Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2010. december 4. szombat, 18:06

„Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?”1

Vica története

Sétálunk lassan a solymári Jegenye-völgy felé a békákkal2. A gyerekek beszélgetnek, néha-néha megállunk, mert valaki meg szeretne határozni egy virágot, vagy éppenséggel meg szeretné akarja megtapasztalni, hogy mennyire csikiz a rózsabogár aprócska lába, miközben végigsétál a karján. Persze előtte kell némi rábeszélés, hogy egyáltalán meg merje fogni, de ha nem, akkor nem, nem erőszakolok semmit. Itt is úgy történt, hogy egy lányka a legutóbbi ilyen programon már meg merte engedni a kis bogárkának, hogy végigmásszon rajta – ő győzködte most a társát:

– Ne félj, nem bánt!

És lám, neki elhitte. Látom az arcán, ahogy aggódik, majd megnyugszik, aztán élvezi és kacag, mert valóban csikizi a kis állatka. Utána visszahelyezzük óvatosan pontosan oda, ahonnan felvettem, bár a gyerek szeretné hazavinni. Így jutunk egyre közelebb a végcélhoz, ahol igazán sűrű programkínálat várja majd a gyerekeket. Íjászkodhatnak – fiamnak karácsonyra ajándékba adott íjával – most a fiam lesz a foglalkozásvezető. Sütögethetnek, ha van kedvük – többen hoztak szalonnát, kolbászt, virslit – a régi tagjaink többet is, hogy másnak is jusson, ha meggondolnák magukat. De a legnagyobb izgalommal a sziklamászást várják. Bár ebben nem vagyok szakértő, de talán 4-5 méter magas, egyszerű sziklás hegyoldalhoz, megfelelő biztosítással nem is kell annak lenni. Igaz, kétségtelen, hogy bátorság és előkészület szükséges a pedagógustól, hiszen szokatlan helyzet ez, távol az osztályterem és iskola biztonságától.

Ma valójában Vicára vagyok kíváncsi. Neki szeretnék segíteni, ha tudok. Vica epilepsziás rohamokkal küzdő, enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos kislány. Néha csak kis rohamai vannak, egy-két másodperc az egész. Kikapcsol, kissé fátyolos lesz a tekintete, nem ájul el, de ilyenkor nincs teljesen magánál. Néha azonban komoly nagy rohamai lesznek, többnyire éjszaka, hordozva a hétköznapi ember által is ismert összes tünetet. Utána napokig „gyógyul”.

Most itt van, ő akart jönni, és sziklát készül mászni. Tudom, hogy ha közben kis rohama lesz, az nem okoz gondot, meg tudom tartani, de a nagy roham komoly problémát okozhat azért, mert óhatatlanul odaverné magát a kövekhez, sziklákhoz. Bízom benne, hogy megússzuk, leginkább azért, mert ilyen még a suliban sem fordult elő vele.

Mikor megérkezünk végre a völgybe, először a tűzrakás következik majd a sütögetés. Aki nem szokott rendszeresen velünk jönni, az kapja a megtisztelő feladatot:: megrakhatja a tüzet egy-egy „öregebb” béka segítségével. Így megtanulja ezt ő is. Sütögetünk, beszélgetünk, és néha-néha egy-egy vicc villanyozza fel a társaságot. Aztán valaki elalszik a fűben fekve, nyitott szájjal horkol, és a társaság csak csendben derül rajta, mert hagyjuk pihenni. Ő már középiskolás, tegnap gyakorlata volt, és nagyon elfáradt.

A rét egyik felén a fiam megkezdi az íjászatot a gyerekekkel, miután egyeztettük a szabályokat. Ott merem hagyni nyugodtan, tudom, hogy nem lesz semmi gond, remekül megvan a fogyatékos gyerekekkel. Magam pedig viszem a mászásra vágyó srácokat a hasadék felé, köztük Vicát is. Most még nagyon bátor, remélem, hogy ez végig így marad majd. Egyre beljebb haladunk, a hegyoldalak egyre meredekebbek és magasabbak, végül elzáródik előttünk az út. Megjöttünk. Előttünk négy-öt méter magas hegyoldal, többnyire sziklás, de a résekben remek kapaszkodóként nőnek kisebb facsemeték a félhomályban.

A szomszédom hegymászó. Tőle tanultam olyan csomót, mely rögzíti a kötelet a gyereken: biztonsággal, úgy, hogy ne nyomja, de tartsa meg, ha kell. Felmászok előre, a kötelet még egy fán is áthurkolom, így nem nekem kell a gyerek teljes súlyát megtartani, ha baj van.

– No, ki lesz az első?

Azok, akik már sokszor másztak, ugranak elsőnek. Nézem közben Vicát, és látom, hogy a félelem egyre nő benne, pedig a srácok nagyon könnyedén, mint egy zerge, fenn pillanatok alatt fenn vannak.

Most Vica következik. Felkötöm rá a kötelet, felmegyek újra, kitámasztok fenn, hogy előre tudjak hajolni és jól lássam.

– Gyere Vica! – mondom, és próbálok segíteni neki, mutatom, hol tud megkapaszkodni, hová tegye a lábát. Félútig nincs is semmi probléma, azután Vica „kihagy”. Látom : apró roham, húzza a kezem a kötél. Egy pillanat az egész, de mikor magánál van megint, nem tudja, pontosan hol van pontosan, mit csinál éppen. Tartom. Nehéz.

Vica mintha aludna. Nem akar menni egy centit sem, sőt, sírni kezd. Aztán zokog, miközben lóg félúton a magasban. Próbálom nyugtatgatni – most már kifejezetten nehéz.

– Látod, semmi baj. Már túl is jutottál a felén. Visszaengedjelek, vagy megpróbálsz feljönni hozzám?

Nem válaszol, csak sír. Szép lassan kezdem visszaengedni a földre. Vica sír. Megérkezik, áll a két lábán és még mindig sír.

Leballagok hozzá.

– Megijedtél?

– Nem. Csak…

– Csak?

– Csak…

Mivel nem beszél:

– Menjünk íjazni, jó?

Bólint és átkísérem a rét másik felére a fiamhoz. Nézem a mozgását, úgy tűnik, hogy minden rendben. Jól van. Abbahagyta a sírást is, újra mosolyog. Szerintem fogalma nincs arról, hogy mi is történt vele nemrég.

Eltelt néhány nap a program óta. A suliban kérdezgetem, hogyan érezte magát, mi volt a legjobb, mi volt a legrosszabb. A legjobb a sziklamászás volt – mondja. Én pedig megint gondolkodom majd sok-sok órát, hogy hogyan is működik egy ilyen kis emberke agya.

Vica elment a suliból, továbbtanult, még biztosan találkozunk egyszer évek múlva.

– De jó volt a sziklamászás – mondja.

És én meghívom újra…

Leiner Károly

1Részlet Bródy János dalszövegéből.

2A Zöld Béka Baráti Kör: tagjai nevezik magukat békáknak.

5 üzenet

  1. terepmunkás szerint:

    Végre, végre! Sokan vártuk már!

  2. csilla szerint:

    Köszönöm! Hálás szívvel!

  3. gyuzsu szerint:

    Annyira jó Téged olvasni!

  4. diri szerint:

    Anyira vártam már! Minden írásod tele van minden keserűsége ellenére optimizmussal! Köszönöm!

  5. Szarka Emese szerint:

    … nagyon szép, nagyon igaz …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep