe kell kerülniük a státusztörvény problémáival. Eddig a Jobbik és LMP jelezte, hogy elmennének Pintérrel egyeztetni, a DK ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a belügyminiszter a tanárokkal és szervezettekkel is üljön le, a Momentum pedig látszatintézkedésnek nevezte az egyeztetést.

(Forrás: 444.hu)

„Szégyellem, hogy a pedagógustársadalom tagja vagyok”

A legutóbbi, április 24-ei egységes sztrájkban, amit a pedagógus szakszervezetek hirdetett meg, tiltakozva a pedagógusok jogait korlátozó új státusztörvény tervezete ellen, az érdekképviseletek szerint megközelítőleg tízezer pedagógus vehetett részt. A sztrájkolók száma ugyan elmaradt az egy évvel korábbi sztrájknapok részvételi arányaitól, ám most több olyan iskola volt, ahol a tantestület nagy többsége – egyes intézményekben 95-98 százaléka – beszüntette a munkát. Akadtak azonban olyan iskolák is, ahol kevés vagy mindössze egyetlen pedagógus, iskolai dolgozó sztrájkolt.

(Forrás: Népszava)

Pedagógusbérek: Pintér Sándor összehívta a parlamenti pártokat

A három hónapja tartó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a parlamenti pártokkal is egyeztet a Belügyminisztérium az új pedagógus életpályatörvényről, amely megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését is. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter 2023. május 24-ére, szerdára hívta egyeztetésre a parlamenti pártok (Fidesz-KDNP, DK, MSZP, Momentum, Jobbik, Mi Hazánk) frakcióvezetőit, politikusait, szakértőit

(Forrás: 24.hu)

Komoly fenyegetést kapott a kormány a pedagógusoktól

A szakszervezet hiányolja azt, hogy a kormány nem döntött a tanulók terheinek csökkentéséről, nincs a XXI. század kihívásaira választ adó alaptanterv, és elmaradt az oktatásban dolgozók presztízsének emelése is. A PSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a kormány nem hoz mielőbb érdemi döntéseket az ország jövőjét meghatározó köznevelés és szakképzés helyzetének javításáról, nem vonja vissza a státusztörvény tervezetét, végső eszközként lehetővé tesszük minden köznevelésben dolgozónak: lemondásukat/felmondásukat helyezzék letétbe a Pedagógusok Szakszervezete fővárosi és megyei irodáiban. A PSZ honlapján részletes tájékoztatás érhető el a lemondás dokumentumairól és a letétbe helyezés módjáról.

(Forrás: portfolio.hu)

A tüntetések és tárgyalások közepette új elnököt választott a Pedagógusok Szakszervezete

Tisztújító kongresszust tartott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szombaton Budapesten. Az eddigi alelnököt, Totyik Tamást választották meg nagy többséggel a küldöttek a szakszervezet új elnökének – derült ki az érdekképviseleti szervezet közleményéből. Totyik július 1-jétől veszi át az elnöki feladatokat, addig tart a jelenlegi elnök, Szabó Zsuzsa öt évre szóló mandátuma, aki nem indult újra ezért a tisztségért. Totyik Tamás az elmúlt években rendszeresen megszólalt oktatási kérdésekben a médiában, és részt vett a „Tudásmenet az oktatásért!” nevű akcióban is az év elején. Miskolctól Budapestig összesen 180 kilométert gyalogolt több kollégájával együtt, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira.

(Forrás: Telex)

Kézhez sem kapták a státusztörvényt a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal folytatott újabb tárgyaláson

Nem történt érdemi előrelépés a pedagógus szakszervezetek és a kormány tárgyalássorozatának mai napi fordulóján sem – számolt be élő Facebook-bejelentkezésben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja. A szakszervezetek szerint kiszámítható előmenetelt biztosító bérrendszerre, kötelező óraszámra és az összes túlmunka kifizetésére lenne szükség, amihez viszont egyáltalán nem kell bevezetni meglátásuk szerint a státusztörvényt. A kormány az előző tárgyalás alkalmával ugyan tett engedményeket, a szakszervezetek szerint még ebben a gyengített formájában is elfogadhatatlan a törvény.

(Forrás: Mérce)

Pedagógusbérek és az új életpálya-modell. Maruzsa Zoltán (podcast)

Hol tartanak a tárgyalások a pedagógus-bérekről a szakszervezetekkel? Hogyan lesz vonzóbb a pedagógus-életpályamodell? Mennyit tud emelni a magyar kormány a saját erejéből, és mennyit vár a kormány az Európai Unióból? Milyen bérrendszert alakít ki a kormány, és mennyi mozgástere lesz a munkáltatóknak? Miben különbözik az új sávos, fllexibilis, teljesítmény-alapú bérrendszer a mostani, közalkalmazotti törvény szerinti 5 bérkategóriától? Ki dönthet a sávos rendszerben a differenciált bérekről? Alapbéresíthető lesz-e az új béremelés? Hány konkrét helyen változott a tervezet az elmúlt 15 tárgyalás során? Miben hoz változást az új pedagógus életpálya-modell?

(Forrás: Infostart)

Plusz felvételi pontokat adnának az új tantárgyból jól szereplőknek

A kampány célja, hogy a fiatalok is megismerhessék a Magyar Honvédség által kínált lehetőségeket. \"Hiszem, hogy jó ma katonának lenni\" – mondta Czermann János, hozzátéve, hogy a kormány elkötelezett ebben a folyamatban, és már előzetes döntés született a katonák illetményszintjének jövő évi továbbfejlesztéséről. Azt is célként emelte ki, hogy a hazafias és a honvédelmi nevelés a magyar oktatásba épüljön, de ehhez a pedagógusokat is \"meg kell nyernünk\". Felsorolt olyan eseményeket, versenyeket, képzéseket, táborokat és programokat, melyek szorosabbá tehetnék a kapcsolatot a Magyar Honvédség és a középiskolai oktatás között. \"Ugyancsak szeretnénk, hogy a honvédelmi alapismeretek tantárgyat felvegyék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tantárgyai közé, így a versenyen elért eredményekért a tanulók a felsőoktatási felvételi eljárás során többletpontot kaphatnak, illetve az egyes tantárgyak legjobb felkészítő tanárai is díjazásban részesülnek\" – jelentette ki.

(Forrás: infostart)

Ez most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlyt

Én sok mindent el tudok fogadni: ha az a cél, hogy sokan járjanak egyetemre, akkor ez a cél. De az is lehet a cél, hogy legyen sok szakmunkásunk, akik meg tudnak építeni egy házat. Csak legyen valamilyen koncepció, amilyen ilyen irányban haladunk. Én leginkább azt hiányolom az elmúlt időszakból, hogy nincs egy hosszú távú elképzelés azzal kapcsolatban, hogy milyen oktatást szeretnénk – mondta Csapodi Csaba, a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

Több pénz kell az oktatásra, de nem mindegy, miként költjük el azt

Az adófizetők és a politikusok gyakorlatilag mindenütt egyetértenek abban, hogy több pénzt kellene fordítani a gyermekek oktatására. Nyilvánvaló dolog, hogy a jobb oktatás révén a gyerekek könnyebben tudnak az életben elindulni. Átgondoltan kell azonban e téren cselekednünk. Sok népszerű oktatási beruházásnál alig vagy semennyire sem bővül a gyerekek tudása, miközben ritkán hallunk a leghatékonyabbnak tekintett befektetésekről.

(Forrás: portfolio.hu)

Horváth Péter: ha nem lesz uniós forrás, akkor is kell a pedagógus-béremelés

Az írásbeli érettségik első tapasztalatairól, valamint a pedagógusok helyzetéről, a bérezéssel és az úgynevezett státusztörvénnyel kapcsolatos vitákról is beszélt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Részlet: „ Differenciálni jelen pillanatban a pótlékoknál lehet, az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői pótlékoknál, az differenciáltan adható, és az intézmények saját szervezeti kultúrájuknak megfelelően döntötték el azt, hogy mi ennek a differenciálásnak az alapja. De a béreknél nincs differenciálásra jelenleg lehetőség. Érdemi lehetőség biztos, hogy nincs.”

(Forrás: infostart)

Külföldön vesz egyetemet az 500 milliárddal megtolt kormányközeli elitképző

A Modul Universität Wien magánegyetemben szerez tulajdonrészt a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A bécsi intézményben 1100 diák tanul nemzetközi menedzsment, fenntartható fejlődés, alkalmazott adattudományok, turizmus és szolgáltatásmenedzsment szakokon, és előkelő helyen szerepel egy a tudományos hivatkozások alapján összeállított rangsoron. Miért fontos ez? A tulajdonszerzés az MCC nemzetközi hálózatépítésének újabb lépése, az intézmény korábban német és brit egyetemekkel kötött megállapodásokat, és tavaly ősszel Brüsszelben nyitott képzési helyszínt. Az MCC belföldön is látványos terjeszkedésbe kezdett, miután 2020-ban állami vagyonjuttatást kapott, aminek része számos emblematikus épület szerte az országban.

Fülke Extra: \"Finnországban az oktatás nem politikai játszma\"

Hogyan lett nemzetközi példa a finn oktatásból? Közéleti podcastunk videós különkiadásában Pihla Meskanen oktatási szakértő, az Arkki építészeti-oktatási program megalkotója volt a vendégünk, aki nemcsak arról mesélt, hogy mit tanulhatnak, most már Magyarországon is, a diákok a világról az építészeten keresztül, hanem arról is, milyen szemléletváltás kellett ahhoz, hogy Finnország oktatási és innovációs központ legyen Európában.

(Forrás: hvg.hu)

60 százalékos érettség

Az érettségizők aránya a 2010-es évekig ütemesen emelkedett, azóta viszont megállt a növekedés. Az érettségizők száma évek óta nem éri el a 70 ezret, 2004-ben még 93 ezren voltak. A csökkenés fő oka demográfiai: a korosztály létszáma csökken. A két világháború között még a középosztályba, a “nadrágos emberek” közé a befejezett gimnázium jelentett belépőt, amit a férfiak mindössze 6-8, a nők 3 százaléka végzett el. Miközben a középiskolai oktatás kibővült, a hatvanas évektől a nemi arányok is fokozatosan megváltoztak. Azóta több nő érettségizik, mint férfi, az előnyük ma is nagyjából 5 százalékpont. Mostanra az érettségi expanziója lelassult, a fiatal korosztályokban beállt a 60% körüli érettségiző arány. A teljes felnőtt társadalomban nagyjából minden harmadik embernek van legalább érettségije

Kijavítják a tankönyvet, amiben a „meleg” szót „magyarra” cserélték egy versben

A szerző azt írja, már tavaly felhívta valaki a figyelmét, hogy a szozat.org-on helytelenül szerepel a verse, írt is a szerkesztőnek, aki azt válaszolta, nem találja a verset, és nem is tudja, hogy került az oldalra. A szerkesztő kérte a helyes változatot, de Kiss elfelejtkezett a dologról, most jutott csak eszébe, amikor hallotta a katolikus tankönyvről szóló hírt. „A Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője kedves és együttműködő volt, az online verzióban azonnal javította a verset, a nyomtatással leálltak, a szeptemberi tankönyvben már hibátlanul lesz a szöveg. Méltatlannak tartom, hogy ebben a helyzetben trágár üzeneteket és telefonokat kapott. Minden együttérzésem neki.”

(Forrás: 444.hu)

Tájékoztatás nélkül törölte a Facebook a május 19-i diáktüntetés eseményét KOCSIS ÁRPÁD csütörtök 10:00

„A május 19-én 16:30-ra meghirdetett tüntetésünk Facebook-eseményét gyűlöletbeszédre hivatkozva a Meta/Facebook törölte. Erről mi nem kaptunk a Metától semmilyen tájékoztatást, támogatóink jelezték, hogy ez az üzenet fogadta őket az eseményre kattintáskor”, írta a szerda este kiadott közleményében az Egységes Diákfront szervezet. A Diákfront által meghirdetett eseményre több mint 16 ezer visszajelzés érkezett, s emiatt is különös, hogy a Meta törölte az eseményt. Amikor ma reggel kilenc órakor az esemény kiírását kerestük a Facebookon, továbbra is a Meta elérhetetlen oldalakon szereplő üzenete fogadott bennünket. A Diákfront csapata új látja, hogy a Facebook-esemény törlése mögött a kormány és a Megafon Központ áll

(Forrás: Mérce)

Módosított az Orbán-kormány, egy év helyett bármeddig munkára lehet fogni a nyugdíjas pedagógusokat

A Magyar Közlöny április 28-i számában megjelent rendeletmódosítás – amely a kihirdetést követő napon hatályba is lépett –, már nem szab egy évre szóló időkeretet a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatásához, valamint egy olyan ponttal is kiegészült, amely lehetővé teszi az idős pedagógusok számára, hogy az érettségi vizsgák és országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezésében is részt vehessenek.

(Forrás: Népszava)

Óvatosan a ballagási pénzzel - érdemes a fiatalok elé megtakarítási célokat kitűzni

A ballagási szezonban a szülők, rokonok pénzzel jutalmazhatják a diákokat. Ez az ajándék azonban akár haszontalan is lehet, ha a gyerekek azonnal elköltik a pénzt. Érdemes inkább a szülőkkel közösen kitűzni egy megtakarítási célt, és arra félretenni - hívja fel a figyelmet a K&H, amelynek Vigyázz, kész, pénz! vetélkedősorozatában kiemelt szerepet kapnak a különféle megtakarítási formák a fiatalok számára. Óvatosan a ballagási pénzzel - érdemes a fiatalok elé megtakarítási célokat kitűzni A ballagás is apropót adhat arra, hogy a szülők megismertessék a gyerekekkel a pénzügyi tudatosságot, ezen belül a megtakarítások jelentőségét. A búcsúzó diákok ugyanis a ballagás alkalmával akár pénzt is kaphatnak ajándékba a szülőktől, rokonoktól.

(Forrás: Profit Line)

Töriérettségi 2023: itt vannak a hivatalos megoldások

Az idei írásbeli feladatsorban a keresztény vallástól egészen a magyarországi elöregedő társadalomig kellett eljutniuk a középszinten érettségizőknek töriből. A témák között előkerült a kereszténység, a Szovjetunó, az unió, valamint Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadaságharc és az első ipari forradalom is. Az idei feladatok között az 56-os forradalom története is felbukkant.

(Forrás: 24.hu)

„Közel jött az erőszak, a fiatalok jövőjét próbálják tönkretenni. Ez megmutatja, hogy a hatalom gyenge\"

Érzelmileg megviselő a küzdelem, amelyet civilek vívnak egy elnyomó rendszer ellen, ráadásul lassú folyamat, amelynek nem mindig látszik egyből az eredménye, és sok türelmet igényel. Ugyanakkor a kitartó ellenállás, a polgári engedetlenség és egyre több civil bekapcsolódása a mozgalomba kiépít egy közösséget, amelyben saját magukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek, nem várnak politikusokra vagy pártokra, megszervezik maguk az ellenállást. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyetlen politikai párt sem tudott ilyen nyers erőt felmutatni. „Most valóban a civilek az igazi ellenzék, ők tudnak mozgósítani, olyan határátlépéseket megvalósítani, amikre szükség van az igazságtalanságok miatt” – mondja Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója. A budapesti Kölcsey Gimnáziumból tavaly elbocsátott tanárnő nem a menekülésben látja a kiutat. „Azért nem megyek el, mert azt gondolom, hogy van értelme annak, amit csinálok. Ez az én országom, ide születtem, itt vannak a gyerekeim, a szüleim. Miért én menjek el?” – mondja.

(Forrás: hvg.hu)

A „meleg” szót „magyarra” cserélték az egyik 10-es irodalomkönyvben...

A verset sokszor alkalmazzák az irodalomoktatásban, mivel Kiss Judit Ágnes műve mondhatni a Szózat XXI. századi átirata, amely a kivándorlásról és az azzal kapcsolatos dilemmákról szól, a fiatalokhoz közel álló nyelvezettel és hangnemben. Ezt erősítette meg lapunknak Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium és Általános Iskola magyartanára is. Az ügy kuriózuma, hogy a vers széles körben közismert, ezért is érthetetlen a cenzúrának is felfogható változtatás, amely feltűnhet a tizenhat éves diákoknak. Kiss Judit Ágnes lapunktól tudta meg a változtatást.

(Forrás: Népszava)

Tanulás újratöltve. Miért érdemes szülőként, tanárként tanulmányozni egy múlt századi könyvet? Németh Anna írása

Ha képesek vagyunk letenni a konvencionális tanári üzemmódunkat, és a megértést elősegítő minden motívumot alkalmazunk osztálytermi jelenlétünkben, akkor megláthatjuk diákjaink szemében a kíváncsiságot, a felfedezés örömét! A mai, nagyon kényelmetlen oktatási környezetünkben pedig ez rendkívüli megtartó erővel bír(na), ám az oktatás döntéshozóinak még nagyon sok olyan lépést kellene megtenni, ami a tanulás-tanítás folyamatát az egészséges irányba viszi…

(Forrás: tani-tani online)

A diákok rávették a hatalmat, hogy magához méltó módon viselkedjék

A második diáktüntetéses kordonbontás után nem lehet kétségünk egyik oldal szándékai felől se. Nem egyszeri rendőri túlkapás történt előző hét szerdán, és a diákok sem véletlenül keveredtek összetűzésbe a rendőrökkel. A rendőrök tényleg foggal-körömmel (meg persze könnygázzal és gumibottal) védenek teljesen üres várbeli kormányzati épületeket. A diákok pedig, alternatíva híján, elkeseredettségükben, cserbenhagyottságukban és dühükben tényleg keresik azokat a helyzeteket, ahol a hatalom nyílt elnyomását provokálhatják ki. Ugyanis egyfelől tökéletesen tisztában vannak a hatalom működésének logikájával. Másfelől azt is látják, hogy az ellenzéki tüntetések szokásos formájának – a sétáknak és beszédhallgatásoknak – nincs sok értelme.

(Forrás: Mérce)

Magyartanár az érettségi műelemzésről: kiválóan elemezhető műveket kaptak a diákok

Mindkét feladat kényelmes választás lehet a diákoknak – így értékelte az Eduline által megkérdezett szaktanár a magyarérettségi műelemzős részét. Az egyik opciójuk az érettségizőknek az, hogy egy Lázár Ervin-novellát elemeznek. A tanár szerint akár még ismerős is lehet a vizsgázóknak a feladatul kapott novella, mert része a Csillagmajor című kötetének, amit az általános iskolákban tanítanak is, de Lázár Ervin egyébként sem először tűnik fel az érettségiben, ráadásul a feladatokban sem kérdeznek szokatlan elemeket. A másik lehetőség Petőfi Sándor és Tóth Árpád Csokonairól szóló verseinek összehasonlítása. A tanár szerint Petőfi művei kiválóan összevethetők XX. századi költők műveivel, ráadásul mindkét szerző és Csokonai is része a középiskolai tananyagnak, a verseik pedig még úgy sem tűnhetnek ijesztőnek, hogy egyébként nem részei a gimnáziumi tantervnek.

(Forrás: hvg.hu)

Most inkább tanulok, aztán majd ha vége az érettségiknek, akkor újra részt veszek a tüntetéseken

Hétfőn délután egy órakor véget ért az idei magyarérettségi írásbeli része, utána kérdeztünk apáczais diákokat a tapasztalataikról. A diákok könnyűnek találták az idei magyarérettségit, egy magyartanár szerint a szövegértés hosszú volt és a verselemzés nem volt egyszerű. A diákok felkészülését az sem befolyásolta, hogy az idén érettségiző generáció utolsó egy-két évét kétségkívül meghatározta a tanárok több mint egy éve tartó sztrájkja. Az egyik diák a Telexnek azt mondta: „Én csak szomorú vagyok, a tanáraim mindent megtesznek, hogy a legjobb szakokra kerüljünk be, engem is lehangol, ha letörtnek látom őket.”

(Forrás: Telex)

Indul az érettségiszezon, a mostani generációnak nem volt könnyű útja idáig

Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az egyetemi felvételiken jelentős pluszpontokat jelentő emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 72 569, emelt szinten 1771 tanuló vizsgázik. Kedden matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en érettségiznek, szerdán történelemből pedig középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák vizsgázik majd. Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 11-én angol nyelvből középszinten 45 864-en, emelt szinten 18 848-en, 12-én német nyelvből középszinten 11 537-en, emelt szinten 2077-en érettségiznek.

(Forrás: Telex)

Érettségi: hétfőn egy korszak lezárult, jövőre jön a „lelketlen húsdarálás”?

Túl vannak a magyarérettségin a diákok. Közvetlenül a megmérettetés után a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük arról, mennyire volt nehéz dolga a végzősöknek. Arató László cikkünkben ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani vizsgánál sokkal fontosabb az, ami jövőre lesz. Álláspontja szerint az új követelmény, amely 2024-től lép életbe, finoman szólva is több sebből vérzik.

(Forrás: Index)

Veszélyes, ha egy szorongó, depressziós gyerek a ChatGPT-nek önti ki a lelkét?

Egy iskolai zaklatás áldozatává vált kamasz nevében teszteltük a ChatGPT-t, majd a mesterséges intelligencia által adott válaszokat elemeztettük szakértőkkel. A válaszokat egyikük sem találta károsnak, de azért ők nem így beszélnének egy kamasszal. Arról viszont megoszlottak a vélemények, hogy jó-e, ha valaki ilyen helyzetben először a mesterséges intelligenciához fordul.

(Forrás: hvg.hu)

Kiakadtak a tanárszakszervezetek Rétvárin

Láthatóan nagyon felbőszítette a tanárokat Rétvári Bence pénteki bejelentése, miszerint „Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon.” Szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös közleményben reagált a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának szavaira. Mint írják: Rétvári Bence állításaival szemben a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Normális esetben az Európai Uniótól ilyen célra támogatásokat egyetlen ország sem kap. Amiért az Európai Unió kivételt tett Magyarországgal, az a közoktatás és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete.

(Forrás: 24.hu)

A rendőrség keresi a KRÉTA és a Neptun meghekkelőjét TECH BELFÖLD 2023. május 05. – 18:58

Az elmúlt másfél hétben több jelzést is kaptunk arról, hogy valaki illetéktelen hozzáférést szerzett a közoktatásban használt KRÉTA, illetve a felsőoktatásban használt Neptun oktatási rendszerhez. Ezért megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy kaptak-e bejelentést, vizsgálják-e a történteket. Pénteki válaszuk szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni Osztálya nyomozást indított az ügyben ismeretlen tettes ellen.

(Forrás: Telex)

Rendőrségen töltötte az éjszakát, de legközelebb is az első sorban fog állni (videó)

Rég láthattuk a rendőrséget olyan erőszakosan fellépni békés tüntetők ellen, mint szerda este, mikor az Egységes Diákfront tüntetése után a tömeg spontán a Karmelitához vonult. Hidász Máté úgy érzi, aránytalanul durván bántak vele, mégsem tesz panaszt a rendőrség ellen.

(Forrás: Telex)

Mire jó a mesterséges intelligencia? Bessenyei István írása

Kulcskérdés tehát, hogy a tanulási rendszerek leragadnak-e a papíralapú, a könyvkultúra monopóliumára alapozott, lexikális ismeretek megjegyzésére koncentráló, túlméretezett és szigorúan kötött tantervi keretek közé szorított tudásátadási algoritmusoknál, vagy képesek lesznek ezt feladni és alkalmazkodni a technológiai robbanás kihívásaihoz. A mesterséges intelligencia oktatási használatának egyik nagy ígérete az egyéni tanulási utak kialakításának lehetősége volt. Egy korábbi elképzelés szerint a tanulók digitális lábnyoma alapján, személyes tanulási szokásaik elemzésével tudnának a programok egyénített feladatokat megadni, de ezek a kísérletek adatvédelmi és technológiai okok miatt zsákutcának bizonyultak.

(Forrás: tani-tani online)

„Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni” – oktatáskutató a káosz okairól

Nem tudom pontosan, mi van a politikusok fejében, gyanítom, más van a köznevelésért felelős államtitkár Maruzsa Zoltánéban és más Orbán Viktoréban, de az biztos, hogy mindenki hoz magával egy oktatási modellt a gyerekkorából. Minden új intézkedés esetében felfedezhető, hogy mintát ad számukra a Kádár-korszak oktatása, amit pedig nagyon hiányolok, az a kreativitás. Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni. Az, hogy a szakképzés minőségét megpróbálják javítani, még jó döntés is lehetne, de egyelőre nem sikerül nekik, mert ehhez tényleg jó pedagógusok kellenének. Ha viszont a tanárokkal szemben bizalmatlanok, teljesen elveszítik ezt a réteget. Pedagógus nélkül pedig ezt a problémát nem lehet megoldani. Már azzal mellélőttek, hogy azt gondolták, a helyzet magától megoldódik. Mivel sok nőt és gyereket érint, nekik eleve nem annyira fontos, mint a férfias területek, az ipar, a katonaság vagy a futball. Most szembesülnek azzal, hogy nem oldódnak meg maguktól a problémák, és ebben szerintem nagy része van a női emancipációnak, hiszen felnőtt egy olyan generáció, amelynek már nem pálya, hogy csendben végezze a láthatatlan munkát, és annyi legyen az elismerés számára, hogy szépen megtestesíti a női princípiumot. (Lannert Judit)

(Forrás: válasz online)

ORSZÁGOS AZ ELÉGEDETLENSÉG – AZ ŐSZI TILTAKOZÁSI HULLÁM 2700 ESEMÉNYE LÁTHATÓ TÉRKÉPÜNKÖN

A napi térképek után folyamatosan bővül a 2022/23 tanév – sztrájkok, polgári engedetlenség, élőláncok, szolidaritási akciók – egyesített tiltakozási térképe, mely már a tavaszi adatokat is tartalmazza. A térképen mintegy 369 település több mint 1290-nél több intézményének 4370 tiltakozó akciója került feltüntetésre.

(Forrás: ckpinfo)

Itt a teljes lista: ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2023-ban

Maga mögé utasította a tavaly még \"csak\" harmadik helyen álló ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium a 2022-es lista első helyét birtokló Eötvös József Gimnáziumot és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumot a HVG 2023-as rangsorában. A lista első tíz helyét általában főként fővárosi gimnáziumok teszik ki. Idén (is) csak egy vidéki intézmény, a veszprémi Lovassy László Gimnázium csúszott be a rangsorba, ami a tavalyi 25. helyét javította az idei lista 10. helyére.

(Forrás: Eduline)

Korábbi önmagához képest is pocsék állapotban van a gyerekvédelem Magyarországon

Az e heti HVG-ben a Varga Judit igazságügyi miniszter által „Európa legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozásaként” beharangozott törvénytervezet kapcsán végigvettük a vonatkozó statisztikákat. Az eredmény lesújtó: Magyaroroszágon uniós összehasonlításban és korábbi önmagához képest is rossz állapotban van a gyermekvédelem. Tíz év alatt 18 százalékkal nőtt a családoktól elszakított, nevelésbe vett gyermekek aránya, 14 ezerről 16 ezerre bővült a gyermekpszichiátriai esetek száma és az Európai Unió átlagánál kétszer-háromszor több a 18 évesnél fiatalabb anyák aránya.

(Forrás: hvg.hu)

„A 11. osztályos diákjaim abba is belefeszültek, hogy végig kellett olvasniuk Az ember tragédiáját”

„A humán műveltség és az elit műveltség presztízse, értéke, megbecsültsége össztársadalmilag nagyon sokat romlott. Ha arra gondolunk, hogy a hetvenes években a szociológiai vizsgálatok szerint a negyedik-hatodik leggyakoribb szabadidős foglalkozás a könyvolvasás volt, ehhez képest most a huszonsokadik. Ez nagyon összefügg azzal, hogy ez a fajta kultúra, műveltség háttérbe szorult. Ezzel párhuzamosan a hetvenes években a legnagyobb presztízsű egyetemi szak a magyar-történelem szak volt a bölcsészkaron, magyar szakos tanárnak lenni kifejezetten magas presztízsű választás volt. Ma nem így van. Lecsúszott a középmezőnybe, vagy még hátrébb ahhoz képest, amit az élettudományok, a biológia, a pszichológia vagy a neurológia tudnak és jelentenek” – mondta a Qubitnek Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola irodalomtanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, amikor arról kérdeztük, mit érzékel súlyos problémaként tantárgya körül.

(Forrás: Qubit)

Több hónapig maradhatnak gyerekek olyan nevelőszülőknél, akik nem tudják őket megfelelően ellátni BELFÖLD 2023. április 30. – 11:46

„Egyetértek a párbeszédes Szabó Tímea állításával, a gyermekvédelem összeomlott. A rendszer hibája, hogy a gyermekvédelemben előfordulhatnak tragédiák. Nincs annyi nevelőszülő, mint ahány férőhelyre szükség lenne” – mondta a Telexnek egy gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakember, aki munkakörénél fogva belülről lát rá számos problémás esetre több megyében is. A szakember olyan pozícióban dolgozik, hogy nem beszélhetne a mindennapokban megtapasztalt gondokról, ezért is vállalta név nélkül a véleményét.

(Forrás: Telex)

A státusztörvény inkább cselédtörvény, minden tanárnak rosszabb lesz, de nem ugyanannyival

A kormány általános oktatáspolitikájában újdonságnak tűnik a tervezetnek az a kevéssé tárgyalt dimenziója, hogy az új foglalkoztatási forma, a köznevelési alkalmazotti jogviszony nemcsak az állami szférára, hanem az egyházi és alapítványi fenntartású iskolákra is vonatkozna. Így a teljes magyar tanártársadalom azonos jogállásban lenne foglalkoztatva, a budapesti magángimnáziumoktól az egyházi elitgimiken keresztül a kistelepülési általános iskolákig.

Ősztől honvédelmet is lehet tanulni a középiskolákban

A 2023/2024. tanévtől kezdődően a kadétprogram mellett egy új, a középiskolák szabad órakerete terhére választható középiskolai tantárgy „teremti meg annak a lehetőségét, hogy a magyar fiatalok részletesebben is megismerhessék a haza védelméhez kapcsolódó állampolgári kötelezettségeket\" – közölte pénteken a Honvédelmi Minisztérium. A tantárgy oktatásában részt vevők a honvédelmi szervezetek és feladatok megismerésén túl elméleti és gyakorlati ismereteket fognak elsajátítani például a kibervédelem és a térképészet területén.

(Forrás: hvg.hu)

Reagált az ELTE a Neptun feltörésének hírére

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesíti hallgatóit, hogy az április 26-án az esti órákban történt, több hazai egyetemet is érintő informatikai incidens miatt az ELTE a Neptun rendszer ideiglenes leállításáról döntött” – közölte az intézmény azt követően, hogy a Telex megírta: az ő nevükkel visszaélve törték fel ismeretlenek a tanulmányi rendszert. Az ügyben az ELTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem is érintett. Az ELTE azt is hozzátette, hogy megkezdték az eset kivizsgálását és megteszik „az ilyenkor szükséges informatikai biztonsági és egyéb lépéseket”. A rendszer újraindításáig a hallgatók türelmét kérték, egyben felhívták a figyelmüket, hogy rendszeren belül érkezett hamis – nem az üzemeltetőtől származó – levelekre semmiképpen ne válaszoljanak.

(Forrás: hvg.hu)

Őrült ütemben változnak a fiatalok szokásai, de a bankfiók továbbra is kiemelten fontos

Nem lehet elég korán elkezdeni a pénzügyi nevelést Kökény Dávid, az OTP Bank Termékfejlesztési senior menedzsere szerint, aki a Portfolio-nak elmondta, az ideális az volna, ha a szülők már az első, valamilyen alkalomra, rokonoktól kapott pénz kapcsán elkezdenének pénzügyi kérdésekről beszélgetni a gyerekekkel. Az utóbbi években egyre nő a 16 év alatti ügyfelek száma az OTP Banknál, tapasztalataik szerint a Z generáció már kifejezetten tudatos, úgy tűnik, számukra a legfontosabb, hogy minél nagyobb legyen a bank digitális képessége.

(Forrás: portfolio.hu)

Már nem ellenőrizné a tanárok otthoni számítógépeit a kormányzat

Elkészült az elsődleges elmeorvosi vizsgálata annak a 17 éves miskolci tinédzsernek, aki a Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint fegyvert akart venni, iskolai lövöldözést tervezett, 50 diáktársát akarta volna megölni, majd öngyilkos lenni. A szakértő szerint B. Levente nem szenved kóros elmeállapotban, vagyis büntethető, írja a Blikk. A lap információi szerint a fiú a Discord nevű alkalmazáson keresztül arról is csetelt külföldi fiatalokkal, hogy az anyját is meg akarja ölni. „A levelezés az interneten megtörtént, ezen nincs mit szépíteni vagy tagadni. A Levente által leírtak komolyságát azonban erősen vitatjuk, hiszen valószínűleg igazából nem készült ő semmire, csak figyelmet és elismerést akart ilyen felfoghatatlan formában kicsikarni a levelező társaktól” – mondta a lapnak a fiú ügyvédje, Lichy József.

(Forrás: Telex)

Beszámítható az iskolai lövöldözést tervező miskolci fiatal

Elkészült az elsődleges elmeorvosi vizsgálata annak a 17 éves miskolci tinédzsernek, aki a Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint fegyvert akart venni, iskolai lövöldözést tervezett, 50 diáktársát akarta volna megölni, majd öngyilkos lenni. A szakértő szerint B. Levente nem szenved kóros elmeállapotban, vagyis büntethető, írja a Blikk. A lap információi szerint a fiú a Discord nevű alkalmazáson keresztül arról is csetelt külföldi fiatalokkal, hogy az anyját is meg akarja ölni. „A levelezés az interneten megtörtént, ezen nincs mit szépíteni vagy tagadni. A Levente által leírtak komolyságát azonban erősen vitatjuk, hiszen valószínűleg igazából nem készült ő semmire, csak figyelmet és elismerést akart ilyen felfoghatatlan formában kicsikarni a levelező társaktól” – mondta a lapnak a fiú ügyvédje, Lichy József.

(Forrás: Telex)

Varga Judit: Magyarországon lesz a legszigorúbb a gyermekvédelem

Az Európai Bizottság arra hivatkozva támadja a gyermekvédelmi törvényt, hogy az nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal, de „jól tudjuk, hogy valójában Alaptörvényünk értékeit veszik célba” – jelentette ki bejegyzésében a tárcavezető. Varga Judit hétfőn a Mathias Corvinus Collegium – MCC (MCC Brussels), a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért gyermekvédelmi törvényről és jogállamiságról szóló brüsszeli konferenciáján vett részt, ahol hangsúlyozta: a bizottság azt a törvényt támadja, amely védi a gyermekek születéskori nemük szerinti önazonossághoz való jogát, és kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi. Sajnálatosnak tartja, hogy vezető európai politikusok már az előtt véleményt formáltak a gyermekvédelmi törvényről, hogy érdemi párbeszédet folytattak volna a magyar hatóságokkal – írta a miniszter, hozzátéve: az egyre nagyobb teret nyerő woke ideológiát üdvözlő erőknek sikerült 15 uniós tagállamot meggyőzniük, hogy lépjenek fel Magyarország ellen a folyamatban lévő uniós bírósági eljárásban.

(Forrás: Index)

A rendőrség szerint ők csak az agresszív tüntetőket fújták le a Karmelitánál

„Az, hogy a rendőrök foggal-körömmel védik a kordont, számomra érthetetlen. A könnygáz használata aránytalan és indokolatlan volt mind a kordont elbontani akaró képviselőkkel, mind a tüntetőkkel szemben” – mondta Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője, aki a helyszínen is ott volt. A könnygáz bevetése előtt azért kell a figyelmeztetés,, hogy a békés tüntetők elhagyhassák a helyszínt, ezért jogellenes a figyelmeztetés nélküli intézkedés. Hegyi szerint azonban egyáltalán nem volt indokolt a könnygáz bevetése.

(Forrás: 444.hu)

Nyílt levelet írtak a Fazekas és az Eötvös tanárai, a válság további mélyülésére figyelmeztetnek

Mint írják, az oktatás színvonala mindenki közös ügye, ezért sem a diákok, sem a szülök, sem a nagyszülők, sem a munkavállalók, illetve a munkaadók, vagy az oktatásban dolgozók számára nem lehet közömbös, hogy milyen a magyar közoktatás. A levél aláírói szerint a tervezet súlyosan sérti a diákok minőségi oktatáshoz való jogát. Később úgy folytatják, hogy a modern iskola alapvető feltétele a szabad véleménynyilvánítási jog, amely a közoktatás minden szereplőjét megilleti, de a tervezet ellehetetleníti ennek gyakorlását, valamint csorbítja az iskolai közösségek autonómiáját és megfosztja a pedagógusokat alapvető munkavállalói jogaiktól. A Fazekas munkatársai levelükben szakmai érdekegyeztetést követelnek az oktatási rendszer korszerűsítéséről. Szintén a státusztörvény ellen emelt szót a Facebookon közzétett levelében a budapesti Eötvös József Gimnázium ötvenöt tanára is

(Forrás: Telex)

Pedagógustüntetés után balhé a Karmelitánál, a rendőrök gázspray-t is bevetettek

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 20-i kormányinfón azt mondta: nem érdemes a státusztörvény hatásáról beszélni addig, amíg a törvénytervezetet be nem nyújtják a parlamentnek. A tervezetről jelenleg egyeztetések zajlanak a kormány és az érdekképviseletek között. A státusztörvény védelmében Gulyás elmondta, hogy a diákok érdeke az, hogy csak félévkor és év végén távozhassanak tanárok, év közben ne. Arra a felvetésre, hogy már több mint négyezer tanár mondana fel, ha bevezetnék a státusztörvényt, Gulyás azt felelte: még semmi nem dőlt el, és ez amúgy csak 3 százaléka az aktív pedagógusoknak. Hétfőn reggel már pedagógusok, diákok, politikusok együtt demonstráltak a Belügyminisztérium épülete előtt, és több iskolában egész nap sztrájkoltak tanárok az egységes munkabeszüntetés újabb napján.

(Forrás: Telex)

Egy gyermekkórház fehér köpeny nélkül, ahol 30 éve dolgoznak a családok mentális egészségéért

30 éve dolgozik a gyermekek mentális egészségének javításáért Magyarország első, modern, önálló gyermekpszichiátriai kórháza és szakambulanciája. A Vadaskertben három évtized alatt több mint 62 ezer gyermek vizsgálatát és terápiáját végezték el. A gyermekpszichiátria jelen pillanatban is teltházzal működik, a személyzet megfeszített munkában és új terápiás megoldásokkal igyekszik ellátni az ország különböző részeiből érkező, pszichés gondokkal küzdő gyermekeket és fiatalokat.

(Forrás: Telex)

Nyomorból vinnék az egyetemig a gyerekeket, az állam viszont nem segít rajtuk

Magyarországon tömegek szorulnak ki a minőségi oktatásból, ez pedig a nyomor újratermelődéséhez vezet. Ózdon a Van Helyed Alapítvány komplex fejlesztési programjainak segítségével a szegregátumokban születő, jellemzően roma gyerekek magasabb végzettséget szereznek a szüleiknél, többen a felsőoktatásig is eljutnak. Hiába tudnak fontos eredményeket felmutatni, a szervezet kritikus helyzetbe került, az állam pedig egyelőre nem segít.

(Forrás: Telex)

› „Ha támogatni szeretnénk a diákokat a tanulásban, akkor sok lépéssel hátrébb kell lépni” - Interjú Kaderják Anita oktatáskutatóval

A szakemberrel a Kreatív Partnerség Magyarország (KP) program nemzetközi díjazása kapcsán beszélgettünk a 21. századi kompetenciákról, arról, hogy miként lehet mérni a kreativitást, és szó került többek között a magyar oktatáskutatás nemzetközi élvonalba való bekapcsolódásáról is. Ha támogatni szeretnénk a diákokat a tanulásban, akkor nem onnan indul a folyamat, hogy a matematika képességüket kezdjük el fejleszteni, sok lépéssel hátrébb kell lépni. Hogyan érzik magukat az iskolában, a közösségükben? Mi teszi őket motiválttá? Hogyan érhetjük el, hogy higgyenek magukban, és képesek legyen figyelni a társaikra is? Hogyan taníthatjuk meg őket csapatban dolgozni?

(Forrás: Kölöknet)

Pedagógus-béremelés: újabb fordulatok történtek, nincsenek veszélyben az uniós források

2025-re egy pedagógus átlagosan 800 ezer forintot keres majd. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán azt is kiemelte, hogy a béremelésekre szánt 800 milliárdos konstrukció jelenleg a legnagyobb az Európai Unióban. A pedagógusok 75 százalékos béremelését az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintból oldaná meg a kormány. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik.

(Forrás: Mandiner)

Kimutatták a kutatók: meglepő eredménye lett a magyar oktatási reformnak

Egy jól megtervezett szakképzési rendszer sokféle módon lehet hasznos a társadalom számára. Felgyorsíthatja a munkaerőpiacra való belépést, növelheti a szakképzettek kezdeti keresetét miközben csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolai lemorzsolódás csökkentésével és a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási esélyeinek és jövedelmének javításával. Azonban a túlságosan specifikus szakmai képzés hosszú távon káros is lehet az itt végzettek számára: a specifikus képes

(Forrás: portfolio.hu)

Erre számítsunk szülőként, ha elfogadják a státusztörvényt

A kormány tervei szerint a pedagógusok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, és ehelyett egy ún. státusztörvény fogja szabályozni jogállásukat. A kormányzat elsősorban a beígért béremelésről szokott beszélni, de szülőként tudnunk kell arról, hogy a törvény számos hátrányos elemet tartalmaz, melynek részleteit igyekeznek eltitkolni. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk, milyen változásokkal szembesülhetünk szülőként, ha a tervezett státusztörvény hatályba lép.

(Forrás: Szülői Hang)

Törley Katalin a Fülkében: „A kormánynak 12 éve volt az oktatás reformjára. Akkor mégis, kit kritizáljak?”

A pedagógusok tiltakozása reform helyett a szakmába még egyszer belerúgó státusztörvényhez vezetett – nagyon tömören így foglalható össze mindaz, ami 2023-ban történt a pedagógusokkal. Arról, hogy hogyan jutottunk ide, és hogyan tovább innen, Törley Katalint kérdeztük közéleti podcastunkban.

(Forrás: hvg.hu)

Döntött Orbán Viktor, kiknek emeli meg a pedagógusok helyett a bérét

Miközben folyik a hercehurca a pedagógusok béremelése körül, a kormány azt ugyanis az uniós források folyósításához köti, amelynek ténye és ideje viszont bizonytalan, mint a kutyák vacsorája, másoknak jut pénz. Ennek érdekében Orbán felhívta a pénzügyminisztert, hogy – a miniszterelnök általános helyettese bevonásával – gondoskodjon arról, hogy 2024-től évi közel 62 millió forint álljon rendelkezésre az éves központi költségvetés magyarországi egyházi személyek jövedelempótléka és zsidó örökség ápolása támogatását szolgáló előirányzata javára.

(Forrás: mfor)

Volt miniszterek, államtitkárok és tudósok a „bosszútörvény” ellen

Többek között a 2010 utáni Orbán-kormányok első oktatásért felelős minisztere is aláírta a pedagógusokat támogató nyilatkozatot, amelyet a kezdeményezők megkeresésére a Válasz Online hozhat most nyilvánosságra. A jövő heti tanársztrájk elé időzített, pedagógusok melletti, az őket sújtani hivatott bosszútörvény elleni kiállás aláírói volt miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek. A nyilatkozatot változtatások nélkül, teljes terjedelmében közreadjuk.

(Forrás: válasz online)

Ha ezt a státusztörvényt elfogadják, megtörténhet, hogy az EU nem ad pénzt a magyar tanárok béremelésére

„Ez az egész még egy terület, ahol a nőket hátrányosabb helyzetbe lehet hozni – világított rá egy jóval tágabb kontextusra Zeller Judit jogász és pszichológus, a TASZ magánszféra projektjének helyettes vezetője. Az általunk megkérdezett iskolaigazgató esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy „mivel a gyeses évek az új törvény szerint nem fognak beleszámítani a szolgálati évekbe, a szeptemberben esedékes jubileumi pénzemre most várhatok még 3 évet”. „Bejött hozzám egy kollega a héten, hogy ő egyedül neveli a gyerekeit, és nem tud bent ülni 48 órát az iskolában” – mondta az igazgató, utalva arra, hogy a korábbiakhoz képest 40-ről maximum 48 órára emelhető a munkaidő, amiből ma még 32 óra felett a munkáltató nem rendelkezhet, júniustól viszont nincs kötetlen munkaidő, mert az igazgató erre a „szabad felhasználású” munkaidőre is elrendelheti az intézményben történő munkavégzést. „Nincs is annyi szék a tanáriban, amennyien dolgoznak egy iskolában, de el fogják várni tőlük, hogy 40 órát bent töltsenek az iskolában” – mondta Totyik.

(Forrás: Qubit)

Színházban a Baltazárral. Gabnai Katalin írása

Nem először találkoztam a Baltazár Színház Down-szindrómás színészeinek produkciójával, de az alkalmazott színházművészet olyan meggyőző órája volt ez, hogy még ma is fogva tart. Ékes példája ez a játék annak, hogy igaz színházat milyen nagyon eltérő anyagú, változó minőségű és olykor kiszámíthatatlan erejű mozzanatokból lehetséges összegyúrni. A klasszikus szerzők némelyikében meg tudnak támaszkodni kezdő vagy kevésbé elszánt színjátszók is, s emlékszem, a klasszikusunkká lett Örkény István-szövegek is nagy segítséget nyújtottak egy hajdani Baltazár-produkció szereplőinek. Most az a különleges helyzet áll elő, hogy a downos vagy más fogyatékkal élő játékosok élet- és emberismerete, fájdalomérzékenysége és humora támasztja meg a – hol költői, hol nagyon is gyalogjáró – mondatokat

(Forrás: tani-tani online)

Ónody-Molnár: Dóra: Demokraták, féljetek

Az „államosítástól” és az iskolai tanszabadság felszámolásától egyenes út vezetett a kötelező Pedagógus Karig, a megalázó értékelési rendszerig (PÖCS) és a szoknyahosszt is előíró etikai kódexig. Az utóbbi lépések a pedagógusok többségének már nem tetszik, de tiltakozni miattuk az előbbiek csendes tudomásulvétele miatt nem tud. Az államosítás és az iskolai szabadság megszüntetése miatt egyetlen központi hivatal beosztottja lett minden tanár. Akkor nem tiltakoztak ellene. Ma már úgy érzik, az állásukkal játszanának, ha megtennék. Nem az adott iskolában nem taníthatnának többet, hanem az egész országban, hiszen mindenhol ugyanaz lett a munkáltató. Pontosan látják, hogy még a tantestület és a szülők által támogatott iskolaigazgatónak is mennie kell, ha nem vele szimpatizál a hatalom helyi vagy országos embere.

(Forrás: hvg.hu)

Erős indulatokat váltott ki az újlipótvárosi iskola zsidó hitközséghez kerülése

A szülők jövő héten szavazhatnak a fenntartóváltásról. Ha a szülők több mint a fele támogatja a váltást, akkor a javaslat Pintér Sándor belügyminiszterhez kerül, a végső döntést ő hozza meg. A lapnak nyilatkozó egyik szülő szerint diszkrimináció egyértelműen erősödött az iskolában, amióta megtudták, hogy a zsidó hitközség venné át az intézményt. Egy másik szülő arról számolt be, hogy a március 28-i fórumon „kocsmaszintű” beszélgetés volt, és olyan mondatok is elhangzottak, hogy „zsidó uralom” lesz az iskolában. A szülőknek írt egyik levélben a fenntartóváltást azzal indokolták, hogy a BZSH Külkereskedelmi Technikumának igazgatója szeretné bővíteni oktatási intézményének portfólióját és a Budapesti Gazdasági Egyetemmel indítanának egy közös technikusképzést, így a diákok könnyebben bekerülhetnének az egyetem külkereskedelmi szakára. Ehhez viszont erős nyelvtudásra van szükség már az általános iskolában is, ezért szeretnének együttműködni a Herman Ottó Általános Iskolával.

(Forrás: Magyar Narancs)

Tényleg bajuk lesz a gyerekeknek attól, hogy művészi aktokat mutatnak nekik?

A Dávid-szobor körül fellángolt prüdéria-botrány nem egyedi eset, bár 2023-at írunk, időről időre hallani hasonlókról, volt, aki a Bibliát is ki akarta tiltani az iskolákból, mondván az pornográf. De mi különbözteti meg a meztelen test művészi ábrázolását a pornográfiától? Művészeti szakértőkkel beszélgettünk. A most fellángolt prüdéria nem egyedi eset, és bár 2023-at írunk, időről időre hallani hasonlókról. Legutóbb például egy utahi iskolában merült fel az egyik szülő részéről, hogy a Bibliát pornográfia miatt ki kellene tiltani az intézményből. A felvetés alapja egy tavaly hozott törvény, ami szerint pornográf vagy „nem ízléses” elemet tartalmazó anyag eltávolítható az iskolákból. LMBTQ-ügyben is zajlanak tiltások, kampányok, és nem csak Amerika-szerte. Kárpáti Andrea szerint most egyfajta konzervatív hullám söpör végig a világon, a történelemben nem először. „Indokolt, hogy szülőként és szakemberként kellő higgadtsággal fogadjuk ezeket az irányzatokat, és ügyeljünk rá, nehogy eluralkodjanak”

(Forrás: hvg.hu)

Búcsúzhatnak a 18 év alattiak a TikToktól?

Napjainkban az életünket behálózzák a különböző közösségi platformok, kikerülni őket annyit jelent, minthogy az ember önkéntes digitális száműzetésbe vonul, amit kevesen vállalnak az összekapcsolt világunkban. Az azonban az egyszerű felhasználó számára már követhetetlen, hogy adataink hol, kinél landolnak, és mire használják fel őket. Nem véletlen, hogy a közösségi platformok használatával kapcsolatban egyre komolyabb aggályok merülnek fel, ha a biztonságról és az adatvédelemről van szó. Persze, ez a problémás kérdés sem feltétlenül csak az egyszerű felhasználók védelméről szól, a TikTokot leginkább azért tartják trójai falónak a nyugati kormányzatok, mert a platformot Kínában hozták létre, és a felhasználók adatait is ott tárolják. Márpedig a Nyugat, pontosabban az Egyesült Államok és Kína vetélkedése egy új hidegháború küszöbén van, számos elemzés szerint ezt a küszöböt már át is lépték. Egy ilyen világpolitikai szkanderben természetesen az adatgyűjtés is eszköz az ellenfelek számára.

(Forrás: index)

Egyre több gond van az iskolai orvosi igazolásokkal – „Megalázó a szülők számára, hogy megbízhatatlannak tekintik őket” – megszólal egy háziorvos

A gyermekorvosok dühösek, állításuk szerint idejük felében gyakorlatilag \"igazolásgyárként\" működnek, amely sok esetben, a valóban orvosi ellátásra szoruló beteg gyermekek kezelésétől veheti el az időt. A házilag könnyen orvosolható betegségek esetén is kénytelenek orvosi igazolást kérni a szülők, mivel az iskolák nagy többsége nem fogadja el az általuk írt igazolást, csupán évente 3 alkalommal. Hiába nehezíti a szülők, és háziorvosok munkáját is a jelenlegi rendszer, az intézmények még sem bíznak meg kellő mértékben a szülőkben, állítja egy budapesti háziorvos.

(Forrás: Blikk)

Folytatódik a tanárper, Palya Tamás és Törley Katalin is bíróság elé áll

Palya Tamás, Törley Katalin, Ocskó Emese, Molnár Barbara, Sallai Katalin – ők azok a pedagógusok, akiket a Belső-Pesti Tankerületi Központ tavaly ősszel elbocsátott amiatt, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak. A tanárok amiatt fordultak bírósághoz, mert álláspontjuk szerint aránytalan és eltúlzott volt az a jogkövetkezmény, amit a tankerület alkalmazott velük szemben. Az egyik legfőbb kérdés továbbra is az, hogyha a pedagógusok valóban jogsértően viselkedtek azzal, hogy polgári engedetlenségi akcióban vettek részt, akkor miért nem mentettek fel mindenkit, aki hasonlóképp cselekedett? A november végén elbocsátott pedagógusok a tárgyalások egy részén már túl vannak. A tanárok eredeti kereseti kérelmükben sérelemdíj megfizetését és az intézményekbe való visszahelyezésüket kérték. Időközben a kereseti kérelmüket azonban megváltoztatták, a visszahelyezésre már nem tartanak igényt, a többség azóta elhelyezkedett.

(Forrás: index)

Repülő egyetem ukrán diákokkal. Trencsényi Balázs írása a CEU projektjéről

A CEU-n dolgozó vagy azzal kapcsolatban álló kollégák egy csoportjával elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mit tehetnénk a diákok érdekében, hogy egy többrétegű párbeszéd keretében összekapcsoljuk őket az intézményeiken kívüli ukrán és nemzetközi tudósokkal. Az ötletek valahogy maguktól jöttek össze. Online tanár-diák kapcsolatot létesítettünk ukrán diákokkal. Így tartottuk az órákat. Olyan helyzet is előfordult, hogy a hallgató éppen az óvóhelyről jelentkezett be akkumulátorról feltöltött gépével, s így vett részt a tanításon. Szeretnék megerősíteni egy gondolatot a júliusi nyári iskoláról, amelyet – személyes jelenléttel kiegészítve, teljessé téve a képzést – Budapesten szerveztünk. Mindannyiunk számára, akik ott voltunk a tanári oldalról, nemcsak pedagógiai, hanem fontos egzisztenciális élmény is volt. Határtalan érdeklődést és egy különleges pszichológiai helyzetet fedeztünk fel, amikor olyan emberek, akik nem harcolhatnak háborús helyzetben, olyasmit csinálnak, amivel segítik a hazájukat, és saját maguk számára értelmes szellemi és erkölcsi keretet teremtenek. Végtelen elkötelezettséget, érdeklődést és energiát fedeztünk fel.

(Forrás: tani-tani online)

Telt ház volt Debrecenben a korábbi rektor egyetemről kitiltott előadásán

A Debreceni Egyetem (DE) korábbi rektorának Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri? című előadását eredetileg az egyetemen rendezték volna meg, azonban Kun Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja nem engedélyezte, hogy egyetemi rendezvényként, a felsőoktatási intézmény területén tartsák meg. Kun arra hivatkozott, hogy a DE működési rendje alapján nem adnak teret olyan programnak, ahol aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg. Fábián István az előadása elején leszögezte, az értelmiség felelősségének tartja, hogy megszólaljon a szakterületét érintő kérdésekben. Mint mondta, nagyon sok tévhit, félinformáció és téves információ látott napvilágot a témában, ő ugyanakkor a megbízható nemzetközi szakirodalomra és a hivatalos megnyilvánulásokra támaszkodott az előadás készítése során.

(Forrás: 24.hu)

Újabb tanársztrájk készülődik, ma egyeztet a kormány a pedagógusok képviselőivel

Az új jogállási törvény szerint idén június 1-jétől már nem közalkalmazotti, hanem “köznevelési foglalkoztatotti” jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. A jogállásváltást ráadásul elfogadni, aláírni sem kell, a váltás automatikus. Ugyanakkor az új kinevezés közlésétől számított öt munkanapon belül kérheti a felmentését, aki nem szeretne az új jogviszonyban tovább dolgozni. Ám a kormány tett arról, hogy ez a lehetőség ne legyen annyira vonzó: akik így járnak el, mindössze egyhavi, a januári illetményüknek megfelelő végkielégítésre lesznek jogosultak akkor is, ha több évtizede közalkalmazottak. Az új státusztörvény, ha a jelenlegi formájában vezetik be, több más hátrányos intézkedést is tartalmaz - a nevelés oktatással lekötött heti munkaidő maximum 32 óráról akár 48 órára emelése, elrendelhető lesz a vasárnapi munkavégzés, korlátozzák a pedagógusok szólásszabadságát (munkaidőn kívül sem lesz szabad a közoktatásról negatívan nyilatkozni) -, valamint a törvényes, a külvilág számára is érzékelhető sztrájk lehetőségeit is tovább szűkíti.

(Forrás: Népszava)

Újabb komoly kiadást kapnak a nyakukba a magyar szülők: sokaknak nincs más választása, fizetni kell

Az elmúlt időszakban az infláció és az árak emelkedése egyre nagyobb terhet jelentett a családok számára, különösen a nyaralások és a szabadidős tevékenységek területén. Ennek ellenére a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a nyári táborok iránti kereslet továbbra is növekszik. A magasabb táborárak miatt sok magyar szülő aggódik, és van is alapja a félelemeknek. A gyerekek étkezése, a bérleti díjak, az állatkerti, múzeumi vagy strandbelépők díjai is növekedtek, az alapanyagigényes vakációs lehetőségek költségeiről nem is beszélve.

(Forrás: Pénzcentrum)

Mindenki feje felett átnyúlva, szegregációra hivatkozva vonna össze két XIII. kerületi iskolát a tankerület

Tiltakoznak a szülők, tiltakoznak a tanárok és tiltakozik a XIII. kerületi önkormányzat is, a Közép-Pesti Tankerület saját hatáskörében mégis összevonna két – jól ismert – helyi általános iskolát. A tankerület levelében a csökkenő diáklétszámra és spontán szegregációra hivatkozik, az önkormányzat szerint viszont a tankerületi vezetésnek nulla a helyismerete, és a rossz vezetőválasztás tehet mindenről. A végső döntés Pintér Sándor belügyminiszter kezében van, aki a jogszabályok szerint nem köteles figyelembe venni az érintettek véleményét.

(Forrás: hvg.hu)

Titokban megkezdték a tanárok teljesítményértékelését: \\\"kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen\\\" feladatot kaptak a pedagógusok

„Hivatalosan március 16-án jelentették be, hogy megnyertük a pilot programban való részvételt. Az első lépés az volt, hogy kidolgozzák a pontozást, amely során 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni. A pedagógusoknak vállalnia kellett 3 célt, amelyek nem lehettek az alapfeladatok (pl. dokumentumok módosítása, osztályozó vizsga lebonyolítása stb.). Olyanokat fogadtak el, mint versenyeztetés, korrepetálás, tanórán kívüli programok szervezése. Ezekre lehet 30 pontot kapni. A 70 pontra a munkaközösség vezetők tesznek javaslatot, de az intézményvezető dönt a végén. Elvileg jönnek majd az óralátogatások, amire kell majd óratervet készíteni, de ennek a rendjéről még nem tudok részleteket”

(Forrás: hvg.hu)

Eminens, diplomatikus, itt-ott sántít – megírattuk a tavalyi érettségi esszéket a ChatGPT-vel

Míg a jelenleg a világ nagy részét foglalkoztató mesterséges intelligencia (MI) alapú szöveggenerátor, a ChatGPT által írt egyetemi beadandók már a hazai egyetemeknek is feladják a leckét, az érettségin értelemszerűen nincs lehetőség internetet használni. Mégis kíváncsiak voltunk, vajon hogyan teljesítene a nyelvi modell ingyenesen hozzáférhető változata a legutóbbi magyar érettségi esszéfeladatain, ezért megírattuk vele a tavalyi tavaszi és őszi magyar középszintű érettségi mindkét gyakorlati szövegalkotását.

(Forrás: Eduline)

Az oktatási megmozdulások résztvevői még mindig itt vannak, összefognak és tiltakoznak 2. rész

Tanulságos egy szakma, pedagógusok, szülők, diákok napi megmozdulásait követni az oktatásért. Sztrájkok, érettségi bojkott, levélkampány, zebraszerda és még sok minden más jelzi, az érintettek rosszul érzik magukat. Érdemi változást szeretnének, és nem törvény által végrehajtott megtorlást. Ezért a hangjukat – már csak a jövő érdekében - nem meghallani több mint bűn, az már hiba. Ennél nagyobb csak egy van – ahogy összeállításunk előző részében utaltunk rá –, azt állítani, hogy mára már nincs is hangjuk. Hogy nagyon is van, azt bizonyítja a felsorolás folytatása.

(Forrás: hírklikk)

BALATONI JÓZSEF: HA MEGSZAVAZZÁK A STÁTUSZTÖRVÉNYT, AKKOR MENNI KELL…

Újabb törvénytervezetet nyújtott be a kormány, amit már június elsejétől, tehát még ebben a tanévben bevezetnének. [Érdemes alaposan végigolvasni ezt a cikket, amelyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pontról pontra végigveszi, hogy ez mivel járna.] Gyakorlatilag minden érintett: gyerek, szülő, tanár csak még rosszabb helyzetbe kerül majd, ha ez megtörténik. Sajnos az nem kérdés, hogy kétharmados többséggel bármit meg lehet szavazni. Most már csak egy kérdés maradt: meddig tűri ezt a pedagógustársadalom egésze, és mikor érkezik el az a pont, amikor egységesen azt mondják: elég volt!

(Forrás: wmn.hu)

Szépen lassan épül le az egykor európai színvonalú magyar óvodai rendszer

A magyarországi óvodai rendszer sokáig európai összevetésben is kiemelkedően jónak számított, mind pedagógiai, mind szervezeti szempontból. Az elmúlt években azonban romlott az ellátás színvonala, aminek talán leglátványosabb tünete, hogy nincs elég óvodapedagógus, ami még úgyis nagy problémát okoz, hogy egyre kevesebb az óvodáskorú gyerek. A szakemberhiányt sok helyen csoportösszevonásokkal próbálják orvosolni az intézmények, ez azonban csak tovább növeli a dolgozók leterheltségét.

(Forrás: telex)

Mattolná a kormány a „kockás inges” pedagógustiltakozást

Sikerülhet-e kormánynak ötlépéses mattot adni a tiltakozó tanároknak? A jogállási törvénnyel és a hozzá kapcsolódó törvénycsomaggal mindenesetre erre készül. Igazából nem sportszerű sakkjátszmáról van itt szó, hiszen parti közben az egyik fél önkényesen, a maga javára változtatgatja a szabályokat. A kormány a gyerekek érdekeire hivatkozik, valójában azonban csak saját hatalmát védelmezi.

(Forrás: 444.hu)

Kirúgtak egy orlandói tanárt, miután saját nekrológjukat íratta meg diákjaival

Kirúgták az orlandói Dr. Phillips középiskola tanárát, miután arra kérte a diákjait, hogy írják meg saját nekrológjukat, ugyanazon a napon, mikor az iskolában próbariadót tartottak, és azt gyakorolták, hogy mit kell tenni akkor, ha lövöldözés történik – írja az NBC News. A feladatot kiadó pszichológiatanár, Jeffrey Kenner a lapnak azt nyilatkozta, hogy a feladattal nem az volt a célja, hogy bárkire is ráijesszen, csupán azt gondolta, hogy ez segíthet a gyerekeknek elgondolkodni az életükön, hogy mit tartanak fontosnak az életben, és mit tehetnek azért, hogy elérjék a céljaikat. A 11. és 12. osztályba járó diákok közül azonban sokan megrémültek, és felkeresték az intézmény tanácsadóit is, akik kikérdezték a 63 éves Kennert is a feladatról. Majd órákkal a kérdéses feladatsor után elbocsátották a tanárt, aki január óta tanított az iskolában.

(Forrás: telex)

Jesszus, a Fidesz kisgyerekekkel viteti a keresztet! Agybaj! Szürreális! – teljesen kiakadt a HVG és a 444

Tehát a kérdésem az lenne, hogy a 444 cikke és annak keretezése mennyiben nem meríti ki a közösséggel szembeni hergelés fogalmát. Az eseménynek eleve nincs nagy hírértéke – iskolás éveim életre szóló emlékei között tartom számon, amikor elmentünk az osztállyal vidékre a szent háromnapra, aminek részeként nem nappal sétáltunk végig egy filigrán kereszttel valamely városi utcán, hanem az éjszaka közepén vittünk fel egy jó vastagot az erdőn át egy hegy tetejére. 1997 volt, azt hiszem, tehát legalább azóta bevett szokás egyházi iskolákban, hogy nem unalmas magolással tanulják meg a diákok, mi is az a keresztút és hogy következnek egymás után a stációk, hanem úgymond élményszerűen, passiójáték keretében.

(Forrás: Mandiner)

Egyre több tanár gondolkodik pályaelhagyáson, a ‘70-es évek világába csúszhat vissza a magyar közoktatás Tiltakozik az új pedagógustörvény bevezetése ellen a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tantestülete.

A miskolci Földes Ferenc Gimnázium nevelőtestülete, közalkalmazotti tanácsa és szakszervezeti csoportjai is csatlakoztak a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárainak felhívásához. Ebben azt követelik, hogy a közoktatást és a pedagógusokat érintő új törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés elé széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül. A Lovassy tantestületének 75 százaléka (56 főből 43-an) azt is jelezte, elfogadhatatlannak tartják azt a gyakorlatot, amely jelenleg Magyarország törvényalkotási folyamataira jellemző. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezetei közleményükben úgy fogalmaztak, az új jogállásról szóló törvénytervezet „egy olyan bő évtizedes, hol lopakodó, hol pedig direkt jogalkotási folyamat végpontját jelenti, amely szakmai tartalmát tekintve korszerűtlen, a nevelőtestületeket megfosztja maradék autonómiájától, s ezzel egy időben munkajogi feltételrendszerét tekintve más ágazathoz képest is rosszabb, szinte a totális államokra jellemző körülményeket teremt”.

(Forrás: Népszava)

Bezáródott a tanárok előtt a metró ajtaja, kísérő nélkül maradtak a gyerekek

A tanárok előtt záródott be a 4-es metró ajtaja, így a kísérő nélkül maradt gyerekkel indult el a szerelvény. A tanárok szerint a sok leszálló miatt nem volt elég idejük a felszállásra, míg a BKV szerint a kísérők hibáztak. A Metróért Egyesület elnöke szerint az, ami a gyerekekkel történt, azt bizonyítja, hogy a 4-es metró biztonsági rendszere nem megfelelő. Bíró Endre elmondta, hogy anyagi okok miatt nagyon lebutított a rendszer, ilyenre például más világvárosokban nem is nagyon van példa. Ezért írásban tettek javaslatot a Budapesti Közlekedési Központnak a biztonsági rendszer javításával kapcsolatban. A BKV a csatornának küldött válaszában azt írta, hogy a biztonsági kamerák felvételei alapján a tanárok abban hibáztak, hogy mindketten a gyerekek után akartak felszállni a szerelvényre. Ezért azt javasolják, hogy ezentúl az egyik tanár még a gyerekek előtt, míg a másik utánuk szálljon fel a metróra.

(Forrás: Index)

Varga Judit: Hiába ütnek, rúgnak, harapnak minket, ősszel új gyermekvédelmi intézkedések jönnek

Az Európai Bizottság tavaly decemberben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz a 2021 nyarán megszavazott, LMBTQ-ellenes pontokat is tartalmazó magyar „pedofiltörvény” ügyében. Az Európai Bizottság arra kéri az EU Bíróságát, hogy állapítsa meg: Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A magyar jogszabály többek között tiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy „öncélú szexualitást” jelenítsenek meg (tehát nemcsak a pontos definícióval nem bíró „népszerűsítést”, hanem a puszta megjelenítést is), illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból. A hazai ellenzék és jogvédők szerint az Orbán-kormány tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, holott a két dolognak tudományos szereplők sokasága szerint semmi köze nincs egymáshoz.

(Forrás: telex)

Beer Miklós: Túl sok energiát fordítunk a gyerekek vallásos nevelésére, de kevesen jutnak el a felnőtt hithez

Ha nincs folytatása az életünknek, akkor valami borzasztó szomorú és szánalmas az emberi sors: valaki Afrikába születik, és már gyermekként éhen hal, valaki háborúban vagy baleseten veszik oda, a másik betegségben szenved és igazságtalanságok érik, de ezzel párhuzamosan sokaknak megadatik, hogy mindvégig jólétben, komfortzónában éljenek, hosszú kort megérve – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Beer Miklós. A Váci egyházmegye nyugalmazott püspökét Húsvét alkalmából kérdezték. A katolikus pap elmondta, hogy az elmúlt dekádokban a legnagyobb bánata az volt, hogy a húsvéttal nem nagyon tudunk mit kezdeni, a népszokások ráadásul tévútra viszik az ünnep valódi üzenetét

(Forrás: 24.hu)

Borsodban börtönbe mennek a szülők az iskolai hiányzások miatt – A Belügyminisztériumot nem érdekli

Bár Magyarországon a törvények elvileg mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, az igazság az, hogy valójában a legszegényebbek kerülnek a legkönnyebben rács mögé. Ehhez sokszor még valódi bűnt sem kell elkövetniük, elég csak egy néhány tízezres szabálysértési bírság. Egy borsodi faluban már évek óta azért járnak a szülők börtönbe, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést. Tavaly szeptemberig Magyarországon több mint 3600 esetben, összesen 105 millió forintra bírságolták a hatóságok a családokat a gyerekeik ellógott órái miatt. Ennek az összegnek csupán a negyven százalékát fizették be, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 74 milliót le kellett ülniük. Egy nap a rácsok mögött ötezer forintot ér, vagyis tavaly szeptemberig – a számok szerint – 14.800 napot napot voltak börtönben ezek a szülők. Tényfeltáró videónk nyomán Vadai Ágnes, a DK alelnöke írásban intézett kérdést Pintér Sándorhoz arról, hogy tényleg ezt tartja-e a legjobb megoldásnak. A Belügyminisztérium válaszként csak annyit írt: cikkeket nem véleményez.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Hány iskolás gyerek bír el egy keresztet? Makón csak azért is kipróbálták

Izgalmas pedagógia kihívás, hogy miként lehet általános iskolásoknak is befogadható módon beszélni a húsvétról, akár szakrális, akár szekuláris szemszögből, a Szignum Két Tannyelvű Egyházi Általános Iskolában úgy gondolták, hogy ez a legjobb módszer: cipelni a keresztet .A „városi keresztútról” Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet több képet is megosztott ezzel a szöveggel: „Hálatelt szívvel köszönöm a nagyheti gondolatokat, a közös éneklést, imádságokat. A keresztút kegyelmi ideje váljék Isten dicsőségére és lelkünk üdvösségére!” A kommentelőket nem feltétlenül járta át a kegyelem, többen felvetették, hogy talán meg is kellett volna korbácsolni a gyerekeket, hogy teljes legyen a golgotai élmény.

(Forrás: hvg.hu)

BŐVEN 3000 FÖLÖTT A STÁTUSZTÖRVÉNYT ELUTASÍTÓ PEDAGÓGUSOK SZÁMA

Az aHang felületén közzétett nyilatkozatot eddig már 3000-nél is több pedagógus írta alá, kijelentve, hogy az új jogállási törvény hatályba lépése esetén megszüntetnék jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyukat, illetve munkaviszonyukat. A Civil Közoktatási Platform térképen is megjelenítette, hogy mely településen hány fő nyilatkozott arról, hogy a státusztörvény bevezetése esetén elhagyná a pedagóguspályát. MUTATJUK A FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TÉRKÉPET

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Újabb nyílt levelet kapott Maruzsa Zoltán: a diákparlamenti ülésekről érdeklődnek nála

Április negyedikén küldték meg a levelet a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának - a kérdések főleg a Nemzeti Ifjúsági Tanács működésére irányulnak.„Megdöbbenéssel és szomorúan tapasztaltuk, hogy az oktatási kormányzat az oktatás szereplői közül a tanárok és a szülők érdekérvényesítő törekvései után már a diákok jogait is tovább korlátozzák. Különösen sajnálatos, hogy erre a novemberben elindított és nemrég lezárult felmenő rendszerű diákparlament több mint harminc éves demokrácia intézményét használták fel” – fogalmaz a szervezet. A Civil Diákszolgálat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy szerintük a megmaradt platformokba - mint a Köznevelési Tanács, a Megyei és Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács – beszivárogtatják a politikai szervezeteket, ezzel is csökkentve a „valódi szereplők” autonómiáját. Kiemelik, hogy szerintük a Nemzeti Ifjúsági tanács nem jogérvényesítéssel foglalkozik, hanem inkább a kormányzati politikát igazolja vissza.

(Forrás: Eduline)

„Azért akarják egy jogállás alá terelni az összes közoktatási intézményt, mert intézmények összevonására, átszervezésekre készülnek”

A PDSZ ügyvivője úgy látja, hogy a törvénytervezet – a kormány szándéka szerint – azért lenne érvényes az egyházi és magániskolákra is, mert intézmények összevonására, „átszervezésekre készülnek. Nagyon úgy tűnik, hogy legalábbis az elitoktatást átjátszanák az egyházaknak”. Nagy Erzsébet szerint a nevelőtestületek összetételének megváltoztatása azt szolgálja, hogy az iskola alkalmazottai kevésbé érvényesíthessék az akaratukat. A nevelőtestületekben, mint legfontosabb döntéshozói szervekben, ezután nagyobb szerepet kaphatnak azok, akik csak részmunkaidőben dolgoznak az iskolában.

(Forrás: Mérce)

MIT TEHETEK, HA NEM AKAROK A STÁTUSZTÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ KERÜLNI?

Mióta megjelent a státusztörvény tervezete a Belügyminisztérium honlapján, nagyon sokan teszik fel nekünk ezt a kérdést: mikor és hogyan távozzanak a pályáról, ha a státusztörvénynek nevezett rémálom megvalósulni látszik. Mindenekelőtt tudni kell, hogy amit a kormány közzétett, még nem az elfogadott törvény. Addig is – a jelenleg ismert törvénytervezetet alapul véve – összefoglaljuk, hogy mit lehet tenni, ha valaki nem vállalja a státusztörvény alapján történő továbbfoglalkoztatást, azon túl, hogy aláírja a nyilatkozatott ITT: https://ahang.hu/statusztorveny/

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Teszteli a tanárokat a Pintér-féle belügy, több iskolában már készítik elő a rendszert

A tesztelés előkészítő szakasza két lépésből áll: először tájékoztatják a résztvevő intézmények vezetőit a feladatokról, bemutatják a koncepciót, felkészítik a pedagógusokat és a vezetőket a személyes teljesítménycélok megfogalmazására. A második lépésben pedig konkrét teljesítménycélok meghatározására kerül sor az intézményekben dolgozó pedagógusokkal közösen. Ilyen személyes cél lehet például diákok sikeres indítása országos tanulmányi versenyeken, fejlesztési tervek készítése, kulturális és más külső programok szervezése. A tanév végén pedig egy próbaértékelést is tartanak. Arra a kérdésünkre, hogy a jelenlegi tervek szerint mikortól vezethetik be az új teljesítményértékelési rendszert, a BM annyit írt, a bevezetésről döntés még nem született. A korábbi tervek szerint már idén szeptembertől elkezdték volna az új rendszerben értékelni a pedagógusok munkáját, ez azonban később módosult, a legutóbb nyilvánossá vált javaslat szerint a bevezetésre a 2024/2025-ös tanévben kerülhet sor.

(Forrás: Népszava)

„Nem sztrájkolunk. Nyomorultak vagyunk”– csak titokban mertek beszélni velünk a vidéki tanárok

Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.

(Forrás: válasz online)

PSZ: A tanárhiány miatt a pályán maradókat kényszerítenék még több munkára

A kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden közoktatásban dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. A státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai. Felmérésünk célja, hogy nyilvánossá váljon, hányan mérlegelik, hogy elhagyják a pályát a státusztörvény bevezetése esetén. Különösen fontos, hogy ezt az adatot településekre, fenntartókra lebontva is közzétehessük. E cél eléréséhez a megadott adatokat összesítve, statisztikák és illusztrációk készítésére használjuk fel, ügyelve arra, hogy az egyéni aláírok ne váljanak beazonosíthatóvá.

(Forrás: hvg.hu)

AKCIÓK A STÁTUSZTÖRVÉNY ELLEN – ÖSSZEFOGLALÓ, TÉRKÉP ÉS LINKEK

(Forrás: ckpinfo)

Hogyan lehet megélni egy átlagos pedagógusfizetésből?

Februárban egyhavi tanári fizetésből fogok megélni – tette közzé Szabó-Szontágh Lúcia Facebook-oldalán január utolsó napján. S hogy miért kezdett bele ebbe a figyelemfelhívó akcióba? – Februárban volt egy éve, hogy a pedagógusok elkezdtek sztrájkolni, ám az utóbbi időben mintha kevesebb szó esne a követeléseik fontosságáról. Már az év elejétől azon gondolkodtam, én mivel járulhatnék hozzá ahhoz, hogy ne halkuljon el ez a téma. Az oktatás számos gondjáról beszélünk, de mintha a pedagógusbér csak egy mellékes szál lenne a követelések között. Holott, ha ennyi pénzből nem lehet megélni, akkor mind többen hagyják el a pályát, és a fiatalok sem fognak tanárnak menni. Így aztán hiába nagy gond az iskola málló vakolata vagy az elavult tanterv, ha nem lesz, aki tanítson, akkor minden más kérdés háttérbe szorul – magyarázza.

(Forrás: hang.hu)

Egy XI. kerületi iskolában nem lesz osztálykirándulás idén, mert a tankerület nem ad rá pénzt

2023. március 22-én arról kaptunk értesítést, hogy a 11. évfolyam számára tervezett 3 napos-2 éjszakás osztálykirándulás elmarad, mert Önök, mint fenntartó nem kívánják megfizetni a kísérő tanárok részére a törvényileg biztosított ügyeleti díjat” – írta a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 11. évfolyamának szülői munkaközössége az iskolát fenntartó Dél-Budai Tankerületi Központ vezetésének. A lapunk birtokába jutott levél szerint a szülők felháborodtak azon, hogy a tankerület nem biztosít többletforrást az osztálykirándulásokon részt vevő tanárok költségeire, így az osztálykirándulások elmaradnak. A levél szerint a Nemzeti alaptantervnek és így a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumban elfogatott pedagógiai programnak is része az erkölcsi nevelés, azon belül is az iskolai közösségi élet formálása.

(Forrás: telex)

Hirtelen, az iskolából vittek el kilenc államilag gondozott gyereket, nevelőszüleik szexuálisan bántalmazhatták őket

Egy vidéki általános iskolából a gyermekvédelmi gyámok kilenc állami gondozásban élő gyereket vittek el, akiket a nevelőszüleik bántalmazhattak. A rendőrség lapunknak megerősítette, hogy a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság szexuális kényszerítés bűntett elkövetése miatt indított büntetőeljárást. Az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója szerint a megszokott közegből történő azonnali kiemelés hatalmas törést okozhat a gyerekeknek, de ez még mindig jobb, mintha bántalmazó környezetben maradnának.

(Forrás: telex)

Minél nagyobb a baj egy gyerekkel Magyarországon, annál kisebb a segítség

az egyéni bánásmódot, kiemelkedő figyelmet igénylő gyerekek befogadásáért indított nevelőszülői programot az SOS Gyermekfalvak. A kezdeményezést egy online kutatás előzte meg, amelyben a szervezet arra volt kíváncsi, ki milyen testi, lelki, nevelési problémát tart beilleszthetőnek a saját családjába, és mit utasít el. Ebből derült ki, hogy a családok többsége toleráns, befogadna szülők nélkül maradt gyereket, ám vannak kizáró okok. Szinte mindenki magához venné a testvére gyerekét, sőt, akár még egy idegent is, ám ha a kiskorúnak nehézségei vannak, a legtöbben elutasítanák.

(Forrás: Népszava)

Ötven iskolást megölését tervezte a miskolci kamasz, végül a TEK vitte el

Volt általános iskolájában akart merényletet elkövetni egy miskolci tinédzser, akit múlt csütörtökön vettek őrizetbe a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei, a bíróság vasárnap pedig már letartóztatását is elrendelte - írta meg a Blikk. A magántanulóként végzett fiú chatfórumokon és közösségi oldalain osztotta meg másokkal az amerikai fegyveres tömeggyilkosok iránt érzett szimpátiáját, illetve rendszeresen látogatott olyan oldalakat, amelyek EgyesültÁllamokban a közelmúltban történt lövöldözésről számoltak be. Azt is eltervezte, hogy miután betölti a tizennyolcat, az ahhoz szükséges engedélyekkel együtt maga is fegyvert szerez. Ezt helyismerete miatt korábbi általános iskolájában használta volna, ahol elképzelése szerint két tanterembe akart behatolni, így megközelítőleg 50 általános iskolás gyereket lőtt volna le. Amennyiben akciója sikerrel jár, öngyilkosságot akart végrehajtani; ellenkező esetben a rendőrökre is tüzet nyitva a hatóságoktól kényszerítette volna ki a halálos lövést.

(Forrás: Magyar Narancs)

Strasbourg elé került a magyar pedagógusok ellehetetlenített sztrájkjoga

Nyújtottak már be a magyar pedagógusok sztrájkjogának korlátozása ügyében panaszt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé - közölte az Eduline kérdésére Karsai Dániel ügyvéd, aki január végén közzétett egy ehhez használható minta beadványt, arra buzdítva a pedagógusokat, hogy indítsanak strasbourgi pert a sztrájkhoz való jogukért, hiszen már kimerítették a hazai bírósági fórumokat az ügyben, miután idén februárban az Alkotmánybíróság (Ab) is elutasított érdemi döntés nélkül egy azzal kapcsolatos indítványt. Ugyanis többek között amiatt hiányolták az azt kezdeményező pedagógus személyes érintettségét, hogy az őt foglalkoztató iskolában nem volt éppen folyamatban sztrájk vagy egyeztető eljárás.

(Forrás: Eduline)

A pedagógus. Nemes Katalin írása

A tanár, a tanító – ha nagyon jó – nem csupán egy szakmunkás, aki tanult mesterségét űzi, hanem művész. Leginkább egy zeneművészhez hasonló. A gyermek, a tanítvány a művészetének eszköze, tárgya és befogadója is egyben. Művészetébe teljes személyiségét beleadja, testét és lelkét, minden nap, óráról órára. Elvárjuk-e egy zenésztől, hogy naponta öt-hat órát lépjen fel hangversenytermekben folyamatosan, évtizedeken át? Nem. Mert tudjuk, hogy lehetetlen. Kiégne. Pedig látszólag nem dolgozik, csak hegedül. Vagy csellózik. Vagy trillázik egy fuvolán. Ami nem munka. És igazán nem megerőltető. Persze értenie is kell hozzá. Mesteri szinten tudni kell a hangszeren játszani, olvasni a kottát, ismerni a zeneelméletet, és rengeteget gyakorolni. Ám mindez csak feltétel, csak eszköz. Nem ettől lesz valakiből igazi művész. Kell hozzá valami, amit általában tehetségnek nevezünk, ami velünk született. Vagy nem.

(Forrás: tani-tani online)

Elkezdődött a kirúgott karinthys tanárok pere, a felelős tankerületi vezető meg sem jelent

A munkaügyi per első tárgyalása kedden délelőtt kezdődött el, ahol a Külső-Pesti Tankerületi központ vezetője, a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Rábel Krisztina nem volt jelen, csak ügyvédje, az összes elbocsátott pedagógus azonban elment. Ők – Velényi Dóra, Rábai János, Pfeiffer Norbert, Ősi Judit, Nemes Mária és Horváth Brigitta – a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen. Kifogásolják, hogy elbocsátásuk aránytalan és túlzott volt, ráadásul értetlenek amiatt, miért pont őket érte retorzió. A tankerület azonban állítja, nem véleménynyilvánításukat akarták megakadályozni.

(Forrás: Népszava)

Uniós biztos Ujhelyinek: csak a Fidesz-kormányon múlik a pedagógusok fizetésemelése

Ujhelyi István EP-képviselő írásbeli kérdéssel fordult a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztoshoz, hogy reagáljon a kormány állítására, miszerint Brüsszel visszatartja a pedagógus béremelésre szánt uniós forrásokat, és ezért nem tudják azt végrehajtani. Nicolas Schmit a napokban hivatalosan is megerősítette: a pedagógusok béremelésére szánt uniós pénzek most is elérhetőek, azok mielőbbi felhasználása kizárólag a magyar kormányon múlik. Az uniós biztos többek között egyértelművé tette, hogy a pedagógusok béremelésére szánt pénzt a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszból finanszírozná, amelyre a forrásokat az Európai Szociális Alap Pluszból hívnák le.

(Forrás: 24.hu)

Elárulta a kormány: tényleg eltörlik a tanárok közalkalmazotti státuszát

Még tavaly ősszel derült ki, hogy a kormány eltörölheti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, de Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta az ezzel kapcsolatos értesüléseket. Azóta viszont a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a tervezetet, amelyről a pedagógus-szakszervezet képviselői azt mondták, hogy nagyon rossz következményekkel járna. Pintér Sándor nevében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt, aki azt írta: „A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról című törvénytervezet célja, hogy létrehozza a köznevelés ágazati sajátosságaihoz igazodó új jogviszonytípust, a köznevelési foglakoztatotti jogviszonyt, amely fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógus számára biztosítja a foglalkoztatás kereteit.”Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a tervezet társadalmi egyeztetése már elindult, és több körben fognak tárgyalni az érintett szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel. „Emellett az állampolgárok számára is lehetőség nyílik az online véleményezésre a kormany.hu/dokumentumtar oldalon. A beérkező vélemények feldolgozása folyamatban van. Mindezen vélemények alapos mérlegelések tárgyát képezik majd a Kormány részéről”

(Forrás: index)

Felfüggesztették a moszkvai angol-amerikai iskola működését

Mert az iskola „nem dolgozott ki a nemzetközi baccalaureátusi és a Common Core State Standard programon alapuló kiegészítő általános oktatási kurzusokat”.Az MTI szemléje szerint emiatt kilencven napra függesztette fel egy orosz fővárosi bíróság az Anglo-American School of Moscow, vagyis a moszkvai angol-amerikai iskola tevékenységét. Az ügyészség egy ellenőrzés során állapított meg „közigazgatási szabálysértést” állapított meg az iskola működésében. A fent is idézett kifogások mellett az is szerepelt, hogy az iskolában „képesítés nélküli tanárok is oktattak”. A moszkvai angol-amerikai iskolnak 1200 diákja van, óvodás kortól a 12. osztályig,amerikai, kanadai és brit diplomaták gyerekei járnak oda.

(Forrás: 444.hu)

Novák Katalin iskolások előtt: kérdezni fontos dologNovák Katalin iskolások előtt: kérdezni fontos dolog

Kifejtette: szükség van a tanárra, aki a diákra figyel, őt helyezi középpontba, a diák hosszú távú érdekeiért dolgozik. Szükség van olyan diákokra, akik a tehetségüket szorgalommal egészítik ki, valamint olyan szülőkre, akik ott vannak gyermekeik és a pedagógusok mellett. Ezt a hármas köteléket nem szabad megbontani sem érdekérvényesítéssel, sem nem megfelelő szabályozással. a mesterséges intelligencia korában az a jó iskola, amely egyszerre őrzi a régi, nemzeti, hagyományos kulturális értékeket és használja az újat, a technológiát, modern ismereteket, módszereket. Az a jó iskola, amely progresszíven oktat és konzervatívan nevel egyszerre. Ilyen iskolákra van szükségünk Magyarországon is.

(Forrás: Infostart)

Közel kétezer tanár lenne hajlandó felmondani, ha elfogadják a státusztörvényt

Bő két nap alatt, péntek késő délutánig közel 1800 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy elhagyná a pályát, amennyiben a kormány megvalósítja a köznevelésben a terveit, vagyis benyújtja és megszavazza az Országgyűlésben a március 2-án nyilvánosságra hozott és elvileg társadalmi párbeszédre bocsátott jogszabály-módosítási tervezetet, rövid nevén a státusztörvényt. A civilek, szakmai és szakszervezeti csoportok tiltakoznak, szerintük a béremelési ígéret mellé a kormány most plusz munkaterhet, rosszabb munkakörülményeket és munkajogi szabályozást készül elfogadni, miközben továbbra sem teljesült legfőbb követelésük, a méltányos bérek bevezetése. Az aláírók száma pénteken pár óra alatt százzal nőtt.

Ónody-Molnár Dóra: Szabad iskolaválasztás Magyarországon: egy jog a nem roma gyerekeknek

Magyarország megsértette egy roma kisfiúval szemben az Emberi Jogok Európai Egyezményének a diszkrimináció tilalmát kimondó cikkét az oktatáshoz való joggal összefüggésben – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az egyhangúlag meghozott ítélet a családnak 7 ezer euró, nem vagyoni kártérítést ítélt meg az iskolai szegregáció miatt.

(Forrás: Jelen)

MAGYARORSZÁGI OKTATÁSÜGY 2023-BAN – MI TÖRTÉNT EDDIG?

Cikkünkben nyomon követjük, mi történ a 2023-as évben az oktatásügy terén. Bár még csak március van, bőven akad mindenkit érintő változás a közoktatásban. Ugyan mi is változást szeretnénk, de ez az irány nem az, amerre tartani akarunk. A magyar oktatás, a kormány rossz irányba halad. Ebből van kiút! Számos szakmai, civil szervezet, diákok, szülők, pedagógusok akár ugyanazon az úton, akár párhuzamos úton, de egy irányba, cél felé halad, ami ellentétes a kormány oktatáspolitkájával. Alapvetően változtatni kell az oktatás helyzetén, a problémák lehetséges megoldásaihoz a CKP továbbra is számos anyagot biztosít.

(Forrás: ckpinfo)

DK: A közalkalmazotti státusz eltörlése nem szolgálja a tanárok érdekét

A párt úgy véli, a „státusztörvénnyel” a tanárok szakmai szabadsága még jobban csökken, még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak. A párt közleményében emlékeztet arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek már ősszel figyelmeztettek az első ezzel kapcsolatos hírek hallatán, hogy borzasztó következményekkel járna a változás. Mint megírtuk, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta ezeket az értesüléseket, majd a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a kérdést. Teljesen új jogállást hoz létre, sem a közalkalmazotti törvény, sem A munka törvénykönyve alá nem tartoznak majd, rengeteg kérdéskörben hátrány éri a pedagógus kollégákat, például a felmentési idő kérdésében, a fegyelmi kérdéskörben – véleményezte a hírt március elején Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

(Forrás: Index)

Nagyon leszakadtak a magyar kistelepüléseken élők digitális képességei

Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33 százalék, a városokban és elővárosokban 24 százalék, míg a kistelepüléseken és rurális térségekben 20 százalék. Magyarországon mindegyik adat az EU-átlag alatt van: a nagyvárosokban a lakosok 28,9, a városokban-elővárosokban 20,8, a kistelepüléseken pedig 14 százaléka rendelkezik az alapvető feletti digitális készségekkel. A két szélsőérték közötti különbség is átlag feletti nálunk.

(Forrás: g7.hu)

Musk, Harari és Wozniak is kéri, hogy álljanak le minden nagyobb mesterséges intelligencia kísérlettel

A Future of Life non-profit kutatóintézet petíciójában azt írják, hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásaik pozitívak, a kockázatok pedig kezelhetők lesznek, és ehhez megalapozott bizalomra is szükség van. Az OpenAI legutóbbi nyilatkozata a mesterséges intelligenciáról kijelenti, hogy „egy bizonyos ponton fontos lehet független vizsgálatot kezdeményezni a rendszerek betanításának megkezdése előtt\", a kutatók szerint pedig ennek elérkezett az ideje. azt kérik a mesterséges intelligenciát fejlesztő laboroktól, hogy hagyják abba a rendszerek betanítását addig, amíg nem születnek közös biztonsági protokollok, amit független szakértők is ellenőriznek. A követelést eddig több mint ezren írták alá, gyakorlatilag a világ legokosabb emberei.

(Forrás: 444.hu)

Asperger: a névadó mint szindróma. A náci örökség és a gyógypedagógia emlékezete. Ugrai János írása

Különös módon alakul az Asperger-szindrómának mint elnevezésnek a sorsa. És az elnevezés körüli fordulatok mögött egy jóval súlyosabb dráma húzódik meg. Talán nem árt mindkét aspektusra ráirányítani a pedagógiai kultúra iránt érdeklődő olvasó figyelmét. \"Nem tudom létezik-e ilyen műfaj: írásom egy megkésett recenziót pótló esszé. Ennek alapja az alábbi kötet, amelynek számos nagy jelentőségű aspektusára nem térek ki ezen a helyen: Edith Sheffer: Asperger gyermekei. Az autizmusfogalom gyökerei a bécsi nácizmusban. Európa Könyvkiadó. Budapest, 2019. 403 oldal.\"

(Forrás: tani-tani online)

AZ ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÚJJÁVÁLASZTÁSÁNAK ANOMÁLIÁI

Korábban beszámoltunk róla, hogy egy nyílt levéllel kerestük meg az Országos Köznevelési Tanács civil szervezeti képviselőit (OKNT), mivel mandátuma lejárt, de a pedagógus civil szervezeteket képviselők OKNT-ben végzett munkájáról megválasztásuk óta információt nem kaptunk. Ezért levélben szólítottuk fel a részvételünkkel megválasztott OKNT tagokat, hogy írásban és személyesen tájékoztassák választóikat az OKNT-ben végzett munkájukról. A beszámoló kizárólag szóban, de megtörtént. Megtudtuk, hogy eredményt keveset tudott az OKNT elérni. 2023 januárjában alig láthatóan és több adminisztratív hibával, így számos jogosult szervezet kihagyásával elindult az OKNT újraválasztása. A választásban résztvevő szervezetek névsorát közérdekű adatigényléssel sem hozzáférhető. 2023. márciusában lezárult a választási folyamat elérhető a tagok névsora, de a választásban résztvevőkről továbbra sincs információ.

(Forrás: ckpinfo)

Komoly kutatáson alapuló rövidfilmsorozat hívja fel a figyelmet az oktatás problémás területeire

Március 5-én délután mutatták be azt az öt, egyenként nyolcperces kisfilmet, amit a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. (T-Tudok Zrt.) és a Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány közösen készítettek, hogy megvilágítsák az oktatás egy-egy problémáját, és felvázolják a lehetséges megoldásokat. A jó oktatás titka rövidfilm-sorozat alkotói, ahogy azt Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Zrt. senior kutatója a vetítés utáni beszélgetésen elmondta, arra törekedtek, hogy közérthetően magyarázzanak meg széles rétegeket érintő problémákat az oktatás területéről. Mindezt olyan perspektívából akarták megtenni, ami bemutatja a tanárok, a diákok és akár a szülők nézőpontjait is.

(Forrás: Qubit)

Elliot Aronson szociálpszichológus: Kötelezővé tenném a kritikus gondolkodás oktatását – a HVG exkluzív interjúja

Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai alapmű szerzője. Az eredeti kötet legújabb, a fiával közösen átdolgozott, a HVG Könyvek gondozásában megjelent magyar kiadása kapcsán beszélgettünk a világhírű tudóssal. Egyebek között arról, mit gondol szakterülete legvitatottabb kísérleteiről, arról a tesztről, amely önmagában képes bemutatni a szociálpszichológia lényegét, arról, hogyan csúszott át A társas lény a Kádár-kori cenzúra szűrőjén. Aronson a magyar olvasóknak külön is üzent.

(Forrás: hvg.hu)

Ez a szakadék széle – új pályára kényszerült a Trefort vezetőtanára

Sikeres szakember, népszerű tanár volt, aki rengeteget dolgozott a természettudományos pedagógushiány felszámolásáért. Szakmány Csaba, a Trefort vezetőtanára, akit a kémiaoktatás fejlesztéséért és tehetséggondozó tevékenységéért a Richter a Magyar Kémiaoktatásért Díjjal tüntetett ki, és akit tavaly májusban mi is megszólaltattunk podcastunkban, év végén felmondott. Nem feladta, nem kiégett, nem vált közömbössé mindaz iránt, amiért addig küzdött. Egyszerűen nem tudta eltartani többé a családját. A kémia–fizika szakos tanárt arról kérdeztük, milyen érzés volt feladni a hivatását, hogyan árazta be magát a munkaerőpiacon, miért mérhetetlen a tanári teljesítmény és hogyan lehetne megfordítani az oktatás szakadék felé száguldó mozdonyát. Nagyinterjú.

(Forrás: válasz online)

Ne játssz a pénzzel! Vagy mégis?

Tizenötödik éve zászlóshajója a pénzügyi tudatosság oktatásának a Magyar Nemzeti Bank, a Diákhitel Központ és a Magyar Bankszövetség által közösen létrehozott Pénziránytű Alapítvány. Az alapítvány a kisiskolásoktól a 19 éves korosztályig biztosít tankönyveket, munkafüzeteket – digitális formában is – az egész országban, valamint számos egyéb programot, képzést, fejlesztőjátékot szervez annak érdekében, hogy a tanulók minél előbb megismerjék a pénzügyek alapjait. Hergár Eszterrel, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójával, a Pénzmúzeum igazgatójával beszélgettünk.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Aligha kerülnek a gimnáziumok alapítványi egyetemi fenntartásba

Felröppent a hír, hogy „modellváltás” kezdődhet a közoktatásban, miután a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet. Oktatáskutatókat kérdeztünk arról, valóban modellváltás, vagy csak egyéni akció az egyetem és a gimnázium összekapcsolása. Radó Péter, Trencsényi László és Nahalka István sem gondolja, hogy az állam a privatizált felsőoktatáson keresztül privatizálná az állami közoktatás egy részét is. Ám, hogy miért nem, azt különböző okokkal magyarázzák. Az, hogy a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet, csak egyetlen eset. Azt azonban Radó Péter nem tartja valószínűnek, hogy a privatizált felsőoktatás átvenné a közoktatás egy részét, és azt is privatizálná. Mint mondta, ugyanakkor nem zár ki semmit, mert a kormány teljesen voluntarista elképzeléseket valósít meg, amikbe akár még ez is beleférhet.

(Forrás: hírklikk)

Az oktatásba is beépül az akkumulátorgyártás – jönnek az első képzések

Autóipari Li-ion akkumulátorok gyártása elnevezésű tantárgy oktatása kezdődött meg az Óbudai Egyetemen, hamarosan pedig speciális szakirányra is jelentkezhetnek a mérnökhallgatók .Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, a képzést a Samsung- SDI-vel együttműködve indítják, a gyakorlati ismeretek megszerzéséért az oktatásban szerepet vállalnak a vállalat mérnökei is, valamint ösztöndíjprogramot és szakmai gyakorlat lehetőségét is biztosítanak a gödi gyárban. A tantárgyat jelenleg az egyetem Bánki Donát gépész és biztonságtechnikai mérnöki képzésben részt vevők, az őszi félévtől pedig már a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói is felvehetik.

Óriásit nőtt a magyar gyerekek száma az osztrák iskolákban

Nemcsak dolgozni járnak át egyre többen Ausztriába, hanem az ott tanuló magyar állampolgárságú diákok száma is dinamikusan növekszik – írja a G7. A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk. Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe. Miközben Ausztriában ötszörösére nőtt a 2020/21-es tanév és a 2010/11-es tanév között a magyar diákok száma az alap és középfokú oktatásban, Magyarországon 14 százalékkal csökkent – derül ki a G7 cikkéből, melyben arról is írnak: az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket.

(Forrás: 24.hu)

Egyetemi alapítványokba játszana át hat állami kórházat a kormány

Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás.

(Forrás: hvg.hu)

PSZ: gondoskodjon az ígért béremelésről és kezdjen érdemi párbeszédet a felelős minisztérium

\"A nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak béremelése még napirenden sincs, miközben egyébként is súlyos bérhátrányba kerültek, mert az emeléseknél rendre megfeledkeznek róluk\"- tették hozzá, majd úgy fogalmaztak: bár a szakképzésért felelős minisztérium \"nem szokta megköszönni a munkavállalóktól érkező problémajelzéseket\", az állandósult jogszabály-módosítások mégis igazolják a problémák létezését. Most ismét a munkavállalói érdekképviseletek megkérdezése nélkül tervezik módosítani a szakképzési jogszabályokat, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni. A szakszervezet jelezte, a minisztérium az írásos jelzésekre csak \"semmitmondó, általános válaszokat ad, az érdemi párbeszédnek nyoma sincs\".

Pedagógusok Szakszervezete: Semmitmondó, általános válaszokat ad a minisztérium

A PSZ keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 2023-ra ígért tíz plusz öt százalékos béremelés januártól esedékes részét a nem állami fenntartók egy részénél, például az alapítványi intézményeknél még meg sem kapták az oktatók, miközben az egyre növekvő infláció őket is érinti. Hihetetlen kiárusítás tartós eladatlan hátsó udvari fészerekre, nem fogod elhinni az árakat! Úgy fogalmaztak: bár a szakképzésért felelős minisztérium „nem szokta megköszönni a munkavállalóktól érkező problémajelzéseket”, az állandósult jogszabály-módosítások mégis igazolják a problémák létezését. Most ismét a munkavállalói érdekképviseletek megkérdezése nélkül tervezik módosítani a szakképzési jogszabályokat, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni – írták.

(Forrás: index)

Ijesztőnek hat az időzítés, de valójában meddig mehetnek el a tanárok megfigyelésében?

Titkosszolgálati eszközöket is bevet Pintér Sándor az orvosok és a tanárok ellen. Szolidaritás híján az orvosok és a pedagógusok veszíteni fognak a kormánnyal szemben. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis a rendvédelemre szabott eszközeivel érvényesíteni tudja az Orbán Viktor kormányfő számára nagyon is tetszetős erőpolitikát. Mivel a dolgozó alárendeltje a munkáltatójának, az, hogy utóbbi semmilyen módon ne ellenőrizhetné alkalmazottai munkavégzését, logikailag is kizárt. Épp azért, mert egy állás elvállalásakor nincs mód megtagadni a megfigyelés lehetőségét, a törvények igyekeznek korlátok közé szorítani a munkáltatók „érdeklődését”. Csak olyan ellenőrzést végezhetnek, ami kellőképpen indokolt, és ami más, a magánszférát kevésbé sértő módon nem oldható meg.

(Forrás: hvg.hu)

Kiderült, ki fenyegette meg robbantással a zalaegerszegi iskolákat

Elfogtak a rendőrök egy 15 éves diákot, aki a gyanú szerint egy hónap alatt háromszor is bombarobbantással fenyegette meg Zalaegerszeg több oktatási intézményét – közölte a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság kedden a police.hu oldalon. Ismert: az elmúlt hetekben háromszor is ki kellett üríteni zalaegerszegi oktatási intézményeket, mert ismeretlenek robbantással fenyegetőztek e-mailben. Az első bombariadó február 7-én volt, az utolsó március 3-án. A rendőrök mindhárom esetben szakképzett bombakutatókkal, valamint robbanószer-kereső kutyákkal vizsgálták át az épületeket, de gyanús tárgyat vagy robbanószerkezetet egyszer sem találtak.

(Forrás: Mandiner)

Már 15 ezer pedagógus véleményezte a teljesítményértékelés új rendszerét

A tárca közleménye szerint az Oktatási Hivatal március 6-án elektronikus úton juttatta el az intézménytípusoknak megfelelő kérdőíveket a pedagógusoknak, a kérdőív kitöltésére továbbra is van lehetőség. A Belügyminisztérium emlékeztet rá, hogy az új teljesítményértékeléssel kapcsolatban a pedagógusok körében korábban végzett online felmérés eredménye szerint a válaszadók 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt.

(Forrás: Mandiner)

A CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM A CIVIL SUGÁRÚTON!

Idén lesz 175 éves az 1848-as forradalom és szabadságharc, így 48 órás ünneplésére, emlékezésre, demonstrációra, civil együttlétre hívnak mindenkit a szervezők 2023. március 14–15-én a Civil Sugárútra. A programokba becsatlakozik a Civil Közoktatási Platform is. Ez a két nap a szolidaritásról, a polgári büszkeségről, a méltóságról és az együttműködésről szól. Helyszínek: Budapest Hősök tere és az Andrássy út

(Forrás: ckpinfo)

Tari Annamária: a szülő addig óvja a gyerekét az okoseszközöktől, ameddig csak tudja

A legnagyobb feladat az, hogy megmutassuk egy kamasznak, hogy vannak az életnek jó részei, amit kár lenne odadobni – mondta Tari Annamária pszichoanalitikus. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az okoseszközök használatának dopamintermelő hatásáról, a gyerekek függőségének feloldási esélyeiről, a családi médiatervezés fontosságáról és arról is, hogy milyen az új típusú szülői hitelesség. Kollégám azt mondja, ha náluk csend van a gyerekszobában, akkor a gyerekek telefont nyomogatnak. Általános, törvényszerű megállapítás ez, vagy csak náluk van így?

(Forrás: Infostart)

KELL AZ ORSZÁGNAK ENNYI EGYHÁZI ISKOLA?

Amennyiben valóban az egyházi oktatási intézmények túlzott elszaporodására adott válaszféleség lenne a törvénymódosítás, helyes lehet feltenni a kérdést: jól van ez így? Kinek jó az, hogy a valóban elkötelezett hívő pedagógusokat alkalmazó, ténylegesen egyházi szellemiségű iskolák mellett névleg egyházi iskolákban hitüket talán nem is gyakorló pedagógusok tanítanak olyan fiatalokat, akiket – esetleg szüleikkel együtt – aligha érdekel az elkötelezett hitélet, csak – Gyulay Endre püspököt idézve – valamiféle elitizmusra törekszenek? Seregély István érsek a Szemléleknek úgy fogalmazott: „annyi támogatásra van szükség csupán, amennyi keresztény van”.

(Forrás: Szemlélek)

A gyerekeket is érinti a pedagógus teljesítményértékelési rendszer

Bár elsőre vonzónak tűnhet az elképzelés, hogy a többet és jobban dolgozó pedagógusok nagyobb fizetést kapjanak, a konkrét javaslat kapcsán sok probléma merül fel, melyek közvetlenül hatnak a gyerekekre is, és fennáll a veszély, hogy a rendszer ronthatja a magyar közoktatás minőségét. A Szülői Hang Közösség a felmerülő problémákra szeretné felhívni a figyelmet és egyben javaslatokat is megfogalmazunk. A rendszer kiváló pedagógusokat is a jutalom megvonásával büntethet. Ha a tantestületben a pedagógusok túlnyomó többsége kiválóan teljesít, a pontrendszer akkor is kijelöli az alulteljesítő pedagógusokat. Nekik jobban megérheti más intézménybe elmenni, ahol elismerik munkáját és ugyanolyan teljesítménnyel akár a legjobban elismertek közé kerülhetnek. Ezáltal egy eddig összetartó, példamutatóan együttműködő tantestületet is széteshet.

(Forrás: Szülői Hang)

A gyermekkép értelmezése Ellen Key és a korabeli gondolkodók pedagógiai eszmerendszerében. Sütő Attila írása

A gyermekirodalom a tanulmányban szereplő gondolkodók korától napjainkig jelentős változásokon, számos metamorfózison és nagy fejlődésen ment keresztül: a mesék, akárcsak a mítoszok, kritikák, átírások és újrafelfedezések tárgyát képezték, amelyek ezeket az ősi meséket olyan történetekké alakították át, amelyek mindig újak és képesek elvarázsolni a fiatal olvasókat. Három gondolkodónkat azonban nemcsak a mesék vagy mítoszok elbeszélő formája érdekli: ha figyelmesen megnézzük, látható, hogy mindhárman azt a kapcsolatot hangsúlyozzák, amelyet ezek a sajátos történetek pozitív, természetes és gyümölcsöző módon teremtenek a gyermekek képzeletével. Ugyanez a kapcsolat képes olyan nevelési és formálási utakat aktiválni, amelyek elsődleges jelentőségűek a gyermekkor harmonikus fejlődése szempontjából. Sok tekintetben ez az egyik legjelentősebb és legaktuálisabb üzenet, amelyet Ellen Key, Rudolf Steiner és Maria Montessori a modern kornak hagyott.

(Forrás: tani-tani online)

Összefognak-e a tanárok az egészségügyi dolgozókkal?

Több mint egy éve tart a pedagógusok tiltakozása. Miután a kormánnyal való tárgyalások nem vezettek sikerre, sztrájkokkal, polgári engedetlenséggel, demonstrációkkal küzdenek a jobb munkakörülményekért, a magasabb fizetésért. Hasonló célokért harcolnak az egészségügyi dolgozók is, egyik szakszervezetük február végén kezdett sztrájktárgyalásba a Belügyminisztériummal. A két terület problémái hasonlók, még sincs komoly összefogás a szerepelők között. Mi akadályozza a két ágazat összefogását? Egyáltalán milyen belső ellentétek vannak az egyes szakmákon belül, és hogyan erősíti a kormányzat a belső megosztottságot? Mit tesznek a szakszervezetek az összefogásért és a hatékony érdekképviseletért? Vendégünk Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja és Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Az interjú a Szabad Európa podcastjának rövidített, szerkesztett leirata.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Vásárhelyi Mária: Gyújtogatók

Abban teljesen egyetértek Orbán Viktorral, hogy a magyar gyerekek érdekei a jelenleginél sokkal fokozottabb védelemre szorulnak. De nem a pedofil tanároktól, hanem a mélyszegénységtől, a családon belüli erőszaktól, a társadalmi mobilitás ellehetetlenülésétől, a szétrohadó oktatási rendszer miatti esélytelenségtől, a szegregációtól és általában a magyar államtól, valamint az agresszív környezetüktől kellene megvédeni őket. Nem pedig az iskolákban nyomokban sem fellelhető pedofíliától.

(Forrás: Jelen)

Valami kiszabadult a palackból – meredeken emelkedik a kezelésre szoruló gyerekek száma

Az elmúlt két évtizedben meredeken nő a hiperaktivitással, figyelemzavarral, autizmussal, Tik és Tourette-zavarral, súlyos hangulati és szorongásos problémákkal, öngyilkossági gondolatokkal küzdő serdülők száma is, vagyis a Vadaskert is teltházzal, váróslistával működik. Az e mögött húzódó okok között szerepel az, hogy egyrészt a társadalomnak is több információja van, másrészt a kutatások révén a diagnosztikai eszköztár is finomodik, ami magával hozza azt, hogy maguk a definíciók is változnak, és ugyanígy fölmerülnek a környezeti és társadalmi tényezők is. Gádoros Júlia úgy látja, mintha „valami kiszabadult volna a palackból”.

(Forrás: Jelen)

Kiderült, mi alapján értékeli a belügy a pedagógusokat

A Belügyminisztérium szerdán postázta az iskoláknak a tervezett pedagógusértékelési rendszer koncepcióját. A Magyar Hang szerkesztőségébe is eljutott 14 oldalas dokumentumból kiderül, hogy tíz szempontot vesznek figyelembe a tanárok teljesítményének értékelésekor, ezeknél pontokat lehet kapni. Végül az összegyűjtött pontok alapján állapíthatják meg, hogy átlagos, átlag alatti, esetleg átlag feletti teljesítményt nyújt munkája során a pedagógus. Az alsó 25 százalékba sorolt pedagógusokat minősítik átlag alattinak, a középső 50 százalék kap átlagos minősítést, a legjobb 25 százalék pedig az átlag feletti kategóriába kerülhet. Az így elért besorolás alapján térítik el a béreket: az átlag felett teljesítő tanárok többletjuttatást kapnak, az átlag alattiaknak pedig tervet kell készíteniük, hogy miként javíthatnak teljesítményükön.

(Forrás: Magyar Hang)

Nincs háromnapos szabály, az iskola házirendjén múlik, hányat igazolhat a szülő

Két jobbikos politikus (Balassa Péter és Lukács László György) azt tudakolta Rétvári Bencétől, hogy van-e megoldás arra, hogy a szülők ne csak három napot igazolhassanak hiányzásként az iskolában. A gyerekorvosok régóta panaszkodnak arra, hogy sok esetben hozzájuk viszik a gyerekeket, hogy írják ki őket pár napra, mert a szülői igazolások hamar elfogynak. Rétvári erről azt írta; egy családbarát országban a gyermekek érdeke elsődleges, a gyermek egészsége miatt fontos, hogy betegség esetén lássa orvos, így felismerhető, ha súlyosabb betegség veszélye áll fenn, és minél korábban el lehet kezdeni a kezelést. Nincs központi előírás az iskola számára. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: A hatályos köznevelési szabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az iskolában csak három napot igazolhat a szülő. Ezeknek a napoknak a mértékét az iskola határozza meg, mindössze a pedagógiai programban foglaltakra kell figyelemmel lenni, és arra, hogy a szülői igazolások nem adhatnak alapot a tanuló tanórai részvétele alóli tartós kimentésre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A bíróság a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) még elégséges szolgáltatásról szóló javaslatát fogadta el a kormányéval szemben.

Az iskolaőrség 2020. szeptember elsejei bevezetése óta összesen 618 esetben intézkedtek az iskolaőrök. Ezek közül 152 alkalommal büntetőeljárás, 77 esetben pedig szabálysértési eljárás indult – tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). A rendőrségnél azt követően érdeklődtünk, miután február 24-én Iskolaőri Konferenciát tartottak Budapesten, az ORFK rövid beszámolója szerint az egyik központi téma a tapasztalatok összegzése volt. Kiderült az is, hogy jelenleg 571 iskolában összesen 608 iskolaőr teljesít szolgálatot.

(Forrás: Népszava)

„Imádok tanítani, de elkezdek az életem hátralévő részére máshol munkát keresni”

Nem volt hajlandó portfóliót írni, és nem hajlandó vállalásokat megfogalmazni a teljesítményértékeléséhez az egyik legjobb vidéki gimnázium tanára, korábbi igazgatója. Elkeseredett posztban írta meg, hogy bár három éve van még a nyugdíjig, de elkezd munkát keresni. „Vegzálják a pedagógusokat… Ha így megy tovább, ép elméjű ember nem akarja, hogy a gyermeke tanár legyen, és ép elméjű ember nem akarja a pedagógushivatást választani” – kezdi posztját Katanics Sándor, a veszprémi Lovassy László Gimnázium Lovassy Gimnázium matematika-fizika szakos tanára, az intézmény volt igazgatója.

(Forrás: hvg.hu)

Közzétette a Belügyminisztérium a pedagógusok további béremeléséről szóló jogszabálytervezeteket

Társadalmi és szakmai egyeztetés céljából a Belügyminisztérium csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján, írja az MTI. A tervezetek előkészítését a tájékoztatás szerint több hónapos szakmai munka és a pedagógusoknál végzett köznevelési online konzultáció előzte meg. Az egyeztetés indulásáról Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán személyesen is tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit.Megállapodás született az érdekképviseletek és a kormány között az egyeztetések ütemezéséről, a cél, hogy minél több kérdésben értsenek egyet a felek – áll a közleményben.

(Forrás: telex)

Radó Péter: Viselkedéskontroll pedagógus bérezéssel

A pedagógusok központilag kiadott kritériumokon szerint működő teljesítményalapú bérezése (performance pay) egy sporadikusan több országban felbukkanó álom, amit jellemzően pénzügyminisztériumi vezetők vetnek fel olyankor, amikor pedagógus béremelést kell betervezniük az állami költségvetésbe. Ilyenkor rendszerint jön néhány szakértő és szakszervezeti vezető, akik türelmesen elmagyarázzák, hogy ez miért nagyon rossz ötlet. Ennek köszönhetően abban a nagyon ritka esetben, amikor ilyesmit bevezett. A Népszava által megszellőztetett belügyminisztériumi javaslat tehát – mint a magyar közoktatás kormányzásának egész rendszere – az egyes pedagógusok munkájának adminisztratív ellenőrzésén alapszik. A már működő szakmai ellenőrzési rendszerhez képest az egyetlen újdonság az, hogy az intézményvezetőkre lőcsölt „teljesítményértékelés” száz pontos skálán számszerűsített eredményei alapján a tankerületek ezentúl majd lefelé vagy felfelé eltérhetnek a bértáblában rögzített minimum bérektől.

(Forrás: portfolio.hu)

„Nem mini-Einsteineket és üzletembereket szeretnénk látni az iskolában, hanem olyan gyerekeket, akik megtanulnak tanulni”

A Felforgató digitalizáció az oktatásban című rendezvényen a Jocó bácsiként ismert Balatoni József történelemtanár, blogger, Vladár Zsuzsa, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének vezetője és Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója, a Prezi társalapítója beszélgetett arról, hogyan tanulnak a mai gyerekek, hogyan hat a fejlődésükre a digitalizáció, mit kellene kezdeni az egyre beláthatatlanabb mennyiségű tananyaggal, és mit tanulhatunk a finn oktatási rendszertől. Ez utóbbiról és a skandináv országban használt digitális eszközökről Fenyvesi tartott előadást, majd az estét Pintér Zsolt, a Digitális Batman – együtt a digitális oktatásért akció alapítója, Szűcs Dóra, az Okos Doboz tankönyvfüggetlen digitális taneszköz és Major Gábor, a Maker’s Red Box alkotópedagógiai tananyagokat kidolgozó cég ügyvezető igazgatója beszélgetése zárta.

(Forrás: Qubit)

Pedagógusok teljesítményértékelése: pont járna azért, hogy viselkedik és beszél a szülőkkel a tanár

A Telex birtokába jutott a gimnáziumban tanító pedagógusok belső teljesítményértékelésének legújabb tervezete, amit a Belügyminisztérium szerdán küldött ki a pedagógusoknak. Ez alapján pont járna többek között a kommunikációs stílusra, a szülőkkel való kulturált viselkedésre, és az intézmény jó hírének erősítésére a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben. A pedagógusok teljesítményértékelésének eredménye azért fontos, mert a jövőben a jól teljesítő tanárok ez alapján több pénzt kaphatnának a rosszabbul teljesítő kollégáiknál. A rendszert már több iskolában tesztelik, de majd csak szeptembertől vezetnék be általánosan. A pedagógus-szakszervezetek tiltakoznak ellene, szerintük az új teljesítményértékelési rendszerről nem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.

(Forrás: telex)

12 ezer pedagógus még nem töltötte fel a portfólióját, pedig az állásuk is múlhat rajta

A pedagógusminősítési rendszer szabályinak értelmében a tanároknak november 25-ig fel kell töltenie az Oktatási Hivatal (OH) informatikai rendszerébe a minősítéshez szükséges információkat, de 12 ezer pedagógus ezt még nem tette meg,ami a tanárok közel 10 százalékát jelenti - írja a 24.hu. A tanárok nagy része akkor sem fogja feltölteni a portfólióját, ha emiatt kirúghatják őket. Egy budapesti iskolában tanító pedagógus azt mondta a portálnak, hogy szeret tanítani, de akkor sem hajlandó portfóliót írni, ha emiatt elveszítheti a munkáját. Mint hozzátette, saját magának, a diákjainak és a szülőknek akar megfelelni, nem a tankerületnek vagy a Belügyminisztériumnak. Csak az iskolájában húsz pedagógus gondolja ugyanezt.

(Forrás: HRPortal)

Egy digitális világban a szülőknek is digitalizálódniuk kell – szakértőkkel beszélgettünk

Posztoljunk-e a gyerekről? Ha igen, akkor mi fér bele? Hogyan álljunk a családban a képernyőidő kérdéséhez? Szülőként értenünk kell az okoseszközökhöz? Ki tudjuk védeni a kibertámadásokat? Ilyen és ehhez hasonló témákat boncolgattunk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetőjével, dr. Bárdossy-Sánta Nórával és Keszthelyi Zoltán kiberbiztonsági szakértővel, a Telekom és az alapítvány közös, Digitális szülő vagyok! programjának kapcsán. A Magyar Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kampánya olyan összefüggésekre hívja fel a figyelmet, amikre elsőre nem gondolnánk, amikor egy gyerekről posztolt képet látunk a neten. A tudatos digitális viselkedésre buzdító kezdeményezés célja, hogy felhívja a szülők figyelmét arra, hogyan tudnak az online térben is gondoskodni gyermekük biztonságáról.

(Forrás: hvg.hu)

Vége a szemeszternek, bejött a Z-szak?

Hogy mi az a Z-szak? Olyan integrált természettudományos képzés, amelynek során a diákok nem egyetlen hagyományos tárgyat (fizikát, biológiát, kémiát, földrajzot) tanulnak, hanem gyakorlatilag mindenből egy kicsit, de rendszerbe ágyazva, sok terepmunkával kiegészítve. Az egyre fenyegetőbb tanárhiány orvoslása mellett a Z-szaknak további vállalásai is vannak. Mint a képzést népszerűsítő honlap hirdeti, a szakot „a Z generáció kiszolgálására” tervezték, és azzal is kecsegtetik a diákokat, hogy ha valóban a tanári hivatást választják, 2028-ban „az akkor már jövedelmi szempontból is vonzó közoktatás” biztosít majd nekik stabil megélhetést, de „a szakon megszerzett professzionális kommunikációs készségek és a problémaközpontú, innovatív gondolkodás a 21. század valamennyi megbecsült, feljövő szakmájába is belépőjegyként szolgálnak.”

(Forrás: Qubit)

Átfogó vizsgálatot indított a közoktatási intézményekben az alapvető jogok biztosa

Kozma Ákos a közleményben emlékeztetett rá: az alaptörvény deklarálja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, továbbá hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ahhoz, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Hozzátette, hogy az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére.

(Forrás: 444.hu)

Feltűnően kivételeztek egy diákkal a vizsgán, etikai eljárás indult a Corvinuson

Az eljárásokat a poszt szerzője, Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense kezdeményezte, mert, mint írja, tudomására jutott, hogy a téli vizsgaidőszakban \"az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet.\" Ádám Zoltán azt is írja, hogy a hallgató családja \"a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik\", a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget.

(Forrás: 444.hu)

Az érettségi bojkottjára készül több száz tanár: reagált a Belügyminisztérium

„Sajnálatos, hogy egyet nem értésének kifejezési módját bárki gyermekeink érettségi vizsgájának és továbbtanulásának veszélyeztetésében látja. Különösen elgondolkodtató, ha mindezt a pedagógus teszi” – így reagált a Belügyminisztérium (BM) arra, hogy több iskolában döntöttek úgy a pedagógusok, nem vállalnak önkéntes érettségi elnöki, vizsgáztatói, szaktanári javítói feladatokat az idei emelt szintű érettségik lebonyolításában, amíg a kormányzat nem hajlandó érdemben foglalkozni a diákok, szülők, tanárok követeléseivel.

(Forrás: Blikk)

A Radnóti tanári karának 40 százaléka csatlakozott az érettségi bojkotthoz

Az iskola vezető magyartanára, Schiller Mariann azt mondta a csatornának: „Arra számítunk némi naivitással, hogy kénytelenek lesznek mégis csak elgondolkodni azon a kilenc ponton, amit egy éve próbálunk az oktatás irányításon valahogy keresztül verni, hogy legalább észre vegyék, hogy mik a gondok”. A bojkottot a tatai Eötvös József Gimnázium 32 pedagógusa indította el, és a tiltakozásukhoz azóta már csaknem 200 tanár csatlakozott. Amikor a Népszava megkérdezte a Belügyminisztériumot az ügyről, azt a választ kapta: „Sajnálatos, hogy egyet nem értésének kifejezési módját bárki, gyermekeink érettségi vizsgájának és továbbtanulásának veszélyeztetésében látja. Különösen elgondolkodtató, ha mindezt a pedagógus teszi.”

(Forrás: hvg.hu)

Tavasszal jön az első \"kimeneti mérés\" az általános iskolák utolsó évfolyamaiban

Az összesen 60-65 perces eljárás során a Hivatal különböző informatikai eljárásokat, beállításokat és forgatókönyveket tesztelt annak érdekében, hogy \"biztosítani tudja a digitális országos mérések alapját jelentő mérőszoftver stabil működését az egyre növekedő résztvevői tanulószámok mellett is\" - magyarázta a hivatal.A legutóbbi, 2022-es kompetenciamérésben a diákoknak már természettudományos kérdésekre is válaszolniuk kellett, a feladatokat azonban már nem papíron kapták, hanem online kellett megoldaniuk. A próbaüzem nem ment túl jól, és élesben sem működött sokkal jobban a rendszer, több iskolából azt jelezték, hogy a mérés egy részét sokan nem tudták megoldani, mert a felület lefagyott.

(Forrás: Eduline)

Kölcseyvel a kibertérben. Bessenyei István írása

A Parainesis – archaikus nyelvezete, bonyolult fogalmi rendszere ellenére – ennél sokkal többet érdemelne, hiszen témakörei nagyon is alkalmas – és aktuális – vitatémák lehetnének. Gondoljunk csak a haza, hazaszeretet, nacionalizmus, nemzet, nemzetállam, nemzetiségi kérdés, a világpolgári lét, az egyén és a közösség viszonya, a globális összefonódás és nemzeti önrendelkezés, nyelv, anyanyelv, erkölcsösség, hagyomány vagy – országgyűlési beszédeinek alapján – a nemesi országgyűlés, a demokrácia, a liberalizmus, a jobbágyfelszabadítás vagy akár a migráció és antiszemitizmus (például a Galíciából Szatmárba beköltöző zsidók ellen kikelő Kölcsey kapcsán) témáira.

(Forrás: tani-tani online)

3,6 millió eurós támogatást kérne vissza az OLAF egy magyar iskolai digitális projekttől

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta. Az OLAF több jogsértést is megállapított a közbeszerzési eljárás kapcsán: a felhívás műszaki leírását például az utolsó pillanatban módosították, valamint kizárták a legolcsóbb ajánlatot, így versenyelőnyt biztosítottak a nyertes vállalatnak. Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása elmaradt a várttól, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét” – idézi a közlemény Ville Itälät, a csalás elleni hivatal főigazgatóját.

(Forrás: telex)

Ifj. Lomnici: Elrendelhetik a tanárok pszichológiai vizsgálatát

Az óbudai Krúdy általános iskolában történtek miatt egy összetett, sok jogszabályt és az élet számos területét érintő, átfogó jogalkotási folyamat indulhat el, amely a hazai gyermekvédelem rendszerének és szabályainak szigorítása mellett a tankerületeket, valamint a tanári szerepkör betöltésének feltételeit is érinthet. Véleménye szerint ahhoz, hogy a nemrégiben nyilvánosságot látott esethez hasonló ügyek megítélése könnyebb legyen, a szexuális visszaélés és a hatalmi/befolyási viszonyok részletesebb definiálására, szexuális visszaélés megvalósulása esetén pedig súlyosabb büntetésre lehet számítani. Az alkotmányjogász szerint nem kizárt, hogy a kormány azon munkálkodik, hogy a sokszor máshova fordulni nem tudó diákok részére egy anonim bejelentő rendszert állít fel, ezzel is lehetőséget biztosítva azok részére, akik egyedül érzik magukat, magányosnak vagy kilátástalannak ítélik meg saját helyzetüket. Továbbá az az elgondolás is támogatandó lehet, hogy az intézményvezetők a pedagógusok munkájának értékelése során kikérhetik a diákok véleményét, akár szintén az anonimitás védelme alatt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

MUNKABESZÜNTETÉS A KÖZOKTATÁSBAN!

A PDSZ és a PSZ ezért 2023. március 16-17-ére hirdeti meg a gördülő sztrájk keretén belül a következő sztrájknapokat. Azt kérjük, hogy e két napon a szülők ne küldjék be a gyerekeiket azokba az intézményekbe, ahol munkabeszüntetést szerveznek. Kérjük a támogatókat, a munkabeszüntetésekben részt vevő intézmények köré vonjanak élőláncokat! Tegyük láthatóvá, hogy mit akarunk!

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Orbán Viktor téved, a gyermekvédelem nem a pedofíliáról és a genderről szól – Interjú Herczog Máriával

Magas minőségű pártfogás, szociális munka, oktatás, rehabilitáció nélkül nincs esély érdemi változásra. Itt is kellenének kutatások, vizsgálatok arról, hogy hatékony volt-e az intézkedés bevezetése, javultak-e az érintett gyerekeket, fiatalokat ellátó intézmények feltételei, miért nincs fiatalkorúak bírósága, speciálisan felkészített bírók, ügyészek, szociális munkások. A közhangulat sajnálatos módon minősítő, ítélkező, az erőszak elfogadottsága, sőt támogatottsága egyre nő minden területen. A szóbeli, hétköznapi erőszak, az erő politikája biztosan nem segíti a megelőzést, a bűnelkövetés csökkenését sem, és lassan elviselhetetlenné teszi a mindennapokat. Jelentős felelőssége van ebben a kormányzatnak, az erőszakmentességet, konfliktuskezelést, együttműködést kellene erősíteni, nem a szembenállást, harcot, a gyengébb legyőzését.

(Forrás: Népszava)

A kormány variál a pedagógusok és a szociális ellátók béremelése miatt a költségvetésen

A kormány közzétette rendelettervezetét a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozók eredetileg 20 százalékos den jog fenntartva.ágazati bérpótlékának további 10 százalékos emelésének költségvetési fedezetigazításáról. Az önkormányzatoknak és egyházaknak is forrásokat biztosítanának a szükséges kiadásokhoz. A szociális ellátóknál is változnak a számok.

(Forrás: portfolio.hu)

Itt a döntés: az óvodákban, az iskolákban és a szakképzésben is határozatlan sztrájk kezdődik március 16-tól

A két szakszervezet szerint a kormány érdemben semmilyen követelésre nem reagált, ezért határozatlan idejű sztrájkot hirdettek 2023. március 16-ától. Kérik a tanárokat és oktatókat, hogy ezeken a napokon szüntessék be a munkát, illetve kérik a támogató szülőket, lehetőség szerint tartsák otthon gyermekeiket. A támogatóinkat pedig arra szólították fel, intézményeik környékén ezeken a napokon szervezzenek élőláncot. A szakszervezetek azt remélik, hogy ezzel végre a szakképzésben dolgozók követeléseit is sztrájkbizottságban tudják tárgyalni az illetékesekkel.

(Forrás: Eduline)

Fontos bejelentést tett a KIM a szakképzésben dolgozók fizetéséről

Jelenleg folyik a szakképzésben oktatók teljesítményértékelése, amely alapul szolgál a májusi, átlagosan 5 százalékos további bérfejlesztéshez. Kiemelték: a későbbi időszakra vonatkozóan - a már bejelentett köznevelési béremelésekhez hasonlóan - a szakképzésben is várható további korrekció. A 2019-ben kezdődött átalakításnak köszönhetően a technikumok és a szakképző intézmények egyre népszerűbbé váltak, és mára a szülők és tanulók körében is bizonyítottak. Ezt támasztja alá, hogy 8. osztályt követően a technikumot választják legtöbben és a jelentkezők száma folyamatosan emelkedik. Vannak olyan szakképző intézmények, ahová tavaly tízszeres volt a túljelentkezés. Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ közzétette a legnépszerűbb technikumok rangsorát, ami az ikk.hu linkre kattintva érhető el - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

Az iskolák összevonásának lenne értelme, a tankerületeknek most semmi értelme – interjú

A gyerekek egész életjövedelmére kihathat, hogy a digitális oktatásra való átállás nem ment megfelelően az elmúlt három évben. A rendszer nem működik jól, de a szülők és a tanárok többségének részéről a napi megélhetési gondok nem hagynak energiát a változások menedzselésére. Lannert Judittal, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Zrt. senior kutatójával beszélgettünk, aki azt is elmondta, miért lehet gyengébb szövegértéssel is egyetemet végezni, és, hogy a magyar gyerekek sokkal többet érdemelnének, mint amit nyújtunk nekik.

(Forrás: Forbes)

A Veres Pálné Gimnázium 28 tanára nem vállal önkéntes feladatot az érettségi vizsgák lebonyolításában

Az említett tanárok sem az emelt szintű írásbeli vizsgák javításában, sem az emelt szintű szóbeli bizottságok munkájában nem vesznek részt, és nem vállalnak elnöki feladatokat a középszintű érettségi vizsgákon. Hozzáteszi, addig tiltakoznak, amíg a kormány nem foglalkozik érdemben a pedagógusok 9 pontos követelésével. A feladatra való jelentkezés határideje hivatalosan március 2., így – teszi hozzá – (az oktatásügyi tárcával nem bíró) kormánynak az érettségi kezdetéig több mint két hónapja van arra, hogy „ne csak az aktuális helyzetet oldja meg tűzoltással, hanem valódi javaslatot tegyen a pedagógushiány megoldására, a diák-tanár leterheltség megszüntetésére, az érdemi szakmai egyeztetés feltételeinek megteremtésére”.

(Forrás: Népszava)

Navracsics Tibor elárulta, mit ajánlottak fel az Erasmus+ uniós pénzeiért cserébe

Néhány nappal ezelőtt Navracsics Tibor arra a kérdésre, hogy mi lesz a kuratóriumokban pozíciót betöltő polgármesterekkel és parlamenti képviselőkkel, azt felelte: „jó kérdés”, még tárgyalnak róla. A HírTV-nek adott interjú alapján viszont úgy tűnik, a kormány állaspontja szerint a helyettes államtitkároknak, a parlamenti képviselőknek és polgármestereknek nem kell lemondaniuk a jól fizető kuratóriumi tisztségükről annak érdekében, hogy Brüsszel megenyhüljön.

(Forrás: hvg.hu)

„Inkorrekt választási folyamat” – a Magyartanárok Egyesülete nem vesz részt az OKNT új tagjainak kiválasztásában

Szakmai szervezetként a Magyartanárok Egyesülete (ME) is jogosult a választásra, de azon nem vesz részt. Korábban a Történelemtanárok Egylete (TTE) is egy „álszervezet álválasztásának” nevezte a mostani választást, és közzétette levélváltásukat a témában a minisztériummal, majd bejelentette, hogy \"nem kíván egy kiüresített testület választásában részt venni, részvételével vagy szavazatával legitimálni a szakmailag elfogadhatatlan oktatáspolitikát, a vállalhatatlan szakmai döntéseket. választáson\". A testület 2023-as választási folyamatának korlátozott hozzáférhetőségéről február 7-én a Civil Közoktatási Platform honlapján jelent meg beszámoló.

(Forrás: hvg.hu)

Oktatási államtitkár a kritikákról: Propaganda, hülyeség, fizetett emberek

Tüntetések, sztrájkok, polgári engedetlenségek és kirúgások: az elmúlt hónapok egyik legnagyobb kérdése az oktatás helyzete, de erről a kormányt alig lehetett kérdezni. Egy Nógrád megyei iskolaátadón viszont megjelent Rétvári Bence, sőt, Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is, akit szembesítettünk a kritikákkal.

(Forrás: telex)

Elindult a Telex Akadémia, egész napos workshopon tanulhatják a diákok, hogyan működik egy újság

Ellepték a Telexet a diákcsoportok, hatalmas érdeklődés övezi a tavaly, év végén meghirdetett Telex Akadémia médiaműveltségi képzéseinket. Eddig közel kilencven iskolai csoport és több tucat tanár jelentkezett diákworkshopjainkra és tanárképzéseinkre, a foglalkozások január eleje óta folyamatosan zajlanak. A most futó programunkban az értő médiafogyasztást, a fiatalok médiaműveltségét ingyenes programokkal erősítjük, a 15–25 év közötti diákokból álló csoportokat fogadunk az ország minden szegletéből, sőt, azon túlról is. Emellett az Idea Alapítvány bevonásával akkreditált médiaműveltségi tanárképzéseket tartunk.

(Forrás: telex)

Nem csökkentenék a rosszul teljesítő tanárok fizetését

Nem büntetik fizetéscsökkentéssel a teljesítményértékelésen rosszul teljesítő tanárokat, mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak. A Belügyminisztérium eredeti terve úgy szólt, hogy az új értékelési rendszerben 100 pontot gyűjthetnének egy év alatt a tanárok és intézményvezetők. A felső 20 százalék extra anyagi elismerést is kaphat, az alsó 20 százaléktól viszont el is vonhatnának pénzt. „Ez az elképzelés azonban annyira negatív fogadtatást kapott, hogy elvetették. Kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen,”mondta Horváth Péter. Hozzátette: ha viszont az intézmény vezetője – valamilyen oknál fogva – úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége. Az értékelési rendszer tesztüzeme hamarosan elindul,

(Forrás: 444.hu)

Nem csak tanárhiány van: hiányzik a rendszerből 14 ezer segítő is

Mintegy 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene még alkalmazni a hazai köznevelési intézményekben ahhoz, hogy legalább a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a pedagógusok munkáját segítő, illetve az intézmények működését biztosító dolgozók száma – derült ki a Budapest Intézet elemzéséből, amit a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) megrendelésére készítettek. Jelenleg mintegy 36 ezer teljes állásban, valamint körülbelül háromezer félállásban vagy szerződéssel foglalkoztatott, NOKS státuszú munkavállaló – például pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, titkár, dajka, könyvtáros, rendszergazda, takarító – dolgozik a köznevelésben.

(Forrás: Népszava)

Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban

A közpolitikai tervezéssel foglalkozó szakértők gyakran beszélnek úgynevezett „ördögi problémákról” (wicked problems), melyek azzal érdemlik ki ezt a kevéssé hízelgő jelzőt, hogy makacsul ellenállnak a megoldásukat szolgáló minden beavatkozásnak. Noha a magyar közoktatás az ördögi problémák gazdag példatárát szolgáltatja, kormányzatunk meg sem kísérli megoldani azokat, s ha megkísérelné, akkor is képtelen lenne rá.

(Forrás: portfolio.hu)

Az EU megoldási javaslatai nem rángatják ki a magyar oktatási rendszert a 19. századból

Lannert Judit szerint Magyarországon „egyre erősebb a tanári pályán a kontraszelekció, egyre kevesebb pontszámmal lehet bejutni a tanárszakokra, a mentorálás teljesen hiányzik a rendszerből, a központilag kinevezett intézményvezetők pedig finoman szólva sem az innováció motorjai. Az a pedagógus ugyanis, aki annyit csinál, hogy kiadja a tananyagot, majd ellenőrzi, hogy azt melyik gyerek hogyan sajátította el, legfeljebb annyit tud, mint egy gép. Az érzelmi intelligencia fejlesztése, az önszabályozó tanulás és a kritikai gondolkodás elsajátítása nem szerepel a tantervekben, és ami a legszomorúbb, továbbra sincs semmi nyoma sem a 19. századi oktatás felé rohamléptekben haladó kormányzati vállalásokban, sem a technokrata szemléletmódot sugalló uniós javaslatokban.”

(Forrás: Qubit)

Szubjektív teljesítményértékelés alapján emelné vagy csökkentené a tanárok fizetését a Belügyminisztérium

A Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium, ahová a kormány nemrég besuvasztotta az oktatásügyet, nekifogott a közoktatás átalakításának – ennek az egyik első jele a rendszeres, éves szintű teljesítményértékelés bevezetésének terve, ami a pedagógusokra és az intézményvezetőkre vonatkozik. A Qubit birtokába jutott dokumentumokban foglalt tervek megvalósításának hamarosan nekifognak, és a pilot projekt lezárulta után szeptembertől várhatóan élesben működik majd az új értékelési és bérezési rendszer.

(Forrás: Qubit)

2030-ra minden második hallgató mérnöki, informatikai vagy természettudományi szakon tanuljon - ez a kormány célja

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expó keddi nyitónapján arról beszélt, azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra minden második hallgató MTMI-képzést válasszon. Ettől messze vagyunk. A Felvi statisztikái szerint a tavalyi általános felsőoktatási felvételin összesen 73 859-en jutottak be a felsőoktatásba, közülük azonban mindössze 17 076-an kerültek be valamelyik informatikai, műszaki vagy természettudományi szakra.

(Forrás: Eduline)

MIÉRT KELLENE MÁSKÉPP OKTATNI MA A GYEREKEKET? – A PEDAGÓGUS VÉLEMÉNYE

A mostani gyerekeknek a rengeteg ingertől szintén teljesen más az agyuk, számukra már nem elég inger a kréta és a tábla, az osztály elé kiálló, magyarázó tanár. Persze próbáljuk színesíteni az órát internetes feladatokkal, rövid videókkal – már ha lehet, ha van rá idő, ha nem kell rohanni a tananyaggal (de kell), ha van hozzá eszköz, ha alkalmas rá a tananyag, hogy „felturbózzuk”. De ezek csak látszatmegoldások: olyan tananyagot kell ezer oldalról megtámogatni a padokban ülő, negyvenötperces mozdulatlanságra és figyelemre kötelezett nebulóknak, ami nem nekik való, nem számukra befogadhatóan írták meg és építették fel.

(Forrás: egy.hu)

Hetvenkilenc szolnoki tanár csatlakozik az érettségi bojkottjához

korábban már közel száz tanár tagadta meg az érettségi körüli önkéntes feladatokat; a tiltakozást a tatai Eötvös József Gimnázium pedagógusai kezdeményezték. A pedagógusok 9 pontban határozták meg követeléseiket; többek közt azt kérik a kormánytól, hogy szüntessék meg a pedagógusok megfélemlítését, kezdjenek velük érdemi párbeszédbe, legyen kisebb a terhelés a diákokon és tanárokon, és legyen érdekérvényesítésre alkalmas a pedagógusok sztrájkjoga.

(Forrás: hvg.hu)

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELÉSE – KRITIKA ÉS JAVASLATOK

Nahalka István részletesen elemezte, miért nem jelent előrelépést a javasolt értékelés a jelenlegihez képest, miért nem szolgálja a közoktatás minőségének jobbítását, mennyiben rontja tovább a jelenlegi helyzetet. Az alább közölt elemzés javaslatokat is tartalmaz egy valóban hasznos közoktatási értékelési rendszerre vonatkozóan.

(Forrás: ckpinfo)

Nem maradnak munka nélkül a tanárok, ha tudják, mire jó a ChatGPT

Tudomásul kell venni, hogy ma már Magyarországon is a ChatGPT állította elő a diákok esszéinek egy részét. A mesterséges intelligencia (MI) viharos elterjedésével új korszak érkezett el a közoktatásban is. Mire jó az iskolában az MI? Szükség lesz-e még tanárra? Megkérdeztünk erről szakértőket, és magát a a ChatGPT-t is. Az emberi és a gépi válaszok feltűnően összecsengenek. A ChatGPT (és a hamarosan érkező társai) az oktatásban is forradalmi változásokat hozhat, hiszen, mint gyorsan kiderült, képes arra, hogy - ha nem is kitűnő eredménnyel, de – átmenjen kifejezetten nehéz orvosi vizsgán, simán veszi az akadályt jogi és üzleti vizsgán is, tudományos cikket is képes összerakni. És ne gondoljuk, hogy mindezt csak angol nyelven tudja, a Tanárblog tesztje szerint ötösre írta meg a robot magyar nyelven az emelt szintű biológia érettségi esszékérdését, de tud, mondjuk programozni is. Van egy sor olyan dolog, amit még nem tud a robot. Kommunikációt, tudásépítést például még a pedagógusoknak kell és érdemes is tanítani, de nem biztos, hogy például az adatokat nekik kell.

(Forrás: hvg.hu)

„Tipikus rendőrállami módszer” – Alapvető jogokat sért az Orbán-kormány a tanárokat sújtó új rendeletével

Ez egy elvetemült pánikintézkedés – így reagált a Népszava megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor arra a Magyar Közlönyben csütörtök éjjel megjelent kormányrendeletre, amellyel a kabinet egyszerűsítette a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok azonnali hatályú kirúgásának szabályait. A rendelet értelmében péntektől a munkáltatóknak – állami iskolák esetében a tankerületi központoknak – több idejük van „mérlegelni”, hogy egy tantestületben kiket bocsátanak el azok közül, akik „szándékosan vagy jelentős mértékben” szegik meg kötelezettségeiket. Például azzal, hogy polgári engedetlenség keretében szüntetik be a munkát.

(Forrás: Népszava)

Gloviczki Zoltán: csak nyilvános kommunikációval lehetne megoldani az oktatás bajait

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora úgy látja, hogy most már a szó konkrét és tágabb értelmében a tömegkommunikáció az a fórum, ahol beszélni, beszélgetni, üzeneteket megformálni lehet. Legfőképpen azért, mert a két frontvonalban mozgó szakszervezet nem biztos, hogy valamennyi pedagógust képviselni tudja. most a kormányzat részéről kellene válaszokat adni, mert a pedagógusok oldalán megfogalmazott kérdések viszonylag azonosak. Ezekre kellene a másik oldalnak nyilvános kommunikációval válaszolnia. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta, hogy a pedagógusok bérét mielőbb megemeljék. Enélkül ugyanis nincs esély a rendezésre. Az eddigi egyetlen oktatáspolitikai lépés az volt a kormányzat részéről, hogy bevezették az iskolán belüli minősítést és az ehhez köthető fizetésrendezést..

(Forrás: infostart)

Közlekedésismereti vizsga lehet az általános iskolákban

Berzai Zsolt alezredes szerint \"hosszú távon elképzelhető, hogy a tanulóknak a közlekedési ismeretekből vizsgát kell majd tenniük\". A cél az, mondta, hogy egy gyerek ne azért biciklizhessen a főúton, mert már betöltötte a 12. életévét és a KRESZ szerint megteheti, hanem azért, mert már képes és felkészült rá. A Belügyminisztérium már elkezdte az ehhez kapcsolódó kerettantervet és módszertani anyagokat összeállítani, ezért a 2023/2024-es tanévben a diákok elvileg már találkozhatnak is az újítással. A rendszer elméletileg nem növeli érdemeben az órák számát és a gyerekek tanulmányi előrehaladását sem befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy ezen tárgy vagy képzés elvégzése nem lesz feltétele a félévek/évek teljesítésének. Viszont aki ezeken nem esik túl, azt különböző hátrányok érhetik a jogosítványszerzés folyamán,

(Forrás: Infostart)

Már idén fontos változások jönnek a felsőoktatási felvételinél

Az egyetemek határozhatják majd meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont. Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért. Hankó Balázs államtitkár szerint megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségin, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár – magyarázta. Kiemelte: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Rendhagyó órákkal népszerűsítik az olvasást az iskolásoknak

Rendhagyó olvasásórákkal is várja idén a kisiskolás korosztály tagjait a Könyvfőváros 2023 programsorozat a Móra Kiadó és Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében. Februárban veszi kezdetét a Móra kiadó Már tudok olvasni című sorozatához kapcsolódó, több állomásos író-olvasó találkozó, amelynek keretében a sorozat frissen megjelent köteteit, és azok szerzőit ismerhetik meg a fővárosi iskolák tanulói – közölte a kiadó.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Két gimnáziumban is megtagadják a tanárok az önkéntes munkát az emelt szintű érettségin

Mi, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, a tatai Eötvös József Gimnázium tanárainak nyilatkozatával egyetértésben kijelentjük, hogy mindaddig nem vállalunk önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó

(Forrás: Eduline)

Több hónapja harcol a tanárok helyzetének javításáért az Eötvös diákja, most felvették a világ egyik legjobb egyetemére

Letette az amerikai felvételi vizsgának számító SAT-t, bekerült a világ nyolcadik legjobb egyetemére, ráadásul társaival együtt több tucat megmozdulást szervezett a tanárok és az oktatás helyzetének javításáért – ilyen volt Strbka Anna elmúlt egy éve. Az Eötvös József Gimnázium és a Milestone Intézet végzősével tervekről, felvételiről és generációja első demokráciaélményéről is beszélgettünk. Sőt az is kiderült, miért érdekli a Princetont, milyen dalt választana élete zenei aláfestésének.

(Forrás: Eduline)

Teszteltük a ChatGPT-t. A tesztelést Bessenyei István végezte 2022. február 5-én.

A program képes az interaktív párbeszédre, képes egyéni tanulási utak mentén végigvezetni a felhasználót egy téma mentén, és képes többek között feladatokat, összefoglalókat generálni, programot írni, matematikai feladatokat megoldani – és sok más műveletet elvégezni. Interaktív párbeszédes képességeit a „tudás” és az „iskolai tudás” néhány témájában teszteltük le. Az eredményt minden változtatás nélkül adjuk közre. Az esetleges nem pontos kérdésekért csakis a kérdezőt terheli a felelősség.

(Forrás: tani-tani online)

A terapeuta szerint a mai gyerekek ezért nem tudnak tanulni, nincs türelmük és nehezen viselik az unalmat

„Sok a tennivalónk, ezért adunk a gyerekeknek olyan kütyüket, amelyek lefoglalják őket. Sajnos a kütyük felváltották a szabadban tett sétákat. Ezenkívül a technológia miatt a szülők kevésbé tudnak kapcsolatba lépni a gyerekekkel. Az a telefon, amelyik helyettünk ’ül’ a kicsivel, nem fogja megtanítani őket kommunikálni. Az agy olyan, mint az izmok, amelyeket edzeni kell. Ha azt akarod, hogy a kisgyermeked biciklizni tudjon, tanítsd meg neki. Ha azt akarod, hogy türelmes legyen, meg kell tanítanod neki, hogy türelmes legyen. Ha azt szeretnéd, hogy kommunikáljon, segítened kell neki a szocializációban. Ugyanez vonatkozik minden készségre. Nincs különbség!” – állítja Răzvan Danc.

(Forrás: filantropikum)

Pölöskei Gáborné: sajnálatos, hogy nem gumiból vannak a szakiskolák falai

Az orientációs évfolyamok az előkészítő évfolyamok közé tartoznak, különlegességüket az adja, hogy a diákokat kéthavonta ismétlődő kompetenciamérések alapján csoportokba sorolják, ahol aztán a mentoroktól olyan feladatokat kapnak, amelyek a képességeik és készségeik erősítését szolgálják, tehát nincsenek konkrét tantárgyak – magyarázta Pölöskei Gáborné. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, az érintett fiatalokat sok mindenben meg kell erősíteni, eloszlatva a kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy hol is folytassák a tanulmányaikat, vagy egyáltalán, milyen ágazat érdekli őket. Az orientációs évfolyamokat nagyjából 500-600 gyerek választja, 25-30 százalékuk a technikumot, 60 százalékuk a szakképzőt, illetve műhelyiskolát, néhány százalékuk pedig a gimnáziumot választja végül – ismertette a helyettes államtitkár.

(Forrás: Infostart)

Egymillió forintos pedagógus átlagbért ígért 2027-re Gulyás Gergely

Az oktatást érintő kérdésre Gulyás úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére, de a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy „2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz, és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni\". Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet – mondta a miniszter. Gulyás arról is beszélt, hogy „a pedagógus szakszervezetek által támogatott politikai erők” mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket.

(Forrás: hvg.hu)

Hankó Balázs: “további béremelés érkezik”- jelesre vizsgázott a szakképzés átalakítása

2022. év végétől Dr. Hankó Balázs vette át az oktatásüggyel kapcsolatos terület irányítását a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkáraként. Kíváncsiak voltunk, hogyan látja az új vezető a szakképzés jelenlegi helyzetét és milyen tervei vannak, különösen a szakképzés és a felsőoktatás együttműködésével kapcsolatban. „Így széles ismerettel rendelkező, a technikai fejlődéshez rugalmasan alkalmazkodó, kiváló mesteremberek, ha úgy tetszik a „jég hátán is megélő” szakemberek képzése a ma szakképzésének feladata.” – nyilatkozta az államtitkár a vele készült interjúban.

(Forrás: szakmaverzum)

„A folyóvölgyi társadalmak istenkirályságainak politikai modellje, ami alapján ez a rendszer működik”

„Már az is teljesítmény, hogy egy olyan nem túl konfrontatív réteg, mint a pedagógusok, mernek kockázatot vállalni és kiállnak az ügy érdekében” - mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmányának elnöke a 444 társadalmi kérdésekkel foglalkozó műsorában múlt pénteken. Komjáthy szerint az is tény, hogy ennek a kiállásnak eddig csak az lett a következménye, hogy tavasszal elismerték a probléma nagy részét. Úgy látja, hogy a tanárok többsége a továbbiakban is ki fog tartani, mivel „a kormány szolgáltat muníciót az ellenállásra”. Az, hogy az oktatásügyben tiltakozó mozgalmak még nem haltak el, a beszélgetés másik résztvevője, Radó Péter oktatáskutató szerint is nagyban köszönhető annak, hogy a kormány mindig „csinált valamit, amivel újra felgerjesztette az indulatokat”.

(Forrás: 444.hu)

A NYUGATI EGYETEMI KURATÓRIUMOKBAN IS ÜLNEK POLITIKUSOK, REPLIKÁZOTT ORBÁN AZ ERASMUS-PÉNZEK FELFÜGGESZTÉSÉRE, DE NAGYOT CSÚSZTATOTT

Az EU-nak nem önmagában azzal van baja, hogy kormánytisztviselők is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében, a kérdés az, hogy hogyan. Nálunk a kormány embereinek jóval nagyobb a befolyása, mint a nyugat-európai felsőoktatásban. Az Európai Bizottság ugyanis nem általánosságban tartja elfogadhatatlannak, hogy állami tisztviselők részt vegyenek állami pénzből gazdálkodó egyetemek működésének felügyeletében. Valóban, ez nyugati egyetemeken is általános gyakorlat. A Bizottság valójában az uniós források elköltésének jogszerűségét látja veszélyben Magyarországon a kormányzati politikusok kuratóriumi tagságával. Jelenleg ugyanis a kormány emberei is helyet foglalnak a kormánytól elvileg független intézményekben, és a jelenleg érvényes szabályok alapján komoly befolyással rendelkeznek az egyetemre érkező uniós források elköltésében, jelentős korrupciós kockázatot teremtve ezzel

(Forrás: lakmusz.hu)

Megvolt a sztrájk (megint), hogyan tovább (újra)? (videóval)

Évek óta zajlik - hol nagyobb, hol kisebb intenzitással - az oktatási tiltakozás. Mit tanultunk az elmúlt évekből? Számtalan eszközzel igyekeztek pedagógusok, diákok és szülők is felhívni a figyelmet az immár túlzás nélkül tarthatatlannak nevezhető helyzetre. Sztrájk, polgári engedetlenség, demonstráció, petíció, flashmob, közös éneklés, menetelés... Lehetne még sorolni az eszközöket, de a végső kérdés egyszerű: melyikkel lehet eredményeket elérni? Működik-e még a szakszervezetek legfőbb ütőkártyája, a sztrájk, van-e értelme tereket megtöltő tüntetéseket szervezni, vagy valami teljesen új eszközhöz kell nyúlni?

(Forrás: 444.hu)

Sokat \"gépezik\" a gyerek? Szülői kisokos készült

\"A biztonságosabb internet felé az első lépést a szülő teheti meg, ha beszélget gyermekével a témáról. Megtalálni a közös hangot, feltenni az első kérdést azonban nem könnyű feladat.\" Szülők számára készített kézikönyvet a biztonságos internethasználatról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a GameStar magazin szerkesztőségével együttműködve

(Forrás: Infostart)

Majdnem minden második gyerek találkozott már 18+-os tartalommal az interneten

A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült felmérés megerősítette, hogy már a 7–12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt. A fiatalok körében továbbra is a Facebook és a Messenger (66 százalék) a legnépszerűbb platform, ezek használata minimális mértékben még emelkedett is a vizsgált korcsoportokban. Az Instagram népszerűsége viszont – bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – összességében igencsak beesett, 43 százalék helyett már csak 35 százalék használja a kutatás szerint. A helyét idén átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39 százalék helyett már a gyerekek fele használ. Harmadiknak a YouTube futott be, amelyet tízből négyen használnak rendszeresen.

(Forrás: hvg.hu)

Intenzív szülősködés: a gyerekek nem lesznek boldogabbak tőle, az egyenlőtlenségeket viszont biztosan fenntartja

A gyereknevelés a 21. században nem magánügy, hanem képzett szakemberek felügyeletére bízott társadalmi tényező. És bár a gyereknevelés pszichologizálása már a 19. század végén elkezdődött, az utóbbi 20 évben sosem látott mértékben sokszorozódott meg a témában a szakkönyvek, online tanácsadó platformok száma, amelyek mellett a szülők döntéseit egyre több állami irányelv is igyekszik korlátozni – például az oktatási intézményeken, gyerekjóléti intézményrendszereken keresztül.

(Forrás: Qubit)

Óriási érzelmi és anyagi terhet ró a családokra az intenzív gyereknevelés, de ha nem tesznek meg mindent a gyerekük jövőjéért, senki más nem fog

A gyerekközpontúsággal is összeköthető, hogy a gyerek jövője, sorsa ennyire fontos lett. A neoliberális szemléletben ez egyfajta befektetés is az államok részéről, hogy később minél produktívabb felnőttek legyenek. Itt van egy ambivalencia, mert közben az állam egyre inkább kivonul a közfeladatokból, mint az oktatás, egészségügy, ami a gyerekek jövőjét jobbíthatná. Emellett viszont egyre erősödik a kontroll, amivel különböző módokon próbálja befolyásolni, hogy a szülők hogyan neveljék a gyereküket. Akár szabályozással, akár úgy, hogy a szülői választásokat limitálja. Franciaországban például ez az otthoni iskolázás egyre erősebb korlátozásához vezetett. A szülőkre így kettős felelősség nehezedik: egyrészt pótolják az állami szolgáltatások hiányosságait, másrészt tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gyerekük jövőjéért.

(Forrás: Népszava)

Tiltakozások a közoktatásban: honnan jövünk, merre tartunk?

Ha még sokáig tiltakozunk, megoldhatjuk a közoktatás problémáit? Miért nem sikerült eddig elérni a céljainkat, és mit csinálhatnánk másképp? Sokan keressük a választ ezekre a kérdésekre; írásunkban kísérletet teszünk arra, hogy a mostani közös küzdelmünket szélesebb kontextusba helyezzük, hogy ezáltal új, hatékonyabb lehetőségeket kereshessünk. Van esély, hogy végül meglássuk a fényt az alagút végén, de az eredmények eléréséhez széleskörű összefogás és kitartó munka szükséges. A Szülői Hang Közösség és a Szülői Összefogás Közösség alapítóinak írása a közoktatásért folytatott közös pedagógus-szülői-diák küzdelem nehézségeiről.

(Forrás: Szülői Hang)

Setényi János: nem kerülhető el a falusi iskolák összevonása

Falusi kisiskolák helyett járásközponti intézmények kellenének, az iskolák élére pedig menedzser típusú igazgatók – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Setényi János. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint a leggyorsabban bért kell emelni az oktatásban, közben viszont már folyhat a társadalmi egyeztetés a kormány napvilágot látott terveiről.

(Forrás: Infostart)

Gloviczki Zoltán: Remélem, a közoktatás összeomlik, mert akkor újra kell épülnie

A fizetés rendezése a nulladik feltétel ahhoz, hogy bármi történjen a közoktatásban, és mielőbb észre kell venni, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése közben a pedagógus nem arra való, amire használják – mondja Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az oktatási rendszert a 2010-es évek elején alapjaiban átszabó Hoffmann Rózsa államtitkár egykori helyettese. : Fontos: én az újrakezdésben reménykedem. Mivel óriási, nehezen mozduló rendszerről van szó, addig valahogy mindig el fog működni. A már most óriási pedagógushiányt különböző intézkedésekkel, helyettesítésekkel el lehet tüntetni, és ebben némi javulás is jöhet, mivel vannak tartalékok a rendszerben. Például ha a kisiskolákat kicsit összpontosítjuk, vagy ha valamilyen képzési enyhítéssel – rövidebb vagy egyszerűbb képzéssel, átképzéssel – juthatnak végzettséghez a tanárok. Azt remélem, hogy szinten tartás lesz addig, amíg „átkattan” a rendszer.

(Forrás: hvg.hu)

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Az, ha a családfőnek alacsony az iskolai végzettsége, már több is egyszerű szegénységi kockázatnál, csapdahelyzet, amely igen, újratermeli önmagát a gyerekek esetében. Mindez párosul azzal, hogy a roma gyerekek többsége, de általában véve is, a mélyszegénységben élő gyerekek jelentős hányada sajnos alacsony színvonalú oktatást kap, az iskolabejárások miatt akár egy éves tanulási veszteséget is felhalmoznak. Az e körbe tartozó családok által birtokolt ingatlan árából lehetetlen integrált környezetbe költözni, s a szegénység vámszedői is mindig megjelennek, nem véletlen, hogy a legszegényebb járásokban az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékben vannak jelen például az úgynevezett nemzeti dohányboltok. Ez egy rettenetes spirál, és nagyon komoly segítség kell ahhoz, hogy ebből ki lehessen törni.

(Forrás: Jelen)

A pedagógusok fele sztrájkolt a bicskei általános iskolában

Bicskén a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola pedagógusai eljutottak az elkeseredettségnek arra a szintjére, hogy a pedagógusaik fele sztrájkba lépett hétfőn. A tanulók 80 százaléka nem ment iskolába a sztrájk idején, ami sokak szerint annak is következménye, hogy a szülők is kiálltak a magyar iskolák ügyéért. A Prohászka utcai épületegyüttes ódon kerítésén még csütörtökön is kinn voltak a az akkor kiakasztott laminált lapok, nemzeti színben, „Tudta?” címmel. A táblákon ugyanis szomorú és elgondolkodtató tények és adatok sorjáztak az iskolák helyzetéről.

(Forrás: Jelen)

Setényi János: van elég tanár, túl sok az intézmény, de béremelésre szükség van

Kérdésre válaszolva, hogy a kormány tervezett teljesítményértékelési rendszere megfelelő-e Setényi János úgy fogalmazott: \"diplomatikusan válaszolnék, minden ilyen kezdeményezés, ami Nyugat-Európában a 80-as 90-es évektől elindult ugyanebbe az irányba, az viharokat kavart és ez a mai napig így van, mert ez egy olyan szakma, ahol szentségtörésnek számít, ha láthatóvá teszik a teljesítményeket, és utána ezeket értékelni is akarják, és végül szankciókat is kötnek hozzá\". Az igazgató szerint a kormány első tervezetei tökéletesen alkalmasak arra, hogy erről társadalmi vita induljon és a részleteket véglegesíteni még lesz idő.

(Forrás: Infostart)

Pankotai Lili: Az iskola vezetősége megszavaztatta a tanárokkal, hajlandóak-e velem dolgozni

Pankotai úgy érezte, elfogyott körülötte a levegő, szerinte pszichológiai hadviselést folytattak ellene, és tavaly novemberben eljött az iskolából, sőt, Pécsről is, azóta a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulója. Idén januárban pedig azt is bejelentette, hogy a TASZ segítségével pert indít volt iskolája ellen. A végzős gimnazista pénteken az RTL Reggeli vendége volt, ott beszélt arról, hogy szerinte nem akarták kirúgni a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumból. Egyrészt nem akartak belőle mártírt csinálni, másrészt nem is tudták volna jogszerűen megindokolni, ha eltanácsolják, ezért inkább nyomásgyakorlással igyekeztek elérni azt, hogy önként hagyja el az iskolát.

(Forrás: hvg.hu)

Rétvári Bence tisztázta a pedagógusbér-emelés részleteit

dén januártól már 10 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21 százalékra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10 százalék helyett 25 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékos emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75 százalékkal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet. Valótlan tehát a baloldal és a baloldalt visszhangzó szakszervezetek azon állítása, hogy nem kaptak garanciát az EU-s forrásokból való 75 százalékos béremelésre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nem csitul a tanársztrájk, újabb akciók jönnek Március 15-ére pedig a diákok is nagyobb megmozdulást szerveznek.

A szakképzésben oktatók hosszabb ideig tartó munkabeszüntetésével folytatódhat a tiltakozási hullám az oktatásban, a részleteket hamarosan elkezdi kidolgozni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - tudtuk meg Nagy Erzsébettől, a PDSZ ügyvivőjétől. Az érdekképviselet legutóbb január 23-ától 31-éig hirdetett sztrájkhetet a köznevelésben dolgozó pedagógusoknak, ehhez az utolsó napon, kedden kétórás figyelmeztető sztrájkkal csatlakozhattak a szakképzési oktatók. Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, pontos adatokat még nem tud mondani a résztvevők számáról, de becslései szerint a múlt hét folyamán tízezer körül lehettek, akik csatlakoztak. Hozzátette, kedden számos szakképző intézményben is sztrájkoltak az oktatók, Budapest mellett számos vidéki városban is.

(Forrás: Népszava)

Kütyüikbe bújó gyerekek - itt az ideje a szemléletváltásnak

#agyermekkornemapplikáció címmel társadalmi figyelemfelhívó kampány indult, melynek célja a gyermekeket nevelő szülők és pedagógusok edukálása, az online tartalmakkal kapcsolatos tévhitek és tények feltérképezése, a jó gyakorlatok bemutatása szakemberek közreműködésével. A csütörtökön kezdődött program apropóját a február 5-i biztonságos internet világnap adja. A kampány kapcsán aznap a Facebookon szakértőkkel – pszichológus, tanár, mentálhigiénés szakértő, generációkutató, klinikai szakpszichológus – tartanak beszélgetést a függőségekről, a gamifikációról, a XXI. századi médiafogyasztási szokásokról, a digitális lábnyomról, a hírekről és az álhírekről, a tartalommegosztásokról. A témával kapcsolatos tartalmak a szervező Felelős Szülők Iskolája weboldalán érhetők el.

(Forrás: infostart)

A szaki felemelkedése az elitbe – így szorul ki az értelmiség a legjobban keresők közül

Meglepő társadalmi folyamat zajlik Magyarországon: az alkalmazott szakmunkások és betanított munkások közül az utóbbi években egyre többen kerültek fel a legfelső jövedelmi ötödbe, miközben értelmiségi csoportok kicsúsztak onnan. A Válasz Online a TÁRKI kutatása mellett két gyár és az állam által fizetett értelmiségiek példáján mutatja be az egyébként örvendetes folyamatot – vagyis azt, hogyan nőtt meg a legjobban teljesítő üzemekben dolgozó szakik jövedelme – és a negatív tendenciát, ahogy a tanárok, egyetemi oktatók alapbére becsúszik a szakmunkás minimálbér alá.

„A tankerületekhez hasonlóan a szakképzési centrumok is próbálják fékezni a sztrájkot” - Több helyen egész napos munkabeszüntetésre készülnek a tanárok

Kedd délelőtt a PDSZ és több más ágazati érdekképviselet (köztisztviselők, kormánytisztviselők, védőnők, rendvédelmi és szociális dolgozók) vezetői közös sajtótájékoztatót tartanak a Belügyminisztérium előtt, ahol egységes követeléseiket ismertetik. Az Egységes Diákfront országos ülősztrájkot hirdetett, a tanáraikkal szolidaritást vállaló tanulók az iskolai folyosókon ülve fejezhetik ki támogatásukat, de van olyan iskola, ahol élőlánccal állják körbe az épületet. Délután a Pedagógus Egység nevű tanárcsoport aktivistái 16 140 darab hiányjelet rajzolnak fel a budapesti Hősök terére, mert jelenleg ennyi pedagógus hiányzik a rendszerből. A Tanítanék Mozgalom oktatási kerekasztalt, este pedig évértékelő gálát tart. Diákok egy csoportja a Külső-Pesti Tankerületi Központnál szervez tüntetést, de lesznek szolidaritási akciók, rendezvények Békéscsabán, Miskolcon, Pécsen, Győrben és Tatán is.

(Forrás: Népszava)

A kormány már nem beszél a pedagógussztrájk jogszerűtlenségéről, csak várja, hogy kifulladjon

Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős belügyi államtitkár persze már jó előre figyelmeztette a szakszervezeteket, hogy fokozottan oda fognak figyelni, minden a pedagógusokra vonatkozó új „sztrájkjognak” megfelelően zajlik e. „Felhívom figyelmüket, hogy a 2023. január 23-tól hét napig meghirdetett országos sztrájknapon köznevelési intézményekben a még elégséges szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások teljes körű biztosítása érdekében a tankerületek és az intézményvezetők minden intézkedést megtesznek” – írta levelében, amit még a sztrájk megkezdése előtt juttatott el a szakszervezetnek. Hogy a sztrájkot gyakorlatilag ellehetetlenítő és kiüresítő jogszabályi keretek között segítse a tiltakozó kollégákat, a PDSZ január elején feltöltött egy útmutatót a nedolgozzingyen.hu-ra arról, hogyan lehet a lehető legkevesebb órát megtartani. Például, ha a tanórákat mindenképp meg kell tartani, akkor a felénél hagyják abba a tanítást. A szakszervezet azt akarta elérni, hogy a statisztikákban legyen nyoma a munkabeszüntetésnek – lehetőleg a hét minden napján.

(Forrás: Mérce)

Jó választás lehet a technikum és a szakképző

Növekszik a technikumok és a szakképző intézmények népszerűség és színvonala – fejtette ki lapunk kérdésére Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár. A duális képzés előnyei között említette egyfelől a diákok által megkereshető munkadíjat, másfelől pedig azt, hogy innen könnyebben lehet felsőoktatási intézménybe jutni. A diákok körében a legkeresettebb ágazatok közé tartozik a gép-, a járműipar, és a gépgyártás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy február 22-ig kell eldönteni, hol szeretnék folytatni tanulmányaikat az általános iskolát befejező tanulók.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„A tankerületekhez hasonlóan a szakképzési centrumok is próbálják fékezni a sztrájkot” - Több helyen egész napos munkabeszüntetésre készülnek a tanárok

Kedd délelőtt a PDSZ és több más ágazati érdekképviselet (köztisztviselők, kormánytisztviselők, védőnők, rendvédelmi és szociális dolgozók) vezetői közös sajtótájékoztatót tartanak a Belügyminisztérium előtt, ahol egységes követeléseiket ismertetik. Az Egységes Diákfront országos ülősztrájkot hirdetett, a tanáraikkal szolidaritást vállaló tanulók az iskolai folyosókon ülve fejezhetik ki támogatásukat, de van olyan iskola, ahol élőlánccal állják körbe az épületet. Délután a Pedagógus Egység nevű tanárcsoport aktivistái 16 140 darab hiányjelet rajzolnak fel a budapesti Hősök terére, mert jelenleg ennyi pedagógus hiányzik a rendszerből. A Tanítanék Mozgalom oktatási kerekasztalt, este pedig évértékelő gálát tart. Diákok egy csoportja a Külső-Pesti Tankerületi Központnál szervez tüntetést, de lesznek szolidaritási akciók, rendezvények Békéscsabán, Miskolcon, Pécsen, Győrben és Tatán is.

(Forrás: Népszava)

Évek óta nem nyelvvizsgáztak olyan kevesen, mint tavaly - az amnesztia újabb pofon volt a nyelviskoláknak

Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, közülük ráadásul csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt - derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.

(Forrás: Eduline)

Egyházi iskolai tanár: „Köreinkben soha nem volt ekkora az elkeseredés”

Az egyházi iskolákban tanító tanárok egy része pár év alatt radikalizálódott, magárahagyatottságot és dühöt érez, állítja Posta István, a budapesti Piarista Gimnázium magyar és filozófia szakos tanára. Míg Pintér Sándor a tanároktól vár javaslatokat arra, hogyan reformálja meg a rendszert, a Tanárballagás szervezői tanulmányt írtak a résztvevők és szimpatizánsok által számba vett legfontosabb tennivalókról. Az általuk megfogalmazott öt pont mellé hatodik pontnak javasolt reformjavaslatokról és arról is kérdeztük Posta Istvánt, mi tartja még a pályán az elhivatott tanárokat.

(Forrás: válasz online)

Tagadja az Eötvös-gimnázium a korrupciós vádakat

em igazak a budapesti Eötvös József Gimnáziumot ért korrupciós vádak – írta nemrég kiadott nyilatkozatában az oktatási intézmény Facebook-oldalán. Közleményük szerint „komoly támadás” érte az iskolát és az annak munkáját támogató Reáltanoda Alapítványt. Úgy fogalmaztak: bizton kijelentjük, hogy a hangfelvételből levonható azon következtetés, miszerint az iskola igazgatójához eljuttatott pénz ellenében került be az állítólagos szülő gyermeke az iskolába, nem igaz. Hozzátették, hogy más középiskolákhoz hasonlóan nyerhetnek felvételt diákok rendkívüli felvételi eljárás során a jogszabályoknak megfelelően, de ez nem történhet anyagi ellenszolgáltatás fejében. Kijelentették: támogatják, hogy a hatóságok kivizsgálják a nagy port kavart esetet a hangfelvétel tartalmával kapcsolatban. Kitértek arra is, hogy a felvételin náluk a kompetenciák, a készségek és a tantárgyi tudás számít, melynek köszönhetően az Eötvös hagyományosan a középiskolai rangsor elején található. Nyilatkozatukat azzal zárták, hogy a vizsgálat ideje alatt nem tudnak és nem is szeretnének többet mondani.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Azzal próbálják lebeszélni a tanárokat a sztrájkról, ha beleállnak, az iskola nem kap fejlesztési pénzt a tankerülettől”

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, már egyfajta lelki nyomásgyakorlás is megjelent az intézményekben: a vezetők azzal próbálják lebeszélni a tanárokat a sztrájkról, ha beleállnak, az iskola nem kap fejlesztési pénzt a tankerülettől vagy nem nevezik ki újra, esetleg ki is rúgják az igazgatót. A PSZ alelnöke hallott olyan esetről is, amikor egy vidéki település polgármestere fenyegette meg az egyik pedagógust azzal, ha sztrájkol, beszállítóként dolgozó férje nem kap többé megbízásokat az önkormányzattól.

(Forrás: Népszava)

Felújítják a beázott óbudai elitgimnáziumot, 90 millió forintot ad rá a Klik

Az állami Klebelsberg Központ 90 millió forintot biztosít a lapostető felújítására és a tönkrement felszerelések cseréjére. A heves esőzések miatt és a lapostető szigetelésének hibájából több helyen is csöpögést észleltek az ország egyik legjobb gimnáziumában Békásmegyeren. A beázás megszüntetésére 90 millió forintot biztosít a Klebelsberg Központ, ami fedezi a tető felújítását, az álmennyezet cseréjét, a vizes blokkok festését, valamint a tönkre ment lámpatestek cseréjét. A Veres Péter Gimnázium az ország egyik legjobb középiskolája, „A 100 legjobb gimnázium 2022” című HVG-kiadványban a 6. helyen szerepelnek. Az iskola tanulói az országos kompetenciamérésen matematikából a 5., szövegértésből a 19. helyet érték el az elmúlt évben, az érettségizők magyar nyelv és irodalomból a 19., matematikából a 2., történelemből a 15., idegen nyelvekből a 56. helyen végeztek. Share this post:

(Forrás: Óbudai Hírek)

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz. A felsőoktatási versenyképesség egyik alappillére a kurrens és elérhető szakirodalom. A CEU egyrészt maradéktalanul megfelel kutatásoknak is, továbbá előfizet olyan külföldi folyóiratokra, szakmai adatbázisokra, amelyeket más egyetemek nem engedhetnek meg maguknak. A mai napig őrizzük a könyvtárban az egyetem szellemiségét. Mindennaposak voltak az olyan helyzetek például, hogy egy órán volt jelen szerb, bosnyák és bolgár diák is. Mi hiszünk abban, hogy a közöttük lévő, klasszikus értelemben vett viták és eltérő nézőpontok elősegítik a tanulás folyamatát. A hallgatók száz országból érkeztek hozzánk, maga a tantestület és a CEU munkatársai is több mint 50 különböző országból jönnek. Ha diplomát és fokozatot adó képzést nem is nyújthat a CEU Magyarországon, a magyarországi szerepvállalását nem adta föl.

(Forrás: Jelen)

Berta Beáta: a rendszeren belül én már semmit nem tudok tenni

Eljött az a pont, amikor a szavaim és a cselekedeteim ellentétben állnak egymással, és magam előtt mindenképp hitelemet vesztem, de talán mindenki más előtt is, ha nem lépek – mondja lapunknak Berta Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium magyar-angol szakos tanára, az elmúlt időszak megmozdulásainak egyik fontos személyisége, aki otthagyja a pályát, mert belülről már nem lehet változást elérni, most megpróbálja más módszerekkel. Részlet a vele készült interjúból: „Amikor elkezdődött ez az egész polgári engedetlenség, akkor előkerült a fizetés, de mellette még előkerült egy csomó más dolog is, amelyek most már megfogalmazódtak követeléseinkben is. Egyik, ami nagyon hangsúlyos, a Nemzeti alaptanterv kérdése, ami nagyon erősen meghatározza egy magyartanár működését. Nem tudok olyan magyarórát tartani, amilyet szeretnék, amely gondolkodásra ösztönözné a diákot, vagy adna neki lehetőséget önálló véleményre. Lenyomom az anyagot a torkukon, mégpedig azért, hogy az érettségijük jól sikerüljön, de így semmiféle rendszerkritikusságra nem lehet nevelni.”

(Forrás: Jelen)

Hiába az Erasmus-botrány, több állami egyetem egyeztet a kormánnyal a modellváltásról

Még javában folyik a vita az Európai Bizottság és a kormány között, hogy elvesztik-e az uniós támogatásokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett egyetemek, de az sem kizárt, hogy a kérdés a jövőben még több intézményt is érinteni fog. A hvg.hu információi szerint több magyarországi egyetemen is folytak már tárgyalások a kormánnyal arról, hogy csatlakozzanak a modellváltó, vagyis alapítványi formában működő egyetemekhez. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter így valószínűleg nem a levegőbe beszélt, amikor pénteken úgy fogalmazott, a még nem közérdekű vagyonkezelő alapítványok tulajdonában álló egyetemek is fontolgatják a modellváltás.

(Forrás: hvg.hu)

23 év tanítás után felmondott a Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Berta Beáta

Mint írta, most már azt a példát tudja mutatni, amelyet a legfontosabbnak tart: ha valahol nem becsülnek meg, ha a véleményed nem számít, ha megaláznak, mert azt hiszik, megtehetik, akkor ne tűrj csendben, hanem állj fel, menj el onnan.„A kollégáim kirúgása, a januárban belengetett teljesítményalapú bérezés, illetve a polgári engedetlenséget egészen a tanév végéig, augusztus elejéig „büntethetővé” tevő, éjjel kihirdetett rendelet volt az utolsó csepp” – tette hozzá.

(Forrás: hvg.hu)

AZ ELIT MINDIG MEG FOGJA SZERVEZNI A SZÍNVONALAS OKTATÁST A GYEREKEINEK, A KORMÁNY PEDIG CSAK A SAJÁT ÉRTELMISÉGI RÉTEGÉNEK KINEVELÉSÉBEN ÉRDEKELT

Van-e egyáltalán válság a hazai oktatásban, lehet-e valódi krízisről beszélni? – lépett egy lépéssel hátrébb a kerekasztalt megnyitó kérdésével a korábban az MTA Molekuláris Farmakológiai Kutatóintézetét vezető Kardos Julianna neurokémikus, a Stádium 28 Kör egyik ügyvivője. Bár a kerekasztal résztvevői, Varga Júlia közgazdász, Lannert Judit közgazdász-oktatáskutató, Sáska Géza oktatáskutató-oktatáspolitológus, Vásárhelyi Mária szociológus, Hungler Sára munkajogász, valamint Gerő Márton szociológus szerint a kérdésre csak úgy lehetne egyértelmű választ adni, ha először konszenzus születne arról, pontosan mit is lehet válságnak nevezni, Varga a maga szakterületére terelve a szót úgy fogalmazott, hogy „válságról akkor lehet beszélni, ha egy trendben megfigyelhető egy nyilvánvaló, éles törés. Egy közgazdásznak ez a válság. Ez alapján a magyar oktatás egyértelműen válságban van, mert a korábban érzékelhető lassú romlás 2010 után felgyorsult.”

(Forrás: Qubit)

A közszolgálati dolgozók a tanársztrájk mellett mozgósítanak

Boros Péterné, az MKKSZ vezetője tavaly tavasszal elmondta, új sztrájktörvényre is szükség van, mert a jelenlegi a közszférában alkalmazhatatlannak minősül. A pedagógusok pedig – az elnök szerint – most azért tudnak törvényesen sztrájkolni, mert a tavaly február 11-i rendeletalkotással „a kormány mattot adott” magának, mert az elégséges szolgáltatás mértékét rögzítette is.

(Forrás: Mérce)

Gábor György–Sükösd Miklós: Egyetemi autonómia vagy pártállami alapítványok?

A fideszes alapítványok létét az Európai Bizottság és 25 európai uniós kormány összeegyeztethetetlennek látja az egyetemi autonómia (és az azon alapuló tudományos, oktatási és tanszabadság), illetve a korrupciómentes tudománytámogatás elveivel. Ezért nem teszi elérhetővé az európai adófizetőktól származó pénz egy részét az Orbán-kormány által szervezett alapítványoknak. Ezzel egyidejűleg a többi EU-s országban megszokott eljárásra és gyakorlatra tesz ajánlást, amely hosszútávon biztosítja a jogbiztonságot, az oktatás és kutatás szabadságát, továbbá átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi az európai adófizetők pénzének elköltését.

(Forrás: 444.hu)

Nem tolonganak a magyar egyetemisták, hogy az Erasmus programban külföldön tanuljanak

Vitás kérdés, hogy a nyelvvizsga előírása jó vagy rossz dolog. Az egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatók minél magasabb szintű, értékes diplomával rendelkezzenek. Ugyanakkor egy nyelvvizsga önmagában nem garancia arra, hogy a hallgató olyan nyelvtudással rendelkezik, amivel a piacon is meg tudja állni a helyét. Az egyetemnek elsősorban az lenne a feladata, hogy az adott képzési területhez tartozó szakmai szinten fejlessze a nyelvi kompetenciákat, az ehhez szükséges alapok megtanítása, egy középszintű nyelvtudás biztosítása inkább a közoktatás feladata lenne. Legtöbbször egy állásinterjún sem az az elsődleges kérdés, milyen típusú nyelvvizsgája van a jelentkezőnek, hanem hogy hogyan beszél a pozíció betöltéséhez szükséges idegen nyelven.

(Forrás: Népszava)

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2023-ban: még mindig kevesen vágnak bele?

Nincsenek most könnyű helyzetben a pályaválasztás előtt állók. Nehéz ugyanis olyan szakmát találni, amelyet megbecsülés övez, hasznos tevékenység a társadalom számára, és még jól is lehet keresni vele. A Pénzcentrum friss kutatásának eredményei szerint hiába szeretne egy fiatal 2023-ban fontos, jelentőségteljes hivatást választani, ennek alulfizetettség lehet az ára, vagy hiába is keresne jól, hivatása mégsem lenne általánosan elismert. Rangsorunkból kiderül, melyek ma Magyarországon a legelismertebb szakmák, milyen hivatással lehet jól keresni és melyek a legfontosabb tevékenységek a társadalom számára a közvélekedés szerint. Az is kiderült, milyen foglalkozást ajánlanának a legtöbben ma Magyarországon a pályaválasztás előtt állók számára.

(Forrás: Pénzcentrum)

Kezdődik a tanárok egyhetes országos sztrájkja, van város, ahol minden gimnázium részt vesz

Egy hétig tartó, országos sztrájknapokat hirdetett meg január 23-tól hét napon át a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), akikhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. A pedagógusok az ország minden pontjáról jelezték, hogy munkabeszüntetéseket tartanak, van olyan város, ahol minden gimnáziumban lesznek megmozdulások. A sztrájknapok a január 31-ére – az egy évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk évfordulójára – meghirdetett Szolidaritás Napjával és országos ülősztrájkkal zárulnak, amelyre a PDSZ a szakszervezeteket, civil szervezeteket és állampolgárokat is meghívott.

(Forrás: hvg.hu)

Pankotai Lili pert indít a volt iskolája ellen

Pankotai Lili nevét sokan ismerhették meg, amikor egy október 23-i tüntetésen több tízezer ember előtt beszélt a színpadon. Utána többen bírálták, főleg a trágár kifejezései miatt. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumból novemberben jött el, mert szerinte pszichológiai hadviselést folytattak ellene. Most már Budapesten tanul, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG), azt mondja, itt megtapasztalta, hogyan kellene működnie egy iskolának. A TASZ-szal közösen most pert indít a volt iskolája ellen, amiért a véleménynyilvánítása miatt megalázták. Lili lapunknak azt mondta: nem személyes bosszúról van szó, inkább példát akar mutatni mindenkinek, és szerinte vissza kell tolni a határokat. Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője szerint Lili perének óriási a szimbolikus jelentősége. Páros interjú.

(Forrás: telex)

Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. ASÁG Navracsics Tibor az Erasmus-ügy közepén dobta be: még több egyetem lehetne alapítványi fenntartású

A Népszava foglalta össze cikkében, hogy a tárcavezető miről beszélgetett péntek reggel Fiala Jánossal. \"Ez egy sikeres modellváltás volt, az eredmények egyértelműen igazolják, akár a kiválásági rangsorokat, akár a nemzetköziesítési mutatókat, a külföldi hallgatók arányát nézzük. Úgy gondolom, ez még nagyon sok előnyt tartogat a jövőre vonatkozóan most még hagyományos formában működő egyetemek számára\" - mondta a lap tudósítása szerint. elé vinni az ügyet - emlékeztet a lap, amely azt is hozzáteszi: Navracsics Tibor a veszprémi Pannon Egyetem, Varga Judit a Miskolci Egyetem alapítványi kuratóriumának az elnöke.

(Forrás: portfolio.hu)

Iskolai stressz: érdemes szakértőhöz fordulni

A digitalizáció magával hozott idegrendszeri változásokat, látjuk a gyermekek mentális egészségének romlását, amely összefüggésbe hozható – a teljesség igénye nélkül – a képernyő előtt töltött idővel, a szociális-érzelmi készségek fejletlenségével, a mozgásszegény életmóddal vagy a helytelen táplálkozással – mondta lapunknak Hal Melinda pszichológus, a Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója, akit az iskolai stresszről és az azzal való hatékony megküzdésről kérdeztünk.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Indul az újabb sztrájkhullám: akár több ezer tanár is beszüntetheti a munkát a jövő héten

Január 23-án országos sztrájknapok kezdődnek, van olyan vidéki város, ahol az összes gimnáziumból jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. De a legnagyobb megmozdulásra január 31-én lehet számítani, amikor a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak az ülősztrájkhoz. A pedagógusok azt is követelik, hogy vonják vissza a kormányrendeletet, ami változtatott a tanárok kirúgásának szabályain.

(Forrás: hvg.hu)

„A magyar középiskolai felvételi rendszer nem igazságos. Akkor lenne az, ha előre lehetne tudni, milyenek a követelmények, és az általános iskolák fel is tudnák készíteni a gyerekeket erre a megmérettetésre. De még akkor sem csökkenten

„A magyar középiskolai felvételi rendszer nem igazságos. Akkor lenne az, ha előre lehetne tudni, milyenek a követelmények, és az általános iskolák fel is tudnák készíteni a gyerekeket erre a megmérettetésre. De még akkor sem csökkentené azokat az elképesztő különbségeket, amelyek az alacsony és a magas státuszú gyerekek teljesítménye között van” – mondja Radó Péter oktatáskutató. Szombaton több mint 71 ezer diák tölti ki a magyar- és a matematikatesztet, közülük 56 ezer nyolcadikos, 9100 hatodikos és több mint hatezer negyedikes iskolás.

(Forrás: Eduline)

ELTE-s dolgozók százai követelik nyílt levélben az alapbérek emelését

A nyílt levélben az áll: a jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, nem teremtik meg a tudományos kutatás, illetve a színvonalas oktatási és azt támogató tevékenységek minimálisan szükséges előfeltételét sem, és egyre nehezebbé teszik az utánpótlás biztosítását. Emiatt a nyilatkozat aláírói elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem fenntartójától, a magyar államtól, illetve az egyetem vezetőitől, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására. Mint írják, a jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség.

(Forrás: index)

Terjed a hír, hogy újra „feltörték a KRÉTA-t”, de itt másról van szó

Nem tudni, hogy ebben a konkrét esetben pontosan mi történt, de jellemzően a gondatlan jelszókezelés lehet az oka annak, hogy egy tanár hozzáférését megszerzi valaki. „A KRÉTA és elődjei esetében ez a social engineering nagyon kritikus probléma, sajnos ez ellen nem lehet szoftveresen védekezni” – mondta. A kéttényezős hitelesítés (például egy sms-ben küldött vagy telefonnal generált kód kérése) lenne a kézenfekvő megoldás, hogy még egy megszerzett jelszóval se léphessenek be illetéktelenek a rendszerbe, aminek a beállítása technológiai szempontból egyszerű, csak a tanároktól nem feltétlenül várható el, hogy használni tudják. „Korábban is mindig elmondtuk, hogy egyedi és olyan jelszót használjanak, amit nem kell felírni, mert a rendszereket általában úgy hekkelik meg, hogy elhagynak jelszavakat.”

(Forrás: telex)

Eltávolították a magyar zászlókat az intézményekről és több pedagógust menesztettek Kárpátalján GettyImages-1234458299

Egy friss rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több közintézményről az ukrán rendőrség. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója pedig indoklás nélkül, egyik napról a másikra kapta kézhez a menesztését. Több magyar falu és Munkács városának közintézményeiről is eltávolították a magyar nemzeti zászlókat Kárpátalján. Volt olyan település, ahol a rendőrséget is bevetették az intézkedéshez. A helyi média beszámolója szerint Fornoson és Dercenben munkácsi feletteseiktől kaptak utasítást az oktatási intézmények vezetői arról, hogy távolítsák el az intézményeik épületeiről a magyar nemzeti lobogót. Állításuk szerint rendelet mondja ki, hogy mostantól kizárólag ukrán zászló loboghat a létesítményeken.

(Forrás: index)

A tankerület egyetlen polgári engedetlenséget sem tüntetett fel a bérjegyzékben egy VII. kerületi gimnáziumban, de Marosi Beatrix azért küldött egy figyelmeztetést az egyik tanárnak

Dukán Ferenc, a VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium tanára és egyben a Momentum csepeli képviselője fenyegető levelet kapott Marosi Beatrixtól, a Belső-Pesti Tankerületi Központ igazgatójától, aki nem csak arról hírhedt, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát elbocsátotta, de arról is, hogy plagizálhatta az egyetemen 2013-ban leadott szakdolgozatának egyes részeit. Dukán Facebook-bejegyzésében azt írja: „Tegnap ezt a fenyegető levelet kaptam Marosi Beatrixtól. Ebben a levélben elismeri, hogy tudomására jutott, hogy óráim megtartását december elsejétől megtagadtam. Ez azért érdekes, mert épp tegnap (még a levél olvasása előtt) posztoltam róla, hogy meghamisította a tankerület a bérjegyzékünket, és egyetlen óra polgári engedetlenséget se tüntetett fel rajta decemberben. A hamisítás tehát Marosi Beatrix tudtával történt. A levelet január 11-én írta, azóta lassan egy hét eltelt, a bérjegyzék máig sem került kijavításra.”

(Forrás: 444.hu)

Esetleges lemondásáról beszélt Navracsics Tibor

Lemond a posztjáról Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, amennyiben az ő hibája miatt nem sikerül dűlőre jutni az Erasmus-ügyben - hangzott el a Partizánban.

(Forrás: portfolio.hu)

Hiába mondja a kormány, hogy perel az Erasmus-pénzekért, sokra nem megy vele

Pontosan tudta a magyar kormány, hogy az Európai Unió felfüggesztheti a közérdekűnek titulált alapítványok alá szervezett egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programban, még ha most a meglepettet játssza is. Az Európai Bizottság többször is jelezte, hogy fenntartásai vannak az egyetemek tulajdonosi jogait gyakorló, politikai befolyás alatt álló – minisztereket és más fideszes politikusokat a soraikban tudó – testületek miatt. Ezek helyet kaptak a magyar helyreállítási alap befagyasztásával kapcsolatos tárgyalások tavaly novemberi és decemberi dokumentumaiban is.

(Forrás: hvg.hu)

Az ELTE 650 dolgozója nyílt levélben követeli az alapbérek megháromszorozását

Miután tavaly novemberben hiába fordult az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) több karának 650 dolgozója az egyetem vezetéséhez és a fenntartóhoz annak érdekében, hogy rendezzék az felsőoktásban dolgozó közalkalmazottak bérezését, nem kaptak választ, ezért úgy döntöttek, a nyilvánossághoz fordulnak.A nyílt levélben azt írják, a nyilatkozat aláírói „elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem fenntartójától, a magyar államtól, illetve az egyetem vezetőitől, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására”. Szerintük az ELTE oktatói alapbérei európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, és ez már az intézmény alapműködését is veszélyezteti.

(Forrás: telex)

Radó Péter oktatáskutató a FutureTalks Krizsó Szilviával podcastban

Krizsó Szilvia a FutureTalks podcast idei második adásában 2050-be invitálja a nézőket/hallgatókat Radó Péter segítségével, hogy közösen megfejtsék milyen is lesz az oktatás 30 év múlva. Az oktatáskutató nem tart attól, hogy a tanulást teljesen áthelyeznék a digitális térbe, mert az már a COVID-járvány idején is bebizonyosodott, hogy hatékonyan tanulni csak gazdag szociális térben lehet, természetesen a digitális eszközöknek óriási szerepe lesz az ismeretek átadásában, a csoportokkal foglalkozó pedagógusok aránya jóval kisebb lesz, mint manapság, és többen lesznek azok a szakemberek, akik specializáltan valamilyen különálló kérdéskörrel, témával foglalkoznaks. A kérdés csak az, hogy az oktatás mikor lesz képes arra, hogy a munkahelyek által elvárt képességeket is fejlessze, a beszélgetésből ez is kiderül.

(Forrás: Future Talks)

A kormány felhúzott guillotine-ja nem csak a tanárokra vár

Az orbáni látszatdemokrácia lényege, hogy minden törvényes keretek között működik. Az már egy másik kérdés, hogy kétharmaddal és zsebre tett államfőkkel bárminek lehet törvényi kerete – az elnyomásnak is. A pedagógusvegzálás apropóján megnéztük, hogyan alakít ki függőségi és félelmi viszonyt a kormány azokban a szakmákban és csoportokban, ahol a szabadságot veszélyesnek érzi.

(Forrás: hvg.hu)

Ónody-Molnár Dóra: Mély sebeket ejtett a kormány a felsőoktatáson

A jogállamisági aggályok és a súlyos korrupciós kockázat miatt lekapcsolták a magyar egyetemek zömét az európai kutatási térségről. A hallgatói ösztöndíjak felfüggesztése is nagy csapás, de a visszafordíthatatlan károkat a Horizon Europe-ból, azaz az uniós egyetemeket összekapcsoló, hatalmas kutatási és innovációs keretprogramból való kiszorulás okozza. A kormány azt állítja, hogy a Bizottság nem jelezte a kifogásait. A kormány azt is állítja, hogy a magyar modellre máshol is van példa. Cikkünkből kiderül, hogy egyik állítás sem igaz.

(Forrás: Jelen)

Pintér új rendelete a tanárkirúgásokról: rendőrállami módszer vagy játék nyílt lapokkal

Ebben a helyzetben az új kirúgási rendelet két dolgot jelenthet. Első forgatókönyv: felhúzott guillotine Az egyik lehetőség, hogy beigazolódnak a PDSZ félelmei, és valóban cinikus kivéreztetésről van szó. A mostani rendelkezés jogilag lehetőséget nyit a „leszámolásnak”: ahelyett, hogy időszakosan, és a tankerületektől függően rúgnak ki tanárokat, ami újabb és újabb tiltakozási hullámokat indít és jelen pillanatban senki nem nyer vele, most már megtörténhet az, hogy a renitens tanárok ügyével a tanév vége után foglalkozzanak. Második forgatókönyv: Pintér kártyázik és nincs vesztenivalója A kirúgási rendeletnek van egy kevésbé agresszív, mégis legalább ennyire demoralizáló olvasata. ... a rendelet azt is jelentheti, hogy Pintér nyílt lapokkal játszik, már nem is tesz úgy, mintha érdekelné a tanárok kérdése. A belügy ezzel a lépéssel meghagyta a munkáltatóknak, hogy racionalizálják a kirúgásokat: a tankerületek pontosan ismerik a tanárhiányt, és tudnak mérlegelni, hogy miből nyernek többet; ha elbocsátanak valakit, aki hepciáskodott, vagy megtartják, mert nélküle bedőlne helyben az oktatás.

(Forrás: hvg.hu)

Szakszervezeti szövetség: vonja vissza a kormány a pedagógusok kirúgásáról szóló rendeletet

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felszólítja a kormányt, hogy sürgősen vonja vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló, „egyértelműen zsarolási és megfélemlítési céllal készült” új rendeletét – derült ki a szervezet közleményéből. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke rámutatott: ágazattól függetlenül minden szakszervezetet megdöbbentett a kormányrendelet, „amely megengedi, hogy a munkáltató hónapokig pallosként lógassa a rendkívüli felmondás ódiumát az akár csak egyszer is nyíltan tiltakozó tanár feje felett”. Szerinte a kormány mostani, „a munka világa erkölcsi színvonalát tovább romboló reakciója” a legrosszabbfajta, hiszen arról árulkodik, hogy a hatalom nem hajlandó érdemben foglalkozni az oktatás helyzetével, a pedagógusok problémájának megoldásával, ezért félelemkeltő erőfitogtatással fojtaná el a megmozdulásokat, elodázva az igazi megoldást.

(Forrás: index)

Erasmus-konfliktus - Megszólalt a Magyar Rektori Konferencia

Beszállt az egyetemeket átalakító kormány és az Erasmus-pénzeket visszatartó EU közti vitába a hazai rektorok fóruma, kemény üzenettel. Valamennyi magyar egyetemi polgárnak, az egyetem fenntartójától függetlenül, diszkriminációmentesen biztosítani kell azt a jogot, hogy az Európai Unió (EU) oktatási, mobilitási programjaiban, valamint kutatási együttműködéseiben részt vehessen - írta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.özölték, hogy Magyarországon 63 felsőoktatási intézmény működik: államiak, egyháziak, magánintézmények és alapítványi modellváltó egyetemek. Az MRK elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy bármilyen természetű és jellegű politikai vita a magyar egyetemisták és egyetemi oktatók részvételét korlátozza az EU oktatási, mobilitási és kutatási együttműködési programjaiban. A részvételi lehetőség ezen programokban kivétel nélkül minden uniós ország valamennyi egyetemi hallgatója és oktatója, kutatója számára egyformán elérhető kell, hogy legyen - olvasható a közleményben.

(Forrás: Infostart)

Tudás, munka, lélek, odafigyelés. Oroszlán Anikó recenziója Fenyő D, György könyvéről

Fenyő D. György Az irodalomtanítás módszertana című könyve kapcsán az olvasó egyik első benyomása éppen az, hogy a szerző ebben a bizonytalanságban szeretne biztos fogódzókat és praktikus segítséget nyújtani. Habár a humán tudományok és tantárgyak kapcsán újabban időről időre felmerül, hogy a konkrét hasznuk nem látványos, hogy a tudományos értékük vagy a hozzájuk kapcsolódó tanítási módszerek nem korszerűek, a könyv fejezetei olyan magától értetődően adják ennek cáfolatát, hogy a magyartanárban határozottan felbuzog az optimizmus. A munka kétségtelenül grandiózus vállalkozás, és a két vaskos kötetre pillantva felmerül a kérdés, lehet-e (vagy kell-e) ezt egyvégtében, egyetlen narratívaként olvasnunk. Vajon lineáris, egyenes vonalú folyamat-e az irodalomoktatás, vagy lehet benne ide-oda ugrálni, esetleg epizodikusan haladni, a módszerekből és a szövegekből random válogatni.

(Forrás: tani-tani online)

Nincs félreértés az Erasmus-ügyben, már régen szóltak, hogy nem fideszesekkel kéne teletömni a kuratóriumokat

Az „alapítványi\" elnevezés az egyetemek esetében azt a látszatot kelti, mintha a kormánytól független intézményekről volna szó, ennek azonban éppen az ellenkezője az igaz: a felsőoktatást a vagyonkezelő alapítványok révén az állami fennhatóság helyett fideszesek által vezetett kuratóriumok fennhatósága alá helyezték, a 2021-ben lezajlott folyamat minden bizonnyal azt a célt szolgálta, hogy a fideszes hátországot bebetonozzák egy esetleges 2022-es választási vereség esetére is. Ahogy Pálinkás József fogalmazott a cikkében, ez nem egyetemi reform volt, hanem a mögöttes állam kiépítésének újabb fázisa. Vagyis az egyetemeket kiszervezték a NER hátországának, itt kapcsolódunk tehát bele a mostani Erasmus-vitába.

(Forrás: hvg.hu)

Arató László: „Második osztályban ma is cenzúrázzák Petőfit”

Mit tapasztal, a gyerekek szeretik ma Petőfit? Változott az elmúlt évtizedekben a Petőfi iránti érdeklődésük, viszonyuk? A. L.: Először is, azt kell itt is kiemelni, hogy a gyerekekben iszonyú erősen él a március tizenötödikei Petőfi, a Nemzeti dal Petőfije. Érdemes megmutatni nekik, hogy bizony van még másféle Petőfi is, viccesebb, szerelmes, okosabb Petőfi is. A „mi jut eszedbe Petőfiről?” kérdésre kapásból kántálják az életrajzi közhelyeket. De ezért nem fogják a gyerekek szeretni, vagy nem ezért fogják szeretni. Az egy dolog, hogy valakit az tesz híressé, hogy március 15-én mit csinált, majd mártír lett, és más dolog, hogy miért szeretjük. A költő, akit mindenki ismer nem feltétlenül az a költő, akit mindenki szeret. Bár nyilván a kettő támogatja egymást. Az iskola Petőfi-képe változott kicsit. Hosszabb távon a tankönyvekből kikerült például a politikus Petőfi.

(Forrás: hvg.hu)

Azt érzem, hogy zuhanok, de nem látom, hová (Ónody-Molnár Dóra interjúja)

A diákokat ez mélyen megrázta, többen közülük Pintér Sándor minisztériuma előtt vertek sátrat, s napokig tartó demonstrációval próbálták a kormány tudtára adni, hogy mennyire felháborítónak tartják ezt az eljárást. Érezve a fokozódó nyomást, a kormány összetrombitált a múlt péntekre 400 pedagógust azzal, hogy „konzultálni akar”. Az eseményen bejelentettek némi – 10 százalékos – fizetésemelést, de az nagyon távol áll a pedagógusok követelésétől, ami 45 százalék. Lapunknak nyilatkozott a tiltakozásokban résztvevő egyik tanár. A matematika-informatika szakos Talyigás Anikó azt mondja: a megfélemlítések ellenére kitart, de a polgári engedetlenség helyett valami új módszert kéne találniuk.

(Forrás: Jelen)

Radó Péter: Viselkedéskontroll pedagógus bérezéssel

(Forrás: portfolio.hu)

Demjén Ferenc nem érti, miért tüntetnek a diákok, ahelyett, hogy tanulnának

„Az én generációmnak eszébe sem jutott, hogy a tanárokért az utcán, balhés környezetben vonuljon fel – igaz, akkoriban ezt nem is lehetett megtenni” - folytatta.„Egyébként azt sem értem, kiket akarnak a tüntetők meggyőzni az igazukról, hiszen a béremeléssel nagyjából mindenki egyetért, ráadásul a hírek szerint meg is valósul. Bízom benne, végül minden érintett jól jár, s újra nyugalom lesz.” Az énekes szerint „óriási baj”, hogy sokan nem értékelik, mekkora szabadságban élnek Magyarországon, és nem tudják, „mit jelentett valódi korlátozások között élni, napról napra próbálkozni” 1989 előtt.

(Forrás: 444.hu)

EGYHETES MUNKABESZÜNTETÉS JANUÁR 23.-TÓL: ÍGY SZERVEZZÜK MEG!

A polgári engedetlenség szándékos jogsértés, amelyet érthetően nem tud mindenki felvállalni. A tavaszi időszakhoz képest a kormány a polgári engedetlenséggel kapcsolatban taktikát váltott abból a célból, hogy minél többeket megfélemlítsen, távol tartson a polgári engedetlenségtől. A sztrájkot törvényi úton igyekeztek ellehetetleníteni, láthatatlanná tenni, ezért sokak véleménye szerint ez nem alkalmas a markáns nyomásgyakorlásra. És nyilvánvalóan ez volt a kormány célja. Ne legyenek nagy létszámban sztrájkolók, a polgári engedetlenségtől pedig az abban résztvevő megtizedelésével tartani távol a dolgozók tömegeit. A PDSZ ezért dolgozta ki azt a „trükkös” megoldást, amivel a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás előírásai oly módon is alkalmazhatóak, hogy a sztrájk ezen a nehezített terepasztalon is látható legyen.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

„MINTHA ATOMBOMBÁT DOBTAK VOLNA A HAZAI FELSŐOKTATÁSRA”

Mint azt a tagállamok kormányainak képviselői 2022. december 15-i határozatukban kifejtik, a korábban állami fenntartásúból alapítványi formába kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését. Az alapítványok kuratóriumait többnyire magas rangú politikai tisztségviselők vagy Fidesz-közeli üzletemberek vezetik: az Óbudai Egyetemét például Varga Mihály miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, a Miskolci Egyetemét Varga Judit igazságügyi miniszter, a Debreceni Egyetemét Kossa György, a Soproni Egyetemét Csányi Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetemét Hernádi Zsolt Fidesz-közeli nagyvállalkozók. A tanács azonban, ahogy a határozat szövegéből kiderül, problémásnak tartja, hogy a papíron privatizált, ám a valóságban jelentős – és meghatározó részben uniós forrásokból származó – állami finanszírozásban részesülő egyetemeken politikai kinevezettek határozzák meg, hogy ki mire mennyi pénzt kaphat.

(Forrás: Qubit)

Nem hagyjuk! - Újabb országos diák-ülősztrájkot szervez január 31-ére az Egységes Diákfront

Berta Beáta, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium tanára felidézte, eddig 14 tanár rúgtak ki polgári engedetlenség miatt, de - mint Pintér Sándor belügyminisztertől a decemberi szakmai \"eligazításon\" megtudták - az utóbbi időszakban összesen 2018-an polgári engedetlenkedtek, ami szerinte felveti a kérdést, hogyan választották ki azt a 14-et, akiket kirúgtak. A kirúgottak között van Rábai János, aki szintén a Karinthy Frigyes Gimnáziumban tanított, ő arról beszélt: a diákok nem hülyék, saját bőrükön érzik a rendszer hátrányait, látják, hogy a tanárok próbálják fenntartani ezt az oktatási rendszert a felszínen. - Elég a hallgatásból, ámításból, hogy úgy teszünk, mintha még lenne jövője a magyar oktatásnak. Pintér Sándor rendőrállamot szervez a rendőrállamban, úgy fogják hívni, Magyarország iskolái. Álljunk bele az ellenállásba és küzdjünk a gyermekeinkért

(Forrás: Népszava)

\"Senkinek lövése sincs\", mi lesz így az Erasmus-diákok és az egyetemi kutatások sorsa

Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.

(Forrás: hvg.hu)

Mit érne az oktatásban a Pintér-féle tanári teljesítménybérezés?

A legjobb tanárokat pénzügyileg jutalmazná, a legrosszabbakat büntetné, az értékelést pedig a főnökeikre bízná a Belügyminisztérium új terve a pedagógusok teljesítménybérezéséről. Bár az OECD szerint az ötlet önmagában nem hülyeség, a Pintér-féle terv mintha pont szembemenne az ajánlásaikkal. A szakszervezet szerint a cél a pedagógusok megosztása és a lojalitás kikényszerítése, egy szakértő pedig azt mondja: ezzel még egy eszközt kapnának a kezükbe a politikai helytartókként viselkedő igazgatók.

(Forrás: telex)

Több nyelvvizsga díja emelkedett

A nyelvvizsgamentesség folyamatos megújítása miatt eleve nehéz helyzetben levő nyelviskolákat az is érzékenyen érintette, hogy 2022 nyarán korábbi formájában gyakorlatilag megszűnt a kata. Ez ugyanis minimum 30 százalékos adóemelkedést jelentett nekik – a szektorban jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemeléssel számoltak akkor a szakértők. Legutóbb szeptemberben emelkedtek az árak, tavaszhoz/nyárhoz képest átlagosan 5-7 ezer forinttal, de már akkor tudni lehetett, hogy télen – a növekvő energiaköltségek miatt – újabb emelésre kell majd számítani.

(Forrás: telex)

Az alapítványi egyetemeknél átmenetileg leáll az Erasmus+

Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből. Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

(Forrás: Népszava)

Gyarmathy Éva az iskolakezdésről: jobb később, mint korán

Gyarmathy Éva cáfolt egy tévhitet is: nem érettebbek korábban a gyerekek manapság, mint régebben, sőt! „Fordított a helyzet. Nagyon sok gyerek kifejezetten idegrendszeri éretlenséggel kerül az iskolába. Hatévesen még több gyerek van, aki nem érett meg arra, hogy írni, olvasni, számolni tanuljon az agya. Más tekintetben, tehát például gondolkodásban, ismeretekben lehetnek sokkal előbbre, mint korábban, de ez nem az iskolára való felkészültséget jelenti. Tehát hiába van az, hogy bizonyos területeken okosabbak a gyerekek, többet tudnak esetleg amiatt, hogy kitágult a világ, az információs tér bekerült a családi körbe”. Hozzáfűzte, hogy kevesebbet mozog sok gyerek, az idegrendszerüket gyakran olyan hatások érik, amelyek nehezítik a fejlődésüket, így valójában az éretlenség lett sokkal gyakoribb.

(Forrás: Infostart)

„Pintér volt az utolsó csepp a pohárban, ráadásul mérgező csepp” – Simkó Edit is felmond

Egy tudatlan ember teljes dilettantizmusa és gonoszsága tükröződik legújabb ötletéből. Milyen ostoba pontok. Milyen aljas pontok – írta Simkó Edit szerda délután Facebook-oldalán. A pedagógus arra utalt a bejegyzésben, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben. Ez alapján az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapna a belső ellenőrzés, amit a pedagógusoknál az intézményvezetők, az igazgatóknál a fenntartók végeznének el. A pedagógus a posztban úgy fogalmaz ezzel kapcsolatban: A besúgást, a nemtelen versengést fogja generálni egy rakás éhbérért dolgoztatott rabszolga között, akik majd összevesznek a koncon, mint munkatáborosok a fűrészporkenyéren, vagy káposztatorzson. A magukat intézményvezetőnek vélők, akik valójában maguk is rabok, hatalommámort kaphatnak, ha gyengék, és kéjjel büntetnek és jutalmaznak.”

(Forrás: 24.hu)

Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdet a PDSZ

Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájknapokat hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Közleményükben azt írják, hogy a január 21-i központi középiskolai felvételi utáni hétre időzített akcióval tiszteletben tartják a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felvételire való felkészülésben. Hozzáteszik, hogy a sztrájkhoz minden intézmény, közösség saját megoldásokkal tud csatlakozni. A január 23-i sztrájkot legkésőbb január 16-án 16 óráig kell bejelenteni.

(Forrás: telex)

Oktatáskutató: még a multiknál sem szokás, amit Pintér Sándor tervez

„A pedagógusok minősítési rendszerének átalakítása tovább fogja erodálni a közoktatásban zajló tendenciákat. Nem előre fog vinni, és az új rendszer még rosszabb lesz az évente minősített pedagógusok számára, mert tovább fokozza a feszültségeket. A pedagógusok döntő többsége gyűlölte az eddigi minősítést is, de ez még jobban gyűlölhető lesz. Nem csodálkoznék, ha sok pedagógus letenné a krétát és azt mondaná, hogy ez már sok” – mondta lapunknak Nahalka István oktatáskutató a tegnap kiszivárgott belügyminisztériumi dokumentum kapcsán. (Nahalka István)

(Forrás: mfor.hu)

Budapestre ért a Tudásmenet

Az oktatásért hétfőn Miskolcról indult Tudásmenet szombat délután a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál ért véget, ahol a diák- és pedagógusszervezetek egyúttal demonstrációt is tartottak. A megmozdulást a Tanítanék, a noÁr, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Tanárok a Tanárokért és az ADOM Diákmozgalom szervezte.

(Forrás: Infostart)

„Értelmetlen, hangulatromboló, önkizsákmányolásra késztet” – nem épp a tanárok kedvence az új Pintér-terv

Bár mint kiderült, a Nemzeti Pedagóguskar véleményét kikérték, a pedagógusok értékelésének új módját ismét a Pintér Sándor-féle rendészeti szemlélettel erőltetik rá a tanárokra. A tervezet sok kérdést vet fel, ám egy dologban minden tanár egyetért: ha nem lesz általános, jelentős béremelés, az egésznek semmi értelme, viszont újabb pedagógusokat űzhet el a pályáról. Az új tervezet szerint évente elvégzett belső teljesítményértékelést kellene bevezetni az oktatási-nevelési intézményekben. A tanév végén az átlag felett teljesítők pluszpénzt kapnak, az átlag alattiak illetményét pedig akár csökkenthetik is.

(Forrás: hvg.hu)

Az egyetemeket is elérte az infláció: így emelkednek idén a tandíjak

Az elszabadult energiaárak az egyetemeket és főiskolákat sem kímélik – nem csoda, hogy több felsőoktatási intézmény úgy döntött, emel az önköltséges képzések árain. A gazdasági szakok például jóval drágábban hirdetik, mint tavaly ilyenkor, míg a bölcsész-, a mérnöki, az informatikai és az orvosi képzések tandíja nem változott.

(Forrás: Eduline)

Pintér Sándor rendszeres belső teljesítményértékelést tervez a köznevelési intézményekben

Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák - derült ki egy, a Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból, amely a pedagógus teljesítményértékelési rendszer új koncepcióját vázolja fel. A pedagógusok munkájának ellenőrzését jelenleg főként külső értékelésekkel (az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel, vagyis tanfelügyelettel) végzik, így ezeken is változtatnának, hogy nagyobb hangsúlyt kaphasson a belső ellenőrzés, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.

(Forrás: Népszava)

Elindult a tanárok \"tudásmenete\" Miskolcról, több mint 180 kilométert gyalogolnak majd

A miskolci Herman Ottó Gimnázium elől elindult menetet Totyik Tamás és Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, valamint a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, Pilz Olivér vezeti, utánuk pedig körülbelül „egy bő, népes osztálynyi csapat” gyalogol. Az eseménynél közzétett menetrend szerint a résztvevők január 2. és január 7. között, azaz 6 nap alatt közel 180 kilométert fognak megtenni, délutánonként pedig beszélgetéseket, fórumokat tartanak majd az érintett települések iskoláiban, végül pedig a Kölcseyben.

(Forrás: Eduline)

Mecsekaljai Heidelberg a numerus clausus árnyékában. Zsigmond Anna írása

A megnyitás után két hónappal már tüntetések voltak, és az újságírók ingerült cikkekben támadták az új egyetem vezetőségét a numerus clausus be nem tartása miatt (ugyanis Nagy József rektor befogadta a törvény által Pestről kiszorított izraelita hallgatókat). 1928-ban sor került a numerus clausus törvény módosítására. A módosítás, bár formálisan törvényen kívül helyezte az 1920-as törvény faji kvótákra vonatkozó előírásait, gyakorlatilag továbbra is a zsidó hallgatók felvételének korlátozását jelentette. A VKM előírásai szerint az egyetemeknek jelenteniük kellett a felvételiző és a felvételt nyert zsidó hallgatók arányát. A zsidókkal legmegengedőbben bánó pécsi egyetemen is az egyetemi létszámadatok változása mutatja elsősorban a numerus clausust.

(Forrás: tani-tani online)

Jegyzetek az engedetlenségről

Az Eleven Emlékmű csoport megszakítva emlékezetpolitikai témakörének több éve tartó beszélgetéssorozatát december 15-én a jelent, illetve a jövőt választotta az 52 fő jelenlétében lezajlott online beszélgetés témájául: az oktatásügyben zajló engedetlenségi mozgalmak kérdéseit állította fókuszba. A „barikád” nyolc „névtelen harcosát” hívta meg erre az estére. Közülük Pap Gábor Papesz le is írta „tanúvallomását”.

(Forrás: tani-tani online)

Gábor György meséje Pintér Sándorról letarolja az internetet

Történt, hogy majdnem húsz évvel ezelőtt e sorok írója új lakásba költözött. Az új helyen a fűtési- és vízvezeték rendszerre teljes felújítás várt, amit egy kedves, intelligens, segítőkész bácsi végzett el, akit a baráti körből ajánlottak. A munka során kiderült, hogy a bácsi korábban gépészmérnök volt, ám minthogy abból a fizetésből nem tudott kijönni, még a hetvenes évek elején víz- és gázvezeték szereléssel, rendszerek kiépítésével kezdett el „maszekban” foglalkozni. Sok mindenkinél dolgozott: akadt köztük neves író, akadt elkényeztetett színész és mindenkivel kötözködő rendező, akadt világhírű egyetemi tanár, ám mindenki elégedett volt a bácsi munkájával.

(Forrás: ellenszél)

Mérő László: Napszámosként kezeli a kormány a tanárokat, és a hatalom cinizmusa győzni fog

Nem tudom, hogyan, mikor alakult át a nemzet napszámosai kifejezés értelme, de ma már egyértelműen a tanárokra vonatkozik. Ma ők azok, akik lehetőleg dolgozzanak ingyen, csak ők babérkoszorú helyett egy szem szaloncukrot kapnak karácsonyra – ennyivel olcsóbb jószág a tanár, mint a vándorszínész, igaz, több is van belőle. Egyelőre.

(Forrás: hvg.hu)

„2022 a tiltakozások éve volt” – mit értek el a megmozdulások az oktatásban, és mit nem?

Még nem értük el a célunkat, de előrébb léptünk – válaszolta a Tanítanék Mozgalom a 24.hu-nak arra a kérdésre, hogyan értékelik az idei tiltakozási hullám eredményeit az oktatásban. Ahogy a szervezet is emlékeztet: sokkal szervezettebbé és kiterjedtebbé vált az oktatás ügyéért folyó küzdelem 2022-ben, több száz intézmény több ezer pedagógusa vett részt a tiltakozásokban polgári engedetlenséggel, sztrájkkal vagy szolidaritási akciókkal. Arra kértük a tiltakozások szereplőit, szervezőit: értékeljék az idei megmozdulásokat, illetve vázolják fel, milyen terveik, reményeik vannak jövőre. Kérdéseinkre a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) válaszolt.

(Forrás: 24.hu)

Akik hozzánk menekítik gyermekeiket saját oktatási rendszerük elől

Nem tudjuk, pontosan hányan vannak, de azt igen, hogy a Magyarországon élő kínaiak miért jönnek hozzánk, mennyire céljuk az integráció, és mit gondolnak saját oktatási rendszerükről. Az antropológus kutató azt is elmondja, hogyan tekintenek a keleti kultúrából érkezők legfontosabb év végi ünnepeinkre, és mikor jön el az ő ünnepük, amikor még a boltjaikat is bezárják.

(Forrás: index)

Elhalasztható a kiskorúak iskolakezdése, mostantól nyújthatók be a kérelmek

Mától benyújthatók a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmek; a beadás határideje január 18. – közölte az Oktatási Hivatal (OH).A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Indokolt esetben a gyermek a szülő kérelmére és az Oktatási Hivatal ezt támogató döntése alapján további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

(Forrás: index)

Szégyen az iskolapadban. Az érzelmi elakadások lélektana. Lubinszki Mária írása

Régóta foglalkoztat annak gondolata, hogy az érzelmileg terhelt gyermekek élményvilágában a szégyennek milyen szerepe van, és ezzel összefüggésben a sérelmekből fakadó konfliktushelyzeteknek milyen megoldási lehetőségei lehetnek az iskolában. Az iskolai osztály pszichodinamikájában a kirekesztés, megszégyenítés gyakori jelenség, és ennek pedagógiai megoldási lehetőségei gyakran korlátozottak. Tanulmányom elsődleges célja a pszichoedukáció, annak bemutatása, milyen módon tematizálódik a szégyen mint érzelem a pedagógiai és pszichológiai szakirodalomban.

(Forrás: tani-tani online)

Hiába ígérte Orbán, pénzhiány miatt nem lesz állami ingyenes külföldi nyelvtanulás

Hiába vár 140 ezer diák az Orbán Viktor által már 2019-ben ígért külföldi nyelvtanulási lehetőségre. Minden adott lenne a program indítására, de a háború és a brüsszeli szankciók a kormány szerint közbeszóltak. Valójában elismerték, hogy a program azért nem indul, mert nincs rá pénz. A tesztfázis sikeres volt, mégsem indulhat el a jövőben a már így is halasztott, államilag finanszírozott külföldi nyelvtanulási program diákoknak, mert egyszerűen nincsen rá pénz a költségvetésben – ismerte el Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában, amit Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott.

(Forrás: hvg.hu)

A kirúgások ára: a tankerületi vezetők kapták a 2022-es Év citromdíját a hvg.hu olvasóitól

Az oktatás szervezői helyett Pintér Sándor kiszolgálói lettek a tankerületi vezetők, akiket a plágiumbotrányok, a fideszes múlt, Naiv lett volna azt gondolni 2022 májusában, amikor Pintér Sándor került az oktatás élére (is), hogy az általános rendminiszter nem a már bevált módszerét, nevezetesen az erőszakot fogja alkalmazni a pedagógusokkal szemben, akik merészelték folytatni a küzdelmüket az oktatás jövőjéért, és akik mellé a diákjaik is odaálltak. Ugyanilyen naiv lett volna azt gondolni, hogy a közoktatás alulfinanszírozottságát és állami egységesítését fémjelző KLIK a szakmai integritást előrébb fogja helyezni a bosszúnál, amikor a kiüresített sztrájkjog miatt polgári engedetlenségbe kezdtek a tanárok. Azt viszont, ahogy több mint 5000 olvasónk szavazata is bizonyítja, senki nem várta, hogy a tankerületek vezetői tökéletes káderként végezzék a munkájukat, amikor a tanárok vegzálására kérte őket az emberségből felmentett Belügyminisztérium.

(Forrás: hvg.hu)

Pedagógus bértábla 2023

2022. december 16-án megjelent a Magyar Közlönyben az 524/2022 (XII. 16.) kormányrendelet, amely egy korábbi kormányrendeletet mindössze egyetlen szóval módosít. A “húsz” helyére a “harminckettő” kerül. A kormány ezzel az egy szóval jelezte, hogy 2023. január 1-től a pedagógusok fizetésében az ágazati szakmai pótlék 20-ról 32 százalékra emelkedik, ami 10 százalékos béremelést jelent. Mivel az is eldőlt, hogy a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik, így kialakult az új pedagógus bértábla.

(Forrás: HRPortal)

Több mint ezer intézményben jelent már meg az ellenállás – térképen az összes őszi iskolai demonstráció

December 8-án 366 köznevelési intézményben volt valamilyen akció – az országban összesen mintegy 5800 oktatási intézmény van –, és legalább 595 dolgozó polgári elégedetlenségi akcióba, és 4821 dolgozó sztrájkba lépett. Az állami oktatási szektor intézményeit nézve is 10 százalék alatti az érintett intézmények száma. Ez ez adat azonban csalóka, ugyanis eltünteti az intézmények közötti különbségeket: ha az ország összes gimnáziumában leállna az oktatás, akkor is azt látnánk, hogy csak az összes közoktatási intézmény mintegy 15 százaléka lenne érintett. Érdemes megnézni ezért az adatokat gimnáziumokra szűkítve is: mintegy 60 állami gimnáziumban sztrájkoltak vagy engedetlenkedtek dolgozók december 8-án az országban, tehát az ilyen gimnáziumok durván közel egyötödében történt munkabeszüntetés vagy engedetlenségi akció.

(Forrás: g7.hu)

Megjelent a rendelet, 20-ról 32 százalékra emelkedik a pedagógusok szakmai pótléka

Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amelyet Pintér Sándor a közoktatási konzultáción még péntekre ígért. A béremelésről szóló kormányrendelet helyett ugyanakkor ez a szöveg a szakmai bérpótlék 20-ról 32 százalékra emeléséről rendelkezik, méghozzá Orbán Viktor kormányfő szignójával. A kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazás adta rendeletalkotási jogával élve döntött arról, hogy – szövegszerűen: „A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (11) bekezdésében a ”húsz„ szövegrész helyébe a ”harminckettő„ szöveg lép. Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.”

(Forrás: telex)

Fenyegetés helyett megértést kért Pintértől a Vörösmarty igazgatóhelyettese

„Van egy vágyunk, ami reméljük nemcsak álom. Az a vágyunk, hogy lehet még vonzó a tanári pálya ebben az országban. Hogy nem a társadalom ellenségeivé teszi a tanárokat a kormányzat, hanem összefog velük,” mondta Pintér Sándor előtt Meleg Gábor. Szerinte a olyan életpálya-modell kell, amivel a pályakezdők komolyan számolhatnak, és amiben bárki léphet előre. A tanárok mellett a pedagógiai asszisztenseknek, az adminisztrációs és technikai személyzetnek is megfelelő bért kellene fizetni. „Fenyegetés helyett megértés, megtorlás helyett amnesztia, rendcsinálás helyett közös rendrakás.” Meleg azzal zárta, hogy új kiegyezésre van szükség a kormányzat és a tanárok közt.

(Forrás: 444.hu)

AZ ISKOLÁKKAL MINDEN ORSZÁGBAN VANNAK GONDOK, DE MÁS RENDSZEREK SOKKAL TÖBBET TESZNEK A MEGOLDÁSÉRT

Nemcsak Magyarország, hanem a legtöbb uniós ország is szenved a tanárhiánytól és attól, hogy nem elég vonzó a tanári szakma. Viszont Magyarországgal ellentétben a legtöbb tagállam a Helyreállítási és Ellenállási Eszköznek (HEE) nevezett pénzügyi csomagból épp azért küzd, hogy enyhítsen ezeken a problémáin – derül ki az Európai Bizottság Az európai oktatási térség megvalósítása terén elért eredmények című novemberi jelentéséből. Ehhez képest a magyar helyreállítási tervnek még az elfogadása is lekerült a napirendről, miután kedden Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta azt a 18 milliárd eurós hitelt, amit az Európai Bizottság az ukrán állam működésére adott volna. qÍgy amíg a többi állam a HEE-ből a tanárok magasabb kezdő bérére, szakmai fejlesztésre (a fő irány épp a digitális készségek fejlesztése), a sokféle gyerek osztályon belüli inkluzív tanítására és a munkakörülményeik javítására költheti az uniós pénzt, nálunk marad az iskolai ülősztrájk, a polgári engedetlenség, valamint a tanárok fenyegetése és kirúgása, miközben pénz sem lesz fizetésemelésre, és vonzóbb sem lesz a pálya.

(Forrás: Qubit)

RÉMISZTŐ PSZICHÉS ÁLLAPOTBAN VANNAK A MAGYAR EGYETEMISTÁK

A magyar egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos pszichés problémákkal, derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatásából, melyet az ELTE vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek. A kutatásban több mint 7 ezer egyetemistát kérdeztek kérdőívben az egzisztenciális, fizikai és lelki jóllétéről.

(Forrás: Qubit)

Kétszer annyit adna Brüsszel a tanári béremelésre, mint idáig mondták, a turizmusfejlesztéstől vennének el

A magyar pedagógusbérek utoljára egy évtizeddel ezelőtt, 2013-ban, az életpályamodell bevezetésekor nőttek jelentősen. Ez azóta gyakorlatilag elinflálódott, a tanári jövedelmek távolról sem követték más szektorok bérnövekedését. Így lehet, hogy a tanárok átlagjövedelme ma már a magyar diplomás átlagbér 60 százalékát sem éri el. Különösen keveset keresnek a pályakezdők: euróban kifejezve csak négy balkáni országban alacsonyabb a tanári kezdőfizetés, mint nálunk. Az első 15 évben nagyobb fizetésemelésre idáig nem is volt kilátás, így hiába 454 ezer forint a középiskolai (és 390 ezer az általános iskolai) tanári bruttó átlagbér a KSH adatai szerint, a medián ennél már 50 ezer forinttal alacsonyabb. Az átlagot valójában csak 50 éves kor felett van esélye elérnie a többségnek.

(Forrás: g7.hu)

A gyermekrajzok...és amiről mesélnek. A családból kiemelt gyermekek szocializációja és az új család szerepe, jelentősége. Horváth Csilla írása

Robika emberrajza nagyon árulkodó volt. A kezdeti bizonytalanság és félelem, a nevelőcsaládba való bekerüléskor feloldódni látszik, de vannak még fenntartásai. A rajz alapján az mondható, hogy nagyon énközpontú a szemlélete, a családban jól érzi magát, biztonságos helynek tekinti azt. Ennek ellenére, mivel kis alakokat rajzolt, némi szorongás és gátlásosság fedezhető fel, de a dominancia, a pozitív önértékelés is visszatükröződik belőle. Ami kissé aggasztó az emberrajzon, hogy kerítést rajzolt, feketével, ami ránézésre sem jelent jót. Kettős hatást vélek felfedezni: jól érzi így magát, magabiztosabb, szeretetteljes környezet, de bezárva, korlátozva érzi magát. Hogy ez a vérszerinti család elvesztése miatt van, szinte teljes biztossággal állítom. Egy trauma érte, amit nehezen tud feldolgozni, és az új helyzetet is meg kell szoknia még.

(Forrás: tani-tani online)

Itt vannak a részletek Pintér Sándor beszédéből, a miniszter gyökeresen átalakítaná a pedagógusi bérrendszert

„Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pedagógushiány sem olyan mértékű, mint állítjuk” – mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, aki szerint az összes beszéd közül Pintér Sándoré volt a legérdekesebb. Mint ismert, az érdekvédelmi csoportok a választások óta több alkalommal is hangot adtak annak, hogy nem értik, miért „egy rendőr vezeti az oktatási területet”. tárcavezető beszédében elsőként erre reagált. Példaként említette, hogy Klebelsberg Kunó is belügyminiszterből lett közoktatásügyi miniszter, így ezt a kritikát nem érzi jogosnak. Azt ugyanakkor bevallotta, hogy ő elsősorban a vezetéshez, az irányításhoz ért, de ehhez szüksége van információkra, amelyeket részben már be is gyűjtött. Itt egyértelműen az általuk kiküldött kérdőívekre utalt.

(Forrás: index)

A pedagógusok után most a szülők is elmondhatják véleményüket a szülői konzultáción

A legfontosabbak között vannak a gyermekeinket érintő kérdések, így a gyermekvédelem és az oktatás is – mondta el Szentkirályi Alexandra a Magyarország Kormánya közösség oldalára feltöltött videóban annak kapcsán, hogy a pedagógusok után a szülők is elmondhatják a véleményüket a szülői konzultációban.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Itt a jogerős ítélet, nem lehet többé ingyen túlórára kényszeríteni a tanárokat Magyarországon

A bíróság azt is kimondta, hogy a napi 8 órát meghaladó munkavégzés esetében is túlórapénz jár a pedagógusoknak is. A tankerületi központok, mint munkáltatók, ettől sok esetben nagyvonalúan eltekintettek arra hivatkozva, hogy az esetleges túlórákat a tanárok heti 32 órás kötött munkaidejének - amin belül 22-26 óra a tanítással lekötött munkaidő - terhére is el lehet rendelni, így nem kell külön kifizetni. A bíróság most azt mondta ki, hogy ez nem így van, minden túlmunkát ki kell fizetni, a helyettesítések mellett a tanulmányi kirándulást és más iskolán kívüli programokat, az ügyeleti és készenléti díjakat is. Nagy Erzsébet ugyanakkor hozzátette, az ítélet elsősorban csak a felperesekre vonatkozik, ezért arra buzdítja minden érintett kollégáját, az ítéletet hivatkozási alapul használva pereljenek a jogtalanul ki nem fizetett pénzért, és három évre visszamenőleg gyűjtsék össze a helyettesítésekről, többletmunkák elrendeléséről szóló bizonyítékokat.

(Forrás: Népszava)

„Pintér a végén megalázott és nevetségessé tett mindenkit”

„Ez az egyeztetés olaj volt a tűzre, így folytatódni fognak a tiltakozások”– mondta lapunknak Lendvai Emese, a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium pedagógusa a Belügyminisztérium által összehívott oktatásügyi megbeszélés végén. A találkozón több mint 400 iskolaigazgató és tanár vett részt. Lendvai Emese úgy fogalmazott: „Pintér a végén megalázott és nevetségessé tett mindenkit, tételesen végigment a problémákon, és tagadta azokat.” Szerinte nem lehet konzultációnak nevezni a pénteki találkozót, főleg hogy egy kötött rendszer alapján lehetett csak felszólalni. Sokan csalódottan jöttek el, miközben bizakodva mentek oda. Úgy érezte, hogy a vidéki és a budapesti tanárok között sok különbség van, ez érződött a felszólalásokban is.

(Forrás: telex)

Sok tanár még elkeseredettebben jött ki Pintér Sándortól, mint ahogy bement

Több mint négy órás szakmai egyeztetést tartott a Belügyminisztérium közoktatási államtitkársága pénteken, a konzultáción Pintér Sándor is beszélt az oktatás helyzetéről, tanári bérekről és az idei tanév tiltakozási hullámáról. Az oktatási csúcstalálkozóról távozó tanárokat kérdeztünk az elhangzottakról és arról, milyen volt a hangulat.

(Forrás: hvg.hu)

Orbán élteti a szabadságharcosokat, de a tüntető diákoknak azt üzeni, mégis a labancoknak volt igaza?

A nekünk nyilatkozó diákok nemcsak a Fideszből, hanem az ellenzékből is alaposan kiábrándultak (ettől függetlenül a Fidesztől várják az oktatás helyzetének megoldását). Egy 20 éves, külföldön tanuló egyetemista úgy véli, a diákmozgalmak rengeteg fiatalnak adnak demokráciaélményt, végre elkezdtek híreket olvasni és talán később aktívabbak lesznek politikailag.

(Forrás: hvg.hu)

Pintér Sándor helyett csak Maruzsa Zoltánnal egyeztethetnek a tanárok

A CKP ezért levelet írt Pintér Sándornak: „A múlt hét végén jelent meg a hír a médiában, hogy a Belügyminisztérium intézményvezetőket kért fel: jelenjenek meg egy hivatalos konzultáción. Akkor még úgy tűnt, hogy az intézményvezetők Önnel találkoznak majd, ám azóta kiderült, hogy csak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak mondhatják el a véleményüket. Az államtitkár úr hosszú évek óta felel a közoktatásért, neki tehát már ismernie kell a kialakult helyzetet, a problémákat, követeléseket, illetve a helyzetelemző és javaslattevő anyagokat – számára feltehetően nem sok újdonságot tudnak mondani a meghívottak. Miniszter úr eszerint – annak ellenére, hogy a kormányban a köznevelési területet is képviseli – továbbra is elérhetetlen az Önt megszólító tanárok, szülők, diákok számára. Ön mindezidáig távol maradt a sztrájktárgyalásoktól, nem fogadta a szakszervezeti vezetőket, sőt (tudomásunk szerint) a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztalt és a Nemzeti Pedagógus Kart sem tisztelte meg jelenlétével.

(Forrás: 444.hu)

Tordai Bence: A HírTV riportere adta ki magát a Tanítanék tagjának, hogy hiteltelenítse a tiltakozást

Múlt héten, miután a Tanítanék Mozgalom a parlamentben akciózott, a HírTV közzétett egy hangfelvételt, amelyen állításuk szerint a szervezet egyik tagja telefonál a párbeszédes Tordai Bencével és kér tanácsokat, hogyan kommunikáljanak a megmozdulásról. A kormányközeli csatorna ezzel akarta bizonyítani, hogy a Tanítanékot baloldali politikai erők irányíthatják. Az esettel kapcsolatban kedden felhívtuk Törley Katalint, a Tanítanék képviselőjét és Tordai Bencét is, akik egymástól függetlenül azt mondták, a felvételen nem a Tanítanék tagja hallható, a szervezet sosem hívta fel a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét. Ezt követően megpróbáltuk elérni a HírTV-t, hogy a hangfelvétel eredetéről kérdezzük őket, de megkeresésünkre nem válaszoltak.

(Forrás: hvg.hu)

Ónody-Molnár Dóra: Sokkoló adatok bizonyítják az oktatási tiltakozások igazságát

A mai napon is többszáz iskolában tiltakoztak a diákok a közoktatás romló színvonala miatt és a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanáraik visszavételéért. Egy frissen nyilvánosságra hozott, munkaerőpiaci kutatási jelentés számokkal bizonyítja, hogy mennyire megalapozottak a tiltakozások. A közoktatás rossz teljesítménye ugyanis számos munkapiaci mutatóban megmutatkozik. Az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD PIAAC nevű kutatásához kapcsolódó magyar adatfelvétel eredményeit ismertették ma délelőtt a vizsgálatban résztevő közgazdászok, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet (Budapest Intézet) és a Tárki Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. (Tárki Tudok) közös szervezésében.

(Forrás: Jelen)

A köztévében olvasta fel a kirúgott tanárok névsorát a Momentum politikusa

Tompos Márton elég hamar a magyar oktatás helyzetére terelte a beszélgetést, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország számára az egyik legfontosabb feladat – bármi is történik az uniós pénzekkel – hogy mi lesz az oktatással, a tanárokkal és a diákokkal. Szerinte nem az a kérdés, hogy jut-e majd az oktatásra az uniós pénzből, hanem hogy mire lesz pénz még az oktatáson túl. Hozzátette: a diákok és tanárok ezért tüntetnek most, hiszen tudják, hogy tanár nélkül nincs jövő, és hogy Magyarország jövője forog kockán. A BESZÉLGETÉS KÖZEPÉN EKKOR TOMPON MÁRTON EGYSZER CSAK ELKEZDTE FELOLVASNI A 13 KIRÚGOTT TANÁR NEVÉT. A MŰSORVEZETŐ PRÓBÁLT KÖZBEVÁGNI, DE A MOMENTUMOS POLITIKUS NEM HAGYTA ANNYIBAN, ÉS HALLGATÁSRA INTETTE ŐT. Szerinte az, hogy ezeket a tanárokat kirúgták, felháborító és minimum Pintér Sándornak, de inkább az egész kormánynak le kéne mondania.

(Forrás: index)

Sosem verem meg, csak néha kap egy pofont, amikor nagyon kiakaszt

A gyerekbántalmazást jó, ha egy nagyobb rendszerben, a családon belüli erőszak rendszerében értelmezzük, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a probléma önmagában nem kezelhető. Tehát nem megoldás, ha csak a gyereket visszük terápiába, ha csak a gyereket emeljük ki a családjából. A gyerekbántalmazás felderítésében és kezelésében elengedhetetlen egyfajta holisztikus szemlélet, vagyis a különböző segítő szervek és szakemberek (egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás, civil szervezetek, egyház, rendőrség, bíróság, állam, média) együttes fellépése vezethet csak eredményre. (Peer Krisztina)

(Forrás: telex)

A katekizmusra hivatkozva buzdítanak polgári engedetlenségre a híres katolikus iskola tanárai

„Az állampolgárt lelkiismerete kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjék a polgári hatóságok előírásainak, amikor ezek ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel, a személyek alapvető jogaival és az Evangélium tanításával. A polgári hatóságokkal szembeni engedetlenséget - amikor a hatóságok követelései ellenkeznek a helyes lelkiismerettel - az Isten szolgálata és a politikai közösség szolgálata közötti megkülönböztetés igazolja.” Az idézet a római katolikus egyház tanításait összefoglaló Katekizmusból való, és a budapesti Piarista Gimnázium tanárai hivatkoznak rá. A 18 pedagógus közös közleménye szerint a pedagógusok sztrájkjogának májusi ellehetetlenítése az oka annak, hogy valódi munkabeszüntetés az oktatásban csak polgári engedetlenség útján lehetséges.

(Forrás: 444.hu)

Totyik Tamás: a pedagóguselbocsátások még nagyobb ellenállást szülnek

Totyik Tamás az InfoRádió érdeklődésére megerősítette, hogy az elbocsátások az Európai Bizottság érdeklődését is felkeltették: a jogvédelmet ellátó jogászoknál arról érdeklődtek, hogy az elbocsátások mennyire jogszerűek, mennyire felelnek meg a jogállamiság kérdésének. A tárca oktatási kérdésekről indított szülői konzultációjáról azt mondta, szerinte a BM csúsztat azzal a kérdéssel, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?”, mert a diákok tiltakozása nem a pedagógusbéremelésre irányul – az csak egy szükséges, de nem elégséges eleme az akciónak –, hanem a leterheltségük és az elavult tananyag miatt történik. A PSZ alelnöke általánosságban álságosnak és képmutatónak bélyegezte a konzultációt

(Forrás: Infostart)

A POLGÁRI ENGEDETLENSÉG NEM LEHETŐSÉG, HANEM KÖTELESSÉG

“Újabb erős jelzést kapott mind a társadalom, mind pedig a döntéshozók: egyre többen és egyre hangosabban mondják ki, hogy elég volt abból, ami ebben az országban – különösen az oktatásügy kapcsán – zajlik” – felelte Gégény István a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium pedagógusai által aláírt tiltakozó nyilatkozat kapcsán nekiszegezett kérdésre a Reggeli gyors című műsorban. Mint ismeretes, az egyházi iskola 43 tanára állt ki az állami szektorban dolgozó kollégáik mellett, hangot adva felháborodásuknak, hogy a Belügyminisztérium nyolc pedagógus közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli felmentéssel, azonnali hatállyal megszüntette.

(Forrás: Szemlélek)

Csaknem ezer pedagógus tiltakozott hétfőn, a Parlamentbe is bejutottak

A Belügyminisztérium elé a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai szervezték a demonstrációt, szolidaritásul a múlt héten kirúgott 8 tanárral. A Kölcseyből még októberben rúgtak ki 5 tanárt, ők voltak az elsők, akiket polgári engedetlenség miatt elküldtek. A tüntetésen a résztvevők az iskolától indulva a Belügyminisztérium épülete elé vonultak. Több tanár is céltáblát ragasztott magára, erről helyszínen lévő tudósítónknak elmondták, így akarják kifejezni, hogy az oktatásirányítás célpontként tekint azokra, akik elmondják a véleményüket. A felvonuláshoz más iskolák diákjai, tanárai is csatlakoztak, többek között a Vörösmarty és a Madách Gimnáziumokból.nA Tanárok a Tanárokért információi szerint múlt csütörtök óta 93 iskola összesen 929 tanára fejezte ki tiltakozását. Veszprémben és Balatonalmádiban kilenc iskola 93 pedagógusa vett részt polgári engedetlenségi akcióban, amit az oktatásban tapasztalható problémák miatt tartottak.

(Forrás: hvg.hu)

Zárthelyi a kibertérben. Bessenyei István szatírája

„Mennél több helyen kezdték azonban használni a pegasus.edu 5.0 programot, annál nagyobb adattömeg halmozódott fel, amelynek folyamatos értékelésére egyre inkább meghaladta az oktatási hivataloknak lehetőségeit.Š

(Forrás: tani-tani online)

Kirúgott tanár a Klebelsberg előtti tüntetésen: „Nem a hivatásomat, hanem a magyar jövőképemet vette el a kormány”

Szombat délután 5 órára tüntetést hirdetett a Klebelsberg Központ budapesti épülete elé a Tanítanék Mozgalom. Helyi tudósítónk szerint délután ötre nagy tömeg gyűlt össze az intézet előtt, egészen a Deák Ferenc térig ért a tömeg vége. Az emberek a tüntetés kezdete óta folyamatosan tömörülnek a színpad elé, a tüntetők száma egy órával az esemény kezdete után már nagyjából ötezernél járt, ekkor már az Arany János metrómegállóig álltak.

(Forrás: telex)

Pedagógussztrájk: 840 tanár sztrájkolt az elmúlt 2 napban

Az elmúlt két nap adatinak összesítése alapján 26 vidéki és 62 fővárosi intézményben összesen 840 pedagógus kezdett munkabeszüntetésbe - tette közzé friss számait a Tanárok a Tanárokért Facebook-csoport. Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. A bejegyzés szerint ma 17 órára újabb tüntetést szerveznek a Klebelsberg Központ elé, hétfőtől pedig még több iskolában még nagyobb számban kezdenek engedetlenségi akciókba.

(Forrás: portfolio.hu)

Mécsesekkel vették körbe a kőbányai Szent László Gimnáziumot a tiltakozó szülők, diákok és pedagógusok

Szerda óta országszerte több száz tanár jelentette be, hogy munkabeszüntetéssel tiltakozik: csütörtök kora reggeltől ülősztrájkok zajlottak több helyen, és vannak iskolák, ahol már két napja rendkívüli szünet van, mert a kirúgottak és a tiltakozók száma együttesen eléri azt a létszámot, amivel már nem lehet tanítani. Csütörtökön a Szent Lászlóban is elmaradt a tanítás, a munkabeszüntetést bejelentők nagy száma miatt. Pénteken ismét több ezren polgári engedetlenkedtek az oktatás problémáinak megoldásáért, december 8-ára pedig országos ülősztrájkot hirdettek a diákok.

(Forrás: 444.hu)

Belügyminisztérium: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?”

A Belügyminisztérium csütörtökön az MTI-n keresztül tudatta, hogy a Kréta rendszeren keresztül kérdőívet juttat el a közoktatásban tanuló diákok szüleihez. A kérdéssor a jelek szerint máris hozzáférhető, hiszen a Szülői Hang csoport annak utolsó kérdésével kapcsolatban éles felháborodásának adott hangot. A Belügyminisztérium a kérdőívről azt állítja, hogy anonim módon kitölthető. Az anonimitást közlésük szerint elősegíti, hogy a fejlesztők „kiiktatták a Kréta rendszer sajátosságát”, és így a válaszok rejtve maradnak az osztályfőnökök és a tanintézetek munkatársai előtt. Az anonimitásra vonatkozó megjegyzést azonban árnyalja, hogy idén ősszel hekkereknek sikerült „kiiktatniuk a Kréta rendszer sajátosságát”, más szóval feltörték azt, aminek következtében a támadók illetéktelen hozzáférést szerezhettek a közoktatás minden intézményében kötelezően használt rendszer adataihoz.

(Forrás: 24.hu)

Balla István: Sanyi rendet vág

A kormány a legjobb gimnáziumok diákjainak eredményeire szokott mutogatni, amikor a közoktatás minőségét kérik rajta számon. Most épp ezek az intézmények tiltakoznak a leghangosabban, miközben a pintéri retorzió miatt az eddigi működésük került veszélybe. ..Mint mindenütt, a közoktatás területén is, ha valaki rámutat a problémára, a témát a kormány – a propagandamédiáján keresztül – azonnal politikai síkra tereli, és akkor lehet mondani, hogy Gyurcsány, meg Brüsszel, meg libsi. ... Elégedetlenkedő tanárok? – Hívjátok a Sanyit, majd ő rendet tesz, hiszen megígérte! És Sanyi jött is rendet tenni, de az iskolát be kellett zárni, mert ott nem maradt a jogszabályoknak megfelelő számú tanár.

(Forrás: hvg.hu)

Petíciót indítottak az írók: Erdős Virág, Závada Pál és Parti Nagy Lajos is a pedagógusok mellett állt

Alulírott magyar írók, költők, kritikusok és irodalmárok mély tiszteletünket és teljes támogatásunkat fejezzük ki a tiltakozó akciókban részt vevő tanárok, és a tiltakozó akciókban részt vevő tanárok mellett demonstráló diákok felé.- írják annál a petíciónál, amit Erdős Virág, József Attila-díjas költő indított december 1-jén. A petíciót eddig több mint háromszázan írták alá, köztük a József Attila-díjas író, Berg Judit, Závada Pál, Peer Krisztián, Totth Benedek, Mécs Anna valamint Parti Nagy Lajos, Kossuth-díjas költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítója is.

(Forrás: Eduline)

Halácsy Péter: Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

Szerintem a vállalkozókészség alapvetően arról szól, hogy emberek úgy akarjanak és tudjanak megváltoztatni dolgokat, hogy attól másoknak is jobb legyen. A változó világban ne csak kövessék a változást, hanem a változás motorjai is legyenek. A vállalkozókészség felkerült az EU nyolc területet felsoroló kulcskompetencia-listájára, melyen olyan készségek találhatók, amiket a közoktatásnak kiemelten kellene fejlesztenie. Az állításom ezzel kapcsolatban sajnos az, hogy amit érdemes lenne a vállalkozókészség területről az oktatási rendszernek fejlesztenie, arra a jelenlegi struktúrában alkalmatlan. Amire viszont alkalmas, azt úgy néz ki, hogy inkább felesleges megtanulni. Például, hogy mit kell tudni a katáról vagy az átalányadózásról, hiszen ez a tudás, mint láttuk, hetek alatt avulhat el. Az oktatás szerintem azért nem tud a vállalkozókészség fejlesztésében értékelhető eredményt felmutatni, mert a merev struktúrája ellentétes mindennel, amit a vállalkozókészség-fejlesztésről manapság gondolunk.

(Forrás: g7.hu)

Gyásznappal tiltakoztak a budai Arany János gimnázium tanárai

Gyásznappal tiltakoztak a szerdai tanárelbocsátások ellen a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai. A tantestület nagy része, 47 tanár csatlakozott az akcióhoz. Köztük volt a magyar szakos Varga Betti, aki az InfoRádiónak azt mondta: nem tart a retorzióktól, inkább attól fél, hogy az oktatásban nem történik semmi.

(Forrás: Infostart)

Berta Beáta: Beleállunk az engedetlenségbe, nem vagyunk hajlandóak félelemben élni

Több százan tüntettek pénteken a Külső-Pesti Tankerületi Központ épülete előtt, amely a Karinthy Frigyes Gimnázium fenntartója és ahonnan szerdán hat tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt, majd újabb hétnek figyelmeztető levelet küldtek. A demonstrációt élőben közvetítettük, azután pedig Berta Beátát, a gimnázium egyik hónapok óta tiltakozó, de nem elbocsátott magyar-angol szakos tanárát kérdeztük, hogyan éli meg a kollegái elleni retorziót. „Berta Beáta: Szerintem az időzítés nem volt túl logikus, nekem úgy tűnt, a tiltakozási hullám pont most kezdett kicsit elcsitulni. Arra számítottunk korábban, hogy az engedetlenség miatt kirúgnak tanárokat, de az meglepett minket, hogy pont most tették meg. Az igazán megdöbbentő viszont ennek a formája volt, tehát az, hogy a Belügyminisztérium sajtóosztálya hamarabb hozta nyilvánosságra az elbocsátásokat, mint hogy az iskola – pláne a kollégák – értesültek volna róla. Abban sem látok logikát, hogy miért pont őket rúgták ki: ugyanennyi engedetlenkedése másoknak is volt, ahogyan azt sem értem, tőlünk miért hatot, máshonnan meg egyet-egyet függesztettek fel, és ezt mi alapján tették.”

(Forrás: hvg.hu)

A Belügyminisztérium most látta elérkezettnek az időt, hogy megkérdezze a szülőket a közoktatásról

Hónapok óta tartanak a pedagógusok, diákok és szülők közös demonstrációi, amellyel nemcsak a tanárok béremelését célozzák, hanem a magasabb színvonalú közoktatást és a tanárok, diákok értelmetlen terheinek csökkentését is. A szakszervezetek többször próbáltak tárgyalni a kormánnyal, hogy milyen lépések lennének szükségesek, de többnyire csak elutasítással találkoztak. Ehhez képest a Belügyminisztérium most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megkérdezze a köznevelési intézményekben tanuló diákok szüleit, hogy mi a véleményük az oktatásról. A MTI-hez eljuttatott belügyminisztériumi közleményben azt írták, a kérdések a többi között a biztonságos és rendezett iskolai környezetre, a házi feladat elkészítésének időigényére, a tanulók tanítási órákon kívüli, szervezett elfoglaltságára, az iskolai teljesítmény objektív mérésére vonatkoznak. A kérdőíven szereplő kérdéseken túl lehetőség van arra, hogy a szülők, gondviselők bármilyen más véleményt, javaslatot eljuttassanak a tárcához.

(Forrás: telex)

Három fővárosi gimnáziumból összesen 8 tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt

A hvg.hu információi szerint a kirúgott tanárok közül hatan a Karinthy Frigyes Gimnáziumban dolgoznak. Ők azok, akik az első figyelmeztetés után a tankerület elé vonultak diákjaikkal együtt, hogy személyesen a tankerületi igazgatótól vegyék át az erről szóló levelüket. Az RTL Híradó információi szerint egy tanárt a HVG középiskolai rangsorában rendre az első helyen végző Eötvös József Gimnáziumból, egyet pedig a Vörösmarty Mihály Gimnáziumból bocsátottak el. A BM azt is közölte, hogy további 24 pedagógus kap tájékoztatást az intézményének vezetőjétől arról, milyen következményekkel jár a munka jogellenes megtagadása a Belügyminisztérium szerint. A kormány a kirúgások kapcsán is állítja, hogy „a diákok érdekeit helyezi mindenek elé.” Szerintük az oktatás javításáért közdő, polgári engedetlenséghez folyamodó pedagógusok a diákok tankötelezettségének teljesítését és a művelődés Alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását korlátozzák.

(Forrás: hvg.hu)

Kirúgták három budapesti gimnázium nyolc tanárát

A munkáltatói jogokat gyakorló tankerületi igazgatók - a Belügyminisztérium elvi álláspontját követve - december 1-jei hatállyal három fővárosi gimnázium nyolc pedagógusának szüntetik meg rendkívüli felmentéssel közalkalmazotti jogviszonyát - közölte a Belügyminisztérium szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint az érintetteket munkáltatóik korábban tájékoztatták arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyukból eredő lényeges kötelezettségeik szándékos, jelentős mértékben történő megszegésének és rendkívüli felmentésük jogalapjának tekintik, amennyiben a munkájuk végzését - a tanítást - bármely okra hivatkozva jogellenesen megtagadják. Ez valószínűleg a polgári engedetlenségi akciókat jelenti.

(Forrás: 444.hu)

Takáts Előd, a Corvinus rektora: \"A legtehetségesebb diákok elvándorlása egy csendes nemzeti katasztrófa”

A végzősök nyelvvizsga-kötelezettségének eltörlése differenciálni fogja a diplomák értékét – értenek egyet azok az egyetemi rektorok, akiket egyebek között arról kérdeztünk, milyen hatással lehet a felsőoktatásra a felvételi szabályok alig néhány hónapja bejelentett átírása, fel tudják-e venni a versenyt a legfelkészültebb diákokat elszívó külföldi egyetemekkel, és miért ódzkodnak az online oktatástól. Minderről a Budapesti Corvinus Egyetemet vezető Takács Előddel, Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával, valamint Murai Lászlóval, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) leköszönő elnökével beszélgettünk. A HVG legújabb rangsorkiadványa, a Diploma 2023 írása.

(Forrás: hvg.hu)

Mától a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium 28 tanára is \"gördülő\" sztrájkba kezd

A 28 aláíró tanár november 28-tól vesz részt a más iskolákban is meghirdetett gördülő sztrájkban. Hozzáteszik, amint a 9 követelésük végrehajtását megkezdik, azonnal felfüggesztik az akciót. A tanárok a tiltakozással azt szeretnék felhívni a figyelmet az oktatás problémáira, úgy gondolják, nem maradt más választásuk, mint újra és újra jelezni, hogy nagy a baj.

(Forrás: Eduline)

Vera Jourová magyar tanárokat és hallgatókat fogad Brüsszelben holnap

Az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke egy nappal azelőtt folytat eszmecserét a magyar pedagógusok és hallgatók képviselőivel, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület állást foglal a 3000 milliárdnyi EU-forrás felfüggesztéséről. Csák János miniszter Dubravka Suica alelnökkel tárgyal. Az Európai Bizottság november 30-án, szerdán foglal állást a Magyarországgal szemben nyáron indított jogállamisági-kondicionalitási eljárás ügyében, a mechanizmussal védik az uniós ezermilliárdok szabályos felhasználást. A tét nagy a magyar kormány számára, a már múlt szerdán kiszivárgott hírek szerint az Ursula von der Leyen vezette Bizottság nem szünteti meg a kondicionalitási eljárást Magyarországgal szemben, sőt 3000 milliárdnyi uniós forrás, kohéziós pénzek utalását is befagyasztását javasolja, mert nem ítéli elégségesnek a 17 magyar vállalás teljesítését.

L. Ritók Nóra: A gyermekvédelmi és a szociális törvény miatt rosszabb a helyzet, mint a 80-as években

Mert ha mindent megoldunk az állam helyett adományokból, akkor az állam hátra dől és nem is fordít erőforrásokat a megoldásra, hiszen nélküle is rendeződik minden. Lehet azt is mondani, hogy ne csináljuk, majd felnő egy politikusi generáció, amelyiknek fontos lesz mindez, vagy ez a kiszolgáltatott tömeg fellázad és kikényszeríti a változást. De mi van azokkal, akik most élnek? Ne segítsünk tovább a családoknak, ne váltsuk ki nekik a gyógyszereket, ne küzdjünk azért, hogy a gyerekeik ne essenek ki az oktatásból 16 évesen? Veszítsünk el egy újabb generációt? Nincs idő várni.

(Forrás: Népszava)

Fóti Péter: Képzés a kiképzésen túl

A kiképzés (tréning) mindig valamilyen előre ismert cél elérésére törekszik. A kiképzendő, mintegy bemenete egy olyan gyártási folyamatnak, aminek végén egy ismert, és már sokszor elért végeredmény áll. A kiképzett képes lesz egy rábízott feladat elvégzésére. Egy laborasszisztens képes lesz vérmintát venni, egy iskolás képes lesz két számot összeszorozni, egy katona képes lesz egy célt eltalálni, stb. Mindez azonban gyakran kevés. Aképzés (education – szemben a tréninggel) ennél többre törekszik. Itt már nem lehet többé világos végcélról beszélni, mert a tényleges képzettség azt jelenti, hogy az egyén számos ismeretet össze kapcsolva, tapasztalatai alapján képes egy egyedi probléma megoldására.

(Forrás: tani-tani online)

ORSZÁGOS AZ ELÉGEDETLENSÉG – AZ ŐSZI TILTAKOZÁSI HULLÁM 2000 ESEMÉNYE LÁTHATÓ TÉRKÉPÜNKÖN

napi térképek után most elkészült az őszi tiltakozások – sztrájkok, polgári engedetlenség, élőláncok, szolidaritási akciók – egyesített térképe. A térképen mintegy 300 település 1000 intézményének 2000 körüli tiltakozó akciója került feltüntetésre. 2022 szeptemberétől újra gördülő sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom pedig polgári engedetlenségre buzdított. Emellett szülők és diákok helyi és országos tiltakozásokat szerveztek, amelyek nagy tömegeket is megmozgattak. Szeptember óta számtalan helyen fejezték ki elégedetlenségüket, sztrájkkal, polgári engedetlenséggel, tüntetéssel, élőlánccal, nyilatkozattal…

(Forrás: ckpinfo)

Toplistás tankerületi vezetők: mindenki kétmillió forintnál nagyobb jutalmat kapott

„Bár Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője áll a tankerületi hierarchia csúcsán, meglepő módon az 1,7 milliós összeggel nem ő kapta a legmagasabb motivációs elismerést 2021-ben” – írta legfrissebb bejegyzésében Tóth Endre, az ellenzéki párt oktatáspolitikusa. Az elmúlt napokban a Narancs.hu is figyelemmel követte a tankerületi vezetők jutalmazását nyilvánosságra hozó Momentum-politikus posztjait, így megtudhattuk, hogy mennyit kapott a tanárokat elbocsátó Marosi Beatrix és mennyit a Klebelsberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella. Az idén január óta a Narancs.hu is közérdekű adatközléssel fordult a Gyulai Tankerület Központhoz, amely addig húzta a válaszadást, amíg lehetett végül pedig egy értékelhetetlen adatsort küldtek át. A legmagasabb jutalom összege több, mint egy kezdő pedagógus 8 havi bruttó bére. Ennél igazságtalanabb jutalmazási rendszert kitalálni is nehéz lett volna az oktatásban”

(Forrás: Magyar Narancs)

Súlyos bizonyítványt kapott a magyar oktatás

Egy új uniós jelentés adatokkal bizonyítja a magyar oktatás teljes kudarcát: az iskolai eredmények romlanak, az oktatásra fordított állami pénz kevés, egyre többen hullanak ki idő előtt a rendszerből, és kevés a képzett fiatal. Az Európai Bizottság most megjelent Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványa pedig mintha csak ezt az aggasztó trendet támasztaná alá – most újabb konkrét adatokkal. A tanulmány rögtön az elején összefoglalja azokat a főbb mutatókat, amelyek mentén összehasonlíthatók az uniós országok oktatási rendszerei, és amelyekkel kapcsolatban ki is tűztek a tagországok különböző számszerűsíthető célokat. Ezek szinte mindegyikében nagyon rosszul teljesít Magyaroroszág, több paraméterben egyenesen a kívánatos trendekkel épp ellenkező irányú a változás.

(Forrás: hvg.hu)

Kampányt hirdetett egy pedagóguscsoport, hogy kiderüljön, mit (nem) tud venni egy tanár a nettó órabéréből

Akciókampányt hirdetett a Pedagógus Egység nevű, a tanársztrájkhullám támogatására alakult csoport, hogy minél többeket rávegyen arra, hogy a nettó órabérét kiszámolva szembesüljön azzal, mennyiért is dolgozik ténylegesen, mennyit „ér” a munkája a kormány szemében, illetve mit tud mindebből vásárolni. A nettó órabér kiszámolásához egy weboldalt ajánlnak, amelyen a havi bruttó kereset, az egy hónapban ledolgozott napok, és az egy nap alatt ledolgozott órák számából kalkulálható ki a nettó órabér. Miután pedig ez megtörtént, a kihívás következő lépése az, hogy a kampányban résztvevők vásároljanak be a kiszámolt összegből a boltban, majd fotózzák le a termékeket, és posztolják ki a saját közösségi oldalukra úgy, hogy szövegesen kifejtik, mit vettek a nettó óradíjadból és mennyiért. Bónuszként olyan információkat is fűzhetnek a poszthoz, mint hogy hány éve vannak a pályán, hány fős családot tartanak el, illetve hány diplomájuk van.

(Forrás: Mérce)

AZ UKRAJNAI MENEKÜLT GYEREKEKNEK NEM FELZÁRKÓZTATÁSRA, HANEM POZITÍV ÉLMÉNYEKRE LENNE SZÜKSÉGÜK AZ ISKOLÁBAN

Milyen szerepet tölthet be a művészet az oktatásban? Hogyan használható a kreatív pedagógia eszköztára a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási folyamataiban? Hogyan segíthetnék a különféle művészeti ágak képviselői az oktatási rendszerben az Ukrajnából az orosz-ukrán háború miatt Magyarországra érkezett gyerekek integrációját? Hogyan juthatnának pozitív élményekhez az ukrajnai háború elől Magyarországra menekült, vagy akár az eddig is a magyar iskolákat látogató gyerekek az iskolában? Egyebek mellett ezekről beszélgettünk Németh Szilvia oktatáskutatóval, a T-Tudok Oktatáskutató Központ és a Kreatív Partnerség Magyarország vezetőjével.

(Forrás: Qubit)

„Komfortot találok a vagdosásban” – pánik, önsértés és mentális zavarok a gyermekeknél

„Kisebb lett a világ”, „ha valaki rámnéz, sírni tudnék”, „el akarok tűnni valahova”, „addig ütöm a bordáimat, amíg be nem húzódnak”, „nem lenne-e könnyebb, ha nem lennék”, „komfortot találok a vagdosásban, az éhezésben, a kalóriaszámlálásban, a hányásban, az ürességben”. Ezeket a végtelenül elkeseredett és kétségbeejtő gondolatokat kamasz pácienseitől idézte a napokban Pászthy Bea, a Semmelweis Egyetem vezető egyetemi docense, gyermekpszichiáter, kognitív viselkedésterapeuta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös konferenciáján.

(Forrás: Mandiner)

Plüssökkel az oktatásért – szülők szerveztek „mackókonzultációt” a Kossuth térre

A közoktatás napja alkalmából szülők gyűjtenek plüssállatokat a Kossuth téren, a játékok azt szimbolizálják, hogy a gyerekeket veszélyezteti a jelenlegi oktatási helyzet – derül ki a performansz Facebook-eseményéből. A szervezők reggel hét óta várják a plüssöket a téren felállított sátornál, azok a Parlament elé kerülnek egy zöld ponyvára. Este hatkor szülői beszédek is elhangzanak majd a helyszínen. Ahogy a Facebook-esemény leírásából kiderül, a szervezők úgy gondolják, hogy a közoktatás jelenlegi helyzete közvetlenül a pedagógusokat, közvetve viszont a gyerekeket is veszélyezteti. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a fluktuáció miatt a gyerekeknek nincsen lehetőségük tartós kapcsolatot kialakítani a pedagógusaikkal.

(Forrás: 24.hu)

Bezár télre az ELTE TTK legtöbb épülete

Bezárnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának épületei – derül ki abból a dékáni utasításból, amelyet hétfőn délután küldtek ki a hallgatóknak. Az utasítás szerint az ELTE TTK épületeiben 2022. december 5. és 2023. február 26., vagyis az elhalasztott őszi és az előrehozott tavaszi szünettel meghosszabbított vizsgaidőszak idején csak temperáló fűtés lesz, \"folyamatos munkavégzést\" nem engedélyeznek ezekben az épületekben, ahová csak korlátozottan lehet majd belépni, ennek részleteiről későbbre ígértek tájékoztatást a hallgatóknak. A kutatók azonban dolgozhatnak, az ezekhez \"igénybe vehető\" termeket az egyetem előre kijelölte, ott lesz fűtés.

(Forrás: Eduline)

Lénárd Sándor egyetemi docens: \"A magyar iskolarendszer senkinek nem jó, fel kellene robbantani és újratervezni\"

A lassan végletesen szegregált magyar iskolarendszer radikális újragondolásra szorul – véli Lénárd Sándor, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet egyetemi docense, aki szerint a pedagógusképzés nem érhet véget a diploma megszerzéssel. Alapvetően nagyon szelektív iskolarendszer épült ki az elmúlt 30 évben. Vannak nagyon jó teljesítményt nyújtó iskolák, amelynek a diákjai magas szociális-ökonómiai státuszúak, és vannak iskolák, amik e tekintetben a másik végleten állnak. A tanárjelöltek döntő többsége viszont a jó szociális státuszú családok gyerekeit foglalkoztató iskolákban tanult. Végig ült egy csomó órát, és ez számára viszonylag sikeres volt, hiszen történelemből vagy matematikából végül csak bejutott a képzésbe. Így nem is gondolja, hogy másképp kellene neki tanítania, hiszen ez a tanítási folyamat számára tulajdonképpen eredményes volt. Lehet, hogy egy másik még eredményesebb lett volna, de arról nincsen saját mintája. Egy centrális oktatáspolitikának előnye is lehet, hogy sok mindent – akár jó döntéseket is - könnyebb végig vinni rajta. Kár, hogy a rosszat is. Valójában én jobban hiszek a decentralizált rendszerekben, ahol sokkal több mindent a helyi döntésekre bíznak. Ez a pedagógusok autonómiáját és felelősségvállalását is erősítené.

(Forrás: hvg.hu)

Nem akarják a diákok, hogy Vidnyánszky Attila átnevelje őket

Az SZFE hallgatói nyílt levélben hangsúlyozták: „Nem vagyunk és nem leszünk részesei semmiféle áthangolásnak, ami pedig a másik gerincet illeti, közöttünk mindenki a saját gerincéből dolgozik, úgy, ahogy az intézmény legtöbb hallgatója tette az elmúlt 157 év során. Emellett azt üzenjük a szakmának és a nyilvánosságnak, hogy az SZFE-re való beiratkozással nem ideológiai tábort választottunk magunknak. Világnézettől és pártpolitikától független közösség vagyunk, amelyben mindenkinek helye van, aki filmmel vagy színházzal szeretne foglalkozni. Kíváncsiak vagyunk a világra, alkotni, tanulni, fejlődni szeretnénk, ezért éltünk egy lehetőséggel, amiből Magyarországon nincs sok. Mi, az SZFE jelenlegi hallgatói, elutasítjuk a művészettel foglalkozó diákok politikai alapon történő megbélyegzését. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások csak fokozzák a feszültséget, ami a színház és filmes szakmában kialakult az elmúlt években. Tanárainkkal szakmai munkát végzünk az óráinkon, ami nem azonos Vidnyánszky Attila és a vezetőségi tagok ideológiai alapú megnyilvánulásaival.”

(Forrás: Jelen)

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanára: „Nem fogjuk be pörös szánkat!”

Jó, jó, nekünk nincsenek kaszáink – de azért szóba kellene már állni velünk, a pedagógusok, a szülők és a diákok szervezeteivel, mert megoldás kell a súlyos bajokra, sürgős megoldás! Hamis ígérgetések helyett valódi párbeszéd kell, a helyzet megoldását célzó kormányzati terv kell, kormányzati cselekvés kell, haladéktalanul. „Hé, nagyurak, mi lesz?” Nem múlik el nap tüntetés nélkül, a kormányzat pedig hallgat az égbe kiáltó bajokról, mintha nem is tudna róluk. Az ő csendjük sem rend; a hallgatásuk felelőtlenség, és növeli a káoszt. „Mert növeli, ki elfödi a bajt.” Mi, pedagógusok pedig egyre hangosabban és egyre többen szólalunk meg, sokunkat már nem lehet megfélemlíteni. Nem fogjuk be pörös szánkat! (Részletek Tamás Ferenc beszédéből)

(Forrás: 444.hu)

Kevesen csatlakoztak a sztrájkhoz az állami iskolákból

A köznevelési intézményeknek elenyésző része, kevesebb mint nyolc százaléka csatlakozott a mai sztrájkhoz és demonstrációkhoz. A pedagógusoknak pedig kevesebb mint hat százaléka élt a sztrájktörvényben biztosított jogával. A Belügyminisztérium lapunk kérdésére válaszolva hangsúlyozta: a kormány megérti a pedagógusok bérköveteléseit, amennyiben Magyarország megkapja az Európai Uniótól az őt megillető forrásokat, úgy minden idők legnagyobb mértékű pedagógus-béremelése valósul meg. Ahogy korábban, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói ezúttal is kiálltak a tüntetők mellett, az intézmény Bölcsészettudományi Karának 126 dolgozója szolidaritási nyilatkozatot írt alá, amellyel a köznevelésben dolgozókat támogatták. Emellett a PDSZ a napokban szolidaritási is sztrájkot kezdeményezett a szakképző intézményekben, hogy az ott dolgozók is csatlakozhassanak a munkabeszüntetéshez.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Elegük van: határozatlan idejű sztrájkot kezdhetnek az Óbudai Gimnázium pedagógusai

A hvg.hu idézte az iskola sztrájkbizottsága által jegyzett közleményt, eszerint azt követelik, hogy a pénzt utalják el legkésőbb a decemberi fizetésekkel együtt, ellenkező esetben december 5-étől kezdődően határozatlan ideig sztrájkolni fog az iskola 15 tanára addig, amíg a pénzeket meg nem kapják. A gólyatábor esetében fejenként 15 ezer forinttal tartozik a tankerület, az osztálykirándulások terén nem konkretizálták az összeget a közleményben, de megjegyzik, hogy a tanárok saját zsebből fizetik az útiköltséget, a szállást és az étkezést is, miután a tankerület még csak nem is támogatja a programot. Az akcióval a pedagógusok kiszolgáltatott és megalázó helyzetükre szeretnék felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy amikor sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt nem dolgoznak, a bérszámfejtés mindig naprakész és azonnal levonják a kieső órákat a bérből. Ezért ugyanezt a precizitást várnák el akkor is, amikor a tankerületnek kifizetési kötelezettsége van a tanárok felé.

(Forrás: Népszava)

Vidnyánszky Attila szerint az, hogy SZFE-hallgatók elhatárolódnak tőle, mutatja, hogy jól dolgozik

Folytatódik az üzengetés, miután Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy át kell hangolni az SZFE diákjait, és az onnan kikerülők más gerincet fognak képviselni, mert az iskola korábban liberális bázis volt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem sok diákja elhatárolódott az iskolát fenntartó alapítvány szavaitól, nyílt levelet írtak arról, hogy „Nem vagyunk, és nem leszünk részesei semmiféle áthangolásnak”, és elutasítják a művészettel foglalkozó diákok politikai alapon történő megbélyegzését. Vidnyánszky most erre az Origón lehozott levélben válaszolt. Mint írta, az, hogy a diákok levele egyáltalán megszületett, mutatja, hogy „jó úton járunk egy szabad légkörű egyetem kialakításában és fejlesztésében, ahol minden egyetemi polgár szorongás nélkül formálhat véleményt”.

(Forrás: hvg.hu)

Gördülő munkabeszüntetésbe kezd az Eötvös gimnázium 36 tanára

Mi, az Eötvös József Gimnázium alulírott 36 tanára a mai napon, 2022. november 21-én hétfőn a téli szünetig, tehát 2022. december 20-ig tartó gördülő munkabeszüntetésbe kezdünk. Tettünket a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Brassó Utcai Általános Iskola kezdeményezésére indult egész hetes munkabeszüntetés inspirálta, azt szeretnénk folytatni. Évek óta próbáljuk felhívni a figyelmet az oktatási rendszerünkben tapasztalható hiányosságokra, elégtelen működésmódokra és az ebből fakadó veszélyekre. Az elmúlt 9 hónapban a figyelemfelhívás egyre többféle eszközével – sztrájkkal, polgári engedetlenséggel, tüntetéssel, élőlánccal, flashmobbal, ülősztrájkkal és így tovább – éltünk, és próbáltunk valódi párbeszédet generálni az oktatásirányítás és a pedagógiai munkát érdemben végző szereplők között. Eredménytelenül...

(Forrás: hvg.hu)

Leves helyett almalé a gyerekeknek – hiába spórolnak a menzákon, újabb áremelés jöhet

Januárban elkerülhetetlen lesz árat emelni az iskolai menzákon, még akkor is, ha idén szeptemberben már volt egy emelés – mondják ágazati szereplők. Van, ahol a gyerekeknek leves helyett már almalé jár, mert azt legalább nem kell melegíteni. Közben rengeteg étel landol a kukában a közétkeztetésben. A szülők értékelése a felismerhetetlen undormányoktól egészen a kiemelkedő minőségig terjed. Tovább terheli a rendszert, hogy az inflációs válság miatt jelentősen bővülhet a rászorulók köre, akik vagy nagyon nagy kedvezménnyel, vagy akár ingyenesen részesülhetnek közétkeztetésben. Ezt a különbözetet pedig valakinek állnia kell majd.

(Forrás: hvg.hu)

Nem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttak (Podcast)

Arra a kérdésre, hogy a Horthy-rendszer miért nyúlt hozzá az oktatáshoz a klebelsbergi reformokkal, és utána a kommunisták miért tettek ennyi energiát az oktatásba, szerintem az a válasz, hogy ők látni véltek egy plusz legitimációt abból, ha ez működik. A Horthy-rendszer így próbálta elérni, hogy a nagyon szegényeket is integrálják valamennyire a társadalomba. A kommunista rendszer egy kicsit ideologikusabb alapon, – de ugyanígy hatalmi megfontolásból – a mobilitásban látott egy plusz legitimációs tényezőt. Emiatt ebben a nagy dilemmában, hogy most hozzányúljak, ne nyúljak, értelmesnek tűnt hozzányúlni. És én azt gondolom, hogy a jelenlegi rezsim nem gondolja azt, hogy ebből ki tud venni olyan plusz legitimációt, mint amit a kommunisták és Horthyék ki tudtak venni – mondta Orbán Krisztián.

(Forrás: g7.hu)

Törley Katalin: Egy több száz fős traumatizált közösséggé váltak a diákjaink

A Tanítanék Mozgalom alapítója, Törley Katalin szerint az oktatási rendszer rettenetesen szegregált, ami egy dél-amerikai típusú katasztrófához vezethet. Schermann Fruzsina szerint tudatosan döntött a kormány arról, hogy tankerületi szintre viszi le a kommunikációt, hogy leplezze a felülről jövő döntés mögött álló személyeket. Törley Katalin első reakciójában, amikor megtudta, hogy elbocsátották a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, volt egy „végre” hangulat. Azt érezte, hogy valamit áttörtek, és tudta, hogy ennek lesz következménye, majd két másodperccel később rázuhant ennek a súlya – mondta a Tanítanék Mozgalom alapítója a Spirit FM Harcosok klubja című műsorában.

(Forrás: index)

Rengeteg a szorongó, szuicid hajlamú gyerek

Október végén az óvoda- és iskolapszichológusok egy állásfoglalást adtak ki, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy „a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik”, amelyért részben a köznevelési intézményeket tették felelőssé, amelyek elképesztő terheket ró a gyerekeknek, holott az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kimondja, hogy a szabadidőt biztosítani kell a gyerekek számára. Az viszonylag ritka, hogy maga a gyerek ismeri fel a problémát, és keresi meg az iskolapszichológust. Az iskolapszichológus elmondása alapján a leggyakoribb problémák közé tartozik a magatartászavar és a szorongás, súlyosabb esetekben pánikzavar, depresszió, önsértés és sajnos akár öngyilkossági gondolatok is felmerülnek. Az iskolapszichológus azt tapasztalja, hogy sok pánikbetegséggel küzdő gyerek van az iskolában, sokszor a tanárok riasztják az iskolapszichológust, hogy azonnal menjen, mert valaki pánikrohamot kapott.

(Forrás: 444.hu)

A franc se akar hős lenni, de most már nem mondhatjuk, hogy kiszállunk, helló, csinálja más

A karinthys tanárok akkor kerültek be először a hírekbe, mikor több száz spontán tüntető társaságában vonultak a tankerületi irodájukhoz október hetedikén. A Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, Rábel Krisztina ugyanis az iskola igazgatójával akarta megküldeni 24 tanárnak a figyelmeztető levelet a polgári engedetlenség miatt. A pedagógusok viszont nem voltak hajlandóak az igazgatótól átvenni a papírt, helyette Rábel irodájához vonultak. Ennek, és az ezt követő karinthys kiállásoknak komoly közösségformáló hatása volt: sok szülő és diák itt érezte meg először a saját bőrén az oktatásban zajló tiltakozási hullám valódi súlyát. „Ott jöttem rá, hogy szerveződnünk kell, mert a következő hetek, hónapok valószínűleg arról fognak szólni, hogy olyan megmozdulásokat szervezzünk, olyan egységgé szerveződjünk, amivel tudjuk segíteni a tanárokat” - mesélte az egyik karinthys anyuka

(Forrás: 444.hu)

,,Senki nem akar mártír lenni” – mondta a Mércének egy kaposvári tanár

Sok tanár viszont úgy látja, már nincs értelme tovább küzdeni.„Egyre nagyobb az elkeseredés, minden alkalommal levonnak a fizetésünkből 10 ezer forintot, és sajnos ezt anyagilag nem tudjuk megengedni minden hónapban többször.” A tanár úgy véli, az ő iskolájuk szerencsés helyzetben van, a vezetés is pozitívan áll a sztrájkoló tanárokhoz, akik az engedetlenkedésre is készen állnának, viszont „13-ból egy iskola nem csinál nyarat”. A pedagógus zsarolásokról is beszámolt „mikor a főigazgató meghallotta, hogy engedetlenkedni szeretnénk, kaptunk egy telefonhívást, hogy jól gondoljuk meg, mert egy tollvonással összevonhatják az iskolát egy másik iskolával”. Emellett úgy tudjuk, az önkormányzati fenntartású kaposvári óvodákban pedig bekérték azok neveit, akik részt vettek a demonstrációkon.

(Forrás: Mérce)

„A türelmem eddig tartott” – Több száz iskolában sztrájkoltak pénteken

Országszerte ismét több száz oktatási-nevelési intézményben kezdtek sztrájkba vagy polgári engedetlenségből fakadó munkabeszüntetésbe a pedagógusok pénteken. Továbbra is az alacsony bérek, a megnövekedett munkaterhek, az iskolai sztrájkjog törvényi korlátozása, a polgári engedetlenségben részt vevők kirúgással fenyegetése ellen tiltakoztak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tanévkezdés óta harmadik alkalommal hirdetett egységes sztrájknapot, miután a kormány még mindig nem állt elő érdemi javaslatokkal az oktatási rendszer problémáinak megoldása érdekében.

(Forrás: Népszava)

Zolnay János: Nem hiszek a tankerületi vezetők forradalmában

A kormánynak az egyik kiútja ebből a helyzetből az, hogy előre hoz néhány, későbbre tervezett bérfejlesztési lépést, és ezzel megpróbálja leszerelni a tanárokat, vagy egyszerűen elkezdi őket kifárasztani. Abban bíznak, hogy előbb-utóbb minden tiltakozó hullám kifullad, az emberek hazamennek – nyilatkozza lapunknak Zolnay János szociológus, aki szerint a magyar közoktatás egésze csapdahelyzetek sorával küszködik, amit csak szerkezetei változtatásokkal lehetne megoldani.

(Forrás: Jelen)

HA A SZÜLŐK ÉS A TANÁROK NEM TUDJÁK MEGAKADÁLYOZNI AZ ISKOLAI ERŐSZAKOT, RÉG EL VAGYUNK VESZVE – HANGZOTT EL A REPUBLICON INTÉZET KONFERENCIÁJÁN

Az erőszak terjedése globális probléma, nem csupán az LMBTQI-közösség tagjait érinti – hangzott el a Másnak lenni itthon és Európában című, a Republikon Intézet és a Friedrich Naumann Alapítvány által rendezett konferencián szerdán. A rendezvény fő témája az LMBTQI-közösség jogainak közép-európai változása volt. A közhangulat tekintetében az elmúlt években kettős tendenciát tapasztalhatunk, úgy véli, az emberek nyitottabbak lettek az LMBTQI-személyek irányában, ezért egyre többen merik felvállalni nemi identitásukat és szexuális irányultságukat, ugyanakkor van egy negatív hullám is azt illetően, hogy nőtt az erőszakos megnyilvánulások száma a közösség tagjai ellen.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Egyre több iskolás nem érti, amit olvas – új kezdeményezés indult a trend visszafordítására

Egyre látványosabbak a digitális eszközök használatának negatív hatásai az óvodásoknál, az alapiskolásoknál és a középiskolásoknál. A kicsik természetellenesen tartják a ceruzát, gyorsan kell megtanulniuk az ábécét, nehezen koncentrálnak a feladatra – ezek mind nehezítik az írás és az olvasás, illetve az értő olvasás készségének elsajátítását. Egyre gyakrabban tapasztalják a pedagógusok, hogy a középsulisok vontatottan, nehézkesen olvasnak.

(Forrás: Napunk)

Újra sztrájkolnak a pedagógusok - Folyamatosan jönnek a képek és a videók az élőláncról

Az MTI beszámolójában arról ír, hogy az országos tiltakozó akció részeként a fővárosban a Kossuth Lajos térről indulva alkottak élőláncot. A demonstráció résztvevői a \"Ki fog holnap tanítani?\", \"Szabad oktatást!\", \"Nincs pedagógus, nincs jövő.\" feliratú molinókat tartották a magasba. Sok résztvevő kezében az oktatás fejlesztéséért tartott demonstrációk jelképévé vált kockás inget mintázó zászló volt látható. A tüntetők a \"Szabad ország, szabad oktatás!\", \"Nincs tanár, nincs jövő!\" és a \"Fizessétek ki a tanárainkat!\" rigmusokat skandálták. A demonstrációt támogatta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, a Tanárok a Tanárokért, ADOM Diákmozgalom, Szülői Hang, Szülői Összefogás, Pedagógus Egység, noÁr és az Amnesty International.

(Forrás: portfolio.hu)

Az élőláncok után országszerte sztrájkolnak a tanárok

Közel 10 kilométeres élőlánc állt fel péntek reggel Budapesten, pár helyen azonban nem jött össze elég ember, és hézagos volt a lánc. Több vidéki településen, Vácon, Esztergomban, Pilisvörösváron és Szegeden is tüntettek a tanárokért. A szervezők szerint összesen 46 településről csatlakoztak az élőlánchoz. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai ülősztrájkkal hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira. Országszerte sztrájkolnak a pedagógusok, délutánra tüntetést hirdettek meg a diákok Budapesten. Egész nap percről percre követjük az eseményeket.

(Forrás: telex)

Nem akarnak csendben maradni, fáklyás felvonulásokkal folytatódnak a pedagógusok akciói

Szerdáig legalább 70 iskolából csatlakoztak pedagógusok a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai által november 14-18. közé meghirdetett, több napos munkabeszüntetéshez. Vannak, akik sztrájkba léptek, mások polgári engedetlenség keretében tagadták meg a munkavégzést. A problémák között nemcsak az alacsony béreket, hanem a tanárok, diákok túlterheltségét, a korszerűtlen tananyagot, a pedagógushiányt és a szabad tankönyvválasztás hiányát is felsorolták. A tanárok célkitűzéseit és tiltakozó akcióit sok diák és szülő is támogatja. Szerda este pestszentlőrinci szülők szerveztek szolidaritási demonstrációt a Karinthy és más iskolák pedagógusai mellett, amelyen több százan vettek részt. Csütörtök délután öt órakor pedig összehangolt fáklyás felvonulások lesznek Pécsen, Szegeden, Győrben, Miskolcon, Zalaegerszegen, Veszprémben, Egerben, Kaposváron, Szekszárdon, Kecskeméten, Szentesen és Hódmezővásárhelyen.

(Forrás: Népszava)

Újabb módosítást tervez a kormány, tíz helyett tizenkét hónapos lehet az egyetemi tanév

A felsőoktatási törvényben a felsőoktatási tanév meghatározása a következő: „tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak”. Ezt módosítanák tizenkét hónapra. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ezzel nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek és a főiskolák a tanévszervezésben. Szükség is lehet rá. \"2021-ben a koronavírus-járvány miatt, idén pedig a magas energiaárak miatt kellett az egyetemeknek változtatniuk a félév vagy a tanév menetén\" - magyarázta az Eduline-nak Budai Marcell, a hallgatói érdekképviselet sajtófőnöke.

(Forrás: Eduline)

Hiller István: A politika a mai oktatásügyben „szereptévesztésben” van

Hiller István szerint a Nemzeti alaptantervet hatályon kívül kell helyezni, és elővenni a Csépe Valéria által készített alternatív tananyagot. Ez átmenetileg megfelelő lenne. Az oktatáspolitikus mai közleményében megfogalmazott javaslata szerint csökkenteni kell a pedagógusok és a diákok óraterhelését, a pedagógusok bürokratikus terheit, és nagyobb szakmai szabadságot, például szabad tankönyvválasztást kell nekik biztosítani. Úgy látja, új egyensúlyt kellene kialakítani a kompetencialapú és a lexikális ismeretek között, azaz tények megtanulása helyett a problémamegoldásra kell helyezni a hangsúlyt az oktatásban. Szerinte a politika a mai oktatásügyben „szereptévesztésben” van, mert nem az lenne a dolga, hogy percre pontosan megszabja, mi történjen egy tanteremben, hanem a kereteket, a feltételeket, az infrastruktúrát kellene megteremtenie, valamint a finanszírozásról, a jogalkotásról és a célok meghatározásáról kellene gondoskodnia.

(Forrás: Index)

Diákok mentek fel a Várba Orbán Viktor hivatala elé

Diákok maroknyi csoportja vonult fel péntek reggel a Várba a Karmelita kolostort és a szemközti építkezést együttesen elzáró kordonhoz, hogy tiltakozzon az oktatás helyzete miatt. Az EDF (Egyesült Diákfront) feliratú molinót tartó diákok a munkába érkező miniszterek felé kiabálva hívták meg őket a pénteki, már korábban is látott budapesti élőláncra (Kiskörút, budai felső rakpart, 7.30-9.00), valamint az esti demonstrációra a Clark Ádám téren - 17.00 -, majd elénekelték a \"Kossuth Lajos azt üzente...\" kezdetű Kossuth-nótát - derült ki a Mérce élő Facebook-közvetítéséből.

(Forrás: Infostart)

EGYRE TÖBB PAPÍR, EGYRE KEVESEBB SEGÍTSÉG – SZAKSZOLGÁLATI DOLGOZÓK KIÁLLÁSA A GYERMEKEKÉRT

Az oktatás problémáiról szólva kevés szó esik a pedagógiai szakszolgálatokról, pedig az ott dolgozó szakemberek feladatai – nevelési tanácsadás, a szakértői vizsgálat, logopédia, korai fejlesztés, gyógytestnevelés, konduktív pedagógia, a pályaorientáció és továbbtanulási tanácsadás, az iskola- és óvodapszichológiai ellátás és a tehetséggondozás koordinációja – meghatározó fontosságúak a gyermekek, tanulók és szüleik számára. Az alábbiakban olvasható helyzetértékelés felhívja a társadalom és az oktatásirányítás figyelmét az oktatási rendszer válságos állapotára, amelynek súlyosbodó következményeit nap mint nap tapasztalják a munkájuk során. Leírják, mi akadályozza a munkájukat, mi okozza, hogy a gyermekek és a családok egyre több papírt és egyre kevesebb segítséget kapnak a szakszolgálatoktól.

(Forrás: ckpinfo)

A pedagógus nem lehet a tankerület lábtörlője – üzenték Pestszentlőrincről

Tanárok nélkül nincs jövő, lesz viszont tudatlanság, abból félelem, amiből végül gyűlölet fakad – hangzott el azon a szerda esti demonstráción, amit a Külső-pesti Tankerületnél tartottak. „Úgy gondoljuk, kötelességünk szót emelni a fenti problémák megoldása érdekében, mert nem szeretnénk, és nem is tudunk egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok, diákok, szülők) véleményét nem hallgatják meg. Nem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás! A csend nem rend!” – írta múlt héten a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium egyik tanára az iskola közösségi oldalán annak indoklásául, hogy miért kezdenek a Brassó Utcai Általános Iskola pedagógusaival közösen (személyenként változó időtartamú, de összességében) egyhetes munkabeszüntetésbe.

(Forrás: index)

Elfogadhatatlan a tanórák lerövidítése a Pedagógusok Szakszervezete szerint

Országszerte több iskolában drasztikus változtatásokat hajtanak végre a tanrendben, miután a kormány szeptemberben elrendelte a 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést, illetve azután, hogy az intézmények rezsije esetenként a tízszeresére nő a tavalyihoz képest. Az egyik ilyen iskolai intézkedés a kétműszakos tanrend bevezetése, melynek keretében a tanítási órákat minimum 35 percben állapították meg – ezt a Kecskeméti Szakképzési Centrum lépte meg. Ezt a gyakorlatot elfogadhatatlannak minősítette a Pedagógusok Szakszervezete. A PSZ keddi közleménye szerint egyre több szakképzési centrumban rövidítik 35 percesre a tanórákat, de ezzel álláspontjuk szerint valójában a tanulókat rövidítik meg.

(Forrás: hvg.hu)

„Látom, hogy nem tudok érdemben segíteni, de mégis eljátszom”

Őszintén szólva engem nagyon fojtogat ez a tehetetlenség. Most is érzem magamban a feszültséget, ahogy beszélek erről, mert tényleg nagyon kétségbeejtő a helyzet. Gyerekek, fiatalok, családok életéről van szó, gyakran szó szerint az életéről, máskor pedig az életminőségünkről. Néha arra gondolok, hogy ha kirúgnak, amiért polgári engedetlenkedek, akkor lelkileg is felszabadító lenne átmenni egy olyan szférába, ahol meg tudom élni azt, hogy valami működik. De nyilván a magánrendelést a népességnek az a része tudja igénybe venni, aki kellően motivált és megvan hozzá az anyagi bázisa, és azok, akiknek pedig a legnagyobb szükségük lenne rá, teljesen kiszorulnak az ellátásból, sajnos az államiból is.

(Forrás: 444.hu)

Volt államtitkár: Nem nagyon van ma oktatáspolitika Magyarországon

Gloviczki Zoltán - aki 2010 és 2013 közt volt helyettes köznevelési államtitkár - azt mondta, szakmabeliként „végigtüntette” a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok időszakát az oktatásért, pedig akkor még nem voltak ekkora bajok. Kifejtette, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása „klasszikus hiperreakció volt”, teljesen torz központosítás. Ugyanakkor határozottan állítja, a rendszer mint struktúra alkalmas lenne a szakmai irányításra, azonban ő maga sincsen meggyőződve arról, hogy a vezetők kiválasztásánál a szakmaiság dönt.

(Forrás: Népszava)

Nem lesz több orvosi igazolás az iskolából hiányzóknak: sorra döntenek így a gyermekorvosok

Valószínűleg Budakalász lett az ország első „igazolásmentes” városa, miután a helyi iskolák és óvodák a betegség miatt hiányzó gyerekektől már nem kérnek orvosi igazolást, hanem elfogadják a tünetmentességről szóló szülői nyilatkozatot is. Máshol is hasonló rendszert alakítanak ki, a napokban több gyermekorvos is bejelentette, hogy sikerült megállapodni a környékbeli intézmények vezetőivel, végre vége lehet az igazolásgyárnak.

(Forrás: Eduline)

Pankotai Lili távozik a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumból

„Igaz a hír, a körülményekről és részletekről nem kívánok nyilatkozni, amíg a jövő hét hétfői nappal létre nem jön a jogviszony új iskolámmal” – így kommentálta a hírt Pankotai a portálnak. Pankotai Lilit sok ember ismerte meg október 23-án, mikor az oktatás jövőjéért szervezett budapesti tüntetésen előadott egy általa írt slam szöveget, amiben trágár szavakat használt. Utána sokan bírálták ezért, az iskolája igazgatója is elhatárolódott, mondván: beszéde nem összeegyeztethető az egyházi értékekkel. Később Pécsen a szimpatizánsai flashmobot szerveztek, így álltak ki mellette. Hétfőn megkerestük Lili iskolájának igazgatóját, arra voltunk kíváncsiak, kinek a döntése volt a távozása, és mit szól hozzá az intézmény. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

(Forrás: telex)

Pedagógushiány: ismerd meg szülői jogaidat, hogy képviselhesd gyermeked jogait!

Ha egy oktatási intézmény nem tudja biztosítani a megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógust, sérül gyerekeink Alaptörvényben rögzített oktatáshoz való joga. Szülőként a mi felelősségünk képviselni érdekeiket és jogaikat; ennek első lépése, hogy tisztán lássuk, mikor beszélhetünk jogsérelemről. A gyermekeink oktatásával kapcsolatos adatok megismerhetőségével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivataltól (NAIH) kértünk állásfoglalást a lehetőségekről, melyeket az alábbiakban foglalunk össze. Közös érdekünk, hogy az oktatási intézményeink működésének dokumentálása valósághű és átlátható legyen, szülőként pontos ismereteink legyenek, a felmerülő problémákat pedig hatékonyan, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva kezeljük. Ennek eléréséhez több olyan lehetőségünk is van, amelyek nem igényelnek nagy erőfeszítést és jogi jártasságot, és bár nem jelentenek csodaszert, sokat segíthetnek abban, hogy a jogsértések megszűnjenek.

(Forrás: Szülői Hang)

Mostanában jöttem rá, hogy a Gyermekek Házában sosem éreztem magamat fogyatékosnak”

Harminc évvel ezelőtt indult a pesthidegkúti Gyermekek Háza, amely nemrég gimnáziumi tagozattal bővült, és mint ilyen, az ország egyetlen állami fenntartású alternatív középiskolája. A személyközpontú intézmény működését röviden úgy lehet leírni, hogy az komolyan veszi: az iskola legyen általános. Ma a szakirodalom a méltányosság fogalmával írja le ezt, azaz, hogy valóban minden tanuló – tehát nem csak a különleges képességű, tehetséges, illetve a sajátos nevelési igényű – számára biztosítsuk a személyre szabott fejlesztést” – mondta el lapunknak 2016-ban a Gyermekek Háza (GYH) igazgatója, Lányi Marietta.

(Forrás: hvg.hu)

Szalagokkal zártak le több budapesti iskolát, ahol zajlik a sztrájk

Piros-fehér szalaggal zártak le több iskolát azok közül a Külső-Pesti Tankerülethez tartozó intézmények közül, ahol a pedagógusok polgári engedetlenségbe kezdtek hétfőn. A gördülő sztrájkként is számontartott tiltakozás módszerei intézményenként eltérnek, a tanárok egymás között osztják el, hogy kijöjjön az egyhetes sztrájk időtartama. A tiltakozási hullámot a budapesti XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium 34, valamint az ugyancsak a Külső-Pesti Tankerületben található Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára indította útjára, mikor múlt héten kedden közös nyilatkozatban jelentették be, hogy november 14-étől személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek

(Forrás: hvg.hu)

A világ egyik legjobb hekkere a KRÉTA feltöréséről: sokkal rosszabb ennél már nem lehet

„Feltételezhetően egy maximum kétfős tinédzsercsoport állhat a támadás mögött” – így gondolja Ábrahám Endre, ismertebb nevén Silur. Általánosságban egyszerűen feltörhetőek a eKRÉTÁ-hoz hasonló hatalmas adatbázisok, könnyen előfordulhatnak olyan apró hibák, amik lavinaként egymásra rakódva hozzáférést nyújthatnak az illetéktelen behatolóknak. „Azért is vannak ezek a srácok óriási bajban, mert itt nem egyszerű hackelés történt, hanem gyerekek és felnőttek tömegeinek szivároghattak ki privát adatai. Hozzáfértek kényes adatokhoz, ha elkapják őket, ott lesz a GDPR megszegése is, azaz sok minden borulhat majd a nyakukba.”

(Forrás: Forbes)

A tanáraikért tüntető diákokat a rezsim nem tudja látszatengedményekkel leszerelni, csak további megfélemlítéssel tud reagálni

Önmagát kellene megtagadnia a pártállamnak ahhoz, hogy elindulhasson a közoktatás fejlesztéséhez szükséges szakmai párbeszéd. A tanáraikért tüntető diákokat a rezsim nem tudja látszatengedményekkel leszerelni, így várhatóan csak további elnyomással, megfélemlítéssel tud majd reagálni – derül ki a Népszava „Hol Élünk?” című közéleti podcastjének e heti adásából, ahol Varga Dóra, Juhász Dániel és Batka Zoltán beszélgetett az erősre sikerült szerdai tüntetésekről.

(Forrás: Népszava podcast)

„A pedagógusok nem a kormány ellen küzdenek, hanem magukért”

Az Európai Bizottság 2022-es, Magyarországról szóló jelentése szerint a tanárhiány egyre nagyobb probléma. A pedagógusok hozzávetőleg fele elmúlt 50 éves, a 30 évnél fiatalabbak aránya nem éri el a 10 százalékot. 2024-ben várhatóan háromezer pedagógus megy majd Magyarországon nyugdíjba. A pedagógusképzésbe felvettek összlétszáma ennél magasabb lesz ugyan országos szinten, de ha figyelembe vesszük a lemorzsolódókat és a pályaelhagyókat, akkor a prognózis szerint csak mintegy 1600 frissdiplomás lép majd a nyugdíjba vonulók helyére. Azt tapasztaljuk, hogy a tanárnak készülő egyetemisták 40 százaléka a képzés öt-hat éve alatt lemorzsolódik. A diplomásoknak pedig csak a fele lesz pedagógus. A követéses vizsgálatok szerint pedig a kezdő pedagógusok fele 5-10 év után elhagyja a pályát.

(Forrás: Népszava)

A budapesti Eötvös József Gimnázium 38 tanára is csatlakozik a hétfőn kezdődő munkabeszüntetéshez

Újabb iskola, a budapesti Eötvös József Gimnázium 38 tanára is csatlakozik a hétfőn kezdődő egyhetes munkabeszüntetéshez, amelyet a XVIII. kerület két iskolája, a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Brassó utcai Általános iskola hirdetett meg – tudta meg az RTL Klub Híradó című műsora. Az akcióhoz korábban csatlakozott a BP18 Egyesített Óvoda Pitypang Tagóvodájából 20 óvodapedagógus, majd további iskolák is, a Külső-pesti Tankerületben összesen 25-en, illetve rajtuk kívül cikkünk írásáig a Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium, a Veres Pálné Gimnázium, a Városmajori Gimnázium, illetve az Eötvös is. Az országos középiskolai rangsorban első helyen álló Eötvös Gimnázium egyik tanára, Lakatos István azt mondta az RTL Klubnak, hogy szerinte a szolidaritás a legfontosabb a jelen helyzetben, mert a problémáikra csak összefogással tudnak megoldást találni. Szerinte a hétfői egyeztetésen semmilyen előrelépés nem történt a szakszervezetek és a köznevelésért felelős államtitkár között.

(Forrás: telex)

Bezárnak egy nyíregyházi bölcsődét a rezsiárak miatt

Az érintett szülők az RTL Híradónak azt mondták, felháborítónak tartják, hogy éppen az ő bölcsődéjüket zárják be. Három hetet kaptak arra, hogy eldöntsék, melyik intézményben szeretnék elhelyezni a gyermeküket. Akadnak olyan családok, ahol nem rendelkeznek személygépkocsival, nekik plusz harminc percet is jelenthet, hogy eljussanak az új bölcsődébe. A szülők emiatt azt kérték, hogy az önkormányzat vizsgálja felül és vonja vissza a döntést. Még papírhóvirágokat is kihelyeztek a városháza elé, hogy így tiltakozzanak. Válasz azonban mindeddig nem érkezett a kérésükre. A híradónak nyilatkozó pszichológus szerint árthat a gyerekeknek a hirtelen változás.

(Forrás: index)

Többezres élőláncokat szervezett, mert a lusta tüntetések helyett emberarcú demonstrációt akart

Faludi András neve talán nem sokaknak ismerős, pedig nagyrészt ő szervezte az október 5-i többezres élőláncot, majd részt vett a 27-i 14 kilométer hosszú élőlánc szervezésében is. Ő szülőként áll ki az oktatás mellett. Valami olyat akart csinálni, ami a „lusta tüntetések” helyett emberarcúvá teszi a résztvevőket is, nem csak egy megszámlálhatatlan tömeggé, és az autósokat sem dühíti fel a forgalom blokkolásával. Faludi fontosnak tartja azt is, hogy a szervezők ne a tüntetésen szólítsák meg először a résztvevőket, hanem vonják be őket már előbb a folyamatba.

(Forrás: telex)

„Jól láthatóan megérkeztünk a szakadék szélére” – Összeomlásban az iskolapszichológia Magyarországon

„A diákok mentális állapotának a szűrését azért vetettük el, mert a feltárt problémák mennyiségét nem bírná el a rendszer, összeomlana nemcsak az egészségügy, de a gyermekvédelem és a szakszolgálat is. Így hagyjuk cserben a legkiszolgáltatottabbakat!” Ezt írta Facebook-oldalán a pedagógiai szakszolgálat fővárosi pszichológusa, aki nem a pénzért protestál – 19 év utáni 267 ezer forintos megbecsülését informatikus férje támogatásával tudja vállalni –, hanem a riasztó helyzet miatt. Az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője pedig úgy fogalmaz, azonnali változásra lenne szükség az óvoda- és iskolapszichológusok foglalkoztatásában, ám a döntéshozók rendre megfeledkeznek erről a szakterületről. Őt azt követően kerestük, hogy az óvoda- és iskolapszichológusok kongatták a vészharangot szakmai állásfoglalásukkal.

(Forrás: Népszava)

Tanárballagás, sztrájktárgyalás és nagy egyetemi spórolások - elhoztuk a hét legfontosabb híreit

Ismét tárgyalóasztalhoz ültek a pedagógus-szakszervezetek képviselői a kormánnyal, az egyházi iskolák tanárai pedig tüntetést szerveztek Budapesten. Sőt az is kiderült, hogy átalakíthatja a pedagógusok életpályamodelljét a minisztérium, több elemet törölhetnek a rendszerből, megvan az ország legjobb két tannyelvű gimnáziumai és összegyűjtöttük az átalakuló felvételi legfontosabb szabályait. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.

(Forrás: Eduline)

Talán nem kéne hagyni, hogy a fiatalok már megint forradalmat robbantsanak ki – Kulifai Máté a Mandinernek

De hogy a konkrét kérdésre válaszoljak, nem hiszem, hogy a festmények leöntése, a boltok összefestékezése és a forgalom megbénítása a klímavédelemről szólna. Az ilyesmikben részt vevő fiatalok nagy részében rendkívül komoly egzisztenciális szorongás van és félelem, soha annyi apokaliptikus hír, rémkép, világvége-hangulat nem zúdult még generációra talán, mint az elmúlt években az övékre. Megrendült a kiegyensúlyozott, boldog és hosszú életbe vetett remény, mert hol a világjárványok, hol a világháborúk fenyegetettsége rombolja az emberben a jövőbe vetett hitet. Ebben a kihívásokkal teli állapotban sokan menekülnek bizonyos világmegváltó ideológiákba, amelyekért az életüket szentelhetik, és ilyen ez a neomarxista irányba hajló zöldideológia is.

(Forrás: Mandiner)

Gulyás a pedagógusbérek lemaradásáról: A saját sikereink csapdájába estünk

„Szerintem nagyon nagymértékben megoldja a tanárok jogos követelését az, hogy ha 2025-re 800 ezer forint közelébe emelkedik az átlag pedagógusbér” – válaszolta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Telex arra vonatkozó a kérdésére, hogy megoldja-e a tanárok megélhetési gondjait, illetve az elvándorlást azon ajánlat, amit a pedagógus-szakszervezetek kaptak Maruzsa Zoltán államtitkártól hétfői tárgyalásukon. „Mi úgy látjuk, hogy egy olyan helyzetben, amiben ma Magyarország van, egy 21 százalékos béremelés komoly lépés” – tette hozzá. A videóból az is kiderül, hogy értette a miniszter azt, hogy a kormány a saját csapdájába esett a tanárok fizetésének lemaradásával.

(Forrás: telex)

KRÉTA-ügy: a hackerek nyilvánossá tették a rendszer forráskódját

Nyilvánossá vált a KRÉTA forráskódja, a rendszert korábban feltörő hackerek november 9-én közzétették az interneten az állami adminisztrációs rendszer kulcsfontosságú részét. Ezzel újabb fejezetéhez érkezett a GDPR-éra legnagyobb hazai botránya. Hétfőn kiderült, hogy néhány hete sikeres adathalász-támadást hajtottak végre a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcége, az eKRÉTA Informatikai Zrt. ellen. Ennek eredményeként a támadók illetéktelen hozzáférést szereztek a közoktatás minden intézményében kötelezően használt adminisztrációs rendszer adataihoz. Ezt követően arra is fény derült, hogy a fejlesztőcég el akarta kenni az ügyet, és nem értesítette időben a hivatalos szerveket az adatszivárgás tényéről.

(Forrás: 24.hu)

\"Másfél millió gyerek a magyar válogatott, mögéjük kell állnunk\"

Még csak harmadik hónapja tart a 2022-2023-as tanév, mégis volt egy ballagás Budapesten: egyházi iskolák tanárai búcsúztak. A politika és szakmájuk összefonódásáról, a kiállásukról, valamint arról is beszélgettünk velük, hogy miért nem érzik úgy az egyházmegyék iskoláiban tanító pedagógusok, hogy az állami fenntartású intézményekkel szemben a rendszer kedvezményezettjei lennének. Ballagás volt, mert elballagtatták mindazon pedagógusokat, akik vagy a tanári pályát, vagy már magát az országot is elhagyták a megélhetési körülményeik, valamint az oktatás állapota miatt. Az egyházi intézmények pedagógusai ugyan – az egyik szervező elmondása szerint - már tavasszal is tartottak egy kisebb demonstrációt, mégis a keddi alkalom mégis több volt ennél, mert jól látható tömegbe szerveződve vonultak az egyházi fenntartású intézmények pedagógusai.

(Forrás: hvg.hu)

Ezrek vettek részt a belvárosi Tanárballagáson

A rendezvényen résztvevők a Szent István tér felét töltötték meg, meghallgatva a pedagógusok öt pontját: \"Új nemzeti oktatási stratégiát! Gyerekbarát oktatást! Autonómiát! Vonzó pedagógus-életpályát, értékálló és igazságos bért! Megbecsülést a pedagógusoknak!\" Az esemény végén a Himnuszt énekelték el a résztvevők.

(Forrás: Infostart)

Húsz közgazdász követeli nyílt levélben az oktatás radikális átalakítását és a tanárok béremelését

Húsz elismert közgazdász által aláírt nyílt levelet tett közzé Mellár Tamás országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. Az aláírók azt követelik a kormánytól, ha idénre már nem, a következő évre vállalja fel az oktatási rendszerben dolgozók érdemi bérrendezését. Az aláírók a levélben a magyar oktatási rendszer hiányosságait részletezik, mint írják, az állami iskolarendszer állapota tarthatatlan, ezért sürgős, gyökeres változtatások kell meghozni annak érdekében, hogy „Magyarország valóban előre menjen”, és hogy „az oktatási rendszer kiművelt embereket bocsásson ki, versenyképes tudásúakat, a XXI. század kihívásaira rugalmasan alkalmazkodni tudókat”.

(Forrás: telex)

„A csend nem rend!” – két budapesti iskola tanárai egyhetes munkabeszüntetésbe kezdenek

A Karinthy Frigyes Gimnázium 34 tanára, illetve a szintén a tankerületünkben lévő Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára bejelentjük, hogy november 14-18. között személyenként változó időtartamú, de összesen egyhetes munkabeszüntetésbe – polgári engedetlenkedés vagy sztrájk – kezdünk – írta a 24.hu-nak kedd reggel Berta Beáta, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium pedagógusa. Egyúttal jelezte: ezzel a lépéssel szeretnék kifejezni, hogy nem tartják elegendőnek és megfelelőnek azokat, az oktatásirányítás részéről érkezett reakciókat, amelyeket a hetek óta tartó, országos megmozdulásokra kaptak válaszul.

(Forrás: 24.hu)

Brüsszelben tárgyaltak a tiltakozó tanárok és diákok a magyar közoktatás helyzetéről

Tizenkilenc fős delegáció utazott kedden Brüsszelbe,hogy a magyar közoktatás helyzetéről, a tanárok problémáiról beszéljenek az Európai Bizottság döntéselőkészítő szakembereivel – tudta meg a Magyar Hang. Információink szerint a csoportot a momentumos Cseh Katalin EP-frakciója, a Renew Europe hívta meg a belga fővárosba, a küldöttségben pedig tanárok, szülők, diákok, civil szervezetek és érdekvédők is részt vesznek. Név szerint ugyanakkor csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéről (PDSZ) tudjuk, hogy ott van a brüsszeli beszélgetéseken – Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője ugyanis vállalta részvételét, míg a delegáció többi tagja inkább névtelenséget kért.

(Forrás: Magyar Hang)

Ma egyházi iskolák tanárai tartanak „ballagást”, amivel az oktatás tarthatatlan állapotára figyelmeztetnek

Egyházi iskolák tanárai szerveznek „Tanárballagást” kedd délután öt órára a Deák térre, ahonnan át fognak vonulni a Szent István-bazilikához. Ezzel szimbolikusan a pályaelhagyás problémáján keresztül szeretnék felhívni a figyelmet a közoktatás egészének tarthatatlan állapotára. A ballagásokon megszokott végzős diákokat ezen az eseményen felváltják a pályájukat már elhagyó vagy egyelőre a pályán maradó tanárok, akiket az öregdiákok és szülők búcsúztatnak el. A szervezők szerint nincsen családbarát politika felelős oktatáspolitika nélkül.

(Forrás: telex)

Vizsgálatot indít az adatvédelmi hatóság a KRÉTA feltörése miatt

Cikkünk megjelenése után újra megkerestük a NAIH-ot, hogy a nyilvánosságra került információk fényében terveznek-e vizsgálatot indítani az ügyben. „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból eljárást indított. Az eljárás lezárásáig további információt nem ad a Hatóság” – válaszolta megkeresésünkre Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.

(Forrás: telex)

Több faluban megadta magát az iskolafenntartó, van, ahol a diákokat a helyi futballcsapat öltözőjébe költöztették

„A tankerületi központok folyamatosan vizsgálják az alacsony létszámú, nem gazdaságosan működtethető oktatási helyszíneket” – ezzel indokolta a Népszava kérdésére a Soproni Tankerületi Központ, hogy miért döntöttek a térségben több, csak alsó tagozattal rendelkező kis iskola átmeneti bezárásáról. Noha az érintett települések kényszerből és saját költségen próbáltak megoldást találni, a tankerület szerint mindezzel nincs semmi baj.

(Forrás: Népszava)

Bemutatták a felmérést, Magyarországon csődöt mondott a tanári életpályamodell

Több tízezer pedagógus töltötte ki júniusban és szeptemberben a Belügyminisztérium kétkörös online kutatását, amelyben az Orbán-kormány egyebek mellett arra volt kíváncsi, az oktatásban dolgozók mennyire elégedettek a helyzetükkel. A kérdőívet kitöltők 70 százaléka vélekedett úgy, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítmény értékelését, a munka minősége alapján történő differenciálást. A válaszadók 91 százaléka szerint a biztonságos iskolai légkör hatással van a tanulók teljesítményére, 78 százalékuk szerint fontos a pedagógusok konfliktus- és stresszkezelési készségeinek fejlesztése, kétharmaduk pedig azzal is egyetértett, az iskolaőrség bevezetése indokolt azokban az iskolákban, ahol arra igény mutatkozik. A felmérés résztvevőit kérdezték a munkaterhelésről is, amelyről a szaktárca csak annyit írt, “egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot”.

(Forrás: Népszava)

Ellopták a diákok adatait: nem kell mindig elbújni a felelősség elől (hanganyag)

Feltörték a KRÉTA rendszert, amelyben adminisztrálják a közoktatást, és nem csak a diákok jegyei láthatók, de az olyan érzékeny adatai is, hogy milyen egészségügyi problémákkal küzd. Rab Árpád szakértő szerint nem profi támadás történt, hanem csak véletlenül akadt a horogra egy ekkora adatbázis. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból eljárást indított. Az adatbázisok ma rengeteget érnek a kreatív kezekben, de sokan úgy vannak a kiberbiztonsággal, hogy nem fordítanak rá figyelmet, pedig fontos lenne.

(Forrás: Klubrádió)

Nevetséges számokat kaptak a kormánytól a szakszervezetek, folytatják a sztrájkot

A kormány ígéretei szerint 2022-ben 16,7%-kal, 2023-ban 10,2 %-kal, 2024-ben 8,8%-kal, majd 2025 8,5%-kal fog növekedni a tanárok átlagbére, így lesz akkorra 777 000 forint a pedagógus-átlagkereset. A kormány szerint ez 94 százalékos emelés - írja a szakszervezet. A PDSZ szerint egyébként a kormány nem is az oktatásban dolgozókhoz szól. \"Nem nekünk tesz ajánlatot. Ezek az üzenetek nem nekünk szólnak, hiszen tudja, hogy elfogadhatatlanok\" - vélik, kiemelve, hogy erre válaszul egyetlen dolgot ígérhetnek: november 18-án minden eddiginél többen szüntetik majd be a munkát.

(Forrás: Eduline)

Száztizenhat szegedi egyetemi oktató és kutató is támogatja a tanárok követeléseit

Száztizenhat, a természettudományos, illetve informatikai területeken dolgozó szegedi egyetemi oktató és kutató tett közös nyilatkozatot, amelyben nyilvánosan szolidaritást vállalnak a közoktatás szereplőivel, támogatva követeléseiket. Az aláírók egyúttal kifejezik egyetértésüket az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága által közzétett, a helyzet lehetséges megoldásait is tartalmazó összegzéssel. A nyilatkozók külön szót emelnek a természettudományos tantárgyak oktatásának helyzetéért, amelyet különösen elkeserítő állapotban lévőnek látnak, és aminek negatív hatásait meglátásuk szerint mind a felsőoktatásban, mind a munkaerőpiacon egyre erőteljesebben érezni lehet.

(Forrás: Szegeder)

Szintet léphet a tanárok tiltakozása, ha 1000 pedagógus egyszerre szünteti be a munkát

Munkabeszüntetésbe kezd több tucat dél-pesti pedagógus, és retorziók esetén több száz, akár 1000 kollégájuk csatlakozhat hozzájuk, ezúttal már határozatlan időre. A pedagógus sztrájkbizottság és Maruzsa Zoltán államtitkár hétfői, a szakszervezetek szerint eredménytelen tárgyalásának kudarca után kedden lapunkat az érintettek arról tájékoztatták, hogy a fővárosi Karinthy Frigyes Gimnázium 34, valamint a Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára november 14-étől személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó munkabeszüntetésbe kezd.

(Forrás: hvg.hu)

Sztrájktárgyalás: a kormány idén már nem emeli meg a pedagógusok bérét

dén nem lesz semmilyen béremelés, a többi sztrájkkövetelésünkben sem történt semmilyen előrehaladás. Egy halvány ígéretet kaptunk arra, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidejét csökkentik – ezt mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányának vezetője a sztrájktárgyalás után, ami hétfő délután háromkor kezdődött és több mint két órán át tartott az Oktatási Hivatalban a Szalai utcában, ahol a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral tárgyalt a követeléseikről.

(Forrás: telex)

Egymilliós gázszámla jött ki L. Ritók Nóra toldi tanodájának

Nem rég írtunk arról cikket, hogy mekkora bajba kerülhetnek a civil és karitatív szervezetek, amiért az ő épületeikre, intézményeikre nem vonatkozik a rezsicsökkentés, ezért a teljes piaci árat kell megfizetniük. L. Ritók Nóra, a Berettyóújfaluban és térségében működő Igazgyöngy Alapítvány vezetője akkor lapunknak azt mondta, hogy átszervezéssel próbálják kiküszöbölni a magas rezsiszámlákat. Például az oktatáshoz az iskolától bérelnek termet, a toldi telephelyen pedig fatüzelésre való átálláson gondolkodtak el. Csakhogy arra nem számítottak, hogy ilyen magas gázszámlát kapnak már november elején.

(Forrás: 444.hu)

Kielemeztük a tüntetők 9 pontját, itt tart most a hazai oktatás

Az elmúlt időszakban a rezsiválság mellett az oktatás ügye, az iskolák helyzete hasította ki a legnagyobb szeletet a hazai nyilvánosságból. A tüntetők céljai ismertek, azt 9 pontban foglalták össze. Most a követeléseik mentén mutatjuk be a magyar közoktatás helyzetét.

(Forrás: index)

Elmagyarázta a KSH, miért tűnik nagyobbnak a tanárok fizetése a statisztikában, mint a valóságban

„Az átlagkereset a munkaügy-statisztika definíciói szerint a szerződés szerinti besorolási bér alapján számított törzsbér mellett tartalmazza a havonta változó kiegészítő fizetést, bérpótlékokat illetve a nem rendszeres kereseteket is (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés).” A KSH hivatalos átlagkereseti adatai „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetét, a pedagógus bértábla pedig a pedagógusok szerződés szerinti besorolási alapbérét tartalmazza, a havonta változó pótlékok és nem rendszeres keresetek nélkül. Fontos figyelembe venni továbbá, hogy a hivatkozott tábla pedagógus foglalkozásonkénti kereset adatai az intézmény főtevékenységétől függetlenül minden – az abba a foglalkozási kategóriába tartozó – munkavállaló keresetét figyelembe veszik. Például középiskolai tanár kategóriája így tartalmazza a szakképzési intézményekben általános tantárgyakat oktatók keresetét is. A szakképző intézményekben oktató tanárok, pedagógusok besorolási alapbére jellemzően magasabb a köznevelési intézményekben dolgozókénál, a szakképző intézmények tanárai ugyanis nem a pedagógus bértábla szerint kapják a keresetüket.

(Forrás: telex)

Feltörhették a KRÉTA-t, a diákok adatai is kiszivároghattak

A KRÉTA szélesebb körben elsősorban e-naplóként ismert, de mára egy komplett közoktatási informatikai rendszerré duzzadt. Ahogy a honlapján látható, összesen húszféle modul és különféle alkalmazások tartoznak hozzá, többek között olyan szolgáltatásokkal, mint az az e-napló, e-ellenőrző, intézményi adminisztrációs rendszer, digitális kollaborációs tér, e-ügyintézés, illetve egészségüggyel, étkeztetéssel, gazdálkodással, HR-ügyekkel kapcsolatos adminisztráció. Ami adatvédelmi szempontból különösen aggasztó lehet, hogy a fenti adatok alapján egészen részletekbe menő profil is alkotható lenne egy-egy diákról.

(Forrás: telex)

Újra tárgyal a tanári szakszervezetekkel a kormány: délután kiderül, milyen ígéret hangzik el

A két pedagógus-szakszervezet az előző sztrájknapon jelentette be, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár tárgyalásra hívta őket november 7-re. Úgy vélték, ez többek között az október 23-ai, több tízezres tüntetés eredménye. November 18-ra ismét országos sztrájkot hirdetett a két nagy tanári szakszervezet. A diákok ismét felvezető akciót szerveznek aznapra, a legutóbbi akciójukkal körbeölelték Budapestet, most országos élőláncot szerveznek.

(Forrás: Eduline)

Drámai a helyzet a gyermekpszichiátrián

A járványhoz kapcsolódóan növekedett a szorongásos zavarokkal küzdő és depressziós tüneteket mutató gyerek száma, de drámai emelkedést tapasztalnak a sürgősségi ellátás tekintetében is a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancián, ami az év minden napján, 0–24 órában nyújt ellátást a területileg hozzájuk tartozó gyermekeknek. Bár úgy tűnik, hogy a járvány lecsengőben van, az indulásakor kialakult hatások mintha nem akarnának szűnni. Legalábbis ezek a tapasztalatok, hiszen az igény a kórház által nyújtott munkára, segítségre továbbra is magas maradt – tette hozzá az intézmény igazgatója. Bár a közvetlen hatásokat nem tudják megállapítani,

(Forrás: Infostart)

EP-delegáció vizsgálta a magyar oktatási, kulturális és médiapiaci szabadságot

Alaposan ki kell értékelni a magyar oktatási és kulturális élet, valamint a médianyilvánosság szereplőivel folytatott megbeszéléséket. Az biztos, hogy fontos a konstruktív párbeszéd folytatása a magyar kormánnyal – mondta el Budapesten Sabine Verheyen német néppárti EP-képviselő, a testület Kulturális és Oktatási Bizottságának küldöttségének vezetője az oktatás, a médiaszabadság és a kultúra helyzetével kapcsolatos magyarországi megállapításaikról.

(Forrás: napi.hu)

Diákok győri hídfoglalása: szabad oktatást, ne fenyegetőzést!

Mintegy száz diák foglalta el Győrben a Baross híd fél sávját. „Nincs tanár, nincs jövő!”. „Szabad ország, szabad oktatás.„, ”A sztrájk alapjog” – hangzottak a jelmondatok a zuhogó esőben. Az Egységes Diákfront a követeléseit a Győri Tankerületi Központ ajtajára ragasztotta. Előre megbeszélten, esernyőkkel érkeztek a diákok a győri belvárosba, a mintegy 200 békés tüntető diákhoz több pedagógus is csatlakozott (a tömeg csak két óra után csökkent a felére). A világszerte ismert tüntetési jelkép, az esernyő nagyon is hasznosnak bizonyult, mivel komolyan rázendített az eső. A Győri Tankerületi Központ ajtajára egy öt pontból álló követelést ragasztott ki a szervező Egységes Diákfront szószólója, Kertész Márton, aki a Telexnek így nyilatkozott: Követeléseinket még mindig nem fogadta el a kormány, a pedagógushiány továbbra is égető probléma, a béremelés nem történt meg.

(Forrás: telex)

Déry-díjat kapott a Kölcsey Gimnázium kirúgott magyartanára

Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Schein Gábor és a Kölcsey Gimnázium egyik kirúgott tanára, Sallai Katalin Krisztina kapták idén a magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerését, a Déry Tibor-díjat. A Dérynek emléket állító díjat a Déry-hagyatékból - beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is - finanszírozzák. A kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia író, irodalomtörténész, Ilia Mihály irodalomtörténész és Keresztesi József író.

(Forrás: 444.hu)

Újabb iskolát zárnak be tanár- és pénzhiány miatt

Tanár- és pénzhiányra hivatkozva bezár a nagybajomi Kolping-iskola. Az intézmény fenntartója visszaadja az iskolaépületet a katolikus egyháznak - derül ki az ATV Híradójából. A nagybajomi intézménybe nagyjából száz hátrányos helyzetű diák járt. Többségük mélyszegénységben élő családok gyermeke. A település polgármestere szerint várható volt a bezárás. „Tanárhiánnyal is küzdött az intézmény, és aztán tudomásom szerint - egy-két héttel ezelőtt tájékoztatott a katolikus plébános - a megnövekedett energiaárak miatt nem lehetett fenntartani a nagybajomi tagintézményt” – mondta el híradónknak Pirka Mátyás polgármester. A PDSZ szerint a rezsinövekedésre hivatkozva egyre több esetben ürít ki és von össze tagintézményeket a fenntartó, ezzel hatalmas terhet róva a szülőkre és a diákokra. Az érdekképviselet ügyvivője szerint a döntésekkel \"belenyúlnak az intézmények pedagógiai menetrendjébe - egyébként részben jogellenesen”.

(Forrás: Eduline)

Ónody-Molnár Dóra: A magyar iskolák a lexikális tudást erőltetik, a fejlett oktatási rendszerek a valósághoz igazodnak

alójában egyfajta csendes forradalom zajlik, amelynek középpontjában olyan kérdések sűrűsödnek, hogy „mit oktatunk?”, „kinek oktatunk?”, „hogyan oktatunk?”, „mi is az oktatás valódi célja?”, „mit vár el az iskolától a munkaerőpiac és mit a szülő?”. Soha nem volt ugyanis akkora szakadék az iskolában folyó oktatás-nevelés-tanítás és az iskolán kívüli világ között, mint ebben az időszakban. Míg az iskola a legtöbb országban pontosan úgy működik, mint a múlt században, addig a gyerekek már a 21. század szülöttjei, zsebükben egy nagyteljesítményű számítógépet hordoznak, amely biztosítja számukra az elérést a világ összes könyvtárához, méghozzá másodpercek alatt. Most, amikor a magyar utcákon, szerte az országban élőláncokat hoznak létre a diákok a tanáraik jobb megbecsülése érdekében, amikor a szülők egyre nagyobb számban érzik át, hogy az oktatásban már korábban kialakult, de évről-évre egyre mélyülő válság súlyos következményeit a gyerekeik is cipelik, a válság lehetőség is lenne egyben, hogy ne csak a pedagógusok bérezéséről essék szó – ami nagyon fontos kérdés –, hanem arról is, mit várunk el az iskolától a 21. században, vagyis mi a tanulás valódi célja.

(Forrás: Jelen)

Emlékezés az Erzsébet Otthonra. Kriston-Vízi József beszéde Budaörs-Kamaraerdőn 2022. október 19-én az egykori Erzsébet Otthon központi épületénél

A jelenlévők között többen is vannak, akik a Magyar Pedagógiai Társaság felhívására személyükben vagy szervezeti/intézményi formációban csatlakoztak a 2020 első napjaiban közzé tett felhívásunkhoz. Ennek középpontjában az egyik jeles előd: neveléstörténész, elhivatott pedagógus, református lelkész, közösségszervező, Dr. Kiss Áron születésének 175. évfordulója, a reá való emlékezések sora állott. Ezek közül néhány dolog az elképzeléseinknek megfelelően zajlott, ám többet sajnos és természetesen felülírt a világjárványból fakadó indokolt óvatosság, kényszer.

(Forrás: tani-tani online)

Miért nem követelik a tanárok Orbán Viktor lemondását?

Radó Péter oktatáskutató nem először provokálta a tanárok képviselőit, amikor szerda este nekik szegezte ezt a kérdést a CEU Demokrácia Intézetében. Arról próbálta meggyőzni a két szakszervezeti vezetőt, Szabó Zsuzsát és Komjáthy Annát, hogy a hónapok óta tartó tiltakozás nem maradhat politikamentes, és nem tehetnek úgy, mintha pusztán szakmai célokért küzdenének. „Ezt a kormányt nem lehet térdre kényszeríteni, ez egy autokratikus rendszer”- mondta Radó. Jelképes béremelést „ki lehet brusztolni”, de szerinte az oktatási rendszer többi baját (elavult tananyag, túlzott óraterhek, központosítás, autonómiahiány, és így tovább) nem fogják megváltoztatni, hiszen ezek nem véletlenül alakultak így.

(Forrás: 444.hu)

A közmédia kivételesen beszámolt arról, hogy tanárok és diákok tüntetnek

Az M1 híradója is beszámolt róla, hogy tüntetés zajlik a televízió székháza előtt. \"Tanárok és diákok mellett történész is felszólal az előzetesen kiadott program szerint a Hadházy Ákos országgyúlési képviselő által az MTVA székháza elé szervezett tüntetésen\" - jelentették.

(Forrás: 444.hu)

Feldúlták a pedagógusokat a parlamenti vitán látottak és hallottak

A pedagógusokat képviselő érdekvédelmi szervezetek csalódottak, szerintük az oktatás helyzetét érintő parlamenti vitán a jövőről nem esett szó, pártok feletti konszenzust kellene szorgalmazni, de ehelyett sikerpropagandát, gúnyos megjegyzéseket és bekiabálásokat hallottak. A Momentum kezdeményezésére szerda délután vitanapot tartottak az oktatás helyzetéről a parlamentben. Az eseményen a kormány képviselői mellett meghívott tanárok, diákok és szülők is jelen voltak, ők a karzatról figyelhették a felszólalásokat. A vitában egymást vádolták az oktatás helyzete miatt a kormánypárti és az ellenzéki felszólalók. (Itt írtunk részletesen a vitáról.) A pedagógusok érdekképviseleteitől megkérdeztük, hogyan értékelik a parlamenti vitát.

(Forrás: index)

Fél óra után kiküldték a diákokat és a tanárokat az oktatásról szóló parlamenti vitanapról, Pintér Sándor ahhoz sem vette a fáradságot, hogy megjelenjen

Talán annyi értelme volt az ülésnek, hogy ismét napirendre kerülhettek az oktatás problémái - nyilatkozta a Népszavának Gosztonyi Gábor. Ahogy az várható volt, az ellenzéki képviselők a kormányoldalt bírálták, míg a fideszes és KDNP-s képviselők – akik egyébként a szokásosnál nagyobb számban voltak jelen – legtöbbször a 2010 előtti kormányzat hibáit emlegették fel 12 év távlatából is. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára újabb ígéretet tett arra, hogy két hónap múlva esedékes lehet a pedagógusbérek emelése, persze csak ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról. Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka emlékeztette a kormánypárti képviselőket, Palkovics László miniszteregyszer már megígérte, hogy 2017-re eléri a diplomás átlagkereset 80 százalékát a pedagógusok bére, Ám ez azóta sem történt meg, pedig az Orbán-kormány akkor még nem is brüsszelezett.

(Forrás: Népszava)

Szombat éjszaka az oktatásért és a pedagógusokért virrasztanak majd Gödöllő főterén.

A szervezők a Facebookon azt írják, este fél héttől gyülekeznek majd Gödöllő főterén, beszédekkel és zenével készülnek, majd kirakják a NoÁr mozgalom által megtervezett, a diák- és tanártüntetések jelképévé vált felkiáltójelet. Nem ez az egyetlen megmozdulás a következő időszakban. Ahogy arról beszámoltunk, november 18-án újra országos sztrájknapot tart majd a két nagy pedagógus-szakszervezet, a PSZ és a PDSZ. Ehhez kapcsolódva országos élőláncot szerveznek diákot

(Forrás: Eduline)

A pedagógusok többsége szerint magasabb bér járna a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozóknak

A felmérés két körben folyt, június 13-26., illetve szeptember 1-20. között. Az első felmérésben nemcsak pedagógusok, hanem a nevelést segítő munkatársak is részt vehettek. A kutatás részletes elemzése az Új köznevelés című lap októberi számában jelent meg, amely elérhető az Oktatási Hivatal honlapján. A júniusi konzultációt 24 ezren, a szeptemberit már több mint 33 ezren töltötték ki. A felmérések az ideális csoport- és osztálylétszámokkal, a munkakörülményekkel és a juttatásokkal, a pedagógusok és a gyermekek védelmével, a pedagógusok teljesítményének értékelésével a munka minőségének elismerésével kapcsolatban kérték ki a tanárok véleményét.

(Forrás: telex)

Ilyen volt a parlamenti vitanap az oktatásról

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a jól ismert fordulatokkal indította beszédét: felsorolta a \"baloldal\" oktatási megszorításait, majd a kormány oktatáspolitikai lépéseiről beszélt, kiemelve, hogy létrehozták a KRÉTA-rendszert, ingyenessé tették a második szakma megszerzését, rengeteg iskolát és óvodát újítottak fel. Az államtitkár szerint a kormány komolyan veszi a pedagógusokat, ezért egyeztettek a szakszervezetekkel. Egyébként a nagy szakszervezetek a vitanap után, november 7-én ülnek majd ismét tárgyalóasztalhoz a köznevelési államtitkárral, Maruzsa Zoltánnal, aki maga is részt vett az eseményen.

(Forrás: Eduline)

Kiderült, valójában nem olyanok a fiatalok, amilyennek a kormányzati sikerpropaganda lefesti őket

Másfél évig titkolták a 2020-as magyar ifjúságkutatás adatait, így csak most derült ki, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézethez köthető Társadalomkutató nevű műhely gyorselemzésében jócskán torzított, így végül a kormányra nézve kedvezőbb képet mutatott be. Ezt rajzolta át húsz társadalomtudós, aki átbogarászta a végül mégiscsak nyilvánossá tett adatokat.

(Forrás: hvg.hu)

A SZÜLŐK GYAKRAN NEM A VALLÁS, HANEM A PRESZTÍZS MIATT KÜLDIK A GYEREKEKET EGYHÁZI ISKOLÁBA

Az egyházi iskolák térnyerése azonban – szándékosan vagy sem, de – rendszerszinten szegregáló hatással is bír, mivel az iskolák többsége a jobb családi háttérrel rendelkező tanulókat vonzza be; ezért nevezi Ercse Kriszta oktatáskutató ezt a jelenséget „az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregációnak”. Ez érhető tetten a Zolnay által elmesélt másik, szintén kelet-magyarországi történetben, ahol a görögkatolikus egyház átvett az államtól egy iskolát, és „az első dolguk volt, a keresztényi elfogadás nevében, hogy az addig odajáró állami gondozott gyerekeket azonnal kitúrják onnan”.

(Forrás: Qubit)

Fenyegetett tanárok – Berta Beáta: „A legcsodásabb érzés az, hogy a kollégáimmal visszakaptuk a reményt”

Egyesek szerint már összeomlott, mások szerint az összeomlás szélén van a közoktatás, de tény, hogy nincs elég tanár, aki van, az megalázó bérért dolgozik központi tanterv alapján, rossz központi egyentankönyvekből, megterhelően sokat, az iskolaépületek sok helyen rohadnak, a tanulói teljesítmények, egyre romlanak a rendszer világszinten is a legkevésbé egyenlíti ki az otthonról hozott különbségeket. Mindez ellen – a legális érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztva is – egyre többen emelnek szót a pedagógusok közül. A hatalom viszont szintet lépett a retorziókban, amikor tanárokat rúg ki állásából, és több száz fenyegető levelet kézbesít a polgári engedetlen pedagógusoknak. A több száz „renitens” tanár közül ismerje meg Berta Beáta, a budapesti Karinthy Frigyes gimnázium angol-magyar szakos tanárának véleményét.

(Forrás: hvg.hu)

Az oktatásról vitázik ma az Országgyűlés

A tiltakozók nemcsak béremelést követelnek, hanem például az év elején törvényileg korlátozott iskolai sztrájkjog visszaállítását, önálló oktatási minisztériumot, korszerű nemzeti alaptantervet, szabad tankönyvválasztást is, illetve azoknak a tanároknak a visszahelyezését, akiket polgári engedetlenség miatt rúgtak ki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A kormányzati hozzáállást közben jól mutatják azok a nyilatkozatok, amelyeket a Fidesz különböző ideológusai tesznek. A napokban például Bencsik András, a kormánypárti Demokrata hetilap főszerkesztője úgy fogalmazott: az iskolákat és a pedagógusi pályát egy “söpredék”, “nagypofájú, nihilista, semmiházi társaság lepte el”. Úgy folytatta: “ellepték a tanári pályát ezek a szörnyetegek, és ezek a szörnyetegek nevelnek föl egy szörnyeteg generációt”.

(Forrás: Népszava)

PÓCS JÁNOS SZERINT GYURCSÁNY IDEJÉBEN NEM VOLTAK OKTATÁSI TÜNTETÉSEK. PEDIG NAGYON IS VOLTAK

Az országgyűlési képviselő szerint a szakszervezetek nem szerveztek megmozdulásokat De azt például elfelejtette, amikor több tízezer pedagógus sztrájkolt országszerte több száz iskolában, amikor Hiller István házához vonultak a demonstrálók, és még egy sor másik tüntetést.

(Forrás: lakmusz.hu)

Törley Katalin: A hatalom retorziója fordítva is elsülhet

Polgári engedetlenség miatt Törley Katalint is kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Nem csak az ott tanítókat érte retorzió, egy másik budapesti gimnáziumban is kiosztottak felmondóleveleket, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét pedig leváltották. Törley Katalin a HVG-nek adott interjúban azt mondta, érzése szerint ezek a jogszerűtlen intézkedések többeket inkább megerősítettek, mint eltántorítottak. Őket pedig kirúghatják, de az összeomló, „lassan már a gyerekfelügyeletre sem alkalmas iskolarendszer itt marad a kormány nyakán”.

(Forrás: hvg.hu)

Csák János: megoldható lesz a pedagógus-béremelés

A tanárok bérének rendezése már csak hetek kérdése, a modellváltó egyetemek jobban teljesítenek, túl sok a működésfinanszírozás a kulturális intézményeknél, át kell állni a produkciófinanszírozásra. Csupán néhány fontos megállapítás a Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterrel készített interjúnkból, amelyben kérdeztük többek között az SZFE-ről, arról, hogy milyen takarékoskodást kértek a kulturális intézményektől, hogy milyen új családpolitikai intézkedések várhatók, és hogy mi ad neki igazán szabadságot.

(Forrás: index)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak