Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2015. december 15. kedd, 13:07

Jelentés az ifjúságról 2014-2015

Oktatásügy

December 1-én került nyilvánosságra ifjúság aktuális helyzetéről készült jelentés Miből lehetne a cserebogár? címmel (szerkesztő Nagy Ádám). Az egész kötet letölthető és szabadon terjeszthető. Honlapunkon az oktatásüggyel foglalkozó részletet adjuk közre. A teljes kötet letölthető és szabadon terjeszthető erről a linkről.

A társadalmi szolidaritás vonatkozásában az ifjúsági korosztályok aránylag kis hangsúlyt kapnak. Számos mutató, így például az SZJA 1%-ok megoszlásának vizsgálata, illetve sajtóelemzések, alapján megállapítható, hogy az ifjúságügy alacsony prioritású téma, például a nyugdíjasok, a kisgyermekek és a kóbor állatok jóval előrébb sorolódnak. Ebbe a trendbe illeszkedik, hogy az elmúlt években nem kaptak valós társadalmi támogatást az ifjúság életét jelentősen és negatívan befolyásoló döntésekkel szembeni tiltakozások, az oktatási rendszer átalakítása a szakma tiltakozása ellenére az európai trendekkel és elvárásokkal ellentétesen gyakorlatilag mindenfajta társadalmi ellenkezés nélkül zajlott le, a gyermekszegénység drasztikus emelkedése sem váltott ki társadalmi ellenállást, de a fiatalok tömeges külföldre vándorlása sem mozgatta meg a társadalmat.

***

Az európai ifjúságpolitika és oktatáspolitika metszetében legfontosabb témákként a korai iskolaelhagyás megelőzése, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés és a középfokúnál magasabb végzettség megszerzése állnak. Mindhárom terület szorosan összefügg az oktatás átalakításával annak érdekében, hogy alkalmasabbá váljon a XXI. század igényeinek kiszolgálására.

Ezen a területen a hazai oktatási rendszer szabályozási keretei rendelkezésre álltak egészen a jelenlegi „köznevelési törvény” életbe lépéséig. A szakmai konszenzus szerint a XXI. századi iskolák alapvető attribútuma a teljes körű autonómia mind az iskolavezetés, mind a tanterv testre szabása tekintetében. A 2012 óta hatályos szabályozás a központosítással és a tantervek uniformizálásával az oktatásügyet az ellentétes irányba fordította. A magyar oktatási rendszer nagy lehetőséget hagyott ki, feltételezhetően megfelelő szakmai segítség hiányában, illetve a pedagógusi szemléletváltás elmaradása miatt, hogy valóban autonóm módon működő, korszerű rendszerré váljon. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy a központosítás még a kapkodás, az állandó változások és a finanszírozás jelentős csökkenése miatti működési gondok ellenére is gyakorlatilag ellenállás nélkül megvalósult. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a centralizáció állatorvosi lova. Miközben folynak a központból elvégzett kinevezések (amely során nem különösebben érdekes a helyi közösségek, tanárok, szülők véleménye), a tankönyvek (és a diákok) uniformizálása, aközben a KLIK sokhónapos, egyre növekvő adósságot görget maga előtt kifizetetlen számlákról, csúszó bérekről, közüzemi és adótartozásokról szólnak a hírek.1

Az iskolai autonómia megszűntetése az ifjúságpolitika egésze szempontjából kedvezőtlenné tette az aktív állampolgárrá válás kereteit is, hiszen a központosítással gyakorlatilag megszűntek a gyakorlat útján való demokrácia-tanulás keretei az iskola védett közegében. Az egyetemi autonómia felszámolása is mutat hasonló problematikus elemeket. Az egységesített tanterv tananyag központúsága és a kulcskompetenciák fejlesztésének háttérbe szorítása még az elvárások szintjén is hátrányosan befolyásolja az élethosszig tartó tanulás esélyeit is. Magyarország távol van a 2020-ra tervezett 15%-is aránytól, a formális felnőttoktatásban való részvételben a leghátsó, 5% alatti csoportban vagyunk.

Ezen a ponton fontos megemlíteni az ifjúságügy egésze és az oktatás szempontjából egyaránt fontos megközelítési különbségeket. Az Európai Unióban, de a világ más részein is meghaladottá vált az egyenlő esélyek, az „equal opportunities” megközelítés, hiszen felismerték, az egyének hátterüktől függően ezekkel különböző mértékben tudnak élni ezekkel. A ma érvényes megközelítés, a kiegyenlítő esélyeket, az „equitable opportunities”-t támogatja, hasonlóan az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye pozitív diszkriminációs megközelítéséhez. Az új magyar oktatáspolitika, egyébként a szociálpolitikához is hasonló módon az egyenlő esélyek megközelítést támogatja, amelyről évtizedes tapasztalatok alapján tudjuk, a különbséget elmélyülését, a hátrányos helyzetűek még hátrányosabb helyzetűvé válását okozza. Az Európai Bizottság hivatalos, a magyar oktatáspolitika jelenlegi helyzetéről, működéséről szóló jelentése szerint épp az ellenkezőjét lenne szükséges megvalósítani, mint amit a magyar oktatáspolitika célul tűzött ki, ugyanis jelen folyamatok szerint az esélyek kiegyenlítésével szemben épp a szegények járnak a legrosszabbul, az egyébként is szelektív és merev magyar iskolarendszer a változásokkal még inkább ellehetetleníti a társadalmi mobilitást.2

Méginkább riasztóak a magyar iskolai szegregációs törekvések, amelyeket már – a közösségi elvek sérelmére hivatkozva – az Európai Bizottság is vizsgálni kezdett. A köznevelési törvény módosítása ugyanis lehetővé tette, hogy a kormány rendeletben szabályozhatja, hogy mely esetekben lehet eltekinteni az elkülönítés törvénybe foglalt tilalmától.

A korai iskolaelhagyás megelőzése területén hazánk 2010 előtt már jelentős sikereket ért el elsősorban a második esély programokkal, valamint az első, ingyenesen megszerezhető szakképesítés megszerzési korhatárának emelésével. A jelenlegi kormány első intézkedései között volt az iskolaköteles kor 18 évről 16 évre való leszállítása és a szakképesítés megszerzési korhatás csökkentése, amely az ifjúságügyre mért talán legsúlyosabb teher. Ennek hatására Magyarország azon országok dicstelen csoportjába került, másik 3 kelet-európai ország társaságában, ahol a korai iskolaelhagyás aránya 10% felett van és növekszik.

Visszavonásra került az a szabály, amely szerint a tanórák ötödét nem szakórai rendszerben kellett megtartani. Így újra lecsökkentek a kooperatív, projekt- és élményalapú tanulási helyzetek (pl. erdei iskolák szerepe az iskolában), holott az ifjúságszakma régóta használ ilyen módszereket Magyarországon, s hagyományosan kompenzálja is ezzel az iskola által keltett hiányokat. Az iskolaügy pozitív intézkedésének tarthatnánk a közösségi szolgálat bevezetését, amennyiben az nem a kötelezettség erejével, hanem a motiváltság szándékával történt volna. Az ifjúsági munkának kihívás, hogy szakmai tudásával képes lenne a szolgálatban rejlő pedagógiai potenciálok kibontakoztatását segíteni, de forráshiánya miatt nem nagyon tudott bekapcsolódni.

Salamon Eszter

A szöveg forrása: Miből lehetne a cserebogár? Jelentés az ifjúságügyről 2014-2015. Szerzők: Gruber Andrea, Györfi Gyula, Hámori Zoltán, Kaszás András, Monostori Ádám, Monostori Éva, Nagy Ádám, Nyári Kitti, Schmidt Richárd, Rózsa Mónika, Salamon Eszter, Tóbiás László. Szerkesztő: Nagy Ádám. A teljes kötet letölthető innen.

1Nol (2015): „A májusi fizetésem még sehol, a júniusi talán még a nyáron megérkezik”, http://nol.hu/belfold/12-milliard-forinttal-tartozik-a-klik-1549109

2European Comission (2015): Commission Staff Working Document, Country Report Hungary 2015
Including an In-Depth Review on the prevention http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/cr2015_hungary_en.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep