Robert Jelinek: Európai történet

14 éves kortól

Bemutató: 2011. február 19. 19 óra, Kolibri Pince (Bp., Andrássy út 77.)

2011. február 19-én Európai történet címmel mutatja be új, középiskolásoknak készült előadását a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház a Kolibri Pincében. Robert Jelinek a romák – nem romák közötti ellentétekről írt drámáját Benedek Judit állítja színpadra.

Gyilkosság történt a faluban: megölték a polgármester lányát. Két cigány fiú menekül a templomba. A falu őket gyanúsítja, a lelkésznő mégis befogadja a menekülőket…

ANNA – lelkész – Megyes Melinda
MIKLÓS – fiatalabb testvér – Csányi Dávid

GUSZTI – idősebb testvér – Mészáros Tamás
EMÍLIA – a polgármester lánya – Rácz Kármen
KÜLDÖTT – Tóth József

Díszlet, jelmez: Mats Persson
Kellékes: Gór Erika
A rendező munkatársa, súgó: Hajsz Andrea

Rendező: Benedek Judit

Cigányúton

Olaszliszka, veszprémi Patrióta Lokál, Tatárszentgyörgy, Kisléta, Sajóbábony. És még lehetne sorolni azoknak az elmúlt években történt eseteknek a helyszíneit, melyek mára az egyre tragikusabbá váló helyzet szimbólumaiként élnek a köztudatban. A társadalmi feszültség növekedését mutatja, hogy míg egy felmérés szerint 1987 és 1993 között a megkérdezettek toleránsabbá váltak a romákkal szemben (Kisebbség, politika, társadalom 1998. 9. évf. 1.sz.), egy 2009-ben nyilvánosságra hozott kutatás eredménye már azt közli: tízből nyolc magyarnak ellenérzései vannak a cigányokkal szemben, és támogatná erőszakos asszimilációjukat.

„Mindig szociális kérdésekkel foglalkozom a darabjaimban – mondja Benedek Judit, az előadás rendezője. – A szegénység, a társadalmi feszültségek, a kisebbségek helyzete olyan gondok, amiket ha szőnyeg alá söprünk, később még nagyobb problémaként jelentkeznek. Meggyőződésem, hogy beszélni kell róluk – hogy ha nem is most, de valamikor eljuthassunk a megoldásukhoz. És hogy erre a szemléletre a gyerekeket kell fogékonnyá tennünk.”

A Stockholmban élő Benedek Judit több alkalommal dolgozott a Kolibriben. Rendezéseivel hozzájárult a korszerű, humánus gyerekszínházi stílus magyarországi sikeréhez. A Svédországban több évtizedes hagyománnyal rendelkező ifjúsági színház tabukat nem ismerve, nyíltan beszél társadalmi és egyéni problémákról, a konfliktusokat néven nevezi. A rendezőnő eddig olyan svéd színdarabokat választott, melyek a magyar gyerekek számára is ismerős témákat dolgoztak fel. Az Európai történet az első munkája, mely magyar eseményekhez kapcsolódik, s melyet magyarországi tanulmányútjának élményei alapján írt meg a drámaíró, Robert Jelinek.

Svédcsepp

„Többször eljöttünk az egyik legszegényebb és többségében cigányok lakta faluba, Szendrőládra, ahol jelentős erőfeszítéseket tesznek a romák és nem romák konfliktusainak enyhítésére – meséli Benedek. – Az ott lakó cigányok nagyobb része tanulásra biztatja a gyerekeit, mert azt szeretné, hogy ők már ne abban a szegénységben éljék le az életüket. A helyi tanodában internezhetnek a tanulók, ami nagyon hasznos, ösztönző, mert így még több tudást szerezhetnek, még jobban kinyílik számukra a közvetlen környezetükön kívüli világ.
A készülő előadás mellett Stockholmban is bemutatunk egy darabot, ami a svédországi romák helyzetéről szól. Szeretnénk egy nemzetközi roma platformot létrehozni, melynek ezek és az ezekhez hasonló előadások jelentenék az alapját.”

A Kolibri középiskolásoknak szóló repertoárjával ugyanazt az utat járja be Magyarországon, mint a svéd, német, és angolszász ifjúsági színházak. A darabok a kamaszokat foglalkoztató kérdéseket művészi eszközökkel fogalmazzák meg, az előadásokat követően pedig színházi nevelési foglalkozás keretében lehetőség nyílik a bemutatott problémák feldolgozására. Nyugat-Európában végzett kutatások szerint az alkalmazott drámajátékok és a vélemények megvitatása nemcsak fejleszti a tinédzserek konfliktuskezelő- és empatikus készségeit, de segít abban is, hogy árnyaltabban, differenciáltabban gondolkozhassanak az adott témában.

Benedek szerint az Európai történet kapcsán beszélni kell a társadalmi feszültségekről. Azonban hangsúlyozza: ugyanígy beszélni kell arról is, hogy ha valakivel azt éreztetik, nincs szükség a munkájára, előbb-utóbb feladja az erőfeszítést, hogy tanuljon, képezze magát, ezzel pedig még inkább perifériára szorul. Ez az ördögi kör nem csupán a cigányokra, minden emberre érvényes – a generációkon át öröklődő munkanélküliség a világ szinte minden országában létező probléma. Hisz benne, hogy ha a tizenévesek véleményt cserélhetnek az előadáshoz kapcsolódó kérdésekről, előbb-utóbb anélkül tudják majd értelmezni az egyes eseteket, hogy sztereotipizálják, általánosítsák őket.

„Nem tudom, mi a megoldás, és talán most még senki sem tudja. De azt tudom, hogy csak úgy lehet valódi, mindenki számára elfogadható választ találni, ha tisztában vagyunk az előítéleteinkkel, és azokat helyükön kezelve gondolkozunk a problémáról. Ha arra a szóra, hogy cigány, nem jelenik meg automatikusan negatív kép az emberek fejében. És ha ez az előadás egy picit segíthet ebben, már van értelme színpadra állítani.”