Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2023. április 18. kedd, 9:40

„Kontraszelektált társaság” – Csak alkalmatlanok mennek tanárnak?

A kontraszelekció, ha létezik egyáltalán, csak tünet, a probléma a toxikus környezet.

35 éve jelent meg Beke Kata: Jelentés a kontraszelekcióról című nagyhatású könyve. A műben szereplő gondolatok, szófordulatok azóta a magyar közgondolkodás részévé váltak. Sajnos a leginkább vitatható gondolata terjedt el a köztudatban. A pedagógusok tényleg egy „kontraszelektált társaság”? És ha igen, akkor ez mit jelent?

Amikor 1988 – ban megjelent Beke Kata: Jelentés a kontraszelekcióról című könyve[1], a szerző pontos leírását adta az akkori magyar iskola világának. (Megjegyzem, hogy ha ma születne meg ez a könyv, nagyon sok minden szinte szó szerint újra megjelenhetne.) A műben szereplő gondolatok, szófordulatok azóta a magyar közgondolkodás részévé váltak. Sajnos a leginkább vitatható gondolata terjedt el a köztudatban, mégpedig az, hogy azok nem mennek el pedagógusnak, vagy hagyják el hamar a pályát, akik rendelkeznek „pedagógiai tehetséggel”. A köznyelv ezt úgy fordította le, hogy az alkalmatlanok, „a maradék”[2] választja a tanári pályát, szakértők, politikusok ezt indirekt módon fogalmazzák meg, azaz azt mondják, hogy jó lenne, ha a „tehetséges”, „jó képességű” fiatalok mennének el tanárnak. Csakhogy már Beke Kata sem tudta pontosan meghatározni, hogy mit is jelent a „pedagógiai tehetség”, csak egy szubjektív felsorolással írja körül, az azóta eltelt 45 évben pedig még inkább differenciálódott a tehetségről való gondolkodásunk. Ebből viszont az következik, hogy a pályára lépőkkel kapcsolatban, a tehetség szempontjából, nem beszélhetünk kontraszelekcióról.

Ezzel kapcsolatban nem bírom ki, hogy ne írjam ide személyes válaszomat arra a kérdésre, hogy akkor „kiből lehet jó tanár”? Véleményem szerint, a megfelelő körülmények között, szinte bárkiből. A jelenleg pályán lévő kollégák közül szinte mindenkiből, ugyanis gyakran elfelejtjük, hogy a cikk címével ellentétben mi egy szelektált társaság is vagyunk, a nagyon is konkrét szelekciós tényezőt pedig úgy hívják, hogy államilag elismert pedagógus diploma. Ha ez másról nem is tanúskodik, de arról igen, hogy a „pedagógustársadalom” tagjai magas szinten tudnak tanulni. A következő kérdés, hogy meg lehet-e tanulni, hogy hogyan legyen valaki jó tanár (tanító, óvodapedagógus, oktató stb.)? Én hiszek a pedagógia erejében és úgy gondolom, hogy megfelelő körülmények között és megfelelő módszerekkel meg lehet tanítani azokat a kompetenciákat, amelyek használatával jó tanár lehet valaki.

Amikor a minap a „Flaszter” című online közéleti magazin 234. adásában[3] Ónody-Molnár Dóra oktatással is foglalkozó újságíró a pedagógusokról szóló helyzetelemzését azzal kezdte, hogy „Már nagyon régóta kontraszelektált társaság a pedagógustársadalom…”, kényszert éreztem, hogy világgá kiáltsam, hogy „Jelentem a pedagógusok nem kontraszelektált társaság!” Ónody-Molnár Dóra egy értelmező kommentjében felvázolta, hogy sokkal általánosabban értette, mint ahogy a közvélemény. Ez összhangban van a 45 éves „Jelentés …” azon részeivel, amit magam is kénytelen vagyok elfogadni igaznak, még a jelenre vetítve is. Ez pedig nem más, mint a toxikus magyar oktatási rendszer belső kontraszelekciós hatása. Azaz nem (vagy legalábbis nem elsősorban) embereket „kontraszelektál”, hanem a rendszer szereplőinek viselkedését. Ez a környezet olyan viselkedésrepertoárt alakít ki a pedagógusokban (de a diákokban, igazgatókban, oktatási vezetőkben is), ami ténylegesen az elérni kívánt pedagógiai célok ellen hatnak. Mint például a nagy leterheltség, a magas óraszám kiégéshez, passzivitáshoz vagy a teljesítmény visszafogásához vezet. A bürokratikus szemlélet eltereli a fókuszt a lényegről, azaz a gyerekekről. Az alacsony fizetés kiszolgáltatottá és bizonytalanná tesz. A bizalmatlan és autokrata ellenőrző-bűntető vezetési stílus elveszi a kedvet a kreatív és innovatív munkavégzéstől. És még lehetne sorolni. Így lettünk mi kontraszelektált társaság.

Tehát a kórusnak igaza volt: K-O-N-T-R-A-SZ-E-L-E-K-T-Á-L-T T-Á-R-S-A-S-Á-G! Igen, de nem mindegy, hogy ez mit jelent. Nem mindegy akkor, ha azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne jobbítani a helyzeten. Az nem megoldás, hogy „tehetséges” és „jó képességű” (akármit is jelentsen ez) fiatalokat és nem fiatalokat csábítunk a pályára, mert nem az a probléma, hogy ők hiányoznak (lassan már az is), hanem hogy a bent lévőket tönkreteszi („bedarálja”) a rendszer. Mi lehet a megoldás? Ha az elmúlt 45 évre gondolunk, ami a „Jelentés…” megjelenése óta eltelt, utópia lenne azt gondolni, hogy a magyar iskolák világa a közeljövőben lényegesen megváltozna. Talán a változáshoz vezető első lépések egyike lehetne az, hogy mindenkiben tudatosítsuk, hogy a magyar oktatási rendszer rossz, nem azért mert egy kontraszelektált társaság dolgozik benne, hanem mert kontraszelektál.

Kis Sándor

történelemtanár, fejlesztőpedagógus


[1] Magvető Kiadó, Budapest 1988

[2] „Ma már csak a maradék megy tanárnak” (Gerle Éva)

[3](246) Flaszter 234. – Orbán akárhányszor belénk törölheti a cipőjét – YouTube

4 üzenet

  1. Majzik Edit szerint:

    1988 35 évvel ezelőtt volt, nem 45…

    • Szekszárdi Júlia szerint:

      Igen, köszöjük, korrigáltuk. Elnézést az elírásért. A szerk.

      • Szabó Anna szerint:

        A cikkben továbbra is a 45 fut. 🙁

        • Szekszárdi Júlia szerint:

          Az oldalon ki lett javítva meg a leadben is. A Facebookon az előnézetbe már nem tudok belenyúlni, csak ha törlöm kell az egészet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.05.31.
Totyik Tamás: a státusztörvénnyel a kisiskolák bezárását készítik elő
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) új elnöke szerint a státusztörvény bevezetésével a kormány pénzt is akar spórolni, és a pedagógushiányt is el akarja takarni. Totyik Tamás úgy látja...
(Forrás: Hírklikk)
--
2023.05.31.
Pécsen is tüntetnek csütörtökön este pedagógusok, diákok és szülők a státusztörvény ellen
A pécsi demonstráció szervezője, a PONT, vagyis a Pécsi Oktatási-Nevelési Társulás. Az országos méretű tiltakozást Pécs mellett még legalább 14 városban megtartják, ugyanabban az idő...
(Forrás: Szabad Pécs)
--
2023.05.31.
Levették az ifjúsági részlegről a magyar író könyveit a homofób törvény miatt
„A kiadóm kapott egy levelet a Libritől, amiben tájékoztatják őket, hogy három könyvem - Tükörlelkek 1, Tükörlelkek 2, Interferencia (Helena-trilógia 3.) - a két évvel ezelőtt hozott...
(Forrás: Eduline)
--
2023.05.31.
Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak
Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak. Azt üzenik Novák Katalinnak, ne írja alá a státusztörvényt, mert az „nem tárgyalási alap, az oktatás fejlesztésé...
(Forrás: 444.hu)
--
2023.05.27.
DR. GYURKÓ SZILVIA: „AHOL ÉVEKIG TUD GYEREKEKET BÁNTALMAZNI VALAKI, OTT NEM ÁRTATLAN SENKI”
A titkoknak az a természetük, hogy kiderülnek. Soha nem volt olyan erős a nyilvánosság, mint most. Joggal félhetnek azok, akik eddig bíztak a saját hatalmukban, és abban a képességükben,...
(Forrás: WMN)
--
2023.05.27.
Nem hangsúlyos téma a társadalomban, hogy mi történik a gyermekvédelmi szakellátásban
A társadalomban nagyon sokféle kép él a gyermekeltűnésekkel kapcsolatban. Amikor egy kisgyerek tűnik el egy családból valamilyen fatális véletlen folytán – eltéved, elkóborol, elsodró...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep