Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2014. március 11. kedd, 13:37
Címkék:

Fóti Péter: Mi a demokratikus nevelés?

Megjegyzések Erich Fromm bevezetőjéhez A.S. Neill Summerhill c. könyvéhez

1. rész

Bevezető

Kétségtelenül vannak emberek, akik megértik az idők szavát. Ilyen ember volt az amerikai könyvkiadó és szerkesztő Harold Hart is, aki 1959-ben, miután elolvasta a skót A.S. Neill számos könyvét, arra gondolt, hogy az eddig nem túlzottan ismert Neillt népszerűsíteni lehetne, ha korábbi könyveiből egy tömörebb kötetet állítana össze. Hart levelet írt Neillnek, aki ekkor 76 éves volt, és megkérdezte tőle, hogy mit szólna az ötlethez. Neill beleegyezett, és hamarosan ott volt kezében a kézirat, négy korábbi könyvéből összeollózva. A szerkesztő és a szerző között több kérdésben vita bontakozott ki. Az egyik ilyen vitapont az volt, hogy legyen-e a könyvnek előszava, és ha igen, akkor ki írja. A vita végül azzal dőlt el, hogy Erich Fromm Amerikában élő német származású pszichológus vállalta az előszó megírását. A könyv nagy siker lett, mind Amerikában, mind később Nyugat-Európában is. Kelet-Európába akkoriban nem juthatott el egy ilyen könyv, de 44 év késéssel, 2004-ben mégis megjelent. A magyar fordítás előszavát Vekerdy Tamás írta, de a frommi előszó benne maradt a kötetben utószónak. Ötvenöt év után újraolvasva az írást, szeretném elmondani gondolataimat Frommal, Neillel és az előszóval kapcsolatban:

Fromm a bevezető bevezetőjeként ezt írta:

A tizennyolcadik században haladó gondolkodók meghirdették a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés eszméit. A huszadik század első felében ezek a gondolatok elkezdtek beérni a nevelés területén. Az önrendelkezés fő elve abban áll, hogy a tekintélyt a szabadság váltja fel; a gyermeket kényszerek alkalmazása nélkül tanítják, mert kíváncsiságára és spontán igényeire apellálnak, s ez által felébred érdeklődése közvetlen környezete és a világ iránt. Ez a szemlélet jellemzi a modern pedagógiák kezdetét, ami egy fontos lépés az emberiség fejlődésében.

Mindez szép és jó, mondhatjuk, de vajon mit jelent az a fél mondat, hogy: „a tekintélyt a szabadság váltja fel; a gyermeket kényszerek alkalmazása nélkül tanítják”. Ezek szerint két lehetőség létezik:

Hagyományos nevelés Új nevelés
tekintély szabadság
kényszer kényszer nélkül

Ugyanezt a bipoláris világot látjuk azokban a megszólalásokban a „másik” oldalon, amelyek arról szólnak, hogy vagy rend van a családban és az iskolában, vagy káosz, anarchia. Természetesen ezek a megszólalások azt sugallják, hogy a tekintély és a kényszer a rend eszközei, ezzel ellenben a szabadság, a kényszer elhagyása anarchiához és így veszélyekhez vezet.

Ez a fekete-fehér világkép, mindkét oldalon elhallgat egy harmadik lehetőséget. Könnyű persze azt mondani, hogy a tekintélyelvű és a magára hagyó (laissez-fair) nevelés mellett létezik a demokratikus nevelés, de nehezebb ezt meghatározni és követni. Erre teszek írásomban egy szerény kísérletet.

Diktatórikus nevelés Demokratikus nevelés Laisser Fair nevelés
Kényszerítő tekintély Kompetencián alapuló tekintély Minden tekintély elvetése

Célok a nevelésben

A gyerekek születésükkor 100%-ig a felnőttek gondoskodására szorulnak. Ezt a gondoskodást kell a szülőknek a nevelés folyamán a gyerekkor végére teljesen felszámolniuk. Erről írja helyesen Eric Fromm:

Ahhoz, hogy a gyermekből egészséges felnőtt ember váljék, egy szép napon fel kell adnia eredeti kötődését a szüleihez vagy azokhoz, akik a társadalomban később a szüleit helyettesítik, és teljesen önállósulnia kell. Meg kell tanulnia, hogy önálló egyénként boldoguljon a világban. Meg kell tanulnia, hogy a biztonságot ne a más emberekre történő szimbiotikus támaszkodásban, hanem saját képességei révén találja meg, a világot ésszel, érzelemmel és művészi úton fogja fel. Minden erejével arra kell törekednie, hogy összhangba kerüljön a világgal, és biztonságát ne saját maga alávetésében vagy a mások feletti uralkodásban keresse.

Ebben az idézetben újra egy kétpólusú világ mutatkozik: vagy aláveti magát másoknak, vagy uralkodik másokon. A harmadik út pozitív vonásait már Fromm nem fogalmazza meg. Minderre a Neill-lel és Fromm-mal egy időben élt, de náluk egy generációval fiatalabb John Holt tesz kísérletet:

Egyre inkább úgy tűnt, hogy problémáink nagy része abban van, hogy csak nagyon kevesen közülünk hisznek a szabadságban. Persze mint jelszó, ez nagyszerű. De nem értjük a szabadságot, mint folyamatot, mint egy olyan mechanizmust, amely szerint az embereknek dolgozni és élni kell. Életünkben olyan kevés tapasztalatot szereztünk a szabadsággal kapcsolatban, hogy az egészen triviális esetektől eltekintve nem tudjuk elképzelni, hogy az működhetne, ha valami komoly dolgot akarunk elvégezni. A mai időben csak a katonai (corporate-military) modell az, amiben bízunk. A legtöbb ember, még a demokráciákban is, valami olyasminek tekinti a demokráciát, amely arra szolgál, hogy egy komplikált folyamat során kiválasszuk magunknak vezetőinket, akiknek azután engedelmeskednünk kell, és ez csak annyiban különbözik más rendszerektől, hogy valamilyen gyakorisággal lehetőségünk van új főnököket kiválasztanunk.

Ha a szabadság mibenlétét nem értjük, akkor nem értjük a tekintély mibenlétét sem. Szervezeti diagramokban gondolkodunk, harapási sorban, csillagokban a váll-lapokon. Ha valaki feljebb van a szervezeti diagramban, akkor az azt jelenti, hogy joga van megmondani, mit tesz, és nekünk ezt meg kell tenni akkor is, ha ez abszurd, romboló, vagy kegyetlen. Elég természetes, hogy mindennek folytán sokan, amikor ezt a fajta torzulást látják, akkor mindenestül elutasítják a tekintély fogalmát. Sajnos ezzel együtt gyakran – bármilyen érthető is undoruk, elutasítják a kompetencia, az inspiráció, a vezetés lehetőségét. Elképzelhetetlen számukra kikérni valakinek a véleményét, vagy valakinek a tanácsát követni, mert az illető egy dologban jobban kiismeri magát, vagy utánagondolt már annak a problémának, amely felmerült. Az egyetlen alternatíva, amit ismernek az erőszakra épülő tekintélyen kívül, az a minden tekintély elutasítása. Ezért igyekeztem feltárni a szabadság igazi természetét, hogy jobban megérthessük azt, hogyan tudnak különböző korú és képességű emberek úgy együtt élni, hogy hasznosak legyenek egymásnak a nélkül, hogy egyesek közülük a többieket mindig nógatnák.

Szülői döntések a gyerekek feje felett

A kérdés, hogy mi ez az út, ami nemcsak a neilli és frommi követelményeket, hanem Holt céljait is szem előtt tartja: A gyerekeknek nevelkedésük során szükségük van vezetésre (guidance). Egy bizonyos életkorig a felnőtteknek döntéseket kell hozniuk a gyerekek feje felett. Nem mindegy az azonban, hogy ez hogyan történik. Ezeknek a döntéseknek jó okai kell legyenek, és meg kell indokolni őket a gyerekek számára. Ha ezeknek a döntéseknek a kizárólagos oka csak az, hogy valakinek (a szülő, vagy harmadik személy) hatalma van a gyerek felett, és azt engedelmességre kényszeríti, leggyakrabban félelemkeltéssel, akkor ott félre fog siklani a kezdetektől fogva a nevelés. Ilyen helyzetekben az alávetett gyerek fejlődése súlyosan sérülni fog.

A.S. Neill írta az ilyen magyarázat és ok nélküli hatalmi döntések következményeiről:

A felülről fegyelmezett gyerek a felnőttekkel szembeni gyűlöletét úgy fogja kifejezni, hogy bosszantja a szüleit, és valójában számos gyermeki rosszalkodás annak jele, hogy a gyerekkel rosszul bánnak. … Ha otthon a gyűlölet légköre uralkodik, akkor a gyerek nem fog semmit elfogadni, vagy minden szándék az ellenkezőjébe fordul, és a gyerek rombolni fog, őszintétlen lesz. A világ neurózisa ott kezdődik, amikor a szülő fegyelmezni akar. Megpróbálom a szülőkkel megérteni, hogy rajtuk múlik az emberiség jövője. Ha folytatják gyerekeik életerejének rombolását önkényes tekintélyük erőszakolásával, akkor csak a bűnözés, a háború, a nyomorúság fog folytatódni. Ha folytatják, akkor el fogják veszteni a gyerekeik szeretetét, mert senki nem szereti azt, akitől fél. A gyerekek bölcsek: a szeretetre szeretettel, a gyűlöletre gyűlölettel reagálnak. A szeretetre úgy, hogy ha az valódi akkor képesek lesznek az önfegyelemre a családban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.28.
A digitális oktatásra való átállástól nem a gyerekek és a szülők félnek, hanem a politika
Abban, hogy a teljes magyar oktatási rendszer a súlyosbodó járványhelyzet ellenére, a tavaszihoz hasonlóan nem állt át digitális oktatásra nem a pedagógiai, hanem a politikai és gazdasági...
(Forrás: hírklikk)
--
2020.11.28.
Mától él az ingyenes hozzáférés a főbb oktatási oldalakhoz a Telenornál
November 27-étől lép érvénybe a Telenor hálózatán a főbb oktatási weboldalak ingyenes, adatforgalmi díj nélküli látogathatósága, és ezt egészen 2021. február 8-ig biztosítja a mobilt...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.11.28.
Koren Balázs: a digitális tanrendben sem ülhet nyolc órát a diák a monitor előtt
Nagyon fontos, hogy meg tudjuk mutatni a diákjainknak, hogy nem tantárgyak vannak, hanem tudomány van, és ebben a tudományban ők fürödjenek – mondta Koren Balázs matematikatanár az InfoRá...
(Forrás: Infostart)
--
2020.11.28.
Vidnyánszkyék érvénytelenítik az SZFE idei első félévét a friss kormányrendeletre hivatkozva
A továbbra is fennálló rendkívüli helyzetre tekintettel a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei az Egyetemen nem állnak fenn – jelentette ki a Színház- és Filmm...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.28.
Az oktatási ombudsman szerint jogsértő, hogy az SZFE hallgatóit a tanév felfüggesztésével fenyegetik
Aáry-Tamás Lajos vizsgálata szerint az egyetem polgársága igazolta, hogy az oktatás az intézmény falain belül rendben zajlik, így a fenntartónak semmilyen alapja nincsen a tanév akadályoztat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.28.
Nádudvari Gergely: Digitális oktatás újra: a birodalom visszavág
Ez a különleges helyzet, ahol az évek óta halálba centralizált közoktatást, amiben még a WC-papír vásárlásról sem dönthetett az iskola, nem hogy arról, hogy például melyik könyvből...
(Forrás: telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep