Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. március 25. kedd, 6:07

A közoktatás SWOT-analízise – 1.

Egy vizsgálat elé

Virtuális nevelésügyi kongresszusunk az elmúlt év novembere, azaz már több mint három hónapja zajlik, és még közel sincs vége. A vitaindítókból (e héten jelenik meg a 18.) és a hozzászólásokból (számuk e pillanatban megközelíti a kétszázat) lassanként kirajzolódik egy kép az iskola, a nevelés jelenlegi állapotáról. A fokozatosan kibomló képet élesebbé, teljesebbé, árnyaltabbá kívánjuk tenni annak érdekében, hogy megfelelő alapot szolgáltassunk egy, a nevelés ügyével foglalkozó diskurzushoz, amelyben a közoktatás valamennyi szereplője és felelőse képviselteti magát.

Ennek érdekében kértünk meg elektronikus úton 140 szakembert (pedagógusokat, iskolavezetőket, egyetemi oktatókat, tudományos kutatókat, pedagógiai szakértőket) arra, hogy töltsenek, illetve egészítsenek ki egy táblázatot, amelyben a közoktatás résztvevőinek, illetve a közoktatás társadalmi környezetének erősségei és gyengeségei szerepelnek. A táblázatba már előzetesen bekerültek azok az állítások, amelyeket a január 21-ig megjelent kongresszusi anyagból gyűjtöttünk ki.

A vizsgálatot Szekszárdi Júlia és Molnár Zsuzsanna végezte.

A szakembereknek elküldött levelünk szövege

A következő táblázatban azoknak az erősségeknek és gyengeségeknek a számbavételét kíséreltük meg, amelyek a közoktatás egyes szereplőihez, illetve érintettjeihez kapcsolódnak. Ez szerkesztőségünk álláspontja, de biztosak vagyunk abban, hogy a vélekedések e tekintetben is különbözőek. Ezért arra kérünk, hogy az alábbi táblázatba (valamilyen eltérő színnel vagy betűtípussal) írd be kiegészítéseidet, kritikai észrevételeidet, és az így módosított anyagot legkésőbb január 31-ig küldd vissza nekünk. Az így beérkező véleményeket összegezzük, és honlapunkon – mint vitaindítót – közzé tesszük.

Szakemberek Erősségek Gyengeségek
Pedagógusok Kötelességtudat, felelősségérzet, felelősségvállalás a gyerekekért Idegenkedés a változásoktól
Önállótlanság
A saját jogok érvényesítésének elégtelensége
Rossz mentálhigiénés állapot
Gyenge reflektivitás
Tanulók Nyitottság, kíváncsiság dinamizmus,
erősödő igény a társas életre, a közösségre,
fogékonyság,
őszinteség, igazságérzet
Szocializálódás egy mediatizált világban
Motiválatlanság iskolai tanulásra
Idegenkedés a hagyományos iskolai értékektől
Befolyásolhatóság, manipulálhatóság, bizalmatlanság a felnőttek iránt
Szabályok elutasítása
Közöny a közügyek irántt
Indulati reakciók, erőszak terjedése,
az érzelmi kultúra háttérbe szorulása
Felületesség
Fenntartók Közvetlenül megtapasztalt helyi igények
Érdekeltség a fejlesztésben
Költséghatékonyság felülírja a szakmai érveket
Anyagi források elégtelensége
Helyi lobbik, kiskirályságok
Oktatásirányítók A koncepció előremutató elemei (kompetenciaalapú fejlesztés, integráció, a merev iskolai keretek oldása stb.) Kapkodás, rossz kommunikáció
Erősödő bürokrácia
A társadalmi párbeszéd hiánya
A pártpolitika túlzott érvényesülése a döntésekben
A piaci érdekeknek a szükségesnél erősebb érvényesülése (pl. a tankönyvkiadásban, a pedagógus-továbbképzésekben és más szolgáltatásokban)
Átláthatatlan pályáztatás: fiskális szigor a bemenetnél és a teljes áttekinthetetlenség a döntéseknél
Tanárképzők Szigetszerűen, de létező korszerű törekvések, műhelymunka,
lehetőség a felnőttképzésbe való bekapcsolódásra
Életidegenség,
az iskolával való párbeszéd hiánya
Átmeneti helyzet (áttérés a bolognai folyamatra) következtében elbizonytalanodás
Összefonódások, helyi hatalmi harcok, lobbiérdekek kiszorítják a szakmai szempontokat
Sokan „csak formalinban” láttak gyereket
Tudományos kutatók Fontos témák felvetése, döntő fontosságú problémák felszínre hozása Elefántcsonttoronyba vonulás, elszakadás a gyakorlattól
A tudományos címek, rangok túlértékelése
Rossz anyagi feltételek
Hatalmi harcok, lobbiérdekek érvényesülése
Szülők, családok Az iskolával együttműködni kész szülői csoportok,
segítségnyújtás az iskolának
Részvétel lehetősége a döntésekben
Különböző szülői rétegek eltérő módon reagálnak (gőggel, a jogérvényesítés félreértelmezése, bizalmatlanság, lenézés, félelem stb.)
Családok szétesése, a családi nevelés sokfélesége
Társadalom A jogállam és a demokrácia létező alkotmányos keretei
Szólásszabadság, kapcsolódás Európához és a világhoz
Magas feszültségi szint
A szociális háló szinte teljes hiánya
Általános bizalmatlanság
A társadalmi szolidaritás erőtlensége, manipulálhatóság, etikai normák szétesése, „következmények nélküli ország” hatása
Manipulálhatóság, a pénz és a média szerepének túlzott megnövekedése
Férfi és női szerepek gyökeres átalakulása, hagyományok elhalványulása
Média A korlátlan tájékozódás lehetősége
Széles választék
A társadalmi párbeszéd technikai lehetősége adott
Az internet mint kihasználható tér a tájékoztatásra, vitára
Nincs cenzúra
Szenzációk kiemelése, felületesség, a közszolgálat igényeinek háttérbe szorulása
Az internet adta lehetőségek (vitára, tájékoztatásra) kihasználásának elégtelensége
Visszaélés lehetősége a technika adta lehetőségekkel (internet-nyilvánosság), szabályozhatatlanság

A vizsgálatról

Felkérésünkre ötvenen válaszoltak; ezúton is nagyon köszönjük mindenkinek az értékes közreműködést.

A következő hetekben folyamatosan közreadjuk a beérkezett vélemények összesítését. A sort a pedagógusokra vonatkozó állapotrajzzal indítjuk. Terveink szerint 1-2 hetes gyakorisággal közöljük a többi részt.

Az összefoglalás során kizárólag a beérkezett gondolatokat „használjuk”, sohasem a sajátunkat. A minta véletlenszerűen alakult, tehát nem reprezentatív kutatásról van szó. A megismert és gyakran egymásnak is ellentmondó vélemények egy teljes foglalkozási csoportot írnak le, és nyilván számos sztereotip elemet tartalmaznak. Az összképet nem tekintjük véglegesnek. A leírtakhoz kérjük Olvasóink visszajelzéseit, bízva abban, hogy a beérkező hozzászólások segítik megalapozottabbá tenni a képet. Az aktuális állapot valósághű megrajzolását követően – reményeink szerint – megindulhat az együttgondolkodás arról, hogy a helyzet jobbítása érdekében miként használhatók ki az erősségek, és hogyan lehet ellensúlyozni, illetve felszámolni a gyengeségeket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep