2014. december 3. szerda, 8:04
MI – 3. (Egy ofő naplójából)
Hát...ez egyszerűen zseniális volt! Véresen komolyan vették, óriási lelkesedéssel dolgoztak a feladatok megoldásán, százszor annyi energiát feccöltek bele, mint amennyit egy intenzív két órai tanulással elérhettünk volna. Két biológia óra ment el erre, de megérte! Annyira jól sikerült, hogy R. néni megígérte nekik, ha továbbra is úgy működnek az óráin, mint ahogy eddig, akkor gyakran találhatják szembe magukat hasonló számonkéréssel. Így azért ki lehet bírni! Úgy beszéltek erről a dologról, mintha valami élvezetes szakköri foglalkozáson vettek volna részt. Élménypedagógia? Mindegy minek becézzük, a lényeg, hogy műűűűűűűűűűűűűűködik!!!!! (DZS)
Február 7-én A szoba című ír-kanadai filmdrámát nézzük meg. Egy fiatal anya gyermekével már öt éve él egyetlen szobában, a kisfiú számára ez jelenti ezt a világot. Jack ötödik születésnapja után az Anya közli vele, hogy a falakon túl van a világ, amit ideje megismerni. A filmhez kapcsolódó beszélgetés vendége Gyarmathy Éva (SzJ). 
Erikson fejlődési rendszere nem áll meg a felnőtté válás, a huszonéves kor körül, amikor a fizikai növekedés véget ér. A testi-fizikai növekedés csak egy része a fejlődésnek. A fizikai növekedésnél mélyrehatóbb szellemi növekedés kevésbé érzékelhető, szemmel nem mindig látható, bár jelentősebb változásokat hoz.A felnőtté válás egy fontos határ, de nem a fejlődés vége, hanem az érés egyik csúcspontja (Gyarmathy Éva).
Az én mottóm "szeretet az élet". Ezt nem én találtam ki. Móra Ferenc leírta a Kincskereső kisködmönben, a Mindenki Jánoskájában. Engem és az öcsémet így neveltek a szüleink. Én is így nevelem a saját és a majdnem sajátnak tartott gyermekeimet. Azt szeretném remélni, hogy ez a gondolat vagy érzés megmarad, amíg áll a világ. Tudom, hogy nehéz az élet, de úgy gondolom, hogy a szeretet képes átsegíteni a nehézségeken, reményt ad, felemel, jobb embert csinál az emberekből. És jónak lenni jó! (Szelekovszky Noémi)
Június 2-án a Nővér című francia-svájci filmet vetítjük. A tizenkét éves Simon ideiglenes állások és a munkanélküliség között ingázó nővérével, Louise-zal él együtt, és lopásból tartja el a kis családot. A völgy és a hegy közti határvonal átlépése, a két világ közötti ingázás és átjárás, az átmenetiség ott munkál szimbolikusan a két testvér viszonyában is.
A karácsony megünneplése az iskolában, az osztályban máig élő hagyomány, nyilván kinek-kinek vannak ezzel kapcsolatban jó és kevésbé jó élményei. A következőkben néhány osztályfőnök oszt meg velünk az osztálykarácsonnyal kapcsolatos saját történeteket. Ezzel az összeállítással kívánunk valamennyi kedves látogatónknak nagyon boldog ünnepeket. (Szekszárdi Júlia)