2014. december 10. szerda, 9:12
MI – 4. (Egy ofő naplójából)
A WC ügyelet komoly probléma, mert ha szemét van, nekik kell összesöprögetni, ha összefirkálták a tükröt rúzzsal, zsírkrétával, bármivel, nekik kell letörölni. És bár tiltjuk, de ettől még dohányoznak is a gyerekek. A csikkek pedig gyakran a nagy magyar közösben, azaz a földön végzik. Ha sikerül megfogni valamelyiket, akkor vagyunk igazán bajban, ha azonnal igazgató intőt kap, akkor mit csinálunk egész évben? Felfüggeszteni, eltanácsolni, kirúgni nem lehet (és nem is biztos, hogy kell), mert tanköteles. Szóval, nehéz dió, próbálkozunk, próbálkozunk, de... (DZS)
Rendkívül időszerű, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket feszeget a beszélgetés. Szó esik benne – többek között – a közoktatás centralizációjáról, a tankönyvpiac megszüntetéséről, a portfólió-készítés anomáliáiról, a különböző társadalmi rétegek, illetve a különböző generációk eltérő szükségleteiről, az irodalomoktatásban rejlő pedagógiai lehetőségekről. Abban a reményben közlünk néhány részletet a kiváló pécsi magyartanárral készült interjúból, hogy minél többen kedvet kapnak a teljes szöveg megismerésére. Ezt pedig nyomatékosan ajánljuk mindenkinek. (Szekszárdi Júlia) 