Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. február 2. szerda, 16:52

Kerekasztal-beszélgetés az osztályfőnök mai szerepéről

Kell-e osztályfőnök, illetve osztályfőnök kell-e? Valóban ez-e a pedagógiai munka csúcsa, vagy csupán egy rengeteg nyűggel járó és lesajnált mindenes szerep? Igénylik-e szülők és diákok, hogy legyen egy az osztályért felelős pedagógus az iskolában? S ha egyáltalán szükség van manapság erre az iskolai szereplőre, mi a dolga, miben áll a felelőssége? Ilyen és hasonló kérdésekről szólt a kerekasztal-beszélgetés, amely teljes egészében megtekinthető a Pedagógia Online Webináriumában.

A beszélgetést az OFOE szervezte, Szekszárdi Júlia, az egyesület elnöke moderálta, résztvevői: Achs Károly, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium tanára (osztályfőnök és drámatanár), Földes Petra, az EKTF adjunktusa (tanár és mentálhigiénikus), Peer Krisztina, pszichológus, Soha József, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium tanára (évfolyamfelelős), Sziklai Gábor, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola matematika-angol szakos tanára, osztályfőnök, Török Ildikó.


Szűcs Édua rajza

A bemutatkozásnál a résztvevők elmondták, hogy mi jut eszükbe az osztályfőnök szóról, illetve, hogy nekik személyesen milyen közük van ehhez a szerephez. Szó esett feladatkör kettősségéről: egyrészt valóban csúcsa a pedagógiai munkának, amely teljes odaadást kíván, s mint ilyen igen csak személyiségfogyasztó, de gyönyörű feladat. Másrészt azonban számos olyan nemszeretem teendő és kötelesség hárul az osztályfőnöki munkát végző pedagógusra, amit sokan nem szívesen vállalnak. A feladattól történő ódzkodást erősíti, hogy ezt a tevékenységet általában sem anyagi sem erkölcsi szempontból nem becsülik meg.

Az osztályfőnök elnevezést mindenki elhibázottnak tartja, hiszen szó sincs itt főnökről, sőt a teamvezetői feladatkör is csak kevés helyen válik valósággá. Ritka az az iskola, ahol az egy-egy osztállyal foglalkozó pedagógusok (esetleg más szakemberek) munkacsoportot alkotva törődnének az adott közösség dolgaival. És sajnos kevés olyan intézmény akad, ahol sikerült e szerepkör pontos tartalmát meghatározni, és szervesen beilleszteni a szervezet működésébe, pedagógiai programjába.

Minden gond ellenére a beszélgetés résztvevői úgy vélték, hogy ez a feladatkör a jövőben is megmarad, hiszen számos olyan eleme van, amely nélkül egy iskola nem működhet hatékonyan. Ilyen elem az egyes gyerekekkel való személyes törődés, a fejlődésüket segítő rendszeres pozitív visszajelzés, a gyerek biztonságérzetének garantálása, a hídszerep vállalása az iskola és az osztály, az iskola és a szülők között, valamint az osztályközösségben (tanulócsoportban) rejlő szocializációs lehetőségek tudatos kihasználása.

A rendelkezésre álló másfél óra csupán a kapcsolódó problémák felvillantására volt elegendő, egy sereg kérdés kibeszéletlen maradt, illetve idő híján fel sem merült. Most azonban előttünk a lehetőség tovább diskurálni az osztályfőnökségről. Pedagógiai Online portálon nem sokára megjelenik a témához kapcsolódó blogbejegyzés, ehhez kapcsolódóan és ettől függetlenül is lehetőség van a téma további taglalására. Jó lenne, ha minél többen bekapcsolódnátok.

Aki valamelyik közösségi oldalon is fenn van, ossza meg információit, gondolatait a lehető legszélesebb körben. Az osztályfőnökséghez volt vagy jelenlegi diákként, tanárként, szülőként(nagyszülőként) szinte mindenkinek köze van, tehát sokakat érdekelhet a téma.

Szekszárdi Júlia

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep