2018. február 1. csütörtök, 16:02
A Független Pedagógus Fórum konferenciája
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje?
(Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen?)
Időpont: 2018. február 24. szombat, 10-15.30-ig
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest II. Keleti Károly u. 37.
Rendező szakmai szervezet: Független Pedagógus Fórum (FPF)
10.00. Megnyitó – Barlai Róbertné, az FPF vezetője
Hol hallottam először az erősségek szerepéről az emberekkel való bánásmódban? Miért fontosak a saját erősségeink? A beérkezett történetek rövid ismertetése.Csak egy kattintás? Lehet-e szemléletet váltani?
PROGRAM – 12.30-13.30
Plenáris előadások (10.15-12.30)
Erősségek a fókuszban
Erősségelmélet és a kutatások – Manchin Róbert szociológus (45 perc)
A pozitiv iskolaprogramokkal kapcsolatos értékelő kutatások rövid áttekintése és az erősségekre alapozott iskolai beavatkozások fejleményei a világban. A legizgalmasabb 4-5 kutatási irány friss eredményei.
A Csikszentmihályi professzor által inspirált kutatási eredmények a lemorzsolódás megelőzéséről az erősségek megismerése révén.
Shane Lopez (Gallup adatok alapján) végzett kutatásai a REMÉNY kultiválásának hatásairól.
Seligman PERMA modelljének alkalmazási tapasztalatai (PERMA – Positive emotions, Engagement, Relationships, Meaning, and Accomplishment — mint az iskolai életminőség és megtartó erő legfontosabb tényezői)
Druckman és a felismerés hogy a jellemformálás, különösen az önfegyelem, kitartás és határozottság (GRIT) a hosszabb távú sikeresség szempontjából fontosabb, mint az akadémiai tudás elsajátítása.
Egy bevált nevelési projekt: Komplex Instrukció Program (KIP) – Borbélyné Nagy Éva oktatási szakértő, Losonczi téri általános Iskola: Stenczinger Csilla igazgató, Földi Judit történelem szakos tanár (30).
Erősségek az iskolában. Tapasztalatok az erősségek középpontba állításával a mindennapi gyakorlatban.
– Tanulói erősségek azonosítása, tudatosítása és támogatása
– Pedagógusok erősségeinek tudatosítása, alkalmazása a gyermekek egyéni fejlődése szolgálatában
– Erősségek intézményen belüli hatása a szervezetre, a szervezeti klímára. Az iskolával történő elégedettségre.
– Kreativitás, mint erősség – tanulói és pedagógusi kreativitás kölcsönhatása.
– A pedagógiai alkotómunka, mint az iskola megtartó ereje. A KIP, mint a pedagógus szakmai presztízs magasabb szintjének egyik kulcsa.
Pedagógus továbbképzések, iskolavezetés és az osztálytermi munka tapasztalatai.
A fejlesztés lehetőségei a társadalom peremére szorult iskolákban – Thaisz Miklós ügyvezető igazgató és kollégái, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány (30)
Gyakorlati tapasztalataink alapján meggyőződésünk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családok, fiatalok segítése akkor lehet igazán hatékony, ha a gyerekekkel már a lehető legkorábbi időponttól, már a fogantatástól kezdve a legmegfelelőbb szakemberek foglalkoznak, és a családokkal szorosan együttműködve elkísérik a fiatalokat egészen a szakképzettség megszerzéséig, sőt, bizonyos esetben még annál tovább is. A Máltai iskolák részéről nem kínálunk csodaszert, nincsenek mindenkire érvényes receptjeink, megoldásaink, abban viszont biztosak vagyunk, hogy minden település, minden iskola esetében alkalmazkodni kell a helyi közösség sajátos igényeihez.
KÉRDŐJELEK, GONDOLATOK, PÁRHUZAMOK
Daniel Pennac: Iskolabánat c. könyv íróját szándékaink ellenére élőben sajnos nem látjuk, nem tudtuk elérni, de egy videofilmet lefordítottunk, dr. Csontos Jánosné Jutka címzetes igazgató idézi meg a könyvből is az író szemléletét.(30)
Kiváló, tanulságos olvasmány a mai pedagógusok, szülők számára!
Az egykor maga is reménytelenül írástudatlan, rossz tanulóból lett tanár, saját gyerekkori tapasztalataira építve fejtegeti a meg nem értett diákok viselkedésének okait. Az író soha nem tudja elfelejteni, hogy annak idején neki is néhány lelkiismeretes tanító hozta meg az átalakulást, akik valószínűleg nem is tudnak róla, micsoda változást idéztek elő egy–illetve számtalan –reménytelennek hitt gyerek életében. A tanulók, akik a – valószínűleg nem alaptalanul – rájuk ragasztott problémás, reménytelen jelzők kapcsán nem tudnak, és egy-egy kivételtől eltekintve nem is akarnak megváltozni, már a saját tanítványai.
Az író hat fejezetben, hatféleképpen beszéli el érzelmeit
13.30 – 14.15 SZÜNET – Ebéd, könyvárusítás, folyóirat bemutatók
Szekcióbeszélgetések (14.15 – 15.00)
1. Mit tehet a család? – Ádám Zsuzsanna – szakértő
A társadalom, a környezet és a család szerepe meghatározó a gyermek, fiatal életében. Mindezt egészíti ki a közoktatás valamennyi színtere. Az életkori sajátosságok figyelembevételével az óvoda és iskola segíti a személyiség fejlődését, de nem vállalhatja át a család szerepét. A növekvő társadalmi távolságok, a leszakadó családok gyakran olyan szerepvállalásra késztetik a pedagógust, melyek súrolják kompetencia határait.
Hogyan vonható be a család az oktatás mindennapjaiba?
Tudjuk-e, hogy a gyermek honnan jön és hová megy haza?
Milyen lehetőségeink vannak a család és az intézmény hatékony kapcsolatának növelésére?
2. Mi tehet az osztályfőnök? – Szekszárdi Júlia az Országos Osztályfőnöki szakmai Egyesület elnöke
Az osztályfőnöki szerep az utóbbi két évtizedben sokat változott, de van legalább két olyan eleme, ami jelenleg is érvényes. Az egyik a személyesség, a másik pedig a kortárscsoport (az iskolai osztály) nevelő erejének tudatos kihasználása. Mivel a felgyorsuló világban a pedagógus gyakran kerül olyan helyzetek elé, amilyenekre nem számított, szembesül korábban ismeretlen kihívásokkal, felértékelődnek bizonyos kompetenciák, amelyek elengedhetetlenek ahhoz. hogy a mai világban a mai gyerekekkel boldogulni lehessen, meg lehessen velük szerettetni az iskolát, a tanulást. A szekcióban a szekciótagok megélt tapasztalatai alapján, megélt helyzeteket elemezve beszélünk arról, hogy miként lehet korunk követelményeivel összhangba hozni ezt a hagyományos, de szükségszerűen megújítandó szerepet. A rendezvény koncepciójának megfelelően próbálunk a pozitív élményekre fókuszálni, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne őszintén beszélni a felmerülő nehézségekről, problémákról. Bizonyos megoldhatatlannak vélt helyzetek többoldalú elemzése segíthet saját pedagógiai szerepünk megítélésében, többszempontú elemzése cselekvési lehetőségeink számbavételében.
3. Lehetőségek a szakképzésben – Málnási-Szász Myrtill gimnáziumi-szakgimnáziumi igazgató
A vezető koncepciója:
– közös célok, Mi-tudat kialakítása
– a bizalom légkörének megteremtése
– problémakezelés
A szakember koncepciója (ifjúságvédelmi, mentálhigiénés szakember)
– hogyan érvényesül a vezetői koncepció a pedagógusok munkájában
– hogyan jut el az egyes gyerekig
A résztvevők példái
Válasz a felvetődő kérdésekre
Tanulság, üzenet megfogalmazása
Szekció-beszámolók (15.00- 15.30)
Fontos közlendők, visszacsatolások, kérdések és felvetések a délelőtti előadásokhoz
Kötetlen beszélgetés a témáról. Vezeti Barlai Róbertné (FPF ügyvivő)
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Mindenkit szeretettel várunk!
Jelentkezés: barlaine@fpf.hu e-mail címre, február 17.-ig, mobil: 30-9649276
A rendezvény a NEA támogatásával jött létre.
A mellékletek ide kattintva érhetők el.
