A kölcsönös bizalom és a közösségi értékek nevelése óvodás és kisiskolás korban

(Gyorsjelentés egy műhelybeszélgetésről)

Az Értéktér nyílt civil kezdeményezés. Résztvevői hazai társadalomkutatók, gazdasági szakemberek, civil értelmiségiek, akik folyamatos konstruktív diskurzussal igyekeznek hangot adni szakmailag megalapozott érvelésüknek. Lásd bővebben: http://www.ertekter.hu/rolunk/

„Churchillt plagizálva a társadalom értékrendjének megváltoztatása túl fontos dolog, hogy kizárólag a politikusokra bízzuk, ill. arra várjunk, hogy politikusok megoldják ezt a feladatot helyettünk. A civil szféra képes lehet arra, hogy a szükséges változásokat sürgesse, kezdeményezze, elindítsa. Ez a program szándékaink szerint ezt a célt szolgálja, ilyen civil értelmiségi tevékenység. Minél többen tudnak róla, minél többen támogatják, minél többen vesznek részt benne, annál előbb indulnak el a mindenki által fontosnak tartott, mindenki által sürgetett változások”– mondta Felcsuti Péter a projekt egyik kezdeményezője.

A projekt indítópontját a TÁRKI „A gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételei” címet viselő 2009-ben elvégzett kutatásának eredményei jelentették. A kutatás részletes dokumentációja a TÁRKI website-ján publikusan elérhető.

Az Értéktér munkacsoport tagjai készítettek egy izgalmas és informatív infovideót a kutatás legfontosabb tanulságairól, valamint ennek mindennapi életünkre való következményeiről.

Az értékrend megváltoztatásában pedig az iskola, a pedagógusok fontos szerepet játszanak.

Az Értéktér projekt részeként került sor 2010. október 28-án egy műhelybeszélgetésre a budapesti Deák Diák Iskolában A kölcsönös bizalom és a közösségi értékek nevelése óvodás és kisiskolás korban címmel.

Részlet Ranschburg Jenő vitaindítójából

„Az emberben két, egymásnak élesen ellentmondó, veleszületett késztetés él. Egyrészt vágyunk arra, hogy „önmagunk” legyünk, vagyis individuumok, akik – legalábbis alapvető vonásainkban – minden más személytől világosan különbözünk, másrészt pedig törekszünk arra, hogy megfeleljünk a civilizáció (az adott kultúra) norma- és szabályrendszerének, azaz arra, hogy – valamilyen kulturális „ideálhoz” viszonyítva – egyre hasonlóbbakká váljunk egymáshoz.

A pszichológiában azt a folyamatot, melynek során az egyén célja az önmagára ismerő, a másoktól megkülönböztető karaktervonások hangsúlyozása, individualizációnak nevezzük, míg a közösséghez tartozás, a csoportban való élni, tevékenykedni tudás igénye a szocializációfogalmában jelenik meg. Míg az individualizáció legfontosabb viselkedésmintáit – a versenyt és a teljesítményt – rendszerint stressz, féltékenység és gyanakvás kíséri, a szocializáció alapélménye a bizalom: közösségben élni és hatékonyan tevékenykedni kölcsönös bizalom hiányában gyakorlatilag lehetetlen! A pszichológiai kutatások egyértelműen igazolják, hogy a bizalom a szociális élet nélkülözhetetlen előfeltétele: könnyebbé teszi az emberek közötti együttműködést, és a „közösség élményét” nyújtja a résztvevők számára.”

Az interjú teljes szövege elolvasható itt.
Az interjú videofelvétele megtekinthető itt.

A felkért hozzászólók négy témában próbálták megválaszolni a közösségek és a gyerekek viszonyában felmerülő kérdéseket és problémákat:

1. szociális kompetenciák (bizalom, szociabilitás, kooperáció) fejlesztése (moderátor: Ranschburg Jenő);
2. konfliktuskezelés mint szociális kompetencia (moderátor: Szekszárdi Júlia);
3. csoportban élni és tevékenykedni (moderátor: Vekerdy Tamás);
4. közösségnevelés – média (moderátor: F. Várkonyi Zsuzsa).

A témavezetők és a felkért hozzászólók előzetes munkaanyagai itt olvashatók.
A sikeres és tartalmas műhelybeszélgetés részleteire a közeljövőben még visszatérünk.

Szekszárdi Júlia