Az OFOE portál 2015-ös sikerlistája

Az OFOE honlapon megjelent írások rangsorát a megjelenő lájkok száma alapján készítettük el. A „sikerlistára” azok a cikkek kerültek fel, amelyekre legalább 150 klikk érkezett. Az itt felbukkanó tartalmak első sorban látogatóink érdeklődési körére engednek következtetni. A címek mellett minden esetben feltűntettük a lájkok számát is.

Coming out a pedagógusok készülő „Etikai Kódex”-ének margójára – (4685)

Szóval, Ti esendő, csetlő-botló, szegény kis emberek, tanárnak ne menjetek. A jóindulat, az emberség, az alázat itt már kevés. Ide több kell. Mert ez valami magasztos. Valami fennkölt. Valami tökéletes. Valami izé. Hogy épülhessen végre a Szép, Új Világ (Sulyok Blanka).

Utak az angyali körökhöz (Recenzió Dr. Gyarmathy Éva Diszlexia a digitális korszakban című könyvéről) – (980)

Aki felüti Gyarmathy Éva könyvét, mintha a lapok közül: friss levegő érinti meg az arcát. Mitől ez a felszabadult lélegzet? Mondanivalója tudományosan alátámasztott, de mondatai homlokráncoló tudományoskodástól mentesek. Gyakorlatias tanácsokkal szolgál, de óvakodik a metodika mindenhatóságának kinyilatkoztatásától (Kerényi Mari).

Kötelező önkéntes munka középiskolásoknak – avagy hogyan utáltassunk meg ismét valami fontosat – (395)

Mert nem attól lesz valaki jobb ember, hogy kényszerítik rá. Hogy szankciókkal fenyegetik: fiam, ha nem segítesz cipelni a néni szatyrát, és nem intézed el az igazolást az önkormányzatnál, akkor lesheted, hogy te itt érettségit kapsz…! A kötelező közösségi szolgálat pont olyan hülyeség, mint a kötelező olvasmány. Csak az egyik a szociális szférát teszi ismeretlenből elkerülendővé, a másik meg az olvasást utáltatja meg (Sulyok Blanka).

Ma már csak a maradék megy tanárnak – (373)

Tanárnak lenni, igen, szívás egyfelől, másfelől olyan szuverén lét és szabadság (nem a nyári szünetre gondolok, hanem szellemi függetlenségre, alkotó, autonóm létre, a munka megtervezésére, az eszközök és célok választására, a rengeteg emberi helyzetre), amit egy multis, értekezleteken unatkozó, excelt töltögető vagy épp eladási adatokkal szorongatott dolgozó el sem tud képzelni (Gerle Éva).

Etikus izzók – (340)

Olvasom a kódexet, és mélyen szégyellem magam. Hogy mennyire távol áll tőlem ez a méltóságteljes, tekintélyelvű, véresen komoly mintatanárnő, aki elegáns kis kosztümjében (mely minimum térdig ér), ép harisnyában, homogén körömcipőben kilép a múltból, és ráncba szedi a Z-generációt (Sulyok Blanka).

A kompetenciamérésről – kicsit másképpen – (386)

Amikor egy újságíró is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy vajon igaz-e, hogy a rosszul tanulókat ilyenkor inkább arra kérik, be se jöjjenek az iskolába, tollat ragadtam. Azt hiszem, itt az ideje kicsit elgondolkodni azon, vajon mire jó és mire nem a kompetenciamérés (Lannert Judit).

SOHA TÖBBÉ DOGA! (Játék és fejlesztés – kettő az egyben!) – (312)

A Soha többé doga! egy olyan fejlesztő munkafüzeteket tartalmazó kiadványcsalád, amely az általános iskola felső tagozatosainak nyújt segítséget. Egy új módszer, amely a tanulásban akadályozottak számára mentőmellényként szolgálhat. A kiadványt bárki használhatja gyakorlás céljából, de megálmodói első sorban azért hozták létre, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek segítséget kapjanak (Szelekovszky Noémi, Rideg András, Zsótér Zsuzsa).

Az integráció gátjai a terepi tapasztalatok tükrében (52. esélyegyenlőségi napló) – (288)

Az integráció ma a társadalom egyik legsúlyosabb problémája. A megoldásra való igény egyre erősebb, mivel a problémák lassan kritikus méreteket öltenek. A hatósági eszközök túltengése, az egyre szélsőségesebb megoldások körvonalazódása nem fog megoldást hozni. Csak a pedagógia teremthet sikeres integrációt. Nemcsak a gyerekeknél, hanem a szüleiknél is, akik úgy nőttek fel, hogy az iskola nem tudott valós tudást, fejlesztést adni nekik (L.Ritók Nóra).

„(Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl” (53. esélyegyenlőségi napló) – (273)

Az egyház oktatási integrációhoz való viszonya úgy tűnik, kétféle: vagy szegregált iskolákat hoznak létre, külön a cigányoknak, vagy szegregáló hatásúakat, vagyis „fehér” egyházi iskolákat, melyek mellett a település állami intézménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kizárólagos iskolájává válik (L. Ritók Nóra).

Újabb csatát vesztett az integráció (54. esélyegyenlőségi napló) – (258)

Most csak azt nem értem újra az EMMI által életre hívott Antiszegregációs Kerekasztal tagjaként, miért van szükség ezek mellett a törvények mellett antiszegregációról, deszegregációról, beszélni, terveket szőni, adatokat elemezni, módszereket kidolgozni, konferenciákat, munkacsoportokat szervezni, úgy csinálni, mintha…. (L. Ritók Nóra).

A szegregálódás folyamata (51. esélyegyenlőségi napló) – (190)

Sokszor mondtam már, milyen sokat jelentene, ha eljönnének hozzánk a döntéshozók. Mindenki, aki lehetővé teszi ezeket a folyamatokat. Jönnének ide, és néznék meg közelről, döntéseik következményeit. Tapasztalják meg, hogyan tesznek tönkre sorsokat. Mutassák meg, bizonyítsák be itt, hogy lehet ezt jól csinálni. Nem több pénzből, csak annyiból, mint ami általában rendelkezésre áll. Töltenének itt, köztük csak egy hónapot! Talán akkor megértenék (L. Ritók Nóra).

Drága magyartanárom! – (165)

Diák ír tanárról. A közölt szöveget – a szerző engedélyével – egy blogból vettük át. Mintha Karinthy Tanár úr kérem című klasszikusának XXI. századi folytatását olvasnánk! Vagy inkább: Tanárnő, kérem…?. De ez lényegében teljesen mindegy.

Átütő fejlődésű tehetség – (158)

A tehetségek, még a zsenik sem feltétlenül a kicsi gyerekkorban mutatkoznak meg. Ugyanakkor néhány kisgyerek átütő fejlődése előre sejteti a későbbi kiemelkedő teljesítményeket. A szokásostól nagyon eltérő, átütő fejlődésük miatt ezeknek a gyereknek a tehetséggondozása nem oldható meg az oktatási rendszerben. Ezért más megoldásokat is alkalmazunk a Tehetségműhely Alapítvány munkájában (Gyarmathy Éva).

Animációkészítés a tanórán – (159)

Milyen módszertani ötleteket tartalmaz a Digitális Módszertár? Hogyan segítheti a pedagógusok osztálytermi munkáját, a digitális nemzedék tanulását, tanítását? Miért és hogyan érdemes animációkészítéssel feldolgozni tananyagrészeket? Mi szükséges az animációkészítés, mint módszertani segédeszköz alkalmazásához? Hol találnak segítséget a módszer iránt érdeklődő pedagógusok? Ezekre kérdésekre kaphattak választ a szekciófoglalkozás résztvevői az idei Digitális nemzedék konferencián (B. Tier Noémi).

Életpálya-támogatás a középiskolában – (155)

A pályaválasztás nem kitüntetett pillanat többé, egyszeri és végleges jellege megszűnt. A szülői generáció egyszakmás, egyiskolás mintái teljességgel használhatatlanná váltak a fiatalok számára – akiknek immár abban van (volna) szükségük támogatásra, hogy az élethosszig tartó pályaorientáció – a lifelong guidance – folyamatában önmaguk kalauzává váljanak (Földes Petra).

SzJ