Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2014. október 28. kedd, 6:20

Interjú az OFOÉ-ről1

Újra kell gondolni az osztályfőnöki szerepet!

„Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógusnak, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni” – fogalmazta meg Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének (OFOE) alapító tagja és elnöke, aki az osztályfőnökök feladatairól, nehézségeiről beszélt. Emellett elmondta, hogyan segíti az egyesület ezt a régi-új szerepet szakmai szempontból megalapozottabbá és korunk igényeinek megfelelőbbé tenni.

Miért van szükség az egyesületre?

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete jelenleg az egyetlen országos szakmai szervezet, amely célzottan foglalkozik az osztályfőnöki tevékenységgel. Az egyesület megalakulását 2000-ben határoztuk el egy országos osztályfőnöki konferencián, Szombathelyen. Az volt a célunk, hogy segítsük ezt a régi-új szerepet szakmai szempontból megalapozottabbá és korunk igényeinek megfelelőbbé tenni. 2011-es megalakulásunk óta közhasznú szervezetként tartott nyilván a Fővárosi Bíróság, ahová májusban benyújtottuk a státusz meghosszabbítása iránti kérelmünket, és most éppen várjuk a választ.

Az Alapszabályunknak megfelelően több feladatot is ellátunk: foglalkozunk az iskolai nevelőmunkát érintő gyakorlati és elméleti kérdésekkel, emellett az osztályfőnöki tevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó projekteket is kezdeményezünk. Szakmai tapasztalatainkat offline és online is folyamatosan közzétesszük, és ezzel párhuzamosan lehetőséget biztosítunk a tapasztalat- és információcserére. Regionális, illetve országos tanácskozásokat, konferenciákat szervezünk, folyamatosan bővítjük kapcsolatrendszerünket. Igyekszünk együttműködni az iskolai nevelésért, valamint pedagógusképzésért és -továbbképzésért felelős intézményekkel, civil pedagógiai szakmai szervezetekkel, valamint a társtudományok képviselőivel.

Milyen feladatokat kell ma ellátnia egy osztályfőnöknek az iskolában?

Az osztályfőnök feladata ellátni az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket, kapcsolatot tartani a szülőkkel, közvetíteni az osztály és az iskola egésze között, és az osztályába járó tanulók számára biztosítani a szocializációjukhoz szükséges optimális feltételeket. Ehhez szükség van arra, hogy a rábízott tanulócsoport alakulását figyelemmel kísérje, és a gyerekek szociális tanulása érdekében hasznosítsa. Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógusnak, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni.

Azonban az osztályfőnöki szerep utóbbi évtizedekben tapasztalható gyengülésével sajnos együtt jár egy bizonyos elszemélytelenedés is, amely elsősorban a középiskolákban tapasztalható, és amelynek a következtében egyre kevesebb osztályfőnök számít a gyerekek és a szüleik számára bizalmi személynek. Az osztályfőnöknek jó esetben az osztályában tanító pedagógusok és a velük foglalkozó egyéb szakemberek teamvezetőjeként kellene funkcionálnia, és e partnerekkel együttműködve megoldania a menet közben felmerülő problémákat, konfliktusokat. Ez a szerep – éppen azért, mert feltételezi a gyerekek alapos megismerését – optimális esetben magában hordoz egy megelőző gyermekvédelmi funkciót is. Emellett hagyományosan osztályfőnöki feladat a pályaorientáció, amely ma már egészen mást jelent, mint korábban. Az osztályfőnök ezen kívül megtartja az osztályfőnöki órát, szabadidős programokat szervez, és a végtelenségig folytathatnám még a teendők sorát.

Ez rengeteg feladatot jelent. Milyen problémákkal szembesülhet ma egy osztályfőnök ezek elvégzése során?

A csak részben felsorolt tengersok feladat elvégzése nyilván számos problémát felvet. Gondot jelent, hogy az osztályfőnökséget többnyire nem önként vállalják a tanárok, hanem erre kijelölik őket, és nem is mindig van lehetőség arra, hogy a feladatra valóban alkalmas tanár kapja meg a munkát. Sajnos az is probléma, hogy a feladatok mennyiségével nem áll arányban a ráfordítható idő, és mivel a pedagógusok többsége túlterhelt, együttműködni kész partner is kevés akad.

Emellett megfigyelhető ma, hogy a család és az iskola közötti feszültség növekvő tendenciát mutat, szülő és pedagógus többnyire egymásra mutogat, ritkán válnak partnerré a közös feladat – a gyerek nevelésével kapcsolatos gondok – megoldásában.

Mindezt tovább nehezíti, hogy a jelenleg iskoláskorú „netgeneráció” sok mindenben különbözik az előző nemzedékektől, és az iskolák, a pedagógusok többsége nehezen követi az ezzel járó változásokat. A társadalmi, sőt globális világ kiszámíthatatlansága, a jövőkép bizonytalanságai, a technológia rohamos változása, az írásbeliség válsága alapjaiban rengeti meg az iskola eddigi funkciórendszerét. A korábbitól eltérő pedagógiai gyakorlatot, változó kapcsolatrendszert, megújuló módszertani eszköztárt igényel.

Milyen megoldásokat kínál az Egyesület ezekre a problémákra?

A változásoknak nyilván arra kell késztetnie bennünket, hogy – többek között – az osztályfőnöki szerepet is újragondoljuk. Éppen ez ösztönzött bennünket például a digitális konferenciasorozat létrehozására. Az OFOE minden hozzá forduló kollégának segíteni próbál akár személyesen, akár az Üzenő rovaton keresztül, akár elektronikus levélben (osztalyfonokok@gmail.com). A honlapon sok olyan elméleti írást és módszertani ajánlást, esetelemzést közlünk, amelyek segíthetik az osztályfőnöki munkát. Számos szakmai szolgáltatást is kínálunk: konzultációt, előadást, tréninget, projektvezetést.

Ezek szerint az egyesület konferenciákat is szervez, és lehetőséget kínál a tagoknak a kapcsolattartásra a különböző programokon?

Igen. Két éve, 2012-ben az OFOE kezdeményezésére indult el egy szakmai tanácskozássorozat az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében. Eddig három Digitális nemzedék és három Digitális pedagógus című konferenciát tartottunk, minden alkalommal az ELTE PPK munkatársaival közösen (partnereink voltak még alkalmanként a Magyartanárok Egyesülete, az Educatio és a Tempus is). A konferenciasorozat nagyon sikeresnek bizonyult, minden alkalommal 250-300 résztevő volt jelen az ország egész területéről. A tavalyi évben egy nyomtatott kötet is megjelent a mi munkacsoportunk tagjainak szerkesztésében Digitális_de_generáció címmel.

Tavaly egyesületünket kérte fel a MATEHETSZ az Ez is tehetséggondozás! Elmélet és módszerek című igen sikeres konferencia szervezésére, mely szintén több száz résztvevőt vonzott. Emellett rendeztünk a szülőknek szóló Kölöknet portállal közösen egy szakmai konferenciát a szülők és a pedagógusok közötti kommunikációról Értjük egymást? címmel. Ugyanerről a témáról közös online kutatást is végeztünk egy csaknem 1500 fős mintán. Az eredményekről mindkét honlapon beszámoltunk, és a kutatásról szóló tanulmány megjelenés előtt áll az Iskolakultúrában.

Ezen kívül két éven keresztül zajlott az egyesület által szervezett Hajónapló sorozat, ahol szakmai műhely keretében foglalkoztunk aktuális pedagógiai, pszichológiai kérdésekkel. Az OFOE Filmklub pedig, amelyet a Budapest Film Zrt.-vel közösen szervezünk, most indítja harmadik évadát.

Egyesületünk szakemberei számos tanfolyamot, tréninget is tartottak és tartanak nemcsak a határon belül, hanem azon kívül is. Több éven keresztül voltunk részesei a különböző határontúli pedagógusszövetségek nyári egyetemi programjainak előadóként, trénerként többek között Komáromban, Kassán, Csíkszeredán és Szabadkán.

Milyen sikereket könyvelhet még el az Egyesület?

Mindenképp szeretném megemlíteni az egyesületi honlapot, amelyet az egyik legmegbízhatóbb és legismertebb szakmai portálként ismernek, naponta átlag 2000 látogatója van. Több sikeres cikksorozatot is megjelentettünk felületén, jelenleg is követhető például L. Ritók Nóra Esélyegyenlőségi naplója, valamint sorozatban adjuk közre a Tempus Alma a fán – A tanulás jövője című kötetének interjúit és a 40 középiskolában jelenleg zajló Bázisiskolai projektről szóló tájékoztatást. A honlap valamennyi cikke közvetlenül kommentelhető, az Üzenő rovatba várjuk a megjegyzéseket, kérdéseket, amelyekre rövid határidőn belül igyekszünk – szükség esetén külső szakértők bevonásával – válaszolni.

Emellett az OFOE saját – igen népszerű – Facebook-oldallal is rendelkezik, amelyen a honlapon megjelent írások, tájékoztatások mellett a célközönségünket különösen érdeklő hírekre, elméleti, gyakorlati eseményekre igyekszünk felhívni a figyelmet. Mi üzemeltetjük az ofő online és offline nevű nyílt Facebook-csoportot is, amelynek jelenleg 514 tagja van.

Kiemelkedő sikernek tartjuk azt a nem csak osztályfőnököknek szóló új nevelési kézikönyvet is, amelyet 2010-ben, az egyesület fennállásának 10 éves évfordulójára adtunk ki Történetek és módszerek címen (Dinasztia Tankönyvkiadó, 2010), és amely több ezer példányban el is fogyott.

Mindemellett ebben az évben egyesületünk munkacsoportja az Új Nemzedék Program Bázisiskola projektjének keretében kidolgozott egy 300 részből álló online kereshető és bővíthető gyakorlatgyűjteményt és egy 24 foglalkozási tervből álló segédanyagot, amely már mindenki számára elérhető az ujnemzedek.hu portálon.

Wéber Anikó

1Megjelent 2014. október 3-án az Edupress weboldalán

Egy üzenet

  1. jborjan szerint:

    Egy rövid vélemény. Egy időben a Budapesti Műszaki Egyetemen is bevezették az "osztályfőnök" rendszerét. 18 – 20 éves felnőttek voltak, de kaptak egy oktatót, aki szívén viselte az ügyeiket, segítette a botladozások közepette és szervezte a közösséggé fejlődésüket. Besöpörte a dékáni figyelmeztetést is, amiért utánajárt egy hallgatójának vizsgázási lehetőségeinek. Kiránduláson tudta meg, hogy a vietnámi kislány úgy tudta orvosira jár. Jó érzés volt, hogy a végzés után 30 évvel megrendezett osztálytalálkozón részt vehettem. Még a vietnámi lányok is itt voltak. Ha egy egyetemen működött a rendszer, miért ne lenne jogosultsága kisiskolások esetében. Mindegy hogy nevezzük, de kell valaki aki "anyáskodhat" egy csoportban, osztályban. Egy jó pedagógus ezt a feladatot is szívesen vállalja, nem az adminisztráció kedvéért. A gimiben az Ofőnket igazán nem tudtuk annak tekinteni, de volt egy tanárnő, aki hivatalosan nem de valójában ofőként kezelt minket is. Két osztály sem volt gond neki.
    Szerintem mindegy hogy hogy nevezzük, de az intézmény hasznos.

Hozzászólás a(z) jborjan bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep