2012. október 24. szerda, 6:08
Knausz Imre: Valóságvesztés és műveltséghiány
Kérdezzük meg bármelyik tanárt, hogy mi a legfontosabb problémája! Bizonyos, hogy személyes problémalistáján előkelő helyen fog szerepelni az, hogy tanítványait nem érdekli a tananyag, nem fontos nekik az iskolai előrehaladás, nem lehet őket motiválni. A másik oldal véleményét is pontosan ismerjük. Kevés dolog érdekli kevésbé az ifjúságot, mint a redoxireakciók, a francia forradalom alkotmányai vagy Bánk bán haragja, azaz éppen az, amiről az iskolában tanulnak.
Nekem az éjjeli menedékhely atmoszféráját idézte a két novella. Gellér Barnabás diákja dolgozatírás helyett a honfoglalás korába álmodja magát, de az ősök körül mintha a mai hajléktalanok lepusztult világa sejlene fel vasúttal, rejtélyes bakterrel és különös beszélgetésekkel. A megírandó dolgozat címe a Magyar álom, a novelláé pedig: Egy magyar élet kicsinyke tragédiája. Antal Attila írásában az alkoholista Robi bá is mintha az álom és a valóság határán botorkálna. Saját törvényei vannak, azok szerint él és szitkozódik. Tökéletesen beleillene ő is a másik novella által ábrázolt sivár világba. "Az erő legyen veled!" – így szól a mottó. 