Sajtófigyelő | OFOE

A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin

Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mint elmondta, munkája középpontjában a családbarát köznevelés továbbfejlesztése áll, szeretné beépíteni a magyar népi hagyományok elemeit is. Az új államtitkár beszélt arról is, hogy a digitalizációval lépést tartva, a kormányzat összesen 579 ezer notebookot oszt ki a köznevelésben részt vevő diákok és tanárok között.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban

A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline és a Belügyminisztérium (BM) Integrált Jogvédelmi Szolgálata közösen dolgozott ki.

(Forrás: Eduline)

Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?

Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, feláll, és nem él a lehetőséggel. A felmondott pedagógusoknak az őszi szünet után már nem kell bejárniuk az iskolába, a fizetésüket még kapják, de novemberben a státusztörvény szerint már nem kell dolgozniuk. aki november 30-a utáni 90 napban új köznevelési jogviszonyt létesít, annak a végkielégítést vagy ennek legalább egy részét vissza kell fizetnie. Számukra jogi kiskapu lehet az óraadói jogviszony, hiszen az iskolai óraadókra ugyanis nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.

(Forrás: Eduline)

Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni

ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak saját adófizetőink, akik finanszírozzák az ország működését. Az uniós források arra valók, hogy pluszfejlesztéseket, értéknövelést hajthassunk végre eseti jelleggel. Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni, miközben nagyon sok mást finanszírozunk. A státusztörvény elfogadását súlyosabb kérdésnek látom, mint azt, hogy a 2024-es költségvetési egyenleg el fog-e csúszni, utóbbi finanszírozási, ám előbbi civilizációs kérdés. Sajnálom, hogy ebben nem sikerült jobb kompromisszumokat kötni.

(Forrás: Index)

Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért

Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium részére eljuttatni. Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit. Egyes sajtócikkekben megjelent valótlan állítások miatt hangsúlyozzuk, hogy oktatóink egységesen kiállnak az Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.

(Forrás: Index)

„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről

Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

A státusztörvény miatt elhagyja a tanári pályát Jocó bácsi, az ország kedvelt pedagógusa

Elhagyja a tanári pályát Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri, Jocó bácsi. A közel százezer követővel bíró pedagógus úgy fogalmazott, „a lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe”. Mint mondta, ha a pályán marad, akkor tovább leplezi a rendszer hibáit. „Ma éjfélkor hatályba lép a státusztörvény. Ezzel együtt pedig hatályba lép a közalkalmazotti státuszról való lemondásom is. Elhagyom a tanári pályát, a közoktatást. Nem tudok már mást tenni. A lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe” – írta Jocó bácsi közösségi oldalán, majd megköszönte Veiszer Alindának az interjút, amelyben részletesen beszél döntése hátteréről. Ezt a rendszert én már nem akarom megváltoztatni, mert ha nem is lenne most státusztörvény, ugyanott tartunk, mint 2015-ben, sőt még rosszabb a helyzet – nyilatkozta a történelemtanár.

(Forrás: Index)

Kiválóan fejlesztő általános iskolák. Asztalos György írása

Egy intézmény akkor kerül fel a kiválóan teljesítők listájára, ha az elmúlt öt kompetenciamérésen legalább egyszer a „sárga pont” felette van a „kék vonalnak”. Vagyis a gyerekek nyolcadik osztályos pontszámátlaga szignifikánsan magasabb, mint ami a hatodikban elért eredmények alapján várható lenne. Csak azokkal az iskolákkal foglalkoztam, amelyek szövegértésből vagy matematikából az elmúlt öt mérésen legalább kétszer teljesítették a szintet. A továbbiakban ebben az értelemben beszélek kiváló iskolákról.

(Forrás: tani-tani online)

Pedagógusoknak, rendőröknek ad havi 150 ezres albérlet-támogatást Terézváros

Három éven át havi bruttó 150 ezer forintos albérlet-támogatást nyújt 18 olyan munkavállalónak Terézváros, akik az állami szférában dolgoznak nehéz körülmények között, ezzel is próbálják megakadályozni pályaelhagyásukat, írta Facebook-bejegyzésében Soproni Tamás polgármester. Soproni azt írta, elkeserítő látni, hogy hány tanár és óvodapedagógus hagyja el a pályát azért, mert azt érzik, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nincsenek megbecsülve, a státusztörvénnyel pedig még nehezebb helyzetbe kerültek. A polgármester ezután további olyan szakmákat sorol, amelynek képviselői menekülnek az államtól mint munkáltatótól.

(Forrás: Telex)

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

Egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, egy olyan kijelentés, hogy a fiatal tanároknak megéri átjárni Romániába tanítani. Pedig a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Inforádiónak azt mondta, tudnak olyan tanárokról, akik Gyula környékéről átjárnak Aradra, Nagyszalontára, mert sokkal jobban megéri számukra egy ottani magyar iskolában tanítani, mint a hazai oktatási intézményekben. Az Erdély Ma pedig részletesen összehasonlította a két ország tanárainak jelenlegi fizetését. Bár az kezdő nettó fizetéseket tekintve „csak” egyharmaddal magasabb a romániai pedagógusoké, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott 18 óra, nálunk pedig 26 óra is lehet a kötelező heti óraszám, akkor már meg is van a kétszeres különbség. Két évtized tapasztalat után a román tanárok harmadával, a szlovák tanárok kétharmadával, 40 év után pedig 15, illetve 81 százalékkal keresnek többet, mint a magyarok.

(Forrás: g7.hu)

Hiányzó tanárok és tanítók: egyre nagyobb gondban a kistelepülések iskolái

Mindhárom tankerületnél komoly, a tanárhiánynál jelentősebb problémát jelent a tanítói helyek üresedése. Ebben a tekintetben a Szigetvári Tankerületi Központ „vezet”. Itt 16 tanítót keresnek, a pécsi körzetben 14-et, míg Mohács környékén „csak” 11-et. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Pécs környéki pedagógushiány felét, a Mohácsi Tankerület esetében pedig 40%-át az általános iskola alsó tagozatában tanítók teszik ki. Június végén Baranya 25 településén keresnek tanítót. Csak az állami rendszerből 41 ilyen szakember hiányzik, az esetek döntő többségében kisebb településekről. Nem egy esetben 2-3 tanítót is keresnek falusi iskolák. Ezen felül szemet szúró a meghirdetett gyógypedagógus álláshelyek magas száma. Még akkor is így van ez, ha az egy héttel ezelőttihez képest a megyeszékhe

(Forrás: Szabad Pécs)

Nesze neked státusztörvény: kiábrándult tanárokra vadászik a hazai nagyvállalat

Megszavazta a parlament a sokat kritizált státusztörvényt, melyet sok tanár és a szakszervezetek is elfogadhatatlannak tartanak. Éppen ezért várhatóan több pedagógus is beadja a napokban a felmondását, de várhatóan nem lesznek sokáig munkanélküliek, hiszen már egy nagyvállalat is számol velük: konkrét pedagógus átképzési programot hoztak létre nekik.

(Forrás: Pénzcentrum)

Elindul a távozótanár-számláló

Jövő kedden fogadják el a parlamentben a státusztörvényt. Ez a törvény tovább nyirbálja a tanárok jogait és tovább növeli terheiket. Sok ezer pedagógus jelezte az aHang oldalán, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor beadják a felmondásukat. Köztük van Pilz Olivér is, a Tanítanék Mozgalom egyik alapító tagja, aki letétbe helyezte felmondását a „bosszútörvény” benyújtása miatt. A hírt a mozgalom saját Facebook oldalán jelentette be.

(Forrás: 444.hu)

Úgy látszik, nem jutnak munkához a diákok

A tavalyi évhez viszonyítva mintegy öt százalékkal kevesebb diákmunkásra van szükség idén, ezért a diákok már azzal is megpróbálkoznak, hogy maguktól mennek el a cégekhez, ezt azonban nem kellene – fogalmazott a portálnak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője. A visszafogás oka, hogy a cégeknek sokkal jobban át kell gondolniuk a kiadásaikat. Az órabérek pedig jelentősen eltérhetnek az országrészek függvényében: a legtöbbet a Balatonnál, Budapesten és az Észak-Dunántúlon kereshetnek a diákok.

Október végéig kell dolgozniuk azoknak a pedagógusoknak, akik nem írják alá az új szerződést BELFÖLD 2023. július 09. – 17:06

Amint megkapják ezt az értesítést, szeptember végéig tudnak rá reagálni. Ha elfogadják az ebben foglaltakat, és én azt hiszem, hogy ez döntő többségében így fog történni, akkor az érintetteknek január elsejével ennek mentén változik majd meg a jogállása” – magyarázta Maruzsa. Aki azonban nem fogadja el, annak november végével megszűnik a jogviszonya, és a feladatait október végéig kell ellátnia. „A baloldal azt állítja, hogy itt több ezer fő távozására kell számítani. Az egészségügyi jogviszonynál is ezt mondták, de nem így lett, hazugságnak bizonyult. Mi jóval optimistábbak vagyunk, a törvényjavaslat végső verziója igenis kedvező a pedagógusokra nézve” – állítja a köznevelési államtitkár.

(Forrás: Telex)

A Nemzeti Pedagógus Kar – Országos Elnökségének állásfoglalása

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint: „A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.” Ahhoz, hogy a közszolgálat, a felnövekvő nemzedék ellátása az óvodásoktól, a legnagyobbakig, a sajátos nevelési igényű gyermektől, tanulótól a kiemelkedően tehetségesig biztosított legyen, mindenekelőtt olyan felkészült és elhivatott szakemberekre van szükség, akik ezt a közszolgálatot elvégzik. Az államnak az egyik legfontosabb feladata gondoskodni arról, hogy megfelelő számban és minőségben álljanak rendelkezésre pedagógusok, gyógypedagógusok, oktatók, és a feladatellátást segítő munkatársak. Az oktatás területén dolgozók jelenlegi bérhelyzete, munkaidejének folyamatos növekedése veszélyt jelent a szakma utánpótlása és a közszolgálat garanciái szempontjából is. A 2013-ban érvénybe lépő életpálya modell a feladatok mellé a gazdasági változást követő bérekre tett ígéretet, melyből a feladatok megmaradtak, az ígért juttatások elmaradtak.

(Forrás: Nemzeti Pedagógus Kat)

MIT KELL TUDNI A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL?

Tájékoztatónk az elfogadott törvényszöveg alapján készült. A következő kérdésekben azt gyűjtöttük össze, hogy milyen hatása lesz a törvénynek a pedagógusokra és a többi közoktatásban dolgozóra. Ez az tájékoztatónk 2023. július 7-én frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a változásokat követni, ha pontatlanságot találsz, vagy további kérdésed van, fordulj hozzánk a jogsegely@tasz.hu címen.

(Forrás: tasz.hu)

Még mindig a tanári a legnépszerűbb mesterszak a felvételiben, mutatjuk a 15 legnépszerűbb képzés listájá

Összesen 21 396-an jelentkeztek mesterképzésre az idei évben, míg az előző évben ez a szám csak 18193 volt - derül ki a felvi.hu adataiból. Meglepő, ugyanakkor pozitív, hogy a tanártüntetések és az oktatás viszontagságos helyzete ellenére továbbra is a tanári mesterképzés a legnépszerűbb a jelentkezők körében, ráadásul tavalyhoz képest még nőtt is a jelentkezések száma, hiszen míg 2022-ben 1957 fő jelölte első helyen, addig idén több száz fővel többen, 2753-an. De nem csökkent a gazdasági szakok népszerűsége sem, hiszen idén összesen nyolc ilyen képzést került a listába.

(Forrás: Eduline)

Állami támogatás nélkül maradt a roma önkormányzat két iskolája

Nem jut állami támogatáshoz az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában működő két iskola, mert a Belügyminisztérium inkasszót jegyzett be az szervezet számlájára, írja a Népszava. A ORÖ és a tárca közti elszámolási vita miatt már eleve csak a sziráki és tiszapüspöki iskola működtetéséhez szükséges pénzt fizették ki, csakhogy az inkasszó miatt az adóhatóság rögtön le is emelte az összeget a számláról. Hogy megkapják az iskolák a forrást, a minisztériumnak ideiglenes fel kellett volna függesztenie az inkasszót. Ezt korábban megígérték, de valamiért mégsem történt meg.

(Forrás: 444.hu)

Még több iskolaőrre van szükség a kormány szerint

Az iskolaőrség 2020. szeptember elsejei bevezetése óta összesen 618 esetben intézkedtek az iskolaőrök. Ezek közül 152 alkalommal büntetőeljárás, 77 esetben pedig szabálysértési eljárás indult – válaszolta márciusban a rendőrség a Népszava kérdésére. Az iskolaőri állásra jelentkezőkre a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynek kell megfelelni – ez büntetlen előéletet ír elő. Ezen kívül van egy belügyminisztériumi rendelet, amely pszichológiai, fizikai vizsgálatot ír elő, amelyet időközönként meg kell ismételni a már iskolaőrként dolgozók esetében is.

(Forrás: Telex)

Megjelentek a részletek a státusztörvényről

Megjelent a Magyar Közlönyben is a Novák Katalin által aláírt, „A pedagógusok új életpályájáról” szóló törvény, melyet a köznyelv csak státusztörvényként emleget. A törvény 136 igennel ment át az országgyűlésen. Most megmutatjuk, mit tartalmaz pontosan. A kormánynak meggyőződése, hogy „korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni” – legalábbis ez áll a Magyar Közlönyben megjelent státusztörvény nyitószövegében, amelynek tervezetét június 6-án nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek.

(Forrás: Index)

Novák Katalin aláírta a státusztörvényt

„A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta. A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett státusztörvény-tervezet leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját” – áll a Sándor-palota közleményében.

(Forrás: Index)

„Kellene olyan pályaorientáció, amit a diákjainknak szervezünk” – mihez kezdenek magukkal a felmondó pedagógusok?

Az aHang civil szervezet felületén a státusztörvény miatti felmondási szándékukat jelző pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek, miután otthagyták az iskolájukat. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, de kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják. Az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ugyanakkor, ha egy rendes oktatási reformot követően pár éven belül visszatérnének a pályaelhagyók, a plusz tapasztalatuk még jót is tenne a területnek.

(Forrás: Eduline)

Féktelen kizsákmányolás zajlik, nemzetközi jogi fórumokon kell fellépni a magyarországi tanárokért – Interjú Totyik Tamással

Elsősorban a kollégákat kell majd felkészítenünk arra, mire kell odafigyelni, mielőtt a törvény értelmében januártól megszűnik a közalkalmazotti státuszuk és egy új jogállásban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében dolgozhatnak tovább. Tudniuk kell, hogy az új szerződéseket milyen feltételekkel szabad elfogadni, a munkaköri leírásokban mi szerepelhet, és hogy mi az, amit nem szabad elfogadniuk. A távozó kollégáknak pedig abban szeretnénk segíteni, hogy milyen körülmények között lehet a legkedvezőbb számukra a jogviszony megszüntetése, ehhez jogsegélyszolgálatot, jogi támogatást próbálunk biztosítani. Attól tartok, hogy a következő tanév is húzós lesz az oktatásban dolgozóknak.

(Forrás: Népszava)

Liszt Ferenc forog a sírjában – a kormány beintett a Zeneakadémiának

Méretes pofonra ébredt a Zeneakadémia szenátusa tegnap. A Kulturális és Innovációs Minisztérium a reggeli órákban tette közzé az intézmény rektori pályázatát, amely – a békés megoldásokban bízók legnagyobb bánatára – nyomokban sem emlékeztet az egyetem vezetése által elkészített javaslatra. Ne kerteljünk: a pályázati kiírás egészen konkrétan rávágja a kaput az egyetem saját rektorjelöltjére, Kutnyánszky Csaba jelenlegi oktatási rektorhelyettesre, de szélesre tárja azt az intézményen belül nem támogatott két induló, Kelemen Barnabás, főleg pedig Keller András előtt.

(Forrás: válasz online)

Pilz Olivér: Ez már a csőd

\"Több helyre is beadtam már a jelentkezésemet, egyelőre várom a visszajelzéseket. 55 évesen már nem nagyon kapkodnak az emberért, de bizakodó vagyok\" - mondja Pilz Olivér, aki jelezte: ha nem talál másik állást magának, marad ugyan a közoktatásban, a családját ugyanis neki is el kell tartania, az elmúlt időszak azonban számára is - ahogy az oktatásban érintettek számára jellemzően - pszichésen nagyon megterhelő volt.

(Forrás: 444.hu)

Donáth Anna: Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít a státusztörvény miatt

„A státusztörvényt már vizsgálják. Amikor legutoljára Vera Jourová biztossal leültem beszélni, akkor kértem, hogy nézzenek rá, hogy a jogállamiság kritériumoknak mennyire felel meg. Biztos vagyok benne, hogy lesz kötelezettségszegési eljárás. Ez akkor tud elkezdődni, ha hivatalosan elfogadják a törvényt. Ez sajnos a mai nappal megtörtént, ez is hatalmas bűn ennek a kormánynak a lelkén, hogy ezt áttolták, a képviselők lelkén is, akik ezt megszavazták” – mondta Donáth Anna az InfoRádió Aréna című műsorában.

(Forrás: Index)

„Jövő” feliratot írtak a Kossuth térre, száz kiló jeget olvasztottak el rajta

Lengyel Tamás színész Radnóti Miklós „Száll a tavasz” című versét szavalta el a Kossuth téren, miközben egy krétával rajzolt „JÖVŐ” feliratra száz kilogramm jeget borítottak ki a státusztörvény ellen demonstrálók. A Pedagógus Egység akciójával azt szeretnék szemléltetni a tüntetők, hogy a jövő olvad el a státusztörvény elfogadásával. Imre Szilvia pályaelhagyó tanár azt mondta: jól látszik majd, hogy folyik szét a jövőnk. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja azt mondta: nagyon dühösek, de aktivistáikkal folytatják, a mai nap arról fog szólni, hogy elmondják, hogyan.

(Forrás: Telex)

Megszavazták a törvényt, mire számíthatnak a magyar pedagógusok?

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot 136 szavazattal, 58 ellenében elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége. A diákok egész napra tüntetést hirdettek, kérdés, mi következik a jövőben.

(Forrás: Nap híre)

Az ország legismertebb tanára is reagált a státusztörvény elfogadására: \"Akkor ennyi\"

Jocó bácsi a közösségi oldalon fejezte ki véleményét a státusztörvény elfogadásával kapcsolatban. Azt írta: \"Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk...\"

A szakszervezeteket is egymásnak próbálja ugrasztani a kormány a státusztörvény 75 oldalas módosítójával

A státusztörvény holnapra várható megszavazása után a szakszervezet számára a legsürgősebb teendő, hogy a feltehetően alapjogokat sértő passzusok miatt a törvényt az Alkotmánybíróságon megtámadják. Ezenkívül a távozó pedagógusokat is mielőbb tájékoztatni kell a pályaelhagyás lehető legkedvezőbb feltételeiről. A maradó kollégákat pedig fel kell készíteni a jogállás váltásra, bemutatni nekik, hogy a megbízási szerződésünkben és a munkaköri leírásokban mi szerepeljen és mi az, „amit nem szabad aláírniuk”. A PSZ és a PDSZ is csatlakozik kedden, a státusztörvényről szóló parlamenti szavazás időpontjára, a Kossuth térre szervezett egész napos demonstrációhoz.

(Forrás: Mérce)

Ismét erasmusos pénzt vesztettek alapítványokba kiszervezett egyetemek, a Semmelweis-t és a MATE-t is lehúzták a támogatási listáról

Kihirdette a felsőoktatási intézmények szövetségeinek támogatást nyújtó „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatos 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás eredményeit az Európai Bizottság, ebből egyebek között az derült ki, hogy az alapítványi formába kiszervezett Semmelweis Egyetem és a hasonló sorsra jutott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) sem kaphat az uniós pénzből, az állami fenntartásban maradt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) viszont igen - írja az EUrológus. Az eredményhirdetést követően hét új szövetséggel összesen 50-re nő az európai egyetemek szövetségeinek száma, s rekordösszegű, 402,2 millió eurós összköltségvetést különítettek el rá az Erasmus+ programból.

(Forrás: Népszava)

Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiányt

Öt- és kétéves “óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közzétett tervezetből, amellyel a szakképzési kormányrendeleteket módosítanák. E szerint óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni (mert például már van érettségijük). A dokumentumból ennél több nem derült ki. A tervezetet június 16-án, pénteken töltötték fel a kormany.hu-ra és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre.

(Forrás: Népszava)

Szemlélek: A megkérdezett tanárok szerint rosszabb lesz a helyzetük a státusztörvény bevezetésével

Felmérést készített a Szemlélek a tanárok körében, hét kérdésben kérték őket osztályozásra, (1-es a legrosszabb jegy, 5-ös a legjobb), két plusz kérdésben pedig pályaelhagyási vagy pályán maradási motivációkra voltak kíváncsiak. A lap nem reprezentatív kutatásában 917 pedagógus vett részt, voltak köztük általános iskolai, gimnáziumi, egyházi és önkormányzati iskolák tanárai, pedagógiai szakszolgálati dolgozók és óvodapedagógusok is Budapestről, vidéki nagyvárosokból és kistelepülésekről is. Az adatgyűjtés június 26-30. között zajlott, a tantestületekhez, pedagógusi kapcsolattartókhoz juttatták el és névtelenül lehetett kitölteni. A megkérdezett pedagógusok elégtelenre, vagyis a legrosszabbra értékelték a döntéshozók pozitív szándékába vetett bizalmat, de a legjobb eredmény is csak alulról súrolja az elégséges, vagyis a 2-es jegyet.

(Forrás: Telex)

Egész napos tüntetést szerveznek a Kossuth térre a státusztörvény ellen

A megmozdulást a törvény elfogadásának napjára időzítik, a szervezők a demonstráción a 7Igen nevű oktatási népszavazásukhoz gyűjtenek támogatókat. Az országgyűlés a tervek szerint kedden szavaz a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatról, amely bírálói szerint nem teszi vonzóbbá a pedagóguspályát, ellenben szerzett jogokat vesz el, szűkíti a szakmai autonómiát, a véleménynyilvánítás szabadságát és sérti a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

Dörömböl az ajtón a baj - képtelenség megfékezni a korai iskolaelhagyók számát

2022-ben a diákok 12,4 százaléka végzettség nélkül hagyta el a közoktatást, ami emelkedés 2020-hoz képest. Nyolcszázzal csökkent a tanárok száma is, és a diplomások tekintetében sem hozzuk az uniós elvárást, ez olvasható ki többek között az elmúlt tanévet összegző adatsorból.

(Forrás: napi.hu)

Akik ősztől már nem tanítanak

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, ami már eddig is megoldhatatlan gondokat okozott. A tanárhiány öt-, de akár több mint tízezer fővel is nőhet a tanév kezdetéig. A szakszervezet szerint olyan pesszimista forgatókönyv is lehetséges, hogy ötezren mondanak fel, és hatezren vonulnak nyugdíjba idén. A tanárok, tanítók és óvónők tömeges távozásával az évről-évre szűkösebb létszámú szakmai utánpótlás képtelen felvenni a lépést. A PSZ szerint idén már csak jóval kevesebb kezdő pedagógus léphet pályára, mint ahányan távoztak a rendszerből. Számításaik* szerint az utóbbi tíz évben a pedagógushallgatók mindössze ötöde maradt a szakmában két évvel az egyetem befejezése után.

(Forrás: 444.hu)

Rétvári Bence szerint a státusztörvény az Orbán-kormány vészforgatókönyve a tanárhiányra

Pintér Sándor helyett Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt. Állítása szerint a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma 2010 óta 165 ezer és 170 ezer fő körül mozog, miközben a tanulók száma csökken, így több figyelem jut egy-egy gyermekre, 2010-ben még 11,5 diák, 2010-ben 10,4 diák jutott egy pedagógusra az OECD adatai szerint. Majd Vadai Ágnes konkrét kérdésére reagálva bemásolta a Belügyminisztérium június 6-ai közleményét, amely az új pedagógus jogállási törvény, vagyis a státusztörvény parlamentnek benyújtott tervezetéről szólnak. A tervezetről jövő hét kedden szavaz a parlament.

(Forrás: Népszava)

Évtizedeket lép vissza az oktatási rendszer: 2024-től drasztikusan megváltozik az érettségi

Utoljára vizsgáztak a már „megszokott” módon a diákok a 2023-as tavaszi érettségi szezonban. Bár az idei őszi érettségik még ehhez hasonlóan zajlanak majd, a Nemzeti Alaptanterv 2020-as átalakításának köszönhetően az új érettségi szele már idén is megcsapta a diákokat, 2024-től pedig (a felvételivel együtt) teljesen átalakul az érettségi. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, de változnak a természettudományos tárgyak vizsgái is, ráadásul a következő tanévben teljesen új tárgyakból is vizsgázhatnak majd a végzősök. Mutatjuk a részleteket.

(Forrás: Eduline)

Véget ért a tavaszi érettségi időszak, és ezzel egy korszak is lezárult a hazai oktatásban

Jövőre teljesen új alapokra kerülnek a vizsgák, aminek a legfőbb oka az, hogy 2024-ben azok számára is elérkezik a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.Amit kiemelnénk, hogy a természettudományos tárgyaknál a vizsgázók ezentúl saját projektmunkát is bemutathatnak, míg informatikából – amely 2020 óta digitális kultúra néven fut – kötelező lesz a portfólió bemutatása. Érdemi változás várható a történelem- és a magyarérettségin is. Az érettségi vizsgák mellett a felvételi rendszer is átalakul, a folyamat pedig már idén elkezdődött, de a hangsúlyos változások csak jövőre lépnek életbe.

(Forrás: Index)

Hivatalos, lemondott a köznevelési helyettes államtitkár

Megjelent a Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök határozata arról, hogy távozik posztjáról a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. A hivatalos megfogalmazás szerint a kormányfő Pintér Sándor miniszter előterjesztésére „megállapította”, hogy Kisfaludy László András megbízatása a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján, lemondására tekintettel, 2023. július 15-ei hatállyal megszűnik. A citált jogszabály alapján egy helyettes államtitkára tisztségéről „a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat”. A helyettes államtitkár államtitkár lemondásáról elsőként a Magyar Hang írt, ám arról a lapnak sem voltak információi, lemondását mivel indokolta. Az biztos, hogy jővő héten még hivatalában lesz, amikor a közoktatás legégetőbb témája, a státusztörvény az Országgyűlés elé kerül.

(Forrás: 24.hu)

Nagyobb fizetés, kevesebb munka – Tényleg magániskolákba áramlanak a tanárok?

Az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnöke szerint téves az a kép, hogy a magániskolák a gazdag iskolák. De vajon miben más egy magániskola egy államihoz képest, és hányan távozhatnak a közoktatásból, ha elfogadják a státusztörvényt? Megnéztük, miben kínál mást egy magániskola, tanárok mondták el, ők miért döntöttek a váltás mellett. Néhány ismertebb alapítványi iskola igazgatóját kérdeztünk arról, érzékelhető-e, hogy az állami szférából kilépő tanárok a több fizetés és a nagyobb szabadság reményében hozzájuk jelentkeznek. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnöke segített megvilágítani a különbségeket az állami és magániskolák között.

(Forrás: Telex)

\"Vádolom a jelenlegi magyar kormányt, mert tanárok sokasága kényszerül menekülni a pályáról\" - nyílt levél

Amíg javában tombol a vidám és gondtalan nyári vakáció, addig a felszín alatt csalódott pedagógusok sokasága igyekszik menekülni az amúgy is pedagógushiánnyal küzdő pályáról. A Berzsenyi Gimnázium népszerű tanára 23 év után mondott fel végső elkeseredettségében, és mivel sokan kérdezték tőle, hogy miért tette, úgy döntött, hogy nyílt levélben válaszolja meg a fájó kérdést. (Mezei Mónika írása)

(Forrás: Kölöknet)

Oktatási népszavazás lehet Magyarországon – két kérdéshez kezdik meg az aláírásgyűjtést ma 12:32

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerdán közölte: a Kúria felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, így a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett 5 kérdésből 2-ben lehet népszavazást tartani: „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

(Forrás: Blikk)

A saját törvényeit sem tartotta be a kormány a státusztörvény véleményezésénél

Amint arról beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének vezetői legutóbb hétfőn egyeztettek a közoktatási államtitkárral. A megbeszélés után arról számoltak be, hogy a kormány nem hajlandó érdemi lépésekre, változtatásokra a státusztörvénnyel kapcsolatban, így azt a Parlament fideszes többsége július 4-én biztosan elfogadja majd. A státusztörvény beterjesztéséről sem a PSZ-t, sem pedig a PDSZ-t nem értesítette az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium. A parlament honlapjára felkerült javaslat legalább 20 olyan pontot tartalmaz, amelyekről a státusztörvény beterjesztése előtt nem esett szó a döcögősen haladó egyeztetések során.

(Forrás: Mérce)

Hiába kötelessége, szinte semmit nem árult el az Orbán-kormány a státusztörvényhez kapott százezer észrevételről

Jogsértés történt a státusztörvény társadalmi egyeztetése során – közölte a már végszavazás előtt álló pedagógus-életpályamodellről szóló jogszabálytervezetre utalva a Civil Közoktatási Platform (CKP). Juhász Ágnes, a civil szervezet munkacsoport-vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: miközben a kormányzat lépten-nyomon arra hivatkozik, hogy milyen széles körű társadalmi egyeztetést folytattak a törvényjavaslatról, a „látszatra sem adnak”, és a törvényi előírás ellenére határidőre nem számolt be az illetékes Belügyminisztérium arról, hogy milyen észrevételek, javaslatok érkeztek, melyeket fogadták be, és miért utasították el a többit.

(Forrás: Népszava)

Az idei gála győztes tanára mindenkinek könnyeket csalt a szemébe - Beszédével óriási hatással volt a jelenlévőkre

Az idei JOY Social Media Award gáláján két különleges és új kategóriában is jelöltünk kiemelkedő közösségia média szereplőket, amelyek közül az egyik a #TIKTOKTANÁR kategória volt. Az idei első #TikTok Tanár díjat Marik Laura vehette át, aki igazi élményekkel igyekszik emlékezetessé tenni a gyerekek számára a tanulást, és aki a többi jelölttel együtt még mindig hisz az oktatás erejében.

Megvannak az országos kompetenciamérés eredményei

Matematikából a 8. és 10 évfolyamon az előző évekhez hasonló eredményt értek el a diákok, 6. évfolyamon az átlageredmény jelentősen javult, szövegértésből a 8. és 10. évfolyamon romlás figyelhető meg, 6. évfolyamon pedig hasonló szinten vannak az eredmények mint egy évvel korábban. Az eredmények változásában a mérőeszközváltás mellett a koronavírus-járvány is jelentős szerepet játszhatottElmondta azt is, hogy a digitális átállásnak köszönhetően új mérési területekkel is kiegészült a rendszer: a 6., a 8. és a 10. évfolyamon a matematika, a szövegértés, valamint az angol, illetve német nyelv mellett természettudományból is oldottak meg feladatokat a diákok 2022-ben.

(Forrás: Infostart)

ELÉGEDETT PEDAGÓGUSOKAT KERESÜNK!

De hol van a Gulyás Gergely által említett csendes többség? Hol vannak azok a gyakorló pedagógusok, akik üdvözlik az új életpályáról szóló törvény bevezetését? Hol vannak azok az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, akik szerint az új szabályozás valóban hozzájárul a magyar oktatás ügyének előmozdításához, szolgálja a gyerekek, a pedagógusok és a szülők érdekeit? Hol vannak, miért nem látszanak, miért nem hallatják a hangjukat?

(Forrás: Szemlélek)

Ösztöndíjprogramot indít hátrányos helyzetű középiskolásoknak a MOME

Magyarország legszegényebb térségeiben számos tehetséges, kreatív fiatal él, mégis alig vannak jelen a művészeti felsőoktatásban. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a hátrányos helyzetű régiókban élő középiskolások számára indít ösztöndíjprogramot, amely abban segíti őket, hogy érettségi után sikeres felvételit tegyenek.

(Forrás: Index)

70 éves korában, motorbalesetben meghalt Csapó Benő neveléstudományi kutató

70 éves korában egy külföldi motorbalesetben meghalt Csapó Benő Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora, írja a szeged.hu. A város saját halottjának tekinti. Fontosabb kutatási területei voltak a kognitív fejlődés, a képességek fejlődése és fejlesztése, az ismeretek közvetítésének és a képességek fejlesztésének integrálása, a tudás szerveződése, tudáskoncepciók, a demokratikus gondolkodás kognitív aspektusai, a nyelvtanulás és a nyelvtudás országos helyzete.

(Forrás: Telex)

„A gyerekeket menteni próbáló pedagógusokat teljesítményértékelni gonoszság” – szakpszichológus a státusztörvényről

Reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás– véli Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus, akivel a státusztörvény keretein belül bevezetendő teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgettünk.x„Erősen szubjektív és igazságtalan is. Elképzelhető ugyanis, hogy a nagyobb bér reményében sokan hajlandóak lennének többet, illetve jobban dolgozni, de nem lesz mindenkinek esélye arra, hogy megkapja a munkájáért a többletet, mert a tervezet szerint csak a legjobb 25 százalék kaphat. Kíváncsi leszek, hogy ha nagyon sok azonos pontszámot elért pedagógus lesz, akkor közülük hogyan válogatják ki azokat, akik jogosultak lesznek az emelt bérre” – mondja az Eduline-nak Sándor Éva pedagógiai szakpszichológus, aki jelenleg iskola- és óvodapszichológus koordinátorként dolgozik egy pedagógiai szakszolgálatban.

(Forrás: Eduline)

A fideszes többségű kulturális bizottság egyórányi vita után el is fogadta a státusztörvény tervezetét

Az Országgyűlés kulturális bizottsága egyórányi vita után elfogadta a sokat kritizált státusztörvény tervezetét, írja a Népszava. A parlamentben korábban 18 órán keresztül vitatkoztak a képviselők a bosszútörvényként emlegetett javaslatról. A státusztörvény júliusban léphet hatályba, ha megszavazza a parlament. Az ellenzéki pártok részéről több mint 40 módosító javaslat érkezett a törvénytervezethez, de ezeket egytől egyig leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai. Egyedül a fideszes Dunai Mónika módosítóját szavazták meg, ami heti 24 órában rögzítené a pedagógusok heti munkaidejét. Az ellenzéki képviselők ezt is igazságtalannak nevezték, mert szerintük így lesz, akinek nőni fog az óraszáma. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a pedagógushiányra vonatkozó ellenzéki kérdésre azt mondta, hogy ilyen minden országban van.

(Forrás: Telex)

Erasmus: Vészesen fogy az idő, a kormány tovább vitatkozik

Július közepéig kellene dűlőre jutni az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy az Erasmus-programból ne essenek ki a magyar egyetemi hallgatók, de a határidőhöz közeledve sincs még megállapodás a felek között. A Portfolio értesülése szerint a kuratóriumi tagok kiválasztásáról szóló utolsó magyar ajánlatról egyeztet az Orbán Viktor vezette kabinet Brüsszellel.

(Forrás: 24.hu)

Azt látom, hogy a kormány saját forrásból jelentős pedagógus-béremelést nem tud, nem akar tenni

A státusztörvény biztosan nem teszi vonzóbbá a pályát, és az is kijelenthető, hogy a pedagógushiány, amely most is nagy, még jelentősebb lesz – mondta Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Telexnek. Horváth előrelépésnek nevezte, hogy a törvény márciusi első változatán annyit sikerült puhítani, hogy szerinte nem lesz rosszabb a tanárok státusza, mint eddig volt. A tanárok felmondása komoly működési problémákat okozhat az iskolákban, előfordulhat, hogy csoportokat kell összevonni, nem lesznek délutáni foglalkozások, csökken a színvonal. A béremelésre ugyanakkor nem lát szeptemberig valós esélyt, és szerinte a kormány által saját erőből ígért emelés sem teszi vonzóbbá a pályát.

(Forrás: Telex)

Az oktatás igazi problémája nem a pedagógushiány vagy a munkabér

Gloviczki Zoltán, ,az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint A méltó fizetés az alapja annak, hogy a pedagógusokkal építő párbeszéd és együttműködés induljon el. Ezen háttér nélkül a terület reformja egész egyszerűen hiteltelen. Az egész oktatási rendszer megállt a fejlődésben az elmúlt harminc-negyven évben és kritikus állapotban van” – állapította meg a rektor. A státusztörvényt nem tartja annyira tragikusnak, mint ahogyan beállítják. A pedagógus-minősítési rendszer ugyan vitatható, de paradigmatikusan szemlélve akár jónak is nevezhető. A világon bárhol vezetnek be ilyen típusú minősítési szabályzatot, nagyjából tíz évbe telik, mire adott szakterület integrálja. Az összeesküvés-elméletekben nem hisz, ugyanakkor feketén-fehéren látszik: a terület legnagyobb krízise, hogy a társadalom az oktatáson belül is kettészakadt.

(Forrás: Index)

Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiányt A szakszervezet szerint ez nem megoldás a pedagógusok pótlására.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke lapunknak azt mondta, meglepte a tervezet, a minisztérium a PSZ-szel nem egyeztetett, de még arra sem hívták fel a figyelmüket, hogy társadalmi egyeztetés indult a szakképzésben várható változásokról. Pedig az alelnök szerint az új óvodai nevelő képzés több kérdést is felvet, ilyen szakmai oktatás és munkakör eddig nem létezett, óvodapedagógusként csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni. – Jobban mondva az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza – fogalmazott Gosztonyi Gábor. Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor még nem tudni, az óvodai nevelők pontosan milyen képzést kapnak majd, milyen feladatokat láthatnak majd el az intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke hozzátette, az viszont egyértelmű, hogy a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem.

(Forrás: Népszava)

Szakképzett nevelőkkel váltaná ki a diplomás óvodapedagógusokat a kormány

Öt- és kétéves „óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban, legalábbis azon tervezet szerint, amit a Népszava szemlézett. A Kulturális és Innovációs Minisztérium tervezete alapján a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban is el lehet végezni az ötéves óvodai nevelő képzést – az érettségivel rendelkezőknek pedig elég lenne egy kétéves képzéssel felkészülni a szakmai vizsgára. A tervezetet június 16-án töltötték fel a kormany.hu-ra, és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre. Igaz, erről előzetesen egyáltalán nem egyeztettek a Pedagógusok Szakszervezetével és feltehetően más szakmai szervezetekkel sem. Holott a PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint az új nevelői képzés több kérdést is felvet, hiszen eddig nem létezett ilyen munkakör vagy szakmai oktatás – óvodapedagógusként ugyanis csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni.

(Forrás: Telex)

Státusztörvény: érdemi egyeztetés nélkül, a szülői szempontok figyelmen kívül hagyásával nyújtották be a törvénytervezetet

A Szülői Hang Közösség cáfolja a kormányzat állítását, miszerint a pedagógusok jogállásáról szóló státusztörvényt „több hónapos átfogó egyeztetést követően” nyújtották be. Közösségünk a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját három hónappal korábban írásban eljuttatta a Belügyminisztériumhoz, erre azonban nem érkezett válasz, mint ahogy a CKP-n keresztül küldött személyes egyeztetési meghívóra sem. A szülői szempontoknál a benyújtott törvénytervezetben az eredetihez képest csupán apró megfogalmazásbeli változtatások találhatóak, érdemi előrelépés nincs. A kormányzat félrevezetően hivatkozik arra, hogy a törvénytervezetet szülői konzultáció előzte meg, ugyanis az őszi online szülői konzultáció kérdései – melybe propagandakérdés is került – nem kapcsolódnak a benyújtott törvényjavaslathoz.

(Forrás: Szülői Hang)

„A félelem lett az úr” – máris elkezdtek felmondani a tanárok a státusztörvény hatására

Bár a kormány a végkielégítés csökkentésével próbálta maradásra kényszeríteni az engedetlen pedagógusokat, többezren előre jelezték, hogy ha a státusztörvényt megszavazzák, felmondanak. Alig telt el három nap a státusztörvény parlamenti vitája óta, a tanárok máris elkezdtek felmondani. Több tanár is felmondott például az Eötvös József Gimnáziumban a Telex információi szerint, és a Karinthy Frigyes Gimnázium egyik angoltanára is bejelentette, hogy a felmondás mellett dönt tizenötévnyi szakmában eltöltött év után. Mindkét intézményből rúgtak már ki korábban tanárokat „polgári engedetlenség” vétségéért. A Miután felmondtam c. oldalon számos felmondó vallomása olvasható: a legutóbbi bejegyzés ma reggel került közlésre.

(Forrás: Mérce)

Gépileg gyártják a hamis gyermekpornográfiát

Az online gyermekpornográfia elleni küzdelemmel foglalkozó, nagy techcégekkel és hatóságokkal együttműködő Thorn gyermekvédelmi nonprofit vezetője elmondta, hogy tavaly ősz óta folyamatosan emelkedik az MI által generált gyermekpornográfiát ábrázoló képek száma. Rebecca Portnoff szerint az áldozatok azonosítása eddig is olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban, a gépileg generált képek számának gyors növekedése pedig drámaian megnehezíti a nyomozók helyzetét. Elmondása alapján a képek nyílt weben való terjedésének akadályozása szintén gond, a rengeteg pluszban érkező anyag túlterheli a gyermekvédelmi szervezetek és hatóságok munkatársait, így egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy a szokásosnál több időt vesz igénybe a képek ujjlenyomatainak online adatbázisokba való felvétele.

(Forrás: origo)

A Corvinus Egyetemen népszerű a mesterséges intelligencia

A megkérdezettek 22 százaléka ezzel szemben abszolút nem használ semmilyen MI-alapú programot vagy felületet. Ezen túl a válaszadók 85 százaléka semmilyen információt nem kapott sem a szolgáltatótól, sem máshonnan – vagy legalábbis nem emlékszik rá –, az MI-alkalmazások etikai vonatkozásairól. A hallgatók fele tájékoztatást és előfizetési lehetőséget várna el az egyetemtől, hogy hatékonyabban alkalmazhassák a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket. A felmérésben résztvevők 40 százaléka arra is nyitott lenne, hogy ilyen típusú kurzuson részt vegyen, valamint 7 százalékuk attól sem zárkózik el, hogy AZ EGYETEM SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMBAN HATÁROZZA MEG AZ MI-ALKALMAZÁSOK HASZNÁLATÁT.

(Forrás: Index)

Tovább szigorítana a pedagógusok életpályájáról szóló törvényen egy fideszes képviselő

Módosító javaslatot készül benyújtani az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslathoz az LMP, jelentette be Hohn Krisztina, a párt népjóléti és családügyi szakszóvivője. Sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a törvényjavaslathoz Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be, mely alapján négy órával megemelnék az óvodai gyógypedagógusok kötelező óraszámát. Hohn szerint mivel valójában egy óvodás, fejlesztésre szoruló gyerekkel semmivel sincs kevesebb munka, mint egy iskolással, ezért érthetetlen a megkülönböztetés.

(Forrás: 444.hu)

A nagyvonalú magyar oktatásügy: ezer forint sem jut egy kitűnő tanuló jutalomkönyvére

Pintér Sándor belügy-, oktatás-, egészségügyi stb. miniszternek írt üzenetet egy tanító a Facebookon, amiben egyrészt megköszöni, hogy megkapta az osztálynak járó, összesen 5000 forintos könyvutalványt a jutalomkönyvekre, de rögtön megkérdezi azt is, hogy ebből milyen könyveket tud venni a 6 kitűnő tanulónak?

(Forrás: 444.hu)

Texasban szülői jóváhagyásra lesz szükség a közösségi média használatához

Texas állam szerdán egy új közösségi médiatörvényt fogadott el, amely megtiltja a 18 év alatti felhasználóknak, hogy előzetes szülői jóváhagyás nélkül hozzáférjenek a közösségi oldalakhoz vagy fiókokat hozzanak létre. A törvény a közösségi oldalakat célozza, de adott esetben más online szolgáltatásokra is kiterjeszthető. A szabályozás előírja a digitális szolgáltatók számára, hogy a szülő vagy gyám beleegyezését kérjék, mielőtt 18 év alatti felhasználónak engedélyeznék fiók létrehozását. Azok a szülők, akik megadják a hozzájárulást széles körű hozzáférést kérhetnének a kiskorúak adataihoz. A „digitális szolgáltatások” a jogszabályban leírtak szerint olyan weboldalra, alkalmazásra, programra vagy szoftverre utalnak, amely internetkapcsolattal személyes azonosító adatokat gyűjt vagy dolgoz fel, ide tartozik többek közt a TikTok és az Instagram is.

(Forrás: Telex)

„NEM A DIÁKOK FELADATA, HOGY KIÁLLJANAK ÉRTÜNK”

Ma az oktatásnak nincs képviselete a kormányban, az államtitkár nem ül ott a kormányüléseken, így nincs, aki tájékoztasson, aki kiálljon a szakterület érdekeikért. A pedagógusok önérvényesítő képességéről is lesújtó adatot hozott a beszélgetésre magával a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója, Barlay Bence. Az elmúlt egy évben mindössze a tanárok 8 százaléka vett részt a tüntetéseken. A magyar kormány rendkívül rossz üzeneteket fogalmaz meg a pedagógustársadalom felé, a státusztörvény például atomcsapásként érte az eleve kiábrándult, épp sztrájkoló tanárokat. Azt is elmondta, hogy az annak idején az Orbán-kormány által bevezetni kívánt, és nagy port kavart pedagóguséletpálya-modellből szinte semmi nem valósult meg. szerint ha a státusztörvényt a jelenlegi formájában elfogadja a kormány, az tovább fogja rombolni a tanári pálya presztízsét. Szerinte a jövőben a hangsúlyt a párbeszédre kellene helyezni, illetve arra, hogy a jövő Magyarországának családbarát jövőképébe belekerüljön a nevelés és a tanulás értéke is.

(Forrás: Szemlélek)

Megvan az időpont: péntek délután ismét tüntetnek a Kossuth téren

Időpontot kapott a korábban már bejelentett tüntetés, amit az Egységes Diákfront és a Tanítanék közösen szerveznek a Kossuth téren. Az esemény időpontját azt követően jelentették be, hogy a korábbi hírekkel ellentétben - mely szerint nem tárgyalják sürgősségi eljárásban a státusztörvényt a Parlamentben - Semjén Zsolt kormányfő-helyettes azt mondta, az eheti négynapos ülést megtoldaná egy rendkívüli üléssel is a pénteki nap folyamán, hogy aznap fogadják el a státusztörvényt. Szerinte ugyanis ha ez nem történik meg, akkor az őszi ülésszakra tolódna néhány egyéni indítvány megszavazása, ez pedig \"fontos jogalkotói célkitűzések megvalósítását\" sodorná veszélybe.

(Forrás: Eduline)

Új szint: a végkielégítésükkel zsarolhatják a tanárokat

Lényegesen kevesebb végkielégítésre számíthatnak azok a pedagógusok, akik nem fogadják el, hogy az új pedagógus jogállási törvény – közismertebb nevén: státusztörvény – bevezetése után már nem közalkalmazottként, hanem „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” kelljen dolgozniuk. A parlamentnek múlt kedden benyújtott törvényjavaslat szerint akik idén szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egy havi, 20-30 év között két havi, afölött három havi végkielégítést kaphatnak - írja a Népszava.

Szél Dávid pszichológus: A mostani kamaszgeneráció lesz az első, amelyiknek nem lesz jobb

Eddig minden kamaszgenerációnak egy fokkal jobb, kényelmesebb élet jutott, mint az előzőnek. A mostani az első generáció, amelyiknek nem lesz jobb. Háború zajlik a szomszédban, a klímakatasztrófa, az inflációs szegénység, az új vírusok, a Covid megjelenése egyszerre elég sok. Ezt érzik a gyerekek, szoronganak, félnek, a jövőbe vetett hitük inog. Másfelől az érzelmek kinyilvánítása sokkal elfogadottabb, nyíltabban beszélhetnek a problémáikról, bár szülői mintákat nem igazán kapnak, hogyan is kellene megfogalmazni őket. Az önsértés hátterében ez áll: ki is nyilvánítom, mit érzek, meg nem is.

(Forrás: hvg.hu)

CIVILEK A BENYÚJTOTT STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a változtatások nem érintik a törvény lényegét: a tervezett intézkedések semmilyen tekintettel nincsenek a valódi problémákra, a pedagógusok mellett a szülők és diákok jogait is súlyosan sértik. A változtatások nagy része pontosítás, formai változás, vagy a használt kifejezések cseréje a lényeg elfedése érdekében. Csak egy-két pontban állították vissza a régi szabályozást, például a továbbképzési kötelezettség esetén, és kihagytak pár olyan pontot, ami az alkotmányossági okokból biztosan nem ment volna át (halasztott rendkívüli felmondás, szólásszabadság erős korlátozása, amely voltaképpen benne maradt a törvényben, csak máshova került [a 2. § b) pontba]). Történt néhány enyhítés, például a próbaidőnél, a lemondási időnél, és olyan változások is bekerültek, amelyek kifejezetten szembemennek az általunk kértekkel. A benyújtás tényét és magyarázatát a miniszter levélben küldte el a pedagógusoknak. Ennek valótlanságairól külön cikkben írtunk.

(Forrás: ckpinfo)

Parászka Boróka: Düh és nevetés. A romániai tanársztrájk tanulságai

A pedagógustiltakozás szervezői azonban sikeresen felvették a propagandával a harcot. Tájékoztató oldalak, közösségi oldalak százai jelentek meg, ahol tételesen elmagyarázták: miért tarthatatlan az oktatás finanszírozása, hogy a finanszírozási kérdések nem csak arról szólnak, mennyit visz haza hóvégén a pedagógus. A legtöbb esetben pedig arról szólt az egyre erősebb társadalmi vita: mi történik, ha a jelenlegi színvonalon nem sikerül javítani, ha akuttá válik a tanárhiány, ha oktatási formák tűnnek el vagy jelentéktelenednek el. A romániai oktatásügyről tényleg, a szó legszélesebb és legnemesebb értelmében társadalmi párbeszéd indult el. És ezt a párbeszédet több más érdekvédelmi szervezet és csoport is támogatta.

(Forrás: hvg.hu)

LEGYEN AZ IRODALOM MINDENKIÉ 1.

Fenyő D. György Az irodalomtanítás módszertana című kétkötetes kézikönyve széleskörű, tapasztalatokon és tudáson alapuló, gyermek- és tantárgyközpontú módszertani repertoárt nyújt a leendő és aktív magyartanárok kezébe, azzal a didaktikai célzattal, hogy minden magyarórának legyen meg a maga létjogosultsága, értelme, miközben az anyanyelvi kompetencia fejlesztése is megvalósul. Négy pályakezdő tanár recenziója a könyvről, melyben a teljes koncepció átfogó vizsgálata után a számukra különösen megragadó szakaszokat veszik górcső alá.

(Forrás: Prae)

Az Európai Bizottsághoz fordul a PDSZ az érdemi egyeztetés nélkül benyújtott státusztörvény miatt

Alig pár órával a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy döntött: Brüsszelhez fordulnak a Parlament oldalán megjelent javaslat miatt, álláspontjuk szerint az ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. Az érdekvédők abban bíznak, hogy a folyamat még visszafordítható.

(Forrás: Index)

A köznevelési rendszer részéről a „különleges bánásmódhoz való jog” sokféle szükséges elemének biztosítása általában kimerül a fejlesztések, a segédeszközök és a vizsgakedvezmények tárgykörében. És még ezen a körön belül is egyre gyakoribb a gyógypedagógus hiánya vagy a ténylegesen megtartott fejlesztési óraszámok csökkenése miatt meghiúsuló vagy elégtelen hatékonyságú fejlesztés. Ez olyan közszolgáltatási hiányosság, ami lassan már „objektív” körülményként legalizálódik – ahelyett, hogy súlyos jogkövetkezmények mellérendelésével kényszerítenék az intézményeket és fenntartóikat a törvényi feltételek biztosításához szükséges finanszírozási, szervezési feltételek biztosítására… (Ez hasonló súlyú közpolitikai kérdés, mint az „épeknél” a pedagógushiány különböző jelenségei.)

(Forrás: tani-tani online)

Szeptemberben megszűnik a gödi Piarista Szakképző Iskola, az odajáró diákoknak máshol kell befejezniük a tanulmányaikat

Megszűnik szeptemberben a gödi Piarista Szakképző Iskola és Kollégium, új diákokat már nem vesznek fel az intézménybe, a most odajáróknak más iskolákban kell befejezniük tanulmányaikat – tudta meg a Telex. Az iskolát fenntartó Piarista Rend Magyar Tartománya lapunknak küldött válaszában a megszűnés okairól azt írta: „Az évek óta csökkenő diákszám, amely az idei évben kritikusan alacsony volt, az intézmény fenntarthatóságának egyre nagyobb terhe, a ránk bízottakról való felelős gondoskodás figyelembevételével rendünk vezetősége úgy határozott, hogy a 2022/2023-as tanév az utolsó év Gödön ebben a szakképzési formában.”

(Forrás: Telex)

Akkora a tanárhiány, hogy egy budapesti iskola vészforgatkönyvvel készül az új tanévre

– Hiány van biológia, földrajz, fizika szakos kollégákból, nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre – nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus. Az érintett intézményben a vezetés már vészforgatókönyvvel készül a következő tanévre az egyre nagyobb tanárhiány miatt. A pedagógus állítása szerint náluk legutóbb három kolléga jelentette be a távozását, ketten a pályát is elhagyják, egyikük pedig egy vidéki iskolába megy dolgozni, mégpedig azért, mert az érintett településen az önkormányzat minden tanár ebédjét kifizeti.

(Forrás: Népszava)

Benyújtja a Belügyminisztérium a pedagógus státusztörvény tervezetét a parlament elé

Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is. Visszahozzák a fegyelmi eljárásokat az oktatásba, és jön a teljesítményalapú bérezés is – viszont automatikus béremelést a tanároknak nem jelent a törvény elfogadása sem, azt a kormány még mindig Brüsszeltől várja.

(Forrás: hvg.hu)

Az egyetemi modellváltást levezénylő Stumpf István belebukott a rektorválasztásba a Tokaj-Hegyalja Egyetemen

Stumpf - aki a kuratórium elnöke, korábbi kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró, de ami még érdekesebb, a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációját ellátó kormánybiztos is volt - közleményében azt írja, hogy az eddig megbízott rektor, Horváth Ágnes tevékenységének ismeretében, valamint az egyetemi szenátus véleményével összhangban ő Fiath Attila személyében új rektor szeretett volna látni az intézmény élén. De leszavazták 3:2 arányban.

(Forrás: 444.hu)

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

A pedagógusbérek régiós összehasonlítása nem könnyű feladat: mindegyik országban próbáltuk a magyar Pedagógus I-nek megfelelő kategóriát használni, és az egyetemi végzettségű, magasabb béreket vettük figyelembe. Így is az látható, hogy bár a bruttó bérekben nincs nagy különbség, nettóban viszont Szlovákiában 15 százalékkal magasabb a kezdő tanári fizetés. Igaz, Romániában 13 százalékkal alacsonyabb, viszont az évek múlásával egyre inkább lemaradnak a magyar tanári fizetések.

Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról

Az elmúlt évtizedbea miénknél kevésbé elmaradott országokban intenzív gondolkodás zajlott arról, hogy a jövőben milyen irányba fejlődnek majd az oktatás kormányzásának rendszerei. Az ezzel foglalkozó kutatók szerint a jelenlegi decentralizált, de még hierarchikus rendszereket lassan fel fogják váltani az úgynevezett „heterarchikus”, többközpontú, egymás mellé rendelt egyenrangú szereplők hálózatos együttműködésén alapuló irányítási modellek.

(Forrás: portfolio.hu)

Ideje átgondolni a pályaválasztást: a mesterséges intelligencia arannyal kövezi ki a karrierutakat

A mesterséges intelligencia viharos gyorsasággal írja át a munka világát, több millió munkahelyet szüntet meg, viszont kutatók szerint legalább ennyi új munkalehetőséget teremt. Szakértőkkel vizsgáltuk meg, mely munkavállalók iránt ugrik meg az igény a következő években, és arra is választ kaptunk, milyen készségek elsajátításával kerülhetünk ki nyertesen a munkaerőpiacot felforgató viharból.

(Forrás: Index)

A köznevelési államtitkár megállapította, hogy a holnap iskolája nem lehet olyan, mint a tegnapi

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a magyar köznevelés 11 935 helyszínen zajlik, és 1,5 millió óvodást és tanulót szolgál ki. Hozzátette: éppen tíz éve vette át az állam e hatalmas intézményrendszert, és lépésről-lépésre haladnak előre, mert nemcsak karbantartani, hanem fejleszteni is szükséges az épületeket, hiszen ez jogos és alapvető elvárás a társadalom részéről. Az államtitkár megjegyezte, hogy 2018 és 2022 között 4576 köznevelési beruházás valósult meg

(Forrás: Hírklikk)

Két XII. kerületi iskolában is az alapítványon keresztül támogatják pénzzel a tanárokat a szülők

A Telexnek a Szülői Összefogás Közösség képviselője azt mondta: érti azokat a szülőket, akik próbálják fenntartani a rendszert a gyerekeik érdekében, de ez szerinte csak „pillanatnyi tűzoltás”, hosszú távon nem old meg semmit, inkább kontraproduktív. Azt gondolja, attól, hogy valamennyi pénzt kapnak a pedagógusok, a rendszer ugyanolyan rossz marad: ugyanolyan leterheltek lesznek a diákok, a pedagógusok és minden iskolai dolgozó, az oktatás rendszerszintű problémákkal küszködik hosszú évek óta, ennek csak egy része a pedagógusok bére. „Elég egyértelmű, hogy azzal, hogy bérkompenzációban részesül néhányuk, nem lesz jobb maga az oktatás. A pedagógusok anyagi megbecsülése egyébként sem a szülők, hanem az állam feladata. Elvárjuk tőle, hogy oldja meg ezt a kérdést, hogy tárgyaljon az oktatás megújításáról, melynek része a pedagógusok anyagi elismerése.”

(Forrás: Telex)

Bűnösnek mondták ki a magyar kormány elleni diáktüntetés egyik részvevőjét

A „Gyerekeket bántasz! 7IGEN-nel a gyermekbántalmazó rendszer ellen” elnevezésű megmozduláson a résztvevők tömegesen megindultak az Oktogontól a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Budapest VI. kerület, Lendvay utcai székházához – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.0 és 21 óra között próbálták meg áttörni a rendőrsorfalat Budapesten, a Rippl-Rónai utcánál. Mint írták, a készenléti rendőrök azt a feladatot kapták, hogy zárják le a Lendvay utcát, megakadályozva a tömeg haladását. A rendőrség hangosbeszélőn keresztül többször felszólította a tüntető tömeget, hogy távozzanak a helyszínről. A résztvevők ennek nem tettek eleget, közülük egy nagyobb létszámú csoport a rendőrsorfalat tolni kezdte. AZ ITTAS FÉRFI EKKOR A TESTÉVEL TOLTA A RENDŐRSORFAL ELSŐ SORÁBAN ÁLLÓ EGYIK RENDŐRT, MAJD NAGY ERŐVEL, ÖKÖLLEL ÜTÖTTE, AMI A RENDŐR SISAKJÁNAK PLEXIJÉT ÉRTE.

(Forrás: Index)

Vérellátó: sikeres volt a középiskolai edukációs program

A vérellátó szolgálat pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a programmal több mint 12 400 fiatalt értek el. A főleg biológia, testnevelés vagy osztályfőnöki óra keretében elhangzott előadásokat követően a tanulóknak lehetőségük volt kérdezni, így több véradással kapcsolatos hiedelmet, félelmet is sikerült eloszlatni.Az előadásokat követően sok fiatal már másnap felkereste valamelyik véradási helyszínt– közölték. Az edukációs program az Oktatási Hivatallal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal kötött együttműködési megállapodás révén valósulhatott meg, a kezdeményezéshez csatlakoztak az egészségügyi szakképző iskolák egyetemi fenntartói és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is.

(Forrás: Index)

MOST AKKOR KI AKADÁLYOZZA, HOGY 800 EZRES FIZETÉSE LEGYEN A TANÁROKNAK?

A kormány közel 800 milliárd forintot fordítana a pedagógusok béremelésére, nagyrészt EU-s forrásból. Egyszer azt mondják, már minden akadály elhárult az uniós finanszírozás elől, máskor azt, hogy az ellenzék akadályozza a fizetésemelést. Megnéztük, mi van a hivatalos dokumentumokban.

(Forrás: lakmusz.hu)

400 ezer gyerek él alkoholista szülővel

Alapítvány 2022-es jelentése. Mint írták, idén nagyon kevés adatból és kutatási eredményből dolgozhattak, de annak alapján is egyre szomorúbb kép rajzolódik ki a hazai gyermekjogi helyzetről. Az alapítvány a 2022-ben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a 2022-ben publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze a jelentést. Hangsúlyozták: nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon. Néhány adat ugyanakkor lesújtó képet fest a magyar gyermekek helyzetéről.

(Forrás: Házi Patika)

Totyik Tamás: a státusztörvénnyel a kisiskolák bezárását készítik elő

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) új elnöke szerint a státusztörvény bevezetésével a kormány pénzt is akar spórolni, és a pedagógushiányt is el akarja takarni. Totyik Tamás úgy látja, a státusztörvény azért is kell, mert be akarják bizonyítani, hogy a kisiskolák nem működőképesek, és a törvénnyel előkészítik azok bezárását. Az mindenesetre biztos, hogy a státusztörvénnyel a kormány meg akarja változtatni a pedagógusok jogállását. Hogy valójában mi áll a háttérben, csak mozaikokból tudjuk összerakni.

(Forrás: Hírklikk)

Pécsen is tüntetnek csütörtökön este pedagógusok, diákok és szülők a státusztörvény ellen

A pécsi demonstráció szervezője, a PONT, vagyis a Pécsi Oktatási-Nevelési Társulás. Az országos méretű tiltakozást Pécs mellett még legalább 14 városban megtartják, ugyanabban az időpontban, 2023. június 1-jén, csütörtökön 18 órától. A tüntetést “LEVEGŐT! – országos akció az oktatásért – PÉCS” címmel rendezik meg. A demonstrációt Pécsett a Széchenyi téren tartják, „ahol igent mondunk a diákok által benyújtott hétigenes népszavazás kérdéseire, és határozott nemmel felelünk az oktatásban tanulók, dolgozók kiállása miatt bevezetni kívánt státusztörvényre („bosszútörvényre”)”.

(Forrás: Szabad Pécs)

Levették az ifjúsági részlegről a magyar író könyveit a homofób törvény miatt

„A kiadóm kapott egy levelet a Libritől, amiben tájékoztatják őket, hogy három könyvem - Tükörlelkek 1, Tükörlelkek 2, Interferencia (Helena-trilógia 3.) - a két évvel ezelőtt hozott gyermekvédelmi jogszabálynak csúfolt valami miatt 18 éven aluliak számára nem terjeszthető” – írta Facebook-oldalán Papp Dóra kortárs regényíró. Felidézve, hogy könyvei nyolc éve kaphatók ifjúsági irodalom kategóriában, „hogy a 14 éven felüli korosztály megtalálhassa és felfedezhesse a 16 éves Orsi és a 18 éves Kriszti párhuzamosan futó történetét - ez a korszak most lezárul”.

(Forrás: Eduline)

Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak

Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak. Azt üzenik Novák Katalinnak, ne írja alá a státusztörvényt, mert az „nem tárgyalási alap, az oktatás fejlesztését új alapokra kell helyezni, aminek kidolgozásában közösen kell részt venni a szakszervezeteknek, a diákszervezeteknek, a civilszervezeteknek és a Belügyminisztériumnak”.

(Forrás: 444.hu)

DR. GYURKÓ SZILVIA: „AHOL ÉVEKIG TUD GYEREKEKET BÁNTALMAZNI VALAKI, OTT NEM ÁRTATLAN SENKI”

A titkoknak az a természetük, hogy kiderülnek. Soha nem volt olyan erős a nyilvánosság, mint most. Joggal félhetnek azok, akik eddig bíztak a saját hatalmukban, és abban a képességükben, hogy el tudnak fojtani minden információszivárgást. A XXI. században bizony legjobb eséllyel még életükben szembe kell nézniük azzal, amit eltussolni szándékoztak. Ez van. Ennek lehet örülni, ettől lehet félni, de így van. A nyilvánosság szerkezete, a média hatalma erre lehetőséget ad. És ha minden más eszközt el is próbálnak venni az áldozatoktól, ez még itt van, és nem gyengült. Sőt. Az elkövető egyéni felelőssége nem elvitatható. A bántalmazásért mindig az elkövető felel. De a közösség, amelyben mindez történt, szintén felelős. A vezetői szinten különösen. Ezt pedig el kell vállalni.

Nem hangsúlyos téma a társadalomban, hogy mi történik a gyermekvédelmi szakellátásban

A társadalomban nagyon sokféle kép él a gyermekeltűnésekkel kapcsolatban. Amikor egy kisgyerek tűnik el egy családból valamilyen fatális véletlen folytán – eltéved, elkóborol, elsodródik –, akkor azonnal hatalmas a társadalmi összefogás. Az egész falu elindul keresni, nem kérdés, hogy van kapacitása a rendőrségnek mindent tűvé tenni, és versenyt futnak az idővel. De a 18 ezer bejelentésből 17 ezer sok száz nem ilyen típusú – emlékeztetett az alapítvány szakmai vezetője. „Azok olyan 15-18 éves srácok, akikről eleve lemondott a társadalom. Akik nevelőszülőtől nevelőszülőig, gyermekotthonból gyermekotthonba vándorolnak a rendszer különböző intézményei között, az egyszerű állampolgár sokkal inkább devianciát, egy zavaró tényezőt lát bennük, kevésbé a veszélyben lévő áldozatokat. Holott ezekről a gyerekekről lehet tudni, hogy bántalmazások áldozatai, rossz bánásmódban részesültek, nem az ő hibájuk, hogy nem egy meleg, megtartó családban nevelkednek. Május 25. az eltűnt és bántalmazott gyermekek napja.

(Forrás: Népszava)

Kiakadt a magyar apuka: a sporttagozatos suliban felmondtak a tesitanárok, az informatikai szakközépben nincs informatikatanár

Korchma Zsombor beszámolója szerint a helyzet így a 2022/2023-as tanév vége felé a következő:Az informatikai szakközépiskolába járó fiának szeptemberben volt informatikatanára utoljára, akkor mondott fel az utolsó. A fiúnak a tanévben öt úgynevezett projekthete volt, „ami azt jelenti, hogy nincs oktatás egy hétig, mert olyan kevés a tanár, hogy a suli egyik felének tanítanak, a másiknak nem”. A sporttagozatos általánosba járó fiának „másfél hónapja nincs testnevelés órája, mert felmondtak a tesitanárok”. Tesiórán vagy rajzfilmet néznek, jobb esetben a gyerekeket leküldik az udvarra focizni. A kisebbik fiúnak hetente kétszer 11:50-re kell iskolába mennie, amikor három ügyeleti órája van (ez azt jelenti, hogy átlagban hetente kétszer nincs oktatás az iskolában, de kötelező bemenni, hogy a tanév teljen). Aki szerint ez a rendszer jó, annak hova járnak a gyerekei?

(Forrás: rtl.hu)

Tiltakoznak a diákok, mert érettségi közben rúgták ki a történelemtanárukat

A hivatalos indoklás szerint azért kellett elbocsátani M.-et, mert szakmai minősítése 2 százalékkal elmaradt a központilag előírt szinttől. Úgy tudjuk, hogy a szakmai elkötelezettséget értékelő szempontra kapott rendkívül alacsony pontszámot. Így jelenleg nem taníthat a tankerület egyik iskolájában sem, miközben nemrég született gyermeke, akivel szintén tanár felesége van otthon gyeden. Az ügyről az egyik helyi csoportba feltöltött, már több mint háromezerszer megosztott poszt azt írja, hogy a tanár azonnali elbocsátásanak valódi oka feltételezhetően az, hogy „szakszervezeti vezető tag, a sztrájkok egyik mozgatója volt. A döntés felülről jött, azaz központi utasítás volt, a diákok szerint az intézményvezető sem értett vele egyet.”

(Forrás: 444.hu)

Hiánypótló egyetemi szakképzés indul a MOME-n

Az itthon és külföldön egyaránt dinamikusan fejlődő szolgáltatástervezési szakmában egyre több vállalat és intézmény keres service designert, hogy segítségükkel tökéletesítsék szolgáltatásaik felhasználói élményét vagy belső folyamataikat. Az itthon elérhető Service Design képzések eddig főként különböző tanfolyamok formájában valósultak meg, az egyetemi oktatásban pedig csak egy-egy tantárgy részeként jelent meg a téma, ezért HIÁNYPÓTLÓ A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEMEN 2023 SZEPTEMBERÉTŐL INDULÓ KÉT SZEMESZTEREN ÁT TARTÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS. Az új képzés során a hallgatók többek között a kutatásmódszertan, a vizuális technikák, a stratégiai tervezés, vagy a szervezetfejlesztés területén gazdagíthatják ismereteiket, fiktív és valós service design feladatokban vesznek részt, a projektekből pedig a képzés végére olyan portfóliót állíthatnak össze, amellyel könnyen pályázhatnak meg szolgáltatástervezői pozíciókat itthon és külföldön egyaránt - áll az egyetem közleményében.

(Forrás: portfolio.hu)

„Ne csak mi tudjuk, hogy baj van” – mindkét elsős osztály tanítónője elmegy a hosszúhetényi suliból

Két elsős osztály is indulna ősszel, de mindkét kijelölt tanítónő elmegy a hosszúhetényi általános iskolából. A hír meglepte, elkeserítette a szülőket, akik dühösek és cselekedni szeretnének. A 3500 lakosú településen szokatlan módon ezért közös gondolkodást és gyertyagyújtást szerveztek az iskola udvarára. A Pécsi Tankerületi Központ a Telex kérdésére azt írta: nincs tudomásuk távozó pedagógusokról, ugyanakkor a tanítói állásra megjelent a pályázati kiírás.

(Forrás: Telex)

Beer Miklós a diáktüntetésekről: Valahogy jelezni kell, hogy baj van

Nagy hiba volt szerinte a kötelezően választható hittanoktatás bevezetése, szerinte ezzel a döntéssel megszakadt a gyerekek és fiatalok élő kapcsolata az egyházzal. Felidézte, hogy a nyolcvanas években délutánonként tele volt gyerekekkel a templomkert, egy élő közösség volt a plébános körül, és emiatt a vasárnapi misére is több fiatal járt. „Ma már letudják az iskolában a kötelezően választott hittant, a szülők pedig meg vannak nyugodva, hogy ők megtettek mindent a gyerekért, és nincs már élő kapcsolat az egyházzal” – tette hozzá.

(Forrás: Telex)

Százezer tanár sztrájkol Romániában, mit érhetnek el ezzel?

Miközben Magyarországon immár hónapok óta a tanárok és diákok tiltakozásától hangos Budapest, Romániában is elege lett a tanároknak: a héten tanárok ezrei követelik Bukarestben és az ország nagyobb városaiban, hogy a kormány emelje meg a fizetésüket és költsön jóval többet az oktatási rendszerre.

(Forrás: 444.hu)

A pedagógusok helyzetéről szóló szakértői egyeztetésen hétből csak három ellenzéki képviselő jelent meg

Pintér Sándor belügyminiszter május 24-én egyeztetett az ellenzéki pártok képviselőivel és szakértőivel a pedagógusok helyzetéről. A miniszter ekkor ígéretet tett egy újabb, szakértői szintű egyeztetésre. A Belügyminisztérium közleménye szerint az egyeztetésen a hét meghívott közül mindössze három képviselő jelent meg.

(Forrás: Index)

Oktatáskutató: A helyzet még annál is rosszabb, mint amilyennek látszik

Az egyetemekre jelentkező 126 ezer fiatal közül kevesebb mint 1600-an jelöltek meg első helyen osztatlan tanári képzést, miközben egyre nagyobb a tanárhiány, nem lesz, aki pótolja a nyugdíjba menő pedagógusokat és pályaelhagyókat. Egy oktatáskutató szerint az elmúlt tizenkét évben fokozatosan és brutálisan romlott a helyzet, a pedagógusképzésre jelentkezők alacsony száma is ezt igazolja.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Idén nagyot nő a diákmunkások fizetése

Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló köz

(Forrás: portfolio.hu)

A távoktatás csak rontott a gyerekek szövegértésén

10 évvel ezelőtti szintre estek vissza a magyar ötödik osztályosok szövegértési képességei az elmúlt években egy nemzetközi oktatási felmérés, a PIRLS nemrég közzétett, 2021-re vonatkozó eredményei szerint.

(Forrás: g7.hu)

Kudarc lett a nagy Pintér-féle oktatási egyeztetésből, a diákok szót sem kaptak a hatalomtól

Az ellenzéki pártok, pedagógusok szervezetek és diákok képviselői után a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence is sajtótájékoztatón számolt be a megbeszélés tapasztalatairól. Felidézte, hogy az új pedagógus státusztörvénnyel kapcsolatban már többször egyeztettek a tanári érdekképviseletekkel, szülői és diákszervezetekkel. Az ellenzéki pártokkal történt szerdai megbeszélésről azt mondta, továbbra sem tudták meg, oktatásügyben mit szeretne az ellenzék, aminek némileg ellentmond, hogy nem sokkal később arról beszélt, a pártok valamennyi felvetésére reagáltak. Az ellenzéki politikusok egy közös nyilatkozatban is összefoglalták, hogyan vélekednek a pedagógusok közalkalmazotti státuszát megszüntető törvénytervezetről, ám Rétvári szerint ők ilyen nyilatkozatot nem kaptak.

(Forrás: Népszava)

Pedagóguskutatás gyorsjelentés: a tanárok közel fele nagyon nehezen él meg jövedelméből

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói áprilisban online kérdőíves vizsgálatot végeztek pedagógusok körében, aminek célja az oktatási tiltakozásokkal és követelésekkel, valamint a közoktatásban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatos vélemények feltérképezése volt Az pedagóguskutatás gyorsjelentésének eredménye szerint a pedagógusok a legfontosabb 5 probléma közé sorolják az alacsony béreket – 92 százalék, a magas munkaterheket – 62 százalék, a tanári autonómia hiányát – 61 százalék, a tananyag nem megfelelő összetételét – 59 százalék, valamint az adminisztrációs terheket – 46 százalék.

(Forrás: 444.hu)

Tárgyalás Pintérrel: Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház BELFÖLD 2023. május 24. – 12:06

A meghívó szerint az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal az egyeztetésre, amire végül az összes ellenzéki párt elment. Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el az egyeztetésre. Az egyeztetésen a szakmai szervezetek nem kaptak szót, Pintér Sándor egyedül a pártok képviselőivel állt szóba.

(Forrás: Telex)

Kunhalmi Ágnes: egységes állásponton az ellenzék és a tanárok

Viszonylag gyorsan, gyakorlatilag eredmény nélkül, nyilatkozatok átadásával ért véget a parlamenti ellenzéki pártok és Pintér Sándor egyeztetése a státusztörvény-tervezetéről. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy fogalmazott: „jöttünk, láttunk, nem beszéltünk”. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón az ellenzéki pártok, valamint a pedagógusokat és a diákokat képviselő szervezetek egyetértettek abban, hogy nem közelednek az álláspontok a kormányzattal.

(Forrás: Hírklikk)

Pedagógus-életpályamodell – ezért vonult ki az ellenzék a belügyminisztériumi egyeztetésről

Túl a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteivel lefolytatott több hónapos egyeztetés után a kormányzat az ellenzéki pártokkal kezdett szerdán egyeztetésbe a pedagógus-életpályamodellről, a baloldali pártok azonban egy ponton kivonultak az egyeztetésről, és a tárca épülete előtt tartottak közös tájékoztatót. A Mi Hazánk bent maradt. Azt mondták, a \"bosszútörvényről\" (státusztörvény) értekezni nem voltak hajlandók, az oktatás helyzetének javításáról nem beszélhettek, a pártok civil szakértői delegáltja pedig szót sem kapott az egyeztetésen, ezt követően döntöttek a távozás mellett.

(Forrás: Infostart)

ADATOK A TANÁRSZAKOS JELENTKEZÉSEKRŐL

A facebookon több helyen megjelent néhány adat a felvi.hu alapján arról, hogy az ELTE tanárszakjaira hányan jelentkeztek. A felháborodás a helyzet miatt teljesen jogos – azonban, ahogy Bálint György írta kezdő felháborodókhoz címzett intelmeiben, „Tanuljátok meg jól, hova kell irányítani felháborodástokat.” A felvi.hu arról közöl adatokat, hogy melyik szakpárra hányan jelentkeztek. Az ELTÉn 33+1 tanárszak van, a 33 közül bármelyik bármelyikkel párosítható, ami 33*32/2=528 szakpárt jelent, a +1 az integrált természettudományos oktatásra felkészítő természettudomány-környezettan képzés, ami önmagában szakpárnak számít. Viszonylag kicsi a jelentősége annak, hogy kémia-portugál szakpárra nem jelentkezett senki; felháborodni a helyzet nyomorult voltán amiatt érdemes, hogy kémia tanárszakra (bármivel párosítva, összesen) hatan jelentkeztek első helyen. Ezt persze egy nem erre a célra készült, nyers adathalmazból ki kell számolni, összegezni. Az ELTE összes tanárszakjára az első helyes jelentkezések száma idén a következőképpen alakult:

(Forrás: ckpinfo)

Lasszóval keresik az iskolák a kémia- és fizikatanárokat, a felvételizők száma mégis szinte egyenlő a nullával

3357 fő - ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. Nem meglepő tehát, hogy ezzel a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába - még úgy sem, hogy idén egyébként kiemelkedően sokan, mintegy 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Vannak szakok, amiknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések.

(Forrás: Eduline)

A PDSZ a Tanítanékkal ellentétben a Pintér Sándorral való egyeztetésre bíztatja a pártokat

A Taníték Mozgalom szombaton küldött közleményt, amiben felszólította az ellenzéki pártokat, hogy ne üljenek le Pintér Sándor belügyminiszterrel a státusztörvényről egyeztetni, mert arról „tárgyalni nem lehet, teljes egészében el kell utasítani”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) viszont más állásponton van, erről a Telexnek nyilatkoztak: „Aki elzárkózik az ilyen kezdeményezésektől, az megadja annak az esélyét, hogy a kormány magát demokratának állítsa be, és azt mondja, ők akartak egyeztetni, de a tárgyalófelek erre nem voltak hajlandók” – mondta a Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja. Nagy Erzsébet szerint el kell mondani a kormánynak, hogy mi a gond a státusztörvénnyel, ezt az ellenzéki pártoknak is világossá kell tenniük és képbe kell kerülniük a státusztörvény problémáival. Eddig a Jobbik és LMP jelezte, hogy elmennének Pintérrel egyeztetni, a DK ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a belügyminiszter a tanárokkal és szervezettekkel is üljön le, a Momentum pedig látszatintézkedésnek nevezte az egyeztetést.

(Forrás: 444.hu)

„Szégyellem, hogy a pedagógustársadalom tagja vagyok”

A legutóbbi, április 24-ei egységes sztrájkban, amit a pedagógus szakszervezetek hirdetett meg, tiltakozva a pedagógusok jogait korlátozó új státusztörvény tervezete ellen, az érdekképviseletek szerint megközelítőleg tízezer pedagógus vehetett részt. A sztrájkolók száma ugyan elmaradt az egy évvel korábbi sztrájknapok részvételi arányaitól, ám most több olyan iskola volt, ahol a tantestület nagy többsége – egyes intézményekben 95-98 százaléka – beszüntette a munkát. Akadtak azonban olyan iskolák is, ahol kevés vagy mindössze egyetlen pedagógus, iskolai dolgozó sztrájkolt.

(Forrás: Népszava)

Pedagógusbérek: Pintér Sándor összehívta a parlamenti pártokat

A három hónapja tartó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a parlamenti pártokkal is egyeztet a Belügyminisztérium az új pedagógus életpályatörvényről, amely megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését is. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter 2023. május 24-ére, szerdára hívta egyeztetésre a parlamenti pártok (Fidesz-KDNP, DK, MSZP, Momentum, Jobbik, Mi Hazánk) frakcióvezetőit, politikusait, szakértőit

(Forrás: 24.hu)

Komoly fenyegetést kapott a kormány a pedagógusoktól

A szakszervezet hiányolja azt, hogy a kormány nem döntött a tanulók terheinek csökkentéséről, nincs a XXI. század kihívásaira választ adó alaptanterv, és elmaradt az oktatásban dolgozók presztízsének emelése is. A PSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a kormány nem hoz mielőbb érdemi döntéseket az ország jövőjét meghatározó köznevelés és szakképzés helyzetének javításáról, nem vonja vissza a státusztörvény tervezetét, végső eszközként lehetővé tesszük minden köznevelésben dolgozónak: lemondásukat/felmondásukat helyezzék letétbe a Pedagógusok Szakszervezete fővárosi és megyei irodáiban. A PSZ honlapján részletes tájékoztatás érhető el a lemondás dokumentumairól és a letétbe helyezés módjáról.

(Forrás: portfolio.hu)

A tüntetések és tárgyalások közepette új elnököt választott a Pedagógusok Szakszervezete

Tisztújító kongresszust tartott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szombaton Budapesten. Az eddigi alelnököt, Totyik Tamást választották meg nagy többséggel a küldöttek a szakszervezet új elnökének – derült ki az érdekképviseleti szervezet közleményéből. Totyik július 1-jétől veszi át az elnöki feladatokat, addig tart a jelenlegi elnök, Szabó Zsuzsa öt évre szóló mandátuma, aki nem indult újra ezért a tisztségért. Totyik Tamás az elmúlt években rendszeresen megszólalt oktatási kérdésekben a médiában, és részt vett a „Tudásmenet az oktatásért!” nevű akcióban is az év elején. Miskolctól Budapestig összesen 180 kilométert gyalogolt több kollégájával együtt, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira.

(Forrás: Telex)

Kézhez sem kapták a státusztörvényt a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal folytatott újabb tárgyaláson

Nem történt érdemi előrelépés a pedagógus szakszervezetek és a kormány tárgyalássorozatának mai napi fordulóján sem – számolt be élő Facebook-bejelentkezésben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja. A szakszervezetek szerint kiszámítható előmenetelt biztosító bérrendszerre, kötelező óraszámra és az összes túlmunka kifizetésére lenne szükség, amihez viszont egyáltalán nem kell bevezetni meglátásuk szerint a státusztörvényt. A kormány az előző tárgyalás alkalmával ugyan tett engedményeket, a szakszervezetek szerint még ebben a gyengített formájában is elfogadhatatlan a törvény.

(Forrás: Mérce)

Pedagógusbérek és az új életpálya-modell. Maruzsa Zoltán (podcast)

Hol tartanak a tárgyalások a pedagógus-bérekről a szakszervezetekkel? Hogyan lesz vonzóbb a pedagógus-életpályamodell? Mennyit tud emelni a magyar kormány a saját erejéből, és mennyit vár a kormány az Európai Unióból? Milyen bérrendszert alakít ki a kormány, és mennyi mozgástere lesz a munkáltatóknak? Miben különbözik az új sávos, fllexibilis, teljesítmény-alapú bérrendszer a mostani, közalkalmazotti törvény szerinti 5 bérkategóriától? Ki dönthet a sávos rendszerben a differenciált bérekről? Alapbéresíthető lesz-e az új béremelés? Hány konkrét helyen változott a tervezet az elmúlt 15 tárgyalás során? Miben hoz változást az új pedagógus életpálya-modell?

(Forrás: Infostart)

Plusz felvételi pontokat adnának az új tantárgyból jól szereplőknek

A kampány célja, hogy a fiatalok is megismerhessék a Magyar Honvédség által kínált lehetőségeket. \"Hiszem, hogy jó ma katonának lenni\" – mondta Czermann János, hozzátéve, hogy a kormány elkötelezett ebben a folyamatban, és már előzetes döntés született a katonák illetményszintjének jövő évi továbbfejlesztéséről. Azt is célként emelte ki, hogy a hazafias és a honvédelmi nevelés a magyar oktatásba épüljön, de ehhez a pedagógusokat is \"meg kell nyernünk\". Felsorolt olyan eseményeket, versenyeket, képzéseket, táborokat és programokat, melyek szorosabbá tehetnék a kapcsolatot a Magyar Honvédség és a középiskolai oktatás között. \"Ugyancsak szeretnénk, hogy a honvédelmi alapismeretek tantárgyat felvegyék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tantárgyai közé, így a versenyen elért eredményekért a tanulók a felsőoktatási felvételi eljárás során többletpontot kaphatnak, illetve az egyes tantárgyak legjobb felkészítő tanárai is díjazásban részesülnek\" – jelentette ki.

(Forrás: infostart)

Ez most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlyt

Én sok mindent el tudok fogadni: ha az a cél, hogy sokan járjanak egyetemre, akkor ez a cél. De az is lehet a cél, hogy legyen sok szakmunkásunk, akik meg tudnak építeni egy házat. Csak legyen valamilyen koncepció, amilyen ilyen irányban haladunk. Én leginkább azt hiányolom az elmúlt időszakból, hogy nincs egy hosszú távú elképzelés azzal kapcsolatban, hogy milyen oktatást szeretnénk – mondta Csapodi Csaba, a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

Több pénz kell az oktatásra, de nem mindegy, miként költjük el azt

Az adófizetők és a politikusok gyakorlatilag mindenütt egyetértenek abban, hogy több pénzt kellene fordítani a gyermekek oktatására. Nyilvánvaló dolog, hogy a jobb oktatás révén a gyerekek könnyebben tudnak az életben elindulni. Átgondoltan kell azonban e téren cselekednünk. Sok népszerű oktatási beruházásnál alig vagy semennyire sem bővül a gyerekek tudása, miközben ritkán hallunk a leghatékonyabbnak tekintett befektetésekről.

(Forrás: portfolio.hu)

Horváth Péter: ha nem lesz uniós forrás, akkor is kell a pedagógus-béremelés

Az írásbeli érettségik első tapasztalatairól, valamint a pedagógusok helyzetéről, a bérezéssel és az úgynevezett státusztörvénnyel kapcsolatos vitákról is beszélt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Részlet: „ Differenciálni jelen pillanatban a pótlékoknál lehet, az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői pótlékoknál, az differenciáltan adható, és az intézmények saját szervezeti kultúrájuknak megfelelően döntötték el azt, hogy mi ennek a differenciálásnak az alapja. De a béreknél nincs differenciálásra jelenleg lehetőség. Érdemi lehetőség biztos, hogy nincs.”

(Forrás: infostart)

Külföldön vesz egyetemet az 500 milliárddal megtolt kormányközeli elitképző

A Modul Universität Wien magánegyetemben szerez tulajdonrészt a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A bécsi intézményben 1100 diák tanul nemzetközi menedzsment, fenntartható fejlődés, alkalmazott adattudományok, turizmus és szolgáltatásmenedzsment szakokon, és előkelő helyen szerepel egy a tudományos hivatkozások alapján összeállított rangsoron. Miért fontos ez? A tulajdonszerzés az MCC nemzetközi hálózatépítésének újabb lépése, az intézmény korábban német és brit egyetemekkel kötött megállapodásokat, és tavaly ősszel Brüsszelben nyitott képzési helyszínt. Az MCC belföldön is látványos terjeszkedésbe kezdett, miután 2020-ban állami vagyonjuttatást kapott, aminek része számos emblematikus épület szerte az országban.

Fülke Extra: \"Finnországban az oktatás nem politikai játszma\"

Hogyan lett nemzetközi példa a finn oktatásból? Közéleti podcastunk videós különkiadásában Pihla Meskanen oktatási szakértő, az Arkki építészeti-oktatási program megalkotója volt a vendégünk, aki nemcsak arról mesélt, hogy mit tanulhatnak, most már Magyarországon is, a diákok a világról az építészeten keresztül, hanem arról is, milyen szemléletváltás kellett ahhoz, hogy Finnország oktatási és innovációs központ legyen Európában.

(Forrás: hvg.hu)

60 százalékos érettség

Az érettségizők aránya a 2010-es évekig ütemesen emelkedett, azóta viszont megállt a növekedés. Az érettségizők száma évek óta nem éri el a 70 ezret, 2004-ben még 93 ezren voltak. A csökkenés fő oka demográfiai: a korosztály létszáma csökken. A két világháború között még a középosztályba, a “nadrágos emberek” közé a befejezett gimnázium jelentett belépőt, amit a férfiak mindössze 6-8, a nők 3 százaléka végzett el. Miközben a középiskolai oktatás kibővült, a hatvanas évektől a nemi arányok is fokozatosan megváltoztak. Azóta több nő érettségizik, mint férfi, az előnyük ma is nagyjából 5 százalékpont. Mostanra az érettségi expanziója lelassult, a fiatal korosztályokban beállt a 60% körüli érettségiző arány. A teljes felnőtt társadalomban nagyjából minden harmadik embernek van legalább érettségije

Kijavítják a tankönyvet, amiben a „meleg” szót „magyarra” cserélték egy versben

A szerző azt írja, már tavaly felhívta valaki a figyelmét, hogy a szozat.org-on helytelenül szerepel a verse, írt is a szerkesztőnek, aki azt válaszolta, nem találja a verset, és nem is tudja, hogy került az oldalra. A szerkesztő kérte a helyes változatot, de Kiss elfelejtkezett a dologról, most jutott csak eszébe, amikor hallotta a katolikus tankönyvről szóló hírt. „A Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője kedves és együttműködő volt, az online verzióban azonnal javította a verset, a nyomtatással leálltak, a szeptemberi tankönyvben már hibátlanul lesz a szöveg. Méltatlannak tartom, hogy ebben a helyzetben trágár üzeneteket és telefonokat kapott. Minden együttérzésem neki.”

(Forrás: 444.hu)

Tájékoztatás nélkül törölte a Facebook a május 19-i diáktüntetés eseményét KOCSIS ÁRPÁD csütörtök 10:00

„A május 19-én 16:30-ra meghirdetett tüntetésünk Facebook-eseményét gyűlöletbeszédre hivatkozva a Meta/Facebook törölte. Erről mi nem kaptunk a Metától semmilyen tájékoztatást, támogatóink jelezték, hogy ez az üzenet fogadta őket az eseményre kattintáskor”, írta a szerda este kiadott közleményében az Egységes Diákfront szervezet. A Diákfront által meghirdetett eseményre több mint 16 ezer visszajelzés érkezett, s emiatt is különös, hogy a Meta törölte az eseményt. Amikor ma reggel kilenc órakor az esemény kiírását kerestük a Facebookon, továbbra is a Meta elérhetetlen oldalakon szereplő üzenete fogadott bennünket. A Diákfront csapata új látja, hogy a Facebook-esemény törlése mögött a kormány és a Megafon Központ áll

(Forrás: Mérce)

Módosított az Orbán-kormány, egy év helyett bármeddig munkára lehet fogni a nyugdíjas pedagógusokat

A Magyar Közlöny április 28-i számában megjelent rendeletmódosítás – amely a kihirdetést követő napon hatályba is lépett –, már nem szab egy évre szóló időkeretet a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatásához, valamint egy olyan ponttal is kiegészült, amely lehetővé teszi az idős pedagógusok számára, hogy az érettségi vizsgák és országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezésében is részt vehessenek.

(Forrás: Népszava)

Óvatosan a ballagási pénzzel - érdemes a fiatalok elé megtakarítási célokat kitűzni

A ballagási szezonban a szülők, rokonok pénzzel jutalmazhatják a diákokat. Ez az ajándék azonban akár haszontalan is lehet, ha a gyerekek azonnal elköltik a pénzt. Érdemes inkább a szülőkkel közösen kitűzni egy megtakarítási célt, és arra félretenni - hívja fel a figyelmet a K&H, amelynek Vigyázz, kész, pénz! vetélkedősorozatában kiemelt szerepet kapnak a különféle megtakarítási formák a fiatalok számára. Óvatosan a ballagási pénzzel - érdemes a fiatalok elé megtakarítási célokat kitűzni A ballagás is apropót adhat arra, hogy a szülők megismertessék a gyerekekkel a pénzügyi tudatosságot, ezen belül a megtakarítások jelentőségét. A búcsúzó diákok ugyanis a ballagás alkalmával akár pénzt is kaphatnak ajándékba a szülőktől, rokonoktól.

(Forrás: Profit Line)

Töriérettségi 2023: itt vannak a hivatalos megoldások

Az idei írásbeli feladatsorban a keresztény vallástól egészen a magyarországi elöregedő társadalomig kellett eljutniuk a középszinten érettségizőknek töriből. A témák között előkerült a kereszténység, a Szovjetunó, az unió, valamint Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadaságharc és az első ipari forradalom is. Az idei feladatok között az 56-os forradalom története is felbukkant.

(Forrás: 24.hu)

„Közel jött az erőszak, a fiatalok jövőjét próbálják tönkretenni. Ez megmutatja, hogy a hatalom gyenge\"

Érzelmileg megviselő a küzdelem, amelyet civilek vívnak egy elnyomó rendszer ellen, ráadásul lassú folyamat, amelynek nem mindig látszik egyből az eredménye, és sok türelmet igényel. Ugyanakkor a kitartó ellenállás, a polgári engedetlenség és egyre több civil bekapcsolódása a mozgalomba kiépít egy közösséget, amelyben saját magukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek, nem várnak politikusokra vagy pártokra, megszervezik maguk az ellenállást. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyetlen politikai párt sem tudott ilyen nyers erőt felmutatni. „Most valóban a civilek az igazi ellenzék, ők tudnak mozgósítani, olyan határátlépéseket megvalósítani, amikre szükség van az igazságtalanságok miatt” – mondja Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója. A budapesti Kölcsey Gimnáziumból tavaly elbocsátott tanárnő nem a menekülésben látja a kiutat. „Azért nem megyek el, mert azt gondolom, hogy van értelme annak, amit csinálok. Ez az én országom, ide születtem, itt vannak a gyerekeim, a szüleim. Miért én menjek el?” – mondja.

(Forrás: hvg.hu)

A „meleg” szót „magyarra” cserélték az egyik 10-es irodalomkönyvben...

A verset sokszor alkalmazzák az irodalomoktatásban, mivel Kiss Judit Ágnes műve mondhatni a Szózat XXI. századi átirata, amely a kivándorlásról és az azzal kapcsolatos dilemmákról szól, a fiatalokhoz közel álló nyelvezettel és hangnemben. Ezt erősítette meg lapunknak Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium és Általános Iskola magyartanára is. Az ügy kuriózuma, hogy a vers széles körben közismert, ezért is érthetetlen a cenzúrának is felfogható változtatás, amely feltűnhet a tizenhat éves diákoknak. Kiss Judit Ágnes lapunktól tudta meg a változtatást.

(Forrás: Népszava)

Tanulás újratöltve. Miért érdemes szülőként, tanárként tanulmányozni egy múlt századi könyvet? Németh Anna írása

Ha képesek vagyunk letenni a konvencionális tanári üzemmódunkat, és a megértést elősegítő minden motívumot alkalmazunk osztálytermi jelenlétünkben, akkor megláthatjuk diákjaink szemében a kíváncsiságot, a felfedezés örömét! A mai, nagyon kényelmetlen oktatási környezetünkben pedig ez rendkívüli megtartó erővel bír(na), ám az oktatás döntéshozóinak még nagyon sok olyan lépést kellene megtenni, ami a tanulás-tanítás folyamatát az egészséges irányba viszi…

(Forrás: tani-tani online)

A diákok rávették a hatalmat, hogy magához méltó módon viselkedjék

A második diáktüntetéses kordonbontás után nem lehet kétségünk egyik oldal szándékai felől se. Nem egyszeri rendőri túlkapás történt előző hét szerdán, és a diákok sem véletlenül keveredtek összetűzésbe a rendőrökkel. A rendőrök tényleg foggal-körömmel (meg persze könnygázzal és gumibottal) védenek teljesen üres várbeli kormányzati épületeket. A diákok pedig, alternatíva híján, elkeseredettségükben, cserbenhagyottságukban és dühükben tényleg keresik azokat a helyzeteket, ahol a hatalom nyílt elnyomását provokálhatják ki. Ugyanis egyfelől tökéletesen tisztában vannak a hatalom működésének logikájával. Másfelől azt is látják, hogy az ellenzéki tüntetések szokásos formájának – a sétáknak és beszédhallgatásoknak – nincs sok értelme.

(Forrás: Mérce)

Magyartanár az érettségi műelemzésről: kiválóan elemezhető műveket kaptak a diákok

Mindkét feladat kényelmes választás lehet a diákoknak – így értékelte az Eduline által megkérdezett szaktanár a magyarérettségi műelemzős részét. Az egyik opciójuk az érettségizőknek az, hogy egy Lázár Ervin-novellát elemeznek. A tanár szerint akár még ismerős is lehet a vizsgázóknak a feladatul kapott novella, mert része a Csillagmajor című kötetének, amit az általános iskolákban tanítanak is, de Lázár Ervin egyébként sem először tűnik fel az érettségiben, ráadásul a feladatokban sem kérdeznek szokatlan elemeket. A másik lehetőség Petőfi Sándor és Tóth Árpád Csokonairól szóló verseinek összehasonlítása. A tanár szerint Petőfi művei kiválóan összevethetők XX. századi költők műveivel, ráadásul mindkét szerző és Csokonai is része a középiskolai tananyagnak, a verseik pedig még úgy sem tűnhetnek ijesztőnek, hogy egyébként nem részei a gimnáziumi tantervnek.

(Forrás: hvg.hu)

Most inkább tanulok, aztán majd ha vége az érettségiknek, akkor újra részt veszek a tüntetéseken

Hétfőn délután egy órakor véget ért az idei magyarérettségi írásbeli része, utána kérdeztünk apáczais diákokat a tapasztalataikról. A diákok könnyűnek találták az idei magyarérettségit, egy magyartanár szerint a szövegértés hosszú volt és a verselemzés nem volt egyszerű. A diákok felkészülését az sem befolyásolta, hogy az idén érettségiző generáció utolsó egy-két évét kétségkívül meghatározta a tanárok több mint egy éve tartó sztrájkja. Az egyik diák a Telexnek azt mondta: „Én csak szomorú vagyok, a tanáraim mindent megtesznek, hogy a legjobb szakokra kerüljünk be, engem is lehangol, ha letörtnek látom őket.”

(Forrás: Telex)

Indul az érettségiszezon, a mostani generációnak nem volt könnyű útja idáig

Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az egyetemi felvételiken jelentős pluszpontokat jelentő emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 72 569, emelt szinten 1771 tanuló vizsgázik. Kedden matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en érettségiznek, szerdán történelemből pedig középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák vizsgázik majd. Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 11-én angol nyelvből középszinten 45 864-en, emelt szinten 18 848-en, 12-én német nyelvből középszinten 11 537-en, emelt szinten 2077-en érettségiznek.

(Forrás: Telex)

Érettségi: hétfőn egy korszak lezárult, jövőre jön a „lelketlen húsdarálás”?

Túl vannak a magyarérettségin a diákok. Közvetlenül a megmérettetés után a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük arról, mennyire volt nehéz dolga a végzősöknek. Arató László cikkünkben ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani vizsgánál sokkal fontosabb az, ami jövőre lesz. Álláspontja szerint az új követelmény, amely 2024-től lép életbe, finoman szólva is több sebből vérzik.

(Forrás: Index)

Veszélyes, ha egy szorongó, depressziós gyerek a ChatGPT-nek önti ki a lelkét?

Egy iskolai zaklatás áldozatává vált kamasz nevében teszteltük a ChatGPT-t, majd a mesterséges intelligencia által adott válaszokat elemeztettük szakértőkkel. A válaszokat egyikük sem találta károsnak, de azért ők nem így beszélnének egy kamasszal. Arról viszont megoszlottak a vélemények, hogy jó-e, ha valaki ilyen helyzetben először a mesterséges intelligenciához fordul.

(Forrás: hvg.hu)

Kiakadtak a tanárszakszervezetek Rétvárin

Láthatóan nagyon felbőszítette a tanárokat Rétvári Bence pénteki bejelentése, miszerint „Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon.” Szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös közleményben reagált a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának szavaira. Mint írják: Rétvári Bence állításaival szemben a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Normális esetben az Európai Uniótól ilyen célra támogatásokat egyetlen ország sem kap. Amiért az Európai Unió kivételt tett Magyarországgal, az a közoktatás és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete.

(Forrás: 24.hu)

A rendőrség keresi a KRÉTA és a Neptun meghekkelőjét TECH BELFÖLD 2023. május 05. – 18:58

Az elmúlt másfél hétben több jelzést is kaptunk arról, hogy valaki illetéktelen hozzáférést szerzett a közoktatásban használt KRÉTA, illetve a felsőoktatásban használt Neptun oktatási rendszerhez. Ezért megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy kaptak-e bejelentést, vizsgálják-e a történteket. Pénteki válaszuk szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni Osztálya nyomozást indított az ügyben ismeretlen tettes ellen.

(Forrás: Telex)

Rendőrségen töltötte az éjszakát, de legközelebb is az első sorban fog állni (videó)

Rég láthattuk a rendőrséget olyan erőszakosan fellépni békés tüntetők ellen, mint szerda este, mikor az Egységes Diákfront tüntetése után a tömeg spontán a Karmelitához vonult. Hidász Máté úgy érzi, aránytalanul durván bántak vele, mégsem tesz panaszt a rendőrség ellen.

(Forrás: Telex)

Mire jó a mesterséges intelligencia? Bessenyei István írása

Kulcskérdés tehát, hogy a tanulási rendszerek leragadnak-e a papíralapú, a könyvkultúra monopóliumára alapozott, lexikális ismeretek megjegyzésére koncentráló, túlméretezett és szigorúan kötött tantervi keretek közé szorított tudásátadási algoritmusoknál, vagy képesek lesznek ezt feladni és alkalmazkodni a technológiai robbanás kihívásaihoz. A mesterséges intelligencia oktatási használatának egyik nagy ígérete az egyéni tanulási utak kialakításának lehetősége volt. Egy korábbi elképzelés szerint a tanulók digitális lábnyoma alapján, személyes tanulási szokásaik elemzésével tudnának a programok egyénített feladatokat megadni, de ezek a kísérletek adatvédelmi és technológiai okok miatt zsákutcának bizonyultak.

(Forrás: tani-tani online)

„Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni” – oktatáskutató a káosz okairól

Nem tudom pontosan, mi van a politikusok fejében, gyanítom, más van a köznevelésért felelős államtitkár Maruzsa Zoltánéban és más Orbán Viktoréban, de az biztos, hogy mindenki hoz magával egy oktatási modellt a gyerekkorából. Minden új intézkedés esetében felfedezhető, hogy mintát ad számukra a Kádár-korszak oktatása, amit pedig nagyon hiányolok, az a kreativitás. Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni. Az, hogy a szakképzés minőségét megpróbálják javítani, még jó döntés is lehetne, de egyelőre nem sikerül nekik, mert ehhez tényleg jó pedagógusok kellenének. Ha viszont a tanárokkal szemben bizalmatlanok, teljesen elveszítik ezt a réteget. Pedagógus nélkül pedig ezt a problémát nem lehet megoldani. Már azzal mellélőttek, hogy azt gondolták, a helyzet magától megoldódik. Mivel sok nőt és gyereket érint, nekik eleve nem annyira fontos, mint a férfias területek, az ipar, a katonaság vagy a futball. Most szembesülnek azzal, hogy nem oldódnak meg maguktól a problémák, és ebben szerintem nagy része van a női emancipációnak, hiszen felnőtt egy olyan generáció, amelynek már nem pálya, hogy csendben végezze a láthatatlan munkát, és annyi legyen az elismerés számára, hogy szépen megtestesíti a női princípiumot. (Lannert Judit)

(Forrás: válasz online)

ORSZÁGOS AZ ELÉGEDETLENSÉG – AZ ŐSZI TILTAKOZÁSI HULLÁM 2700 ESEMÉNYE LÁTHATÓ TÉRKÉPÜNKÖN

A napi térképek után folyamatosan bővül a 2022/23 tanév – sztrájkok, polgári engedetlenség, élőláncok, szolidaritási akciók – egyesített tiltakozási térképe, mely már a tavaszi adatokat is tartalmazza. A térképen mintegy 369 település több mint 1290-nél több intézményének 4370 tiltakozó akciója került feltüntetésre.

(Forrás: ckpinfo)

Itt a teljes lista: ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2023-ban

Maga mögé utasította a tavaly még \"csak\" harmadik helyen álló ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium a 2022-es lista első helyét birtokló Eötvös József Gimnáziumot és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumot a HVG 2023-as rangsorában. A lista első tíz helyét általában főként fővárosi gimnáziumok teszik ki. Idén (is) csak egy vidéki intézmény, a veszprémi Lovassy László Gimnázium csúszott be a rangsorba, ami a tavalyi 25. helyét javította az idei lista 10. helyére.

(Forrás: Eduline)

Korábbi önmagához képest is pocsék állapotban van a gyerekvédelem Magyarországon

Az e heti HVG-ben a Varga Judit igazságügyi miniszter által „Európa legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozásaként” beharangozott törvénytervezet kapcsán végigvettük a vonatkozó statisztikákat. Az eredmény lesújtó: Magyaroroszágon uniós összehasonlításban és korábbi önmagához képest is rossz állapotban van a gyermekvédelem. Tíz év alatt 18 százalékkal nőtt a családoktól elszakított, nevelésbe vett gyermekek aránya, 14 ezerről 16 ezerre bővült a gyermekpszichiátriai esetek száma és az Európai Unió átlagánál kétszer-háromszor több a 18 évesnél fiatalabb anyák aránya.

(Forrás: hvg.hu)

„A 11. osztályos diákjaim abba is belefeszültek, hogy végig kellett olvasniuk Az ember tragédiáját”

„A humán műveltség és az elit műveltség presztízse, értéke, megbecsültsége össztársadalmilag nagyon sokat romlott. Ha arra gondolunk, hogy a hetvenes években a szociológiai vizsgálatok szerint a negyedik-hatodik leggyakoribb szabadidős foglalkozás a könyvolvasás volt, ehhez képest most a huszonsokadik. Ez nagyon összefügg azzal, hogy ez a fajta kultúra, műveltség háttérbe szorult. Ezzel párhuzamosan a hetvenes években a legnagyobb presztízsű egyetemi szak a magyar-történelem szak volt a bölcsészkaron, magyar szakos tanárnak lenni kifejezetten magas presztízsű választás volt. Ma nem így van. Lecsúszott a középmezőnybe, vagy még hátrébb ahhoz képest, amit az élettudományok, a biológia, a pszichológia vagy a neurológia tudnak és jelentenek” – mondta a Qubitnek Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola irodalomtanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, amikor arról kérdeztük, mit érzékel súlyos problémaként tantárgya körül.

(Forrás: Qubit)

Több hónapig maradhatnak gyerekek olyan nevelőszülőknél, akik nem tudják őket megfelelően ellátni BELFÖLD 2023. április 30. – 11:46

„Egyetértek a párbeszédes Szabó Tímea állításával, a gyermekvédelem összeomlott. A rendszer hibája, hogy a gyermekvédelemben előfordulhatnak tragédiák. Nincs annyi nevelőszülő, mint ahány férőhelyre szükség lenne” – mondta a Telexnek egy gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakember, aki munkakörénél fogva belülről lát rá számos problémás esetre több megyében is. A szakember olyan pozícióban dolgozik, hogy nem beszélhetne a mindennapokban megtapasztalt gondokról, ezért is vállalta név nélkül a véleményét.

(Forrás: Telex)

A státusztörvény inkább cselédtörvény, minden tanárnak rosszabb lesz, de nem ugyanannyival

A kormány általános oktatáspolitikájában újdonságnak tűnik a tervezetnek az a kevéssé tárgyalt dimenziója, hogy az új foglalkoztatási forma, a köznevelési alkalmazotti jogviszony nemcsak az állami szférára, hanem az egyházi és alapítványi fenntartású iskolákra is vonatkozna. Így a teljes magyar tanártársadalom azonos jogállásban lenne foglalkoztatva, a budapesti magángimnáziumoktól az egyházi elitgimiken keresztül a kistelepülési általános iskolákig.

Ősztől honvédelmet is lehet tanulni a középiskolákban

A 2023/2024. tanévtől kezdődően a kadétprogram mellett egy új, a középiskolák szabad órakerete terhére választható középiskolai tantárgy „teremti meg annak a lehetőségét, hogy a magyar fiatalok részletesebben is megismerhessék a haza védelméhez kapcsolódó állampolgári kötelezettségeket\" – közölte pénteken a Honvédelmi Minisztérium. A tantárgy oktatásában részt vevők a honvédelmi szervezetek és feladatok megismerésén túl elméleti és gyakorlati ismereteket fognak elsajátítani például a kibervédelem és a térképészet területén.

(Forrás: hvg.hu)

Reagált az ELTE a Neptun feltörésének hírére

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesíti hallgatóit, hogy az április 26-án az esti órákban történt, több hazai egyetemet is érintő informatikai incidens miatt az ELTE a Neptun rendszer ideiglenes leállításáról döntött” – közölte az intézmény azt követően, hogy a Telex megírta: az ő nevükkel visszaélve törték fel ismeretlenek a tanulmányi rendszert. Az ügyben az ELTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem is érintett. Az ELTE azt is hozzátette, hogy megkezdték az eset kivizsgálását és megteszik „az ilyenkor szükséges informatikai biztonsági és egyéb lépéseket”. A rendszer újraindításáig a hallgatók türelmét kérték, egyben felhívták a figyelmüket, hogy rendszeren belül érkezett hamis – nem az üzemeltetőtől származó – levelekre semmiképpen ne válaszoljanak.

(Forrás: hvg.hu)

Őrült ütemben változnak a fiatalok szokásai, de a bankfiók továbbra is kiemelten fontos

Nem lehet elég korán elkezdeni a pénzügyi nevelést Kökény Dávid, az OTP Bank Termékfejlesztési senior menedzsere szerint, aki a Portfolio-nak elmondta, az ideális az volna, ha a szülők már az első, valamilyen alkalomra, rokonoktól kapott pénz kapcsán elkezdenének pénzügyi kérdésekről beszélgetni a gyerekekkel. Az utóbbi években egyre nő a 16 év alatti ügyfelek száma az OTP Banknál, tapasztalataik szerint a Z generáció már kifejezetten tudatos, úgy tűnik, számukra a legfontosabb, hogy minél nagyobb legyen a bank digitális képessége.

(Forrás: portfolio.hu)

Már nem ellenőrizné a tanárok otthoni számítógépeit a kormányzat

Elkészült az elsődleges elmeorvosi vizsgálata annak a 17 éves miskolci tinédzsernek, aki a Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint fegyvert akart venni, iskolai lövöldözést tervezett, 50 diáktársát akarta volna megölni, majd öngyilkos lenni. A szakértő szerint B. Levente nem szenved kóros elmeállapotban, vagyis büntethető, írja a Blikk. A lap információi szerint a fiú a Discord nevű alkalmazáson keresztül arról is csetelt külföldi fiatalokkal, hogy az anyját is meg akarja ölni. „A levelezés az interneten megtörtént, ezen nincs mit szépíteni vagy tagadni. A Levente által leírtak komolyságát azonban erősen vitatjuk, hiszen valószínűleg igazából nem készült ő semmire, csak figyelmet és elismerést akart ilyen felfoghatatlan formában kicsikarni a levelező társaktól” – mondta a lapnak a fiú ügyvédje, Lichy József.

(Forrás: Telex)

Beszámítható az iskolai lövöldözést tervező miskolci fiatal

Elkészült az elsődleges elmeorvosi vizsgálata annak a 17 éves miskolci tinédzsernek, aki a Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint fegyvert akart venni, iskolai lövöldözést tervezett, 50 diáktársát akarta volna megölni, majd öngyilkos lenni. A szakértő szerint B. Levente nem szenved kóros elmeállapotban, vagyis büntethető, írja a Blikk. A lap információi szerint a fiú a Discord nevű alkalmazáson keresztül arról is csetelt külföldi fiatalokkal, hogy az anyját is meg akarja ölni. „A levelezés az interneten megtörtént, ezen nincs mit szépíteni vagy tagadni. A Levente által leírtak komolyságát azonban erősen vitatjuk, hiszen valószínűleg igazából nem készült ő semmire, csak figyelmet és elismerést akart ilyen felfoghatatlan formában kicsikarni a levelező társaktól” – mondta a lapnak a fiú ügyvédje, Lichy József.

(Forrás: Telex)

Varga Judit: Magyarországon lesz a legszigorúbb a gyermekvédelem

Az Európai Bizottság arra hivatkozva támadja a gyermekvédelmi törvényt, hogy az nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal, de „jól tudjuk, hogy valójában Alaptörvényünk értékeit veszik célba” – jelentette ki bejegyzésében a tárcavezető. Varga Judit hétfőn a Mathias Corvinus Collegium – MCC (MCC Brussels), a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért gyermekvédelmi törvényről és jogállamiságról szóló brüsszeli konferenciáján vett részt, ahol hangsúlyozta: a bizottság azt a törvényt támadja, amely védi a gyermekek születéskori nemük szerinti önazonossághoz való jogát, és kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi. Sajnálatosnak tartja, hogy vezető európai politikusok már az előtt véleményt formáltak a gyermekvédelmi törvényről, hogy érdemi párbeszédet folytattak volna a magyar hatóságokkal – írta a miniszter, hozzátéve: az egyre nagyobb teret nyerő woke ideológiát üdvözlő erőknek sikerült 15 uniós tagállamot meggyőzniük, hogy lépjenek fel Magyarország ellen a folyamatban lévő uniós bírósági eljárásban.

(Forrás: Index)

A rendőrség szerint ők csak az agresszív tüntetőket fújták le a Karmelitánál

„Az, hogy a rendőrök foggal-körömmel védik a kordont, számomra érthetetlen. A könnygáz használata aránytalan és indokolatlan volt mind a kordont elbontani akaró képviselőkkel, mind a tüntetőkkel szemben” – mondta Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője, aki a helyszínen is ott volt. A könnygáz bevetése előtt azért kell a figyelmeztetés,, hogy a békés tüntetők elhagyhassák a helyszínt, ezért jogellenes a figyelmeztetés nélküli intézkedés. Hegyi szerint azonban egyáltalán nem volt indokolt a könnygáz bevetése.

(Forrás: 444.hu)

Nyílt levelet írtak a Fazekas és az Eötvös tanárai, a válság további mélyülésére figyelmeztetnek

Mint írják, az oktatás színvonala mindenki közös ügye, ezért sem a diákok, sem a szülök, sem a nagyszülők, sem a munkavállalók, illetve a munkaadók, vagy az oktatásban dolgozók számára nem lehet közömbös, hogy milyen a magyar közoktatás. A levél aláírói szerint a tervezet súlyosan sérti a diákok minőségi oktatáshoz való jogát. Később úgy folytatják, hogy a modern iskola alapvető feltétele a szabad véleménynyilvánítási jog, amely a közoktatás minden szereplőjét megilleti, de a tervezet ellehetetleníti ennek gyakorlását, valamint csorbítja az iskolai közösségek autonómiáját és megfosztja a pedagógusokat alapvető munkavállalói jogaiktól. A Fazekas munkatársai levelükben szakmai érdekegyeztetést követelnek az oktatási rendszer korszerűsítéséről. Szintén a státusztörvény ellen emelt szót a Facebookon közzétett levelében a budapesti Eötvös József Gimnázium ötvenöt tanára is

(Forrás: Telex)

Pedagógustüntetés után balhé a Karmelitánál, a rendőrök gázspray-t is bevetettek

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 20-i kormányinfón azt mondta: nem érdemes a státusztörvény hatásáról beszélni addig, amíg a törvénytervezetet be nem nyújtják a parlamentnek. A tervezetről jelenleg egyeztetések zajlanak a kormány és az érdekképviseletek között. A státusztörvény védelmében Gulyás elmondta, hogy a diákok érdeke az, hogy csak félévkor és év végén távozhassanak tanárok, év közben ne. Arra a felvetésre, hogy már több mint négyezer tanár mondana fel, ha bevezetnék a státusztörvényt, Gulyás azt felelte: még semmi nem dőlt el, és ez amúgy csak 3 százaléka az aktív pedagógusoknak. Hétfőn reggel már pedagógusok, diákok, politikusok együtt demonstráltak a Belügyminisztérium épülete előtt, és több iskolában egész nap sztrájkoltak tanárok az egységes munkabeszüntetés újabb napján.

(Forrás: Telex)

Egy gyermekkórház fehér köpeny nélkül, ahol 30 éve dolgoznak a családok mentális egészségéért

30 éve dolgozik a gyermekek mentális egészségének javításáért Magyarország első, modern, önálló gyermekpszichiátriai kórháza és szakambulanciája. A Vadaskertben három évtized alatt több mint 62 ezer gyermek vizsgálatát és terápiáját végezték el. A gyermekpszichiátria jelen pillanatban is teltházzal működik, a személyzet megfeszített munkában és új terápiás megoldásokkal igyekszik ellátni az ország különböző részeiből érkező, pszichés gondokkal küzdő gyermekeket és fiatalokat.

(Forrás: Telex)

Nyomorból vinnék az egyetemig a gyerekeket, az állam viszont nem segít rajtuk

Magyarországon tömegek szorulnak ki a minőségi oktatásból, ez pedig a nyomor újratermelődéséhez vezet. Ózdon a Van Helyed Alapítvány komplex fejlesztési programjainak segítségével a szegregátumokban születő, jellemzően roma gyerekek magasabb végzettséget szereznek a szüleiknél, többen a felsőoktatásig is eljutnak. Hiába tudnak fontos eredményeket felmutatni, a szervezet kritikus helyzetbe került, az állam pedig egyelőre nem segít.

(Forrás: Telex)

› „Ha támogatni szeretnénk a diákokat a tanulásban, akkor sok lépéssel hátrébb kell lépni” - Interjú Kaderják Anita oktatáskutatóval

A szakemberrel a Kreatív Partnerség Magyarország (KP) program nemzetközi díjazása kapcsán beszélgettünk a 21. századi kompetenciákról, arról, hogy miként lehet mérni a kreativitást, és szó került többek között a magyar oktatáskutatás nemzetközi élvonalba való bekapcsolódásáról is. Ha támogatni szeretnénk a diákokat a tanulásban, akkor nem onnan indul a folyamat, hogy a matematika képességüket kezdjük el fejleszteni, sok lépéssel hátrébb kell lépni. Hogyan érzik magukat az iskolában, a közösségükben? Mi teszi őket motiválttá? Hogyan érhetjük el, hogy higgyenek magukban, és képesek legyen figyelni a társaikra is? Hogyan taníthatjuk meg őket csapatban dolgozni?

(Forrás: Kölöknet)

Pedagógus-béremelés: újabb fordulatok történtek, nincsenek veszélyben az uniós források

2025-re egy pedagógus átlagosan 800 ezer forintot keres majd. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán azt is kiemelte, hogy a béremelésekre szánt 800 milliárdos konstrukció jelenleg a legnagyobb az Európai Unióban. A pedagógusok 75 százalékos béremelését az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintból oldaná meg a kormány. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik.

(Forrás: Mandiner)

Kimutatták a kutatók: meglepő eredménye lett a magyar oktatási reformnak

Egy jól megtervezett szakképzési rendszer sokféle módon lehet hasznos a társadalom számára. Felgyorsíthatja a munkaerőpiacra való belépést, növelheti a szakképzettek kezdeti keresetét miközben csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolai lemorzsolódás csökkentésével és a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási esélyeinek és jövedelmének javításával. Azonban a túlságosan specifikus szakmai képzés hosszú távon káros is lehet az itt végzettek számára: a specifikus képes

(Forrás: portfolio.hu)

Erre számítsunk szülőként, ha elfogadják a státusztörvényt

A kormány tervei szerint a pedagógusok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, és ehelyett egy ún. státusztörvény fogja szabályozni jogállásukat. A kormányzat elsősorban a beígért béremelésről szokott beszélni, de szülőként tudnunk kell arról, hogy a törvény számos hátrányos elemet tartalmaz, melynek részleteit igyekeznek eltitkolni. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk, milyen változásokkal szembesülhetünk szülőként, ha a tervezett státusztörvény hatályba lép.

(Forrás: Szülői Hang)

Törley Katalin a Fülkében: „A kormánynak 12 éve volt az oktatás reformjára. Akkor mégis, kit kritizáljak?”

A pedagógusok tiltakozása reform helyett a szakmába még egyszer belerúgó státusztörvényhez vezetett – nagyon tömören így foglalható össze mindaz, ami 2023-ban történt a pedagógusokkal. Arról, hogy hogyan jutottunk ide, és hogyan tovább innen, Törley Katalint kérdeztük közéleti podcastunkban.

(Forrás: hvg.hu)

Döntött Orbán Viktor, kiknek emeli meg a pedagógusok helyett a bérét

Miközben folyik a hercehurca a pedagógusok béremelése körül, a kormány azt ugyanis az uniós források folyósításához köti, amelynek ténye és ideje viszont bizonytalan, mint a kutyák vacsorája, másoknak jut pénz. Ennek érdekében Orbán felhívta a pénzügyminisztert, hogy – a miniszterelnök általános helyettese bevonásával – gondoskodjon arról, hogy 2024-től évi közel 62 millió forint álljon rendelkezésre az éves központi költségvetés magyarországi egyházi személyek jövedelempótléka és zsidó örökség ápolása támogatását szolgáló előirányzata javára.

(Forrás: mfor)

Volt miniszterek, államtitkárok és tudósok a „bosszútörvény” ellen

Többek között a 2010 utáni Orbán-kormányok első oktatásért felelős minisztere is aláírta a pedagógusokat támogató nyilatkozatot, amelyet a kezdeményezők megkeresésére a Válasz Online hozhat most nyilvánosságra. A jövő heti tanársztrájk elé időzített, pedagógusok melletti, az őket sújtani hivatott bosszútörvény elleni kiállás aláírói volt miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek. A nyilatkozatot változtatások nélkül, teljes terjedelmében közreadjuk.

(Forrás: válasz online)

Ha ezt a státusztörvényt elfogadják, megtörténhet, hogy az EU nem ad pénzt a magyar tanárok béremelésére

„Ez az egész még egy terület, ahol a nőket hátrányosabb helyzetbe lehet hozni – világított rá egy jóval tágabb kontextusra Zeller Judit jogász és pszichológus, a TASZ magánszféra projektjének helyettes vezetője. Az általunk megkérdezett iskolaigazgató esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy „mivel a gyeses évek az új törvény szerint nem fognak beleszámítani a szolgálati évekbe, a szeptemberben esedékes jubileumi pénzemre most várhatok még 3 évet”. „Bejött hozzám egy kollega a héten, hogy ő egyedül neveli a gyerekeit, és nem tud bent ülni 48 órát az iskolában” – mondta az igazgató, utalva arra, hogy a korábbiakhoz képest 40-ről maximum 48 órára emelhető a munkaidő, amiből ma még 32 óra felett a munkáltató nem rendelkezhet, júniustól viszont nincs kötetlen munkaidő, mert az igazgató erre a „szabad felhasználású” munkaidőre is elrendelheti az intézményben történő munkavégzést. „Nincs is annyi szék a tanáriban, amennyien dolgoznak egy iskolában, de el fogják várni tőlük, hogy 40 órát bent töltsenek az iskolában” – mondta Totyik.

(Forrás: Qubit)

Színházban a Baltazárral. Gabnai Katalin írása

Nem először találkoztam a Baltazár Színház Down-szindrómás színészeinek produkciójával, de az alkalmazott színházművészet olyan meggyőző órája volt ez, hogy még ma is fogva tart. Ékes példája ez a játék annak, hogy igaz színházat milyen nagyon eltérő anyagú, változó minőségű és olykor kiszámíthatatlan erejű mozzanatokból lehetséges összegyúrni. A klasszikus szerzők némelyikében meg tudnak támaszkodni kezdő vagy kevésbé elszánt színjátszók is, s emlékszem, a klasszikusunkká lett Örkény István-szövegek is nagy segítséget nyújtottak egy hajdani Baltazár-produkció szereplőinek. Most az a különleges helyzet áll elő, hogy a downos vagy más fogyatékkal élő játékosok élet- és emberismerete, fájdalomérzékenysége és humora támasztja meg a – hol költői, hol nagyon is gyalogjáró – mondatokat

(Forrás: tani-tani online)

Ónody-Molnár: Dóra: Demokraták, féljetek

Az „államosítástól” és az iskolai tanszabadság felszámolásától egyenes út vezetett a kötelező Pedagógus Karig, a megalázó értékelési rendszerig (PÖCS) és a szoknyahosszt is előíró etikai kódexig. Az utóbbi lépések a pedagógusok többségének már nem tetszik, de tiltakozni miattuk az előbbiek csendes tudomásulvétele miatt nem tud. Az államosítás és az iskolai szabadság megszüntetése miatt egyetlen központi hivatal beosztottja lett minden tanár. Akkor nem tiltakoztak ellene. Ma már úgy érzik, az állásukkal játszanának, ha megtennék. Nem az adott iskolában nem taníthatnának többet, hanem az egész országban, hiszen mindenhol ugyanaz lett a munkáltató. Pontosan látják, hogy még a tantestület és a szülők által támogatott iskolaigazgatónak is mennie kell, ha nem vele szimpatizál a hatalom helyi vagy országos embere.

(Forrás: hvg.hu)

Erős indulatokat váltott ki az újlipótvárosi iskola zsidó hitközséghez kerülése

A szülők jövő héten szavazhatnak a fenntartóváltásról. Ha a szülők több mint a fele támogatja a váltást, akkor a javaslat Pintér Sándor belügyminiszterhez kerül, a végső döntést ő hozza meg. A lapnak nyilatkozó egyik szülő szerint diszkrimináció egyértelműen erősödött az iskolában, amióta megtudták, hogy a zsidó hitközség venné át az intézményt. Egy másik szülő arról számolt be, hogy a március 28-i fórumon „kocsmaszintű” beszélgetés volt, és olyan mondatok is elhangzottak, hogy „zsidó uralom” lesz az iskolában. A szülőknek írt egyik levélben a fenntartóváltást azzal indokolták, hogy a BZSH Külkereskedelmi Technikumának igazgatója szeretné bővíteni oktatási intézményének portfólióját és a Budapesti Gazdasági Egyetemmel indítanának egy közös technikusképzést, így a diákok könnyebben bekerülhetnének az egyetem külkereskedelmi szakára. Ehhez viszont erős nyelvtudásra van szükség már az általános iskolában is, ezért szeretnének együttműködni a Herman Ottó Általános Iskolával.

(Forrás: Magyar Narancs)

Tényleg bajuk lesz a gyerekeknek attól, hogy művészi aktokat mutatnak nekik?

A Dávid-szobor körül fellángolt prüdéria-botrány nem egyedi eset, bár 2023-at írunk, időről időre hallani hasonlókról, volt, aki a Bibliát is ki akarta tiltani az iskolákból, mondván az pornográf. De mi különbözteti meg a meztelen test művészi ábrázolását a pornográfiától? Művészeti szakértőkkel beszélgettünk. A most fellángolt prüdéria nem egyedi eset, és bár 2023-at írunk, időről időre hallani hasonlókról. Legutóbb például egy utahi iskolában merült fel az egyik szülő részéről, hogy a Bibliát pornográfia miatt ki kellene tiltani az intézményből. A felvetés alapja egy tavaly hozott törvény, ami szerint pornográf vagy „nem ízléses” elemet tartalmazó anyag eltávolítható az iskolákból. LMBTQ-ügyben is zajlanak tiltások, kampányok, és nem csak Amerika-szerte. Kárpáti Andrea szerint most egyfajta konzervatív hullám söpör végig a világon, a történelemben nem először. „Indokolt, hogy szülőként és szakemberként kellő higgadtsággal fogadjuk ezeket az irányzatokat, és ügyeljünk rá, nehogy eluralkodjanak”

(Forrás: hvg.hu)

Búcsúzhatnak a 18 év alattiak a TikToktól?

Napjainkban az életünket behálózzák a különböző közösségi platformok, kikerülni őket annyit jelent, minthogy az ember önkéntes digitális száműzetésbe vonul, amit kevesen vállalnak az összekapcsolt világunkban. Az azonban az egyszerű felhasználó számára már követhetetlen, hogy adataink hol, kinél landolnak, és mire használják fel őket. Nem véletlen, hogy a közösségi platformok használatával kapcsolatban egyre komolyabb aggályok merülnek fel, ha a biztonságról és az adatvédelemről van szó. Persze, ez a problémás kérdés sem feltétlenül csak az egyszerű felhasználók védelméről szól, a TikTokot leginkább azért tartják trójai falónak a nyugati kormányzatok, mert a platformot Kínában hozták létre, és a felhasználók adatait is ott tárolják. Márpedig a Nyugat, pontosabban az Egyesült Államok és Kína vetélkedése egy új hidegháború küszöbén van, számos elemzés szerint ezt a küszöböt már át is lépték. Egy ilyen világpolitikai szkanderben természetesen az adatgyűjtés is eszköz az ellenfelek számára.

(Forrás: index)

Egyre több gond van az iskolai orvosi igazolásokkal – „Megalázó a szülők számára, hogy megbízhatatlannak tekintik őket” – megszólal egy háziorvos

A gyermekorvosok dühösek, állításuk szerint idejük felében gyakorlatilag \"igazolásgyárként\" működnek, amely sok esetben, a valóban orvosi ellátásra szoruló beteg gyermekek kezelésétől veheti el az időt. A házilag könnyen orvosolható betegségek esetén is kénytelenek orvosi igazolást kérni a szülők, mivel az iskolák nagy többsége nem fogadja el az általuk írt igazolást, csupán évente 3 alkalommal. Hiába nehezíti a szülők, és háziorvosok munkáját is a jelenlegi rendszer, az intézmények még sem bíznak meg kellő mértékben a szülőkben, állítja egy budapesti háziorvos.

(Forrás: Blikk)

Folytatódik a tanárper, Palya Tamás és Törley Katalin is bíróság elé áll

Palya Tamás, Törley Katalin, Ocskó Emese, Molnár Barbara, Sallai Katalin – ők azok a pedagógusok, akiket a Belső-Pesti Tankerületi Központ tavaly ősszel elbocsátott amiatt, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak. A tanárok amiatt fordultak bírósághoz, mert álláspontjuk szerint aránytalan és eltúlzott volt az a jogkövetkezmény, amit a tankerület alkalmazott velük szemben. Az egyik legfőbb kérdés továbbra is az, hogyha a pedagógusok valóban jogsértően viselkedtek azzal, hogy polgári engedetlenségi akcióban vettek részt, akkor miért nem mentettek fel mindenkit, aki hasonlóképp cselekedett? A november végén elbocsátott pedagógusok a tárgyalások egy részén már túl vannak. A tanárok eredeti kereseti kérelmükben sérelemdíj megfizetését és az intézményekbe való visszahelyezésüket kérték. Időközben a kereseti kérelmüket azonban megváltoztatták, a visszahelyezésre már nem tartanak igényt, a többség azóta elhelyezkedett.

(Forrás: index)

Repülő egyetem ukrán diákokkal. Trencsényi Balázs írása a CEU projektjéről

A CEU-n dolgozó vagy azzal kapcsolatban álló kollégák egy csoportjával elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mit tehetnénk a diákok érdekében, hogy egy többrétegű párbeszéd keretében összekapcsoljuk őket az intézményeiken kívüli ukrán és nemzetközi tudósokkal. Az ötletek valahogy maguktól jöttek össze. Online tanár-diák kapcsolatot létesítettünk ukrán diákokkal. Így tartottuk az órákat. Olyan helyzet is előfordult, hogy a hallgató éppen az óvóhelyről jelentkezett be akkumulátorról feltöltött gépével, s így vett részt a tanításon. Szeretnék megerősíteni egy gondolatot a júliusi nyári iskoláról, amelyet – személyes jelenléttel kiegészítve, teljessé téve a képzést – Budapesten szerveztünk. Mindannyiunk számára, akik ott voltunk a tanári oldalról, nemcsak pedagógiai, hanem fontos egzisztenciális élmény is volt. Határtalan érdeklődést és egy különleges pszichológiai helyzetet fedeztünk fel, amikor olyan emberek, akik nem harcolhatnak háborús helyzetben, olyasmit csinálnak, amivel segítik a hazájukat, és saját maguk számára értelmes szellemi és erkölcsi keretet teremtenek. Végtelen elkötelezettséget, érdeklődést és energiát fedeztünk fel.

(Forrás: tani-tani online)

Telt ház volt Debrecenben a korábbi rektor egyetemről kitiltott előadásán

A Debreceni Egyetem (DE) korábbi rektorának Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri? című előadását eredetileg az egyetemen rendezték volna meg, azonban Kun Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja nem engedélyezte, hogy egyetemi rendezvényként, a felsőoktatási intézmény területén tartsák meg. Kun arra hivatkozott, hogy a DE működési rendje alapján nem adnak teret olyan programnak, ahol aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg. Fábián István az előadása elején leszögezte, az értelmiség felelősségének tartja, hogy megszólaljon a szakterületét érintő kérdésekben. Mint mondta, nagyon sok tévhit, félinformáció és téves információ látott napvilágot a témában, ő ugyanakkor a megbízható nemzetközi szakirodalomra és a hivatalos megnyilvánulásokra támaszkodott az előadás készítése során.

(Forrás: 24.hu)

Újabb tanársztrájk készülődik, ma egyeztet a kormány a pedagógusok képviselőivel

Az új jogállási törvény szerint idén június 1-jétől már nem közalkalmazotti, hanem “köznevelési foglalkoztatotti” jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. A jogállásváltást ráadásul elfogadni, aláírni sem kell, a váltás automatikus. Ugyanakkor az új kinevezés közlésétől számított öt munkanapon belül kérheti a felmentését, aki nem szeretne az új jogviszonyban tovább dolgozni. Ám a kormány tett arról, hogy ez a lehetőség ne legyen annyira vonzó: akik így járnak el, mindössze egyhavi, a januári illetményüknek megfelelő végkielégítésre lesznek jogosultak akkor is, ha több évtizede közalkalmazottak. Az új státusztörvény, ha a jelenlegi formájában vezetik be, több más hátrányos intézkedést is tartalmaz - a nevelés oktatással lekötött heti munkaidő maximum 32 óráról akár 48 órára emelése, elrendelhető lesz a vasárnapi munkavégzés, korlátozzák a pedagógusok szólásszabadságát (munkaidőn kívül sem lesz szabad a közoktatásról negatívan nyilatkozni) -, valamint a törvényes, a külvilág számára is érzékelhető sztrájk lehetőségeit is tovább szűkíti.

(Forrás: Népszava)

Újabb komoly kiadást kapnak a nyakukba a magyar szülők: sokaknak nincs más választása, fizetni kell

Az elmúlt időszakban az infláció és az árak emelkedése egyre nagyobb terhet jelentett a családok számára, különösen a nyaralások és a szabadidős tevékenységek területén. Ennek ellenére a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a nyári táborok iránti kereslet továbbra is növekszik. A magasabb táborárak miatt sok magyar szülő aggódik, és van is alapja a félelemeknek. A gyerekek étkezése, a bérleti díjak, az állatkerti, múzeumi vagy strandbelépők díjai is növekedtek, az alapanyagigényes vakációs lehetőségek költségeiről nem is beszélve.

(Forrás: Pénzcentrum)

Mindenki feje felett átnyúlva, szegregációra hivatkozva vonna össze két XIII. kerületi iskolát a tankerület

Tiltakoznak a szülők, tiltakoznak a tanárok és tiltakozik a XIII. kerületi önkormányzat is, a Közép-Pesti Tankerület saját hatáskörében mégis összevonna két – jól ismert – helyi általános iskolát. A tankerület levelében a csökkenő diáklétszámra és spontán szegregációra hivatkozik, az önkormányzat szerint viszont a tankerületi vezetésnek nulla a helyismerete, és a rossz vezetőválasztás tehet mindenről. A végső döntés Pintér Sándor belügyminiszter kezében van, aki a jogszabályok szerint nem köteles figyelembe venni az érintettek véleményét.

(Forrás: hvg.hu)

Titokban megkezdték a tanárok teljesítményértékelését: \\\"kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen\\\" feladatot kaptak a pedagógusok

„Hivatalosan március 16-án jelentették be, hogy megnyertük a pilot programban való részvételt. Az első lépés az volt, hogy kidolgozzák a pontozást, amely során 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni. A pedagógusoknak vállalnia kellett 3 célt, amelyek nem lehettek az alapfeladatok (pl. dokumentumok módosítása, osztályozó vizsga lebonyolítása stb.). Olyanokat fogadtak el, mint versenyeztetés, korrepetálás, tanórán kívüli programok szervezése. Ezekre lehet 30 pontot kapni. A 70 pontra a munkaközösség vezetők tesznek javaslatot, de az intézményvezető dönt a végén. Elvileg jönnek majd az óralátogatások, amire kell majd óratervet készíteni, de ennek a rendjéről még nem tudok részleteket”

(Forrás: hvg.hu)

Eminens, diplomatikus, itt-ott sántít – megírattuk a tavalyi érettségi esszéket a ChatGPT-vel

Míg a jelenleg a világ nagy részét foglalkoztató mesterséges intelligencia (MI) alapú szöveggenerátor, a ChatGPT által írt egyetemi beadandók már a hazai egyetemeknek is feladják a leckét, az érettségin értelemszerűen nincs lehetőség internetet használni. Mégis kíváncsiak voltunk, vajon hogyan teljesítene a nyelvi modell ingyenesen hozzáférhető változata a legutóbbi magyar érettségi esszéfeladatain, ezért megírattuk vele a tavalyi tavaszi és őszi magyar középszintű érettségi mindkét gyakorlati szövegalkotását.

(Forrás: Eduline)

Az oktatási megmozdulások résztvevői még mindig itt vannak, összefognak és tiltakoznak 2. rész

Tanulságos egy szakma, pedagógusok, szülők, diákok napi megmozdulásait követni az oktatásért. Sztrájkok, érettségi bojkott, levélkampány, zebraszerda és még sok minden más jelzi, az érintettek rosszul érzik magukat. Érdemi változást szeretnének, és nem törvény által végrehajtott megtorlást. Ezért a hangjukat – már csak a jövő érdekében - nem meghallani több mint bűn, az már hiba. Ennél nagyobb csak egy van – ahogy összeállításunk előző részében utaltunk rá –, azt állítani, hogy mára már nincs is hangjuk. Hogy nagyon is van, azt bizonyítja a felsorolás folytatása.

(Forrás: hírklikk)

BALATONI JÓZSEF: HA MEGSZAVAZZÁK A STÁTUSZTÖRVÉNYT, AKKOR MENNI KELL…

Újabb törvénytervezetet nyújtott be a kormány, amit már június elsejétől, tehát még ebben a tanévben bevezetnének. [Érdemes alaposan végigolvasni ezt a cikket, amelyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pontról pontra végigveszi, hogy ez mivel járna.] Gyakorlatilag minden érintett: gyerek, szülő, tanár csak még rosszabb helyzetbe kerül majd, ha ez megtörténik. Sajnos az nem kérdés, hogy kétharmados többséggel bármit meg lehet szavazni. Most már csak egy kérdés maradt: meddig tűri ezt a pedagógustársadalom egésze, és mikor érkezik el az a pont, amikor egységesen azt mondják: elég volt!

(Forrás: wmn.hu)

Szépen lassan épül le az egykor európai színvonalú magyar óvodai rendszer

A magyarországi óvodai rendszer sokáig európai összevetésben is kiemelkedően jónak számított, mind pedagógiai, mind szervezeti szempontból. Az elmúlt években azonban romlott az ellátás színvonala, aminek talán leglátványosabb tünete, hogy nincs elég óvodapedagógus, ami még úgyis nagy problémát okoz, hogy egyre kevesebb az óvodáskorú gyerek. A szakemberhiányt sok helyen csoportösszevonásokkal próbálják orvosolni az intézmények, ez azonban csak tovább növeli a dolgozók leterheltségét.

(Forrás: telex)

Mattolná a kormány a „kockás inges” pedagógustiltakozást

Sikerülhet-e kormánynak ötlépéses mattot adni a tiltakozó tanároknak? A jogállási törvénnyel és a hozzá kapcsolódó törvénycsomaggal mindenesetre erre készül. Igazából nem sportszerű sakkjátszmáról van itt szó, hiszen parti közben az egyik fél önkényesen, a maga javára változtatgatja a szabályokat. A kormány a gyerekek érdekeire hivatkozik, valójában azonban csak saját hatalmát védelmezi.

(Forrás: 444.hu)

Kirúgtak egy orlandói tanárt, miután saját nekrológjukat íratta meg diákjaival

Kirúgták az orlandói Dr. Phillips középiskola tanárát, miután arra kérte a diákjait, hogy írják meg saját nekrológjukat, ugyanazon a napon, mikor az iskolában próbariadót tartottak, és azt gyakorolták, hogy mit kell tenni akkor, ha lövöldözés történik – írja az NBC News. A feladatot kiadó pszichológiatanár, Jeffrey Kenner a lapnak azt nyilatkozta, hogy a feladattal nem az volt a célja, hogy bárkire is ráijesszen, csupán azt gondolta, hogy ez segíthet a gyerekeknek elgondolkodni az életükön, hogy mit tartanak fontosnak az életben, és mit tehetnek azért, hogy elérjék a céljaikat. A 11. és 12. osztályba járó diákok közül azonban sokan megrémültek, és felkeresték az intézmény tanácsadóit is, akik kikérdezték a 63 éves Kennert is a feladatról. Majd órákkal a kérdéses feladatsor után elbocsátották a tanárt, aki január óta tanított az iskolában.

(Forrás: telex)

Jesszus, a Fidesz kisgyerekekkel viteti a keresztet! Agybaj! Szürreális! – teljesen kiakadt a HVG és a 444

Tehát a kérdésem az lenne, hogy a 444 cikke és annak keretezése mennyiben nem meríti ki a közösséggel szembeni hergelés fogalmát. Az eseménynek eleve nincs nagy hírértéke – iskolás éveim életre szóló emlékei között tartom számon, amikor elmentünk az osztállyal vidékre a szent háromnapra, aminek részeként nem nappal sétáltunk végig egy filigrán kereszttel valamely városi utcán, hanem az éjszaka közepén vittünk fel egy jó vastagot az erdőn át egy hegy tetejére. 1997 volt, azt hiszem, tehát legalább azóta bevett szokás egyházi iskolákban, hogy nem unalmas magolással tanulják meg a diákok, mi is az a keresztút és hogy következnek egymás után a stációk, hanem úgymond élményszerűen, passiójáték keretében.

(Forrás: Mandiner)

Egyre több tanár gondolkodik pályaelhagyáson, a ‘70-es évek világába csúszhat vissza a magyar közoktatás Tiltakozik az új pedagógustörvény bevezetése ellen a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tantestülete.

A miskolci Földes Ferenc Gimnázium nevelőtestülete, közalkalmazotti tanácsa és szakszervezeti csoportjai is csatlakoztak a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárainak felhívásához. Ebben azt követelik, hogy a közoktatást és a pedagógusokat érintő új törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés elé széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül. A Lovassy tantestületének 75 százaléka (56 főből 43-an) azt is jelezte, elfogadhatatlannak tartják azt a gyakorlatot, amely jelenleg Magyarország törvényalkotási folyamataira jellemző. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezetei közleményükben úgy fogalmaztak, az új jogállásról szóló törvénytervezet „egy olyan bő évtizedes, hol lopakodó, hol pedig direkt jogalkotási folyamat végpontját jelenti, amely szakmai tartalmát tekintve korszerűtlen, a nevelőtestületeket megfosztja maradék autonómiájától, s ezzel egy időben munkajogi feltételrendszerét tekintve más ágazathoz képest is rosszabb, szinte a totális államokra jellemző körülményeket teremt”.

(Forrás: Népszava)

Bezáródott a tanárok előtt a metró ajtaja, kísérő nélkül maradtak a gyerekek

A tanárok előtt záródott be a 4-es metró ajtaja, így a kísérő nélkül maradt gyerekkel indult el a szerelvény. A tanárok szerint a sok leszálló miatt nem volt elég idejük a felszállásra, míg a BKV szerint a kísérők hibáztak. A Metróért Egyesület elnöke szerint az, ami a gyerekekkel történt, azt bizonyítja, hogy a 4-es metró biztonsági rendszere nem megfelelő. Bíró Endre elmondta, hogy anyagi okok miatt nagyon lebutított a rendszer, ilyenre például más világvárosokban nem is nagyon van példa. Ezért írásban tettek javaslatot a Budapesti Közlekedési Központnak a biztonsági rendszer javításával kapcsolatban. A BKV a csatornának küldött válaszában azt írta, hogy a biztonsági kamerák felvételei alapján a tanárok abban hibáztak, hogy mindketten a gyerekek után akartak felszállni a szerelvényre. Ezért azt javasolják, hogy ezentúl az egyik tanár még a gyerekek előtt, míg a másik utánuk szálljon fel a metróra.

(Forrás: Index)

Varga Judit: Hiába ütnek, rúgnak, harapnak minket, ősszel új gyermekvédelmi intézkedések jönnek

Az Európai Bizottság tavaly decemberben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz a 2021 nyarán megszavazott, LMBTQ-ellenes pontokat is tartalmazó magyar „pedofiltörvény” ügyében. Az Európai Bizottság arra kéri az EU Bíróságát, hogy állapítsa meg: Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A magyar jogszabály többek között tiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy „öncélú szexualitást” jelenítsenek meg (tehát nemcsak a pontos definícióval nem bíró „népszerűsítést”, hanem a puszta megjelenítést is), illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból. A hazai ellenzék és jogvédők szerint az Orbán-kormány tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, holott a két dolognak tudományos szereplők sokasága szerint semmi köze nincs egymáshoz.

(Forrás: telex)

Beer Miklós: Túl sok energiát fordítunk a gyerekek vallásos nevelésére, de kevesen jutnak el a felnőtt hithez

Ha nincs folytatása az életünknek, akkor valami borzasztó szomorú és szánalmas az emberi sors: valaki Afrikába születik, és már gyermekként éhen hal, valaki háborúban vagy baleseten veszik oda, a másik betegségben szenved és igazságtalanságok érik, de ezzel párhuzamosan sokaknak megadatik, hogy mindvégig jólétben, komfortzónában éljenek, hosszú kort megérve – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Beer Miklós. A Váci egyházmegye nyugalmazott püspökét Húsvét alkalmából kérdezték. A katolikus pap elmondta, hogy az elmúlt dekádokban a legnagyobb bánata az volt, hogy a húsvéttal nem nagyon tudunk mit kezdeni, a népszokások ráadásul tévútra viszik az ünnep valódi üzenetét

(Forrás: 24.hu)

Borsodban börtönbe mennek a szülők az iskolai hiányzások miatt – A Belügyminisztériumot nem érdekli

Bár Magyarországon a törvények elvileg mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, az igazság az, hogy valójában a legszegényebbek kerülnek a legkönnyebben rács mögé. Ehhez sokszor még valódi bűnt sem kell elkövetniük, elég csak egy néhány tízezres szabálysértési bírság. Egy borsodi faluban már évek óta azért járnak a szülők börtönbe, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést. Tavaly szeptemberig Magyarországon több mint 3600 esetben, összesen 105 millió forintra bírságolták a hatóságok a családokat a gyerekeik ellógott órái miatt. Ennek az összegnek csupán a negyven százalékát fizették be, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 74 milliót le kellett ülniük. Egy nap a rácsok mögött ötezer forintot ér, vagyis tavaly szeptemberig – a számok szerint – 14.800 napot napot voltak börtönben ezek a szülők. Tényfeltáró videónk nyomán Vadai Ágnes, a DK alelnöke írásban intézett kérdést Pintér Sándorhoz arról, hogy tényleg ezt tartja-e a legjobb megoldásnak. A Belügyminisztérium válaszként csak annyit írt: cikkeket nem véleményez.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Hány iskolás gyerek bír el egy keresztet? Makón csak azért is kipróbálták

Izgalmas pedagógia kihívás, hogy miként lehet általános iskolásoknak is befogadható módon beszélni a húsvétról, akár szakrális, akár szekuláris szemszögből, a Szignum Két Tannyelvű Egyházi Általános Iskolában úgy gondolták, hogy ez a legjobb módszer: cipelni a keresztet .A „városi keresztútról” Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet több képet is megosztott ezzel a szöveggel: „Hálatelt szívvel köszönöm a nagyheti gondolatokat, a közös éneklést, imádságokat. A keresztút kegyelmi ideje váljék Isten dicsőségére és lelkünk üdvösségére!” A kommentelőket nem feltétlenül járta át a kegyelem, többen felvetették, hogy talán meg is kellett volna korbácsolni a gyerekeket, hogy teljes legyen a golgotai élmény.

(Forrás: hvg.hu)

BŐVEN 3000 FÖLÖTT A STÁTUSZTÖRVÉNYT ELUTASÍTÓ PEDAGÓGUSOK SZÁMA

Az aHang felületén közzétett nyilatkozatot eddig már 3000-nél is több pedagógus írta alá, kijelentve, hogy az új jogállási törvény hatályba lépése esetén megszüntetnék jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyukat, illetve munkaviszonyukat. A Civil Közoktatási Platform térképen is megjelenítette, hogy mely településen hány fő nyilatkozott arról, hogy a státusztörvény bevezetése esetén elhagyná a pedagóguspályát. MUTATJUK A FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TÉRKÉPET

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Újabb nyílt levelet kapott Maruzsa Zoltán: a diákparlamenti ülésekről érdeklődnek nála

Április negyedikén küldték meg a levelet a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának - a kérdések főleg a Nemzeti Ifjúsági Tanács működésére irányulnak.„Megdöbbenéssel és szomorúan tapasztaltuk, hogy az oktatási kormányzat az oktatás szereplői közül a tanárok és a szülők érdekérvényesítő törekvései után már a diákok jogait is tovább korlátozzák. Különösen sajnálatos, hogy erre a novemberben elindított és nemrég lezárult felmenő rendszerű diákparlament több mint harminc éves demokrácia intézményét használták fel” – fogalmaz a szervezet. A Civil Diákszolgálat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy szerintük a megmaradt platformokba - mint a Köznevelési Tanács, a Megyei és Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács – beszivárogtatják a politikai szervezeteket, ezzel is csökkentve a „valódi szereplők” autonómiáját. Kiemelik, hogy szerintük a Nemzeti Ifjúsági tanács nem jogérvényesítéssel foglalkozik, hanem inkább a kormányzati politikát igazolja vissza.

(Forrás: Eduline)

„Azért akarják egy jogállás alá terelni az összes közoktatási intézményt, mert intézmények összevonására, átszervezésekre készülnek”

A PDSZ ügyvivője úgy látja, hogy a törvénytervezet – a kormány szándéka szerint – azért lenne érvényes az egyházi és magániskolákra is, mert intézmények összevonására, „átszervezésekre készülnek. Nagyon úgy tűnik, hogy legalábbis az elitoktatást átjátszanák az egyházaknak”. Nagy Erzsébet szerint a nevelőtestületek összetételének megváltoztatása azt szolgálja, hogy az iskola alkalmazottai kevésbé érvényesíthessék az akaratukat. A nevelőtestületekben, mint legfontosabb döntéshozói szervekben, ezután nagyobb szerepet kaphatnak azok, akik csak részmunkaidőben dolgoznak az iskolában.

(Forrás: Mérce)

MIT TEHETEK, HA NEM AKAROK A STÁTUSZTÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ KERÜLNI?

Mióta megjelent a státusztörvény tervezete a Belügyminisztérium honlapján, nagyon sokan teszik fel nekünk ezt a kérdést: mikor és hogyan távozzanak a pályáról, ha a státusztörvénynek nevezett rémálom megvalósulni látszik. Mindenekelőtt tudni kell, hogy amit a kormány közzétett, még nem az elfogadott törvény. Addig is – a jelenleg ismert törvénytervezetet alapul véve – összefoglaljuk, hogy mit lehet tenni, ha valaki nem vállalja a státusztörvény alapján történő továbbfoglalkoztatást, azon túl, hogy aláírja a nyilatkozatott ITT: https://ahang.hu/statusztorveny/

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

Teszteli a tanárokat a Pintér-féle belügy, több iskolában már készítik elő a rendszert

A tesztelés előkészítő szakasza két lépésből áll: először tájékoztatják a résztvevő intézmények vezetőit a feladatokról, bemutatják a koncepciót, felkészítik a pedagógusokat és a vezetőket a személyes teljesítménycélok megfogalmazására. A második lépésben pedig konkrét teljesítménycélok meghatározására kerül sor az intézményekben dolgozó pedagógusokkal közösen. Ilyen személyes cél lehet például diákok sikeres indítása országos tanulmányi versenyeken, fejlesztési tervek készítése, kulturális és más külső programok szervezése. A tanév végén pedig egy próbaértékelést is tartanak. Arra a kérdésünkre, hogy a jelenlegi tervek szerint mikortól vezethetik be az új teljesítményértékelési rendszert, a BM annyit írt, a bevezetésről döntés még nem született. A korábbi tervek szerint már idén szeptembertől elkezdték volna az új rendszerben értékelni a pedagógusok munkáját, ez azonban később módosult, a legutóbb nyilvánossá vált javaslat szerint a bevezetésre a 2024/2025-ös tanévben kerülhet sor.

(Forrás: Népszava)

„Nem sztrájkolunk. Nyomorultak vagyunk”– csak titokban mertek beszélni velünk a vidéki tanárok

Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.

(Forrás: válasz online)

PSZ: A tanárhiány miatt a pályán maradókat kényszerítenék még több munkára

A kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden közoktatásban dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. A státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai. Felmérésünk célja, hogy nyilvánossá váljon, hányan mérlegelik, hogy elhagyják a pályát a státusztörvény bevezetése esetén. Különösen fontos, hogy ezt az adatot településekre, fenntartókra lebontva is közzétehessük. E cél eléréséhez a megadott adatokat összesítve, statisztikák és illusztrációk készítésére használjuk fel, ügyelve arra, hogy az egyéni aláírok ne váljanak beazonosíthatóvá.

(Forrás: hvg.hu)

AKCIÓK A STÁTUSZTÖRVÉNY ELLEN – ÖSSZEFOGLALÓ, TÉRKÉP ÉS LINKEK

(Forrás: ckpinfo)

Hogyan lehet megélni egy átlagos pedagógusfizetésből?

Februárban egyhavi tanári fizetésből fogok megélni – tette közzé Szabó-Szontágh Lúcia Facebook-oldalán január utolsó napján. S hogy miért kezdett bele ebbe a figyelemfelhívó akcióba? – Februárban volt egy éve, hogy a pedagógusok elkezdtek sztrájkolni, ám az utóbbi időben mintha kevesebb szó esne a követeléseik fontosságáról. Már az év elejétől azon gondolkodtam, én mivel járulhatnék hozzá ahhoz, hogy ne halkuljon el ez a téma. Az oktatás számos gondjáról beszélünk, de mintha a pedagógusbér csak egy mellékes szál lenne a követelések között. Holott, ha ennyi pénzből nem lehet megélni, akkor mind többen hagyják el a pályát, és a fiatalok sem fognak tanárnak menni. Így aztán hiába nagy gond az iskola málló vakolata vagy az elavult tanterv, ha nem lesz, aki tanítson, akkor minden más kérdés háttérbe szorul – magyarázza.

(Forrás: hang.hu)

Egy XI. kerületi iskolában nem lesz osztálykirándulás idén, mert a tankerület nem ad rá pénzt

2023. március 22-én arról kaptunk értesítést, hogy a 11. évfolyam számára tervezett 3 napos-2 éjszakás osztálykirándulás elmarad, mert Önök, mint fenntartó nem kívánják megfizetni a kísérő tanárok részére a törvényileg biztosított ügyeleti díjat” – írta a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 11. évfolyamának szülői munkaközössége az iskolát fenntartó Dél-Budai Tankerületi Központ vezetésének. A lapunk birtokába jutott levél szerint a szülők felháborodtak azon, hogy a tankerület nem biztosít többletforrást az osztálykirándulásokon részt vevő tanárok költségeire, így az osztálykirándulások elmaradnak. A levél szerint a Nemzeti alaptantervnek és így a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumban elfogatott pedagógiai programnak is része az erkölcsi nevelés, azon belül is az iskolai közösségi élet formálása.

(Forrás: telex)

Hirtelen, az iskolából vittek el kilenc államilag gondozott gyereket, nevelőszüleik szexuálisan bántalmazhatták őket

Egy vidéki általános iskolából a gyermekvédelmi gyámok kilenc állami gondozásban élő gyereket vittek el, akiket a nevelőszüleik bántalmazhattak. A rendőrség lapunknak megerősítette, hogy a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság szexuális kényszerítés bűntett elkövetése miatt indított büntetőeljárást. Az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója szerint a megszokott közegből történő azonnali kiemelés hatalmas törést okozhat a gyerekeknek, de ez még mindig jobb, mintha bántalmazó környezetben maradnának.

(Forrás: telex)

Minél nagyobb a baj egy gyerekkel Magyarországon, annál kisebb a segítség

az egyéni bánásmódot, kiemelkedő figyelmet igénylő gyerekek befogadásáért indított nevelőszülői programot az SOS Gyermekfalvak. A kezdeményezést egy online kutatás előzte meg, amelyben a szervezet arra volt kíváncsi, ki milyen testi, lelki, nevelési problémát tart beilleszthetőnek a saját családjába, és mit utasít el. Ebből derült ki, hogy a családok többsége toleráns, befogadna szülők nélkül maradt gyereket, ám vannak kizáró okok. Szinte mindenki magához venné a testvére gyerekét, sőt, akár még egy idegent is, ám ha a kiskorúnak nehézségei vannak, a legtöbben elutasítanák.

(Forrás: Népszava)

Ötven iskolást megölését tervezte a miskolci kamasz, végül a TEK vitte el

Volt általános iskolájában akart merényletet elkövetni egy miskolci tinédzser, akit múlt csütörtökön vettek őrizetbe a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei, a bíróság vasárnap pedig már letartóztatását is elrendelte - írta meg a Blikk. A magántanulóként végzett fiú chatfórumokon és közösségi oldalain osztotta meg másokkal az amerikai fegyveres tömeggyilkosok iránt érzett szimpátiáját, illetve rendszeresen látogatott olyan oldalakat, amelyek EgyesültÁllamokban a közelmúltban történt lövöldözésről számoltak be. Azt is eltervezte, hogy miután betölti a tizennyolcat, az ahhoz szükséges engedélyekkel együtt maga is fegyvert szerez. Ezt helyismerete miatt korábbi általános iskolájában használta volna, ahol elképzelése szerint két tanterembe akart behatolni, így megközelítőleg 50 általános iskolás gyereket lőtt volna le. Amennyiben akciója sikerrel jár, öngyilkosságot akart végrehajtani; ellenkező esetben a rendőrökre is tüzet nyitva a hatóságoktól kényszerítette volna ki a halálos lövést.

(Forrás: Magyar Narancs)

Strasbourg elé került a magyar pedagógusok ellehetetlenített sztrájkjoga

Nyújtottak már be a magyar pedagógusok sztrájkjogának korlátozása ügyében panaszt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé - közölte az Eduline kérdésére Karsai Dániel ügyvéd, aki január végén közzétett egy ehhez használható minta beadványt, arra buzdítva a pedagógusokat, hogy indítsanak strasbourgi pert a sztrájkhoz való jogukért, hiszen már kimerítették a hazai bírósági fórumokat az ügyben, miután idén februárban az Alkotmánybíróság (Ab) is elutasított érdemi döntés nélkül egy azzal kapcsolatos indítványt. Ugyanis többek között amiatt hiányolták az azt kezdeményező pedagógus személyes érintettségét, hogy az őt foglalkoztató iskolában nem volt éppen folyamatban sztrájk vagy egyeztető eljárás.

(Forrás: Eduline)

A pedagógus. Nemes Katalin írása

A tanár, a tanító – ha nagyon jó – nem csupán egy szakmunkás, aki tanult mesterségét űzi, hanem művész. Leginkább egy zeneművészhez hasonló. A gyermek, a tanítvány a művészetének eszköze, tárgya és befogadója is egyben. Művészetébe teljes személyiségét beleadja, testét és lelkét, minden nap, óráról órára. Elvárjuk-e egy zenésztől, hogy naponta öt-hat órát lépjen fel hangversenytermekben folyamatosan, évtizedeken át? Nem. Mert tudjuk, hogy lehetetlen. Kiégne. Pedig látszólag nem dolgozik, csak hegedül. Vagy csellózik. Vagy trillázik egy fuvolán. Ami nem munka. És igazán nem megerőltető. Persze értenie is kell hozzá. Mesteri szinten tudni kell a hangszeren játszani, olvasni a kottát, ismerni a zeneelméletet, és rengeteget gyakorolni. Ám mindez csak feltétel, csak eszköz. Nem ettől lesz valakiből igazi művész. Kell hozzá valami, amit általában tehetségnek nevezünk, ami velünk született. Vagy nem.

(Forrás: tani-tani online)

Elkezdődött a kirúgott karinthys tanárok pere, a felelős tankerületi vezető meg sem jelent

A munkaügyi per első tárgyalása kedden délelőtt kezdődött el, ahol a Külső-Pesti Tankerületi központ vezetője, a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Rábel Krisztina nem volt jelen, csak ügyvédje, az összes elbocsátott pedagógus azonban elment. Ők – Velényi Dóra, Rábai János, Pfeiffer Norbert, Ősi Judit, Nemes Mária és Horváth Brigitta – a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen. Kifogásolják, hogy elbocsátásuk aránytalan és túlzott volt, ráadásul értetlenek amiatt, miért pont őket érte retorzió. A tankerület azonban állítja, nem véleménynyilvánításukat akarták megakadályozni.

(Forrás: Népszava)

Uniós biztos Ujhelyinek: csak a Fidesz-kormányon múlik a pedagógusok fizetésemelése

Ujhelyi István EP-képviselő írásbeli kérdéssel fordult a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztoshoz, hogy reagáljon a kormány állítására, miszerint Brüsszel visszatartja a pedagógus béremelésre szánt uniós forrásokat, és ezért nem tudják azt végrehajtani. Nicolas Schmit a napokban hivatalosan is megerősítette: a pedagógusok béremelésére szánt uniós pénzek most is elérhetőek, azok mielőbbi felhasználása kizárólag a magyar kormányon múlik. Az uniós biztos többek között egyértelművé tette, hogy a pedagógusok béremelésére szánt pénzt a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszból finanszírozná, amelyre a forrásokat az Európai Szociális Alap Pluszból hívnák le.

(Forrás: 24.hu)

Elárulta a kormány: tényleg eltörlik a tanárok közalkalmazotti státuszát

Még tavaly ősszel derült ki, hogy a kormány eltörölheti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, de Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta az ezzel kapcsolatos értesüléseket. Azóta viszont a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a tervezetet, amelyről a pedagógus-szakszervezet képviselői azt mondták, hogy nagyon rossz következményekkel járna. Pintér Sándor nevében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt, aki azt írta: „A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról című törvénytervezet célja, hogy létrehozza a köznevelés ágazati sajátosságaihoz igazodó új jogviszonytípust, a köznevelési foglakoztatotti jogviszonyt, amely fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógus számára biztosítja a foglalkoztatás kereteit.”Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a tervezet társadalmi egyeztetése már elindult, és több körben fognak tárgyalni az érintett szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel. „Emellett az állampolgárok számára is lehetőség nyílik az online véleményezésre a kormany.hu/dokumentumtar oldalon. A beérkező vélemények feldolgozása folyamatban van. Mindezen vélemények alapos mérlegelések tárgyát képezik majd a Kormány részéről”

(Forrás: index)

Felfüggesztették a moszkvai angol-amerikai iskola működését

Mert az iskola „nem dolgozott ki a nemzetközi baccalaureátusi és a Common Core State Standard programon alapuló kiegészítő általános oktatási kurzusokat”.Az MTI szemléje szerint emiatt kilencven napra függesztette fel egy orosz fővárosi bíróság az Anglo-American School of Moscow, vagyis a moszkvai angol-amerikai iskola tevékenységét. Az ügyészség egy ellenőrzés során állapított meg „közigazgatási szabálysértést” állapított meg az iskola működésében. A fent is idézett kifogások mellett az is szerepelt, hogy az iskolában „képesítés nélküli tanárok is oktattak”. A moszkvai angol-amerikai iskolnak 1200 diákja van, óvodás kortól a 12. osztályig,amerikai, kanadai és brit diplomaták gyerekei járnak oda.

(Forrás: 444.hu)

Novák Katalin iskolások előtt: kérdezni fontos dologNovák Katalin iskolások előtt: kérdezni fontos dolog

Kifejtette: szükség van a tanárra, aki a diákra figyel, őt helyezi középpontba, a diák hosszú távú érdekeiért dolgozik. Szükség van olyan diákokra, akik a tehetségüket szorgalommal egészítik ki, valamint olyan szülőkre, akik ott vannak gyermekeik és a pedagógusok mellett. Ezt a hármas köteléket nem szabad megbontani sem érdekérvényesítéssel, sem nem megfelelő szabályozással. a mesterséges intelligencia korában az a jó iskola, amely egyszerre őrzi a régi, nemzeti, hagyományos kulturális értékeket és használja az újat, a technológiát, modern ismereteket, módszereket. Az a jó iskola, amely progresszíven oktat és konzervatívan nevel egyszerre. Ilyen iskolákra van szükségünk Magyarországon is.

(Forrás: Infostart)

Közel kétezer tanár lenne hajlandó felmondani, ha elfogadják a státusztörvényt

Bő két nap alatt, péntek késő délutánig közel 1800 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy elhagyná a pályát, amennyiben a kormány megvalósítja a köznevelésben a terveit, vagyis benyújtja és megszavazza az Országgyűlésben a március 2-án nyilvánosságra hozott és elvileg társadalmi párbeszédre bocsátott jogszabály-módosítási tervezetet, rövid nevén a státusztörvényt. A civilek, szakmai és szakszervezeti csoportok tiltakoznak, szerintük a béremelési ígéret mellé a kormány most plusz munkaterhet, rosszabb munkakörülményeket és munkajogi szabályozást készül elfogadni, miközben továbbra sem teljesült legfőbb követelésük, a méltányos bérek bevezetése. Az aláírók száma pénteken pár óra alatt százzal nőtt.

Ónody-Molnár Dóra: Szabad iskolaválasztás Magyarországon: egy jog a nem roma gyerekeknek

Magyarország megsértette egy roma kisfiúval szemben az Emberi Jogok Európai Egyezményének a diszkrimináció tilalmát kimondó cikkét az oktatáshoz való joggal összefüggésben – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az egyhangúlag meghozott ítélet a családnak 7 ezer euró, nem vagyoni kártérítést ítélt meg az iskolai szegregáció miatt.

(Forrás: Jelen)

MAGYARORSZÁGI OKTATÁSÜGY 2023-BAN – MI TÖRTÉNT EDDIG?

Cikkünkben nyomon követjük, mi történ a 2023-as évben az oktatásügy terén. Bár még csak március van, bőven akad mindenkit érintő változás a közoktatásban. Ugyan mi is változást szeretnénk, de ez az irány nem az, amerre tartani akarunk. A magyar oktatás, a kormány rossz irányba halad. Ebből van kiút! Számos szakmai, civil szervezet, diákok, szülők, pedagógusok akár ugyanazon az úton, akár párhuzamos úton, de egy irányba, cél felé halad, ami ellentétes a kormány oktatáspolitkájával. Alapvetően változtatni kell az oktatás helyzetén, a problémák lehetséges megoldásaihoz a CKP továbbra is számos anyagot biztosít.

(Forrás: ckpinfo)

DK: A közalkalmazotti státusz eltörlése nem szolgálja a tanárok érdekét

A párt úgy véli, a „státusztörvénnyel” a tanárok szakmai szabadsága még jobban csökken, még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak. A párt közleményében emlékeztet arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek már ősszel figyelmeztettek az első ezzel kapcsolatos hírek hallatán, hogy borzasztó következményekkel járna a változás. Mint megírtuk, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta ezeket az értesüléseket, majd a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a kérdést. Teljesen új jogállást hoz létre, sem a közalkalmazotti törvény, sem A munka törvénykönyve alá nem tartoznak majd, rengeteg kérdéskörben hátrány éri a pedagógus kollégákat, például a felmentési idő kérdésében, a fegyelmi kérdéskörben – véleményezte a hírt március elején Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

(Forrás: Index)

Nagyon leszakadtak a magyar kistelepüléseken élők digitális képességei

Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33 százalék, a városokban és elővárosokban 24 százalék, míg a kistelepüléseken és rurális térségekben 20 százalék. Magyarországon mindegyik adat az EU-átlag alatt van: a nagyvárosokban a lakosok 28,9, a városokban-elővárosokban 20,8, a kistelepüléseken pedig 14 százaléka rendelkezik az alapvető feletti digitális készségekkel. A két szélsőérték közötti különbség is átlag feletti nálunk.

(Forrás: g7.hu)

Musk, Harari és Wozniak is kéri, hogy álljanak le minden nagyobb mesterséges intelligencia kísérlettel

A Future of Life non-profit kutatóintézet petíciójában azt írják, hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásaik pozitívak, a kockázatok pedig kezelhetők lesznek, és ehhez megalapozott bizalomra is szükség van. Az OpenAI legutóbbi nyilatkozata a mesterséges intelligenciáról kijelenti, hogy „egy bizonyos ponton fontos lehet független vizsgálatot kezdeményezni a rendszerek betanításának megkezdése előtt\", a kutatók szerint pedig ennek elérkezett az ideje. azt kérik a mesterséges intelligenciát fejlesztő laboroktól, hogy hagyják abba a rendszerek betanítását addig, amíg nem születnek közös biztonsági protokollok, amit független szakértők is ellenőriznek. A követelést eddig több mint ezren írták alá, gyakorlatilag a világ legokosabb emberei.

(Forrás: 444.hu)

Asperger: a névadó mint szindróma. A náci örökség és a gyógypedagógia emlékezete. Ugrai János írása

Különös módon alakul az Asperger-szindrómának mint elnevezésnek a sorsa. És az elnevezés körüli fordulatok mögött egy jóval súlyosabb dráma húzódik meg. Talán nem árt mindkét aspektusra ráirányítani a pedagógiai kultúra iránt érdeklődő olvasó figyelmét. \"Nem tudom létezik-e ilyen műfaj: írásom egy megkésett recenziót pótló esszé. Ennek alapja az alábbi kötet, amelynek számos nagy jelentőségű aspektusára nem térek ki ezen a helyen: Edith Sheffer: Asperger gyermekei. Az autizmusfogalom gyökerei a bécsi nácizmusban. Európa Könyvkiadó. Budapest, 2019. 403 oldal.\"

(Forrás: tani-tani online)

AZ ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÚJJÁVÁLASZTÁSÁNAK ANOMÁLIÁI

Korábban beszámoltunk róla, hogy egy nyílt levéllel kerestük meg az Országos Köznevelési Tanács civil szervezeti képviselőit (OKNT), mivel mandátuma lejárt, de a pedagógus civil szervezeteket képviselők OKNT-ben végzett munkájáról megválasztásuk óta információt nem kaptunk. Ezért levélben szólítottuk fel a részvételünkkel megválasztott OKNT tagokat, hogy írásban és személyesen tájékoztassák választóikat az OKNT-ben végzett munkájukról. A beszámoló kizárólag szóban, de megtörtént. Megtudtuk, hogy eredményt keveset tudott az OKNT elérni. 2023 januárjában alig láthatóan és több adminisztratív hibával, így számos jogosult szervezet kihagyásával elindult az OKNT újraválasztása. A választásban résztvevő szervezetek névsorát közérdekű adatigényléssel sem hozzáférhető. 2023. márciusában lezárult a választási folyamat elérhető a tagok névsora, de a választásban résztvevőkről továbbra sincs információ.

(Forrás: ckpinfo)

Komoly kutatáson alapuló rövidfilmsorozat hívja fel a figyelmet az oktatás problémás területeire

Március 5-én délután mutatták be azt az öt, egyenként nyolcperces kisfilmet, amit a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. (T-Tudok Zrt.) és a Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány közösen készítettek, hogy megvilágítsák az oktatás egy-egy problémáját, és felvázolják a lehetséges megoldásokat. A jó oktatás titka rövidfilm-sorozat alkotói, ahogy azt Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Zrt. senior kutatója a vetítés utáni beszélgetésen elmondta, arra törekedtek, hogy közérthetően magyarázzanak meg széles rétegeket érintő problémákat az oktatás területéről. Mindezt olyan perspektívából akarták megtenni, ami bemutatja a tanárok, a diákok és akár a szülők nézőpontjait is.

(Forrás: Qubit)

Elliot Aronson szociálpszichológus: Kötelezővé tenném a kritikus gondolkodás oktatását – a HVG exkluzív interjúja

Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai alapmű szerzője. Az eredeti kötet legújabb, a fiával közösen átdolgozott, a HVG Könyvek gondozásában megjelent magyar kiadása kapcsán beszélgettünk a világhírű tudóssal. Egyebek között arról, mit gondol szakterülete legvitatottabb kísérleteiről, arról a tesztről, amely önmagában képes bemutatni a szociálpszichológia lényegét, arról, hogyan csúszott át A társas lény a Kádár-kori cenzúra szűrőjén. Aronson a magyar olvasóknak külön is üzent.

(Forrás: hvg.hu)

Ez a szakadék széle – új pályára kényszerült a Trefort vezetőtanára

Sikeres szakember, népszerű tanár volt, aki rengeteget dolgozott a természettudományos pedagógushiány felszámolásáért. Szakmány Csaba, a Trefort vezetőtanára, akit a kémiaoktatás fejlesztéséért és tehetséggondozó tevékenységéért a Richter a Magyar Kémiaoktatásért Díjjal tüntetett ki, és akit tavaly májusban mi is megszólaltattunk podcastunkban, év végén felmondott. Nem feladta, nem kiégett, nem vált közömbössé mindaz iránt, amiért addig küzdött. Egyszerűen nem tudta eltartani többé a családját. A kémia–fizika szakos tanárt arról kérdeztük, milyen érzés volt feladni a hivatását, hogyan árazta be magát a munkaerőpiacon, miért mérhetetlen a tanári teljesítmény és hogyan lehetne megfordítani az oktatás szakadék felé száguldó mozdonyát. Nagyinterjú.

(Forrás: válasz online)

Ne játssz a pénzzel! Vagy mégis?

Tizenötödik éve zászlóshajója a pénzügyi tudatosság oktatásának a Magyar Nemzeti Bank, a Diákhitel Központ és a Magyar Bankszövetség által közösen létrehozott Pénziránytű Alapítvány. Az alapítvány a kisiskolásoktól a 19 éves korosztályig biztosít tankönyveket, munkafüzeteket – digitális formában is – az egész országban, valamint számos egyéb programot, képzést, fejlesztőjátékot szervez annak érdekében, hogy a tanulók minél előbb megismerjék a pénzügyek alapjait. Hergár Eszterrel, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójával, a Pénzmúzeum igazgatójával beszélgettünk.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Aligha kerülnek a gimnáziumok alapítványi egyetemi fenntartásba

Felröppent a hír, hogy „modellváltás” kezdődhet a közoktatásban, miután a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet. Oktatáskutatókat kérdeztünk arról, valóban modellváltás, vagy csak egyéni akció az egyetem és a gimnázium összekapcsolása. Radó Péter, Trencsényi László és Nahalka István sem gondolja, hogy az állam a privatizált felsőoktatáson keresztül privatizálná az állami közoktatás egy részét is. Ám, hogy miért nem, azt különböző okokkal magyarázzák. Az, hogy a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet, csak egyetlen eset. Azt azonban Radó Péter nem tartja valószínűnek, hogy a privatizált felsőoktatás átvenné a közoktatás egy részét, és azt is privatizálná. Mint mondta, ugyanakkor nem zár ki semmit, mert a kormány teljesen voluntarista elképzeléseket valósít meg, amikbe akár még ez is beleférhet.

(Forrás: hírklikk)

Az oktatásba is beépül az akkumulátorgyártás – jönnek az első képzések

Autóipari Li-ion akkumulátorok gyártása elnevezésű tantárgy oktatása kezdődött meg az Óbudai Egyetemen, hamarosan pedig speciális szakirányra is jelentkezhetnek a mérnökhallgatók .Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, a képzést a Samsung- SDI-vel együttműködve indítják, a gyakorlati ismeretek megszerzéséért az oktatásban szerepet vállalnak a vállalat mérnökei is, valamint ösztöndíjprogramot és szakmai gyakorlat lehetőségét is biztosítanak a gödi gyárban. A tantárgyat jelenleg az egyetem Bánki Donát gépész és biztonságtechnikai mérnöki képzésben részt vevők, az őszi félévtől pedig már a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói is felvehetik.

Óriásit nőtt a magyar gyerekek száma az osztrák iskolákban

Nemcsak dolgozni járnak át egyre többen Ausztriába, hanem az ott tanuló magyar állampolgárságú diákok száma is dinamikusan növekszik – írja a G7. A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk. Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe. Miközben Ausztriában ötszörösére nőtt a 2020/21-es tanév és a 2010/11-es tanév között a magyar diákok száma az alap és középfokú oktatásban, Magyarországon 14 százalékkal csökkent – derül ki a G7 cikkéből, melyben arról is írnak: az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket.

(Forrás: 24.hu)

Egyetemi alapítványokba játszana át hat állami kórházat a kormány

Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás.

(Forrás: hvg.hu)

PSZ: gondoskodjon az ígért béremelésről és kezdjen érdemi párbeszédet a felelős minisztérium

\"A nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak béremelése még napirenden sincs, miközben egyébként is súlyos bérhátrányba kerültek, mert az emeléseknél rendre megfeledkeznek róluk\"- tették hozzá, majd úgy fogalmaztak: bár a szakképzésért felelős minisztérium \"nem szokta megköszönni a munkavállalóktól érkező problémajelzéseket\", az állandósult jogszabály-módosítások mégis igazolják a problémák létezését. Most ismét a munkavállalói érdekképviseletek megkérdezése nélkül tervezik módosítani a szakképzési jogszabályokat, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni. A szakszervezet jelezte, a minisztérium az írásos jelzésekre csak \"semmitmondó, általános válaszokat ad, az érdemi párbeszédnek nyoma sincs\".

Pedagógusok Szakszervezete: Semmitmondó, általános válaszokat ad a minisztérium

A PSZ keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 2023-ra ígért tíz plusz öt százalékos béremelés januártól esedékes részét a nem állami fenntartók egy részénél, például az alapítványi intézményeknél még meg sem kapták az oktatók, miközben az egyre növekvő infláció őket is érinti. Hihetetlen kiárusítás tartós eladatlan hátsó udvari fészerekre, nem fogod elhinni az árakat! Úgy fogalmaztak: bár a szakképzésért felelős minisztérium „nem szokta megköszönni a munkavállalóktól érkező problémajelzéseket”, az állandósult jogszabály-módosítások mégis igazolják a problémák létezését. Most ismét a munkavállalói érdekképviseletek megkérdezése nélkül tervezik módosítani a szakképzési jogszabályokat, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni – írták.

(Forrás: index)

Ijesztőnek hat az időzítés, de valójában meddig mehetnek el a tanárok megfigyelésében?

Titkosszolgálati eszközöket is bevet Pintér Sándor az orvosok és a tanárok ellen. Szolidaritás híján az orvosok és a pedagógusok veszíteni fognak a kormánnyal szemben. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis a rendvédelemre szabott eszközeivel érvényesíteni tudja az Orbán Viktor kormányfő számára nagyon is tetszetős erőpolitikát. Mivel a dolgozó alárendeltje a munkáltatójának, az, hogy utóbbi semmilyen módon ne ellenőrizhetné alkalmazottai munkavégzését, logikailag is kizárt. Épp azért, mert egy állás elvállalásakor nincs mód megtagadni a megfigyelés lehetőségét, a törvények igyekeznek korlátok közé szorítani a munkáltatók „érdeklődését”. Csak olyan ellenőrzést végezhetnek, ami kellőképpen indokolt, és ami más, a magánszférát kevésbé sértő módon nem oldható meg.

(Forrás: hvg.hu)

Kiderült, ki fenyegette meg robbantással a zalaegerszegi iskolákat

Elfogtak a rendőrök egy 15 éves diákot, aki a gyanú szerint egy hónap alatt háromszor is bombarobbantással fenyegette meg Zalaegerszeg több oktatási intézményét – közölte a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság kedden a police.hu oldalon. Ismert: az elmúlt hetekben háromszor is ki kellett üríteni zalaegerszegi oktatási intézményeket, mert ismeretlenek robbantással fenyegetőztek e-mailben. Az első bombariadó február 7-én volt, az utolsó március 3-án. A rendőrök mindhárom esetben szakképzett bombakutatókkal, valamint robbanószer-kereső kutyákkal vizsgálták át az épületeket, de gyanús tárgyat vagy robbanószerkezetet egyszer sem találtak.

(Forrás: Mandiner)

Már 15 ezer pedagógus véleményezte a teljesítményértékelés új rendszerét

A tárca közleménye szerint az Oktatási Hivatal március 6-án elektronikus úton juttatta el az intézménytípusoknak megfelelő kérdőíveket a pedagógusoknak, a kérdőív kitöltésére továbbra is van lehetőség. A Belügyminisztérium emlékeztet rá, hogy az új teljesítményértékeléssel kapcsolatban a pedagógusok körében korábban végzett online felmérés eredménye szerint a válaszadók 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt.

(Forrás: Mandiner)

A CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM A CIVIL SUGÁRÚTON!

Idén lesz 175 éves az 1848-as forradalom és szabadságharc, így 48 órás ünneplésére, emlékezésre, demonstrációra, civil együttlétre hívnak mindenkit a szervezők 2023. március 14–15-én a Civil Sugárútra. A programokba becsatlakozik a Civil Közoktatási Platform is. Ez a két nap a szolidaritásról, a polgári büszkeségről, a méltóságról és az együttműködésről szól. Helyszínek: Budapest Hősök tere és az Andrássy út

(Forrás: ckpinfo)

Tari Annamária: a szülő addig óvja a gyerekét az okoseszközöktől, ameddig csak tudja

A legnagyobb feladat az, hogy megmutassuk egy kamasznak, hogy vannak az életnek jó részei, amit kár lenne odadobni – mondta Tari Annamária pszichoanalitikus. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az okoseszközök használatának dopamintermelő hatásáról, a gyerekek függőségének feloldási esélyeiről, a családi médiatervezés fontosságáról és arról is, hogy milyen az új típusú szülői hitelesség. Kollégám azt mondja, ha náluk csend van a gyerekszobában, akkor a gyerekek telefont nyomogatnak. Általános, törvényszerű megállapítás ez, vagy csak náluk van így?

(Forrás: Infostart)

KELL AZ ORSZÁGNAK ENNYI EGYHÁZI ISKOLA?

Amennyiben valóban az egyházi oktatási intézmények túlzott elszaporodására adott válaszféleség lenne a törvénymódosítás, helyes lehet feltenni a kérdést: jól van ez így? Kinek jó az, hogy a valóban elkötelezett hívő pedagógusokat alkalmazó, ténylegesen egyházi szellemiségű iskolák mellett névleg egyházi iskolákban hitüket talán nem is gyakorló pedagógusok tanítanak olyan fiatalokat, akiket – esetleg szüleikkel együtt – aligha érdekel az elkötelezett hitélet, csak – Gyulay Endre püspököt idézve – valamiféle elitizmusra törekszenek? Seregély István érsek a Szemléleknek úgy fogalmazott: „annyi támogatásra van szükség csupán, amennyi keresztény van”.

(Forrás: Szemlélek)

A gyerekeket is érinti a pedagógus teljesítményértékelési rendszer

Bár elsőre vonzónak tűnhet az elképzelés, hogy a többet és jobban dolgozó pedagógusok nagyobb fizetést kapjanak, a konkrét javaslat kapcsán sok probléma merül fel, melyek közvetlenül hatnak a gyerekekre is, és fennáll a veszély, hogy a rendszer ronthatja a magyar közoktatás minőségét. A Szülői Hang Közösség a felmerülő problémákra szeretné felhívni a figyelmet és egyben javaslatokat is megfogalmazunk. A rendszer kiváló pedagógusokat is a jutalom megvonásával büntethet. Ha a tantestületben a pedagógusok túlnyomó többsége kiválóan teljesít, a pontrendszer akkor is kijelöli az alulteljesítő pedagógusokat. Nekik jobban megérheti más intézménybe elmenni, ahol elismerik munkáját és ugyanolyan teljesítménnyel akár a legjobban elismertek közé kerülhetnek. Ezáltal egy eddig összetartó, példamutatóan együttműködő tantestületet is széteshet.

(Forrás: Szülői Hang)

A gyermekkép értelmezése Ellen Key és a korabeli gondolkodók pedagógiai eszmerendszerében. Sütő Attila írása

A gyermekirodalom a tanulmányban szereplő gondolkodók korától napjainkig jelentős változásokon, számos metamorfózison és nagy fejlődésen ment keresztül: a mesék, akárcsak a mítoszok, kritikák, átírások és újrafelfedezések tárgyát képezték, amelyek ezeket az ősi meséket olyan történetekké alakították át, amelyek mindig újak és képesek elvarázsolni a fiatal olvasókat. Három gondolkodónkat azonban nemcsak a mesék vagy mítoszok elbeszélő formája érdekli: ha figyelmesen megnézzük, látható, hogy mindhárman azt a kapcsolatot hangsúlyozzák, amelyet ezek a sajátos történetek pozitív, természetes és gyümölcsöző módon teremtenek a gyermekek képzeletével. Ugyanez a kapcsolat képes olyan nevelési és formálási utakat aktiválni, amelyek elsődleges jelentőségűek a gyermekkor harmonikus fejlődése szempontjából. Sok tekintetben ez az egyik legjelentősebb és legaktuálisabb üzenet, amelyet Ellen Key, Rudolf Steiner és Maria Montessori a modern kornak hagyott.

(Forrás: tani-tani online)

Összefognak-e a tanárok az egészségügyi dolgozókkal?

Több mint egy éve tart a pedagógusok tiltakozása. Miután a kormánnyal való tárgyalások nem vezettek sikerre, sztrájkokkal, polgári engedetlenséggel, demonstrációkkal küzdenek a jobb munkakörülményekért, a magasabb fizetésért. Hasonló célokért harcolnak az egészségügyi dolgozók is, egyik szakszervezetük február végén kezdett sztrájktárgyalásba a Belügyminisztériummal. A két terület problémái hasonlók, még sincs komoly összefogás a szerepelők között. Mi akadályozza a két ágazat összefogását? Egyáltalán milyen belső ellentétek vannak az egyes szakmákon belül, és hogyan erősíti a kormányzat a belső megosztottságot? Mit tesznek a szakszervezetek az összefogásért és a hatékony érdekképviseletért? Vendégünk Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja és Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Az interjú a Szabad Európa podcastjának rövidített, szerkesztett leirata.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Vásárhelyi Mária: Gyújtogatók

Abban teljesen egyetértek Orbán Viktorral, hogy a magyar gyerekek érdekei a jelenleginél sokkal fokozottabb védelemre szorulnak. De nem a pedofil tanároktól, hanem a mélyszegénységtől, a családon belüli erőszaktól, a társadalmi mobilitás ellehetetlenülésétől, a szétrohadó oktatási rendszer miatti esélytelenségtől, a szegregációtól és általában a magyar államtól, valamint az agresszív környezetüktől kellene megvédeni őket. Nem pedig az iskolákban nyomokban sem fellelhető pedofíliától.

(Forrás: Jelen)

Valami kiszabadult a palackból – meredeken emelkedik a kezelésre szoruló gyerekek száma

Az elmúlt két évtizedben meredeken nő a hiperaktivitással, figyelemzavarral, autizmussal, Tik és Tourette-zavarral, súlyos hangulati és szorongásos problémákkal, öngyilkossági gondolatokkal küzdő serdülők száma is, vagyis a Vadaskert is teltházzal, váróslistával működik. Az e mögött húzódó okok között szerepel az, hogy egyrészt a társadalomnak is több információja van, másrészt a kutatások révén a diagnosztikai eszköztár is finomodik, ami magával hozza azt, hogy maguk a definíciók is változnak, és ugyanígy fölmerülnek a környezeti és társadalmi tényezők is. Gádoros Júlia úgy látja, mintha „valami kiszabadult volna a palackból”.

(Forrás: Jelen)

Kiderült, mi alapján értékeli a belügy a pedagógusokat

A Belügyminisztérium szerdán postázta az iskoláknak a tervezett pedagógusértékelési rendszer koncepcióját. A Magyar Hang szerkesztőségébe is eljutott 14 oldalas dokumentumból kiderül, hogy tíz szempontot vesznek figyelembe a tanárok teljesítményének értékelésekor, ezeknél pontokat lehet kapni. Végül az összegyűjtött pontok alapján állapíthatják meg, hogy átlagos, átlag alatti, esetleg átlag feletti teljesítményt nyújt munkája során a pedagógus. Az alsó 25 százalékba sorolt pedagógusokat minősítik átlag alattinak, a középső 50 százalék kap átlagos minősítést, a legjobb 25 százalék pedig az átlag feletti kategóriába kerülhet. Az így elért besorolás alapján térítik el a béreket: az átlag felett teljesítő tanárok többletjuttatást kapnak, az átlag alattiaknak pedig tervet kell készíteniük, hogy miként javíthatnak teljesítményükön.

(Forrás: Magyar Hang)

Nincs háromnapos szabály, az iskola házirendjén múlik, hányat igazolhat a szülő

Két jobbikos politikus (Balassa Péter és Lukács László György) azt tudakolta Rétvári Bencétől, hogy van-e megoldás arra, hogy a szülők ne csak három napot igazolhassanak hiányzásként az iskolában. A gyerekorvosok régóta panaszkodnak arra, hogy sok esetben hozzájuk viszik a gyerekeket, hogy írják ki őket pár napra, mert a szülői igazolások hamar elfogynak. Rétvári erről azt írta; egy családbarát országban a gyermekek érdeke elsődleges, a gyermek egészsége miatt fontos, hogy betegség esetén lássa orvos, így felismerhető, ha súlyosabb betegség veszélye áll fenn, és minél korábban el lehet kezdeni a kezelést. Nincs központi előírás az iskola számára. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: A hatályos köznevelési szabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az iskolában csak három napot igazolhat a szülő. Ezeknek a napoknak a mértékét az iskola határozza meg, mindössze a pedagógiai programban foglaltakra kell figyelemmel lenni, és arra, hogy a szülői igazolások nem adhatnak alapot a tanuló tanórai részvétele alóli tartós kimentésre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A bíróság a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) még elégséges szolgáltatásról szóló javaslatát fogadta el a kormányéval szemben.

Az iskolaőrség 2020. szeptember elsejei bevezetése óta összesen 618 esetben intézkedtek az iskolaőrök. Ezek közül 152 alkalommal büntetőeljárás, 77 esetben pedig szabálysértési eljárás indult – tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). A rendőrségnél azt követően érdeklődtünk, miután február 24-én Iskolaőri Konferenciát tartottak Budapesten, az ORFK rövid beszámolója szerint az egyik központi téma a tapasztalatok összegzése volt. Kiderült az is, hogy jelenleg 571 iskolában összesen 608 iskolaőr teljesít szolgálatot.

(Forrás: Népszava)

„Imádok tanítani, de elkezdek az életem hátralévő részére máshol munkát keresni”

Nem volt hajlandó portfóliót írni, és nem hajlandó vállalásokat megfogalmazni a teljesítményértékeléséhez az egyik legjobb vidéki gimnázium tanára, korábbi igazgatója. Elkeseredett posztban írta meg, hogy bár három éve van még a nyugdíjig, de elkezd munkát keresni. „Vegzálják a pedagógusokat… Ha így megy tovább, ép elméjű ember nem akarja, hogy a gyermeke tanár legyen, és ép elméjű ember nem akarja a pedagógushivatást választani” – kezdi posztját Katanics Sándor, a veszprémi Lovassy László Gimnázium Lovassy Gimnázium matematika-fizika szakos tanára, az intézmény volt igazgatója.

(Forrás: hvg.hu)

Közzétette a Belügyminisztérium a pedagógusok további béremeléséről szóló jogszabálytervezeteket

Társadalmi és szakmai egyeztetés céljából a Belügyminisztérium csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján, írja az MTI. A tervezetek előkészítését a tájékoztatás szerint több hónapos szakmai munka és a pedagógusoknál végzett köznevelési online konzultáció előzte meg. Az egyeztetés indulásáról Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán személyesen is tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit.Megállapodás született az érdekképviseletek és a kormány között az egyeztetések ütemezéséről, a cél, hogy minél több kérdésben értsenek egyet a felek – áll a közleményben.

(Forrás: telex)

Radó Péter: Viselkedéskontroll pedagógus bérezéssel

A pedagógusok központilag kiadott kritériumokon szerint működő teljesítményalapú bérezése (performance pay) egy sporadikusan több országban felbukkanó álom, amit jellemzően pénzügyminisztériumi vezetők vetnek fel olyankor, amikor pedagógus béremelést kell betervezniük az állami költségvetésbe. Ilyenkor rendszerint jön néhány szakértő és szakszervezeti vezető, akik türelmesen elmagyarázzák, hogy ez miért nagyon rossz ötlet. Ennek köszönhetően abban a nagyon ritka esetben, amikor ilyesmit bevezett. A Népszava által megszellőztetett belügyminisztériumi javaslat tehát – mint a magyar közoktatás kormányzásának egész rendszere – az egyes pedagógusok munkájának adminisztratív ellenőrzésén alapszik. A már működő szakmai ellenőrzési rendszerhez képest az egyetlen újdonság az, hogy az intézményvezetőkre lőcsölt „teljesítményértékelés” száz pontos skálán számszerűsített eredményei alapján a tankerületek ezentúl majd lefelé vagy felfelé eltérhetnek a bértáblában rögzített minimum bérektől.

(Forrás: portfolio.hu)

„Nem mini-Einsteineket és üzletembereket szeretnénk látni az iskolában, hanem olyan gyerekeket, akik megtanulnak tanulni”

A Felforgató digitalizáció az oktatásban című rendezvényen a Jocó bácsiként ismert Balatoni József történelemtanár, blogger, Vladár Zsuzsa, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének vezetője és Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója, a Prezi társalapítója beszélgetett arról, hogyan tanulnak a mai gyerekek, hogyan hat a fejlődésükre a digitalizáció, mit kellene kezdeni az egyre beláthatatlanabb mennyiségű tananyaggal, és mit tanulhatunk a finn oktatási rendszertől. Ez utóbbiról és a skandináv országban használt digitális eszközökről Fenyvesi tartott előadást, majd az estét Pintér Zsolt, a Digitális Batman – együtt a digitális oktatásért akció alapítója, Szűcs Dóra, az Okos Doboz tankönyvfüggetlen digitális taneszköz és Major Gábor, a Maker’s Red Box alkotópedagógiai tananyagokat kidolgozó cég ügyvezető igazgatója beszélgetése zárta.

(Forrás: Qubit)

Pedagógusok teljesítményértékelése: pont járna azért, hogy viselkedik és beszél a szülőkkel a tanár

A Telex birtokába jutott a gimnáziumban tanító pedagógusok belső teljesítményértékelésének legújabb tervezete, amit a Belügyminisztérium szerdán küldött ki a pedagógusoknak. Ez alapján pont járna többek között a kommunikációs stílusra, a szülőkkel való kulturált viselkedésre, és az intézmény jó hírének erősítésére a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben. A pedagógusok teljesítményértékelésének eredménye azért fontos, mert a jövőben a jól teljesítő tanárok ez alapján több pénzt kaphatnának a rosszabbul teljesítő kollégáiknál. A rendszert már több iskolában tesztelik, de majd csak szeptembertől vezetnék be általánosan. A pedagógus-szakszervezetek tiltakoznak ellene, szerintük az új teljesítményértékelési rendszerről nem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.

(Forrás: telex)

12 ezer pedagógus még nem töltötte fel a portfólióját, pedig az állásuk is múlhat rajta

A pedagógusminősítési rendszer szabályinak értelmében a tanároknak november 25-ig fel kell töltenie az Oktatási Hivatal (OH) informatikai rendszerébe a minősítéshez szükséges információkat, de 12 ezer pedagógus ezt még nem tette meg,ami a tanárok közel 10 százalékát jelenti - írja a 24.hu. A tanárok nagy része akkor sem fogja feltölteni a portfólióját, ha emiatt kirúghatják őket. Egy budapesti iskolában tanító pedagógus azt mondta a portálnak, hogy szeret tanítani, de akkor sem hajlandó portfóliót írni, ha emiatt elveszítheti a munkáját. Mint hozzátette, saját magának, a diákjainak és a szülőknek akar megfelelni, nem a tankerületnek vagy a Belügyminisztériumnak. Csak az iskolájában húsz pedagógus gondolja ugyanezt.

(Forrás: HRPortal)

Egy digitális világban a szülőknek is digitalizálódniuk kell – szakértőkkel beszélgettünk

Posztoljunk-e a gyerekről? Ha igen, akkor mi fér bele? Hogyan álljunk a családban a képernyőidő kérdéséhez? Szülőként értenünk kell az okoseszközökhöz? Ki tudjuk védeni a kibertámadásokat? Ilyen és ehhez hasonló témákat boncolgattunk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetőjével, dr. Bárdossy-Sánta Nórával és Keszthelyi Zoltán kiberbiztonsági szakértővel, a Telekom és az alapítvány közös, Digitális szülő vagyok! programjának kapcsán. A Magyar Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kampánya olyan összefüggésekre hívja fel a figyelmet, amikre elsőre nem gondolnánk, amikor egy gyerekről posztolt képet látunk a neten. A tudatos digitális viselkedésre buzdító kezdeményezés célja, hogy felhívja a szülők figyelmét arra, hogyan tudnak az online térben is gondoskodni gyermekük biztonságáról.

(Forrás: hvg.hu)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak