Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. január 25. vasárnap, 5:22
Címkék:

Mióta piros, fehér, zöld?

Tíz felső tagozatos szereplőre összeállított műsorterv, melyből kiderül többek között, hogy miért éppen piros-fehér-zöld a magyar nemzeti lobogó. A márciusi ifjak mellett Rottenbiller Lipót főpolgármester is feltűnik a színen, hogy elsőként írja alá a 12 pontot.

Szereplők:

  • Petőfi Sándor
  • Vasvári Pál
  • Jókai Mór
  • Irinyi József
  • Rottenbiller Lipót
  • Újságárus
  • Rövidárus
  • Járókelő, újságot vásárol
  • Járókelő, kokárdát vásárol
  • Tanácsos

Zene: Zúg március

Szereplők a tömegben lent. A refrénnél (… kelj fel, Petőfi Sádor) indulnak fel a színpadra. A pesti utcán járókelők: egy újságot olvasva, egy kosárral a kezében, egy esernyővel a karján stb., beszélgetnek; mikor a zene odaér: „a jognak asztalánál…”, vásárolnak.

Járókelő, aki újságot vásárolt:
Olvastátok a híreket?

Mindenki megáll.

Egész Európa mozog. Egy gondolat rezgi át egész Európát: hogy a létező állapot többé nem maradhat. Nincs többé idő hosszas tanácskozásra vagy halogatásra. Az eszmék megértek, az élet szüksége követeli azokat. Magyarország pillanatai drágák. A nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Sok időn át aludtunk és sínylődtünk a nyomor, a mellőztetés, nélkülözés és szűkölködés fojtó posványában. Áldozata valánk gyűlölt idegen önkénykormány önérdekének.

Tömeg:
Igaz! Úgy van! Tenni kell!

Járókelő, aki kokárdát vásárolt:
Tegnap láttam berontani egy ifjút a Pilvaxba, és hallottam, amikor elmondta, hogy most érkezett a bécsi hajóval, ő a pozsonyi ifjúság küldötte. Elújságolta, hogy Bécsben is kitört a forradalom.

Újságárus:
Nagy szégyen, hogy a bécsiek elénkbe vágtak – a büszke magyar, Rákóczi népe elé!

Zene: Himnusztöredék

A zene közben kokárdát tűznek egymásra.

Járókelő, aki újságot vásárolt:
Itt az alkalom kivívni a magyar szabadságot!

Tömeg:
Meg kell tenni! Ki kell vívni!

Újságárus:
Jönnek Petőfiék!

Tömeg:
Éljen! Éljen!

Jókai Mór:
Ej, uraim! Lehet, hogy egy óra múlva golyók hullanak ránk eső helyett, hát akkor elfutunk-e?

Petőfi Sándor:
Nem érünk rá várakozni, szaporán. Ma jókor van, holnap késő lesz talán… Petőfi Sándor vagyok. Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel, azon tanácskoztunk, mit kell tenni? A forradalom legelső lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót. Ezt fogjuk tenni!

Járókelő, aki kokárdát vásárolt:
(Pad mögé Nyomda tábla fel; a nyomda elé vonulnak.)

Irinyi József: (felugrik a padra)

Íme a szabad sajtó legelső nyomtatványa!

(A járókelő, aki kokárdát vásárolt, leteszi a táblát a barikád elé.)

Zene: Nemzeti dal

Az első 10 másodperc alatt barikádot építenek, Petőfi is felmegy a barikádra, a többiek kiosztják a vers szövegét. Az „ide veled, régi kardunk” után a refrént mindenki énekli; „a magyar név megint szép lesz” után indulnak vissza fel a színpadra.

Jókai Mór:
A nyomtatógépet elsőnek ragadta meg Irinyi, a második nyomást Petőfi, a harmadikat én tettem vele, hogy ha a merénylet szerencsétlenül üt ki, minket érjen a csapás, ne az ártatlan nyomdai személyzetet. Így lett kinyomtatva Magyarországon a szabad sajtónak legelső terméke.

Vasvári Pál:
Mit kíván a MAGYAR NEMZET?

Petőfi Sándor:
Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Irinyi József:
Menjünk a Városházára! Fogadtassuk el a 12 pontot!

(Petőfi és Irinyi leugrik a padról és kimegy, a járókelők visszarendezik a padokat. A járókelő, aki kokárdát vásárolt, a pad elé állítja a Városháza táblát, 3 szék be, Rottenbiller Lipót és a tanácsos leül. Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi „elfogadásra” indulnak, a tömeg mögöttük.)

Zene: Pest, 1848. március 15.

(A zenekari rész alatt, amikor elhangzik, hogy „legyen béke”, Rottenbiller Lipót leül, aláírja a 12 pontot, és átadja Petőfiéknek.)

Rottenbiller Lipót (feláll):

Pest város közgyűlése tájékoztatja a város lakosait március 15. délelőttjének városházi eseményeiről, a 12 pont elfogadásáról, a létrehívott választmány munkájáról.
Pest város közönsége nevében alulírottak szerencsések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, hogy ami más országokban polgár vérbe került – a reformot –, Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a törvényes egyetértés. A városi tanács ugyanis a választó polgársággal értesülvén arról, miképp a város polgárai és lakosai vele együtt akarnak értekezni az idők komoly fejleményei felett, a tanácskozási termek századokon át zárva volt ajtait 1848-dik évi március 15-én délután 3 órakor a népnek megnyitá, s miután megértette annak törvényes kívánatait, azokat mint nagyobb részt már eddigelé is kebelében ápolt hazafiúi óhajtásokat, egy szívvel egy akarattal elfogadta, magáévá tevé sőt azon tizenkét pontot, melyeket nagy részben a nemzet 1790-dik év óta törvényhozás útján is annyiszor sürgetett, ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendő kérelmezésként aláírta.

Járókelők:
Éljen! Éljen!

Rövidárus:
Az lesz a nagy nap, amikor március 15-én és mindazokon a napokon, amelyeken a nemzet ünnepel, az ünneplők élén a magyar király tartja a háromszínű zászlót.

Tanácsos (mindhárman felállnak):
1848-dik évi XXI. törvénycikk a nemzeti Színről és az ország Czímeréről:

1. A nemzeti és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik.
2. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképeken újra fölvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden középületeknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és az ország czímere használtassék. Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország czímere mellett saját színeiket és czímerüket is használhassák.

Zene: Van egy ország

(Rottenbiller Lipót, a tanácsos és Jókai Mór is előrejönnek, Vasvári Pál, Irinyi József, Petőfi és Jókai behozzák és körbeviszik a zászlót, a többiek kétoldalt felsorakoznak félkörben.)

Járókelő, aki kokárdát vásárolt:
Miért éppen piros-fehér-zöld a magyar nemzeti lobogó?

Újságárus:
Magyarország ezeréves történetében először 1848-49-ben a Habsburg-ház elnyomásával szemben kitört magyar forradalom és szabadságharc mondta ki a piros-fehér-zöld zászló törvényes használatát.

Rövidárus:
A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja.

Járókelő, aki újságot vásárolt:
A Márczius Tizenötödike írja március 17-én óránként új hírek című rovatában: „A királyi épületeknél a sárga-fekete szín helyébe a vörös-fehér-zöld fog használtatni.”

Jókai Mór (a zászlóra mutatva):

A Magyar Köztársaság zászlaja piros, fehér és zöld színű trikolor, mely három, vízszintesen futó egyenlő szélességű sávból áll.

Zene: Himnusz1

(Félkörben állnak a zászló körül.)

Járókelő, aki újságot vásárolt:
Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Petőfi Sándor:
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Rövidárus:
Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Jókai Mór:
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Járókelő, aki kokárdát vásárolt:
Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Rottenbiller Lipót:
Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Újságárus:
Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Tanácsos:
Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának. (Zene: Himnusz2)
Bal sors kit régen tép
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Zene: Klapka-induló

(A zászlót lehozzák e lépcsőn, a többiek kikísérik, az ösvényen elviszik az osztályok előtt, utána visszajönnek meghajolni.)

Összeállította: Hadnagy Márta

Egy üzenet

  1. Rachlerné Kelemen Annamária szerint:

    Nagy sikert arattunk ezzel a műsorral az iskola megemlékezésén. Köszönet érte! Már első olvasatra elképzeltem, hogyan jelenítem meg a színpadon a napközis csoportommal (akik 3.-4. oszt. tanulók). Csak kisebb átalakításokkal, nagy örömmel,lelkesedéssel adták elő a gyerekek.Nagyon tetszett nekik, értették (pedig még csak alsósok). A végére a Klapka-induló helyett kis huszárok meneteltek és mindenki énekelte a Föl, föl, vitézek…-et.
    Rachlerné Kelemen Annamária (tanító)

Hozzászólás a(z) Rachlerné Kelemen Annamária bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.10.30.
Későn derült ki a koronavírus, két és fél órára helyezett karanténba egy gyereket a kormányhivatal
Nincs mese, vagy ez, vagy bezárjuk a sulikat. Azok a megoldások, amelyek eddig az iskolai védekezést jellemezték, mint például a szünetekben a tanteremben maradás már nem elégségesek. És...
(Forrás: Propeller)
--
2020.10.29.
Padláson, büfében, lépcsőkön is tartanak órákat az SZFE-sek
A padlástérben, a büfében, lépcsőkön és az aulában is tartanak órákat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen azóta, hogy két hete a hallgatók az egyetem több termének kulcsát magukhoz...
(Forrás: telex)
--
2020.10.29.
A magyar iskolákat sem kímélik a digitális bűnözők
Összesen 27 magyar közoktatási intézmény, közel 2700 végpontjának statisztikái alapján az adatok azt tükrözik, hogy igen komoly veszélynek vannak kitéve az oktatási intézmények háló...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.10.29.
Az egyetemistákat is kirendelték a koronavírus-tesztelésekhez
A Semmelweis Egyetem 120 orvos- és 40 fogorvostan hallgatóját is bevonják a koronavírus-tesztelésbe, áll egy szerdai rektori utasításban. E szerint az operatív törzs a mintavételi kapacitá...
(Forrás: eduline)
--
2020.10.28.
Négy pontban arról, mire van szüksége a sajátos nevelési igényű tanulóknak a koronavírus idején
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület több másik szervezettel együtt nyílt levélben fordult Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz: közleményükben arra hívják fel a...
(Forrás: mérce)
--
2020.10.28.
A környező országok zárják az iskoláikat, de Magyarországnak egyelőre szeme se rebben
Egyre gyorsabban terjed a koronavírus Magyarországon, és a második hullám statisztikái is egyre súlyosabbak, így sok szülő azt találgatja, elrendel-e a kormány most is a tavaszihoz hasonló...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep