2006. február 14. kedd, 15:21
„Az osztályunkban senki se érezze rosszul magát”
Irodalomtanárként az átlagos tanár-diák viszonynál sokkal közelebb kerülünk egymáshoz tanítványaimmal. Így azt gondoltam, nem is kell nekem osztályfőnöknek lennem, hiszen tanítványaim nagyobb bizalommal fordulnak hozzám, mint az osztályfőnökükhöz. E viszony pikantériája, hogy míg az osztályfőnök adminisztrál, szaladgál, szervez, pénzt szed, én nagyvonalúan lelki életet élek velük. Én viszont vágyakozva néztem utánuk, mikor az osztály saját, megszokott belső rítusait végezte.
Nem kis érdem, ha egy osztályfőnök képes elszakadni a közvélekedéstől, és utat talál az olykor végképp reménytelennek, kezelhetetlennek ítélt diákcsoporthoz. Ez történik a következő esetben, ahol az új osztályfőnöknek sikerül megváltoztatni a rossz irányú folyamatokat és újraírni a rábízott osztály történetét.
„Bizonyára én sem tudok már annyi lelkesedést sugározni, mint régen. Hiába mondom többek között, hogy tanuljanak, mert akkor jó állásuk lesz, hiszen ez sem igaz. Mivel szolgáltatók lettünk, néha ki vannak szolgáltatva az elveink is...” Szilágyiné Polgár Éva személyes hangvételű írása az osztályfőnöki szerep változásairól. 
„Arra panaszkodunk, hogy a diákok egyre többet engednek meg maguknak erkölcsi és magatartási szempontból is, túl sokat emlegetik a jogaikat, de a kötelezettségeiket, a jómodort, a fegyelmet meg elfelejtik stb. Ez az eset azonban azt bizonyította számomra, hogy még mindig egy gyerek a kiszolgáltatottabb a tanár jó- vagy rosszindulatának.” Török Ildikó fordulatos írása a pozícióból fakadó hatalom különös logikájáról.
Most, amikor annyi jogos kritika éri a pedagógusképzést, az iskolai nevelőmunkára történő felkészítés elégtelenségét, érdemes lenne tanulni a múlt örökségéből. Mintha nagy- és dédanyáink korában egy sereg olyan, máig is érvényes dolgot tudtak volna már a „pedagógusmesterségről", ami már elhalványult, elfelejtődött, illetve ha hellyel-közzel létezik is, nincs meg a jogos becsülete. Középiskoláról van szó, pontosabban középfokú tanítóképzőről. Az itt közreadott képzési program segíthet a saját iskolai nevelési terv kialakításánál is. A XXI. században fejlesztendő „kompetenciák" közül talán csak az informatika hiányzik belőle...