Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2021. április 1. csütörtök, 14:54

„Az érettségi értelmetlen vizsga, főleg a mostani formájában”

Interjú Salamon Eszterrel

Olvasónapló

Nem csupán a funkcióját vesztett érettségivel van súlyos gond, hanem a különböző szintű felvételik, az osztályozás, általában az iskolai értékelés gyakorlatával, amely minősít és nem fejleszt, sőt gyakran feleslegesen stresszel, illetve terhel túl gyereket és szülőt.  A problémákat nem csupán a Covid okozza, de a kényszerű leállás, a rendkívüli helyzet alkalmat adhat arra, hogy rálássunk bizonyos a mélyben rejlő akut oktatási problémákra, amelyekre most még a járvány okozta trauma hatásai is rárakódnak. A problémák azonosításához és változtatás igényének erősödéséhez  jelenthet inspirációt a Salamon Eszterrel, az Iskolaigazgatók Európai Egyesületének szakértőjével készült interjú, amely a VIP (Very Important Planet) oldalán jelent meg. (Az interjút Tótváradi Zsolt készítette)

Részletek az interjúból

A felvételivel az a legnagyobb probléma, hogy nem készítik fel a gyerekeket arra, mi is valójában ez a vizsga. A magyar diák arra van szocializálva, hogy ha aránylag jól tudja az anyagot, akkor ötöst kap, ha kicsit rosszabbul, akkor négyest.

Általános iskolában hármast kapni már nagyon rosszat jelent, holott az osztályzat nevében benne van, hogy közepes, vagyis átlagos tudással hármas tanulónak kellene lennie.

(…)A felvételi előtt a gyerekeket halálra stresszelik az iskolák és a szülők is, holott semmi mást nem kellene mondani nekik, csak azt, hogy ez a vizsga nem olyan lesz, mint amihez hozzá vannak szokva. Ha neked nehéz, másnak is az! A vizsgák esetében nagyon fontos a jó kommunikáció, tudatosítani kell, hogy nem ez az a dolgozat, amit tökéletesre ír meg. Lehet arról is vitatkozni, hogy  szükség van-e felvételi vizsgára. Más iskolarendszerben év közben hagyják a gyerekeket a saját ütemükben tanulni, viszont sokkal több ilyen típusú vizsgát iktatnak be az évek során. A magyar gyerekek nincsenek vizsgahelyzetekre szocializálva, holott ez felnőtt életükhöz is fontos tudás lenne.

 (…) Az érettségi pedig lássuk be, tökéletesen értelmetlen vizsga, főleg abban a formában, ahogy most zajlik. Már réges-régóta nem kell polihisztorokat képezni, a középfokú végzettség pedig annyira általános lett, mint néhány évtizede a négy elemi volt.

A tantervek változásai után a mostani középiskolai tananyag egy része ráadásul régen még egyetemi szintű ismeret volt. Nem jó az a rendszer, amiben egy sikertelen magyar-, vagy történelemérettségi megakadályoz a továbbtanulásban egy természettudományban tehetséges fiatalt, vagy a matematikaérettségi egy bölcsész érdeklődésűt. Régen el kellett volna már törölni. Az írásbeli pontosan olyan, mint bármelyik más dolgozat, ha valamire szükség van, akkor az talán a szóbeli, a beavatási szertartás jellege miatt.

A második Orbán-kormány beiktatása után Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár első intézkedése az volt, hogy eltörölte a szöveges értékelést visszaadva a jogot a tanároknak, hogy az elsőst is megbuktathassa. A korábbi időszakban az alsó tagozatot egységesen egy képességfejlesztési időszaknak próbálták tekinteni, csak a szülő és a pedagógus egyetértése esetén lehetett a gyereket visszatartani.

Az osztályozás egyébként is a magyar oktatás szent tehene, amitől jó lenne megszabadulni. Az érdemjegyeket nem úgy használjuk, ahogy elneveztük azokat, a középiskolában a gyenge-közepes tanulók átlaga négyes körül van. Ráadásul a magyar iskolákban hamar megtanul minden gyerek csak az osztályzatért tanulni, elsajátítják a szükséges megúszási technikákat, így a tanulás öröme elvész. Ameddig viszont egy gyerek sorsa múlhat a gyengébb osztályzaton, én magam mindenkinek mindenből ötöst adnék, de mellé komolyan átgondolt fejlesztő szöveges értékelést is tennék.

(…) Leginkább abban kell reménykedni, hogy az iskolabezárások után nem ugyanúgy folytatódik minden, ahogy abbahagyták. A kényszerű otthonoktatás miatt minden eddiginél jobban látják a szülők, hogy mekkora a baj a tananyaggal, a módszertannal, a gyerekek terhelésével. A járványpánik miatt 2021-ben a kármentesítés lenne az elsődleges. A szakemberek már megkongatták a vészharangot, az intézkedések és a járvánnyal kapcsolatos kommunikáció hatása a gyerekek lelki egészségében valószínűleg visszafordíthatatlan károkat okozott.

Növekedett a gyerekszegénység, sokan éheznek amikor nincs nyitva az iskola, nagy mértékben megnőtt a családon belüli erőszakos esetek száma is. Az elkövetkezendő évben az iskolának el kellene térnie mindenfajta tantervi elvárástól, és a művészetekre, sportra, valamint más, a trauma feldolgozásában segítő tevékenységre kellene fókuszálnia.  

Évek óta azt hangoztatom, hogy egy évre be kellene zárni a magyar iskolákat, az oktatást addig rá kellene bízni a non-formális oktatást biztosító civil szervezetekre és a feladatra vállalkozó nagyszülőkre, hogy ebben az időszakban felügyeljék a gyerekeket, mindezt természetesen államilag finanszírozva. Az átmeneti időszakban megújulhatna az alaptanterv, a pedagógusok közül ki lehetne szűrni azokat, akik teljesen alkalmatlanok a pályára. Azokat, akik még megfelelő programmal képezhetők, vagy ki vannak égve, aktívan lehetne szakmailag segíteni.  Az elmúlt év pőrére vetkőztette az oktatási, az egészségügyi rendszert és sajnos a képviseleti demokráciát is, talán most már nem lehet szőnyeg alá söpörni az összes problémát.

Kapcsolódó link

Interjú Salamon Eszterrel (Tóváradi Zsolt, VIP)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.06.14.
Az osztályzás viccé vált, ősztől változás kell az iskolákban
„A frontális oktatásról már régen kiderült, hogy idejétmúlttá vált. Bizonyítottan hatékonyabb, ha a gyerekek párokban, csoportokban dolgozhatnak, ha közük van egymáshoz a tevékenysé...
(Forrás: index)
--
2021.06.14.
Gulyás Márton: A putyini mintára készült homofób törvény végszavazását bojkottálni kell
Ahogy azt a Patent Egyesület helyesen és éleslátásról tanúbizonyságot téve megjegyezte (szó szerint idézem): „a kormány a kiskorúak védelme mögé bújva lehetetlenítené el az iskolai...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.06.13.
Zselici vallomások. Visszatekintés egy pedagóguspálya alkonyán az eszmélés éveire. Szücs-Gáspár Borbála írása
Látom magamat a zselici dombok között kószálni, a meggyfa tetején kemencében sütött kenyérrel a kezemben pirosló gyümölcsöt enni. Látom az árkot, ahol „ároklityást” játszottunk...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.06.13.
A pedagógusok mentális felépüléséről is gondoskodni kell a nyári szünetben
Megindult a visszaszámlálás, mindössze két nap maradt hátra a tanévből, amely – a tavalyihoz hasonlóan – idén is rendhagyó volt. A digitális oktatás a pedagógusok, a diákok és a sz...
(Forrás: index)
--
2021.06.13.
Milliárdos profitot hozott a nyögvenyelősen működő digitális oktatás
Bár az iskolák informatikai rendszere nem bírta a digitális oktatás terhelését, de a rendszer fejlesztésében és üzemeltetésében részt vevő eKréta Informatikai és SDA Informatika Zrt.-...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.06.13.
A szólásszabadság és a gyermekjogok védelmében
A lényeg, hogy a környezeti hatásoknak nem egyszerűen szerepe van, hanem döntő többség esetén az a nagyobb súlyú. A környezeti hatások értelemszerűen gyermekkoriak, mivel akkor formáló...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep