Kerekasztal-beszélgetés az osztályfőnök mai szerepéről

Kell-e osztályfőnök, illetve osztályfőnök kell-e? Valóban ez-e a pedagógiai munka csúcsa, vagy csupán egy rengeteg nyűggel járó és lesajnált mindenes szerep? Igénylik-e szülők és diákok, hogy legyen egy az osztályért felelős pedagógus az iskolában? S ha egyáltalán szükség van manapság erre az iskolai szereplőre, mi a dolga, miben áll a felelőssége? Ilyen és hasonló kérdésekről szólt a kerekasztal-beszélgetés, amely teljes egészében megtekinthető a Pedagógia Online Webináriumában.

A beszélgetést az OFOE szervezte, Szekszárdi Júlia, az egyesület elnöke moderálta, résztvevői: Achs Károly, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium tanára (osztályfőnök és drámatanár), Földes Petra, az EKTF adjunktusa (tanár és mentálhigiénikus), Peer Krisztina, pszichológus, Soha József, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium tanára (évfolyamfelelős), Sziklai Gábor, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola matematika-angol szakos tanára, osztályfőnök, Török Ildikó.

A bemutatkozásnál a résztvevők elmondták, hogy mi jut eszükbe az osztályfőnök szóról, illetve, hogy nekik személyesen milyen közük van ehhez a szerephez. Szó esett feladatkör kettősségéről: egyrészt valóban csúcsa a pedagógiai munkának, amely teljes odaadást kíván, s mint ilyen igen csak személyiségfogyasztó, de gyönyörű feladat. Másrészt azonban számos olyan nemszeretem teendő és kötelesség hárul az osztályfőnöki munkát végző pedagógusra, amit sokan nem szívesen vállalnak. A feladattól történő ódzkodást erősíti, hogy ezt a tevékenységet általában sem anyagi sem erkölcsi szempontból nem becsülik meg.

Az osztályfőnök elnevezést mindenki elhibázottnak tartja, hiszen szó sincs itt főnökről, sőt a teamvezetői feladatkör is csak kevés helyen válik valósággá. Ritka az az iskola, ahol az egy-egy osztállyal foglalkozó pedagógusok (esetleg más szakemberek) munkacsoportot alkotva törődnének az adott közösség dolgaival. És sajnos kevés olyan intézmény akad, ahol sikerült e szerepkör pontos tartalmát meghatározni, és szervesen beilleszteni a szervezet működésébe, pedagógiai programjába.

Minden gond ellenére a beszélgetés résztvevői úgy vélték, hogy ez a feladatkör a jövőben is megmarad, hiszen számos olyan eleme van, amely nélkül egy iskola nem működhet hatékonyan. Ilyen elem az egyes gyerekekkel való személyes törődés, a fejlődésüket segítő rendszeres pozitív visszajelzés, a gyerek biztonságérzetének garantálása, a hídszerep vállalása az iskola és az osztály, az iskola és a szülők között, valamint az osztályközösségben (tanulócsoportban) rejlő szocializációs lehetőségek tudatos kihasználása.

A rendelkezésre álló másfél óra csupán a kapcsolódó problémák felvillantására volt elegendő, egy sereg kérdés kibeszéletlen maradt, illetve idő híján fel sem merült. Most azonban előttünk a lehetőség tovább diskurálni az osztályfőnökségről. Pedagógiai Online portálon nem sokára megjelenik a témához kapcsolódó blogbejegyzés, ehhez kapcsolódóan és ettől függetlenül is lehetőség van a téma további taglalására. Jó lenne, ha minél többen bekapcsolódnátok.

Aki valamelyik közösségi oldalon is fenn van, ossza meg információit, gondolatait a lehető legszélesebb körben. Az osztályfőnökséghez volt vagy jelenlegi diákként, tanárként, szülőként(nagyszülőként) szinte mindenkinek köze van, tehát sokakat érdekelhet a téma.

Szekszárdi Júlia