2008. január 15. kedd, 16:03
Retorzió
A film az Esztergomi Kortárssegítő Műhely „Ne tedd!” bűnmegelőzési modellprojekt keretében készült. Szereplői (és nagyrészt az alkotói is) kortássegítők. A Retorzió elkerüli a klasszikus értelemben vett oktatófilmek buktatóit; ez azonban azt is jelenti, hogy az osztályfőnöki munkában csak gondos előkészítéssel és feldolgozással használható.
A modellprogram
Az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány által működtetett Drogprevenciós Iroda, Fényközpont 2001 májusában kezdte meg működését Esztergomban. Drogproblémában érintettek és hozzátartozóik számára nyújt alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátást (Komárom-Esztergom megyében egyedülálló ez a segítségnyújtási forma). Olyan tanácsadó műhelyként működik, amely kistérségi szinten a felvilágosítás, tanácsadás és utógondozás mellett a prevenciós feladatok koordinálását is felvállalja.
Az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány, az Esztergomi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya és a Határtalan Szív Alapítvány közös pályázati projektjének keretében, mely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Bűnmegelőzési Bizottságának támogatásával valósult meg Esztergomban, kortárssegítő csoportokat működtet.
A „Ne tedd!”-programról bővebben is olvashat honlapunkon.
Kisfilmek
A program keretében négy kisfilm készült. Ezekből eredetileg a programban részt vevő oktatási intézmények kaptak havonta egyet, valamint egy a feldolgozást segítő kis füzetet. A projekt lezárását követően Cseres Judit pszichológus készítette el a végleges módszertani segédletet a filmek osztálytermi feldolgozásához.
A Retorzió egyike ezen kisfilmeknek; a családon belüli erőszak, súlyos testi sértés, garázdaság témáját dolgozza fel. A projektben részt vevő szakemberek felhívják arra a figyelmet, hogy a filmet megfelelő előkészítés és feldolgozás nélkül nem érdemes egy osztálynak levetíteni. Mindenképpen olvassák el a módszertani segédletet.
Kérdéseivel bátran forduljon a Fényközponthoz közvetlenül, vagy az Országos Bűnmegelőzési Bizottság közvetítésével, de fordulhat magához Cseres Judithoz is:
Cseres Judit: cseresjudit[kukac]gmail[pont]com, (06-20) 433-6708
Hentes Ildikó (Esztergomi Szent Jakab Alapítvány): fenykozpont[kukac]freemail[pont]hu, (06-33) 400-808
IRM Bűnmegelőzési Osztály: bunmegelozes[kukac]irm[pont]gov[pont]hu, (06-1) 441-3891
» A film letöltése jobb minőségben (avi, 115 MB)
Retorzió
(színes, 18 perc)
Hentes Ildikó írja a filmek létrejöttéről:
„A kortárssegítők bűncselekménytípusokat modellezve, megtörtént bűnesetekből kiindulva fiktív történetek szereplői lettek. A kisfilmek 15-20 perc időtartamban mutatják be a bűnelkövetők családi, kortárscsoporti környezetét, a bűnelkövetés előzményeit, az adott helyzetbe kerülés lehetséges okait.
A projekt tervezésekor az elképzelésünk az volt, hogy házi video kamerával saját magunk készítjük el a kisfilmeket. Időközben változtattunk ezen a koncepción. Az Esztergom Városi TV vezetőjét felkerestük abban reményben, hogy segítségünkre lesz és a ETV technikáját és munkatársait bevonhatjuk a programba, mivel filmkészítési gyakorlattal nem rendelkeztünk, viszont a programot színvonalasan akartuk végrehajtani. Az ETV első körben nemet mondott, mivel úgy ítélték meg, hogy kapacitásaikat és szakmai felkészültségüket meghaladta az elképzelésünk.
Végül is sikerült találnunk egy külsősként az ETV-nél dolgozó rendezőt (Váczy István) és főállásban ott dolgozó stúdióvezetőt, operatőrt, (Kiss Gyula) akiknek szakmai kihívást és előrelépést jelentett a feladat végrehajtása. A filmek sorrendjét követve nyomon követhető a szakmai munka minőségének fejlődése, a művészi színvonal, az ötletesség és a kreativitás kibontakozása.
Az alapötletünk szerint a rendőrség munkatársai megtörtént bűnesetek, alapján készítettek egy forgatókönyv vázat. Ezt munkatársaimmal megpróbáltuk speciálisan arra a csoportra, azokra a fiatalokra, egyes esetekben szereplőkre formálni és igazítani, akik a csoportokban jelen voltak.
Már az első film esetében is sikerrel alkalmaztuk a fiatalok bevonását a forgatókönyv dialógusainak megírásakor. A kezdeti próbák során a jelenteket kiscsoportoknak kiadtuk és helyzetgyakorlatokkal „ötleteltünk”, ki hogyan jelenítené meg az adott helyzetet, párbeszédet. Ez a módszer nagyon jól bevált így kerültek be a kulcsmondatok a végső forgatókönyv verziókba.
Az eredeti elképzelésünkben nem fordítottunk különösebb hangsúlyt arra, hogy milyen zenét használunk majd aláfestésnek a filmekhez. Csak időközben merült fel kollégánkban az igény, hogy a különleges témákat feldolgozó kisfilmek esszenciája lehetne a filmekhez tartozó zene és szöveg, melyek alkalmasak önállóan is az elgondolkodtatásra. Így születtek meg a versek és hozzá a dalok, melyekből olyan »slágerek« születtek, amelyek a gyerekek zenei ízlésének is megfelelnek, szövegeik azonban komoly tartalmat hordoznak magukban.”
