Az elmúlt tanév krónikája

2. A Klik működésben

Nincs béke az olajfák alatt. Az oktatási rendszer gyökeres átszabása – ahogy az várható volt – mindent felforgató káoszt teremtett. Ma már nemcsak a tankönyvellátás anomáliáin, a félelmes KLIK akcióképtelenségén, a tanárok „kamarai akolba terelésén” kapkodjuk a fejünket. Nemcsak azt számolgatjuk, emelkedett vagy csökkent-e pedagógus bére. A hagyományos érdekképviseletek vezetőinek tekintélye, befolyása is kezd meginogni.

Eddig úgy működött a rendszer, hogy  volt egy önkormányzat, aki fenntartott egy iskolát. Volt egy költségvetési vita az önkormányzat és az iskolája között. Kialakult egy éves költségvetés, és onnantól kezdve egy éven keresztül az iskola teljesen autonóm módon tudta, hogy milyen lehetőségei, milyen forrásai vannak. Minden fontos döntést házon belül hozott meg. Azzal a meglévő költségvetésével gazdálkodva, a jóváhagyott programja szerint működve. Minden fontos döntés az iskola falain belül dőlt el. Most 2013. január elsejétől ami fenntartási kérdés az a tankerületben dől el, ami működtetési kérdés az pedig a Városházán.Az iskola ebben az értelemben egy periférikus helyzetbe kényszerült, hiszen semmilyen stratégiai döntést nem hozhat. (A felelősség megmaradt, a hatáskör nullára csökkent)

Nincs béke az olajfák alatt. Az oktatási rendszer gyökeres átszabása – ahogy az várható volt – mindent felforgató káoszt teremtett. Ma már nemcsak a tankönyvellátás anomáliáin, a félelmes KLIK akcióképtelenségén, a tanárok „kamarai akolba terelésén” kapkodjuk a fejünket. Nemcsak azt számolgatjuk, emelkedett vagy csökkent-e pedagógus bére. A hagyományos érdekképviseletek vezetőinek tekintélye, befolyása is kezd meginogni. A Pedagógusok Szakszervezete vezetőjét a napokban nyílt levélben szólították fel lemondásra „miskolci középiskolai tanárok”. (Pedagógusok kordában)

A gyerekek „imádják” az erkölcstanórákat, és óriási igényük van, hogy beszéltessék őket – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy az órák kötetlensége a tanároknak is lehetőséget ad változatos módszerek kipróbálására. A visszajelzések a szülők részéről is pozitívak. A társadalomnak az a része, amelyik kétkedéssel, gyanakvással fogad egy-egy újítást, tévúton jár – tette az államtitkár. (Hoffmann: Imádják a gyerekek az erkölcstant)

Több ezer tankönyv még mindig hiányzik az iskolákból. Az intézmények a terjesztésért felelős, állami tulajdonban lévő Könyvtárellátó Nonprofit (Kello) Kft.-től várnának megnyugtató választ. A Magyar Nemzet megkapta a Kello nyilvántartását, amelyből kiderült, hogy a legnagyobb arányban a Nemzedék Tudása Tankönyvkiadó (volt Nemzeti Tankönyvkiadó), valamint a Mozaik Kiadó könyvei hiányoznak. Előbbi közel 5000, utóbbi 1600 példánnyal adós. A Kuncze Magdolna – Kuncze Gábor testvére – által vezetett Krónika Nova mintegy félezer könyvvel tartozik. (Háború a tankönyvpiacon)

Az oktatásért felelős miniszter – jelenleg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere – az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az ágazati sajátosságoknak megfelelően érdekegyeztető fórumot, Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsot hoz létre és működtet – írta a Magyar Közlöny november 19-ei számában. (Hamarosan megalakul a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács)

A köznevelésért felelős államtitkár szerint páratlan siker az a kezdeményezés, amely a középiskolásoknak közösségi szolgálat elvégzését írja elő az érettségi feltételeként.   Hoffmann Rózsa hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a diákok legalább 50 órában végeznek szolgálatot másokért, segítenek olyanoknak, akik arra rászorulnak, végeznek olyan tevékenységet, amelyre a közösségnek szüksége van. A középiskolák egynegyedében a diákok már megkezdték a közösségi szolgálatot. (Szigorítanak az érettségi feltételein: Hoffmann Rózsa szerint páratlan siker)

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) „nagysága és tohonyasága” miatt „több problémát keletkeztet, mint amennyit megold” – mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke pénteken a Van másik iskola című fővárosi iskolaválasztó rendezvényen. (A Klik többet árt, mint használ)

A tanárikban, tanári közösségekben mostanában valószínűleg a leggyakrabban előforduló kifejezés a „portfólió”, amit a pedagógus-életpályamodell bevezetése „hozott be” a pedagógiai közbeszédbe. Ez egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely a pedagógus fejlődését, vagy egy hosszabb folyamat végére elért eredményeit dokumentálja. Legalábbis papíron. A majdan felállítandó minősítő bizottságok többek között ez alapján fognak dönteni arról, hogy előbbre léphet-e az adott pedagógus a bértáblán. (Emmi a tanároknak: "nem kell rettegni, mert az rontja a teljesítményt")

Aláírta az ágazatot érintő kollektív szerződést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a kormánnyal tavaly télen a sztrájkbizottság égisze alatt megállapodó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A dokumentum 150 ezer állami iskolában oktató és egyéb feladatot ellátó pedagógusra terjed ki. Az ágazati kollektív szerződés január elsején lép hatályba. (Végleg megosztott pedagógus-szakszervezetek)

Az egész napos iskolát az elmúlt hónapokban jóval több kritika érte, mint amennyit jogosan megérdemelt volna. Természetes, hogy egy új rendszer kiépítésében mindig vannak nehézségek és döccenők, de három hónappal a törvény életbelépése után elmondható, hogy kialakult az új rendszer és lassan elcsitulnak a viták. Idővel egyre többen látják majd, hogy ez a változás a gyermekeink érdekét szolgálja. Abban pedig egészen biztos vagyok, hogy ha évek múltán valaki megpróbál változtatni a most kialakult rendszeren, annak legalább annyi ellenvéleményt kell majd végighallgatnia, mint a jelenlegi átalakítás véghezvivőinek. (Egész napos iskola – Egy oktatáspolitikai változás védelmében)

Szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a magyar diákok a 2012-es PISA-felmérésen. Az eredmény: a magyarországi iskolák 15 évesei az OECD-átlag alatt teljesítenek, matekból Ausztria, Szlovénia és Szlovákia is megelőzött minket.(PISA-felmérés: rosszabbul teljesítenek a magyar diákok, mint 2009-ben)

A Facebookon szerveződő, tanárokból, diákokból és szülőkből álló Hívatlanul Hálózat szeptember óta követeli „a kierőszakolt és antidemokratikus Pedagógus Kar azonnali felszámolását, amely lehetővé tenné, hogy az oktatási kormányzat a szakmai döntések előtt ne egyeztessen  a független szakmai műhelyekkel, civil szervezetekkel, és amelynek adatbázisába való automatikus felvétel sérti a személyiségi jogokat; az iskolai autonómia és a tanszabadság haladéktalan visszaállítását”. (Videókkal tiltakoznak tanárok a pedagóguskar létrehozása ellen)

Balog szólt arról, hogy a „nemzeti identitást erősítő” Nemzeti Alaptantervet és az abból készült kerettanterveket, illetve a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben vezették be, azonban hozzátette, hogy mindezzel valóban nőtt a tanulók terhelése. Az erkölcstan bevezetését – amelyet maga etikának kívánna hívni, de mint utalt arra, az illetékes államtitkárral e tárgykörben folytatott vitában Hoffmann Rózsa nyert, így lett a tárgy neve erkölcstan – olyan adósságnak nevezte, amelyet a magyar „rendszerváltoztatási kísérlet” óta nem sikerült rendezni, noha a környező országokban mindenhol bevezettek ilyen tartalmú tárgyakat. (Hoffmann nyert, Balog büszke)

A pesti megyeháza előtt akciózó tanárok szerint pont olyan a Nemzeti Pedagógus Kar, mint az úttörőség, amelybe akarata ellenére minden közoktatásban dolgozó tanárt beléptetett az állam. A Hívatlanul Hálózat aktivistái bojkottra buzdították a Hoffmann Rózsával tartott, nem nyilvános tanári értekezletre érkezőket. Eközben az egyik demonstrálót a kormánymegbízott győzködte arról, hogy a tagság valójában jó a tanároknak.(Ez nem olyan, mint az úttörőség)

Bár Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár augusztusban még úgy nyilatkozott, nincs szó a tankönyv-előállítás államosításáról, szeptember végén megjelent egy kormányhatározat, amely szerint „ki kell alakítani az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszerét”. A határozat Balog Zoltán humánminiszternek azonnali határidővel szabta feladatául egy olyan javaslat kidolgozását, amely alapján már a 2014/2015-ös tanévben széles körűen ki lehet próbálni az állami fejlesztésű új kísérleti tankönyveket és digitális tananyagokat. (Jönnek az egyentankönyvek)

Az Oktatási Hivatal összeállítása szerint a minősítési eljárásra való jelentkezés előtt érdemes átnézni a köznevelési törvény kapcsolódó részeit, a minősítési rendszerről szóló kormányrendeletet, a Nemzeti alaptantervet, illetve a tanári felkészítés követelményeiről, az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről, illetve az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló rendeleteket. (Ilyen vizsgák várnak a tanárokra – minősítés lépésről lépésre)

Vasárnap este nyújtotta be a parlamentnek Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tankönyvpiac teljes államosításáról szóló törvényjavaslatát, amit kedden már el is fogadhat az országgyűlés. Január elsejétől ennek értelmében a tankönyvek teljes ellátása, így a terjesztés, előállítás állami kézbe kerül. (Átveszi az állam az uralmat a teljes tankönyvpiacon)

Viszonylag stabilan emelkedett a pedagógusok fizetése egészen 2010-ig, az eltelt három évben azonban alig változott, sőt néhány ezer forinttal kevesebb is lett az oktatásban dolgozók átlagkeresete. A szeptemberi emelés éppen ezért sokak számára kedvező fejlemény volt, de akadnak vesztesek is, akinek jó hír lehet, hogy 2014 elején újabb emelés várható. (Három év után nőtt újra a pedagógusok bére)

A mostani kormányzatnak néhány héttel ezelőtt kellett szembesülnie a magyar 15 évesek alapkészségek terén mért teljesítményének romlásával. Noha a kormányzati kommunikáció azonnal azt a látszatott keltette, mintha a most zajló teljes rendszer-átalakítás majd megoldást kínálna az előző kormányok által okozott teljesítményromlás problémájára, a 2015-ös PISA eredmények miatt mégis lehetett a Szalay utcában némi szorongás, ezért az államtitkár azonnal intézkedett. (OkpolCafé)

A kötelező erkölcstan- vagy hittanoktatás szeptemberi bevezetésével a társadalom többsége egyetért. A többség (mintegy 58 százalék) támogatja azt is, hogy a felsőoktatásban államilag finanszírozott képzésben tanulóknak nyilatkozatban vállalniuk kell, hogy diplomájukat a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik, és a végzéstől számított húsz éven belül a támogatott idővel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak – derül ki a Századvég Alapítvány december 21-ei közleményéből. (A többség támogatja az erkölcstant és a hallgatói nyilatkozatot)

Az ország PISA-sokkban él. A PISA-jelentésekben tükröződő eredménytelenség a sokk oka. Tudjuk, mi a cél, csak a cél eléréséhez szükséges utat kell megtalálni. Ez az út az azonnali paradigmaváltás, a tananyagok és a stratégiák teljes körű átalakítása. (PISA-sok(k))

Demokratikusan megválasztott kormány egyetlen kormányzati cikluson belül ilyen tömegű rendszerszintű változtatást még soha sehol nem erőszakolt át az oktatási rendszeren. Nemrég arra jöttem rá, hogy még senki nem térképezte fel az oktatási szektorban 2013-ban elindított változtatásokat, ezért valószínűleg nincs Magyarországon senki, aki képes lenne átlátni az egészet. (Változástérkép 2013)

Szeptembertől újabb, 10 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a pedagógusok a január 1-jei béremelés után. A köznevelési államtitkár szerint négy éven belül a kormány végrehajthatja az életpályamodellhez szükséges béremelést. Hoffmann Rózsa szerint a törvény csak iskolatípusonként és a kerettantervenként korlátozza a tankönyvválasztás lehetőségét, ezért a kiadóknak nincs okuk tartani a piacvesztéstől. (Hoffmann: Nincs okuk tartani)

„Az elmúlt három és fél évben 120 új vagy módosított jogszabály született – a változás nem könnyű, de a problémák súlyosak voltak, így gyorsan kellett lépni” – mondta Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a III. Nemzeti Köznevelési Konferencián, melyet a 14. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás keretein belül rendeztek meg január 17-én. (Megtartották a III. Nemzeti Köznevelési Konferenciát)

Hoffmann Rózsa szombati budapesti sajtótájékoztatóján a tanév első félévét értékelve kiemelte: a tanítás rendben zajlott, és elindult az a folyamat, amelynek célja és eredménye, hogy a pedagógusokat a társadalom megbecsülje, és olyan helyzetbe hozza, hogy a bérük méltó legyen ahhoz a felelősségteljes munkához, amelyet végeznek. A délutáni fővárosi tüntetésről kérdésre azt mondta: a szervezők egyértelműen politikai szándékra épülő, megalapozatlan követeléseket fogalmaztak meg. Két és fél hónap múlva országgyűlési választások lesznek, ilyenkor a politikai erők erőteljesen hallatják a hangjukat (Hoffmann: Kiszámíthatóvá és biztonságossá vált a pedagógus életpálya)

Beszédében a miniszterelnök kiemelte, a nemzetközi diákolimpiákon elért magyar sikerek azt bizonyítják, hogy a sokszor lesajnált magyar oktatási rendszer még mindig képes lépést tartani a világ élvonalával. Ugyanakkor éppen a diákolimpiákon sikereket elérő tanulók példáját nevezte a legerősebb érvnek arra, hogy „ha eredményt és sikert akarsz, nem hagyatkozhatsz az unott napi rutinra”.(Orbán: a világ élvonalában a magyar oktatás)